Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 157 (3121. - 3140. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3140. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 20:23:30
Üzenet elküldve: 2023-11-22 20:23:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*A belépője nem arat nagy sikert, bár ehhez már hozzászokott. A Pegazusba példának okáért be sem engednék. Az is lehet, hogy utálják az elfeket, más oka nem nagyon lehet. Mindkét koszos kezét maga elé tartva jelzi, hogy békével jött, barátságosnak szánt mosollyal, szinte oson közelebb a pulthoz, hogy előadja jövetelének okát. Az sem talál megértő szavakra, az is lehet, hogy a csapos is utálja az elfeket. Mi más oka lehet?
Megrebben a felemelt mutatóujjra és úgy néz rá, mint Sati kardjára, ami bármikor lecsaphat rá és ő visszakerül a hideg utcára.*
- Parancsolsz? *Kérdi értetlenül, majd lezuhan neki, amikor a pult mögött álló fickó az ajtó felé bök.*
- Uh, basszameg. *Csúszik ki a szitok a száján és már szedi is száradt sártól koszos bakancsát, hogy mielőbb helyrehozza hibáját.*
- Bocsánat-bocsánat. *Hízelgi vissza magát a pulthoz, hogy folytathassák a diskurzust. Út közben még a falatozó vendégtől is bocsánatot kér nonverbálisan.*
- Neeeeem, dehehogy! Biztosan neeeem. *Még keresztet is rajzol a szíve fölé visszaérve a pulthoz, hogy esküvéssel bizonyítsa ártatlanságát. Valójában fogalma sincs arról, hogy valaha dobták-e már ki az intézményből.
Az ajánlat kezdetére felcsillan a szeme, hogy azzal a lendülettel fagyjon is le a mosoly koszos képéről. Felmosni? Felsöpörni? Eeeh...*
- Ebben a sorrendben? *Kezdi tördelni kezeit bizonytalanul. Nem tudni, hogy a feladat nehézsége vagy milyensége állja útját, hogy a tettlegesség mezejére lépjen. A vendég is belép a beszélgetésbe, megtoldva a dolgos-ajánlatot pár arannyal és a tea helyetti forralt borral. Sheni szájában már a bor említésétől is összefut a nyálában a száj, hevesen nyel is egyet. A jelenlévők hihetik, hogy a raguleves az oka, de nem, a bor az. Remegő kezét a rongyos köpenye redői közé rejti és megköszörülve torkát fordul vissza a pultos felé.*
- Hátul? *Kutatja a seprűt és a felmosót és ha engedélyt kap, akkor hátra andalog, hogy kelletlen megjelenjen a felszerelésekkel.*
- Finom a leves? *Kérdi a vendéget, aki aranyat ajánlott neki.*
- És köszönöm a segítséget.
*Láthatóan rosszul áll a kezében a szerszám, a seprű csak arra seper, ahol a szerzetesek táncra kelnek. Egy idő után rájön, hogy a saját bakancsából hulló sarat kergeti körbe-körbe. Bárgyún megmosolyogja magát, majd leveri a sár nagyját, hogy gyorsan végezzen is.*
- Haver, nagyon éhes vagyok, a felmosás előtt kaphatnék levest? *Vigyorog kérlelőn a csapos felé, remélve, hogy megszánja az éhes munkást.*
*A belépője nem arat nagy sikert, bár ehhez már hozzászokott. A Pegazusba példának okáért be sem engednék. Az is lehet, hogy utálják az elfeket, más oka nem nagyon lehet. Mindkét koszos kezét maga elé tartva jelzi, hogy békével jött, barátságosnak szánt mosollyal, szinte oson közelebb a pulthoz, hogy előadja jövetelének okát. Az sem talál megértő szavakra, az is lehet, hogy a csapos is utálja az elfeket. Mi más oka lehet?
Megrebben a felemelt mutatóujjra és úgy néz rá, mint Sati kardjára, ami bármikor lecsaphat rá és ő visszakerül a hideg utcára.*
- Parancsolsz? *Kérdi értetlenül, majd lezuhan neki, amikor a pult mögött álló fickó az ajtó felé bök.*
- Uh, basszameg. *Csúszik ki a szitok a száján és már szedi is száradt sártól koszos bakancsát, hogy mielőbb helyrehozza hibáját.*
- Bocsánat-bocsánat. *Hízelgi vissza magát a pulthoz, hogy folytathassák a diskurzust. Út közben még a falatozó vendégtől is bocsánatot kér nonverbálisan.*
- Neeeeem, dehehogy! Biztosan neeeem. *Még keresztet is rajzol a szíve fölé visszaérve a pulthoz, hogy esküvéssel bizonyítsa ártatlanságát. Valójában fogalma sincs arról, hogy valaha dobták-e már ki az intézményből.
Az ajánlat kezdetére felcsillan a szeme, hogy azzal a lendülettel fagyjon is le a mosoly koszos képéről. Felmosni? Felsöpörni? Eeeh...*
- Ebben a sorrendben? *Kezdi tördelni kezeit bizonytalanul. Nem tudni, hogy a feladat nehézsége vagy milyensége állja útját, hogy a tettlegesség mezejére lépjen. A vendég is belép a beszélgetésbe, megtoldva a dolgos-ajánlatot pár arannyal és a tea helyetti forralt borral. Sheni szájában már a bor említésétől is összefut a nyálában a száj, hevesen nyel is egyet. A jelenlévők hihetik, hogy a raguleves az oka, de nem, a bor az. Remegő kezét a rongyos köpenye redői közé rejti és megköszörülve torkát fordul vissza a pultos felé.*
- Hátul? *Kutatja a seprűt és a felmosót és ha engedélyt kap, akkor hátra andalog, hogy kelletlen megjelenjen a felszerelésekkel.*
- Finom a leves? *Kérdi a vendéget, aki aranyat ajánlott neki.*
- És köszönöm a segítséget.
*Láthatóan rosszul áll a kezében a szerszám, a seprű csak arra seper, ahol a szerzetesek táncra kelnek. Egy idő után rájön, hogy a saját bakancsából hulló sarat kergeti körbe-körbe. Bárgyún megmosolyogja magát, majd leveri a sár nagyját, hogy gyorsan végezzen is.*
- Haver, nagyon éhes vagyok, a felmosás előtt kaphatnék levest? *Vigyorog kérlelőn a csapos felé, remélve, hogy megszánja az éhes munkást.*
3139. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 17:56:03
Üzenet elküldve: 2023-11-22 17:56:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Mikarr megjegyzésére elvigyorodik. Ő maga nem ismeri igazán Denjaart. Akkor egyszer találkoztak, amikor a kikötői Hét Varjú Tavernába megérkezett. A fickó rögtön munkát ajánlott neki, és olyasmit, ami nincs ellenére, így abban maradtak, hogy itt fognak találkozni. Az feltűnt neki akkor is, hogy Denjaar eléggé a maga ura, még akkor is, ha vendég valahol. De neki ezzel sincs baja. A maga részéről azt a nagyon kevés illemet, amit az apja a halála előtt még megpróbált megtanítani neki, megtartja. Legalább, amikor a városban van.*
- Sebaj.
*feleli egyszerűen, bár szeretett volna találkozni a kompánia többi tagjával. De amúgy se ma este. Ma aludni akar. Szíve szerint a fürdőt is kihagyná, ennél sokkal kevésbé adott eddigi életében a higiéniára. Bár az is igaz, hogy eddig nem sűrűn szállt meg fogadókban, és élt városokban.*
- Remek, köszönöm!
*válaszolja aztán, mikor Mikarrtól megkapja az ételt. Onnantól nem nagyon beszél. Egyébként nem az a szófukar természet, de a meleg étel felett kezd előjönni az egész napos gyaloglás fáradtsága. A vállai is megereszkednek, ahogy a pillantása is kissé laposodni kezd.
Aztán váratlanul betoppan a koldus, és mivel az ajtót nem sikerül bezárnia maga mögött, vele együtt jön a hideg is. Látja a másikon, hogy ráférne a meleg étel, ital, és a fürdő is (márpedig, ha Mykael azt gondolja valakiről, hogy fürödhetne, ott azért már vannak bajok). Mivel neki nem számít annyira a pénz, még akár ki is segítette volna, legalább egy ragulevessel.
De ez nem az ő háza, nem az ő szabályai. Mikarr pedig közölte helyette, mi itt az illő. Ő maga csak annyit tesz hozzá.*
- Cimbora, ha elfogadod a feltételeit és aztán rögtön bezárod azt az ajtót, megtoldom pár arannyal, hogy a teád inkább forralt bor legyen.
*ajánlja fel. Mykaelen is az látszik, hogy nem igazán veti fel a pénz, de ennyi igazán belefér egy hozzá hasonlóan ágrólszakadt harcos-formának.*
*Mikarr megjegyzésére elvigyorodik. Ő maga nem ismeri igazán Denjaart. Akkor egyszer találkoztak, amikor a kikötői Hét Varjú Tavernába megérkezett. A fickó rögtön munkát ajánlott neki, és olyasmit, ami nincs ellenére, így abban maradtak, hogy itt fognak találkozni. Az feltűnt neki akkor is, hogy Denjaar eléggé a maga ura, még akkor is, ha vendég valahol. De neki ezzel sincs baja. A maga részéről azt a nagyon kevés illemet, amit az apja a halála előtt még megpróbált megtanítani neki, megtartja. Legalább, amikor a városban van.*
- Sebaj.
*feleli egyszerűen, bár szeretett volna találkozni a kompánia többi tagjával. De amúgy se ma este. Ma aludni akar. Szíve szerint a fürdőt is kihagyná, ennél sokkal kevésbé adott eddigi életében a higiéniára. Bár az is igaz, hogy eddig nem sűrűn szállt meg fogadókban, és élt városokban.*
- Remek, köszönöm!
*válaszolja aztán, mikor Mikarrtól megkapja az ételt. Onnantól nem nagyon beszél. Egyébként nem az a szófukar természet, de a meleg étel felett kezd előjönni az egész napos gyaloglás fáradtsága. A vállai is megereszkednek, ahogy a pillantása is kissé laposodni kezd.
Aztán váratlanul betoppan a koldus, és mivel az ajtót nem sikerül bezárnia maga mögött, vele együtt jön a hideg is. Látja a másikon, hogy ráférne a meleg étel, ital, és a fürdő is (márpedig, ha Mykael azt gondolja valakiről, hogy fürödhetne, ott azért már vannak bajok). Mivel neki nem számít annyira a pénz, még akár ki is segítette volna, legalább egy ragulevessel.
De ez nem az ő háza, nem az ő szabályai. Mikarr pedig közölte helyette, mi itt az illő. Ő maga csak annyit tesz hozzá.*
- Cimbora, ha elfogadod a feltételeit és aztán rögtön bezárod azt az ajtót, megtoldom pár arannyal, hogy a teád inkább forralt bor legyen.
*ajánlja fel. Mykaelen is az látszik, hogy nem igazán veti fel a pénz, de ennyi igazán belefér egy hozzá hasonlóan ágrólszakadt harcos-formának.*
3138. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 14:01:43
Üzenet elküldve: 2023-11-22 14:01:43
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*A válasz hallatán kedve lenne egy csettintéssel megspékelt "HÁ!" felkiáltásra. Mert ugye egy rendes ember így áll mások ágyból való kiugrasztásához. De Mik túl fáradt, a vendég pedig valószínűleg úgysem értené a reakciót.
A vacsora csak épp annyit várat magára, amíg megmelegítik a konyhán, aztán már érkezik is Mykael választott asztalához.*
- Csak a rossz modora és a felforgató természete *mondja a Denjaar kísérőiről érdeklődő kérdésre a rá jellemző nyúzott vidámsággal.*
- Intézzük a fürdővizet, míg letudod a vacsorát. *Ez van, amint kicsit betoppan a zimankós idő, mindjárt mindenkinek megjön a kedve, hogy gőzölgő dézsában áztassa magát.* - Só, bors *mutat az asztalon álló fűszertartókra* -, ha kellene még valami, ott leszek. *A pult felé biccent, ahol egy jó csaposhoz méltón mindig talál magának valami elfoglaltságot.
A kicsit zajosan betoppanó elfre rosszallóan hunyorog a gyér fényben.*
- Üdv. *Méregeti egy darabig a szedett-vedett kinézetű fickót, aztán a rendhagyó kérdésre már egy mély levegővétellel feltolja magát a pulton az addigi könyöklésből, egyszersmind elkezdi feltűrni az ingujját.*
- Inkább kérdezek, nem mondok. Mindjárt kettőt is. Egy: *emeli meg a mutatóujját.* - Van valami különösebb oka, hogy ilyen nagyvonalúan eregeted a fogadó melegét az utcára? *Feltartott ujja a résnyire nyitva hagyott ajtóra bök, és igen látszik rajta, hogy kivárja. Semmi kedve minden betévedő után ajtót csukogatni, főleg, ha a jelek szerint kizárt, hogy az illetőt fizető vendégként könyvelje el.*
- Kettő: *emeli hüvelykjét is a másik mellé.* - Nem dobtalak én már ki téged valamikor?
*Ez utóbbi inkább csak költői kérdés, amit egy legyintéssel le is tud, jelezvén, nem ragaszkodik a válaszhoz.*
- Nem vagyunk ingyenkonyha *mondja elsőre talán kicsit sarkosan, de aztán megropogtatja a nyakát beletúr a nem kicsit elfeküdt hajába.* - Az ajánlatom a következő: felsepersz, felmosol, és hozok neked egy adag meleg ragulevest meg egy bögre teát és hátul meg is mosakodhatsz. *Ami azt illeti, nagyon jól jönne egy kisegítő, de ez a fickó így elsőre nem épp a megbízhatóság szobra, szóval ennél még nem menne tovább. Az is benne van a pakliban, hogy egyáltalán nem fűlik a foga a munkához, de ez hamarosan kiderül.*
*A válasz hallatán kedve lenne egy csettintéssel megspékelt "HÁ!" felkiáltásra. Mert ugye egy rendes ember így áll mások ágyból való kiugrasztásához. De Mik túl fáradt, a vendég pedig valószínűleg úgysem értené a reakciót.
A vacsora csak épp annyit várat magára, amíg megmelegítik a konyhán, aztán már érkezik is Mykael választott asztalához.*
- Csak a rossz modora és a felforgató természete *mondja a Denjaar kísérőiről érdeklődő kérdésre a rá jellemző nyúzott vidámsággal.*
- Intézzük a fürdővizet, míg letudod a vacsorát. *Ez van, amint kicsit betoppan a zimankós idő, mindjárt mindenkinek megjön a kedve, hogy gőzölgő dézsában áztassa magát.* - Só, bors *mutat az asztalon álló fűszertartókra* -, ha kellene még valami, ott leszek. *A pult felé biccent, ahol egy jó csaposhoz méltón mindig talál magának valami elfoglaltságot.
A kicsit zajosan betoppanó elfre rosszallóan hunyorog a gyér fényben.*
- Üdv. *Méregeti egy darabig a szedett-vedett kinézetű fickót, aztán a rendhagyó kérdésre már egy mély levegővétellel feltolja magát a pulton az addigi könyöklésből, egyszersmind elkezdi feltűrni az ingujját.*
- Inkább kérdezek, nem mondok. Mindjárt kettőt is. Egy: *emeli meg a mutatóujját.* - Van valami különösebb oka, hogy ilyen nagyvonalúan eregeted a fogadó melegét az utcára? *Feltartott ujja a résnyire nyitva hagyott ajtóra bök, és igen látszik rajta, hogy kivárja. Semmi kedve minden betévedő után ajtót csukogatni, főleg, ha a jelek szerint kizárt, hogy az illetőt fizető vendégként könyvelje el.*
- Kettő: *emeli hüvelykjét is a másik mellé.* - Nem dobtalak én már ki téged valamikor?
*Ez utóbbi inkább csak költői kérdés, amit egy legyintéssel le is tud, jelezvén, nem ragaszkodik a válaszhoz.*
- Nem vagyunk ingyenkonyha *mondja elsőre talán kicsit sarkosan, de aztán megropogtatja a nyakát beletúr a nem kicsit elfeküdt hajába.* - Az ajánlatom a következő: felsepersz, felmosol, és hozok neked egy adag meleg ragulevest meg egy bögre teát és hátul meg is mosakodhatsz. *Ami azt illeti, nagyon jól jönne egy kisegítő, de ez a fickó így elsőre nem épp a megbízhatóság szobra, szóval ennél még nem menne tovább. Az is benne van a pakliban, hogy egyáltalán nem fűlik a foga a munkához, de ez hamarosan kiderül.*
3137. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 12:07:31
Üzenet elküldve: 2023-11-22 12:07:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Nem csak fültanúja, de szemtanúja is volt annak, mily nagy becsben van tartva a Wegtoreni Kalmár berkeiben a vörös. Alaposan meg is lepte a dolog. Szinte már üzlettársként volt jelen, s ha a báró ekképp bánik vele, úgy még az ily helyzetek is megkövetelnek némi önuralmat részéről a kalmár házában. Igazán meghagyhatta volna a Kósza Pinty örökségét a báró, ha látszólag ily tiszteletet táplál a kurtizánmesterség iránt. Az is lehet, hogy Yeza az, ki kiharcolta-e sajátos pozíciót. Nem lepné meg a dolog. Mindenesetre legyen bármily tűzről pattant a rőthajú, az alázatot minden téren elvárja egy kurtizántól.*
-Ahogy a ház készíti. *Behunyja szemét, s hagyja, hogy a felcsapó gőz ellazítsa érzékeit, s mérsékelje buzgó vérét. A következő szavakra csak könyökeit kidobva pillant ki a vörösre, akinek látszólag nincs terítéken a gyors távozás. Sőt! Még azt is felajánlja, hogy ő maga tálalja a kért reggelit.*
-Lent eszem. *Az ágyban étkezést meghagyja az elpuhult uraknak, na meg a ferde estéknek. Követi Yeza tekintetét, majd a kérdésre jól láthatóan vállat von.*
-Csak tessék.
*Nagy becsben tartott fegyverei szépen csillognak a pattogó tűz fényében. Nem csoda, hogy szemet szúrtak a rőthajúnak.*
-Csak meg ne vágd magad. Nehéz lenne kimagyaráznom. *A gondolatra azért elmorzsol egy kósza vigyort.*
-Ha nem is azok a darabok, miket odahaza volt szerencsém forgatni, megérték az árukat. *Tartozik némi magyarázattal az áhítatnak.*
-A kardért becsülettel, a lándzsáért pedig vérrel fizettem.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.22 12:29:43
*Nem csak fültanúja, de szemtanúja is volt annak, mily nagy becsben van tartva a Wegtoreni Kalmár berkeiben a vörös. Alaposan meg is lepte a dolog. Szinte már üzlettársként volt jelen, s ha a báró ekképp bánik vele, úgy még az ily helyzetek is megkövetelnek némi önuralmat részéről a kalmár házában. Igazán meghagyhatta volna a Kósza Pinty örökségét a báró, ha látszólag ily tiszteletet táplál a kurtizánmesterség iránt. Az is lehet, hogy Yeza az, ki kiharcolta-e sajátos pozíciót. Nem lepné meg a dolog. Mindenesetre legyen bármily tűzről pattant a rőthajú, az alázatot minden téren elvárja egy kurtizántól.*
-Ahogy a ház készíti. *Behunyja szemét, s hagyja, hogy a felcsapó gőz ellazítsa érzékeit, s mérsékelje buzgó vérét. A következő szavakra csak könyökeit kidobva pillant ki a vörösre, akinek látszólag nincs terítéken a gyors távozás. Sőt! Még azt is felajánlja, hogy ő maga tálalja a kért reggelit.*
-Lent eszem. *Az ágyban étkezést meghagyja az elpuhult uraknak, na meg a ferde estéknek. Követi Yeza tekintetét, majd a kérdésre jól láthatóan vállat von.*
-Csak tessék.
*Nagy becsben tartott fegyverei szépen csillognak a pattogó tűz fényében. Nem csoda, hogy szemet szúrtak a rőthajúnak.*
-Csak meg ne vágd magad. Nehéz lenne kimagyaráznom. *A gondolatra azért elmorzsol egy kósza vigyort.*
-Ha nem is azok a darabok, miket odahaza volt szerencsém forgatni, megérték az árukat. *Tartozik némi magyarázattal az áhítatnak.*
-A kardért becsülettel, a lándzsáért pedig vérrel fizettem.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.22 12:29:43
3136. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 11:09:32
Üzenet elküldve: 2023-11-22 11:09:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 350
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Szinte úgy esik be az ajtón, pedig semmi nincs ott és a küszöb sem túl magas, hogy át lehessen esni rajta. Az ajtó is résnyire nyitva marad mögötte, nem is igyekszik behúzni a kinti hideg ellenére sem.
Valaha jó ruhákat viselt, de mostanra mindet elnyűtte az idő. Szakadt mindene, koszos és ki tudja miféle foltok tarkítják. Egykor talán zöldek vagy barnák lehettek, ám már csak valami egybefüggő paca az egész. A szaga se a legjobb, de ez a kolduslét velejárója, arca maszatos, körmei alatt sötét félholdak.*
- Hahó! *Mormol valami köszönetfélét, ahogy fázósan összehúzva magán rongyos köpenyét közelít a pult felé.*
- Üdv! *Köszön oda a sörét-ragulevesét élvező vendégnek is, acélszürke tekintete éhesen villan az étel felé, de egészen a pultig botladozik, hogy rongyokba tekert felszerelését a padlóra dobja nagy puffanással.*
- Figyelj, haver, nincs aranyam, egy dukát se, de megszánhatnál egy éhezőt valamivel, bármivel. Száraz kenyér, víz, bármi jó, de egy olyan levesnek és bornak jobban örülnék. *Vigyorog bárgyún a másik vendég felé, újabb éhes pillantással méltatva a táljában gőzölgő ragut.*
- Nah, mit mondasz? *Kérdi a pultost széles, bizakodó mosollyal koszos képén.*
*Szinte úgy esik be az ajtón, pedig semmi nincs ott és a küszöb sem túl magas, hogy át lehessen esni rajta. Az ajtó is résnyire nyitva marad mögötte, nem is igyekszik behúzni a kinti hideg ellenére sem.
Valaha jó ruhákat viselt, de mostanra mindet elnyűtte az idő. Szakadt mindene, koszos és ki tudja miféle foltok tarkítják. Egykor talán zöldek vagy barnák lehettek, ám már csak valami egybefüggő paca az egész. A szaga se a legjobb, de ez a kolduslét velejárója, arca maszatos, körmei alatt sötét félholdak.*
- Hahó! *Mormol valami köszönetfélét, ahogy fázósan összehúzva magán rongyos köpenyét közelít a pult felé.*
- Üdv! *Köszön oda a sörét-ragulevesét élvező vendégnek is, acélszürke tekintete éhesen villan az étel felé, de egészen a pultig botladozik, hogy rongyokba tekert felszerelését a padlóra dobja nagy puffanással.*
- Figyelj, haver, nincs aranyam, egy dukát se, de megszánhatnál egy éhezőt valamivel, bármivel. Száraz kenyér, víz, bármi jó, de egy olyan levesnek és bornak jobban örülnék. *Vigyorog bárgyún a másik vendég felé, újabb éhes pillantással méltatva a táljában gőzölgő ragut.*
- Nah, mit mondasz? *Kérdi a pultost széles, bizakodó mosollyal koszos képén.*
3135. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 10:47:07
Üzenet elküldve: 2023-11-22 10:47:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
*Ha ki is hallja Aenae hangjából az éles cinizmust, nem szólja meg, csak széles mosollyal felel. Összemosolyognak így és nem tudni, hogy az igricet nem érdekli vagy nem vesz tudomást a feladat megszervezésének hiányosságairól. Denjaar felnőtt ember, bizonyosan átgondolta a dolgokat és felmérte a veszélyeket. Persze a bárónak fogalma sincs, milyen lehet Erdőmélye. Sosem volt ott és nem is vágyik oda. Miért akarná elhagyni a várost, ahol mindene megvan és nem kell attól tartania, hogy felfalja valami ragadozó.*
- Olykor a nagy kockázat hordozza a nagy nyereséget. *Vonja meg a vállát, mintha ezzel bármit el lehetne intézni. Meglehet, hogy túlságosan engedékeny Denjaarral szemben, az biztos, hogy ha nem ő volna, nem állt volna rá az üzletre. De megengedhet magának egy-egy kockázatos vállalkozást, a Kereskedőház biztos lábakon áll, nem rengeti meg egy apró kudarc.*
- Ne neheztelj rá, nem kenyere a tapintat. *Mást nagyon nem tud felhozni Denjaar mentségére. Talán csak azt, hogy wegtoreni, de ezzel nem lehet mindent megmagyarázni.
Visszaül persze, addig is folytathatja a szivarozást, bár egy újabb pohár rum is elfér így mellé. Sikongatni nem kezd a hideg lábaktól, csak fészkelődik kicsit. Szerencsére nem a bőréhez érnek a jégcsapok, amiket Aenae lábak helyett visel.*
- Akkor örülök, hogy nem maradtunk a Vashegyen. *Feleli nevetve.*
- Akkor maradjunk még kicsit? *Kérdi, de csak hogy megerősítse a választást, hogy nem indulnak vissza saját lakrészükbe. Nem tart attól, hogy Yeza és Denjaar "fürdőjének" zaja nem hagyná őket pihenni, a Kalmárlak falai elég vastagok, hogy kizárják a zajt.*
- Egy korty rumot esetleg? *Kínája meg feleségét, bár már tudja, hogy Aenae inkább az egyszerűbb italokat, mint példának okáért a pálinkát preferálja. Amúgy jó most ott a sötét fogadóban, a kandallóban pattogó tűz mellett, egy pohár rummal, szivarral és feleségével az ölében. A lába is kezd melegedni vagy már nem érzi annyira hidegnek a combja alatt.*
*Ha ki is hallja Aenae hangjából az éles cinizmust, nem szólja meg, csak széles mosollyal felel. Összemosolyognak így és nem tudni, hogy az igricet nem érdekli vagy nem vesz tudomást a feladat megszervezésének hiányosságairól. Denjaar felnőtt ember, bizonyosan átgondolta a dolgokat és felmérte a veszélyeket. Persze a bárónak fogalma sincs, milyen lehet Erdőmélye. Sosem volt ott és nem is vágyik oda. Miért akarná elhagyni a várost, ahol mindene megvan és nem kell attól tartania, hogy felfalja valami ragadozó.*
- Olykor a nagy kockázat hordozza a nagy nyereséget. *Vonja meg a vállát, mintha ezzel bármit el lehetne intézni. Meglehet, hogy túlságosan engedékeny Denjaarral szemben, az biztos, hogy ha nem ő volna, nem állt volna rá az üzletre. De megengedhet magának egy-egy kockázatos vállalkozást, a Kereskedőház biztos lábakon áll, nem rengeti meg egy apró kudarc.*
- Ne neheztelj rá, nem kenyere a tapintat. *Mást nagyon nem tud felhozni Denjaar mentségére. Talán csak azt, hogy wegtoreni, de ezzel nem lehet mindent megmagyarázni.
Visszaül persze, addig is folytathatja a szivarozást, bár egy újabb pohár rum is elfér így mellé. Sikongatni nem kezd a hideg lábaktól, csak fészkelődik kicsit. Szerencsére nem a bőréhez érnek a jégcsapok, amiket Aenae lábak helyett visel.*
- Akkor örülök, hogy nem maradtunk a Vashegyen. *Feleli nevetve.*
- Akkor maradjunk még kicsit? *Kérdi, de csak hogy megerősítse a választást, hogy nem indulnak vissza saját lakrészükbe. Nem tart attól, hogy Yeza és Denjaar "fürdőjének" zaja nem hagyná őket pihenni, a Kalmárlak falai elég vastagok, hogy kizárják a zajt.*
- Egy korty rumot esetleg? *Kínája meg feleségét, bár már tudja, hogy Aenae inkább az egyszerűbb italokat, mint példának okáért a pálinkát preferálja. Amúgy jó most ott a sötét fogadóban, a kandallóban pattogó tűz mellett, egy pohár rummal, szivarral és feleségével az ölében. A lába is kezd melegedni vagy már nem érzi annyira hidegnek a combja alatt.*
3134. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-22 06:47:01
Üzenet elküldve: 2023-11-22 06:47:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Bizony játszik a tűzzel, de korántsem hóbortból vagy rátartiságból. Yeza vadóc teremtés, de a gladiátorral sosem incselkedne csak úgy, kedvtelésből.
Meglepi a válasz, ami láthatóan lassan érik be a férfiban, s más lehetőségek valószínűleg kényszerűségből engedik előre. Yeza a Bajnokon tartja a pillantását, s a halovány mosolyban komoly elismerés adózik Krultosnak. ~Önmérséklet. Nocsak.~ Őszintén szólva kicsit sem volt biztos benne, hogy a férfi ezen a ponton még megálljt parancsol magának bárki kedvéért. A wegtoreni Bajnok híresen süket az érvekre, ha a vére mást diktál. Legalábbis régen ez járta róla. Az persze egyértelmű, hogy a dolog mögött nem a Yeza iránti tisztelet munkál, hanem a Báróval szembeni óvatosság. Az is lehet, hogy az is csak a mostani üzletükre való tekintettel.*
- Ahogy kívánod.
*A vörös finoman csusszan ki a férfi öléből, s hagyja, hogy amaz elmerüljön a fürdőjében. Letörli és összepakolja a borbélyeszközöket, aztán csinos rendben a kis tálcára helyezi őket. Annyira azért még odalép a Bajnokhoz, hogy a kényelmére egy törölközőt a dézsa szélére hajtson a háta mögé. Ő maga biztos nem bajlódott volna vele, de Yeza nem hagyja a figyelmesség luxusa nélkül a vendéget.*
- Tojást *bólint.* - Hagymával és szalonnával vagy csak magában? *kérdez vissza már kifelé indulva a tálcájával. Aztán kisvártatva újra visszafordul.* - Ágyba hozzam, vagy odalent reggelizel? *Sejti, hogy utóbbi, de hagyja a nyelvére szaladni a kérdést, mintha csak a megszokás tenné. Nem is vár rá feltétlenül választ, de kifelé megakad a szeme az ágy mellé tett fegyvereken. Tudja, hogy már így is épp eleget okvetetlenkedett itt, de félszeg áhítattal beharapva az ajkát mégis csak a Bajnokra pillant, aztán újfent le, a fegyverek felé.*
- Szabad?
*Bizony játszik a tűzzel, de korántsem hóbortból vagy rátartiságból. Yeza vadóc teremtés, de a gladiátorral sosem incselkedne csak úgy, kedvtelésből.
Meglepi a válasz, ami láthatóan lassan érik be a férfiban, s más lehetőségek valószínűleg kényszerűségből engedik előre. Yeza a Bajnokon tartja a pillantását, s a halovány mosolyban komoly elismerés adózik Krultosnak. ~Önmérséklet. Nocsak.~ Őszintén szólva kicsit sem volt biztos benne, hogy a férfi ezen a ponton még megálljt parancsol magának bárki kedvéért. A wegtoreni Bajnok híresen süket az érvekre, ha a vére mást diktál. Legalábbis régen ez járta róla. Az persze egyértelmű, hogy a dolog mögött nem a Yeza iránti tisztelet munkál, hanem a Báróval szembeni óvatosság. Az is lehet, hogy az is csak a mostani üzletükre való tekintettel.*
- Ahogy kívánod.
*A vörös finoman csusszan ki a férfi öléből, s hagyja, hogy amaz elmerüljön a fürdőjében. Letörli és összepakolja a borbélyeszközöket, aztán csinos rendben a kis tálcára helyezi őket. Annyira azért még odalép a Bajnokhoz, hogy a kényelmére egy törölközőt a dézsa szélére hajtson a háta mögé. Ő maga biztos nem bajlódott volna vele, de Yeza nem hagyja a figyelmesség luxusa nélkül a vendéget.*
- Tojást *bólint.* - Hagymával és szalonnával vagy csak magában? *kérdez vissza már kifelé indulva a tálcájával. Aztán kisvártatva újra visszafordul.* - Ágyba hozzam, vagy odalent reggelizel? *Sejti, hogy utóbbi, de hagyja a nyelvére szaladni a kérdést, mintha csak a megszokás tenné. Nem is vár rá feltétlenül választ, de kifelé megakad a szeme az ágy mellé tett fegyvereken. Tudja, hogy már így is épp eleget okvetetlenkedett itt, de félszeg áhítattal beharapva az ajkát mégis csak a Bajnokra pillant, aztán újfent le, a fegyverek felé.*
- Szabad?
3133. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 23:43:47
Üzenet elküldve: 2023-11-21 23:43:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
*Ő is elvigyorodik, hallva azt, hogy mennyire hasonló csengésű a nevük, de nem teszi szóvá külön.
Elégedetten veszi át a sörét, majd az egyik közeli asztal felé int.*
- Ott leszek.
*Nem mintha olyan nagy kihívást jelentene most felfedezni őt a fogadóban, csöndes órában vannak.
Mikor Mikarr megerősíti, hogy Denjaar már itt van, biccent, majd így szól.*
- Á, ráér holnapig. Csak tudni akartam, hogy itt van-e már.
*Ő maga most eléggé fáradt a gyaloglástól, úgyhogy nem erőlteti rögtön a találkozót. Enni akar leginkább. Fürdeni meg inkább csak azért, mert ezekben a fogadókban minden olyan tiszta, nem szívesen koszolja be azzal, hogy mosdatlanul dől be az ágyába.
Mikor aztán Mikarr elhozza neki a vacsoráját is, elégedetten bólint, de mielőtt hozzákezdene, így szól.*
- Köszi! Mondd csak, ez a Denjaar egymagában jött, vagy vannak kísérői?
*mivel úgy volt, hogy Krultos kerít még az expedíciójukhoz embereket, kíváncsi, hogy talált-e már, és ha igen, azok is itt vannak-e.
Utána falatozni kezd. Jól esik neki a raguleves, szüksége volt már a jó meleg ételre, miután az egész nap csak hideg, üres kétszersültet falatozott.*
*Ő is elvigyorodik, hallva azt, hogy mennyire hasonló csengésű a nevük, de nem teszi szóvá külön.
Elégedetten veszi át a sörét, majd az egyik közeli asztal felé int.*
- Ott leszek.
*Nem mintha olyan nagy kihívást jelentene most felfedezni őt a fogadóban, csöndes órában vannak.
Mikor Mikarr megerősíti, hogy Denjaar már itt van, biccent, majd így szól.*
- Á, ráér holnapig. Csak tudni akartam, hogy itt van-e már.
*Ő maga most eléggé fáradt a gyaloglástól, úgyhogy nem erőlteti rögtön a találkozót. Enni akar leginkább. Fürdeni meg inkább csak azért, mert ezekben a fogadókban minden olyan tiszta, nem szívesen koszolja be azzal, hogy mosdatlanul dől be az ágyába.
Mikor aztán Mikarr elhozza neki a vacsoráját is, elégedetten bólint, de mielőtt hozzákezdene, így szól.*
- Köszi! Mondd csak, ez a Denjaar egymagában jött, vagy vannak kísérői?
*mivel úgy volt, hogy Krultos kerít még az expedíciójukhoz embereket, kíváncsi, hogy talált-e már, és ha igen, azok is itt vannak-e.
Utána falatozni kezd. Jól esik neki a raguleves, szüksége volt már a jó meleg ételre, miután az egész nap csak hideg, üres kétszersültet falatozott.*
3132. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 20:44:26
Üzenet elküldve: 2023-11-21 20:44:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba - kiszolgálás//
- Mikarr *biccent a rövidítésében valószínűleg egészen hasonló hangzású név gazdájának egy félmosollyal.
Mikor kiderül, hogy nem csak fáradt ágyba zuhanásra fizetne be, Mik felcsap egy papírost és lejegyzeteli a tételeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Szoba, fürdő, vacsora... *itt már a kriksz-krakszos firkálmány is leegyszerűsödik: SB, WV. Az aranyak előkerültével pedig szépen ki is pipálja a tételeket, jelölve, hogy fizetve lettek annak rendje s módja szerint.*
- Foglalj csak helyet az egyik asztalnál *mondja.* - Vagy teríthetek itt a pultnál is. *A választásnak megfelelően kiteszi a textilszalvétába tekert evőeszközt, és leakasztja a kulcsot is a tábláról, mielőtt elfelejti. Sörcsapolás közben néz hátra a kérdésre.*
- Ó, igen. Denjaar Krultos. Itt van. *Készségesen megmondja a szoba számát is, aztán a jó ég tudja miért, hozzáteszi azt is, hogy:* - Zörgess csak be hozzá nyugodtan. *Egy szarvas, patás kis lidérc sustorog bizonyosan a fülébe a kölcsönkenyér ürügyén, de ennél nem is megy tovább. Odafordítja Mykael elé a söröskupát és hamarosan a raguleves is érkezik a már nem olyan roppanósan friss, de még így is kellőképp ínycsiklandó cipóban tálalva.*
- Mikarr *biccent a rövidítésében valószínűleg egészen hasonló hangzású név gazdájának egy félmosollyal.
Mikor kiderül, hogy nem csak fáradt ágyba zuhanásra fizetne be, Mik felcsap egy papírost és lejegyzeteli a tételeket, nehogy kimaradjon valami.*
- Szoba, fürdő, vacsora... *itt már a kriksz-krakszos firkálmány is leegyszerűsödik: SB, WV. Az aranyak előkerültével pedig szépen ki is pipálja a tételeket, jelölve, hogy fizetve lettek annak rendje s módja szerint.*
- Foglalj csak helyet az egyik asztalnál *mondja.* - Vagy teríthetek itt a pultnál is. *A választásnak megfelelően kiteszi a textilszalvétába tekert evőeszközt, és leakasztja a kulcsot is a tábláról, mielőtt elfelejti. Sörcsapolás közben néz hátra a kérdésre.*
- Ó, igen. Denjaar Krultos. Itt van. *Készségesen megmondja a szoba számát is, aztán a jó ég tudja miért, hozzáteszi azt is, hogy:* - Zörgess csak be hozzá nyugodtan. *Egy szarvas, patás kis lidérc sustorog bizonyosan a fülébe a kölcsönkenyér ürügyén, de ennél nem is megy tovább. Odafordítja Mykael elé a söröskupát és hamarosan a raguleves is érkezik a már nem olyan roppanósan friss, de még így is kellőképp ínycsiklandó cipóban tálalva.*
3131. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 18:50:16
Üzenet elküldve: 2023-11-21 18:50:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
- Persze, biztosan.
*Mosolyogja a lány, de a mosolyban és a hangjában is ott a kissé talán túl éles cinizmus, bár ezt már csak Cha'yss hallhatja. Aenae teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a parancsnoknak halványlila segédfogalma sincsen arról, hogy milyen is Erdőmélye valójában. Aenae maga sem tudhatja ezt igazán, hiszen Erdőmélye szelídebb részét ismeri csak, már amennyiben beszélhet az ember Erdőmélye szelídebb részeiről. De ott aztán tényleg könnyű elhagyni a járt ösvényt, már ha egyáltalán rátalál az ember, tapasztalt vezető nélkül pedig teljesen esélytelen.*
- Én a helyedben egyáltalán nem patronálnám, csak ha fel tud mutatni valakit, aki biztosan ismeri a helyet. Mindkettőtöknek egyformán érdeke.
*Rántja meg végül a vállát, mert valójában nem az ő dolga, hogy Cha'yss mibe fektet be, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az aggályait még megoszthatja, hisz némi rálátása van erre az Erdőmélye témára.*
- Rád nem haragszom. Rá mondjuk igen. Mert még ha égne a város, akkor persze, hogy rángasson ki másokat az ágyból, de egy erdőmélyi kirándulás?
*Ha a férfi visszaült - és miért is ne tette volna, ha iszogatni és szivarozgatni akar -, akkor Aenae valóban a lábai közé és a combja alá fúrja meztelen lábait. Amik igazán hidegek, de hát így jár az, mezítlábazik, pláne ha ezt egy késői órán, a leghidegebbik évszakban teszi. Ha pedig Cha'yss nem kezdett sikongatni a hideg tappancsaitól, akkor Aenae kissé előre hajol és a térdeire támaszkodik.*
- Megszoktam már. Ha a Vashegyen maradunk, akkor engem rángatnak ki mellőled ilyen piszlicsáré ügyekkel.
*És ismét egy váll vonás. Úgy látszik, hogy Artheniorba való visszatérte magával hozza a rossz alvást és vállának rángatását is.*
- Igazából már nem vagyok álmos. De mehetünk, ha szeretnél.
*Jól van most így, a kandallóban pattogó tűz melengeti a hátát, a szivar füstjének az illata kellemes és végül is senki nem zavarja most őket. Odafent meg… Denjaar nem tűnik olyan fajtának, aki csendesen üzekedne, azt meg igazán nem akarja hallgatni.*
- Persze, biztosan.
*Mosolyogja a lány, de a mosolyban és a hangjában is ott a kissé talán túl éles cinizmus, bár ezt már csak Cha'yss hallhatja. Aenae teljes mértékben meg van győződve arról, hogy a parancsnoknak halványlila segédfogalma sincsen arról, hogy milyen is Erdőmélye valójában. Aenae maga sem tudhatja ezt igazán, hiszen Erdőmélye szelídebb részét ismeri csak, már amennyiben beszélhet az ember Erdőmélye szelídebb részeiről. De ott aztán tényleg könnyű elhagyni a járt ösvényt, már ha egyáltalán rátalál az ember, tapasztalt vezető nélkül pedig teljesen esélytelen.*
- Én a helyedben egyáltalán nem patronálnám, csak ha fel tud mutatni valakit, aki biztosan ismeri a helyet. Mindkettőtöknek egyformán érdeke.
*Rántja meg végül a vállát, mert valójában nem az ő dolga, hogy Cha'yss mibe fektet be, ugyanakkor úgy gondolja, hogy az aggályait még megoszthatja, hisz némi rálátása van erre az Erdőmélye témára.*
- Rád nem haragszom. Rá mondjuk igen. Mert még ha égne a város, akkor persze, hogy rángasson ki másokat az ágyból, de egy erdőmélyi kirándulás?
*Ha a férfi visszaült - és miért is ne tette volna, ha iszogatni és szivarozgatni akar -, akkor Aenae valóban a lábai közé és a combja alá fúrja meztelen lábait. Amik igazán hidegek, de hát így jár az, mezítlábazik, pláne ha ezt egy késői órán, a leghidegebbik évszakban teszi. Ha pedig Cha'yss nem kezdett sikongatni a hideg tappancsaitól, akkor Aenae kissé előre hajol és a térdeire támaszkodik.*
- Megszoktam már. Ha a Vashegyen maradunk, akkor engem rángatnak ki mellőled ilyen piszlicsáré ügyekkel.
*És ismét egy váll vonás. Úgy látszik, hogy Artheniorba való visszatérte magával hozza a rossz alvást és vállának rángatását is.*
- Igazából már nem vagyok álmos. De mehetünk, ha szeretnél.
*Jól van most így, a kandallóban pattogó tűz melengeti a hátát, a szivar füstjének az illata kellemes és végül is senki nem zavarja most őket. Odafent meg… Denjaar nem tűnik olyan fajtának, aki csendesen üzekedne, azt meg igazán nem akarja hallgatni.*
3130. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 12:47:28
Üzenet elküldve: 2023-11-21 12:47:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*A rőthajú nem oly könnyű préda, mint amilyennek álcázza magát. Meglepi az ellenkezés. Markát még az aranyláncon tartja, de nem moccan. Helyette felszegi állát, hogy a mogyoróbarna tekintetet vizslathassa.*
-Fürdő és beretva. *Visszhangozza a lányt lassan, miközben szándékának ékes bizonyítéka feszül az ágyékának. Elmereng rajta, hogy elvegye-e jogos jussát erőnek erejével. E döntés aligha venné ki jól magát, hisz szemmel láthatóan nagy becsben van tartva itt a vörös. S ha eljár a szája, talán az üzlete is ugrik.
Egyetlen dolog jut eszébe csupán, amiért a kurtizánnak vélt lány ily habitussal él; a vére. Játszadozni akar, méghozzá a tűzzel. Nem ez az első eset. Emlékeiben él egy kép egy másik fürdőről. Ahol a rőthajú szintúgy játszott. Akkor finom női praktikákkal ugyan, de kegyetlen játékot űzött a bajnokkal. Ám a természet kegyetlen törvényekkel bír; az egér nem játszhat a macskával sokáig. Ő volt az, ki meghagyta Yeza maradásának feltételeit, s ha a wegtoreni tiltott gyümölcs is, ő ezzel aligha van tisztában. A férfiak többségét bizonyosan megvenné egy ily csalogató ellenajánlattal. Az ő büszkesége azonban nem engedi ezúttal, hogy kevesebbel is beérje. Nincs benne oly önmegtartóztatás, hogy ne nyúljon ki a kóstolóba bocsájtott gyümölcsért.*
-Úgy megvolnánk. *Elhessegeti öléből Yezát, mint a türelmetlen felnőtt az oktalan kölyköt. Hűvös szavainak szembetűnő ágyéka ellentmond ugyan, de ez nem gátolja meg abban, hogy néhány lépéssel az előkészített dézsába huppanjon.
Kellemesen hat rá a gőzölgő víz. Annak, ki ily nehezen bírja e hűvös klímát, felüdülés az ilyesmi. Érzi, hogyan zsibbasztja és tompítja el izmait a fürdő. Yeza felé fordul, hacsak az ki nem viharzott a szobából.*
-Legyél szíves szólj odalenn, hogy reggelire tojást kérek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.21 12:50:24
*A rőthajú nem oly könnyű préda, mint amilyennek álcázza magát. Meglepi az ellenkezés. Markát még az aranyláncon tartja, de nem moccan. Helyette felszegi állát, hogy a mogyoróbarna tekintetet vizslathassa.*
-Fürdő és beretva. *Visszhangozza a lányt lassan, miközben szándékának ékes bizonyítéka feszül az ágyékának. Elmereng rajta, hogy elvegye-e jogos jussát erőnek erejével. E döntés aligha venné ki jól magát, hisz szemmel láthatóan nagy becsben van tartva itt a vörös. S ha eljár a szája, talán az üzlete is ugrik.
Egyetlen dolog jut eszébe csupán, amiért a kurtizánnak vélt lány ily habitussal él; a vére. Játszadozni akar, méghozzá a tűzzel. Nem ez az első eset. Emlékeiben él egy kép egy másik fürdőről. Ahol a rőthajú szintúgy játszott. Akkor finom női praktikákkal ugyan, de kegyetlen játékot űzött a bajnokkal. Ám a természet kegyetlen törvényekkel bír; az egér nem játszhat a macskával sokáig. Ő volt az, ki meghagyta Yeza maradásának feltételeit, s ha a wegtoreni tiltott gyümölcs is, ő ezzel aligha van tisztában. A férfiak többségét bizonyosan megvenné egy ily csalogató ellenajánlattal. Az ő büszkesége azonban nem engedi ezúttal, hogy kevesebbel is beérje. Nincs benne oly önmegtartóztatás, hogy ne nyúljon ki a kóstolóba bocsájtott gyümölcsért.*
-Úgy megvolnánk. *Elhessegeti öléből Yezát, mint a türelmetlen felnőtt az oktalan kölyköt. Hűvös szavainak szembetűnő ágyéka ellentmond ugyan, de ez nem gátolja meg abban, hogy néhány lépéssel az előkészített dézsába huppanjon.
Kellemesen hat rá a gőzölgő víz. Annak, ki ily nehezen bírja e hűvös klímát, felüdülés az ilyesmi. Érzi, hogyan zsibbasztja és tompítja el izmait a fürdő. Yeza felé fordul, hacsak az ki nem viharzott a szobából.*
-Legyél szíves szólj odalenn, hogy reggelire tojást kérek.
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.21 12:50:24
3129. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-21 06:18:01
Üzenet elküldve: 2023-11-21 06:18:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Pökhendi félmosoly fölénye. A Bajnok keze alig torpan meg a combra szíjazott fegyveren. Mintha csak pikáns ékszer lenne, étvágykeltő fűszer a zsenge leányhúson. Yeza nem állítja meg a birtokló érintést. Készséggel simul alá, ahogy az tőle elvárható.
A férfi valóban jó erőben van, a Rőt szinte játékszernek tűnik a karjában, melyet bármikor összeroppanthatna, ha nem vigyáz. Utazás, vágy és a páncél megmunkált bőrének jellegzetes szaga párállik a tekintélyt parancsolón domborodó izmok hajlataiból. A markáns arcél, a vonásokat uraló magabiztosság is lehengerlő fölénnyel tornyosul fölé. Dohány és wegtoreni rum, no meg a még frissen érződő Vöröslő Krulz olaja. ~Milyen találón lefest ez, Denjaar Krultos...~
A kandallóban pattogó tűz ropogása és a fürdővíz felett dézsából bodorodó pára, sajátos hangulattal tölti meg a szobát, mely hangulat jól illeszkedő díszletnek áll a történések mögé.
Sikamlósan megengedő közelség cirógatja a férfi érzékeit, s tudvalévő, hogy a Bajnok nagy étvágyú férfiú. Ám mielőtt birtokba venné, Yeza ellentart.*
- Beretválás és fürdő *szökik forró sóhajként az ajkára.* - Erre kaptam engedélyt. *A Báró helybenhagyó rendben-je valóban rövid, tömör és talán kicsit kelletlennek ható válasz volt. Az persze más kérdés, hogy a dolog a pénz és a tartozás átvállalásának ügyére reflektált. Legalábbis Yeza szinte biztos benne; ahogy abban is, hogy a gladiátor viszont egészen más alapokon látja a vörös és Caldorcor kapcsolatát.*
- De ha úgy óhajtod, maradjak, a fürdődet a tőlem telhető legkellemesebbé teszem. *Nagy becsben tartott kis kegyenc, aki talán túl finom játékszer egy Denjaarhoz hasonló férfinak. A jó ég tudja, de a gondolat adja magát. Ha adja. Egy gladiátor gondolatai olykor épp oly baltával faragottak, mint a jellemük vagy a modoruk. A tiltott gyümölcs lázító fogalma talán egyszerű bosszúságként csapódik le, és inkább elkerüli a bonyodalmakat.*
*Pökhendi félmosoly fölénye. A Bajnok keze alig torpan meg a combra szíjazott fegyveren. Mintha csak pikáns ékszer lenne, étvágykeltő fűszer a zsenge leányhúson. Yeza nem állítja meg a birtokló érintést. Készséggel simul alá, ahogy az tőle elvárható.
A férfi valóban jó erőben van, a Rőt szinte játékszernek tűnik a karjában, melyet bármikor összeroppanthatna, ha nem vigyáz. Utazás, vágy és a páncél megmunkált bőrének jellegzetes szaga párállik a tekintélyt parancsolón domborodó izmok hajlataiból. A markáns arcél, a vonásokat uraló magabiztosság is lehengerlő fölénnyel tornyosul fölé. Dohány és wegtoreni rum, no meg a még frissen érződő Vöröslő Krulz olaja. ~Milyen találón lefest ez, Denjaar Krultos...~
A kandallóban pattogó tűz ropogása és a fürdővíz felett dézsából bodorodó pára, sajátos hangulattal tölti meg a szobát, mely hangulat jól illeszkedő díszletnek áll a történések mögé.
Sikamlósan megengedő közelség cirógatja a férfi érzékeit, s tudvalévő, hogy a Bajnok nagy étvágyú férfiú. Ám mielőtt birtokba venné, Yeza ellentart.*
- Beretválás és fürdő *szökik forró sóhajként az ajkára.* - Erre kaptam engedélyt. *A Báró helybenhagyó rendben-je valóban rövid, tömör és talán kicsit kelletlennek ható válasz volt. Az persze más kérdés, hogy a dolog a pénz és a tartozás átvállalásának ügyére reflektált. Legalábbis Yeza szinte biztos benne; ahogy abban is, hogy a gladiátor viszont egészen más alapokon látja a vörös és Caldorcor kapcsolatát.*
- De ha úgy óhajtod, maradjak, a fürdődet a tőlem telhető legkellemesebbé teszem. *Nagy becsben tartott kis kegyenc, aki talán túl finom játékszer egy Denjaarhoz hasonló férfinak. A jó ég tudja, de a gondolat adja magát. Ha adja. Egy gladiátor gondolatai olykor épp oly baltával faragottak, mint a jellemük vagy a modoruk. A tiltott gyümölcs lázító fogalma talán egyszerű bosszúságként csapódik le, és inkább elkerüli a bonyodalmakat.*
3128. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-20 19:38:55
Üzenet elküldve: 2023-11-20 19:38:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba//
*Hamar előkerül egy korban magafajta fickó. Előveszi hát a rengetegféle mosolya közül az egyik barátságosat és így szól.*
- Üdv! Mykael vagyok. És egy szoba kéne. Fürdővel, vagy legalább egy jó adag vízzel és törlőronggyal.
Meg valami vacsora is jó lenne. Hogy is hívják... Sűrű barna, az jó lesz. És egy korsó sör, Wegtoreni világos.
*sorolja. Abból, hogy ismeri a választékot, sejthető, hogy megfordult már itt korábban is.*
- A szoba elég, ha valami egyszerűbb.
*teszi még hozzá. Úgy tervezi, hogy először leül itt, és megvacsorál, addig a szobát elő tudják készíteni neki. De ez nem akadályozza meg abban, hogy fizessen: mindenek előtt a Szoba árát fizeti meg, 15 aranyat
, kezdetnek egy éjszakára, mert nem tudja, meddig időzik majd itt. Aztán a Wegtoreni világos sörért fizet újabb 11 aranyat , utoljára pedig hozzácsap újabb 11 aranyat a Sűrű barna ellentételezésére .
Most, hogy így kiköltekezett, keres magának egy széket, ahova leülhet - talán már a sörével, ha Mikarr csapolja neki -, de mielőtt még így tenne, megjegyzi.*
- Ja, találkozóm lesz itt egy fickóval. Katonaforma, Denjaar a neve. Megfordult erre?
*Hamar előkerül egy korban magafajta fickó. Előveszi hát a rengetegféle mosolya közül az egyik barátságosat és így szól.*
- Üdv! Mykael vagyok. És egy szoba kéne. Fürdővel, vagy legalább egy jó adag vízzel és törlőronggyal.
Meg valami vacsora is jó lenne. Hogy is hívják... Sűrű barna, az jó lesz. És egy korsó sör, Wegtoreni világos.
*sorolja. Abból, hogy ismeri a választékot, sejthető, hogy megfordult már itt korábban is.*
- A szoba elég, ha valami egyszerűbb.
*teszi még hozzá. Úgy tervezi, hogy először leül itt, és megvacsorál, addig a szobát elő tudják készíteni neki. De ez nem akadályozza meg abban, hogy fizessen: mindenek előtt a Szoba árát fizeti meg, 15 aranyat
, kezdetnek egy éjszakára, mert nem tudja, meddig időzik majd itt. Aztán a Wegtoreni világos sörért fizet újabb 11 aranyat , utoljára pedig hozzácsap újabb 11 aranyat a Sűrű barna ellentételezésére .Most, hogy így kiköltekezett, keres magának egy széket, ahova leülhet - talán már a sörével, ha Mikarr csapolja neki -, de mielőtt még így tenne, megjegyzi.*
- Ja, találkozóm lesz itt egy fickóval. Katonaforma, Denjaar a neve. Megfordult erre?
3127. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-20 08:57:09
Üzenet elküldve: 2023-11-20 08:57:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Úttalan utakon//
*Persze. Mindenki azt gondolja, hogy a Kalmár és a Vagyhegy násza üzleti célból köttetett. Wegtorenben is szokás az ellenséges Házak gyermekeit összeboronálni, hogy béke szülessen. Ám ez az igric esetében nem áll fent. Azaz, eleinte talán létezett egy ilyen, magasabb rendűnek mondott cél, de idővel a számítást felváltották a valódi érzelmek és - nagy meglepetésre - a báró valóban beleszeretett Aenaebe.
Hagyja, hogy felesége és Denjaar beszélgessenek, addig is marad ideje a méltatlanul mellőzött szivarra és rumra. Az előbbi kialudhat, bár az utóbbinak nem árt, egy kis melegedés és szellőzés.*
- Valószínűleg Denjaar a megfelelő körültekintéssel és felkészüléssel vág majd neki a feladatnak. A Kereskedőház pedig ebben támogatja. *Válaszolja Aenaenek, amikor az Erdőmélye veszélyeiről regél. Nem tudja, hogy felesége egykor élt a vadonban, erről, ha jól emlékszik, még sosem beszéltek. Ki sem nézné belőle, ahogy azt sem, hogy szekercével embereket öl, úgyhogy azzal viszont tisztában van, hogy Aenae okozhat meglepetéseket.*
- Jó pihenést, jó Denjaarom. *Emeli poharát a távozó férfi után és biztos benne, hogy valóban jól fog pihenni. Kivéve, ha valamivel felhúzza Yezát és a vörös borotválás közben elmetszi a torkát. Bánná, de megértené. Denjaar néha nagyon bunkó tud lenni.
A beszélgetés közben némán élvezte felesége simító kezét a karján, a többi wegtoreni távoztával viszonozza is hasonló gesztusokkal.*
- Mostanában nem nagyon látogatott meg, de mondhatjuk, hogy új szokás. *Válaszol a kérdésre a sötét lépcsőforduló felé tekintve amerre Denjaar távozott.*
- Azt se tudtam, hogy él-e vagy hal. *Egészíti ki egy korty rum után. A férfi nem nagyon látogatta meg, amióta szögre akasztotta a városőrköpenyt és a Kikötőbe ment. Ám egy újabb őrült ötlettel újra megjelent, hogy felforgassa az állóvizet.*
- Ne haragudj, hogy ez rád is kihat, a kereskedőfeleségek élete néha nem könnyű. *Teszi hozzá mosolyogva. Valóban, a kereskedők élete folyamatos feladattal látja el őket, mindig van valami, amit el kell intézni és mindig van valaki, akinek valami kell, lehetőleg azonnal. Most éppen Denjaarnak.*
- Menjünk aludni? *Kérdi, mert a rum elfogyott és a szivarból ugyan még van, de azt már képes letenni felesége kívánságáért.*
*Persze. Mindenki azt gondolja, hogy a Kalmár és a Vagyhegy násza üzleti célból köttetett. Wegtorenben is szokás az ellenséges Házak gyermekeit összeboronálni, hogy béke szülessen. Ám ez az igric esetében nem áll fent. Azaz, eleinte talán létezett egy ilyen, magasabb rendűnek mondott cél, de idővel a számítást felváltották a valódi érzelmek és - nagy meglepetésre - a báró valóban beleszeretett Aenaebe.
Hagyja, hogy felesége és Denjaar beszélgessenek, addig is marad ideje a méltatlanul mellőzött szivarra és rumra. Az előbbi kialudhat, bár az utóbbinak nem árt, egy kis melegedés és szellőzés.*
- Valószínűleg Denjaar a megfelelő körültekintéssel és felkészüléssel vág majd neki a feladatnak. A Kereskedőház pedig ebben támogatja. *Válaszolja Aenaenek, amikor az Erdőmélye veszélyeiről regél. Nem tudja, hogy felesége egykor élt a vadonban, erről, ha jól emlékszik, még sosem beszéltek. Ki sem nézné belőle, ahogy azt sem, hogy szekercével embereket öl, úgyhogy azzal viszont tisztában van, hogy Aenae okozhat meglepetéseket.*
- Jó pihenést, jó Denjaarom. *Emeli poharát a távozó férfi után és biztos benne, hogy valóban jól fog pihenni. Kivéve, ha valamivel felhúzza Yezát és a vörös borotválás közben elmetszi a torkát. Bánná, de megértené. Denjaar néha nagyon bunkó tud lenni.
A beszélgetés közben némán élvezte felesége simító kezét a karján, a többi wegtoreni távoztával viszonozza is hasonló gesztusokkal.*
- Mostanában nem nagyon látogatott meg, de mondhatjuk, hogy új szokás. *Válaszol a kérdésre a sötét lépcsőforduló felé tekintve amerre Denjaar távozott.*
- Azt se tudtam, hogy él-e vagy hal. *Egészíti ki egy korty rum után. A férfi nem nagyon látogatta meg, amióta szögre akasztotta a városőrköpenyt és a Kikötőbe ment. Ám egy újabb őrült ötlettel újra megjelent, hogy felforgassa az állóvizet.*
- Ne haragudj, hogy ez rád is kihat, a kereskedőfeleségek élete néha nem könnyű. *Teszi hozzá mosolyogva. Valóban, a kereskedők élete folyamatos feladattal látja el őket, mindig van valami, amit el kell intézni és mindig van valaki, akinek valami kell, lehetőleg azonnal. Most éppen Denjaarnak.*
- Menjünk aludni? *Kérdi, mert a rum elfogyott és a szivarból ugyan még van, de azt már képes letenni felesége kívánságáért.*
3126. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-20 06:46:23
Üzenet elküldve: 2023-11-20 06:46:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vissza Artheniorba//
*Korai vagy késői órán, a fogadó nyitva áll a betérő előtt. Aki ilyen üzletbe vág, ezt jobb, ha megoldja, mert Arthenior nyüzsgő város, sok utazó fordul meg itt. Van akinek sietős, van akinek ráérős, de az indulás és érkezés órája a lehető legváltozatosabb palettán mozog. Ehhez kell alkalmazkodni.
Mik épp fát rak a tűzre. Hihetetlen, hogy az idő milyen hamar csípősre vált. Az egyik pillanatban még épp csak elkezdi rágni az ősz rozsdája a leveleket, a másikban meg már nem árt előtúrni a szekrény mélyéről a prémmel bélelt kabátot.*
- Üdv a Wegtoreni Kalmárban! *biccent az érkezőnek, mikor sietősen visszaüget a pult mögé.* - Mivel szolgálhatok? *kérdi, miközben megmossa a kezét, hogy hamarosan a vállára csapott törölgetőkendővel pózoljon teljes értékű csaposként. Arról, hogy azért nem áll haptákban egész éjjel, csak elfeküdt haja, meg a párna gyűrődésének halvány lenyomata árulkodik az arcán. A hideg ébresztette nem is olyan rég. A szállóvendégek már mind visszavonultak a szobájukba, a tivornyák ideje pedig még egy kicsit odébb van. Majd mikor a fenyőünnephez közeledve az asszonyokon egyre jobban kitör a készülődés bolondériája, megjön a forgalom, mint mindig. Addig pedig még ő is kiélvezi a csendesebb időszak nyugalmát, ha teheti.*
*Korai vagy késői órán, a fogadó nyitva áll a betérő előtt. Aki ilyen üzletbe vág, ezt jobb, ha megoldja, mert Arthenior nyüzsgő város, sok utazó fordul meg itt. Van akinek sietős, van akinek ráérős, de az indulás és érkezés órája a lehető legváltozatosabb palettán mozog. Ehhez kell alkalmazkodni.
Mik épp fát rak a tűzre. Hihetetlen, hogy az idő milyen hamar csípősre vált. Az egyik pillanatban még épp csak elkezdi rágni az ősz rozsdája a leveleket, a másikban meg már nem árt előtúrni a szekrény mélyéről a prémmel bélelt kabátot.*
- Üdv a Wegtoreni Kalmárban! *biccent az érkezőnek, mikor sietősen visszaüget a pult mögé.* - Mivel szolgálhatok? *kérdi, miközben megmossa a kezét, hogy hamarosan a vállára csapott törölgetőkendővel pózoljon teljes értékű csaposként. Arról, hogy azért nem áll haptákban egész éjjel, csak elfeküdt haja, meg a párna gyűrődésének halvány lenyomata árulkodik az arcán. A hideg ébresztette nem is olyan rég. A szállóvendégek már mind visszavonultak a szobájukba, a tivornyák ideje pedig még egy kicsit odébb van. Majd mikor a fenyőünnephez közeledve az asszonyokon egyre jobban kitör a készülődés bolondériája, megjön a forgalom, mint mindig. Addig pedig még ő is kiélvezi a csendesebb időszak nyugalmát, ha teheti.*
3125. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:33:09
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:33:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Vissza Artheniorba//
*Kései órában toppan be a fogadó ajtaján a fiatal zsoldos. Látszik rajta, hogy hosszú út végén van, ott van rajta az út pora, a haja meg a hűvös idő ellenére is csapzott és letapadt. Na meg a tartásán is látszik, hogy a méretes hátizsákja már jó ideje nyomhatja.
Nem először száll meg itt. Korábban már volt szerencséje a Wegtoreni kalmárhoz. Most első útja a pulthoz vezet, odaérve nehézkesen - és némi nyúzott nyögéssel - lekanyarítja a hátáról a hátizsákját. Annak egyik oldalára egy rövidkard van szíjazva, másik oldalára kopott hegedűtok, a hátára meg egy körpajzs. Mykael pedig egy bőrvértet visel, amelynek szíjait rögtön el is kezdi meglazítani.
Amíg arra vár, hogy valaki odalépjen hozzá, nyújtóztatni kezdi a hátát, és jobbra-balra ingatni a fejét, próbálva kissé megszabadulni a fájdalmas gémberedettségtől. Eddig nem nézett körül, hogy akad-e bárki más is a fogadóban, most megteszi. Tekintete éber, de nyugodt, az arcán meg valami fáradt derű honol. Bár egyértelműen katonaforma, abból is az ágrólszakadtabb fajta, de nem áraszt fenyegetést magából azoknak, akiknek erre kiélezett ösztöneik lennének. Főleg most nem. Nem balhét keres, hanem vacsorát és szobát.*
*Kései órában toppan be a fogadó ajtaján a fiatal zsoldos. Látszik rajta, hogy hosszú út végén van, ott van rajta az út pora, a haja meg a hűvös idő ellenére is csapzott és letapadt. Na meg a tartásán is látszik, hogy a méretes hátizsákja már jó ideje nyomhatja.
Nem először száll meg itt. Korábban már volt szerencséje a Wegtoreni kalmárhoz. Most első útja a pulthoz vezet, odaérve nehézkesen - és némi nyúzott nyögéssel - lekanyarítja a hátáról a hátizsákját. Annak egyik oldalára egy rövidkard van szíjazva, másik oldalára kopott hegedűtok, a hátára meg egy körpajzs. Mykael pedig egy bőrvértet visel, amelynek szíjait rögtön el is kezdi meglazítani.
Amíg arra vár, hogy valaki odalépjen hozzá, nyújtóztatni kezdi a hátát, és jobbra-balra ingatni a fejét, próbálva kissé megszabadulni a fájdalmas gémberedettségtől. Eddig nem nézett körül, hogy akad-e bárki más is a fogadóban, most megteszi. Tekintete éber, de nyugodt, az arcán meg valami fáradt derű honol. Bár egyértelműen katonaforma, abból is az ágrólszakadtabb fajta, de nem áraszt fenyegetést magából azoknak, akiknek erre kiélezett ösztöneik lennének. Főleg most nem. Nem balhét keres, hanem vacsorát és szobát.*
3124. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:11:59
Üzenet elküldve: 2023-11-19 18:11:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Nehéz lenne megtalálni a sebezhető oldalát az egykori gladiátornak. A nők azonban mindig gyengéi voltak, s nehezen is áll ellen e hívásnak. Nem oly gúzsba kötő, ámde kellemes kötelesség ez az invitáció, mint Relael esetében. Talán azért, mert Yezát kurtizánnak véli. Talán a Kikötői Varjúhoz valamiféle sajátos bensőség köti. Nem gondol a mélyére, hisz egészen más jár most fejében.
Ahogy keze felszökik a lány combján, hamar kitapintja a karomtőrt lábához erősítve. Még el is mosolyodik rá. Hisz ha valakinek, egy kurtizánnak meg kell magát védenie, így van ez rendjén. A helyén is hagyja a fegyvert, még egzotikus tartozéknak is gondolja. Meg sem fordul a fejében, mily veszélyes eszköz az Yeza kezében. Persze ha ártani kívánt volna neki a rőthajú, már számtalan alkalma lett volna rá.
Szinkronban azzal, ahogy keze siklik a wegtoreni testén, férfiassága is hamar felveszi a ritmust a lány alatt. Végigfut érintésével a combokon, a keskeny csípőn, a kebleken, s meg sem áll hüvelykujjával a finom ajkakig. Életének derekán jár, ám még mindig nagyon jó erőben van. Amennyiben a rőthajú nem ellenkezik, finoman emeli magára. Nem oly bujálkodás ez, ahol az érzelmek diktálnak. E pozitúra tökéletesen alkalmas hozzá, hogy felkorbácsolja vérének ütemét. Jobbja lassan markol rá a lányt körbeölelő aranyláncra. Nem kíván túl sokáig táptalajt hagyni Yeza lángjának. Ő óhajtja diktálni az ütemet, ehhez pedig más megközelítés dukál.*
*Nehéz lenne megtalálni a sebezhető oldalát az egykori gladiátornak. A nők azonban mindig gyengéi voltak, s nehezen is áll ellen e hívásnak. Nem oly gúzsba kötő, ámde kellemes kötelesség ez az invitáció, mint Relael esetében. Talán azért, mert Yezát kurtizánnak véli. Talán a Kikötői Varjúhoz valamiféle sajátos bensőség köti. Nem gondol a mélyére, hisz egészen más jár most fejében.
Ahogy keze felszökik a lány combján, hamar kitapintja a karomtőrt lábához erősítve. Még el is mosolyodik rá. Hisz ha valakinek, egy kurtizánnak meg kell magát védenie, így van ez rendjén. A helyén is hagyja a fegyvert, még egzotikus tartozéknak is gondolja. Meg sem fordul a fejében, mily veszélyes eszköz az Yeza kezében. Persze ha ártani kívánt volna neki a rőthajú, már számtalan alkalma lett volna rá.
Szinkronban azzal, ahogy keze siklik a wegtoreni testén, férfiassága is hamar felveszi a ritmust a lány alatt. Végigfut érintésével a combokon, a keskeny csípőn, a kebleken, s meg sem áll hüvelykujjával a finom ajkakig. Életének derekán jár, ám még mindig nagyon jó erőben van. Amennyiben a rőthajú nem ellenkezik, finoman emeli magára. Nem oly bujálkodás ez, ahol az érzelmek diktálnak. E pozitúra tökéletesen alkalmas hozzá, hogy felkorbácsolja vérének ütemét. Jobbja lassan markol rá a lányt körbeölelő aranyláncra. Nem kíván túl sokáig táptalajt hagyni Yeza lángjának. Ő óhajtja diktálni az ütemet, ehhez pedig más megközelítés dukál.*
3123. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-19 13:23:16
Üzenet elküldve: 2023-11-19 13:23:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Az érdes, kemény tenyér simítása régi emlékeket idéz. Wäornak volt ilyen durva keze a sok gyakorlástól. Yezának persze mindig vigyáznia kellett a finom bőrére. A finom olajok és egyéb hasznos kencék viszont nem jártak az egyszerű kardforgatóknak. S az elején még gyakran kívánta, hogy bárcsak ő is az maradhatott volna.
A nosztalgikus hangulat egy kicsit benne is oldja a feszültséget. Nem szívesen haragítaná meg Krultost. Több okból sem. Szerencsére a férfi felfortyanása nem hosszú életű, bár meglehet, a beszédes kedvét már nem nyeri vissza.
Az a ravasz kajánság mintha máris maga alá teperné.*
- Még szerencse, hogy egy wegtoreni vére maga az élő tűz. Aligha dermeszti meg bármi. *Yeza hangja pimasz, mint általában. Van a szavaiban egy kis bujtatott kivagyiság is, mint egy cserfes kis madárkában, aki ibrisz bundáját tépkedi. Azért látszik rajta, hogy a kijelentése ellenére az a bizonyos hideg alattomosan borzongást nyal a bőrére, a keble rózsájára. Nem visel egyebet a köntös alatt csak a két díszes aranyláncot a derekán és a kis karomtőrt a combjára szíjazva. De felöltözve, vértben és a kardjával a kezében is pont ugyanígy környékezné a félsz. Nehéz neki csupán férfiként tekinteni Krultosra. Eggyé olvadt vele a vérmocskos halál; az Aréna húsból való isteneinek könyörtelen éhsége a győzteseknek járó imádatra.
Amikor sikerül elaltatnia azt a fenevadat, akkor egész könnyű megfeledkezni róla, de aztán egyszer csak a szemébe néz, és földbe gyökerezik a lába. Miután végignézte Hüxia haláltusáját, forrt benne az undor és a gyűlölet. Eszetlen erőfeszítéssel gyakorolt hatokon át, hogy siettesse a napot, amikor az ő kardja lesz a Láng Fattyának végzete. A Céhmester kemény pofonjai és még keményebb szavai rángatták ki a bosszúszomj vörös ködéből, mikor elkapta az utcán. A győzelmüket ünneplő gladiátorok tivornyájának végét várta egy sikátor árnyékában meglapulva. Csak később jött rá, hogy a gyűlölettől forrongó vére mennyire elvakította. A férfi valószínűleg még félrészegen is könnyedén eltörte volna a nyakát, s ő talán egy szerencsés, piszlicsáré vágás felett érzett diadalt vihetett volna magával a korai halálba. Sokat tanult azóta, de ezekben a pillanatokban még mindig ugyanannak a kölyöknek érzi magát. Az ilyesmit pedig egy wegtoreni nem igazán állhatja anélkül, hogy felhorgadna benne a dac. Ugyanakkor nem szeretné, ha a gladiátor panasszal élne miatta. Kicsit túlzásba esett a kérdezősködéssel, de Krultos nyelve kecsegtetően megoldódott. Csak azzal a kényes önérzetével nem számolt.*
*Az érdes, kemény tenyér simítása régi emlékeket idéz. Wäornak volt ilyen durva keze a sok gyakorlástól. Yezának persze mindig vigyáznia kellett a finom bőrére. A finom olajok és egyéb hasznos kencék viszont nem jártak az egyszerű kardforgatóknak. S az elején még gyakran kívánta, hogy bárcsak ő is az maradhatott volna.
A nosztalgikus hangulat egy kicsit benne is oldja a feszültséget. Nem szívesen haragítaná meg Krultost. Több okból sem. Szerencsére a férfi felfortyanása nem hosszú életű, bár meglehet, a beszédes kedvét már nem nyeri vissza.
Az a ravasz kajánság mintha máris maga alá teperné.*
- Még szerencse, hogy egy wegtoreni vére maga az élő tűz. Aligha dermeszti meg bármi. *Yeza hangja pimasz, mint általában. Van a szavaiban egy kis bujtatott kivagyiság is, mint egy cserfes kis madárkában, aki ibrisz bundáját tépkedi. Azért látszik rajta, hogy a kijelentése ellenére az a bizonyos hideg alattomosan borzongást nyal a bőrére, a keble rózsájára. Nem visel egyebet a köntös alatt csak a két díszes aranyláncot a derekán és a kis karomtőrt a combjára szíjazva. De felöltözve, vértben és a kardjával a kezében is pont ugyanígy környékezné a félsz. Nehéz neki csupán férfiként tekinteni Krultosra. Eggyé olvadt vele a vérmocskos halál; az Aréna húsból való isteneinek könyörtelen éhsége a győzteseknek járó imádatra.
Amikor sikerül elaltatnia azt a fenevadat, akkor egész könnyű megfeledkezni róla, de aztán egyszer csak a szemébe néz, és földbe gyökerezik a lába. Miután végignézte Hüxia haláltusáját, forrt benne az undor és a gyűlölet. Eszetlen erőfeszítéssel gyakorolt hatokon át, hogy siettesse a napot, amikor az ő kardja lesz a Láng Fattyának végzete. A Céhmester kemény pofonjai és még keményebb szavai rángatták ki a bosszúszomj vörös ködéből, mikor elkapta az utcán. A győzelmüket ünneplő gladiátorok tivornyájának végét várta egy sikátor árnyékában meglapulva. Csak később jött rá, hogy a gyűlölettől forrongó vére mennyire elvakította. A férfi valószínűleg még félrészegen is könnyedén eltörte volna a nyakát, s ő talán egy szerencsés, piszlicsáré vágás felett érzett diadalt vihetett volna magával a korai halálba. Sokat tanult azóta, de ezekben a pillanatokban még mindig ugyanannak a kölyöknek érzi magát. Az ilyesmit pedig egy wegtoreni nem igazán állhatja anélkül, hogy felhorgadna benne a dac. Ugyanakkor nem szeretné, ha a gladiátor panasszal élne miatta. Kicsit túlzásba esett a kérdezősködéssel, de Krultos nyelve kecsegtetően megoldódott. Csak azzal a kényes önérzetével nem számolt.*
3122. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-19 11:26:23
Üzenet elküldve: 2023-11-19 11:26:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Szó sincs róla, hogy megsértette volna a vörös. Csupán szavai nyomán beötlött neki, hogy Yeza a körmönfont érzékiség hálójába csavarva igyekszik vezetni őt, s közben körüljárni, hátha akad olyan információ, mit értékesnek találhat bárója és ő lecsippenthet róla. A maga módján egyenes ember. Nem kenyere sem a hamisság, sem a hazugság. Noha a vörös nem csalta tévútra, s a hamisság is velejárója a kurtizánlétnek, jó, ha emlékezteti magát; neki nincsenek bizalmasai.*
-Ugyan. *Felemeli jobbját, hogy elhessegesse a felé intézett szavakat. Fogalma sincs, Yeza miért magyarázkodik ily bőszen csicseregve. Hogy szánalomra sarkallja? Tudhatná, hogy ilyesmivel aligha lehet eredményes nála.
Az lett volna a megérzése, hogy Yeza felveszi a kesztyűt. Esetleg magára hagyja, csakhogy egy jó fertályóra múlva ismét meglátogassa valami ürügy okán, mintha mi sem történt volna. A vörös azonban meglepő utat választ. De hogy érdekli-e a viadort az, hogy miként próbálja a lány kikaparni a gesztenyét magának a báró kegyeiért? Aligha. Az már annál inkább, ha esetleg őt akarják e cél érdekében hasznosítani.
Halkan felsóhajt, ahogy felpillant a mogyoróbarna tekintetre. Persze, érti ő. Valahogy mindenkinek boldogulnia kell.
Végighúzza kezét a köntös alatt a lány csípőjén.
Nem szól semmit a párosukat megzavaró kölyökre sem közben. Sosem bánta a közönséget. Azért megvárja, míg amaz kimegy, csak utána szólal meg újra, nagy sokára.*
-Nos, az attól függ. *Ravasz kajánsággal pillant fel, mikhez ne mis kell egyéb szavakat fűznie.
Nem hajtja épp a tűz. Relael és a Hét Varjú Taverna tett róla, hogy vágyait felemészthessék a lángok. Ha nem így lenne, már megkísérelte volna elvenni, amit óhajt. Hisz a vörös jóformán felkínálja magát számára. Az ő esetében a parazsat elég csak megpiszkálni, s nem az a fajta, ki elszalasztja lehetőségeit.*
-Ebben az artheniori klímában megfagy a vér. *Természetesen abban a hitben van, hogy egy kurtizánnak ez a dolga. Tisztában van vele, hogy Yeza tűzről pattantabb és önfejűbb, mint azt egy artheniori elvárná és ekképp mindig benne van a pakliban az engedetlenség. De talán ez teszi a leányt érdekesebbé is.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.19 11:27:29
*Szó sincs róla, hogy megsértette volna a vörös. Csupán szavai nyomán beötlött neki, hogy Yeza a körmönfont érzékiség hálójába csavarva igyekszik vezetni őt, s közben körüljárni, hátha akad olyan információ, mit értékesnek találhat bárója és ő lecsippenthet róla. A maga módján egyenes ember. Nem kenyere sem a hamisság, sem a hazugság. Noha a vörös nem csalta tévútra, s a hamisság is velejárója a kurtizánlétnek, jó, ha emlékezteti magát; neki nincsenek bizalmasai.*
-Ugyan. *Felemeli jobbját, hogy elhessegesse a felé intézett szavakat. Fogalma sincs, Yeza miért magyarázkodik ily bőszen csicseregve. Hogy szánalomra sarkallja? Tudhatná, hogy ilyesmivel aligha lehet eredményes nála.
Az lett volna a megérzése, hogy Yeza felveszi a kesztyűt. Esetleg magára hagyja, csakhogy egy jó fertályóra múlva ismét meglátogassa valami ürügy okán, mintha mi sem történt volna. A vörös azonban meglepő utat választ. De hogy érdekli-e a viadort az, hogy miként próbálja a lány kikaparni a gesztenyét magának a báró kegyeiért? Aligha. Az már annál inkább, ha esetleg őt akarják e cél érdekében hasznosítani.
Halkan felsóhajt, ahogy felpillant a mogyoróbarna tekintetre. Persze, érti ő. Valahogy mindenkinek boldogulnia kell.
Végighúzza kezét a köntös alatt a lány csípőjén.
Nem szól semmit a párosukat megzavaró kölyökre sem közben. Sosem bánta a közönséget. Azért megvárja, míg amaz kimegy, csak utána szólal meg újra, nagy sokára.*
-Nos, az attól függ. *Ravasz kajánsággal pillant fel, mikhez ne mis kell egyéb szavakat fűznie.
Nem hajtja épp a tűz. Relael és a Hét Varjú Taverna tett róla, hogy vágyait felemészthessék a lángok. Ha nem így lenne, már megkísérelte volna elvenni, amit óhajt. Hisz a vörös jóformán felkínálja magát számára. Az ő esetében a parazsat elég csak megpiszkálni, s nem az a fajta, ki elszalasztja lehetőségeit.*
-Ebben az artheniori klímában megfagy a vér. *Természetesen abban a hitben van, hogy egy kurtizánnak ez a dolga. Tisztában van vele, hogy Yeza tűzről pattantabb és önfejűbb, mint azt egy artheniori elvárná és ekképp mindig benne van a pakliban az engedetlenség. De talán ez teszi a leányt érdekesebbé is.*
A hozzászólás írója (Denjaar Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.11.19 11:27:29
3121. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-11-18 15:48:11
Üzenet elküldve: 2023-11-18 15:48:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Krultos szobájában//
*Krultos arcáról nem nehéz olvasni, Yeza hamar rájön, hogy a szavai valahol kettétörték a férfi hangulatát. Azt viszont nem tudja hol. Amikor a újfent elkapják a kezét, kérdőn kutakodó tekintete találkozik a gladiátoréval. Csendben hallgatja végig a fortyogó önérzet szikrát hányó himnuszát. Gladiátorok! Ahogy Denjaar elengedi a kezét, kedve lenne pördíteni egyet a beretván és megjelölni kézjegyével azt a remekbe szabott szakállt, mint ahogy a művészek szignózzák a festményeket. Nem idegen tőle a forrófejűség, de az elmúlt időszak kemény leckét adtak neki önmérsékletből. Finoman leteszi a borotvakést, de nem mozdul a helyéről, csak a kendőért nyúl, és egy munkájában következetesen pedáns borbély figyelmességével kezdi el letörölgetni a szappanhab maradékokat. Persze a dolog inkább arról szól, hogy hagyjon időt a férfinak, hogy egy kicsit lehiggadjon.*
- Nem akartalak megsérteni *szólal meg csendesen.* - Wegtoren Nemese vagy. Nem gondolom, hogy parancsol neked bárki is. *Ügyködése során alázatosan kerüli a másik pillantását. Csak akkor néz fel a szemébe, amikor végzett, s a kendőt szorongatva fogja az ölébe.* - A Báró az én gazdám. És hát... van nála pár rossz pontom, aminek a csorbáját szívesen kiköszörülném. Téged persze a barátjának hív, ha az éjszaka közepén zavarod is fel a hitvesi ágyból. *Összeszorítja az ajkait.* - Nekem viszont meg kell dolgoznom a kegyéért. *Lesüti a szemét és nyel egyet.* - De nem akarok hálátlannak tűnni feléd sem, Uram. Én nem a titkaidat akarom kicsalni. Látod, Erdőmélyéről is elmondtam, amit tudok, ha nem is túl sok *vonja meg a vállát és felpillant.* - Kérdezősködök, mert szomjazom a hírekre. Ez a város annyira halálosan unalmas *sóhajt.* - Az, hogy meghágtál valakit a Kalmár erkélyén, hatokig közszájon forgó, hatalmas horderejű esemény volt. Ha a Hírverő nem csak hébe-hóba jelenne meg, biztos címlapon közölték volna. A piaci kofák legnagyobb híre, hogy a... tanácsnok kölke tetves lett, a tharg Kancellárt meg biztos elvitte a szifilisz, mert tavasz óta színét se látni. *Nagyot szusszan, de a végszóra kopogás hallatszik. Nyikhaj az, s ha másképp nem utasítják, szépen be is hordja a forróvízzel telt vödröket, s szépen megtölti a dézsát, s megy is a dolgára. Yeza továbbra is Denjaar ölében ücsörög, ha le nem tessékelik, így fedetlen kebleit nem teszi közszemlére. Mikor ismét kettesben maradnak, odakészíti a dézsa melletti kis székre a törölközőket a szappant, mosdószivacsot és egy üvegcse olajat is.*
- Ha úgy óhajtod, távozom *mondja.*
*Krultos arcáról nem nehéz olvasni, Yeza hamar rájön, hogy a szavai valahol kettétörték a férfi hangulatát. Azt viszont nem tudja hol. Amikor a újfent elkapják a kezét, kérdőn kutakodó tekintete találkozik a gladiátoréval. Csendben hallgatja végig a fortyogó önérzet szikrát hányó himnuszát. Gladiátorok! Ahogy Denjaar elengedi a kezét, kedve lenne pördíteni egyet a beretván és megjelölni kézjegyével azt a remekbe szabott szakállt, mint ahogy a művészek szignózzák a festményeket. Nem idegen tőle a forrófejűség, de az elmúlt időszak kemény leckét adtak neki önmérsékletből. Finoman leteszi a borotvakést, de nem mozdul a helyéről, csak a kendőért nyúl, és egy munkájában következetesen pedáns borbély figyelmességével kezdi el letörölgetni a szappanhab maradékokat. Persze a dolog inkább arról szól, hogy hagyjon időt a férfinak, hogy egy kicsit lehiggadjon.*
- Nem akartalak megsérteni *szólal meg csendesen.* - Wegtoren Nemese vagy. Nem gondolom, hogy parancsol neked bárki is. *Ügyködése során alázatosan kerüli a másik pillantását. Csak akkor néz fel a szemébe, amikor végzett, s a kendőt szorongatva fogja az ölébe.* - A Báró az én gazdám. És hát... van nála pár rossz pontom, aminek a csorbáját szívesen kiköszörülném. Téged persze a barátjának hív, ha az éjszaka közepén zavarod is fel a hitvesi ágyból. *Összeszorítja az ajkait.* - Nekem viszont meg kell dolgoznom a kegyéért. *Lesüti a szemét és nyel egyet.* - De nem akarok hálátlannak tűnni feléd sem, Uram. Én nem a titkaidat akarom kicsalni. Látod, Erdőmélyéről is elmondtam, amit tudok, ha nem is túl sok *vonja meg a vállát és felpillant.* - Kérdezősködök, mert szomjazom a hírekre. Ez a város annyira halálosan unalmas *sóhajt.* - Az, hogy meghágtál valakit a Kalmár erkélyén, hatokig közszájon forgó, hatalmas horderejű esemény volt. Ha a Hírverő nem csak hébe-hóba jelenne meg, biztos címlapon közölték volna. A piaci kofák legnagyobb híre, hogy a... tanácsnok kölke tetves lett, a tharg Kancellárt meg biztos elvitte a szifilisz, mert tavasz óta színét se látni. *Nagyot szusszan, de a végszóra kopogás hallatszik. Nyikhaj az, s ha másképp nem utasítják, szépen be is hordja a forróvízzel telt vödröket, s szépen megtölti a dézsát, s megy is a dolgára. Yeza továbbra is Denjaar ölében ücsörög, ha le nem tessékelik, így fedetlen kebleit nem teszi közszemlére. Mikor ismét kettesben maradnak, odakészíti a dézsa melletti kis székre a törölközőket a szappant, mosdószivacsot és egy üvegcse olajat is.*
- Ha úgy óhajtod, távozom *mondja.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659