Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 239 (4761. - 4780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4780. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 00:15:38
Üzenet elküldve: 2020-09-08 00:15:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Gwaeren nem valami jó emberismerő, ezért nem is próbál Wrexan lelkében vájkálni, és arra sem figyel fel, hogy a férfi kissé feszeng mellette. Tényleg nem valami bizalomgerjesztő a lány, nem is a legtisztább fajta, és sokkal többet ad a fegyverei épségére-szépségére, mint a ruháiéra. Harsány viselkedéséről nem is beszélve. Most is csak azon kerekedik el a szeme, hogy a játékospartnere még soha nem bagózott.*
- Hogy mi? *Kérdez rá csodálkozva.* Semmi személyes, de az férfidolog. *Alaposan megnyomja a férfi szót, de egyértelmű, hogy nem gondolja komolyan. Ő, aki még csak nem is férfi.* ~ Mindenesetre csak társaságban jó rágyújtani, különben sehogy. ~ *Véli magában, úgyhogy el is veti a tervet. Hátra fordulva a felszolgálókat szuggerálja a tekintetével, és rendel is, amint lehet.*
- Rendes fickónak tűnsz, tudom, hogy fizettél volna, ha te vesztesz. *Magyarázza.* Ne sérts meg, pajtás. *Azzal rendel is: két Törpe sört vesz 32 aranyért,
magának pedig egy Vándorok eledele nevű ételt választ, 12 aranyért. *
- Egészségedre! *Kacsint a fickóra, és kíváncsi rá, mit szól hozzá, hogy ő hordja a nadrágot. Mulattatja a helyzet, még akkor is, ha rosszul tűri a vereséget. Az élet ilyen, egyszer fent, egyszer lent. De legalább a törpe sör marha jó!*
*Gwaeren nem valami jó emberismerő, ezért nem is próbál Wrexan lelkében vájkálni, és arra sem figyel fel, hogy a férfi kissé feszeng mellette. Tényleg nem valami bizalomgerjesztő a lány, nem is a legtisztább fajta, és sokkal többet ad a fegyverei épségére-szépségére, mint a ruháiéra. Harsány viselkedéséről nem is beszélve. Most is csak azon kerekedik el a szeme, hogy a játékospartnere még soha nem bagózott.*
- Hogy mi? *Kérdez rá csodálkozva.* Semmi személyes, de az férfidolog. *Alaposan megnyomja a férfi szót, de egyértelmű, hogy nem gondolja komolyan. Ő, aki még csak nem is férfi.* ~ Mindenesetre csak társaságban jó rágyújtani, különben sehogy. ~ *Véli magában, úgyhogy el is veti a tervet. Hátra fordulva a felszolgálókat szuggerálja a tekintetével, és rendel is, amint lehet.*
- Rendes fickónak tűnsz, tudom, hogy fizettél volna, ha te vesztesz. *Magyarázza.* Ne sérts meg, pajtás. *Azzal rendel is: két Törpe sört vesz 32 aranyért,
magának pedig egy Vándorok eledele nevű ételt választ, 12 aranyért. *- Egészségedre! *Kacsint a fickóra, és kíváncsi rá, mit szól hozzá, hogy ő hordja a nadrágot. Mulattatja a helyzet, még akkor is, ha rosszul tűri a vereséget. Az élet ilyen, egyszer fent, egyszer lent. De legalább a törpe sör marha jó!*
4779. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-07 23:11:09
Üzenet elküldve: 2020-09-07 23:11:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia nem észlel semmi olyan látványos sérülést, ami sürgősen ellátásra szorulna, aminek részben örül, részben pedig aggasztja, hogy valami szemmel nem látható probléma okozza a fájdalmat. Csak bízni tud abban, hogy Torskelnek nem sérült meg valami a belsőjében, ami repedést, vérzést okoz, ami számtalan harcos életét követelte már. Nem hozza sem lázba, sem zavarba a félmeztelen férfi felsőteste, tárgyilagosan tekint rá. Ugyanez a közömbösség érződik ki mozdulataiból is, amikor ellenőrzés gyanánt végig tapogatja, és apró nyomásokkal ellenőrzi Torskel hasát.*
- Mit gondolsz, tudnál enni?
*Az ágy másik oldalára sétál, segít a párna megigazításában, majd gyengéd mozdulattal jelzi a férfi számára, hogy dőljön hátra és pihenjen.*
- Karheia...
*Feleli némi habozás után kissé meglepetten, majd gyorsan kiegészíti bemutatkozását.*
- Nem tartozol hálával. A Szellemek okkal vezettek hozzád, én pedig csak megtettem az elvárható minimumot.
*Talán túlaggódásnak tűnhet, de csuklóját ismételten Torskel homlokához érinti, hogy ellenőrizze testhőmérsékletét.*
- Mindenképpen hozatok fájdalomcsillapítót.
*Magyarázza miközben elmereng, hogy mi másra lehet még szükség, és természetesen éberen figyeli, hogy Torskel esetleg mit kíván.*
- Enned kell és pihenned, most ez a legfontosabb. Holnapra talán jobban leszel. Van e bármire szükséged ezen kívül?
*Kérdezi még utoljára mielőtt kifordulna az ajtón, amin korábban kopogtattak, de sajnos elpazarolta idejét Torskel ingének és csizmáinak lerángatásával.*
*Karheia nem észlel semmi olyan látványos sérülést, ami sürgősen ellátásra szorulna, aminek részben örül, részben pedig aggasztja, hogy valami szemmel nem látható probléma okozza a fájdalmat. Csak bízni tud abban, hogy Torskelnek nem sérült meg valami a belsőjében, ami repedést, vérzést okoz, ami számtalan harcos életét követelte már. Nem hozza sem lázba, sem zavarba a félmeztelen férfi felsőteste, tárgyilagosan tekint rá. Ugyanez a közömbösség érződik ki mozdulataiból is, amikor ellenőrzés gyanánt végig tapogatja, és apró nyomásokkal ellenőrzi Torskel hasát.*
- Mit gondolsz, tudnál enni?
*Az ágy másik oldalára sétál, segít a párna megigazításában, majd gyengéd mozdulattal jelzi a férfi számára, hogy dőljön hátra és pihenjen.*
- Karheia...
*Feleli némi habozás után kissé meglepetten, majd gyorsan kiegészíti bemutatkozását.*
- Nem tartozol hálával. A Szellemek okkal vezettek hozzád, én pedig csak megtettem az elvárható minimumot.
*Talán túlaggódásnak tűnhet, de csuklóját ismételten Torskel homlokához érinti, hogy ellenőrizze testhőmérsékletét.*
- Mindenképpen hozatok fájdalomcsillapítót.
*Magyarázza miközben elmereng, hogy mi másra lehet még szükség, és természetesen éberen figyeli, hogy Torskel esetleg mit kíván.*
- Enned kell és pihenned, most ez a legfontosabb. Holnapra talán jobban leszel. Van e bármire szükséged ezen kívül?
*Kérdezi még utoljára mielőtt kifordulna az ajtón, amin korábban kopogtattak, de sajnos elpazarolta idejét Torskel ingének és csizmáinak lerángatásával.*
4778. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-07 10:53:24
Üzenet elküldve: 2020-09-07 10:53:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
*Graril a testőre legvégül leemeli a serpenyőt a támadó állásból. Szegény Cece is megnyugszik már erre.*
- Nincsen harag édes egykomám. Én se láttam még hasonló jószágot az biza.
*Nem haragszik a termetes harcosra mert hát csak a mestert akarta védeni a fenevadtól akiről kiderült, hogy ájtatos zümmögő jószág. Valaki ott hagyott a pulton egy almát. Cece kiröppen az öléből és úgy felmarkolja az almát mint disznók a friss makkot. Visszarepül a gazdájához és szépen majszolja az almát.*
- Nohát. Te meg gyümölcsevő vagy?
*Ki gondolta volna? Az a legolcsóbb végül is. Még jó, hogy nem hússal kell etetni. Lassan ideje nyugovóra térni. Seresterünk felmegy a lépcsőn Cecével a szobájába és kiterülve hamar húzza a lóbőrt. Még birkát se kell számolnia hozzá. Cece is hamar elalszik és csak lágyan zümmögve szuszog.*
*Graril a testőre legvégül leemeli a serpenyőt a támadó állásból. Szegény Cece is megnyugszik már erre.*
- Nincsen harag édes egykomám. Én se láttam még hasonló jószágot az biza.
*Nem haragszik a termetes harcosra mert hát csak a mestert akarta védeni a fenevadtól akiről kiderült, hogy ájtatos zümmögő jószág. Valaki ott hagyott a pulton egy almát. Cece kiröppen az öléből és úgy felmarkolja az almát mint disznók a friss makkot. Visszarepül a gazdájához és szépen majszolja az almát.*
- Nohát. Te meg gyümölcsevő vagy?
*Ki gondolta volna? Az a legolcsóbb végül is. Még jó, hogy nem hússal kell etetni. Lassan ideje nyugovóra térni. Seresterünk felmegy a lépcsőn Cecével a szobájába és kiterülve hamar húzza a lóbőrt. Még birkát se kell számolnia hozzá. Cece is hamar elalszik és csak lágyan zümmögve szuszog.*
4777. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 19:22:23
Üzenet elküldve: 2020-09-05 19:22:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A Pincearéna felé//
- Neem, azt nem mondanám. *vonogatja a vállát Arja. Sose látta őket együtt _úgy_.*
- De Pashtra nagyon utálta a bárót. *mélázik el.*
- Teljesen bele volt esve Latamie-ba. *néz egy pillanatra jelentőségteljesen Yezára.*
- Egész úton, végig, amikor a thargokhoz mentünk, csak erről beszélt. *csóválja a fejét a szemét forgatva, miközben a lépcsőhöz érnek.*
- Vett neki egy láncot is. A piacon. Aranyból. *pillant újra Yezára.*
- Nem tudom! *neveti el magát Arja azon, amit Yeza kérdez. Hát honnan tudja ő azt, miért tart a báró több szeretőt!? Már pedig biztos hogy többet is tart, Arjának ez meggyőződése.*
- Hát olyan fajta. *von vállat. Chayss báró is, na és igazán olyan nagyvilági a megjelenése. Hogy jóképű, azt Arja nem mondaná, nem is szokta ő használni ezt a szót, Chayss szerinte amúgy is túl öreg hozzá, meg neki nem tetszik és kész ~túl sárga a szeme, mint egy ragadozó madáré~ borzong meg. De hát ugye van ez a Kereskedőháza, gazdag is, meg mindenkit ismer, még a thargoknál is. ~Biztos hogy van neki több szeretője.~*
- Jaj, dehogy! *rázza a fejét tiltakozólag, közben a lába elé figyelve, ahogy elindulnak lefelé a lépcsőn.*
- Nem a báróval!
- A kovácsmesterrel verekedett meg! Ő maga mondta. *pillant Yezára.*
- De valami üzleti ügyben. Xavy mesélt valamit az egészről, de már nem emlékszem pontosan. Mondom nem voltam itt.
*A lépcsőn leérve aztán a pincearéna felé veszik az irányt. Arja körbenéz azért a Kalmárban, még mindig tele van vendéggel, a báró meg még mindig beszélget, egy gyapjúfehér hajú, befont szakállú, tagbaszakadt törpe ment oda az asztalukhoz.*
- Gyerünk! *sóhajt egy alig hallhatót, amikor a nagy vasajtóhoz érnek, de aztán gyorsan összeszedi magát. Ha Mik még mindig odalenn van, hát legyen. Ő Yezára fog figyelni! ~Majd jól elmennek, ha zavarjuk öket!~ gondolja dacosan. ~Különben is! Mi dolgom nekem Mikkel?~*
- Neem, azt nem mondanám. *vonogatja a vállát Arja. Sose látta őket együtt _úgy_.*
- De Pashtra nagyon utálta a bárót. *mélázik el.*
- Teljesen bele volt esve Latamie-ba. *néz egy pillanatra jelentőségteljesen Yezára.*
- Egész úton, végig, amikor a thargokhoz mentünk, csak erről beszélt. *csóválja a fejét a szemét forgatva, miközben a lépcsőhöz érnek.*
- Vett neki egy láncot is. A piacon. Aranyból. *pillant újra Yezára.*
- Nem tudom! *neveti el magát Arja azon, amit Yeza kérdez. Hát honnan tudja ő azt, miért tart a báró több szeretőt!? Már pedig biztos hogy többet is tart, Arjának ez meggyőződése.*
- Hát olyan fajta. *von vállat. Chayss báró is, na és igazán olyan nagyvilági a megjelenése. Hogy jóképű, azt Arja nem mondaná, nem is szokta ő használni ezt a szót, Chayss szerinte amúgy is túl öreg hozzá, meg neki nem tetszik és kész ~túl sárga a szeme, mint egy ragadozó madáré~ borzong meg. De hát ugye van ez a Kereskedőháza, gazdag is, meg mindenkit ismer, még a thargoknál is. ~Biztos hogy van neki több szeretője.~*
- Jaj, dehogy! *rázza a fejét tiltakozólag, közben a lába elé figyelve, ahogy elindulnak lefelé a lépcsőn.*
- Nem a báróval!
- A kovácsmesterrel verekedett meg! Ő maga mondta. *pillant Yezára.*
- De valami üzleti ügyben. Xavy mesélt valamit az egészről, de már nem emlékszem pontosan. Mondom nem voltam itt.
*A lépcsőn leérve aztán a pincearéna felé veszik az irányt. Arja körbenéz azért a Kalmárban, még mindig tele van vendéggel, a báró meg még mindig beszélget, egy gyapjúfehér hajú, befont szakállú, tagbaszakadt törpe ment oda az asztalukhoz.*
- Gyerünk! *sóhajt egy alig hallhatót, amikor a nagy vasajtóhoz érnek, de aztán gyorsan összeszedi magát. Ha Mik még mindig odalenn van, hát legyen. Ő Yezára fog figyelni! ~Majd jól elmennek, ha zavarjuk öket!~ gondolja dacosan. ~Különben is! Mi dolgom nekem Mikkel?~*
4776. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 18:07:19
Üzenet elküldve: 2020-09-05 18:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az emeleten, majd lent, a Pincearéna felé//
*Sajnos nagyon úgy látszik, hogy Arja csak találgat. Sokkal jobban járt volna a lánnyal, ha az ideje nagy részét nem egy küldetésen töltötte volna, de azért így is csurran-cseppen néhány információmorzsa.*
- Latamie? *kérdez vissza érdeklődőn.* - Úgy láttad, hogy ők ketten talán... Szóval utaltak rá jelek, hogy *sutyorog bizalmasan* - tudod.
*A női hajóskapitány még Wegtorenben is ritka, pedig ott mindenki azt harapja ki magának az életből, amit csak bír. Már ez alapján se lehet semmi az a nőcske. Yeza ebben a pillanatban el is határozza, hogy ha teheti, azért kimegy a többiekkel ahhoz a hajóhoz az indulásnál, hogy megnézze magának ezt a Latamie kapitányt.*
- Hát, ha igazán szeretné valamelyiket, miért tartaná a többit? *sandít a lányra.* - Üzleti érdekből? Vagy olyan telhetetlen az étvágya? *kérdi kicsit közelebb hajolva. Nem hiszi, hogy Arja érdemben tudna válaszolni, de azért hátha. Mégis csak jobban ismeri Caldorcort, mint ő.
Már épp reagálna a pincét érintő aggályokra, amikor a vörös lány gyakorlatilag le is tárgyalja magával a dilemmát.*
- Ez a beszéd! *kacsint rá és belekarolva indul meg vele a lépcsőn lefelé.*
- Hogy érted, hogy amiatt sebesült meg? *kúszik feljebb a szemöldöke.* - Szó se róla, jól helybenhagyták, de... Csak nem a Báró volt? *torpan meg egy pillanatra. A céhnél, ahol Yeza nevelkedett, nem voltak ritkák a kemény leckék. Hogy mindjárt ez jutott az eszébe, az leginkább azért van, mert nem nagyon tudja mire vélni, hogy miért állt be Mik dolgozni olyan bucira vert fizimiskával. Egy bájitalt beszerezni nem lehet tétel a Kereskedőháznak. Ezért gyanakszik valamiféle büntetésre.
Amikor leérnek, mindjárt a pince felé veszi az irányt a lánnyal. Kényelmesebb úgy diskurálni, ha kettesben vannak. Ha meg Mik tényleg ott etyepetyél valami nőcskével, majd kiugrasztják őket.*
*Sajnos nagyon úgy látszik, hogy Arja csak találgat. Sokkal jobban járt volna a lánnyal, ha az ideje nagy részét nem egy küldetésen töltötte volna, de azért így is csurran-cseppen néhány információmorzsa.*
- Latamie? *kérdez vissza érdeklődőn.* - Úgy láttad, hogy ők ketten talán... Szóval utaltak rá jelek, hogy *sutyorog bizalmasan* - tudod.
*A női hajóskapitány még Wegtorenben is ritka, pedig ott mindenki azt harapja ki magának az életből, amit csak bír. Már ez alapján se lehet semmi az a nőcske. Yeza ebben a pillanatban el is határozza, hogy ha teheti, azért kimegy a többiekkel ahhoz a hajóhoz az indulásnál, hogy megnézze magának ezt a Latamie kapitányt.*
- Hát, ha igazán szeretné valamelyiket, miért tartaná a többit? *sandít a lányra.* - Üzleti érdekből? Vagy olyan telhetetlen az étvágya? *kérdi kicsit közelebb hajolva. Nem hiszi, hogy Arja érdemben tudna válaszolni, de azért hátha. Mégis csak jobban ismeri Caldorcort, mint ő.
Már épp reagálna a pincét érintő aggályokra, amikor a vörös lány gyakorlatilag le is tárgyalja magával a dilemmát.*
- Ez a beszéd! *kacsint rá és belekarolva indul meg vele a lépcsőn lefelé.*
- Hogy érted, hogy amiatt sebesült meg? *kúszik feljebb a szemöldöke.* - Szó se róla, jól helybenhagyták, de... Csak nem a Báró volt? *torpan meg egy pillanatra. A céhnél, ahol Yeza nevelkedett, nem voltak ritkák a kemény leckék. Hogy mindjárt ez jutott az eszébe, az leginkább azért van, mert nem nagyon tudja mire vélni, hogy miért állt be Mik dolgozni olyan bucira vert fizimiskával. Egy bájitalt beszerezni nem lehet tétel a Kereskedőháznak. Ezért gyanakszik valamiféle büntetésre.
Amikor leérnek, mindjárt a pince felé veszi az irányt a lánnyal. Kényelmesebb úgy diskurálni, ha kettesben vannak. Ha meg Mik tényleg ott etyepetyél valami nőcskével, majd kiugrasztják őket.*
4775. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 16:10:42
Üzenet elküldve: 2020-09-05 16:10:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Az emeleten//
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
- Hát nem? *súg vissza Arja csodálkozva a kuncogáson, mert bizony neki rögtön ez jutott eszébe Chayssról, amikor először meglátta. Amikor kiderült, hogy _egyáltalán_ nem olyan, mint az Árvaházban a mesekönyben a képen a magas kalapos, aszott képű öregember. ~Kalózbáró.~ Arja rögtön ezt gondolta róla.*
- A Báró? *kérdez vissza a szeretős kérdésre, mert ez milyen izgalmas már. El is gondolkodik, hogy látott-e már vele valakit, aki akár az is lehetett, de közben gyorsan, azonnal rávágja.*
- Biztos, hogy tart! *mondja mély meggyőződéssel.*
- Biztosan egy szép nagy házban él, a város szélén! *indul el Yeza felvetésére lassan a folyosó vége felé, néha visszanézve, hátha mégis kijön valaki odabentről, még mindig ügyelve arra, hogy halkan beszéljenek.*
- Az is lehet, hogy végig nála volt az elmúlt napokban! Azért bízta Aztyanra a Kalmárt, és azért nem láttuk! *gondol bele az izgalmas lehetőségbe, meg abba, hogy vajon milyen lehet a báró szeretője.*
- Vagy Latamie az... *mondja bizonytalanul. ~Pashtra lehet amiatt utálta annyira!~*
- Ő hajóskapitány. A Vidra kapitánya. *magyarázza halkan.*
- Persze, lehet, hogy több is van neki. *teszi még hozzá, komolyan, belegondolva a realitásba, hiszen odalenn is ott van az a két nő vele, már mióta!*
- De biztos csak egyet szeret igazán! *vélekedik nagy hévvel.
A messzebbről kiszűrődő félreérthetetlen zajokra Arja csak elhúzza a száját. ~Fúj már!~ Álmában nem jut eszébe, hogy pont Mik lehet az, aki a zajok egyik forrása. Zavarba nem jön, hallott már ilyet ő elégszer. Tisztában van vele, mi történhet odabent. Szerencsére aztán elcsendesedik minden, legalábbis nem hallani ki már semmit.*
- Az jó lenne! *derül fel az arca Yeza felvetésére, hogy mutatna pár fogást, vagy legalább gyakorolna vele.*
- De most nem jó... *felhősödik el az arca, amikor a pince szóba kerül.*
- Mik odalenn csókolódzik azzal a nővel. *böki ki.*
- Persze, legfeljebb elmennek. *von vállat mérgesen.*
- A pince amúgy sem arra való. *teszi hozzá még, már egész tárgyilagosan. ~Mik meg pukkadjon meg!~ igyekszik valahogy minél jobban eltávolítani magától a fura érzést, ami elfogta, amikor rajtakapta őket odalenn.*
- Új, igen. A báró csináltatta meg. Mik... *köhint egyet*
- Mik azt hiszem amiatt sebesült meg. Amikor felavatták. Vagy valami ilyesmi. De akkor én nem voltam Artheniorban. Az íj után jártunk a pusztában. *ingatja a fejét, még egyszer utoljára hátratekintve.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.05 16:13:18
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
- Hát nem? *súg vissza Arja csodálkozva a kuncogáson, mert bizony neki rögtön ez jutott eszébe Chayssról, amikor először meglátta. Amikor kiderült, hogy _egyáltalán_ nem olyan, mint az Árvaházban a mesekönyben a képen a magas kalapos, aszott képű öregember. ~Kalózbáró.~ Arja rögtön ezt gondolta róla.*
- A Báró? *kérdez vissza a szeretős kérdésre, mert ez milyen izgalmas már. El is gondolkodik, hogy látott-e már vele valakit, aki akár az is lehetett, de közben gyorsan, azonnal rávágja.*
- Biztos, hogy tart! *mondja mély meggyőződéssel.*
- Biztosan egy szép nagy házban él, a város szélén! *indul el Yeza felvetésére lassan a folyosó vége felé, néha visszanézve, hátha mégis kijön valaki odabentről, még mindig ügyelve arra, hogy halkan beszéljenek.*
- Az is lehet, hogy végig nála volt az elmúlt napokban! Azért bízta Aztyanra a Kalmárt, és azért nem láttuk! *gondol bele az izgalmas lehetőségbe, meg abba, hogy vajon milyen lehet a báró szeretője.*
- Vagy Latamie az... *mondja bizonytalanul. ~Pashtra lehet amiatt utálta annyira!~*
- Ő hajóskapitány. A Vidra kapitánya. *magyarázza halkan.*
- Persze, lehet, hogy több is van neki. *teszi még hozzá, komolyan, belegondolva a realitásba, hiszen odalenn is ott van az a két nő vele, már mióta!*
- De biztos csak egyet szeret igazán! *vélekedik nagy hévvel.
A messzebbről kiszűrődő félreérthetetlen zajokra Arja csak elhúzza a száját. ~Fúj már!~ Álmában nem jut eszébe, hogy pont Mik lehet az, aki a zajok egyik forrása. Zavarba nem jön, hallott már ilyet ő elégszer. Tisztában van vele, mi történhet odabent. Szerencsére aztán elcsendesedik minden, legalábbis nem hallani ki már semmit.*
- Az jó lenne! *derül fel az arca Yeza felvetésére, hogy mutatna pár fogást, vagy legalább gyakorolna vele.*
- De most nem jó... *felhősödik el az arca, amikor a pince szóba kerül.*
- Mik odalenn csókolódzik azzal a nővel. *böki ki.*
- Persze, legfeljebb elmennek. *von vállat mérgesen.*
- A pince amúgy sem arra való. *teszi hozzá még, már egész tárgyilagosan. ~Mik meg pukkadjon meg!~ igyekszik valahogy minél jobban eltávolítani magától a fura érzést, ami elfogta, amikor rajtakapta őket odalenn.*
- Új, igen. A báró csináltatta meg. Mik... *köhint egyet*
- Mik azt hiszem amiatt sebesült meg. Amikor felavatták. Vagy valami ilyesmi. De akkor én nem voltam Artheniorban. Az íj után jártunk a pusztában. *ingatja a fejét, még egyszer utoljára hátratekintve.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.05 16:13:18
4774. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 14:33:41
Üzenet elküldve: 2020-09-05 14:33:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az emeleten//
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
*Már a nyelvén van a válasz arról, hogy az ő kikötői tapasztalatai alapján milyenek is a kalózok, de úgy dönt, inkább hallgat és csak mosolyog Arja kamaszosan romantikus elképzelésein. Valószínűtlenül távolinak tűnik az az idő, amikor még Yeza is merengett efféléken. A lányok már csak ilyenek: elragadják őket a hősszerelmes mesék. Ebben egy követ fújnak. Ahogy Yeza sejti, egyikük se a csöpögősen tökéletes történetekért lelkesedik, hanem inkább a kalandokkal tűzdelt, fordulatos fajtákért. Mert mit ér egy jóképű férfi, ha nem lengi körül az izgalom pezsdítő varázsa?*
- A Báró? *vigyorodik el a wegtoreni lány a felvetésen.* - Azt mondod? *Tenyere mögé rejti a kuncogást, és körbe is pillant gyorsan, nehogy bajba kerüljenek egy avatatlan harmadik miatt.* - És a Báró Úr is tart szeretőt? *érdeklődik suttogóra fogva, és pajkos mosollyal folyik bele a játékba* - Mint egy rendes kalóz? Talán többet is? Vagy ahhoz túl elfoglalt? *böki oldalba Arját, akár egy hasonszőrű cserfes kamaszlány. De ha már szeretők, a témába vágva az egyik távolabbi vendégszoba ajtaja mögül félreérthetetlen hangok szűrődnek ki. Az üzekedés nem ismeretlen e falaknak, Yeza pedig nem olyan fajta, aki zavarba jönne az ilyesmitől, de Arjára való tekintettel ezúttal megköszörüli a torkát és megpróbál egérutat találni a helyzetből.*
- Mit szólnál, ha mutatnék pár fogást a tőröddel, mielőtt elindultok. Adja az ég, hogy ne lásd még hasznát, de ki tudja, mikor kellhet *vonja meg a vállát.* - Reméljük, még addig Aztyannal is tudsz majd beszélni, hátha talál mást a dologra.
*Jó lenne, ha a vörös lány maradhatna még. Jót tenne Yezának is.*
- Ahogy láttam, odalent pincében csinos kis placc van a gyakorláshoz. Új? Mert egy bordélyba kevéssé tudnám elképzelni. Bár... *ingatja a fejét* - egyeseknek olykor elég egyediek tudnak lenni az igényei. *Szemérmesség nélkül somolyog a dolog felett, de nem szeretne túlságosan belecsúszni a témába.* - Na? Mit mondasz? Ezek meg csak meglesznek. Talán nem is akarják, hogy zargassák őket. Majd szólnak Xavinak, ha valami baj van.
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
*Már a nyelvén van a válasz arról, hogy az ő kikötői tapasztalatai alapján milyenek is a kalózok, de úgy dönt, inkább hallgat és csak mosolyog Arja kamaszosan romantikus elképzelésein. Valószínűtlenül távolinak tűnik az az idő, amikor még Yeza is merengett efféléken. A lányok már csak ilyenek: elragadják őket a hősszerelmes mesék. Ebben egy követ fújnak. Ahogy Yeza sejti, egyikük se a csöpögősen tökéletes történetekért lelkesedik, hanem inkább a kalandokkal tűzdelt, fordulatos fajtákért. Mert mit ér egy jóképű férfi, ha nem lengi körül az izgalom pezsdítő varázsa?*
- A Báró? *vigyorodik el a wegtoreni lány a felvetésen.* - Azt mondod? *Tenyere mögé rejti a kuncogást, és körbe is pillant gyorsan, nehogy bajba kerüljenek egy avatatlan harmadik miatt.* - És a Báró Úr is tart szeretőt? *érdeklődik suttogóra fogva, és pajkos mosollyal folyik bele a játékba* - Mint egy rendes kalóz? Talán többet is? Vagy ahhoz túl elfoglalt? *böki oldalba Arját, akár egy hasonszőrű cserfes kamaszlány. De ha már szeretők, a témába vágva az egyik távolabbi vendégszoba ajtaja mögül félreérthetetlen hangok szűrődnek ki. Az üzekedés nem ismeretlen e falaknak, Yeza pedig nem olyan fajta, aki zavarba jönne az ilyesmitől, de Arjára való tekintettel ezúttal megköszörüli a torkát és megpróbál egérutat találni a helyzetből.*
- Mit szólnál, ha mutatnék pár fogást a tőröddel, mielőtt elindultok. Adja az ég, hogy ne lásd még hasznát, de ki tudja, mikor kellhet *vonja meg a vállát.* - Reméljük, még addig Aztyannal is tudsz majd beszélni, hátha talál mást a dologra.
*Jó lenne, ha a vörös lány maradhatna még. Jót tenne Yezának is.*
- Ahogy láttam, odalent pincében csinos kis placc van a gyakorláshoz. Új? Mert egy bordélyba kevéssé tudnám elképzelni. Bár... *ingatja a fejét* - egyeseknek olykor elég egyediek tudnak lenni az igényei. *Szemérmesség nélkül somolyog a dolog felett, de nem szeretne túlságosan belecsúszni a témába.* - Na? Mit mondasz? Ezek meg csak meglesznek. Talán nem is akarják, hogy zargassák őket. Majd szólnak Xavinak, ha valami baj van.
4773. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-04 20:17:26
Üzenet elküldve: 2020-09-04 20:17:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
//Az emeleten//
//Yeza - közjáték//
*Egyelőre senki nem nyit ajtót a kopogásra, csak ott ácsorognak, így Arja odasúgja halkan Yezának:*
- Ebben vannak. Hallottam hogy valamit beszélnek. A másik az üres.
- Az a férfi szerintem egy kalóz. *állapítja még meg továbbra is suttogva, várva, hogy valaki végre ajtót nyisson.*
- Biztosan üldözik! Az ellenségei! Ez a nő meg a szeretője... *itt azért kicsit elbizonytalanodik a lány hangja, mert akkor ugye vajon miért kértek két szobát? De ezt az apró problémát Arja hamar elhessegeti. ~Biztosan a seb miatt. Nyugalmat akar neki.~*
- A báró is tisztára olyan, nem? *sugdos tovább.* - Mint egy kalóz. *Persze Arja szerint maga Yeza is olyan. Legalábbis a lány egyáltalán nem lepődne meg, ha kiderülne Yezáról valami ilyesmi. Hogy kalózokkal paktált Wegtorenben. Lehet, hogy pont azért hozza elő, és kerülgeti annyira ezt a témát. Mert akkor Yeza igenis ért a fegyverekhez, meg a tőrökhöz. Akkor pedig igazán megtaníthatná őt is néhány dologra!*
//Az emeleten//
//Yeza - közjáték//
*Egyelőre senki nem nyit ajtót a kopogásra, csak ott ácsorognak, így Arja odasúgja halkan Yezának:*
- Ebben vannak. Hallottam hogy valamit beszélnek. A másik az üres.
- Az a férfi szerintem egy kalóz. *állapítja még meg továbbra is suttogva, várva, hogy valaki végre ajtót nyisson.*
- Biztosan üldözik! Az ellenségei! Ez a nő meg a szeretője... *itt azért kicsit elbizonytalanodik a lány hangja, mert akkor ugye vajon miért kértek két szobát? De ezt az apró problémát Arja hamar elhessegeti. ~Biztosan a seb miatt. Nyugalmat akar neki.~*
- A báró is tisztára olyan, nem? *sugdos tovább.* - Mint egy kalóz. *Persze Arja szerint maga Yeza is olyan. Legalábbis a lány egyáltalán nem lepődne meg, ha kiderülne Yezáról valami ilyesmi. Hogy kalózokkal paktált Wegtorenben. Lehet, hogy pont azért hozza elő, és kerülgeti annyira ezt a témát. Mert akkor Yeza igenis ért a fegyverekhez, meg a tőrökhöz. Akkor pedig igazán megtaníthatná őt is néhány dologra!*
4772. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-04 14:33:07
Üzenet elküldve: 2020-09-04 14:33:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy ő, úgy tűnik Mik sem igazán képes visszafogni szenvedélyét. Mondjuk erre már semmi nem is készteti őket, mióta kulcsra zárt ajtajának préselődve élvezik szobájának meghitt intimitását.
Az ing hamar lekerül a férfiről, hogy közvetlen utána Win is megszabadulhasson a mindinkább zavaróvá váló textiltől, mely ezúttal csupán egy akadály, mit leküzdve bőrén érezheti végre a másik felhevült testét. A kelleténél talán vadabb csókok nem, hogy zavarnák, csak még magasabb szintekre szítják sóvárgásának fokát, s készségesen tartja az iramot. A feneke alá markoló kéz váratlanul éri, bár ez mozdulataiban nem nyilvánul meg, lábai automatikusan fognak Mik derekára, ahogy karjait is a legnagyobb természetességgel kulcsolja nyaka köré.
Hihetetlenül pezsdítő az iram, mit a férfi diktál, úgy érzi, szinte felfalja, bekebelezi Mik szenvedélye, s képtelen nem odaadni magát annak kényére és kedvére. Nem érzi a késztetést arra, hogy kezébe vegye az irányítást, sőt, minden egyes rezdülésre készségesen reagál és mozdul úgy, ahogy azt a helyzet, s még inkább az élvezet megkívánja. Sajátja és persze Miké is.
A beteljesedés váratlan hamarsággal és intenzitással éri. Teljesen letaglózva annak erejétől terül el az ágyon, ahogy mindketten megélték katarzisukat, kipirultan, verejtéktől csillogó bőrrel, perceken keresztül pihegve még. Szemeit ő nem hunyja le, csupán a plafon sötétjébe bámul, míg gondolatai a gyönyör mámoros mezeiről visszatérnek elméjének egy elérhetőbb szférájába. Ha ez megtörtént, elégedettségtől ragyogó kékjeit lassan, vontatottan emeli a mellette fekvőre.
Ekkor szemléli csak meg igazán annak eddig csupán sejtett sérüléseit. Egészen idáig bele sem gondolt, hogy Miknek esetleg fájdalmai lehetnek. Lomhán az oldalára fordul, karját behajlítva fejét a tenyerén támasztja meg, míg másik kezét óvatosan indítja el a férfi egy borda körüli zúzódásának irányába.*
- Nem fáj? *Suttogja bele lágyan a csendbe, s ha nem állítják meg mozdulatát, gyengéden meg is érinti a célzott területet.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy ő, úgy tűnik Mik sem igazán képes visszafogni szenvedélyét. Mondjuk erre már semmi nem is készteti őket, mióta kulcsra zárt ajtajának préselődve élvezik szobájának meghitt intimitását.
Az ing hamar lekerül a férfiről, hogy közvetlen utána Win is megszabadulhasson a mindinkább zavaróvá váló textiltől, mely ezúttal csupán egy akadály, mit leküzdve bőrén érezheti végre a másik felhevült testét. A kelleténél talán vadabb csókok nem, hogy zavarnák, csak még magasabb szintekre szítják sóvárgásának fokát, s készségesen tartja az iramot. A feneke alá markoló kéz váratlanul éri, bár ez mozdulataiban nem nyilvánul meg, lábai automatikusan fognak Mik derekára, ahogy karjait is a legnagyobb természetességgel kulcsolja nyaka köré.
Hihetetlenül pezsdítő az iram, mit a férfi diktál, úgy érzi, szinte felfalja, bekebelezi Mik szenvedélye, s képtelen nem odaadni magát annak kényére és kedvére. Nem érzi a késztetést arra, hogy kezébe vegye az irányítást, sőt, minden egyes rezdülésre készségesen reagál és mozdul úgy, ahogy azt a helyzet, s még inkább az élvezet megkívánja. Sajátja és persze Miké is.
A beteljesedés váratlan hamarsággal és intenzitással éri. Teljesen letaglózva annak erejétől terül el az ágyon, ahogy mindketten megélték katarzisukat, kipirultan, verejtéktől csillogó bőrrel, perceken keresztül pihegve még. Szemeit ő nem hunyja le, csupán a plafon sötétjébe bámul, míg gondolatai a gyönyör mámoros mezeiről visszatérnek elméjének egy elérhetőbb szférájába. Ha ez megtörtént, elégedettségtől ragyogó kékjeit lassan, vontatottan emeli a mellette fekvőre.
Ekkor szemléli csak meg igazán annak eddig csupán sejtett sérüléseit. Egészen idáig bele sem gondolt, hogy Miknek esetleg fájdalmai lehetnek. Lomhán az oldalára fordul, karját behajlítva fejét a tenyerén támasztja meg, míg másik kezét óvatosan indítja el a férfi egy borda körüli zúzódásának irányába.*
- Nem fáj? *Suttogja bele lágyan a csendbe, s ha nem állítják meg mozdulatát, gyengéden meg is érinti a célzott területet.*
4771. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-04 08:00:41
Üzenet elküldve: 2020-09-04 08:00:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC//
*Na már most szépen evett is ivott is egy jó törpés falásban. A két ifjonc elcseverésznek egymással de neki bizony dolga van. Feláll asztaltól, hogy búcsúzzon a kollégáktól akik egy hangyányit megpilledtek.*
- Drága harcos cimborák. Én nékem mennek kell mert az asszonyság vár otthon és azt se tudja élek vagy halok. Jaj nékem ha nem érek haza időben. Majd megtudjátok ti is ifjak. A következő csatáig legyetek jó egészségben!
*A harcos társakat otthagyja és nem átall Caldorcor báró kis zug társaságához vándorolni.*
- Jó uram bocsáss meg nékem. Nem zavarnám megbeszélnivalóját a becses asszonyságokkal de engemet otthon vár az asszony és bizony üres kézzel nem mehetek haza. Ha volna olyan nagylelkű megadni a béremet akkor máris megyek dolgomra.
*A törpék nem a tapintat lényei az tény de azért Caldorcor báróval igen szépen beszél élt harcosunk. Ha menni kell hát menni kell. Mostan a bárótól várja a jussát és már megy is.*
//CCC//
*Na már most szépen evett is ivott is egy jó törpés falásban. A két ifjonc elcseverésznek egymással de neki bizony dolga van. Feláll asztaltól, hogy búcsúzzon a kollégáktól akik egy hangyányit megpilledtek.*
- Drága harcos cimborák. Én nékem mennek kell mert az asszonyság vár otthon és azt se tudja élek vagy halok. Jaj nékem ha nem érek haza időben. Majd megtudjátok ti is ifjak. A következő csatáig legyetek jó egészségben!
*A harcos társakat otthagyja és nem átall Caldorcor báró kis zug társaságához vándorolni.*
- Jó uram bocsáss meg nékem. Nem zavarnám megbeszélnivalóját a becses asszonyságokkal de engemet otthon vár az asszony és bizony üres kézzel nem mehetek haza. Ha volna olyan nagylelkű megadni a béremet akkor máris megyek dolgomra.
*A törpék nem a tapintat lényei az tény de azért Caldorcor báróval igen szépen beszél élt harcosunk. Ha menni kell hát menni kell. Mostan a bárótól várja a jussát és már megy is.*
4770. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-03 19:43:21
Üzenet elküldve: 2020-09-03 19:43:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Dora sem fűz kommentárt a városi őrség prémiumához, de nem tartja kizártnak, hogy hasznát veszi majd a pénznek, amit a kancellár rájuk bízott. Vagy így, vagy úgy.*
- Köszönjük a sok információt, Cha'yss. *Mosolyog kedvesen, kissé gondterhelten, mert azért lássuk be, ha vonakodva is, a báró úr elmondott mindent, amit tudni akart. És hogy épp mennyi mindent tart még magában, amit Dora tudni szeretne, az egyelőre biztosan nem fog kiderülni. Közben pedig szívja magába az ismereteket. Ez a Terwy fickó, Kagaenae elrablója állítólag meghalt, ez is érdekes információ. A lány csak arra figyel fel, mikor az igric neki bókol, s mosolyában tükröződik, hogy bizony máshogy is le tudná neki róni a háláját, amelyet a férfi nem hagyna figyelmen kívül. Estanellariának azonban más tervei vannak, amire gyanakvó méregetés a lány válasza.*
- Majd megírom a kancellárnak, hogy osztozol velem az Ephemia úrnő *nyomja meg a hangsúlyt* iránti aggodalomban. *Hangjából kicseng a szarkazmus, s amikor Esti nem figyel, a kalapos megragadja az alkalmat: aggódó, sőt, egyenesen félő és kérlelő pillantással pislog régi barátjára, hosszan, mintha csak mondani akarna valamit. A szája is elnyílik kissé, de nem szól, talán még győzködi magát. Hiszen Dora is hitt Cha'yssnak, a báró miért ne hinne neki, ha…?
De ne most, más teendője van. Ephemia.*
- Elmegyek az őrséghez, hogyne. *Felel kezesen és bájosan, eddigi megszeppent pillantását kis cinkos mosoly váltja fel, ahogy megerősíti Estit róla, hogy a terve remek. Vagy legalább is azt hiszi.* Aztán majd visszatérek ide, ha végeztem. *Ahogy kalapjáért nyúl, leejti a földre. Leporolja a hőn szeretett tárgyat, és a fejére csapja.* Ha nem bánjátok, most azonnal el is indulnék, hogy hamar rendezzem az ügyet. Cha'yss! *Mosolyog rá ragyogóan, megemelve kissé a kalapját.* Esti, te pedig egyél valamit, édesem. Olyan sovány vagy. *Teszi hozzá merő „barátságból”. Ha nem tartóztatják, felhajtja a maradék erőset – ezekhez a katonafélékhez mindig kell a türelem – és indul is.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.03 19:43:40
*Dora sem fűz kommentárt a városi őrség prémiumához, de nem tartja kizártnak, hogy hasznát veszi majd a pénznek, amit a kancellár rájuk bízott. Vagy így, vagy úgy.*
- Köszönjük a sok információt, Cha'yss. *Mosolyog kedvesen, kissé gondterhelten, mert azért lássuk be, ha vonakodva is, a báró úr elmondott mindent, amit tudni akart. És hogy épp mennyi mindent tart még magában, amit Dora tudni szeretne, az egyelőre biztosan nem fog kiderülni. Közben pedig szívja magába az ismereteket. Ez a Terwy fickó, Kagaenae elrablója állítólag meghalt, ez is érdekes információ. A lány csak arra figyel fel, mikor az igric neki bókol, s mosolyában tükröződik, hogy bizony máshogy is le tudná neki róni a háláját, amelyet a férfi nem hagyna figyelmen kívül. Estanellariának azonban más tervei vannak, amire gyanakvó méregetés a lány válasza.*
- Majd megírom a kancellárnak, hogy osztozol velem az Ephemia úrnő *nyomja meg a hangsúlyt* iránti aggodalomban. *Hangjából kicseng a szarkazmus, s amikor Esti nem figyel, a kalapos megragadja az alkalmat: aggódó, sőt, egyenesen félő és kérlelő pillantással pislog régi barátjára, hosszan, mintha csak mondani akarna valamit. A szája is elnyílik kissé, de nem szól, talán még győzködi magát. Hiszen Dora is hitt Cha'yssnak, a báró miért ne hinne neki, ha…?
De ne most, más teendője van. Ephemia.*
- Elmegyek az őrséghez, hogyne. *Felel kezesen és bájosan, eddigi megszeppent pillantását kis cinkos mosoly váltja fel, ahogy megerősíti Estit róla, hogy a terve remek. Vagy legalább is azt hiszi.* Aztán majd visszatérek ide, ha végeztem. *Ahogy kalapjáért nyúl, leejti a földre. Leporolja a hőn szeretett tárgyat, és a fejére csapja.* Ha nem bánjátok, most azonnal el is indulnék, hogy hamar rendezzem az ügyet. Cha'yss! *Mosolyog rá ragyogóan, megemelve kissé a kalapját.* Esti, te pedig egyél valamit, édesem. Olyan sovány vagy. *Teszi hozzá merő „barátságból”. Ha nem tartóztatják, felhajtja a maradék erőset – ezekhez a katonafélékhez mindig kell a türelem – és indul is.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.03 19:43:40
4769. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-03 13:10:25
Üzenet elküldve: 2020-09-03 13:10:25
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hogy valóban feltűnés nélkül jutottak-e fel, az költői kérdés. Mik nem tudja rá a választ, de jobb azt gondolni, hogy senkinek sem tűnt fel, amikor Winnel kézen fogva felrobogtak. A szoba ajtaja mögött pedig már nem is ez az, amivel foglalkozni kíván. Jobban inkább a lány, aki kizökkentette és aki miatt most hanyagolja a munkáját.
A szenvedély letaglózóan hat rá, elmossa az ész érveit és a lélek elveit, hogy átadja helyét a hús ösztönének. Talán vadabbul is csókol, mint kellene, de ha a lánynak nincs ellenére, akkor folytatja. Hasonlóan Winhez libabőr futja el szinte az egész testét a lány ujjainak érintésére, úgy érzi, minden szőrszála égnek áll.
Hátán érzi a bőre után kutató kezeket, majd segítve Winnek megszabadul az ingétől és közvetlen utána ugyanebben segítene a lánynak is, hogy minél előbb bőrén érezhesse a másik forró bőrét. A sebei, a bordáján égő zúzódások fájdalmát elmossa most a szenvedély, a másik teste után érzett sóvárgás.
Ha sikerült megszabadítania a felsőjétől, a feneke alá nyúl és felkapná, azt sem bánva, ha szakad a szoknya anyaga és fordulna is a lánnyal, hogy az ágy felé induljon és hátára fektesse ott.
Az idő elmosódni látszik, semmitmondó érzet csak tudatának peremén, a szoba zárt ajtaja mögött az idő múlása csak az övék.
Igyekszik minden másodpercet, minden érintést, minden csókot megélni, átérezni. Régen volt már nővel és ez a mostani alkalom már igencsak ráfért. Igyekszik jó szerető lenni, bár mohóságát nehezen fogja vissza.
Maga sem tudja, mennyi idő telik el, mire mindketten kiteljesednek. Megpróbál kitartani, de az aktus végén szaporán véve a levegőt dől a hátára és lehunyt szemmel igyekszik lelassítani szívének dübörgését. Újra érezni kezdi a testéből lüktető fájdalmat. A repedt borda és a sebek kínját eddig elfedte a szenvedély, de végül visszatér mind, ám Mik egyáltalán nem bánja. Megérte minden pillanat, amit Winnel tölthetett.
Aludni szeretne, pihenni és élvezni, hogy egy meztelen lány fekszik mellette és meglehet, hogy így is fog tenni.*
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Hogy valóban feltűnés nélkül jutottak-e fel, az költői kérdés. Mik nem tudja rá a választ, de jobb azt gondolni, hogy senkinek sem tűnt fel, amikor Winnel kézen fogva felrobogtak. A szoba ajtaja mögött pedig már nem is ez az, amivel foglalkozni kíván. Jobban inkább a lány, aki kizökkentette és aki miatt most hanyagolja a munkáját.
A szenvedély letaglózóan hat rá, elmossa az ész érveit és a lélek elveit, hogy átadja helyét a hús ösztönének. Talán vadabbul is csókol, mint kellene, de ha a lánynak nincs ellenére, akkor folytatja. Hasonlóan Winhez libabőr futja el szinte az egész testét a lány ujjainak érintésére, úgy érzi, minden szőrszála égnek áll.
Hátán érzi a bőre után kutató kezeket, majd segítve Winnek megszabadul az ingétől és közvetlen utána ugyanebben segítene a lánynak is, hogy minél előbb bőrén érezhesse a másik forró bőrét. A sebei, a bordáján égő zúzódások fájdalmát elmossa most a szenvedély, a másik teste után érzett sóvárgás.
Ha sikerült megszabadítania a felsőjétől, a feneke alá nyúl és felkapná, azt sem bánva, ha szakad a szoknya anyaga és fordulna is a lánnyal, hogy az ágy felé induljon és hátára fektesse ott.
Az idő elmosódni látszik, semmitmondó érzet csak tudatának peremén, a szoba zárt ajtaja mögött az idő múlása csak az övék.
Igyekszik minden másodpercet, minden érintést, minden csókot megélni, átérezni. Régen volt már nővel és ez a mostani alkalom már igencsak ráfért. Igyekszik jó szerető lenni, bár mohóságát nehezen fogja vissza.
Maga sem tudja, mennyi idő telik el, mire mindketten kiteljesednek. Megpróbál kitartani, de az aktus végén szaporán véve a levegőt dől a hátára és lehunyt szemmel igyekszik lelassítani szívének dübörgését. Újra érezni kezdi a testéből lüktető fájdalmat. A repedt borda és a sebek kínját eddig elfedte a szenvedély, de végül visszatér mind, ám Mik egyáltalán nem bánja. Megérte minden pillanat, amit Winnel tölthetett.
Aludni szeretne, pihenni és élvezni, hogy egy meztelen lány fekszik mellette és meglehet, hogy így is fog tenni.*
4768. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-02 09:08:44
Üzenet elküldve: 2020-09-02 09:08:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Arja//
*Miután megoldódni látszik a sérült kérdése, azaz eltűnik a szem elől, visszasétál a pulthoz és felírja a száz aranyat egy papírra meg a két szoba árát mellé. Jobb papírra vetni, mielőtt elfelejti a dolgot. Ekkor lép oda hozzá Arja érdeklődve, hogy melyik szobába is süllyesztette el az iménti párost.*
-A négyest meg az ötöst kapták meg, csak hogy közel legyenek egymáshoz. ~Másoktól meg távol. ~ *Válaszol készségesen, mert ő bizony arra most nem ér rá, hogy itt a vendégek hogyléte felől érdeklődjön, ám rájuk nézni nem egy rossz ötlet. ~Addig dobja fel a pacskert míg itt vannak a többiek is, akkor nem nekem kell majd egyedül kivonszolnom egy zsákban, ha a nőci itt hagyja alapanyagnak.~*
//Hazatérés//
*Ekkor érkezik a pult közelébe egy frissen betért vendég. A haja szalma szőke, a szemei pedig kékek, mint az ég. Bár külleme megkopott és elhasznált ábrázatot virít, de mégis valami bujtatott elegancia rejtőzik a mozdulatai árnyékában.*
-Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban! Mivel szolgálhatok? *Szólítja meg az idegent, kicsit erélyesebb hangon. A végén még nem tudatosul benne, hogy bizony itt ő a pult és csak valami törölgető inas, ugyanis újfent a fát törölgeti maga előtt a konyharuhájával.*
*Miután megoldódni látszik a sérült kérdése, azaz eltűnik a szem elől, visszasétál a pulthoz és felírja a száz aranyat egy papírra meg a két szoba árát mellé. Jobb papírra vetni, mielőtt elfelejti a dolgot. Ekkor lép oda hozzá Arja érdeklődve, hogy melyik szobába is süllyesztette el az iménti párost.*
-A négyest meg az ötöst kapták meg, csak hogy közel legyenek egymáshoz. ~Másoktól meg távol. ~ *Válaszol készségesen, mert ő bizony arra most nem ér rá, hogy itt a vendégek hogyléte felől érdeklődjön, ám rájuk nézni nem egy rossz ötlet. ~Addig dobja fel a pacskert míg itt vannak a többiek is, akkor nem nekem kell majd egyedül kivonszolnom egy zsákban, ha a nőci itt hagyja alapanyagnak.~*
//Hazatérés//
*Ekkor érkezik a pult közelébe egy frissen betért vendég. A haja szalma szőke, a szemei pedig kékek, mint az ég. Bár külleme megkopott és elhasznált ábrázatot virít, de mégis valami bujtatott elegancia rejtőzik a mozdulatai árnyékában.*
-Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban! Mivel szolgálhatok? *Szólítja meg az idegent, kicsit erélyesebb hangon. A végén még nem tudatosul benne, hogy bizony itt ő a pult és csak valami törölgető inas, ugyanis újfent a fát törölgeti maga előtt a konyharuhájával.*
4767. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-01 22:26:32
Üzenet elküldve: 2020-09-01 22:26:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Hazatérés//
*Ahhoz, hogy jól keressen egy trubadúr - állítja nagy bölcsen Gilroy - a léleknek meg kell nyílnia és befogadni a természet csodáit és szépségét. Mindezek mellett még az is fontos, hogy... ne igya le magát a sárga földig minden áldott éjjel, mert az tompítja az elmét és az ékesszólást.
A szőke férfinak azonban sosem volt erőssége az önmegtartóztatás. Ám ki is róhatná fel neki, ha nem is más a keserve, de szerelmi bánata van éppen? Ez amolyan gyakori bárd betegség: kezelhető, mint az elmebaj, de nem gyógyítható teljes egészében soha. Konstans érzés, mintha valami mindig szúrna egy kicsit mellkastájékon. Vannak jobb napok amikor észre sem veszi az ember fia, de vannak olyan zsibbasztóan fájó percek, hogy azt jobb inkább vörösborral csillapítani.
Gilroy hosszú éveket töltött távol, és csak a kényszer hozta vissza Arthenior városába. A fogadó címere már régi barátként koszon vissza a férfira. Kivételesen most nem hord semmi hivalkodót. Ujjairól lehúzta a gyűrűket, hiányzik a kék sálja, és a selyemingét is leváltotta egy egyszerű szabású posztó ing. Az a térdszárú csizma is látott már jobb napokat, de azért még mindig jól áll a lábán. Az eleganciája legalább nem kopott egy szemernyit sem.
Rövid pillantást vet a bent hangoskodó népességre, szabad helyekre, és már indul is a pulthoz. Tán senkinek nem meglepetés, hogy a férfinak preferenciája van a jó minőségű, édes borokhoz. Tervei szerint egy kancsóval fel is visz belőle a szobájába. Most nem dolgozni akar, hiszen a lantját is otthon felejtette. Nem, most egyszerűen csak felejteni jött, és jól érezni magát.*
*Ahhoz, hogy jól keressen egy trubadúr - állítja nagy bölcsen Gilroy - a léleknek meg kell nyílnia és befogadni a természet csodáit és szépségét. Mindezek mellett még az is fontos, hogy... ne igya le magát a sárga földig minden áldott éjjel, mert az tompítja az elmét és az ékesszólást.
A szőke férfinak azonban sosem volt erőssége az önmegtartóztatás. Ám ki is róhatná fel neki, ha nem is más a keserve, de szerelmi bánata van éppen? Ez amolyan gyakori bárd betegség: kezelhető, mint az elmebaj, de nem gyógyítható teljes egészében soha. Konstans érzés, mintha valami mindig szúrna egy kicsit mellkastájékon. Vannak jobb napok amikor észre sem veszi az ember fia, de vannak olyan zsibbasztóan fájó percek, hogy azt jobb inkább vörösborral csillapítani.
Gilroy hosszú éveket töltött távol, és csak a kényszer hozta vissza Arthenior városába. A fogadó címere már régi barátként koszon vissza a férfira. Kivételesen most nem hord semmi hivalkodót. Ujjairól lehúzta a gyűrűket, hiányzik a kék sálja, és a selyemingét is leváltotta egy egyszerű szabású posztó ing. Az a térdszárú csizma is látott már jobb napokat, de azért még mindig jól áll a lábán. Az eleganciája legalább nem kopott egy szemernyit sem.
Rövid pillantást vet a bent hangoskodó népességre, szabad helyekre, és már indul is a pulthoz. Tán senkinek nem meglepetés, hogy a férfinak preferenciája van a jó minőségű, édes borokhoz. Tervei szerint egy kancsóval fel is visz belőle a szobájába. Most nem dolgozni akar, hiszen a lantját is otthon felejtette. Nem, most egyszerűen csak felejteni jött, és jól érezni magát.*
4766. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-01 08:39:38
Üzenet elküldve: 2020-09-01 08:39:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Sermester, Xavy, érintőlegesen Graril//
*Egy kicsit csalódott, mikor Arja elhessegeti a varázslatos harangokról szőtt feltételezéseit. ~Sima jelzőharangok~ húzza el a száját.*
- Pedig valami mágikus csengettyűt én is... *Nem fejezi be a mondatot. Csak most ébred rá, hogy az álma jutott az eszébe, még arról az éjszakáról, amit a Wäorral a tanyán töltöttek az erdőjáró különórájuk után. Akkor este azt álmodta, hogy a vadász céhmesterré lett, és őt a színe elé vitték. A Főnix csengettyűs láncáról álmodott, amivel megbéklyózta. Még felébredve is érezte a finom kis ékszert a bokáján.
A keleti puszták említésére Yeza tovább mereng a saját gondolatain. Wäor még régen azt mesélte, hogy a törzse egykor onnan származott el. A vörös lány tagadhatatlanul városi teremtés, de valahogy azt a vidéket mégis szívesen megnézné magának. Már csak a férfi miatt is. Hiányzik. Próbál nem gondolni rá, de olykor-olykor belemarnak az emlékek. A kelet vad vidékein való kalandozás persze valószínűleg olyan dolog, ami csak gondolatban vonzó. Önkéntelen tapogatózás egy fogódzó felé, amit a múltban kellett hagynia. Idegenül érzi magát még a Levegő Városában, itt az új helyen, de az első napon ez még nem a világvége. Csak reméli, hogy hamarosan itt is megtalálja a saját horgonyát, valamit, amihez kötődhet.*
- Annyit mindenképp megér *mondja Aztyannal kapcsolatban. Nem csodálkozik rajta, hogy a lány vonakodik előállni az üggyel az intézőnél, de ha azt akarja, hogy megoldódjon a dolog, kénytelen lesz lépni. Ez már csak így megy.
Arja érdeklődésével ellentétben ő elég bizalmatlanul méregeti a Sermester új házikedvencét. Neki nem az jár a fejében, hogy vajon mivel lehet etetni, hanem hogy nem csíp-e vagy nem terjeszt-e valami kórságot. Mi tagadás, Yeza sosem volt nagy állatbarát. Nem is jön ki velük túl jól.
Mielőtt a különös páros után indulnának, Yeza segít Arjának összeszedni a vacsora után maradt koszos tányérokat-poharakat. Ez a legkevesebb.*
//Temetetlen múlt//
//Már a Kalmárban//
*Minthogy a háromfős kis társaság teljesen elmerült a diskurálásban, úgy tűnik, a fogadásra való felhívása és úgy egyáltalán a hozzájuk intézett szavai teljesen süket fülekre találtak. Nem baj. Legalább a pénze nem fogja bánni, ha mégsem úgy alakul. Visszaveszi az erszényét a pultról és Arja után siet.*
//Sebesült a házban//
//Az emeleten//
//Karheia, Torskel//
*Ő is hallgatózik az ajtónál, bár elég furán érzi magát miatta. Egy fogadóban egy párocska ajtaja előtt fülelni... hát nem ez az első, ami az eszébe jutott volna, amikor az új munkája felől elmélkedett.*
- Esetleg egy világoszöld gyógyító ital segítene? *kérdi. Ha valóban sebesült a férfi, annak helyre kell hoznia.*
//Arja, Yeza, Sermester, Xavy, érintőlegesen Graril//
*Egy kicsit csalódott, mikor Arja elhessegeti a varázslatos harangokról szőtt feltételezéseit. ~Sima jelzőharangok~ húzza el a száját.*
- Pedig valami mágikus csengettyűt én is... *Nem fejezi be a mondatot. Csak most ébred rá, hogy az álma jutott az eszébe, még arról az éjszakáról, amit a Wäorral a tanyán töltöttek az erdőjáró különórájuk után. Akkor este azt álmodta, hogy a vadász céhmesterré lett, és őt a színe elé vitték. A Főnix csengettyűs láncáról álmodott, amivel megbéklyózta. Még felébredve is érezte a finom kis ékszert a bokáján.
A keleti puszták említésére Yeza tovább mereng a saját gondolatain. Wäor még régen azt mesélte, hogy a törzse egykor onnan származott el. A vörös lány tagadhatatlanul városi teremtés, de valahogy azt a vidéket mégis szívesen megnézné magának. Már csak a férfi miatt is. Hiányzik. Próbál nem gondolni rá, de olykor-olykor belemarnak az emlékek. A kelet vad vidékein való kalandozás persze valószínűleg olyan dolog, ami csak gondolatban vonzó. Önkéntelen tapogatózás egy fogódzó felé, amit a múltban kellett hagynia. Idegenül érzi magát még a Levegő Városában, itt az új helyen, de az első napon ez még nem a világvége. Csak reméli, hogy hamarosan itt is megtalálja a saját horgonyát, valamit, amihez kötődhet.*
- Annyit mindenképp megér *mondja Aztyannal kapcsolatban. Nem csodálkozik rajta, hogy a lány vonakodik előállni az üggyel az intézőnél, de ha azt akarja, hogy megoldódjon a dolog, kénytelen lesz lépni. Ez már csak így megy.
Arja érdeklődésével ellentétben ő elég bizalmatlanul méregeti a Sermester új házikedvencét. Neki nem az jár a fejében, hogy vajon mivel lehet etetni, hanem hogy nem csíp-e vagy nem terjeszt-e valami kórságot. Mi tagadás, Yeza sosem volt nagy állatbarát. Nem is jön ki velük túl jól.
Mielőtt a különös páros után indulnának, Yeza segít Arjának összeszedni a vacsora után maradt koszos tányérokat-poharakat. Ez a legkevesebb.*
//Temetetlen múlt//
//Már a Kalmárban//
*Minthogy a háromfős kis társaság teljesen elmerült a diskurálásban, úgy tűnik, a fogadásra való felhívása és úgy egyáltalán a hozzájuk intézett szavai teljesen süket fülekre találtak. Nem baj. Legalább a pénze nem fogja bánni, ha mégsem úgy alakul. Visszaveszi az erszényét a pultról és Arja után siet.*
//Sebesült a házban//
//Az emeleten//
//Karheia, Torskel//
*Ő is hallgatózik az ajtónál, bár elég furán érzi magát miatta. Egy fogadóban egy párocska ajtaja előtt fülelni... hát nem ez az első, ami az eszébe jutott volna, amikor az új munkája felől elmélkedett.*
- Esetleg egy világoszöld gyógyító ital segítene? *kérdi. Ha valóban sebesült a férfi, annak helyre kell hoznia.*
4765. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-31 20:19:54
Üzenet elküldve: 2020-08-31 20:19:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
*A férfi miután eltette a félelmetes serpenyőt odalép a törpéhez.*
-Elnézést kérek, hogy agyon akartam csapni Cecét. Csak annyira furcsa volt a számomra. Tudom ez nem ok, hogy csak leüssem, de azt hittem valami fenevad.* Szól kedvesen a férfi, majd felmegy a szobájába, ahol lepihen.*
//Kora reggel//
*A férfi csak lassan kászálódik ki az ágyból. Végre pihenhetett egy kicsit a hosszú utazások után. Lassacskán felöltözik, majd lemegy a fogadótérbe. Köszön annak, aki éppen ott van. Most nem az esti ruhájában van, hanem a szokványosban, amiben mindig. Köszönés után odaszól valamelyik munkatársának.*
-Elmegyek a Kovácsműhelybe. Igyekszem minél hamarabb visszatérni.* Szól és már ki is lépett az ajtón. Felpattan a hátasára, és elindul a Kovácsműhely felé.*
*A férfi miután eltette a félelmetes serpenyőt odalép a törpéhez.*
-Elnézést kérek, hogy agyon akartam csapni Cecét. Csak annyira furcsa volt a számomra. Tudom ez nem ok, hogy csak leüssem, de azt hittem valami fenevad.* Szól kedvesen a férfi, majd felmegy a szobájába, ahol lepihen.*
//Kora reggel//
*A férfi csak lassan kászálódik ki az ágyból. Végre pihenhetett egy kicsit a hosszú utazások után. Lassacskán felöltözik, majd lemegy a fogadótérbe. Köszön annak, aki éppen ott van. Most nem az esti ruhájában van, hanem a szokványosban, amiben mindig. Köszönés után odaszól valamelyik munkatársának.*
-Elmegyek a Kovácsműhelybe. Igyekszem minél hamarabb visszatérni.* Szól és már ki is lépett az ajtón. Felpattan a hátasára, és elindul a Kovácsműhely felé.*
4764. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-31 08:43:03
Üzenet elküldve: 2020-08-31 08:43:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
*Egészen eldöngicsélgetnek ketten Cecével. Arja aztán meg kérdez egy jót a mestertől.*
- Há lányom ez bizony egy jó kérdés.
*Meg is vakarja a kobakját mert hát ilyen jószágot még nem etetett.*
- Nem hiszem húst enne bár a fene se tudja. Van valami kis gyümölcs? Hátha aztat el tudja majszolni.
*Végig kell próbálni az etetési javaslatokat aztán kibukik majd mit eszik. A kalmár mostan nagyon nyüzsög. Majdnem annyira mint az ölében Cece. Már talán valami sebesültek is vannak csak nem látja hol mert azért eléggé le volt kötve a figyelme az órás bögöllyel. Ha kapna valami gyümölcsöt azt odatartja az állat szájához, hogy harapjon rá. Ha nem marad senki a pultnál akkor beengedi szállni a jószágot a pult mögött, hogy maga keressen valami ehetőt és így ki is derülne, hogy mire fáj a foga vagy a csáprágója vagy mije van neki.*
*Egészen eldöngicsélgetnek ketten Cecével. Arja aztán meg kérdez egy jót a mestertől.*
- Há lányom ez bizony egy jó kérdés.
*Meg is vakarja a kobakját mert hát ilyen jószágot még nem etetett.*
- Nem hiszem húst enne bár a fene se tudja. Van valami kis gyümölcs? Hátha aztat el tudja majszolni.
*Végig kell próbálni az etetési javaslatokat aztán kibukik majd mit eszik. A kalmár mostan nagyon nyüzsög. Majdnem annyira mint az ölében Cece. Már talán valami sebesültek is vannak csak nem látja hol mert azért eléggé le volt kötve a figyelme az órás bögöllyel. Ha kapna valami gyümölcsöt azt odatartja az állat szájához, hogy harapjon rá. Ha nem marad senki a pultnál akkor beengedi szállni a jószágot a pult mögött, hogy maga keressen valami ehetőt és így ki is derülne, hogy mire fáj a foga vagy a csáprágója vagy mije van neki.*
4763. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-30 20:59:06
Üzenet elküldve: 2020-08-30 20:59:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A pult mellett egy asztalnál//
//Arja, Yeza, Sermester, Xavy, érintőlegesen Graril//
- A harangok? Ja, nem! Azok egyszerű jelzőharangok voltak. *rázza a fejét a lány.*
- Azokat el is tudták készíteni a thargoknál a törpék. *teszi hozzá magyarázatképpen.*
- Az íjat, azt egy ork kovács készítette el a keleti a pusztákon. *magyarázza tovább.
Yeza tanácsa jól hangzik, Arja maga is egyfolytában ezen tűnődik. ~Csak hát Aztyan mindig elfoglalt! Meg igazán nem is túl barátságos!~ Még a végén megharagszik rá, anélkül hogy végighallgatná, legalábbis a lány komolyan tart ettől. ~Talán jobb lenne a báróval beszélni inkább!~ sandít Chayss felé, de hát ő meg a vendégeivel van most. Arja úgy véli, most igazán nem zavarhatja ilyesmivel. Hiszen épp hogy csak visszatért! Így csak megrándítja a vállát.*
- Majd megpróbálok vele beszélni. De mindig tárgyal valakivel! *mondja nem túl lelkesen. Hiszen Strat is, meg még valakik, látta, megint elmentek az intézővel, Arja feltételezi, hogy egyenesen a műhelybe. De aztán be is fejezi az erről való beszélgetést, hiszen Sergretor mester megérkezik, és egy ideig mindenki a sárkányléggyel van elfoglalva, ami vele együtt érkezik.
A mester még el is nevezi a fura jószágot, amit Arja is megcsodál: sose látott még ilyet, de még csak nem is hallott róla! De valóban ártalmatlannak tűnik, még jó hogy Graril nem csapta le azzal a serpenyővel!*
- De mivel fogod majd etetni, Sergretor uram? *kérdezi meg kacagva, ahogy látja, hogy elfészkelődik a jószág a törpe ölében.
Xavy, hogy kifizették, és a sebesült felmegy magától az emeletre, megnyugodva visszasétál a pulthoz.*
- Menjünk, nézzük meg! *mondja így Arja Yezának, hátha tudnak odafenn valamiben segíteni, bár a sebesült férfit a vele érkező nő is követi.*
- Megnézzük, hátha kell nekik valami segítség. *fordul oda ő is a fiúkhoz, aztán magához veszi az üres tányérokat, nehogy még azzal is Xavynak kelljen bajlódnia, van úgyis neki elég dolga.
A pulthoz érve neki is odaszól:*
- Felmegyünk, megnézzük, hátha kell nekik még valami! Melyik szobákat kapták? *kérdezi meg a gnóm lánykától, de persze azért is mennek, hogy rájuk nézzenek egy kicsit. ~Meg Yezának igaza van! A fickó igazán matróznak nézett ki!~*
//Sebesült a házban//
//Az emeleten//
//Karheia, Torskel//
*Az emeletre érve picit fülel, melyik szobából hall hangokat a kettő közül, és azon kopog be.
Ha kinyitják az ajtót, kedvesen és biztatóan elmosolyodik, és megkérdezi*
- Üdvözlöm! Szükségük van még valamire, asszonyom? Sajnos gyógyító jelenleg nem tartózkodik a házban. Súlyos a sérülése az úrnak? *pillant aggódva a nőre, majd Yezára, ha ő is vele tartott a sebesült férfihez.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.30 21:01:06
//Arja, Yeza, Sermester, Xavy, érintőlegesen Graril//
- A harangok? Ja, nem! Azok egyszerű jelzőharangok voltak. *rázza a fejét a lány.*
- Azokat el is tudták készíteni a thargoknál a törpék. *teszi hozzá magyarázatképpen.*
- Az íjat, azt egy ork kovács készítette el a keleti a pusztákon. *magyarázza tovább.
Yeza tanácsa jól hangzik, Arja maga is egyfolytában ezen tűnődik. ~Csak hát Aztyan mindig elfoglalt! Meg igazán nem is túl barátságos!~ Még a végén megharagszik rá, anélkül hogy végighallgatná, legalábbis a lány komolyan tart ettől. ~Talán jobb lenne a báróval beszélni inkább!~ sandít Chayss felé, de hát ő meg a vendégeivel van most. Arja úgy véli, most igazán nem zavarhatja ilyesmivel. Hiszen épp hogy csak visszatért! Így csak megrándítja a vállát.*
- Majd megpróbálok vele beszélni. De mindig tárgyal valakivel! *mondja nem túl lelkesen. Hiszen Strat is, meg még valakik, látta, megint elmentek az intézővel, Arja feltételezi, hogy egyenesen a műhelybe. De aztán be is fejezi az erről való beszélgetést, hiszen Sergretor mester megérkezik, és egy ideig mindenki a sárkányléggyel van elfoglalva, ami vele együtt érkezik.
A mester még el is nevezi a fura jószágot, amit Arja is megcsodál: sose látott még ilyet, de még csak nem is hallott róla! De valóban ártalmatlannak tűnik, még jó hogy Graril nem csapta le azzal a serpenyővel!*
- De mivel fogod majd etetni, Sergretor uram? *kérdezi meg kacagva, ahogy látja, hogy elfészkelődik a jószág a törpe ölében.
Xavy, hogy kifizették, és a sebesült felmegy magától az emeletre, megnyugodva visszasétál a pulthoz.*
- Menjünk, nézzük meg! *mondja így Arja Yezának, hátha tudnak odafenn valamiben segíteni, bár a sebesült férfit a vele érkező nő is követi.*
- Megnézzük, hátha kell nekik valami segítség. *fordul oda ő is a fiúkhoz, aztán magához veszi az üres tányérokat, nehogy még azzal is Xavynak kelljen bajlódnia, van úgyis neki elég dolga.
A pulthoz érve neki is odaszól:*
- Felmegyünk, megnézzük, hátha kell nekik még valami! Melyik szobákat kapták? *kérdezi meg a gnóm lánykától, de persze azért is mennek, hogy rájuk nézzenek egy kicsit. ~Meg Yezának igaza van! A fickó igazán matróznak nézett ki!~*
//Sebesült a házban//
//Az emeleten//
//Karheia, Torskel//
*Az emeletre érve picit fülel, melyik szobából hall hangokat a kettő közül, és azon kopog be.
Ha kinyitják az ajtót, kedvesen és biztatóan elmosolyodik, és megkérdezi*
- Üdvözlöm! Szükségük van még valamire, asszonyom? Sajnos gyógyító jelenleg nem tartózkodik a házban. Súlyos a sérülése az úrnak? *pillant aggódva a nőre, majd Yezára, ha ő is vele tartott a sebesült férfihez.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.30 21:01:06
4762. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-30 15:59:30
Üzenet elküldve: 2020-08-30 15:59:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*~Hm, bőkezű fizetség!~ gondolja magában, ahogy meghallja a zsoldosok jutalmát a mentőakcióért, azon töprengve, vajon a báró szándékosan fogalmazott-e így, és esetleg azt várná tőlük, hogy átvállalják a felmerült költségek kifizetését. ~Hát, arra várhatsz~ horkan fel magában, tekintve, hogy egyrészt Habrertus csak ezer aranyat bízott rájuk, másrészt hogy a pénz Doránál van, aki biztos nem fogja venni a lapot, már ha egyáltalán van mit venni*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy eszébe vési a Város Őrség értelmesebb tagjainak a nevét, remélve, hogy tényleg tudnak majd valami használható információval szolgálni a számára. Dora szavaira is csak helyeselni tud, természetesen nagyon hálásak Cha'yssnak a tetteiért az egész Vashegy nevében*
- Kár, hogy ilyen szomorú apropóból kellett találkoznunk. *jegyzi meg őszintének ható sajnálkozással, lebiggyesztve kissé az ajkait. Szívesen megtudna még többet a férfiról, de az az érzése, a mostani alkalom nem épp a legalkalmasabb az ismerkedésre*
- A Vashegy hálás lehet, hogy ilyen segítői vannak. Kagaenae kisasszony legjobb döntése volt, hogy önnek adta el ezt a fogadót. *folytatja halvány mosollyal, mert akármennyire is hárítja a hálát a férfi, bizony a Vashegy most az adósa, emiatt pedig nem árt udvariasan viselkedni vele. ~Képzelem, a kancellár mennyire lesz boldog, ha ezt megtudja~ gondolja magában somolyogva, míg Dora arról a másik, nevesincs lányról csacsog. Őt magát nem izgatja különösebben a téma, bár igyekszik úgy tenni, mint akit igen, az azonban már őszintén meglepi, hogy Dora se sürgeti az indulást, sőt, szinte túlzottan is készségesen megy bele abba, hogy maradjanak még egy kicsit. Bár a döbbenet nem látszik arcán, gondolatban összehúzott szemöldökkel méregeti a lányt, azon merengve, vajon mit tervezhet, főleg, amikor előhozakodik a nem éppen diszkrét kompenzáció kérdésével. ~Mintha te tehetnél érte bármit is~ forgatja gondolatban a szemeit, de végül nem szól egy szót se. Biztos benne, Cha'yss is tudja, hogy most nála a helyzeti előny, és ha eljön az ideje, be fogja nyújtani a számlát törlesztésre*
- Örülök, hogy ez legalább elintéződött akkor. *bólint elégedetten Terwy hullájának kérdésére, hisz így legalább eggyel kevesebb dolog miatt kell aggódniuk*
- Köszönjük a szobákat. *mosolyodik el kissé hálája jeléül, de persze nem is számított nemleges válaszra* Ha esetleg majd valaki értesítene minket, mikor tudna fogadni minket az úrnő, azt szintén megköszönnénk. *fűzi még hozzá a témához, ezzel pedig részéről egyelőre lezártnak tekinthető az ügy, hisz nem igazán léphetnek előbbre, míg Énével nem tudnak beszélni. Ezért is gyanús neki felettébb, hogy látszólag senki nem igyekszik asztalt bontani. Dorát még meg tudja érteni, hisz nyilvánvalóan élvezi Cha'yss társaságát, azért is bízná rá a segítőivel való beszélgetést, de azt viszont felettébb különösnek találja, hogy pihenés helyett a férfi is az asztaluknál marad. ~Talán fél magunkra hagyni minket? Csak nem rejteget valamit?~ nézi meg magának újra alaposan a bárót, hogy felfedezze, amit leplezni kíván. Bár azt tervezte, elbeszélget a másik asztalnál ülő hármassal, egyelőre elnapolja ezt a tervet, és inkább marad a helyén, asztaltársait fürkészve*
- Nos akkor talán az lenne a legjobb, ha te intéznéd a Városi Őrség ügyét és a levelet is a kancellárnak. *fordul sokatmondó mosollyal Dora felé, biztosra véve, hogy a lány ellenkezni fog majd, ha meghallja a terve további részét* Addig pedig remélem, a báró úr lesz olyan kedves, és bemutat a bajtársainak. *pillant Cha'yssra, hisz végtére mégiscsak fontos a jó modor, nem illik csak úgy odamenni ismeretlenek asztalához*
- Illetve csak még valami... *teszi hozzá, mintha csak most jutott volna eszébe, hogy efelől érdeklődjön* Elnézést a kérdésért, kérem ne vegye rossz néven, de esetleg tudna kicsit mesélni az incidens előzményeiről? Hogy lehet, hogy a kisasszony egyedül maradt egy idegen városban? *szegezi Cha'yssnak a kérdést, ami véleménye szerint még tisztázásra vár* Mármint megértem, hogy Arthenior nem ismeretlen Kagaenae számára, hisz itt van a régi háza, de a Vashegy úrnőjeként nagyobb elővigyázatosságot kéne tanúsítania ilyen távoli utazások során... *folytatja csevegő hangnemben* Azt hiszem, a Vashegynek nagyobb figyelmet kell majd fordítania a védelmére, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg a jövőben. *vonja le a tanulságokat a történtekből, kíváncsian várva, vajon a többiek hogy látják a helyzetet.*
*~Hm, bőkezű fizetség!~ gondolja magában, ahogy meghallja a zsoldosok jutalmát a mentőakcióért, azon töprengve, vajon a báró szándékosan fogalmazott-e így, és esetleg azt várná tőlük, hogy átvállalják a felmerült költségek kifizetését. ~Hát, arra várhatsz~ horkan fel magában, tekintve, hogy egyrészt Habrertus csak ezer aranyat bízott rájuk, másrészt hogy a pénz Doránál van, aki biztos nem fogja venni a lapot, már ha egyáltalán van mit venni*
- Köszönjük. *biccenti meg kissé a fejét, ahogy eszébe vési a Város Őrség értelmesebb tagjainak a nevét, remélve, hogy tényleg tudnak majd valami használható információval szolgálni a számára. Dora szavaira is csak helyeselni tud, természetesen nagyon hálásak Cha'yssnak a tetteiért az egész Vashegy nevében*
- Kár, hogy ilyen szomorú apropóból kellett találkoznunk. *jegyzi meg őszintének ható sajnálkozással, lebiggyesztve kissé az ajkait. Szívesen megtudna még többet a férfiról, de az az érzése, a mostani alkalom nem épp a legalkalmasabb az ismerkedésre*
- A Vashegy hálás lehet, hogy ilyen segítői vannak. Kagaenae kisasszony legjobb döntése volt, hogy önnek adta el ezt a fogadót. *folytatja halvány mosollyal, mert akármennyire is hárítja a hálát a férfi, bizony a Vashegy most az adósa, emiatt pedig nem árt udvariasan viselkedni vele. ~Képzelem, a kancellár mennyire lesz boldog, ha ezt megtudja~ gondolja magában somolyogva, míg Dora arról a másik, nevesincs lányról csacsog. Őt magát nem izgatja különösebben a téma, bár igyekszik úgy tenni, mint akit igen, az azonban már őszintén meglepi, hogy Dora se sürgeti az indulást, sőt, szinte túlzottan is készségesen megy bele abba, hogy maradjanak még egy kicsit. Bár a döbbenet nem látszik arcán, gondolatban összehúzott szemöldökkel méregeti a lányt, azon merengve, vajon mit tervezhet, főleg, amikor előhozakodik a nem éppen diszkrét kompenzáció kérdésével. ~Mintha te tehetnél érte bármit is~ forgatja gondolatban a szemeit, de végül nem szól egy szót se. Biztos benne, Cha'yss is tudja, hogy most nála a helyzeti előny, és ha eljön az ideje, be fogja nyújtani a számlát törlesztésre*
- Örülök, hogy ez legalább elintéződött akkor. *bólint elégedetten Terwy hullájának kérdésére, hisz így legalább eggyel kevesebb dolog miatt kell aggódniuk*
- Köszönjük a szobákat. *mosolyodik el kissé hálája jeléül, de persze nem is számított nemleges válaszra* Ha esetleg majd valaki értesítene minket, mikor tudna fogadni minket az úrnő, azt szintén megköszönnénk. *fűzi még hozzá a témához, ezzel pedig részéről egyelőre lezártnak tekinthető az ügy, hisz nem igazán léphetnek előbbre, míg Énével nem tudnak beszélni. Ezért is gyanús neki felettébb, hogy látszólag senki nem igyekszik asztalt bontani. Dorát még meg tudja érteni, hisz nyilvánvalóan élvezi Cha'yss társaságát, azért is bízná rá a segítőivel való beszélgetést, de azt viszont felettébb különösnek találja, hogy pihenés helyett a férfi is az asztaluknál marad. ~Talán fél magunkra hagyni minket? Csak nem rejteget valamit?~ nézi meg magának újra alaposan a bárót, hogy felfedezze, amit leplezni kíván. Bár azt tervezte, elbeszélget a másik asztalnál ülő hármassal, egyelőre elnapolja ezt a tervet, és inkább marad a helyén, asztaltársait fürkészve*
- Nos akkor talán az lenne a legjobb, ha te intéznéd a Városi Őrség ügyét és a levelet is a kancellárnak. *fordul sokatmondó mosollyal Dora felé, biztosra véve, hogy a lány ellenkezni fog majd, ha meghallja a terve további részét* Addig pedig remélem, a báró úr lesz olyan kedves, és bemutat a bajtársainak. *pillant Cha'yssra, hisz végtére mégiscsak fontos a jó modor, nem illik csak úgy odamenni ismeretlenek asztalához*
- Illetve csak még valami... *teszi hozzá, mintha csak most jutott volna eszébe, hogy efelől érdeklődjön* Elnézést a kérdésért, kérem ne vegye rossz néven, de esetleg tudna kicsit mesélni az incidens előzményeiről? Hogy lehet, hogy a kisasszony egyedül maradt egy idegen városban? *szegezi Cha'yssnak a kérdést, ami véleménye szerint még tisztázásra vár* Mármint megértem, hogy Arthenior nem ismeretlen Kagaenae számára, hisz itt van a régi háza, de a Vashegy úrnőjeként nagyobb elővigyázatosságot kéne tanúsítania ilyen távoli utazások során... *folytatja csevegő hangnemben* Azt hiszem, a Vashegynek nagyobb figyelmet kell majd fordítania a védelmére, hogy hasonló ne ismétlődhessen meg a jövőben. *vonja le a tanulságokat a történtekből, kíváncsian várva, vajon a többiek hogy látják a helyzetet.*
4761. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-08-30 15:57:51
Üzenet elküldve: 2020-08-30 15:57:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 256
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nosztalgiátlanítva//
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sikerült. Mindenféle feltűnés nélkül jutottak fel az emeletre, vagy legalábbis olyan nélkül, melyről ők tudomást szerezhettek. Onnan pedig már gyerekjáték volt szobájába keveredni. Viszont, amik bent fognak történni, reményei szerint nem gyerekjátékok lesznek.
Tehát fordul a kulcs, kattan a zár és zavart mosoly születik Mik ajkain. Azokon az ajkakon, melyek alig néhány perce még oly mohón csókolták övéit. Ahogy korábban, e pillanatban is ínyére van ez a fajta kettősség, mely a férfi sajátja, s mi miatt képtelen kiigazodni rajta. Pedig vele nem sűrűn fordul ez elő. Ám sokat töprengeni ezúttal sincs ideje, amit kevésbé nem is igazán bánhatna.
Alig hagyja el száját kérdése, válasz helyett Mik szenvedélyével kíván felelni, melynek nyomán teste szinte teljesen az ajtó lapjának préselődik. Mellkasa hevesen süllyed és emelkedik, ezzel hol kevésbé, hol jobban hozzányomódva a másik testéhez, karjaival pedig annak hátát öleli, tenyereit terpesztve szét a megfeszülő izmokon. Így fogadja a férfi ajkait, rögvest igazodva a diktált tempóhoz, mi egész testén végigfutó, perzselő hullámot idéz elő. Nyakának bőre libabőrbe fut, ahogy Mik balja tarkóját érinti, a derekára szorító kar nyomán pedig ölében összpontosul testének minden szenvedélye.
Idejét sem tudja, mikor érzett ekkora vágyat valami, vagy még inkább valaki iránt. Régen tapasztalt hatással van rá ez a pultos fiú, hát türtőztetni sem igen tudja magát. Nem, mintha szándékában állna. Kezeit a másik hátán lefelé vezetve kutatja az utat, mely annak inge alá vezethet, s ha megleli, és nem is állítják meg kutakodásában, immár a csupasz bőrt érintve tapogat tovább, Mik oldalán haladva vissza, lehetőségeihez mérten igyekezve felfelé tolni a ruhaneműt.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.30 15:59:04
//Win szobájának zárt ajtaja mögött//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Sikerült. Mindenféle feltűnés nélkül jutottak fel az emeletre, vagy legalábbis olyan nélkül, melyről ők tudomást szerezhettek. Onnan pedig már gyerekjáték volt szobájába keveredni. Viszont, amik bent fognak történni, reményei szerint nem gyerekjátékok lesznek.
Tehát fordul a kulcs, kattan a zár és zavart mosoly születik Mik ajkain. Azokon az ajkakon, melyek alig néhány perce még oly mohón csókolták övéit. Ahogy korábban, e pillanatban is ínyére van ez a fajta kettősség, mely a férfi sajátja, s mi miatt képtelen kiigazodni rajta. Pedig vele nem sűrűn fordul ez elő. Ám sokat töprengeni ezúttal sincs ideje, amit kevésbé nem is igazán bánhatna.
Alig hagyja el száját kérdése, válasz helyett Mik szenvedélyével kíván felelni, melynek nyomán teste szinte teljesen az ajtó lapjának préselődik. Mellkasa hevesen süllyed és emelkedik, ezzel hol kevésbé, hol jobban hozzányomódva a másik testéhez, karjaival pedig annak hátát öleli, tenyereit terpesztve szét a megfeszülő izmokon. Így fogadja a férfi ajkait, rögvest igazodva a diktált tempóhoz, mi egész testén végigfutó, perzselő hullámot idéz elő. Nyakának bőre libabőrbe fut, ahogy Mik balja tarkóját érinti, a derekára szorító kar nyomán pedig ölében összpontosul testének minden szenvedélye.
Idejét sem tudja, mikor érzett ekkora vágyat valami, vagy még inkább valaki iránt. Régen tapasztalt hatással van rá ez a pultos fiú, hát türtőztetni sem igen tudja magát. Nem, mintha szándékában állna. Kezeit a másik hátán lefelé vezetve kutatja az utat, mely annak inge alá vezethet, s ha megleli, és nem is állítják meg kutakodásában, immár a csupasz bőrt érintve tapogat tovább, Mik oldalán haladva vissza, lehetőségeihez mérten igyekezve felfelé tolni a ruhaneműt.*
A hozzászólás írója (Winyra Jote) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.30 15:59:04
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7132-7151