Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 253 (5041. - 5060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
5060. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-30 09:43:40
Üzenet elküldve: 2020-11-30 09:43:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 499
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Balkócza Xavylari//
*Öreg este van már, mire a fogadóhoz ér. Idefelé jövet négyszer is útbaigazítást kért, mert a zegzugos, sötét utcákon nem volt biztos magában. Közben megtudta, hogy a hely régen bordély volt, és Kósza Pintynek hívták. Hogy egy igazi, sárgaszemű wegtoreni báró vette meg, aki soha nem alszik, és úgy lát a sötétben, mint a macska. Hogy lakik benn egy igazi wegtoreni fúria is, aki mindig összeveszik a zenészekkel. Hogy vigyázni kell a csapossal, mert bolondnak mutatja magát, miközben rafinált. Egy szó, mint száz: híre van a helynek.
Amikor Nawanthiri benyit, nem néz se jobbra, se balra, hanem egyenest a pulthoz somfordál. Láthatóan hosszú napja volt: lóg füle-farka, a szeme körül nagy fáradtságkarikák, ruháin por és sárfoltok. Tekintetével a csapost keresi - legyen bolond vagy rafinált - és ha sikerül magára vonnia a figyelmét, fel is teszi neki a mindent eldöntő, nyolcaranyas kérdést:*
- Jó estét. Lehet itt kapni feketelevest?
*Öreg este van már, mire a fogadóhoz ér. Idefelé jövet négyszer is útbaigazítást kért, mert a zegzugos, sötét utcákon nem volt biztos magában. Közben megtudta, hogy a hely régen bordély volt, és Kósza Pintynek hívták. Hogy egy igazi, sárgaszemű wegtoreni báró vette meg, aki soha nem alszik, és úgy lát a sötétben, mint a macska. Hogy lakik benn egy igazi wegtoreni fúria is, aki mindig összeveszik a zenészekkel. Hogy vigyázni kell a csapossal, mert bolondnak mutatja magát, miközben rafinált. Egy szó, mint száz: híre van a helynek.
Amikor Nawanthiri benyit, nem néz se jobbra, se balra, hanem egyenest a pulthoz somfordál. Láthatóan hosszú napja volt: lóg füle-farka, a szeme körül nagy fáradtságkarikák, ruháin por és sárfoltok. Tekintetével a csapost keresi - legyen bolond vagy rafinált - és ha sikerül magára vonnia a figyelmét, fel is teszi neki a mindent eldöntő, nyolcaranyas kérdést:*
- Jó estét. Lehet itt kapni feketelevest?
5059. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-30 00:40:02
Üzenet elküldve: 2020-11-30 00:40:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Jenari nem utasítja el a felkínált ülőhelyet, bár nem szeretné hosszúra nyújtani a beszélgetést. Némán helyet foglal egy hanyag huppanással, és mosollyal arcán röviden felméri beszélgetőpartnerét, majd rögvest a lényegre tér.*
- Szemfüles lánynak tűnsz, olyannak, akinek inkább az esze borotvaéles, mint a karmai. Feltételezem tudsz azért ezt-azt a környékről.
*Rövid szünetet tart, hogy ezen feltételezéseket esetleg megcáfolják, vagy csak udvariasságból, hogy Yezának némi teret engedjen.*
- Jenari.
*Zárja rövidre a bemutatkozást, amit korábban elmulasztott. Hangja rideg, teljes disszonanciában van most derűsnek tűnő mosolyával, és meleg, laza arckifejezésével, melyet az Ördögvigyornak köszönhet.*
- Meglett bizony. Úgy tűnik sajnálatos módon Denjaar Krultos kapitány szögre akasztotta szürke köpenyét.
*Természetesen apja állítólagos tartózkodási helyéről, vagy kitervelt úti céljáról mélyen hallgat, mert egyelőre nem kíván felesleges bajt a fejére küldeni.*
- Arra lennék kíváncsi, hogy akadnak e barátai, közismert ellenségei, vagy miegymás, hogy nagyjából tudjuk mit hagyott a nyakunkon.
*Ezt követően türelmesen vár, mert megérti ha Yezának el kell gondolkodnia mielőtt felel. Válaszától függetlenül a következőképpen folytatja.*
- Arra szeretnélek kérni, hogyha alkalmad engedi, akkor leköteleznél, ha diszkréten megérdeklődnéd ezeket. Természetesen nem kérem ingyen, a jutalmat te szabhatod meg, ha úgy tetszik.
*Hanyagul megrántja vállait, miközben visszaemlékszik arra, hogy Denjaar óva intette rosszakarói miatti veszélytől, és hogy emiatt titkolja el a nevét. Szerencséjére talán Gaerraloson kívül senki nm is sejti, hogy kinek a fattya.*
- Oh, illetve, mintha hallottam volna valami szóbeszédet egy arénáról. Erről mit tudsz?
*Jenari nem utasítja el a felkínált ülőhelyet, bár nem szeretné hosszúra nyújtani a beszélgetést. Némán helyet foglal egy hanyag huppanással, és mosollyal arcán röviden felméri beszélgetőpartnerét, majd rögvest a lényegre tér.*
- Szemfüles lánynak tűnsz, olyannak, akinek inkább az esze borotvaéles, mint a karmai. Feltételezem tudsz azért ezt-azt a környékről.
*Rövid szünetet tart, hogy ezen feltételezéseket esetleg megcáfolják, vagy csak udvariasságból, hogy Yezának némi teret engedjen.*
- Jenari.
*Zárja rövidre a bemutatkozást, amit korábban elmulasztott. Hangja rideg, teljes disszonanciában van most derűsnek tűnő mosolyával, és meleg, laza arckifejezésével, melyet az Ördögvigyornak köszönhet.*
- Meglett bizony. Úgy tűnik sajnálatos módon Denjaar Krultos kapitány szögre akasztotta szürke köpenyét.
*Természetesen apja állítólagos tartózkodási helyéről, vagy kitervelt úti céljáról mélyen hallgat, mert egyelőre nem kíván felesleges bajt a fejére küldeni.*
- Arra lennék kíváncsi, hogy akadnak e barátai, közismert ellenségei, vagy miegymás, hogy nagyjából tudjuk mit hagyott a nyakunkon.
*Ezt követően türelmesen vár, mert megérti ha Yezának el kell gondolkodnia mielőtt felel. Válaszától függetlenül a következőképpen folytatja.*
- Arra szeretnélek kérni, hogyha alkalmad engedi, akkor leköteleznél, ha diszkréten megérdeklődnéd ezeket. Természetesen nem kérem ingyen, a jutalmat te szabhatod meg, ha úgy tetszik.
*Hanyagul megrántja vállait, miközben visszaemlékszik arra, hogy Denjaar óva intette rosszakarói miatti veszélytől, és hogy emiatt titkolja el a nevét. Szerencséjére talán Gaerraloson kívül senki nm is sejti, hogy kinek a fattya.*
- Oh, illetve, mintha hallottam volna valami szóbeszédet egy arénáról. Erről mit tudsz?
5058. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:53:54
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:53:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
*Deronunk kissé ingatag léptekkel rója Arthenior utcáit, legalábbis számára úgy érződik, egy külső szemlélőnek ez persze aligha tűnik fel. Kissé nehézkes mozdulattal emeli fel jobb kezét, hogy meghúzza az üveget, amiben a jó ég tudja miből készült szeszes italt reméli találni, ám csalódottan kell ráébrednie, hogy annak tartalma már réges-rég elfogyott és az üvegtől is órákkal ezelőtt megszabadult, meglehetősen kulturálatlan körülmények között. ~Annyi baj legyen.~ Gondolja s már indulna is tovább, hogy valahonnan utánpótlást kerítsen, amikor a következő utcába befordulván kihagy egy ütemet a szíve. Ismerős épület áll előtte, és legutóbbi itt tartózkodása még igen élénken él az emlékezetében, ehhez lehet némi köze annak, hogy akkor éppenséggel egy halott nemes és több száz nap börtönbüntetés lett a kiruccanás vége. Töpreng egy darabig, végül a zergemakkantó zimankó meggyőzi arról, hogy adjon még egy esélyt a helynek, ha már úgyis itt van az orra előtt.
Belép hát a hányattatott sorsú fogadóba, amit azóta már Wegtoreni kalmár néven ismerhet a nagyérdemű s közben csak egy dologban reménykedik, hogy itt mérnek rumot.
Fürgén ott is terem az egyik asztalnál, hogy áttanulmányozza az itallapot és szívét rég nem tapasztalt öröm tölti meg, amikor meglátja a kínálatban a hőn áhított italt. Nosza, int is a felszolgálónak, kisvártatva pedig két adag Wegtoreni rum és 24 arany cserél gazdát.
Amint előtte terem a gyönyörű sötét színű folyadék, mohón belekortyol és a világ máris egy sokkal szebb helynek tűnik. Már épp nekilátna a nagyobb mennyiségű fogyasztásnak is, amikor beszéd üti meg a fülét, ez pedig arra ösztökéli, hogy szemrevételezze a fogadó többi vendégét is. Fülét hegyezi, odafigyel a lezajlott párbeszédre, majd néhány lépéssel ott is terem a hölgyemények asztalánál.*
- Tengermély tisztelettel köszöntöm a hölgyeket, véletlenül meghallottam, hogy miről folyik a szó és bátorkodnám megjegyezni, hogy éppenséggel áthidalható lenne az osztozkodás kérdéskőre.
*Arcán cinkos vigyor ül, bár azért valahol tudatában van, hogy rendkívül cikornyás mondatot sikerült kerekíteni egy rendkívül egyszerű ajánlat köré, de hát üsse kő. Pipáját mindenesetre kihúzza övéből és a sötét hajú szeplős hölgyemény felé nyújtja, hiszen neki perpillanat nagyobb szüksége van rá, mint Deronnak s így a másik leányzónak sem kell a megosztozás fáradtságos műveletével foglalkoznia.*
//Egy új korszak hajnala//
*Deronunk kissé ingatag léptekkel rója Arthenior utcáit, legalábbis számára úgy érződik, egy külső szemlélőnek ez persze aligha tűnik fel. Kissé nehézkes mozdulattal emeli fel jobb kezét, hogy meghúzza az üveget, amiben a jó ég tudja miből készült szeszes italt reméli találni, ám csalódottan kell ráébrednie, hogy annak tartalma már réges-rég elfogyott és az üvegtől is órákkal ezelőtt megszabadult, meglehetősen kulturálatlan körülmények között. ~Annyi baj legyen.~ Gondolja s már indulna is tovább, hogy valahonnan utánpótlást kerítsen, amikor a következő utcába befordulván kihagy egy ütemet a szíve. Ismerős épület áll előtte, és legutóbbi itt tartózkodása még igen élénken él az emlékezetében, ehhez lehet némi köze annak, hogy akkor éppenséggel egy halott nemes és több száz nap börtönbüntetés lett a kiruccanás vége. Töpreng egy darabig, végül a zergemakkantó zimankó meggyőzi arról, hogy adjon még egy esélyt a helynek, ha már úgyis itt van az orra előtt.
Belép hát a hányattatott sorsú fogadóba, amit azóta már Wegtoreni kalmár néven ismerhet a nagyérdemű s közben csak egy dologban reménykedik, hogy itt mérnek rumot.
Fürgén ott is terem az egyik asztalnál, hogy áttanulmányozza az itallapot és szívét rég nem tapasztalt öröm tölti meg, amikor meglátja a kínálatban a hőn áhított italt. Nosza, int is a felszolgálónak, kisvártatva pedig két adag Wegtoreni rum és 24 arany cserél gazdát.
Amint előtte terem a gyönyörű sötét színű folyadék, mohón belekortyol és a világ máris egy sokkal szebb helynek tűnik. Már épp nekilátna a nagyobb mennyiségű fogyasztásnak is, amikor beszéd üti meg a fülét, ez pedig arra ösztökéli, hogy szemrevételezze a fogadó többi vendégét is. Fülét hegyezi, odafigyel a lezajlott párbeszédre, majd néhány lépéssel ott is terem a hölgyemények asztalánál.*- Tengermély tisztelettel köszöntöm a hölgyeket, véletlenül meghallottam, hogy miről folyik a szó és bátorkodnám megjegyezni, hogy éppenséggel áthidalható lenne az osztozkodás kérdéskőre.
*Arcán cinkos vigyor ül, bár azért valahol tudatában van, hogy rendkívül cikornyás mondatot sikerült kerekíteni egy rendkívül egyszerű ajánlat köré, de hát üsse kő. Pipáját mindenesetre kihúzza övéből és a sötét hajú szeplős hölgyemény felé nyújtja, hiszen neki perpillanat nagyobb szüksége van rá, mint Deronnak s így a másik leányzónak sem kell a megosztozás fáradtságos műveletével foglalkoznia.*
5057. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:14:39
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:14:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
*A mai nap hosszú s fárasztó ráadásul mindezek tetejébe pedig még a nap is az égen járt ahelyett, hogy már rég alábukott volna a horizonton. Mikor útnak indult otthonról nem gondolta, hogy az általa keresett személy megtalálása egy ennyi időt és erőforrást igénylő feladat lesz majd. Kezdeti nagyvonalú költekezése, melyet kis részt szórakozás, nagyobb részt kapcsolatépítés céljából ütemezett be terveibe, hamarabb a csőd szélére juttatta, mint azt várta így, ha enni akart, kénytelen volt munkát vállalni a városban. Pont egy ilyen munkanap ez is. A mai nap alkalmával még hamarabb is végzett, ami szerencsére a fizetésére nem nyomta rá bélyegét, viszont felmerült a kérdés, hogy a nap hátralévő részét, valamint az éjszakát holt töltse, valamint ezzel együtt járóan, hol építse tovább azokat a bizonyos kapcsolatokat a nemrég megkeresett aranyból. Bár eredetileg a Pegazusba szándékozik mindezt kivitelezni, a Polgárnegyedben sétálva ráakad az eddig, számára különös módon teljes mértékben rejtve maradt Wegtoreni Kalmár névre hallgató fogadóra. A cégért látva homlokára csap. Nem is csoda, hisz már lassan egy hete töri a fejét azon, hogy mi lehet a „W” betűs szó a kalmár előtt. Bár már korábban is sejtette, hogy az egyik közeli város neve az, valahogy mégis mindig arra jutott, hogy annak nem lenne túl sok értelme, de úgy tűnik ezen a véleményen nem osztoznak a komplexum tulajdonosával.
Ahogy az ajtóhoz lép, belöki azt s mélyet szippant az arcába csapó masszív dohányfüst, izzadtságszag, étel, valamint alkohol különös egyvelegéből. Lassacskán kezdi megszokni. Talán legközelebb már fel sem fog tűnni neki. Tesz egy határozott lépést előre, hogy az ajtót maga mögött hagyhassa, valamint egyet oldalra, hogy senki olyan útját el ne állja, ki épp távozni, vagy épp ellenkezőleg érkezni szándékozik. Ahogy végignéz a helyen elereszt egy elégedett sóhajt, viszont nem nézelődni érkezett ide. Annak ellenére, hogy még sosem járt itt az előtt, magabiztos léptekkel indul a pult felé, s egy barátságos mosoly, valamint egy tiszteletteljes biccentés egyvelegével üdvözli az őt kiszolgálni szándékozó személyt. A pultról elkapva egy itallapot hamar átfutja azt, így mikor felmerül a „Mit óhajt?” jellegű kérdés már gondolkodás nélkül, felettébb tömören vágja rá a választ.*
- Egy kupa Jám bort.
*Ahogy az erszénye szája megenged, az érmék úgy hullanak markába. Ezúttal pont kilenc, így be is húzza a kis bőrszütyőt. Átnyújtja hát 9 érme fizetséget a jól megérdemelt Jám borért cserébe. Azzal, hogy gazdagabbá válik egy kupa borral, egyben magára rója a megfelelő társaság kiválasztásának terhét is. Elvégre a mondás is úgy tartja, hogy ökör iszik magában. Mivel munka közben bőven elég rosszarcú alakhoz volt szerencséje, úgy dönt, hogy ideje száznyolcvan fokos fordulatot venni, s kellemesebb fizimiskával megáldott társalgópartnerek után nézni. Szeme hamar meg is akad két hajadonon, mindkettő egy-egy egymással szomszédi viszonyt ápoló asztalnál. Rövid, ám annál drámaibb döntésképtelenséget követően végül a hosszúfülű asztalánál állapodik meg, ám ahogy lopni kezdi a távot arra lesz figyelmes, hogy a két hölgyemény szóba elegyedik egymással. Öröm, vagy legalábbis valami ahhoz hasonlatos érzés járja át a férfi szívét hisz így jó eséllyel egybekovácsolódhat a társaság. Már ha épp nem utasítják vissza közeledését s küldik vissza őt a rosszarcú munkásemberek közé. Ahogy az asztalhoz ér, szabad tenyere finoman az egyik üres szék támlájához simul. Elővéve egyik legkedvesebb és legőszintébb mosolyát pillant a vele szemben ülő elf nőre, majd bár csak futólag, de a másikra is.*
- Elnézést ha valamit megzavartam, csupán afelől érdeklődnék, hogy szabad-e ez a hely?
//Egy új korszak hajnala//
*A mai nap hosszú s fárasztó ráadásul mindezek tetejébe pedig még a nap is az égen járt ahelyett, hogy már rég alábukott volna a horizonton. Mikor útnak indult otthonról nem gondolta, hogy az általa keresett személy megtalálása egy ennyi időt és erőforrást igénylő feladat lesz majd. Kezdeti nagyvonalú költekezése, melyet kis részt szórakozás, nagyobb részt kapcsolatépítés céljából ütemezett be terveibe, hamarabb a csőd szélére juttatta, mint azt várta így, ha enni akart, kénytelen volt munkát vállalni a városban. Pont egy ilyen munkanap ez is. A mai nap alkalmával még hamarabb is végzett, ami szerencsére a fizetésére nem nyomta rá bélyegét, viszont felmerült a kérdés, hogy a nap hátralévő részét, valamint az éjszakát holt töltse, valamint ezzel együtt járóan, hol építse tovább azokat a bizonyos kapcsolatokat a nemrég megkeresett aranyból. Bár eredetileg a Pegazusba szándékozik mindezt kivitelezni, a Polgárnegyedben sétálva ráakad az eddig, számára különös módon teljes mértékben rejtve maradt Wegtoreni Kalmár névre hallgató fogadóra. A cégért látva homlokára csap. Nem is csoda, hisz már lassan egy hete töri a fejét azon, hogy mi lehet a „W” betűs szó a kalmár előtt. Bár már korábban is sejtette, hogy az egyik közeli város neve az, valahogy mégis mindig arra jutott, hogy annak nem lenne túl sok értelme, de úgy tűnik ezen a véleményen nem osztoznak a komplexum tulajdonosával.
Ahogy az ajtóhoz lép, belöki azt s mélyet szippant az arcába csapó masszív dohányfüst, izzadtságszag, étel, valamint alkohol különös egyvelegéből. Lassacskán kezdi megszokni. Talán legközelebb már fel sem fog tűnni neki. Tesz egy határozott lépést előre, hogy az ajtót maga mögött hagyhassa, valamint egyet oldalra, hogy senki olyan útját el ne állja, ki épp távozni, vagy épp ellenkezőleg érkezni szándékozik. Ahogy végignéz a helyen elereszt egy elégedett sóhajt, viszont nem nézelődni érkezett ide. Annak ellenére, hogy még sosem járt itt az előtt, magabiztos léptekkel indul a pult felé, s egy barátságos mosoly, valamint egy tiszteletteljes biccentés egyvelegével üdvözli az őt kiszolgálni szándékozó személyt. A pultról elkapva egy itallapot hamar átfutja azt, így mikor felmerül a „Mit óhajt?” jellegű kérdés már gondolkodás nélkül, felettébb tömören vágja rá a választ.*
- Egy kupa Jám bort.
*Ahogy az erszénye szája megenged, az érmék úgy hullanak markába. Ezúttal pont kilenc, így be is húzza a kis bőrszütyőt. Átnyújtja hát 9 érme fizetséget a jól megérdemelt Jám borért cserébe.
Azzal, hogy gazdagabbá válik egy kupa borral, egyben magára rója a megfelelő társaság kiválasztásának terhét is. Elvégre a mondás is úgy tartja, hogy ökör iszik magában. Mivel munka közben bőven elég rosszarcú alakhoz volt szerencséje, úgy dönt, hogy ideje száznyolcvan fokos fordulatot venni, s kellemesebb fizimiskával megáldott társalgópartnerek után nézni. Szeme hamar meg is akad két hajadonon, mindkettő egy-egy egymással szomszédi viszonyt ápoló asztalnál. Rövid, ám annál drámaibb döntésképtelenséget követően végül a hosszúfülű asztalánál állapodik meg, ám ahogy lopni kezdi a távot arra lesz figyelmes, hogy a két hölgyemény szóba elegyedik egymással. Öröm, vagy legalábbis valami ahhoz hasonlatos érzés járja át a férfi szívét hisz így jó eséllyel egybekovácsolódhat a társaság. Már ha épp nem utasítják vissza közeledését s küldik vissza őt a rosszarcú munkásemberek közé. Ahogy az asztalhoz ér, szabad tenyere finoman az egyik üres szék támlájához simul. Elővéve egyik legkedvesebb és legőszintébb mosolyát pillant a vele szemben ülő elf nőre, majd bár csak futólag, de a másikra is.*- Elnézést ha valamit megzavartam, csupán afelől érdeklődnék, hogy szabad-e ez a hely?
5056. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:01:29
Üzenet elküldve: 2020-11-29 21:01:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szokatlanul hangos nyikorgással nyílik az egykori Pinty ajtaja. Mintha csak szándékosan fel akarná hívni a figyelmet rá, pont most, mikor kivételesen szeretné elkerülni, s elvegyülni a vendégek között. Léptei kissé bizonytalanok, ahogy ráérősen a pult felé igyekszik, természetesen legurult már egy-két pohár itóka korábban, bár ez talán most nem annyira feltűnő. Az időjárás ugyanis most neki kedvez. Elvégre kissé kipirult orra lehetne éppen a csípős, hideg levegő következménye is, esetleges figyelői talán így nem gondolnak egyből arra, hogy annak a fiatal lánynak ott bizony alkohol problémái vannak. Pedig nem tévednének nagyot. Az utóbbi hatokban történt kellemesnek legkevésbé sem nevezhető események elérték, hogy ismét kedves, közeli jó barátaihoz forduljon vigasztalásért: a borhoz és az ördögvigyorhoz. Mostani érkezésének oka is ezen cimborái felkeresése. Ugyan italhoz bármelyik kocsmában hozzájutna, -nem túl nagy ugyanis a különbség az itteni és a pegazusi borok között- jó minőségű dohánykeverékre azonban a Kalmárban lel az ember.
Ahogy sikerül elérni a pultot, kikér magának két adagnyi Ördögvigyort, s közben erszényéből igyekszik előhalászni 74 aranyat. *
-Meg egy pohár Jám bort *teszi hozzá és odacsap még az előzőekhez 9 érmét.*
*Megvárja, míg kiszolgálják, majd felkapva rendelt itókáját illetve dohányát, lehuppan egy üres asztal egyik székére.
Rutinos mozdulatokkal tölti meg pipáját, közben pedig eszébe jut, mikor másodmagával tette ezt ugyanitt, ám, hogy ez az emlék jó vagy rossz érzéssel tölti el, nem tudná megmondani. Sok ideje szerencsére nem marad ezen gondolkodni, valaki megszólítja, a nagy munkálatok közepette viszont nem pillant fel egyből, csak felel.*
-Nekem is csak ez az egy van.
*Biggyeszti le alsó ajkát majd befejezve a tömködést, tekintetét immáron a kérdezőre emeli.
Arcán egy pillanat alatt széles mosoly terül el.*
-De talán meg tudunk egyezni.
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Szokatlanul hangos nyikorgással nyílik az egykori Pinty ajtaja. Mintha csak szándékosan fel akarná hívni a figyelmet rá, pont most, mikor kivételesen szeretné elkerülni, s elvegyülni a vendégek között. Léptei kissé bizonytalanok, ahogy ráérősen a pult felé igyekszik, természetesen legurult már egy-két pohár itóka korábban, bár ez talán most nem annyira feltűnő. Az időjárás ugyanis most neki kedvez. Elvégre kissé kipirult orra lehetne éppen a csípős, hideg levegő következménye is, esetleges figyelői talán így nem gondolnak egyből arra, hogy annak a fiatal lánynak ott bizony alkohol problémái vannak. Pedig nem tévednének nagyot. Az utóbbi hatokban történt kellemesnek legkevésbé sem nevezhető események elérték, hogy ismét kedves, közeli jó barátaihoz forduljon vigasztalásért: a borhoz és az ördögvigyorhoz. Mostani érkezésének oka is ezen cimborái felkeresése. Ugyan italhoz bármelyik kocsmában hozzájutna, -nem túl nagy ugyanis a különbség az itteni és a pegazusi borok között- jó minőségű dohánykeverékre azonban a Kalmárban lel az ember.
Ahogy sikerül elérni a pultot, kikér magának két adagnyi Ördögvigyort, s közben erszényéből igyekszik előhalászni 74 aranyat.
*-Meg egy pohár Jám bort *teszi hozzá és odacsap még az előzőekhez 9 érmét.*
*Megvárja, míg kiszolgálják, majd felkapva rendelt itókáját illetve dohányát, lehuppan egy üres asztal egyik székére.
Rutinos mozdulatokkal tölti meg pipáját, közben pedig eszébe jut, mikor másodmagával tette ezt ugyanitt, ám, hogy ez az emlék jó vagy rossz érzéssel tölti el, nem tudná megmondani. Sok ideje szerencsére nem marad ezen gondolkodni, valaki megszólítja, a nagy munkálatok közepette viszont nem pillant fel egyből, csak felel.*
-Nekem is csak ez az egy van.
*Biggyeszti le alsó ajkát majd befejezve a tömködést, tekintetét immáron a kérdezőre emeli.
Arcán egy pillanat alatt széles mosoly terül el.*
-De talán meg tudunk egyezni.
5055. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 19:43:07
Üzenet elküldve: 2020-11-29 19:43:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 260
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael láthatóan nem jókedvű, hiszen nem kötik már szép emlékek ehhez a városhoz, és különösen nem ehhez az ivóhoz, akkor is ha segítő szándékkal fordultak legutóbb is hozzá. Ő viszont nehezen tud ezeken felülemelkedni, más választása viszont nincs, hiszen a Pegazus kínálata igencsak szegényes, a Vaskorsóban kellemetlen sötételfek tanyáznak, a Kikötőbe pedig nem merne kíséret nélkül menni. Különösen mióta a szerencsétlen eseménysorozatoknak hála szörnyen paranoiássá vált.*
- Kettőt kérnék. Ühm, nem, mégsem. Inkább hármat.
*Mondja a felszolgálónak, és ajkai félrehúzásával töpreng további rendelésén.*
- Illetve még két bort.
*Adja le rendelését mindenféle szégyenérzet nélkül és rögvest erszényéért nyúl. Először a 105 aranyat adja át a három adag Ördögvigyorért, majd a maradék 18 aranyat a két adag Jám borért. Ezt követően elégedetten hátradől, és várja a rendelését, amelytől a ma esti nyugalmat, kellemes bódulatot, és talán egy halovány jó érzést várna. Kabátjának zsebébe csúsztatja maradék aranyát, amikor szembesül a kellemetlen ténnyel, hogy az eddig használt ütött, kopott pipáját nem hozta magával.
~ Vagy elvesztettem? ~
Halk suttyorgó, kárörvendő mondatok indulnak útjukra fejében, melyre Relael csak egy sóhajjal tud reagálni. Zavarában megvakarja nyakát, hiszen sürgeti már a kellemetlen késztetés, amit függősége diktál. Végül úgy dönt, hogy a szomszédos asztalhoz fordul segítségét.*
- Üdv! Ne haragudj, hogy zavarok, esetleg kérhetnék kölcsön egy pipát?
*Igyekszik legbájosabb és meggyőzőbb mosolyát felölteni, és szeme sarkában tikkelő rándulásait elfojtani, ahogy ujjai türelmetlen dobolását is, ezért széke háttámlájába kapaszkodik. Egy valamit tud, hamarosan megérkezik az Ördögvigyora és nincs miben elégetnie a dohányt, ez pedig hirtelen drasztikusan tovább növeli az egyébként hely adta frusztráltságát.*
//Egy új korszak hajnala//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Relael láthatóan nem jókedvű, hiszen nem kötik már szép emlékek ehhez a városhoz, és különösen nem ehhez az ivóhoz, akkor is ha segítő szándékkal fordultak legutóbb is hozzá. Ő viszont nehezen tud ezeken felülemelkedni, más választása viszont nincs, hiszen a Pegazus kínálata igencsak szegényes, a Vaskorsóban kellemetlen sötételfek tanyáznak, a Kikötőbe pedig nem merne kíséret nélkül menni. Különösen mióta a szerencsétlen eseménysorozatoknak hála szörnyen paranoiássá vált.*
- Kettőt kérnék. Ühm, nem, mégsem. Inkább hármat.
*Mondja a felszolgálónak, és ajkai félrehúzásával töpreng további rendelésén.*
- Illetve még két bort.
*Adja le rendelését mindenféle szégyenérzet nélkül és rögvest erszényéért nyúl. Először a 105 aranyat adja át a három adag Ördögvigyorért,
majd a maradék 18 aranyat a két adag Jám borért. Ezt követően elégedetten hátradől, és várja a rendelését, amelytől a ma esti nyugalmat, kellemes bódulatot, és talán egy halovány jó érzést várna. Kabátjának zsebébe csúsztatja maradék aranyát, amikor szembesül a kellemetlen ténnyel, hogy az eddig használt ütött, kopott pipáját nem hozta magával.~ Vagy elvesztettem? ~
Halk suttyorgó, kárörvendő mondatok indulnak útjukra fejében, melyre Relael csak egy sóhajjal tud reagálni. Zavarában megvakarja nyakát, hiszen sürgeti már a kellemetlen késztetés, amit függősége diktál. Végül úgy dönt, hogy a szomszédos asztalhoz fordul segítségét.*
- Üdv! Ne haragudj, hogy zavarok, esetleg kérhetnék kölcsön egy pipát?
*Igyekszik legbájosabb és meggyőzőbb mosolyát felölteni, és szeme sarkában tikkelő rándulásait elfojtani, ahogy ujjai türelmetlen dobolását is, ezért széke háttámlájába kapaszkodik. Egy valamit tud, hamarosan megérkezik az Ördögvigyora és nincs miben elégetnie a dohányt, ez pedig hirtelen drasztikusan tovább növeli az egyébként hely adta frusztráltságát.*
5054. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-29 08:22:20
Üzenet elküldve: 2020-11-29 08:22:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*A másik tekintetében látja olykor a meglepettséget, amikor a rabszolgaságról mesél, ahogyan azt a hazájában kezelik. A nőstény kékjeibe mosolyog, amikor az kifejti, hogy örül a helyzet ilyen irányú alakulásának. Jól esnek neki a támogató szavak, noha az ilyesmit talán nem mondaná el józan állapotban, mivel sajnálatra adhatna okot. Ezt pedig egy ork nem engedheti meg magának.*
- Végül is tényleg jól alakult, ahogy mondod. *Egyetért, hiszen a világ ezen részén bármit gondolnak is a helyzetéről, az most határozottan jó irányba fordult. Jól látja, hogy szerelmi történetek odaátról, azok újra nevetésre sarkallják Winyra-t. Jól áll neki a nevetés, nagyon bájossá teszi az arcvonalait. A nemes megnevezésre felnevet.*
- A nemességhez messze állok. Másrészt ork nemesről még nem is hallottam. *Örül az elismerő szavaknak, de ezeket elhárítja mert sosem gondolta, hogy bárki másnál nemesebb lenne. Egyszerű lélek, aki nem gondolja túl az életét. A nőstény vihogva fogadja a segítséget a felkísérésben, amit félre érthetett.*
- Ne érts félre. Nem úgy akarlak felkísérni. *Ujjával nemlegesen mutogat, persze nevetve. Nem szeretné, hogy itt valami leitatós orknak nézzék, aki így csalja lépre az ember nőstényeket. Végül már az ital elsimítja a félreértéseket és mindketten csak nevetnek rajta. A másik lassan kifejti kezeit a nagy kézből, s ezt természetesen szó nélkül, asszisztálva hagyja Darok. A rumot Winyra újra tölti a két pohárba és az asztalt is meglocsolja vele. Az asztallapra folyt italra szinte reflexszerűn reagál. Agyaras fejét oda tartja és egy nagy, szürcsölő mozdulattal felszívja a kifolyt italt, majd kissé szégyenkezve felemeli fejét a kék szempárra.*
- Bocsánat. Elfelejtkeztem magamról. Megszoktam, hogy nem mehet kárba semmit. *Az ital feloldja szabad gondolkodását és olyat is tesz, amit amúgy nem tenne, de rabszolgaként eltöltött évei alatt, minden morzsának, minden kifolyt italnak életmentő szerepe volt. A mondatai végén csak nevetni tud az egészen. Felhajtja a kupica rumot és kérdőn tekint a másikra. A nőstény téma. Sejtelmesen elvigyorodik, de nem válaszol szóban. Végül csak megszólal.*
- Akadt. *Vigyorog tovább, persze ezt nem hencegésnek szánta. Nem egy hedonista lélek, így ezzel felvágni nem is lenne értelme. Itt egy huncut kérdést szegez Winyra-nak.*
- Te voltál már szerelmes, de úgy igazán? *Ezt a kérdést most nem tréfának szánja. Komolyan kérdezi és nem is neveti el a dolgot.*
//Winyra//
*A másik tekintetében látja olykor a meglepettséget, amikor a rabszolgaságról mesél, ahogyan azt a hazájában kezelik. A nőstény kékjeibe mosolyog, amikor az kifejti, hogy örül a helyzet ilyen irányú alakulásának. Jól esnek neki a támogató szavak, noha az ilyesmit talán nem mondaná el józan állapotban, mivel sajnálatra adhatna okot. Ezt pedig egy ork nem engedheti meg magának.*
- Végül is tényleg jól alakult, ahogy mondod. *Egyetért, hiszen a világ ezen részén bármit gondolnak is a helyzetéről, az most határozottan jó irányba fordult. Jól látja, hogy szerelmi történetek odaátról, azok újra nevetésre sarkallják Winyra-t. Jól áll neki a nevetés, nagyon bájossá teszi az arcvonalait. A nemes megnevezésre felnevet.*
- A nemességhez messze állok. Másrészt ork nemesről még nem is hallottam. *Örül az elismerő szavaknak, de ezeket elhárítja mert sosem gondolta, hogy bárki másnál nemesebb lenne. Egyszerű lélek, aki nem gondolja túl az életét. A nőstény vihogva fogadja a segítséget a felkísérésben, amit félre érthetett.*
- Ne érts félre. Nem úgy akarlak felkísérni. *Ujjával nemlegesen mutogat, persze nevetve. Nem szeretné, hogy itt valami leitatós orknak nézzék, aki így csalja lépre az ember nőstényeket. Végül már az ital elsimítja a félreértéseket és mindketten csak nevetnek rajta. A másik lassan kifejti kezeit a nagy kézből, s ezt természetesen szó nélkül, asszisztálva hagyja Darok. A rumot Winyra újra tölti a két pohárba és az asztalt is meglocsolja vele. Az asztallapra folyt italra szinte reflexszerűn reagál. Agyaras fejét oda tartja és egy nagy, szürcsölő mozdulattal felszívja a kifolyt italt, majd kissé szégyenkezve felemeli fejét a kék szempárra.*
- Bocsánat. Elfelejtkeztem magamról. Megszoktam, hogy nem mehet kárba semmit. *Az ital feloldja szabad gondolkodását és olyat is tesz, amit amúgy nem tenne, de rabszolgaként eltöltött évei alatt, minden morzsának, minden kifolyt italnak életmentő szerepe volt. A mondatai végén csak nevetni tud az egészen. Felhajtja a kupica rumot és kérdőn tekint a másikra. A nőstény téma. Sejtelmesen elvigyorodik, de nem válaszol szóban. Végül csak megszólal.*
- Akadt. *Vigyorog tovább, persze ezt nem hencegésnek szánta. Nem egy hedonista lélek, így ezzel felvágni nem is lenne értelme. Itt egy huncut kérdést szegez Winyra-nak.*
- Te voltál már szerelmes, de úgy igazán? *Ezt a kérdést most nem tréfának szánja. Komolyan kérdezi és nem is neveti el a dolgot.*
5053. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-26 16:17:15
Üzenet elküldve: 2020-11-26 16:17:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A művészet oltárán//
* Határokat feszegető téma Elgroon érzelmeit felkavarja, amíg Yeza csupán játékként éli meg. Nagy ért a rőt szépség a határok feszegetéséhez. A férfinak eszébe sem jutna, hogy talán játszanak vele. A szikra felemlegetésére a művész elkezdi kifejteni ezt múzsájának, akit ez annyira talán nem is érint jól. Efelett viszont elsuhan a tekintette. Részben azért, mert éppen magyaráz meg közben vázolgat. Nincs neki arra ideje, hogy tartsa a folyamatos szemkontaktust. Feldobja neki az öltetett, hogy ha akar válasszon magának saját művészi nevet. Ezt a labdát meg szépen vissza is dobják neki. Keserűen elmosolyodik erre.*
- Sok erősségem van, de a szóvirágokkal való játék az nincs sajnos közte. Művészként meglátom a szépet, amíg építésznél a leghidegebb fejjel törekedem a pontosságra. Kétlem, hogy megfelelő nevet tudnék találni. Ez inkább a bárdokra jellemző. Ezért is kérdeztem rá, de ha nagyon ragaszkodik hozzá talán megpróbálkozhatok majd vele.* Ő inkább olvassa, mintsem, hogy írja a műveket. Ha rajta múlik valamilyen közönséges wegtoreni név lesz az amivel elő áll.*
- Nem, nem tudtam.* Feleli meglepődve, mondjuk ettől még nem tartja kevesebbre a helyet. A kapott kérdésre elgondolkodik egy kicsit, mielőtt válaszolna.*
- Hiszek. Hiszen a múlt minket sem kímél. Minden megtörtént esemény rajtunk hagyja a nyomát. A tárgyak és az épületek sem különbek.* Egy művésznél a ilyesmi még jobban felértékelődik. *
- Természetesen hölgyem! Nehogy kiszáradjon itt nekem.* Rögtön feláll és az asztalhoz siet, hogy töltsön a nő kupájába még egy pohár bort. Addig Yeza elfoglalja az ő helyét, de ezt olyan nesztelen puha mozdulatokkal teszi meg, hogy Elgroon fel sem figyel rá. Talán még egy macska is megirigyelné ezeket a mozdulatokat.*
- Itt is va...* Fordul az ágy felé, de már nincs ott senki. Egy pillanatra értetlenül ácsorog ott, de aztán körbefordul.*
- Ó hát itt van?!* Odalép hozzá és átnyújtja a bort. A képeken arc nélküli nők különféle pózokban láthatóak. Mondjuk nincsenek túl részletesen kidolgozva, amolyan vázlatok. De, ha lapozgatja őket akkor az egyiken láthat egy kis különbséget. Annak az arca és a teste is jobban ki van dolgozva. Nem kell túlgondolni, de ha jobban megnézi a saját vonásait ismerheti fel benne. Több ilyen képet nem láthat se előtte se utána. Amikor kis körsétára indul ő is tölt még magának egy kis bort. Bele-bele kortyol és közben a Yezát figyeli.*
- Megleptem? Ugyan!* Körkörös mozdulatot tesz kupájával, amire a bor felkavarodik, mint a háborgó tenger.*
- Jöjjön ide kérem! Nézze meg ezt!* Fordít neki hátat és az erkélyre lép. Vár egy kicsit, majd aztán széttárja kezét.*
- Itt van tessék! A leghűségesebb modellek egyike.* Lent a város éjszakai látképe látható látható. Most már kigyúlt a sok fény, hogy rá szállott az éjszaka.*
- Most már sötét van, de még így is lenyűgöző a látvány. Az alkonyati várost éppen úgy megfogom festeni, mint magát. Nincs nékem semmi bajom a tájképekkel sem. Egyedül a csendéletekkel nem vagyok kibékülve, meg ezekkel a modern mondok krikszkrakszokkal. Egy színes kör itt, egy paca meg ott.* Legyint egyet lesújtóan.* Végül is nem volt rossz a tippje, mert részben igaza volt.* Fejezi be a kis beszámolóját és lép el az erkélyről, hogy aztán be is csukja az ajtaját. Még a végén megfázik a múzsája.*
- Vicces, mert engem a hírnév vonzott ide, meg a konkurencia hiánya. Eredeti célom az volt, hogy az itt romba döntött kúriákat építsem újra. De a város ebben a tervemben ellenem van, mert felszámolta a nemességet. Az átlag polgároknak nem kellenek még ezek a nagyszerű építmények. Ráadásul elszegényedtek az itt élők. Muszáj vagyok másképpen kamatoztatni a tudásomat. Most teli az erszényem, mert a Sellőháznak felhúztam egy új fogadót. Járt már a Sellőházban?* Kérdezi meg kíváncsian, mielőtt válaszolna a többi kérdésre.*
- Otthon annyira nem hiányolnak. Szerelem gyerek vagyok. Anyám fiatalkori ballépése. Szerencsére az új férje nem neheztelt ezért egy kisgyermekre. Kitanítottak és aztán eleresztettek egy kis arannyal. Szerencsés vagyok, mert egy félvér általában nem kívánatos nemesi körökben még ott a felvilágosult Lihanechben sem. Hiszen elvész benne az örökség, meg a családnév. Ettől függetlenül levélben tartjuk a kapcsolatot. Tervezem majd őket meg is látogatni, de az még odébb van.* Fejezi be a jól összesűrített beszámolót.*
- Magától hiába kérdezek ezt már tudom. Viszont lemerném fogadni, hogy járt már Wegtorenben korábban. Ugye?* Szegezi oda a kérdést a végére.*
//A művészet oltárán//
* Határokat feszegető téma Elgroon érzelmeit felkavarja, amíg Yeza csupán játékként éli meg. Nagy ért a rőt szépség a határok feszegetéséhez. A férfinak eszébe sem jutna, hogy talán játszanak vele. A szikra felemlegetésére a művész elkezdi kifejteni ezt múzsájának, akit ez annyira talán nem is érint jól. Efelett viszont elsuhan a tekintette. Részben azért, mert éppen magyaráz meg közben vázolgat. Nincs neki arra ideje, hogy tartsa a folyamatos szemkontaktust. Feldobja neki az öltetett, hogy ha akar válasszon magának saját művészi nevet. Ezt a labdát meg szépen vissza is dobják neki. Keserűen elmosolyodik erre.*
- Sok erősségem van, de a szóvirágokkal való játék az nincs sajnos közte. Művészként meglátom a szépet, amíg építésznél a leghidegebb fejjel törekedem a pontosságra. Kétlem, hogy megfelelő nevet tudnék találni. Ez inkább a bárdokra jellemző. Ezért is kérdeztem rá, de ha nagyon ragaszkodik hozzá talán megpróbálkozhatok majd vele.* Ő inkább olvassa, mintsem, hogy írja a műveket. Ha rajta múlik valamilyen közönséges wegtoreni név lesz az amivel elő áll.*
- Nem, nem tudtam.* Feleli meglepődve, mondjuk ettől még nem tartja kevesebbre a helyet. A kapott kérdésre elgondolkodik egy kicsit, mielőtt válaszolna.*
- Hiszek. Hiszen a múlt minket sem kímél. Minden megtörtént esemény rajtunk hagyja a nyomát. A tárgyak és az épületek sem különbek.* Egy művésznél a ilyesmi még jobban felértékelődik. *
- Természetesen hölgyem! Nehogy kiszáradjon itt nekem.* Rögtön feláll és az asztalhoz siet, hogy töltsön a nő kupájába még egy pohár bort. Addig Yeza elfoglalja az ő helyét, de ezt olyan nesztelen puha mozdulatokkal teszi meg, hogy Elgroon fel sem figyel rá. Talán még egy macska is megirigyelné ezeket a mozdulatokat.*
- Itt is va...* Fordul az ágy felé, de már nincs ott senki. Egy pillanatra értetlenül ácsorog ott, de aztán körbefordul.*
- Ó hát itt van?!* Odalép hozzá és átnyújtja a bort. A képeken arc nélküli nők különféle pózokban láthatóak. Mondjuk nincsenek túl részletesen kidolgozva, amolyan vázlatok. De, ha lapozgatja őket akkor az egyiken láthat egy kis különbséget. Annak az arca és a teste is jobban ki van dolgozva. Nem kell túlgondolni, de ha jobban megnézi a saját vonásait ismerheti fel benne. Több ilyen képet nem láthat se előtte se utána. Amikor kis körsétára indul ő is tölt még magának egy kis bort. Bele-bele kortyol és közben a Yezát figyeli.*
- Megleptem? Ugyan!* Körkörös mozdulatot tesz kupájával, amire a bor felkavarodik, mint a háborgó tenger.*
- Jöjjön ide kérem! Nézze meg ezt!* Fordít neki hátat és az erkélyre lép. Vár egy kicsit, majd aztán széttárja kezét.*
- Itt van tessék! A leghűségesebb modellek egyike.* Lent a város éjszakai látképe látható látható. Most már kigyúlt a sok fény, hogy rá szállott az éjszaka.*
- Most már sötét van, de még így is lenyűgöző a látvány. Az alkonyati várost éppen úgy megfogom festeni, mint magát. Nincs nékem semmi bajom a tájképekkel sem. Egyedül a csendéletekkel nem vagyok kibékülve, meg ezekkel a modern mondok krikszkrakszokkal. Egy színes kör itt, egy paca meg ott.* Legyint egyet lesújtóan.* Végül is nem volt rossz a tippje, mert részben igaza volt.* Fejezi be a kis beszámolóját és lép el az erkélyről, hogy aztán be is csukja az ajtaját. Még a végén megfázik a múzsája.*
- Vicces, mert engem a hírnév vonzott ide, meg a konkurencia hiánya. Eredeti célom az volt, hogy az itt romba döntött kúriákat építsem újra. De a város ebben a tervemben ellenem van, mert felszámolta a nemességet. Az átlag polgároknak nem kellenek még ezek a nagyszerű építmények. Ráadásul elszegényedtek az itt élők. Muszáj vagyok másképpen kamatoztatni a tudásomat. Most teli az erszényem, mert a Sellőháznak felhúztam egy új fogadót. Járt már a Sellőházban?* Kérdezi meg kíváncsian, mielőtt válaszolna a többi kérdésre.*
- Otthon annyira nem hiányolnak. Szerelem gyerek vagyok. Anyám fiatalkori ballépése. Szerencsére az új férje nem neheztelt ezért egy kisgyermekre. Kitanítottak és aztán eleresztettek egy kis arannyal. Szerencsés vagyok, mert egy félvér általában nem kívánatos nemesi körökben még ott a felvilágosult Lihanechben sem. Hiszen elvész benne az örökség, meg a családnév. Ettől függetlenül levélben tartjuk a kapcsolatot. Tervezem majd őket meg is látogatni, de az még odébb van.* Fejezi be a jól összesűrített beszámolót.*
- Magától hiába kérdezek ezt már tudom. Viszont lemerném fogadni, hogy járt már Wegtorenben korábban. Ugye?* Szegezi oda a kérdést a végére.*
5052. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:44:08
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:44:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A fogadótérben//
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari válaszára biccent. Azt hallja, amire számított, és nagyon nem is lepi meg az attitűd, ami e rendszer mögött állhat. Bár korábbi tapasztalatai szegényesek, tudja, hogy Wegtorenben fontos tudni a helyi hiearchiát. Ahogy hallotta, nincs híján a hely mindenféle bűnszövetkezeteknek, hiszen a hivatalos vámok, tarifák és törvények kiváló környezetet teremtenek a csempészetre.
Ám mind gondolatmenete, mint csendes, finom ítélete terén érdemes lehet észben tartani egy apró, ám igen fontos dolgot. Gaerralos évei meghatározó részét Pirtianesben töltötte, és nem nehéz megérteni, hogy hogyan vélekedhet egy, a rend és törvény által meghatározott diktatúra tagja a wegtoreni anarchiáról.
Így Gaerralos is, aki bár személyes ellenszenvet nem táplál a sivatagi város, vagy annak lakói felé, korábbi lakhelye előítéleteiből jó pár ráragadt. Ám nem rágódik ezen sokat, hanem inkább kiélvezi a wegtoreni kultúra egyik nehezen vitatható kincsét: Név szerint az ételüket és az italukat.*
//Gaerralos, Jenari//
*Jenari válaszára biccent. Azt hallja, amire számított, és nagyon nem is lepi meg az attitűd, ami e rendszer mögött állhat. Bár korábbi tapasztalatai szegényesek, tudja, hogy Wegtorenben fontos tudni a helyi hiearchiát. Ahogy hallotta, nincs híján a hely mindenféle bűnszövetkezeteknek, hiszen a hivatalos vámok, tarifák és törvények kiváló környezetet teremtenek a csempészetre.
Ám mind gondolatmenete, mint csendes, finom ítélete terén érdemes lehet észben tartani egy apró, ám igen fontos dolgot. Gaerralos évei meghatározó részét Pirtianesben töltötte, és nem nehéz megérteni, hogy hogyan vélekedhet egy, a rend és törvény által meghatározott diktatúra tagja a wegtoreni anarchiáról.
Így Gaerralos is, aki bár személyes ellenszenvet nem táplál a sivatagi város, vagy annak lakói felé, korábbi lakhelye előítéleteiből jó pár ráragadt. Ám nem rágódik ezen sokat, hanem inkább kiélvezi a wegtoreni kultúra egyik nehezen vitatható kincsét: Név szerint az ételüket és az italukat.*
5051. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 15:42:10
Üzenet elküldve: 2020-11-24 15:42:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A kalóz készségesen követi a nőt, aki tárgyilagosan közli, hogy most már minden rendben lesz, nem szorul ápolásra. A férfi még Karheia előtt, a székhez lép, és kihúzza, majd amikor a nő kezd leülni betolja. Ez amolyan udvarias viselkedés, hiszen Torskel magát mindig is úri kalóznak nevezte.*
-Nos, úgy nincsen semmi dolgom, szóval úgy döntöttem veled tartok a szülőföldedre. Van ott valami víz, ami hajózható? Talán hasznára lehetek a közösségnek.* Mondja Torskel, majd belenéz az étlapba.*
- Mit ennél szívesen?* Érdeklődik kedvesen.*
*A kalóz készségesen követi a nőt, aki tárgyilagosan közli, hogy most már minden rendben lesz, nem szorul ápolásra. A férfi még Karheia előtt, a székhez lép, és kihúzza, majd amikor a nő kezd leülni betolja. Ez amolyan udvarias viselkedés, hiszen Torskel magát mindig is úri kalóznak nevezte.*
-Nos, úgy nincsen semmi dolgom, szóval úgy döntöttem veled tartok a szülőföldedre. Van ott valami víz, ami hajózható? Talán hasznára lehetek a közösségnek.* Mondja Torskel, majd belenéz az étlapba.*
- Mit ennél szívesen?* Érdeklődik kedvesen.*
5050. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 09:55:03
Üzenet elküldve: 2020-11-24 09:55:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel Karheiát leköti a rendrakás, ezért nem is figyel fel Torskel fájdalmaira, csak mikor az átkozódásba kezd. Aggodalma a tegnapihoz képest sokat moderálódott, és érthetőnek tartja, hogy a jól helybenhagyott férfi felépüléséhez még idő kell.*
- Mehetünk.
*Mondja csendesen, és az ismételt hálálkodásra csak egy szelíd mosollyal reagál, majd az ajtóhoz sétál, és kilép rajta, csupán egy futó pillantást vetve még hátra, hogy nem hagytak nagy rendetlenséget maguk után, vagy bármi személyes tárgyat.*
- Nem szorulsz további ellátásra.
*Mondja a tőle megszokott gondoskodást mellőzve, sokkal inkább tárgyilagosan. Közben halad a fogadótér felé.*
- Ezért ma visszatérek népem földjére. Még sok tanulnivalóm van.
*Jelenti ki továbbra is kissé ridegen, majd egy asztalhoz ül, és maga elé húzva az étlapot elkezdi böngészgetni a kínálatot. Hogy mégse tűnjön olyan zordnak válogatás közben kékjeit a férfira emeli, majd barátságosabb hangnemben megkérdezi.*
- És te mihez kezdesz ezek után? Remélem az elkövetkezendő napokat még pihenéssel töltöd majd.
*Kis szünetet tartva elgondolkodik és leteszi a bőrkötéses menüt.*
- Nem tartasz tőle, hogy ismét megtámadnak? Van itt valami őrség, nem? Talán jelezhetnéd feléjük az esetet. Ki tudja, lehet védtelen polgárokat is vegzálnak, akár nőket, vagy gyermekeket.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mivel Karheiát leköti a rendrakás, ezért nem is figyel fel Torskel fájdalmaira, csak mikor az átkozódásba kezd. Aggodalma a tegnapihoz képest sokat moderálódott, és érthetőnek tartja, hogy a jól helybenhagyott férfi felépüléséhez még idő kell.*
- Mehetünk.
*Mondja csendesen, és az ismételt hálálkodásra csak egy szelíd mosollyal reagál, majd az ajtóhoz sétál, és kilép rajta, csupán egy futó pillantást vetve még hátra, hogy nem hagytak nagy rendetlenséget maguk után, vagy bármi személyes tárgyat.*
- Nem szorulsz további ellátásra.
*Mondja a tőle megszokott gondoskodást mellőzve, sokkal inkább tárgyilagosan. Közben halad a fogadótér felé.*
- Ezért ma visszatérek népem földjére. Még sok tanulnivalóm van.
*Jelenti ki továbbra is kissé ridegen, majd egy asztalhoz ül, és maga elé húzva az étlapot elkezdi böngészgetni a kínálatot. Hogy mégse tűnjön olyan zordnak válogatás közben kékjeit a férfira emeli, majd barátságosabb hangnemben megkérdezi.*
- És te mihez kezdesz ezek után? Remélem az elkövetkezendő napokat még pihenéssel töltöd majd.
*Kis szünetet tartva elgondolkodik és leteszi a bőrkötéses menüt.*
- Nem tartasz tőle, hogy ismét megtámadnak? Van itt valami őrség, nem? Talán jelezhetnéd feléjük az esetet. Ki tudja, lehet védtelen polgárokat is vegzálnak, akár nőket, vagy gyermekeket.
5049. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:07:25
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:07:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
*Lassan sikerül visszarázódnia a megszokott megnethez. Csapolja is a korsó söröket literszámra, hogy már a pult is tiszta ragacsos az ital megfolyt maradványától. Éppen egy tiszta konyharuhával töröli fényesre és tisztára éppen, amikor meglátja az orkot, akivel odakinn találkozott, amint éppen valami nagyot hord oda a pult mellé. ~Szegény mosogatófiú, nem gondoltam volna, hogy mindjárt fel is darabolja! ~ Emeli a konyharuhát az arca elé, hátha nem veszik észre, bár ez az elgondolás már alapból elég sanszos volt. Hiszen ott áll a ládákon, a hatalmas és kócos hajzuhatagával és konyharuha arccal. Még egy ork sem gondolhatja róla, hogy csak egy ruhafogas vagy kiállított dísztárgy, esetleg egy kabát. Nem kell sok hozzá, hogy érkezzen a meglepett felismerés szülte kérdés.*
-Ki? Én? *Mutat magára, majd körbe tekint, ennyi kétkedést még megereszt, de érzi, hogy lebukott.*
-Verőlegééény? *Nyílnak tágra a csipái, csak nem dolgozott olyan rosszul, hogy Aztyan máris ráküldte az agyarast. Elveszi a papírt és megnézi.*
-Darok. Hm… értem. Én Xavy vagyok, a kereskedőház legnagyobb szélmágusa és folyadékpótlója. *Húzza ki a mellkasát, egy kis füllentés még belefér, főleg, ha egy ilyen sziklaomlással találja hirtelen szembe magát a gnóm.*
-Odakinn azt kérdezted ismerek-e? Ismerek hát… szinte mindet, mert itt dolgozom. *Világosítja fel a másikat az odakint történtekről.*
-Elgroon pedig az imént távozott, nem kötötte az orromra, hogy hova is megy, nem vagyok a dadája. *Vesz a kezébe egy hatalmas söröskorsót, ami még önvédelmi fegyvernek is elmenne, hogy aztán törölgesse maga előtt. Ekkor toppan oda hozzájuk az említett. Kicsit meglepődik ,de nem szól, inkább csak teljesíti a kérését. Mikor elkezdi készíteni a feketelevest, szépen felcsippent az orrára egy csipeszt és úgy csinálja, nagy szájon át történő levegővételek hada közben.*
-Dessék. *Rakja ki, majd leveszi a csipeszt, aminek a nyoma természetesen ott marad az orrán. Mellé rakja a kis csupor tejet és mézet, meg egy kanalat, alá pedig egy tányért, nehogy már a tiszta pultot összekenjék már most.*
-Egészségére! .. vagy mi a szösz.. *Nem igazán tudja hitelesen előadni, hogy az a lötty bárkinek is a javára válhatna a véleménye szerint.*
//Elgroon felszerelései//
*Lassan sikerül visszarázódnia a megszokott megnethez. Csapolja is a korsó söröket literszámra, hogy már a pult is tiszta ragacsos az ital megfolyt maradványától. Éppen egy tiszta konyharuhával töröli fényesre és tisztára éppen, amikor meglátja az orkot, akivel odakinn találkozott, amint éppen valami nagyot hord oda a pult mellé. ~Szegény mosogatófiú, nem gondoltam volna, hogy mindjárt fel is darabolja! ~ Emeli a konyharuhát az arca elé, hátha nem veszik észre, bár ez az elgondolás már alapból elég sanszos volt. Hiszen ott áll a ládákon, a hatalmas és kócos hajzuhatagával és konyharuha arccal. Még egy ork sem gondolhatja róla, hogy csak egy ruhafogas vagy kiállított dísztárgy, esetleg egy kabát. Nem kell sok hozzá, hogy érkezzen a meglepett felismerés szülte kérdés.*
-Ki? Én? *Mutat magára, majd körbe tekint, ennyi kétkedést még megereszt, de érzi, hogy lebukott.*
-Verőlegééény? *Nyílnak tágra a csipái, csak nem dolgozott olyan rosszul, hogy Aztyan máris ráküldte az agyarast. Elveszi a papírt és megnézi.*
-Darok. Hm… értem. Én Xavy vagyok, a kereskedőház legnagyobb szélmágusa és folyadékpótlója. *Húzza ki a mellkasát, egy kis füllentés még belefér, főleg, ha egy ilyen sziklaomlással találja hirtelen szembe magát a gnóm.*
-Odakinn azt kérdezted ismerek-e? Ismerek hát… szinte mindet, mert itt dolgozom. *Világosítja fel a másikat az odakint történtekről.*
-Elgroon pedig az imént távozott, nem kötötte az orromra, hogy hova is megy, nem vagyok a dadája. *Vesz a kezébe egy hatalmas söröskorsót, ami még önvédelmi fegyvernek is elmenne, hogy aztán törölgesse maga előtt. Ekkor toppan oda hozzájuk az említett. Kicsit meglepődik ,de nem szól, inkább csak teljesíti a kérését. Mikor elkezdi készíteni a feketelevest, szépen felcsippent az orrára egy csipeszt és úgy csinálja, nagy szájon át történő levegővételek hada közben.*
-Dessék. *Rakja ki, majd leveszi a csipeszt, aminek a nyoma természetesen ott marad az orrán. Mellé rakja a kis csupor tejet és mézet, meg egy kanalat, alá pedig egy tányért, nehogy már a tiszta pultot összekenjék már most.*
-Egészségére! .. vagy mi a szösz.. *Nem igazán tudja hitelesen előadni, hogy az a lötty bárkinek is a javára válhatna a véleménye szerint.*
5048. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:03:38
Üzenet elküldve: 2020-11-24 08:03:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
*Alig kérdez rá az említettre és az meg is jelenik. Bárcsak minden ilyen szerencsésen alakulna az életében. Biccent a középmagas, rövid hajú félvérnek, aki kiemelt Elgroon-ként azonosítja magát. Nincs oka azt hinni, hogy hazudik, úgyhogy végig hallgatja, mit szeretne a férfi a csomagokkal. Nincs kedve itt szobrozni egész nap, így rögvest bólint a kérdésre.*
- Máris elrendezem uram. *Elveszi a kulcsot, és a festő készleten és két vásznon kívül mindent felvisz kiemelt Elgroon szobájába. Bezárja maga után az ajtót, majd leérve leadja a kulcsot a pultnál, ahogy a férfi kérte. A festő készletet és a két vászont hóna alá kapja és elindul az istálló felé. Az istállós fiú kezébe nyomja a kért dolgokat és meghagyja neki, hogy erősítse azokat kiemelt Elgroon lovára. Az istállós fiú elrendezi a dolgokat, így mehet is vissza őrhelyére a kovácsműhelybe. Nem megy vissza a pulthoz elköszönni, hanem az istálló után elhagyja a kalmárt és vissza indul a Kovácsműhelybe.*
//Elgroon felszerelései//
*Alig kérdez rá az említettre és az meg is jelenik. Bárcsak minden ilyen szerencsésen alakulna az életében. Biccent a középmagas, rövid hajú félvérnek, aki kiemelt Elgroon-ként azonosítja magát. Nincs oka azt hinni, hogy hazudik, úgyhogy végig hallgatja, mit szeretne a férfi a csomagokkal. Nincs kedve itt szobrozni egész nap, így rögvest bólint a kérdésre.*
- Máris elrendezem uram. *Elveszi a kulcsot, és a festő készleten és két vásznon kívül mindent felvisz kiemelt Elgroon szobájába. Bezárja maga után az ajtót, majd leérve leadja a kulcsot a pultnál, ahogy a férfi kérte. A festő készletet és a két vászont hóna alá kapja és elindul az istálló felé. Az istállós fiú kezébe nyomja a kért dolgokat és meghagyja neki, hogy erősítse azokat kiemelt Elgroon lovára. Az istállós fiú elrendezi a dolgokat, így mehet is vissza őrhelyére a kovácsműhelybe. Nem megy vissza a pulthoz elköszönni, hanem az istálló után elhagyja a kalmárt és vissza indul a Kovácsműhelybe.*
5047. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 22:23:13
Üzenet elküldve: 2020-11-23 22:23:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Darok//
~Inkább elszegődnek rabszolgának.~ *Visszhangzik gondolatai között az egyszerűségében is kemény mondat. Eddig is tisztában volt vele, hogy nem tud sokat, nem, hogy a sivatagon túli, de még a sivatagi népekről sem. Most azonban ez a nemtudás egészen más szintekre emelkedett, más vetületbe helyezkedett. Ha józanabb lenne, biztosan igyekezne megérteni az élethelyzetet, melyben a rabszolgaságot kilátásként tartják számon, ennyi pohár wegtoreni után viszont megelégszik a felszínes értelem kapirgálásával.*
- Akkor... én örülök, hogy így alakult! *Jobb szavakat nem találva teszi meg talán sutának ható megállapítását, mi azon felül, hogy esetlennek tűnhet szájából, teljesen őszintének is érezheti ivócimborája. Nem szeretne sajnálatot érezni a másik iránt, hiszen elmondásából pont az derül ki, hogy inkább szerencsésnek tartja sorsának alakulását. Na meg, egy férfi ember, pláne egy hím ork igazán méltóságon alulinak tarthatja, ha szánják. Mégsem tud máshogy érezni, bár ezt a külvilág felé igyekszik palástolni.
A komorabb (legalábbis parfümkészítőnk számára) hangvételű témák sorát saját személyes tragédiájának felelevenítésével folytatják, miről ugyan szűkszavúan, de igazan nyilatkozik. S mivel Darok nem kapott az alkalmon további kérdezősködésre, hát nem fejti ki bővebben.
Ahogy hímekkel kapcsolatos szándékait sem, bár azokon nincs is nagyon mit cifrázni. Az orkkal együtt nevet saját kérdésén, s az így ajkán felejtett vigyorral hallgatja szerelmi életének alakulását.*
- Ez egy bölcs gondolat! Nemes hím vagy te Darok, ezt el kell ismernem! *Dicséri szinte már ünnepélyes gesztusokkal a másikat. Még bal kezét is megemeli, hogy a saját jobbjára fonódó, vaskos kézfejet elismerően lapogassa meg néhányszor.
Eztán már nem sok választja el őket attól, hogy nyertest hirdessenek, mint ahogy az eszméletvesztéstől sem, ha így folytatják. Persze Wint ez nem akadályozza meg abban, hogy újabb üveg rumot rendeltessen kettősüknek. A minden bizonnyal bóknak szánt megállapítást, miszerint nem semmi, egy bezsebelő biccentéssel reagálja, ám a következő szavakra nem tud mást, mint meglepetten felkacagni.*
- A szobámba? Hogy felkísérni? *Értetlenkedik vihogva, mintha nem is a közös nyelven szólna hozzá a hím.* Hát, akkor majd ferdén kísérsz fel. Annyi bajunk legyen! *Vicceli el végül, mert, hát igazán nem vár ő el ilyesféle nagylelkűséget asztaltársától. Mindazonáltal nagyon kapálózni sem fog a dolog ellen, ha valóban bekövetkezik. Annyi biztos, hogy rá fog férni két, erős, támogató kar, ha egyáltalán épségben kikeverednek a mai estéből. Ami, a kiérkezett szeszt elnézve, egyre valószínűtlenebb.*
- Megtisztelsz! *Vihog továbbra is, s elsőbbségét megragadva kezdi kifejteni Darok fogásából jobbját. Elvégre, ha már nem versenyszerűen folytatják, talán erre a pozícióra sincs szükség a továbbiakban. Ha engedik neki, ha nem, megbontja a rumot, s először a hímét, majd saját poharát tölti púposra. Jó, az asztallapra is jut azért bőven.*
- Na de! *Kortyol ezúttal aprót a sötét nedűből, éppen csak, hogy megízlelhesse, mit eddig fék nélkül nyakalt.* Néhány éjszakán biztos elfért melletted egy-két nőstény! *Persze, hogy visszakanyarodik a sikamlós tematikához, nem is ő lenne, ha annyiban hagyná ezt a kérdéskört.*
//Darok//
~Inkább elszegődnek rabszolgának.~ *Visszhangzik gondolatai között az egyszerűségében is kemény mondat. Eddig is tisztában volt vele, hogy nem tud sokat, nem, hogy a sivatagon túli, de még a sivatagi népekről sem. Most azonban ez a nemtudás egészen más szintekre emelkedett, más vetületbe helyezkedett. Ha józanabb lenne, biztosan igyekezne megérteni az élethelyzetet, melyben a rabszolgaságot kilátásként tartják számon, ennyi pohár wegtoreni után viszont megelégszik a felszínes értelem kapirgálásával.*
- Akkor... én örülök, hogy így alakult! *Jobb szavakat nem találva teszi meg talán sutának ható megállapítását, mi azon felül, hogy esetlennek tűnhet szájából, teljesen őszintének is érezheti ivócimborája. Nem szeretne sajnálatot érezni a másik iránt, hiszen elmondásából pont az derül ki, hogy inkább szerencsésnek tartja sorsának alakulását. Na meg, egy férfi ember, pláne egy hím ork igazán méltóságon alulinak tarthatja, ha szánják. Mégsem tud máshogy érezni, bár ezt a külvilág felé igyekszik palástolni.
A komorabb (legalábbis parfümkészítőnk számára) hangvételű témák sorát saját személyes tragédiájának felelevenítésével folytatják, miről ugyan szűkszavúan, de igazan nyilatkozik. S mivel Darok nem kapott az alkalmon további kérdezősködésre, hát nem fejti ki bővebben.
Ahogy hímekkel kapcsolatos szándékait sem, bár azokon nincs is nagyon mit cifrázni. Az orkkal együtt nevet saját kérdésén, s az így ajkán felejtett vigyorral hallgatja szerelmi életének alakulását.*
- Ez egy bölcs gondolat! Nemes hím vagy te Darok, ezt el kell ismernem! *Dicséri szinte már ünnepélyes gesztusokkal a másikat. Még bal kezét is megemeli, hogy a saját jobbjára fonódó, vaskos kézfejet elismerően lapogassa meg néhányszor.
Eztán már nem sok választja el őket attól, hogy nyertest hirdessenek, mint ahogy az eszméletvesztéstől sem, ha így folytatják. Persze Wint ez nem akadályozza meg abban, hogy újabb üveg rumot rendeltessen kettősüknek. A minden bizonnyal bóknak szánt megállapítást, miszerint nem semmi, egy bezsebelő biccentéssel reagálja, ám a következő szavakra nem tud mást, mint meglepetten felkacagni.*
- A szobámba? Hogy felkísérni? *Értetlenkedik vihogva, mintha nem is a közös nyelven szólna hozzá a hím.* Hát, akkor majd ferdén kísérsz fel. Annyi bajunk legyen! *Vicceli el végül, mert, hát igazán nem vár ő el ilyesféle nagylelkűséget asztaltársától. Mindazonáltal nagyon kapálózni sem fog a dolog ellen, ha valóban bekövetkezik. Annyi biztos, hogy rá fog férni két, erős, támogató kar, ha egyáltalán épségben kikeverednek a mai estéből. Ami, a kiérkezett szeszt elnézve, egyre valószínűtlenebb.*
- Megtisztelsz! *Vihog továbbra is, s elsőbbségét megragadva kezdi kifejteni Darok fogásából jobbját. Elvégre, ha már nem versenyszerűen folytatják, talán erre a pozícióra sincs szükség a továbbiakban. Ha engedik neki, ha nem, megbontja a rumot, s először a hímét, majd saját poharát tölti púposra. Jó, az asztallapra is jut azért bőven.*
- Na de! *Kortyol ezúttal aprót a sötét nedűből, éppen csak, hogy megízlelhesse, mit eddig fék nélkül nyakalt.* Néhány éjszakán biztos elfért melletted egy-két nőstény! *Persze, hogy visszakanyarodik a sikamlós tematikához, nem is ő lenne, ha annyiban hagyná ezt a kérdéskört.*
5046. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 20:09:30
Üzenet elküldve: 2020-11-23 20:09:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
//Elgroon felszerelései//
* Korán lefeküdt, így aztán kipihenten ébred reggel. Mégsem ébredt viszont elég korán, mert mire rendbe szedve lesétál reggelizni, addigra Ephemia kisasszony már az asztalnál teázik.*
- Jó reggelt kívánok!* Köszön be mindenkinek egyszerre. Indulna is, hogy csatlakozzon a megrendelőjéhez, de félfüllel meghallja a kiemelt ügyfél szót.*
- Egy pillanat és megyek.* Szól oda, de mielőtt oda indulna a reggeliző kisasszonyhoz lép.*
- Jó étvágyat! Rögtön jövök én is, csak ahogy hallom szükség van rám.* Udvariasan távozik hát az ork és a gnóm irányába.*
- Kisasszony, Uram!* Biccent a kettősnek is.* Úgy hallom engem keresnek.* A becsomagolt holmiról rögtön leesik neki, hogy ez bizony az öve lehet, így aztán nem is pazarolja tovább senki drága idejét.*
- Azt hiszem az az enyém lesz. Nagyszerű!* Lelkendezik, de most nincs ideje sorra mindent átnézni. Feltételezhetően a festő kellékek külön vannak csomagolva, így aztán hamar rátér a tárgyra.*
- Kérem sietek, mert a mai nappal utazom el. Megtenné, hogy felviszi a holmim a szobámba? A kulcsot utána leadhatja, mert jó ideig távol leszek. Lenne pár dolog amit magammal vinnék az útra. A festő készletem és két vászont. Ezeket kérem az istállóba legyenek szívesek átvitetni és a lovamra erősíteni. Az istálló fiú tudja melyik az enyém. Előre is köszönöm!* Feleli az orknak, mert ennyi igazán beleférhet a házhoz szállítás súlyos díjába, ami nem kevesebb, mint százötven arany volt. Ezt letudva a gnóm pultoshoz fordul.*
- Gyorsan megreggeliznék. Szeretnék egy Feketelevest tejjel és egy csepp mézzel 5 aranyért, meg egy Kürtőskalácsot 6 aranyért . Kérem a tejet jó bőven töltse a tejet meg az a méz is jó nagy csepp legyen!* Azzal, hogy kellően motiválja ad még Balkócza Xavylarinak 8 aranyat . Remélhetőleg most már csatlakozhat a reggeliző hölgyhöz, hogy maga is hamar túlessen a napindítón.*
//Elgroon felszerelései//
* Korán lefeküdt, így aztán kipihenten ébred reggel. Mégsem ébredt viszont elég korán, mert mire rendbe szedve lesétál reggelizni, addigra Ephemia kisasszony már az asztalnál teázik.*
- Jó reggelt kívánok!* Köszön be mindenkinek egyszerre. Indulna is, hogy csatlakozzon a megrendelőjéhez, de félfüllel meghallja a kiemelt ügyfél szót.*
- Egy pillanat és megyek.* Szól oda, de mielőtt oda indulna a reggeliző kisasszonyhoz lép.*
- Jó étvágyat! Rögtön jövök én is, csak ahogy hallom szükség van rám.* Udvariasan távozik hát az ork és a gnóm irányába.*
- Kisasszony, Uram!* Biccent a kettősnek is.* Úgy hallom engem keresnek.* A becsomagolt holmiról rögtön leesik neki, hogy ez bizony az öve lehet, így aztán nem is pazarolja tovább senki drága idejét.*
- Azt hiszem az az enyém lesz. Nagyszerű!* Lelkendezik, de most nincs ideje sorra mindent átnézni. Feltételezhetően a festő kellékek külön vannak csomagolva, így aztán hamar rátér a tárgyra.*
- Kérem sietek, mert a mai nappal utazom el. Megtenné, hogy felviszi a holmim a szobámba? A kulcsot utána leadhatja, mert jó ideig távol leszek. Lenne pár dolog amit magammal vinnék az útra. A festő készletem és két vászont. Ezeket kérem az istállóba legyenek szívesek átvitetni és a lovamra erősíteni. Az istálló fiú tudja melyik az enyém. Előre is köszönöm!* Feleli az orknak, mert ennyi igazán beleférhet a házhoz szállítás súlyos díjába, ami nem kevesebb, mint százötven arany volt. Ezt letudva a gnóm pultoshoz fordul.*
- Gyorsan megreggeliznék. Szeretnék egy Feketelevest tejjel és egy csepp mézzel 5 aranyért
, meg egy Kürtőskalácsot 6 aranyért . Kérem a tejet jó bőven töltse a tejet meg az a méz is jó nagy csepp legyen!* Azzal, hogy kellően motiválja ad még Balkócza Xavylarinak 8 aranyat . Remélhetőleg most már csatlakozhat a reggeliző hölgyhöz, hogy maga is hamar túlessen a napindítón.*
5045. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:11:41
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:11:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Elgroon felszerelései//
//Xavy//
*A gnóm lányka azt mondja, hogy ismer itteni dolgozót. Ez már haladás lenne az ügyben, így megörül neki az ork. Egy fehér kötényes férfit mutat neki, akit nem lát ebből a szögből, de legalább megtudja, hogy felszolgáló lehet.*
- Köszönöm! *Fogja a kordélyt és a lovat, hogy a Kalmár hátsó bejáratához szállítsa az árut. Ott megállítja a lovas kordélyt, majd itt megköti az állatot. A csomagokat két részletben behordja, hiszen erőnek nincsen híján. Letesz mindent a pult elé, ahol megpillantja a gnóm lányt, aki útba igazította.*
- Hát te? *Meglepődik kis időre, majd mintha mi sem történt volna folytatja.*
- Darok vagyok. Aztyan új verőlegénye. Itt a papír róla. *Előveszi páncélja mögül a papírost, amit Aztyan írt róla a műhelyben. Le van pecsételve és le van írva benne, hogy Darok a kereskedőház egyik őre.*
- Valamilyen kiemelt Elgroon-nak hoztam a rendelését. Itt vannak becsomagolva, egyenesen a műhelyből megküldve. Megmutatod ki az, hogy átadjam neki? *Most talán sikerül meglelnie a férfit, akinek oda kell adnia a rendelését. Kiemelt ügyfél Aztyan szerint így nem akarja megvárakoztatni a férfit.*
//Xavy//
*A gnóm lányka azt mondja, hogy ismer itteni dolgozót. Ez már haladás lenne az ügyben, így megörül neki az ork. Egy fehér kötényes férfit mutat neki, akit nem lát ebből a szögből, de legalább megtudja, hogy felszolgáló lehet.*
- Köszönöm! *Fogja a kordélyt és a lovat, hogy a Kalmár hátsó bejáratához szállítsa az árut. Ott megállítja a lovas kordélyt, majd itt megköti az állatot. A csomagokat két részletben behordja, hiszen erőnek nincsen híján. Letesz mindent a pult elé, ahol megpillantja a gnóm lányt, aki útba igazította.*
- Hát te? *Meglepődik kis időre, majd mintha mi sem történt volna folytatja.*
- Darok vagyok. Aztyan új verőlegénye. Itt a papír róla. *Előveszi páncélja mögül a papírost, amit Aztyan írt róla a műhelyben. Le van pecsételve és le van írva benne, hogy Darok a kereskedőház egyik őre.*
- Valamilyen kiemelt Elgroon-nak hoztam a rendelését. Itt vannak becsomagolva, egyenesen a műhelyből megküldve. Megmutatod ki az, hogy átadjam neki? *Most talán sikerül meglelnie a férfit, akinek oda kell adnia a rendelését. Kiemelt ügyfél Aztyan szerint így nem akarja megvárakoztatni a férfit.*
5044. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:02:23
Üzenet elküldve: 2020-11-23 09:02:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Winyra//
*Winyra hangosan kifejezi ellenérzését a rabszolgasággal kapcsolatban. Ezzel valahol egyet is tud érteni, de ahonnan jött, az egy kicsit más kultúra. *
- Én sem vagyok a rabszolgaság mellett, de mifelénk a semmitől még az is jobb. Rabszolgaként kapsz ételt, van hová lefeküdnöd. De ha magányosan tengődsz, akkor se élelmed se fekhelyed. Inkább elszegődnek rabszolgának. *Próbál egy kicsit betekintést engedni abba, hogy milyen állapotok vannak a sivatagon túl, messze innen. A következő kérdésre, hogy ez mikor volt, szívesen válaszol. Nem jelent neki nehézséget beszélni róla, főként ennyi rum után.*
- Ez régen volt. Árva kölyök voltam, s a legjobb, ami történhetett, hogy rabszolga lettem. Másként vagy éhen halok vagy megfagyok, netalán megölnek. Ahogy nőttem, erősödtem, meglátták a lehetőséget abban, hogy harcost neveljenek belőlem. Azt mondták, hogy ha hasznos tagja leszek a törzsnek, akkor felszabadítanak. Ez így is lett. Leróttam a hét évet, amivel úgymond kifizettem magam. Mikor ez letelt, akkor úgy éreztem világot kell lássak. Így kerültem ide. *A kíváncsi kérdésekre próbál összeszedetten felelni, már ahogy sikerül. A biztatást hálásan fogadja a nősténytől. Darok is úgy gondolja, hogy ez jó hely lesz neki. A másikat faggatva nem tud meg sokat róla. Még azt sem, hogy veszített e el valakit a pusztításkor. Azt azért megtudja, hogy Winyra szórakozást keres errefelé és nem társat. Felnevet a kérdésen, hogy esett e már rá ork nőstény választása.*
- Esett volna, de se a rabszolga lét, se a zsoldos élet nem kedvez az ilyesminek. Mindkettő kockázatos és nem volt kedvem az özvegység bizalmatlanságába sodorni valakit. *Ez itt sokkal nyugodtabb vidék az ilyesmihez, amit odahaza el se tudott volna képzelni. De most elsősorban az életét szeretné itt megalapozni. Beilleszkedni, aztán majd magától jön szépe a többi. A nőstény nem örül a hirtelen győzelemnek ezért ravaszul a győztes jutalmául még egy üveg rumot kér. Darok ezt megrendeli neki, s hamar az asztalukra teszik az újabb, tele üveg rumot.*
- Te aztán nem vagy semmi. Ugye tudod, hogy ha még iszok párral, nem tudlak egyenesen felkísérni a szobádba. *Jelen állapotában már felnevet szinte mindenen. Kötelességének érzi, hogy a nőstényt a szobájába kísérje, mert a lépcsőn könnyen leesne bódult állapotban, az pedig rossz fényt vetne rá mint biztonsági őrre.*
- Nőstényeké az elsőbbség. *Vigyorogva tolja az üveg rumot a másik elé, hogy ha tényleg ennyire a padlóra akarja inni magát, akkor megtehesse.*
//Winyra//
*Winyra hangosan kifejezi ellenérzését a rabszolgasággal kapcsolatban. Ezzel valahol egyet is tud érteni, de ahonnan jött, az egy kicsit más kultúra. *
- Én sem vagyok a rabszolgaság mellett, de mifelénk a semmitől még az is jobb. Rabszolgaként kapsz ételt, van hová lefeküdnöd. De ha magányosan tengődsz, akkor se élelmed se fekhelyed. Inkább elszegődnek rabszolgának. *Próbál egy kicsit betekintést engedni abba, hogy milyen állapotok vannak a sivatagon túl, messze innen. A következő kérdésre, hogy ez mikor volt, szívesen válaszol. Nem jelent neki nehézséget beszélni róla, főként ennyi rum után.*
- Ez régen volt. Árva kölyök voltam, s a legjobb, ami történhetett, hogy rabszolga lettem. Másként vagy éhen halok vagy megfagyok, netalán megölnek. Ahogy nőttem, erősödtem, meglátták a lehetőséget abban, hogy harcost neveljenek belőlem. Azt mondták, hogy ha hasznos tagja leszek a törzsnek, akkor felszabadítanak. Ez így is lett. Leróttam a hét évet, amivel úgymond kifizettem magam. Mikor ez letelt, akkor úgy éreztem világot kell lássak. Így kerültem ide. *A kíváncsi kérdésekre próbál összeszedetten felelni, már ahogy sikerül. A biztatást hálásan fogadja a nősténytől. Darok is úgy gondolja, hogy ez jó hely lesz neki. A másikat faggatva nem tud meg sokat róla. Még azt sem, hogy veszített e el valakit a pusztításkor. Azt azért megtudja, hogy Winyra szórakozást keres errefelé és nem társat. Felnevet a kérdésen, hogy esett e már rá ork nőstény választása.*
- Esett volna, de se a rabszolga lét, se a zsoldos élet nem kedvez az ilyesminek. Mindkettő kockázatos és nem volt kedvem az özvegység bizalmatlanságába sodorni valakit. *Ez itt sokkal nyugodtabb vidék az ilyesmihez, amit odahaza el se tudott volna képzelni. De most elsősorban az életét szeretné itt megalapozni. Beilleszkedni, aztán majd magától jön szépe a többi. A nőstény nem örül a hirtelen győzelemnek ezért ravaszul a győztes jutalmául még egy üveg rumot kér. Darok ezt megrendeli neki, s hamar az asztalukra teszik az újabb, tele üveg rumot.*
- Te aztán nem vagy semmi. Ugye tudod, hogy ha még iszok párral, nem tudlak egyenesen felkísérni a szobádba. *Jelen állapotában már felnevet szinte mindenen. Kötelességének érzi, hogy a nőstényt a szobájába kísérje, mert a lépcsőn könnyen leesne bódult állapotban, az pedig rossz fényt vetne rá mint biztonsági őrre.*
- Nőstényeké az elsőbbség. *Vigyorogva tolja az üveg rumot a másik elé, hogy ha tényleg ennyire a padlóra akarja inni magát, akkor megtehesse.*
5043. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-22 13:07:11
Üzenet elküldve: 2020-11-22 13:07:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Indulás másnap reggel//
*Mikor felmászik a ládákra, már éppen nyúlna a konyharuhához, mikor odalép hozzá Ephemia. Rendel tőle néhány dolgot, ezekért pedig elveszi az aranyakat és berakja a kasszába.*
-Azonnal adom is. *Már megy is a konyhára, hogy leadja a rendelést a hamuba sült pogácsára, majd egy kanna forró vízzel tér vissza, hogy elkészítse a teát. A leveleket beletömi a szűrőbe és átcsorgatja rajta a vizet, majd hagyja benne állni is egy kicsit. Majd ismét lemászik és tüsténkedik, majd megjelenik a konyhából kettő citromos süteménnyel egy nagy tányéron, két villával. ~Én is be tudok nyomki kettőt egyszerre, de lehet, hogy ő viszi valakinek.~ Állapítja meg, és nem szeretne túl nagyot tévedni. Ezt követően felrakja a pultra a teát és megy vissza a konyhára a pogácsáért. Már reggel korán begyúrják, és jó melegen tartják, hogy ilyenkor már csak ki kelljen sütni. Három nagy pogácsával tér vissza.*
-Esetleg csomagoljam be? *Ha kéri a nő, akkor megteszi, ha nem, akkor csak odatolja tányéron azokat is.*
-Egészségére váljék, ma a hamu különösen friss volt, a pogácsa mindig ilyenkor a legfinomabb. *Kacsint valami sokatmondót, bár, hogy ez alatt mit ért nem részletezi.*
*Mikor felmászik a ládákra, már éppen nyúlna a konyharuhához, mikor odalép hozzá Ephemia. Rendel tőle néhány dolgot, ezekért pedig elveszi az aranyakat és berakja a kasszába.*
-Azonnal adom is. *Már megy is a konyhára, hogy leadja a rendelést a hamuba sült pogácsára, majd egy kanna forró vízzel tér vissza, hogy elkészítse a teát. A leveleket beletömi a szűrőbe és átcsorgatja rajta a vizet, majd hagyja benne állni is egy kicsit. Majd ismét lemászik és tüsténkedik, majd megjelenik a konyhából kettő citromos süteménnyel egy nagy tányéron, két villával. ~Én is be tudok nyomki kettőt egyszerre, de lehet, hogy ő viszi valakinek.~ Állapítja meg, és nem szeretne túl nagyot tévedni. Ezt követően felrakja a pultra a teát és megy vissza a konyhára a pogácsáért. Már reggel korán begyúrják, és jó melegen tartják, hogy ilyenkor már csak ki kelljen sütni. Három nagy pogácsával tér vissza.*
-Esetleg csomagoljam be? *Ha kéri a nő, akkor megteszi, ha nem, akkor csak odatolja tányéron azokat is.*
-Egészségére váljék, ma a hamu különösen friss volt, a pogácsa mindig ilyenkor a legfinomabb. *Kacsint valami sokatmondót, bár, hogy ez alatt mit ért nem részletezi.*
5042. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-22 11:46:29
Üzenet elküldve: 2020-11-22 11:46:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Indulás másnap reggel//
*Kipihenten ébred fel a szobában, amit kivett magának előző nap. Kivételesen rémálmok sem gyötörték az éjjel. Fetreng még egy darabig a reggel félhomályában, aztán felkel és igyekszik elkészülni. Tiszta ruhát ölt fel, haját is gondosan megcsinálja, aztán rendet rak és összepakol, mielőtt táskáit hurcolva lemenne a fogadótérbe.
Ha minden igaz, most reggel indulnak a birtokra Elgroonnal, s ha a férfi még nincs lent, ő megvárja. Amennyiben lent van, úgy talán nem bánja, ha indulás előtt Ephemia megreggelizik. Ennek fényében vásárol 3 darab Hamuban sült tepertős pogácsa-t 12 aranyért , 2 darab Citromos-mézes süteményt 8 aranyért , és egy csésze fekete Tea-t 2 aranyért.
Ha megkapja a rendelt ételeket és italt, úgy neki is lát azokat elfogyasztani, hisz éhen nem indul el bizony sehová.*
*Kipihenten ébred fel a szobában, amit kivett magának előző nap. Kivételesen rémálmok sem gyötörték az éjjel. Fetreng még egy darabig a reggel félhomályában, aztán felkel és igyekszik elkészülni. Tiszta ruhát ölt fel, haját is gondosan megcsinálja, aztán rendet rak és összepakol, mielőtt táskáit hurcolva lemenne a fogadótérbe.
Ha minden igaz, most reggel indulnak a birtokra Elgroonnal, s ha a férfi még nincs lent, ő megvárja. Amennyiben lent van, úgy talán nem bánja, ha indulás előtt Ephemia megreggelizik. Ennek fényében vásárol 3 darab Hamuban sült tepertős pogácsa-t 12 aranyért
, 2 darab Citromos-mézes süteményt 8 aranyért , és egy csésze fekete Tea-t 2 aranyért. Ha megkapja a rendelt ételeket és italt, úgy neki is lát azokat elfogyasztani, hisz éhen nem indul el bizony sehová.*
5041. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-11-21 12:20:10
Üzenet elküldve: 2020-11-21 12:20:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A művészet oltárán//
*A határokat feszegető művészet és Pirtianes kevésbé emlegetett oldalának taglalása játékos csacsogás. Huncutkodás az érzékekkel. Ebben Yeza igazán jó és élvezi is. Ám amikor arról a bizonyos szikráról esik szó, a férfitól érkező válasz egy pillanatra visszaüt. A mosoly nem tűnik el a lány arcáról, de mozdulatlanná merevedik a vonásain. Nem volt felkészülve rá, hogy ráköszön a Wäor emléke. Halálig tagadná a szerelem vádját, ez nem kétséges, de örök igazság, hogy az ilyesmi nem választás kérdése. Nem bánta meg, hogy otthagyta Vadvédben a vadászt, de egy kis része még reménykedik benne, hogy újra látja. Vagy ha nem is, legalább hogy jó élete van... valahol.
Hamar elhessegeti az emlékeket és figyelmét visszafordítja a mesterre. Talán a férfi észre sem vett az egészből semmit.*
- Nos, a múzsának nevet adni mindig a művész tiszte, nem igaz? *pillant Elgroonra.*
- Régen bordély volt, tudta? *kérdezi. Ujjai elmélázva cirógatják az ágytakarót.* - A fogadó. Kósza Pinty néven volt ismert. Hisz a hely szellemében, Elgroon mester? Abban, hogy a falak megőriznek valamit a múlt lenyomatából?
*Lustán nyújtózva kel fel, akár egy macska, és a talpa is éppen olyan puhán éri a padlót.*
- Megszomjaztam. Lehetek olyan pimasz, hogy kérjek még egy korty bort a mestertől? *dorombolja füstös hangján. Ha a férfi teljesíti a kívánságát, mire visszafordul a pohárral, Yeza már el is foglalja a művész korábbi helyét, hogy szemügyre vegye az elkészült vázlatokat. Persze csak ha nem akadályozzák meg ebben. Mikor újból felkel, tesz még egy kíváncsiskodó kört a szobában. Szemmel láthatóan nem zavarja a meztelensége.*
- Őszintén szólva meglepett kissé a témaválasztása *szólal meg végül.* - Önből inkább tájképeket, aprólékos csendéleteket néztem volna ki elsőre. *Itt megejt egy mosolygós vállvonást.* - De senki sem tévedhetetlen. *Beszéd közben tovább nézelődik, de igyekszik nem túl messzire menni.* - Mi hajtotta épp erre? Ó, a művészet kész misztikum *sóhajt, mint aki sosem érhet fel a téma megértéséhez.* - A családja nem fájlalja távollétét odahaza Lihanechben?
//A művészet oltárán//
*A határokat feszegető művészet és Pirtianes kevésbé emlegetett oldalának taglalása játékos csacsogás. Huncutkodás az érzékekkel. Ebben Yeza igazán jó és élvezi is. Ám amikor arról a bizonyos szikráról esik szó, a férfitól érkező válasz egy pillanatra visszaüt. A mosoly nem tűnik el a lány arcáról, de mozdulatlanná merevedik a vonásain. Nem volt felkészülve rá, hogy ráköszön a Wäor emléke. Halálig tagadná a szerelem vádját, ez nem kétséges, de örök igazság, hogy az ilyesmi nem választás kérdése. Nem bánta meg, hogy otthagyta Vadvédben a vadászt, de egy kis része még reménykedik benne, hogy újra látja. Vagy ha nem is, legalább hogy jó élete van... valahol.
Hamar elhessegeti az emlékeket és figyelmét visszafordítja a mesterre. Talán a férfi észre sem vett az egészből semmit.*
- Nos, a múzsának nevet adni mindig a művész tiszte, nem igaz? *pillant Elgroonra.*
- Régen bordély volt, tudta? *kérdezi. Ujjai elmélázva cirógatják az ágytakarót.* - A fogadó. Kósza Pinty néven volt ismert. Hisz a hely szellemében, Elgroon mester? Abban, hogy a falak megőriznek valamit a múlt lenyomatából?
*Lustán nyújtózva kel fel, akár egy macska, és a talpa is éppen olyan puhán éri a padlót.*
- Megszomjaztam. Lehetek olyan pimasz, hogy kérjek még egy korty bort a mestertől? *dorombolja füstös hangján. Ha a férfi teljesíti a kívánságát, mire visszafordul a pohárral, Yeza már el is foglalja a művész korábbi helyét, hogy szemügyre vegye az elkészült vázlatokat. Persze csak ha nem akadályozzák meg ebben. Mikor újból felkel, tesz még egy kíváncsiskodó kört a szobában. Szemmel láthatóan nem zavarja a meztelensége.*
- Őszintén szólva meglepett kissé a témaválasztása *szólal meg végül.* - Önből inkább tájképeket, aprólékos csendéleteket néztem volna ki elsőre. *Itt megejt egy mosolygós vállvonást.* - De senki sem tévedhetetlen. *Beszéd közben tovább nézelődik, de igyekszik nem túl messzire menni.* - Mi hajtotta épp erre? Ó, a művészet kész misztikum *sóhajt, mint aki sosem érhet fel a téma megértéséhez.* - A családja nem fájlalja távollétét odahaza Lihanechben?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7094-7113