Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 333 (6641. - 6660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6660. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-06-10 20:19:25
Üzenet elküldve: 2023-06-10 20:19:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
*Rothawdar elgondolkodik azon, amit Nawantishardipandra mondott, de jobbank látja egyelőre mellőzni az egész históriát. Baarcas már messze járhat, a rábízott munka is biztosan el van végezve, neki most már nincs egyéb teendője.
A lány mintha kicsit zavarba jött volna, ez feltűnik Rothnak, ezért visszább veszi a közeledést.*
-Bocsáss meg, nem akartalak zavarba hozni, biztosan nem vártad volna egy vendég közeledését, főleg olyanét, mint amilyen én vagyok. A gyolcsok igen furcsa látványt nyújthatnak. Az szent igaz.
*Meghallja, hogy a lányt szólítják és csak hamar meg is érkezik a rendelt étke.
~Milyen ínycsiklandozó látvány.~*
-Oh, milyen finomnak néz ki. Nagyon köszönöm kedves Nawanthiri.
*Hogy mit hozhatna még Nawanthiri Rothnak az most így nem jut eszébe, hiszen az étek már előtte gőzölög. Azonban valahogy rá kéne kérdezzen, hogy van-e valakije. Ezt azonban nem biztos, hogy most kéne megkérdeznie, főleg azért is, mert a lány dolgozik és akad más vendége is. De azért tesz egy próbát, legfeljebb elutasítják Rothot.*
-Egy másik kérdésem volna feléd.
*Úgy tesz, mintha gondolkodna, de csak a lány reakcióját várja, majd rákérdez.*
-Ne haragudj, hogy ezt kérdezem tőled, de van valakid?
*Gyolcsai alatt most elpirul saját kérdése miatt és amiatt is, mert nem tudja, hogy mi lesz a vége. Milyen gondolatokat vált majd ki a lányból.*
*Rothawdar elgondolkodik azon, amit Nawantishardipandra mondott, de jobbank látja egyelőre mellőzni az egész históriát. Baarcas már messze járhat, a rábízott munka is biztosan el van végezve, neki most már nincs egyéb teendője.
A lány mintha kicsit zavarba jött volna, ez feltűnik Rothnak, ezért visszább veszi a közeledést.*
-Bocsáss meg, nem akartalak zavarba hozni, biztosan nem vártad volna egy vendég közeledését, főleg olyanét, mint amilyen én vagyok. A gyolcsok igen furcsa látványt nyújthatnak. Az szent igaz.
*Meghallja, hogy a lányt szólítják és csak hamar meg is érkezik a rendelt étke.
~Milyen ínycsiklandozó látvány.~*
-Oh, milyen finomnak néz ki. Nagyon köszönöm kedves Nawanthiri.
*Hogy mit hozhatna még Nawanthiri Rothnak az most így nem jut eszébe, hiszen az étek már előtte gőzölög. Azonban valahogy rá kéne kérdezzen, hogy van-e valakije. Ezt azonban nem biztos, hogy most kéne megkérdeznie, főleg azért is, mert a lány dolgozik és akad más vendége is. De azért tesz egy próbát, legfeljebb elutasítják Rothot.*
-Egy másik kérdésem volna feléd.
*Úgy tesz, mintha gondolkodna, de csak a lány reakcióját várja, majd rákérdez.*
-Ne haragudj, hogy ezt kérdezem tőled, de van valakid?
*Gyolcsai alatt most elpirul saját kérdése miatt és amiatt is, mert nem tudja, hogy mi lesz a vége. Milyen gondolatokat vált majd ki a lányból.*
6659. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-06-09 23:10:22
Üzenet elküldve: 2023-06-09 23:10:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Roth//
- Elmúlt, bizony! *Mármint a reggel. Ha Rothawdar úr a lányra bízza magát, egy könnyű feketeteát fog kapni. Az aromája lágy, malátás, könnyen itatja magát. A bögrében - sivatagi módra - mentalevelek is vannak, és egy kis tálkában kandiscukor jár hozzá ízesítőnek.
A férfi örömködésétől zavarba jön egy kicsit. Nem is a szavaktól, inkább, ahogy mondja… nem ültek még el a lelkében a Yeza keltette hullámok, és soknak érzik most ez a barátkozás. Főleg olyan valakitől, akinek nem láthatja az arcát.*
- Nawanthirishardipandrának. *feleli fakóbb hangon, mint szeretné* Baarcas mester… keresett, hogy merre vagy. Aztán amikor nem talált, és nem boldogult Gul' Magoorral se, borzasztó mérges lett. *bizonytalanul még hozzáteszi:* Lehet, meg kéne követned…
*Nyilván, semmi köze hozzá, meg a kereskedő talán már nincs is a városban, de visszajöhet még. Mégse kerülgethetik egymást örökké! Ekkor azonban Nyikhaj ősz feje kukkant ki a konyhaajtóból:*
- 'Hoj, nagylány!
- Megyek! *mandulaszem Rothawdar úr felé enyhén meghajol, és elsiet, hogy aztán kisvártatva visszatérjen a Vándorok eledelével. A kolbász és a szalonna leheletfinomra van szeletelve. A vaj láthatóan friss, nemrég készülhetett el. A sajt egy szürke kérgű, belül krémes jószág, nagy cikkekre vágva. Savanykás, levegős tésztájú kenyér jár hozzá, egy kosárral.*
- Hozhatok még valamit?
- Elmúlt, bizony! *Mármint a reggel. Ha Rothawdar úr a lányra bízza magát, egy könnyű feketeteát fog kapni. Az aromája lágy, malátás, könnyen itatja magát. A bögrében - sivatagi módra - mentalevelek is vannak, és egy kis tálkában kandiscukor jár hozzá ízesítőnek.
A férfi örömködésétől zavarba jön egy kicsit. Nem is a szavaktól, inkább, ahogy mondja… nem ültek még el a lelkében a Yeza keltette hullámok, és soknak érzik most ez a barátkozás. Főleg olyan valakitől, akinek nem láthatja az arcát.*
- Nawanthirishardipandrának. *feleli fakóbb hangon, mint szeretné* Baarcas mester… keresett, hogy merre vagy. Aztán amikor nem talált, és nem boldogult Gul' Magoorral se, borzasztó mérges lett. *bizonytalanul még hozzáteszi:* Lehet, meg kéne követned…
*Nyilván, semmi köze hozzá, meg a kereskedő talán már nincs is a városban, de visszajöhet még. Mégse kerülgethetik egymást örökké! Ekkor azonban Nyikhaj ősz feje kukkant ki a konyhaajtóból:*
- 'Hoj, nagylány!
- Megyek! *mandulaszem Rothawdar úr felé enyhén meghajol, és elsiet, hogy aztán kisvártatva visszatérjen a Vándorok eledelével. A kolbász és a szalonna leheletfinomra van szeletelve. A vaj láthatóan friss, nemrég készülhetett el. A sajt egy szürke kérgű, belül krémes jószág, nagy cikkekre vágva. Savanykás, levegős tésztájú kenyér jár hozzá, egy kosárral.*
- Hozhatok még valamit?
6658. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-06-08 18:52:25
Üzenet elküldve: 2023-06-08 18:52:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
*Roth nem több 25 esztendőnél, ezért még fiatal férfiúnak is nevezhető. Roth fogai látszódnak a vigyortól, amely kiül az arcára, ahogyan a mandulaszemű szépség azonnal felveszi a rendelését.*
-Te vagy a legjobb ezen a reggelen. Vagy elmúlt már reggel?
*Szól a mandulaszemű felszolgálóhoz, majd kacag egyet, mert az sem tudja megállapítani, hogy mennyi a idő. A teát megkapva, amire nem volt különösebb preferenciája, hogy milyen is legyen, lassan belekortyol és mivel az még igen forró, ajakszűkítva veszi a száját hűsítő levegőt.*
-Bocsásd meg szókimondóságomat, de valóban jó látni téged. Mivel említetted Baarcas mestert, most már minden teljesen világos, hogy a tegnap nagyon eláztam és megfeledkeztem a munkáról, amivel megbízott. No, de ezt már elmulasztottam, és még az asztalos szerszámok is a nyakamon maradtak. A vándortálat megvárom, hiszen korog a gyomrom.
*Most már kényszeredetten kacag, mivel kicsit csalódott önmagában is, hogy valamit elvállalt és nem vitte véghez.
~No, majd kerülni fogjuk a piacot egy darabig.~ Gondolja ezzel megússza a korholást vagy egyéb problémákat, amelyek Baarcas mesterrel hozhatók összefüggésbe.*
-Mondd, hogy szólíthatlak? Mondott valamit Baarcas mester?
*Nem mintha már érdekelné, hogy Baarcas mit mondott vagy mit tett, az ő megjelenésének hiányában, de jobb megkérdezni, mintsem váratlanul érje az egyik utcasarkon.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.08 18:53:57
*Roth nem több 25 esztendőnél, ezért még fiatal férfiúnak is nevezhető. Roth fogai látszódnak a vigyortól, amely kiül az arcára, ahogyan a mandulaszemű szépség azonnal felveszi a rendelését.*
-Te vagy a legjobb ezen a reggelen. Vagy elmúlt már reggel?
*Szól a mandulaszemű felszolgálóhoz, majd kacag egyet, mert az sem tudja megállapítani, hogy mennyi a idő. A teát megkapva, amire nem volt különösebb preferenciája, hogy milyen is legyen, lassan belekortyol és mivel az még igen forró, ajakszűkítva veszi a száját hűsítő levegőt.*
-Bocsásd meg szókimondóságomat, de valóban jó látni téged. Mivel említetted Baarcas mestert, most már minden teljesen világos, hogy a tegnap nagyon eláztam és megfeledkeztem a munkáról, amivel megbízott. No, de ezt már elmulasztottam, és még az asztalos szerszámok is a nyakamon maradtak. A vándortálat megvárom, hiszen korog a gyomrom.
*Most már kényszeredetten kacag, mivel kicsit csalódott önmagában is, hogy valamit elvállalt és nem vitte véghez.
~No, majd kerülni fogjuk a piacot egy darabig.~ Gondolja ezzel megússza a korholást vagy egyéb problémákat, amelyek Baarcas mesterrel hozhatók összefüggésbe.*
-Mondd, hogy szólíthatlak? Mondott valamit Baarcas mester?
*Nem mintha már érdekelné, hogy Baarcas mit mondott vagy mit tett, az ő megjelenésének hiányában, de jobb megkérdezni, mintsem váratlanul érje az egyik utcasarkon.*
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.08 18:53:57
6657. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-06-08 10:25:10
Üzenet elküldve: 2023-06-08 10:25:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Roth//
*Sergretor uram nagyon eltűnődött valamin. Oda se pillant az áfonyasörre. Még a raktárkészlet felmérése sem rezzenti föl, pedig a hordóvizsgálat a törpék szakterülete, bizonyára sok bölcs megállapításra jutna általa. Mandulaszem végül magára hagyja a zsoldost a gondolataival, mert új vendég érkezik, méghozzá az emeletről: a különös, gyolcsba tekert figura, akit Baarcas mesterrel látott a minap.
Nawanthiri apró meghajlással, kis mosollyal köszön neki, megkérdezi, hogy fekete, gyógy- vagy gyümölcsteát hozhat, és már megy is a konyhába Rothawdar úr reggelijéért. A teával perceken belül visszatér.*
- A vándortálra egy kicsit még várnod kell. *mondja, mikor a férfi (fiú?) elé teszi a gőzölgő bögrét* Baarcas mester keresett téged… *a hangján érződik némi aggodalom, mert a termetes kalmár patáliát csapott, mikor az emberei reggel nem mentek dolgozni. Rothawdar úr lehet, hogy nem is tud az egészről…*
*Sergretor uram nagyon eltűnődött valamin. Oda se pillant az áfonyasörre. Még a raktárkészlet felmérése sem rezzenti föl, pedig a hordóvizsgálat a törpék szakterülete, bizonyára sok bölcs megállapításra jutna általa. Mandulaszem végül magára hagyja a zsoldost a gondolataival, mert új vendég érkezik, méghozzá az emeletről: a különös, gyolcsba tekert figura, akit Baarcas mesterrel látott a minap.
Nawanthiri apró meghajlással, kis mosollyal köszön neki, megkérdezi, hogy fekete, gyógy- vagy gyümölcsteát hozhat, és már megy is a konyhába Rothawdar úr reggelijéért. A teával perceken belül visszatér.*
- A vándortálra egy kicsit még várnod kell. *mondja, mikor a férfi (fiú?) elé teszi a gőzölgő bögrét* Baarcas mester keresett téged… *a hangján érződik némi aggodalom, mert a termetes kalmár patáliát csapott, mikor az emberei reggel nem mentek dolgozni. Rothawdar úr lehet, hogy nem is tud az egészről…*
6656. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-06-07 21:00:57
Üzenet elküldve: 2023-06-07 21:00:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 126
Játékstílus: Vakmerő
*Roth ágyban ébred, de nem a megszokott ágyban. nem tudja mire vélni a dolgot, de egy biztos, hogy nagyon fáj a feje és a szája savanyú. Nagy nehezen feltápászkodik az ágyon és körbenéz. Az erszénye a padlón, belőle kigurulva néhány arany. ~Össze kell szednem magam, arra sem emlékszem mit csináltam tegnap. Hogy kerültem ide? hol vagyok egyáltalán.~
Ahogy így gondolkodik annyi az eszébe jut, hogy tegnap este bérel egy Szobat 15 aranyért.
.*
-Ááááhhh...!!!
*Hangos felvilágosodás éri Roth-ot, ahogy eszébe jut ez a részlet, de azt még mindig nem jut eszébe hogy mit is csinált előtte, kivel beszélt vagy mit evett. Egy biztos, hogy ivott elég alaposan, hogy ilyen fejfájással ébredt.
Lassan rendbe teszi magát és megnézi, ugyan hol is aludta az éjjel. Kimegy a szobából és ahogy ismét körbenéz, leesik neki, hogy a Wegtoreni Kalmárnál van.*
//Nawa//
*Lemegy az ivótérbe és enni kér. Rendel egy bögre Teat 4 aranyért, majd 11 aranyért egy adag Vándorok eledelet is.
Miközben az étekre vár, mind körül tekint, hátha lát egy ismerős arcot, igaz az feltúnhet Rothnak, hogy őt egy páran megnézik, de nem tanúsítanak egyéb érdeklődést irányába.
~Hoppá! A felszolgáló hölgy! Tegnapról. Az igen kellemes teremtés. Hátha itt van ma is.~
Boldog mosolyt csal az emlék az arcára, bár ezt senki sem láthatja gyolcsai miatt, legfeljebb aki jobb emberismerő, annak feltűnhet, hogy a szeme csillog halványan az örömtől.
~Hogy is hívták? Nem jut eszembe. De mintha őt látnám?~
határozott tenkintettel figyeli a serénykedő hölgyet, aki csakugyan hasonlóan néz ki, mint aki Rothnak oly annyira megtetszett a tegnap este. Int is neki, remélve, hogy ő hozza ki neki a rendelését.*
Ahogy így gondolkodik annyi az eszébe jut, hogy tegnap este bérel egy Szobat 15 aranyért.
.*-Ááááhhh...!!!
*Hangos felvilágosodás éri Roth-ot, ahogy eszébe jut ez a részlet, de azt még mindig nem jut eszébe hogy mit is csinált előtte, kivel beszélt vagy mit evett. Egy biztos, hogy ivott elég alaposan, hogy ilyen fejfájással ébredt.
Lassan rendbe teszi magát és megnézi, ugyan hol is aludta az éjjel. Kimegy a szobából és ahogy ismét körbenéz, leesik neki, hogy a Wegtoreni Kalmárnál van.*
//Nawa//
*Lemegy az ivótérbe és enni kér. Rendel egy bögre Teat 4 aranyért,
majd 11 aranyért egy adag Vándorok eledelet is. Miközben az étekre vár, mind körül tekint, hátha lát egy ismerős arcot, igaz az feltúnhet Rothnak, hogy őt egy páran megnézik, de nem tanúsítanak egyéb érdeklődést irányába.
~Hoppá! A felszolgáló hölgy! Tegnapról. Az igen kellemes teremtés. Hátha itt van ma is.~
Boldog mosolyt csal az emlék az arcára, bár ezt senki sem láthatja gyolcsai miatt, legfeljebb aki jobb emberismerő, annak feltűnhet, hogy a szeme csillog halványan az örömtől.
~Hogy is hívták? Nem jut eszembe. De mintha őt látnám?~
határozott tenkintettel figyeli a serénykedő hölgyet, aki csakugyan hasonlóan néz ki, mint aki Rothnak oly annyira megtetszett a tegnap este. Int is neki, remélve, hogy ő hozza ki neki a rendelését.*
6655. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-22 20:52:33
Üzenet elküldve: 2023-05-22 20:52:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
// A Sermester öröksége //
*Csak reméli, hogy szegény törpe nem veszi magára, amiért ilyen feszülten fogadja. Igazán nem áll szándékában elriasztani, hiszen nem tehet róla, hogy szerencsétlen pillanatban tért be hozzájuk. Sajnos a vörösnek sikerült akkora követ dobni a szerzetes lelkébe, aminek jó darabig nem fognak elülni a hullámai.*
- Az én nevem… *próbálná viszonozni a vendégük bemutatkozását, de összeszorul a torka. Lehunyja a szemeit, nyel egy nagyot.* Az én nevem… *mindig ezzel a formulával mondja meg a nevét, mert a szörny is e szavakat használta az első találkozásukkor - csak a neve után még folytatta a mondatot. A lány fején úgy robajlik végig a rém hangja, mint egy barlangi folyam: "eljön majd az éjszaka, amikor te leszel az árnyék, és én az ember." Erőnek erejével kinyitja a szemeit.*
- Bocsáss meg, uram. Az én nevem Nawanthiri… *megremeg a hangja* …shardipandra.
*A törpe joviális viselkedése megnyugtatja valamennyire. Elteszi a pénzt, és megpróbál mosolyogni.*
- Utánakérdezek. *mármint a sörkészletnek. Meghajol, és a pult mögé siet. A térdei mintha kocsonyából lennének. Odatesz egy korsót az áfonyás sör csapja alá, kinyitja, és amíg a nedű folyik, megtudakolja Nyikhajtól, mennyi van még a raktárban.
A vén konyhafőnök elég furán néz rá: hát mi köze van a vendégnek ahhoz, mennyi sör van a pincében? Nawanthiri széttárja a kezét, mert hát van némi igazsága Nyikhajnak, de közben meg nem érzi akkora dolognak pár hordó bevallását. Az öreg végül előáll egy mókásnak tűnő ötlettel, mandulaszem pedig kisvártatva visszatér a törpéhez, elébe téve egy korsó szépen habzó áfonyasört.*
- Az a helyzet uram *kezdi a korábbinál sokkal összeszedettebben* hogy a raktárkészletünket sajnos nem oszthatom meg veled. *hamiskásan elmosolyodik* De van rá mód, hogy megtudd, mennyi törpe sörünk van még…
// A Sermester öröksége //
*Csak reméli, hogy szegény törpe nem veszi magára, amiért ilyen feszülten fogadja. Igazán nem áll szándékában elriasztani, hiszen nem tehet róla, hogy szerencsétlen pillanatban tért be hozzájuk. Sajnos a vörösnek sikerült akkora követ dobni a szerzetes lelkébe, aminek jó darabig nem fognak elülni a hullámai.*
- Az én nevem… *próbálná viszonozni a vendégük bemutatkozását, de összeszorul a torka. Lehunyja a szemeit, nyel egy nagyot.* Az én nevem… *mindig ezzel a formulával mondja meg a nevét, mert a szörny is e szavakat használta az első találkozásukkor - csak a neve után még folytatta a mondatot. A lány fején úgy robajlik végig a rém hangja, mint egy barlangi folyam: "eljön majd az éjszaka, amikor te leszel az árnyék, és én az ember." Erőnek erejével kinyitja a szemeit.*
- Bocsáss meg, uram. Az én nevem Nawanthiri… *megremeg a hangja* …shardipandra.
*A törpe joviális viselkedése megnyugtatja valamennyire. Elteszi a pénzt, és megpróbál mosolyogni.*
- Utánakérdezek. *mármint a sörkészletnek. Meghajol, és a pult mögé siet. A térdei mintha kocsonyából lennének. Odatesz egy korsót az áfonyás sör csapja alá, kinyitja, és amíg a nedű folyik, megtudakolja Nyikhajtól, mennyi van még a raktárban.
A vén konyhafőnök elég furán néz rá: hát mi köze van a vendégnek ahhoz, mennyi sör van a pincében? Nawanthiri széttárja a kezét, mert hát van némi igazsága Nyikhajnak, de közben meg nem érzi akkora dolognak pár hordó bevallását. Az öreg végül előáll egy mókásnak tűnő ötlettel, mandulaszem pedig kisvártatva visszatér a törpéhez, elébe téve egy korsó szépen habzó áfonyasört.*
- Az a helyzet uram *kezdi a korábbinál sokkal összeszedettebben* hogy a raktárkészletünket sajnos nem oszthatom meg veled. *hamiskásan elmosolyodik* De van rá mód, hogy megtudd, mennyi törpe sörünk van még…
6654. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-19 16:59:25
Üzenet elküldve: 2023-05-19 16:59:25
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Sermester öröksége //
*Egy amolyan Wegtoreni, színű mokány lányka jön kiszolgálni. Olyan morcos az orcája, de ezt nem tudhatja a mester miért. Tán nem neki szól, reméli.*
- Ser hozott lányom! Sergretor Otitumal, szolgálatodra.
*A harcos sermerster is meghajol miután illendően bemutatkozik. Mégis csak az ősei helye ez a fogadó. Talán ismerték a felmenő mestert is. De a lemenőt most biztosan megismerik.*
- Méz, búza áfonya?! Nosza hozz kérlek egy áfonyát. Csakis törpét. Ritka serfajta az áfonya. Lássuk miféle főzet!
* A mester kicsengeti a 17 aranytot a Törpe sörért. A lányka megbiztatja a mester elődjéről.*
- Jó beszélsz lányom. A lapos arany is előkerül.
*Máskor is eltűnt már az öreg mester, de ez most más. Talán még visszatér a tél derekáig. Közben meg egy vörös fehérnép iszkol el, amint a mester betoppan. Valami bokor zörgés lehetett a háttérben, de ugye ezt a mester nem tudhatja csak az arcokból olvassa le. No de most a seré a főszerep. Már várja, hogy a száraztorkú betegségét csillapítsa egy jó pofa serrel.*
- Aztán mennyi van még ezekből a törpe serekből?
*Már csak úgy megkérdi nagy kíváncsiságból. Mert ugye a ser nem tart örökké, főleg ilyen száraz torkú népség között. Szükség lehet egy jó harcos sermesterre. No de ez majd kiderül.*
*Egy amolyan Wegtoreni, színű mokány lányka jön kiszolgálni. Olyan morcos az orcája, de ezt nem tudhatja a mester miért. Tán nem neki szól, reméli.*
- Ser hozott lányom! Sergretor Otitumal, szolgálatodra.
*A harcos sermerster is meghajol miután illendően bemutatkozik. Mégis csak az ősei helye ez a fogadó. Talán ismerték a felmenő mestert is. De a lemenőt most biztosan megismerik.*
- Méz, búza áfonya?! Nosza hozz kérlek egy áfonyát. Csakis törpét. Ritka serfajta az áfonya. Lássuk miféle főzet!
* A mester kicsengeti a 17 aranytot a Törpe sörért.
A lányka megbiztatja a mester elődjéről.*- Jó beszélsz lányom. A lapos arany is előkerül.
*Máskor is eltűnt már az öreg mester, de ez most más. Talán még visszatér a tél derekáig. Közben meg egy vörös fehérnép iszkol el, amint a mester betoppan. Valami bokor zörgés lehetett a háttérben, de ugye ezt a mester nem tudhatja csak az arcokból olvassa le. No de most a seré a főszerep. Már várja, hogy a száraztorkú betegségét csillapítsa egy jó pofa serrel.*
- Aztán mennyi van még ezekből a törpe serekből?
*Már csak úgy megkérdi nagy kíváncsiságból. Mert ugye a ser nem tart örökké, főleg ilyen száraz torkú népség között. Szükség lehet egy jó harcos sermesterre. No de ez majd kiderül.*
6653. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-16 05:30:49
Üzenet elküldve: 2023-05-16 05:30:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
// A Sermester öröksége //
*Nem éri teljesen váratlanul a reakció, ahogy a vádak sem teljesen alaptalanok arról, hogy Yeza olykor előbb szól vagy cselekszik, mint hogy átgondolná előbb a dolgokat. Rá lehet fogni a wegtoreni virtusra is, de ez inkább jellemből fakad.
Mindenki szeret mást okolni a bajokért, és főként szeret bármi vagy bárki mással szembenézni miattuk, csak hogy önmagával ne kelljen. Ez mindig kényes dolog.
Talán igaza van, talán nem. A vörös kevéssé hisz a rosszindulatú démonok, zavaros elveket megtestesítő entitások, néma istenek befolyásában. Odáig azért nem menne, hogy megkérdőjelezze létüket, de általában inkább csak könnyen előcitálható indokként szolgálnak, ahogy észrevette. Ha léteznek is ezek az erők, hiszi, hogy a hatalmuk mozgató ereje akkor se más, mint a halandó, esendő lélek gyengesége. Bizonytalanság, fájdalom, düh, nagyravágyás, szeretetéhség... Világformáló erők lakoznak a lélek mélyén, melyekkel oly kevesen tudnak bánni, vagy akár csak kordában tartani őket.
Yeza nem szól többet. Ismeri már ennek a menetét. A tóba dobott kövek hullámokat vetnek. Ő pedig már-már kényszeres hajigáló, s mint ilyen, meglehetős rutinja van azokkal a bizonyos hullámokkal is. Látja a mandulaszemekben éledő elemi felháborodást, a megfeszülő izmokat... kész megvédeni magát, ha arra kerülne sor, de a helyzetet tekintve inkább arra törekedne, hogy gyorsan kereket oldhasson, ha úgy alakul. A véleménye egy felettébb érzékeny pontba fúródott tüske, amit felháborodás ide vagy oda, nem szándékozik visszavonni. Akkor se tenné, ha többet tudna az egész hátteréről. Jól ismeri a bántalmazó kapcsolatok jellemző, alattomos béklyóit, hisz a mai napig ilyen fűzi a Főnix Házához. Gyűlöli... és hozzá tartozik.
A kedélyek tovább élesedésének végül az újonnan érkező vendég szab gátat. Yeza jobbnak látja, ha ezúttal nem feszíti tovább a húrt. Elvégre nem az ő dolga. Míg Nawa felveszi a rendelést, ő kislisszol korábbi helyére, a fogadó elé, hogy ne feszélyezze a mandulaszeműt.*
// A Sermester öröksége //
*Nem éri teljesen váratlanul a reakció, ahogy a vádak sem teljesen alaptalanok arról, hogy Yeza olykor előbb szól vagy cselekszik, mint hogy átgondolná előbb a dolgokat. Rá lehet fogni a wegtoreni virtusra is, de ez inkább jellemből fakad.
Mindenki szeret mást okolni a bajokért, és főként szeret bármi vagy bárki mással szembenézni miattuk, csak hogy önmagával ne kelljen. Ez mindig kényes dolog.
Talán igaza van, talán nem. A vörös kevéssé hisz a rosszindulatú démonok, zavaros elveket megtestesítő entitások, néma istenek befolyásában. Odáig azért nem menne, hogy megkérdőjelezze létüket, de általában inkább csak könnyen előcitálható indokként szolgálnak, ahogy észrevette. Ha léteznek is ezek az erők, hiszi, hogy a hatalmuk mozgató ereje akkor se más, mint a halandó, esendő lélek gyengesége. Bizonytalanság, fájdalom, düh, nagyravágyás, szeretetéhség... Világformáló erők lakoznak a lélek mélyén, melyekkel oly kevesen tudnak bánni, vagy akár csak kordában tartani őket.
Yeza nem szól többet. Ismeri már ennek a menetét. A tóba dobott kövek hullámokat vetnek. Ő pedig már-már kényszeres hajigáló, s mint ilyen, meglehetős rutinja van azokkal a bizonyos hullámokkal is. Látja a mandulaszemekben éledő elemi felháborodást, a megfeszülő izmokat... kész megvédeni magát, ha arra kerülne sor, de a helyzetet tekintve inkább arra törekedne, hogy gyorsan kereket oldhasson, ha úgy alakul. A véleménye egy felettébb érzékeny pontba fúródott tüske, amit felháborodás ide vagy oda, nem szándékozik visszavonni. Akkor se tenné, ha többet tudna az egész hátteréről. Jól ismeri a bántalmazó kapcsolatok jellemző, alattomos béklyóit, hisz a mai napig ilyen fűzi a Főnix Házához. Gyűlöli... és hozzá tartozik.
A kedélyek tovább élesedésének végül az újonnan érkező vendég szab gátat. Yeza jobbnak látja, ha ezúttal nem feszíti tovább a húrt. Elvégre nem az ő dolga. Míg Nawa felveszi a rendelést, ő kislisszol korábbi helyére, a fogadó elé, hogy ne feszélyezze a mandulaszeműt.*
6652. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-14 08:00:53
Üzenet elküldve: 2023-05-14 08:00:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
// A Sermester öröksége //
*Nehéz valakit földhözragadt gondolkodásmóddal megmérni, akinek az álom sosem válik el élesen a valóságtól, és az idő síkjai össze-összecsúsznak a térben. A szerzetest rendszeresen nézik bolondnak, ám amíg a téboly gúzsba köt, ez az örökös álomidőben-létezés felszabadít, és olyan helyekre is elvezet, ahová a józan ész aligha. A tenger szívében lakó mesterről Nawanthiri soha nem hallott senkitől, csak tudta, hogy ott kell, legyen. Ha a folyót követed, elérsz a forráshoz. Ha a hegyet követed, elérsz a csúcshoz. Az út megmutatja magát, míg jársz rajta. Lám, most már tudja, hogy egy nomád csontvetőt kell keresnie, aki a lélekben és a jövendőben olvas. Hamarosan talán a sziget pontos helye is meglesz.
A beszélgetés azonban nem várt fordulatot vesz. Szelíd természet ide, szerzetesi jó nevelés oda, mandulaszemnek nem kell a drámáért a szomszédba mennie, és amikor a koleganője felveti, hogy még >> ő << ragaszkodna a szörnyhöz, agyába szökik a vér. Egyszerre tolul föl benne az összes borzalom, amit átélt amiatt a dög miatt. A hárpiák, a testvéreit belülről felfaló miriádnyi pók, a pár elkapott mondat, hogy két szerzetes nyomorék gyereke volna, és mindenkinek jobb lesz, ha megölik. Az iszap íze a szájában. A hajnal, amikor úgy tért nyugovóra az erdőben, hogy Nawanthirishardipandra átöleli hátulról, és már nem tudta eldönteni, hogy a rém teste meleg, vagy az övé jéghideg, mint egy sötét, feneketlen tó vize…*
- Hogy… *mindkét keze ökölbe szorul, a szemei villámot vetnek, ahogy dühösen ellöki magát a pulttól. A halántékán lüktetni kezd egy ér.* Miket beszélsz...!!!
*A felháborodástól úgy kell kipréselnie magából a szavakat. Mondana még ennél cifrábbakat is, ám ekkor a fogadó ajtaja kinyílik, és egy zsoldosforma törpe lép be rajta. Nawanthiri odakapja a tekintetét, de aztán visszafordítja a vörösre. Nem nehéz belőle kiolvasni, hogy csak azért nem képeli föl, mert a vendég előtt nem fog jelenetet rendezni. Vesz egy mély levegőt, és vészjóslóan puha léptekkel elindul, hogy kiszolgálja.*
*Amikor Sergretor asztalához ér, üdvözli, és enyhén, derékból meg is hajol feléje. A zaklatottságát csak úgy-ahogy sikerül palástolnia, de nagyon küzd, hogy legalább a hangján ne lehessen érezni.*
- Milyen sört hozhatok neked, uram? Van wegtoreni világos, és háromféle törpe sör: méz-, búza- meg áfonya.
*Az öreg Elgretort sajnos nem ismerte, így arról sem tud, hogy az említett törpe söröket éppen neki köszönheti a Ház. Pár megnyugtató szót azért megpróbál szólni az érdekében: az igaz kenyér előbb-utóbb mindenkit hazahoz, biztosan előkerül ő is. Egy törpe serfőző mester nem veszhet el csak úgy!*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.14 08:41:48
// A Sermester öröksége //
*Nehéz valakit földhözragadt gondolkodásmóddal megmérni, akinek az álom sosem válik el élesen a valóságtól, és az idő síkjai össze-összecsúsznak a térben. A szerzetest rendszeresen nézik bolondnak, ám amíg a téboly gúzsba köt, ez az örökös álomidőben-létezés felszabadít, és olyan helyekre is elvezet, ahová a józan ész aligha. A tenger szívében lakó mesterről Nawanthiri soha nem hallott senkitől, csak tudta, hogy ott kell, legyen. Ha a folyót követed, elérsz a forráshoz. Ha a hegyet követed, elérsz a csúcshoz. Az út megmutatja magát, míg jársz rajta. Lám, most már tudja, hogy egy nomád csontvetőt kell keresnie, aki a lélekben és a jövendőben olvas. Hamarosan talán a sziget pontos helye is meglesz.
A beszélgetés azonban nem várt fordulatot vesz. Szelíd természet ide, szerzetesi jó nevelés oda, mandulaszemnek nem kell a drámáért a szomszédba mennie, és amikor a koleganője felveti, hogy még >> ő << ragaszkodna a szörnyhöz, agyába szökik a vér. Egyszerre tolul föl benne az összes borzalom, amit átélt amiatt a dög miatt. A hárpiák, a testvéreit belülről felfaló miriádnyi pók, a pár elkapott mondat, hogy két szerzetes nyomorék gyereke volna, és mindenkinek jobb lesz, ha megölik. Az iszap íze a szájában. A hajnal, amikor úgy tért nyugovóra az erdőben, hogy Nawanthirishardipandra átöleli hátulról, és már nem tudta eldönteni, hogy a rém teste meleg, vagy az övé jéghideg, mint egy sötét, feneketlen tó vize…*
- Hogy… *mindkét keze ökölbe szorul, a szemei villámot vetnek, ahogy dühösen ellöki magát a pulttól. A halántékán lüktetni kezd egy ér.* Miket beszélsz...!!!
*A felháborodástól úgy kell kipréselnie magából a szavakat. Mondana még ennél cifrábbakat is, ám ekkor a fogadó ajtaja kinyílik, és egy zsoldosforma törpe lép be rajta. Nawanthiri odakapja a tekintetét, de aztán visszafordítja a vörösre. Nem nehéz belőle kiolvasni, hogy csak azért nem képeli föl, mert a vendég előtt nem fog jelenetet rendezni. Vesz egy mély levegőt, és vészjóslóan puha léptekkel elindul, hogy kiszolgálja.*
*Amikor Sergretor asztalához ér, üdvözli, és enyhén, derékból meg is hajol feléje. A zaklatottságát csak úgy-ahogy sikerül palástolnia, de nagyon küzd, hogy legalább a hangján ne lehessen érezni.*
- Milyen sört hozhatok neked, uram? Van wegtoreni világos, és háromféle törpe sör: méz-, búza- meg áfonya.
*Az öreg Elgretort sajnos nem ismerte, így arról sem tud, hogy az említett törpe söröket éppen neki köszönheti a Ház. Pár megnyugtató szót azért megpróbál szólni az érdekében: az igaz kenyér előbb-utóbb mindenkit hazahoz, biztosan előkerül ő is. Egy törpe serfőző mester nem veszhet el csak úgy!*
A hozzászólás írója (Nawanthiri Shardipandra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.05.14 08:41:48
6651. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-13 18:15:51
Üzenet elküldve: 2023-05-13 18:15:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// A Sermester öröksége //
*Sergretor a harcos serfőző belép a Wegtoreni kalmár fogadóba. Nem éppen serfőző mesternek néz ki. Inkább egy háborúra készülő törpe harcosra. Lassan körbenéz, szemügyre veszi a helyet. A füstös környezetben megcsapja az alkoholos italok és a főtt ételek illata. Hallja az asztalokon zajló beszélgetéseket, a poharak összekoccanását, a nevetéseket és az üvegek kinyitásának hangját. Végül leül az egyik asztalhoz, és rendel egy pohár sört.
- Egy pohár sert, apám tiszteletére!
*mondja határozottan a pincérnek akárki legyen is az. Sergretor hosszú pillanatig elgondolkodik, majd fájdalmasan sóhajt fel.
- Sajnos, lehet már nincs köztünk. Nemrég veszett nyoma egy serfőző verseny után.
*válaszolja. Amíg Sergretor várakozik a sörére, az érzékszervei a fogadóra és az ott zajló életre figyelnek. Hallja a zajt, amit a környező asztalokon ülők generálnak, látja az emberek arcának kifejezéseit, ahogy a porhanyós főtt húsba harapnak és érzi az italok és az ételek ízét amit a környékén falnak a jó népek. Ez feledteti egy kicsit a fájdalmát. Úgy dönt, hogy még marad egy kicsit, hogy megpihenjen az utazásból és átgondolja a további terveit. Elvégre még sok dolga van az életben, és apja minden bizonnyal szerette volna, ha boldog és sikeres lesz.*
*Sergretor a harcos serfőző belép a Wegtoreni kalmár fogadóba. Nem éppen serfőző mesternek néz ki. Inkább egy háborúra készülő törpe harcosra. Lassan körbenéz, szemügyre veszi a helyet. A füstös környezetben megcsapja az alkoholos italok és a főtt ételek illata. Hallja az asztalokon zajló beszélgetéseket, a poharak összekoccanását, a nevetéseket és az üvegek kinyitásának hangját. Végül leül az egyik asztalhoz, és rendel egy pohár sört.
- Egy pohár sert, apám tiszteletére!
*mondja határozottan a pincérnek akárki legyen is az. Sergretor hosszú pillanatig elgondolkodik, majd fájdalmasan sóhajt fel.
- Sajnos, lehet már nincs köztünk. Nemrég veszett nyoma egy serfőző verseny után.
*válaszolja. Amíg Sergretor várakozik a sörére, az érzékszervei a fogadóra és az ott zajló életre figyelnek. Hallja a zajt, amit a környező asztalokon ülők generálnak, látja az emberek arcának kifejezéseit, ahogy a porhanyós főtt húsba harapnak és érzi az italok és az ételek ízét amit a környékén falnak a jó népek. Ez feledteti egy kicsit a fájdalmát. Úgy dönt, hogy még marad egy kicsit, hogy megpihenjen az utazásból és átgondolja a további terveit. Elvégre még sok dolga van az életben, és apja minden bizonnyal szerette volna, ha boldog és sikeres lesz.*
6650. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-11 06:13:20
Üzenet elküldve: 2023-05-11 06:13:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
*Megáll a korty közben, amikor a mandulaszemű belekezd a mondandójába. Egyrészt, mert hirtelen nem érti, hogy vág ez ide, másrészt meg realizálódik benne, hogy az a nyelvtörő, amit a másik visel név gyanánt, a leírás szerint az _egyszerűbb_ kategóriába tartozik.
Lenyeli a kortyot és lenyalja az ajkáról az édes-savanykás ízt, miközben figyelmét Nawa elbeszélésére fókuszálja. Meglepő kiváltságnak tartja, hogy egyszeriben így megnyílik neki, főleg az elmúlt időszak viszonyát tekintve. Valószínűsíti, hogy a távozás és a váltó említése okán Yeza arcára kiült nyomorúság játszhat közre a dologban. Mindenesetre igyekszik figyelni minden részletre, s ha lehet, a részletek mögé látni a hallottak kapcsán.
A wegtoreniek nagy része felettébb babonás, de ez mégis valahogy egész földhözragadt gondolkodásmóddal ötvöződik. Bár Nawát valóban éles eszű, józan logikával megáldott embernek ismerte meg, de ott volt például Szvörcs, aki a Wegtoreni Nagy Arénától nem messze vitte jólmenő kelmefestő üzletét. A legtöbbször teljesen normális, jó humorú, sőt, fifikás mesterembernek mutatkozott, de olykor teljesen elmentek nála otthonról. Egy Art Thenior nevű köpcös gnómhoz beszélt, akit rajta kívül senki se látott. És sokat vitatkoztak. Nagyon sokat. Egyre többet és egyre gyakrabban. De Yeza nem von le elhamarkodott következtetéseket azon túl, hogy több oldalról járja körbe a hallottakat. Töprengő tekintete a mandulavágású szemek mélyét fürkészi.*
- Hallottam egy látóról, aki a Déltenger egyik szigetén él. Azt mondják, a szigetet csak az találja meg, akinek meg kell találnia. Nomád csontvető, aki a lélekben és a jövendőben olvas. De... *lepillant az italára és apró mozdulatokkal körbeforgatja a poharat.* - Ha ez a te szörnyeteged ennyire ragaszkodik hozzád, hogy még a halálból is visszatér minduntalan... *Felpillant Nawanthirire.* - Nem lehet, hogy te is kapaszkodsz őbelé?
*Megáll a korty közben, amikor a mandulaszemű belekezd a mondandójába. Egyrészt, mert hirtelen nem érti, hogy vág ez ide, másrészt meg realizálódik benne, hogy az a nyelvtörő, amit a másik visel név gyanánt, a leírás szerint az _egyszerűbb_ kategóriába tartozik.
Lenyeli a kortyot és lenyalja az ajkáról az édes-savanykás ízt, miközben figyelmét Nawa elbeszélésére fókuszálja. Meglepő kiváltságnak tartja, hogy egyszeriben így megnyílik neki, főleg az elmúlt időszak viszonyát tekintve. Valószínűsíti, hogy a távozás és a váltó említése okán Yeza arcára kiült nyomorúság játszhat közre a dologban. Mindenesetre igyekszik figyelni minden részletre, s ha lehet, a részletek mögé látni a hallottak kapcsán.
A wegtoreniek nagy része felettébb babonás, de ez mégis valahogy egész földhözragadt gondolkodásmóddal ötvöződik. Bár Nawát valóban éles eszű, józan logikával megáldott embernek ismerte meg, de ott volt például Szvörcs, aki a Wegtoreni Nagy Arénától nem messze vitte jólmenő kelmefestő üzletét. A legtöbbször teljesen normális, jó humorú, sőt, fifikás mesterembernek mutatkozott, de olykor teljesen elmentek nála otthonról. Egy Art Thenior nevű köpcös gnómhoz beszélt, akit rajta kívül senki se látott. És sokat vitatkoztak. Nagyon sokat. Egyre többet és egyre gyakrabban. De Yeza nem von le elhamarkodott következtetéseket azon túl, hogy több oldalról járja körbe a hallottakat. Töprengő tekintete a mandulavágású szemek mélyét fürkészi.*
- Hallottam egy látóról, aki a Déltenger egyik szigetén él. Azt mondják, a szigetet csak az találja meg, akinek meg kell találnia. Nomád csontvető, aki a lélekben és a jövendőben olvas. De... *lepillant az italára és apró mozdulatokkal körbeforgatja a poharat.* - Ha ez a te szörnyeteged ennyire ragaszkodik hozzád, hogy még a halálból is visszatér minduntalan... *Felpillant Nawanthirire.* - Nem lehet, hogy te is kapaszkodsz őbelé?
6649. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-09 06:31:19
Üzenet elküldve: 2023-05-09 06:31:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Dehogy fogja próbára tenni! Olyat az ember lánya akkor csinál, ha a dolognak más kimenetele is lehet, mint hogy kinevetik. Nawanthiri véleménye szerint a lándzsanyél-fiaskó története annyira abszurd, hogy az elmesélése is önálló, teljes jogú fiaskót eredményez. Szeretne azzal takarózni, hogy ilyet nem lehet kitalálni, de sajnos van az a rozzant elme, amelynek sikerülne. Yeza figyelmét szerencsére elvonja a váltó, mandulaszem pedig nem is szeretné elterelni róla. Nem könnyű téma az sem. A vörösnek is szíverősítő kell hozzá.
A szerzetes ugyan sosem kérdezte Aztyant, vagy akár Cha'ysst, miben állapodtak meg Asgron Wergensonnal, vagy egyáltalán hol tart az ügy, de a nagy csönd feltűnt neki. Ha lett volna elmozdulás, a kolléganője viselkedésén biztos látszott volna. És abból, ahogy Yeza rátölti a rumot az uborkalére, ahogy mosolyog flegmán, Nawanthirinek olyan érzése támad, hogy azt a váltót talán soha nem is fogják kiállítani, mert a bárónak nem áll érdekében. Alig észrevehetően összeszorul a szája. Nyel egyet, és hagyja a fenébe a pohárfényesítést. Letámaszkodik a tenyereivel a pultra, sóhajt nehézkesen, aztán szemébe néz a vörösnek.*
- A Mélységet Járó szerzetesek neve mindig feladvány. Az egyszerűbbek gyakran olyasmire utalnak, amit le kell győzni. A nehezebbek nagyon elvontak, csak a viselőjük meg a mestere tudja, mit jelentenek.
*Ellöki magát a pulttól, nagy kezeit karba fonja. Aztán az oldalával mégis a pultnak dől. Halkan megnyikordul a súlya alatt.*
- Nawanthirishardipandra egy arctalan szörny, aki a fájdalmamon élősködik. Ott van az álmaimban, de sokszor látom ébren is. Főleg, ha egyedül vagyok. Ezerszer megöltem már, mindig feltámadt.
*Erős fenntartásokkal, de csak belekortyol az uborkalébe. Borzasztó íze van. Igyekszik nem mutatni.* És mialatt lándzsanyélért voltam, majdnem vízbe fojtott.
*Mély levegő. Vet egy pillantást a limonádéjára, de végül nem nyúl hozzá, csak kifújja a levegőt.*
- Azért jöttem Artheniorba, hátha itt találok olyan mestert, aki segíthet. Nem találtam, de a déli szigeteken él egy. Oda kell mennem. Nem hiszem, hogy visszajövök. Csak Ukromot várom, mert szeretnék tőle elbúcsúzni.
*Ha Yeza egy kicsit is tud olvasni az emberek szívében, érezheti, hogy sokkal sötétebb történet ez, mint amilyennek a szerzetes által elmondottak mutatják. Főleg, mert Nawanthiri teljesen épelméjűnek tűnik. Csak ott vibrál a tagjaiban az a baljós feszültség, ami a szántókon is.*
*Dehogy fogja próbára tenni! Olyat az ember lánya akkor csinál, ha a dolognak más kimenetele is lehet, mint hogy kinevetik. Nawanthiri véleménye szerint a lándzsanyél-fiaskó története annyira abszurd, hogy az elmesélése is önálló, teljes jogú fiaskót eredményez. Szeretne azzal takarózni, hogy ilyet nem lehet kitalálni, de sajnos van az a rozzant elme, amelynek sikerülne. Yeza figyelmét szerencsére elvonja a váltó, mandulaszem pedig nem is szeretné elterelni róla. Nem könnyű téma az sem. A vörösnek is szíverősítő kell hozzá.
A szerzetes ugyan sosem kérdezte Aztyant, vagy akár Cha'ysst, miben állapodtak meg Asgron Wergensonnal, vagy egyáltalán hol tart az ügy, de a nagy csönd feltűnt neki. Ha lett volna elmozdulás, a kolléganője viselkedésén biztos látszott volna. És abból, ahogy Yeza rátölti a rumot az uborkalére, ahogy mosolyog flegmán, Nawanthirinek olyan érzése támad, hogy azt a váltót talán soha nem is fogják kiállítani, mert a bárónak nem áll érdekében. Alig észrevehetően összeszorul a szája. Nyel egyet, és hagyja a fenébe a pohárfényesítést. Letámaszkodik a tenyereivel a pultra, sóhajt nehézkesen, aztán szemébe néz a vörösnek.*
- A Mélységet Járó szerzetesek neve mindig feladvány. Az egyszerűbbek gyakran olyasmire utalnak, amit le kell győzni. A nehezebbek nagyon elvontak, csak a viselőjük meg a mestere tudja, mit jelentenek.
*Ellöki magát a pulttól, nagy kezeit karba fonja. Aztán az oldalával mégis a pultnak dől. Halkan megnyikordul a súlya alatt.*
- Nawanthirishardipandra egy arctalan szörny, aki a fájdalmamon élősködik. Ott van az álmaimban, de sokszor látom ébren is. Főleg, ha egyedül vagyok. Ezerszer megöltem már, mindig feltámadt.
*Erős fenntartásokkal, de csak belekortyol az uborkalébe. Borzasztó íze van. Igyekszik nem mutatni.* És mialatt lándzsanyélért voltam, majdnem vízbe fojtott.
*Mély levegő. Vet egy pillantást a limonádéjára, de végül nem nyúl hozzá, csak kifújja a levegőt.*
- Azért jöttem Artheniorba, hátha itt találok olyan mestert, aki segíthet. Nem találtam, de a déli szigeteken él egy. Oda kell mennem. Nem hiszem, hogy visszajövök. Csak Ukromot várom, mert szeretnék tőle elbúcsúzni.
*Ha Yeza egy kicsit is tud olvasni az emberek szívében, érezheti, hogy sokkal sötétebb történet ez, mint amilyennek a szerzetes által elmondottak mutatják. Főleg, mert Nawanthiri teljesen épelméjűnek tűnik. Csak ott vibrál a tagjaiban az a baljós feszültség, ami a szántókon is.*
6648. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-08 06:48:11
Üzenet elküldve: 2023-05-08 06:48:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
*Próbálja figyelmen kívül hagyni, hogy Nawa semminemű szándékot nem mutat rá, hogy legalább belekóstoljon a kitöltött frissítőbe. Megköszönte, de a vörösnek nincs kétsége afelől, hogy ez a bizalmatlanság neki szól.
Mi tagadás, azt látva, hogy a másik mennyit tesz-vesz a fogadóban, elülteti benne az érzést, hogy ő maga milyen haszontalan. Jó, néha leszed pár asztalt és besegít a kiszolgálásban, de takarítani vagy mosogatni... na azt már nem veszi a nyakába. Mentegetőleg felszólal benne, hogy valószínűleg nem is várják el tőle, de akkor is bántó a kontraszt, hogy Nawa hasonló helyzetben magától is megteszi mindezt. Nyilván ezek az érzések nem segítenek rajta, hogy sikeresen temesse be a kettejük között mélyülő árkot, de igyekszik nem ő lenni, aki nem tesz efelé lépést se.
~Én megpróbáltam.~ A gondolatban mellékelt vállvonás után azonban nem kis meglepetésére válasz érkezik a mandulaszeműtől. Méghozzá elég érdekes. Ha nem így kezdené, talán Yezának eszébe se jutott volna kételkedni, most viszont már ott motoszkál a fejében, hogy tényleg csak a bolondját akarják járatni vele.*
- Tégy próbára *kortyol bele a fanyar-édeskés italba, amit a frissen szelt uborka és citrom aromája leng körül bizarr, de tagadhatatlanul kellemes összhangban.
Az elbeszélés elé viszont beslisszol egy megjegyzés, ami megkeseríti Yeza szájában azt a harmonikus ízélményt nyújtó kortyot. Több okból is. Nawa a Váltójáról beszél. Egy olyan dologról, ami kényes és személyes dolog a számára, és amit nem ő osztott meg vele. A Báró meg Aztyan... ez hármójuk közti üzlet volt. Mintha mások elé teregették volna ki a szennyesét. Próbálja méltósággal viselni, de Yezának ez sosem ment túl jól. Átnyúl egy üveg fehér rumért és jó adagot tölt rá az uborkák és citromok nyakára, aztán két öblös kortyot mindjárt le is küld a szesszel felütött italból.*
- Az ígéretek már csak ilyenek *mormolja egy fanyar fintor mellékágán, aztán csak legyint, flegmán elhessentve az önvádat.* - Megoldódik. *A slendrián kis mosoly mögött viszont baljós és nyomorult hangulat kapaszkodik meg, ami olykor egészen a kilátástalanság mélyébe húzza. De most nincs egyedül. Nem engedheti meg magának ezt a luxust, szóval próbál a hallottak azon részére fókuszálni, ami mást is érint.*
- Miért? És meddig? *buknak ki belőle a kérdések önkéntelenül is.* - És hol van az egyáltalán?
*Próbálja figyelmen kívül hagyni, hogy Nawa semminemű szándékot nem mutat rá, hogy legalább belekóstoljon a kitöltött frissítőbe. Megköszönte, de a vörösnek nincs kétsége afelől, hogy ez a bizalmatlanság neki szól.
Mi tagadás, azt látva, hogy a másik mennyit tesz-vesz a fogadóban, elülteti benne az érzést, hogy ő maga milyen haszontalan. Jó, néha leszed pár asztalt és besegít a kiszolgálásban, de takarítani vagy mosogatni... na azt már nem veszi a nyakába. Mentegetőleg felszólal benne, hogy valószínűleg nem is várják el tőle, de akkor is bántó a kontraszt, hogy Nawa hasonló helyzetben magától is megteszi mindezt. Nyilván ezek az érzések nem segítenek rajta, hogy sikeresen temesse be a kettejük között mélyülő árkot, de igyekszik nem ő lenni, aki nem tesz efelé lépést se.
~Én megpróbáltam.~ A gondolatban mellékelt vállvonás után azonban nem kis meglepetésére válasz érkezik a mandulaszeműtől. Méghozzá elég érdekes. Ha nem így kezdené, talán Yezának eszébe se jutott volna kételkedni, most viszont már ott motoszkál a fejében, hogy tényleg csak a bolondját akarják járatni vele.*
- Tégy próbára *kortyol bele a fanyar-édeskés italba, amit a frissen szelt uborka és citrom aromája leng körül bizarr, de tagadhatatlanul kellemes összhangban.
Az elbeszélés elé viszont beslisszol egy megjegyzés, ami megkeseríti Yeza szájában azt a harmonikus ízélményt nyújtó kortyot. Több okból is. Nawa a Váltójáról beszél. Egy olyan dologról, ami kényes és személyes dolog a számára, és amit nem ő osztott meg vele. A Báró meg Aztyan... ez hármójuk közti üzlet volt. Mintha mások elé teregették volna ki a szennyesét. Próbálja méltósággal viselni, de Yezának ez sosem ment túl jól. Átnyúl egy üveg fehér rumért és jó adagot tölt rá az uborkák és citromok nyakára, aztán két öblös kortyot mindjárt le is küld a szesszel felütött italból.*
- Az ígéretek már csak ilyenek *mormolja egy fanyar fintor mellékágán, aztán csak legyint, flegmán elhessentve az önvádat.* - Megoldódik. *A slendrián kis mosoly mögött viszont baljós és nyomorult hangulat kapaszkodik meg, ami olykor egészen a kilátástalanság mélyébe húzza. De most nincs egyedül. Nem engedheti meg magának ezt a luxust, szóval próbál a hallottak azon részére fókuszálni, ami mást is érint.*
- Miért? És meddig? *buknak ki belőle a kérdések önkéntelenül is.* - És hol van az egyáltalán?
6647. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-07 14:49:24
Üzenet elküldve: 2023-05-07 14:49:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*A napsugár bekönyököl az ablakon. Kintről gyalogjárók, hátasok, szekerek hangja szűrődik be, és a szüreti nótát valaki más is ismeri: dúdolással csatlakozik a füttyhöz. Az ivó közben tisztává varázsolódik, és várja az új vendégeket. Vannak ilyen szép napok.
A szerzetes hagyja, hogy a rendezkedés kitöltse a gondolatait, de nem fordul igazán magába, így Yeza hangját is hamar felismeri. Nem akar kimenni hozzá. Mit mondhatna neki? Olyanok ők ketten, mint a víz meg az olaj, hiába a közös wegtoreni gyökerek. Inkább összerendezi a pultot, mikor a söpréssel végez: ellenőrzi, van-e még elég sör a csapra vert hordókban, a konyhából tiszta korsókat, poharakat hoz, megigazítja az egymásra pakolt étlapokat, fényesre törli a söntést. A fütyörészést nem folytatja.
Aztán a kolléganője bejön magától. Talán a csend hívja be, talán a fejében forgat valamit. Nawanthiri udvariasan köszön neki, de semmi több. Aztán kap tőle egy pohár… uborkás… limonádét? Értetlenül pislog előbb az italra, majd Yezára. Nem nyúl a fura löttyhöz, de az iménti udvariassággal szépen megköszöni, és bólint: meleg van. Hát igen.
Amikor a vörös megpróbál beszélgetést kezdeményezni, meglepetten pillant föl a törölgetésből. Nem tudja mire vélni a dolgot. Rossz szándékot nem érez ki a kolléganője hangjából, csak hát megszokta, hogy Yezát saját magán kívül kizárólag a nagy hatalmú férfiak érdeklik.*
- Nem hinnéd el. *feleli egy lemondó fejcsóválás kíséretében* Azt hinnéd, csak kitalálom az egészet.
*Ha neki mesélnék, a szerzetes is így gondolná, annyira valószerűtlen história. Nem véletlenül hallgatott róla a heges arcú főnökük előtt. Hogy ne legyen olyan kínos az egész helyzet, minden csaposok bevált módszeréhez folyamodik: egy ronggyal fényesíteni kezdi az amúgy tiszta poharakat.*
- Amikor Aztyan fölvett a Házhoz, megígértem neki, hogy segítek megszerezni a váltód. *mondja aztán csendesen* Sajnálom, hogy nem tudom betartani. El kell mennem a tenger szívébe.
*A napsugár bekönyököl az ablakon. Kintről gyalogjárók, hátasok, szekerek hangja szűrődik be, és a szüreti nótát valaki más is ismeri: dúdolással csatlakozik a füttyhöz. Az ivó közben tisztává varázsolódik, és várja az új vendégeket. Vannak ilyen szép napok.
A szerzetes hagyja, hogy a rendezkedés kitöltse a gondolatait, de nem fordul igazán magába, így Yeza hangját is hamar felismeri. Nem akar kimenni hozzá. Mit mondhatna neki? Olyanok ők ketten, mint a víz meg az olaj, hiába a közös wegtoreni gyökerek. Inkább összerendezi a pultot, mikor a söpréssel végez: ellenőrzi, van-e még elég sör a csapra vert hordókban, a konyhából tiszta korsókat, poharakat hoz, megigazítja az egymásra pakolt étlapokat, fényesre törli a söntést. A fütyörészést nem folytatja.
Aztán a kolléganője bejön magától. Talán a csend hívja be, talán a fejében forgat valamit. Nawanthiri udvariasan köszön neki, de semmi több. Aztán kap tőle egy pohár… uborkás… limonádét? Értetlenül pislog előbb az italra, majd Yezára. Nem nyúl a fura löttyhöz, de az iménti udvariassággal szépen megköszöni, és bólint: meleg van. Hát igen.
Amikor a vörös megpróbál beszélgetést kezdeményezni, meglepetten pillant föl a törölgetésből. Nem tudja mire vélni a dolgot. Rossz szándékot nem érez ki a kolléganője hangjából, csak hát megszokta, hogy Yezát saját magán kívül kizárólag a nagy hatalmú férfiak érdeklik.*
- Nem hinnéd el. *feleli egy lemondó fejcsóválás kíséretében* Azt hinnéd, csak kitalálom az egészet.
*Ha neki mesélnék, a szerzetes is így gondolná, annyira valószerűtlen história. Nem véletlenül hallgatott róla a heges arcú főnökük előtt. Hogy ne legyen olyan kínos az egész helyzet, minden csaposok bevált módszeréhez folyamodik: egy ronggyal fényesíteni kezdi az amúgy tiszta poharakat.*
- Amikor Aztyan fölvett a Házhoz, megígértem neki, hogy segítek megszerezni a váltód. *mondja aztán csendesen* Sajnálom, hogy nem tudom betartani. El kell mennem a tenger szívébe.
6646. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-07 11:04:13
Üzenet elküldve: 2023-05-07 11:04:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Nawa//
*Nem mondhatni, hogy pörög az üzlet. A Kalmár valósággal kong ezen a gyönyörű napon. Yeza is csak annyit ér el a vendégcsalogatással, hogy olyasmiről érdeklődnek nála, ami ugyebár jó ideje nem szerepel már az intézmény ajánlatában. Elmorog pár wegtoreni szitkot, az egykori gladiátort meg a felmenőit is jó néhány helyen beleszőve, aztán úgy dönt, hogy mégis inkább bemegy, mielőtt újult erővel horgad fel a pletyka, és tényleg magukra vonja a Városőrség figyelmét.
Kever egy kancsó uborkás limonádét. Igen, elsőre neki is grimaszba szaladt az arca a gondolattól. A citrusféléket Wegtorenben is előszeretettel fogyasztják így, de az uborka, mint hozzávaló, lihanechi elmebaj. Megdöbbentő, de jó, igaz, Yeza minden alkalommal árulásnak érzi önmaga és az elvei ellen, de... a franc egye meg, tényleg finom.
Tölt magának egy pohárral, aztán mikor Nawa a pult felé térül, neki is. Odatolja a mézzel épp csak leheletnyire ízesített frissítőt a másik elé.*
- Meleg van *mondja. Mintha csak egy balfék siheder lenne az első randevún.
Azóta az eset óta nem beszéltek. Yeza nem tudja kiverni a fejéből azt a tekintetet, ahogy ott az úton a lány rá nézett. Önkéntelenül is kerülte inkább, de ez nem mehet így a végtelenségig. Jobban örülne, ha nem neki kéne nyitni, még jobban örülne, ha lenne olyan elfoglaltsága, ami jó ürügy lenne, hogy tovább halogassa ezt a dolgot, de nagyjából megállt az élet, ők meg itt vannak egy fedél alatt.*
- Khm... Elmondod, mi volt azzal a lándzsanyéllel? *érdeklődik az italában úszó citrom és uborkadarabokat tunkolva egy hosszú szárú kanállal. Igyekszik mindennemű olyan zöngét száműzni a hangjából, ami vádaskodásra vagy kérdőre vonásra utalna, de ugyebár mindenki azt hall ki a dologból, amit akar.*
*Nem mondhatni, hogy pörög az üzlet. A Kalmár valósággal kong ezen a gyönyörű napon. Yeza is csak annyit ér el a vendégcsalogatással, hogy olyasmiről érdeklődnek nála, ami ugyebár jó ideje nem szerepel már az intézmény ajánlatában. Elmorog pár wegtoreni szitkot, az egykori gladiátort meg a felmenőit is jó néhány helyen beleszőve, aztán úgy dönt, hogy mégis inkább bemegy, mielőtt újult erővel horgad fel a pletyka, és tényleg magukra vonja a Városőrség figyelmét.
Kever egy kancsó uborkás limonádét. Igen, elsőre neki is grimaszba szaladt az arca a gondolattól. A citrusféléket Wegtorenben is előszeretettel fogyasztják így, de az uborka, mint hozzávaló, lihanechi elmebaj. Megdöbbentő, de jó, igaz, Yeza minden alkalommal árulásnak érzi önmaga és az elvei ellen, de... a franc egye meg, tényleg finom.
Tölt magának egy pohárral, aztán mikor Nawa a pult felé térül, neki is. Odatolja a mézzel épp csak leheletnyire ízesített frissítőt a másik elé.*
- Meleg van *mondja. Mintha csak egy balfék siheder lenne az első randevún.
Azóta az eset óta nem beszéltek. Yeza nem tudja kiverni a fejéből azt a tekintetet, ahogy ott az úton a lány rá nézett. Önkéntelenül is kerülte inkább, de ez nem mehet így a végtelenségig. Jobban örülne, ha nem neki kéne nyitni, még jobban örülne, ha lenne olyan elfoglaltsága, ami jó ürügy lenne, hogy tovább halogassa ezt a dolgot, de nagyjából megállt az élet, ők meg itt vannak egy fedél alatt.*
- Khm... Elmondod, mi volt azzal a lándzsanyéllel? *érdeklődik az italában úszó citrom és uborkadarabokat tunkolva egy hosszú szárú kanállal. Igyekszik mindennemű olyan zöngét száműzni a hangjából, ami vádaskodásra vagy kérdőre vonásra utalna, de ugyebár mindenki azt hall ki a dologból, amit akar.*
6645. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-06 14:47:46
Üzenet elküldve: 2023-05-06 14:47:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//nyílt//
*A vöröst egészen felfrissíti, hogy végre jobb idő van. A nap melengeti a bőrét és nem kell nyakig prémbe bugyolálni magát. Egész nap a városban lófrált. Remélte, hogy ha már a Kaszárnyában nem volt szerencséje, akkor legalább valahol belefut a Városőr Parancsnokba. Nem tudni, hogy csak a szerencse nem pártolja vagy egyszerűen arról van szó, hogy a Levegő Városa túlontúl nagy, hogy ilyen véletlennek kedvezzen.
A szép időre való tekintettel nincs is nagy kedve bevenni magát a Kalmár félhomályába, így hát csak felhuppan a nyitott ablak párkányára, onnan figyeli az épület előtt elhaladókat. Mosolyog rájuk, biccent és a forgalom élénkítése érdekében elhangzik tőle egy-egy "Térjenek be egy kellemes frissítőre!" vagy "A Kalmár konyhájának nincs párja a környéken!" felhívás is. Amúgy pedig csak önkéntelenül csatlakozik a bentről hallatszó füttyszó ismerős dallamához, csak ő dudorászva... és élvezve a kellemes napsütést meg a langy szellőt.*
*A vöröst egészen felfrissíti, hogy végre jobb idő van. A nap melengeti a bőrét és nem kell nyakig prémbe bugyolálni magát. Egész nap a városban lófrált. Remélte, hogy ha már a Kaszárnyában nem volt szerencséje, akkor legalább valahol belefut a Városőr Parancsnokba. Nem tudni, hogy csak a szerencse nem pártolja vagy egyszerűen arról van szó, hogy a Levegő Városa túlontúl nagy, hogy ilyen véletlennek kedvezzen.
A szép időre való tekintettel nincs is nagy kedve bevenni magát a Kalmár félhomályába, így hát csak felhuppan a nyitott ablak párkányára, onnan figyeli az épület előtt elhaladókat. Mosolyog rájuk, biccent és a forgalom élénkítése érdekében elhangzik tőle egy-egy "Térjenek be egy kellemes frissítőre!" vagy "A Kalmár konyhájának nincs párja a környéken!" felhívás is. Amúgy pedig csak önkéntelenül csatlakozik a bentről hallatszó füttyszó ismerős dallamához, csak ő dudorászva... és élvezve a kellemes napsütést meg a langy szellőt.*
6644. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-05-05 11:54:18
Üzenet elküldve: 2023-05-05 11:54:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Kagaenae és a báró elmerültek a gondolataikba, így most nincs semmi sürgős tennivaló. A szerzetes ráérősen egy nagy tálcára gyűjti, ami evőeszköz a vendégek után az asztalokon maradt, és a konyhába viszi őket. Reenónak segít mosogatni, de olyan negyed óra után visszatér az ivóba. Egy tiszta ronggyal letörölgeti az asztalokat, kirázogatja a székekre terített prémeket, felsöpör - egy szó, mint száz: teszi, amit a fogadósok az üres órákban szoktak.
Hogy jobban teljen az idő, fütyörészik hozzá. A ritmusa alapján ez valami pattogós helyi talpalávaló lesz. Szüreti mulatságokon szoktak ilyeneket játszani sípon meg hegedűn. Az ablakok nyitva vannak, hogy járjon a levegő. Aki elsétál a Kalmár előtt, mind hallhatja.*
*Kagaenae és a báró elmerültek a gondolataikba, így most nincs semmi sürgős tennivaló. A szerzetes ráérősen egy nagy tálcára gyűjti, ami evőeszköz a vendégek után az asztalokon maradt, és a konyhába viszi őket. Reenónak segít mosogatni, de olyan negyed óra után visszatér az ivóba. Egy tiszta ronggyal letörölgeti az asztalokat, kirázogatja a székekre terített prémeket, felsöpör - egy szó, mint száz: teszi, amit a fogadósok az üres órákban szoktak.
Hogy jobban teljen az idő, fütyörészik hozzá. A ritmusa alapján ez valami pattogós helyi talpalávaló lesz. Szüreti mulatságokon szoktak ilyeneket játszani sípon meg hegedűn. Az ablakok nyitva vannak, hogy járjon a levegő. Aki elsétál a Kalmár előtt, mind hallhatja.*
6643. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-04-30 09:45:04
Üzenet elküldve: 2023-04-30 09:45:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Étel szerzés//
*Mindjárt arra gondol, hogy az öreg gnóm elé, ha nem ő maga áll, hanem ez a csinos pofijú tündér, talán ki tud neki alkudni valami jó árat a varázsitalokért. Mert hát, legalább legyen valami haszna is a dologból. Közben hallja, hogy Nawa kancellárokat említ, erre el is fintorodik, emlékszik még jól arra a pucér férfira és kicsit sem volt bizalomgerjesztő, nem szívesen találkozna vele sötétben a folyosón.*
- Annyi baj legyen, biztos összegyűrődött a képe a sok melótól, nem neki találták ki. *Legyint Merchent kilépésére, bár ő maga se dolgozik már itt.*
- Kövér? *Néz értetlenül a nőre, hiszen ezzel az egy szóval jellemezni valakit, azt jelentheti, hogy az illető bizony nagyon testes.*
- Áh, köszönöm megoldom akkor. *Nem szeretne akárki idegennel leállni üzletelni, az ittenieket legalább ismerte, amíg itt dolgozott, tudta mire kell náluk vigyázni, azt a férfit meg még nem is látta, a végén még megpróbálná átvágni.*
- Köszönöm a vacsorát, nagyon finom volt. *Teszi még hozzá, miután a tündér is távozóra fogja még int utána, miután kilépnek a fogadóból.*
- Akkor holnap! *Majd elsétál a háza irányába.*
*Mindjárt arra gondol, hogy az öreg gnóm elé, ha nem ő maga áll, hanem ez a csinos pofijú tündér, talán ki tud neki alkudni valami jó árat a varázsitalokért. Mert hát, legalább legyen valami haszna is a dologból. Közben hallja, hogy Nawa kancellárokat említ, erre el is fintorodik, emlékszik még jól arra a pucér férfira és kicsit sem volt bizalomgerjesztő, nem szívesen találkozna vele sötétben a folyosón.*
- Annyi baj legyen, biztos összegyűrődött a képe a sok melótól, nem neki találták ki. *Legyint Merchent kilépésére, bár ő maga se dolgozik már itt.*
- Kövér? *Néz értetlenül a nőre, hiszen ezzel az egy szóval jellemezni valakit, azt jelentheti, hogy az illető bizony nagyon testes.*
- Áh, köszönöm megoldom akkor. *Nem szeretne akárki idegennel leállni üzletelni, az ittenieket legalább ismerte, amíg itt dolgozott, tudta mire kell náluk vigyázni, azt a férfit meg még nem is látta, a végén még megpróbálná átvágni.*
- Köszönöm a vacsorát, nagyon finom volt. *Teszi még hozzá, miután a tündér is távozóra fogja még int utána, miután kilépnek a fogadóból.*
- Akkor holnap! *Majd elsétál a háza irányába.*
6642. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-04-29 13:50:16
Üzenet elküldve: 2023-04-29 13:50:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Étel szerzés//
//Fogadói teendők//
*A Kóczyság az utolsó morzsáig mindent belegyűr az arcába. A gnómok bizonyára máshogy működnek, mint az emberek: a szájukon át rögtön az agyukba megy a táplálék, fölösleges kerülők nélkül. Nem véletlenül olyan okosak! Nawanthiri volt kolléganője minden állítását komoly bólogatással támasztja alá. A piac csak Xavyval élhető túl. Magasabb is a tündérlánynál két egész arasszal. Ismeri a titkos ösvényeket. És tudja, hogy a Kalmár folyosóin néha fura alakok mászkálnak.*
- Bizony ám! Ilyen… bárók, meg… *drámain elkerekednek a mandulaszemei* kancellárok! Azokkal kell ám csak vigyázni! Itt benn még úgy-ahogy viselkednek, de mihelyt kilépnek az ajtón… *Vamoa fantáziájára bízza, mire vetemednek. A szerzetes nyilván viccel, de érezni a hangján, hogy valami huncut valóságalapja van azért a figyelmeztetésnek.*
- Megkérdezem. *ezt már a gnóm lánynak mondja, mikor a "tündérfajzat" iránt érdeklődik. Összeszedi az apróságok üresen maradt tányérjait, és elsiet velük a konyhába.*
- Merchen nem dolgozik már itt. *tér vissza egy perc múlva a válasszal (és tányérok nélkül)* De vannak új kereskedők a városban. A kövér ember, aki előbb itt volt, az egyik. Őt Baarcasnak hívják, meg van egy másik, ugyanilyen kövér, csak neki elfelejtettem a nevét. *Az a helyzet, hogy amikor Rundengart mester legutóbb itt járt, Nawanthiri pont az említett Baarcas rendeléseit intézte, így magára a figurára is csak félig-meddig emlékszik.
A kicsik közben lassan távozóra fogják. A szerzetes nyújtózik egy macskásat, mielőtt körbejárná az asztalokat, hogy begyűjtse a hátramaradt poharakat meg a többit. Ha Kóczyék elindulnak, mosolyogva elköszön tőlük, aztán munkához lát.*
//Fogadói teendők//
*A Kóczyság az utolsó morzsáig mindent belegyűr az arcába. A gnómok bizonyára máshogy működnek, mint az emberek: a szájukon át rögtön az agyukba megy a táplálék, fölösleges kerülők nélkül. Nem véletlenül olyan okosak! Nawanthiri volt kolléganője minden állítását komoly bólogatással támasztja alá. A piac csak Xavyval élhető túl. Magasabb is a tündérlánynál két egész arasszal. Ismeri a titkos ösvényeket. És tudja, hogy a Kalmár folyosóin néha fura alakok mászkálnak.*
- Bizony ám! Ilyen… bárók, meg… *drámain elkerekednek a mandulaszemei* kancellárok! Azokkal kell ám csak vigyázni! Itt benn még úgy-ahogy viselkednek, de mihelyt kilépnek az ajtón… *Vamoa fantáziájára bízza, mire vetemednek. A szerzetes nyilván viccel, de érezni a hangján, hogy valami huncut valóságalapja van azért a figyelmeztetésnek.*
- Megkérdezem. *ezt már a gnóm lánynak mondja, mikor a "tündérfajzat" iránt érdeklődik. Összeszedi az apróságok üresen maradt tányérjait, és elsiet velük a konyhába.*
- Merchen nem dolgozik már itt. *tér vissza egy perc múlva a válasszal (és tányérok nélkül)* De vannak új kereskedők a városban. A kövér ember, aki előbb itt volt, az egyik. Őt Baarcasnak hívják, meg van egy másik, ugyanilyen kövér, csak neki elfelejtettem a nevét. *Az a helyzet, hogy amikor Rundengart mester legutóbb itt járt, Nawanthiri pont az említett Baarcas rendeléseit intézte, így magára a figurára is csak félig-meddig emlékszik.
A kicsik közben lassan távozóra fogják. A szerzetes nyújtózik egy macskásat, mielőtt körbejárná az asztalokat, hogy begyűjtse a hátramaradt poharakat meg a többit. Ha Kóczyék elindulnak, mosolyogva elköszön tőlük, aztán munkához lát.*
6641. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2023-04-26 14:54:22
Üzenet elküldve: 2023-04-26 14:54:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Étel szerzés//
- Rendben, ezt megköszönném. *Mosolyogva bólint, ezzel is jelezvén, hogy elfogadja az ajánlatot, szívesen vele tart majd a piacra. Amikor Nawanthiri felveti az ötletet, hogy aludjon a fogadóban, átgondolja milyen ismerőse lakik a közelben, akinél aludni tudna. Oszt-szoroz fejben, hogy mit csináljon. Egyszerűbbnek tűnik a szoba-bérelős megoldás. Már a nyelve hegyén van a mondat, hogy „Ez jól hangzik, köszönöm”, azonban eszébe jut, hogy ezt jelenleg a pénztárcája miatt nem engedheti meg.*
- Köszönöm, de közben már rájöttem, hogy meg tudom oldani. *Utasítja vissza mosolyogva. Ez nem hazugság, hiszen eszébe is jutott valaki, akinél meg tudná húzni magát.*~Egy gonddal kevesebb~
- Rendben, ott leszek. *Mondja, amikor Xavy tisztázza a holnapi találkozó helyszínét. Lehuppan a székről a földre. Ez egy egyszerűbb manőver, mint felülni, ehhez még csak nem is kell a szárnyait használnia.*
- Rendben, ezt megköszönném. *Mosolyogva bólint, ezzel is jelezvén, hogy elfogadja az ajánlatot, szívesen vele tart majd a piacra. Amikor Nawanthiri felveti az ötletet, hogy aludjon a fogadóban, átgondolja milyen ismerőse lakik a közelben, akinél aludni tudna. Oszt-szoroz fejben, hogy mit csináljon. Egyszerűbbnek tűnik a szoba-bérelős megoldás. Már a nyelve hegyén van a mondat, hogy „Ez jól hangzik, köszönöm”, azonban eszébe jut, hogy ezt jelenleg a pénztárcája miatt nem engedheti meg.*
- Köszönöm, de közben már rájöttem, hogy meg tudom oldani. *Utasítja vissza mosolyogva. Ez nem hazugság, hiszen eszébe is jutott valaki, akinél meg tudná húzni magát.*~Egy gonddal kevesebb~
- Rendben, ott leszek. *Mondja, amikor Xavy tisztázza a holnapi találkozó helyszínét. Lehuppan a székről a földre. Ez egy egyszerűbb manőver, mint felülni, ehhez még csak nem is kell a szárnyait használnia.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7134-7153