Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:48:49
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:48:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Jenari rendkívül élvezi, hogy egészen olyan mintha felhőkön járna, és mégis nehéznek érzi a testét a fáradtság érzet miatt amit az Ördögvigyor eredményezett. Szokatlan keveréke ez az illumináltságnak, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy megunná. Mivel figyelmét is tompítja, ezért Wynperios rosszalló pillantását meg sem érzi magán, ha pedig meg is jelenne benne egy aprócska sejtelem akkor egyszerűen csak elhessegeti. De "sajnos" nem tudja tovább levegőnek nézni a másikat, mert ez birtokba veszi elvesztett tárgyát és még megjegyzést is fűz hozzá. Jenari elméjéhez néhány gyors pislogás után végre elérnek a szavak, és arcán meg is jelennek a bódító ködön áttörő éles érzelmei. Ebből is jól láthatóvá válik, hogy a wegtoreni lány nem feltétlenül a legszívélyesebb személy, mert vigyora töretlen, de kékjei metszőek és ridegek, amivel kissé visszás képet alkot. Igaz már megjelenése önmagában egy furcsa keveréke a wegtoreniekre jellemző melegségnek, amihez párosul éles, zord szempárja.*
- Nem mintha kérdeztem volna mit preferálsz.
*Morogja, és bár úgy érzi milyen remekül visszavágott, de ezúttal szavai is kissé erőtlenek.*
- Tőlem. De ne is reménykedj abban, hogy a hátamra fekszem pár ital miatt, szóval ha emiatt pazarolnád az aranyadat egy idegenre, akkor csalódást kell okoznom.
*Miközben beszél kihúz magának egy széket, a választól függetlenül letelepedik az asztalhoz, és a pipája megtisztogatásához lát hozzá, közben láthatóan mélyen töpreng azon, hogy vegyen egy újabb adag Ördögvigyort, vagy elégedjen meg annyival amennyit sikerült elfüstölnie.*
- Jenari.
*Veti oda nevét félvállról, mintha semmi jelentősége nem lenne sem annak, sem a bemutatkozásnak, pedig Wynperios akár hallhatott is róla, hogy Jenari milyen ügyes mások felképelésében.*
//Az simlis és az amazon//
*Jenari rendkívül élvezi, hogy egészen olyan mintha felhőkön járna, és mégis nehéznek érzi a testét a fáradtság érzet miatt amit az Ördögvigyor eredményezett. Szokatlan keveréke ez az illumináltságnak, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy megunná. Mivel figyelmét is tompítja, ezért Wynperios rosszalló pillantását meg sem érzi magán, ha pedig meg is jelenne benne egy aprócska sejtelem akkor egyszerűen csak elhessegeti. De "sajnos" nem tudja tovább levegőnek nézni a másikat, mert ez birtokba veszi elvesztett tárgyát és még megjegyzést is fűz hozzá. Jenari elméjéhez néhány gyors pislogás után végre elérnek a szavak, és arcán meg is jelennek a bódító ködön áttörő éles érzelmei. Ebből is jól láthatóvá válik, hogy a wegtoreni lány nem feltétlenül a legszívélyesebb személy, mert vigyora töretlen, de kékjei metszőek és ridegek, amivel kissé visszás képet alkot. Igaz már megjelenése önmagában egy furcsa keveréke a wegtoreniekre jellemző melegségnek, amihez párosul éles, zord szempárja.*
- Nem mintha kérdeztem volna mit preferálsz.
*Morogja, és bár úgy érzi milyen remekül visszavágott, de ezúttal szavai is kissé erőtlenek.*
- Tőlem. De ne is reménykedj abban, hogy a hátamra fekszem pár ital miatt, szóval ha emiatt pazarolnád az aranyadat egy idegenre, akkor csalódást kell okoznom.
*Miközben beszél kihúz magának egy széket, a választól függetlenül letelepedik az asztalhoz, és a pipája megtisztogatásához lát hozzá, közben láthatóan mélyen töpreng azon, hogy vegyen egy újabb adag Ördögvigyort, vagy elégedjen meg annyival amennyit sikerült elfüstölnie.*
- Jenari.
*Veti oda nevét félvállról, mintha semmi jelentősége nem lenne sem annak, sem a bemutatkozásnak, pedig Wynperios akár hallhatott is róla, hogy Jenari milyen ügyes mások felképelésében.*
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:13:00
Üzenet elküldve: 2021-08-11 08:13:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*Az élettől meggyötörve, de törve nem, üldögél a székében kezeit a tarkóján pihentetve. Még mindig csuklya van a fején, amit egyelőre nem szándékozik lehúzni, hogy az arca teljesen látható legyen. Nem is sokat üldögél, mire egy felszolgáló érkezik, hogy a rendelését felvegye. Mindjárt három adagot is rendel a Ház bora-ból. Mindezért 24 aranyat ad a felszolgálónak.
Nincsen túlságosan eleresztve arannyal, így a ház bora is tökéletesen megteszi. Ebből három pohárral is rendel, ami kezdeti hangulat javításra teljesen jó lesz. Ahogy elrendezi a bor dolgát, átpillant egy másik asztal felé, aminél valaki pöfékel. Sosem szerette a dohányt, sem az illatát, így hamar megtalálja a forrását. Szúrós szemekkel méri fel a tulajdonos, aki meglepő módon egy nő. Nem sok nőt látott még dohánnyal, de ez a nő valahogy magára vonzza a figyelmét. A levegőbe szimatolva mintha nem egyszerű dohányt érezne, de mivel nem kifinomult a szaglása, mint egy orknak, ezért erre most nem venne mérget. A nő elég csinos. Először sötétbarna haja és a jégkék íriszek keltik fel figyelmét, amit talán egy összepillantás segít tisztábban látni. A vonásai nagyon nőiesek, bár ehhez határozott állkapocs társul, ami azt sugallja, hogy határozott jellem lehet, így mindent egybe véve. A testalkata izmos, ahogy a ruhája ezt láttatni engedi. Valami nagyon kellemes dohányt használhat, mert így külső szemszögből olyan, mint aki elűzte magából a világ bánatát. Helyzetből adódóan nem is kell sokat tennie, hogy a nő ténykedését láthassa. Az asztalon kicsit arrébb teszi a lábát, így pont szemben lehet a másik asztalával. A pipa egyszer csak kiesik a kezéből, mintha nem bírná megtartani a könnyű eszközt. Egy szitokszó után az elpattogó pipa után kezd kutatni. Határozottan olyan érzése van, hogy a nő valami bódító dohányt használhatott. A mozgása elég lomha és túl laza. ~Miért ilyen unott a tekintete. Mintha minden mindegy lenne. Talán csak fáradt vándor, vagy kudarcot vallott kalandor. Nem, valami más lehet e mögött.~ A pia egészen nagy utat tesz meg és Wyn széke alatt köt ki. Könnyedén hajol le egyik kézzel a pipáért, amit gyorsan fel is kap. Beleszagolva a benne maradt kevés dohányba nem nehéz felismernie, hogy ördögvigyorral volt megtömködve.*
- Rövidtávon koldussá tesz, hosszú távon elűz a valóságtól. Én inkább az alkoholban hiszek. *Kacsint a nőre, akitől nem vár helyeslést, de ezt akkor is megosztja vele. A pipát oda nyújtja neki, hogy el tudja venni.*
- A dohánynak annyi. Egy pohár borral megkínálhatlak? Mielőtt én is koldus leszek, még valami jót szeretnék tenni. *Vigyorogva invitálja meg a bódító állapotban lévőt. Nem játszadozni kíván a lánnyal, csak szimplán meghívja egy pohár borra. Sajnos a bátyja az ördögvigyor mohó felhasználója lett, s látta, hogy mire képes ez a függőséget okozó szer.*
//Az simlis és az amazon//
*Az élettől meggyötörve, de törve nem, üldögél a székében kezeit a tarkóján pihentetve. Még mindig csuklya van a fején, amit egyelőre nem szándékozik lehúzni, hogy az arca teljesen látható legyen. Nem is sokat üldögél, mire egy felszolgáló érkezik, hogy a rendelését felvegye. Mindjárt három adagot is rendel a Ház bora-ból. Mindezért 24 aranyat ad a felszolgálónak.
Nincsen túlságosan eleresztve arannyal, így a ház bora is tökéletesen megteszi. Ebből három pohárral is rendel, ami kezdeti hangulat javításra teljesen jó lesz. Ahogy elrendezi a bor dolgát, átpillant egy másik asztal felé, aminél valaki pöfékel. Sosem szerette a dohányt, sem az illatát, így hamar megtalálja a forrását. Szúrós szemekkel méri fel a tulajdonos, aki meglepő módon egy nő. Nem sok nőt látott még dohánnyal, de ez a nő valahogy magára vonzza a figyelmét. A levegőbe szimatolva mintha nem egyszerű dohányt érezne, de mivel nem kifinomult a szaglása, mint egy orknak, ezért erre most nem venne mérget. A nő elég csinos. Először sötétbarna haja és a jégkék íriszek keltik fel figyelmét, amit talán egy összepillantás segít tisztábban látni. A vonásai nagyon nőiesek, bár ehhez határozott állkapocs társul, ami azt sugallja, hogy határozott jellem lehet, így mindent egybe véve. A testalkata izmos, ahogy a ruhája ezt láttatni engedi. Valami nagyon kellemes dohányt használhat, mert így külső szemszögből olyan, mint aki elűzte magából a világ bánatát. Helyzetből adódóan nem is kell sokat tennie, hogy a nő ténykedését láthassa. Az asztalon kicsit arrébb teszi a lábát, így pont szemben lehet a másik asztalával. A pipa egyszer csak kiesik a kezéből, mintha nem bírná megtartani a könnyű eszközt. Egy szitokszó után az elpattogó pipa után kezd kutatni. Határozottan olyan érzése van, hogy a nő valami bódító dohányt használhatott. A mozgása elég lomha és túl laza. ~Miért ilyen unott a tekintete. Mintha minden mindegy lenne. Talán csak fáradt vándor, vagy kudarcot vallott kalandor. Nem, valami más lehet e mögött.~ A pia egészen nagy utat tesz meg és Wyn széke alatt köt ki. Könnyedén hajol le egyik kézzel a pipáért, amit gyorsan fel is kap. Beleszagolva a benne maradt kevés dohányba nem nehéz felismernie, hogy ördögvigyorral volt megtömködve.*- Rövidtávon koldussá tesz, hosszú távon elűz a valóságtól. Én inkább az alkoholban hiszek. *Kacsint a nőre, akitől nem vár helyeslést, de ezt akkor is megosztja vele. A pipát oda nyújtja neki, hogy el tudja venni.*
- A dohánynak annyi. Egy pohár borral megkínálhatlak? Mielőtt én is koldus leszek, még valami jót szeretnék tenni. *Vigyorogva invitálja meg a bódító állapotban lévőt. Nem játszadozni kíván a lánnyal, csak szimplán meghívja egy pohár borra. Sajnos a bátyja az ördögvigyor mohó felhasználója lett, s látta, hogy mire képes ez a függőséget okozó szer.*
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:42:44
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:42:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*Néhány röpke pillanatig a jó kancellár meg van zavarodva, mint egy ork az Artheniori Tudományos Céh rendes évi közgyűlésén. Azzal természetesen tisztában van, hogy igen messze áll attól a férfiideáltól amilyenről a fehérnépek rendszerint álmodnak. Ezért aztán soha nem is érezte tragédiának, ha nem a srámja miatt szédültek ágyába a vászoncselédek. Némi pragmatizmussal úgy volt vele, hogy mindegy, csak szédüljenek. Viszont Reya most egészen őszintének látszik. Ez pont elég, hogy zavarban legyen, de a csóktól és talán a kancellár elködösülő tekintetétől felajzott Jágó izgatottan téblábolni kezd Reya vértjén.*
- Van errreje, van errreje!...
*Most Hubi csuklik egyet, kortyol a borból aztán egy szabadkozó mosollyal Reya kezébe nyomja a poharát.*
- Ugye megbocsátasz egy pillanatra?
*Felkel a lány mellől, a székhez lép és negédesen csettintgetve a nyelvével, jobb keze mutatóujját nyújtja a papagáj felé. Aztán sebesen visszakapja, mert Jágó első körben nem helyet foglalni kívánt rajta, hanem belekapni. Amikor aztán a madár rátelepszik, balja boszorkányos gyorsasággal lendülve csípi nyakon a felháborodottan rikácsoló Jágót és miután egy lendületes mozdulattal az ágy végében álló ládába hajította, gyorsan rá is csukja a fedelet.*
- Csak tudnám, hogy ki adta neki a Jágó nevet? Nem jelent semmit. Az Átokfajzat kifejezőbb lenne. *pillanatra elgondolkodik* Vagy az Aenae.
*Miután Jágó zavaró hatása a múlté minden mehetne rendben, de Hubi fején ijesztő gondolat suhan át. Miután eredetileg úgy tervezte, hogy a Pegazusban száll meg, a hintót is oda küldte, poggyászának zömével. A szakállolaj hiánya ebben a pillanatban nem égető, de a míves kidolgozású úti tégely is a Pegazusba került. Persze leszólhatna a konyhára, követelve, hogy azonnal hozzanak fel fél font vajat, de ezt végtelenül stílustalannak érzi. Magában sóhajt egyet, de csalódottságát kifelé igyekszik nem mutatni. Csak somolyog egyet Reya kijelentésén.*
- Szolgáld ki magad!
*Természetes, hogy egy kancellár nem csak a hivatalában szeret irányítani, így Reyának is igyekeznie kell, ha elvenni szeretne és nem kapni. Az pedig hamarosan kiderül, hogy Jágónak igaza volt-e azzal a bizonyos erővel?*
*Néhány röpke pillanatig a jó kancellár meg van zavarodva, mint egy ork az Artheniori Tudományos Céh rendes évi közgyűlésén. Azzal természetesen tisztában van, hogy igen messze áll attól a férfiideáltól amilyenről a fehérnépek rendszerint álmodnak. Ezért aztán soha nem is érezte tragédiának, ha nem a srámja miatt szédültek ágyába a vászoncselédek. Némi pragmatizmussal úgy volt vele, hogy mindegy, csak szédüljenek. Viszont Reya most egészen őszintének látszik. Ez pont elég, hogy zavarban legyen, de a csóktól és talán a kancellár elködösülő tekintetétől felajzott Jágó izgatottan téblábolni kezd Reya vértjén.*
- Van errreje, van errreje!...
*Most Hubi csuklik egyet, kortyol a borból aztán egy szabadkozó mosollyal Reya kezébe nyomja a poharát.*
- Ugye megbocsátasz egy pillanatra?
*Felkel a lány mellől, a székhez lép és negédesen csettintgetve a nyelvével, jobb keze mutatóujját nyújtja a papagáj felé. Aztán sebesen visszakapja, mert Jágó első körben nem helyet foglalni kívánt rajta, hanem belekapni. Amikor aztán a madár rátelepszik, balja boszorkányos gyorsasággal lendülve csípi nyakon a felháborodottan rikácsoló Jágót és miután egy lendületes mozdulattal az ágy végében álló ládába hajította, gyorsan rá is csukja a fedelet.*
- Csak tudnám, hogy ki adta neki a Jágó nevet? Nem jelent semmit. Az Átokfajzat kifejezőbb lenne. *pillanatra elgondolkodik* Vagy az Aenae.
*Miután Jágó zavaró hatása a múlté minden mehetne rendben, de Hubi fején ijesztő gondolat suhan át. Miután eredetileg úgy tervezte, hogy a Pegazusban száll meg, a hintót is oda küldte, poggyászának zömével. A szakállolaj hiánya ebben a pillanatban nem égető, de a míves kidolgozású úti tégely is a Pegazusba került. Persze leszólhatna a konyhára, követelve, hogy azonnal hozzanak fel fél font vajat, de ezt végtelenül stílustalannak érzi. Magában sóhajt egyet, de csalódottságát kifelé igyekszik nem mutatni. Csak somolyog egyet Reya kijelentésén.*
- Szolgáld ki magad!
*Természetes, hogy egy kancellár nem csak a hivatalában szeret irányítani, így Reyának is igyekeznie kell, ha elvenni szeretne és nem kapni. Az pedig hamarosan kiderül, hogy Jágónak igaza volt-e azzal a bizonyos erővel?*
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:13:10
Üzenet elküldve: 2021-08-10 19:13:10
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari már kellemesen érzi magát, éppen székében szinte elfolyva tesped, elmélyülten tanulmányozva az épület mennyezetét és az afelé fújt füstcsíkokat. Illetve karikák akarnának lenni azok, amit a lány kitartóan próbálgat, de még sikertelenül. Mivel csak Wegtoren utcáin pöfékelőktől látta ezt, és a technikáját még senki sem magyarázta el neki, így egyedül kell rájönnie, és egyelőre nem úgy tűnik mintha unná. Persze az is segítségére van, hogy az Ördögvigyor édes illata lengi be, és a bódító szer kicsit önfeledtebbé és érdekesebbé teszi az életét.
~ Korábban is rászokhattam volna. ~
Töpreng egy nagy szippantás közben, ami egyben el is feledteti, hogy bizony mennyire is rászokott, és ez nem feltétlenül olyan kellemes mint az illuminált hatás amiben jelenleg része lehet.
Karjai kissé erőtlenné válnak ennek hála, és észre sem veszi, hogy milyen lendülettel ereszti le őket maga mellé, így pipáját ennek a nagy gesztusnak hála sikerül elejtenie.*
- Ó baszdmeg!
*Szalad ki a száján a szitokszó arcán az ördögi vigyorral, és a kis nőies formájú fa tárgy után pillant ami a fogadóban arrébb pattog, és belőle kihullik az értékes dohány. Szerencséjére semmi sem kap ennek hatására lángra, de zsoldjának egy része bizony ott hever csüggedten a deszkákon, és ettől Jenari ajkai is kissé lefelé kanyarodnak. Nagy sóhajtva feltápászkodik panaszos székéről, és lustán, a bódító fű miatt álmosan indul kedves emléke után, amit olyan sokáig őrzött féltve, de ez a függő és nemtörődöm Jenari meglehetősen félvállról veszi az egykori becses ajándék sorsát. Ahogy minden mást is, és új életvitelének nagyjából ez is a célja.*
//Az simlis és az amazon//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jenari már kellemesen érzi magát, éppen székében szinte elfolyva tesped, elmélyülten tanulmányozva az épület mennyezetét és az afelé fújt füstcsíkokat. Illetve karikák akarnának lenni azok, amit a lány kitartóan próbálgat, de még sikertelenül. Mivel csak Wegtoren utcáin pöfékelőktől látta ezt, és a technikáját még senki sem magyarázta el neki, így egyedül kell rájönnie, és egyelőre nem úgy tűnik mintha unná. Persze az is segítségére van, hogy az Ördögvigyor édes illata lengi be, és a bódító szer kicsit önfeledtebbé és érdekesebbé teszi az életét.
~ Korábban is rászokhattam volna. ~
Töpreng egy nagy szippantás közben, ami egyben el is feledteti, hogy bizony mennyire is rászokott, és ez nem feltétlenül olyan kellemes mint az illuminált hatás amiben jelenleg része lehet.
Karjai kissé erőtlenné válnak ennek hála, és észre sem veszi, hogy milyen lendülettel ereszti le őket maga mellé, így pipáját ennek a nagy gesztusnak hála sikerül elejtenie.*
- Ó baszdmeg!
*Szalad ki a száján a szitokszó arcán az ördögi vigyorral, és a kis nőies formájú fa tárgy után pillant ami a fogadóban arrébb pattog, és belőle kihullik az értékes dohány. Szerencséjére semmi sem kap ennek hatására lángra, de zsoldjának egy része bizony ott hever csüggedten a deszkákon, és ettől Jenari ajkai is kissé lefelé kanyarodnak. Nagy sóhajtva feltápászkodik panaszos székéről, és lustán, a bódító fű miatt álmosan indul kedves emléke után, amit olyan sokáig őrzött féltve, de ez a függő és nemtörődöm Jenari meglehetősen félvállról veszi az egykori becses ajándék sorsát. Ahogy minden mást is, és új életvitelének nagyjából ez is a célja.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-10 14:51:26
Üzenet elküldve: 2021-08-10 14:51:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Az simlis és az amazon//
*A nap már lemenő félben van, amikor egy csuklyát viselő, magasabb félvér nyit be a Kalmárba. Fülei hegyesebbek az embernél, de most takarásban nehéz megállapítani a származását. Az ajtóban nem sokat áll, egy asztalt néz ki magának valahol a sarokban. Az egyik székre lepakol, a másikban kényelembe helyezi magát. Az asztalra pedig felteszi a lábát. Hátra dől a székben és nagyot sóhajt. Az idei év nem volt túlságosan bőséges. Kevés vadat ejtett el, így a prémekből is éppen annyit tudott eladni, hogy pont elég volt a legszükségesebb dolgokra. Ráadásul a hiúzát sem hozhatja a városba, mert vadállatnak tekinthetnék, s akkor megpecsételődne hű társának a sorsa. Számot vet erszényének tartalmán és az asztalra teszi. Addig nem fog távozni, amíg az egészet le nem issza. Be kell látnia, hogy az erdei életmódot nem tudja tovább fenntartani, különben mehet a szegénynegyedbe kéregetni. Utolsó aranyait rossz kedvében most el fogja költeni valami töményre. Kezeit összekulcsolja a tarkóján és a kiszolgálásra vár.*
//Az simlis és az amazon//
*A nap már lemenő félben van, amikor egy csuklyát viselő, magasabb félvér nyit be a Kalmárba. Fülei hegyesebbek az embernél, de most takarásban nehéz megállapítani a származását. Az ajtóban nem sokat áll, egy asztalt néz ki magának valahol a sarokban. Az egyik székre lepakol, a másikban kényelembe helyezi magát. Az asztalra pedig felteszi a lábát. Hátra dől a székben és nagyot sóhajt. Az idei év nem volt túlságosan bőséges. Kevés vadat ejtett el, így a prémekből is éppen annyit tudott eladni, hogy pont elég volt a legszükségesebb dolgokra. Ráadásul a hiúzát sem hozhatja a városba, mert vadállatnak tekinthetnék, s akkor megpecsételődne hű társának a sorsa. Számot vet erszényének tartalmán és az asztalra teszi. Addig nem fog távozni, amíg az egészet le nem issza. Be kell látnia, hogy az erdei életmódot nem tudja tovább fenntartani, különben mehet a szegénynegyedbe kéregetni. Utolsó aranyait rossz kedvében most el fogja költeni valami töményre. Kezeit összekulcsolja a tarkóján és a kiszolgálásra vár.*
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-09 15:46:00
Üzenet elküldve: 2021-08-09 15:46:00
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wilril//
*Aki vendégként viselkedik, vendégként bánnak vele, ez ilyen egyszerű. Amikor egy vendég megszűnik vendégként viselkedni, lásd a feltűnősködő tündér, onnantól már valami másként kezelik. Legalábbis Mik. Ugyan nem büszke rá, de kinek hiányzik egy ilyen kellemetlenkedő vendég?
Mindenesetre a zavart fickó illendőn viselkedik, így a pultosnak semmi oka, hogy gonoszkodjon vele. Türelmesen megvárja, míg a másik előkeríti a pénzét és kifizeti a rendelését, majd a raktárban keres neki azokból az általános gyógynövényekből, amelyeket még korábban épp neki vettek.*
- Megnézem, mink van. *Válaszolja a sebet érintően.*
- Még szerencse, hogy nem lett nagyobb baja. Hála az isteneknek. *Mosolyog bátorítón, mert a férfi kicsit még mindig zavart. A konyhában megrendeli az ételt, majd a gyógyszer után néz, amit a tálcára készít, amin majd kiviszi az ételt és az italt.
Kiviszi az asztalhoz az időközben megforrósított Sűrű Barnát és a beígért korsó sört és egy tálban forróvizet.*
- Parancsoljon, ahogy ígértem. Fogyassza egészséggel. *Teszi le a fickó elé a tányért és a korsót, majd a tálcáról leveszi az általános gyógynövényeket tartalmazó kis csomagot és átadja azt is.*
- Ennek jónak kell lennie. Áztassa a gyógynövényeket a vízbe, azzal mossa ki a sebet, aztán pedig tegyen kötést a másikkal a sebre, cserélje naponta és gyorsan rendbe fog jönni. *Ad rövid tájékoztatást. Ugyan nem dolga, hogy minden betérő vendéggel így törődjön, de a másik elég gyámoltalannak látszik, mintha azt sem tudná, hol van és miért van ott.*
- Amúgy minden rendben? Mármint minden más? Nincs szüksége segítségre? *Kérdi homlokráncolva. A férfi nem tűnik hajléktalannak vagy olyannak, aki az utcán él, így felmerül benne a kérdés, hogy talán van még valami a háttérben. De nem szeretne tolakodó lenni.*
*Aki vendégként viselkedik, vendégként bánnak vele, ez ilyen egyszerű. Amikor egy vendég megszűnik vendégként viselkedni, lásd a feltűnősködő tündér, onnantól már valami másként kezelik. Legalábbis Mik. Ugyan nem büszke rá, de kinek hiányzik egy ilyen kellemetlenkedő vendég?
Mindenesetre a zavart fickó illendőn viselkedik, így a pultosnak semmi oka, hogy gonoszkodjon vele. Türelmesen megvárja, míg a másik előkeríti a pénzét és kifizeti a rendelését, majd a raktárban keres neki azokból az általános gyógynövényekből, amelyeket még korábban épp neki vettek.*
- Megnézem, mink van. *Válaszolja a sebet érintően.*
- Még szerencse, hogy nem lett nagyobb baja. Hála az isteneknek. *Mosolyog bátorítón, mert a férfi kicsit még mindig zavart. A konyhában megrendeli az ételt, majd a gyógyszer után néz, amit a tálcára készít, amin majd kiviszi az ételt és az italt.
Kiviszi az asztalhoz az időközben megforrósított Sűrű Barnát és a beígért korsó sört és egy tálban forróvizet.*
- Parancsoljon, ahogy ígértem. Fogyassza egészséggel. *Teszi le a fickó elé a tányért és a korsót, majd a tálcáról leveszi az általános gyógynövényeket tartalmazó kis csomagot és átadja azt is.*
- Ennek jónak kell lennie. Áztassa a gyógynövényeket a vízbe, azzal mossa ki a sebet, aztán pedig tegyen kötést a másikkal a sebre, cserélje naponta és gyorsan rendbe fog jönni. *Ad rövid tájékoztatást. Ugyan nem dolga, hogy minden betérő vendéggel így törődjön, de a másik elég gyámoltalannak látszik, mintha azt sem tudná, hol van és miért van ott.*
- Amúgy minden rendben? Mármint minden más? Nincs szüksége segítségre? *Kérdi homlokráncolva. A férfi nem tűnik hajléktalannak vagy olyannak, aki az utcán él, így felmerül benne a kérdés, hogy talán van még valami a háttérben. De nem szeretne tolakodó lenni.*
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:36:52
Üzenet elküldve: 2021-08-08 15:36:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Nem kell soká várnia, ki is hozzák, amit rendelt. Merchen bókjaira pedig egy enyhe pírral válaszol, miközben elegánsan elfogyasztja a reggelit.*
-Ugyan, biztos vagyok benne, hogy teljesen átlagos középosztálybeli hölgynek nézek ki, Artheniorban százával rohangálnak az ilyenek az utcán.
*Hárít mosolyogva, de azért jól esnek neki a kedves szavak. Közben lopva körbetekint, s megakad a szeme egy ismerős arcon. Fiatal, épp hogy csak pelyhedző állú fiú toporog a pult mellett, beszédbe elegyedve egy ott dolgozóval. Yath könnyedén felismeri, ha neveket nem is, de az arcokat könnyen megjegyzi, főleg, ha kollégáról van szó.*
~Ő szintén a Sellőből jött, talán üzenetet hozott.~
*Emlékszik arra, hogy Mady milyen szavakkal bocsátotta el. Biztosította afelől, hogy majd levélben tartják a kapcsolatot, könnyen lehet, hogy megérkezett az a várva várt üzenet.*
-Egy pillanat.
*Kel fel az asztaltól arcán széles mosollyal, s odalibben a pulthoz. Nem téved, valóban őt keresik, s kézhez is kap egy borítékot, egy külön csatolt, neki címzett levéllel. Gyorsan, mielőtt ismét csatlakozna Merchenhez, átfutja a neki jegyzett sorokat, majd gondosan összehajtja, s elrakja kicsiny batyujába.*
-Elnézést.
*Lép vissza a tündér mellé.*
-Csak egy levél a férjemtől, az elintézni valókkal. Szinte folyton úton van, így rám bízza az apróbb ügyeit.
*Tekintetében enyhe szomorúság csillan meg, bár most már nincs nyoma az előző esti bűntudatnak. Inkább egy kicsit bánatos, talán a gondolat keseríti el, hogy eme fantasztikus hétvége után vissza kell térnie abba a hideg házba, a hideg férje mellé, aki bár mindig jól bánt vele, s bizalma jeléül még a dolgait is rábízza, szerelmes és óvó szemekkel sosem nézett rá, vágytól fűtve sosem ölelte.*
-Indulhatunk.
*Nem kell soká várnia, ki is hozzák, amit rendelt. Merchen bókjaira pedig egy enyhe pírral válaszol, miközben elegánsan elfogyasztja a reggelit.*
-Ugyan, biztos vagyok benne, hogy teljesen átlagos középosztálybeli hölgynek nézek ki, Artheniorban százával rohangálnak az ilyenek az utcán.
*Hárít mosolyogva, de azért jól esnek neki a kedves szavak. Közben lopva körbetekint, s megakad a szeme egy ismerős arcon. Fiatal, épp hogy csak pelyhedző állú fiú toporog a pult mellett, beszédbe elegyedve egy ott dolgozóval. Yath könnyedén felismeri, ha neveket nem is, de az arcokat könnyen megjegyzi, főleg, ha kollégáról van szó.*
~Ő szintén a Sellőből jött, talán üzenetet hozott.~
*Emlékszik arra, hogy Mady milyen szavakkal bocsátotta el. Biztosította afelől, hogy majd levélben tartják a kapcsolatot, könnyen lehet, hogy megérkezett az a várva várt üzenet.*
-Egy pillanat.
*Kel fel az asztaltól arcán széles mosollyal, s odalibben a pulthoz. Nem téved, valóban őt keresik, s kézhez is kap egy borítékot, egy külön csatolt, neki címzett levéllel. Gyorsan, mielőtt ismét csatlakozna Merchenhez, átfutja a neki jegyzett sorokat, majd gondosan összehajtja, s elrakja kicsiny batyujába.*
-Elnézést.
*Lép vissza a tündér mellé.*
-Csak egy levél a férjemtől, az elintézni valókkal. Szinte folyton úton van, így rám bízza az apróbb ügyeit.
*Tekintetében enyhe szomorúság csillan meg, bár most már nincs nyoma az előző esti bűntudatnak. Inkább egy kicsit bánatos, talán a gondolat keseríti el, hogy eme fantasztikus hétvége után vissza kell térnie abba a hideg házba, a hideg férje mellé, aki bár mindig jól bánt vele, s bizalma jeléül még a dolgait is rábízza, szerelmes és óvó szemekkel sosem nézett rá, vágytól fűtve sosem ölelte.*
-Indulhatunk.
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-08 11:51:21
Üzenet elküldve: 2021-08-08 11:51:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A jó kancellár elmondja az ellenérveit, ám a szélhámosoktól hamar az orgyilkosokig és azok hasznos szolgáltatásáig jut. Persze egy ilyen ismert és magas rangú embernek lehetnek olyan ügyletei, amit más módon nem lehet lezárni. Ebben nincs semmi meglepő. Abban viszont annál több leledzik, hogy erről ilyen nyíltan beszél. A kezdeti meglepődés helyét egy cinkos mosoly veszi át Reya arcán. Volt már része hasonló dologban és tisztában van vele, hogy mi szükséges egy ilyen lebonyolításához.*
-Természetesen ilyen nem fordulhat elő. Ezért szokás az előkelő népek körében összekötőt alkalmazni. Ez a személy jár el az uraság nevében, akit így lehetetlen tettenérni. Ő rendeli el a megbízást és gyakran az említett alvilági alak sem tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja. *Sóhajt egy mélyet elmerengve az emlékei között. Majd lemondó hangon folytatja.* Mind hallottunk ilyenről. Ha nem is tudunk róla. *Majd a frissítő hiányára terelődik a szó, aminek pótlását Hubi hősiesen magára is vállalja. Ezzel nincs is baj. Rövid ismeretségük alatt is nehéz lett volna figyelmen kívül hagyni a férfi úriember mivoltját. Jágótól megszabadulva, már szedi is a lábait. Szinte rohan, ami bár meglepő, de nem kelt gyanút Reyában. Minden bizonnyal szomjas maradt és ezért siet ennyire. A pillanatnyi magányt ki is használja a nő, hogy a felfrissülésnek adózzon. Elsősorban a fegyvereitől szabadul meg, amiket gondosan a falnak támaszt az ajtó mellett. Utána hamar lecsatolja a vértjét és Jágó elé teszi a székre, végül szélsebesen megmosakszik. Miközben a törölközőt veszi igénybe, eszébe jut, hogy akár adhatna is egy kis lendületet a férfi fantáziájának. Ennek eleget téve és az illendőség határain belül található kevés lehetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jut, hogy egy apró dekoltázs még meg is hozhatja a kívánt hatást. Rögtön ki is old két gombot az ingén, haját pedig a háta mögé söpri, csupán, hogy az se gátolja a tisztánlátást. Majd az ágy szélére ülve éppen kényelembe helyezi magát, mikor a kancellár visszatér. Egy palack bor és két pohár társaságában, nagyokat bókolva lép be az ajtón.*
-Köszönöm! Azért a te jelenléted is csak javít a szoba esztétikáján. *Feleli egy bájosra tervezett mosollyal körítve, miközben elveszi a poharat. Majdnem sikerül is félrenyelnie, mikor a kancellár a papagájra mordul, de szerencsére sikerül elkerülni a fuldokló köhögést. Az meglehetősen hangulat romboló lenne, mikor végre testközelbe kerül vágyai prédájával.*
-Tudom. *Feleli vörös íriszeit a férfi szemeibe mélyesztve.* Nem is akarok semmit visszaadni. Inkább még többet elvennék, ha nincs ellenedre. *Azzal közel hajol Hubihoz, ha pedig nem akadályozza meg, gyengéden megcsókolja a férfit. Ennyit arról, hogy hagyja kezdeményezni! Ám a vér nem válik vízzé. Ha pedig fűti a sötételf lányát, nehéz megállni, hogy ne adja át magát a késztetésnek.*
*A jó kancellár elmondja az ellenérveit, ám a szélhámosoktól hamar az orgyilkosokig és azok hasznos szolgáltatásáig jut. Persze egy ilyen ismert és magas rangú embernek lehetnek olyan ügyletei, amit más módon nem lehet lezárni. Ebben nincs semmi meglepő. Abban viszont annál több leledzik, hogy erről ilyen nyíltan beszél. A kezdeti meglepődés helyét egy cinkos mosoly veszi át Reya arcán. Volt már része hasonló dologban és tisztában van vele, hogy mi szükséges egy ilyen lebonyolításához.*
-Természetesen ilyen nem fordulhat elő. Ezért szokás az előkelő népek körében összekötőt alkalmazni. Ez a személy jár el az uraság nevében, akit így lehetetlen tettenérni. Ő rendeli el a megbízást és gyakran az említett alvilági alak sem tudja, hogy kinek az érdekeit szolgálja. *Sóhajt egy mélyet elmerengve az emlékei között. Majd lemondó hangon folytatja.* Mind hallottunk ilyenről. Ha nem is tudunk róla. *Majd a frissítő hiányára terelődik a szó, aminek pótlását Hubi hősiesen magára is vállalja. Ezzel nincs is baj. Rövid ismeretségük alatt is nehéz lett volna figyelmen kívül hagyni a férfi úriember mivoltját. Jágótól megszabadulva, már szedi is a lábait. Szinte rohan, ami bár meglepő, de nem kelt gyanút Reyában. Minden bizonnyal szomjas maradt és ezért siet ennyire. A pillanatnyi magányt ki is használja a nő, hogy a felfrissülésnek adózzon. Elsősorban a fegyvereitől szabadul meg, amiket gondosan a falnak támaszt az ajtó mellett. Utána hamar lecsatolja a vértjét és Jágó elé teszi a székre, végül szélsebesen megmosakszik. Miközben a törölközőt veszi igénybe, eszébe jut, hogy akár adhatna is egy kis lendületet a férfi fantáziájának. Ennek eleget téve és az illendőség határain belül található kevés lehetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jut, hogy egy apró dekoltázs még meg is hozhatja a kívánt hatást. Rögtön ki is old két gombot az ingén, haját pedig a háta mögé söpri, csupán, hogy az se gátolja a tisztánlátást. Majd az ágy szélére ülve éppen kényelembe helyezi magát, mikor a kancellár visszatér. Egy palack bor és két pohár társaságában, nagyokat bókolva lép be az ajtón.*
-Köszönöm! Azért a te jelenléted is csak javít a szoba esztétikáján. *Feleli egy bájosra tervezett mosollyal körítve, miközben elveszi a poharat. Majdnem sikerül is félrenyelnie, mikor a kancellár a papagájra mordul, de szerencsére sikerül elkerülni a fuldokló köhögést. Az meglehetősen hangulat romboló lenne, mikor végre testközelbe kerül vágyai prédájával.*
-Tudom. *Feleli vörös íriszeit a férfi szemeibe mélyesztve.* Nem is akarok semmit visszaadni. Inkább még többet elvennék, ha nincs ellenedre. *Azzal közel hajol Hubihoz, ha pedig nem akadályozza meg, gyengéden megcsókolja a férfit. Ennyit arról, hogy hagyja kezdeményezni! Ám a vér nem válik vízzé. Ha pedig fűti a sötételf lányát, nehéz megállni, hogy ne adja át magát a késztetésnek.*
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-07 09:29:35
Üzenet elküldve: 2021-08-07 09:29:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
- Nem feltétlenül.
*Olyan persze nincs, hogy ne Hubinak legyen igaza. Legalábbis ritkán. Most is szinte reflexből mond ellent, de évtizedek rutinjával ez nem olcsó kekeckedésnek tűnik, hanem megfontolt véleménynek.*
- Aki más nagylelkűségéből kíván hasznot húzni, azt szélhámosnak nevezzük és tevékenységét ritkán kíséri rokonszenv. A világ türelmetlenebb részein gyakorta állítják pellengérre, esetleg többet is kap az általad említett pofonnál. Én ezt kissé másként látom. Úgy vélem, hogy aki igazán tehetséges azt meg kell becsülni. Ha valaki időt, energiát fektet egy jól felépített trükkbe, észrevehető, hogy ösztönös érzéke szorgalommal párosul, az elismerésre és jutalomra méltó.
*Finoman elmosolyodik.*
- Feltéve természetesen, hogy tudását hajlandó olyan célok szolgálatába állítani melyek számomra is hasznosak. Ellenkező esetben marad a pofon. Gnóm barátunk esetében ez sajnos nem kristályosodott ki.
*Az erkély ajtajához sétál, kinyitja és vesz egy mély levegőt.*
- Most bizonyára arra gondolsz, hogy egy hozzám hasonló férfiú miért tartana igényt kisstílű alakok szolgálataira. Nem végezhetünk el mindent saját magunk. Ha egy előkelű, teszem azt, úgy gondolja, hogy riválisának meg kéne térnie őseihez szinte sohasem saját kézzel segíti át a túlvilágra, hanem egy szakember segítségét veszi igénybe aki közönségesen orgyilkosnak nevezünk. Elítélendő dolog az ilyesmi? Talán. Éppen ezért kívánatos ha más végzi a piszkos munkát. Aki diszkrét, csendes és nem köthető ama előkelőhöz.
*Szembe fordul a mélységivel és kicsit széttárja karjait.*
- Az pedig mégsem fordulat elő, hogy egy kancellárt alvilági ügyletekkel lehessen kapcsolatba hozni. Még akkor sem ha saját, de kiváltképp a Vashegy érdekei úgy kívánnák.
*Elégedettséggel veszi tudomásul, hogy kis terve jól alakul, de a jelek szerint Reya ügyesen átlát szándékain. Nem mutatja csalódottságát, legfeljebb elhatározza magában, hogy kevesebb udvariasságra lesz szüksége ha kukkolni akar.*
- Természetesen. Azonnal itt vagyok.
*Jágót átülteti válláról egy szék támlájára, mostanra kifejlődött rutinnal kerüli el ujjaival a szárnyas kapkodó csőrét és behúzza maga mögött az ajtót. Onnantől pedig kapkodja a lábait. Talán ha elég gyors, akkor a kulcslyukhoz visszatérve nem marad le semmiről. Ennek megfelelően szinte a szakálla is lobog ahogy visszatér a söntéshez, ott sietve megrendel a Ház boraból egy palackkal amiért 35 aranyat fizet ki és az üveggel, két pohárral siet vissza a szobájához. Könnyed mosollyal - amit egyes rosszmájú egyének kéjsóvárnak titulálnának - les be a kulcslyukon, de szomorúan veszi tudomásul, hogy elkéshetett. Reya az ágyon ül.*
- Mindig izgalmas látványnak tartottam, ha a szebbik nem egy képviselőjét fegyverben láthattam. *tölt a poharakba* De meg kell mondjam, most sem okozol csalódást.
*Leül Reya mellé, az egyik poharat a kezébe nyomja és a másik keze után nyúl. Ahogy már megszokhatta, Jágó kitűnő dramaturgiai érzékkel teszi meg észrevételét a támláról.*
- Fiki-fiki!
*Hubi némileg hiányos kartográfiai ismeretei szerint ez egy déltengeri szigetcsoport neve lehet és nem igazán érti, hogy miként jön ez ide?*
- Elhallgass! *mordul oda, aztán nyájas mosollyal fordul a mélységi felé*
- Kedvesem, ugye tudod, hogy nem tartozol semmivel?
*Elképzelhető, hogy megint túlzásba viszi az udvariaskodást. Hiszen Reya meglazított ruházata egyértelmű jel lehet, és a jó kancellár szerint igenis tartozik neki. Elvégre az a minimum, hogy fejest ugorjon az ágyába, ennek megfelelően most kéne hörögve rávetnie magát. De Hubi úriember, ahogy nem lehet eléggé kihangsúlyozni.*
- Nem feltétlenül.
*Olyan persze nincs, hogy ne Hubinak legyen igaza. Legalábbis ritkán. Most is szinte reflexből mond ellent, de évtizedek rutinjával ez nem olcsó kekeckedésnek tűnik, hanem megfontolt véleménynek.*
- Aki más nagylelkűségéből kíván hasznot húzni, azt szélhámosnak nevezzük és tevékenységét ritkán kíséri rokonszenv. A világ türelmetlenebb részein gyakorta állítják pellengérre, esetleg többet is kap az általad említett pofonnál. Én ezt kissé másként látom. Úgy vélem, hogy aki igazán tehetséges azt meg kell becsülni. Ha valaki időt, energiát fektet egy jól felépített trükkbe, észrevehető, hogy ösztönös érzéke szorgalommal párosul, az elismerésre és jutalomra méltó.
*Finoman elmosolyodik.*
- Feltéve természetesen, hogy tudását hajlandó olyan célok szolgálatába állítani melyek számomra is hasznosak. Ellenkező esetben marad a pofon. Gnóm barátunk esetében ez sajnos nem kristályosodott ki.
*Az erkély ajtajához sétál, kinyitja és vesz egy mély levegőt.*
- Most bizonyára arra gondolsz, hogy egy hozzám hasonló férfiú miért tartana igényt kisstílű alakok szolgálataira. Nem végezhetünk el mindent saját magunk. Ha egy előkelű, teszem azt, úgy gondolja, hogy riválisának meg kéne térnie őseihez szinte sohasem saját kézzel segíti át a túlvilágra, hanem egy szakember segítségét veszi igénybe aki közönségesen orgyilkosnak nevezünk. Elítélendő dolog az ilyesmi? Talán. Éppen ezért kívánatos ha más végzi a piszkos munkát. Aki diszkrét, csendes és nem köthető ama előkelőhöz.
*Szembe fordul a mélységivel és kicsit széttárja karjait.*
- Az pedig mégsem fordulat elő, hogy egy kancellárt alvilági ügyletekkel lehessen kapcsolatba hozni. Még akkor sem ha saját, de kiváltképp a Vashegy érdekei úgy kívánnák.
*Elégedettséggel veszi tudomásul, hogy kis terve jól alakul, de a jelek szerint Reya ügyesen átlát szándékain. Nem mutatja csalódottságát, legfeljebb elhatározza magában, hogy kevesebb udvariasságra lesz szüksége ha kukkolni akar.*
- Természetesen. Azonnal itt vagyok.
*Jágót átülteti válláról egy szék támlájára, mostanra kifejlődött rutinnal kerüli el ujjaival a szárnyas kapkodó csőrét és behúzza maga mögött az ajtót. Onnantől pedig kapkodja a lábait. Talán ha elég gyors, akkor a kulcslyukhoz visszatérve nem marad le semmiről. Ennek megfelelően szinte a szakálla is lobog ahogy visszatér a söntéshez, ott sietve megrendel a Ház boraból egy palackkal amiért 35 aranyat fizet ki és az üveggel, két pohárral siet vissza a szobájához.
Könnyed mosollyal - amit egyes rosszmájú egyének kéjsóvárnak titulálnának - les be a kulcslyukon, de szomorúan veszi tudomásul, hogy elkéshetett. Reya az ágyon ül.*- Mindig izgalmas látványnak tartottam, ha a szebbik nem egy képviselőjét fegyverben láthattam. *tölt a poharakba* De meg kell mondjam, most sem okozol csalódást.
*Leül Reya mellé, az egyik poharat a kezébe nyomja és a másik keze után nyúl. Ahogy már megszokhatta, Jágó kitűnő dramaturgiai érzékkel teszi meg észrevételét a támláról.*
- Fiki-fiki!
*Hubi némileg hiányos kartográfiai ismeretei szerint ez egy déltengeri szigetcsoport neve lehet és nem igazán érti, hogy miként jön ez ide?*
- Elhallgass! *mordul oda, aztán nyájas mosollyal fordul a mélységi felé*
- Kedvesem, ugye tudod, hogy nem tartozol semmivel?
*Elképzelhető, hogy megint túlzásba viszi az udvariaskodást. Hiszen Reya meglazított ruházata egyértelmű jel lehet, és a jó kancellár szerint igenis tartozik neki. Elvégre az a minimum, hogy fejest ugorjon az ágyába, ennek megfelelően most kéne hörögve rávetnie magát. De Hubi úriember, ahogy nem lehet eléggé kihangsúlyozni.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 16:48:49
Üzenet elküldve: 2021-08-06 16:48:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tiszta szesz és homályos fejek - Learon el//
*Már pár perce ott ülnek és beszélgetnek, már több pohár alkohol lecsúszott a torkukon, és éppen kezdtek a szó szoros értelmében bemelegedni, hiszen a Sajt-mester köpenyét már éppen ledobta a szék hátuljára, amikor az ivóba egy kócos hajú férfi toppan be, ruhaujján egy tenyérnyi vérfolttal és látszólag koszosan. Egyből kiszúrja a tömegből a pásztort és oda is lép hozzá, közben egy gyors fejbiccentéssel a mellette lévő urakat is köszönti, majd pedig szól.*
-Jó napot! *Ezután már csak a mágusnak intézi szavait.*
-Learon uram! Elnézést, hogy megzavarom a szórakozását, de sajnos megsérült az egyik báránya! *Ezzel a Sajt-mester egyből talpon is terem és a vállára dobja köpenyét, csak úgy hanyagul és gyorsan. A csaposhoz szól és ellentmondást nem tűrő szavakkal a Wegtoreni rumból még kettőt rendel 24aranyért. *
-Ne haragudjanak uraim, de mint hallották, az egyik jószágom megsebesült és nekem azonnal oda kell mennem meggyógyítani! *Aztán Norenn, hiszen ő az, aki a Derin-birtok uráért jött lovasszekéren, gyorsan össze is foglalja a dolgokat.*
-Valami megvágta a lábát. Bekötöztük, de a fiam azt mondta, hogy mégis jobb lenne, ha valamelyik varázslatával meggyógyítaná szegényt. *Learon erre bólint nagy komolyan.*
-Nagyon jól tettétek, hogy értem jöttetek! *Meghajol ivócimborái felé.*
-További jó beszélgetést az uraknak és a viszont látásra! *Azzal már meg is fordul, hogy a köpeny lengő vége csak nem súrolja a szőke elf homlokát és már kint is van a Kalmárból. Bent még hallhatják, ahogy a mágus köszön a lovának, Redulnak, de a kerekek már zörögnek is, ahogy megindul gyorsan a Vashegy irányába, remélve hogy a jószága lába még heg nélkül és szépen fog begyógyulni.*
//Tiszta szesz és homályos fejek - Learon el//
*Már pár perce ott ülnek és beszélgetnek, már több pohár alkohol lecsúszott a torkukon, és éppen kezdtek a szó szoros értelmében bemelegedni, hiszen a Sajt-mester köpenyét már éppen ledobta a szék hátuljára, amikor az ivóba egy kócos hajú férfi toppan be, ruhaujján egy tenyérnyi vérfolttal és látszólag koszosan. Egyből kiszúrja a tömegből a pásztort és oda is lép hozzá, közben egy gyors fejbiccentéssel a mellette lévő urakat is köszönti, majd pedig szól.*
-Jó napot! *Ezután már csak a mágusnak intézi szavait.*
-Learon uram! Elnézést, hogy megzavarom a szórakozását, de sajnos megsérült az egyik báránya! *Ezzel a Sajt-mester egyből talpon is terem és a vállára dobja köpenyét, csak úgy hanyagul és gyorsan. A csaposhoz szól és ellentmondást nem tűrő szavakkal a Wegtoreni rumból még kettőt rendel 24aranyért.
*-Ne haragudjanak uraim, de mint hallották, az egyik jószágom megsebesült és nekem azonnal oda kell mennem meggyógyítani! *Aztán Norenn, hiszen ő az, aki a Derin-birtok uráért jött lovasszekéren, gyorsan össze is foglalja a dolgokat.*
-Valami megvágta a lábát. Bekötöztük, de a fiam azt mondta, hogy mégis jobb lenne, ha valamelyik varázslatával meggyógyítaná szegényt. *Learon erre bólint nagy komolyan.*
-Nagyon jól tettétek, hogy értem jöttetek! *Meghajol ivócimborái felé.*
-További jó beszélgetést az uraknak és a viszont látásra! *Azzal már meg is fordul, hogy a köpeny lengő vége csak nem súrolja a szőke elf homlokát és már kint is van a Kalmárból. Bent még hallhatják, ahogy a mágus köszön a lovának, Redulnak, de a kerekek már zörögnek is, ahogy megindul gyorsan a Vashegy irányába, remélve hogy a jószága lába még heg nélkül és szépen fog begyógyulni.*
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:29:59
Üzenet elküldve: 2021-08-06 12:29:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Pultban//
*Ahogy besunnyog az asztalok között, lapítva, néhányan már le is csapnak rá.*
-Még egy korsó lesz! *Hiszen a törzsvendégek már jól ismerik, nem kell nekik bemutatni.*
-A…azonnal hozom! *Nyugtáz rá szinte már reflexből, majd mikor elér a pulthoz bedobja alá a megtömött tarisznyáját, még kicsit beljebb is rúgja, hogy ne legyen feltűnő. Ezt követően leporolja magát, hogy mégiscsak eltüntesse az út porát, majd feláll, vissza a pult mögé a saját ládáira, hogy a feje kilátszon és mindenki lássa, hogy dolgozik. Egy perc törölgetés után, már megy és viszi is ki a kért sört az asztalhoz.*
-Eeegészégedre! *Ezt követően elviszi onnan a kiürült korsókat, be a konyhára mosogatásra, majd visszaáll az emelvényre és onnan nézelődik, miközben unottan törölgeti a pult tetejét.*
*Ahogy besunnyog az asztalok között, lapítva, néhányan már le is csapnak rá.*
-Még egy korsó lesz! *Hiszen a törzsvendégek már jól ismerik, nem kell nekik bemutatni.*
-A…azonnal hozom! *Nyugtáz rá szinte már reflexből, majd mikor elér a pulthoz bedobja alá a megtömött tarisznyáját, még kicsit beljebb is rúgja, hogy ne legyen feltűnő. Ezt követően leporolja magát, hogy mégiscsak eltüntesse az út porát, majd feláll, vissza a pult mögé a saját ládáira, hogy a feje kilátszon és mindenki lássa, hogy dolgozik. Egy perc törölgetés után, már megy és viszi is ki a kért sört az asztalhoz.*
-Eeegészégedre! *Ezt követően elviszi onnan a kiürült korsókat, be a konyhára mosogatásra, majd visszaáll az emelvényre és onnan nézelődik, miközben unottan törölgeti a pult tetejét.*
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:53:21
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:53:21
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mikarr//
*A pultos nagyon kedves fogadtatásban részesíti, ami meglepő számára. Emlékeiben próbál felidézni olyan eseteket, amikor fogadóban járt, de ekkor rádöbben, hogy falakba ütközik, és még ezeket az emlékeket sem tudja felidézni. Mindenesetre viszonozza a mosolyt, és kissé kikerekedett szemmel fogadja, hogy egy korsó sörre meghívják.*
- Nagyon kedves öntől. Azt hiszem, megfogadom az ajánlását. A Sűrű Barna tökéletes lesz. *A zsebeiben kezd el keresgélni, mert olyan gyorsan betért, hogy azt sem tudja, van e pénz nála. Olyan arcot vághat, mint aki mindig elfelejti, hogy hova teszi a pénzt. A zsebeiből előkerülő aranyakból a nagy részét kifizeti a levesért. Az előhalászott aranyakból 12-t ad oda Mikarrnak a ételért. Egyel több aranyat is ad, mert éppen talál még annyit, s ezt borravalónak szánja. Igaz nem sok, de most ennél neki sincs több. Talán még olcsóbb gyógyfüvekre marad néhány aranyérméje. A gyógynövényekre visszakérdeznek, így azt megerősíti.*
- Igen, valami sebre, duzzanatra, esetleg ütődésre. *Az a baj, hogy fogalma sincsen róla, hogy miként keletkezett a halánték sérülése, ezért bizonytalan is abban, hogy mire kérjen gyógynövényt. Talán van a fogadóban ilyen általános gyógynövény sebekre és zúzódásokra. Az tökéletesen megtenné. Komoly kérdés, hogy mi történt vele. Erről érdeklődik a pultos férfi is, de itt valamit mondania kellene, ami miatt nem nézik teljesen bolondnak.*
- Baleset volt, megütöttem. Azt hiszem, hogy banditákkal rosszabbul jártam volna. *Mosolyog a feltevésén, de nincs kizárva számára, hogy banditák hagyták helyben. Ez a történet még hihető is lehet. A fiatal pultos férfi hamar távozik is, feltételezhetően a rendelés leadásáért vagy esetleg a gyógynövénynek utána nézni.*
*A pultos nagyon kedves fogadtatásban részesíti, ami meglepő számára. Emlékeiben próbál felidézni olyan eseteket, amikor fogadóban járt, de ekkor rádöbben, hogy falakba ütközik, és még ezeket az emlékeket sem tudja felidézni. Mindenesetre viszonozza a mosolyt, és kissé kikerekedett szemmel fogadja, hogy egy korsó sörre meghívják.*
- Nagyon kedves öntől. Azt hiszem, megfogadom az ajánlását. A Sűrű Barna tökéletes lesz. *A zsebeiben kezd el keresgélni, mert olyan gyorsan betért, hogy azt sem tudja, van e pénz nála. Olyan arcot vághat, mint aki mindig elfelejti, hogy hova teszi a pénzt. A zsebeiből előkerülő aranyakból a nagy részét kifizeti a levesért. Az előhalászott aranyakból 12-t ad oda Mikarrnak a ételért.
Egyel több aranyat is ad, mert éppen talál még annyit, s ezt borravalónak szánja. Igaz nem sok, de most ennél neki sincs több. Talán még olcsóbb gyógyfüvekre marad néhány aranyérméje. A gyógynövényekre visszakérdeznek, így azt megerősíti.*- Igen, valami sebre, duzzanatra, esetleg ütődésre. *Az a baj, hogy fogalma sincsen róla, hogy miként keletkezett a halánték sérülése, ezért bizonytalan is abban, hogy mire kérjen gyógynövényt. Talán van a fogadóban ilyen általános gyógynövény sebekre és zúzódásokra. Az tökéletesen megtenné. Komoly kérdés, hogy mi történt vele. Erről érdeklődik a pultos férfi is, de itt valamit mondania kellene, ami miatt nem nézik teljesen bolondnak.*
- Baleset volt, megütöttem. Azt hiszem, hogy banditákkal rosszabbul jártam volna. *Mosolyog a feltevésén, de nincs kizárva számára, hogy banditák hagyták helyben. Ez a történet még hihető is lehet. A fiatal pultos férfi hamar távozik is, feltételezhetően a rendelés leadásáért vagy esetleg a gyógynövénynek utána nézni.*
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:26:20
Üzenet elküldve: 2021-08-06 09:26:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A jó kancellár, mint önzetlen ember, elmondja, hogy ezt a gesztust nem lehet túlzásba vinni. És valamennyire igaza is van, amennyiben ez őszinteséggel társul. Talán létezik is ilyesfajta szerzet, de Reya még nem találkozott vele.*
-Persze könnyű ezt kijelenteni, ha van miből adni. *Itt pedig nem Hubi hatalmas szívére gondol.* Ám a kocka másik oldaláról már más nézőpontba kerülnek a dolgok. De, hogy mondjak egy példát az ellenkezőjére is, vegyük a gnómot! Aki hasznot akar húzni mások nagylelkűségéből, az pofont érdemel és nem alamizsnát. Te pedig adtál volna neki, ami már túlzás. *Annak a gondolatnak, hogy semennyire sem önzetlen dolog a tudásunkat mások segítségére használni, hisz ez a természet rendje és az ellenkezője lenne deviáns viselkedés, inkább nem ad hangot. Hisz óvják az istenek attól, hogy véletlenül is megsértse a férfit! Az emeleten, egy apró közjáték után, végül csak nem válnak el útjaik. A kancellár szívélyesen meginvitálja a nőt a saját szobájába. Amit az nem kevésbé szívélyesen el is fogad, és hamar csukódik is mögöttük az ajtó. A mélységi arcán elégedett mosollyal tekint körbe. A terve, amit nem is túlzottan igyekezett véka alá rejteni, beteljesülni látszik. Hubi felajánlja, hogy frissítse fel magát, amennyiben szeretné. És ó de mennyire szeretné, csupán egy merőben más módon, amihez nem sok köze van a vizeskancsónak.*
-Semmire sem vágyom jobban. *Jelenti ki egy mély sóhajt követően. Bár ez nem teljesen fedi az igazságot, de egy ilyen meleg és sűrű nap után, a második helyen áll a férfi pucér teste mögött. Ám az még várat magára. A tény, hogy Hubi elsőként az ital hiányát szúrta ki, arra enged következtetni, hogy ő maga is inna még valamit. Amennyiben pedig Reya terve érvényesül, mindketten ki fognak tikkadni. Így a legjobb ötletek egyike, hogy pótolják ezt a hiányt.*
-Távol álljon tőlem, hogy ugráltassalak, de örömömre szolgálna, ha megtennéd. *Villantja fel az egyik legszebbnek gondolt mosolyát. Ha pedig a kancellár eleget tesz a kérésnek, úgy Reya egyedül marad a szobában. Sietve veszi igénybe a mosdótálat, hogy mire Hubi visszaér, már a vértjétől és a fegyvereitől megszabadulva az ágyon ülve várja. Az ingén két gombot szabadjára enged egy mélyebb dekoltázs érdekében. Okos embernek látszik a férfi. Talán érti a célzást. Való igaz, a nő lehetne egyértelműbb is, de az talán nem illene bele a kancellár kifinomult ízlésébe. Na meg olyannak tűnik, aki szereti kezébe venni a kezdeményezést. Miért is fosztaná meg ettől?*
*A jó kancellár, mint önzetlen ember, elmondja, hogy ezt a gesztust nem lehet túlzásba vinni. És valamennyire igaza is van, amennyiben ez őszinteséggel társul. Talán létezik is ilyesfajta szerzet, de Reya még nem találkozott vele.*
-Persze könnyű ezt kijelenteni, ha van miből adni. *Itt pedig nem Hubi hatalmas szívére gondol.* Ám a kocka másik oldaláról már más nézőpontba kerülnek a dolgok. De, hogy mondjak egy példát az ellenkezőjére is, vegyük a gnómot! Aki hasznot akar húzni mások nagylelkűségéből, az pofont érdemel és nem alamizsnát. Te pedig adtál volna neki, ami már túlzás. *Annak a gondolatnak, hogy semennyire sem önzetlen dolog a tudásunkat mások segítségére használni, hisz ez a természet rendje és az ellenkezője lenne deviáns viselkedés, inkább nem ad hangot. Hisz óvják az istenek attól, hogy véletlenül is megsértse a férfit! Az emeleten, egy apró közjáték után, végül csak nem válnak el útjaik. A kancellár szívélyesen meginvitálja a nőt a saját szobájába. Amit az nem kevésbé szívélyesen el is fogad, és hamar csukódik is mögöttük az ajtó. A mélységi arcán elégedett mosollyal tekint körbe. A terve, amit nem is túlzottan igyekezett véka alá rejteni, beteljesülni látszik. Hubi felajánlja, hogy frissítse fel magát, amennyiben szeretné. És ó de mennyire szeretné, csupán egy merőben más módon, amihez nem sok köze van a vizeskancsónak.*
-Semmire sem vágyom jobban. *Jelenti ki egy mély sóhajt követően. Bár ez nem teljesen fedi az igazságot, de egy ilyen meleg és sűrű nap után, a második helyen áll a férfi pucér teste mögött. Ám az még várat magára. A tény, hogy Hubi elsőként az ital hiányát szúrta ki, arra enged következtetni, hogy ő maga is inna még valamit. Amennyiben pedig Reya terve érvényesül, mindketten ki fognak tikkadni. Így a legjobb ötletek egyike, hogy pótolják ezt a hiányt.*
-Távol álljon tőlem, hogy ugráltassalak, de örömömre szolgálna, ha megtennéd. *Villantja fel az egyik legszebbnek gondolt mosolyát. Ha pedig a kancellár eleget tesz a kérésnek, úgy Reya egyedül marad a szobában. Sietve veszi igénybe a mosdótálat, hogy mire Hubi visszaér, már a vértjétől és a fegyvereitől megszabadulva az ágyon ülve várja. Az ingén két gombot szabadjára enged egy mélyebb dekoltázs érdekében. Okos embernek látszik a férfi. Talán érti a célzást. Való igaz, a nő lehetne egyértelműbb is, de az talán nem illene bele a kancellár kifinomult ízlésébe. Na meg olyannak tűnik, aki szereti kezébe venni a kezdeményezést. Miért is fosztaná meg ettől?*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:16:59
Üzenet elküldve: 2021-08-05 18:16:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wilril//
*A férfi az asztalnál kissé zavartnak tűnik, de Mik ezen nem akad fent. Sok furcsa vendég jár a Kalmárba. Sok furcsa és idegesítő. Mint az a jóképű tündér, aki meg sem ismeri. Mindegy, rábízza Xavyra és tudja, hogy a gnóm lány teszi majd a dolgát.*
- A legjobb helyre jött. *Mosolyog segítőkészen a férfire. Bár a Kalmár a tehetősebb rétegnek is kínál ételt és italt, az egyszerű vendég is jól lakhat náluk.*
- A Sűrű Barna névre keresztelt ételünk finom és igen laktató és csak tizenegy arany. És hozok egy korsó sört a ház számlájára. *Ajánlja fel a férfinek. Talán azért, mert bűntudata van, hogy úgy kiakadt a tündérre. Pedig ő is ugyanolyan vendég, mint a többi. Csak irritálóbb.
Persze a vendég halántékán lévő seb is feltűnik Miknek, ám az ilyesmit nem illik megszólni.*
- Gyógynövény? Megnézem, de úgy emlékszem, hogy akad. Egykor én is szereztem hasonlókat. *Emlékszik vissza az ébenbőrű kovácsmesterrel vívott ökölharcra, ahol hasonló horzsolások borították a testét.*
- Verekedés? Banditák? *Kérdi együttérzőn, mielőtt elindulna a raktárhoz. Nem kíván nagyon belemenni, ha a fickó nem szeretne, de egy kis érdeklődés belefér. Általában a vendégek értékelik az ilyesmit.
Közben a feltűnősködő tündér elhagyja a fogadót és bár Mik nem látta, hogy mi történt közte és a gnóm lány között, de úgy tűnik, teljesítette a kérést.
Ha megkapta a válaszát és a férfi befejezte vagy nem válaszolt, akkor el is indul megkeresni a gyógynövényeket és bekérni a Sűrű Barnát.*
*A férfi az asztalnál kissé zavartnak tűnik, de Mik ezen nem akad fent. Sok furcsa vendég jár a Kalmárba. Sok furcsa és idegesítő. Mint az a jóképű tündér, aki meg sem ismeri. Mindegy, rábízza Xavyra és tudja, hogy a gnóm lány teszi majd a dolgát.*
- A legjobb helyre jött. *Mosolyog segítőkészen a férfire. Bár a Kalmár a tehetősebb rétegnek is kínál ételt és italt, az egyszerű vendég is jól lakhat náluk.*
- A Sűrű Barna névre keresztelt ételünk finom és igen laktató és csak tizenegy arany. És hozok egy korsó sört a ház számlájára. *Ajánlja fel a férfinek. Talán azért, mert bűntudata van, hogy úgy kiakadt a tündérre. Pedig ő is ugyanolyan vendég, mint a többi. Csak irritálóbb.
Persze a vendég halántékán lévő seb is feltűnik Miknek, ám az ilyesmit nem illik megszólni.*
- Gyógynövény? Megnézem, de úgy emlékszem, hogy akad. Egykor én is szereztem hasonlókat. *Emlékszik vissza az ébenbőrű kovácsmesterrel vívott ökölharcra, ahol hasonló horzsolások borították a testét.*
- Verekedés? Banditák? *Kérdi együttérzőn, mielőtt elindulna a raktárhoz. Nem kíván nagyon belemenni, ha a fickó nem szeretne, de egy kis érdeklődés belefér. Általában a vendégek értékelik az ilyesmit.
Közben a feltűnősködő tündér elhagyja a fogadót és bár Mik nem látta, hogy mi történt közte és a gnóm lány között, de úgy tűnik, teljesítette a kérést.
Ha megkapta a válaszát és a férfi befejezte vagy nem válaszolt, akkor el is indul megkeresni a gyógynövényeket és bekérni a Sűrű Barnát.*
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-05 11:30:18
Üzenet elküldve: 2021-08-05 11:30:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi//
*A jó kancellár kígyólelkét mintha hájjal kenegetnék. Hiszen felettébb kedveli magát nagylelkűnek láttatni, gyakorta is hangsúlyozza, hogy önzetlen ember, holott a valóság ezzel éppenséggel ellentétes. Valóban tud úgy viselkedni amit mások nagylelkűségnek vehetnek, de rendszerint van valami hátsó, önös szándék tettei mögött.*
- Ez rendkívül kedves tőled, de hiszem, hogy nem létezik túlzott nagylelkűség. Az én esetemben legalábbis nem. A tudomány embere vagyok és a Vashegy kancellárja. Tudós főként az elsajátított tudást úgy használhatom méltó módon ha ezzel mások javára lehetek. A kancellári cím pedig - noha szépen cseng, beismerem - alázatos szolgálatot jelent a tharg nép körében, melyet örömmel és büszkén végzek.
*Ismételten bebizonyosodik, hogy a Kalmárnak otthont adó épületet annak idején értő kezek építették, hiszen fenti szavakra sem szakad nyakukba a mestergerenda. A szobákhoz érve Hubi aztán újabb elismerésben részesül, amire szívélyes mosollyal reagál.
~Végre valaki aki felismeri, hogy ki is vagyok én. Igazán figyelemreméltó és dicséretes. Mi a frászt akar?~
Mert Hubi végső soron egy kígyó. Pletykák, szóbeszédek alapján tisztában van vele, hogy a Vashegyen sokan egy piszkos vénembernek tartják, szokatlan kedvtelésekkel, bár ennek ellenkezőjét igyekszik mutatni magáról. És éppen az elismerés hiányzott neki igazán. Amikor pedig végre megkapja egy alig ismert fehérszemélytől, gyanakodni kezd. Talán éppen ezért.*
- Ezt örömmel hallom. Megtisztelsz. *süllyeszti zsebébe annak a szobának kulcsát, amit a sötételfnek szánt és sajátjához vezeti* Parancsolj!
*Kinyitja az ajtót, maga elé engedi Reyát aztán ő is belép. Nem az a fényűző, fejedelmi lakosztály, még ha a Kalmár jobb szobái közül is való, de megteszi.*
- Érezd magad otthon, frissítsd fel magad ha úgy kívánod. *int a sarokban álló mosdótál és vizeskancsó felé* Addig én megszemlélem a kilátást az erkélyről.
*Hubi úriember és mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy nem kívánja, hogy a mélységi előtte mosakodjon meg. Az már más kérdés, hogy az erkélyről, annak ajtaján át kitűnően és kis szerencsével észrevétlenül tudna leselkedni.*
- Úgy látom, hogy nem készítettek be nekünk semmi innivalót. *csóválja meg kicsit a fejét* Arról is gondoskodhatok, ha kívánod.
*Ezt egy kicsit elkapkodta, mert ha Reya inna valamit akkor lemaradhat érdekes látnivalókról. Ez esetben panaszt is fog tenni a bárónál a fogadó nyújtotta szolgáltatásokra.*
*A jó kancellár kígyólelkét mintha hájjal kenegetnék. Hiszen felettébb kedveli magát nagylelkűnek láttatni, gyakorta is hangsúlyozza, hogy önzetlen ember, holott a valóság ezzel éppenséggel ellentétes. Valóban tud úgy viselkedni amit mások nagylelkűségnek vehetnek, de rendszerint van valami hátsó, önös szándék tettei mögött.*
- Ez rendkívül kedves tőled, de hiszem, hogy nem létezik túlzott nagylelkűség. Az én esetemben legalábbis nem. A tudomány embere vagyok és a Vashegy kancellárja. Tudós főként az elsajátított tudást úgy használhatom méltó módon ha ezzel mások javára lehetek. A kancellári cím pedig - noha szépen cseng, beismerem - alázatos szolgálatot jelent a tharg nép körében, melyet örömmel és büszkén végzek.
*Ismételten bebizonyosodik, hogy a Kalmárnak otthont adó épületet annak idején értő kezek építették, hiszen fenti szavakra sem szakad nyakukba a mestergerenda. A szobákhoz érve Hubi aztán újabb elismerésben részesül, amire szívélyes mosollyal reagál.
~Végre valaki aki felismeri, hogy ki is vagyok én. Igazán figyelemreméltó és dicséretes. Mi a frászt akar?~
Mert Hubi végső soron egy kígyó. Pletykák, szóbeszédek alapján tisztában van vele, hogy a Vashegyen sokan egy piszkos vénembernek tartják, szokatlan kedvtelésekkel, bár ennek ellenkezőjét igyekszik mutatni magáról. És éppen az elismerés hiányzott neki igazán. Amikor pedig végre megkapja egy alig ismert fehérszemélytől, gyanakodni kezd. Talán éppen ezért.*
- Ezt örömmel hallom. Megtisztelsz. *süllyeszti zsebébe annak a szobának kulcsát, amit a sötételfnek szánt és sajátjához vezeti* Parancsolj!
*Kinyitja az ajtót, maga elé engedi Reyát aztán ő is belép. Nem az a fényűző, fejedelmi lakosztály, még ha a Kalmár jobb szobái közül is való, de megteszi.*
- Érezd magad otthon, frissítsd fel magad ha úgy kívánod. *int a sarokban álló mosdótál és vizeskancsó felé* Addig én megszemlélem a kilátást az erkélyről.
*Hubi úriember és mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy nem kívánja, hogy a mélységi előtte mosakodjon meg. Az már más kérdés, hogy az erkélyről, annak ajtaján át kitűnően és kis szerencsével észrevétlenül tudna leselkedni.*
- Úgy látom, hogy nem készítettek be nekünk semmi innivalót. *csóválja meg kicsit a fejét* Arról is gondoskodhatok, ha kívánod.
*Ezt egy kicsit elkapkodta, mert ha Reya inna valamit akkor lemaradhat érdekes látnivalókról. Ez esetben panaszt is fog tenni a bárónál a fogadó nyújtotta szolgáltatásokra.*
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-05 08:01:22
Üzenet elküldve: 2021-08-05 08:01:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
*Ő maga visszatáncol a pulthoz és feláll a ládájára, hogy onnan jobban rálásson a vendégre. Szívesen nézegetné még egy kicsit, ám az úgy dönt mégsem szemez most vele, inkább távozóra fogja nagy csalódására. ~Még be kell szerezzek egy- két anyagot ahhoz a vacsorához. ~ Merül a gondolataiba, miközben egy nagyobb söröskorsót forgat a kezében és törölgeti meg vagy húsz alkalommal igen gondosan tiszta konyharuhával. Míg ezt végzi, valamiféle dúdoló hang jön ki belőle, nem igazán lehet eldönteni, olyan, mint egy macska dorombolása vagy csak, mintha odabenn túlhevítették volna a sparheltet, rajta egy rakat edénnyel.*
*Ő maga visszatáncol a pulthoz és feláll a ládájára, hogy onnan jobban rálásson a vendégre. Szívesen nézegetné még egy kicsit, ám az úgy dönt mégsem szemez most vele, inkább távozóra fogja nagy csalódására. ~Még be kell szerezzek egy- két anyagot ahhoz a vacsorához. ~ Merül a gondolataiba, miközben egy nagyobb söröskorsót forgat a kezében és törölgeti meg vagy húsz alkalommal igen gondosan tiszta konyharuhával. Míg ezt végzi, valamiféle dúdoló hang jön ki belőle, nem igazán lehet eldönteni, olyan, mint egy macska dorombolása vagy csak, mintha odabenn túlhevítették volna a sparheltet, rajta egy rakat edénnyel.*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-03 20:21:58
Üzenet elküldve: 2021-08-03 20:21:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*Hát ez is lecsengett. A vihar elvonul lassacskán a távoli dörgés moraja is teljesen elhal. Darok végül elhagyja a Kalmárt. A vereség mindig nehezen emésztődik, de azért ki fogja heverni, efelől nincs kétsége a vörösnek. A Báró néhány ital után felfelé veszi az utat. A történtek után hamar visszazökkennek a dolgok a maguk kerékvágásába, csak Yeza nem talál olyan könnyen a megszokás ütemébe. Néhány szívdobbanásig csak áll a csetepaté után maradt felfordulás epicentrumában és kicsit újból megkapaszkodik benne az az érzés. Nem engedi túl messzire. Felállítja a felborult székeket, begyűjti az elgurult korsókat, megigazítja a félrelökött asztalokat, aztán mikor elmaszatolta az összecsapás minden nyomát, kifelé veszi az irányt. A felbérelt kölykök talán már visszatértek, ő meg jól eltűnt. Ezzel meglehet, elúszott a pénze is meg az információ is.*
*Hát ez is lecsengett. A vihar elvonul lassacskán a távoli dörgés moraja is teljesen elhal. Darok végül elhagyja a Kalmárt. A vereség mindig nehezen emésztődik, de azért ki fogja heverni, efelől nincs kétsége a vörösnek. A Báró néhány ital után felfelé veszi az utat. A történtek után hamar visszazökkennek a dolgok a maguk kerékvágásába, csak Yeza nem talál olyan könnyen a megszokás ütemébe. Néhány szívdobbanásig csak áll a csetepaté után maradt felfordulás epicentrumában és kicsit újból megkapaszkodik benne az az érzés. Nem engedi túl messzire. Felállítja a felborult székeket, begyűjti az elgurult korsókat, megigazítja a félrelökött asztalokat, aztán mikor elmaszatolta az összecsapás minden nyomát, kifelé veszi az irányt. A felbérelt kölykök talán már visszatértek, ő meg jól eltűnt. Ezzel meglehet, elúszott a pénze is meg az információ is.*
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:07:34
Üzenet elküldve: 2021-08-03 15:07:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
- A pincék nyirkosak meg penészesek és hidegek na meg vizesek.
*Maximálisan jók bornak. De mondjuk ahhoz is száraz pince kell.*
- Testőr. Úgy ám.
*Meggyőzően kacsint a jóvágású tündérünk. Nem hazudik ezt a vak is láthatja. A gnóm lánynak annyira elandalog, hogy a rendelést se veszi fel.*
~Hahha. Ez hatalmas! A felszolga leráz a gnóm meg elbájolódik. Végül itt maradok éhen.~
- Magasságos Teysus! Visszasírom a pegát.
*Ezt már ugyan csak az orra alatt mormogja. Az idő úgy el is telik, hogy alig győzi utolérni. Elbájcseverészte az időt legendás kufárunk. Lassan feltápászkodik a székről.*
- A viszony látásra!
*Kacsint a gnóm lánynak és már suhan is kifelé. Majd legközelebb eszik is.*
- A pincék nyirkosak meg penészesek és hidegek na meg vizesek.
*Maximálisan jók bornak. De mondjuk ahhoz is száraz pince kell.*
- Testőr. Úgy ám.
*Meggyőzően kacsint a jóvágású tündérünk. Nem hazudik ezt a vak is láthatja. A gnóm lánynak annyira elandalog, hogy a rendelést se veszi fel.*
~Hahha. Ez hatalmas! A felszolga leráz a gnóm meg elbájolódik. Végül itt maradok éhen.~
- Magasságos Teysus! Visszasírom a pegát.
*Ezt már ugyan csak az orra alatt mormogja. Az idő úgy el is telik, hogy alig győzi utolérni. Elbájcseverészte az időt legendás kufárunk. Lassan feltápászkodik a székről.*
- A viszony látásra!
*Kacsint a gnóm lánynak és már suhan is kifelé. Majd legközelebb eszik is.*
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-03 13:23:47
Üzenet elküldve: 2021-08-03 13:23:47
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
-Miért? Mi a baj a pincével? *Néz értetlen szemekkel a másikra, hiszen neki az teljesen jó volt eddig is, ezután is az lesz. Minden holmija ott van, meg az öreganyjáé is, az összes eltett patkányfarok és kutyaszem, kakascsőr és még az első giliszta farmjai is megvan. Azaz egy biztos, hogy ott otthonosabban mozogna mint itt.*
-Testőr? *Pislog nagyokat, mert az csak a gazdagoknak szokott lenni vagy a fontos embereknek. ~Csak ide nem jött veled mi? ~ Eszébe jut, hogy talán a férfi csak hazudja a dolgot. Bár a nem azzal jöttem kifejezésre beugrik neki a szeme elé egy páncélos férfi, aki négykézláb sétál az utcán, miközben a tündér rajta lovagol. ~Neeem… biztos nem így értette. ~ A férfi pedig el is teszi a térképet, amitől a gnóm most nagyon boldog. Így andalgó léptekkel sétál vissza a pult irányába, ha meg nem állítják, a nélkül, hogy bármilyen rendelést is felvett volna.*
-Miért? Mi a baj a pincével? *Néz értetlen szemekkel a másikra, hiszen neki az teljesen jó volt eddig is, ezután is az lesz. Minden holmija ott van, meg az öreganyjáé is, az összes eltett patkányfarok és kutyaszem, kakascsőr és még az első giliszta farmjai is megvan. Azaz egy biztos, hogy ott otthonosabban mozogna mint itt.*
-Testőr? *Pislog nagyokat, mert az csak a gazdagoknak szokott lenni vagy a fontos embereknek. ~Csak ide nem jött veled mi? ~ Eszébe jut, hogy talán a férfi csak hazudja a dolgot. Bár a nem azzal jöttem kifejezésre beugrik neki a szeme elé egy páncélos férfi, aki négykézláb sétál az utcán, miközben a tündér rajta lovagol. ~Neeem… biztos nem így értette. ~ A férfi pedig el is teszi a térképet, amitől a gnóm most nagyon boldog. Így andalgó léptekkel sétál vissza a pult irányába, ha meg nem állítják, a nélkül, hogy bármilyen rendelést is felvett volna.*
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-08-03 12:45:41
Üzenet elküldve: 2021-08-03 12:45:41
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sizpak Derketun//
*Az a megérzése, hogy nem hazudgál a gnóm lány. De a patkányhere pörköltnél többre gondol ez nem kérdés. Megérzi azt is ha valakinek felkelti a figyelmét. Most is ez lehet a ludas.*
- Te pincében laksz?
*Furcsa x a térkép vége. Mégis milyen az ha pincében lakik egy nő? Csak Teysus tudhatja.*
- Az utcakölykök? Csak próbálják meg. Van testőröm ám. Csak ide nem azzal jöttem.
*A nemrégiben felfogadott íjásznak nem lenne gond pár lurkót likvidálni. Na az elvenné az elvetemedésüket.*
- Na jó add ide a rajzot. Elteszem a konyhád helyét.
*Vigyorog legendásan jóképű kufárunk és el is teszi a térképet ha megkapja. Valahova a nadrágzsebébe süllyeszti.*
*Az a megérzése, hogy nem hazudgál a gnóm lány. De a patkányhere pörköltnél többre gondol ez nem kérdés. Megérzi azt is ha valakinek felkelti a figyelmét. Most is ez lehet a ludas.*
- Te pincében laksz?
*Furcsa x a térkép vége. Mégis milyen az ha pincében lakik egy nő? Csak Teysus tudhatja.*
- Az utcakölykök? Csak próbálják meg. Van testőröm ám. Csak ide nem azzal jöttem.
*A nemrégiben felfogadott íjásznak nem lenne gond pár lurkót likvidálni. Na az elvenné az elvetemedésüket.*
- Na jó add ide a rajzot. Elteszem a konyhád helyét.
*Vigyorog legendásan jóképű kufárunk és el is teszi a térképet ha megkapja. Valahova a nadrágzsebébe süllyeszti.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659