Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 138 (2741. - 2760. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2760. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 15:50:40
Üzenet elküldve: 2022-12-21 15:50:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*A férfiak egyik legnagyobb ostobasága, hogy nem tudják mikor kell befogni egy nővel szemben. Ez úgy néz ki, hogy hatványozódik, amikor ittasak. Mert igenis Edent hibáztatja. Ő kezdett el inni, ahogyan itatni is. Meg ő mászott fel arra a francos asztalra. Meg amúgy is. Nehogy már ő, mint újonnan érkezett szende lány legyen a hibás akármi miatt is.
Pedig kettejükön múlt az egész. Senki nem tartott kést a torkához, hogy márpedig igya meg a pálinkát. Talán ez is hozzátesz, hogy lassan nyugodnak a kedélyei. Meg tényleg megijeszti, hogy a másik azért kapott egyet az arcába. Ezt legalább ő szerencsésen megúszta.*
- Ne lopóddz sehova. Csak van itt egy piac.
*Sóhajt fel halkan, mikor már a sebesültet ápolgatja. Amire aztán felettébb rá kell koncentrálnia, mert nehezen tartja magát egy helyben. Viszont a fiú fájós orrát sem szándékozik rángatni.*
- Még nem fázom.
*Helyesebben mondva csak nem érzi. Ugyanis a bőre már igencsak libabőrös, a blúz is kidudorodik két apróbb ponton, ami kellemetlen felismerés lenne a lány számára, ha lenne olyan józan, hogy ez feltűnjön neki. De legalább még valóban nem vacog. Majd ha jobban kitisztul a feje. De azért kicsit közelebb bújik a felajánlott sál alá. Addig legalábbis, amíg ellenőrzi az orr hogylétét.
Finoman elhúzza a sálat előle, kivár, hogy vérzik e még. Amikor pedig ilyen problémát nem tapasztal hátrébb is lép egyet a sálat szorongatva.*
- Na jól van. Azt hiszem megmaradsz.
*Sokat nem teketóriázik. Elveszi a felé nyújtott ruhadarabot, majd magára terítve vonogatja meg a vállait.*
- Fogalmam sincs. Ugyanis nemrég érkeztem. Itt akartam megszállni a Kalmárban.
*Ismét kissé durcásan pillant a fiúra, hogy amaz érezze, ez is kettejük hibája, hogy ezen terve is másként alakult.
A bepörgő Eden látványára már csak sóhajtva legyint, jobban összehúzza magán a kapott anyagot és szó nélkül, találomra megindul az utcán. Hogy hova arról gőze sincs. Már az szerencsés volt, hogy a Kalmárt megtalálta. De csak van még valami fogadó vagy akármi, ahol meg tud szállni. A baj csak az, hogy mostani lelkiállapotának köszönhetően igencsak hatalmába keríti a gondolat, hogy inni kéne még valamit.*
*A férfiak egyik legnagyobb ostobasága, hogy nem tudják mikor kell befogni egy nővel szemben. Ez úgy néz ki, hogy hatványozódik, amikor ittasak. Mert igenis Edent hibáztatja. Ő kezdett el inni, ahogyan itatni is. Meg ő mászott fel arra a francos asztalra. Meg amúgy is. Nehogy már ő, mint újonnan érkezett szende lány legyen a hibás akármi miatt is.
Pedig kettejükön múlt az egész. Senki nem tartott kést a torkához, hogy márpedig igya meg a pálinkát. Talán ez is hozzátesz, hogy lassan nyugodnak a kedélyei. Meg tényleg megijeszti, hogy a másik azért kapott egyet az arcába. Ezt legalább ő szerencsésen megúszta.*
- Ne lopóddz sehova. Csak van itt egy piac.
*Sóhajt fel halkan, mikor már a sebesültet ápolgatja. Amire aztán felettébb rá kell koncentrálnia, mert nehezen tartja magát egy helyben. Viszont a fiú fájós orrát sem szándékozik rángatni.*
- Még nem fázom.
*Helyesebben mondva csak nem érzi. Ugyanis a bőre már igencsak libabőrös, a blúz is kidudorodik két apróbb ponton, ami kellemetlen felismerés lenne a lány számára, ha lenne olyan józan, hogy ez feltűnjön neki. De legalább még valóban nem vacog. Majd ha jobban kitisztul a feje. De azért kicsit közelebb bújik a felajánlott sál alá. Addig legalábbis, amíg ellenőrzi az orr hogylétét.
Finoman elhúzza a sálat előle, kivár, hogy vérzik e még. Amikor pedig ilyen problémát nem tapasztal hátrébb is lép egyet a sálat szorongatva.*
- Na jól van. Azt hiszem megmaradsz.
*Sokat nem teketóriázik. Elveszi a felé nyújtott ruhadarabot, majd magára terítve vonogatja meg a vállait.*
- Fogalmam sincs. Ugyanis nemrég érkeztem. Itt akartam megszállni a Kalmárban.
*Ismét kissé durcásan pillant a fiúra, hogy amaz érezze, ez is kettejük hibája, hogy ezen terve is másként alakult.
A bepörgő Eden látványára már csak sóhajtva legyint, jobban összehúzza magán a kapott anyagot és szó nélkül, találomra megindul az utcán. Hogy hova arról gőze sincs. Már az szerencsés volt, hogy a Kalmárt megtalálta. De csak van még valami fogadó vagy akármi, ahol meg tud szállni. A baj csak az, hogy mostani lelkiállapotának köszönhetően igencsak hatalmába keríti a gondolat, hogy inni kéne még valamit.*
2759. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 14:44:40
Üzenet elküldve: 2022-12-21 14:44:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Ha a fiúnak be kellene vallania, igencsak hiányzott neki az a szabadság, ami Artheniorra jellemző. Tanulóévei alatt Pirtianesben az ilyesmi miatt már levágták volna az egyik kezét, minimum. A fennkölt Lihanechben pedig ugyancsak nem nézték jó szemmel a ledér viselkedést. Itt végre, a szülővárosában szabadjára engedheti csélcsap természetét. *
~ Istenverte nőszemély, te is tudod mikor hozd felszínre a legvadabb természetedet. ~
* Hallgatja, ahogy kapálózik és jajveszékel a bentmaradó holmijai miatt. *
- Csak néhány tárgy, semmi olyan, amit ne pótolhatnánk. Vagy, később beslisszolhatunk értük. Esetleg álruhában.
* Egyre jobb ötletei támadnak. *
- Persze, nekem is a legfájdalmasabb, hogy kutatásunk odaveszett. Pótolhatatlan az emberiség számára.
* Teátrálisan sóhajt egyet és megnyomogatja az orrnyergét. *
- Az én szerencsém? Hát nem az én holmim.
* Értetlenkedő képet vág. Csak nem őt hibáztatja valami miatt az elf? De, pedig úgy tűnik. Kihúzza magát hátrabillentett fejjel, enyhén széttárja a kezeit és úgy dönt, félig lehunyt szemmel kivárja a vihar végét. Ami csak nem jön. Fél szemét hát kinyitja és már csak aggódó tekintetet lát. Ez meglepi. *
- Csak egy karcolás. Látnád a másik fickót.
* Kacsint vigyorogva és mint egy kezesbárány hagyja, hogy ápolják. Még mindig kissé imbolyog, vagy lehet, hogy nem is ő, hanem a lány? *
- Ha akarod, visszalopózom a cuccaidért.
* Motyogja tompán, félig eltorzult orrhangon. És tényleg, meg is tenné érte. Bár annyira még nem érzi, de hideg van idekint. És kabát nélkül a lány... *
~ Kihagyhatatlan. ~
- Ha fázol nyugodtan bújj ide be, ez alá, elég nagy kabátnak is.
* Igyekszik komoly és semleges arcot vágni, míg kigöngyölgeti a kék sálat, ami így egy kisebbfajta takarónak is megfelel. Csábítóan meglengeti a lány felé az anyagot. *
- És most mihez akarsz kezdeni? Itt laksz a közelben?
* letekeri a nyakából az enyhén foltos ruhaneműt és átnyújtja az elfnek. Tesz pár tántorgó lépést az utcán, csak úgy céltalanul. *
- Hhhááá.
* Sóhajt egyet. Széttárja a karjait és hátravetett fejjel lassú pörgésbe kezd az utca közepén. *
- Vhííí.
* Ha a fiúnak be kellene vallania, igencsak hiányzott neki az a szabadság, ami Artheniorra jellemző. Tanulóévei alatt Pirtianesben az ilyesmi miatt már levágták volna az egyik kezét, minimum. A fennkölt Lihanechben pedig ugyancsak nem nézték jó szemmel a ledér viselkedést. Itt végre, a szülővárosában szabadjára engedheti csélcsap természetét. *
~ Istenverte nőszemély, te is tudod mikor hozd felszínre a legvadabb természetedet. ~
* Hallgatja, ahogy kapálózik és jajveszékel a bentmaradó holmijai miatt. *
- Csak néhány tárgy, semmi olyan, amit ne pótolhatnánk. Vagy, később beslisszolhatunk értük. Esetleg álruhában.
* Egyre jobb ötletei támadnak. *
- Persze, nekem is a legfájdalmasabb, hogy kutatásunk odaveszett. Pótolhatatlan az emberiség számára.
* Teátrálisan sóhajt egyet és megnyomogatja az orrnyergét. *
- Az én szerencsém? Hát nem az én holmim.
* Értetlenkedő képet vág. Csak nem őt hibáztatja valami miatt az elf? De, pedig úgy tűnik. Kihúzza magát hátrabillentett fejjel, enyhén széttárja a kezeit és úgy dönt, félig lehunyt szemmel kivárja a vihar végét. Ami csak nem jön. Fél szemét hát kinyitja és már csak aggódó tekintetet lát. Ez meglepi. *
- Csak egy karcolás. Látnád a másik fickót.
* Kacsint vigyorogva és mint egy kezesbárány hagyja, hogy ápolják. Még mindig kissé imbolyog, vagy lehet, hogy nem is ő, hanem a lány? *
- Ha akarod, visszalopózom a cuccaidért.
* Motyogja tompán, félig eltorzult orrhangon. És tényleg, meg is tenné érte. Bár annyira még nem érzi, de hideg van idekint. És kabát nélkül a lány... *
~ Kihagyhatatlan. ~
- Ha fázol nyugodtan bújj ide be, ez alá, elég nagy kabátnak is.
* Igyekszik komoly és semleges arcot vágni, míg kigöngyölgeti a kék sálat, ami így egy kisebbfajta takarónak is megfelel. Csábítóan meglengeti a lány felé az anyagot. *
- És most mihez akarsz kezdeni? Itt laksz a közelben?
* letekeri a nyakából az enyhén foltos ruhaneműt és átnyújtja az elfnek. Tesz pár tántorgó lépést az utcán, csak úgy céltalanul. *
- Hhhááá.
* Sóhajt egyet. Széttárja a karjait és hátravetett fejjel lassú pörgésbe kezd az utca közepén. *
- Vhííí.
2758. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 13:39:29
Üzenet elküldve: 2022-12-21 13:39:29
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Parádés lehet az attrakció, amit a párosuk végrehajt ebben a pár röpke percben. Függöny szakad, tányér csörög és italok repülnek. Bár valószínűleg a józanabbik társaságnak nem nyerhette el a tetszését, legalábbis a leány így ítéli meg, mikor meghallja a dühödt morgást a függöny túl vége alól. Sajnálatosan a hanghoz hamar igazodik az arc is, amire a lány csak egy fintorral reagál. Bár az is lehet, hogy azt a becenév váltja ki belőle, amit kénytelen elvonatkoztatni a viselt szőrmeruházattól.
Sárgái lassan ráfókuszálnak a kézben maradt korsófülre, amitől kényszerűen az ajkába harap, hogy még csak egy vigyort se ejtsen meg. Ebben mondjuk nagy segítségére van az, hogy penge csillan a lámpás fényében.
Amúgy is eléggé be van lassulva, meg a bajt sem szívesen fokozná, így nem hadakozik a kezek ellen. Ennek problematikáját már csak akkor fogja fel, mikor vészesen közel kerülnek az ajtóhoz, ő maga pedig egy utolsó búcsúpillantást vet az asztal felé, ahol még nem olyan rég békésen itta a teáját. Ez a búcsú pedig egyszeriben szól a félbehagyott pogácsának, a kiürült poharaknak és a holmijának is.*
- A cuccom!
*Kapja fel a fejét, mikor a megvilágosodás átverekedte magát az alkoholban áztatott elméjén. Bele is kapaszkodik az őt rángató kézbe, feltornázza magát a fickó vállára, majd áthasalva nyújtózik az asztala felé, mintha olyan közel lenne az áhított holmija.*
- Vár... várjanak!
*Nyögi és kalimpál, de a végeredmény nem változik. Igen hamar földet ér, nem túl kellemes módon. Odakint. A hidegben. Kabát nélkül.
Az ajtó becsapódik előtte, ő pedig elképedve, tátott szájjal bámulja. A vállait leengedi, kissé meg is görnyed, mint kisgyerek a sírás előtt. De nem. Ennél most komolyabb vihar készül előtörni. Noha a dühösen megvillanó sárga szemeket a félvér nem láthatja, de a mély levegőt vevő, megfeszülő testet igen.*
- Bent... van... a holmim.
*A hangja remeg, miközben kezeit ökölbe szorítja. De még legalább halk. Noha a végére azért elvékonyodik a hangja, ami elképzelhető, hogy egy kiadós sipítozást is magával fog hozni. A hideg kicsit észhez téríti, de nem józanítja ki. Talán ez az oka a hevesebb reakciónak. Mert továbbra is bizton merné állítani, hogy ő egy nyugodt természet.*
- Az egy nagy szerencséd, hogy az erszényem nem.
*Toppant is egy nagyot hisztijében az utca kövén.*
- A füzetem, a tollam. A puha, meleg kabátom.
*Ééés már sipítozik is, akár egy vércse.*
- Már hogy lenne minden rendben? *Mordul feldúltan.* És ne becézgess te hígagyú. Van rendes nevem.
*Azzal a lendülettel perdül sarkon, hogy szembenézhessen a fiúval, rázúdítva minden mérgét és feszültségét. De ekkor már kénytelen észre venni a vérfoltos ingujjat, amitől a pukkancs le is ereszt. A villámokat szóró szemeket pedig felváltja az ijedt, aggódó tekintet.*
- Fenébe, te vérzel.
*Nyögi, ahogy odasietve tekeri le a nyakából a sálat. Az egyik kezével Eden tarkójára fog, míg a másikkal finoman eltolja a fiúét az orra elől, hogy a sálat tartsa oda.*
- Döntsd egy kicsit hátra a fejed. Hamar el fog múlni.
*Sóhajt fel, miközben vet egy utolsó búcsúpillantást a Kalmár felé.*
- Jól megcsináltuk, te csibész.
*Erőltet végül valami mosolyfélét magára. Noha nincs elfelejtve, hogy ki kell adnia a mérgét, azzal ráér akkor, ha már a fiú orra vére nem folyik.*
*Parádés lehet az attrakció, amit a párosuk végrehajt ebben a pár röpke percben. Függöny szakad, tányér csörög és italok repülnek. Bár valószínűleg a józanabbik társaságnak nem nyerhette el a tetszését, legalábbis a leány így ítéli meg, mikor meghallja a dühödt morgást a függöny túl vége alól. Sajnálatosan a hanghoz hamar igazodik az arc is, amire a lány csak egy fintorral reagál. Bár az is lehet, hogy azt a becenév váltja ki belőle, amit kénytelen elvonatkoztatni a viselt szőrmeruházattól.
Sárgái lassan ráfókuszálnak a kézben maradt korsófülre, amitől kényszerűen az ajkába harap, hogy még csak egy vigyort se ejtsen meg. Ebben mondjuk nagy segítségére van az, hogy penge csillan a lámpás fényében.
Amúgy is eléggé be van lassulva, meg a bajt sem szívesen fokozná, így nem hadakozik a kezek ellen. Ennek problematikáját már csak akkor fogja fel, mikor vészesen közel kerülnek az ajtóhoz, ő maga pedig egy utolsó búcsúpillantást vet az asztal felé, ahol még nem olyan rég békésen itta a teáját. Ez a búcsú pedig egyszeriben szól a félbehagyott pogácsának, a kiürült poharaknak és a holmijának is.*
- A cuccom!
*Kapja fel a fejét, mikor a megvilágosodás átverekedte magát az alkoholban áztatott elméjén. Bele is kapaszkodik az őt rángató kézbe, feltornázza magát a fickó vállára, majd áthasalva nyújtózik az asztala felé, mintha olyan közel lenne az áhított holmija.*
- Vár... várjanak!
*Nyögi és kalimpál, de a végeredmény nem változik. Igen hamar földet ér, nem túl kellemes módon. Odakint. A hidegben. Kabát nélkül.
Az ajtó becsapódik előtte, ő pedig elképedve, tátott szájjal bámulja. A vállait leengedi, kissé meg is görnyed, mint kisgyerek a sírás előtt. De nem. Ennél most komolyabb vihar készül előtörni. Noha a dühösen megvillanó sárga szemeket a félvér nem láthatja, de a mély levegőt vevő, megfeszülő testet igen.*
- Bent... van... a holmim.
*A hangja remeg, miközben kezeit ökölbe szorítja. De még legalább halk. Noha a végére azért elvékonyodik a hangja, ami elképzelhető, hogy egy kiadós sipítozást is magával fog hozni. A hideg kicsit észhez téríti, de nem józanítja ki. Talán ez az oka a hevesebb reakciónak. Mert továbbra is bizton merné állítani, hogy ő egy nyugodt természet.*
- Az egy nagy szerencséd, hogy az erszényem nem.
*Toppant is egy nagyot hisztijében az utca kövén.*
- A füzetem, a tollam. A puha, meleg kabátom.
*Ééés már sipítozik is, akár egy vércse.*
- Már hogy lenne minden rendben? *Mordul feldúltan.* És ne becézgess te hígagyú. Van rendes nevem.
*Azzal a lendülettel perdül sarkon, hogy szembenézhessen a fiúval, rázúdítva minden mérgét és feszültségét. De ekkor már kénytelen észre venni a vérfoltos ingujjat, amitől a pukkancs le is ereszt. A villámokat szóró szemeket pedig felváltja az ijedt, aggódó tekintet.*
- Fenébe, te vérzel.
*Nyögi, ahogy odasietve tekeri le a nyakából a sálat. Az egyik kezével Eden tarkójára fog, míg a másikkal finoman eltolja a fiúét az orra elől, hogy a sálat tartsa oda.*
- Döntsd egy kicsit hátra a fejed. Hamar el fog múlni.
*Sóhajt fel, miközben vet egy utolsó búcsúpillantást a Kalmár felé.*
- Jól megcsináltuk, te csibész.
*Erőltet végül valami mosolyfélét magára. Noha nincs elfelejtve, hogy ki kell adnia a mérgét, azzal ráér akkor, ha már a fiú orra vére nem folyik.*
2757. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 12:06:37
Üzenet elküldve: 2022-12-21 12:06:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Eh, csakugyan?
* Kuncog, az öklét a szája elé téve, nehogy egy ordenáré röhögés törjön fel belőle. Az elrontaná ezt a szép pillanatot. *
- Csak élvezd a pörgést, cukormókus.
* A borulása után csak pihenget egy darabig. Számba veszi fájó tagjait és a feje körül repkedő színes csillagocskákat. *
- Nem mondod. Valóban.
* Nyögi és elkezdi gyűjteni az erejét a felkeléshez. Már majdnem megvan, amikor az apró, puha test landol rajta. Épp egy érzékeny területre pottyan, így csukott szemmel felnyöszörög a fiú. Amikor kinyitja, analizálva a helyzetet rájön, igencsak kellemes ez a testhelyzet. *
- Igen, bébifóka, határozottan ilyesmire gondoltam. Csak arra számítottam kicsivel kevesebb lesz a nézőközönségünk.
* A hátuk mögül felhangzó dühödt kiáltásra megkísérli hátradönteni a fejét, hogy legalább fejjel lefelé lássa a nagyhangú illetőt. *
- Szőrmehátú?
* Visszafojtott nevetés nyögése hagyja el az ajkát. Igyekszik köhögéssel álcázni a kis hangot. Megvillan a penge, így jobbnak látja komolyan venni Patniákot. A derekánál fogva leemeli magáról az elfet és oldalra gördülve feltápászkodik. Azaz, tápászkodna, de egy kedves és segítő kéz megelőzi a gondolatmenetét és felcibálja a talpára. Félig a lábán, félig a levegőben haladnak az utca felé. Már majdnem kiérnek, szemével a lányt keresi, akit egy másik tagbaszakadt fazon rángat magával. *
- Hozzá ne nyúlj melák!
* Már érkezik is a válasz, egy jól irányzott egyenes képében. Pislog párat, hogy kitisztuljon a látása. Kitántorog az utcára és két kezével a térdeire támaszkodva jókora adag vért köp a földre. Néhány pillanatot pihenget még így, majd a másikra pillant. Kézfejével megdörgöli sajgó orrát, amit össze is vérez, így inkább a ruhaujját tartja oda. *
- Minden rendben, napsugár?
A hozzászólás írója (Elleden Elluin Nasir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.21 12:38:10
- Eh, csakugyan?
* Kuncog, az öklét a szája elé téve, nehogy egy ordenáré röhögés törjön fel belőle. Az elrontaná ezt a szép pillanatot. *
- Csak élvezd a pörgést, cukormókus.
* A borulása után csak pihenget egy darabig. Számba veszi fájó tagjait és a feje körül repkedő színes csillagocskákat. *
- Nem mondod. Valóban.
* Nyögi és elkezdi gyűjteni az erejét a felkeléshez. Már majdnem megvan, amikor az apró, puha test landol rajta. Épp egy érzékeny területre pottyan, így csukott szemmel felnyöszörög a fiú. Amikor kinyitja, analizálva a helyzetet rájön, igencsak kellemes ez a testhelyzet. *
- Igen, bébifóka, határozottan ilyesmire gondoltam. Csak arra számítottam kicsivel kevesebb lesz a nézőközönségünk.
* A hátuk mögül felhangzó dühödt kiáltásra megkísérli hátradönteni a fejét, hogy legalább fejjel lefelé lássa a nagyhangú illetőt. *
- Szőrmehátú?
* Visszafojtott nevetés nyögése hagyja el az ajkát. Igyekszik köhögéssel álcázni a kis hangot. Megvillan a penge, így jobbnak látja komolyan venni Patniákot. A derekánál fogva leemeli magáról az elfet és oldalra gördülve feltápászkodik. Azaz, tápászkodna, de egy kedves és segítő kéz megelőzi a gondolatmenetét és felcibálja a talpára. Félig a lábán, félig a levegőben haladnak az utca felé. Már majdnem kiérnek, szemével a lányt keresi, akit egy másik tagbaszakadt fazon rángat magával. *
- Hozzá ne nyúlj melák!
* Már érkezik is a válasz, egy jól irányzott egyenes képében. Pislog párat, hogy kitisztuljon a látása. Kitántorog az utcára és két kezével a térdeire támaszkodva jókora adag vért köp a földre. Néhány pillanatot pihenget még így, majd a másikra pillant. Kézfejével megdörgöli sajgó orrát, amit össze is vérez, így inkább a ruhaujját tartja oda. *
- Minden rendben, napsugár?
A hozzászólás írója (Elleden Elluin Nasir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.12.21 12:38:10
2756. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 11:16:13
Üzenet elküldve: 2022-12-21 11:16:13
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 610
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 610
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*A vörös posztófüggöny, melybe Shawyannae lába csavarodik, bizony másokra is ráterül. A másik végét egy köpcös, kackiás bajszú alak rántja le magáról dühödten, vicsorogva pillantva végig a pároson.*
-Tudjátok, ki vagyok, mocskok?! Patniák, a Szőrmehátú! *A fickó valóban szőrmét visel, de hogy a becenév honnét, az ezúttal nem derül ki. Ha a páros eléggé szemfüles, kiszúrhatja, hogy nem csak a függönyt terítették a foghíjas alakra, de az italát is kiverték kezéből bajkeverésük során. Látható nyoma ennek az alak kezében maradt korsófül.
Patniák szabad kezében hosszú tőr villan, s vele együtt a zene is elhalkul a fogadóban.*
-Kiontom a beleteket, rohadékok! *Folytatja a Szőrmehátú, ám mielőtt fenyegetését beválthatná, számtalan kéz gabalyodik a párosra.*
-Jobb, ha eltűntök. *Szól hozzájuk az egyik kéz gazdája, ki a grabancánál ragadja meg a félvért épp.*
-Szerencsétek, hogy ez itt a Wegtoreni Kalmáré. Máskülönben megvárnátok a Városőröket. *Azzal a lendülettel nyílik is előttük az ajtó, s tuszakolják ki rajta a bajkeverőket oly hévvel, hogy alig bírnak megállni lábukon. Mielőtt azonban lába érné a földet,
Elleden még egy jókora öklöt is megérezhet arcában, hogy orra vére ered belé.*
-Ne lássunk itt többé! *Szól utánuk még egy hang. Olcsón megúszták, s a legjobb, amit tehetnek, hogy felszívódnak. Bár a döntés ahogy mindig, az övék.*
*A vörös posztófüggöny, melybe Shawyannae lába csavarodik, bizony másokra is ráterül. A másik végét egy köpcös, kackiás bajszú alak rántja le magáról dühödten, vicsorogva pillantva végig a pároson.*
-Tudjátok, ki vagyok, mocskok?! Patniák, a Szőrmehátú! *A fickó valóban szőrmét visel, de hogy a becenév honnét, az ezúttal nem derül ki. Ha a páros eléggé szemfüles, kiszúrhatja, hogy nem csak a függönyt terítették a foghíjas alakra, de az italát is kiverték kezéből bajkeverésük során. Látható nyoma ennek az alak kezében maradt korsófül.
Patniák szabad kezében hosszú tőr villan, s vele együtt a zene is elhalkul a fogadóban.*
-Kiontom a beleteket, rohadékok! *Folytatja a Szőrmehátú, ám mielőtt fenyegetését beválthatná, számtalan kéz gabalyodik a párosra.*
-Jobb, ha eltűntök. *Szól hozzájuk az egyik kéz gazdája, ki a grabancánál ragadja meg a félvért épp.*
-Szerencsétek, hogy ez itt a Wegtoreni Kalmáré. Máskülönben megvárnátok a Városőröket. *Azzal a lendülettel nyílik is előttük az ajtó, s tuszakolják ki rajta a bajkeverőket oly hévvel, hogy alig bírnak megállni lábukon. Mielőtt azonban lába érné a földet,
Elleden még egy jókora öklöt is megérezhet arcában, hogy orra vére ered belé.*
-Ne lássunk itt többé! *Szól utánuk még egy hang. Olcsón megúszták, s a legjobb, amit tehetnek, hogy felszívódnak. Bár a döntés ahogy mindig, az övék.*
2755. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 08:08:13
Üzenet elküldve: 2022-12-21 08:08:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Nem fog vitát nyitni arról, hogy barack vagy inkább szilva lenne a pálinka. Ha ennél jobban el kezd majd szédülni az sem kizárt, hogy ismét találkozik az itallal, csak lentről fog felbukkanni. Amúgy meg az is lehet, hogy körte. Arról viszont gyorsan meg kell győznie a fiút, hogy borzalmasan távol áll még attól, hogy ezt a borzadványt megkedvelje.*
- Én... *Emeli is meg jobbjának mutatóujját, ahogy hunyorogva próbál a fiúra koncentrálni.* Fúúú, de jóképű vagy.
*Sóhajt fel ábrándosan, majd egy böfögésbe vegyített csuklással visszakönyököl az asztalra, a fejét megtartva. Ugyanis kezd attól tartani, hogy a világ forgásában az le is fog esni a nyakáról.*
- Nem is ezt akartam mondani.
*Vonja össze a szemöldökeit, miközben mélyen eltűnődik azon, hogy akkor mit is. De azután el is engedi a témát, s csak rábólogat a fiú szavaira.*
- Ha ez annak a hatása, akkor de. Nem tudom eldönteni, hogy ez most jó-e vagy inkább meg akarok pusztulni.
*Nyammogja, miközben inkább lehunyja a szemeit. Hátha akkor mérséklődik a szédelgése.
Hát nem.
De egy pillanatra meg is feledkezik róla, mikor ismét meghallja a zenét. Amint a szöveg értelme a fejébe kúszik belepirulva kapja fel a fejét. Most komolyan létezik ilyen, hogy egy fogadóban ezt engedik? Ilyen nótát? Nem mondaná, hogy meglepődik azon, hogy Eden már pattan is fel, hogy újra táncra perdüljön. A csók már annál inkább. De túl tompa ahhoz, hogy komolyabb hatást kiváltson belőle. Talán majd ha eljut az agyáig.
Most inkább azon van, hogy a fiú után menjen és megszidja azért, hogy megszegte az ígéretét. Az asztalba kapaszkodva tolja fel magát a székről, majd botladozva fordul a fiú után.
Tesz pár kótyagos, tétova lépést, majd nagy levegőt véve kezd is neki.*
- Teeee...
*És bumm. Az asztal törik, a függöny szakad, a kép repül. Eden pedig vágódik el a földön.*
- Eltörted az asztalt.
*Sipítozza inkább ijedten, mintsem felháborodottan. Persze nem a fiú hogyléte miatt riad meg, hanem azért, hogy most melyik vendég fogja szétrúgni a hátsójukat. Vészes csend köszönt be a Kalmárba, ami mellé még a vendégek és felszolgálók kitüntetett figyelmét is megkapják. Az pedig nem jó. Nagyon nem. Talán jobb lenne, ha összekaparná a fiút és kimennének a levegőre. Azután megpróbálnák helyrehozni a bajt, ha még lehet.*
- Elnézést. Bocsánat.
*Indul meg a vendégek között, de korántsem olyan bátrak és magabiztosak a léptei, mint ahogy azt ő gondolja. Minek hála egy rossz lépés után nekiesik az egyik asztalnak, amin a vendégek poharai borulnak is össze, elterítve az itallal az egészet. Ilyenkor ösztönösen igyekszik sűrű bocsánatkérések közepette segíteni, hogy rendbe tegye a dolgot, de a végére csak nagyobb kuszaságot és disznóólat hagy az asztalon. Ettől persze csak még idegesebb lesz, amitől még inkább sietne ki, ami miatt figyelmetlenné válik. A káosz pedig ott tetőzik be, mikor a fiúhoz érve csavarodik a lába a függönybe, annak hála pedig megbotlik és nyögve el is terül a fiún.*
- Ez már bajnak számít?
*Nyögi riadtan, ahogy felül a fiú hasán és az arcára tapogat két kézzel. Mert már olyannyira szédül, hogy abban sem biztos, hogy a megfelelő személynek intézi a szavait.*
*Nem fog vitát nyitni arról, hogy barack vagy inkább szilva lenne a pálinka. Ha ennél jobban el kezd majd szédülni az sem kizárt, hogy ismét találkozik az itallal, csak lentről fog felbukkanni. Amúgy meg az is lehet, hogy körte. Arról viszont gyorsan meg kell győznie a fiút, hogy borzalmasan távol áll még attól, hogy ezt a borzadványt megkedvelje.*
- Én... *Emeli is meg jobbjának mutatóujját, ahogy hunyorogva próbál a fiúra koncentrálni.* Fúúú, de jóképű vagy.
*Sóhajt fel ábrándosan, majd egy böfögésbe vegyített csuklással visszakönyököl az asztalra, a fejét megtartva. Ugyanis kezd attól tartani, hogy a világ forgásában az le is fog esni a nyakáról.*
- Nem is ezt akartam mondani.
*Vonja össze a szemöldökeit, miközben mélyen eltűnődik azon, hogy akkor mit is. De azután el is engedi a témát, s csak rábólogat a fiú szavaira.*
- Ha ez annak a hatása, akkor de. Nem tudom eldönteni, hogy ez most jó-e vagy inkább meg akarok pusztulni.
*Nyammogja, miközben inkább lehunyja a szemeit. Hátha akkor mérséklődik a szédelgése.
Hát nem.
De egy pillanatra meg is feledkezik róla, mikor ismét meghallja a zenét. Amint a szöveg értelme a fejébe kúszik belepirulva kapja fel a fejét. Most komolyan létezik ilyen, hogy egy fogadóban ezt engedik? Ilyen nótát? Nem mondaná, hogy meglepődik azon, hogy Eden már pattan is fel, hogy újra táncra perdüljön. A csók már annál inkább. De túl tompa ahhoz, hogy komolyabb hatást kiváltson belőle. Talán majd ha eljut az agyáig.
Most inkább azon van, hogy a fiú után menjen és megszidja azért, hogy megszegte az ígéretét. Az asztalba kapaszkodva tolja fel magát a székről, majd botladozva fordul a fiú után.
Tesz pár kótyagos, tétova lépést, majd nagy levegőt véve kezd is neki.*
- Teeee...
*És bumm. Az asztal törik, a függöny szakad, a kép repül. Eden pedig vágódik el a földön.*
- Eltörted az asztalt.
*Sipítozza inkább ijedten, mintsem felháborodottan. Persze nem a fiú hogyléte miatt riad meg, hanem azért, hogy most melyik vendég fogja szétrúgni a hátsójukat. Vészes csend köszönt be a Kalmárba, ami mellé még a vendégek és felszolgálók kitüntetett figyelmét is megkapják. Az pedig nem jó. Nagyon nem. Talán jobb lenne, ha összekaparná a fiút és kimennének a levegőre. Azután megpróbálnák helyrehozni a bajt, ha még lehet.*
- Elnézést. Bocsánat.
*Indul meg a vendégek között, de korántsem olyan bátrak és magabiztosak a léptei, mint ahogy azt ő gondolja. Minek hála egy rossz lépés után nekiesik az egyik asztalnak, amin a vendégek poharai borulnak is össze, elterítve az itallal az egészet. Ilyenkor ösztönösen igyekszik sűrű bocsánatkérések közepette segíteni, hogy rendbe tegye a dolgot, de a végére csak nagyobb kuszaságot és disznóólat hagy az asztalon. Ettől persze csak még idegesebb lesz, amitől még inkább sietne ki, ami miatt figyelmetlenné válik. A káosz pedig ott tetőzik be, mikor a fiúhoz érve csavarodik a lába a függönybe, annak hála pedig megbotlik és nyögve el is terül a fiún.*
- Ez már bajnak számít?
*Nyögi riadtan, ahogy felül a fiú hasán és az arcára tapogat két kézzel. Mert már olyannyira szédül, hogy abban sem biztos, hogy a megfelelő személynek intézi a szavait.*
2754. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-21 00:19:27
Üzenet elküldve: 2022-12-21 00:19:27
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
- Bocsi, nem akartam.
* Szabadkozik, de aztán tovább nevet. Mert meglátja miket írkál ez a nőszemély a papírra. Kikapja a kezéből a tollat és fejjel lefelé egy szőlőfürtöt, lovagot karddal, sárkányt rajzol nagy elmélyülten. Hiába, a józen eszét már ő is elhagyta valahol az előző fél vödörnyi szesznél. Visszakapja a füzetet, így rendesen is be tudja fejezni, kiegészítve egy királykisasszonnyal a vártoronyban.
Nem egészen tudja, hogy a galád kifejezés neki, vagy a pálinkának szól-e. *
- Igen? Igen! Ez az, mondtam én. Ott az a gyümölcs.
* A sajátját is felkapja és oda sem figyelve behajítja a szájába a tartalmát. *
- Szerintem ez inkább szilva, de te tudod, királylány. Mondtam én, hogy megkedveled a végére.
* Büszkén bólogat, mint a kutatás nagyszerű szerzője. Odakanyarítja nagy betűkkel a lapra, hogy "szilva, ezer százalék, hogy szilva." *
- Mmm. Ühüm. Mm-mm.
* JObbra-balra ingatja a fejét becsukott szemmel, élveteg mosollyal az ajkán. *
- Érzem is a hatást. Te nem érzed?
* Eközben a háttérben a kisebb pihenőről visszatért fuvolás és bárd rákezd Eden másik kedvenc énekére, ami a szende szűzről és az iszákos lovagról szól, egy igencsak nyakatekert, pajzán helyzetben. *
- Bocs, édes, ezt nem hagyhatom ki.
* Bűnbánó arccal villámgyorsan szájon csókolja a lányt, mielőtt felpattanna és csatlakozna a dajdajozó énekeshez. A nóta tetőpontján a fiú még egy közeli asztalra is felugrik, hogy onnan fejezhesse be az utolsó refrént.
Legalább is, ez lett volna a terv, de az asztal lába másként gondolta.
Megérezvén a fiú súlyát, az egyik gyengébbik láb kissé megbicsakik, enyhe lejtést adva a felületnek. Ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy az egyébként is dülöngélő ifjú egy nagy lendülettel hanyattvágódjon a bútorról.
A Kalmár népe hirtelen elcsendesedik, a zenét is mintha elvágták volna. Eden hattyú halála közben szerencsésen magával ránt egy faliképet és függönyt, majd egy nagy puffanással a hátán érkezik a szőnyegen. Másodszor ezen az estén. *
- Bocsi, nem akartam.
* Szabadkozik, de aztán tovább nevet. Mert meglátja miket írkál ez a nőszemély a papírra. Kikapja a kezéből a tollat és fejjel lefelé egy szőlőfürtöt, lovagot karddal, sárkányt rajzol nagy elmélyülten. Hiába, a józen eszét már ő is elhagyta valahol az előző fél vödörnyi szesznél. Visszakapja a füzetet, így rendesen is be tudja fejezni, kiegészítve egy királykisasszonnyal a vártoronyban.
Nem egészen tudja, hogy a galád kifejezés neki, vagy a pálinkának szól-e. *
- Igen? Igen! Ez az, mondtam én. Ott az a gyümölcs.
* A sajátját is felkapja és oda sem figyelve behajítja a szájába a tartalmát. *
- Szerintem ez inkább szilva, de te tudod, királylány. Mondtam én, hogy megkedveled a végére.
* Büszkén bólogat, mint a kutatás nagyszerű szerzője. Odakanyarítja nagy betűkkel a lapra, hogy "szilva, ezer százalék, hogy szilva." *
- Mmm. Ühüm. Mm-mm.
* JObbra-balra ingatja a fejét becsukott szemmel, élveteg mosollyal az ajkán. *
- Érzem is a hatást. Te nem érzed?
* Eközben a háttérben a kisebb pihenőről visszatért fuvolás és bárd rákezd Eden másik kedvenc énekére, ami a szende szűzről és az iszákos lovagról szól, egy igencsak nyakatekert, pajzán helyzetben. *
- Bocs, édes, ezt nem hagyhatom ki.
* Bűnbánó arccal villámgyorsan szájon csókolja a lányt, mielőtt felpattanna és csatlakozna a dajdajozó énekeshez. A nóta tetőpontján a fiú még egy közeli asztalra is felugrik, hogy onnan fejezhesse be az utolsó refrént.
Legalább is, ez lett volna a terv, de az asztal lába másként gondolta.
Megérezvén a fiú súlyát, az egyik gyengébbik láb kissé megbicsakik, enyhe lejtést adva a felületnek. Ez elégnek bizonyul ahhoz, hogy az egyébként is dülöngélő ifjú egy nagy lendülettel hanyattvágódjon a bútorról.
A Kalmár népe hirtelen elcsendesedik, a zenét is mintha elvágták volna. Eden hattyú halála közben szerencsésen magával ránt egy faliképet és függönyt, majd egy nagy puffanással a hátán érkezik a szőnyegen. Másodszor ezen az estén. *
2753. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 23:46:31
Üzenet elküldve: 2022-12-20 23:46:31
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Valószínűleg a "jóról" is teljesen más fogalmuk lenne, ha neki még lenne fogalma valamiről is. Nem tudja milyen mellé hágott teremtése a világnak, de odahaza a többiek ennél jobban bírják a piát. A vénember is issza, mint a vizet, Wya meg leginkább eddig hányni tudott volna tőle. Ami lehet, hogy most sincs olyan messze. De szerencsére a pogácsájához nem igazán kezdett hozzá, talán csak a tea tudna visszaköszönni. Szerencsére az még várat magára.*
- Nem tudom azt gondolni, mert a víz nem ilyen. Az nem büdös... Te meg ne röhögj.
*Horkan fel véresértetten, mikor már elcsaklizza a tollat a fiútól. Sértettségét pedig megerősíti azzal is, hogy még a tollat is fenyegetően meglengeti Eden felé.
Aztán csendben maradva hallgatja a fiú ítéletét, közben pedig serényen körmöl a füzet fölé görnyedve.*
- Ühüm, ühüm. Szőlőszag, meg ilyenek. Leírtam.
*Valójában eljutott odáig, hogy jó. Ami mögé karistol is egy hatalmas kérdőjelet. Alánagybetűkkel, hogy hazudik. A végére pedig még megtoldja annyival, hogy büdös. De az előző lapok gyöngybetű írásaihoz mérten ember legyen a talpán, aki ezeket elsőre kiolvassa. Dolga végeztével pedig visszatolja a füzetet a fiú elé, hogy immáron ismét a poharat fogja a kezébe.*
- Na gyere galád.
*Egy újabb csuklás és pohárra bandzsítás után most úgy dönti le, mint a nagyok. Ahogy eltompul a feje tényleg nem igazán érzi azt a förtelmes ízt, mint az előző kettőnél. Bár az sem kizárt, hogy úgy szétmarta a száját az ital, hogy soha többé nem fog érezni ízeket. Ez részben riasztó, részben egész áldásos képesség lenne.*
- Most mintha éreznék rajta valamit. Valami gyümölcsös...
*Nyammog párat a szájában maradt ízre, majd illedelmes lányokra nem jellemző böfögés után egy megtorpanást követően zavartan elvigyorodik.*
- Ez tuti barack volt.
*Vihog fel halkan, ahogy hátra dől a széken. Olyan furcsán hullámzik a fogadó, hogy nehéz azt nyomon követni. Lehet, hogy könnyebb lenne, ha nem látna homályosan.*
- Ez jobb volt. Lágyabb íz, annyira nem is éget. Tetszik az a barackos utóíz.
*Valószínűleg a "jóról" is teljesen más fogalmuk lenne, ha neki még lenne fogalma valamiről is. Nem tudja milyen mellé hágott teremtése a világnak, de odahaza a többiek ennél jobban bírják a piát. A vénember is issza, mint a vizet, Wya meg leginkább eddig hányni tudott volna tőle. Ami lehet, hogy most sincs olyan messze. De szerencsére a pogácsájához nem igazán kezdett hozzá, talán csak a tea tudna visszaköszönni. Szerencsére az még várat magára.*
- Nem tudom azt gondolni, mert a víz nem ilyen. Az nem büdös... Te meg ne röhögj.
*Horkan fel véresértetten, mikor már elcsaklizza a tollat a fiútól. Sértettségét pedig megerősíti azzal is, hogy még a tollat is fenyegetően meglengeti Eden felé.
Aztán csendben maradva hallgatja a fiú ítéletét, közben pedig serényen körmöl a füzet fölé görnyedve.*
- Ühüm, ühüm. Szőlőszag, meg ilyenek. Leírtam.
*Valójában eljutott odáig, hogy jó. Ami mögé karistol is egy hatalmas kérdőjelet. Alánagybetűkkel, hogy hazudik. A végére pedig még megtoldja annyival, hogy büdös. De az előző lapok gyöngybetű írásaihoz mérten ember legyen a talpán, aki ezeket elsőre kiolvassa. Dolga végeztével pedig visszatolja a füzetet a fiú elé, hogy immáron ismét a poharat fogja a kezébe.*
- Na gyere galád.
*Egy újabb csuklás és pohárra bandzsítás után most úgy dönti le, mint a nagyok. Ahogy eltompul a feje tényleg nem igazán érzi azt a förtelmes ízt, mint az előző kettőnél. Bár az sem kizárt, hogy úgy szétmarta a száját az ital, hogy soha többé nem fog érezni ízeket. Ez részben riasztó, részben egész áldásos képesség lenne.*
- Most mintha éreznék rajta valamit. Valami gyümölcsös...
*Nyammog párat a szájában maradt ízre, majd illedelmes lányokra nem jellemző böfögés után egy megtorpanást követően zavartan elvigyorodik.*
- Ez tuti barack volt.
*Vihog fel halkan, ahogy hátra dől a széken. Olyan furcsán hullámzik a fogadó, hogy nehéz azt nyomon követni. Lehet, hogy könnyebb lenne, ha nem látna homályosan.*
- Ez jobb volt. Lágyabb íz, annyira nem is éget. Tetszik az a barackos utóíz.
2752. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 23:26:50
Üzenet elküldve: 2022-12-20 23:26:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Eden szó, mi szó: elégedett. Végig is terül a képén egy önfeledt mosoly. Kegyetlenül csőbe húzta a lányt. *
- Tudom, habcsók. De ha már így alakult, miért nem sodródsz az árral? Jót tesz... a jellemnek.
* Igen, ezt most találja csak ki. De szívből örül, hogy a másik benne van a kis játékában. Ő is kiválasztja a törkölyt és megszagolja. *
- Nem is tudom. Mit érzel rajta? Csukd be a szemed és szippants bele. Ez az, bátor kislány.
~ Nem sokat kell győzködni. Tudtam én, hogy ott rejtőzik ez is valahol. ~
* Legurítja a sajátját, kicsit felhúzva az orrát közben. *
- Huh. Jó cucc.
* Elégedetten csettint a nyelvével. *
- Gondold azt hogy víz. Nem azért iszom, mert finom. Azért iszom, mert tetszik a következménye.
* Odakap a mellékönyökölő lányhoz, de éppen megússza. Megkönnyebbülten felsóhajt. *
~ Lehet a harmadik mégsem annyira jó ötlet? ~
* Bólint és egy üres oldalt keres a füzetben. Precízen elválaszt két hasábot középen egy vonallal, ami igaz, kissé hullámosra sikeredik. A bal felére felvési a " Virágszál" szót, a másik felére megelégszik az "Eden"-nel. Aprólékosan feljegyzi a kutatás célját és alanyait. Kispohár 1-hez leírja a bal oldalra az elhangzottakat: Szösnyű, büdös, keserű, csíp, rettenetes meleg. A végére szinte olvashatatlanná válik, annyira röhög írás közben. *
- Rendben, akkor benyomásom a következő. Jó cucc, ahogy említettem. Erős is, és kellemesen szőlőszagú. De nekem sem ez lesz a kedvencem. Felírtad? Akkor lássuk, az előző gyümölcsöt, újra. Hidd el nekem, aranybogár, most már ízleni fog.
* Egymásba építi az üres poharakat és a maradék kettőt maguk elé húzza. *
- Hölgyek előre.
* Eden szó, mi szó: elégedett. Végig is terül a képén egy önfeledt mosoly. Kegyetlenül csőbe húzta a lányt. *
- Tudom, habcsók. De ha már így alakult, miért nem sodródsz az árral? Jót tesz... a jellemnek.
* Igen, ezt most találja csak ki. De szívből örül, hogy a másik benne van a kis játékában. Ő is kiválasztja a törkölyt és megszagolja. *
- Nem is tudom. Mit érzel rajta? Csukd be a szemed és szippants bele. Ez az, bátor kislány.
~ Nem sokat kell győzködni. Tudtam én, hogy ott rejtőzik ez is valahol. ~
* Legurítja a sajátját, kicsit felhúzva az orrát közben. *
- Huh. Jó cucc.
* Elégedetten csettint a nyelvével. *
- Gondold azt hogy víz. Nem azért iszom, mert finom. Azért iszom, mert tetszik a következménye.
* Odakap a mellékönyökölő lányhoz, de éppen megússza. Megkönnyebbülten felsóhajt. *
~ Lehet a harmadik mégsem annyira jó ötlet? ~
* Bólint és egy üres oldalt keres a füzetben. Precízen elválaszt két hasábot középen egy vonallal, ami igaz, kissé hullámosra sikeredik. A bal felére felvési a " Virágszál" szót, a másik felére megelégszik az "Eden"-nel. Aprólékosan feljegyzi a kutatás célját és alanyait. Kispohár 1-hez leírja a bal oldalra az elhangzottakat: Szösnyű, büdös, keserű, csíp, rettenetes meleg. A végére szinte olvashatatlanná válik, annyira röhög írás közben. *
- Rendben, akkor benyomásom a következő. Jó cucc, ahogy említettem. Erős is, és kellemesen szőlőszagú. De nekem sem ez lesz a kedvencem. Felírtad? Akkor lássuk, az előző gyümölcsöt, újra. Hidd el nekem, aranybogár, most már ízleni fog.
* Egymásba építi az üres poharakat és a maradék kettőt maguk elé húzza. *
- Hölgyek előre.
2751. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 22:59:47
Üzenet elküldve: 2022-12-20 22:59:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Igen hamar kell igen sok következtetést levonnia. Először is, hogy kár volt becenéven törnie a fejét. Még akkor is, ha nem volt túl megerőltető a feladat. Másodszor Eden oltári nagy csibész lehet, mert kétli, hogy az alkoholtól legyen valaki ilyen talpraesett és forgassa még részegen is jól a szavakat. Harmadszor pedig sikerült jó nagy galibába zavarnia önmagát a pálinkákkal. Jót akart, erre most hat pohár díszeleg az asztalon, amiből négy szinte csordultig tele van.
Bosszúsan fújtat egyet, miközben hátra dőlve teszi karba a kezeit. Először a pálinkákat méregetve, majd a fiú kap a szigorú tekintetből.*
- Én nem egészen így gondoltam.
*Igazából sehogy sem gondolta. Inni sem akart. Akart bizony, mert talán még egyet leguríthatna. Hátha az már jobb lesz. Meg azért be kell vallania, hogy ez a tudósosdi egész szórakoztató ötletnek hangzik. Kicsit sajnálja is, hogy nem ezen a pályán készül elhelyezkedni. Persze jegyzetelni szeret. Azzal, meg rajzokkal van tele a füzete. Miért is ne?*
- Hát akkor... legyen ez?
*Indul el a keze a fiú által rendelt pálinka felé. Közben fürkészi a másikat, hogy van-e egyéb javaslata. De végül tényleg azt a poharat ragadja meg. Óvatosan emeli az orrához, majd beleszimatolva húzza el a száját.*
- Szerintem rosszabb a szaga.
*Fintorog még egy ideig, majd sóhajtva szorítja össze a szemeit. Azt már az előbb kitapasztalta, hogy minél tovább húzza a dolgot, annál rémesebb a végjáték. Így dönt, rövidebb ideig szenved, majd le is tuszkolja a torkán. A kellemetlen az egészben csak az, hogy a teáját már az előbb elhasználta tűzoltásra.*
- Ez jobban éget.
*Nyögi, ahogy vissza is pakolja a poharat, de továbbra is erősen szorítja, mintha azzal múlna a kellemetlen érzés.*
- Azt hittem nem lehet fokozni, de az íze még förtelmesebb.
*Krákogja, majd ahogy szűnik az égetés úgy ereszti el a poharat is.*
- Te ezt gyakran iszod? Hogy lehet úgy ledönteni, ahogy te csinálod?
*Ismét a szemeire törölget, ahogy kicsit szaporábban kezdi szedni a levegőt.
Noha az ital csípése alábbhagy a szédelgés jobban elkapja a fejét. Ez világosan látszik abból, hogy elsőre az asztal mellé könyököl, csak utána annak lapjára.*
- Hopszi. *Csuklik egy hangosabbat, majd mutatóujjával a füzet felé bök.* Írd csak le. Szőőőőőrnyűűű. Büdös, keserű, csíp és rettenetesen melegem van tőle.
*Ökleire támasztja az állát végül, ahogy laposakat pislogva bámul a fiú arcába. Azután mint akit hirtelen riasztottak volna fel álmából ki is kapja a fiú keze alól a füzetet.*
- Te jössz.
*Igen hamar kell igen sok következtetést levonnia. Először is, hogy kár volt becenéven törnie a fejét. Még akkor is, ha nem volt túl megerőltető a feladat. Másodszor Eden oltári nagy csibész lehet, mert kétli, hogy az alkoholtól legyen valaki ilyen talpraesett és forgassa még részegen is jól a szavakat. Harmadszor pedig sikerült jó nagy galibába zavarnia önmagát a pálinkákkal. Jót akart, erre most hat pohár díszeleg az asztalon, amiből négy szinte csordultig tele van.
Bosszúsan fújtat egyet, miközben hátra dőlve teszi karba a kezeit. Először a pálinkákat méregetve, majd a fiú kap a szigorú tekintetből.*
- Én nem egészen így gondoltam.
*Igazából sehogy sem gondolta. Inni sem akart. Akart bizony, mert talán még egyet leguríthatna. Hátha az már jobb lesz. Meg azért be kell vallania, hogy ez a tudósosdi egész szórakoztató ötletnek hangzik. Kicsit sajnálja is, hogy nem ezen a pályán készül elhelyezkedni. Persze jegyzetelni szeret. Azzal, meg rajzokkal van tele a füzete. Miért is ne?*
- Hát akkor... legyen ez?
*Indul el a keze a fiú által rendelt pálinka felé. Közben fürkészi a másikat, hogy van-e egyéb javaslata. De végül tényleg azt a poharat ragadja meg. Óvatosan emeli az orrához, majd beleszimatolva húzza el a száját.*
- Szerintem rosszabb a szaga.
*Fintorog még egy ideig, majd sóhajtva szorítja össze a szemeit. Azt már az előbb kitapasztalta, hogy minél tovább húzza a dolgot, annál rémesebb a végjáték. Így dönt, rövidebb ideig szenved, majd le is tuszkolja a torkán. A kellemetlen az egészben csak az, hogy a teáját már az előbb elhasználta tűzoltásra.*
- Ez jobban éget.
*Nyögi, ahogy vissza is pakolja a poharat, de továbbra is erősen szorítja, mintha azzal múlna a kellemetlen érzés.*
- Azt hittem nem lehet fokozni, de az íze még förtelmesebb.
*Krákogja, majd ahogy szűnik az égetés úgy ereszti el a poharat is.*
- Te ezt gyakran iszod? Hogy lehet úgy ledönteni, ahogy te csinálod?
*Ismét a szemeire törölget, ahogy kicsit szaporábban kezdi szedni a levegőt.
Noha az ital csípése alábbhagy a szédelgés jobban elkapja a fejét. Ez világosan látszik abból, hogy elsőre az asztal mellé könyököl, csak utána annak lapjára.*
- Hopszi. *Csuklik egy hangosabbat, majd mutatóujjával a füzet felé bök.* Írd csak le. Szőőőőőrnyűűű. Büdös, keserű, csíp és rettenetesen melegem van tőle.
*Ökleire támasztja az állát végül, ahogy laposakat pislogva bámul a fiú arcába. Azután mint akit hirtelen riasztottak volna fel álmából ki is kapja a fiú keze alól a füzetet.*
- Te jössz.
2750. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 22:25:50
Üzenet elküldve: 2022-12-20 22:25:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Ezen elmereng egy kissé. *
- Hm. Nos, nem vagyok szakértő a témában, be kell valljam. De érdekes a felvetésed. Egy kutatást megér a dolog. Csapos, kérnék kettőt, abból a másikból!
* A választása nem más, mint két adag Törköly pálinka. 26 aranyért.
*
- Mindent a tudományért! Kérlek ne tars magadban semmilyen érzést, ízt, vagy bármi hasonlót. Én pedig majd jegyzetelek. Aztán csere.
* Felkapja az íróeszközt az asztalról és a hegyes fülé mögé illeszti, komoly szándéka jeléül. Ha esetleg a kutatáshoz több buzdításra lenne szüksége, a biztonság kedvéért még hozzáteszi. *
- Ha megiszod, megígérem, hogy többet nem kell.
* Nagy, komoly szemekkel néz a lányra, csak a szája sarkában bujkál egy kis mosoly. *
- Wya, ez tetszik. Frappáns kis név.
* Azt nem ígérheti, hogy ennél marad, és nem lesz több egyéb becézés. *
- Ahj, lányom. Egy ilyen szempárral mindenki akarna. Min-den-ki.
* A suttogásra csibészes félmosollyal közelebbhajol ő is, majd állát a tenyerébe támasztva megcsóválja a fejét. *
- Jaaaaj, annyira bájos.
* A lány ajánlatára ördögien felcsillannak a szemei. *
- Nos, ha már önként ajánlod fel a dolgod, azzal én sem szegem meg az előbbi fogadalmamat. Természetesen nincs más választásom úriemberként, mint hogy beleegyezzek. De azért azt kicsit pontosíthadnád, mit jelent nálad a "jófiú", nem vagyok benne biztos hogy teljesen érthető számomra a kifejezés.
* Most hogy már négy alattomos pohárka van előttük, igazán érdekessé válhat a dolog. *
- Igazán dicséretes, hogy ilyen komolyan veszed a tudományos vizsgálatunkat, cicafül. Lenyűgöz a szorgalmad. Így most már lesz friss összehasonlítási alapunk.
* Kacsint. *
- Csak utánad, drágakő.
* Ezen elmereng egy kissé. *
- Hm. Nos, nem vagyok szakértő a témában, be kell valljam. De érdekes a felvetésed. Egy kutatást megér a dolog. Csapos, kérnék kettőt, abból a másikból!
* A választása nem más, mint két adag Törköly pálinka. 26 aranyért.
*- Mindent a tudományért! Kérlek ne tars magadban semmilyen érzést, ízt, vagy bármi hasonlót. Én pedig majd jegyzetelek. Aztán csere.
* Felkapja az íróeszközt az asztalról és a hegyes fülé mögé illeszti, komoly szándéka jeléül. Ha esetleg a kutatáshoz több buzdításra lenne szüksége, a biztonság kedvéért még hozzáteszi. *
- Ha megiszod, megígérem, hogy többet nem kell.
* Nagy, komoly szemekkel néz a lányra, csak a szája sarkában bujkál egy kis mosoly. *
- Wya, ez tetszik. Frappáns kis név.
* Azt nem ígérheti, hogy ennél marad, és nem lesz több egyéb becézés. *
- Ahj, lányom. Egy ilyen szempárral mindenki akarna. Min-den-ki.
* A suttogásra csibészes félmosollyal közelebbhajol ő is, majd állát a tenyerébe támasztva megcsóválja a fejét. *
- Jaaaaj, annyira bájos.
* A lány ajánlatára ördögien felcsillannak a szemei. *
- Nos, ha már önként ajánlod fel a dolgod, azzal én sem szegem meg az előbbi fogadalmamat. Természetesen nincs más választásom úriemberként, mint hogy beleegyezzek. De azért azt kicsit pontosíthadnád, mit jelent nálad a "jófiú", nem vagyok benne biztos hogy teljesen érthető számomra a kifejezés.
* Most hogy már négy alattomos pohárka van előttük, igazán érdekessé válhat a dolog. *
- Igazán dicséretes, hogy ilyen komolyan veszed a tudományos vizsgálatunkat, cicafül. Lenyűgöz a szorgalmad. Így most már lesz friss összehasonlítási alapunk.
* Kacsint. *
- Csak utánad, drágakő.
2749. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 21:17:09
Üzenet elküldve: 2022-12-20 21:17:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Szívességet. *Visszhangozza. Az iménti gyönyör már kezd felszabadulni testéből. Felkönyököl az ágyban, úgy fürkészi a magát tisztogató elfet. Persze, Wegtorenben sem volt éppen ritka az ilyesmi. Juttassa be amoda. Mutassa be annak az úrnak. De most nem Wegtorenben vannak, s ötlete sincs, vajon mivel rukkol elő a kis kurtizán.
Kissé félredönti fejét, ahogy Alissäna előáll a farbával. Elmereng. Van lova, igaz... És szemmel láthatóan az igric még sehol. Bizonyosan Thargföldön üti el az idejét. Megspórolhat mennyit ezzel az úttal? Száz-kétszáz aranyat?
Végül csak a lány felé biccent.*
-Maradhatsz. Van lovam. A legjobb kora reggel indulni. De ha elalszol, nem keltegetek és nem várok.
*Végül a hátára fekszik, úgy ahogy van, meztelen. Nem bánja, ha az elf mellé mászik az ágyban, talán fel sem fogja. Azért érzi már a szervezetébe juttatott italmennyiséget, s minél előbb ki óhajtja aludni magából.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Szívességet. *Visszhangozza. Az iménti gyönyör már kezd felszabadulni testéből. Felkönyököl az ágyban, úgy fürkészi a magát tisztogató elfet. Persze, Wegtorenben sem volt éppen ritka az ilyesmi. Juttassa be amoda. Mutassa be annak az úrnak. De most nem Wegtorenben vannak, s ötlete sincs, vajon mivel rukkol elő a kis kurtizán.
Kissé félredönti fejét, ahogy Alissäna előáll a farbával. Elmereng. Van lova, igaz... És szemmel láthatóan az igric még sehol. Bizonyosan Thargföldön üti el az idejét. Megspórolhat mennyit ezzel az úttal? Száz-kétszáz aranyat?
Végül csak a lány felé biccent.*
-Maradhatsz. Van lovam. A legjobb kora reggel indulni. De ha elalszol, nem keltegetek és nem várok.
*Végül a hátára fekszik, úgy ahogy van, meztelen. Nem bánja, ha az elf mellé mászik az ágyban, talán fel sem fogja. Azért érzi már a szervezetébe juttatott italmennyiséget, s minél előbb ki óhajtja aludni magából.*
2748. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 21:03:49
Üzenet elküldve: 2022-12-20 21:03:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Nála odahaza nem olyan indokolatlan. Mikor gyerekkorát végig övezte a csúfolkodó szavak a rosszindulatú gyerekektől. Amikor rajta kívül mindenki szép, mindenki tündököl. De nehezen értené meg az olyan, aki ilyen jóképű, mint kéretlen táncpartnere. Persze ízlések és pofonok. Kisebb baja is nagyobb most annál, hogy hogy néz ki. Ez pedig kezdődik azzal, hogy farkasszemet néz az elé tolt pohárral, majd utána igyekszik nem távozni a túlvilágra, amikor azt már lenyelte. Persze valószínűleg igencsak túlzásba esik ezzel, de akkor is piszkosul éget, mar és kínozza.
Normál esetben felderítené, ahogy a másik megküzd a nevével, de most teljesen lefoglalja a küzdelem.*
- Mindegyiknek?
*Nyökögi ki a kérdést, ami elég bután hangozhat. Mégis mi változna az ízén? Hacsak a mennyiség nem enyhít rajta egy idő után. De azt már nem valószínű, hogy megtapasztalja. Így is érez valami ismeretlen zsongást felkúszni a fejében.*
- Eden.
*Bólint, ahogy ő is az asztalra könyököl, s szintén a tenyerébe pakolja a fejét. Közben hunyorog, mert olyan, mintha a látása kezdene elhomályosodni kissé.*
- Nem szoktak becézni. De ha könnyebb, akkor a Wya megteszi.
*Az eddig elhangzottak után tart attól, hogy még miféle más neveket kaphatna. Mert eddig egyik sem olyan, amitől ne akarna zavarba jönni. Na nem mintha nem lenne akárkinek egyszerű dolga ezzel.
Meg egyébként is minek akarná őt becézni a másik? Az útjaik valószínűleg hamar el fognak válni. Ő maga szépen lepihen majd, a fiú meg táncikálhat tovább.
Legalábbis ez lenne a terv, ami úgy fest, hogy ütközik a fiúéval.*
- Baj... Miféle bajba? Ki akar egyáltalán önszántából bajba kerülni?
*Nyögi, ami bele is fúl egy csuklásba hamar.*
- Már annak is örülhetnél, hogy nem penderítettek ki innen.
*Suttogja bizalmasan, nehogy valaki más meghallja és ötletet merítsen belőle. Noha a feje egyre jobban szédeleg, azért a visszatartó józansága még továbbra is benne pihen. Viszont van egy elmés ötlete, amit a fiútól lop most el. Kis áldozat a nagyobb jó érdekében.*
- Inkább iszom veled még egyet, ha megígéred, hogy jó fiúként viselkedsz.
*Azzal int is a felszolgálónak, hogy 18 aranyért cserébe landoljon előttük újabb két pohár Gyümölcs pálinka.*
*Nála odahaza nem olyan indokolatlan. Mikor gyerekkorát végig övezte a csúfolkodó szavak a rosszindulatú gyerekektől. Amikor rajta kívül mindenki szép, mindenki tündököl. De nehezen értené meg az olyan, aki ilyen jóképű, mint kéretlen táncpartnere. Persze ízlések és pofonok. Kisebb baja is nagyobb most annál, hogy hogy néz ki. Ez pedig kezdődik azzal, hogy farkasszemet néz az elé tolt pohárral, majd utána igyekszik nem távozni a túlvilágra, amikor azt már lenyelte. Persze valószínűleg igencsak túlzásba esik ezzel, de akkor is piszkosul éget, mar és kínozza.
Normál esetben felderítené, ahogy a másik megküzd a nevével, de most teljesen lefoglalja a küzdelem.*
- Mindegyiknek?
*Nyökögi ki a kérdést, ami elég bután hangozhat. Mégis mi változna az ízén? Hacsak a mennyiség nem enyhít rajta egy idő után. De azt már nem valószínű, hogy megtapasztalja. Így is érez valami ismeretlen zsongást felkúszni a fejében.*
- Eden.
*Bólint, ahogy ő is az asztalra könyököl, s szintén a tenyerébe pakolja a fejét. Közben hunyorog, mert olyan, mintha a látása kezdene elhomályosodni kissé.*
- Nem szoktak becézni. De ha könnyebb, akkor a Wya megteszi.
*Az eddig elhangzottak után tart attól, hogy még miféle más neveket kaphatna. Mert eddig egyik sem olyan, amitől ne akarna zavarba jönni. Na nem mintha nem lenne akárkinek egyszerű dolga ezzel.
Meg egyébként is minek akarná őt becézni a másik? Az útjaik valószínűleg hamar el fognak válni. Ő maga szépen lepihen majd, a fiú meg táncikálhat tovább.
Legalábbis ez lenne a terv, ami úgy fest, hogy ütközik a fiúéval.*
- Baj... Miféle bajba? Ki akar egyáltalán önszántából bajba kerülni?
*Nyögi, ami bele is fúl egy csuklásba hamar.*
- Már annak is örülhetnél, hogy nem penderítettek ki innen.
*Suttogja bizalmasan, nehogy valaki más meghallja és ötletet merítsen belőle. Noha a feje egyre jobban szédeleg, azért a visszatartó józansága még továbbra is benne pihen. Viszont van egy elmés ötlete, amit a fiútól lop most el. Kis áldozat a nagyobb jó érdekében.*
- Inkább iszom veled még egyet, ha megígéred, hogy jó fiúként viselkedsz.
*Azzal int is a felszolgálónak, hogy 18 aranyért cserébe landoljon előttük újabb két pohár Gyümölcs pálinka.
*
2747. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 20:00:23
Üzenet elküldve: 2022-12-20 20:00:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
* Valamiért úgy érzi, a lány kicsit indokolatlanul szégyenlős. Persze, látja ő, hogy vannak mindenféle sebhelyek az arcán, de látott ő már ennél rosszabbakat is életében. Főleg Pirtianesben. A nő arca így is vonzó, talán csak kap tőle némi veszélyes és titokzatos külsőt. A külseje, és a macskás szemei alapján simán el tudná képzelni, hogy a hátába állítja a villát az asztalról. Ennek ellenére úgy viselkedik, mint egy szende elsőbálozó. *
~ Szörnyen izgalmas kettősség. ~
* A leányzó kifakad és meglepetten pislog párat, mielőtt nevetésben tör ki. *
~ Pont erre gondoltam. Vigyáznom kell a hátamra. ~
* Voltak tervei az estére nézve, de annyira felpiszkálta őt ez a lány, hogy elsődleges küldetése immár az, hogy kihozza a rosszat belőle. Biztos benne, hogy valahol ott kell lennie. *
~ Ilyen gyilkos szemeket nem adnak csak úgy az istenek senkinek. ~
* Pontosan tudja, hogy visszautasíthatatlan az ajánlata. Lendületesen meglapogatja a karcsú hátát, talán kissé túlságosan is. *
- Erről van szó, bogaram!
* Bátorításként az ujjával előrébb tolja a rövidkét. *
- Sha... Shawyanna? Shaw... Hagyjuk, szerintem.
* Tipikus elf névadás. Az övé legalább jól hangzik. A lány hipp-hopp ledönti az italt, a fiú csillogó, lelkes szemekkel nézi a mutatványt. *
~ Ebből már ki lehet hozni valamit. ~
* A szenvedésein jót derül magában. *
- Hidd el nekem, ennek pont ilyennek kell lennie.
* Mókásan meghajol ültében, szívére helyezve jobb tenyerét. *
- Elleden Elluin Nasir, szolgálatodra, nyuszifül. De szólíts nyugodtan Edennek.
* Hangzásra egész pontosan: "Ellíden, Elluin, Naszír. *
- Nincs valami beceneved, cicavirág? Ha nincs, én rengeteggel szolgálhatok a számodra.
* Kérdezi, a tenyerébe támasztott fejjel, tűnődve nézegetve a másikat. *
- Lássuk csak, miféle bajba keveredhetnénk ma este mi ketten? Te és és, én és te, úgy értem.
* Zagyválja, kissé összefüggéstelenül. Kitalált már néhányat, de azért kíváncsi a lány fantáziáira is. De még mennyire, hogy az. *
* Valamiért úgy érzi, a lány kicsit indokolatlanul szégyenlős. Persze, látja ő, hogy vannak mindenféle sebhelyek az arcán, de látott ő már ennél rosszabbakat is életében. Főleg Pirtianesben. A nő arca így is vonzó, talán csak kap tőle némi veszélyes és titokzatos külsőt. A külseje, és a macskás szemei alapján simán el tudná képzelni, hogy a hátába állítja a villát az asztalról. Ennek ellenére úgy viselkedik, mint egy szende elsőbálozó. *
~ Szörnyen izgalmas kettősség. ~
* A leányzó kifakad és meglepetten pislog párat, mielőtt nevetésben tör ki. *
~ Pont erre gondoltam. Vigyáznom kell a hátamra. ~
* Voltak tervei az estére nézve, de annyira felpiszkálta őt ez a lány, hogy elsődleges küldetése immár az, hogy kihozza a rosszat belőle. Biztos benne, hogy valahol ott kell lennie. *
~ Ilyen gyilkos szemeket nem adnak csak úgy az istenek senkinek. ~
* Pontosan tudja, hogy visszautasíthatatlan az ajánlata. Lendületesen meglapogatja a karcsú hátát, talán kissé túlságosan is. *
- Erről van szó, bogaram!
* Bátorításként az ujjával előrébb tolja a rövidkét. *
- Sha... Shawyanna? Shaw... Hagyjuk, szerintem.
* Tipikus elf névadás. Az övé legalább jól hangzik. A lány hipp-hopp ledönti az italt, a fiú csillogó, lelkes szemekkel nézi a mutatványt. *
~ Ebből már ki lehet hozni valamit. ~
* A szenvedésein jót derül magában. *
- Hidd el nekem, ennek pont ilyennek kell lennie.
* Mókásan meghajol ültében, szívére helyezve jobb tenyerét. *
- Elleden Elluin Nasir, szolgálatodra, nyuszifül. De szólíts nyugodtan Edennek.
* Hangzásra egész pontosan: "Ellíden, Elluin, Naszír. *
- Nincs valami beceneved, cicavirág? Ha nincs, én rengeteggel szolgálhatok a számodra.
* Kérdezi, a tenyerébe támasztott fejjel, tűnődve nézegetve a másikat. *
- Lássuk csak, miféle bajba keveredhetnénk ma este mi ketten? Te és és, én és te, úgy értem.
* Zagyválja, kissé összefüggéstelenül. Kitalált már néhányat, de azért kíváncsi a lány fantáziáira is. De még mennyire, hogy az. *
2746. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:53:40
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:53:40
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hosszabb légyottra számított, ezzel az idővel még egész könnyen meg is tud barátkozni. Persze Denjaar úgy játszadozik vele, ahogy kedve tartja, Alissäna teste hajlik és idomul a férfi akaratának. Az viszont mi tagadás meglepi, hogy ismét birtokába veszi ajkait, ezúttal kicsit másképp. Viszonozni aligha tud bármit is, így meg sem kísérli azt.
Miután elengedik kapaszkodnia kell még, mert lábai elfáradtak és elgyengülten megremegnek.
~ 273. ~
Konstatálja szórakozottan magában, és el is határozza, hogy szokássá teszi ezt.
~ Mire nem hasznos a sok arany számolgatás. ~
Sietősen követi Denjaart a szobába, becsukja maga után az ajtót, majd egy alkalmas rongyot keres arra, hogy letörölje combjáról együttlétük nyomait. Miközben meggyötört testét igyekszik eredeti, kicsit kívánatosabb állapotába visszaállítani, addig a neki szegezett kérdésen töpreng.*
- Lehet egy szívességet kérnék, ha szabad.
*Megvárja, hogy vajon ez a felvetés milyen fogadtatásban részesül, de ettől függetlenül folytatja.*
- Sajnos nincsen lovam, s bár nem hosszú az út a Kikötőig, de jó hasznát venném annak, ha elkísérne. suta módszereim vannak ugyan a biztonságos utazásra, de összességében nem érnek fel egy marcona Bajnok szigorú pillantásához sem.
*Ujjaival haja fésülgetésébe kezd, majd kibontja és hanyagul, lazán újrafonja hosszú tincseit. Ha nem küldik el egyelőre, akkor addig is az ágy szélére ül pihenni. Szüksége van rá, annyi bizonyos.*
- Szeretné drága uram, ha maradnék, vagy távozzak inkább?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hosszabb légyottra számított, ezzel az idővel még egész könnyen meg is tud barátkozni. Persze Denjaar úgy játszadozik vele, ahogy kedve tartja, Alissäna teste hajlik és idomul a férfi akaratának. Az viszont mi tagadás meglepi, hogy ismét birtokába veszi ajkait, ezúttal kicsit másképp. Viszonozni aligha tud bármit is, így meg sem kísérli azt.
Miután elengedik kapaszkodnia kell még, mert lábai elfáradtak és elgyengülten megremegnek.
~ 273. ~
Konstatálja szórakozottan magában, és el is határozza, hogy szokássá teszi ezt.
~ Mire nem hasznos a sok arany számolgatás. ~
Sietősen követi Denjaart a szobába, becsukja maga után az ajtót, majd egy alkalmas rongyot keres arra, hogy letörölje combjáról együttlétük nyomait. Miközben meggyötört testét igyekszik eredeti, kicsit kívánatosabb állapotába visszaállítani, addig a neki szegezett kérdésen töpreng.*
- Lehet egy szívességet kérnék, ha szabad.
*Megvárja, hogy vajon ez a felvetés milyen fogadtatásban részesül, de ettől függetlenül folytatja.*
- Sajnos nincsen lovam, s bár nem hosszú az út a Kikötőig, de jó hasznát venném annak, ha elkísérne. suta módszereim vannak ugyan a biztonságos utazásra, de összességében nem érnek fel egy marcona Bajnok szigorú pillantásához sem.
*Ujjaival haja fésülgetésébe kezd, majd kibontja és hanyagul, lazán újrafonja hosszú tincseit. Ha nem küldik el egyelőre, akkor addig is az ágy szélére ül pihenni. Szüksége van rá, annyi bizonyos.*
- Szeretné drága uram, ha maradnék, vagy távozzak inkább?
2745. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:31:09
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:31:09
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Igyunk hát pajtások, jo-hó//
*Akar. Mást sem akar annál jobban, minthogy visszaülni. Talán azt, hogy kiszaladjon az utcára maga mögött hagyva ezzel a kellemetlen helyzetet. Viszont a hideghez kevésbé van tovább hangulata. Ezen kompromisszum miatt pedig inkább a szeleburdi, ittas fiút kényszerül elviselni.*
- Hát nem vagyunk egy véleményen.
*Dünnyögi halkan, közben kissé igazgat a sálon is. Egy pillanatra elhúzkodja az arcától, majd a nyakától, de azután szemvillanás alatt visszaigazítja. Csak igen alaposan kimelegedett a táncikában, minek hála most elég kényelmetlen viseletté vált az anyag.
A két kiérkező pohárra először a szemöldökei szaladnak fel. Azután már épp készülne megfedni a fiút, hogy épp elég van így is a szervezetében. De mikor fény derül arra, hogy az egyik pohár bizony az övé először a szó is benne ragad.*
- Te hülye vagy?
*Cincogja végül elképedve, majd a torkát megköszörülve csak összehúzott szemekkel méregeti a poharat. Mintha csak mérget töltöttek volna ki a szeme láttára.
Az alku hallatán viszont visszasandít a fiúra, majd kis tétovázás után óvatosan fog a pohárra.*
- Hát... egy pohár még nem lehet baj.
*Annyit talán meg is ér, hogy többet ne kelljen táncikálnia. Mert reméli, hogy ezt is beleértette a másik. Végül is csak gyümölcslé, nem? Kicsit ütősebb, de gyümölcs.*
- Shawyannae.
*Válaszolja meg a nevét, majd elhúzza a sálat annyira, hogy a pohárral a szájához férjen. Inkább nem tököl tovább. Nem lesz jobb attól, ha elnyújtja a dolgot.*
~Egy életem, egy halálom.~
*Nyögi magában, majd emelkedik a pohár, s landol a szájában az ital. Ami már rögtön kezdi marni a nyelvét, szájpadlását, s minden porcikáját. Kiköpje? Lenyelje? Nem akar lemenni a korty, de kiköpni sincs szíve, mert úgy vették neki. De így meg csak rosszabb, mert jobban éget. Végül a szemeit összeszorítva tuszkolja le a torkán az italt, a poharat lecsapja az asztalra, majd a nyelőcsövét végig maró érzés után küld egy jó adagot a teájából.
Bizonyára mókás lehet kívülről nézve, de ő most baromira szenved. Ennek pedig sűrű szuszogásokkal és nyögdécselésekkel hangot is ad. Talán még a kikötői sellőket is űbereli ezekkel a hanghatásokkal.*
- Ez szerintem romlott. Borzalmasan pocsék.
*Nyökögi, ahogy a szemébe gyűlt könnyeket kezdi kitörölgeti.
Pár pillanatnyi szenvedése után, mikor már rendesen kap levegőt és a gyomra sem akar felrobbanni ismét a fiúra emeli sárgáit. Mert az ő részéről még hátravan az illemkör.*
- É... és téged hogy hívnak?
*A biztonság kedvéért még kiissza a maradék teát, hogy megszabaduljon a rettenetes utóíztől is.*
*Akar. Mást sem akar annál jobban, minthogy visszaülni. Talán azt, hogy kiszaladjon az utcára maga mögött hagyva ezzel a kellemetlen helyzetet. Viszont a hideghez kevésbé van tovább hangulata. Ezen kompromisszum miatt pedig inkább a szeleburdi, ittas fiút kényszerül elviselni.*
- Hát nem vagyunk egy véleményen.
*Dünnyögi halkan, közben kissé igazgat a sálon is. Egy pillanatra elhúzkodja az arcától, majd a nyakától, de azután szemvillanás alatt visszaigazítja. Csak igen alaposan kimelegedett a táncikában, minek hála most elég kényelmetlen viseletté vált az anyag.
A két kiérkező pohárra először a szemöldökei szaladnak fel. Azután már épp készülne megfedni a fiút, hogy épp elég van így is a szervezetében. De mikor fény derül arra, hogy az egyik pohár bizony az övé először a szó is benne ragad.*
- Te hülye vagy?
*Cincogja végül elképedve, majd a torkát megköszörülve csak összehúzott szemekkel méregeti a poharat. Mintha csak mérget töltöttek volna ki a szeme láttára.
Az alku hallatán viszont visszasandít a fiúra, majd kis tétovázás után óvatosan fog a pohárra.*
- Hát... egy pohár még nem lehet baj.
*Annyit talán meg is ér, hogy többet ne kelljen táncikálnia. Mert reméli, hogy ezt is beleértette a másik. Végül is csak gyümölcslé, nem? Kicsit ütősebb, de gyümölcs.*
- Shawyannae.
*Válaszolja meg a nevét, majd elhúzza a sálat annyira, hogy a pohárral a szájához férjen. Inkább nem tököl tovább. Nem lesz jobb attól, ha elnyújtja a dolgot.*
~Egy életem, egy halálom.~
*Nyögi magában, majd emelkedik a pohár, s landol a szájában az ital. Ami már rögtön kezdi marni a nyelvét, szájpadlását, s minden porcikáját. Kiköpje? Lenyelje? Nem akar lemenni a korty, de kiköpni sincs szíve, mert úgy vették neki. De így meg csak rosszabb, mert jobban éget. Végül a szemeit összeszorítva tuszkolja le a torkán az italt, a poharat lecsapja az asztalra, majd a nyelőcsövét végig maró érzés után küld egy jó adagot a teájából.
Bizonyára mókás lehet kívülről nézve, de ő most baromira szenved. Ennek pedig sűrű szuszogásokkal és nyögdécselésekkel hangot is ad. Talán még a kikötői sellőket is űbereli ezekkel a hanghatásokkal.*
- Ez szerintem romlott. Borzalmasan pocsék.
*Nyökögi, ahogy a szemébe gyűlt könnyeket kezdi kitörölgeti.
Pár pillanatnyi szenvedése után, mikor már rendesen kap levegőt és a gyomra sem akar felrobbanni ismét a fiúra emeli sárgáit. Mert az ő részéről még hátravan az illemkör.*
- É... és téged hogy hívnak?
*A biztonság kedvéért még kiissza a maradék teát, hogy megszabaduljon a rettenetes utóíztől is.*
2744. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:25:54
Üzenet elküldve: 2022-12-20 19:25:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az új megszólítás egészen elszalad füle mellett. Talán egy órával ezelőtt még furcsán nézett volna, ám annyira komfortos lett a pillangó kényeztetése közepette, hogy még csak nem is tűnik fel neki a tulajdonos jelző. Amellett persze, hogy a kijelentéssel magával is egyetért.
Elengedi magát. Egy cseppet sem zavarja a járókelők kósza árnyéka, de még a tekintetek sem a lányon, ha akad ilyen odalenn. Érzi végre, hogy buzog a vére. Felkorbácsolják a nyögések, a látvány, a biztatás, na meg az este hangulata. Ki-be jár egész terjedelmével, s örömét leli benne, hogy használhatja az elfet. Karja s keze persze jár-kel a finom testen. Hol derekát fogja át, hol mutatós kis kebleit szorítja, hol ajkába akasztja ujjait, ha teheti. Örömmel veszi a finom test minden porcikáját birtokba. Jó fertályóra kell hozzá, hogy révbe érjen. Alissäna érezheti, a karjait éppen hátrafogó férfi fáradni kezd mögötte, s a tempó is lassul. Végül felnyögve engedi el magát, s ezzel együtt az elf is egy erős rántást érezhet haján, ahogy egyenesbe erőltetik. Kemény markot érezhet orcáira szorulni, ahogy fejét a kívánt irányba fordítják, majd egy nyelvet szájában. Nincs ebben romantika vagy szenvedély. Egyszerűen csak ehhez van kedve a wegtoreninek.
Elengedi a leányt, majd kihúzza magát. Nagyot fújtat, ahogy ellép, s rögtön az ágy felé veszi az irányt. Az asztalkára helyezett, hímes kis ronggyal törli meg magát, majd dobja vissza azt a helyére. Hullámzó mellkassal ül az ágy szélére és dől hátra elégedetten. Fújtat még néhányat, majd az acélszürke tekintet megkeresi Alissänát magának. Egy ideig nem szól semmit, csak fürkészi a finom vonalakat. Végül csak megszólal, kissé talán rekedten is.*
-Mennyi?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az új megszólítás egészen elszalad füle mellett. Talán egy órával ezelőtt még furcsán nézett volna, ám annyira komfortos lett a pillangó kényeztetése közepette, hogy még csak nem is tűnik fel neki a tulajdonos jelző. Amellett persze, hogy a kijelentéssel magával is egyetért.
Elengedi magát. Egy cseppet sem zavarja a járókelők kósza árnyéka, de még a tekintetek sem a lányon, ha akad ilyen odalenn. Érzi végre, hogy buzog a vére. Felkorbácsolják a nyögések, a látvány, a biztatás, na meg az este hangulata. Ki-be jár egész terjedelmével, s örömét leli benne, hogy használhatja az elfet. Karja s keze persze jár-kel a finom testen. Hol derekát fogja át, hol mutatós kis kebleit szorítja, hol ajkába akasztja ujjait, ha teheti. Örömmel veszi a finom test minden porcikáját birtokba. Jó fertályóra kell hozzá, hogy révbe érjen. Alissäna érezheti, a karjait éppen hátrafogó férfi fáradni kezd mögötte, s a tempó is lassul. Végül felnyögve engedi el magát, s ezzel együtt az elf is egy erős rántást érezhet haján, ahogy egyenesbe erőltetik. Kemény markot érezhet orcáira szorulni, ahogy fejét a kívánt irányba fordítják, majd egy nyelvet szájában. Nincs ebben romantika vagy szenvedély. Egyszerűen csak ehhez van kedve a wegtoreninek.
Elengedi a leányt, majd kihúzza magát. Nagyot fújtat, ahogy ellép, s rögtön az ágy felé veszi az irányt. Az asztalkára helyezett, hímes kis ronggyal törli meg magát, majd dobja vissza azt a helyére. Hullámzó mellkassal ül az ágy szélére és dől hátra elégedetten. Fújtat még néhányat, majd az acélszürke tekintet megkeresi Alissänát magának. Egy ideig nem szól semmit, csak fürkészi a finom vonalakat. Végül csak megszólal, kissé talán rekedten is.*
-Mennyi?
2743. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 18:49:21
Üzenet elküldve: 2022-12-20 18:49:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Felkacag Denjaar kijelentésén, akinek amilyen érdekes meglátásai vannak időnként, annyira faék egyszerű is képes lenni. Alissäna már untig ismeri a férfiakra annyira jellemző frázisokat, de a bajnok szájából különösen komikus, mert okos tekintete és arroganciája többet ígér.*
- Meglovagolni a végzetet, ez tetszik.
*Röviden felkacag, hogy mennyivel izgalmasabb színezetet lehet adni egy ennyire egyszerű, mégis ennyire komplex, s alávaló hivatásnak, mint amilyen az övé is. Persze a leány emellett egyetértését fejezi ki, s visszaemlékezik amikor időnként ő is időnként megérzéseire hagyatkozott - amik többnyire nem hagyták cserben - így neki előnytelen ajánlatokból hátrálhatott ki. Halott örömlányok tucatjait látta, ahogy azt is, hogy mennyire senkit nem mozgatott meg sorsuk. Persze neki is akadt mikor rosszul mérte fel a helyzetét, s ki híján bevégeztetett miközben egy kéjtől elragadtatott férfi a nyakát szorongatta. Ilyen hibák a legjobbakkal is megesnek, az istenek viszont úgy ítélték neki adnak még lehetőséget, hogy ezekből tanuljon vagy ismét elkövesse őket.*
- Azok. Puhány népség.
*Megint csak egyetértően bólint, olyan magától értetődően, mintha valóban egy véleményen volnának. Valójában nem is számít az, hogy tényleg egyetért avagy sem, elég ha csak helyesel, hiszen a férfiak büszkeségénél már csak a wegtoreni férfiak büszkesége nagyobb.*
- Nem olyan életrevalóak mint az én kemény bajnokom.
*Nyomatékosít és incselkedik, mert úgy véli némi behízelgés még belefér az estébe, mielőtt még Denjaar maga elé utasítja és előre dönti őt. Alissäna megkapaszkodik a korlátba, közben pedig lábujjhegyen segíti a férfi bejutását. Az egyedüli ok amiért szívesen takargatná magát, az valójában a csípős levegő miatt van, de ezt nem engedheti meg magának, erősen kell kapaszkodnia, hogy az intenzív lökésekkel szemben talpon tudjon maradni. Hangjával sem spórol - amibe jócskán vegyül fájdalmas nyöszörgés is - , bár időnként csak sóhajtásokkal pihenteti hangszálait, közben igyekszik megjelenő kínjain felül emelkedni. Nem kivételes ez, feltehetően nem is az utolsó alkalom, ugyanakkor emlékeztetnie kell magát, hogy ez nem állandó, ez csupán egy ideiglenes körülmény. Ha nagyon akarja még talán élvezni is tudja, de inkább arra figyel, hogy háta szép ívet írjon le, domborítása pedig esetleg csekély idomait is jobb színben tüntesse fel.*
- Még... még...
*Kicsit utálja magát ezért, el is kell fordítania arcát, hogy elrejtse fájdalmas kifejezését, már amennyiben erre lehetősége van és Denjaar nem határoz másképpen.
Úgy dönt közben inkább szórakoztatni fogja magát, és számolgatni kezdi hány lökés szükséges a wegtoreni számára, aki korábbi akciójának hála sajnos biztos jó formában van. Ha írni tudna még talán érdekes statisztikákat is csinálhatna ebből, milyen kár, hogy a bordélyban nem tanították ilyen úri huncutságokra.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Felkacag Denjaar kijelentésén, akinek amilyen érdekes meglátásai vannak időnként, annyira faék egyszerű is képes lenni. Alissäna már untig ismeri a férfiakra annyira jellemző frázisokat, de a bajnok szájából különösen komikus, mert okos tekintete és arroganciája többet ígér.*
- Meglovagolni a végzetet, ez tetszik.
*Röviden felkacag, hogy mennyivel izgalmasabb színezetet lehet adni egy ennyire egyszerű, mégis ennyire komplex, s alávaló hivatásnak, mint amilyen az övé is. Persze a leány emellett egyetértését fejezi ki, s visszaemlékezik amikor időnként ő is időnként megérzéseire hagyatkozott - amik többnyire nem hagyták cserben - így neki előnytelen ajánlatokból hátrálhatott ki. Halott örömlányok tucatjait látta, ahogy azt is, hogy mennyire senkit nem mozgatott meg sorsuk. Persze neki is akadt mikor rosszul mérte fel a helyzetét, s ki híján bevégeztetett miközben egy kéjtől elragadtatott férfi a nyakát szorongatta. Ilyen hibák a legjobbakkal is megesnek, az istenek viszont úgy ítélték neki adnak még lehetőséget, hogy ezekből tanuljon vagy ismét elkövesse őket.*
- Azok. Puhány népség.
*Megint csak egyetértően bólint, olyan magától értetődően, mintha valóban egy véleményen volnának. Valójában nem is számít az, hogy tényleg egyetért avagy sem, elég ha csak helyesel, hiszen a férfiak büszkeségénél már csak a wegtoreni férfiak büszkesége nagyobb.*
- Nem olyan életrevalóak mint az én kemény bajnokom.
*Nyomatékosít és incselkedik, mert úgy véli némi behízelgés még belefér az estébe, mielőtt még Denjaar maga elé utasítja és előre dönti őt. Alissäna megkapaszkodik a korlátba, közben pedig lábujjhegyen segíti a férfi bejutását. Az egyedüli ok amiért szívesen takargatná magát, az valójában a csípős levegő miatt van, de ezt nem engedheti meg magának, erősen kell kapaszkodnia, hogy az intenzív lökésekkel szemben talpon tudjon maradni. Hangjával sem spórol - amibe jócskán vegyül fájdalmas nyöszörgés is - , bár időnként csak sóhajtásokkal pihenteti hangszálait, közben igyekszik megjelenő kínjain felül emelkedni. Nem kivételes ez, feltehetően nem is az utolsó alkalom, ugyanakkor emlékeztetnie kell magát, hogy ez nem állandó, ez csupán egy ideiglenes körülmény. Ha nagyon akarja még talán élvezni is tudja, de inkább arra figyel, hogy háta szép ívet írjon le, domborítása pedig esetleg csekély idomait is jobb színben tüntesse fel.*
- Még... még...
*Kicsit utálja magát ezért, el is kell fordítania arcát, hogy elrejtse fájdalmas kifejezését, már amennyiben erre lehetősége van és Denjaar nem határoz másképpen.
Úgy dönt közben inkább szórakoztatni fogja magát, és számolgatni kezdi hány lökés szükséges a wegtoreni számára, aki korábbi akciójának hála sajnos biztos jó formában van. Ha írni tudna még talán érdekes statisztikákat is csinálhatna ebből, milyen kár, hogy a bordélyban nem tanították ilyen úri huncutságokra.*
2742. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 16:12:35
Üzenet elküldve: 2022-12-20 16:12:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismételten csak felhorkan az általa abszurdnak vélt tudományra.*
-Én bizton nem vennék magamhoz mérget, még kis mértékben sem. Még csak nem is tartanék magamnál. Az az asszonyok fegyvere. *Bolondságnak tartja, s meghagyja a mérgek zabálását a hosszúéletűeknek. Persze társaságát nem avatja be magvas ellenvéleményébe.
A következőkre elmosolyodik a szakálla alatt. Legyen bármily veszélyes is pengével a kezében, fennhéjazó szavaknak véli csupán, hogy Alissäna a halálhoz hasonlítja.*
-Aki Wegtoren urainak ágyasa, alighanem meglovagolja a végzetet. Nem mondom, hogy nem féli, de megtanulja elkerülni. *Acélkék tekintete most fürkészve pillant fel az arcra.*
-Egyébként sosem számoltam össze. Nem is tudnám. *Szórakozottan követi a testén sikló kezecskét.*
-Hanem a Láng Fattyának pengéjétől elesni egykor méltó halálnak számított. *Kedvtelve nézi az ügyködő elfet. A kis kurtizán pontosan tudja, hogyan fújja a parazsat hozzá, hogy ismét felcsapjon a tűz.*
-Nem. Hosszú út vezetett Wegtoren Lángjához. De én voltam az, aki kioltotta végül. *Hallható a büszkeség hangjában. Elvonatkoztatni látszik tőle, hogy tulajdon vérét vágta le.
Hagyja, hogy a leány vezesse a teraszhoz. A szavak újfent félmosolyt csalnak arcára. Szó mi szó, nem csak az Alissäna nyújtotta testi örömök szórakoztatják.*
-Arthenioriak. Puha és gyenge társaság. Én már nem akarok semmit sem mutatni nekik. De ha a vidéken óhajtasz maradni, bizony fel kell készülni a klímára. *Szélesre tárja a teraszt, s kilép rajta. Hűvös az idő, de a szoba melege jótékonyan sugárzik ki hátulról, legalábbis egyelőre. Szégyen, vagy hasonló érzés már rég nem kerülgeti. Ki több ezer szempár előtt ont beleket és adja vérét, valahogy levetkezi gátlásait. Úgy hiszi, hogy kis kompániájának sem okoz problémát az ilyesmi. Valószínűleg majd annyiszor volt az urak asztalán terítékként, mint ahányszor ő a Nagy Aréna homokjára lépett.
Ha csak el nem húzza, elkapja a leány karját, s maga elé tessékeli hevesen. Alissäna bűvészkedése szemmel láthatóan nagy hatással volt rá. Csak futólag ellenőrzi kézzel, hogy a kurtizán készen áll-e a továbbiakra, mielőtt a fából ácsolt erkélykorláthoz préselné. Formás kis társasága hamar megérezheti a bőrének nyomódó lándzsát, fegyverforgatója pedig nem is teketóriázik sokat. Kezével nyomja le a lány hátát, ha módja van rá, hogy az áthajolva az utcafronttal szemezhessen. Baljával az elf hátsóját markolva közben mélyebbre és mélyebbre hatol a kéjben, halkan fel-felszusszanva.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ismételten csak felhorkan az általa abszurdnak vélt tudományra.*
-Én bizton nem vennék magamhoz mérget, még kis mértékben sem. Még csak nem is tartanék magamnál. Az az asszonyok fegyvere. *Bolondságnak tartja, s meghagyja a mérgek zabálását a hosszúéletűeknek. Persze társaságát nem avatja be magvas ellenvéleményébe.
A következőkre elmosolyodik a szakálla alatt. Legyen bármily veszélyes is pengével a kezében, fennhéjazó szavaknak véli csupán, hogy Alissäna a halálhoz hasonlítja.*
-Aki Wegtoren urainak ágyasa, alighanem meglovagolja a végzetet. Nem mondom, hogy nem féli, de megtanulja elkerülni. *Acélkék tekintete most fürkészve pillant fel az arcra.*
-Egyébként sosem számoltam össze. Nem is tudnám. *Szórakozottan követi a testén sikló kezecskét.*
-Hanem a Láng Fattyának pengéjétől elesni egykor méltó halálnak számított. *Kedvtelve nézi az ügyködő elfet. A kis kurtizán pontosan tudja, hogyan fújja a parazsat hozzá, hogy ismét felcsapjon a tűz.*
-Nem. Hosszú út vezetett Wegtoren Lángjához. De én voltam az, aki kioltotta végül. *Hallható a büszkeség hangjában. Elvonatkoztatni látszik tőle, hogy tulajdon vérét vágta le.
Hagyja, hogy a leány vezesse a teraszhoz. A szavak újfent félmosolyt csalnak arcára. Szó mi szó, nem csak az Alissäna nyújtotta testi örömök szórakoztatják.*
-Arthenioriak. Puha és gyenge társaság. Én már nem akarok semmit sem mutatni nekik. De ha a vidéken óhajtasz maradni, bizony fel kell készülni a klímára. *Szélesre tárja a teraszt, s kilép rajta. Hűvös az idő, de a szoba melege jótékonyan sugárzik ki hátulról, legalábbis egyelőre. Szégyen, vagy hasonló érzés már rég nem kerülgeti. Ki több ezer szempár előtt ont beleket és adja vérét, valahogy levetkezi gátlásait. Úgy hiszi, hogy kis kompániájának sem okoz problémát az ilyesmi. Valószínűleg majd annyiszor volt az urak asztalán terítékként, mint ahányszor ő a Nagy Aréna homokjára lépett.
Ha csak el nem húzza, elkapja a leány karját, s maga elé tessékeli hevesen. Alissäna bűvészkedése szemmel láthatóan nagy hatással volt rá. Csak futólag ellenőrzi kézzel, hogy a kurtizán készen áll-e a továbbiakra, mielőtt a fából ácsolt erkélykorláthoz préselné. Formás kis társasága hamar megérezheti a bőrének nyomódó lándzsát, fegyverforgatója pedig nem is teketóriázik sokat. Kezével nyomja le a lány hátát, ha módja van rá, hogy az áthajolva az utcafronttal szemezhessen. Baljával az elf hátsóját markolva közben mélyebbre és mélyebbre hatol a kéjben, halkan fel-felszusszanva.*
2741. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-12-20 13:08:55
Üzenet elküldve: 2022-12-20 13:08:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A bajnok és a pillangó//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tetszés, ennél többet nem is kérhetne. Úgy tűnik Denjaarnak kedvére való a teste, a modora, a neve, így Alissäna ezt egy sikeres találkozásnak könyveli el.*
- Úgy tudom valami lihanechi nemes család távoli leszármazottjai vagyunk, és erre utal a név. Lehet címer is van belőle.
*Megvonja vállait, mert annyira nem érdekli, hogy komolyabb nyomozást végezzen. Ellenben egy kis érdekességet tud, amivel talán szórakoztathatja az egykori bajnokot.*
- Képzelje el drága uram,
*Kezd bele színpadiasan nagy hatásszünetek tartásával.*
- Lihanechben tisztelik a mérgező állatokat, mert az orvoslás sokat lépett előre nekik hála, felfedezték például, hogy kis mennyiségben gyógyító hatású lehet az, ami nagy mennyiségben halálos. Persze nem minden méregre igaz ez, mégis van ebben valami lenyűgöző.
*Érzi Denjaar mozgolódását, ezért megemeli és megtartja magát mielőtt a termetes test lesodorná őt az ágyból. Kellemes a férfi látványa a szemből, kár, hogy nem képes már őt izgalomba hozni egy vonzó test látványa.*
- Egy hely, valóban?
*Meglepődik, őszintén. Miközben elmélyülten hallgatja a választ viszonozza az érintéseket, ő is a felső testen kezdi, majd a comb felé vándorol.*
- Bátor dolog?
*Tűnődve kérdez vissza, majd szájához emeli kézfejét és egy határozott mozdulattal megnyalja tenyerét.*
- Nem bátrabb dolog ez, mint az ágyamba engedni a halált. Hány ember életét is oltotta ki az a kéz, ami most a testemen pihen? Egy tucat? Kettő? Vagy talán annyit ahány hajszálam van?
*Költői túlzás, kedvelt eszköze a leánynak. Kérdéseiben persze semmi szemrehányás nincs, hiszen Alissänában nem munkálkodnak erkölcsi normák. Talán még valahol imponál is neki a férfi veszélyessége. Közben benedvesített kézfeje utat talál magának az ékességhez, s ott kezd lassú munkálkodásba.*
- Az volt drága uram első gyilkossága?
*Másik kezével magát cirógatja főleg mellei tájékán.*
- Rendben. Ahogy uram kívánja.
*Szolgai engedelmességgel veszi le kezét saját testéről és nyúl az üvegért. Nagy lendülettel dönti meg, de éppen csak kicsit kortyol belőle és arca megint fájdalmas grimaszba ugrik, bár öblítésnek nem is olyan rossz ezt el kell ismernie.
Ezúttal nem kell noszogatni, Alissäna felkászálódik az ágyról magától. Nem rajong a gondolatért, hogy megint kitegye magát a hidegnek, de ha nem húzza tovább, akkor hamarabb túl lesznek rajta. Ha kell örömmel csalogatja a másikat alkarjánál fogva, ahogy a fogadóból vezette a szobákig.*
- Drága uram szeretné a kényelmes arthenioriaknak megmutatni milyen a wegtoreni hév?
*Kérdezi incselkedve, még alsó ajkát is beharapja, miközben az erkélyről beszűrődő holdfény rajzolja meg sziluettjét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Tetszés, ennél többet nem is kérhetne. Úgy tűnik Denjaarnak kedvére való a teste, a modora, a neve, így Alissäna ezt egy sikeres találkozásnak könyveli el.*
- Úgy tudom valami lihanechi nemes család távoli leszármazottjai vagyunk, és erre utal a név. Lehet címer is van belőle.
*Megvonja vállait, mert annyira nem érdekli, hogy komolyabb nyomozást végezzen. Ellenben egy kis érdekességet tud, amivel talán szórakoztathatja az egykori bajnokot.*
- Képzelje el drága uram,
*Kezd bele színpadiasan nagy hatásszünetek tartásával.*
- Lihanechben tisztelik a mérgező állatokat, mert az orvoslás sokat lépett előre nekik hála, felfedezték például, hogy kis mennyiségben gyógyító hatású lehet az, ami nagy mennyiségben halálos. Persze nem minden méregre igaz ez, mégis van ebben valami lenyűgöző.
*Érzi Denjaar mozgolódását, ezért megemeli és megtartja magát mielőtt a termetes test lesodorná őt az ágyból. Kellemes a férfi látványa a szemből, kár, hogy nem képes már őt izgalomba hozni egy vonzó test látványa.*
- Egy hely, valóban?
*Meglepődik, őszintén. Miközben elmélyülten hallgatja a választ viszonozza az érintéseket, ő is a felső testen kezdi, majd a comb felé vándorol.*
- Bátor dolog?
*Tűnődve kérdez vissza, majd szájához emeli kézfejét és egy határozott mozdulattal megnyalja tenyerét.*
- Nem bátrabb dolog ez, mint az ágyamba engedni a halált. Hány ember életét is oltotta ki az a kéz, ami most a testemen pihen? Egy tucat? Kettő? Vagy talán annyit ahány hajszálam van?
*Költői túlzás, kedvelt eszköze a leánynak. Kérdéseiben persze semmi szemrehányás nincs, hiszen Alissänában nem munkálkodnak erkölcsi normák. Talán még valahol imponál is neki a férfi veszélyessége. Közben benedvesített kézfeje utat talál magának az ékességhez, s ott kezd lassú munkálkodásba.*
- Az volt drága uram első gyilkossága?
*Másik kezével magát cirógatja főleg mellei tájékán.*
- Rendben. Ahogy uram kívánja.
*Szolgai engedelmességgel veszi le kezét saját testéről és nyúl az üvegért. Nagy lendülettel dönti meg, de éppen csak kicsit kortyol belőle és arca megint fájdalmas grimaszba ugrik, bár öblítésnek nem is olyan rossz ezt el kell ismernie.
Ezúttal nem kell noszogatni, Alissäna felkászálódik az ágyról magától. Nem rajong a gondolatért, hogy megint kitegye magát a hidegnek, de ha nem húzza tovább, akkor hamarabb túl lesznek rajta. Ha kell örömmel csalogatja a másikat alkarjánál fogva, ahogy a fogadóból vezette a szobákig.*
- Drága uram szeretné a kényelmes arthenioriaknak megmutatni milyen a wegtoreni hév?
*Kérdezi incselkedve, még alsó ajkát is beharapja, miközben az erkélyről beszűrődő holdfény rajzolja meg sziluettjét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659