Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 52 (1021. - 1040. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1040. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 23:19:48
Üzenet elküldve: 2020-09-09 23:19:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Már a kalmárban//
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Faros, mi? Van seggem, persze, neked tán nincs, bajszos képű?
*Gwaeren varázsütésre jókedvű és harsány lesz a sörtől, kifejezetten a többiekre mosolyog, és a beszámolókat is érdeklődve hallgatja. Persze Lou a „farosért” kap egy kis figyelmeztető jellegű sarkon rúgást is, vagy legalább is a lány megkísérli az akciót, de valószínű, hogy a fickó már számít a támadásra. Ha nagyon akarná, jól behúzna neki egyet, de most más gondolatok kötik le. Kissé eltöpreng rajta, hogy a sorsuk igen hasonló, még ha őt magát bolondnak is nézik miatta, hogy a világot járja, és hogy vérre szomjazik. Nem női elfoglaltság ez, de mindenhova kellenek úttörők. Sajnos azonban nem élvezhetik sokáig a társaságát, mert Hesgrimnek mennie kell. A lány korsóját emelve int neki búcsút.*
- A következőt rád iszom, komám! Üdvözlöm az asszonyt! *Vigyorog kissé dicsőségesen, hiszen egek, fér még belé rendesen. Amikor azonban a férfi elmegy, mintha a hangulat is megcsappanna, és Gwaeren arcáról eltűnik a mosoly. Kissé úgy érzi, mintha a démonjai megint visszakívánkoznának. Csöndben, rosszkedvűen bambul maga elé, szemében a sok tapasztalás, megannyi fájdalom csillog. Nagy nehezen kapaszkodik vissza a jelenbe, és szinte meglepetten veszi észre, hogy a Lou fickó még mindig mellette ül. Kap a lánytól egy félmosolyt.*
- Méltó dolog csatában elesni egy ilyen vitéz törpének. *Jegyzi meg, csak hogy hozzászóljon az esethez.* De ez az öreg… A ma este után azt is kinézném belőle, hogy addig éljen, mint egy elf. *Majd egy nagy korty sör után megtörli a száját a kézfejével.* Ha nincs senkid, az jó szar lehet.
*Más kommentárt nem fűz az ügyhöz. Tekintete elkalandozik a törpe és a megbízójuk felé, és a társaságukban lévő két nőt is szemügyre veszi.*
- Szóval tintanyaló. Mint azok? *Érdeklődik. Főleg a kalap látványa zavarja. Kalapban nem lehet kardozni, kard nélkül meg aztán végképp nem.* Hát nem vagy olyan alkat, az biztos. A segged sem olyan. *Röhög.* A harc jobban áll. De azért ne bízd el magad. Csak most vagyok kedves, mert ingyenes a pia. És még így is kevés… Azt hittem, több bennem, mire az én történetemre kerül sor. Üzletember vagyok. Na, nem olyan, mint az a gazdag pacák, de szeretek pénzért harcolni. Meg inni. A Kikötő felől jövök. Nincs senkim és semmim. Így az igazi meghalni, tudod. Tartozások nélkül.
*A rövid beszámoló után mintegy végszóra Cha'yss is ott terem, és Gwaeren áldja az eget, hogy a kalap nélkülivel, a mélységivel érkezett hozzájuk. A lány marcona, kissé gúnyos pillantással méregeti a kinyalt kisasszonykát, persze ő maga pontosan úgy néz ki, mint akinek nem volt alkalma udvariasan átöltözni az alkalomra, de aki volt olyan kedves, és Kagaenae megmentéséért körbefutott egy tömböt, bukfencezett, hempergett, dobálózott, és aki nagy öldöklésében még a mellényét is összevérezte. Persze nem a saját vérével, amúgy teljességgel sértetlen.*
- Szép napot. *Fejezi ki röviden, hogy neki aztán édes mindegy, honnan való Estanellaria.* Gwaeren. És a kiszabadításból én láttam a legkevesebbet. Hátulról védtem. *Kisujjával a társa felé bök.* Ő nagyrészt ott se volt. Igazából az úr volt a sűrűjében, de jól harcolt. *Aztán rájön, hogy kissé udvariatlan, pedig a báró úr van olyan kedves, és ingyen eteti-itatja őt. Megemeli a férfi felé a korsót, látja, hogy nála is van egy pohár ital.* Mennyei a ser, uram! Egészség!
//CCC-ék//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Faros, mi? Van seggem, persze, neked tán nincs, bajszos képű?
*Gwaeren varázsütésre jókedvű és harsány lesz a sörtől, kifejezetten a többiekre mosolyog, és a beszámolókat is érdeklődve hallgatja. Persze Lou a „farosért” kap egy kis figyelmeztető jellegű sarkon rúgást is, vagy legalább is a lány megkísérli az akciót, de valószínű, hogy a fickó már számít a támadásra. Ha nagyon akarná, jól behúzna neki egyet, de most más gondolatok kötik le. Kissé eltöpreng rajta, hogy a sorsuk igen hasonló, még ha őt magát bolondnak is nézik miatta, hogy a világot járja, és hogy vérre szomjazik. Nem női elfoglaltság ez, de mindenhova kellenek úttörők. Sajnos azonban nem élvezhetik sokáig a társaságát, mert Hesgrimnek mennie kell. A lány korsóját emelve int neki búcsút.*
- A következőt rád iszom, komám! Üdvözlöm az asszonyt! *Vigyorog kissé dicsőségesen, hiszen egek, fér még belé rendesen. Amikor azonban a férfi elmegy, mintha a hangulat is megcsappanna, és Gwaeren arcáról eltűnik a mosoly. Kissé úgy érzi, mintha a démonjai megint visszakívánkoznának. Csöndben, rosszkedvűen bambul maga elé, szemében a sok tapasztalás, megannyi fájdalom csillog. Nagy nehezen kapaszkodik vissza a jelenbe, és szinte meglepetten veszi észre, hogy a Lou fickó még mindig mellette ül. Kap a lánytól egy félmosolyt.*
- Méltó dolog csatában elesni egy ilyen vitéz törpének. *Jegyzi meg, csak hogy hozzászóljon az esethez.* De ez az öreg… A ma este után azt is kinézném belőle, hogy addig éljen, mint egy elf. *Majd egy nagy korty sör után megtörli a száját a kézfejével.* Ha nincs senkid, az jó szar lehet.
*Más kommentárt nem fűz az ügyhöz. Tekintete elkalandozik a törpe és a megbízójuk felé, és a társaságukban lévő két nőt is szemügyre veszi.*
- Szóval tintanyaló. Mint azok? *Érdeklődik. Főleg a kalap látványa zavarja. Kalapban nem lehet kardozni, kard nélkül meg aztán végképp nem.* Hát nem vagy olyan alkat, az biztos. A segged sem olyan. *Röhög.* A harc jobban áll. De azért ne bízd el magad. Csak most vagyok kedves, mert ingyenes a pia. És még így is kevés… Azt hittem, több bennem, mire az én történetemre kerül sor. Üzletember vagyok. Na, nem olyan, mint az a gazdag pacák, de szeretek pénzért harcolni. Meg inni. A Kikötő felől jövök. Nincs senkim és semmim. Így az igazi meghalni, tudod. Tartozások nélkül.
*A rövid beszámoló után mintegy végszóra Cha'yss is ott terem, és Gwaeren áldja az eget, hogy a kalap nélkülivel, a mélységivel érkezett hozzájuk. A lány marcona, kissé gúnyos pillantással méregeti a kinyalt kisasszonykát, persze ő maga pontosan úgy néz ki, mint akinek nem volt alkalma udvariasan átöltözni az alkalomra, de aki volt olyan kedves, és Kagaenae megmentéséért körbefutott egy tömböt, bukfencezett, hempergett, dobálózott, és aki nagy öldöklésében még a mellényét is összevérezte. Persze nem a saját vérével, amúgy teljességgel sértetlen.*
- Szép napot. *Fejezi ki röviden, hogy neki aztán édes mindegy, honnan való Estanellaria.* Gwaeren. És a kiszabadításból én láttam a legkevesebbet. Hátulról védtem. *Kisujjával a társa felé bök.* Ő nagyrészt ott se volt. Igazából az úr volt a sűrűjében, de jól harcolt. *Aztán rájön, hogy kissé udvariatlan, pedig a báró úr van olyan kedves, és ingyen eteti-itatja őt. Megemeli a férfi felé a korsót, látja, hogy nála is van egy pohár ital.* Mennyei a ser, uram! Egészség!
1039. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 19:35:14
Üzenet elküldve: 2020-09-09 19:35:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Brudo//
*Gilroy egész türelmes tanár lehetne, és az okítás legalább állandó jövedelemforrást jelentene. Nem mintha nem élvezné, hogy városról városra vándorol, összeénekelget egy szállásra valót aztán tovább áll. Sosem szerette a kötöttséget, pont ezért nem is maradt többet pár hétnél egyik városban sem. Artheniorban is csak átutazóban van jelenleg. A kikötő a végső célja, ahol már várja őt barátja, hogy együtt szálljanak hajóra és elutazzanak a felfedezetlen földekre, amikről csak a legendákból hallani. A szőke tűnődve hallgatja Brudo fuvoláját, de gondolatban már teljesen máshol jár.
Kincs. Lakatlan szigetek és megannyi kaland vár rá. Izgalmas gondolatainak fonalát Brudo hamis magas C-je szakítja félbe és Roy jóvágású vonásai grimaszba torzulnak.
- Ehhe, a félrefogást leszámítva egészen remek. Néhány részen hozzáköltött, de sebaj, művészi szabadság, nemde? Akkor jöhet a következő?
* Derül fel egyszeriben, aztán ugyanolyan sebességgel hervad le arcáról a mosoly.
A bárdnak most jutott csak eszébe egy aprócska mégis igen fontos részlet: Elfelejtette közölni az illetékessel, hogy melyik szobát választotta magának az éjszakára, no és nem utolsó sorban fizetni is.*
- Folytathatnánk odalent? Bármennyire is kellemetlen, de a fogadósnak még mindig tartozom pár szép aranytallérral. Nem járja, hogy csak lébecolok, iszok és még nem is dolgozok érte a szájtátinak. Akkor legalább fizessek érte, nemde? Lent legalább megmutathatja a vendégeknek, hogy mit tanult. Persze magas C nélkül.*
//A pultnál//
*Gil hosszú ujjaival végigdobol a frissen letorolt asztallapon, és türelmesen várja, hogy a kócos fekete hajú lány ráfigyeljen. A figyelem fókuszába kerülvén elereszt egy aprócska mosolyt.*
- Meg ne égesse magát kis hölgy. Büdös az a varangyos béka lé, mely aztán fájdalmát csillapítaná. *Röpke pillantással mér végig a lányon. Valamiért nem feltételezi, hogy az itt dolgozik, de mintha érkezésekor seprűt látott volna a kezében.*
- Segítenél nekem? A szobáért fizetnék, csak éppenséggel nem tudom kinek.
*Gilroy egész türelmes tanár lehetne, és az okítás legalább állandó jövedelemforrást jelentene. Nem mintha nem élvezné, hogy városról városra vándorol, összeénekelget egy szállásra valót aztán tovább áll. Sosem szerette a kötöttséget, pont ezért nem is maradt többet pár hétnél egyik városban sem. Artheniorban is csak átutazóban van jelenleg. A kikötő a végső célja, ahol már várja őt barátja, hogy együtt szálljanak hajóra és elutazzanak a felfedezetlen földekre, amikről csak a legendákból hallani. A szőke tűnődve hallgatja Brudo fuvoláját, de gondolatban már teljesen máshol jár.
Kincs. Lakatlan szigetek és megannyi kaland vár rá. Izgalmas gondolatainak fonalát Brudo hamis magas C-je szakítja félbe és Roy jóvágású vonásai grimaszba torzulnak.
- Ehhe, a félrefogást leszámítva egészen remek. Néhány részen hozzáköltött, de sebaj, művészi szabadság, nemde? Akkor jöhet a következő?
* Derül fel egyszeriben, aztán ugyanolyan sebességgel hervad le arcáról a mosoly.
A bárdnak most jutott csak eszébe egy aprócska mégis igen fontos részlet: Elfelejtette közölni az illetékessel, hogy melyik szobát választotta magának az éjszakára, no és nem utolsó sorban fizetni is.*
- Folytathatnánk odalent? Bármennyire is kellemetlen, de a fogadósnak még mindig tartozom pár szép aranytallérral. Nem járja, hogy csak lébecolok, iszok és még nem is dolgozok érte a szájtátinak. Akkor legalább fizessek érte, nemde? Lent legalább megmutathatja a vendégeknek, hogy mit tanult. Persze magas C nélkül.*
//A pultnál//
*Gil hosszú ujjaival végigdobol a frissen letorolt asztallapon, és türelmesen várja, hogy a kócos fekete hajú lány ráfigyeljen. A figyelem fókuszába kerülvén elereszt egy aprócska mosolyt.*
- Meg ne égesse magát kis hölgy. Büdös az a varangyos béka lé, mely aztán fájdalmát csillapítaná. *Röpke pillantással mér végig a lányon. Valamiért nem feltételezi, hogy az itt dolgozik, de mintha érkezésekor seprűt látott volna a kezében.*
- Segítenél nekem? A szobáért fizetnék, csak éppenséggel nem tudom kinek.
1038. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 16:09:50
Üzenet elküldve: 2020-09-09 16:09:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi fájdalmai mintha kicsit csökkentek volna. Talán csak az teszi, hogy már nem kell se járnia, se egy lovon zötykölődnie. Így fekve jobban tud gyógyulni.*
-Most, hogy mondod, egy egész lovat meg tudnék enni.* Mosolyodik el Torskel. Bizony régen volt már az ideje annak, hogy ő evett valamit, és most jólesne neki akármilyen meleg étel.*
-Köszönöm a segítségedet Karheia.* Szól kedves hangon a tengeri medve, majd újabb kérdést hall a nőtől.*
-Tudom mozgatni, mindenemet, de ha nagyon szükséges lesz, segíthetsz az evésben. Illetve ha itt maradnál kicsit beszélgetni, annak nagyon örülnék, de ha fáradt vagy pihenj le nyugodtan.* Szól a férfi, és egyelőre várja, hogy a nő rendezze a dolgokat.*
*A férfi fájdalmai mintha kicsit csökkentek volna. Talán csak az teszi, hogy már nem kell se járnia, se egy lovon zötykölődnie. Így fekve jobban tud gyógyulni.*
-Most, hogy mondod, egy egész lovat meg tudnék enni.* Mosolyodik el Torskel. Bizony régen volt már az ideje annak, hogy ő evett valamit, és most jólesne neki akármilyen meleg étel.*
-Köszönöm a segítségedet Karheia.* Szól kedves hangon a tengeri medve, majd újabb kérdést hall a nőtől.*
-Tudom mozgatni, mindenemet, de ha nagyon szükséges lesz, segíthetsz az evésben. Illetve ha itt maradnál kicsit beszélgetni, annak nagyon örülnék, de ha fáradt vagy pihenj le nyugodtan.* Szól a férfi, és egyelőre várja, hogy a nő rendezze a dolgokat.*
1037. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 13:33:25
Üzenet elküldve: 2020-09-09 13:33:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A pultnál//
*A pultnál teszi a dolgát, azaz törölgeti a korsót a konyharuhájával, ha pedig sört kérnek tőle akkor lecammog és az illető orra elé dugja. Mindeközben nézelődik unalmában és néha elmorzsol egy elfojtott ásítás kíséretében érkező könnycseppet. Fene gondolta, hogy ekkorára is képes kinyitni a száját. Közben jól megnézi azt a szitakötő szerű élőlényt, ami a törpével van, kicsit megborzong a látványtól, egészen új megvilágításba helyezi a világot. ~Ha egy ilyen nagy rovart meg tudnék fogni…~ Nem fejezi be a gondolatot, de a szeme elé úsznak a nagyobbnál nagyobb befőttesüvegek, amelyek őriznék az utókornak a részeit.*
-De biztos veszélyes. *Morog maga elé és míg ott vannak szemmel tartja. Idő közben vegyül a társaság is, megérkeznek a napszámosok éhes gyomorral és hatalmas hangon kérik ki a sűrű barnát. Ő meg aztán nem győzi kihozni, néha azaz érzése támad, hogy inkább az egész fazékkal kéne kitolnia egy- egy nagyobb társaságnak.*
-Egészségére! *Mondja határozottan és nagy hangon, nehogy elmaradjon az alapzajtól. Mikor pedig úgy tűnik alább hagyott a roham, akkor maga is a kezébe vesz egy kis tálkával az ételből és felül a pulthoz enni. A kanalában minden egyes falat előtt megfújja az ételt, az kéne még itt, hogy felhólyagosodjon a szája, aztán kenhetné varangyos béka lével. Büdös de hatásos gyógyszer, ám itt talán nem értékelnék se a látványt se az aromát.*
*A pultnál teszi a dolgát, azaz törölgeti a korsót a konyharuhájával, ha pedig sört kérnek tőle akkor lecammog és az illető orra elé dugja. Mindeközben nézelődik unalmában és néha elmorzsol egy elfojtott ásítás kíséretében érkező könnycseppet. Fene gondolta, hogy ekkorára is képes kinyitni a száját. Közben jól megnézi azt a szitakötő szerű élőlényt, ami a törpével van, kicsit megborzong a látványtól, egészen új megvilágításba helyezi a világot. ~Ha egy ilyen nagy rovart meg tudnék fogni…~ Nem fejezi be a gondolatot, de a szeme elé úsznak a nagyobbnál nagyobb befőttesüvegek, amelyek őriznék az utókornak a részeit.*
-De biztos veszélyes. *Morog maga elé és míg ott vannak szemmel tartja. Idő közben vegyül a társaság is, megérkeznek a napszámosok éhes gyomorral és hatalmas hangon kérik ki a sűrű barnát. Ő meg aztán nem győzi kihozni, néha azaz érzése támad, hogy inkább az egész fazékkal kéne kitolnia egy- egy nagyobb társaságnak.*
-Egészségére! *Mondja határozottan és nagy hangon, nehogy elmaradjon az alapzajtól. Mikor pedig úgy tűnik alább hagyott a roham, akkor maga is a kezébe vesz egy kis tálkával az ételből és felül a pulthoz enni. A kanalában minden egyes falat előtt megfújja az ételt, az kéne még itt, hogy felhólyagosodjon a szája, aztán kenhetné varangyos béka lével. Büdös de hatásos gyógyszer, ám itt talán nem értékelnék se a látványt se az aromát.*
1036. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 12:43:45
Üzenet elküldve: 2020-09-09 12:43:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*A báró megtartja a szavát. Igazán jó törpe lenne belőle már ha fajt akarna váltani. Szépen perkálja a zsoldot amit élt harcosunk nagy megelégedettséggel elpakol.*
- Köszönöm báró uram! A kisasszonyságnak bemutatkoznék. Hesgrim Reilgurum.
*Megemeli sisakját ha nőnek mutatkozunk be ugye.*
- Báró uram a történet elregélésében nem is segédkezhetne más mint a két legjobb zsoldosa és egyben dicső harcostársaim. Jómagam régen eltértem otthonról és az asszonyság már biztos rágja az ajtófélfát, hogy hol van már az ember. Talán megérti kisasszonyságod az efféle kötelességeket. Meg hát eme nemes harcosok ékesebben is előadják a történéseket majd mint én tenném.
*Gwaren és Lou felé mutogat.*
- Egy élmény volt báró uram. Ha legközelebb is gondja támad keressen bizalommal. További szép estét!
*Törpe harcosunk megpattan a beszámoló elől és szépen elköszön mindenkitől. Nem ínye a dicsekvés meg az asszonyság is várja ugye. Annak is magyarázkodhat, hogy hol kódorgott eddig. De nem baj mert a zsákocska arannyal majd betömi hősünk az asszony száját. Hacsak erővel nem tartják fel akkor szépen kiballag a kalmárból és elindul hazafelé.*
*A báró megtartja a szavát. Igazán jó törpe lenne belőle már ha fajt akarna váltani. Szépen perkálja a zsoldot amit élt harcosunk nagy megelégedettséggel elpakol.*
- Köszönöm báró uram! A kisasszonyságnak bemutatkoznék. Hesgrim Reilgurum.
*Megemeli sisakját ha nőnek mutatkozunk be ugye.*
- Báró uram a történet elregélésében nem is segédkezhetne más mint a két legjobb zsoldosa és egyben dicső harcostársaim. Jómagam régen eltértem otthonról és az asszonyság már biztos rágja az ajtófélfát, hogy hol van már az ember. Talán megérti kisasszonyságod az efféle kötelességeket. Meg hát eme nemes harcosok ékesebben is előadják a történéseket majd mint én tenném.
*Gwaren és Lou felé mutogat.*
- Egy élmény volt báró uram. Ha legközelebb is gondja támad keressen bizalommal. További szép estét!
*Törpe harcosunk megpattan a beszámoló elől és szépen elköszön mindenkitől. Nem ínye a dicsekvés meg az asszonyság is várja ugye. Annak is magyarázkodhat, hogy hol kódorgott eddig. De nem baj mert a zsákocska arannyal majd betömi hősünk az asszony száját. Hacsak erővel nem tartják fel akkor szépen kiballag a kalmárból és elindul hazafelé.*
1035. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 11:40:09
Üzenet elküldve: 2020-09-09 11:40:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Hubi szomjas és figyelemre vágyó angyalai és CCC//
*Hogy a zsoldosokkal kialkudott összeg kimondása csak a kereskedői véna kivetülése vagy valóban kívánalom, hogy a Vashegy anyagilag is támogathatná úrnőjük megmentését, titok marad, mert a bárón nem látszik egyik sem, ami a válaszra utalhatna.
A városőrség értelmesebb tagjainak, vagy inkább magasabb rangú tagjainak megnevezése az igric érdeke is. Ha nem bízna abban, hogy a városőrök alátámasztják a történetét, akkor biztosan más utat választott volna.*
- Hasonlóan érzek magam is, kisasszony. *Hajtja meg fejét kissé ültében a mélységi lány felé. Persze úgy hiányoztak neki a Vashegy, vagy még inkább a kancellár követei most, mint szar a zsebbe, de ha már így alakult, igyekszik ebből is a legjobbat kihozni.
A megismételt köszönetre már nem is válaszol, csak szerény mosollyal fordul Estanellaria és Dora felé. Kétszer elmondta már, hogy természetes, hogy segít a Vashegynek. Félő, ha tovább hálálkodna, még gyanút fogna, hogy nem csak a thargok kapcsolatai és lehetőségei, de talán az úrnőjük felé is táplál bizonyos érzelmeket. A kalapos elf lány pillantását igyekszik nem viszonozni, bár egy pillantással azért mégis válaszol, de szinte azonnal lesüti sárga tekintetét.
Azzal persze tisztában van, hogy Aenae megmentésében tanúsított részvállalásával nem csak a lányhoz került közelebb, de a Vashegy is jön neki eggyel. Az pedig, hogy ettől Habrertust kiveri a nyavalya, csak hab a tortán.*
- Az érdem a városőrséget és a zsoldosokat illeti. Én csak szerencsés voltam, hogy nem esett bajom. *Szerénykedik. Jobb, ha a legtöbbek szemében megmarad kereskedőnek és a szerénytelenség amúgy sem illik egy nemeshez.*
- Én köszönöm, hogy megtisztelnek azzal, hogy a fogadómat választják. *Újabb alig látható főhajtás.*
- Úgy lesz, személyesen jelzem önöknek, ha az úrnő tárgyalóképes lesz. *Teszi hozzá.
A feladatok felosztását kifejezéstelen arccal hallgatja és iszik a poharából. Még mindig zavarja a fehér bor a vörösboros pohárban, de nem hagyja, hogy ez elterelje a figyelmét. Az Emphiát érintő kérdéskör körbejárásakor érdeklődve tekint hol az egyik, hol a másik követre. Láthatóan másképp gondolnak a számára ismeretlen nemes hölgyre, de mosolyát leplezi.
A zsoldosokkal való interakció elősegítésére is beleegyezően bólint. Legalább jelen lehet, amikor azok ott a másik asztalnál beszélnek a követekkel.
Azt gondolná, máris indulnak, de mégis az asztalnál maradnak, mert Estanellaria újabb kérdésekkel áll elő.
Pár pillanatig elgondolkodik, mintha erőltetnie kellene, hogy emlékezetéből előkeresse az előzmények részleteit, ennek elősegítésére újabb kortyot iszik, mintha csak meg kellene nedvesítenie a torkát, mielőtt beszélni kezd.*
- Mint mondtam, üzleti tárgyalás miatt érkezett az úrnő, hogy egykori házukat árvaházként hasznosítsa újra. Erről beszélgettünk és néztük meg személyesen is a házat, hogy felmérhessem annak állapotát és a felújítással járó költségek számítása érdekében. Azt követően pedig itt étkeztünk, amikor az az ismeretlen alak megfenyegette a kisasszonyt. Ezután indultunk el a városőrségre. A többit pedig már elmeséltem korábban. *Zárja le az előzmények rövid ismertetését.*
- Bocsánatukat kérem, de nem az én tisztem eldönteni, hogy az úrnő milyen kísérettel utazzon, én csak a saját házam udvarán kívánok sepregetni. *Néz előbb a mélységi lányra, majd Dorára.
Annak eldöntését, hogy a későbbiekben milyen őrséget állítanak Aenae mellé, meghagyja a Vashegynek. Persze már előre látja, hogy a lánynak mennyire nem lesz ínyére a kíséret. Már csak annak a gondolatától is frászt fog kapni. De ezt a harcot már rá bízza, hisz ő csak egy egyszerű kereskedő.
Dora feladata tehát a városőrség lesz. A lehulló kalap felé nyúl maga is, hogy megelőzze az elf lányt, ha sikerül. Azt sem bánja, ha ujjaik egy pillanatra összeérnek, amit egy kisfiús mosollyal terel el.
Amikor pedig Dora távozna, feláll, hogy ezzel tisztelje meg a lányt.*
- Vigyázz magadra és add át üdvözletem a kapitánynak, kérlek. *Emeli meg poharát, majd Estanellaria felé fordul.*
- Kérem, jöjjön velem és bemutatom a hős fegyverforgatóknak. *Mosolyog a mélységi lányra kedvesen.
Épp fordulna a zsoldosok asztala felé, amikor Hesgrim, ha jól emlékszik a törpe nevére, toppan eléjük.*
- Én köszönöm a türelmedet, uram. Épp hozzátok indultunk. Engedd meg, hogy bemutassam Estanellaria kisasszonyt, a Vashegy követét, aki az úrnő miatt érkezett hozzánk. Nemrég elregéltem neki hőstettetek történetét, de szeretne veletek is beszélni. *Int a többi zsoldos felé is. Közben leakaszt övéről egy kisebb erszényt és átadja Hesgrim Reilgurumnak. Az erszényben lapul az 500 arany zsold, amelyet megbeszéltek.
*
- Parancsolj, megérdemelt a jutalom. *Mosolyog a törpére.*
- Volna pár pillanatod a kisasszonyra? *Kérdi, ahogy a többi zsoldos asztala felé lép.*
- Uram és hölgyem. *Köszönti a kettőst.*
- Önöknek is bemutatnám Estanellaria kisasszonyt, a Vashegy követét, aki Kagaenae úrnő ügyében érkezett szerény városunkba. Korábban már elmeséltem neki a kiszabadítás részleteit, de kérlek benneteket, válaszoljatok a kérdéseire, hogy minden részletet tisztázhassunk. *Könnyed hangon beszél, jobbjában borospohárral, szavait Lousadellhez és Sisgwaerenhez intézi és persze Hesgrimhez, ha a törpe nem oldott kereket.*
*Hogy a zsoldosokkal kialkudott összeg kimondása csak a kereskedői véna kivetülése vagy valóban kívánalom, hogy a Vashegy anyagilag is támogathatná úrnőjük megmentését, titok marad, mert a bárón nem látszik egyik sem, ami a válaszra utalhatna.
A városőrség értelmesebb tagjainak, vagy inkább magasabb rangú tagjainak megnevezése az igric érdeke is. Ha nem bízna abban, hogy a városőrök alátámasztják a történetét, akkor biztosan más utat választott volna.*
- Hasonlóan érzek magam is, kisasszony. *Hajtja meg fejét kissé ültében a mélységi lány felé. Persze úgy hiányoztak neki a Vashegy, vagy még inkább a kancellár követei most, mint szar a zsebbe, de ha már így alakult, igyekszik ebből is a legjobbat kihozni.
A megismételt köszönetre már nem is válaszol, csak szerény mosollyal fordul Estanellaria és Dora felé. Kétszer elmondta már, hogy természetes, hogy segít a Vashegynek. Félő, ha tovább hálálkodna, még gyanút fogna, hogy nem csak a thargok kapcsolatai és lehetőségei, de talán az úrnőjük felé is táplál bizonyos érzelmeket. A kalapos elf lány pillantását igyekszik nem viszonozni, bár egy pillantással azért mégis válaszol, de szinte azonnal lesüti sárga tekintetét.
Azzal persze tisztában van, hogy Aenae megmentésében tanúsított részvállalásával nem csak a lányhoz került közelebb, de a Vashegy is jön neki eggyel. Az pedig, hogy ettől Habrertust kiveri a nyavalya, csak hab a tortán.*
- Az érdem a városőrséget és a zsoldosokat illeti. Én csak szerencsés voltam, hogy nem esett bajom. *Szerénykedik. Jobb, ha a legtöbbek szemében megmarad kereskedőnek és a szerénytelenség amúgy sem illik egy nemeshez.*
- Én köszönöm, hogy megtisztelnek azzal, hogy a fogadómat választják. *Újabb alig látható főhajtás.*
- Úgy lesz, személyesen jelzem önöknek, ha az úrnő tárgyalóképes lesz. *Teszi hozzá.
A feladatok felosztását kifejezéstelen arccal hallgatja és iszik a poharából. Még mindig zavarja a fehér bor a vörösboros pohárban, de nem hagyja, hogy ez elterelje a figyelmét. Az Emphiát érintő kérdéskör körbejárásakor érdeklődve tekint hol az egyik, hol a másik követre. Láthatóan másképp gondolnak a számára ismeretlen nemes hölgyre, de mosolyát leplezi.
A zsoldosokkal való interakció elősegítésére is beleegyezően bólint. Legalább jelen lehet, amikor azok ott a másik asztalnál beszélnek a követekkel.
Azt gondolná, máris indulnak, de mégis az asztalnál maradnak, mert Estanellaria újabb kérdésekkel áll elő.
Pár pillanatig elgondolkodik, mintha erőltetnie kellene, hogy emlékezetéből előkeresse az előzmények részleteit, ennek elősegítésére újabb kortyot iszik, mintha csak meg kellene nedvesítenie a torkát, mielőtt beszélni kezd.*
- Mint mondtam, üzleti tárgyalás miatt érkezett az úrnő, hogy egykori házukat árvaházként hasznosítsa újra. Erről beszélgettünk és néztük meg személyesen is a házat, hogy felmérhessem annak állapotát és a felújítással járó költségek számítása érdekében. Azt követően pedig itt étkeztünk, amikor az az ismeretlen alak megfenyegette a kisasszonyt. Ezután indultunk el a városőrségre. A többit pedig már elmeséltem korábban. *Zárja le az előzmények rövid ismertetését.*
- Bocsánatukat kérem, de nem az én tisztem eldönteni, hogy az úrnő milyen kísérettel utazzon, én csak a saját házam udvarán kívánok sepregetni. *Néz előbb a mélységi lányra, majd Dorára.
Annak eldöntését, hogy a későbbiekben milyen őrséget állítanak Aenae mellé, meghagyja a Vashegynek. Persze már előre látja, hogy a lánynak mennyire nem lesz ínyére a kíséret. Már csak annak a gondolatától is frászt fog kapni. De ezt a harcot már rá bízza, hisz ő csak egy egyszerű kereskedő.
Dora feladata tehát a városőrség lesz. A lehulló kalap felé nyúl maga is, hogy megelőzze az elf lányt, ha sikerül. Azt sem bánja, ha ujjaik egy pillanatra összeérnek, amit egy kisfiús mosollyal terel el.
Amikor pedig Dora távozna, feláll, hogy ezzel tisztelje meg a lányt.*
- Vigyázz magadra és add át üdvözletem a kapitánynak, kérlek. *Emeli meg poharát, majd Estanellaria felé fordul.*
- Kérem, jöjjön velem és bemutatom a hős fegyverforgatóknak. *Mosolyog a mélységi lányra kedvesen.
Épp fordulna a zsoldosok asztala felé, amikor Hesgrim, ha jól emlékszik a törpe nevére, toppan eléjük.*
- Én köszönöm a türelmedet, uram. Épp hozzátok indultunk. Engedd meg, hogy bemutassam Estanellaria kisasszonyt, a Vashegy követét, aki az úrnő miatt érkezett hozzánk. Nemrég elregéltem neki hőstettetek történetét, de szeretne veletek is beszélni. *Int a többi zsoldos felé is. Közben leakaszt övéről egy kisebb erszényt és átadja Hesgrim Reilgurumnak. Az erszényben lapul az 500 arany zsold, amelyet megbeszéltek.
*- Parancsolj, megérdemelt a jutalom. *Mosolyog a törpére.*
- Volna pár pillanatod a kisasszonyra? *Kérdi, ahogy a többi zsoldos asztala felé lép.*
- Uram és hölgyem. *Köszönti a kettőst.*
- Önöknek is bemutatnám Estanellaria kisasszonyt, a Vashegy követét, aki Kagaenae úrnő ügyében érkezett szerény városunkba. Korábban már elmeséltem neki a kiszabadítás részleteit, de kérlek benneteket, válaszoljatok a kérdéseire, hogy minden részletet tisztázhassunk. *Könnyed hangon beszél, jobbjában borospohárral, szavait Lousadellhez és Sisgwaerenhez intézi és persze Hesgrimhez, ha a törpe nem oldott kereket.*
1034. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-09 08:42:25
Üzenet elküldve: 2020-09-09 08:42:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Gilroy //
* Brudo elfogadja a pohár bort, mert hát nem veti meg az italt, meg ugye illetlenség lenne visszautasítani. Egyszerre kiissza a pohár tartalmát. Meghallgatja Gilroy értékbecslését a furulyáról és a tokás elégedett. Brudonak tetszik a kis dalocska is, és a mű végeztével tapssal jelzi elismerését. Aztán megpróbálja ő is eljátszani a dalt. Többé kevésbé sikerül neki elsőre. Másodjára már csak ritmus hibái vannak. Megkéri a bárdot, hogy még egyszer fújja el a darabot, mert a ritmussal még nincs tisztában, de a dallam már teljesen a fejében van. *
* Brudo elfogadja a pohár bort, mert hát nem veti meg az italt, meg ugye illetlenség lenne visszautasítani. Egyszerre kiissza a pohár tartalmát. Meghallgatja Gilroy értékbecslését a furulyáról és a tokás elégedett. Brudonak tetszik a kis dalocska is, és a mű végeztével tapssal jelzi elismerését. Aztán megpróbálja ő is eljátszani a dalt. Többé kevésbé sikerül neki elsőre. Másodjára már csak ritmus hibái vannak. Megkéri a bárdot, hogy még egyszer fújja el a darabot, mert a ritmussal még nincs tisztában, de a dallam már teljesen a fejében van. *
1033. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 22:07:28
Üzenet elküldve: 2020-09-08 22:07:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
* Gil miközben hallgatja a férfit tele tölt két pohárkát a borral. Az egyiket Brudonak nyújtja, ha az elfogadja tőle.*
- Óh, ne aggódjon, nem vésünk itt kottát. A darab refrénje roppant fülbemászó, s mivel ismétlődik egyszerűen tanulható is. Kér egy kis bort? Elűzi a félszegséget.
* Gil elveszi a felé nyújtott furulyát, és az arca elé tartva tüzetesebben is megvizsgálja azt. Mindig is jobban kedvelte a billentyűs hangszereket, de egy igazi művész azért konyít egy keveset mindegyikhez.*
- Lássuk csak, hmm egyszerű darab. Semmi ciráda, vagy faragás, viszont kényelmes a fogása, és jó anyagból készült. * Gondolkodik hangosan, majd ujjai között elegánsan megpörgeti a hangszert és az ajkához emeli. A furulya szépen szól, semmiképpen sem egy ócska darab, pont annyit ér amennyit Dakon fizetett érte. Legalább is Gilroy becslése szerint. A férfi hosszú ujjai szépen mozognak a hangszeren, a bemelegítő darab pedig amit játszik kellemes, táncba hívó melódia is lehetne.*
- Nem titok, de a nők mindig is jobbak lesznek furulyázásban. * Gilroy arcára sokatmondó vigyor telepszik.*
- Ám ezzel a kis dalocskával garantáltan leveszi a fehérnépet a lábáról, és maga is jól fog szórakozni közben. * A szőke férfi ekkor egy rövidebb, de annál kellemesebb darab furulyázásába kezd. Saját szerzemény ez, hiszen a régi klasszikusok, habár nagyszerűek, mégis szinte minden tavernában hallhatták már az emberek. Gilroy szeretett egyedi lenni és nyomot hagyni. Mindezt pedig nem lehetett mással, csak saját darabokkal.
A darab vége után szűkség esetén eljátssza még egyszer, aztán visszaadja a férfinak, hadd bontogassa vele szárnyait.*
- Óh, ne aggódjon, nem vésünk itt kottát. A darab refrénje roppant fülbemászó, s mivel ismétlődik egyszerűen tanulható is. Kér egy kis bort? Elűzi a félszegséget.
* Gil elveszi a felé nyújtott furulyát, és az arca elé tartva tüzetesebben is megvizsgálja azt. Mindig is jobban kedvelte a billentyűs hangszereket, de egy igazi művész azért konyít egy keveset mindegyikhez.*
- Lássuk csak, hmm egyszerű darab. Semmi ciráda, vagy faragás, viszont kényelmes a fogása, és jó anyagból készült. * Gondolkodik hangosan, majd ujjai között elegánsan megpörgeti a hangszert és az ajkához emeli. A furulya szépen szól, semmiképpen sem egy ócska darab, pont annyit ér amennyit Dakon fizetett érte. Legalább is Gilroy becslése szerint. A férfi hosszú ujjai szépen mozognak a hangszeren, a bemelegítő darab pedig amit játszik kellemes, táncba hívó melódia is lehetne.*
- Nem titok, de a nők mindig is jobbak lesznek furulyázásban. * Gilroy arcára sokatmondó vigyor telepszik.*
- Ám ezzel a kis dalocskával garantáltan leveszi a fehérnépet a lábáról, és maga is jól fog szórakozni közben. * A szőke férfi ekkor egy rövidebb, de annál kellemesebb darab furulyázásába kezd. Saját szerzemény ez, hiszen a régi klasszikusok, habár nagyszerűek, mégis szinte minden tavernában hallhatták már az emberek. Gilroy szeretett egyedi lenni és nyomot hagyni. Mindezt pedig nem lehetett mással, csak saját darabokkal.
A darab vége után szűkség esetén eljátssza még egyszer, aztán visszaadja a férfinak, hadd bontogassa vele szárnyait.*
1032. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 21:27:33
Üzenet elküldve: 2020-09-08 21:27:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Gilroy //
* Brudo leül a székre amit kínálnak neki. *
- Hát ami azt illeti valami jó vidám dallamra gondoltam. Legfőképpen magamat szeretném szórakoztatni, de ha lehet valami olyan dallamot is tanulnék amivel könnyebben eltudok csábítani egy nőt. Ezt a furulyát újonnan vásároltam még tegnap.
* Előveszi a hangszert és odaadja a bárdnak. *
- Szerencsére jó a memóriám és van egy kis hallásom is, úgyhogy ujj járás szerint vagy hallás után is megtudom tanulni az egyszerűbb műveket. A furulyáról mit gondol? Jó minőségű anyagból készült, vagy ócska? Százhuszonkilenc arany volt.
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.08 21:37:41
* Brudo leül a székre amit kínálnak neki. *
- Hát ami azt illeti valami jó vidám dallamra gondoltam. Legfőképpen magamat szeretném szórakoztatni, de ha lehet valami olyan dallamot is tanulnék amivel könnyebben eltudok csábítani egy nőt. Ezt a furulyát újonnan vásároltam még tegnap.
* Előveszi a hangszert és odaadja a bárdnak. *
- Szerencsére jó a memóriám és van egy kis hallásom is, úgyhogy ujj járás szerint vagy hallás után is megtudom tanulni az egyszerűbb műveket. A furulyáról mit gondol? Jó minőségű anyagból készült, vagy ócska? Százhuszonkilenc arany volt.
A hozzászólás írója (Dakon Brudo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.08 21:37:41
1031. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 20:16:39
Üzenet elküldve: 2020-09-08 20:16:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Dakon//
* Nem Dakon az első, aki első pillantásra nőneműnek hiszi az androgén külsővel megáldott Gilroyt. Második pillantásra azért a szemlélőnek már feltűnik a férfi szélesebb válla, és erőteljesebb állvonala is.
A sors fricskája ez, hogy mindketten csalódnak: Roy is és Dakon is nőnemű illetőt várt volna. A bárd biztosra veszi, hogy számtévesztés történt, s már meg is markolja a hűvös kilincset, hogy ezúttal kulcsra zárja az ajtót, amikor is a férfi, Brudo előáll kérésével.*
- Furulyázni, heh? * Gilroyt hirtelen elkapja a heveny nevetőroham, és csak a pénz említésére szedi össze magát s komolyodik meg egyszeriben.*
- Miért nem ezzel kezdte, Brudo barátom? Derék fickónak tűnik maga- * Gilroy barátságos közvetlenséggel vezeti beljebb Brudot a szerény szobába és csuklya be maguk mögött az ajtót. A kis helyiség egyetlen székét a szoba közepére húzza, amitől az embernek az a kényszerképzete támadhat, hogy itt most kihallgatás történik majd.
- Csüccs! * Legyint elegánsan az ülőalkalmatosságra, ő maga pedig kényelmesen leül az ágy szélére és lehámozza magáról a lovaglócsizmát.
- Csak nem szíve hölgyet szeretné elkápráztatni? Mert hogy arra tudom is a legtökéletesebb talpalávalót. * Gil a szoba két különböző sarkába hajítja a csizmáját.
- Na hadd lássam azt a furulyát. Mármint a hangszert.
* Mert nem mindegy mennyire régi darab az. Ha ócska akkor azt megfújni is nehéz. Mármint a hangszert.
- Van elképzelés? Vidám, pörgős? Esetleg lassú, melankolikus dallam? Mindkettőnek megvan a szépsége, ám ugyanolyan fontos a befogadó közönség is.
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.08 20:18:30
* Nem Dakon az első, aki első pillantásra nőneműnek hiszi az androgén külsővel megáldott Gilroyt. Második pillantásra azért a szemlélőnek már feltűnik a férfi szélesebb válla, és erőteljesebb állvonala is.
A sors fricskája ez, hogy mindketten csalódnak: Roy is és Dakon is nőnemű illetőt várt volna. A bárd biztosra veszi, hogy számtévesztés történt, s már meg is markolja a hűvös kilincset, hogy ezúttal kulcsra zárja az ajtót, amikor is a férfi, Brudo előáll kérésével.*
- Furulyázni, heh? * Gilroyt hirtelen elkapja a heveny nevetőroham, és csak a pénz említésére szedi össze magát s komolyodik meg egyszeriben.*
- Miért nem ezzel kezdte, Brudo barátom? Derék fickónak tűnik maga- * Gilroy barátságos közvetlenséggel vezeti beljebb Brudot a szerény szobába és csuklya be maguk mögött az ajtót. A kis helyiség egyetlen székét a szoba közepére húzza, amitől az embernek az a kényszerképzete támadhat, hogy itt most kihallgatás történik majd.
- Csüccs! * Legyint elegánsan az ülőalkalmatosságra, ő maga pedig kényelmesen leül az ágy szélére és lehámozza magáról a lovaglócsizmát.
- Csak nem szíve hölgyet szeretné elkápráztatni? Mert hogy arra tudom is a legtökéletesebb talpalávalót. * Gil a szoba két különböző sarkába hajítja a csizmáját.
- Na hadd lássam azt a furulyát. Mármint a hangszert.
* Mert nem mindegy mennyire régi darab az. Ha ócska akkor azt megfújni is nehéz. Mármint a hangszert.
- Van elképzelés? Vidám, pörgős? Esetleg lassú, melankolikus dallam? Mindkettőnek megvan a szépsége, ám ugyanolyan fontos a befogadó közönség is.
A hozzászólás írója (Gilroy a rímfaragó) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.08 20:18:30
1030. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 19:45:54
Üzenet elküldve: 2020-09-08 19:45:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Gilroy //
* Brudo a bárdra nézve meglepődik, mert egy pillanatra azt hitte egy nő nemű személlyel áll szemben, de jobban megnézve már azért rájött mi a helyzet. Pár másodperc habozás után megszólal. *
- Jó estét uram Dakon Brudo vagyok. Egy bárdra lenne szükségem. Egy szívességet szeretnék kérni. Nos van egy hangszerem amin megszeretnék tanulni játszani, ha többet nem is legalább egy két melódiát. Persze nem ingyen, ötven aranyat áldoznék rá. Nem tudom mennyire ért ön a furulya megszólaltatásához. De azt halottam, hogy lanton nagyon jól játszik. De persze ez most mellékes. Szóval megtud tanítani valamennyit a furulyán játszani?
* Brudo a bárdra nézve meglepődik, mert egy pillanatra azt hitte egy nő nemű személlyel áll szemben, de jobban megnézve már azért rájött mi a helyzet. Pár másodperc habozás után megszólal. *
- Jó estét uram Dakon Brudo vagyok. Egy bárdra lenne szükségem. Egy szívességet szeretnék kérni. Nos van egy hangszerem amin megszeretnék tanulni játszani, ha többet nem is legalább egy két melódiát. Persze nem ingyen, ötven aranyat áldoznék rá. Nem tudom mennyire ért ön a furulya megszólaltatásához. De azt halottam, hogy lanton nagyon jól játszik. De persze ez most mellékes. Szóval megtud tanítani valamennyit a furulyán játszani?
1029. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 18:26:18
Üzenet elküldve: 2020-09-08 18:26:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Dakon//
* Gilroy már egész kellemes éjszakát vizionált lelki szemei elé. Éppen ajkához emeli a boros poharat amikor kopogtatnak az ajtaján. *
- Heh... * A szőke férfi megfáradt arisztokratikus arcát az ajtó felé fordítja, majd lesöprögeti és megigazgatja a ruházatát. Pár lépéssel a nyílászáró előtt terem, és édes vigyor telepedik arcára.
- Remélem csinos vagy, mert ha nem, akkor nem érek rá! * Közli a türelmetlen bárd, majd a félfához támaszkodva kinyitja az ajtót. Tekintete azonnal az alacsony, köpcös úrra esik, aki sokkal izgatottabbnak tűnik, mint ő maga. Hopp le is hervad az a fehér mosoly az arcáról, s valami értetlenkedésféle költözik a helyébe.
- Estét' * Grimaszol a bajszosnak, majd hosszú másodpercekig csak pislog szőke pilláival a férfira.
- Tán számot tévesztett, jó uram? * Érdeklődik miközben frissen manikűrözött körmeit vizslatja. A lanttól több helyen is megsérült a hegye. Óh a fájdalom melyet a szépség oltárán áldoz.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.09.19 14:37:49, a következő indokkal:
Kérésre.
* Gilroy már egész kellemes éjszakát vizionált lelki szemei elé. Éppen ajkához emeli a boros poharat amikor kopogtatnak az ajtaján. *
- Heh... * A szőke férfi megfáradt arisztokratikus arcát az ajtó felé fordítja, majd lesöprögeti és megigazgatja a ruházatát. Pár lépéssel a nyílászáró előtt terem, és édes vigyor telepedik arcára.
- Remélem csinos vagy, mert ha nem, akkor nem érek rá! * Közli a türelmetlen bárd, majd a félfához támaszkodva kinyitja az ajtót. Tekintete azonnal az alacsony, köpcös úrra esik, aki sokkal izgatottabbnak tűnik, mint ő maga. Hopp le is hervad az a fehér mosoly az arcáról, s valami értetlenkedésféle költözik a helyébe.
- Estét' * Grimaszol a bajszosnak, majd hosszú másodpercekig csak pislog szőke pilláival a férfira.
- Tán számot tévesztett, jó uram? * Érdeklődik miközben frissen manikűrözött körmeit vizslatja. A lanttól több helyen is megsérült a hegye. Óh a fájdalom melyet a szépség oltárán áldoz.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2020.09.19 14:37:49, a következő indokkal:
Kérésre.
1028. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 16:40:22
Üzenet elküldve: 2020-09-08 16:40:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
// Gilroy //
* Brudo betoppan a Wegtoreni Kalmárba. Kicsit beszélget pár alakkal akik azt a hírt osztják meg vele, hogy egy bárd van a fogadóban. *
- Azt a mindenit! Nekem pont egy ilyenre van szükségem. Lehet, hogy megtudna tanítani engem furulyán játszani. Nemrégen vettem a piacon szerintem szép darab. Melyik szobába ment fel?
* Brudonak elmondják a bárd hol tartózkodik, és bekopogtat hozzá. *
- Kérem uram legyen szíves jöjjön ki! Bocsásson meg ha zavarom, de egy kis kéréssel szeretnék önhöz fordulni.
* A kövér ember izgatottan várja a bárdot. *
* Brudo betoppan a Wegtoreni Kalmárba. Kicsit beszélget pár alakkal akik azt a hírt osztják meg vele, hogy egy bárd van a fogadóban. *
- Azt a mindenit! Nekem pont egy ilyenre van szükségem. Lehet, hogy megtudna tanítani engem furulyán játszani. Nemrégen vettem a piacon szerintem szép darab. Melyik szobába ment fel?
* Brudonak elmondják a bárd hol tartózkodik, és bekopogtat hozzá. *
- Kérem uram legyen szíves jöjjön ki! Bocsásson meg ha zavarom, de egy kis kéréssel szeretnék önhöz fordulni.
* A kövér ember izgatottan várja a bárdot. *
1027. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 13:17:12
Üzenet elküldve: 2020-09-08 13:17:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Zárás //
* Gwaeren nagyon meglepődik azon, hogy Wrexan még nem bagózott. Nem is érti a fiú, hogy olyan nagy ügy ebben. Na persze azt mondja neki a lány, hogy ez ilyen férfi dolog.*
- Igazán? Hát én akkor sem bagóztam még. Nem igazán volt rá felesleges aranyam. Talán, majd egyszer kipróbálom.* Volt ellenfele most pedig azon van, hogy megadja a fiúnak azt, ami neki jár. Sört fog kapni, nem is akámilyet. Törp sört, amihez már volt szerencséje.*
- Jól van, jól van nem sértelek meg. Köszönöm!* A fiút nem igazán izgatja a nadrág kérdése. Neki a Sellőházban női főnökei vannak. Már megszokta az ilyesmit, bár Vylt azt talán soha nem tudná megszokni.*
- Egészség!* Húzza meg ő is a kupáját. Mostanra kezd nagyon fáradt lenni. Kint is elég sötét van, ahogyan azt ő látja. El is búcsúzik a lánytól.*
- Én azt hiszem nyugovóra térek. Hosszú napom volt. Még egyszer köszönöm a játékot! Ha a Sellőházban jársz a vendégem vagy italra. Ott szinte mindig megtalálhatsz. Jó éjszakát!* Azzal lehúzza maradék sörét és távozik a szobája felé.*
// Zárás //
* Gwaeren nagyon meglepődik azon, hogy Wrexan még nem bagózott. Nem is érti a fiú, hogy olyan nagy ügy ebben. Na persze azt mondja neki a lány, hogy ez ilyen férfi dolog.*
- Igazán? Hát én akkor sem bagóztam még. Nem igazán volt rá felesleges aranyam. Talán, majd egyszer kipróbálom.* Volt ellenfele most pedig azon van, hogy megadja a fiúnak azt, ami neki jár. Sört fog kapni, nem is akámilyet. Törp sört, amihez már volt szerencséje.*
- Jól van, jól van nem sértelek meg. Köszönöm!* A fiút nem igazán izgatja a nadrág kérdése. Neki a Sellőházban női főnökei vannak. Már megszokta az ilyesmit, bár Vylt azt talán soha nem tudná megszokni.*
- Egészség!* Húzza meg ő is a kupáját. Mostanra kezd nagyon fáradt lenni. Kint is elég sötét van, ahogyan azt ő látja. El is búcsúzik a lánytól.*
- Én azt hiszem nyugovóra térek. Hosszú napom volt. Még egyszer köszönöm a játékot! Ha a Sellőházban jársz a vendégem vagy italra. Ott szinte mindig megtalálhatsz. Jó éjszakát!* Azzal lehúzza maradék sörét és távozik a szobája felé.*
1026. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-08 00:15:38
Üzenet elküldve: 2020-09-08 00:15:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Gwaeren nem valami jó emberismerő, ezért nem is próbál Wrexan lelkében vájkálni, és arra sem figyel fel, hogy a férfi kissé feszeng mellette. Tényleg nem valami bizalomgerjesztő a lány, nem is a legtisztább fajta, és sokkal többet ad a fegyverei épségére-szépségére, mint a ruháiéra. Harsány viselkedéséről nem is beszélve. Most is csak azon kerekedik el a szeme, hogy a játékospartnere még soha nem bagózott.*
- Hogy mi? *Kérdez rá csodálkozva.* Semmi személyes, de az férfidolog. *Alaposan megnyomja a férfi szót, de egyértelmű, hogy nem gondolja komolyan. Ő, aki még csak nem is férfi.* ~ Mindenesetre csak társaságban jó rágyújtani, különben sehogy. ~ *Véli magában, úgyhogy el is veti a tervet. Hátra fordulva a felszolgálókat szuggerálja a tekintetével, és rendel is, amint lehet.*
- Rendes fickónak tűnsz, tudom, hogy fizettél volna, ha te vesztesz. *Magyarázza.* Ne sérts meg, pajtás. *Azzal rendel is: két Törpe sört vesz 32 aranyért, magának pedig egy Vándorok eledele nevű ételt választ, 12 aranyért. *
- Egészségedre! *Kacsint a fickóra, és kíváncsi rá, mit szól hozzá, hogy ő hordja a nadrágot. Mulattatja a helyzet, még akkor is, ha rosszul tűri a vereséget. Az élet ilyen, egyszer fent, egyszer lent. De legalább a törpe sör marha jó!*
*Gwaeren nem valami jó emberismerő, ezért nem is próbál Wrexan lelkében vájkálni, és arra sem figyel fel, hogy a férfi kissé feszeng mellette. Tényleg nem valami bizalomgerjesztő a lány, nem is a legtisztább fajta, és sokkal többet ad a fegyverei épségére-szépségére, mint a ruháiéra. Harsány viselkedéséről nem is beszélve. Most is csak azon kerekedik el a szeme, hogy a játékospartnere még soha nem bagózott.*
- Hogy mi? *Kérdez rá csodálkozva.* Semmi személyes, de az férfidolog. *Alaposan megnyomja a férfi szót, de egyértelmű, hogy nem gondolja komolyan. Ő, aki még csak nem is férfi.* ~ Mindenesetre csak társaságban jó rágyújtani, különben sehogy. ~ *Véli magában, úgyhogy el is veti a tervet. Hátra fordulva a felszolgálókat szuggerálja a tekintetével, és rendel is, amint lehet.*
- Rendes fickónak tűnsz, tudom, hogy fizettél volna, ha te vesztesz. *Magyarázza.* Ne sérts meg, pajtás. *Azzal rendel is: két Törpe sört vesz 32 aranyért,
magának pedig egy Vándorok eledele nevű ételt választ, 12 aranyért. *- Egészségedre! *Kacsint a fickóra, és kíváncsi rá, mit szól hozzá, hogy ő hordja a nadrágot. Mulattatja a helyzet, még akkor is, ha rosszul tűri a vereséget. Az élet ilyen, egyszer fent, egyszer lent. De legalább a törpe sör marha jó!*
1025. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-07 23:11:09
Üzenet elküldve: 2020-09-07 23:11:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 507
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia nem észlel semmi olyan látványos sérülést, ami sürgősen ellátásra szorulna, aminek részben örül, részben pedig aggasztja, hogy valami szemmel nem látható probléma okozza a fájdalmat. Csak bízni tud abban, hogy Torskelnek nem sérült meg valami a belsőjében, ami repedést, vérzést okoz, ami számtalan harcos életét követelte már. Nem hozza sem lázba, sem zavarba a félmeztelen férfi felsőteste, tárgyilagosan tekint rá. Ugyanez a közömbösség érződik ki mozdulataiból is, amikor ellenőrzés gyanánt végig tapogatja, és apró nyomásokkal ellenőrzi Torskel hasát.*
- Mit gondolsz, tudnál enni?
*Az ágy másik oldalára sétál, segít a párna megigazításában, majd gyengéd mozdulattal jelzi a férfi számára, hogy dőljön hátra és pihenjen.*
- Karheia...
*Feleli némi habozás után kissé meglepetten, majd gyorsan kiegészíti bemutatkozását.*
- Nem tartozol hálával. A Szellemek okkal vezettek hozzád, én pedig csak megtettem az elvárható minimumot.
*Talán túlaggódásnak tűnhet, de csuklóját ismételten Torskel homlokához érinti, hogy ellenőrizze testhőmérsékletét.*
- Mindenképpen hozatok fájdalomcsillapítót.
*Magyarázza miközben elmereng, hogy mi másra lehet még szükség, és természetesen éberen figyeli, hogy Torskel esetleg mit kíván.*
- Enned kell és pihenned, most ez a legfontosabb. Holnapra talán jobban leszel. Van e bármire szükséged ezen kívül?
*Kérdezi még utoljára mielőtt kifordulna az ajtón, amin korábban kopogtattak, de sajnos elpazarolta idejét Torskel ingének és csizmáinak lerángatásával.*
*Karheia nem észlel semmi olyan látványos sérülést, ami sürgősen ellátásra szorulna, aminek részben örül, részben pedig aggasztja, hogy valami szemmel nem látható probléma okozza a fájdalmat. Csak bízni tud abban, hogy Torskelnek nem sérült meg valami a belsőjében, ami repedést, vérzést okoz, ami számtalan harcos életét követelte már. Nem hozza sem lázba, sem zavarba a félmeztelen férfi felsőteste, tárgyilagosan tekint rá. Ugyanez a közömbösség érződik ki mozdulataiból is, amikor ellenőrzés gyanánt végig tapogatja, és apró nyomásokkal ellenőrzi Torskel hasát.*
- Mit gondolsz, tudnál enni?
*Az ágy másik oldalára sétál, segít a párna megigazításában, majd gyengéd mozdulattal jelzi a férfi számára, hogy dőljön hátra és pihenjen.*
- Karheia...
*Feleli némi habozás után kissé meglepetten, majd gyorsan kiegészíti bemutatkozását.*
- Nem tartozol hálával. A Szellemek okkal vezettek hozzád, én pedig csak megtettem az elvárható minimumot.
*Talán túlaggódásnak tűnhet, de csuklóját ismételten Torskel homlokához érinti, hogy ellenőrizze testhőmérsékletét.*
- Mindenképpen hozatok fájdalomcsillapítót.
*Magyarázza miközben elmereng, hogy mi másra lehet még szükség, és természetesen éberen figyeli, hogy Torskel esetleg mit kíván.*
- Enned kell és pihenned, most ez a legfontosabb. Holnapra talán jobban leszel. Van e bármire szükséged ezen kívül?
*Kérdezi még utoljára mielőtt kifordulna az ajtón, amin korábban kopogtattak, de sajnos elpazarolta idejét Torskel ingének és csizmáinak lerángatásával.*
1024. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-07 10:53:24
Üzenet elküldve: 2020-09-07 10:53:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A pult mellett egy asztalnál//
*Graril a testőre legvégül leemeli a serpenyőt a támadó állásból. Szegény Cece is megnyugszik már erre.*
- Nincsen harag édes egykomám. Én se láttam még hasonló jószágot az biza.
*Nem haragszik a termetes harcosra mert hát csak a mestert akarta védeni a fenevadtól akiről kiderült, hogy ájtatos zümmögő jószág. Valaki ott hagyott a pulton egy almát. Cece kiröppen az öléből és úgy felmarkolja az almát mint disznók a friss makkot. Visszarepül a gazdájához és szépen majszolja az almát.*
- Nohát. Te meg gyümölcsevő vagy?
*Ki gondolta volna? Az a legolcsóbb végül is. Még jó, hogy nem hússal kell etetni. Lassan ideje nyugovóra térni. Seresterünk felmegy a lépcsőn Cecével a szobájába és kiterülve hamar húzza a lóbőrt. Még birkát se kell számolnia hozzá. Cece is hamar elalszik és csak lágyan zümmögve szuszog.*
*Graril a testőre legvégül leemeli a serpenyőt a támadó állásból. Szegény Cece is megnyugszik már erre.*
- Nincsen harag édes egykomám. Én se láttam még hasonló jószágot az biza.
*Nem haragszik a termetes harcosra mert hát csak a mestert akarta védeni a fenevadtól akiről kiderült, hogy ájtatos zümmögő jószág. Valaki ott hagyott a pulton egy almát. Cece kiröppen az öléből és úgy felmarkolja az almát mint disznók a friss makkot. Visszarepül a gazdájához és szépen majszolja az almát.*
- Nohát. Te meg gyümölcsevő vagy?
*Ki gondolta volna? Az a legolcsóbb végül is. Még jó, hogy nem hússal kell etetni. Lassan ideje nyugovóra térni. Seresterünk felmegy a lépcsőn Cecével a szobájába és kiterülve hamar húzza a lóbőrt. Még birkát se kell számolnia hozzá. Cece is hamar elalszik és csak lágyan zümmögve szuszog.*
1023. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 19:22:23
Üzenet elküldve: 2020-09-05 19:22:23
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//A Pincearéna felé//
- Neem, azt nem mondanám. *vonogatja a vállát Arja. Sose látta őket együtt _úgy_.*
- De Pashtra nagyon utálta a bárót. *mélázik el.*
- Teljesen bele volt esve Latamie-ba. *néz egy pillanatra jelentőségteljesen Yezára.*
- Egész úton, végig, amikor a thargokhoz mentünk, csak erről beszélt. *csóválja a fejét a szemét forgatva, miközben a lépcsőhöz érnek.*
- Vett neki egy láncot is. A piacon. Aranyból. *pillant újra Yezára.*
- Nem tudom! *neveti el magát Arja azon, amit Yeza kérdez. Hát honnan tudja ő azt, miért tart a báró több szeretőt!? Már pedig biztos hogy többet is tart, Arjának ez meggyőződése.*
- Hát olyan fajta. *von vállat. Chayss báró is, na és igazán olyan nagyvilági a megjelenése. Hogy jóképű, azt Arja nem mondaná, nem is szokta ő használni ezt a szót, Chayss szerinte amúgy is túl öreg hozzá, meg neki nem tetszik és kész ~túl sárga a szeme, mint egy ragadozó madáré~ borzong meg. De hát ugye van ez a Kereskedőháza, gazdag is, meg mindenkit ismer, még a thargoknál is. ~Biztos hogy van neki több szeretője.~*
- Jaj, dehogy! *rázza a fejét tiltakozólag, közben a lába elé figyelve, ahogy elindulnak lefelé a lépcsőn.*
- Nem a báróval!
- A kovácsmesterrel verekedett meg! Ő maga mondta. *pillant Yezára.*
- De valami üzleti ügyben. Xavy mesélt valamit az egészről, de már nem emlékszem pontosan. Mondom nem voltam itt.
*A lépcsőn leérve aztán a pincearéna felé veszik az irányt. Arja körbenéz azért a Kalmárban, még mindig tele van vendéggel, a báró meg még mindig beszélget, egy gyapjúfehér hajú, befont szakállú, tagbaszakadt törpe ment oda az asztalukhoz.*
- Gyerünk! *sóhajt egy alig hallhatót, amikor a nagy vasajtóhoz érnek, de aztán gyorsan összeszedi magát. Ha Mik még mindig odalenn van, hát legyen. Ő Yezára fog figyelni! ~Majd jól elmennek, ha zavarjuk öket!~ gondolja dacosan. ~Különben is! Mi dolgom nekem Mikkel?~*
- Neem, azt nem mondanám. *vonogatja a vállát Arja. Sose látta őket együtt _úgy_.*
- De Pashtra nagyon utálta a bárót. *mélázik el.*
- Teljesen bele volt esve Latamie-ba. *néz egy pillanatra jelentőségteljesen Yezára.*
- Egész úton, végig, amikor a thargokhoz mentünk, csak erről beszélt. *csóválja a fejét a szemét forgatva, miközben a lépcsőhöz érnek.*
- Vett neki egy láncot is. A piacon. Aranyból. *pillant újra Yezára.*
- Nem tudom! *neveti el magát Arja azon, amit Yeza kérdez. Hát honnan tudja ő azt, miért tart a báró több szeretőt!? Már pedig biztos hogy többet is tart, Arjának ez meggyőződése.*
- Hát olyan fajta. *von vállat. Chayss báró is, na és igazán olyan nagyvilági a megjelenése. Hogy jóképű, azt Arja nem mondaná, nem is szokta ő használni ezt a szót, Chayss szerinte amúgy is túl öreg hozzá, meg neki nem tetszik és kész ~túl sárga a szeme, mint egy ragadozó madáré~ borzong meg. De hát ugye van ez a Kereskedőháza, gazdag is, meg mindenkit ismer, még a thargoknál is. ~Biztos hogy van neki több szeretője.~*
- Jaj, dehogy! *rázza a fejét tiltakozólag, közben a lába elé figyelve, ahogy elindulnak lefelé a lépcsőn.*
- Nem a báróval!
- A kovácsmesterrel verekedett meg! Ő maga mondta. *pillant Yezára.*
- De valami üzleti ügyben. Xavy mesélt valamit az egészről, de már nem emlékszem pontosan. Mondom nem voltam itt.
*A lépcsőn leérve aztán a pincearéna felé veszik az irányt. Arja körbenéz azért a Kalmárban, még mindig tele van vendéggel, a báró meg még mindig beszélget, egy gyapjúfehér hajú, befont szakállú, tagbaszakadt törpe ment oda az asztalukhoz.*
- Gyerünk! *sóhajt egy alig hallhatót, amikor a nagy vasajtóhoz érnek, de aztán gyorsan összeszedi magát. Ha Mik még mindig odalenn van, hát legyen. Ő Yezára fog figyelni! ~Majd jól elmennek, ha zavarjuk öket!~ gondolja dacosan. ~Különben is! Mi dolgom nekem Mikkel?~*
1022. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 18:07:19
Üzenet elküldve: 2020-09-05 18:07:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Az emeleten, majd lent, a Pincearéna felé//
*Sajnos nagyon úgy látszik, hogy Arja csak találgat. Sokkal jobban járt volna a lánnyal, ha az ideje nagy részét nem egy küldetésen töltötte volna, de azért így is csurran-cseppen néhány információmorzsa.*
- Latamie? *kérdez vissza érdeklődőn.* - Úgy láttad, hogy ők ketten talán... Szóval utaltak rá jelek, hogy *sutyorog bizalmasan* - tudod.
*A női hajóskapitány még Wegtorenben is ritka, pedig ott mindenki azt harapja ki magának az életből, amit csak bír. Már ez alapján se lehet semmi az a nőcske. Yeza ebben a pillanatban el is határozza, hogy ha teheti, azért kimegy a többiekkel ahhoz a hajóhoz az indulásnál, hogy megnézze magának ezt a Latamie kapitányt.*
- Hát, ha igazán szeretné valamelyiket, miért tartaná a többit? *sandít a lányra.* - Üzleti érdekből? Vagy olyan telhetetlen az étvágya? *kérdi kicsit közelebb hajolva. Nem hiszi, hogy Arja érdemben tudna válaszolni, de azért hátha. Mégis csak jobban ismeri Caldorcort, mint ő.
Már épp reagálna a pincét érintő aggályokra, amikor a vörös lány gyakorlatilag le is tárgyalja magával a dilemmát.*
- Ez a beszéd! *kacsint rá és belekarolva indul meg vele a lépcsőn lefelé.*
- Hogy érted, hogy amiatt sebesült meg? *kúszik feljebb a szemöldöke.* - Szó se róla, jól helybenhagyták, de... Csak nem a Báró volt? *torpan meg egy pillanatra. A céhnél, ahol Yeza nevelkedett, nem voltak ritkák a kemény leckék. Hogy mindjárt ez jutott az eszébe, az leginkább azért van, mert nem nagyon tudja mire vélni, hogy miért állt be Mik dolgozni olyan bucira vert fizimiskával. Egy bájitalt beszerezni nem lehet tétel a Kereskedőháznak. Ezért gyanakszik valamiféle büntetésre.
Amikor leérnek, mindjárt a pince felé veszi az irányt a lánnyal. Kényelmesebb úgy diskurálni, ha kettesben vannak. Ha meg Mik tényleg ott etyepetyél valami nőcskével, majd kiugrasztják őket.*
*Sajnos nagyon úgy látszik, hogy Arja csak találgat. Sokkal jobban járt volna a lánnyal, ha az ideje nagy részét nem egy küldetésen töltötte volna, de azért így is csurran-cseppen néhány információmorzsa.*
- Latamie? *kérdez vissza érdeklődőn.* - Úgy láttad, hogy ők ketten talán... Szóval utaltak rá jelek, hogy *sutyorog bizalmasan* - tudod.
*A női hajóskapitány még Wegtorenben is ritka, pedig ott mindenki azt harapja ki magának az életből, amit csak bír. Már ez alapján se lehet semmi az a nőcske. Yeza ebben a pillanatban el is határozza, hogy ha teheti, azért kimegy a többiekkel ahhoz a hajóhoz az indulásnál, hogy megnézze magának ezt a Latamie kapitányt.*
- Hát, ha igazán szeretné valamelyiket, miért tartaná a többit? *sandít a lányra.* - Üzleti érdekből? Vagy olyan telhetetlen az étvágya? *kérdi kicsit közelebb hajolva. Nem hiszi, hogy Arja érdemben tudna válaszolni, de azért hátha. Mégis csak jobban ismeri Caldorcort, mint ő.
Már épp reagálna a pincét érintő aggályokra, amikor a vörös lány gyakorlatilag le is tárgyalja magával a dilemmát.*
- Ez a beszéd! *kacsint rá és belekarolva indul meg vele a lépcsőn lefelé.*
- Hogy érted, hogy amiatt sebesült meg? *kúszik feljebb a szemöldöke.* - Szó se róla, jól helybenhagyták, de... Csak nem a Báró volt? *torpan meg egy pillanatra. A céhnél, ahol Yeza nevelkedett, nem voltak ritkák a kemény leckék. Hogy mindjárt ez jutott az eszébe, az leginkább azért van, mert nem nagyon tudja mire vélni, hogy miért állt be Mik dolgozni olyan bucira vert fizimiskával. Egy bájitalt beszerezni nem lehet tétel a Kereskedőháznak. Ezért gyanakszik valamiféle büntetésre.
Amikor leérnek, mindjárt a pince felé veszi az irányt a lánnyal. Kényelmesebb úgy diskurálni, ha kettesben vannak. Ha meg Mik tényleg ott etyepetyél valami nőcskével, majd kiugrasztják őket.*
1021. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-09-05 16:10:42
Üzenet elküldve: 2020-09-05 16:10:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Az emeleten//
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
- Hát nem? *súg vissza Arja csodálkozva a kuncogáson, mert bizony neki rögtön ez jutott eszébe Chayssról, amikor először meglátta. Amikor kiderült, hogy _egyáltalán_ nem olyan, mint az Árvaházban a mesekönyben a képen a magas kalapos, aszott képű öregember. ~Kalózbáró.~ Arja rögtön ezt gondolta róla.*
- A Báró? *kérdez vissza a szeretős kérdésre, mert ez milyen izgalmas már. El is gondolkodik, hogy látott-e már vele valakit, aki akár az is lehetett, de közben gyorsan, azonnal rávágja.*
- Biztos, hogy tart! *mondja mély meggyőződéssel.*
- Biztosan egy szép nagy házban él, a város szélén! *indul el Yeza felvetésére lassan a folyosó vége felé, néha visszanézve, hátha mégis kijön valaki odabentről, még mindig ügyelve arra, hogy halkan beszéljenek.*
- Az is lehet, hogy végig nála volt az elmúlt napokban! Azért bízta Aztyanra a Kalmárt, és azért nem láttuk! *gondol bele az izgalmas lehetőségbe, meg abba, hogy vajon milyen lehet a báró szeretője.*
- Vagy Latamie az... *mondja bizonytalanul. ~Pashtra lehet amiatt utálta annyira!~*
- Ő hajóskapitány. A Vidra kapitánya. *magyarázza halkan.*
- Persze, lehet, hogy több is van neki. *teszi még hozzá, komolyan, belegondolva a realitásba, hiszen odalenn is ott van az a két nő vele, már mióta!*
- De biztos csak egyet szeret igazán! *vélekedik nagy hévvel.
A messzebbről kiszűrődő félreérthetetlen zajokra Arja csak elhúzza a száját. ~Fúj már!~ Álmában nem jut eszébe, hogy pont Mik lehet az, aki a zajok egyik forrása. Zavarba nem jön, hallott már ilyet ő elégszer. Tisztában van vele, mi történhet odabent. Szerencsére aztán elcsendesedik minden, legalábbis nem hallani ki már semmit.*
- Az jó lenne! *derül fel az arca Yeza felvetésére, hogy mutatna pár fogást, vagy legalább gyakorolna vele.*
- De most nem jó... *felhősödik el az arca, amikor a pince szóba kerül.*
- Mik odalenn csókolódzik azzal a nővel. *böki ki.*
- Persze, legfeljebb elmennek. *von vállat mérgesen.*
- A pince amúgy sem arra való. *teszi hozzá még, már egész tárgyilagosan. ~Mik meg pukkadjon meg!~ igyekszik valahogy minél jobban eltávolítani magától a fura érzést, ami elfogta, amikor rajtakapta őket odalenn.*
- Új, igen. A báró csináltatta meg. Mik... *köhint egyet*
- Mik azt hiszem amiatt sebesült meg. Amikor felavatták. Vagy valami ilyesmi. De akkor én nem voltam Artheniorban. Az íj után jártunk a pusztában. *ingatja a fejét, még egyszer utoljára hátratekintve.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.05 16:13:18
//Sebesült a házban//
//érintőlegesen Nosztalgiázva//
- Hát nem? *súg vissza Arja csodálkozva a kuncogáson, mert bizony neki rögtön ez jutott eszébe Chayssról, amikor először meglátta. Amikor kiderült, hogy _egyáltalán_ nem olyan, mint az Árvaházban a mesekönyben a képen a magas kalapos, aszott képű öregember. ~Kalózbáró.~ Arja rögtön ezt gondolta róla.*
- A Báró? *kérdez vissza a szeretős kérdésre, mert ez milyen izgalmas már. El is gondolkodik, hogy látott-e már vele valakit, aki akár az is lehetett, de közben gyorsan, azonnal rávágja.*
- Biztos, hogy tart! *mondja mély meggyőződéssel.*
- Biztosan egy szép nagy házban él, a város szélén! *indul el Yeza felvetésére lassan a folyosó vége felé, néha visszanézve, hátha mégis kijön valaki odabentről, még mindig ügyelve arra, hogy halkan beszéljenek.*
- Az is lehet, hogy végig nála volt az elmúlt napokban! Azért bízta Aztyanra a Kalmárt, és azért nem láttuk! *gondol bele az izgalmas lehetőségbe, meg abba, hogy vajon milyen lehet a báró szeretője.*
- Vagy Latamie az... *mondja bizonytalanul. ~Pashtra lehet amiatt utálta annyira!~*
- Ő hajóskapitány. A Vidra kapitánya. *magyarázza halkan.*
- Persze, lehet, hogy több is van neki. *teszi még hozzá, komolyan, belegondolva a realitásba, hiszen odalenn is ott van az a két nő vele, már mióta!*
- De biztos csak egyet szeret igazán! *vélekedik nagy hévvel.
A messzebbről kiszűrődő félreérthetetlen zajokra Arja csak elhúzza a száját. ~Fúj már!~ Álmában nem jut eszébe, hogy pont Mik lehet az, aki a zajok egyik forrása. Zavarba nem jön, hallott már ilyet ő elégszer. Tisztában van vele, mi történhet odabent. Szerencsére aztán elcsendesedik minden, legalábbis nem hallani ki már semmit.*
- Az jó lenne! *derül fel az arca Yeza felvetésére, hogy mutatna pár fogást, vagy legalább gyakorolna vele.*
- De most nem jó... *felhősödik el az arca, amikor a pince szóba kerül.*
- Mik odalenn csókolódzik azzal a nővel. *böki ki.*
- Persze, legfeljebb elmennek. *von vállat mérgesen.*
- A pince amúgy sem arra való. *teszi hozzá még, már egész tárgyilagosan. ~Mik meg pukkadjon meg!~ igyekszik valahogy minél jobban eltávolítani magától a fura érzést, ami elfogta, amikor rajtakapta őket odalenn.*
- Új, igen. A báró csináltatta meg. Mik... *köhint egyet*
- Mik azt hiszem amiatt sebesült meg. Amikor felavatták. Vagy valami ilyesmi. De akkor én nem voltam Artheniorban. Az íj után jártunk a pusztában. *ingatja a fejét, még egyszer utoljára hátratekintve.*
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.09.05 16:13:18
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659