Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:34:32
Üzenet elküldve: 2020-01-21 20:34:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Valóban nagyon vicces az, amit Zsálya művel, a fajtárs reakciója pedig még annál is inkább. A lánnyal jól ki fog jönni, ez előre eldőlt. A temperamentuma, a reakciója hasonlatos a szántóföldi fajtársakéhoz, ami Rony számára nagyon kellemes első benyomást jelent. Fel is sejlik benne a dolog, hátha végre egy földivel hordta itt össze a szél.*
-Nagyon szépen köszönöm, hogy nem háborodtál fel rajta, tudod, nagyon megregulázhatatlan jószág, igazi egyéniség. Én Tuldhron vagyok, Tuldhron Slittendryk, a szántóföldi tündérfaluból, a társam Rorkir, ők pedig Zsálya, a laposhátú gyapjasteve, és Dudva, a menyét. Üdvözöllek Aerwen! Neeem, nem zavarsz, maradj csak nyugodtan, kérleeek! *Utóbbi megnevezettje még mindig a foltossal van elfoglalva, gazdája kérlelő tekintetével párhuzamosan műveli a saját dolgát. Elveszi hát a barbártól a gyűrűt, igazi kincsnek tartja ő azt, első látásra, saját véleménye alapján, kutakodik rajta, megpróbál minden egyes erezetbe, vagy a sima részekbe valami plusz, valami felhasználható történetet csempészni. Szemöldökei itt komolyan összegubancolódnak egymásban, homloka ráncolódik. Felhasználja értékbecslő képességét, mely kizárólag a kereskedők sajátjának mondható el, ilyen szituációkban pedig igen hasznos tud lenni.*
-Nos, számomra ismeretlen ez az anyag, de mintha valami fa lenne, mégis olyan acélos beütésű... talán vasfa? Dehogy, szinte lehetetlen! Túl ritka. Ébenfa viszont lehetne már, de nem vagyok benne biztos. Mindenesetre szép ez a fekete kő, különleges ékszer, én megadnék érte száznyolcvan aranyat, de a helyedben százhatvanról kezdeném, s ha tehetem, onnan tornáznám fel akár kétszázig is. Valóban szép munka. *Nyújtja át a gazdájának vissza. Ezután mosolyogva a tündérke felé fordul.*
-Éppen az istállóba tartunk Zsályával és Rorkirral, elkísérsz minket? Mesélhetnél magadról.
*Valóban nagyon vicces az, amit Zsálya művel, a fajtárs reakciója pedig még annál is inkább. A lánnyal jól ki fog jönni, ez előre eldőlt. A temperamentuma, a reakciója hasonlatos a szántóföldi fajtársakéhoz, ami Rony számára nagyon kellemes első benyomást jelent. Fel is sejlik benne a dolog, hátha végre egy földivel hordta itt össze a szél.*
-Nagyon szépen köszönöm, hogy nem háborodtál fel rajta, tudod, nagyon megregulázhatatlan jószág, igazi egyéniség. Én Tuldhron vagyok, Tuldhron Slittendryk, a szántóföldi tündérfaluból, a társam Rorkir, ők pedig Zsálya, a laposhátú gyapjasteve, és Dudva, a menyét. Üdvözöllek Aerwen! Neeem, nem zavarsz, maradj csak nyugodtan, kérleeek! *Utóbbi megnevezettje még mindig a foltossal van elfoglalva, gazdája kérlelő tekintetével párhuzamosan műveli a saját dolgát. Elveszi hát a barbártól a gyűrűt, igazi kincsnek tartja ő azt, első látásra, saját véleménye alapján, kutakodik rajta, megpróbál minden egyes erezetbe, vagy a sima részekbe valami plusz, valami felhasználható történetet csempészni. Szemöldökei itt komolyan összegubancolódnak egymásban, homloka ráncolódik. Felhasználja értékbecslő képességét, mely kizárólag a kereskedők sajátjának mondható el, ilyen szituációkban pedig igen hasznos tud lenni.*
-Nos, számomra ismeretlen ez az anyag, de mintha valami fa lenne, mégis olyan acélos beütésű... talán vasfa? Dehogy, szinte lehetetlen! Túl ritka. Ébenfa viszont lehetne már, de nem vagyok benne biztos. Mindenesetre szép ez a fekete kő, különleges ékszer, én megadnék érte száznyolcvan aranyat, de a helyedben százhatvanról kezdeném, s ha tehetem, onnan tornáznám fel akár kétszázig is. Valóban szép munka. *Nyújtja át a gazdájának vissza. Ezután mosolyogva a tündérke felé fordul.*
-Éppen az istállóba tartunk Zsályával és Rorkirral, elkísérsz minket? Mesélhetnél magadról.
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-21 01:36:49
Üzenet elküldve: 2020-01-21 01:36:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Bár igyekszik visszafogni a nevetést, nem teljesen sikerül neki. Inkább csak amolyan kurta kuncogás vesz erőt rajta a kis nyálas manővertől.*
-Ez az állat másképp veszélyes.
*Mosolyog egy jót, s valahol öröm azt látni, hogy a tündér leány nincs vérig sértve, vagy ilyesmi. Rég látott ilyen kellemes természetet. Majd a férfihez fordul.*
-Slittendryk...
*Ismétli a nevet, ízlelgeti magában. Rorkir szájából messzi tájról érkezettnek hangozhat, hisz van egy kis akcentusa, ha úgy vesszük.*
-Itt van.
*Mondja, majd a zsebében turkálva elővesz egy fekete gyűrűt, s átnyújtja azt a másiknak.*
-De figyelmeztetlek. Ha szaladnál, nem fogsz messzire jutni.
*Szemei komolyan villannak, s ez igazán nem egy fenyegetés, csupán tényként közli ezt a kis jnformációt, majd szája ismét apró mosolyra húzódik, várva a reakciót. Ilyet még bizonyosan nem láthatott a tündér. Fekete, mint az ében, érdekes módon, nem csak a közepén elhelyezkedő kisujj körömnyi kődarab, hanem a veretes karimája is. A fekete apró ékkövön kószán törik a napfény, ahogyan a karimáján is, mintha teljesen új lenne.*
-Na, mit gondolsz róla?
*Bár igyekszik visszafogni a nevetést, nem teljesen sikerül neki. Inkább csak amolyan kurta kuncogás vesz erőt rajta a kis nyálas manővertől.*
-Ez az állat másképp veszélyes.
*Mosolyog egy jót, s valahol öröm azt látni, hogy a tündér leány nincs vérig sértve, vagy ilyesmi. Rég látott ilyen kellemes természetet. Majd a férfihez fordul.*
-Slittendryk...
*Ismétli a nevet, ízlelgeti magában. Rorkir szájából messzi tájról érkezettnek hangozhat, hisz van egy kis akcentusa, ha úgy vesszük.*
-Itt van.
*Mondja, majd a zsebében turkálva elővesz egy fekete gyűrűt, s átnyújtja azt a másiknak.*
-De figyelmeztetlek. Ha szaladnál, nem fogsz messzire jutni.
*Szemei komolyan villannak, s ez igazán nem egy fenyegetés, csupán tényként közli ezt a kis jnformációt, majd szája ismét apró mosolyra húzódik, várva a reakciót. Ilyet még bizonyosan nem láthatott a tündér. Fekete, mint az ében, érdekes módon, nem csak a közepén elhelyezkedő kisujj körömnyi kődarab, hanem a veretes karimája is. A fekete apró ékkövön kószán törik a napfény, ahogyan a karimáján is, mintha teljesen új lenne.*
-Na, mit gondolsz róla?
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-21 00:28:44
Üzenet elküldve: 2020-01-21 00:28:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Rorkir kérdését hallva, érdeklődve figyeli a másik tündért és annak menyétjét. Homlokát ráncolva figyeli, miközben a jellegzetes lendületével érkezik a pároshoz.*
- Nem tudom, nem sok tündért láttam erre felé mostanság. *Ezeket, ahogy kimondja, egy lendületes nedves meleg valami követi, ami az arcába csapódik. Ösztönösen becsukta a szemét, és a száját. A lehető legnagyobb nyugalommal, de mégis sebes mozdulatokkal nyúl táskája felé, és akármilyen rongy kerül, a kezébe azzal letörli az arcára csapódott teve nyálat. Ezután kacagni kezd. Ez biztos vicces, elszenvedni és hát látni még inkább. A vicces dolgokon Aerwen pedig nevetni szokott, gyöngyöző lágy dallammal. Ahogy alábbhagy a jókedve, megszólal.*
- Semmi baj, nyilván megijesztettem. *mondja, majd vállat von. Közben próbálja magához közelebb csalni Kaffát, de elsőre nem akar rá hallgatni a kis négy lábú szőrös ragadozó.*
- Én Aerwen vagyok, ő pedig Foltos Kaffa. *mutat a kis menyétre. Aztán a két férfit figyeli, akik láthatóan üzletelni fognak. Ezt kíváncsian várja. Nem szokott senkivel semmit felbecsültetni, csak egyszerűen megveszi, amire szüksége van, vagy eladja, ha már nem hasznos számára.*
- De nem akarok zavarni, ha fontos dolgotok van. *mondja, közben még megtörölgeti az arcát, és a ruháját a vállánál is, hátha oda is jutott egy kis teve nyál.*
*Türelmesen várakozik, aztán ki tudja mi lesz ebből a kis találkozásból.*
*Rorkir kérdését hallva, érdeklődve figyeli a másik tündért és annak menyétjét. Homlokát ráncolva figyeli, miközben a jellegzetes lendületével érkezik a pároshoz.*
- Nem tudom, nem sok tündért láttam erre felé mostanság. *Ezeket, ahogy kimondja, egy lendületes nedves meleg valami követi, ami az arcába csapódik. Ösztönösen becsukta a szemét, és a száját. A lehető legnagyobb nyugalommal, de mégis sebes mozdulatokkal nyúl táskája felé, és akármilyen rongy kerül, a kezébe azzal letörli az arcára csapódott teve nyálat. Ezután kacagni kezd. Ez biztos vicces, elszenvedni és hát látni még inkább. A vicces dolgokon Aerwen pedig nevetni szokott, gyöngyöző lágy dallammal. Ahogy alábbhagy a jókedve, megszólal.*
- Semmi baj, nyilván megijesztettem. *mondja, majd vállat von. Közben próbálja magához közelebb csalni Kaffát, de elsőre nem akar rá hallgatni a kis négy lábú szőrös ragadozó.*
- Én Aerwen vagyok, ő pedig Foltos Kaffa. *mutat a kis menyétre. Aztán a két férfit figyeli, akik láthatóan üzletelni fognak. Ezt kíváncsian várja. Nem szokott senkivel semmit felbecsültetni, csak egyszerűen megveszi, amire szüksége van, vagy eladja, ha már nem hasznos számára.*
- De nem akarok zavarni, ha fontos dolgotok van. *mondja, közben még megtörölgeti az arcát, és a ruháját a vállánál is, hátha oda is jutott egy kis teve nyál.*
*Türelmesen várakozik, aztán ki tudja mi lesz ebből a kis találkozásból.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-20 11:39:09
Üzenet elküldve: 2020-01-20 11:39:09
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Megpihenve//
- Az ár egy éjszakára szól, de ráér távozáskor fizetni. *Hagyja annyiban a tündér kérdését mosolyogva. Ennyi bizalom kijár a vendégeknek, reméli, hogy a fura kis szerzet nem lép le az éjszaka közepén. Azt úgyis észrevenné, ha azt a gyapjas-jószágot kikötné az istállóból.*
- Persze, garantálom, hogy nem nyúl hozzá senki. *Válaszol a teára, ám a növény és az éneklés kérdésében csak mosolyogni tud.*
- Ha én énekelek neki, megáll a növésben. *Tréfálkozik.
A továbbiakban folytatja a munkáját, míg Rorkir és a tündér kimennek az istállóhoz ellátni a hátast.*
//A fekete tenger szólít//
*Mik kedves fickó, már csak a munkájából adódóan is. Szokott bókolni a vendégeknek, egyértelműen csak a lányoknak és olyankor mindig őszinte és nem csak a várt busásabb borravaló reményében. Ő már csak ilyen. Szereti a munkáját és szereti a vendégeket, amíg azok vendégként viselkednek.
A köszönetre csak széles mosollyal bólint és hagyja Sisgwaerent falatozni és a kalapos udvarlójával foglalkozni.*
//Sergletor//
- Menj csak. *Válaszol a törpének mosolyogva. Nem feltételez semmi rossz szándékot Elgretor részéről, hogy miért menne a pincébe.
Ha tehetné, vele tartana, hogy tanuljon a törpe sörfőzőtől, ellesse az apró műhelytitkokat, de neki maradnia kell, hisz sok a vendég.*
//Megpihenve//
- Az ár egy éjszakára szól, de ráér távozáskor fizetni. *Hagyja annyiban a tündér kérdését mosolyogva. Ennyi bizalom kijár a vendégeknek, reméli, hogy a fura kis szerzet nem lép le az éjszaka közepén. Azt úgyis észrevenné, ha azt a gyapjas-jószágot kikötné az istállóból.*
- Persze, garantálom, hogy nem nyúl hozzá senki. *Válaszol a teára, ám a növény és az éneklés kérdésében csak mosolyogni tud.*
- Ha én énekelek neki, megáll a növésben. *Tréfálkozik.
A továbbiakban folytatja a munkáját, míg Rorkir és a tündér kimennek az istállóhoz ellátni a hátast.*
//A fekete tenger szólít//
*Mik kedves fickó, már csak a munkájából adódóan is. Szokott bókolni a vendégeknek, egyértelműen csak a lányoknak és olyankor mindig őszinte és nem csak a várt busásabb borravaló reményében. Ő már csak ilyen. Szereti a munkáját és szereti a vendégeket, amíg azok vendégként viselkednek.
A köszönetre csak széles mosollyal bólint és hagyja Sisgwaerent falatozni és a kalapos udvarlójával foglalkozni.*
//Sergletor//
- Menj csak. *Válaszol a törpének mosolyogva. Nem feltételez semmi rossz szándékot Elgretor részéről, hogy miért menne a pincébe.
Ha tehetné, vele tartana, hogy tanuljon a törpe sörfőzőtől, ellesse az apró műhelytitkokat, de neki maradnia kell, hisz sok a vendég.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-20 11:15:39
Üzenet elküldve: 2020-01-20 11:15:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nemes feladat//
//Nyílt//
*Aztyan helyet foglal a nemes asztalánál, megigazítja ruháját. A sörök megérkeznek és láthatóan elnyerik Ralmoren tetszését. Kiváló megalapozása ez a tárgyalásnak, amelyre készülnek. Nem is olyan nagy baj, hogy Elgretor hamarabb szólította le a nagybirtokost.*
- Remélem, nem probléma, hogy az urak is isznak egy korsóval. *Néz a heges arcú a katonák felé. Jól tudja, uruk engedélye nélkül nem ihatnak, ha szolgálatban vannak. Vagyis ilyesmit sejt, de jobb tisztában lenni ezzel.
Féloldalas mosollyal hajt fejet Ralmoran érvelése előtt, amely egybecseng az övével, miszerint a remek ital után rátérhetnek az üzletre is.
A nemes férfi szavait komoly arccal hallgatja, nem szól közbe, nem kérdez, megvárja, míg Ralmoren a végére ér. Az elhangzottak tökéletesen lefedik a terveit, Cha'yss is elégedett lehet a tárgyalás feltételeivel. Háromezer arany igazán nem sok pénz egy felszerelt létesítményért, amelyben szinte azonnal el lehet kezdeni a munkát. Persze igyekszik, hogy mindez ne látszódjon meg rajta, egy mosoly-ránc, annyi sem jelenik meg ábrázatán, kék szeme a másik tekintetét fürkészi.
Ha sejtené, hogy ez volt a kellemetlen rész, akár el is mosolyodna, mert ez egyáltalán nem volt kellemetlen, sőt, a kereskedőház anyagi helyzete több kiadást is megengedett volna.
A pecséttel lezárt levél átvétele után feltöri a viaszt, gyors, hangtalan olvasással átfutja a benne foglaltakat, megbizonyosodva az elhangzottak igazáról, de csak kurtán biccent amikor végzett és újra összehajtja a levelet, jobbját rajta tartva veszi fel újra a szemkontaktust Ralmeronnal.*
- Terveink szerint megkeresnénk a korábbi mestert, hogy megpróbáljuk visszacsábítani, a mesterkardok kovácsolásának titka nélkül nem tudnánk ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, mint korábban. *Kezd bele a megfelelően képzett személyzet említése után.*
- Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy magunk is másik mester után néznénk, ám örömmel venném, ha megosztaná velem ötletét. Biztosan közös nevezőre jutnánk. *Hogy kovács-hasonlattal éljen, jobb szeret több vasat tartani a tűzben, hogy egyik vagy másik tervük be nem teljesülése után, legyen lehetőség javítani a hibát.
A tanácsra, miszerint sose öregedjen meg, már alig látható, féloldalas mosollyal válaszol. Az időt sajnos nem tudja legyőzni egyikül sem, de egy ilyen jó kedélyű, tapasztalt férfitől jól esik az útmutatás.*
//Nyílt//
*Aztyan helyet foglal a nemes asztalánál, megigazítja ruháját. A sörök megérkeznek és láthatóan elnyerik Ralmoren tetszését. Kiváló megalapozása ez a tárgyalásnak, amelyre készülnek. Nem is olyan nagy baj, hogy Elgretor hamarabb szólította le a nagybirtokost.*
- Remélem, nem probléma, hogy az urak is isznak egy korsóval. *Néz a heges arcú a katonák felé. Jól tudja, uruk engedélye nélkül nem ihatnak, ha szolgálatban vannak. Vagyis ilyesmit sejt, de jobb tisztában lenni ezzel.
Féloldalas mosollyal hajt fejet Ralmoran érvelése előtt, amely egybecseng az övével, miszerint a remek ital után rátérhetnek az üzletre is.
A nemes férfi szavait komoly arccal hallgatja, nem szól közbe, nem kérdez, megvárja, míg Ralmoren a végére ér. Az elhangzottak tökéletesen lefedik a terveit, Cha'yss is elégedett lehet a tárgyalás feltételeivel. Háromezer arany igazán nem sok pénz egy felszerelt létesítményért, amelyben szinte azonnal el lehet kezdeni a munkát. Persze igyekszik, hogy mindez ne látszódjon meg rajta, egy mosoly-ránc, annyi sem jelenik meg ábrázatán, kék szeme a másik tekintetét fürkészi.
Ha sejtené, hogy ez volt a kellemetlen rész, akár el is mosolyodna, mert ez egyáltalán nem volt kellemetlen, sőt, a kereskedőház anyagi helyzete több kiadást is megengedett volna.
A pecséttel lezárt levél átvétele után feltöri a viaszt, gyors, hangtalan olvasással átfutja a benne foglaltakat, megbizonyosodva az elhangzottak igazáról, de csak kurtán biccent amikor végzett és újra összehajtja a levelet, jobbját rajta tartva veszi fel újra a szemkontaktust Ralmeronnal.*
- Terveink szerint megkeresnénk a korábbi mestert, hogy megpróbáljuk visszacsábítani, a mesterkardok kovácsolásának titka nélkül nem tudnánk ugyanazt a szolgáltatást nyújtani, mint korábban. *Kezd bele a megfelelően képzett személyzet említése után.*
- Amennyiben erre nem lenne lehetőség, úgy magunk is másik mester után néznénk, ám örömmel venném, ha megosztaná velem ötletét. Biztosan közös nevezőre jutnánk. *Hogy kovács-hasonlattal éljen, jobb szeret több vasat tartani a tűzben, hogy egyik vagy másik tervük be nem teljesülése után, legyen lehetőség javítani a hibát.
A tanácsra, miszerint sose öregedjen meg, már alig látható, féloldalas mosollyal válaszol. Az időt sajnos nem tudja legyőzni egyikül sem, de egy ilyen jó kedélyű, tapasztalt férfitől jól esik az útmutatás.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-20 10:37:54
Üzenet elküldve: 2020-01-20 10:37:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nemes feladat//
//Nyílt//
//Mik//
*Az öreg sermester sejtelmesen figyeli a remekművére kapott minden aprócska értékelő morzsácskát. Felbuzdítja lelkivilágát, hogy a mézser bejövős ital Ralmeron barátjának. Még a mogorva képű őrök pofázmányára is valami serbéli vigasság ragyog rá. A nemes földek ura elismerően tiszteleg Sergretor felé minekutána megízlelte remekművét. Az öreg törpe egy helyzetéből kihozható főhajtással viszonozza a gesztust. Nagyjából azt jelentheti, hogy kedves egészségére jó uram, vigadok, hogy a serem elnyerte tetszésedet. Ez volt az első éles kostoltatója legújabb serének. Bravó! Ez az első reakció, ami elhagyná ajkát, de mégsem. Úgy látszódik, hogy Ralmeron és Aztyan komája valami valami nagy bulit terveznek együtt. Nem átallik kimaradni a beavatkozásból. Egyet gondol és megindul a pince felé egy pohárral amit a pult mögül vesz kölcsön.*
- Mik komám a pincében leszek. Ellenőrzöm már magam is a serminőséget.
*Nehogy azt feltételezzék már, hogy lopni megy, ezért bejelenti, hogy sörrazziát tart a pincében. Hacsak meg nem állítja valami akkor letántorog a pincébe becses hordócskáihoz. Először büszkén kihúzza magát és csípőre tett kézzel gyönyörködik a sereshordókban. Egy jó kis idő így eltelik a gyönyörrel majd valami kaparni kezdi a torkát.*
- Fránya torokgyík!
*Megkeszerüli a torkát és a pohárba töltöget némi söröcskét a hordókból. Mindegyikből egy fér pohárkával. Külön, külön, hosszasan ízleli a különböző sereket. Tapasztalt főzőként most az összetevőket és a minőséget nyalogatja. Minden serhez tesz magában egy jegyzetet a kobakjába, hogy a legközelebbi főzéskor hogyan tudná még jobbá tenni az adott serecskét.*
//Nyílt//
//Mik//
*Az öreg sermester sejtelmesen figyeli a remekművére kapott minden aprócska értékelő morzsácskát. Felbuzdítja lelkivilágát, hogy a mézser bejövős ital Ralmeron barátjának. Még a mogorva képű őrök pofázmányára is valami serbéli vigasság ragyog rá. A nemes földek ura elismerően tiszteleg Sergretor felé minekutána megízlelte remekművét. Az öreg törpe egy helyzetéből kihozható főhajtással viszonozza a gesztust. Nagyjából azt jelentheti, hogy kedves egészségére jó uram, vigadok, hogy a serem elnyerte tetszésedet. Ez volt az első éles kostoltatója legújabb serének. Bravó! Ez az első reakció, ami elhagyná ajkát, de mégsem. Úgy látszódik, hogy Ralmeron és Aztyan komája valami valami nagy bulit terveznek együtt. Nem átallik kimaradni a beavatkozásból. Egyet gondol és megindul a pince felé egy pohárral amit a pult mögül vesz kölcsön.*
- Mik komám a pincében leszek. Ellenőrzöm már magam is a serminőséget.
*Nehogy azt feltételezzék már, hogy lopni megy, ezért bejelenti, hogy sörrazziát tart a pincében. Hacsak meg nem állítja valami akkor letántorog a pincébe becses hordócskáihoz. Először büszkén kihúzza magát és csípőre tett kézzel gyönyörködik a sereshordókban. Egy jó kis idő így eltelik a gyönyörrel majd valami kaparni kezdi a torkát.*
- Fránya torokgyík!
*Megkeszerüli a torkát és a pohárba töltöget némi söröcskét a hordókból. Mindegyikből egy fér pohárkával. Külön, külön, hosszasan ízleli a különböző sereket. Tapasztalt főzőként most az összetevőket és a minőséget nyalogatja. Minden serhez tesz magában egy jegyzetet a kobakjába, hogy a legközelebbi főzéskor hogyan tudná még jobbá tenni az adott serecskét.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-19 11:43:15
Üzenet elküldve: 2020-01-19 11:43:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Picúr történetén ő is derül egyet, bár ez csak a tündérnek, meg Rorkirnak vicces. Zsálya szokásos gyanakvó tekintetével méregeti a többieket, hogy éppen kit tudna és milyen indokkal telibe köpni. Érdekes egy állat, eddig kifejezetten hasznosnak bizonyult, Rony meg is kedvelte és talán a virágbólszületett az egyetlen az egész városban, akit a laposhátú gyapjasteve viszont szívlel. Slittendrykünk, ha nem is jelenti ki, de ennek kifejezetten örül, a hűséges társ ritka manapság, elég csak az erkölcstelen félvérre gondolnia. Rorkir visszautasítja az ingyen kör ajánlatát egy eredeti alpakka hátán, amit persze Rony meg tud érteni, így vállat von, majd úgyis tudja azt a másik, hogy mit akar. Ekkor figyel fel tudva egy érkező, különleges mintázatú fajtására, el is indul annak az irányába, békés, ismerkedő szándékkal, persze ha bántják, ennél komolyabban is képes fellépni a menyét. Zsálya ezzel ellentétben a hirtelen érkezett lánykát pillantja meg, több sem kell neki, arcon köpi, s mivel igen gyors és jó célzó képességgel bíró hátas ő, feltehetően telitalálatról van szó. Rony akaratlanul is felnevet ebben az esetben, olyan jóízű kacaj hagyja el a száját, hogy majdnem összeesik.*
-Bocsáss meg, neveletlen egy állat, de szeretnivaló is. Tuldhron vagyok, ő pedig Rorkir, örvendek. *A barbár megjegyzésére csak vállat von, ekkora általánosságot nem tud kijelenteni a fajáról, szemei viszont felcsillannak a kérdés hallatán.*
-Nos, akkor jó tündért találtál meg! Slittendryk a keresztnevem, s mi bizony a szántóföldi tündérfalu szolgabíróinak egyike vagyunk, kereskedő a foglalkozásom. Na, elő azzal a holmival, hagy vessek rá egy pillantást! *Nyútja kezecskéit, bár egyáltalán nem erőszakos, sokkal inkább lelkes és kíváncsi.*
*Picúr történetén ő is derül egyet, bár ez csak a tündérnek, meg Rorkirnak vicces. Zsálya szokásos gyanakvó tekintetével méregeti a többieket, hogy éppen kit tudna és milyen indokkal telibe köpni. Érdekes egy állat, eddig kifejezetten hasznosnak bizonyult, Rony meg is kedvelte és talán a virágbólszületett az egyetlen az egész városban, akit a laposhátú gyapjasteve viszont szívlel. Slittendrykünk, ha nem is jelenti ki, de ennek kifejezetten örül, a hűséges társ ritka manapság, elég csak az erkölcstelen félvérre gondolnia. Rorkir visszautasítja az ingyen kör ajánlatát egy eredeti alpakka hátán, amit persze Rony meg tud érteni, így vállat von, majd úgyis tudja azt a másik, hogy mit akar. Ekkor figyel fel tudva egy érkező, különleges mintázatú fajtására, el is indul annak az irányába, békés, ismerkedő szándékkal, persze ha bántják, ennél komolyabban is képes fellépni a menyét. Zsálya ezzel ellentétben a hirtelen érkezett lánykát pillantja meg, több sem kell neki, arcon köpi, s mivel igen gyors és jó célzó képességgel bíró hátas ő, feltehetően telitalálatról van szó. Rony akaratlanul is felnevet ebben az esetben, olyan jóízű kacaj hagyja el a száját, hogy majdnem összeesik.*
-Bocsáss meg, neveletlen egy állat, de szeretnivaló is. Tuldhron vagyok, ő pedig Rorkir, örvendek. *A barbár megjegyzésére csak vállat von, ekkora általánosságot nem tud kijelenteni a fajáról, szemei viszont felcsillannak a kérdés hallatán.*
-Nos, akkor jó tündért találtál meg! Slittendryk a keresztnevem, s mi bizony a szántóföldi tündérfalu szolgabíróinak egyike vagyunk, kereskedő a foglalkozásom. Na, elő azzal a holmival, hagy vessek rá egy pillantást! *Nyútja kezecskéit, bár egyáltalán nem erőszakos, sokkal inkább lelkes és kíváncsi.*
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-19 11:31:41
Üzenet elküldve: 2020-01-19 11:31:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Hallgatva a tündért komoly tekintettel néz, figyel. Rorkir az a fajta ember, akihez ha beszélnek, ő azt meghallja. De nem csak egyszerűen meghallja, figyel is, általában fejét ide-oda billegetve, vagy nagyokat hümmögve néz el a távolba közben, de figyel. Nincs ez másképp most sem. Nagyokat hümmög.*
-Hmm. Értem. Azt hiszem. Akkor van haszna a jószágnak.
*Mosolyog kurtán, s a Zsályáról tett megjegyzést még jobban megmosolyogja.*
-Tudod volt a törzsemben egy hatalmas ember. Én nagyjából a mellkasáig értem, s legalább kétszer elfértem volna benne. Mindenki picúrnak hívta. Hehe.
*Nevet a régi emléken, majd határozottan a fejét kezdi rázni.*
-Köszönöm, de nem.
*Ezt egész határozottan állítja.*
-Nem úgy van az, hogy csak úgy az ember jószágára bárki felülhet ám.
*Épp hogy kimondja, egy másik menyét kezd el feléjük szaladni, amit egy másik tündér követ. Ogazán meglepetten figyeli az eseményeket.*
-Itt minden tündérnek menyétje van?
*Teljesen megdöbbenve szemléli a számára szürreális jelenetet.*
-Üdv néked is, kicsi tündér. Rorkir vagyok.
*Biccent neki, majd Ronyhoz fordul.*
-Tudod épp egy kereskedőt keresek, van nálam egy különleges tárgy. Kíváncsi lennék mennyit érhet. Nem ismersz valakit?
*Kérdi s egyben meséli is, azt ugyan nem tudja, hogy hová valósi a tündér, vagy esetleg a másik tündér, aki ezt oersze meghallhatja.*
*Hallgatva a tündért komoly tekintettel néz, figyel. Rorkir az a fajta ember, akihez ha beszélnek, ő azt meghallja. De nem csak egyszerűen meghallja, figyel is, általában fejét ide-oda billegetve, vagy nagyokat hümmögve néz el a távolba közben, de figyel. Nincs ez másképp most sem. Nagyokat hümmög.*
-Hmm. Értem. Azt hiszem. Akkor van haszna a jószágnak.
*Mosolyog kurtán, s a Zsályáról tett megjegyzést még jobban megmosolyogja.*
-Tudod volt a törzsemben egy hatalmas ember. Én nagyjából a mellkasáig értem, s legalább kétszer elfértem volna benne. Mindenki picúrnak hívta. Hehe.
*Nevet a régi emléken, majd határozottan a fejét kezdi rázni.*
-Köszönöm, de nem.
*Ezt egész határozottan állítja.*
-Nem úgy van az, hogy csak úgy az ember jószágára bárki felülhet ám.
*Épp hogy kimondja, egy másik menyét kezd el feléjük szaladni, amit egy másik tündér követ. Ogazán meglepetten figyeli az eseményeket.*
-Itt minden tündérnek menyétje van?
*Teljesen megdöbbenve szemléli a számára szürreális jelenetet.*
-Üdv néked is, kicsi tündér. Rorkir vagyok.
*Biccent neki, majd Ronyhoz fordul.*
-Tudod épp egy kereskedőt keresek, van nálam egy különleges tárgy. Kíváncsi lennék mennyit érhet. Nem ismersz valakit?
*Kérdi s egyben meséli is, azt ugyan nem tudja, hogy hová valósi a tündér, vagy esetleg a másik tündér, aki ezt oersze meghallhatja.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 22:56:12
Üzenet elküldve: 2020-01-18 22:56:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A fekete tenger szólít//
//kicsit Mik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kért alkohol megjelenik a színen, és még az illatos fogas is Gwaeren elé kerül. A lánynak a kellemes illatoktól nagyot kell nyelnie, pedig nem is kivert utcagyerek. Minden izmával azon igyekszik, hogy ne vesse rá magát az ennivalóra, amíg a pincér beszél hozzá. Nagyon díjazza, hogy ő az első férfi, aki a helyiségben úgy kedveskedik vele, hogy közben nem is akarja megfektetni, csak a munkáját végzi túl lelkiismeretesen. A lány elneveti magát a helyzet abszurditásán, hogy ilyen (szerinte őszintén szólva ronda) állapotában még valaki meg is dicséri, de most kivételesen nem gúnyosan, hanem szerény meglepettséggel.*
- Köszönöm. *Bukik ki belőle, de arra nincs ideje, hogy eldöntse, bánja-e ezt a kijelentését, vagy sem. Az viszont biztos, hogy a finom illatok elgyengítették. Ha pedig ez igaz, nincs mese, bele kell csipkednie a fogasba csak úgy kézzel, és lefejtve a húsát falatozni egy kicsit. Minél előbb tünteti el, annál kevésbé fogja zavarni. Közben pedig hallgatja a légből kapott magyarázatot. Azért odáig nem süllyed, hogy teli szájjal beszéljen, de ujjairól néha disznó mód lenyalja a mártást, mert az egekre is, jó az a mártás.*
- Igen, arra lennék kíváncsi, hogy ez a mondat jelent. Minden adománynak van egy ára. Minden jótett mögött van valami hátsó szándék. Kíváncsi vagyok, kinek mi, hátha tudnak valami újat mutatni. *Ujját a szájába veszi megint, mintha a lenyalós résznél ott felejtette volna nagy mélázásában, és a hal fejét nézi. Most megint úgy néz ki, mint aki túl van néhány óra zokogáson, olyan, mint egy szomorúra faragott, hideg női szobor.*
//kicsit Mik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kért alkohol megjelenik a színen, és még az illatos fogas is Gwaeren elé kerül. A lánynak a kellemes illatoktól nagyot kell nyelnie, pedig nem is kivert utcagyerek. Minden izmával azon igyekszik, hogy ne vesse rá magát az ennivalóra, amíg a pincér beszél hozzá. Nagyon díjazza, hogy ő az első férfi, aki a helyiségben úgy kedveskedik vele, hogy közben nem is akarja megfektetni, csak a munkáját végzi túl lelkiismeretesen. A lány elneveti magát a helyzet abszurditásán, hogy ilyen (szerinte őszintén szólva ronda) állapotában még valaki meg is dicséri, de most kivételesen nem gúnyosan, hanem szerény meglepettséggel.*
- Köszönöm. *Bukik ki belőle, de arra nincs ideje, hogy eldöntse, bánja-e ezt a kijelentését, vagy sem. Az viszont biztos, hogy a finom illatok elgyengítették. Ha pedig ez igaz, nincs mese, bele kell csipkednie a fogasba csak úgy kézzel, és lefejtve a húsát falatozni egy kicsit. Minél előbb tünteti el, annál kevésbé fogja zavarni. Közben pedig hallgatja a légből kapott magyarázatot. Azért odáig nem süllyed, hogy teli szájjal beszéljen, de ujjairól néha disznó mód lenyalja a mártást, mert az egekre is, jó az a mártás.*
- Igen, arra lennék kíváncsi, hogy ez a mondat jelent. Minden adománynak van egy ára. Minden jótett mögött van valami hátsó szándék. Kíváncsi vagyok, kinek mi, hátha tudnak valami újat mutatni. *Ujját a szájába veszi megint, mintha a lenyalós résznél ott felejtette volna nagy mélázásában, és a hal fejét nézi. Most megint úgy néz ki, mint aki túl van néhány óra zokogáson, olyan, mint egy szomorúra faragott, hideg női szobor.*
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 22:22:39
Üzenet elküldve: 2020-01-18 22:22:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Nemes feladat//
//Nyílt//
- Parancsoljon! *Engedi át egy mozdulattal a férfi a helyet Aztyannak.*
*Ralmeron úr arca egészen kivirul a jó sör gondolatára, és becsületére legyen szólva, hogy egy pillanatra sem kételkedik a remek minőségben.*
- Mézser? A nemjóját, látjátok? *Szól az őreinek diadalmasan, mikor ők és Aztyan is megkapják a saját korsójukat.* Nem mondhatjátok, hogy nem éri meg velem tartanotok. Most még a sörkóstoló szerepét is elláthatjuk. Egy vágyam vált valóra!
*A két őr arcán is valami mosolyféle kezd bujkálni, és mikor Ralmeron Aztyant szuggeráló pillantással felemeli korsóját, követik a mozdulatát.*
- Egészségünkre! *Szól a nemes, és belekortyol az italba. Elégedetten sóhajt, ezért a mozdulatot Elgretor felé is megismétli, mintegy tisztelegve a nedű alkotója előtt.* Tökéletes. Na, ez tisztességes ital, emellett lehet tárgyalni. *Körmeivel megkocogtatja a korsó oldalát, és komolykodó ábrázatot vesz fel. Eljött az üzlet ideje. Kezét letámasztja az asztallapra, és öreg kézfeje értékes gyűrűivel játszik, de csak hogy legyen mit piszkálnia. Úgy tűnik, ez az ára, hogy az örökmozgó öreg fickó nem nézelődhet, szórakozhat, hanem Aztyanra kell koncentrálnia.*
- Miután beszéltünk a báró úrral, utánajártam a kovácsműhelynek. Vannak kapcsolataim a tanácsban, és teljes mellszélességgel kiálltam az ügyükért, mert szerintem minden egyes városi polgárnak a javát szolgálná. Ezzel együtt azt a hírt hozom az egyik… nos, bátorkodom azt mondani, barátomtól, hogy háromezer aranyért a maguké a műhely, na meg persze az is feltétel, hogy a korábbi szolgáltatást nyújtsák benne, maradjon az, ami. *Megköszörüli a torkát, mintha most esett volna túl a kellemetlen részén. Az egyik őr biccentésére egy sértetlen pecséttel lezárt papirost vesz elő, diszkréten átnyújtva Aztyannak. A levélben éppen az áll, amit ő is mondott, csupán Isra Berem aláírása és egy városi pecsét az, mely ezen felül is kezeskedik a nemes igazáról. Ralmeron várakozik, hagyja, hogy a férfi megnézze magának az iratot, és megbizonyosodjon róla, nem a levegőbe beszél, csak ezután folytatja a mondanivalót, ízlelgetve finom sörét.* És a kováccsal hogy állnak? Mert arra is van ám egy remek ötletem, másik kiváló kapcsolatom gyümölcse! Annyi minden jár a vén fejemben megállás nélkül, talán ezért nem halok meg soha. *Kuncog egy aprót, de már eddig sem volt nehéz kitalálnia a kereskedőről, hogy a testőreihez hasonlóan ő sem egy viccmester, hát most sem lombozza le, ha esetleg nem kap választ.* Ne legyen öreg, uram, ez a lényeg itt, semmi több!
//Nyílt//
- Parancsoljon! *Engedi át egy mozdulattal a férfi a helyet Aztyannak.*
*Ralmeron úr arca egészen kivirul a jó sör gondolatára, és becsületére legyen szólva, hogy egy pillanatra sem kételkedik a remek minőségben.*
- Mézser? A nemjóját, látjátok? *Szól az őreinek diadalmasan, mikor ők és Aztyan is megkapják a saját korsójukat.* Nem mondhatjátok, hogy nem éri meg velem tartanotok. Most még a sörkóstoló szerepét is elláthatjuk. Egy vágyam vált valóra!
*A két őr arcán is valami mosolyféle kezd bujkálni, és mikor Ralmeron Aztyant szuggeráló pillantással felemeli korsóját, követik a mozdulatát.*
- Egészségünkre! *Szól a nemes, és belekortyol az italba. Elégedetten sóhajt, ezért a mozdulatot Elgretor felé is megismétli, mintegy tisztelegve a nedű alkotója előtt.* Tökéletes. Na, ez tisztességes ital, emellett lehet tárgyalni. *Körmeivel megkocogtatja a korsó oldalát, és komolykodó ábrázatot vesz fel. Eljött az üzlet ideje. Kezét letámasztja az asztallapra, és öreg kézfeje értékes gyűrűivel játszik, de csak hogy legyen mit piszkálnia. Úgy tűnik, ez az ára, hogy az örökmozgó öreg fickó nem nézelődhet, szórakozhat, hanem Aztyanra kell koncentrálnia.*
- Miután beszéltünk a báró úrral, utánajártam a kovácsműhelynek. Vannak kapcsolataim a tanácsban, és teljes mellszélességgel kiálltam az ügyükért, mert szerintem minden egyes városi polgárnak a javát szolgálná. Ezzel együtt azt a hírt hozom az egyik… nos, bátorkodom azt mondani, barátomtól, hogy háromezer aranyért a maguké a műhely, na meg persze az is feltétel, hogy a korábbi szolgáltatást nyújtsák benne, maradjon az, ami. *Megköszörüli a torkát, mintha most esett volna túl a kellemetlen részén. Az egyik őr biccentésére egy sértetlen pecséttel lezárt papirost vesz elő, diszkréten átnyújtva Aztyannak. A levélben éppen az áll, amit ő is mondott, csupán Isra Berem aláírása és egy városi pecsét az, mely ezen felül is kezeskedik a nemes igazáról. Ralmeron várakozik, hagyja, hogy a férfi megnézze magának az iratot, és megbizonyosodjon róla, nem a levegőbe beszél, csak ezután folytatja a mondanivalót, ízlelgetve finom sörét.* És a kováccsal hogy állnak? Mert arra is van ám egy remek ötletem, másik kiváló kapcsolatom gyümölcse! Annyi minden jár a vén fejemben megállás nélkül, talán ezért nem halok meg soha. *Kuncog egy aprót, de már eddig sem volt nehéz kitalálnia a kereskedőről, hogy a testőreihez hasonlóan ő sem egy viccmester, hát most sem lombozza le, ha esetleg nem kap választ.* Ne legyen öreg, uram, ez a lényeg itt, semmi több!
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 21:58:14
Üzenet elküldve: 2020-01-18 21:58:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Rorkir, Rony és Aerwen//
*Az az elf a piactéren teljesen érhetetlen számára. A piactérről egyenesen a Kalmárház felé halad, úgy döntött ott kivesz egy szobát, és egy ideig ott fog lakni. Simogatja közben Kaffát, aki mindezt hálás kattogó hanggal fogadja.*
~Remélem, lakják Artheniort azért tündérek is, akik hozzám hasonlóak.~
*Morfondíroz magában, közben már elhagyja a standokat. Meglátja lassan a fehérre meszelt falat, és a cégért, melyen a nyolc karú leviathan látható. Felsóhajt, aztán határozottan közelíti meg az épületet. Aerwen pedig hasonló fehér öltözete van, mint amilyen a Kalmár falazata.
Kis szoknya, tört fehér pamutharisnya, piszkos fehér kabátka, mely alatt rejlenek szárnyai, így azok nem láthatóak. Oldalán szürke kis táskája, benne a fehér fekete foltos menyéttel. A kívánságok teljesülése nem szokott olyan könnyen összejönni, de most mégis meglepetten áll meg a Kalmár bejárata előtt a kis tündér. Némi vegyes érzés kel életre benne, egy nagyon magas ember férfi áll ott egy tündérrel. Nagyokat pislogva figyeli a két férfit, és hát nem tud napi rendre térni. Mióta nem járt erre, azóta egyre furább minden. Más esetben nyilván másfele menne, a magas ember ijesztő Aerwen számára, de a tündér az mégis csak fajtársa. Igaz Aerwennél nem nehéz magasabbra nőni, így még a tündér férfi is nagyobb. Ez persze nem szokta zavarni. Mosollyal az ajkán libben közelebb, mire menyét is kiugrik a táskájából. Az állatért nem aggódik, nem rabláncon tartja.*
~Csak nem valamit érez?~
*Gondolja magában. Kaffa a tündér felé igyekszik. Aerwen meg utána lassabban.*
- Nem fog bántani, de kérlek, te ne bántsd. *mondja gyorsan szinte hadarva, ahogy közelebb ér.*
- Szép napos napot nektek amúgy.* köszönti őket. Felnéz előbb a emberre, majd a tündérre is.*
- Kaffa, elég lesz, gyere ide.*mondja az állatnak. Aerwen pedig hadar, nagyon gyorsan beszél, és állandó pót cselekvéssel hol bal lábáról hol pedig jobb lábára helyezi súlyát, így ingatja magát. Kicsit úgy tűnik, mintha táncolna vagy ringatózna, vagy mondjuk, egy hajón állna. Haja is arany aurával vonja körbe alakját, ahogy így mocorog folyton. Aztán Kaffa vissza ugrál a lábához, és csattogó hanggal néz fel Aerwenre.*
A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.18 22:01:29
*Az az elf a piactéren teljesen érhetetlen számára. A piactérről egyenesen a Kalmárház felé halad, úgy döntött ott kivesz egy szobát, és egy ideig ott fog lakni. Simogatja közben Kaffát, aki mindezt hálás kattogó hanggal fogadja.*
~Remélem, lakják Artheniort azért tündérek is, akik hozzám hasonlóak.~
*Morfondíroz magában, közben már elhagyja a standokat. Meglátja lassan a fehérre meszelt falat, és a cégért, melyen a nyolc karú leviathan látható. Felsóhajt, aztán határozottan közelíti meg az épületet. Aerwen pedig hasonló fehér öltözete van, mint amilyen a Kalmár falazata.
Kis szoknya, tört fehér pamutharisnya, piszkos fehér kabátka, mely alatt rejlenek szárnyai, így azok nem láthatóak. Oldalán szürke kis táskája, benne a fehér fekete foltos menyéttel. A kívánságok teljesülése nem szokott olyan könnyen összejönni, de most mégis meglepetten áll meg a Kalmár bejárata előtt a kis tündér. Némi vegyes érzés kel életre benne, egy nagyon magas ember férfi áll ott egy tündérrel. Nagyokat pislogva figyeli a két férfit, és hát nem tud napi rendre térni. Mióta nem járt erre, azóta egyre furább minden. Más esetben nyilván másfele menne, a magas ember ijesztő Aerwen számára, de a tündér az mégis csak fajtársa. Igaz Aerwennél nem nehéz magasabbra nőni, így még a tündér férfi is nagyobb. Ez persze nem szokta zavarni. Mosollyal az ajkán libben közelebb, mire menyét is kiugrik a táskájából. Az állatért nem aggódik, nem rabláncon tartja.*
~Csak nem valamit érez?~
*Gondolja magában. Kaffa a tündér felé igyekszik. Aerwen meg utána lassabban.*
- Nem fog bántani, de kérlek, te ne bántsd. *mondja gyorsan szinte hadarva, ahogy közelebb ér.*
- Szép napos napot nektek amúgy.* köszönti őket. Felnéz előbb a emberre, majd a tündérre is.*
- Kaffa, elég lesz, gyere ide.*mondja az állatnak. Aerwen pedig hadar, nagyon gyorsan beszél, és állandó pót cselekvéssel hol bal lábáról hol pedig jobb lábára helyezi súlyát, így ingatja magát. Kicsit úgy tűnik, mintha táncolna vagy ringatózna, vagy mondjuk, egy hajón állna. Haja is arany aurával vonja körbe alakját, ahogy így mocorog folyton. Aztán Kaffa vissza ugrál a lábához, és csattogó hanggal néz fel Aerwenre.*
A hozzászólás írója (Aerwen Wairaness) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.18 22:01:29
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 20:13:11
Üzenet elküldve: 2020-01-18 20:13:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Két korty rum, melegített pohárban//
//Zárás//
*Szinte már látja maga előtt, ahogyan a tömeg ujjongva élteti a győztest, s alkoholmámorában a Sellőket kergeti, kik kacagva szaladnak előlük. Az arany csilingelésének hangjáról már nem is beszélve, természetesen azt is hallja, bár sohasem volt igazán pénzhajhász. Talán inkább az új lehetőség, az új terv, mi igazán megfogja.*
- Remek! Mi mindig ott leszünk. *Mosolyogva emeli meg a poharat, s az utolsó kortyát ennek tiszteletére üríti ki belőle.* Akkor jönnek, amikor csak akarnak, szívesen látjuk önöket. *Biccent, aztán lassan feláll.*
- Ráér a fegyver is, egyelőre nincs rá szükségem, igaz, ezt nem én döntöm el. *Nevet fel röviden, majd kabátját vállára kanyarítja.*
- Nos... ha megbocsát... *Kezd bele.* Előre is köszönök mindent, kimondottan jól éreztem magam, kellemes beszélgetés volt, az üzleti megbeszélés ellenére is. *Nevetve, de tisztelettel nyújt kezet, mit, ha a férfi megráz, kalapját fejébe nyomja, majd kissé meghajolva, távozik.*
- A viszontlátásra! *Mosolyogva tekint vissza, mielőtt becsukja maga mögött az ajtót és eltűnik az utca forgatagában.*
//Két korty rum, melegített pohárban//
//Zárás//
*Szinte már látja maga előtt, ahogyan a tömeg ujjongva élteti a győztest, s alkoholmámorában a Sellőket kergeti, kik kacagva szaladnak előlük. Az arany csilingelésének hangjáról már nem is beszélve, természetesen azt is hallja, bár sohasem volt igazán pénzhajhász. Talán inkább az új lehetőség, az új terv, mi igazán megfogja.*
- Remek! Mi mindig ott leszünk. *Mosolyogva emeli meg a poharat, s az utolsó kortyát ennek tiszteletére üríti ki belőle.* Akkor jönnek, amikor csak akarnak, szívesen látjuk önöket. *Biccent, aztán lassan feláll.*
- Ráér a fegyver is, egyelőre nincs rá szükségem, igaz, ezt nem én döntöm el. *Nevet fel röviden, majd kabátját vállára kanyarítja.*
- Nos... ha megbocsát... *Kezd bele.* Előre is köszönök mindent, kimondottan jól éreztem magam, kellemes beszélgetés volt, az üzleti megbeszélés ellenére is. *Nevetve, de tisztelettel nyújt kezet, mit, ha a férfi megráz, kalapját fejébe nyomja, majd kissé meghajolva, távozik.*
- A viszontlátásra! *Mosolyogva tekint vissza, mielőtt becsukja maga mögött az ajtót és eltűnik az utca forgatagában.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 11:31:46
Üzenet elküldve: 2020-01-18 11:31:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Rorkir, Rony//
*A barbár férfi eléggé megijeszti a tündérkét, Rony alaposan megijed, szemei elkerekednek. Hatalmas erő lakozik a másikban, s arra gondol, hogy mennyi idő kéne annak, hogy letépje a fejét. Egyre ellenszenvesebb számára Arthenior, lehet, hogy itt kéne hagynia a várost. Ezeket annak ellenére is gondolja, hogy látja a bocsánatkérő gesztust, amit a pultos felé ejt meg Rorkir, szóval feltehetően nem a gonoszabbik fajtából származhat. ~ Nimerillel ellentétben. ~ Nincs mit tenni, Dudva is mutatja az utat, kinyitja az ajtót és kilép Zsálya mellé. Úgy néz ki, a gyapjasteve összebarátkozik a harcossal, hiszen az rendesen közelít, s ha a kanca eleinte kételkedik is, de orrát annak kezébe nyomja, megengedi bóbitáját vakargatni, s mély torokhangot hallat, szimpátiáját kifejezve. Rony szívéről nagy kő esett le, hiszen akkor nem lehet annyira rossz ember a férfi, ha a laposhátú is megkedvelte.*
-Szerintem tetszel neki. *Kuncog magában, a bemutatkozást pedig viszonozza.*
-Öhm... viszont. *Erős neki az a szorítás, csuklóját meg is fogja a végére. ~ Huh, de erős! ~ Aztán feltehetően a növényekre akar kitérni a másik.*
-Igen, szeretem őket, különleges élőlények, de nem ezért vannak az állataim elnevezve róluk. Ez csak szelíd jellemet pártol, mondjuk ez Zsályára pont nem igaz. *Vigyorodik el, Dudva pedig mellette két lábra állva figyeli Rorkirt.*
-Tudok róla, az én menyétem, ő Dudva. *Mutat mellé az állatkára.*
-Érdekes, sokan nem ismerik itt a gyapjastevéket. Igen, főként szállítmányozásra, hegyes vidékekre jó, de mi hátasnak is használjuk. Kipróbálhatod, ha szeretnéd.
*A barbár férfi eléggé megijeszti a tündérkét, Rony alaposan megijed, szemei elkerekednek. Hatalmas erő lakozik a másikban, s arra gondol, hogy mennyi idő kéne annak, hogy letépje a fejét. Egyre ellenszenvesebb számára Arthenior, lehet, hogy itt kéne hagynia a várost. Ezeket annak ellenére is gondolja, hogy látja a bocsánatkérő gesztust, amit a pultos felé ejt meg Rorkir, szóval feltehetően nem a gonoszabbik fajtából származhat. ~ Nimerillel ellentétben. ~ Nincs mit tenni, Dudva is mutatja az utat, kinyitja az ajtót és kilép Zsálya mellé. Úgy néz ki, a gyapjasteve összebarátkozik a harcossal, hiszen az rendesen közelít, s ha a kanca eleinte kételkedik is, de orrát annak kezébe nyomja, megengedi bóbitáját vakargatni, s mély torokhangot hallat, szimpátiáját kifejezve. Rony szívéről nagy kő esett le, hiszen akkor nem lehet annyira rossz ember a férfi, ha a laposhátú is megkedvelte.*
-Szerintem tetszel neki. *Kuncog magában, a bemutatkozást pedig viszonozza.*
-Öhm... viszont. *Erős neki az a szorítás, csuklóját meg is fogja a végére. ~ Huh, de erős! ~ Aztán feltehetően a növényekre akar kitérni a másik.*
-Igen, szeretem őket, különleges élőlények, de nem ezért vannak az állataim elnevezve róluk. Ez csak szelíd jellemet pártol, mondjuk ez Zsályára pont nem igaz. *Vigyorodik el, Dudva pedig mellette két lábra állva figyeli Rorkirt.*
-Tudok róla, az én menyétem, ő Dudva. *Mutat mellé az állatkára.*
-Érdekes, sokan nem ismerik itt a gyapjastevéket. Igen, főként szállítmányozásra, hegyes vidékekre jó, de mi hátasnak is használjuk. Kipróbálhatod, ha szeretnéd.
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-18 10:34:16
Üzenet elküldve: 2020-01-18 10:34:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit Mik, Rony//
*A csapos szavaira csak sóhajt egyet, ezzel úgymond elengedve a dolgot, s inkább valóban az evésre koncentrál. Kezd éhes lenni, Synmiráról az út nem volt rövid.*
-Na, azt el is hiszem.
*Vigyorog az ingyen sörről alkotott véleményen, majd Rorkirhoz hűen hamar befalja az elé rakott ételt. A tündér szavaira annyira nem figyel, nem szokása hallgatózni, csupán a teve kelti fel figyelmét, s az, ahogy a választ meg is kapja a feltett kérdésére. Gyermeki izgatottsággal pattan fel a székből, úgy, hogy hangosan nyöszörög, ahogy a térdhajlatával kilöki maga alól. Nem így tervezte, kicsit hangosra sikerül a manőver, egy pár pillanatig némán áll, kőrbenéz a fogadóban, hogy nem-e zavart meg nagyon senkit. Egy bocsánatkérő pillantás Mikre, majd követi a tündért ki a fogadóból.*
-Az én nevem Rorkir, tartalmas életet!
*Nyújtja kezét a másiknak, s ha az elfogadja, jól meg is szorongatja azt, persze csak a megfelelő keretek között. Hallgatja a másikat, mielőtt szólna, valami szöget üt a fejében.*
-Ennyire szereted a gazokat, hogy mindent ilyem növény névvel nevezel el?
*Szavaiban nincs rosszindulat, inkább csak kíváncsiság. Rorkir jól ért az állatokhoz, ezért a legóvatosabban közeledik a hátas felé, már ha azt meg lehet egyáltalán ülni, s ha teheti, úgy meg is simogatja.*
-Szép jószág ez, de ezen lehet utazni? Vagy terhet hord neked? Vagy csak egy jóbarát az utakon?
*Kérdezi természetes érdeklődéssel, hisz valóban, sosem látott ilyesmit. Közben persze vizslatja mekkora, a lábait, az egész állatot. Majd kicsit közelebb lép a férfihez.*
-Nem akarlak megijeszteni, de az előbb egy menyét ugrott ki a táskádból! Bár ha bemutattad.. Az is a tiéd lenne?
*Szintén, senkit sem látott még menyétet tartani magánál.*
*A csapos szavaira csak sóhajt egyet, ezzel úgymond elengedve a dolgot, s inkább valóban az evésre koncentrál. Kezd éhes lenni, Synmiráról az út nem volt rövid.*
-Na, azt el is hiszem.
*Vigyorog az ingyen sörről alkotott véleményen, majd Rorkirhoz hűen hamar befalja az elé rakott ételt. A tündér szavaira annyira nem figyel, nem szokása hallgatózni, csupán a teve kelti fel figyelmét, s az, ahogy a választ meg is kapja a feltett kérdésére. Gyermeki izgatottsággal pattan fel a székből, úgy, hogy hangosan nyöszörög, ahogy a térdhajlatával kilöki maga alól. Nem így tervezte, kicsit hangosra sikerül a manőver, egy pár pillanatig némán áll, kőrbenéz a fogadóban, hogy nem-e zavart meg nagyon senkit. Egy bocsánatkérő pillantás Mikre, majd követi a tündért ki a fogadóból.*
-Az én nevem Rorkir, tartalmas életet!
*Nyújtja kezét a másiknak, s ha az elfogadja, jól meg is szorongatja azt, persze csak a megfelelő keretek között. Hallgatja a másikat, mielőtt szólna, valami szöget üt a fejében.*
-Ennyire szereted a gazokat, hogy mindent ilyem növény névvel nevezel el?
*Szavaiban nincs rosszindulat, inkább csak kíváncsiság. Rorkir jól ért az állatokhoz, ezért a legóvatosabban közeledik a hátas felé, már ha azt meg lehet egyáltalán ülni, s ha teheti, úgy meg is simogatja.*
-Szép jószág ez, de ezen lehet utazni? Vagy terhet hord neked? Vagy csak egy jóbarát az utakon?
*Kérdezi természetes érdeklődéssel, hisz valóban, sosem látott ilyesmit. Közben persze vizslatja mekkora, a lábait, az egész állatot. Majd kicsit közelebb lép a férfihez.*
-Nem akarlak megijeszteni, de az előbb egy menyét ugrott ki a táskádból! Bár ha bemutattad.. Az is a tiéd lenne?
*Szintén, senkit sem látott még menyétet tartani magánál.*
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-17 15:00:34
Üzenet elküldve: 2020-01-17 15:00:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Megpihenve//
//Érintőlegesen Mik, Rorkir//
*Szereti, ha kedvesen fogadják valahol, ez szívmelengető Rony számára éppúgy, mint feltehetően minden tisztes vendégnek is az. A tea készül, de ha meg is kapja, egyelőre ott hagyja hűlni.*
-Nagyon szépen köszönöm! *Mosolyog, majd jöhetnek az anyagiak is, mihelyst megkapta a választ az istállóra és a foglalásra való igényre is. Kivesz magának egy Szobat, 10 aranyért, s feltehetően határozatlan ideig ott is fog lakni.
*
-Nem tudom, hogy ez az ár esetleg egy éjszakára szól e, mert ha igen, akkor majd fizetem a többit is. *Azért letaglalja a meglepődés Zsálya említése miatt, mind a barbár, mind Mik részéről, így talán érthető is az a meglepett arc, amit vág. Leteszi az asztalra a szeretet lugasát, lágyan cirógatja, aminek hatására mintha egyre több, színpompás, szív alakú bimbó mozdulna meg egy kissé. Először Rorkirhoz szól, hiszen ő szeretné megnézni a gyapjastevét.*
-Persze, akkor én ki is kísérnélek hozzá, aztán elvezetem az istállóba. *Ezután pedig megint csak a pultoshoz intéz szavakat.*
-A teát egyelőre szeretném itt hagyni, hűlni. Megkérhetlek, hogy vigyázol rá és a lugasomra? Hálás növény, amennyiben szeretgeted, énekelsz neki, talán ki is virágzik. *Mosolyodik el, s az eddig csak kémlelő Dudvát hagyja kimászni a táskájából, hogy mellette ugrálgasson az ajtó irányába. Rony követi, és ha Rorkir is ezt teszi, akkor a gyapjasteve előtt lehetnek már. Zsálya boldogan fogadja a virágbólszületettet, a barbárra pedig egy gyanakvónak hatható pillantást vet.*
-Nos, én Tuldhron vagyok, ő Dudva, a menyétem, ő pedig Zsálya, a laposhátú gyapjastevém. Óvatosan simogasd majd, mert nagyon érzékeny! *Amennyiben Rorkir finom mozdulatokkal, halkan, hirtelen mozdulatokkal közelítene a kanca felé és hagyja azt kezdeményezni, finoman belehelyezi az állat a kezébe az orrát. Minden egyéb esetben pedig arcon lesz köpve, egy gúnyosan morgó alpakka kíséretében.*
//Megpihenve//
//Érintőlegesen Mik, Rorkir//
*Szereti, ha kedvesen fogadják valahol, ez szívmelengető Rony számára éppúgy, mint feltehetően minden tisztes vendégnek is az. A tea készül, de ha meg is kapja, egyelőre ott hagyja hűlni.*
-Nagyon szépen köszönöm! *Mosolyog, majd jöhetnek az anyagiak is, mihelyst megkapta a választ az istállóra és a foglalásra való igényre is. Kivesz magának egy Szobat, 10 aranyért, s feltehetően határozatlan ideig ott is fog lakni.
*-Nem tudom, hogy ez az ár esetleg egy éjszakára szól e, mert ha igen, akkor majd fizetem a többit is. *Azért letaglalja a meglepődés Zsálya említése miatt, mind a barbár, mind Mik részéről, így talán érthető is az a meglepett arc, amit vág. Leteszi az asztalra a szeretet lugasát, lágyan cirógatja, aminek hatására mintha egyre több, színpompás, szív alakú bimbó mozdulna meg egy kissé. Először Rorkirhoz szól, hiszen ő szeretné megnézni a gyapjastevét.*
-Persze, akkor én ki is kísérnélek hozzá, aztán elvezetem az istállóba. *Ezután pedig megint csak a pultoshoz intéz szavakat.*
-A teát egyelőre szeretném itt hagyni, hűlni. Megkérhetlek, hogy vigyázol rá és a lugasomra? Hálás növény, amennyiben szeretgeted, énekelsz neki, talán ki is virágzik. *Mosolyodik el, s az eddig csak kémlelő Dudvát hagyja kimászni a táskájából, hogy mellette ugrálgasson az ajtó irányába. Rony követi, és ha Rorkir is ezt teszi, akkor a gyapjasteve előtt lehetnek már. Zsálya boldogan fogadja a virágbólszületettet, a barbárra pedig egy gyanakvónak hatható pillantást vet.*
-Nos, én Tuldhron vagyok, ő Dudva, a menyétem, ő pedig Zsálya, a laposhátú gyapjastevém. Óvatosan simogasd majd, mert nagyon érzékeny! *Amennyiben Rorkir finom mozdulatokkal, halkan, hirtelen mozdulatokkal közelítene a kanca felé és hagyja azt kezdeményezni, finoman belehelyezi az állat a kezébe az orrát. Minden egyéb esetben pedig arcon lesz köpve, egy gúnyosan morgó alpakka kíséretében.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-17 14:37:29
Üzenet elküldve: 2020-01-17 14:37:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Megpihenve//
*Az élet és a forgalom nem áll meg a Kalmárban, újabb vendég érkezik a fogadóba. Ezúttal egy tündér személyében. Erdei szerzetnek tűnik, de Mik csak a szokásos barátságos mosolyával fogadja.*
- Önnek is jó napot, az istenek hozták a Wegtoreni Kalmárban. Máris készítem a teáját. *Viszonozza a köszöntést és a keze máris jár, hogy bögrét kerítsen és teafüveket. Miközben dolgozik, a tündér folytatja. A szobafoglalással nincs is gond, de a másik kérés meglepi. Nem is a kérés, inkább az állat faja, amit a másik mond.*
- Persze... természetesen van istállónk és nyugodtan elhelyezheti ott azt a gyapjasvalamit. *Mosolyog zavartan, ahogy forró vizet önt a tealevelekre, hadd ázzanak. A menyét megjelenése már nem lepi meg annyira, csak egy pillantással konstatálja.
A kisebb teáskannában ázó leveleket egy bögre és egy kis csupor méz kíséretében pedig átadja a tündérnek.*
//Rorkir, Balkócza//
- Én értem, de ez egy gyerek. Így megfenyegetni pedig... *Húzza el a száját. Rorkir értelmes embernek tűnik, bár előélete, múltja biztosan indokolja a viselkedését.
Az étel elterelni látszik a férfi figyelmét és a sör-meghívás is jól esik neki. Kinek ne esne jól?*
- Egészségedre, sokaknak az a kedvenc söre. *Mosolyog Rorkirre, majd magára hagyja a sültjével, de az érkező tündér és a hátasa neki is felkeli a figyelmét.
Csak mosolyogva figyeli a beszélgetést és folytatja a munkáját.
Balkócza is megkapta az ételét, el is fogyasztja, láthatóan ízlett neki, ám amikor távozik és valami madárról beszél, Mik csak a homlokát ráncolja, hisz a fogad egyáltalán nem madár.
De végül is már mindegy, hisz a gnóm lány távozott.*
//Megpihenve//
*Az élet és a forgalom nem áll meg a Kalmárban, újabb vendég érkezik a fogadóba. Ezúttal egy tündér személyében. Erdei szerzetnek tűnik, de Mik csak a szokásos barátságos mosolyával fogadja.*
- Önnek is jó napot, az istenek hozták a Wegtoreni Kalmárban. Máris készítem a teáját. *Viszonozza a köszöntést és a keze máris jár, hogy bögrét kerítsen és teafüveket. Miközben dolgozik, a tündér folytatja. A szobafoglalással nincs is gond, de a másik kérés meglepi. Nem is a kérés, inkább az állat faja, amit a másik mond.*
- Persze... természetesen van istállónk és nyugodtan elhelyezheti ott azt a gyapjasvalamit. *Mosolyog zavartan, ahogy forró vizet önt a tealevelekre, hadd ázzanak. A menyét megjelenése már nem lepi meg annyira, csak egy pillantással konstatálja.
A kisebb teáskannában ázó leveleket egy bögre és egy kis csupor méz kíséretében pedig átadja a tündérnek.*
//Rorkir, Balkócza//
- Én értem, de ez egy gyerek. Így megfenyegetni pedig... *Húzza el a száját. Rorkir értelmes embernek tűnik, bár előélete, múltja biztosan indokolja a viselkedését.
Az étel elterelni látszik a férfi figyelmét és a sör-meghívás is jól esik neki. Kinek ne esne jól?*
- Egészségedre, sokaknak az a kedvenc söre. *Mosolyog Rorkirre, majd magára hagyja a sültjével, de az érkező tündér és a hátasa neki is felkeli a figyelmét.
Csak mosolyogva figyeli a beszélgetést és folytatja a munkáját.
Balkócza is megkapta az ételét, el is fogyasztja, láthatóan ízlett neki, ám amikor távozik és valami madárról beszél, Mik csak a homlokát ráncolja, hisz a fogad egyáltalán nem madár.
De végül is már mindegy, hisz a gnóm lány távozott.*
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:46:39
Üzenet elküldve: 2020-01-16 19:46:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr//
*Miután félrevonulnak beszélgetni, már csak lóbálja a lábát és várja a rendelt ruhaakasztó alkalmatosságot, amely nyilván, szintén valami egészen más lesz, mint amire először gondolt. Közben a nagy szőrös alak leül egy tőle egészen távol eső asztalhoz, megfordul a fejében, mivel még nem kapott minden kérdésre választ odatelepszik mellé, de aztán szerencsére érkezik a kaja. Ha pedig megjött a koszt, akkor a gyomor az úr, magához ragadja az irányítást, ő meg az evőeszközöket, aztán nekilát.*
-Kösszencs cimbora. *Néhány percig küzd az evőeszközökkel, aztán felhagy a próbálkozással, hogy úgy egyen, mint az urak és két kacsóval lát neki széjjelcincálni apró darabokra, az úgy fest, madárnak látszó tárgyat. ~Ez valamiféle szárnyas lehet. ~ Miután a hús nagy részét elfogyasztotta a csontokat kezdi el jobban szemügyre venni, hümmög és néha átnyálazza még egyszer, nehogy otthagyjon valamit. Eztán, hogy minden maradványt tüzetesen átvizsgált és beazonosított, a két zsíros mancsát beletöröli a pulcsija ujjába, ahogy azt ilyenkor szokta, majd a tányért visszatolja a pultosnak.*
-Bendőtöltő egy madár volt kétségtelen. Csak kicsit sántított már, rosszul forrt össze a törés, bizonyára úgysem maradt volna sokáig talpon. *Jegyzi még meg, aztán lepattan a székről és a táskáját felkapva kisétál a fogadó ajtaján.*
*Miután félrevonulnak beszélgetni, már csak lóbálja a lábát és várja a rendelt ruhaakasztó alkalmatosságot, amely nyilván, szintén valami egészen más lesz, mint amire először gondolt. Közben a nagy szőrös alak leül egy tőle egészen távol eső asztalhoz, megfordul a fejében, mivel még nem kapott minden kérdésre választ odatelepszik mellé, de aztán szerencsére érkezik a kaja. Ha pedig megjött a koszt, akkor a gyomor az úr, magához ragadja az irányítást, ő meg az evőeszközöket, aztán nekilát.*
-Kösszencs cimbora. *Néhány percig küzd az evőeszközökkel, aztán felhagy a próbálkozással, hogy úgy egyen, mint az urak és két kacsóval lát neki széjjelcincálni apró darabokra, az úgy fest, madárnak látszó tárgyat. ~Ez valamiféle szárnyas lehet. ~ Miután a hús nagy részét elfogyasztotta a csontokat kezdi el jobban szemügyre venni, hümmög és néha átnyálazza még egyszer, nehogy otthagyjon valamit. Eztán, hogy minden maradványt tüzetesen átvizsgált és beazonosított, a két zsíros mancsát beletöröli a pulcsija ujjába, ahogy azt ilyenkor szokta, majd a tányért visszatolja a pultosnak.*
-Bendőtöltő egy madár volt kétségtelen. Csak kicsit sántított már, rosszul forrt össze a törés, bizonyára úgysem maradt volna sokáig talpon. *Jegyzi még meg, aztán lepattan a székről és a táskáját felkapva kisétál a fogadó ajtaján.*
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 21:35:30
Üzenet elküldve: 2020-01-15 21:35:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 462
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Mik, Rony//
*Mik szavaira csak vállat von, inkább csak értetlenségében.*
-Tudod én egyenes ember vagyok, barátom. Csak közöltem vele a tényeket, nehogy.. Hogy is mondják? Nehogy hideg zuhanyként érje, vagy mi.
*Vakarja meg a fejét, ennél jobban nem tud magyarázni, de igyekszik. Mindenesetre tényleg nincs benne rossz szándék, vagy ilyesmi. Az érkező étel látványa is tetszik neki, amit egy hangos hümmögéssel konstatál.*
-Köszönöm.
*Épp kezdene enni, mikor az ajándék sört is megkapja.*
-Ugyan, erre semmi szükség, de köszönöm. Tudod a kedvenc söröm az, amiért nem kell fizetni, hehe.
*Nevet egy kicsit, majd jó nagyot kortyol belőle, s falatozik tovább. Mígnem egyszer csak torkán akad a falat, s szinte kiugró szemekkel kiált a pulthoz, amikoe hall valamit s frissen betérő aprócska szerzet szájából, akire eddig ügyet sem vetett.*
-Gyapfhjas hátú micsoda??
*A szája tele van kajával, így furcsán hangozhatnak szavai.*
-Megnézhetem, koma? Persze, ha ráérsz... Vagy ilyesmi.
*Teszi hozzá gyorsan, hisz nem akart illetlen lenni, de el sem tudja képzelni miféle jószág lehet az, amit emlegetett.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.15 21:35:57
*Mik szavaira csak vállat von, inkább csak értetlenségében.*
-Tudod én egyenes ember vagyok, barátom. Csak közöltem vele a tényeket, nehogy.. Hogy is mondják? Nehogy hideg zuhanyként érje, vagy mi.
*Vakarja meg a fejét, ennél jobban nem tud magyarázni, de igyekszik. Mindenesetre tényleg nincs benne rossz szándék, vagy ilyesmi. Az érkező étel látványa is tetszik neki, amit egy hangos hümmögéssel konstatál.*
-Köszönöm.
*Épp kezdene enni, mikor az ajándék sört is megkapja.*
-Ugyan, erre semmi szükség, de köszönöm. Tudod a kedvenc söröm az, amiért nem kell fizetni, hehe.
*Nevet egy kicsit, majd jó nagyot kortyol belőle, s falatozik tovább. Mígnem egyszer csak torkán akad a falat, s szinte kiugró szemekkel kiált a pulthoz, amikoe hall valamit s frissen betérő aprócska szerzet szájából, akire eddig ügyet sem vetett.*
-Gyapfhjas hátú micsoda??
*A szája tele van kajával, így furcsán hangozhatnak szavai.*
-Megnézhetem, koma? Persze, ha ráérsz... Vagy ilyesmi.
*Teszi hozzá gyorsan, hisz nem akart illetlen lenni, de el sem tudja képzelni miféle jószág lehet az, amit emlegetett.*
A hozzászólás írója (Vérgőzös Rorkir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.15 21:35:57
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 19:53:38
Üzenet elküldve: 2020-01-15 19:53:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Rehanzar - Távozás//
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Érződik, hogy a férfi nem most kezdte a szakmát, reméli pont ennyire is megbízható. Miután mind a ketten megállapították, hogy az égetős dolog veszett hatásos, fény derül a gyűrű valódi értékére. ~A súlya sem az igazi. ~ Teszi el, mert a magyarázattal már van némi alapja annak, hogy a tündért, azt biztosítékként ajánlotta fel neki.
Majd szedelőzködik és indul is, elmondása szerint máris az ő ügyében jár el, ami, ha igaz, igen dicséretes. ~Legalább nem itt kezdi el elinni az aranyat. ~ Szélesedik ki a mosolya, közben ráébred, hogy neki sincsen itt maradása, hiszen, amiért jött elrendeződött.*
-Rendben, amint visszaértem felkeresem. *Zárja ő is rövidre a dolgot, majd megvárja, míg az alak távozik, csak aztán sétál ki maga is a fogadóból. ~Ez megvan. De hogyan tovább? Egyedül tényleg nem leszek elég.~ Miközben kilép az ajtón, lopva körbenéz, a csuklya szélét óvatosan ujjával kihúzva, hogy nagyobb látóteret biztosítson magának, igen, ezen a környéken van néhány koldus, ami talán még jól is jöhet majd. ~Olyan kell, akiben meg is bízom, legalább egy kicsit. ~ Ezekkel a gondolatokkal karöltve indul meg arra, amerre a lába viszi, kifelé a városból. A kevésbé népes utcákat keresi, hiszen, mióta bearanyozta a haját igen feltűnő jelenséggé avanzsált. ~Fasznak kellett ez is a nyakamba.~*
//A hozzászólás +16-os jeleneteket tartalmaz//
*Érződik, hogy a férfi nem most kezdte a szakmát, reméli pont ennyire is megbízható. Miután mind a ketten megállapították, hogy az égetős dolog veszett hatásos, fény derül a gyűrű valódi értékére. ~A súlya sem az igazi. ~ Teszi el, mert a magyarázattal már van némi alapja annak, hogy a tündért, azt biztosítékként ajánlotta fel neki.
Majd szedelőzködik és indul is, elmondása szerint máris az ő ügyében jár el, ami, ha igaz, igen dicséretes. ~Legalább nem itt kezdi el elinni az aranyat. ~ Szélesedik ki a mosolya, közben ráébred, hogy neki sincsen itt maradása, hiszen, amiért jött elrendeződött.*
-Rendben, amint visszaértem felkeresem. *Zárja ő is rövidre a dolgot, majd megvárja, míg az alak távozik, csak aztán sétál ki maga is a fogadóból. ~Ez megvan. De hogyan tovább? Egyedül tényleg nem leszek elég.~ Miközben kilép az ajtón, lopva körbenéz, a csuklya szélét óvatosan ujjával kihúzva, hogy nagyobb látóteret biztosítson magának, igen, ezen a környéken van néhány koldus, ami talán még jól is jöhet majd. ~Olyan kell, akiben meg is bízom, legalább egy kicsit. ~ Ezekkel a gondolatokkal karöltve indul meg arra, amerre a lába viszi, kifelé a városból. A kevésbé népes utcákat keresi, hiszen, mióta bearanyozta a haját igen feltűnő jelenséggé avanzsált. ~Fasznak kellett ez is a nyakamba.~*
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-15 18:37:24
Üzenet elküldve: 2020-01-15 18:37:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Megpihenve//
//Mik//
*Rony még szipog egy kicsit, amikor a Wegtoreni Kalmár felé veszi a lépteit, de úgy néz ki, a laposhátú gyapjasteve nőstény szeretgetése és szelíd noszogatása puha orrával, célt ér, hiszen tündérünk lassan kivirul, mosolyra fakad és el is felejti a gonosz, érzéketlen félvért, talán egy életre is, már ha nem akad vele össze újra a jövőben, amit aztán nem szeretne. Megérkezik hát úti célja felé, de ha Dudvának adott nevet, a hátas-málhás jószág sem maradhat el. A legszembetűnőbb tulajdonsága adja majd a titulusát, ami a virágbólszületett számára a szaga.*
-Zsálya lesz a neved, kislány. Megfelel, vagy keressek mást? *Mosolyog, majd kuncog is, mikor amaz közelebb bújik fejével hozzá.*
-No, most aztán viszont itt kell maradnod és nagyon jól viselkedned, én meg bemegyek oda, nem maradok sokáig, vagy talán ha mégis, akkor keresek neked egy jobb helyet. *Simogatással köszön el bojtosfejű szépségétől, Dudva pedig mocorog az általvetőjében, mikor belép a Wegtorenibe. Egyenesen a pult felé megy, hiszen most szeretne beszélni Mikkel. Nehézkesen, de sikeresen helyet foglal, aztán nagyokat pislog a férfi felé.*
-Jó napot, uram! Szeretnék kérni egy Tea-t, 3 aranyért, valamint lenne egy kérdésem is. Továbbiakban huzamosabb ideig igénybe venném egyik szobájukat, talán egy hatig, de ez még nem biztos. Nekem kint van egy laposhátú gyapjastevém, a Zsálya, akinek az éjszakai szálláshelyét szeretném biztosítani. Ez lehetséges itt, van a fogadónak istállója? *Figyel, nagy, kerek, őzike szemeivel, közben észre sem véve, hogy menyétje kissé kidugta fejét, egyelőre csak leskelődni. Mik őt észre is veheti akár, bár ha zavarná, azt legfeljebb az állat puszta jelenlétének lehet betudni, mert semmi egyebet nem tesz.*
//Mik//
*Rony még szipog egy kicsit, amikor a Wegtoreni Kalmár felé veszi a lépteit, de úgy néz ki, a laposhátú gyapjasteve nőstény szeretgetése és szelíd noszogatása puha orrával, célt ér, hiszen tündérünk lassan kivirul, mosolyra fakad és el is felejti a gonosz, érzéketlen félvért, talán egy életre is, már ha nem akad vele össze újra a jövőben, amit aztán nem szeretne. Megérkezik hát úti célja felé, de ha Dudvának adott nevet, a hátas-málhás jószág sem maradhat el. A legszembetűnőbb tulajdonsága adja majd a titulusát, ami a virágbólszületett számára a szaga.*
-Zsálya lesz a neved, kislány. Megfelel, vagy keressek mást? *Mosolyog, majd kuncog is, mikor amaz közelebb bújik fejével hozzá.*
-No, most aztán viszont itt kell maradnod és nagyon jól viselkedned, én meg bemegyek oda, nem maradok sokáig, vagy talán ha mégis, akkor keresek neked egy jobb helyet. *Simogatással köszön el bojtosfejű szépségétől, Dudva pedig mocorog az általvetőjében, mikor belép a Wegtorenibe. Egyenesen a pult felé megy, hiszen most szeretne beszélni Mikkel. Nehézkesen, de sikeresen helyet foglal, aztán nagyokat pislog a férfi felé.*
-Jó napot, uram! Szeretnék kérni egy Tea-t, 3 aranyért, valamint lenne egy kérdésem is.
Továbbiakban huzamosabb ideig igénybe venném egyik szobájukat, talán egy hatig, de ez még nem biztos. Nekem kint van egy laposhátú gyapjastevém, a Zsálya, akinek az éjszakai szálláshelyét szeretném biztosítani. Ez lehetséges itt, van a fogadónak istállója? *Figyel, nagy, kerek, őzike szemeivel, közben észre sem véve, hogy menyétje kissé kidugta fejét, egyelőre csak leskelődni. Mik őt észre is veheti akár, bár ha zavarná, azt legfeljebb az állat puszta jelenlétének lehet betudni, mert semmi egyebet nem tesz.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659