Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 337 (6721. - 6740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6740. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-02 13:46:23
Üzenet elküldve: 2023-09-02 13:46:23
ÚJ
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Shaiarin, Loralyss//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Vékony hártya mögött feszül az eshetőség, hogy egy pillanat múlva vér folyjon. Aki eleget élt az utcán, az ismeri már ezeket a helyzeteket. Kevésen múlik, hogy kipattanjon. Mindig kevésen múlik. Felszültségbe dermed a pillanat. Mintha hosszú percek telnének el benne, mire végül kiold. Vér épp csak serken, s az a pillanat megelégszik egy pohár vesztével.
Mik lassan ereszti ki a levegőt és csak a pillantása üzeni a sötételfnek, hogy legyen elég ennyi. Reméli, hogy amaz hagyja a nőnek a végszót, és befejeződhet végre ez a fajelméleti szarrágás.
És most takarodjatok a szobátokba! Szinte kikívánkozna a mondat, amit igen gyakran hangzik el az egynél több kamaszkorú kölyköt számláló háztartásokban.
Nyikhaj intézi a fürdővizet, és ha Miken múlik, akkor rálőcsöli a szobaszervizt is, mert neki már épp elég volt a két hegyesfülűből mára. Fáradt sóhajjal löki be az ajtót a konyha felé, hogy a mosogatnivaló tetejére hajítsa bortól ázott tálcát az evőeszközgöngyölegekkel.*
- Hagyd csak, majd intézem! *Emeli fel a kezét, mikor látja, hogy Nyikhaj indulna, hogy kimentse a két vászonszalvétát, mielőtt elmerülnek a mosogatólében.*
- Miért ide téved be az összes flepnis? *rúg bele a zöldségmosó dézsa szélébe.
Nyikhaj már iparkodik is kifelé a forróvízzel. Mik nincs jó passzban, ilyenkor pedig jobb hagyni neki, hogy magától lecsillapodjon.
Seprű és felmosó. Csak a szokásos. Mire eltakarítja a romokat, el is párolog a mérge. Mióta Xavy és Nawanthiri is kilépett, kicsit sok dolog szakadt a nyakába, és nem is aludt túl jól az elmúlt napokban.*
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Épp csak letámasztja odabent a felmosót, amikor újabb vendégek érkeztére figyelmeztetnek a hátraszűrődő hangok.*
- Üdvözlet a Wegtoreni Kalmárban! Mivel... *megakad az ezredszerre felmondott kérdés közben, mikor a köténye megkötéséből felpillant a pultnál ülőkre* szolgálhatok?
*Rég volt, de azokra az aranyszínű fürtökre nehéz nem emlékezni. Gyors numera, pazar ráadással. Egy rendhagyó ívbe forduló este egy két pohár rumra leadott rendelés után, az élete egy kifejezetten pocsék szakaszában. Nem várt, könnyed kicsapongás, ami után egy pillanatra elhitte, hogy végre jó irányba tart a szerencsecsillaga. Hát nem. Utána gyűrte csak meg az élet úgy rendesen. Volt pár dolog.
A félvér ezúttal egy fickóval jött, úgyhogy Mik nem hánytorgatja, a múltat. A kis elakadás simán betudható a nem mindennapi hajszínnek egy idegentől is.*
- Sikerült választani? *kérdi, míg utolsó mozzanatként a vállára csapja a törölgetőruhát, hogy felmosófiúból visszaavanzsáljon pultossá.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Vékony hártya mögött feszül az eshetőség, hogy egy pillanat múlva vér folyjon. Aki eleget élt az utcán, az ismeri már ezeket a helyzeteket. Kevésen múlik, hogy kipattanjon. Mindig kevésen múlik. Felszültségbe dermed a pillanat. Mintha hosszú percek telnének el benne, mire végül kiold. Vér épp csak serken, s az a pillanat megelégszik egy pohár vesztével.
Mik lassan ereszti ki a levegőt és csak a pillantása üzeni a sötételfnek, hogy legyen elég ennyi. Reméli, hogy amaz hagyja a nőnek a végszót, és befejeződhet végre ez a fajelméleti szarrágás.
És most takarodjatok a szobátokba! Szinte kikívánkozna a mondat, amit igen gyakran hangzik el az egynél több kamaszkorú kölyköt számláló háztartásokban.
Nyikhaj intézi a fürdővizet, és ha Miken múlik, akkor rálőcsöli a szobaszervizt is, mert neki már épp elég volt a két hegyesfülűből mára. Fáradt sóhajjal löki be az ajtót a konyha felé, hogy a mosogatnivaló tetejére hajítsa bortól ázott tálcát az evőeszközgöngyölegekkel.*
- Hagyd csak, majd intézem! *Emeli fel a kezét, mikor látja, hogy Nyikhaj indulna, hogy kimentse a két vászonszalvétát, mielőtt elmerülnek a mosogatólében.*
- Miért ide téved be az összes flepnis? *rúg bele a zöldségmosó dézsa szélébe.
Nyikhaj már iparkodik is kifelé a forróvízzel. Mik nincs jó passzban, ilyenkor pedig jobb hagyni neki, hogy magától lecsillapodjon.
Seprű és felmosó. Csak a szokásos. Mire eltakarítja a romokat, el is párolog a mérge. Mióta Xavy és Nawanthiri is kilépett, kicsit sok dolog szakadt a nyakába, és nem is aludt túl jól az elmúlt napokban.*
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Épp csak letámasztja odabent a felmosót, amikor újabb vendégek érkeztére figyelmeztetnek a hátraszűrődő hangok.*
- Üdvözlet a Wegtoreni Kalmárban! Mivel... *megakad az ezredszerre felmondott kérdés közben, mikor a köténye megkötéséből felpillant a pultnál ülőkre* szolgálhatok?
*Rég volt, de azokra az aranyszínű fürtökre nehéz nem emlékezni. Gyors numera, pazar ráadással. Egy rendhagyó ívbe forduló este egy két pohár rumra leadott rendelés után, az élete egy kifejezetten pocsék szakaszában. Nem várt, könnyed kicsapongás, ami után egy pillanatra elhitte, hogy végre jó irányba tart a szerencsecsillaga. Hát nem. Utána gyűrte csak meg az élet úgy rendesen. Volt pár dolog.
A félvér ezúttal egy fickóval jött, úgyhogy Mik nem hánytorgatja, a múltat. A kis elakadás simán betudható a nem mindennapi hajszínnek egy idegentől is.*
- Sikerült választani? *kérdi, míg utolsó mozzanatként a vállára csapja a törölgetőruhát, hogy felmosófiúból visszaavanzsáljon pultossá.*
6739. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-02 07:34:17
Üzenet elküldve: 2023-09-02 07:34:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
*Caldorcor ugyan kisegíti a helyezkedést illetően, de ha lehet, ettől inkább csak még jobban zavarba jön a vörös. Nagyon kínosnak érzi, hogy vendégként kiszolgáltassa magát a Bárója nejével, ezt csak tetézi, az a "mi" szócska, amely valahogy illetlen intimitást rajzol köréjük a férfival, míg a pult a kedves feleséget egy határozott vonallal választja le a halmazról. Mindez persze csupán Yeza túlreagálásában létezik. Egy hozzá hasonlóban joggal kezd el dolgozni a félsz, ha asszony áll a házhoz. Még ha nem is adna rá okot, vele kapcsolatban önkéntelenül motoszkálni kezdenek bizonyos feltételezések. Általában. Márpedig most akármilyen rózsaszín cukorhabos is friss házasok világa, hamarosan jönnek a hétköznapok. A Báró elmerül majd az ügyeiben, később ér haza, megfeledkezik az első csók egy és egynegyedéves jubileumáról... aztán elkezd motoszkálni a vádaskodás. Mert okolni mindig kell valakit. Már most összerándul a gyomra, ha erre gondol.
Az intézőre kanyarodó téma egy kicsit feloldja. Mindjárt szembe is találja magát az érzéssel, ami annak a "mi" szócskának a köréből őt kirekeszti. A bizalmi viszony a Báró és Aztyan között, ami rendszerint az orrára csapja az ajtót. Természetesen Caldorcor most sem árul el az égvilágon semmit a részletekről, amiért az intéző épp távol van, s teszi ezt oly kimért konzekvenciával, hogy az már-már Yeza orra alá dörgölésnek számít. Egy tapintatosan asztalközépre helyezett semmiközödhozzá. Fel is idézi benne az utolsó beszélgetését a hegesarcúval. Néha eszébe jut. Még mindig nem egészen tudja, hová tegye, de talán ez volt az első alkalom, hogy az intéző szigorú távolságtartásának mércéje leheletnyit engedett. Ez ad is egy ötletet a vörösnek, ami most talán nagyon is kapóra jön. Sajnos az ötletébe pont elég szerencsétlenül trappol bele a Báró kíváncsisága.*
- Nem! Dehogy! *tiltakozik azonnal a felajánlásra. Úgy csattan ki belőle a két szó, hogy hirtelen nem is tudja, hogy magyarázza ki. Csaknem fel is hajtja az italát idegességében, mielőtt az Úrnő töltene a férfinak és magának is.
Zavartan csúszik hátrébb a széken és megköszörüli a torkát.*
- Nem, én nem terhelnélek ezzel. *Pillantását a pult fájának erezetére szegezi. Alig bírja kivárni, hogy végre felhajthassa azt a rumot.*
- Tudod, Báróm, Aztyan kedves a szívemnek *dehogy tudja. Ez olyan dolog, amit senki nem tud, beleértve Yezát is.* - És a legutóbb, amikor beszéltünk... Szóval... Én szeretnék a segítségére lenni. Levenni a válláról némi terhet. Sokszor olyan kialvatlannak és nyúzottnak tűnik. Gondterheltnek, mint aki a világ problémáit egymaga vette a nyakába. Bezárkózik. És amikor... *Sóhajt, de végül befejezés helyett új mondatba kezd.* - Szeretnék a támasza lenni, amennyire csak lehet, de ehhez az ő segítsége is kellene. *Megnedvesíti az ajkát és a Báróra néz, mint aki tépelődik egy kérés felett.* - Azt mondta... *mint mindig, most is frusztrálja Cardorcor pillantása* - ... akkor, ha megszerzem az engedélyed.
*Eredetileg csak egy medál elkészíttetésében kérte volna az intéző segítségét. Azt is csak azért, mert szerinte talán visszatetszőn vette volna ki magát, ha egy ilyen holmit úgy szerez be, hogy pont a Kereskedőházat kerüli meg; de a dolgok most némileg elkanyarodtak ettől.*
- Hát *mosolyog vissza az újdonsült csaposukra a poharát emelve. Yeza magához képest most egészen esendőnek tűnik, ami nem is véletlen.* - A segítségre, ha szabad *nevesíti a köszöntőt.* - Bizony itt is nagyon elkél. De ha a többi vendéggel is ilyen bőkezűen bánsz, Úrnőm, a férjurad hamar csődbe megy *igyekszik egy tréfával feloldani leginkább saját magát. Hát igen. Aenae nem fukarkodott a pohárba töltött itallal, amiért most speciel nagyon hálás.*
*Caldorcor ugyan kisegíti a helyezkedést illetően, de ha lehet, ettől inkább csak még jobban zavarba jön a vörös. Nagyon kínosnak érzi, hogy vendégként kiszolgáltassa magát a Bárója nejével, ezt csak tetézi, az a "mi" szócska, amely valahogy illetlen intimitást rajzol köréjük a férfival, míg a pult a kedves feleséget egy határozott vonallal választja le a halmazról. Mindez persze csupán Yeza túlreagálásában létezik. Egy hozzá hasonlóban joggal kezd el dolgozni a félsz, ha asszony áll a házhoz. Még ha nem is adna rá okot, vele kapcsolatban önkéntelenül motoszkálni kezdenek bizonyos feltételezések. Általában. Márpedig most akármilyen rózsaszín cukorhabos is friss házasok világa, hamarosan jönnek a hétköznapok. A Báró elmerül majd az ügyeiben, később ér haza, megfeledkezik az első csók egy és egynegyedéves jubileumáról... aztán elkezd motoszkálni a vádaskodás. Mert okolni mindig kell valakit. Már most összerándul a gyomra, ha erre gondol.
Az intézőre kanyarodó téma egy kicsit feloldja. Mindjárt szembe is találja magát az érzéssel, ami annak a "mi" szócskának a köréből őt kirekeszti. A bizalmi viszony a Báró és Aztyan között, ami rendszerint az orrára csapja az ajtót. Természetesen Caldorcor most sem árul el az égvilágon semmit a részletekről, amiért az intéző épp távol van, s teszi ezt oly kimért konzekvenciával, hogy az már-már Yeza orra alá dörgölésnek számít. Egy tapintatosan asztalközépre helyezett semmiközödhozzá. Fel is idézi benne az utolsó beszélgetését a hegesarcúval. Néha eszébe jut. Még mindig nem egészen tudja, hová tegye, de talán ez volt az első alkalom, hogy az intéző szigorú távolságtartásának mércéje leheletnyit engedett. Ez ad is egy ötletet a vörösnek, ami most talán nagyon is kapóra jön. Sajnos az ötletébe pont elég szerencsétlenül trappol bele a Báró kíváncsisága.*
- Nem! Dehogy! *tiltakozik azonnal a felajánlásra. Úgy csattan ki belőle a két szó, hogy hirtelen nem is tudja, hogy magyarázza ki. Csaknem fel is hajtja az italát idegességében, mielőtt az Úrnő töltene a férfinak és magának is.
Zavartan csúszik hátrébb a széken és megköszörüli a torkát.*
- Nem, én nem terhelnélek ezzel. *Pillantását a pult fájának erezetére szegezi. Alig bírja kivárni, hogy végre felhajthassa azt a rumot.*
- Tudod, Báróm, Aztyan kedves a szívemnek *dehogy tudja. Ez olyan dolog, amit senki nem tud, beleértve Yezát is.* - És a legutóbb, amikor beszéltünk... Szóval... Én szeretnék a segítségére lenni. Levenni a válláról némi terhet. Sokszor olyan kialvatlannak és nyúzottnak tűnik. Gondterheltnek, mint aki a világ problémáit egymaga vette a nyakába. Bezárkózik. És amikor... *Sóhajt, de végül befejezés helyett új mondatba kezd.* - Szeretnék a támasza lenni, amennyire csak lehet, de ehhez az ő segítsége is kellene. *Megnedvesíti az ajkát és a Báróra néz, mint aki tépelődik egy kérés felett.* - Azt mondta... *mint mindig, most is frusztrálja Cardorcor pillantása* - ... akkor, ha megszerzem az engedélyed.
*Eredetileg csak egy medál elkészíttetésében kérte volna az intéző segítségét. Azt is csak azért, mert szerinte talán visszatetszőn vette volna ki magát, ha egy ilyen holmit úgy szerez be, hogy pont a Kereskedőházat kerüli meg; de a dolgok most némileg elkanyarodtak ettől.*
- Hát *mosolyog vissza az újdonsült csaposukra a poharát emelve. Yeza magához képest most egészen esendőnek tűnik, ami nem is véletlen.* - A segítségre, ha szabad *nevesíti a köszöntőt.* - Bizony itt is nagyon elkél. De ha a többi vendéggel is ilyen bőkezűen bánsz, Úrnőm, a férjurad hamar csődbe megy *igyekszik egy tréfával feloldani leginkább saját magát. Hát igen. Aenae nem fukarkodott a pohárba töltött itallal, amiért most speciel nagyon hálás.*
6738. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-01 20:11:10
Üzenet elküldve: 2023-09-01 20:11:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Shaiarin, Mikarr//
*Remeg a gyomra a feszültségtől és a dühtől. Sajnos Loralyss még túl fiatal hozzá, hogy magáénak tudhassa az elfek már-már visszatetsző nyugalmát. Továbbá e tulajdonság leginkább az erdei társaikra jellemző. A városi élet azért jócskán átszabta a hosszúéletűek jellemét is. Ez alól ő sem kivétel.
Lihanechben nem igazán lehet mélységiekbe futni, és ez a szerencse javarészt elkísérte eddig Artheniorban is. Most is lerázta volna magáról az élményt, mint amikor valahol bűz csapja meg az orrot, de következő saroknál már feledésbe is merül a kellemetlen élmény. De a konfrontáció olyan nyíltan és taszító közönségességgel mászott a személyes terébe, hogy az elemi erővel kavarta fel.
Most meg ez. Ez a lekezelő "bók", ami úgy szólítja meg, mintha jelen se lenne. A csaposnak címzi a sértésekkel kifestett szavakat az a korcs, de a fullánkot neki szánja, ez nem is kérdés.
Loralyss ujjai úgy megszorulnak a poháron, hogy az üveg hirtelen elpattan. A kehely elválik az apró marokban feszülő talptól és csörrenve robban szét a padlón. A sötét szempár meg se rezzen. Úgy döfi keresztül a mélységit a pillantása, mint aki észre se vette a pohár vesztét.*
- Üszkös csökevény vagytok csak a Nép életútján. Penész egy nemes fa kérgén, ami lepereg, mire bárki megjegyezné, hogy létezett.
*Váratlanul éri, amikor az indulattól feszített pillanat egyszer csak kiold. Egy kicsit megrémíti, mikor észreveszi, milyen fenyegetőn tartja a pohár talpának éles csonkját a mélységi felé. Természetesen nem akarja, hogy ez bárkinek szemet szúrjon, így hamar dölyf mögé rejti. Megemeli az állát és a csapos tálcájára teszi a kezében szorongatott üveget. Gyorsan hímzett szélű keszkenőjébe tekeri az apró sebet, ami a hirtelensége ejtett saját magán.*
- Én is a szobámban vacsorázom. Itt áporodott a levegő a tárnaszagtól.
*Magához veszi a kesztyűit és a pálcáját, meg a kulcsát, aztán a pult távolabbik részéhez vonul, míg a mélységi eltűnik a színről. Természetesen esze ágában sincs egyedül fölmenni. Megvárja, míg vagy az étel vagy a fürdővíz elkészül, és az azt prezentáló személyzet megfelelő kíséretet nyújt neki a szobájáig.
Odafönt persze azonnal kulcsra is zárja az ajtót.*
~A Pegazusba kellett volna mennem.~
*Remeg a gyomra a feszültségtől és a dühtől. Sajnos Loralyss még túl fiatal hozzá, hogy magáénak tudhassa az elfek már-már visszatetsző nyugalmát. Továbbá e tulajdonság leginkább az erdei társaikra jellemző. A városi élet azért jócskán átszabta a hosszúéletűek jellemét is. Ez alól ő sem kivétel.
Lihanechben nem igazán lehet mélységiekbe futni, és ez a szerencse javarészt elkísérte eddig Artheniorban is. Most is lerázta volna magáról az élményt, mint amikor valahol bűz csapja meg az orrot, de következő saroknál már feledésbe is merül a kellemetlen élmény. De a konfrontáció olyan nyíltan és taszító közönségességgel mászott a személyes terébe, hogy az elemi erővel kavarta fel.
Most meg ez. Ez a lekezelő "bók", ami úgy szólítja meg, mintha jelen se lenne. A csaposnak címzi a sértésekkel kifestett szavakat az a korcs, de a fullánkot neki szánja, ez nem is kérdés.
Loralyss ujjai úgy megszorulnak a poháron, hogy az üveg hirtelen elpattan. A kehely elválik az apró marokban feszülő talptól és csörrenve robban szét a padlón. A sötét szempár meg se rezzen. Úgy döfi keresztül a mélységit a pillantása, mint aki észre se vette a pohár vesztét.*
- Üszkös csökevény vagytok csak a Nép életútján. Penész egy nemes fa kérgén, ami lepereg, mire bárki megjegyezné, hogy létezett.
*Váratlanul éri, amikor az indulattól feszített pillanat egyszer csak kiold. Egy kicsit megrémíti, mikor észreveszi, milyen fenyegetőn tartja a pohár talpának éles csonkját a mélységi felé. Természetesen nem akarja, hogy ez bárkinek szemet szúrjon, így hamar dölyf mögé rejti. Megemeli az állát és a csapos tálcájára teszi a kezében szorongatott üveget. Gyorsan hímzett szélű keszkenőjébe tekeri az apró sebet, ami a hirtelensége ejtett saját magán.*
- Én is a szobámban vacsorázom. Itt áporodott a levegő a tárnaszagtól.
*Magához veszi a kesztyűit és a pálcáját, meg a kulcsát, aztán a pult távolabbik részéhez vonul, míg a mélységi eltűnik a színről. Természetesen esze ágában sincs egyedül fölmenni. Megvárja, míg vagy az étel vagy a fürdővíz elkészül, és az azt prezentáló személyzet megfelelő kíséretet nyújt neki a szobájáig.
Odafönt persze azonnal kulcsra is zárja az ajtót.*
~A Pegazusba kellett volna mennem.~
6737. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-01 20:11:02
Üzenet elküldve: 2023-09-01 20:11:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1194
OOC üzenetek: 231
Játékstílus: Megfontolt
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Szótlanul szedi a lábát a másik után. Talán bölcsen nem szólal meg. Lehet így kimérgelődi magát a nő vagy csak jobban összeér benne a dolog és rosszabb lesz. Majd kiderül. Az elf, hosszú lépteivel tudja tartani a tempót. El is érik a kalmárt. Járt már itt. Pintyként kimondottan rossz tapasztalata volt vele kapcsolatban és múltkor is hamar hoppon hagyták az ivócimborák, de tény, hogy a kiszolgálás legalább nem volt rossz. A másik meghívására bólint és leül mellé. Ki igazodik ki ezen a nőn?*
-Nekem az igazat megvallva mindegy. Lehet valami hidegtállal beérem ma is.
*Napok óta nem evett meleg ételt. De vagy nem is igényli vagy lehet van valami az eszében, ami miatt egyelőre nem akarná tele enni magát?*
*Szótlanul szedi a lábát a másik után. Talán bölcsen nem szólal meg. Lehet így kimérgelődi magát a nő vagy csak jobban összeér benne a dolog és rosszabb lesz. Majd kiderül. Az elf, hosszú lépteivel tudja tartani a tempót. El is érik a kalmárt. Járt már itt. Pintyként kimondottan rossz tapasztalata volt vele kapcsolatban és múltkor is hamar hoppon hagyták az ivócimborák, de tény, hogy a kiszolgálás legalább nem volt rossz. A másik meghívására bólint és leül mellé. Ki igazodik ki ezen a nőn?*
-Nekem az igazat megvallva mindegy. Lehet valami hidegtállal beérem ma is.
*Napok óta nem evett meleg ételt. De vagy nem is igényli vagy lehet van valami az eszében, ami miatt egyelőre nem akarná tele enni magát?*
6736. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-01 19:49:47
Üzenet elküldve: 2023-09-01 19:49:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A gwuff, az elf és még egy fél//
*Nem volt erre lélekben felkészülve, de most már csak összecsiszolódnak egyszer az elffel. Vagy talán soha. Ez úgy érzi, csakis az ő türelmén fog múlni, amiből így éhesen egyre kevesebb van. Annak pedig egyre kevesebb az esélye, hogy a ma reggeli csalódását a férfi este ledolgozza és a visszájára fordítja odafigyeléssel és tapintattal, na meg azzal a kibaszott nagy szájával, amit úgy gondol, ha Artheniornak lenne kapuja azon se férne be. Odabenn az első dolog, ami eszébe jut az étel, de bevillan más valami is, ahogy a pulthoz közelít, az ahogyan legutóbb távozott és az, aki felismerheti. ~ Csak nem emlékszik már a névre, amit mondtam, csapos, több tucat név futhat át a fülén naponta. ~ Óvatosan leemeli a csuklyát a fejéről, hiszen odakinn tanácsos ebben kóricálnia, hogy aranyozott fürtjei ne keltsenek feltűnést, idebenn azonban gyanút kelthet és ellenszenvet. Le is ül a pulthoz a menüt nézegetve, az elfnek is megpaskolja a maga melletti széket.*
- Gyere Doki, igyunk valami égetettet, arra meghívlak, meg a vacsorára is, csak mondd mit ennél. Van minden a forrázott patkányon kívül. *Teszi hozzá kicsit visszafogottabb hangon, szemével pedig valakit kutat, aki majd felveszi a rendelésük.*
*Nem volt erre lélekben felkészülve, de most már csak összecsiszolódnak egyszer az elffel. Vagy talán soha. Ez úgy érzi, csakis az ő türelmén fog múlni, amiből így éhesen egyre kevesebb van. Annak pedig egyre kevesebb az esélye, hogy a ma reggeli csalódását a férfi este ledolgozza és a visszájára fordítja odafigyeléssel és tapintattal, na meg azzal a kibaszott nagy szájával, amit úgy gondol, ha Artheniornak lenne kapuja azon se férne be. Odabenn az első dolog, ami eszébe jut az étel, de bevillan más valami is, ahogy a pulthoz közelít, az ahogyan legutóbb távozott és az, aki felismerheti. ~ Csak nem emlékszik már a névre, amit mondtam, csapos, több tucat név futhat át a fülén naponta. ~ Óvatosan leemeli a csuklyát a fejéről, hiszen odakinn tanácsos ebben kóricálnia, hogy aranyozott fürtjei ne keltsenek feltűnést, idebenn azonban gyanút kelthet és ellenszenvet. Le is ül a pulthoz a menüt nézegetve, az elfnek is megpaskolja a maga melletti széket.*
- Gyere Doki, igyunk valami égetettet, arra meghívlak, meg a vacsorára is, csak mondd mit ennél. Van minden a forrázott patkányon kívül. *Teszi hozzá kicsit visszafogottabb hangon, szemével pedig valakit kutat, aki majd felveszi a rendelésük.*
6735. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-01 14:39:48
Üzenet elküldve: 2023-09-01 14:39:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
*Sóhajtva rázza a fejét, mert tulajdonképpen egy olyan utcába ment be ezzel az ételátnevezéssel, amibe nem akart. Kész szerencse, hogy nem olyan kardinális kérdés, hogy ne tudjon miatta aludni éjjel. Cha'yss látszólag nem akar segíteni rajta egy jó ötlettel, de annyi baj legyen.*
- Jó, majd még gondolkodom rajta.
*Az ilyesmit nem lehet erőltetni, vagy jön az ihlet, vagy nem. Aztán persze érkezik, pont akkor, mikor már elengedné az egész kérdéskört.*
- Báróné kedvence, hm?
*Persze jobban hangzana az, hogy “bárónő kedvence”, de hát úgy hozta az élet, hogy úrnőből bárónévé, nem pedig bárónővé avanzsált. Halkan felnevet, mikor a másik megvallja, hogy dicsekszik. Igen, amellett, hogy rumos-fickó, még dicsekvős is, de ki vitatná el tőle az eredményeit? Aenae ugyan nem fogja.*
- Persze, ugyanezt mondtam, nem? Nyilvánvaló, hogy felgőzölöm a poharat az igazi ínyenceknek.
*Megint szemrebbenés nélkül mondja ezt. Tudva tudván önmagáról, hogy voltak idők, mikor nemigen válogatta meg, hogy mitől lazuljon el, bódítószerek és alkohol tekintetében is csak azt nézte, hogy minél nagyobbat üssön, hátha akkor majd jól alszik. Manapság ilyesmik nélkül is nyugodt az álma. Erős italokat viszont pont olyan könnyedén hajt le, mint régen, eme képességét thargföldön sajátította el. Megtermett férfiakat is könnyedén az asztal alá tudna inni, bár wegtoreni tartózkodásuk során kijött a formájából.
Időközben visszaérkezik Yeza is, azzal az üveg borral, ami Cha'yss szerint pont illik az alkalomhoz. Aenae pedig, mivel nem igazán ért a borokhoz, ezért aztán elhiszi neki. Mélyen belegondolva nem is igazán szereti a bort, talán csak azt a nagyon édeset, ami mazsolából készül és már egy pohárnyi is nagyon elnehezíti az ember fejét. Yeza mintha zavartan topogna, de Cha'yss hellyel kínálja maga mellett, hisz ma Aenae a csapos.*
- Még rum. Ezek a wegtoreniek ilyen rumos-népek.
*Mosolyog előbb Cha'yssra, majd Yezára is, ha amaz letelepszik a férfi mellé. A második rumospoharat már könnyedén megtalálja - persze gőzölésről szó sincs - és hamarjában megtölti, majd újratölti előbb Cha'yss aztán a maga poharát is. Ő továbbra is pálinkát iszik. Nem igazán örül annak a lehetőségnek, hogy neki kell kibontania a palackot és nagyon feltűnően kezdi keresni a dugóhúzót, hátha Cha'yss lesz olyan lovagias, hogy átvegye tőle.*
*Sóhajtva rázza a fejét, mert tulajdonképpen egy olyan utcába ment be ezzel az ételátnevezéssel, amibe nem akart. Kész szerencse, hogy nem olyan kardinális kérdés, hogy ne tudjon miatta aludni éjjel. Cha'yss látszólag nem akar segíteni rajta egy jó ötlettel, de annyi baj legyen.*
- Jó, majd még gondolkodom rajta.
*Az ilyesmit nem lehet erőltetni, vagy jön az ihlet, vagy nem. Aztán persze érkezik, pont akkor, mikor már elengedné az egész kérdéskört.*
- Báróné kedvence, hm?
*Persze jobban hangzana az, hogy “bárónő kedvence”, de hát úgy hozta az élet, hogy úrnőből bárónévé, nem pedig bárónővé avanzsált. Halkan felnevet, mikor a másik megvallja, hogy dicsekszik. Igen, amellett, hogy rumos-fickó, még dicsekvős is, de ki vitatná el tőle az eredményeit? Aenae ugyan nem fogja.*
- Persze, ugyanezt mondtam, nem? Nyilvánvaló, hogy felgőzölöm a poharat az igazi ínyenceknek.
*Megint szemrebbenés nélkül mondja ezt. Tudva tudván önmagáról, hogy voltak idők, mikor nemigen válogatta meg, hogy mitől lazuljon el, bódítószerek és alkohol tekintetében is csak azt nézte, hogy minél nagyobbat üssön, hátha akkor majd jól alszik. Manapság ilyesmik nélkül is nyugodt az álma. Erős italokat viszont pont olyan könnyedén hajt le, mint régen, eme képességét thargföldön sajátította el. Megtermett férfiakat is könnyedén az asztal alá tudna inni, bár wegtoreni tartózkodásuk során kijött a formájából.
Időközben visszaérkezik Yeza is, azzal az üveg borral, ami Cha'yss szerint pont illik az alkalomhoz. Aenae pedig, mivel nem igazán ért a borokhoz, ezért aztán elhiszi neki. Mélyen belegondolva nem is igazán szereti a bort, talán csak azt a nagyon édeset, ami mazsolából készül és már egy pohárnyi is nagyon elnehezíti az ember fejét. Yeza mintha zavartan topogna, de Cha'yss hellyel kínálja maga mellett, hisz ma Aenae a csapos.*
- Még rum. Ezek a wegtoreniek ilyen rumos-népek.
*Mosolyog előbb Cha'yssra, majd Yezára is, ha amaz letelepszik a férfi mellé. A második rumospoharat már könnyedén megtalálja - persze gőzölésről szó sincs - és hamarjában megtölti, majd újratölti előbb Cha'yss aztán a maga poharát is. Ő továbbra is pálinkát iszik. Nem igazán örül annak a lehetőségnek, hogy neki kell kibontania a palackot és nagyon feltűnően kezdi keresni a dugóhúzót, hátha Cha'yss lesz olyan lovagias, hogy átvegye tőle.*
6734. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-09-01 00:19:55
Üzenet elküldve: 2023-09-01 00:19:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr Mar Mair, Loralyss//
*Ahogy szíve terhét kiadva feláll az asztal mellől, nem mással találja magát szemben, mint a felé loccsanó borral. A hozzá intézett szavak sokáig csengenek még fülében; nem sokszor volt olyan, hogy a matrónán kívül bárki fia vagy leánya így szólott volna hozzá. Még akkor sem, ha ennél a csattanónál többet várt azután, hogy a pofájába öntötték a nemes nedűt.
Végighúzza arcán tenyerét, az így ajkaihoz vezetett bort pedig lenyalja. Végül értően bólint. A szemlélődő első gondolata az lehet, hogy talán az elf szavaival ért egyet, ám korán sincs így. Mikarr felé fordul, majd elismerően biccent.*
-Ezek a sápadtképű falakók ha máshoz nem is, egy dologhoz jól értenek. A jó bor megválasztásához. Adja át elismerésem ennek a Jámnak. Legyen bárki fia is. *Szól higgadtan. Persze, ha ez a közjáték odahaza történik, az arcátlan nőstény nem ússza meg néhány törött ujj és korbácsnyom nélkül. Ha a hosszú, poros út szélén esik meg az eset, ami ide vezette őt, tán még ennél is rosszabbul járt volna. De most Artheniorban vannak, itt pedig fékeznie kell magát, ha nem akar az oly rossz hírű, ám nem kevésbé veszélyes Városőrség kezére jutni.*
-A szobámban eszem meg a vacsorám. *Szól még színtelen hangon, majd ezen helyiségek felé veszi az irányt. Nem kívánja megkísérteni saját önmérsékletét. Ki tudja, miféle szerzetek fordulnak még meg itt ma?*
*Ahogy szíve terhét kiadva feláll az asztal mellől, nem mással találja magát szemben, mint a felé loccsanó borral. A hozzá intézett szavak sokáig csengenek még fülében; nem sokszor volt olyan, hogy a matrónán kívül bárki fia vagy leánya így szólott volna hozzá. Még akkor sem, ha ennél a csattanónál többet várt azután, hogy a pofájába öntötték a nemes nedűt.
Végighúzza arcán tenyerét, az így ajkaihoz vezetett bort pedig lenyalja. Végül értően bólint. A szemlélődő első gondolata az lehet, hogy talán az elf szavaival ért egyet, ám korán sincs így. Mikarr felé fordul, majd elismerően biccent.*
-Ezek a sápadtképű falakók ha máshoz nem is, egy dologhoz jól értenek. A jó bor megválasztásához. Adja át elismerésem ennek a Jámnak. Legyen bárki fia is. *Szól higgadtan. Persze, ha ez a közjáték odahaza történik, az arcátlan nőstény nem ússza meg néhány törött ujj és korbácsnyom nélkül. Ha a hosszú, poros út szélén esik meg az eset, ami ide vezette őt, tán még ennél is rosszabbul járt volna. De most Artheniorban vannak, itt pedig fékeznie kell magát, ha nem akar az oly rossz hírű, ám nem kevésbé veszélyes Városőrség kezére jutni.*
-A szobámban eszem meg a vacsorám. *Szól még színtelen hangon, majd ezen helyiségek felé veszi az irányt. Nem kívánja megkísérteni saját önmérsékletét. Ki tudja, miféle szerzetek fordulnak még meg itt ma?*
6733. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-31 11:22:08
Üzenet elküldve: 2023-08-31 11:22:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Shaiarin, Loralyss//
*Leadja hátul a rendelést az ételekre és mindjárt össze is készíti hozzá az evőeszközöket. Gondol rá, hogy egyszerűen megtölt egy poharat a már kinyitott üvegből, amit a szakács a főzéshez szokott elhasználni, ha sokáig megmarad, de ne rajta csússzon el a fogadó renoméja! Keresgél, keresgél, aztán végül nagyjából találomra húz ki egy üveget a Jám borászat palackjai közül a tartóról.
~Fehér. Megteszi.~
Kibontja. Van benne gyakorlata, de most különösen óvatos és figyelmes, nehogy dugó forgácsolódjon a nedűbe. Tölt egy makulátlanra törölgetett talpas pohárba, aztán az egy-egy garnitúra vászonszalvétába tekert evőeszközzel együtt tálcára rakja, majd megindul vele kifelé.
Mire eljutna odáig, hogy bármit is lerakjon az asztalra, kitör a cirkusz. A pohár sújának hiányában billenő tálca után kap, és az események már megállíthatatlanul meg is lódulnak, mielőtt bármit tehetne.
~Francba!~
Ismerik a viccet arról, hogy Artheniorban egy pirtianesi és egy lihanechi bemegy egy wegtoreni fogadóba? Na! Hát Mik se. Ha létezik is ilyen vicc, biztos, hogy a rosszabb fajtából való.*
- Csigavér *szól a tőle megszokott lakonikus nyugalommal. Igyekszik elejét venni a további konfliktusnak, amiben előzetes szándékoltság nélkül máris valamiféle élő pajzsként funkcionál, de a nő valószínűsíthető feltevése ellenére, nem csak az egyik irányba.
Fogalma sincs, mi robbantotta ki ezt az egészet, de nem is nagyon érdekli. Csak az a nagy büdös helyzet, hogy most is ő lesz az, akinek fel kell mosnia ezek miatt. Az élet rohadtul nem fair.*
*Leadja hátul a rendelést az ételekre és mindjárt össze is készíti hozzá az evőeszközöket. Gondol rá, hogy egyszerűen megtölt egy poharat a már kinyitott üvegből, amit a szakács a főzéshez szokott elhasználni, ha sokáig megmarad, de ne rajta csússzon el a fogadó renoméja! Keresgél, keresgél, aztán végül nagyjából találomra húz ki egy üveget a Jám borászat palackjai közül a tartóról.
~Fehér. Megteszi.~
Kibontja. Van benne gyakorlata, de most különösen óvatos és figyelmes, nehogy dugó forgácsolódjon a nedűbe. Tölt egy makulátlanra törölgetett talpas pohárba, aztán az egy-egy garnitúra vászonszalvétába tekert evőeszközzel együtt tálcára rakja, majd megindul vele kifelé.
Mire eljutna odáig, hogy bármit is lerakjon az asztalra, kitör a cirkusz. A pohár sújának hiányában billenő tálca után kap, és az események már megállíthatatlanul meg is lódulnak, mielőtt bármit tehetne.
~Francba!~
Ismerik a viccet arról, hogy Artheniorban egy pirtianesi és egy lihanechi bemegy egy wegtoreni fogadóba? Na! Hát Mik se. Ha létezik is ilyen vicc, biztos, hogy a rosszabb fajtából való.*
- Csigavér *szól a tőle megszokott lakonikus nyugalommal. Igyekszik elejét venni a további konfliktusnak, amiben előzetes szándékoltság nélkül máris valamiféle élő pajzsként funkcionál, de a nő valószínűsíthető feltevése ellenére, nem csak az egyik irányba.
Fogalma sincs, mi robbantotta ki ezt az egészet, de nem is nagyon érdekli. Csak az a nagy büdös helyzet, hogy most is ő lesz az, akinek fel kell mosnia ezek miatt. Az élet rohadtul nem fair.*
6732. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-31 06:50:52
Üzenet elküldve: 2023-08-31 06:50:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Shaiarin, Mikarr//
*Szolid nézelődés, szigorúan azon határok között, hogy ne forduljon véletlenül se a mélységi felé. Szórakozott kis tesz-vesznek beállított kényszeres matatás az ékszereivel, a ruhája ráncaival; a kesztyűk és a lovaglópálca igazgatása az asztalon. Alá, rá, párhuzamosan, kissé keresztbe... Óráknak tűnik a várakozás, míg szinte égeti a tarkóját az izzó, barna szempár vizslatása.
~Ezek már mindent megengedhetnek maguknak?~
A kellemetlen helyzet nemhogy oldódni nem látszik, de tovább feszül. Míg a csapos eltűnik a valószínűleg konyhát és egyéb személyzeti helyiségeket magába foglaló hátsó traktusban, az arcátlan korcs megszólítja. Már ha ezt lehet egyáltalán megszólításnak titulálni.
Nem kérdéses, hogy neki címzik a szavakat, hiszen nem nagyon tolonganak a vendégek a helyen, Loralyss mégis igyekszik úgy tenni, mintha csak egy szomszédos asztalnál folyó beszélgetés odaszűrődő foszlányairól lenne szó, amiben ő semennyire nem érintett.
De a szavak nem apadnak el. Tárnamélyi áporodott gyűlölet szivárog a mélységi felől, egyre és egyre kevésbé visszafogva.
~Engedd el. Ne foglalkozz vele~ mantrázza, de hiába. Az a csikorgó megvetés átrágja magát a higgadt elhatározáson. Nyilvánvalóan pontosan ez is volt a másik célja: hogy a mocskos csizmáját Loralyssba törölje.
Nyilvánvaló, hogy kénytelen tűrni. Egy fegyveres, páncélos férfival hogy is akaszthatna tengelyt? Viszont amint a csapos visszatér, valahogy a rend és a lelkiismeret illúziója valahogy egy pillanatra elhamarkodott szilárdságban húzza ki magát.
Ha a csapos a rendelt itallal együtt érkezik, akkor bizony pocsékba megy a drága nedű. Loralyss is felpattan, mert mi tagadás, görcsbe rántja a gyomrát a félsz a mélységi mozdulásától. Nem érezné magát biztonságban, ha ülve maradva közelebb engedné magához. Az, hogy a védekezés önkéntelen támadásba fordul, csak a pillanat szülte dolog. Talán nem harcos, de attól még van önbecsülése. Főleg egy ilyennel szemben.
A bort egy az egyben a kormos képébe löttyinti, aztán persze a tettben felszabadult indulat helyét ki is tölti a hidegen markoló józanság. Hátra is lép azonnal, hogy lehetőleg az asztal, de leginkább a csapos kettejük közé kerüljön.*
- Látom, a nyugati világban a jó modornak pont annyi kultúrája van, mint a fürdésnek *bukik ki belőle a replika. Azt persze hirtelen nem gondolja át, hogy Wegtoren is a nyugati világhoz tartozik. Nem mintha ez változtatna a kimondottak meggyőződésén, de nyilván a helyzetben vétlen vendéglátó kapcsán ok nélkül nem hánytorgatna fel efféle megcsontosodott előítéleteket.*
- Lihanechben egy ilyen... alakot *megfeszül az állkapcsa, ahogy e semleges kifejezést préseli ki a fogai közt egy sokkal kevésbé hölgyhöz méltó szó helyett* - be sem engednének egy tisztességes helyre.
*Szolid nézelődés, szigorúan azon határok között, hogy ne forduljon véletlenül se a mélységi felé. Szórakozott kis tesz-vesznek beállított kényszeres matatás az ékszereivel, a ruhája ráncaival; a kesztyűk és a lovaglópálca igazgatása az asztalon. Alá, rá, párhuzamosan, kissé keresztbe... Óráknak tűnik a várakozás, míg szinte égeti a tarkóját az izzó, barna szempár vizslatása.
~Ezek már mindent megengedhetnek maguknak?~
A kellemetlen helyzet nemhogy oldódni nem látszik, de tovább feszül. Míg a csapos eltűnik a valószínűleg konyhát és egyéb személyzeti helyiségeket magába foglaló hátsó traktusban, az arcátlan korcs megszólítja. Már ha ezt lehet egyáltalán megszólításnak titulálni.
Nem kérdéses, hogy neki címzik a szavakat, hiszen nem nagyon tolonganak a vendégek a helyen, Loralyss mégis igyekszik úgy tenni, mintha csak egy szomszédos asztalnál folyó beszélgetés odaszűrődő foszlányairól lenne szó, amiben ő semennyire nem érintett.
De a szavak nem apadnak el. Tárnamélyi áporodott gyűlölet szivárog a mélységi felől, egyre és egyre kevésbé visszafogva.
~Engedd el. Ne foglalkozz vele~ mantrázza, de hiába. Az a csikorgó megvetés átrágja magát a higgadt elhatározáson. Nyilvánvalóan pontosan ez is volt a másik célja: hogy a mocskos csizmáját Loralyssba törölje.
Nyilvánvaló, hogy kénytelen tűrni. Egy fegyveres, páncélos férfival hogy is akaszthatna tengelyt? Viszont amint a csapos visszatér, valahogy a rend és a lelkiismeret illúziója valahogy egy pillanatra elhamarkodott szilárdságban húzza ki magát.
Ha a csapos a rendelt itallal együtt érkezik, akkor bizony pocsékba megy a drága nedű. Loralyss is felpattan, mert mi tagadás, görcsbe rántja a gyomrát a félsz a mélységi mozdulásától. Nem érezné magát biztonságban, ha ülve maradva közelebb engedné magához. Az, hogy a védekezés önkéntelen támadásba fordul, csak a pillanat szülte dolog. Talán nem harcos, de attól még van önbecsülése. Főleg egy ilyennel szemben.
A bort egy az egyben a kormos képébe löttyinti, aztán persze a tettben felszabadult indulat helyét ki is tölti a hidegen markoló józanság. Hátra is lép azonnal, hogy lehetőleg az asztal, de leginkább a csapos kettejük közé kerüljön.*
- Látom, a nyugati világban a jó modornak pont annyi kultúrája van, mint a fürdésnek *bukik ki belőle a replika. Azt persze hirtelen nem gondolja át, hogy Wegtoren is a nyugati világhoz tartozik. Nem mintha ez változtatna a kimondottak meggyőződésén, de nyilván a helyzetben vétlen vendéglátó kapcsán ok nélkül nem hánytorgatna fel efféle megcsontosodott előítéleteket.*
- Lihanechben egy ilyen... alakot *megfeszül az állkapcsa, ahogy e semleges kifejezést préseli ki a fogai közt egy sokkal kevésbé hölgyhöz méltó szó helyett* - be sem engednének egy tisztességes helyre.
6731. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-30 23:15:17
Üzenet elküldve: 2023-08-30 23:15:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr Mar Mair, Loralyss//
*Csak egy mogorva hümmentéssel adja tudtára Mikarrnak, mennyire is elégedett a válasszal. Azért megjegyzi, amit a férfi mond. Alighanem nem lesz más választása, mint vásárolni egy hátast. E kiadás sem fogja közelebb húzni a szívéhez Artheniort.
Lecövekel egy félreeső asztalhoz, míg az ételre vár. Közben újabb vendég érkezik, kit első pillantásra félvérnek néz a gesztenyebarna hajzuhatag miatt. Olyan fajta, ki nem fogható munkára. Vagy ha igen, hát hamar feltörik a tenyere. Látott ő már hasonlókat a pirtianesi rabszolgavásáron. Nem jók ezek másnak, csupán ágyasnak, de annak sem igazán. Aligha nézhet egy valamirevaló matróna szemébe olyan hím, ki nyíltan párzik ilyen fajokkal. Persze e tényállás neki már nem nyom a latban.
Keresztbe font karokkal dől hátra székében. Fegyelemre és hidegvérre okították egész életében, így nem is nyitja száját szólásra. Helyette türelmesen, ám roppant elutasító arckifejezéssel várja az ételt, amiért fizetett. Pedig lenne mit mondania. Szívesen kiokítaná e népeket, hogyan is kellene működnie egy ilyen helynek. Hisz míg egyetlen sötételf is itt tartózkodik, aligha engedhetnék be más fajok leányait vagy fiait. Sértés ez rá nézve, ám tudja, Artheniorban máshogy mennek a dolgok. Kénytelen-kelletlen, de elviseli, hogy vele együtt kiszolgálják a fakófülűt. Némi mocorgás után azért nem átall csak megszólalni, ha már így esett a szerencséje.*
-Bizonyára hálás vagy, hogy nem a nyugati világ az otthonod. *Szólal meg végül rekedten, kissé előredőlve székében, hogy lehetőleg csak Loralyss hallja szavait.* -Az emberek még csak-csak elboldogulnak ott... *Biccent Mikarr felé.* -De a hozzád hasonlóak leginkább kegyelemért rimánkodnak. Persze mindig van egy-kettő, aki... *Nem fejezi be a mondatot, helyette feláll az asztal mellől.*
-Elment az étvágyam. *Lép a pulthoz, ezúttal már Mikarrt célozva szavaival.* -Küldje kérem az étket a szobámba, ha lehet. *Biccent kurtán köszönetképp.*
*Csak egy mogorva hümmentéssel adja tudtára Mikarrnak, mennyire is elégedett a válasszal. Azért megjegyzi, amit a férfi mond. Alighanem nem lesz más választása, mint vásárolni egy hátast. E kiadás sem fogja közelebb húzni a szívéhez Artheniort.
Lecövekel egy félreeső asztalhoz, míg az ételre vár. Közben újabb vendég érkezik, kit első pillantásra félvérnek néz a gesztenyebarna hajzuhatag miatt. Olyan fajta, ki nem fogható munkára. Vagy ha igen, hát hamar feltörik a tenyere. Látott ő már hasonlókat a pirtianesi rabszolgavásáron. Nem jók ezek másnak, csupán ágyasnak, de annak sem igazán. Aligha nézhet egy valamirevaló matróna szemébe olyan hím, ki nyíltan párzik ilyen fajokkal. Persze e tényállás neki már nem nyom a latban.
Keresztbe font karokkal dől hátra székében. Fegyelemre és hidegvérre okították egész életében, így nem is nyitja száját szólásra. Helyette türelmesen, ám roppant elutasító arckifejezéssel várja az ételt, amiért fizetett. Pedig lenne mit mondania. Szívesen kiokítaná e népeket, hogyan is kellene működnie egy ilyen helynek. Hisz míg egyetlen sötételf is itt tartózkodik, aligha engedhetnék be más fajok leányait vagy fiait. Sértés ez rá nézve, ám tudja, Artheniorban máshogy mennek a dolgok. Kénytelen-kelletlen, de elviseli, hogy vele együtt kiszolgálják a fakófülűt. Némi mocorgás után azért nem átall csak megszólalni, ha már így esett a szerencséje.*
-Bizonyára hálás vagy, hogy nem a nyugati világ az otthonod. *Szólal meg végül rekedten, kissé előredőlve székében, hogy lehetőleg csak Loralyss hallja szavait.* -Az emberek még csak-csak elboldogulnak ott... *Biccent Mikarr felé.* -De a hozzád hasonlóak leginkább kegyelemért rimánkodnak. Persze mindig van egy-kettő, aki... *Nem fejezi be a mondatot, helyette feláll az asztal mellől.*
-Elment az étvágyam. *Lép a pulthoz, ezúttal már Mikarrt célozva szavaival.* -Küldje kérem az étket a szobámba, ha lehet. *Biccent kurtán köszönetképp.*
6730. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-30 07:21:27
Üzenet elküldve: 2023-08-30 07:21:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Shaiarin, Loralyss - kiszolgálás//
*Nem firtatja az igényeket, ahogy a vendég döntött a szobát illetően, már akasztja is le a tábláról a kulcsot.*
- Ha rajtam múlna, azért a jó pénzért szívesen felverném a kupecet a piactéren, de *tárja szét a karját* - nincs ki vigye helyettem a pultot.
*Odaadja a kulcsot és felírja a rendelést egy papírra, hogy leadja a konyhán.*
- Korán nyit. Nem olcsó, de jó lovai vannak. Ott van mindjárt a Kovácsműhely mellett. Könnyű megtalálni.
*Épp fordulna, hogy intézze a vacsorát a vendégnek, amikor megállítja egy női hang.
~ Mindig egyszerre jönnek! ~ Örök igazság. Egész nap kong a kóceráj az ürességtől, aztán amikor szépen, kényelmesen nekilátna a dolgának, hirtelen egymásnak adják a kilincset.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban!
*Míg egy vonallal elválasztva odaírja a papírjára a további tételeket, azért odasandít az ajtó felé, hogy nem akar-e beesni egy csapat vándorkomédiás, esetleg egy itt vendégszereplő templomi kóristacsoport, de egyelőre úgy tűnik, itt megáll a roham.
Odaadja a kulcsot a nőnek is, aztán ha nem jön közbe semmi, most már tényleg hátramegy leadni a rendelést a konyhára.*
*Nem firtatja az igényeket, ahogy a vendég döntött a szobát illetően, már akasztja is le a tábláról a kulcsot.*
- Ha rajtam múlna, azért a jó pénzért szívesen felverném a kupecet a piactéren, de *tárja szét a karját* - nincs ki vigye helyettem a pultot.
*Odaadja a kulcsot és felírja a rendelést egy papírra, hogy leadja a konyhán.*
- Korán nyit. Nem olcsó, de jó lovai vannak. Ott van mindjárt a Kovácsműhely mellett. Könnyű megtalálni.
*Épp fordulna, hogy intézze a vacsorát a vendégnek, amikor megállítja egy női hang.
~ Mindig egyszerre jönnek! ~ Örök igazság. Egész nap kong a kóceráj az ürességtől, aztán amikor szépen, kényelmesen nekilátna a dolgának, hirtelen egymásnak adják a kilincset.*
- Üdvözlöm a Wegtoreni Kalmárban!
*Míg egy vonallal elválasztva odaírja a papírjára a további tételeket, azért odasandít az ajtó felé, hogy nem akar-e beesni egy csapat vándorkomédiás, esetleg egy itt vendégszereplő templomi kóristacsoport, de egyelőre úgy tűnik, itt megáll a roham.
Odaadja a kulcsot a nőnek is, aztán ha nem jön közbe semmi, most már tényleg hátramegy leadni a rendelést a konyhára.*
6729. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-30 06:51:42
Üzenet elküldve: 2023-08-30 06:51:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Sokkal szívesebben szállna meg a "rokonoknál" a Sayqueves Rezidencián, de sajnos a családba való méltó bevezetését sajnos keresztülhúzta az átkozott csőcselék lázadása. Még most is kirázza a hideg, ha csak eszébe jutnak azok a felkavaró események. Nem is járt a városban azóta. Az igazat megvallva most sincs túl sok bizalma hozzá, de a lehetőségei eléggé megcsappantak mostanság.
Belépvén lehúzza finom bőrkesztyűit, de mikor meglátja a mélységit a pultnál, megtorpan és inkább kritikus mustrával méri fel a helyet, míg a másik végez. Megfordul a fejében, hogy inkább továbbáll és a Pegazusban száll meg, de a fiú már biztos nekilátott leszerszámozni és lecsutakolni a lovát, elvégre Loraralyss nem fukarkodott. 10 arany ütötte érte a markát.
Miután az alak odébbállt, egy asztalhoz áttéve székhelyét, csak akkor indul meg a pult felé.*
- Elnézést! *legyinti meg összefogott kesztyűit a nyurga alak felé, mielőtt az esetlegesen elindulna hátra a rendeléssel.* - Fiatalember! *igyekszik megállítani. Ha sikerül, egy kurta biccentés után felölt egy illendően elragadó mosolyt és a pultra teszi a lovaglópálcával összefogott kesztyűcskéket. Illetve csak majdnem. A mozdulat utolsó pillanatában visszakozik, és inkább csak két kézre fogja öle előtt a holmit.*
- Szobát szeretnék éjszakára. Fürdőt és vacsorát. *Vacillál a vadkan és a szárnyas közt, de a wegtoreni fűszerezés az ő ízlésének túl közönséges.* - A csirkét *választ végül.* - És valami hozzá illő bort a Jám pincészetből.
* Szoba erkéllyel, az 21 arany, az Úrnő kedvence fantázianévre keresztelt fogás 16, a Jám bor pedig 9 aranyat kóstál, amit mindjárt le is számol.*
- Köszönöm *biccent, aztán ő is helyet foglal. Közel a pulthoz, de a lehető legtávolabb a koszlott mélységitől, féloldalasan háttal neki, hogy azért a szeme sarkából rálásson. Nincs bizalma a fajtájához, de azért nem ereszkedne le addig, hogy fintor üljön ki az arcára.*
*Sokkal szívesebben szállna meg a "rokonoknál" a Sayqueves Rezidencián, de sajnos a családba való méltó bevezetését sajnos keresztülhúzta az átkozott csőcselék lázadása. Még most is kirázza a hideg, ha csak eszébe jutnak azok a felkavaró események. Nem is járt a városban azóta. Az igazat megvallva most sincs túl sok bizalma hozzá, de a lehetőségei eléggé megcsappantak mostanság.
Belépvén lehúzza finom bőrkesztyűit, de mikor meglátja a mélységit a pultnál, megtorpan és inkább kritikus mustrával méri fel a helyet, míg a másik végez. Megfordul a fejében, hogy inkább továbbáll és a Pegazusban száll meg, de a fiú már biztos nekilátott leszerszámozni és lecsutakolni a lovát, elvégre Loraralyss nem fukarkodott. 10 arany ütötte érte a markát.
Miután az alak odébbállt, egy asztalhoz áttéve székhelyét, csak akkor indul meg a pult felé.*
- Elnézést! *legyinti meg összefogott kesztyűit a nyurga alak felé, mielőtt az esetlegesen elindulna hátra a rendeléssel.* - Fiatalember! *igyekszik megállítani. Ha sikerül, egy kurta biccentés után felölt egy illendően elragadó mosolyt és a pultra teszi a lovaglópálcával összefogott kesztyűcskéket. Illetve csak majdnem. A mozdulat utolsó pillanatában visszakozik, és inkább csak két kézre fogja öle előtt a holmit.*
- Szobát szeretnék éjszakára. Fürdőt és vacsorát. *Vacillál a vadkan és a szárnyas közt, de a wegtoreni fűszerezés az ő ízlésének túl közönséges.* - A csirkét *választ végül.* - És valami hozzá illő bort a Jám pincészetből.
* Szoba erkéllyel, az 21 arany
, az Úrnő kedvence fantázianévre keresztelt fogás 16, a Jám bor pedig 9 aranyat kóstál, amit mindjárt le is számol.*- Köszönöm *biccent, aztán ő is helyet foglal. Közel a pulthoz, de a lehető legtávolabb a koszlott mélységitől, féloldalasan háttal neki, hogy azért a szeme sarkából rálásson. Nincs bizalma a fajtájához, de azért nem ereszkedne le addig, hogy fintor üljön ki az arcára.*
6728. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-29 21:29:47
Üzenet elküldve: 2023-08-29 21:29:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr Mar Mair//
*Egy emberhez van szerencséje a pult túloldalán. Egy fokkal jobb, mintha elf, vagy netalán kevert korcs lenne. Persze megvan a véleménye az emberekről is; megbízhatatlan, gyáva fajtának gondolta őket mindig. Egy dolgot azért megtanult róluk: megvehetőek.
Rezignált arccal hallgatja végig a férfiút, még akkor sem mozdul egy arcizma sem, mikor kiderül, hogy aligha szolgálhatnak itt hátassal.*
-Szobát. Legyen. A kényelem nem szempont. *Morogja.* És ha vacsora is dukál, hát jó szívvel fogadom. Egy hátasért pedig jó pénzt fizetnék. Még bérbe is. A visszaúton le is rakom majd. *Hangja utasításhoz szokott, de nem udvariatlan. Azt azért nem osztja azért meg, hová tart és miért, s arcára van írva, hogy akkor sem lenne ez másképp, ha kérdeznék. Persze nem számít faggatózásra. Valószínűleg a legcsekélyebb kíváncsiság sem szorult az emberbe, ezért pedig nem veti meg.
Kifizeti a 17 aranyat a Szobaért cserébe, majd kiszámol 19 aranyatEgészben sült fogas citromos-vajas mártássalért is. Amennyiben megkapja a kulcsot, biccent, vet még egy sötét pillantást a pult túloldalán álló férfi felé, majd leül egy asztalhoz és megvárja az étket.
Muszáj lesz valahonnan hátast szereznie. Nem a kutyagolással van baja, hanem a tempóval, amit ekképp diktál. Frusztráló.*
*Egy emberhez van szerencséje a pult túloldalán. Egy fokkal jobb, mintha elf, vagy netalán kevert korcs lenne. Persze megvan a véleménye az emberekről is; megbízhatatlan, gyáva fajtának gondolta őket mindig. Egy dolgot azért megtanult róluk: megvehetőek.
Rezignált arccal hallgatja végig a férfiút, még akkor sem mozdul egy arcizma sem, mikor kiderül, hogy aligha szolgálhatnak itt hátassal.*
-Szobát. Legyen. A kényelem nem szempont. *Morogja.* És ha vacsora is dukál, hát jó szívvel fogadom. Egy hátasért pedig jó pénzt fizetnék. Még bérbe is. A visszaúton le is rakom majd. *Hangja utasításhoz szokott, de nem udvariatlan. Azt azért nem osztja azért meg, hová tart és miért, s arcára van írva, hogy akkor sem lenne ez másképp, ha kérdeznék. Persze nem számít faggatózásra. Valószínűleg a legcsekélyebb kíváncsiság sem szorult az emberbe, ezért pedig nem veti meg.
Kifizeti a 17 aranyat a Szobaért cserébe,
majd kiszámol 19 aranyatEgészben sült fogas citromos-vajas mártássalért is. Amennyiben megkapja a kulcsot, biccent, vet még egy sötét pillantást a pult túloldalán álló férfi felé, majd leül egy asztalhoz és megvárja az étket. Muszáj lesz valahonnan hátast szereznie. Nem a kutyagolással van baja, hanem a tempóval, amit ekképp diktál. Frusztráló.*
6727. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-29 19:10:12
Üzenet elküldve: 2023-08-29 19:10:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 344
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Shaiarin Maur'da//
*Unott mozdulattal csapja fel a vállára a törölgetőrongyot, amikor a poros köpeny gazdája a pult elé fordul.*
- Adjon *viszonozza egy helybenhagyó biccentéssel a sötét szóvirágot. Errefelé nem nagyon hallani ilyen köszönést, de Mik nem akad el ilyen részleteken. Pont elég, hogy a fickó legalább köszönt. Egyesektől már a borostasercintés is külön figyelmesség, de olyan is előfordul, aki kezdő felütésnek szimplán csak kiköp egyet maga mellé. Az utóbbiak talán inkább a Kikötő környéki folklór részét képezik, de azért olykor-olykor bele lehet futni erre is.*
- Szobával szolgálhatok. *Megtámaszkodik a pulton, ahogy az idegenre néz.* - Esetleg még vacsorával, itallal, dohánnyal, még fürdővel is, de hátasjószágot, azt sajnos nem tartunk. *Nem veszi fel a mord hangulatot. Sztoikus és segítőkész, amilyennek egy csaposnak lennie kell.*
- A mennyi meg attól függ. *A sötételf elé forgat egy árlistát, amiből mindig van néhány a pulton. Az ujjával dobbant párat a bal felső részén, ahol a szobák árai szerepelnek.* - Van takaros, de egyszerűbb, és van egy kicsit takarosabb, nagyobb és kényelmesebb, erkéllyel.
*Kivárja, míg az utazó dönt a szállást illetőleg, csak aztán indul a kulcsért. Meg aztán nem kizárt, hogy ha már az orra alá tolta, megkíván valami ételt vagy italt is a listáról. A konyha felől mindig tekergőzik valami ínycsiklandó illat ilyentájt.*
*Unott mozdulattal csapja fel a vállára a törölgetőrongyot, amikor a poros köpeny gazdája a pult elé fordul.*
- Adjon *viszonozza egy helybenhagyó biccentéssel a sötét szóvirágot. Errefelé nem nagyon hallani ilyen köszönést, de Mik nem akad el ilyen részleteken. Pont elég, hogy a fickó legalább köszönt. Egyesektől már a borostasercintés is külön figyelmesség, de olyan is előfordul, aki kezdő felütésnek szimplán csak kiköp egyet maga mellé. Az utóbbiak talán inkább a Kikötő környéki folklór részét képezik, de azért olykor-olykor bele lehet futni erre is.*
- Szobával szolgálhatok. *Megtámaszkodik a pulton, ahogy az idegenre néz.* - Esetleg még vacsorával, itallal, dohánnyal, még fürdővel is, de hátasjószágot, azt sajnos nem tartunk. *Nem veszi fel a mord hangulatot. Sztoikus és segítőkész, amilyennek egy csaposnak lennie kell.*
- A mennyi meg attól függ. *A sötételf elé forgat egy árlistát, amiből mindig van néhány a pulton. Az ujjával dobbant párat a bal felső részén, ahol a szobák árai szerepelnek.* - Van takaros, de egyszerűbb, és van egy kicsit takarosabb, nagyobb és kényelmesebb, erkéllyel.
*Kivárja, míg az utazó dönt a szállást illetőleg, csak aztán indul a kulcsért. Meg aztán nem kizárt, hogy ha már az orra alá tolta, megkíván valami ételt vagy italt is a listáról. A konyha felől mindig tekergőzik valami ínycsiklandó illat ilyentájt.*
6726. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-27 19:06:02
Üzenet elküldve: 2023-08-27 19:06:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Szinte port ver az elnyűtt köpeny, ahogy viselője a Wegtoreni Kalmárba ér. Csuklyája mélyen az arcába húzva, s a külső szemlélőnek akár olybá is tűnhetne, hogy a feltűnést kerüli. Pedig a csuklya gazdája csupán az erős napfény elől igyekszik rejteket lelni. Ahogy köpenyét, úgy páncélját is porréteg fedi. Valóban sok mérföld van a csizmájában és legyen bármennyire is legény a gáton valaki, az ilyesmit ki kell pihenni.
Ahogy belép s nincs már kitéve eme kellemetlen körülménynek, ledobja fejéről a köpenyt. Hunyorogva szemlél körbe izzó tekintetével, roppant szigorú ábrázata mellé pedig sajátosan undok mosolyt is varázsol. Wegtoreniek után kutat. Ismeri a fajtájukat, legalábbis ismerni véli. Ostoba óriások, utcai párbajhősök és mocskos szajhák. Egy cseppnyi fegyelem nem szorult beléjük. Megérti, miért talált itt ez a "kalmár" jó boltot magának Artheniorban. A Föld Városában még egy árva perecért is könnyen lenyisszantják a kupec ujját, ha nincs engedélye hozzá. Itt azzal boltol bárki, amivel akar. Ó, ha Szent Matróna tanúja lehetne ennek az Artheniornak csúfolt förmedvénynek itt!
Megkeresi magának a pultot, majd döngő léptekkel afelé veszi az irányt, aki a leginkább hajaz valamiféle személyzetre.*
-Adjon az ég fénylő holdat és hosszú éjt. *Köszön udvariasan. Katona, így a higgadtság nem okoz akadályt számára.*
-Szobára lesz szükségem. Holnap reggel pedig egy felnyergelt lóra, hogy minél hamarabb a hátam mögött hagyhassam ezt a... Várost. *Hangja borízű és mély. Halkszavú most, de érezhető, hogy jóval többet is bírna az a torok, ha kieresztené orgánumát.*
-Mennyi? *Lassan nyúl erszényéért, kivárja a választ.*
*Szinte port ver az elnyűtt köpeny, ahogy viselője a Wegtoreni Kalmárba ér. Csuklyája mélyen az arcába húzva, s a külső szemlélőnek akár olybá is tűnhetne, hogy a feltűnést kerüli. Pedig a csuklya gazdája csupán az erős napfény elől igyekszik rejteket lelni. Ahogy köpenyét, úgy páncélját is porréteg fedi. Valóban sok mérföld van a csizmájában és legyen bármennyire is legény a gáton valaki, az ilyesmit ki kell pihenni.
Ahogy belép s nincs már kitéve eme kellemetlen körülménynek, ledobja fejéről a köpenyt. Hunyorogva szemlél körbe izzó tekintetével, roppant szigorú ábrázata mellé pedig sajátosan undok mosolyt is varázsol. Wegtoreniek után kutat. Ismeri a fajtájukat, legalábbis ismerni véli. Ostoba óriások, utcai párbajhősök és mocskos szajhák. Egy cseppnyi fegyelem nem szorult beléjük. Megérti, miért talált itt ez a "kalmár" jó boltot magának Artheniorban. A Föld Városában még egy árva perecért is könnyen lenyisszantják a kupec ujját, ha nincs engedélye hozzá. Itt azzal boltol bárki, amivel akar. Ó, ha Szent Matróna tanúja lehetne ennek az Artheniornak csúfolt förmedvénynek itt!
Megkeresi magának a pultot, majd döngő léptekkel afelé veszi az irányt, aki a leginkább hajaz valamiféle személyzetre.*
-Adjon az ég fénylő holdat és hosszú éjt. *Köszön udvariasan. Katona, így a higgadtság nem okoz akadályt számára.*
-Szobára lesz szükségem. Holnap reggel pedig egy felnyergelt lóra, hogy minél hamarabb a hátam mögött hagyhassam ezt a... Várost. *Hangja borízű és mély. Halkszavú most, de érezhető, hogy jóval többet is bírna az a torok, ha kieresztené orgánumát.*
-Mennyi? *Lassan nyúl erszényéért, kivárja a választ.*
6725. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-22 10:25:01
Üzenet elküldve: 2023-08-22 10:25:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
- Ennek nagyon örülök, asszonyom. *Feleli Aenae válaszára. Nem hitte komolyan, hogy a lány megbánta volna, hogy összekötötte vele a sorsát. Valójában már régóta sorsuk fonalát egybefonta az élet. Mindketten hatalmas változáson estek át, legalábbis az igric mindenképpen. Sosem hitte, hogy valaha is képes lesz úgy érezni és szeretni valakit, mint Aenaet. És tessék, most itt évődnek az üres fogadóban friss házasként.*
- Pedig a névadás problémáját neked kell megoldanod, ha már a te kedvenced. *Nevet fel és ruházza át a felelősséget ezzel Aenaere. Az ilyesmiből sosem vette ki a részét. Nem érdekelte, hogy milyen néven szerepel valami az étlapon, ha az jól fogyott és hozta a bevételt. Megvoltak rá az emberei, akik kitalálták az ilyesmit.*
- Hajrá, én veled vagyok! *Látszik, hogy a megoldás még várat magára, de amíg megjön az ihlet névadás terén, addig ihatnak valamit.
Bólint a rumra, hisz valóban "rumos fickó". A pálinkát mindig túl profánnak tartotta magához. Segítségre láthatóan szükség van, mert Aenae nem találja a megfelelő poharat a rumhoz, de aztán ez gyorsan megoldódik és még a lány is tölt magának italt.*
- Még szép. *Válaszolja a kérdésre szinte azonnal, gondolkodás nélkül.*
- Nem azért dolgoztam ennyit, hogy ne élvezzem a gyümölcsét. *Teszi hozzá. Mindig is voltak irigyei, de eddig talán csak az anyagi helyzetét, az üzleti sikereit irigyelték, most már azért is tehetik, mert csodás és szerető felesége van. Sokáig nem is hitte, hogy ez valóban többet jelent, mint az anyagi jólét.*
- Csirió! *Emeli a poharát egy kacsintás kíséretében, de megáll a keze a levegőben, amikor a bölcs pultos felszólal a rum gyors elfogyasztása ellen.*
- A bornak kell szellőznie, pontosabban a vörösbornak, ha a rumot akarod igazán komolyan inni, akkor a poharat, mielőtt beletöltöd az italt, vízgőz felett kell felmelegíteni, hogy az aromák feléledjenek. *Javítja ki a téves információt. Lám, Aenae újra tanult valamit, amit majd hasznosíthat a pult mögött, bár a Kalmárban - sajnos - kevés az olyan vendég, aki ilyen kifinomult formában élvezné ezt a csodás italt.*
- Ránk. *Az étlap nem érdekli, csak ők. Nem is húzza az időt, csak odakoccintja saját poharát a lányéhoz, hogy utána beleihasson a rumba. Aenaevel ellentétben nem húzza le, csak egy kortyot iszik, hogy utána elismerően pillantson kedvesére. Ahhoz képest, hogy milyen nebántsvirág volt akkor, amikor megismerte, mostanra komolyan kikupálódott.
Közben Yeza érkezik meg, aki lecsúszott így az első körről, de a habzó bor bizonyosan így sem megy kárba.*
- Biztosan. *Válaszolja a jégzúzalékban "fürdő" palackra pillantva.
A vörös mostanában zavarban van körülöttük, a testbeszédéből és a téblábolásból legalábbis erre következtet.*
- Gyere, ülj mellém, most mi vagyunk a vendégek. *Könnyíti meg a dolgát amikor a lány visszatér a kézmosásból, ha pedig helyet foglalt mellette, akkor van lehetőségük megtárgyalni a heges arcú intéző hollétét.*
- Aztyan, ahogy mondtad, a nevemben jár el, hamarosan visszatér és akkor jelezni fogom számára. Én nem tudok segíteni esetleg? *Kérdi, mert azért furdalni kezdi a kíváncsiság, hogy miről lehet szó, amit Yeza az intézővel kíván megbeszélni.*
- Aranyom, kibontanád ezt az üveget és meginnánk egy rumot is. *Issza ki a poharát és tolja közelebb. Természetesen Yezának is rendel italt, hacsak a vörös vissza nem utasítja.*
- Ennek nagyon örülök, asszonyom. *Feleli Aenae válaszára. Nem hitte komolyan, hogy a lány megbánta volna, hogy összekötötte vele a sorsát. Valójában már régóta sorsuk fonalát egybefonta az élet. Mindketten hatalmas változáson estek át, legalábbis az igric mindenképpen. Sosem hitte, hogy valaha is képes lesz úgy érezni és szeretni valakit, mint Aenaet. És tessék, most itt évődnek az üres fogadóban friss házasként.*
- Pedig a névadás problémáját neked kell megoldanod, ha már a te kedvenced. *Nevet fel és ruházza át a felelősséget ezzel Aenaere. Az ilyesmiből sosem vette ki a részét. Nem érdekelte, hogy milyen néven szerepel valami az étlapon, ha az jól fogyott és hozta a bevételt. Megvoltak rá az emberei, akik kitalálták az ilyesmit.*
- Hajrá, én veled vagyok! *Látszik, hogy a megoldás még várat magára, de amíg megjön az ihlet névadás terén, addig ihatnak valamit.
Bólint a rumra, hisz valóban "rumos fickó". A pálinkát mindig túl profánnak tartotta magához. Segítségre láthatóan szükség van, mert Aenae nem találja a megfelelő poharat a rumhoz, de aztán ez gyorsan megoldódik és még a lány is tölt magának italt.*
- Még szép. *Válaszolja a kérdésre szinte azonnal, gondolkodás nélkül.*
- Nem azért dolgoztam ennyit, hogy ne élvezzem a gyümölcsét. *Teszi hozzá. Mindig is voltak irigyei, de eddig talán csak az anyagi helyzetét, az üzleti sikereit irigyelték, most már azért is tehetik, mert csodás és szerető felesége van. Sokáig nem is hitte, hogy ez valóban többet jelent, mint az anyagi jólét.*
- Csirió! *Emeli a poharát egy kacsintás kíséretében, de megáll a keze a levegőben, amikor a bölcs pultos felszólal a rum gyors elfogyasztása ellen.*
- A bornak kell szellőznie, pontosabban a vörösbornak, ha a rumot akarod igazán komolyan inni, akkor a poharat, mielőtt beletöltöd az italt, vízgőz felett kell felmelegíteni, hogy az aromák feléledjenek. *Javítja ki a téves információt. Lám, Aenae újra tanult valamit, amit majd hasznosíthat a pult mögött, bár a Kalmárban - sajnos - kevés az olyan vendég, aki ilyen kifinomult formában élvezné ezt a csodás italt.*
- Ránk. *Az étlap nem érdekli, csak ők. Nem is húzza az időt, csak odakoccintja saját poharát a lányéhoz, hogy utána beleihasson a rumba. Aenaevel ellentétben nem húzza le, csak egy kortyot iszik, hogy utána elismerően pillantson kedvesére. Ahhoz képest, hogy milyen nebántsvirág volt akkor, amikor megismerte, mostanra komolyan kikupálódott.
Közben Yeza érkezik meg, aki lecsúszott így az első körről, de a habzó bor bizonyosan így sem megy kárba.*
- Biztosan. *Válaszolja a jégzúzalékban "fürdő" palackra pillantva.
A vörös mostanában zavarban van körülöttük, a testbeszédéből és a téblábolásból legalábbis erre következtet.*
- Gyere, ülj mellém, most mi vagyunk a vendégek. *Könnyíti meg a dolgát amikor a lány visszatér a kézmosásból, ha pedig helyet foglalt mellette, akkor van lehetőségük megtárgyalni a heges arcú intéző hollétét.*
- Aztyan, ahogy mondtad, a nevemben jár el, hamarosan visszatér és akkor jelezni fogom számára. Én nem tudok segíteni esetleg? *Kérdi, mert azért furdalni kezdi a kíváncsiság, hogy miről lehet szó, amit Yeza az intézővel kíván megbeszélni.*
- Aranyom, kibontanád ezt az üveget és meginnánk egy rumot is. *Issza ki a poharát és tolja közelebb. Természetesen Yezának is rendel italt, hacsak a vörös vissza nem utasítja.*
6724. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-17 14:05:32
Üzenet elküldve: 2023-08-17 14:05:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
*Kedélyes nevetgélésre ér vissza, ami igen nagy megnyugvás. Elgondolkodik, hogy vajon eztán már csak így lesz-e? Szerelmes turbékolás, esetleg néhanapján tányérhajigálós összezördülések, aztán pironkodtató hanghatásokkal vendégtérbe szűrődő békülések? Felsejlik benne, hogy azért idővel biztos érkeznek a kis trónörökösök is. Üvöltő, szaladgáló fészekalja. ...Mintha a részegek nem lennének elegek! Na, de kár ennyire előreszaladni. Még a holnap is olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája.*
- Remélem, valamennyire lehült idefelé *mondja és a pultra teszi a kis bádogvedret a kissé már megkásásodott jégzuzalékkal, és természetesen benne a palack habzóborral. Legalábbis reméli, hogy jó üveget hozott.
Megint bajban van kissé, hogy vajon a pultnak melyik oldalán volna jó helyen, így inkább megáll valahol félúton, és megtámaszkodik, aztán eszébe jut, hogy nem ártana megmosn a kezét, mert a pincéből kipakolt holmiknak egy része bizony elég vastag porréteget gyűjtött magára. Furcsamód az átszállításkor ez az idő fogaskerekei közül hulló bevonat szinte sértetlen maradt a legtöbb dobozon. Bárki vitte is át, nagyon figyelt rá, hogy véletlenül se merüljön fel annak az igénye, hogy mindent át kéne törölgetni. Meszelés után minden visszakerül, ugyanúgy, ugyanazzal a porréteggel, amire zavartalanul gyűlhetnek az elkövetkezendő évek lassan ülepedő szemcséi.*
- Egy ideje már nem láttam Aztyant *mondja a kézmosásból visszaérve. A kezét megtörli egy tiszta rongyban, aztán ha kell, segít a poharakkal. A kibontást a Báróra bízza, akinek talán nagyobb rutinja van benne. Még csak az hiányozna, ha a különleges nedű palackja most pukkanna el a flaszteron az ügyetlenkedése miatt.*
- Talán a nevedben jár el valahol a városon kívül? Vagy csak szimplán elfoglalt, mint általában? Örülnék, ha volna rám néhány perce *sóhajt és arrébb igazgatja az egyik magasított széket, csak, hogy csináljon valamit.*
*Kedélyes nevetgélésre ér vissza, ami igen nagy megnyugvás. Elgondolkodik, hogy vajon eztán már csak így lesz-e? Szerelmes turbékolás, esetleg néhanapján tányérhajigálós összezördülések, aztán pironkodtató hanghatásokkal vendégtérbe szűrődő békülések? Felsejlik benne, hogy azért idővel biztos érkeznek a kis trónörökösök is. Üvöltő, szaladgáló fészekalja. ...Mintha a részegek nem lennének elegek! Na, de kár ennyire előreszaladni. Még a holnap is olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája.*
- Remélem, valamennyire lehült idefelé *mondja és a pultra teszi a kis bádogvedret a kissé már megkásásodott jégzuzalékkal, és természetesen benne a palack habzóborral. Legalábbis reméli, hogy jó üveget hozott.
Megint bajban van kissé, hogy vajon a pultnak melyik oldalán volna jó helyen, így inkább megáll valahol félúton, és megtámaszkodik, aztán eszébe jut, hogy nem ártana megmosn a kezét, mert a pincéből kipakolt holmiknak egy része bizony elég vastag porréteget gyűjtött magára. Furcsamód az átszállításkor ez az idő fogaskerekei közül hulló bevonat szinte sértetlen maradt a legtöbb dobozon. Bárki vitte is át, nagyon figyelt rá, hogy véletlenül se merüljön fel annak az igénye, hogy mindent át kéne törölgetni. Meszelés után minden visszakerül, ugyanúgy, ugyanazzal a porréteggel, amire zavartalanul gyűlhetnek az elkövetkezendő évek lassan ülepedő szemcséi.*
- Egy ideje már nem láttam Aztyant *mondja a kézmosásból visszaérve. A kezét megtörli egy tiszta rongyban, aztán ha kell, segít a poharakkal. A kibontást a Báróra bízza, akinek talán nagyobb rutinja van benne. Még csak az hiányozna, ha a különleges nedű palackja most pukkanna el a flaszteron az ügyetlenkedése miatt.*
- Talán a nevedben jár el valahol a városon kívül? Vagy csak szimplán elfoglalt, mint általában? Örülnék, ha volna rám néhány perce *sóhajt és arrébb igazgatja az egyik magasított széket, csak, hogy csináljon valamit.*
6723. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-16 17:23:18
Üzenet elküldve: 2023-08-16 17:23:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
- Nem uram, nem bántam meg semmit.
*Nem mintha Cha'yss szavaiból bármi bizonytalanságot hallani ki, mikor azt mondja “remélem, nem”, de azért csak megerősíti már. Miért is bánna meg bármit, ha egyszer a férfi boldoggá teszi? Ráadásul nem azért ment hozzá, mert úgy érezte, hogy ez egy olyan elvárás, aminek meg kell felelnie, hanem azért, mert valójában szereti. Furcsa, ettől valahogy megtanulta kicsit önmagát is szeretni, vagy legalább jobban szeretni. Meg is enged most magának pár másodpercet, hogy csak figyelje a másikat, ha valaki kívülről nézi, akkor azt látja, hogy Aenae szerelmesen bámulja Cha'ysst. A férfi pillanatnyi értetlensége zökkenti végül ki ebből.*
- Hát, azon nem gondolkodtam, hogy mi legyen a neve, csak azon, hogy ez ne. Nemtom' Nőm kedvence? Szeretőm álma? Imádottam imádottja?
*Tényleg elgondolkodik mint ezen és pikk-pakk rájön, hogy nem is olyan egyszerű az, hogy találjon az ember valami frappáns nevet egy ételnek.*
- Asszem, hogy ezen még dolgoznom kell…
*Kicsit elhúzza a száját, de azért nincsen elkámpicsorodva attól, hogy elsőre nem jutott eszébe semmi jó elnevezés.*
- Egy rum. Gondoltam. Olyan fickónak tűnsz.
*Kis segítségre van szüksége, hiszen gőze nincsen arról, hogy milyen pohárból szokás a rumot inni, ő mindig csak Cha'yss laposüvegéből itta. A pohár végül meglesz, ital is kerül bele, ahogyan tölt magának is a pálinkából - történetesen jól tudja, hogy melyik pohárba kell önteni. Addig azonban nem tolja a férfi elé a poharat, míg az beszél. Érzi, hogy az arcába szökik a vér, egy töredékpillanatig nem is tudja, hogy mit mondhatna, de aztán hamar megtalálja a hangját egy kis torok-köszörülés után.*
- Most dicsekszel?
*Nem is Aenae lenne, ha nem ez, vagy valami ehhez nagyon hasonló bukna ki belőle. Ajkai körül persze ott a finom mosoly.*
- Nyughass uram, szellőznie kell, ha igazán érezni akarod a zamatát.
*Igazából fogalma sincs, hogy a rumnak kell-e levegőzni fogyasztás előtt, de olyan határozottan mondja, hogy valaki, aki nem nagy rumfogyasztó, akár még el is hiheti neki. Közben azért odatolja az italt Cha'yss elé.*
- Hát, akkor igyunk rá és rám, ránk. És az új étlapra.
*Ha a másik is mondana “tósztot”, akkor azt még megvárja, majd hozzá koccintja a maga poharát a férfiéhoz, aztán olyan gyorsan csavarja le a maga pálinkáját, hogy az még egy gyakorló alkoholistának is becsületére válna. Szereti az érzést, hogy torkát égeti a szesz miközben kirázza a hideg, az egész élményt pedig megkoronázza a gyümölcsaroma, mely ott marad az ízlelőbimbóin. A pohár alja egészen hangosan koppan a pulton, mikor leengedi.*
- Nem uram, nem bántam meg semmit.
*Nem mintha Cha'yss szavaiból bármi bizonytalanságot hallani ki, mikor azt mondja “remélem, nem”, de azért csak megerősíti már. Miért is bánna meg bármit, ha egyszer a férfi boldoggá teszi? Ráadásul nem azért ment hozzá, mert úgy érezte, hogy ez egy olyan elvárás, aminek meg kell felelnie, hanem azért, mert valójában szereti. Furcsa, ettől valahogy megtanulta kicsit önmagát is szeretni, vagy legalább jobban szeretni. Meg is enged most magának pár másodpercet, hogy csak figyelje a másikat, ha valaki kívülről nézi, akkor azt látja, hogy Aenae szerelmesen bámulja Cha'ysst. A férfi pillanatnyi értetlensége zökkenti végül ki ebből.*
- Hát, azon nem gondolkodtam, hogy mi legyen a neve, csak azon, hogy ez ne. Nemtom' Nőm kedvence? Szeretőm álma? Imádottam imádottja?
*Tényleg elgondolkodik mint ezen és pikk-pakk rájön, hogy nem is olyan egyszerű az, hogy találjon az ember valami frappáns nevet egy ételnek.*
- Asszem, hogy ezen még dolgoznom kell…
*Kicsit elhúzza a száját, de azért nincsen elkámpicsorodva attól, hogy elsőre nem jutott eszébe semmi jó elnevezés.*
- Egy rum. Gondoltam. Olyan fickónak tűnsz.
*Kis segítségre van szüksége, hiszen gőze nincsen arról, hogy milyen pohárból szokás a rumot inni, ő mindig csak Cha'yss laposüvegéből itta. A pohár végül meglesz, ital is kerül bele, ahogyan tölt magának is a pálinkából - történetesen jól tudja, hogy melyik pohárba kell önteni. Addig azonban nem tolja a férfi elé a poharat, míg az beszél. Érzi, hogy az arcába szökik a vér, egy töredékpillanatig nem is tudja, hogy mit mondhatna, de aztán hamar megtalálja a hangját egy kis torok-köszörülés után.*
- Most dicsekszel?
*Nem is Aenae lenne, ha nem ez, vagy valami ehhez nagyon hasonló bukna ki belőle. Ajkai körül persze ott a finom mosoly.*
- Nyughass uram, szellőznie kell, ha igazán érezni akarod a zamatát.
*Igazából fogalma sincs, hogy a rumnak kell-e levegőzni fogyasztás előtt, de olyan határozottan mondja, hogy valaki, aki nem nagy rumfogyasztó, akár még el is hiheti neki. Közben azért odatolja az italt Cha'yss elé.*
- Hát, akkor igyunk rá és rám, ránk. És az új étlapra.
*Ha a másik is mondana “tósztot”, akkor azt még megvárja, majd hozzá koccintja a maga poharát a férfiéhoz, aztán olyan gyorsan csavarja le a maga pálinkáját, hogy az még egy gyakorló alkoholistának is becsületére válna. Szereti az érzést, hogy torkát égeti a szesz miközben kirázza a hideg, az egész élményt pedig megkoronázza a gyümölcsaroma, mely ott marad az ízlelőbimbóin. A pohár alja egészen hangosan koppan a pulton, mikor leengedi.*
6722. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-14 22:27:45
Üzenet elküldve: 2023-08-14 22:27:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
*Pontosan az volt a lényeg wegtoreni látogatásuk alatt, hogy Aenae csak a szépet és a jót lássa, ha pedig így volt, akkor az igric jó munkát végzett. Wegtoren szép és kalandos és ez így épp elég.
Csendben ért egyet a szívesség értékével, mert nem csak szülővárosában, de a világon mindenütt hasznos lehet szívességeket tenni és behajtani. Az igric pontosan tudja már, hogy Aenae nem naiv, olyan sok mindet látott és átélt, hogy bármelyik kalandor megirigyelné. Egyetértőn bólint arra is, hogy jó házigazdák lennének, ha hasonló vendégül lenne. Sokaknak tartozik szívességgel és kisebb-nagyobb segítséggel, nem csodálkozna, ha rajta is behajtanák egyszer. Bár az sokat segít, hogy olyan messze van Wegtorentől. Ha valaki Artheniorba érkezne, példának okáért, ha el kívánna tűnni a wegtoreni tekintetek elől, a Levegő Városa tökéletes volna erre. Ahogy ezt annak idején az igric is megtette, ám őt senki sem bújtatta vagy támogatta abban az időben.
Amíg a vörös nem ér vissza, Aenae egy másik italt ajánl, a wegtoreni rum jobban kedvére való volna, mint a pálinka.*
- Remélem, nem. *Válaszol őszintén. Valójában nem hitte, hogy Aenae megfutamodna az előttük álló nehézségektől, de most hogy hallja, megnyugtató.*
- Módosítanom? *Lepődik meg értetlen képpel, mert fogalma sincs, mire gondol a lány. Ám mivel elég gyorsan vág az esze és kicsit Aenae is segít, rájön, miről lehet szó.*
- Oh, az Úrnő Kedvence? *Nevet fel.*
- Mire szeretnéd? Te döntheted el. *Adja meg a lehetőséget kedvesének. Aztán Aenae jó pultosként ajánl választást, amire az igric megkerüli a pultot, hogy kívülre kerüljön és mint egy vendég, felül az egyik magasított székre.*
- Rumot szeretnék, virágom. *Választ a két alkohol közül.*
- Hogy mi nyomja a szívemet? *Kérdi, míg arra vár, hogy megkapja a rumot. Ha a lány hirtelen nem tudná, milyen pohárba öntse, akkor szavak nélkül segít megtalálni a pult mögött.*
- Hol is kezdjem? *Nevet fel, balját keresztben a pultra teszi maga előtt.*
- Azt hiszem, tökéletes életem van, boldog vagyok és elégedett, de ahogy ez lenni szokott, biztosan történik valami. De bármi is várjon ránk, veled az oldalamon magabiztosan néznék szembe vele. *Mindvégig Aenae topáz szemeibe néz, őszintén és magabiztosan beszél, csak a szája sarkában játszik némi mosoly.*
- Megkaphatom már az italom? *Kérdi sürgető hangon, de tekintetében derűs fények csillognak, egy pillanatra sem gondolva komolyan az elhangzottakat.*
*Pontosan az volt a lényeg wegtoreni látogatásuk alatt, hogy Aenae csak a szépet és a jót lássa, ha pedig így volt, akkor az igric jó munkát végzett. Wegtoren szép és kalandos és ez így épp elég.
Csendben ért egyet a szívesség értékével, mert nem csak szülővárosában, de a világon mindenütt hasznos lehet szívességeket tenni és behajtani. Az igric pontosan tudja már, hogy Aenae nem naiv, olyan sok mindet látott és átélt, hogy bármelyik kalandor megirigyelné. Egyetértőn bólint arra is, hogy jó házigazdák lennének, ha hasonló vendégül lenne. Sokaknak tartozik szívességgel és kisebb-nagyobb segítséggel, nem csodálkozna, ha rajta is behajtanák egyszer. Bár az sokat segít, hogy olyan messze van Wegtorentől. Ha valaki Artheniorba érkezne, példának okáért, ha el kívánna tűnni a wegtoreni tekintetek elől, a Levegő Városa tökéletes volna erre. Ahogy ezt annak idején az igric is megtette, ám őt senki sem bújtatta vagy támogatta abban az időben.
Amíg a vörös nem ér vissza, Aenae egy másik italt ajánl, a wegtoreni rum jobban kedvére való volna, mint a pálinka.*
- Remélem, nem. *Válaszol őszintén. Valójában nem hitte, hogy Aenae megfutamodna az előttük álló nehézségektől, de most hogy hallja, megnyugtató.*
- Módosítanom? *Lepődik meg értetlen képpel, mert fogalma sincs, mire gondol a lány. Ám mivel elég gyorsan vág az esze és kicsit Aenae is segít, rájön, miről lehet szó.*
- Oh, az Úrnő Kedvence? *Nevet fel.*
- Mire szeretnéd? Te döntheted el. *Adja meg a lehetőséget kedvesének. Aztán Aenae jó pultosként ajánl választást, amire az igric megkerüli a pultot, hogy kívülre kerüljön és mint egy vendég, felül az egyik magasított székre.*
- Rumot szeretnék, virágom. *Választ a két alkohol közül.*
- Hogy mi nyomja a szívemet? *Kérdi, míg arra vár, hogy megkapja a rumot. Ha a lány hirtelen nem tudná, milyen pohárba öntse, akkor szavak nélkül segít megtalálni a pult mögött.*
- Hol is kezdjem? *Nevet fel, balját keresztben a pultra teszi maga előtt.*
- Azt hiszem, tökéletes életem van, boldog vagyok és elégedett, de ahogy ez lenni szokott, biztosan történik valami. De bármi is várjon ránk, veled az oldalamon magabiztosan néznék szembe vele. *Mindvégig Aenae topáz szemeibe néz, őszintén és magabiztosan beszél, csak a szája sarkában játszik némi mosoly.*
- Megkaphatom már az italom? *Kérdi sürgető hangon, de tekintetében derűs fények csillognak, egy pillanatra sem gondolva komolyan az elhangzottakat.*
6721. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-08-07 21:21:56
Üzenet elküldve: 2023-08-07 21:21:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A mézeshetek elteltével//
*Természetesen tudja, hogy wegtoreni vendéglátójuk amott jelentős személyiség, de a valódi jelentőségével nincsen tisztában és igazán nem is érdekli. Ahogyan Wegtoren legmélyebb bugyrai sem érdeklik. Persze voltak olyan idők, mikor örömmel ment volna veszélyes helyekre, főleg azért, hogy anyját bosszantsa, de ezek az idők elmúltak.
Amúgy is nászúton volt, miért érdekelte a város sötét oldala? Az elmúlt hónapok igazán jól teltek, örömmel gondol vissza minden egyes percére, Cha'yss végig gondosan ügyelt arra, hogy kellően elfoglalt legyen ahhoz, hogy ne süppedjen letargiába, vagy ne kezdjen önmarcangolásba a történtek miatt. Cha'yss meg történetesen nem azzal töltötte ki a szabadidejüket, hogy Wegtoren múltjáról, jelenéről vagy akár a politikai berendezkedéséről tartson hosszas elbeszéléseket.*
- A szívesség mindenhol kiváló fizetőeszköz.
*Szó sincs arról, hogy Aenae különösebben naiv lenne, valaha talán az volt, de azok az idők is elmúltak már. Szereti azt hinni magáról, hogy tudja, hogy hogyan is működik a világ, az viszont már másik kérdés, hogy újabban kevéssé érdeklik mások. Tudatos döntés ez a részéről, és kőkemény munka van abban, hogy ez így legyen, hiszen így azzal sem foglalkozik, hogy mások mit várnak (várnának) el tőle. Ettől jobban érzi magát. Ráadásul kicsit most mintha szórakozottnak is tűnne.*
- Biztos vagyok benne, hogy ha így lesz, akkor mi is kiváló vendéglátók leszünk.
*Teljesen komolyan gondolja, hogy így lenne, bár nemigen tudja elképzelni, hogy egy wegtoreni hatalmasságot különösebben szórakoztasson Arthenior. Arthenior meglehetősen unalmas városnak tűnik Wegtoren után. Meg aztán egy wegtoreni hatalmasságnak mi keresnivalója lenne itt? Rég rossz, ha megjelenik a küszöbükön, mert akkor akar valamit és valószínűleg nem azt, hogy megmutassák neki a helyi piacot.
Yeza aztán magukra hagyja őket, hogy megkeresse azt az üveg bort. Aenae különben szívesen koccintott volna valami tüzes lélekölővel is, amit kupicában mérnek, de ha Cha'yss szerint bor illik az alkalomhoz, akkor bor illik az alkalomhoz. Azért csak maga elé húz egy pálinkás üveget.*
- Addig is… Mit szólnál ehhez?
*Rámosolyog a férfire, közben közelíti a rumos palackot is, hiszen Cha'yss inkább az a rumos-alkat, semmint a pálinkás.*
- Gondolod, hogy ilyen apróság miatt megfutamodnék? Viszont módosítanod kellene az étlapot.
*Aenae hátán mindig is a hideg futkosott az úrnő titulustól, hónapok óta nem hallotta, de Yeza most ezzel illette és ugyanazt a rossz szájízt hozza, amit mindig is.*
- Az étel kedvemre van, csak a nevével nem vagyok kibékülve.
*Mondja ezt már azután, hogy megtudják, hogy nem olyan egyszerű ez a borkérdés, mint azt elsőre gondolták.*
- Rum legyen, vagy pálinka? És uram, nekem, mint egy jó kocsmárosnak, elmondhatsz mindent, ami a szíved nyomja.
A hozzászólás írója (Kagaenae Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.08 00:04:32
*Természetesen tudja, hogy wegtoreni vendéglátójuk amott jelentős személyiség, de a valódi jelentőségével nincsen tisztában és igazán nem is érdekli. Ahogyan Wegtoren legmélyebb bugyrai sem érdeklik. Persze voltak olyan idők, mikor örömmel ment volna veszélyes helyekre, főleg azért, hogy anyját bosszantsa, de ezek az idők elmúltak.
Amúgy is nászúton volt, miért érdekelte a város sötét oldala? Az elmúlt hónapok igazán jól teltek, örömmel gondol vissza minden egyes percére, Cha'yss végig gondosan ügyelt arra, hogy kellően elfoglalt legyen ahhoz, hogy ne süppedjen letargiába, vagy ne kezdjen önmarcangolásba a történtek miatt. Cha'yss meg történetesen nem azzal töltötte ki a szabadidejüket, hogy Wegtoren múltjáról, jelenéről vagy akár a politikai berendezkedéséről tartson hosszas elbeszéléseket.*
- A szívesség mindenhol kiváló fizetőeszköz.
*Szó sincs arról, hogy Aenae különösebben naiv lenne, valaha talán az volt, de azok az idők is elmúltak már. Szereti azt hinni magáról, hogy tudja, hogy hogyan is működik a világ, az viszont már másik kérdés, hogy újabban kevéssé érdeklik mások. Tudatos döntés ez a részéről, és kőkemény munka van abban, hogy ez így legyen, hiszen így azzal sem foglalkozik, hogy mások mit várnak (várnának) el tőle. Ettől jobban érzi magát. Ráadásul kicsit most mintha szórakozottnak is tűnne.*
- Biztos vagyok benne, hogy ha így lesz, akkor mi is kiváló vendéglátók leszünk.
*Teljesen komolyan gondolja, hogy így lenne, bár nemigen tudja elképzelni, hogy egy wegtoreni hatalmasságot különösebben szórakoztasson Arthenior. Arthenior meglehetősen unalmas városnak tűnik Wegtoren után. Meg aztán egy wegtoreni hatalmasságnak mi keresnivalója lenne itt? Rég rossz, ha megjelenik a küszöbükön, mert akkor akar valamit és valószínűleg nem azt, hogy megmutassák neki a helyi piacot.
Yeza aztán magukra hagyja őket, hogy megkeresse azt az üveg bort. Aenae különben szívesen koccintott volna valami tüzes lélekölővel is, amit kupicában mérnek, de ha Cha'yss szerint bor illik az alkalomhoz, akkor bor illik az alkalomhoz. Azért csak maga elé húz egy pálinkás üveget.*
- Addig is… Mit szólnál ehhez?
*Rámosolyog a férfire, közben közelíti a rumos palackot is, hiszen Cha'yss inkább az a rumos-alkat, semmint a pálinkás.*
- Gondolod, hogy ilyen apróság miatt megfutamodnék? Viszont módosítanod kellene az étlapot.
*Aenae hátán mindig is a hideg futkosott az úrnő titulustól, hónapok óta nem hallotta, de Yeza most ezzel illette és ugyanazt a rossz szájízt hozza, amit mindig is.*
- Az étel kedvemre van, csak a nevével nem vagyok kibékülve.
*Mondja ezt már azután, hogy megtudják, hogy nem olyan egyszerű ez a borkérdés, mint azt elsőre gondolták.*
- Rum legyen, vagy pálinka? És uram, nekem, mint egy jó kocsmárosnak, elmondhatsz mindent, ami a szíved nyomja.
A hozzászólás írója (Kagaenae Caldorcor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.08 00:04:32
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7133-7152