Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-11 09:25:00
Üzenet elküldve: 2020-08-11 09:25:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Balkócza//
- Még szép, hogy sokat dolgoztam szesszel. Tartósítás, fertőtlenítés. De úgy soha mint ahogy vélem, hogy te. De ezt majd máskor megbeszéljük. *Teszi félre az egész témát. Talán már mind a kettejüknek leesett, hogy mit akartak közölni egymással.*
- Kár. Reméltem, hogy mihamarabb ide tud jönni. *Majd a következő tanács kissé aggodalommal tölti el sötét szívét.*
- Vicces és mosolygós. Mi vagyok én talán egy udvaribolond? *Ráncolja össze a szemöldökét és az ábrázata határozottan morcosra vált.*
- Na ez nem fog menni. De van egy ötletem. *Most mégis csak egy apró mosoly ül az ajkaira. Talán mégis van olyan alkalom, amikor ő is tud, de színészkedni vagy megjátszani azt nem fog menni.*
- Legyél itt a megbeszélésen, amikor az intézővel tárgyalok! Te mosolyogsz és leszel az én képviselőm, szócsövem, vagy aminek ezt hívják. Ha valami faragatlant mondok, akkor te majd kijavítod. *A jó doktornak van annyi önkritikája az egóján túl, hogy belátja nem minden szituációban képes megállni a helyét, így néha rászorul a segítségre.*
- Kis korod óta ismerlek. A nagyanyád nagyszájú volt, amit te is örököltél. Ráadásul te itt dolgozol, tudod mit hogyan kell mondani és intézni. *Ritkán adódik alkalom amikor a doktor kér, vagy rászorul valamire valakire, de ez most egy ilyen alkalom.*
- Nem akarsz újra velem kutatni, dolgozni. Inkább *Tekint körbe némi fintorral a helyen.* itt akarod elpazarolni a tehetségedet?
- Még szép, hogy sokat dolgoztam szesszel. Tartósítás, fertőtlenítés. De úgy soha mint ahogy vélem, hogy te. De ezt majd máskor megbeszéljük. *Teszi félre az egész témát. Talán már mind a kettejüknek leesett, hogy mit akartak közölni egymással.*
- Kár. Reméltem, hogy mihamarabb ide tud jönni. *Majd a következő tanács kissé aggodalommal tölti el sötét szívét.*
- Vicces és mosolygós. Mi vagyok én talán egy udvaribolond? *Ráncolja össze a szemöldökét és az ábrázata határozottan morcosra vált.*
- Na ez nem fog menni. De van egy ötletem. *Most mégis csak egy apró mosoly ül az ajkaira. Talán mégis van olyan alkalom, amikor ő is tud, de színészkedni vagy megjátszani azt nem fog menni.*
- Legyél itt a megbeszélésen, amikor az intézővel tárgyalok! Te mosolyogsz és leszel az én képviselőm, szócsövem, vagy aminek ezt hívják. Ha valami faragatlant mondok, akkor te majd kijavítod. *A jó doktornak van annyi önkritikája az egóján túl, hogy belátja nem minden szituációban képes megállni a helyét, így néha rászorul a segítségre.*
- Kis korod óta ismerlek. A nagyanyád nagyszájú volt, amit te is örököltél. Ráadásul te itt dolgozol, tudod mit hogyan kell mondani és intézni. *Ritkán adódik alkalom amikor a doktor kér, vagy rászorul valamire valakire, de ez most egy ilyen alkalom.*
- Nem akarsz újra velem kutatni, dolgozni. Inkább *Tekint körbe némi fintorral a helyen.* itt akarod elpazarolni a tehetségedet?
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-11 08:51:34
Üzenet elküldve: 2020-08-11 08:51:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Nem is kicsit elégedett magával mikor látja és hallja, hogy a dolog célba talált. De ettől még nem fog ugyan így nekimenni azoknak, akik gúnyt űznek belőle előszeretettel. Az ütés elmarad, helyette ő a zsákért nyúl mindjárt és amint megkaparintotta már megy is be vele a pult alá, hogy megszámolja. ~Tizenhárom, tizennégy, tizenöt. ~ Azzal szinte már el is feledkezik a férfiről, csupán a hangja az, ami még elárulja, hogy nem ment el.*
-Mi? Öh… *Néz a zsákra, mert neki aztán arra nincsen szüksége, ki is helyezi egy ládába a drágaságait, szépen egymás mellé nagy gonddal, majd betolja a pult alá és a zsákot hozzávágja a férfihez.*
-Persze. Vidd csak. Aztán nem ismerjük egymást! *Emeli fel fenyegetően a mutatóujját, mert az kéne még, hogy ha esetleg lopta a fiolákat az elf, akkor őt is megtalálják. Bár nem néz ki valami megbízhatónak, de ki tudja.*
-Ha nem eszel semmit, akkor viszont ne lábatlankodj itt, mert még gyanús leszel. *Sétál ki a pult mögül, hogy a dolgára menjen.*
//Alludrin//
*Idő közben egy hangszer is felcsendül a fogadó zsivajában. Mindenki elfoglalt vagy jól érzi magát. Tekintete Aztyan felé siklik, aki meghagyta neki, hogy a doktornak vigyen valami italt, míg várakoztatják. Mikor odaér az asztalához, amit egymaga elfoglalt, noha nem számít olyan terebélyesnek, hogy ez indokolná, lelkesből visszavált csalódott ábrázatra.*
- Az italhordás. Nehogy azt mondd, hogy már a szaglása is lebutítja az embert, erre nem is gondoltam. *Most egy igazán aggasztó láncolatot indított be Alludrin, aminek talán még következményei is lesznek.*
-Biztos akkor te is sokat dolgoztál szesszel, megfogadom a tanácsod. *Jegyzi meg, hiszen az a jó tanítvány, aki mások hibáiból tud okulni, még mielőtt ő maga elkövetné azokat.*
-Értem, értem. *Legyintget a magyarázatra, bár őt még mindig nem győzte meg, hogy ebben az üzletben nincsen veszítenivaló.*
-Most elfoglalt, de amint tud, jön. Csak ne fogadd ilyen ábrázattal. Adok egy tanácsot, a vicces embereket kedveli, úgy talán jobb üzletet tudsz majd kötni vele, ha megpróbálsz mosolyogni. Így. *Húzza fel az arcára a vigyort két ujjal.*
-Úgy is kiadta, hogy hozzak neked valami italt, míg várakozol. *A vízre felszaladnak a szemöldökei.*
-Jó választás! *Visz be egy gyomrost a levegőnek. ~Hiszen a szesz butít, ez a logikus kérés. ~ Megy is vissza, hogy szervírozza a dolgot, a szeszgőz miatt pedig levágja a konyharuha két sarkát és az orrába szuszakolja. Így sétál ki a tálcán a pohár vízzel majd teszi le az asztalra.*
-Dessék! *Búgja orrhangon.*
*Nem is kicsit elégedett magával mikor látja és hallja, hogy a dolog célba talált. De ettől még nem fog ugyan így nekimenni azoknak, akik gúnyt űznek belőle előszeretettel. Az ütés elmarad, helyette ő a zsákért nyúl mindjárt és amint megkaparintotta már megy is be vele a pult alá, hogy megszámolja. ~Tizenhárom, tizennégy, tizenöt. ~ Azzal szinte már el is feledkezik a férfiről, csupán a hangja az, ami még elárulja, hogy nem ment el.*
-Mi? Öh… *Néz a zsákra, mert neki aztán arra nincsen szüksége, ki is helyezi egy ládába a drágaságait, szépen egymás mellé nagy gonddal, majd betolja a pult alá és a zsákot hozzávágja a férfihez.*
-Persze. Vidd csak. Aztán nem ismerjük egymást! *Emeli fel fenyegetően a mutatóujját, mert az kéne még, hogy ha esetleg lopta a fiolákat az elf, akkor őt is megtalálják. Bár nem néz ki valami megbízhatónak, de ki tudja.*
-Ha nem eszel semmit, akkor viszont ne lábatlankodj itt, mert még gyanús leszel. *Sétál ki a pult mögül, hogy a dolgára menjen.*
//Alludrin//
*Idő közben egy hangszer is felcsendül a fogadó zsivajában. Mindenki elfoglalt vagy jól érzi magát. Tekintete Aztyan felé siklik, aki meghagyta neki, hogy a doktornak vigyen valami italt, míg várakoztatják. Mikor odaér az asztalához, amit egymaga elfoglalt, noha nem számít olyan terebélyesnek, hogy ez indokolná, lelkesből visszavált csalódott ábrázatra.*
- Az italhordás. Nehogy azt mondd, hogy már a szaglása is lebutítja az embert, erre nem is gondoltam. *Most egy igazán aggasztó láncolatot indított be Alludrin, aminek talán még következményei is lesznek.*
-Biztos akkor te is sokat dolgoztál szesszel, megfogadom a tanácsod. *Jegyzi meg, hiszen az a jó tanítvány, aki mások hibáiból tud okulni, még mielőtt ő maga elkövetné azokat.*
-Értem, értem. *Legyintget a magyarázatra, bár őt még mindig nem győzte meg, hogy ebben az üzletben nincsen veszítenivaló.*
-Most elfoglalt, de amint tud, jön. Csak ne fogadd ilyen ábrázattal. Adok egy tanácsot, a vicces embereket kedveli, úgy talán jobb üzletet tudsz majd kötni vele, ha megpróbálsz mosolyogni. Így. *Húzza fel az arcára a vigyort két ujjal.*
-Úgy is kiadta, hogy hozzak neked valami italt, míg várakozol. *A vízre felszaladnak a szemöldökei.*
-Jó választás! *Visz be egy gyomrost a levegőnek. ~Hiszen a szesz butít, ez a logikus kérés. ~ Megy is vissza, hogy szervírozza a dolgot, a szeszgőz miatt pedig levágja a konyharuha két sarkát és az orrába szuszakolja. Így sétál ki a tálcán a pohár vízzel majd teszi le az asztalra.*
-Dessék! *Búgja orrhangon.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-11 08:04:56
Üzenet elküldve: 2020-08-11 08:04:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Azért mikor a pultra kikerülnek az aranyak Dren alkudozási kedve hamar eltűnik. Ő már meg is lett győzve. A kis fenyegetés még inkább meggyőzi. A gnóm lány elégedett lehet magával. Jó eséllyel még senkit nem sikerült így megfélemlítenie. Dren úgy tartja maguk közé a varázsüvegcsés zsákot mintha az érkező ütéseket akarná azzal felfogni és tekintete is arról árulkodik, hogy alaposan rá sikerült ijeszteni. A mitugrász jelző ellen se szól semmit. Bár tény, hogy ő egy becsületes koboldszakértő.*
-Értettem.
*Saját zsákját fél kézzel a pult felé közelíti míg a másikkal az aranyért nyúl és úgy tervezi, hogy amint a saját csomagjától megszabadult már szorítsa is magához a pénzt ami nagyon soknak tűnik. Így került nem csak 15 db Világoskék varázsital Balkócza Xavylari tulajdonába
, de még 15 Világoszöld varázsital is a nem túl barátságos Balkócza Xavylari személyéhez vándorolt. Dren menne is, de azért még egyszer visszafordul.*
-A zsákot visszakaphatnám?
*Azért nem hagyná itt, azt a jó kis kenyeres zsákot. Talán nem a legtisztább, de nincs annak semmi baja. Ki sincs szakadva meg semmi.*
*Azért mikor a pultra kikerülnek az aranyak Dren alkudozási kedve hamar eltűnik. Ő már meg is lett győzve. A kis fenyegetés még inkább meggyőzi. A gnóm lány elégedett lehet magával. Jó eséllyel még senkit nem sikerült így megfélemlítenie. Dren úgy tartja maguk közé a varázsüvegcsés zsákot mintha az érkező ütéseket akarná azzal felfogni és tekintete is arról árulkodik, hogy alaposan rá sikerült ijeszteni. A mitugrász jelző ellen se szól semmit. Bár tény, hogy ő egy becsületes koboldszakértő.*
-Értettem.
*Saját zsákját fél kézzel a pult felé közelíti míg a másikkal az aranyért nyúl és úgy tervezi, hogy amint a saját csomagjától megszabadult már szorítsa is magához a pénzt ami nagyon soknak tűnik. Így került nem csak 15 db Világoskék varázsital Balkócza Xavylari tulajdonába
, de még 15 Világoszöld varázsital is a nem túl barátságos Balkócza Xavylari személyéhez vándorolt. Dren menne is, de azért még egyszer visszafordul.*-A zsákot visszakaphatnám?
*Azért nem hagyná itt, azt a jó kis kenyeres zsákot. Talán nem a legtisztább, de nincs annak semmi baja. Ki sincs szakadva meg semmi.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-11 07:27:40
Üzenet elküldve: 2020-08-11 07:27:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Mivel éppen a pult mögött bujkálnak, miközben a csehó meg tele, így megpróbálja rövidre fogni az alkudozás részét. Ezért előhúz egy nagyobb szütyőt a pult alól, meglehetősen nehezen elérhető helyről és Dren Tredher az erdő grófja elé csúsztatja a 900 aranyat tartalmazó zsákot.*
-Na ne szórikázzál már velem. Nem vagyok bolond! *Mondja fojtott hangon, miközben megragadja a másik ruházatát. Betudható lenne ez még fenyegetésnek is, ha a gnóm nem az elf mellkasáig érne, hanem tovább.*
-Ezt adom az egészért cserébe, méltányos ár egy ilyen mitugrásznak. *Mert az a nagy gondolkodásból, meg a tekintetből számára már egyértelmű, hogy a férfi csupán pénzé akarja tenni a zsákja tartalmát, de hogy nem ő készítette az biztos. Talán még azt se zárja, ki hogy a piacról emelte el, mikor a vén fószer segédje nem figyelt.*
-Ne kerítsünk nagy feneket neki, fogd, aztán vidd. *Majd kilép a pult mögül, hogy körbe nézzen megmutatva magát és azt, hogy valóban itt van. Még a végén gyanús lesz, hogy eltűnt.*
*Mivel éppen a pult mögött bujkálnak, miközben a csehó meg tele, így megpróbálja rövidre fogni az alkudozás részét. Ezért előhúz egy nagyobb szütyőt a pult alól, meglehetősen nehezen elérhető helyről és Dren Tredher az erdő grófja elé csúsztatja a 900 aranyat tartalmazó zsákot.
*-Na ne szórikázzál már velem. Nem vagyok bolond! *Mondja fojtott hangon, miközben megragadja a másik ruházatát. Betudható lenne ez még fenyegetésnek is, ha a gnóm nem az elf mellkasáig érne, hanem tovább.*
-Ezt adom az egészért cserébe, méltányos ár egy ilyen mitugrásznak. *Mert az a nagy gondolkodásból, meg a tekintetből számára már egyértelmű, hogy a férfi csupán pénzé akarja tenni a zsákja tartalmát, de hogy nem ő készítette az biztos. Talán még azt se zárja, ki hogy a piacról emelte el, mikor a vén fószer segédje nem figyelt.*
-Ne kerítsünk nagy feneket neki, fogd, aztán vidd. *Majd kilép a pult mögül, hogy körbe nézzen megmutatva magát és azt, hogy valóban itt van. Még a végén gyanús lesz, hogy eltűnt.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:57:01
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:57:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari, Yeza//
/A hozzászólás 16+ os elemet tartalmaz!//
*A férfi igyekezett kedves lenni, de úgy tűnik, hogy a városőr nem vevő a társaságára. Ellenben Yezával nagyon jól megtalálja a közös hangot, így a bókra, bókkal válaszol.*
- Azért vagyok ilyen csinos, mert csinos lány dícsér!* Válaszol kedvesen, majd a másik nő felé biccent elköszönőleg, ezzel a tudtára akarja adni, hogy nem akar a terhére lenni. Inkább a vörössel tart.*
-Hogy hozhatsz-e valamit?* Teszi fel a kérdést Graril, majd finoman megpaskolja a lány fenekét. Ezzel egy kis elégtételt vesz a Kovács műhelyben történtek miatt.*
-Egyelőre segítek, de egyszer majd beszélhetnénk kettesben.* Kacsint rá a másikra. Nem titkolja, hogy tetszik neki a lány, de egyelőre csak szigorú munkakapcsolat van közöttük. Elkiséri Yezát, mivel a férfi amúgy is a biztonságért felelős személy. Tulajdonképpen a kísérgetéssel csak a munkáját végzi.*
-
/A hozzászólás 16+ os elemet tartalmaz!//
*A férfi igyekezett kedves lenni, de úgy tűnik, hogy a városőr nem vevő a társaságára. Ellenben Yezával nagyon jól megtalálja a közös hangot, így a bókra, bókkal válaszol.*
- Azért vagyok ilyen csinos, mert csinos lány dícsér!* Válaszol kedvesen, majd a másik nő felé biccent elköszönőleg, ezzel a tudtára akarja adni, hogy nem akar a terhére lenni. Inkább a vörössel tart.*
-Hogy hozhatsz-e valamit?* Teszi fel a kérdést Graril, majd finoman megpaskolja a lány fenekét. Ezzel egy kis elégtételt vesz a Kovács műhelyben történtek miatt.*
-Egyelőre segítek, de egyszer majd beszélhetnénk kettesben.* Kacsint rá a másikra. Nem titkolja, hogy tetszik neki a lány, de egyelőre csak szigorú munkakapcsolat van közöttük. Elkiséri Yezát, mivel a férfi amúgy is a biztonságért felelős személy. Tulajdonképpen a kísérgetéssel csak a munkáját végzi.*
-
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:14:08
Üzenet elküldve: 2020-08-10 21:14:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza, Graril//
*A kellemes külsejű lány nem sok vizet zavar számára, egészen addig, amíg nem említi meg, hogy emlékezteti valakire. Amennyibe Yeza kellőképpen szemfüles, nem kerülheti el figyelmét Jenari szemének apró feszült rebbenése, és ölében pihentetett, de idő közben megfeszülő ökle. De a felszolgáló leány úgy tűnik csupán szülővárosára hibázott rá meglepő pontossággal. Ezen felfedezés után Jenari valamelyest felenged, bár idegesen felhúzott vállai kicsit sem ereszkednek lejjebb.*
- Ó, hüm, igen, helyes meglátás.
*Biccentve nyomatékosítja, és nemes egyszerűséggel el is engedi füle mellett Yeza elismerő szavait külsejét illetően. Akkor sem törődne velük, ha nem gondolná, hogy csupán illemből bókol a leány, figyelmét egyébként is jobban leköti a számára sokkal érdekesebb ezt követő rész.*
- Igen, nem ismeretlen számomra ez a titulus.
~ Bár ha nem él a vén lókötő, akkor bizonyosan megőrültem, vagy csak szellemeket látok. ~
*Nem kívánja meggyőzni Yezát arról, hogy bizony Denjaar életben van, és a városban tartózkodik, legalábbis nem is olyan rég még így volt. Nem szeretne felesleges fecsegéssel esetleg nem kívánt figyelmet hozni édesapja fejére.*
- Meglepően tájékozott vagy. Csak nem te is Wegtoren szülötte lennél?
*Felszínes cseverészésüket egy ismeretlen férfi felbukkanása szakítja félbe. Pásztázó tekintetével kíméletlenül méri fel a bátor jelentkezőt, aki bizonyosan nem Jenari társaságára vágyik, legalábbis saját meglátása szerint.*
- Csatlakozz, ha úgy tetszik, de ne számíts baráti csevelyre.
*Feleli nemes egyszerűséggel érces hangján, és meg sem kísérel szívélyes lenni, vagy az idegenre mosolyogni. Szemöldökei összébb szaladnak amint Yeza a felvidítását adja feladatul Grarilnak, ami nem egy hálás és kifizetődő munka, különösen mert Jenari láthatóan ehhez nem kíván bármilyen formában asszisztálni. Kelletlenségét ki is fejezi, egy fáradt és egyben hangos sóhaj formájában.*
*A kellemes külsejű lány nem sok vizet zavar számára, egészen addig, amíg nem említi meg, hogy emlékezteti valakire. Amennyibe Yeza kellőképpen szemfüles, nem kerülheti el figyelmét Jenari szemének apró feszült rebbenése, és ölében pihentetett, de idő közben megfeszülő ökle. De a felszolgáló leány úgy tűnik csupán szülővárosára hibázott rá meglepő pontossággal. Ezen felfedezés után Jenari valamelyest felenged, bár idegesen felhúzott vállai kicsit sem ereszkednek lejjebb.*
- Ó, hüm, igen, helyes meglátás.
*Biccentve nyomatékosítja, és nemes egyszerűséggel el is engedi füle mellett Yeza elismerő szavait külsejét illetően. Akkor sem törődne velük, ha nem gondolná, hogy csupán illemből bókol a leány, figyelmét egyébként is jobban leköti a számára sokkal érdekesebb ezt követő rész.*
- Igen, nem ismeretlen számomra ez a titulus.
~ Bár ha nem él a vén lókötő, akkor bizonyosan megőrültem, vagy csak szellemeket látok. ~
*Nem kívánja meggyőzni Yezát arról, hogy bizony Denjaar életben van, és a városban tartózkodik, legalábbis nem is olyan rég még így volt. Nem szeretne felesleges fecsegéssel esetleg nem kívánt figyelmet hozni édesapja fejére.*
- Meglepően tájékozott vagy. Csak nem te is Wegtoren szülötte lennél?
*Felszínes cseverészésüket egy ismeretlen férfi felbukkanása szakítja félbe. Pásztázó tekintetével kíméletlenül méri fel a bátor jelentkezőt, aki bizonyosan nem Jenari társaságára vágyik, legalábbis saját meglátása szerint.*
- Csatlakozz, ha úgy tetszik, de ne számíts baráti csevelyre.
*Feleli nemes egyszerűséggel érces hangján, és meg sem kísérel szívélyes lenni, vagy az idegenre mosolyogni. Szemöldökei összébb szaladnak amint Yeza a felvidítását adja feladatul Grarilnak, ami nem egy hálás és kifizetődő munka, különösen mert Jenari láthatóan ehhez nem kíván bármilyen formában asszisztálni. Kelletlenségét ki is fejezi, egy fáradt és egyben hangos sóhaj formájában.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:23:14
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:23:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari, Graril//
//Mandolin művész//
*Jobban megnézve a nőt, most már inkább tűnik elcsigázottnak, mint olyannak, aki rosszban sántikál. Egy kicsit bűntudata is van a vörösnek miatta, hogy így megzavarta. Most meg kényszeredetten igyekszik rendelni valamit a szerencsétlen, pedig tőle aztán elücsöröghetne itt, ameddig csak jólesik.*
- Ó! *emelkedik meg Yeza szemöldöke. Egy kissé meglepi a metszőn rideg pillantás. A kékek szinte karcolnak, mint a toroknak tartott penge.* - Emlékeztetsz valakire *mondja, s a meglepettség alamuszi mosolyba fordul. Kitekint egy pillanatra a pult felé a szeme sarkából, aztán válaszol a visszakérdezésre, hogy egyértelműsítse a megjegyzését.*
- A bőröd. Ilyen kreolt a wegtoreni nap csókol a Tűz Városának szülötteire. De lehet, hogy tévedek. Idebent olykor elég csalókák a fények. Persze a Wegtoreni Kalmár *kocogtatja meg ujjával az itallap vonatkozó feliratát* - minden kedves vendéget szívesen fogad. Főleg, ha ilyen formásak *fordul kicsit eltérülve az újonnan érkezett muzsikus után, méghozzá alaposan végigmérve a félvért. Épp csak a nyelvével nem csettint.*
- Rumot! *kapja vissza a tekintetét a vendégre, szóban jegyezve a rendelést.* - Illetve Ördögvigyort *ismétli.* - Inkább Ördögvigyort vagy azt IS? *Mondja bárki, hogy a vörösnek nincs kereskedő vénája. Egy nyomorában búsongónak lehet-e ennél ördögibb keresztkérdést feltenni?
Viszont csak most látja meg a székre letett köpenyen a hímzés szélét. Az a mufurc óriás korábban, akinek a szívét D'or fel is ajánlotta neki, és nem a romantikus értelemben, hanem a szó szerintiben. Bár a síkföldi fekete ember valószínűleg a maga részéről romantikusnak szánta a gesztust. Mindegy. Szóval az az óriás is éppen ilyen szürke köpenyt viselt. Az ő széles hátán kiterítve pedig teljesen egyértelműen látszott a Városi Őrség jellegzetes címere, amire fel is hívta D'or figyelmét. Nem látta a férfit, amióta visszajöttek. Meglehet, hogy már visszavonult a szobájába.*
- Csak egy Denjaar Krultost ismerek, de kétlem, hogy ő lenne a te kapitányod *mondja.* - Őt inkább úgy emlegették Wegtorenben, hogy a Láng Fattya. Egykor a Nagy Aréna bajnoka volt, de ki tudja éle-e még egyáltalán *vonja meg a vállát.* - A bukott bajnokok olcsó bor és hányásszagú tetemét pont úgy nyelik el a wegtoreni sikátorok, mint bárki másét. *Nyers, de kikezdhetetlen igazság ez.*
- Csak egy óriás járt itt korábban. Ugyanolyan köpenyt viselt, mint a tiéd *bök a ruhadarab felé az állával* -, de a nevét azt nem hallottam.
*Ekkor lép oda hozzájuk Graril.*
- Az attól függ, nagyfiú *mosolyog rá szívélyesen.* - Nekem akarsz segíteni a felszolgálásban vagy inkább a városőr hölgyet vidítanád fel? *Nem akarja zavarba hozni. Vagy talán csak egy kicsit.* - Csinos vagy *löki meg a csípőjével játékosan a férfit, aki egész elegánsan fest ebben a fehér ingben és a fess mellényében.* - Csüccs le *dönti el a kérdést végül egyoldalúan.* - Hozzak neked is valamit?
*Még megvárja, míg Graril válaszol, aztán mielőtt a pult felé indulna, tesz egy kis kitérőt a Mandolinművész Úr felé.*
- Játszanál valami szilajabb wegtoreni dallamot is, bárd uram? *súgja a fülébe.* - A mi nagybecsű Bárónk biztos értékelné *teszi hozzá, aztán kacéran rámosolyog és már pördül is, hogy intézkedjen a rendelés ügyében.*
//Mandolin művész//
*Jobban megnézve a nőt, most már inkább tűnik elcsigázottnak, mint olyannak, aki rosszban sántikál. Egy kicsit bűntudata is van a vörösnek miatta, hogy így megzavarta. Most meg kényszeredetten igyekszik rendelni valamit a szerencsétlen, pedig tőle aztán elücsöröghetne itt, ameddig csak jólesik.*
- Ó! *emelkedik meg Yeza szemöldöke. Egy kissé meglepi a metszőn rideg pillantás. A kékek szinte karcolnak, mint a toroknak tartott penge.* - Emlékeztetsz valakire *mondja, s a meglepettség alamuszi mosolyba fordul. Kitekint egy pillanatra a pult felé a szeme sarkából, aztán válaszol a visszakérdezésre, hogy egyértelműsítse a megjegyzését.*
- A bőröd. Ilyen kreolt a wegtoreni nap csókol a Tűz Városának szülötteire. De lehet, hogy tévedek. Idebent olykor elég csalókák a fények. Persze a Wegtoreni Kalmár *kocogtatja meg ujjával az itallap vonatkozó feliratát* - minden kedves vendéget szívesen fogad. Főleg, ha ilyen formásak *fordul kicsit eltérülve az újonnan érkezett muzsikus után, méghozzá alaposan végigmérve a félvért. Épp csak a nyelvével nem csettint.*
- Rumot! *kapja vissza a tekintetét a vendégre, szóban jegyezve a rendelést.* - Illetve Ördögvigyort *ismétli.* - Inkább Ördögvigyort vagy azt IS? *Mondja bárki, hogy a vörösnek nincs kereskedő vénája. Egy nyomorában búsongónak lehet-e ennél ördögibb keresztkérdést feltenni?
Viszont csak most látja meg a székre letett köpenyen a hímzés szélét. Az a mufurc óriás korábban, akinek a szívét D'or fel is ajánlotta neki, és nem a romantikus értelemben, hanem a szó szerintiben. Bár a síkföldi fekete ember valószínűleg a maga részéről romantikusnak szánta a gesztust. Mindegy. Szóval az az óriás is éppen ilyen szürke köpenyt viselt. Az ő széles hátán kiterítve pedig teljesen egyértelműen látszott a Városi Őrség jellegzetes címere, amire fel is hívta D'or figyelmét. Nem látta a férfit, amióta visszajöttek. Meglehet, hogy már visszavonult a szobájába.*
- Csak egy Denjaar Krultost ismerek, de kétlem, hogy ő lenne a te kapitányod *mondja.* - Őt inkább úgy emlegették Wegtorenben, hogy a Láng Fattya. Egykor a Nagy Aréna bajnoka volt, de ki tudja éle-e még egyáltalán *vonja meg a vállát.* - A bukott bajnokok olcsó bor és hányásszagú tetemét pont úgy nyelik el a wegtoreni sikátorok, mint bárki másét. *Nyers, de kikezdhetetlen igazság ez.*
- Csak egy óriás járt itt korábban. Ugyanolyan köpenyt viselt, mint a tiéd *bök a ruhadarab felé az állával* -, de a nevét azt nem hallottam.
*Ekkor lép oda hozzájuk Graril.*
- Az attól függ, nagyfiú *mosolyog rá szívélyesen.* - Nekem akarsz segíteni a felszolgálásban vagy inkább a városőr hölgyet vidítanád fel? *Nem akarja zavarba hozni. Vagy talán csak egy kicsit.* - Csinos vagy *löki meg a csípőjével játékosan a férfit, aki egész elegánsan fest ebben a fehér ingben és a fess mellényében.* - Csüccs le *dönti el a kérdést végül egyoldalúan.* - Hozzak neked is valamit?
*Még megvárja, míg Graril válaszol, aztán mielőtt a pult felé indulna, tesz egy kis kitérőt a Mandolinművész Úr felé.*
- Játszanál valami szilajabb wegtoreni dallamot is, bárd uram? *súgja a fülébe.* - A mi nagybecsű Bárónk biztos értékelné *teszi hozzá, aztán kacéran rámosolyog és már pördül is, hogy intézkedjen a rendelés ügyében.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 16:34:23
Üzenet elküldve: 2020-08-10 16:34:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Jenari, Yeza//
//Nyílt//
*A férfi is hasonlóan vízesen érkezik meg, mint a társai. Szó nélkül indul fel a szobájába, hogy száraz holmit vegyen. Nincs sok cókmókja, de arra elég, hogy legyen benne egy váltás ruhája, az ilyen időkre. Ha levetkőzött, akkor egy fekete szövetnadrágot vesz fel, egy fehér, kerek gallérú inggel, és egy fekete mellényt, aminek aranypitykés gombjai vannak. Ez az egyik legjobb, és egyetlen váltóruhája, illetve ünneplőruhaként is jól funkcionál. Nem sokszor szokta hordani, ezt a ruházatot, de ameddig a másik megszárad jól jön. Az Aztyantól kapott tőröket felcsatolja magára, és indul is le a fogadótérbe. Szétnéz a helyiségbe, majd megakad a szeme Yezán, az újdonsült kolleganőjén, és egy számára még ismeretlen nőn. A férfi odalép hozzálép hozzájuk.*
-Szép estét! Csatlakozhat?* Érdeklődik kedvesen a harcos.*
//Nyílt//
*A férfi is hasonlóan vízesen érkezik meg, mint a társai. Szó nélkül indul fel a szobájába, hogy száraz holmit vegyen. Nincs sok cókmókja, de arra elég, hogy legyen benne egy váltás ruhája, az ilyen időkre. Ha levetkőzött, akkor egy fekete szövetnadrágot vesz fel, egy fehér, kerek gallérú inggel, és egy fekete mellényt, aminek aranypitykés gombjai vannak. Ez az egyik legjobb, és egyetlen váltóruhája, illetve ünneplőruhaként is jól funkcionál. Nem sokszor szokta hordani, ezt a ruházatot, de ameddig a másik megszárad jól jön. Az Aztyantól kapott tőröket felcsatolja magára, és indul is le a fogadótérbe. Szétnéz a helyiségbe, majd megakad a szeme Yezán, az újdonsült kolleganőjén, és egy számára még ismeretlen nőn. A férfi odalép hozzálép hozzájuk.*
-Szép estét! Csatlakozhat?* Érdeklődik kedvesen a harcos.*
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:40:11
Üzenet elküldve: 2020-08-10 14:40:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mandolin művész//
*Egy magasabb fél-elf lép be a fogadóba, s most nem a maga szórakozására, hanem azért, hogy másokat szórakoztasson. Ruházata egyszerű, mégis rendezett. Kezében egy mandolinnal lép be a fogadóba és egy csendesebb sarkot néz ki magának, ahol behangolhatja a hangszerét. Ha valakinek elkapja a tekintetét, annak természetesen köszön. A csendes, hátsó asztalnál leül és a hangszer kezébe véve hangolni kezdi. Pár perc hangolás után minden acélhúr hangja a helyén van. Először egy lassabb, lágyabb alkotást kezd el játszani, hogy amolyan kellemes alaphangulatot keltsen a fogadóban. Ígéretéhez híven, a ma esti játékával lerója tartozását a Kalmárház felé, melyet a mandolin vásárlásakor kapott kedvezményért vállalt el. Talán ha mindenki elégedett lesz a játékával, akár a későbbiekben még zenészként felléphet majd. Olykor felnéz játék közben és a hallgatóságra pillant, hogy tetszik-e a játéka. Igazi átéléssel játszik, s az is megállapítható, hogy van tehetsége hozzá. Gyermekkorában kapta az első hangszerét a szüleitől, s azóta játszik többféle hangszeren is, de kedvencei között, akkor is egyértelműen a húros hangszerek vannak.*
*Egy magasabb fél-elf lép be a fogadóba, s most nem a maga szórakozására, hanem azért, hogy másokat szórakoztasson. Ruházata egyszerű, mégis rendezett. Kezében egy mandolinnal lép be a fogadóba és egy csendesebb sarkot néz ki magának, ahol behangolhatja a hangszerét. Ha valakinek elkapja a tekintetét, annak természetesen köszön. A csendes, hátsó asztalnál leül és a hangszer kezébe véve hangolni kezdi. Pár perc hangolás után minden acélhúr hangja a helyén van. Először egy lassabb, lágyabb alkotást kezd el játszani, hogy amolyan kellemes alaphangulatot keltsen a fogadóban. Ígéretéhez híven, a ma esti játékával lerója tartozását a Kalmárház felé, melyet a mandolin vásárlásakor kapott kedvezményért vállalt el. Talán ha mindenki elégedett lesz a játékával, akár a későbbiekben még zenészként felléphet majd. Olykor felnéz játék közben és a hallgatóságra pillant, hogy tetszik-e a játéka. Igazi átéléssel játszik, s az is megállapítható, hogy van tehetsége hozzá. Gyermekkorában kapta az első hangszerét a szüleitől, s azóta játszik többféle hangszeren is, de kedvencei között, akkor is egyértelműen a húros hangszerek vannak.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 13:48:14
Üzenet elküldve: 2020-08-10 13:48:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
//Nyílt//
*Oly annyira elmerül saját ki belső világában, és gondolataiban, hogy meglepődve pislog fel a kiszolgáló lányra. Még egy pár pillanatig kissé értetlenül néz rá, mire végül sikeresen eljutnak tudatáig az elhangzott szavak.*
- Öhm, nem, nem várok senkire.
*Sikerül is valamelyest észbe kapnia, és egy lehetséges ét- és itallap felé nyúl, hogy gyors pásztázással felmérje a kínálatot. Közben kérdés érkezik honvágyat illetően, amit elsőre természetesen nem ért, de a számtalan wegtoreni opciót látva is csupán sejtelem marad, így jobbnak véli rákérdezni.*
- Honvágy?
*Rideg kékjeit elszakítja a listáról egy pillanatra, majd visszavándorol tekintete, és némi hümmögés közben töprengésbe kezd. Éhesnek éhes, nem is kicsit, de ez jelenleg szokatlanul kellemes érzés a számára. A maró, égető fájdalom jelenleg kapcsolatot jelent számára a valósággal, amitől jelenleg elszeparálva érzi magát.*
- Rumot kérnék, illetve...
*Hosszabb szünetet tartva íriszei két opció között cikáznak oda-vissza.*
- Ördögvigyort.
*Egy laza mozdulattal az asztalra dobja az étlapot, és némi rövid tépelődés, és ajakrágás után ismételten szólásra nyitja száját.*
- Esetleg... nem járt a környéken Denjaar Krultos kapitány?
*Arca mint mindig, most is érzelemmentes, és komoly, aligha tükrözi valós érzelmeit, melyek főleg az aggodalom és a harag. Meg némi kimerültség, hogy valaki olyan után kutat, akit legkevésbé sem mozgatja meg mibenléte. A mellette lévő széken heverő szürke köpeny is utalhat arra, hogy van halovány köze az Őrséghez, ezzel is megnyugtatva magát, hogy biztos senki sem sejti személyes kis titkait ártalmatlan kérdése miatt. Tagadhatatlanul a paranoia is kezdi makacsul a szívébe lopni magát, különösen mióta édesapja óva intette.*
//Nyílt//
*Oly annyira elmerül saját ki belső világában, és gondolataiban, hogy meglepődve pislog fel a kiszolgáló lányra. Még egy pár pillanatig kissé értetlenül néz rá, mire végül sikeresen eljutnak tudatáig az elhangzott szavak.*
- Öhm, nem, nem várok senkire.
*Sikerül is valamelyest észbe kapnia, és egy lehetséges ét- és itallap felé nyúl, hogy gyors pásztázással felmérje a kínálatot. Közben kérdés érkezik honvágyat illetően, amit elsőre természetesen nem ért, de a számtalan wegtoreni opciót látva is csupán sejtelem marad, így jobbnak véli rákérdezni.*
- Honvágy?
*Rideg kékjeit elszakítja a listáról egy pillanatra, majd visszavándorol tekintete, és némi hümmögés közben töprengésbe kezd. Éhesnek éhes, nem is kicsit, de ez jelenleg szokatlanul kellemes érzés a számára. A maró, égető fájdalom jelenleg kapcsolatot jelent számára a valósággal, amitől jelenleg elszeparálva érzi magát.*
- Rumot kérnék, illetve...
*Hosszabb szünetet tartva íriszei két opció között cikáznak oda-vissza.*
- Ördögvigyort.
*Egy laza mozdulattal az asztalra dobja az étlapot, és némi rövid tépelődés, és ajakrágás után ismételten szólásra nyitja száját.*
- Esetleg... nem járt a környéken Denjaar Krultos kapitány?
*Arca mint mindig, most is érzelemmentes, és komoly, aligha tükrözi valós érzelmeit, melyek főleg az aggodalom és a harag. Meg némi kimerültség, hogy valaki olyan után kutat, akit legkevésbé sem mozgatja meg mibenléte. A mellette lévő széken heverő szürke köpeny is utalhat arra, hogy van halovány köze az Őrséghez, ezzel is megnyugtatva magát, hogy biztos senki sem sejti személyes kis titkait ártalmatlan kérdése miatt. Tagadhatatlanul a paranoia is kezdi makacsul a szívébe lopni magát, különösen mióta édesapja óva intette.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-10 09:52:27
Üzenet elküldve: 2020-08-10 09:52:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Balkócza//
*Sóhajt egyet a jó doktor a lány első válaszára. Hiába is a könnyű élet hamar az eszét veszi az embernek, ha nem figyel oda.*
- Látom az itteni munkád az italkihordás a régi éles eszedet is kikezdte. *Csóválja meg kissé szomorúan a fejét, majd folytatja.*
- Milyen tudósnak nézel te engem, hogy kiadom a módszereimet, vagy a kutatásaimat. Amit a gazdád, vagyis a kalmár kap, az a végeredmény, a produktum. Ennyi is bőven elég és egyedi lesz. így már érted? *Teszi fel a kérdést némiképp lassan és jól artikulálva, kiemelve az egész mondandójának lényegét.*
- Mikor jön ide az intéző? *Érződik némi türelmetlenség a hangjában, habár látja, hogy körülötte elég nagy a felforgás és mások is bőven vannak, akik esznek isznak vagy ügyeket intéznek. Másrészt pedig inkább ahhoz van hozzászokva, hogy rá várnak, főleg a betegek, akik ellátásra szorulnak. Ő ritkán várakozik és ez bőven abból fakad, hogy alig érintkezik emberekkel, vagy más élőlényekkel.*
- Nem mellesleg, ha már itt dolgozol, akkor egy pohár vizet szeretnék kérni. *Enged meg a végén egy apró mosolyt magának a kérést követően.*
*Sóhajt egyet a jó doktor a lány első válaszára. Hiába is a könnyű élet hamar az eszét veszi az embernek, ha nem figyel oda.*
- Látom az itteni munkád az italkihordás a régi éles eszedet is kikezdte. *Csóválja meg kissé szomorúan a fejét, majd folytatja.*
- Milyen tudósnak nézel te engem, hogy kiadom a módszereimet, vagy a kutatásaimat. Amit a gazdád, vagyis a kalmár kap, az a végeredmény, a produktum. Ennyi is bőven elég és egyedi lesz. így már érted? *Teszi fel a kérdést némiképp lassan és jól artikulálva, kiemelve az egész mondandójának lényegét.*
- Mikor jön ide az intéző? *Érződik némi türelmetlenség a hangjában, habár látja, hogy körülötte elég nagy a felforgás és mások is bőven vannak, akik esznek isznak vagy ügyeket intéznek. Másrészt pedig inkább ahhoz van hozzászokva, hogy rá várnak, főleg a betegek, akik ellátásra szorulnak. Ő ritkán várakozik és ez bőven abból fakad, hogy alig érintkezik emberekkel, vagy más élőlényekkel.*
- Nem mellesleg, ha már itt dolgozol, akkor egy pohár vizet szeretnék kérni. *Enged meg a végén egy apró mosolyt magának a kérést követően.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 22:24:41
Üzenet elküldve: 2020-08-09 22:24:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Dren annyira nem ért az árakhoz, hogy azt el se lehet képzelni. Méghozzá alkudozni se nagyon tud és az agya se jár túl gyorsan. Így lehet az, hogy ő megpróbálta az egész zsák tartalmát eladni száz aranyért mire visszakapta, hogy húsz arany darabja és le is lett cseszve mire gondolkodás nélkül próbál ráalkudni.*
-Ötven?
*És miután kimondta csak akkor jut el a tudatáig, hogy az előbb annyi pénzt ajánlottak neki amennyit egyben még életében nem látott. Úgyhogy a szája tátva marad és döbbenten néz a gnóm lányra. Számolni nem nagyon tud, de abból lehet házat is tudna venni ha nem lenne már neki egy. Lehet most élete lehetőségét rontotta el az alkudozással?*
*Dren annyira nem ért az árakhoz, hogy azt el se lehet képzelni. Méghozzá alkudozni se nagyon tud és az agya se jár túl gyorsan. Így lehet az, hogy ő megpróbálta az egész zsák tartalmát eladni száz aranyért mire visszakapta, hogy húsz arany darabja és le is lett cseszve mire gondolkodás nélkül próbál ráalkudni.*
-Ötven?
*És miután kimondta csak akkor jut el a tudatáig, hogy az előbb annyi pénzt ajánlottak neki amennyit egyben még életében nem látott. Úgyhogy a szája tátva marad és döbbenten néz a gnóm lányra. Számolni nem nagyon tud, de abból lehet házat is tudna venni ha nem lenne már neki egy. Lehet most élete lehetőségét rontotta el az alkudozással?*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 20:39:23
Üzenet elküldve: 2020-08-09 20:39:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai, Xavy és CCC//
- Tökéletes. *mosolyodik el, ahogy a rum megérkezik az asztalukhoz, azonnal bele is kóstolva az egyik pohárba*
- Ugyan, kérlek, te vagy a nagy tudós, és mégis adsz ilyen általánosításokra? *áll a gnóm pártjára az evőeszközökkel kapcsolatban, miközben saját kését a baljába fogva Dorára szegezi a nem túl éles fegyvert* És mi van azokkal, akiknek a bal kezük az ügyesebb? Vagy akiknek kettő is van belőle? *pillant kajánul a lányra az utolsó megjegyzésnél, ám nem akarja, hogy végül félreértés legyen a dologból, így hamar visszateszi a kést az asztalra, a tányér jobb oldalára, és csak akkor szólal meg újra, mikor Dora már válaszolt a bosszantó kis mitugrász kérdéseire és újra kettesben vannak*
- Van itt úrnő? *idézi affektálva a lányt* Nocsak, érdekelne a pozíció, ha van üresedés? Azt hittem, a kancellár kis segédje épp eléggé megfelelő titulus... *gúnyolódik kicsit a lánnyal, míg a báró visszatértére várnak, Dora észrevételeire azonban nagyobb figyelmet fordít*
- Szóval nézett már ki jobban is... *motyogja inkább csak magának, míg a rendelésük meg nem érkezik* Ki nem? *enged meg magának egy fáradt sóhajt és egy féloldalas mosolyt, ahogy a színjátszás kerül szóba. Bár gyűlöli, néha még őt magát is meglepi, milyen könnyen is jön neki a tettetés. Néha már abban se biztos, ki lenne ő, ha nem kellene a Dwirinthalen-család fejének lenne. Hosszas önelemzésre azonban nincsen ideje, hiszen Cha'yss, ígéretéhez híven, tényleg hamar újra csatlakozik hozzájuk, ráadásul ezúttal már sokkal fessebb megjelenéssel. ~Elismerem, Dora, nem is rossz... ~méri végig tetőtől talpig a férfit, de az öltözékét illető bókokat ezúttal is meghagyja Dorának*
- Egyáltalán nem. Addig volt alkalmunk megkóstolni a ház kínálatát. Igazán figyelemreméltó. Más körülmények között mindenképp érdeklődnék a beszállítói felől. *biccenti meg kissé fejét a férfi felé. Ha a hajbókolás nem is tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, azt azért ő is tudja, hogy néha egy-két finom dicséret könnyebben előregördítheti a beszélgetést*
- Sajnos azonban nem időzhetünk túl sokat eme kellemes témánál. *biggyeszti le az ajkait, sajnálata látható jeleként* Amivel szolgálhat a számunkra, az elsősorban nem más, mint információ. *tart pillanatnyi szünetet a beszélgetésben, hogy Cha'yss feldolgozhassa a hallottakat. Van egy olyan érzése, a férfi nem lesz elragadtatva egy ilyen kéréstől, így hagy neki időt, hogy elmondhassa az észrevételeit, ha akadnak*
- Úgy értesültünk róla, személyesen a Vashegy úrnőjétől vásárolta meg a Pintyet... bocsánat, már Kalmárt, igaz? *javítja ki magát rögtön* Érdeklődnénk, tud-e valamit arról, hogy a kisasszonynak nem volt teljesen zavartalan a városban tartózkodása? *szegezi a bárónak a kérdést, le nem véve pillantását a férfi arcáról, hogy leolvashasson róla minden apró kis rezdülést. Míg a válaszra vár, bőszen reméli, hogy Dora se fog semmi olyasmit mondani, amit nem kellene.*
- Tökéletes. *mosolyodik el, ahogy a rum megérkezik az asztalukhoz, azonnal bele is kóstolva az egyik pohárba*
- Ugyan, kérlek, te vagy a nagy tudós, és mégis adsz ilyen általánosításokra? *áll a gnóm pártjára az evőeszközökkel kapcsolatban, miközben saját kését a baljába fogva Dorára szegezi a nem túl éles fegyvert* És mi van azokkal, akiknek a bal kezük az ügyesebb? Vagy akiknek kettő is van belőle? *pillant kajánul a lányra az utolsó megjegyzésnél, ám nem akarja, hogy végül félreértés legyen a dologból, így hamar visszateszi a kést az asztalra, a tányér jobb oldalára, és csak akkor szólal meg újra, mikor Dora már válaszolt a bosszantó kis mitugrász kérdéseire és újra kettesben vannak*
- Van itt úrnő? *idézi affektálva a lányt* Nocsak, érdekelne a pozíció, ha van üresedés? Azt hittem, a kancellár kis segédje épp eléggé megfelelő titulus... *gúnyolódik kicsit a lánnyal, míg a báró visszatértére várnak, Dora észrevételeire azonban nagyobb figyelmet fordít*
- Szóval nézett már ki jobban is... *motyogja inkább csak magának, míg a rendelésük meg nem érkezik* Ki nem? *enged meg magának egy fáradt sóhajt és egy féloldalas mosolyt, ahogy a színjátszás kerül szóba. Bár gyűlöli, néha még őt magát is meglepi, milyen könnyen is jön neki a tettetés. Néha már abban se biztos, ki lenne ő, ha nem kellene a Dwirinthalen-család fejének lenne. Hosszas önelemzésre azonban nincsen ideje, hiszen Cha'yss, ígéretéhez híven, tényleg hamar újra csatlakozik hozzájuk, ráadásul ezúttal már sokkal fessebb megjelenéssel. ~Elismerem, Dora, nem is rossz... ~méri végig tetőtől talpig a férfit, de az öltözékét illető bókokat ezúttal is meghagyja Dorának*
- Egyáltalán nem. Addig volt alkalmunk megkóstolni a ház kínálatát. Igazán figyelemreméltó. Más körülmények között mindenképp érdeklődnék a beszállítói felől. *biccenti meg kissé fejét a férfi felé. Ha a hajbókolás nem is tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé, azt azért ő is tudja, hogy néha egy-két finom dicséret könnyebben előregördítheti a beszélgetést*
- Sajnos azonban nem időzhetünk túl sokat eme kellemes témánál. *biggyeszti le az ajkait, sajnálata látható jeleként* Amivel szolgálhat a számunkra, az elsősorban nem más, mint információ. *tart pillanatnyi szünetet a beszélgetésben, hogy Cha'yss feldolgozhassa a hallottakat. Van egy olyan érzése, a férfi nem lesz elragadtatva egy ilyen kéréstől, így hagy neki időt, hogy elmondhassa az észrevételeit, ha akadnak*
- Úgy értesültünk róla, személyesen a Vashegy úrnőjétől vásárolta meg a Pintyet... bocsánat, már Kalmárt, igaz? *javítja ki magát rögtön* Érdeklődnénk, tud-e valamit arról, hogy a kisasszonynak nem volt teljesen zavartalan a városban tartózkodása? *szegezi a bárónak a kérdést, le nem véve pillantását a férfi arcáról, hogy leolvashasson róla minden apró kis rezdülést. Míg a válaszra vár, bőszen reméli, hogy Dora se fog semmi olyasmit mondani, amit nem kellene.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 19:11:31
Üzenet elküldve: 2020-08-09 19:11:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Ügyintézés//
//Xavy//
*Halovány mosollyal hallgatja a pultnál a gnóm lány szavait a kurta lábak hátrányáról. Ám valami fontos is elhangzik. Mégpedig, hogy a különös külsejű félvér üzleti ügyben érkezett. Aztyan kurtán bólint az elhangzottakra.*
- Nem, kérek egy kis időt, de utána beszélek vele is. Köszönöm, hogy szóltál. Addig tölts neki egy italt, a ház kontójára. *Ha már meg kell váratnia a férfit, akkor legalább érezze jól magát. Üzlet alapfokon.*
//Hathúros Start, érintőlegesen Arja, Yeza//
- Tökéletesen. *Mosolyodik el féloldalasan a visszahallott névre. Wegtorenben divatosak az ilyen három tagolású nevek, az pedig, hogy még alliterál is a neve, ahogy a báróé is, szerencsés véletlen vagy épp tudatos névválasztás lehet.
Ahogy a tündér megjelenése, úgy a beszéde is makulátlan és úgy tűnik, az etikett társalgásra vonatkozó szabályait is ismeri.
A bemutatkozást követő szójátékra a heges arcúnak csak az egyik szemöldöke emelkedik meg. Mondják róla, hogy nem sok humorérzéke van, sőt, egyesek sótlannak is tartják.*
- Nos, remek. Szóval ön trubadúr. *Konstatálja a hallottakat, leszűrve a lényegi információt a szójáték mögött. A megjegyzést a munkanélküliségről pedig elraktározza későbbre.
Strat érezhetően nem kereskedő, mert elárulja, hogy a hússal kapcsolatban nem az arany érdekli, ami máris alacsony vételi árral egyenlő Aztyanban. De az információra csak kurtán bólint.
Aztán végre előkerülnek a komolyabb áruk is. A heges arcúnak a szeme sem rebben, ahogy végignéz a pultra pakolt kincseken, pedig éppen ezek érdeklik. Az előkerülő nyersanyagok egy részével a tündérnek már vannak tervei, de akad ott még elég eladásra is.*
- Xavy, bár kissé különös stílusa van, remek munkaerő és kiváló pultos. *Rebben a szeme a pult mögött serénykedő gnóm lányra, majd vissza Stratra.*
- A kovácsműhely, amely most már kereskedelmi központ is, a kereskedőházunk égisze alá tartozik, így mondhatom, hogy igen, tudom merre van. *Mosolyodik el féloldalasan saját apró tréfáján. Tessék, ki mondja, hogy nincs humora.*
- Mind a fennmaradó bőrre, mind az egyéb részekre adnék ajánlatot, ahogy a húsra is, természetesen. *Int végig a maihhin-részeken.
Apró közjáték, hogy Arja halad el mellettük és kiderül, hogy Strat és a kereskedőház kalandora ismerik egymást. Aztyan némán vesz tudomásul az ismeretséget, majd ha a tündér tekintete és figyelme visszatért hozzá, folytatja is a tárgyalást.*
- Mindezért összesen mennyit szeretne kérni? *Siklik végig tekintete az eladásra kínált árukon.*
- Természetesen, a kereskedőház segítséget nyújtana önnek a hangszer és a köpeny elkészítésében is. Elég sok mestert ismerünk, akik elkészíthetnék a köpenyt és a hangszert.
*Közismert kereskedői viselkedés, hogy az eladó élhet először az ár meghatározásának jogával. Így sok minden kiderülhet Aztyan számára és máris annak megfelelően adhat választ.
Közben érkeznek még vendégek és Mik még mindig sehol. A heges arcú csak egy lopott pillantással néz végig a fogadón, amikor látja, hogy még a vörös wegtoreni lány, Yeza beállt kiszolgálni. Egy pillanatig rajta tartja égszín tekintetét, majd visszafordul figyelme Strat és az üzlet felé. A munkanélküli bárd kérdésére egyelőre nem tér ki. Előbb az üzlet, aztán a foglalkoztatási ajánlatok.*
//Xavy//
*Halovány mosollyal hallgatja a pultnál a gnóm lány szavait a kurta lábak hátrányáról. Ám valami fontos is elhangzik. Mégpedig, hogy a különös külsejű félvér üzleti ügyben érkezett. Aztyan kurtán bólint az elhangzottakra.*
- Nem, kérek egy kis időt, de utána beszélek vele is. Köszönöm, hogy szóltál. Addig tölts neki egy italt, a ház kontójára. *Ha már meg kell váratnia a férfit, akkor legalább érezze jól magát. Üzlet alapfokon.*
//Hathúros Start, érintőlegesen Arja, Yeza//
- Tökéletesen. *Mosolyodik el féloldalasan a visszahallott névre. Wegtorenben divatosak az ilyen három tagolású nevek, az pedig, hogy még alliterál is a neve, ahogy a báróé is, szerencsés véletlen vagy épp tudatos névválasztás lehet.
Ahogy a tündér megjelenése, úgy a beszéde is makulátlan és úgy tűnik, az etikett társalgásra vonatkozó szabályait is ismeri.
A bemutatkozást követő szójátékra a heges arcúnak csak az egyik szemöldöke emelkedik meg. Mondják róla, hogy nem sok humorérzéke van, sőt, egyesek sótlannak is tartják.*
- Nos, remek. Szóval ön trubadúr. *Konstatálja a hallottakat, leszűrve a lényegi információt a szójáték mögött. A megjegyzést a munkanélküliségről pedig elraktározza későbbre.
Strat érezhetően nem kereskedő, mert elárulja, hogy a hússal kapcsolatban nem az arany érdekli, ami máris alacsony vételi árral egyenlő Aztyanban. De az információra csak kurtán bólint.
Aztán végre előkerülnek a komolyabb áruk is. A heges arcúnak a szeme sem rebben, ahogy végignéz a pultra pakolt kincseken, pedig éppen ezek érdeklik. Az előkerülő nyersanyagok egy részével a tündérnek már vannak tervei, de akad ott még elég eladásra is.*
- Xavy, bár kissé különös stílusa van, remek munkaerő és kiváló pultos. *Rebben a szeme a pult mögött serénykedő gnóm lányra, majd vissza Stratra.*
- A kovácsműhely, amely most már kereskedelmi központ is, a kereskedőházunk égisze alá tartozik, így mondhatom, hogy igen, tudom merre van. *Mosolyodik el féloldalasan saját apró tréfáján. Tessék, ki mondja, hogy nincs humora.*
- Mind a fennmaradó bőrre, mind az egyéb részekre adnék ajánlatot, ahogy a húsra is, természetesen. *Int végig a maihhin-részeken.
Apró közjáték, hogy Arja halad el mellettük és kiderül, hogy Strat és a kereskedőház kalandora ismerik egymást. Aztyan némán vesz tudomásul az ismeretséget, majd ha a tündér tekintete és figyelme visszatért hozzá, folytatja is a tárgyalást.*
- Mindezért összesen mennyit szeretne kérni? *Siklik végig tekintete az eladásra kínált árukon.*
- Természetesen, a kereskedőház segítséget nyújtana önnek a hangszer és a köpeny elkészítésében is. Elég sok mestert ismerünk, akik elkészíthetnék a köpenyt és a hangszert.
*Közismert kereskedői viselkedés, hogy az eladó élhet először az ár meghatározásának jogával. Így sok minden kiderülhet Aztyan számára és máris annak megfelelően adhat választ.
Közben érkeznek még vendégek és Mik még mindig sehol. A heges arcú csak egy lopott pillantással néz végig a fogadón, amikor látja, hogy még a vörös wegtoreni lány, Yeza beállt kiszolgálni. Egy pillanatig rajta tartja égszín tekintetét, majd visszafordul figyelme Strat és az üzlet felé. A munkanélküli bárd kérdésére egyelőre nem tér ki. Előbb az üzlet, aztán a foglalkoztatási ajánlatok.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 19:06:11
Üzenet elküldve: 2020-08-09 19:06:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Gyanítja, hogy a férfi nem igazán sejti, hogy pontosan mi is van nála, már a körülírás is erről árulkodik, ezért nem mondd árat hozzá, várja, hogy a másik tegye. Fürkésző, de szigorú tekintettel pásztázza a másik arcát, közben néha felnéz, hátha valamelyik ittas vendég megpróbál beborulni, a pultos utáni kutatás során. Mivel pedig most éppen dolgozik, így minden perc számít, viszont szeretné a zsák tartalmát megkaparintani. Mikor kiejti a száján halkan a férfi az árat, az arca furcsa formába torzul, hiszen még ilyen szemtelen árat a piacon se mondtak még neki soha.*
-Mennyiii?! Te meg vagy huzatva! Megsütött a nap? Nem vagyok bolond, ne nézz annak. Adok érte húsz aranyat darabjáért. *Az eleinte felháborodott hang egyre csak visszahalkul, próbál alkudozni, ha a férfi ilyen szemtelen, neki is lesz vér a pucájában alacsonyat mondani.*
*Gyanítja, hogy a férfi nem igazán sejti, hogy pontosan mi is van nála, már a körülírás is erről árulkodik, ezért nem mondd árat hozzá, várja, hogy a másik tegye. Fürkésző, de szigorú tekintettel pásztázza a másik arcát, közben néha felnéz, hátha valamelyik ittas vendég megpróbál beborulni, a pultos utáni kutatás során. Mivel pedig most éppen dolgozik, így minden perc számít, viszont szeretné a zsák tartalmát megkaparintani. Mikor kiejti a száján halkan a férfi az árat, az arca furcsa formába torzul, hiszen még ilyen szemtelen árat a piacon se mondtak még neki soha.*
-Mennyiii?! Te meg vagy huzatva! Megsütött a nap? Nem vagyok bolond, ne nézz annak. Adok érte húsz aranyat darabjáért. *Az eleinte felháborodott hang egyre csak visszahalkul, próbál alkudozni, ha a férfi ilyen szemtelen, neki is lesz vér a pucájában alacsonyat mondani.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:48:48
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:48:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Mikor a másik megnézné mi van a zsákjában akkor kicsit kijjebb húzza a száját és látható a sok kis fiola bennük a színes folyadékok. Mikor a varázsital szó elhangzik akkor azért felmerül Dren-ben, hogy lehet nagy vagyonra tett szert. Hogy nem kevés azzal is tisztában van. Hogy pontosan mennyi, azt már nem tudja, de sok és pont annyira, hogy megérje sutyorogni róla. A kislány még a pult mögé is berángatja őt ami először ijesztő, de aztán a srác is rájön, hogy egy okos dolog is lehet nehogy kilessék őket azok a gyanús kocsmatöltelékek. Aztán elhíresztelik, hogy Dren-nek ilyen értékes dolgai vannak és jaj lesz neki. A kérdés hallatán azért láthatóan elgondolkozik a fiú. Erre azért nem gondolt, hogy ilyen drága dolgok lesznek. Szóval lassan ejti ki az árat miközben gyanakodva nézi a lány gesztusait.*
-Százat.
*Mikor a másik megnézné mi van a zsákjában akkor kicsit kijjebb húzza a száját és látható a sok kis fiola bennük a színes folyadékok. Mikor a varázsital szó elhangzik akkor azért felmerül Dren-ben, hogy lehet nagy vagyonra tett szert. Hogy nem kevés azzal is tisztában van. Hogy pontosan mennyi, azt már nem tudja, de sok és pont annyira, hogy megérje sutyorogni róla. A kislány még a pult mögé is berángatja őt ami először ijesztő, de aztán a srác is rájön, hogy egy okos dolog is lehet nehogy kilessék őket azok a gyanús kocsmatöltelékek. Aztán elhíresztelik, hogy Dren-nek ilyen értékes dolgai vannak és jaj lesz neki. A kérdés hallatán azért láthatóan elgondolkozik a fiú. Erre azért nem gondolt, hogy ilyen drága dolgok lesznek. Szóval lassan ejti ki az árat miközben gyanakodva nézi a lány gesztusait.*
-Százat.
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:39:36
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:39:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Nem gondolta volna, hogy egy nálánál nagyobbat, csupán megszólalással meg tud ijeszteni, ám a férfi reakciói arra mutatnak, ami miatt nagyon is elégedett. ~Aki ilyen kis ilyen könnyen megijed vagy nyuszi, vagy vaj van a füle mögött. ~ Nézi meg kicsit jobban is, hátha ismeri a kikötőből vagy a saját környékéről. Mi tagadás, volt már dolga kétes alakokkal. A férfi követi a pult mögé is, azaz bekukucskál és mond is valamit, arról nem is beszélve, amit felé lóbál a zsákból. Kicsit jobban megnézi, de elsőre nem látja egészen jól, így lemászik és belekukkant a zsákba.*
-Varázsitalok. *Esik le neki, bár a zöld meg a kék fogalmak említése már gyanússá tette a dolgokat.*
-Nem is kevés. *Sutyorog vissza, bár itt senki nem hallgatja ki őket, mert szinte a csodával határos dolog lenne, ebben a nagy ricsajban, ha máshoz is eljutna az információ.*
-Mennyit kérsz értük? *Most már ő is kinéz a pult mögül, majd inkább teljesen behúzza a férfit a karjánál fogva, nehogy gyanús legyen, hogy félig kilóg onnan. Neki is jól jönne ezekből pár, így nem rest elhalászni a kereskedőház elől az árut pult alatt.*
*Nem gondolta volna, hogy egy nálánál nagyobbat, csupán megszólalással meg tud ijeszteni, ám a férfi reakciói arra mutatnak, ami miatt nagyon is elégedett. ~Aki ilyen kis ilyen könnyen megijed vagy nyuszi, vagy vaj van a füle mögött. ~ Nézi meg kicsit jobban is, hátha ismeri a kikötőből vagy a saját környékéről. Mi tagadás, volt már dolga kétes alakokkal. A férfi követi a pult mögé is, azaz bekukucskál és mond is valamit, arról nem is beszélve, amit felé lóbál a zsákból. Kicsit jobban megnézi, de elsőre nem látja egészen jól, így lemászik és belekukkant a zsákba.*
-Varázsitalok. *Esik le neki, bár a zöld meg a kék fogalmak említése már gyanússá tette a dolgokat.*
-Nem is kevés. *Sutyorog vissza, bár itt senki nem hallgatja ki őket, mert szinte a csodával határos dolog lenne, ebben a nagy ricsajban, ha máshoz is eljutna az információ.*
-Mennyit kérsz értük? *Most már ő is kinéz a pult mögül, majd inkább teljesen behúzza a férfit a karjánál fogva, nehogy gyanús legyen, hogy félig kilóg onnan. Neki is jól jönne ezekből pár, így nem rest elhalászni a kereskedőház elől az árut pult alatt.*
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:31:08
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:31:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Dren majdnem ugrik egyet ültében mikor meg lesz szólítva méghozzá onnan ahonnan nem is számított rá. Alulról. Pedig ha a plafonról szólítja őt meg a lány akkor arra fel lett volna készülve, de ki hitte volna, hogy errefelé ilyen trükkösek ezek a pár rémült pillantással megállapítható gnóm lány aki hord magánál fegyvert. Ez is ijesztő. Meg, hogy vannak itt pókok a sarokban. Oda is kapja gyorsan a fejét. Látszólag tökéletesen sikerült őt összezavarni. Főleg, hogy aztán a pult mögött is eltűnik. Azért kicsit felegyenesedik Dren is, hogy megnézze mit csinál. Nehogy aztán egy nyílpuskával jöjjön ki onnan. Szerencsére nem így tesz. Vagyis egyelőre. De akár nyílpuska is lehetne a lánynál olyan rémült tekintettel néz rá a srác. A kérdés hallatán azért közelebb hajol, hogy csak az ijesztő gnóm lány hallja és szinte suttog olyan halkan beszél.*
-Én kaptam ezeket munkáért. Meg mezőn is találtam. Sok helyről szerezte. Mindig eltettem őket hátha jó lesz majd és összejöttek, de már sok és annyira gyakran nem használom és eladnám. A világoszöld az gyógyít, a világoskék meg nem tudom. Reggel kicsit megpörgeti az ember agyát mikor fáradt és valami nem jut eszébe. Vagy ha nem jut eszébe valami. És el szeretném őket adni. Ha lehet. Ezek ilyen italok.
*Néz körbe gyanakodva nehogy kihallgassák micsoda kincse van neki. Aztán a lányra, hogy érdekli-e vagy menjen el vagy nem-e akarja ellopni.*
*Dren majdnem ugrik egyet ültében mikor meg lesz szólítva méghozzá onnan ahonnan nem is számított rá. Alulról. Pedig ha a plafonról szólítja őt meg a lány akkor arra fel lett volna készülve, de ki hitte volna, hogy errefelé ilyen trükkösek ezek a pár rémült pillantással megállapítható gnóm lány aki hord magánál fegyvert. Ez is ijesztő. Meg, hogy vannak itt pókok a sarokban. Oda is kapja gyorsan a fejét. Látszólag tökéletesen sikerült őt összezavarni. Főleg, hogy aztán a pult mögött is eltűnik. Azért kicsit felegyenesedik Dren is, hogy megnézze mit csinál. Nehogy aztán egy nyílpuskával jöjjön ki onnan. Szerencsére nem így tesz. Vagyis egyelőre. De akár nyílpuska is lehetne a lánynál olyan rémült tekintettel néz rá a srác. A kérdés hallatán azért közelebb hajol, hogy csak az ijesztő gnóm lány hallja és szinte suttog olyan halkan beszél.*
-Én kaptam ezeket munkáért. Meg mezőn is találtam. Sok helyről szerezte. Mindig eltettem őket hátha jó lesz majd és összejöttek, de már sok és annyira gyakran nem használom és eladnám. A világoszöld az gyógyít, a világoskék meg nem tudom. Reggel kicsit megpörgeti az ember agyát mikor fáradt és valami nem jut eszébe. Vagy ha nem jut eszébe valami. És el szeretném őket adni. Ha lehet. Ezek ilyen italok.
*Néz körbe gyanakodva nehogy kihallgassák micsoda kincse van neki. Aztán a lányra, hogy érdekli-e vagy menjen el vagy nem-e akarja ellopni.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:15:15
Üzenet elküldve: 2020-08-09 18:15:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Alludrin//
*Nem igazán tetszik neki, hogy az öreg megfedi, de nem teszi szóvá, hiszen leolvasható az arcáról is. A következő információ, amit a férfi elé tár már sokkalta érdekesebbnek bizonyul, mi szerint nem a hely fogadó mivolta miatt van jelen.*
-Tehát szeretnéd, ha a kutatásaidat a báró támogatná. Cserébe minden feltárt titok az övé lenne, csak a felfedezés öröme a tied. Hát nem is tudom. *Neki ilyesmi az eszébe se jutna, hogy pénzért kiadja az öreganyja titkait, márpedig ez nagyon annak hangzik. Aztán valószínűleg a kereskedő eladja többeknek, az ehhez ért, de nagyon.*
-Te tudod. Szólok az intézőnek, ha megint erre csámborog.
-Gazdámnak? Nem vagyok én igásló vagy szarvasmarha! *Nyílnak tágra a szemei, aztán érkezik párosításra az alávaló munka fogalma is.*
-Nem olyan nagydolog kihozni a kaját, annyira nem rossz meló. *Néz el oldalra, majd távozik is, minthogy rendelést nem kapott, tovább sétál.*
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai, Cha'yss - kiszolgálás//
*Ahogy elhelyezi a terítéket az asztalon, immár csak a két nő társaságában, egy érdekes kérés fut be hozzá. ~Bor, ami nem rohadt szőlőből készült? Rohadt cseresznye! Bár a lényegen ez sem változtatna. Ha azt hazudnám, hogy nem is volt rohadt a cseresznye… ~ Merül fel benne a gondolat, ám ekkor újabb mentőöv érkezik, az erősebb szó formájában. ~Egy jó tál csípős paprika! Ha beszippantja orral az ember, az aztán tud erős lenni! ~ Kuncog fel maga elé, közben bólogat, hogy megértette. Egy kicsit vidul a dolgon, hogy akkor hoz valami torok szétmaró vackot, ha már azt kértek, aztán megnézi, hogy bírják lehúzni.*
-Van itt valami. *Megy el az asztaltól, majd egy tálcán nem sokkal utána kihoz négy, decis poharakba kitöltött wegtoreni rumot. Attól mindig rosszul lesz, ha beleszagol. Idő közben Dora megpróbálja kiokítani a kanál, kés, villa megfelelő elhelyezéséről, amire csak egy fintor a válasz eleinte.*
-Ha a bal oldalra teszem úgy is megtalálja nem? Elég félnótás, az, akit ez megzavar. *Von vállat, ezt nem igazán hiszi, hogy elvárják itt tőle, marad minden ott, ahova letette.*
-Úrnő? Biztos van, a pincében tartja leláncolva, mert én még nem láttam. *Von vállat.*
-Akkor egy bor és egy úrnő kedvence lesz? *Ez alatt észreveszi, hogy a kalapos nő kezén van valami csillogós.*
-Azottazmegmi? *Mutat rá, kicsit messzebbről, elképzelése sincsen, milyen betegség lehet az, ami csillog. Addig marad az asztalnál, míg meg nem kapja a választ, vagy míg meg nem érkezik a báró, hogy elhessegesse.*
-Fehérbor értem. *Már somfordál is arrébb, majd később visszatér egy vörösboros pohárba kitöltött fehérborral és azzal, amit még Dora rendelt korábban. Kiteszi eléjük, az ételt is, ha úgy esik, kicsit nagyobb ügyeskedéssel, majd, amilyen gyorsan csak tud, elhagyja az asztalt.*
//Aztyan//
*Idő közben, míg a pultban tevékenykedik, megint megjelenik Aztyan, így gyorsan lecsap a lehetőségre.*
-Megállj! Ne olyan gyorsan, én nem tudok futni! Látod ezeket a rövid lábakat? Csoda, hogy nem szorulok rá a szamárra, hogy kiérjek az árnyékszékre időben. Na szóóval, az a férfi üzleti ügyben érkezett. *Mutat Alludrinra.*
-Átirányítsam a műhelybe vagy itt fogsz vele tárgyalni? *Kérdi, hogy aztán az adott válasz alapján cselekedjen.*
//Arja, Yeza érintőlegesen Jenari Krultos//
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Fél szemmel látja, hogy a visszaérkezők lassan szálingóznak lefelé a vendégek közé, mivel viszont elég sok a kiszolgálnivalója, így reménykedik benne, hogy tudnak várni és, hogy nem felejti el őket. Mert aki nem kapálózik, azzal nincsen baj, csak azzal, aki akar valamit. Gyorsan tovasiklik a szeme az ismerős arcokon és visszatér a pulthoz. Majd, minthogy az ajtón újabb és újabb vendégek érkeznek, akik meglehetősen furcsa okokból, minél távolabb próbálnak helyet találni maguknak egymástól, így szaporázza a lépteit. ~Az öregek persze tudták, hogy az italt a pultnál kell rendelni, ezek biztos valami úri népség lesznek. ~ Trappol, hogy átszelje a vendégekkel tarkított területet. Mivel Yeza odasétál beszélgetni az imént még csuklyás nőhöz, így elsőként nem őt veszi célba. Egy meglehetősen gyanús alak ólálkodik ugyanis immár a pult környékén, egy zsákot szorongatva magához. ~Ez biztos dilis! Vajon mit akarhat eladni a bárónak, egy zsák hangyát? ~ Nagy léptekkel már ott is terem mellette, majd nagy hanggal megszólítja.*
-Miteccik, hogyteccik? Pókunk van már a sarokban, azt nem veszünk! *Közli az alapokat, majd gyorsan felmászik a faládákra a pult mögött, hogy rendesen kilátszódjon alóla, csak ez után indít az udvariassággal.*
-Üdvözlöm a Kalmárban, mivel szolgálhatok? *Húzza szélesre a száját, ami egyesekben talán ijesztő benyomást is kelthet.*
*Nem igazán tetszik neki, hogy az öreg megfedi, de nem teszi szóvá, hiszen leolvasható az arcáról is. A következő információ, amit a férfi elé tár már sokkalta érdekesebbnek bizonyul, mi szerint nem a hely fogadó mivolta miatt van jelen.*
-Tehát szeretnéd, ha a kutatásaidat a báró támogatná. Cserébe minden feltárt titok az övé lenne, csak a felfedezés öröme a tied. Hát nem is tudom. *Neki ilyesmi az eszébe se jutna, hogy pénzért kiadja az öreganyja titkait, márpedig ez nagyon annak hangzik. Aztán valószínűleg a kereskedő eladja többeknek, az ehhez ért, de nagyon.*
-Te tudod. Szólok az intézőnek, ha megint erre csámborog.
-Gazdámnak? Nem vagyok én igásló vagy szarvasmarha! *Nyílnak tágra a szemei, aztán érkezik párosításra az alávaló munka fogalma is.*
-Nem olyan nagydolog kihozni a kaját, annyira nem rossz meló. *Néz el oldalra, majd távozik is, minthogy rendelést nem kapott, tovább sétál.*
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai, Cha'yss - kiszolgálás//
*Ahogy elhelyezi a terítéket az asztalon, immár csak a két nő társaságában, egy érdekes kérés fut be hozzá. ~Bor, ami nem rohadt szőlőből készült? Rohadt cseresznye! Bár a lényegen ez sem változtatna. Ha azt hazudnám, hogy nem is volt rohadt a cseresznye… ~ Merül fel benne a gondolat, ám ekkor újabb mentőöv érkezik, az erősebb szó formájában. ~Egy jó tál csípős paprika! Ha beszippantja orral az ember, az aztán tud erős lenni! ~ Kuncog fel maga elé, közben bólogat, hogy megértette. Egy kicsit vidul a dolgon, hogy akkor hoz valami torok szétmaró vackot, ha már azt kértek, aztán megnézi, hogy bírják lehúzni.*
-Van itt valami. *Megy el az asztaltól, majd egy tálcán nem sokkal utána kihoz négy, decis poharakba kitöltött wegtoreni rumot. Attól mindig rosszul lesz, ha beleszagol. Idő közben Dora megpróbálja kiokítani a kanál, kés, villa megfelelő elhelyezéséről, amire csak egy fintor a válasz eleinte.*
-Ha a bal oldalra teszem úgy is megtalálja nem? Elég félnótás, az, akit ez megzavar. *Von vállat, ezt nem igazán hiszi, hogy elvárják itt tőle, marad minden ott, ahova letette.*
-Úrnő? Biztos van, a pincében tartja leláncolva, mert én még nem láttam. *Von vállat.*
-Akkor egy bor és egy úrnő kedvence lesz? *Ez alatt észreveszi, hogy a kalapos nő kezén van valami csillogós.*
-Azottazmegmi? *Mutat rá, kicsit messzebbről, elképzelése sincsen, milyen betegség lehet az, ami csillog. Addig marad az asztalnál, míg meg nem kapja a választ, vagy míg meg nem érkezik a báró, hogy elhessegesse.*
-Fehérbor értem. *Már somfordál is arrébb, majd később visszatér egy vörösboros pohárba kitöltött fehérborral és azzal, amit még Dora rendelt korábban. Kiteszi eléjük, az ételt is, ha úgy esik, kicsit nagyobb ügyeskedéssel, majd, amilyen gyorsan csak tud, elhagyja az asztalt.*
//Aztyan//
*Idő közben, míg a pultban tevékenykedik, megint megjelenik Aztyan, így gyorsan lecsap a lehetőségre.*
-Megállj! Ne olyan gyorsan, én nem tudok futni! Látod ezeket a rövid lábakat? Csoda, hogy nem szorulok rá a szamárra, hogy kiérjek az árnyékszékre időben. Na szóóval, az a férfi üzleti ügyben érkezett. *Mutat Alludrinra.*
-Átirányítsam a műhelybe vagy itt fogsz vele tárgyalni? *Kérdi, hogy aztán az adott válasz alapján cselekedjen.*
//Arja, Yeza érintőlegesen Jenari Krultos//
//Csencselő kobold a kalmárban//
*Fél szemmel látja, hogy a visszaérkezők lassan szálingóznak lefelé a vendégek közé, mivel viszont elég sok a kiszolgálnivalója, így reménykedik benne, hogy tudnak várni és, hogy nem felejti el őket. Mert aki nem kapálózik, azzal nincsen baj, csak azzal, aki akar valamit. Gyorsan tovasiklik a szeme az ismerős arcokon és visszatér a pulthoz. Majd, minthogy az ajtón újabb és újabb vendégek érkeznek, akik meglehetősen furcsa okokból, minél távolabb próbálnak helyet találni maguknak egymástól, így szaporázza a lépteit. ~Az öregek persze tudták, hogy az italt a pultnál kell rendelni, ezek biztos valami úri népség lesznek. ~ Trappol, hogy átszelje a vendégekkel tarkított területet. Mivel Yeza odasétál beszélgetni az imént még csuklyás nőhöz, így elsőként nem őt veszi célba. Egy meglehetősen gyanús alak ólálkodik ugyanis immár a pult környékén, egy zsákot szorongatva magához. ~Ez biztos dilis! Vajon mit akarhat eladni a bárónak, egy zsák hangyát? ~ Nagy léptekkel már ott is terem mellette, majd nagy hanggal megszólítja.*
-Miteccik, hogyteccik? Pókunk van már a sarokban, azt nem veszünk! *Közli az alapokat, majd gyorsan felmászik a faládákra a pult mögött, hogy rendesen kilátszódjon alóla, csak ez után indít az udvariassággal.*
-Üdvözlöm a Kalmárban, mivel szolgálhatok? *Húzza szélesre a száját, ami egyesekben talán ijesztő benyomást is kelthet.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-09 15:57:04
Üzenet elküldve: 2020-08-09 15:57:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Újra a Kalmárban//
//Arja, Strat, Jenari, érintőlegesen CCC, Aztyan, Dren//
- Ó, az jó lenne *bólint a ruhaszegély említésére, aztán Arjára sandít.* - Tehát te is mész? *kérdezi, mert a fogalmazás egyértelműen erre utal.* - A Kikötőbe. Mint mi? *puhatolózik, hiszen például fegyveres kísérőnek sorolni a szemtelenül fiatal lánykát elég meredek elgondolás lenne. A korábbi beszélgetésükből is kiderült, hogy inkább még csak kacsingat az ilyesmi felé. Azt, hogy a kincsvadász mibenléte pontosan mit takar, Yeza nem tudja, de a nemrég teljesített kiküldetésről hallottak alapján mégsem becsülné alá.
A tündér pillantása csak megakad az övén, de a történet nem áll meg itt. Yeza büszkeségét már kezdené hájjal kenegetni a szívélyes intés, amit kap mellé, amikor is kiderül, hogy egyáltalán nem erről van szó. Az illető Arja ismerőse, az intés pedig az egy székkel arrébbi vöröst üdvözli. Kissé fanyarra sikerül a mosoly, amivel mindezt konstatálja, úgyhogy inkább elfordulva lehajol, mert ó, hát nem most vett észre valami sürgős leporolnivalót a nadrágja szárán? Még mindig újból és újból hajlamos megfeledkezni róla, hogy varázsa valahogy mostanság nem az igazi.*
- Nahát. Kicsi a világ *mondja újból az asztalra könyökölve, immár sztoikus érdeklődéshez rendezett vonásokkal.
Azért amikor Arja a Báróról beszél, őbelőle is kibukik a nevetés. Igyekszik csendben tartani és eltakarni a kezével a nagy vidorságát, de a válla rázkódása így is úgy is elárulja.*
- A wegtoreni nemesek pár kivételtől eltekintve nem ilyenek *mondja a leírásra. A hangjában keserédes borzongást érezni, mikor erről beszél. El is hallgat utána egy hosszú pillanatra, aztán visszacsalja az ajkára a szeleburdi mosolygást és Arjához hajol.* - De még lehet igaza a könyvednek *súgja oda.* - Ki tudja. Talán néhány év és megkopaszodik. Pocakot ereszt és köszvényes lesz a nagy jólétben, ha a Kereskedőház igazán felvirágzik.
*A lány szavaira csak sajnálkozva félrebiccenti a fejét és együtt érzőn sóhajt. ~Ezek a szegények még csak nem is ettek ki tudja mióta.~ Felajánlaná, hogy Arja maradjon csak, majd ő intézkedik, de egyrészt fogalma sincs, ki az a Reeno, másrészt pedig eltereli a figyelmét az ajtón belépő csuklyás alak. A mozgása, a helyválasztása nagyon is szemet szúr a vörösnek, hiszen az elmúlt években ő is egészen hasonló koreográfiát követett, ha valami okból forgalmasabb helyre volt kénytelen betérni.*
- Rendben, menj csak *mondja, de a tekintete a sarokba húzódó alakon marad.* - Hogy? *pillant vissza Arjára.* - Nem, nem, persze *mondja.* - Szívesen megismerném. *Azért amikor az tündér meginvitálását megejti a lány, Yeza kicsit behúzza a nyakát. Attól tart, hogy esetleg ezzel belekontárkodtak az ügymenetbe, amiben épp Aztyan lavíroz.* - Ha valóban olyan jó, mint mondod, reméljük! *biccent egyet mosolyogva.* - Menj csak, én még itt... elintézek valamit *mondja, aztán maga is felkel az asztaltól. Könnyed és kicsit sem sietős léptekkel indul a sarokasztal felé. Kerül is egy kicsit, hogy inkább oldalról, mint szemből érkezzen. A csuklya közben lekerül és felfedi az illető vonásait.*
- Üdv *szólítja meg Yeza a vendéget, aki se az itallapra nem pillant, se felszolgáló nem keres.* - Csak az eső űzött be vagy rendelnél is valamit? *kérdi.* - Vagy vársz még valakire? *szűkíti összébb a szemeit, ahogy a másik vonásait fürkészi.* - Esetleg csak a honvágy csalt a Kalmárba? *kockáztatja meg a kérdést. Nem biztos benne, de a napbarnított bőr és a határozott vonások a Tűz Városának szülöttére engednek következtetni. Igyekszik felmérni a másik szándékait és hogy rejt-e fegyvert a köpenye alatt, de egy-egy pillanatra visszasandít a pult felé, hátha Arja visszatér. Ha a vörös kincsvadász nem is, de egy újabb vendég feltűnik. Yeza nem túl nagy örömére talán még ennél a korábbinál is gyanúsabban viselkedik azzal a magánál szorongatott zsákkal.*
~Remek!~
//Arja, Strat, Jenari, érintőlegesen CCC, Aztyan, Dren//
- Ó, az jó lenne *bólint a ruhaszegély említésére, aztán Arjára sandít.* - Tehát te is mész? *kérdezi, mert a fogalmazás egyértelműen erre utal.* - A Kikötőbe. Mint mi? *puhatolózik, hiszen például fegyveres kísérőnek sorolni a szemtelenül fiatal lánykát elég meredek elgondolás lenne. A korábbi beszélgetésükből is kiderült, hogy inkább még csak kacsingat az ilyesmi felé. Azt, hogy a kincsvadász mibenléte pontosan mit takar, Yeza nem tudja, de a nemrég teljesített kiküldetésről hallottak alapján mégsem becsülné alá.
A tündér pillantása csak megakad az övén, de a történet nem áll meg itt. Yeza büszkeségét már kezdené hájjal kenegetni a szívélyes intés, amit kap mellé, amikor is kiderül, hogy egyáltalán nem erről van szó. Az illető Arja ismerőse, az intés pedig az egy székkel arrébbi vöröst üdvözli. Kissé fanyarra sikerül a mosoly, amivel mindezt konstatálja, úgyhogy inkább elfordulva lehajol, mert ó, hát nem most vett észre valami sürgős leporolnivalót a nadrágja szárán? Még mindig újból és újból hajlamos megfeledkezni róla, hogy varázsa valahogy mostanság nem az igazi.*
- Nahát. Kicsi a világ *mondja újból az asztalra könyökölve, immár sztoikus érdeklődéshez rendezett vonásokkal.
Azért amikor Arja a Báróról beszél, őbelőle is kibukik a nevetés. Igyekszik csendben tartani és eltakarni a kezével a nagy vidorságát, de a válla rázkódása így is úgy is elárulja.*
- A wegtoreni nemesek pár kivételtől eltekintve nem ilyenek *mondja a leírásra. A hangjában keserédes borzongást érezni, mikor erről beszél. El is hallgat utána egy hosszú pillanatra, aztán visszacsalja az ajkára a szeleburdi mosolygást és Arjához hajol.* - De még lehet igaza a könyvednek *súgja oda.* - Ki tudja. Talán néhány év és megkopaszodik. Pocakot ereszt és köszvényes lesz a nagy jólétben, ha a Kereskedőház igazán felvirágzik.
*A lány szavaira csak sajnálkozva félrebiccenti a fejét és együtt érzőn sóhajt. ~Ezek a szegények még csak nem is ettek ki tudja mióta.~ Felajánlaná, hogy Arja maradjon csak, majd ő intézkedik, de egyrészt fogalma sincs, ki az a Reeno, másrészt pedig eltereli a figyelmét az ajtón belépő csuklyás alak. A mozgása, a helyválasztása nagyon is szemet szúr a vörösnek, hiszen az elmúlt években ő is egészen hasonló koreográfiát követett, ha valami okból forgalmasabb helyre volt kénytelen betérni.*
- Rendben, menj csak *mondja, de a tekintete a sarokba húzódó alakon marad.* - Hogy? *pillant vissza Arjára.* - Nem, nem, persze *mondja.* - Szívesen megismerném. *Azért amikor az tündér meginvitálását megejti a lány, Yeza kicsit behúzza a nyakát. Attól tart, hogy esetleg ezzel belekontárkodtak az ügymenetbe, amiben épp Aztyan lavíroz.* - Ha valóban olyan jó, mint mondod, reméljük! *biccent egyet mosolyogva.* - Menj csak, én még itt... elintézek valamit *mondja, aztán maga is felkel az asztaltól. Könnyed és kicsit sem sietős léptekkel indul a sarokasztal felé. Kerül is egy kicsit, hogy inkább oldalról, mint szemből érkezzen. A csuklya közben lekerül és felfedi az illető vonásait.*
- Üdv *szólítja meg Yeza a vendéget, aki se az itallapra nem pillant, se felszolgáló nem keres.* - Csak az eső űzött be vagy rendelnél is valamit? *kérdi.* - Vagy vársz még valakire? *szűkíti összébb a szemeit, ahogy a másik vonásait fürkészi.* - Esetleg csak a honvágy csalt a Kalmárba? *kockáztatja meg a kérdést. Nem biztos benne, de a napbarnított bőr és a határozott vonások a Tűz Városának szülöttére engednek következtetni. Igyekszik felmérni a másik szándékait és hogy rejt-e fegyvert a köpenye alatt, de egy-egy pillanatra visszasandít a pult felé, hátha Arja visszatér. Ha a vörös kincsvadász nem is, de egy újabb vendég feltűnik. Yeza nem túl nagy örömére talán még ennél a korábbinál is gyanúsabban viselkedik azzal a magánál szorongatott zsákkal.*
~Remek!~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659