Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-08 19:45:00
Üzenet elküldve: 2022-01-08 19:45:00
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// A Kalmár vendégei //
// Mindenki //
* A mai nap mondhatni forgalom szempontjából elég jó nap lett. Még nevesebb vásárlók is érkeztek, mint például maga a tharg kancellár, aki csak úgy vonzza a bonyodalmakat. Viszont mire kitört az igazi bonyodalom már csupán néhányan üldögéltek az asztalok mellett. A pucér testek látványa megosztó volt, minek hatására még jobban megapadt a bent nézelődök száma. Volt, akit a meztelen testek látványa háborított fel, vagy csak a babonás félelem a sok tetoválástól meg baljós előjelekről. A kis fegyveres összetűzés sem segített a maradásukon. Mostanra már csak kemény hat fő maradt. Abból három inkább csak üres testnek mondható. Kellően be vannak már rúgva ahhoz, hogy számukra minden mindegy legyen. Az egyik egy termetes óriás, aki a szélen szunyókál az asztalon. A másik két ember feje még fen van, de járni már csak nehezen tudnának. Valamiről egymással próbálnának diskurálni, csak félszavakat sikerül kipréselni magukból. Akad itt még egy félvér, aki még józan. Ő rendületlenül Leandana farát stíröli. Van akinek még ez is jó. Az a kettő aki még hátra van egy asztalnál üldögél és figyeli az eseményeket. Néha pedig összesúgnak. Egy elf és egy törp páros ez. Ők biztosan pletykafészkek lehetnek. Holnapra már mindenki tudni fogja a bent történteket. Olykor megnyílik az ajtó, de aztán aki benéz az inkább ki is fordul. Érdekes, hogy még városőr nem érkezett, de talán ennek az is lehet az oka, hogy kint is akad pucér elég feltámadt.*
// Mindenki //
* A mai nap mondhatni forgalom szempontjából elég jó nap lett. Még nevesebb vásárlók is érkeztek, mint például maga a tharg kancellár, aki csak úgy vonzza a bonyodalmakat. Viszont mire kitört az igazi bonyodalom már csupán néhányan üldögéltek az asztalok mellett. A pucér testek látványa megosztó volt, minek hatására még jobban megapadt a bent nézelődök száma. Volt, akit a meztelen testek látványa háborított fel, vagy csak a babonás félelem a sok tetoválástól meg baljós előjelekről. A kis fegyveres összetűzés sem segített a maradásukon. Mostanra már csak kemény hat fő maradt. Abból három inkább csak üres testnek mondható. Kellően be vannak már rúgva ahhoz, hogy számukra minden mindegy legyen. Az egyik egy termetes óriás, aki a szélen szunyókál az asztalon. A másik két ember feje még fen van, de járni már csak nehezen tudnának. Valamiről egymással próbálnának diskurálni, csak félszavakat sikerül kipréselni magukból. Akad itt még egy félvér, aki még józan. Ő rendületlenül Leandana farát stíröli. Van akinek még ez is jó. Az a kettő aki még hátra van egy asztalnál üldögél és figyeli az eseményeket. Néha pedig összesúgnak. Egy elf és egy törp páros ez. Ők biztosan pletykafészkek lehetnek. Holnapra már mindenki tudni fogja a bent történteket. Olykor megnyílik az ajtó, de aztán aki benéz az inkább ki is fordul. Érdekes, hogy még városőr nem érkezett, de talán ennek az is lehet az oka, hogy kint is akad pucér elég feltámadt.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-08 15:59:38
Üzenet elküldve: 2022-01-08 15:59:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
- Hosszú évek, úrnőm.
*Nem megy bele a részletekbe, úgy gondolja, hogy ennek nem most van itt az ideje. Közben csendes derűvel csóválja meg a fejét. Esmeg megkérdőjelezik a szavait, pedig igazat mondott. Az ő szemszögéből úgy érezhette, hogy kirabolták. Valószínűleg senki sem gondolna arra ha a helyében lett volna, hogy alkalmi partnere csupán ruháit kitisztítandó oldott kereket azokkal, és az erészényét csupán merő tévedésből vitte magával. Amit később a lebukást követő elszámoltatást elkerülendő juttatott vissza hozzá. Orrának betöretése persze más tészta, de hogy valójában miként történt, azt csak ő és Yeza tudhatják. A mosoly egy kicsit tovább szélesedik, bár némi értetlen árnyalatot is kap amikor a földön hempergő seötételfet figyeli. Nem biztos benne, hogy ez mit jelenthet. Sokat nem gondolkodhat rajta, mert Lea hozza a formáját és Hubi sóhajt egy kicsit. Nem véletlenül nem mondta ki egyszer sem a nevét, erre ez a némber bemutatkozik. A jelek szerint a nevet, és az évekkel ezelőtt történteket a bögyös testőr máris összekapcsolta, amitől Hubinak felszalad a szemöldöke.*
- Már megbocsáss, mit értesz az alatt, hogy az úrnőnek nem kéne életben lennie? Csak nem arra akarsz utalni, hogy szégyenletes kirablásom után a thargok úrnőjének elveszejtésére szövetkeztek? Kedvesem, egyre nagyobb bajba sodrod magad és társaid...
*Persze pontosan érti, hogy Nawanthiri mire céloz, de arra bazíroz, hogy a jelenlévők közül senki sem volt jelen a gazdagnegyedbeli sajnálatos eseményeknél. Ha pedig csak hírekből, városi szóbeszédekből értesültek Leandana haláláról, azt könnyűszerrel kimagyarázhatja. Szerencsére a legnagyobb őrületben is felhangzik egy-egy értelmes szó. Ezúttal a gnóm szájából, aki felé Hubi egy kis kézmozdulattal int.*
- Azt javallanám, hogy hallgassatok az okos szóra! Biztos vagyok benne, hogy semmi szükségetek nincs arra, hogy Arthenior törvényeivel való összekülönbözés mellett a nagytiszteletű báró úr neheztelését is fejetekre vonjátok. A thargokéról nem is beszélve.
*Sajnálatos módon a higgadt szavak idejének egyelőre vége szakad, mert a vértes mélységi talpra kecmereg és a sikerélmény hatására megjön a hangja. Hubi ámélkodva hallgatja, arcán az érdeklődő figyelem számos tanújelével. Ez utóbbi érthető is, hiszen nem túl gyakran fordul elő, hogy az ember egyértelműen elmeháborodottal találkozik. Hubi pedig a jó tudós precizitásával igyekszik minden szimptómát megfigyelni.*
- Ugyan, barátom, gondold csak végig! Azt mondod, én okoztam arcom sérüléseit. Mivel nem voltál jelen, ez az állítás is csupán rosszindulatú rágalom. Ám az úrnő viszontlátása felett érzett örömöm kegyessé tesz, és nem veszem ezt rossz néven.
*Mi tagadás, a jó kancellár kéjes örömöt érez, ahogy a mélységi szemlátomást a gutaütés szélén táncol a dühtől. Mindenesetre továbbra is nyájas türelemmel beszél vele, ahogy a hozzá hasonló betegségben szenvedőkkel szokás.*
- Ugyanakkor az sem állja meg a helyét, hogy félrevezettem volna a hatóságokat. Egyrészt törvénytisztelő ember volnék aki az ilyesmitől mindenkoron tartózkodik, másrészt nincs jelen senki a hatóságoktól. Ne vedd rossznéven, de egy kifőzde hórukkemberét mégsem tekintem hivatalos személynek.
*Ritka pillanat, de valóban őszinte érzelem villan át a képén, amikor Yeza Leára próbálja teríteni a bundát. Akár sikerre jár, akár nem, Hubi értékeli a gesztust és nem is leplezi az arcára kiülő elismerést. De még mindig itt van a tébolyult mélységi és kényszerképzetei.*
- Arra kérlek illő tisztelettel, hogy egy pillanatra próbáld magad beleélni az úrnő helyzetébe. *bazsalyog megértő türelemmel a páncélos alakra* Ruha nélkül vagy, mindegy milyen okból, a hideg évszak napjaiban. Betérsz az első utadba eső helyre, ami történetesen egy vendégfogadó. Mit kérsz a helyiektől? Ételt, hiszen átfagytál és szükséged van erőd pótlására. És természetesen ruhát, hogy a hideg ellen védve lehess és szemérmed eltakarhasd. Beláthatod, semmi meglepő nincs abban, hogy az úrnő is pontosan ezeket kérte.
*És megint Yeza az aki kellemes meglepetést okoz neki. Igazán kár, hogy szépen alakuló ismeretségük oly csúnyán megbicsaklott a közepe táján, de Hubi tudja gyakorolni a megbocsátás erényét, ha a másik érdemes rá. És egyre inkább úgy érzi, hogy igen. Továbbá akkor, ha saját érdekei is így kívánják. De ez magától értetődik.*
- Szívesen szót váltanék a városőrség parancsnokával, bár úgy hiszem, hogy ez okafogyottá vált. Józan viselkedéseddel feledteted korábbi botor ballépésed és amennyiben ruháimhoz is hozzájutok, nem látom már szükségét, hogy a városőrséget bevonjuk a nézeteltérésbe. Természetesen ha az úrnő *pillant Leára és igyekszik csak az arcára nézni, más, érdekesebb testrészeket figyelmen kívül hagyva* ragaszkodik hozzá, hogy személyét ért sérelmekről beszámoljon a parancsnoknak, természetesen én sem ellenzem. Mint ahogy hálám fenntartása mellett, nem kívánok tovább élni a Wegtoreni Kalmár vendégszeretetével. Hintóm odakint várakozik, így azon biztonságosan eljuthatunk a Vashegyre.
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
- Hosszú évek, úrnőm.
*Nem megy bele a részletekbe, úgy gondolja, hogy ennek nem most van itt az ideje. Közben csendes derűvel csóválja meg a fejét. Esmeg megkérdőjelezik a szavait, pedig igazat mondott. Az ő szemszögéből úgy érezhette, hogy kirabolták. Valószínűleg senki sem gondolna arra ha a helyében lett volna, hogy alkalmi partnere csupán ruháit kitisztítandó oldott kereket azokkal, és az erészényét csupán merő tévedésből vitte magával. Amit később a lebukást követő elszámoltatást elkerülendő juttatott vissza hozzá. Orrának betöretése persze más tészta, de hogy valójában miként történt, azt csak ő és Yeza tudhatják. A mosoly egy kicsit tovább szélesedik, bár némi értetlen árnyalatot is kap amikor a földön hempergő seötételfet figyeli. Nem biztos benne, hogy ez mit jelenthet. Sokat nem gondolkodhat rajta, mert Lea hozza a formáját és Hubi sóhajt egy kicsit. Nem véletlenül nem mondta ki egyszer sem a nevét, erre ez a némber bemutatkozik. A jelek szerint a nevet, és az évekkel ezelőtt történteket a bögyös testőr máris összekapcsolta, amitől Hubinak felszalad a szemöldöke.*
- Már megbocsáss, mit értesz az alatt, hogy az úrnőnek nem kéne életben lennie? Csak nem arra akarsz utalni, hogy szégyenletes kirablásom után a thargok úrnőjének elveszejtésére szövetkeztek? Kedvesem, egyre nagyobb bajba sodrod magad és társaid...
*Persze pontosan érti, hogy Nawanthiri mire céloz, de arra bazíroz, hogy a jelenlévők közül senki sem volt jelen a gazdagnegyedbeli sajnálatos eseményeknél. Ha pedig csak hírekből, városi szóbeszédekből értesültek Leandana haláláról, azt könnyűszerrel kimagyarázhatja. Szerencsére a legnagyobb őrületben is felhangzik egy-egy értelmes szó. Ezúttal a gnóm szájából, aki felé Hubi egy kis kézmozdulattal int.*
- Azt javallanám, hogy hallgassatok az okos szóra! Biztos vagyok benne, hogy semmi szükségetek nincs arra, hogy Arthenior törvényeivel való összekülönbözés mellett a nagytiszteletű báró úr neheztelését is fejetekre vonjátok. A thargokéról nem is beszélve.
*Sajnálatos módon a higgadt szavak idejének egyelőre vége szakad, mert a vértes mélységi talpra kecmereg és a sikerélmény hatására megjön a hangja. Hubi ámélkodva hallgatja, arcán az érdeklődő figyelem számos tanújelével. Ez utóbbi érthető is, hiszen nem túl gyakran fordul elő, hogy az ember egyértelműen elmeháborodottal találkozik. Hubi pedig a jó tudós precizitásával igyekszik minden szimptómát megfigyelni.*
- Ugyan, barátom, gondold csak végig! Azt mondod, én okoztam arcom sérüléseit. Mivel nem voltál jelen, ez az állítás is csupán rosszindulatú rágalom. Ám az úrnő viszontlátása felett érzett örömöm kegyessé tesz, és nem veszem ezt rossz néven.
*Mi tagadás, a jó kancellár kéjes örömöt érez, ahogy a mélységi szemlátomást a gutaütés szélén táncol a dühtől. Mindenesetre továbbra is nyájas türelemmel beszél vele, ahogy a hozzá hasonló betegségben szenvedőkkel szokás.*
- Ugyanakkor az sem állja meg a helyét, hogy félrevezettem volna a hatóságokat. Egyrészt törvénytisztelő ember volnék aki az ilyesmitől mindenkoron tartózkodik, másrészt nincs jelen senki a hatóságoktól. Ne vedd rossznéven, de egy kifőzde hórukkemberét mégsem tekintem hivatalos személynek.
*Ritka pillanat, de valóban őszinte érzelem villan át a képén, amikor Yeza Leára próbálja teríteni a bundát. Akár sikerre jár, akár nem, Hubi értékeli a gesztust és nem is leplezi az arcára kiülő elismerést. De még mindig itt van a tébolyult mélységi és kényszerképzetei.*
- Arra kérlek illő tisztelettel, hogy egy pillanatra próbáld magad beleélni az úrnő helyzetébe. *bazsalyog megértő türelemmel a páncélos alakra* Ruha nélkül vagy, mindegy milyen okból, a hideg évszak napjaiban. Betérsz az első utadba eső helyre, ami történetesen egy vendégfogadó. Mit kérsz a helyiektől? Ételt, hiszen átfagytál és szükséged van erőd pótlására. És természetesen ruhát, hogy a hideg ellen védve lehess és szemérmed eltakarhasd. Beláthatod, semmi meglepő nincs abban, hogy az úrnő is pontosan ezeket kérte.
*És megint Yeza az aki kellemes meglepetést okoz neki. Igazán kár, hogy szépen alakuló ismeretségük oly csúnyán megbicsaklott a közepe táján, de Hubi tudja gyakorolni a megbocsátás erényét, ha a másik érdemes rá. És egyre inkább úgy érzi, hogy igen. Továbbá akkor, ha saját érdekei is így kívánják. De ez magától értetődik.*
- Szívesen szót váltanék a városőrség parancsnokával, bár úgy hiszem, hogy ez okafogyottá vált. Józan viselkedéseddel feledteted korábbi botor ballépésed és amennyiben ruháimhoz is hozzájutok, nem látom már szükségét, hogy a városőrséget bevonjuk a nézeteltérésbe. Természetesen ha az úrnő *pillant Leára és igyekszik csak az arcára nézni, más, érdekesebb testrészeket figyelmen kívül hagyva* ragaszkodik hozzá, hogy személyét ért sérelmekről beszámoljon a parancsnoknak, természetesen én sem ellenzem. Mint ahogy hálám fenntartása mellett, nem kívánok tovább élni a Wegtoreni Kalmár vendégszeretetével. Hintóm odakint várakozik, így azon biztonságosan eljuthatunk a Vashegyre.
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-07 09:04:16
Üzenet elküldve: 2022-01-07 09:04:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
- És a többit még nem is hallottad *súgja vissza szemforgatva, amikor Nawanthiri a Kancellár Úr szavahihetőségére hívja fel a figyelmét. Tudja. Nyilván. De ez most akkor is más helyzet. Az arról szólt, amiről, de ez... A jó ég tudja, ez miről szól.
Mindazonáltal esze ágában sincs Nawát komolyan fenyegetni azzal a késsel. Ahogy letesz az intézkedési tervéről, Yeza le is ereszti a fegyvert.
Az, hogy a gnóm pultoslány kiborul, valószínűleg nem lep meg senkit, aki gyakrabban tér be ide. Mert hát nem az a fajta, aki magában szokta tartani a felháborodását, de most magához mérten még cizellált és visszafogott (azt az egy kis elüvöltött basszátokmeget leszámítva, de Xavy az Xavy).
~Ételt?~ Yeza szemöldökei közé apró ráncocska gyűrődik, ahogy önkéntelenül elkezdi kibogarászni emlékei közül a Kalmár menüjét. ~Tepertős pogácsa? ...nem. Egészben sült fogas? ...hmm... neem. Sűrű barna? ...ühmm... nemmm. Kolbásszal töltött sertés? ~ Ezen a ponton fintor szalad az arcára és gyorsan megrázza a fejét, hogy elkergesse a képzettársítást. Attól tart soha többé nem tud már úgy gondolni erre az ételre, ahogy régen. ~Hess, hesss, HESSS!~ Inkább oldalra hajol, hogy lessen egy kicsit a pulton lévő egyik étlapról. Gyorsan végigszalad a szeme a listán. ~Úrnő kedevence? Most tényleg?~ Horkan egyet magában. ~Caldorcor... Vajon hány nőcskének adta el ezt a szöveget?~ Arról a megmentésről és a jóban levésről viszont már tényleg hallott szóbeszédet. A városiak szeretnek ilyesmin csámcsogni ha van alapja, ha nincs. Viszont a dolog még így is borzasztóan sántít. Xavy szavaiból úgy lehetne érteni, hogy felismerte a pucér tharg nőszemélyt, hiszen állítása szerint már többször megszállt itt, a gnóm pultoslány pedig, habár nem egyedüli alkalmazott e poszton, szinte bútordarab a Kalmárban. Ám ez a nő még csak azt sem tudja, hogy a hely már nem a Kósza Pinty. Ráadásul úgy mutatkozik be, mint Kagan Thargodar asszonya. Márpedig Yeza úgy tudja, hogy a Tharg Nagyúr már rég halott.
Az egymást kergető gondolatokat inkább nem váltja hangalakra, hogy ő is szaporítsa az amúgy is torlódó szócséplést. Jobbnak látja, ha egyelőre csak figyel. Azért csendesen megköszörüli a torkát, amikor látja az eret lüktetni Nawanthiri halántékán a méltóságos Kancellár Úr monológja alatt. Igen, ebben a pillanatban valószínűleg nagyon hasonló gondolatokkal játszanak el fejben a tharg főtisztelendőséget illetően. Talán az is segít túllépni a dolgon, hogy a szemük sarkából mindeközben végignézhetik egy drabális páncélos esetlen vergődését a padlón, aki úgy próbál segíteni magán, mint egy hátára fordult bazi büdösbogár. Még jó, hogy ez a tragikomédia elvonja a figyelmet Habrertus uram fölényes fröcsögésének javáról.
Nem kell csalódnia, Nawa nagyvonalúan elengedi a kancellári fenyegetőzést, viszont elég merész állítással hozakodik elő.
Sajnos hős páncélos vitézük végül csak összeszedi magát. És csak dől, csak dől ki a szenny abból a visszhangzó acélvödörből. Yezának minden lélekjelenlétére szüksége van, hogy megőrizze a hidegvérét, ami azért is vicces, mert ritkán vádolják meg vele, hogy egyáltalán valaha volt neki olyan.*
- Te! *bök baljával a vértes felé.* - Újonc! Ha még egy mocskos szó elhagyja a szádat, szappannal mosom ki, úgy éljek!
*Bizony, volt itt nem is olyan rég egy zöldbőrű kolléga ezen a poszton, akit maga a Caldorcor Báró tett helyre. Úgy látszik, nincs szerencséjük a biztonsági személyzettel jellem téren.*
- Ahogy a nagytiszteletű Kancellár Úr is megjegyezte, ez már nem holmi tharg kupleráj, hanem jónevű _wegtoreni_ fogadó! Így aztán... *pillant körbe* - megkérnék mindenkit, hogy viselkedjen eszerint. *A Kancellár Úr kap egy hangsúlyosan szúrós pillantást is a higgadt, már-már nyájas szavak mellé. Ez itt az ő felségterületük. Mindenki tudja hogy megy ez. Egy kis szelet a Tűz Városából, ahol a Vashegyhez hasonlóan előfordulhat, hogy az artheniori törvények az ajtón kívül maradnak. Persze ha bárki ilyet állítana hangosan, az csakis rosszmájú rágalmazás, ez nyilvánvaló.
Az indulatok kétség kívül eléggé elszabadultak, amit jó lenne orvosolni végre, de nem gondolja, hogy a fenyegetőzés vagy az alpári kifakadás az az út lenne, ami ehhez elvezet.
Amennyiben az állítólagos tharg Nagyasszony továbbra sem lép fel ellenségesen és más eszement esemény se csap már le a helyszínen, bár nagyon nem szívesen, de Yeza kibújik a hófehér medvebundából és a nő vállára teríti. Ha úrnő, ha nem úrnő, immár hosszú percek óta lézeng itt teljesen meztelenül.*
- Nem biztos, hogy most túl biztonságosak az utcák. *A pincelejárat felé biccent, utalva arra, hogy az a sivatagi fejvadász most is odakint van valahol.* - Páncélos barátunk talán elmehetne a Kaszárnyába, hogy idehívja Bredoc parancsnokot. Addig készítünk egy kellemes fürdőt és vacsorát Leandana asszonynak, és kerítünk ruhát mindenkinek. Meg egy kupica rumot *teszi hozzá nyájasan, aztán a pillantása a páncélosra fordul és szinte átmenet nélkül vált hűvösen komollyá.* ~Neked nem!~
- Indulj! *biccent a kijárat felé. Remélhetőleg sikerül elérnie a Városi Őrséghez, de ha Sulim út közben kifilézné, hát nem ejtene érte könnyeket.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.07 09:30:02
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
- És a többit még nem is hallottad *súgja vissza szemforgatva, amikor Nawanthiri a Kancellár Úr szavahihetőségére hívja fel a figyelmét. Tudja. Nyilván. De ez most akkor is más helyzet. Az arról szólt, amiről, de ez... A jó ég tudja, ez miről szól.
Mindazonáltal esze ágában sincs Nawát komolyan fenyegetni azzal a késsel. Ahogy letesz az intézkedési tervéről, Yeza le is ereszti a fegyvert.
Az, hogy a gnóm pultoslány kiborul, valószínűleg nem lep meg senkit, aki gyakrabban tér be ide. Mert hát nem az a fajta, aki magában szokta tartani a felháborodását, de most magához mérten még cizellált és visszafogott (azt az egy kis elüvöltött basszátokmeget leszámítva, de Xavy az Xavy).
~Ételt?~ Yeza szemöldökei közé apró ráncocska gyűrődik, ahogy önkéntelenül elkezdi kibogarászni emlékei közül a Kalmár menüjét. ~Tepertős pogácsa? ...nem. Egészben sült fogas? ...hmm... neem. Sűrű barna? ...ühmm... nemmm. Kolbásszal töltött sertés? ~ Ezen a ponton fintor szalad az arcára és gyorsan megrázza a fejét, hogy elkergesse a képzettársítást. Attól tart soha többé nem tud már úgy gondolni erre az ételre, ahogy régen. ~Hess, hesss, HESSS!~ Inkább oldalra hajol, hogy lessen egy kicsit a pulton lévő egyik étlapról. Gyorsan végigszalad a szeme a listán. ~Úrnő kedevence? Most tényleg?~ Horkan egyet magában. ~Caldorcor... Vajon hány nőcskének adta el ezt a szöveget?~ Arról a megmentésről és a jóban levésről viszont már tényleg hallott szóbeszédet. A városiak szeretnek ilyesmin csámcsogni ha van alapja, ha nincs. Viszont a dolog még így is borzasztóan sántít. Xavy szavaiból úgy lehetne érteni, hogy felismerte a pucér tharg nőszemélyt, hiszen állítása szerint már többször megszállt itt, a gnóm pultoslány pedig, habár nem egyedüli alkalmazott e poszton, szinte bútordarab a Kalmárban. Ám ez a nő még csak azt sem tudja, hogy a hely már nem a Kósza Pinty. Ráadásul úgy mutatkozik be, mint Kagan Thargodar asszonya. Márpedig Yeza úgy tudja, hogy a Tharg Nagyúr már rég halott.
Az egymást kergető gondolatokat inkább nem váltja hangalakra, hogy ő is szaporítsa az amúgy is torlódó szócséplést. Jobbnak látja, ha egyelőre csak figyel. Azért csendesen megköszörüli a torkát, amikor látja az eret lüktetni Nawanthiri halántékán a méltóságos Kancellár Úr monológja alatt. Igen, ebben a pillanatban valószínűleg nagyon hasonló gondolatokkal játszanak el fejben a tharg főtisztelendőséget illetően. Talán az is segít túllépni a dolgon, hogy a szemük sarkából mindeközben végignézhetik egy drabális páncélos esetlen vergődését a padlón, aki úgy próbál segíteni magán, mint egy hátára fordult bazi büdösbogár. Még jó, hogy ez a tragikomédia elvonja a figyelmet Habrertus uram fölényes fröcsögésének javáról.
Nem kell csalódnia, Nawa nagyvonalúan elengedi a kancellári fenyegetőzést, viszont elég merész állítással hozakodik elő.
Sajnos hős páncélos vitézük végül csak összeszedi magát. És csak dől, csak dől ki a szenny abból a visszhangzó acélvödörből. Yezának minden lélekjelenlétére szüksége van, hogy megőrizze a hidegvérét, ami azért is vicces, mert ritkán vádolják meg vele, hogy egyáltalán valaha volt neki olyan.*
- Te! *bök baljával a vértes felé.* - Újonc! Ha még egy mocskos szó elhagyja a szádat, szappannal mosom ki, úgy éljek!
*Bizony, volt itt nem is olyan rég egy zöldbőrű kolléga ezen a poszton, akit maga a Caldorcor Báró tett helyre. Úgy látszik, nincs szerencséjük a biztonsági személyzettel jellem téren.*
- Ahogy a nagytiszteletű Kancellár Úr is megjegyezte, ez már nem holmi tharg kupleráj, hanem jónevű _wegtoreni_ fogadó! Így aztán... *pillant körbe* - megkérnék mindenkit, hogy viselkedjen eszerint. *A Kancellár Úr kap egy hangsúlyosan szúrós pillantást is a higgadt, már-már nyájas szavak mellé. Ez itt az ő felségterületük. Mindenki tudja hogy megy ez. Egy kis szelet a Tűz Városából, ahol a Vashegyhez hasonlóan előfordulhat, hogy az artheniori törvények az ajtón kívül maradnak. Persze ha bárki ilyet állítana hangosan, az csakis rosszmájú rágalmazás, ez nyilvánvaló.
Az indulatok kétség kívül eléggé elszabadultak, amit jó lenne orvosolni végre, de nem gondolja, hogy a fenyegetőzés vagy az alpári kifakadás az az út lenne, ami ehhez elvezet.
Amennyiben az állítólagos tharg Nagyasszony továbbra sem lép fel ellenségesen és más eszement esemény se csap már le a helyszínen, bár nagyon nem szívesen, de Yeza kibújik a hófehér medvebundából és a nő vállára teríti. Ha úrnő, ha nem úrnő, immár hosszú percek óta lézeng itt teljesen meztelenül.*
- Nem biztos, hogy most túl biztonságosak az utcák. *A pincelejárat felé biccent, utalva arra, hogy az a sivatagi fejvadász most is odakint van valahol.* - Páncélos barátunk talán elmehetne a Kaszárnyába, hogy idehívja Bredoc parancsnokot. Addig készítünk egy kellemes fürdőt és vacsorát Leandana asszonynak, és kerítünk ruhát mindenkinek. Meg egy kupica rumot *teszi hozzá nyájasan, aztán a pillantása a páncélosra fordul és szinte átmenet nélkül vált hűvösen komollyá.* ~Neked nem!~
- Indulj! *biccent a kijárat felé. Remélhetőleg sikerül elérnie a Városi Őrséghez, de ha Sulim út közben kifilézné, hát nem ejtene érte könnyeket.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.07 09:30:02
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-06 17:59:22
Üzenet elküldve: 2022-01-06 17:59:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogyan a felelőtlen teknőst, a tengerparti víz erős áramlata partra sodorja, úgy borul fel Limmen is, az asztalban. Az arca görcsbe rándul, miközben hátra esik. Azután is mikor megpróbál felállni. Hisz még nem tesztelte az új páncélt, nem ismerte ki használatát. Talán csak néhány órája van rajta az új felszerelés, de már pofára esik benne. Egy figyelmetlen cselekedet miatt. A mélységi annyira beleképzelte magát a darabolás gyakorlatába, hogy teljesen megfeledkezett a másik meztelen menekülő férfiről. Aki asztalra nem volt rest kenni Limment. Nem kevés ideig kapálózik, hogy egyáltalán lásson is valamit. De fülével követi inkább a történéseket. Közben azért próbál valahogy felkecmeregni. ~ Talán... Ha egyik oldalról a másikra gördülök. ~ Jegyzi meg miközben próbál lendületet venni az átforduláshoz. Köpenye és vállvértje sem éppen segédkezik neki abban, hogy könnyű dolga legyen. Lendületet vesz és.... Vissza gurul ... Lendületet vesz megint ... És megint vissza gurul. Talán a teknősnek rutinosabb dolga is van mint szegény Limmennek. Füle addig is nem szűnik meg működni. ~ Tényleg úrnő? Nem csak szájal az a vén keszeg? Vagy talán csak kiakar mászni a saját slamasztikájából? ~ Pont a mélységi az aki nem szokta járatni a fejét az ilyen dolgokon. De most kénytelen saját döntést hozni. Fejét már csak akkor fordítja oldalra, amikor a Thargodar kisasszony felszólal vágyairól. ~ Kecskesültet? ~ Mélázik egy ideig maga a szón, de nem feledkezik el lendületet venni ismételten. Szíve elkezd gyorsabban dobogni a kelleténél és egyben a dühe is az egekbe szökik. Egy nagyobb lendülettel sikerül megfordulnia. Örömittasan vesz egy nagyobb levegőt, hogy utána feltápászkodjon és rájöjjön, hogy még így is mindenről lemaradt. Nagy nehezen sikerül lábra állnia. Dühe pedig elszabadul, kivételesen nem testi erőszakkal. Hanem az okosok fegyverét veszi inkább elő, ami nem igen jellemző Limmenre. *
- Elég ebből a szarkavarásból!
* Kiált fel a mélységi. Kezeit ökölbe szorítja és először Habrertus úr felé fordul. *
- Maga ne merészeljen fenyegetőzni! Jön a törvényekkel vén trotty? Az üzlet őrségét megvezetni törvénybe illő? Hazudni és járatni úgy a száját, hogy saját magának okozza a sérüléseit?
* Levegőért kapkodva mérgelődik, el is kezd fel alá járni, hogy ezzel is legalább valamennyivel csökkentse a benne lévő dühöt. Még a végén kárt tesz tényleg valakiben. Tisztában van azzal, hogy ezek után már itt senkinek még a haja szála sem görbülhet. *
- Félre vezetni a jelenlévő hatóságokat és lopással vádolni egyik alkalmazottat törvénybe illő? Maguknál mivel büntetik az ilyet? * Intenzív késztetést érez, hogy valakit legalább megnyomoríthasson ha nem megöljön, de inkább a teknős táncáért felelős asztalba rúg bele. Amin szerencsére egy karcolást se okoz vele, de legalább valamennyivel jobban van. *
- Ahogy mondta Nawanthiri! Szépen mindenki rohadtul itt marad és majd a városi őrség megoldja! És ha nem jártatja a száját öreg talán akkor mi sem fogunk magára sem mondani semmi valóságon alapuló dolgot!
* És ezzel a lendülettel a meztelen nőhöz fordul. *
- Ön meg hölgyem ne lepődjön meg miként kezelik. Tiszta káosz ez az egész! Két meztelen ember csak úgy feltűnik. És abból az egyik ruhát és kecskesültet kér, a másik meg egy gyakorló kardal egy szál faszba szalad ki télen az ajtón!
* Nagy lélegzetekkel próbálja magát le nyugtatni. De szájával még mindig van mit mondania. De legalább nem öklét használta hozzá. Ez már fejében egy jó pont az itt jelenlévőktől. *
- Maguk öltözzenek fel! Üljenek le! Etessük meg az úrnőt! És türelmesen mindenki egy kurva asztalnál megvárja a városi őrséget!
* Az indoka és a határozottsága is kézenfekvő Limmennek. Ennek a káosznak már semmi értelme. Itt bármelyik fél csak rossz kártyát húz ha tovább próbál játszani. Ha pedig csak veszíteni lehet, akkor ki kell szállni. *
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Ahogyan a felelőtlen teknőst, a tengerparti víz erős áramlata partra sodorja, úgy borul fel Limmen is, az asztalban. Az arca görcsbe rándul, miközben hátra esik. Azután is mikor megpróbál felállni. Hisz még nem tesztelte az új páncélt, nem ismerte ki használatát. Talán csak néhány órája van rajta az új felszerelés, de már pofára esik benne. Egy figyelmetlen cselekedet miatt. A mélységi annyira beleképzelte magát a darabolás gyakorlatába, hogy teljesen megfeledkezett a másik meztelen menekülő férfiről. Aki asztalra nem volt rest kenni Limment. Nem kevés ideig kapálózik, hogy egyáltalán lásson is valamit. De fülével követi inkább a történéseket. Közben azért próbál valahogy felkecmeregni. ~ Talán... Ha egyik oldalról a másikra gördülök. ~ Jegyzi meg miközben próbál lendületet venni az átforduláshoz. Köpenye és vállvértje sem éppen segédkezik neki abban, hogy könnyű dolga legyen. Lendületet vesz és.... Vissza gurul ... Lendületet vesz megint ... És megint vissza gurul. Talán a teknősnek rutinosabb dolga is van mint szegény Limmennek. Füle addig is nem szűnik meg működni. ~ Tényleg úrnő? Nem csak szájal az a vén keszeg? Vagy talán csak kiakar mászni a saját slamasztikájából? ~ Pont a mélységi az aki nem szokta járatni a fejét az ilyen dolgokon. De most kénytelen saját döntést hozni. Fejét már csak akkor fordítja oldalra, amikor a Thargodar kisasszony felszólal vágyairól. ~ Kecskesültet? ~ Mélázik egy ideig maga a szón, de nem feledkezik el lendületet venni ismételten. Szíve elkezd gyorsabban dobogni a kelleténél és egyben a dühe is az egekbe szökik. Egy nagyobb lendülettel sikerül megfordulnia. Örömittasan vesz egy nagyobb levegőt, hogy utána feltápászkodjon és rájöjjön, hogy még így is mindenről lemaradt. Nagy nehezen sikerül lábra állnia. Dühe pedig elszabadul, kivételesen nem testi erőszakkal. Hanem az okosok fegyverét veszi inkább elő, ami nem igen jellemző Limmenre. *
- Elég ebből a szarkavarásból!
* Kiált fel a mélységi. Kezeit ökölbe szorítja és először Habrertus úr felé fordul. *
- Maga ne merészeljen fenyegetőzni! Jön a törvényekkel vén trotty? Az üzlet őrségét megvezetni törvénybe illő? Hazudni és járatni úgy a száját, hogy saját magának okozza a sérüléseit?
* Levegőért kapkodva mérgelődik, el is kezd fel alá járni, hogy ezzel is legalább valamennyivel csökkentse a benne lévő dühöt. Még a végén kárt tesz tényleg valakiben. Tisztában van azzal, hogy ezek után már itt senkinek még a haja szála sem görbülhet. *
- Félre vezetni a jelenlévő hatóságokat és lopással vádolni egyik alkalmazottat törvénybe illő? Maguknál mivel büntetik az ilyet? * Intenzív késztetést érez, hogy valakit legalább megnyomoríthasson ha nem megöljön, de inkább a teknős táncáért felelős asztalba rúg bele. Amin szerencsére egy karcolást se okoz vele, de legalább valamennyivel jobban van. *
- Ahogy mondta Nawanthiri! Szépen mindenki rohadtul itt marad és majd a városi őrség megoldja! És ha nem jártatja a száját öreg talán akkor mi sem fogunk magára sem mondani semmi valóságon alapuló dolgot!
* És ezzel a lendülettel a meztelen nőhöz fordul. *
- Ön meg hölgyem ne lepődjön meg miként kezelik. Tiszta káosz ez az egész! Két meztelen ember csak úgy feltűnik. És abból az egyik ruhát és kecskesültet kér, a másik meg egy gyakorló kardal egy szál faszba szalad ki télen az ajtón!
* Nagy lélegzetekkel próbálja magát le nyugtatni. De szájával még mindig van mit mondania. De legalább nem öklét használta hozzá. Ez már fejében egy jó pont az itt jelenlévőktől. *
- Maguk öltözzenek fel! Üljenek le! Etessük meg az úrnőt! És türelmesen mindenki egy kurva asztalnál megvárja a városi őrséget!
* Az indoka és a határozottsága is kézenfekvő Limmennek. Ennek a káosznak már semmi értelme. Itt bármelyik fél csak rossz kártyát húz ha tovább próbál játszani. Ha pedig csak veszíteni lehet, akkor ki kell szállni. *
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-06 16:28:44
Üzenet elküldve: 2022-01-06 16:28:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
*Nem először nézik bolondnak ezt a szerzetest, és bizonyára nem is utoljára. Azért, mert egy asszony meztelenül sétál be egy fogadóba, nem kell mindjárt bezsákolni. Habrertusszal ismerősök: úrnőmnek, illetve kancelláromnak szólította egyik a másikat, a nő pedig igazán fejedelmi módon viselkedik. Nyilván ő a thargok királynője. Mire a nagy letámadás?
Akit egy őr felszólít valamire, köteles neki eleget tenni, hiába tartja komolytalannak. Ha nem engedelmeskedik, erővel is rábírható. Ez a világon mindenhol így megy, és a nyakaskodást bizonyára Thargföldön sem tűrik el, akárkinek mondja magát az illető.
Persze önmagában ez nem adna okot a mostani kemény fellépésre. Ám Leandana igencsak földöntúli jelenség, a jó kancellár pedig úgy viselkedett, mikor meglátta, mintha egy elűzöttnek hitt gonosz szellem tért volna vissza. Akárcsak Yeza és Nawanthiri, amikor Sulim került elő a pincéből. Ruhátlanul és ugyanúgy tele hegtetoválásokkal, mint Lea. A fejvadász meghalt, most mégis él - Nawanthirinek sejtelme sincs, hogy történhetett ez, de túl sok az egyezés. Nem számít, hogy Lea egyelőre semmi fenyegetőt nem tett. Griffet sem lehet a városba hozni, hiába mondja a gazdája, hogy nem bánt.
Habrertus uram szaván kívül semmi nem bizonyítja, hogy ez az asszony tényleg a thargok úrnője. A jó kancellár pedig - tisztesség ne essék - nem valami szavahihető ember. Yezát az imént vádolta meg igaztalanul, hogy megtámadta és kirabolta. Aztán meg Limmennek hordott össze hetet-havat, hogy mégse úgy volt, mert városőrnek gondolta. Nawanthirinek semmi oka hinni neki, vagy akár ennek a démoni külsejű nőnek.
A fentiek persze nem egy szépen felépített jegyzőkönyv formájában léteznek a fejében, mindenesetre meg van róla győződve, hogy Leandanát addig kell ártalmatlanná tenni, amíg nem csinált semmit. Feldarabolni? Azt azért nem. Sajnos azonban nincs ideje magyarázatot adni a tetteire, sem arra, hogy Limment irányba állítsa.*
*Rőt kolléganője ugyanis a saját tőrét rászegezve megálljt parancsol neki. Az arcán előbb hitetlenség, majd harag és elárultság rohan át, de engedelmeskedik.*
- A Kancellár Úr szerint ki is raboltad! *sziszegi villámló szemekkel. Látszik, hogy akadna még mondanivalója, ám Habrertus uram megigazítja a toalettjét, és méltóságában immár megerősödve jogászkodni kezd. Meg fenyegetőzni. Nawanthiri zsebében kinyílik a bicska ettől a leereszkedő szónoklattól. Átvillan az agyán, hogy amikor legutóbb Arthenior törvényeire hivatkozott valaki ebben a fogadóban, nem érte meg a naplementét.*
~Adok én neked vendégjogot...~
*Lüktetni kezd egy ér a halántékán. Mégsem teljesen haszontalan, amit az öregúr mond, mert ráirányítja a szerzetes figyelmét valamire, amiről mintha már Xavy és Lea is beszélt volna egymással, csak az események sodrában elsiklott fölötte.*
~Tharg Pinty? Ez az asszony nem tudja, hogy a bordély már rég nem működik?~
*Összeszűkülnek a mandulaszemei. Valahogy visszanyeli a dühét. Lea pedig kezet nyújt és bemutatkozik. Nawanthiri mihelyt észreveszi, hogy a nő jobbján egy ujjal több van, a balját kezdi keresni a tekintetével. Nem lát rá tisztán, de a démoni összhatást tovább növeli a furcsa rendellenesség. Van azonban más is...*
~A tied volt ez a hely, és nem tudtad, hogy már Cha'yssé?~
*Szegény Xavy ekkor kiáltja közbe a pult mögül, hogy a báró annyira jóban van minden thargok úrnőjével, még az étlapra is felvette.*
- Ez az asszony azt sem tudta, hogy a bordélyából fogadó lett. *szólal meg végül rekedten, saját maga számára is meglepő higgadtsággal* Cha'yss egy másik úrnővel lesz jóban... *aztán a tekintetét a csaposlányról visszafordítja Leára. A felé nyújtott kezet nem fogadja el, Yezáéra viszont megpróbál ráfogni, ha még mindig rászegezi a tőrt. A mozdulat nem fenyegető, inkább óvatos. Végig Leára néz közben.*
- Nem tudom, mi igaz abból, amit mondasz. De azt tudom, hogy nem kéne életben lenned. *Blöfföl, bár csak kicsit. Nem lehet tökéletesen biztos benne, hogy ez a hatujjú nősténydémon ugyanúgy a halálból tért vissza, mint Sulim. Nem is ez a fontos, hanem hogy mit reagál a felvetésre ő meg a kancellárja.*
- Az uraság szavára *itt kurtán Habrertus felé int a fejével* nem lehet adni. Gyere velem a kaszárnyába, ha felöltöztél. Bredoc parancsnok kíváncsi lenne a történetedre...
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
*Nem először nézik bolondnak ezt a szerzetest, és bizonyára nem is utoljára. Azért, mert egy asszony meztelenül sétál be egy fogadóba, nem kell mindjárt bezsákolni. Habrertusszal ismerősök: úrnőmnek, illetve kancelláromnak szólította egyik a másikat, a nő pedig igazán fejedelmi módon viselkedik. Nyilván ő a thargok királynője. Mire a nagy letámadás?
Akit egy őr felszólít valamire, köteles neki eleget tenni, hiába tartja komolytalannak. Ha nem engedelmeskedik, erővel is rábírható. Ez a világon mindenhol így megy, és a nyakaskodást bizonyára Thargföldön sem tűrik el, akárkinek mondja magát az illető.
Persze önmagában ez nem adna okot a mostani kemény fellépésre. Ám Leandana igencsak földöntúli jelenség, a jó kancellár pedig úgy viselkedett, mikor meglátta, mintha egy elűzöttnek hitt gonosz szellem tért volna vissza. Akárcsak Yeza és Nawanthiri, amikor Sulim került elő a pincéből. Ruhátlanul és ugyanúgy tele hegtetoválásokkal, mint Lea. A fejvadász meghalt, most mégis él - Nawanthirinek sejtelme sincs, hogy történhetett ez, de túl sok az egyezés. Nem számít, hogy Lea egyelőre semmi fenyegetőt nem tett. Griffet sem lehet a városba hozni, hiába mondja a gazdája, hogy nem bánt.
Habrertus uram szaván kívül semmi nem bizonyítja, hogy ez az asszony tényleg a thargok úrnője. A jó kancellár pedig - tisztesség ne essék - nem valami szavahihető ember. Yezát az imént vádolta meg igaztalanul, hogy megtámadta és kirabolta. Aztán meg Limmennek hordott össze hetet-havat, hogy mégse úgy volt, mert városőrnek gondolta. Nawanthirinek semmi oka hinni neki, vagy akár ennek a démoni külsejű nőnek.
A fentiek persze nem egy szépen felépített jegyzőkönyv formájában léteznek a fejében, mindenesetre meg van róla győződve, hogy Leandanát addig kell ártalmatlanná tenni, amíg nem csinált semmit. Feldarabolni? Azt azért nem. Sajnos azonban nincs ideje magyarázatot adni a tetteire, sem arra, hogy Limment irányba állítsa.*
*Rőt kolléganője ugyanis a saját tőrét rászegezve megálljt parancsol neki. Az arcán előbb hitetlenség, majd harag és elárultság rohan át, de engedelmeskedik.*
- A Kancellár Úr szerint ki is raboltad! *sziszegi villámló szemekkel. Látszik, hogy akadna még mondanivalója, ám Habrertus uram megigazítja a toalettjét, és méltóságában immár megerősödve jogászkodni kezd. Meg fenyegetőzni. Nawanthiri zsebében kinyílik a bicska ettől a leereszkedő szónoklattól. Átvillan az agyán, hogy amikor legutóbb Arthenior törvényeire hivatkozott valaki ebben a fogadóban, nem érte meg a naplementét.*
~Adok én neked vendégjogot...~
*Lüktetni kezd egy ér a halántékán. Mégsem teljesen haszontalan, amit az öregúr mond, mert ráirányítja a szerzetes figyelmét valamire, amiről mintha már Xavy és Lea is beszélt volna egymással, csak az események sodrában elsiklott fölötte.*
~Tharg Pinty? Ez az asszony nem tudja, hogy a bordély már rég nem működik?~
*Összeszűkülnek a mandulaszemei. Valahogy visszanyeli a dühét. Lea pedig kezet nyújt és bemutatkozik. Nawanthiri mihelyt észreveszi, hogy a nő jobbján egy ujjal több van, a balját kezdi keresni a tekintetével. Nem lát rá tisztán, de a démoni összhatást tovább növeli a furcsa rendellenesség. Van azonban más is...*
~A tied volt ez a hely, és nem tudtad, hogy már Cha'yssé?~
*Szegény Xavy ekkor kiáltja közbe a pult mögül, hogy a báró annyira jóban van minden thargok úrnőjével, még az étlapra is felvette.*
- Ez az asszony azt sem tudta, hogy a bordélyából fogadó lett. *szólal meg végül rekedten, saját maga számára is meglepő higgadtsággal* Cha'yss egy másik úrnővel lesz jóban... *aztán a tekintetét a csaposlányról visszafordítja Leára. A felé nyújtott kezet nem fogadja el, Yezáéra viszont megpróbál ráfogni, ha még mindig rászegezi a tőrt. A mozdulat nem fenyegető, inkább óvatos. Végig Leára néz közben.*
- Nem tudom, mi igaz abból, amit mondasz. De azt tudom, hogy nem kéne életben lenned. *Blöfföl, bár csak kicsit. Nem lehet tökéletesen biztos benne, hogy ez a hatujjú nősténydémon ugyanúgy a halálból tért vissza, mint Sulim. Nem is ez a fontos, hanem hogy mit reagál a felvetésre ő meg a kancellárja.*
- Az uraság szavára *itt kurtán Habrertus felé int a fejével* nem lehet adni. Gyere velem a kaszárnyába, ha felöltöztél. Bredoc parancsnok kíváncsi lenne a történetedre...
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-05 12:08:39
Üzenet elküldve: 2022-01-05 12:08:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Természetesen távozóban van, ám Nawa utána kiált, amit nem tud elengedni a füle mellett. Az kéne még, hogy valamibe őt is belekeverjék, már lépne be a konyhába, amikor megakad a fejében a szó.*
-Zsááákot? Hát azt meg minek? *Lép néhány nagyobbat és a pult mellett lép ki a fogadótérbe, hogy lássa most per pillanat mi a tényálladék. Ekkor látja, hogy Nawa már próbálja odaszorítani a pucér nőt a pultra és Limmennek is kiadta az utasítás, mi szerint szeretné, ha megkötözné. Talán szerencséjükre, a páncélos férfinak egy asztallal gyűlik meg a baja és hamar a földre kerül. ~ Talán lábtörlőnek még jó lesz egyszer...~ Sóhajt fel a mélységire tekintve. Érződik, hogy a helyzet nem kevésbé feszül, főleg mert a Kanellár korábban már kijelentette, hogy a thargok úrnője az, aki eme kellemetlen szituáció közepén találta magát.*
-Bakker! Ti nem hallottátok még?! A nagyfőnök jóban van a tharg úrnővel! Egyszer a megmentésére is sietett és már többször megszállt itt a fogadóban! Arról nem is beszélve, hogy még egy ételt is elnevezett róla! BASSZÁTOK MEG, HÁT NEM ÉRTITEK??? Ha egy haja szála is meggörbül az lesz a legkevesebb, ha hátra lévő életetekben csak latrinát pucolhattok! *Egyértelműen látszik rajta, hogy kiverte már a hideg verejték a gondolattól is, hogy egy ilyen bűnbe akár bele is keveredhet, mert hát neki már rezgett a léc, másodjára már nem fogják ilyen jó szemmel nézni a dolgot.*
-Báró Caldorcort szét fogja csapni az ideg... *Már az ujjai a szájában táncolnak, szinte rágja a körmét és vészjóslóan forognak a szemei, főleg a darabolás szó hallatán. ~Teljes személyzetcsere... talán Aztyannak megesik rajtam a szíve és még lehetek a lábtartója. Talán... milyen jó lenne...~ Szerencsére Yezának nem teljesen mentek el otthonról és a Kancellár is a sarkára áll, hogy véget vessen ennek a rangom lincseléses hangulatnak. ~Kényszermunka?! Na az kéne még! ~ Ezek utána neki itt aztán már dolga nincsen, talán el is felejtik, hogy valaha itt volt, inkább próbál kislisszanni a konyha irányába. ~Most hol van az a Mik? Sosincs itt, amikor kéne.~*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.05 12:15:42
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Természetesen távozóban van, ám Nawa utána kiált, amit nem tud elengedni a füle mellett. Az kéne még, hogy valamibe őt is belekeverjék, már lépne be a konyhába, amikor megakad a fejében a szó.*
-Zsááákot? Hát azt meg minek? *Lép néhány nagyobbat és a pult mellett lép ki a fogadótérbe, hogy lássa most per pillanat mi a tényálladék. Ekkor látja, hogy Nawa már próbálja odaszorítani a pucér nőt a pultra és Limmennek is kiadta az utasítás, mi szerint szeretné, ha megkötözné. Talán szerencséjükre, a páncélos férfinak egy asztallal gyűlik meg a baja és hamar a földre kerül. ~ Talán lábtörlőnek még jó lesz egyszer...~ Sóhajt fel a mélységire tekintve. Érződik, hogy a helyzet nem kevésbé feszül, főleg mert a Kanellár korábban már kijelentette, hogy a thargok úrnője az, aki eme kellemetlen szituáció közepén találta magát.*
-Bakker! Ti nem hallottátok még?! A nagyfőnök jóban van a tharg úrnővel! Egyszer a megmentésére is sietett és már többször megszállt itt a fogadóban! Arról nem is beszélve, hogy még egy ételt is elnevezett róla! BASSZÁTOK MEG, HÁT NEM ÉRTITEK??? Ha egy haja szála is meggörbül az lesz a legkevesebb, ha hátra lévő életetekben csak latrinát pucolhattok! *Egyértelműen látszik rajta, hogy kiverte már a hideg verejték a gondolattól is, hogy egy ilyen bűnbe akár bele is keveredhet, mert hát neki már rezgett a léc, másodjára már nem fogják ilyen jó szemmel nézni a dolgot.*
-Báró Caldorcort szét fogja csapni az ideg... *Már az ujjai a szájában táncolnak, szinte rágja a körmét és vészjóslóan forognak a szemei, főleg a darabolás szó hallatán. ~Teljes személyzetcsere... talán Aztyannak megesik rajtam a szíve és még lehetek a lábtartója. Talán... milyen jó lenne...~ Szerencsére Yezának nem teljesen mentek el otthonról és a Kancellár is a sarkára áll, hogy véget vessen ennek a rangom lincseléses hangulatnak. ~Kényszermunka?! Na az kéne még! ~ Ezek utána neki itt aztán már dolga nincsen, talán el is felejtik, hogy valaha itt volt, inkább próbál kislisszanni a konyha irányába. ~Most hol van az a Mik? Sosincs itt, amikor kéne.~*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.05 12:15:42
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-04 11:59:42
Üzenet elküldve: 2022-01-04 11:59:42
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
*Lea számára persze nem újdonság, hogy letaglózó hatással van másokra, bár ehhez általában nem elég a puszta megjelenése, szükség szokott lenni valami passzív-agresszív fenyegetésre is. De ilyesmi(k)hez csak hazai pályán szeret folyamodni. Kicsit mulattatja Kóczy reakciója, de pont ugyanannyira fárasztja, mert bár a meztelenség nem zavarja, de eléggé áldatlan ez az állapot, pláne télvíz idején. A pultra dobott kötényre csak egy nem túl szívélyes mosollyal reagál.*
- Bah...
*Így arra, hogy a Kósza Pinty már nem Kósza Pinty, hanem holmi fejlábú, illetve kereskedő. A halottlétének nagy tragédiája az, hogy vannak dolgok, amikkel most kénytelen szembesülni. Például azzal is, hogy ez itt a Wegtoreni Kalmár, amiben ugyan ott egy régi bútordarab is, Hubi személyében, de a hely mégsem az, mint ami régen volt. A gnőm láthatóan menekülőre kívánja fogni, ahogyan a másik pucérkodó is. A sivatagi férfinak láthatóan ügye van az itteniekkel, Lea ebben nem óhajtja beleártani magát, ő valójában csak ruhát szeretne meg kecskesültet.
Mindazonáltal eleddig úgy tűnik, hogy egyiket sem fogja megkapni, annál is inkább mert a nagydarab nőci - akire ő inkább használná a debella szót - felé indul, Lea meg már látott karón varjút, nem nehéz kitalálni, hogy mit is akarhat a másik, pláne látva a pucér férfire adott reakciókat, meg hallva a páncélos komolyan nem vehető utasításait. Semmi kedve a falhoz állni, vagy akár a földre feküdni, ahhoz meg végképp nincs, hogy a nőci kenje fel akár a falra, akár a padlóra.
Az események elég szürreális mederben folynak, kezdve azzal, hogy a páncélos akkorát esik az asztalban, mint az ólajtó. Máskor Lea valószínűleg röhögne ezen az egész szituáción, de úgy, mint a sakál, de egyelőre csak a kecskesültre tud gondolni, meg arra, hogy nem lenne jó, ha a nőci rátehénkedne. Meg zsákot húzna rá. Őfeléjük arra húznak zsákot, akit szeretnének elhantolni. Nyilván nem lenne túl jó Nawanthirishardipandrát túlságosan közel engedni önmagához, ezért pedig igyekszik megtartani egy állandó, tisztes távolságot.
Egyébként a háttérben felszólalnak az épeszű hangok is, a vörös bige rögtön belátja, hogy miért is lenne olyan rossz ötlet az, ha falra kennék, vagy földre tepernék és megkötöznék. Ezen a ponton Lea úgy dönt, hogy nem hátrál, megáll hát, hatujjú jobbja pedig előrelendül, félreérthetetlen, hogy kézfogásra. Arcán a mosoly barátságos, ki akarná így földre vinni vagy falra kenni? Ha a nő elállt ezen szándékától, akkor megfelel a vörös számonkérésére is. Amin egyébként nem ütközik úgy meg, mint a kancellár, aki szerint nincs joguk őt faggatni. Miért ne lenne? Lea úgy gondolja, hogy jobb megkérdezni azt, ami a szívünket nyomja, különösen akkor, ha olyasvalaki bukkan fel, mint ő, ráadásul egy ilyesfajta szituációban.*
- Nawanthirishardipandra.
*Ismétli el az előbb hallott nevet, amit akkor hallott, mikor amaz a másik pucérnak mutatkozott be.*
- Az én nevem Leandana Thargodar. Kagan Thargodar asszonya vagyok. Törzsem Szellemjárója. Hogy mit keresek itt? Ruhát és kecskesültet. Annak idején ez a csehó az enyém volt, joggal gondolhattam, hogy itt kapok mindent, amire szükségem van.
*Azt nem tudhatja, hogy ezek itt mennyire tudják, hogy ki lehet ő, bár Kaganról mindenképpen hallaniuk kellett. Nem sértődik meg azon, ha a neve nem mond nekik semmit, mindig is szeretett a háttérben maradni és a Vashegyet is ritkán hagyta el, amikor meg mégis megtette, akkor rögtön agyonverte a felpaprikázott csőcselék, a kedvenc lovát meg azonmód beletöltötték a saját belébe.*
- Kancellárom, mennyi idő is telt el?
*Vet egy pillantást Habrertusra, hogy megtudhassa mennyi idő is telt el azóta, hogy sajnálatos módon meghalt?*
//Sikeres emberismeret próba//
A hozzászólás írója (Leandana Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.04 13:03:09
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
*Lea számára persze nem újdonság, hogy letaglózó hatással van másokra, bár ehhez általában nem elég a puszta megjelenése, szükség szokott lenni valami passzív-agresszív fenyegetésre is. De ilyesmi(k)hez csak hazai pályán szeret folyamodni. Kicsit mulattatja Kóczy reakciója, de pont ugyanannyira fárasztja, mert bár a meztelenség nem zavarja, de eléggé áldatlan ez az állapot, pláne télvíz idején. A pultra dobott kötényre csak egy nem túl szívélyes mosollyal reagál.*
- Bah...
*Így arra, hogy a Kósza Pinty már nem Kósza Pinty, hanem holmi fejlábú, illetve kereskedő. A halottlétének nagy tragédiája az, hogy vannak dolgok, amikkel most kénytelen szembesülni. Például azzal is, hogy ez itt a Wegtoreni Kalmár, amiben ugyan ott egy régi bútordarab is, Hubi személyében, de a hely mégsem az, mint ami régen volt. A gnőm láthatóan menekülőre kívánja fogni, ahogyan a másik pucérkodó is. A sivatagi férfinak láthatóan ügye van az itteniekkel, Lea ebben nem óhajtja beleártani magát, ő valójában csak ruhát szeretne meg kecskesültet.
Mindazonáltal eleddig úgy tűnik, hogy egyiket sem fogja megkapni, annál is inkább mert a nagydarab nőci - akire ő inkább használná a debella szót - felé indul, Lea meg már látott karón varjút, nem nehéz kitalálni, hogy mit is akarhat a másik, pláne látva a pucér férfire adott reakciókat, meg hallva a páncélos komolyan nem vehető utasításait. Semmi kedve a falhoz állni, vagy akár a földre feküdni, ahhoz meg végképp nincs, hogy a nőci kenje fel akár a falra, akár a padlóra.
Az események elég szürreális mederben folynak, kezdve azzal, hogy a páncélos akkorát esik az asztalban, mint az ólajtó. Máskor Lea valószínűleg röhögne ezen az egész szituáción, de úgy, mint a sakál, de egyelőre csak a kecskesültre tud gondolni, meg arra, hogy nem lenne jó, ha a nőci rátehénkedne. Meg zsákot húzna rá. Őfeléjük arra húznak zsákot, akit szeretnének elhantolni. Nyilván nem lenne túl jó Nawanthirishardipandrát túlságosan közel engedni önmagához, ezért pedig igyekszik megtartani egy állandó, tisztes távolságot.
Egyébként a háttérben felszólalnak az épeszű hangok is, a vörös bige rögtön belátja, hogy miért is lenne olyan rossz ötlet az, ha falra kennék, vagy földre tepernék és megkötöznék. Ezen a ponton Lea úgy dönt, hogy nem hátrál, megáll hát, hatujjú jobbja pedig előrelendül, félreérthetetlen, hogy kézfogásra. Arcán a mosoly barátságos, ki akarná így földre vinni vagy falra kenni? Ha a nő elállt ezen szándékától, akkor megfelel a vörös számonkérésére is. Amin egyébként nem ütközik úgy meg, mint a kancellár, aki szerint nincs joguk őt faggatni. Miért ne lenne? Lea úgy gondolja, hogy jobb megkérdezni azt, ami a szívünket nyomja, különösen akkor, ha olyasvalaki bukkan fel, mint ő, ráadásul egy ilyesfajta szituációban.*
- Nawanthirishardipandra.
*Ismétli el az előbb hallott nevet, amit akkor hallott, mikor amaz a másik pucérnak mutatkozott be.*
- Az én nevem Leandana Thargodar. Kagan Thargodar asszonya vagyok. Törzsem Szellemjárója. Hogy mit keresek itt? Ruhát és kecskesültet. Annak idején ez a csehó az enyém volt, joggal gondolhattam, hogy itt kapok mindent, amire szükségem van.
*Azt nem tudhatja, hogy ezek itt mennyire tudják, hogy ki lehet ő, bár Kaganról mindenképpen hallaniuk kellett. Nem sértődik meg azon, ha a neve nem mond nekik semmit, mindig is szeretett a háttérben maradni és a Vashegyet is ritkán hagyta el, amikor meg mégis megtette, akkor rögtön agyonverte a felpaprikázott csőcselék, a kedvenc lovát meg azonmód beletöltötték a saját belébe.*
- Kancellárom, mennyi idő is telt el?
*Vet egy pillantást Habrertusra, hogy megtudhassa mennyi idő is telt el azóta, hogy sajnálatos módon meghalt?*
//Sikeres emberismeret próba//
A hozzászólás írója (Leandana Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.04 13:03:09
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-03 19:01:02
Üzenet elküldve: 2022-01-03 19:01:02
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
* A történések akárhogy is alakulnak, nem szabad elsiklani Limmennek egy dolog felett. Sulimot pécézte ki magának aki a gyakorló kardot szorongatta. Felé indult meg, hogy megállítsa még, ha az inkább a menekülés mellett döntött, de még előtte csinált valamit. Rárúgott egy asztalt, hogy akadályozza. Meglehet, hogy egyszerre több dologra óhajtott a páncélos figyelni, de ennek most megissza a levét. Normál esetben talán nem jelentene kihívást egy apró asztal megállítása, de a páncél választás nem éppen a mélységi számára kedvez. Ilyen vértezetben még a sétálás is fárasztó. Az ügyességet igénylő mozdulatok meg szinte lehetetlennek számára. Derék tájt találja el az asztal és ezzel kibillenti a egyensúlyából a mélységit. Egy pillanat alatt a padlón találja magát Limmen. Az asztallal való találkozás még nem is fájdalmas annyira, hiszen a páncél tompítja a becsapódást, de az esés azért nem kellemes. A felállás meg nem egyszerű. Ha Nawathiri meg akarja sonkázni a pucér thargot, akkor azt egyedül kell tennie, legalábbis, amíg Limmen talpra áll az időbe kerül. Na meg, ha Yeza bölcs szavai nem állítják meg akkor a szerencsétlen leharcolt kancellár nyavalygása majd talán jobb belátásra bírja őket. Vagy kötözött sonka lesz mind a kettőből. Az biztos, hogy a pucér testen nem feltétlen találni olyan könnyen fogást. Majd kiderül, hogy milyen sikerrel fog járni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.03 19:08:03
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Hydra és Lea //
* A történések akárhogy is alakulnak, nem szabad elsiklani Limmennek egy dolog felett. Sulimot pécézte ki magának aki a gyakorló kardot szorongatta. Felé indult meg, hogy megállítsa még, ha az inkább a menekülés mellett döntött, de még előtte csinált valamit. Rárúgott egy asztalt, hogy akadályozza. Meglehet, hogy egyszerre több dologra óhajtott a páncélos figyelni, de ennek most megissza a levét. Normál esetben talán nem jelentene kihívást egy apró asztal megállítása, de a páncél választás nem éppen a mélységi számára kedvez. Ilyen vértezetben még a sétálás is fárasztó. Az ügyességet igénylő mozdulatok meg szinte lehetetlennek számára. Derék tájt találja el az asztal és ezzel kibillenti a egyensúlyából a mélységit. Egy pillanat alatt a padlón találja magát Limmen. Az asztallal való találkozás még nem is fájdalmas annyira, hiszen a páncél tompítja a becsapódást, de az esés azért nem kellemes. A felállás meg nem egyszerű. Ha Nawathiri meg akarja sonkázni a pucér thargot, akkor azt egyedül kell tennie, legalábbis, amíg Limmen talpra áll az időbe kerül. Na meg, ha Yeza bölcs szavai nem állítják meg akkor a szerencsétlen leharcolt kancellár nyavalygása majd talán jobb belátásra bírja őket. Vagy kötözött sonka lesz mind a kettőből. Az biztos, hogy a pucér testen nem feltétlen találni olyan könnyen fogást. Majd kiderül, hogy milyen sikerrel fog járni.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.01.03 19:08:03
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-03 18:15:28
Üzenet elküldve: 2022-01-03 18:15:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Még az is felmerül benne, hogy egyszerű imposztorral áll szemben. Bármennyire is erőlteti a memóriáját, nem tudja felidézni, hogy Lea bárkit is cukikámnak szólított volna. Persze arra is van esély, hogy csak az ő jelenlétében viselkedett illemtudóan, ami egyébként érthető is. Viszont tényleg megszólalásig hasonlít a megboldogult nagyasszonyra, mely benyomást csak erősít a kancellárom megszólítás. Ami hideglelős emlék. Talán ezért is ocsúdik kicsit későn az elharapózó tébolyra. Amit nem is tud mire vélni, aztán észreveszi, hogy saját ruhátlansága is erősítheti. Vagy éppen ez áll a háttérben. Gyorsan fel is kapja az alkalmi köntöst (ez azt jelenti, hogy kicsit nehézkesen hajol le érte) és maga köré csavarja. Sajnos az egyébként rokonszenves gnóm nem részesül a kancellári figyelemből, hiszen Hubi közvetlen környezetében is hajmeresztő fejleményekre kell figyelnie.*
- Azért mert kiraboltak, kedvesem. *bazsalyog a bögyös testőrre. Hogy mondandóját erősítse, kezét maga előtt tartva, tenyerét felfelé fordítja. Mint amikor valaki magától értetődő dolgot kénytelen magyarázni. Aztán meghökkenve mered a tenyerére, amiben már ott van az erszénye. Néz egy nagyot, pillantását Nawanthiri és Yeza között kapkodja, de mielőtt bármit is mondhatna, tehetne tovább színesedik a lidércnyomás. Minden jel szerint Nawanthiri összeesküdött a sötételffel Leandana elveszejtésére. Ennek Hubi nem sok okát látja. Elvégre nem kell mindenkinek tisztában lennie Artheniorban azzal, hogy a Vashegy korábbi úrnője már nincs köztük. Illetve eddig nem volt. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyon is élő csitri pontosan ezt a titulust viseli mostanság.*
- ELÉG LEGYEN! *rikoltja el magát végül ahogy a felháborítóan viselkedő páros Leára emeli kezeit.*
- ELÉG! *visszhangozza egy Hubiéra eléggé emlékeztető hang. Ez már Jágó aki épp átvitorlázik a mélységi feje felett és a söntés szélére kapaszkodva vakarózni kezd.*
- Amit tesztek, az Arthenior törvényei súlyos pénzbírsággal és még súlyosabb rabmunkával rendelik büntetni.
*Ez már ismét a kancellár, aránylag ügyesen erőltetve magára higgadtságot.*
- Igaz, az a pár száz arany és esetleg háromszáz nap kényszermunka semmiség lehet ahhoz képest, amire a thargok részéről számíthattok ha ez a gyalázat kiderül. Azt javallanám tehát, hogy higgadjunk le mindannyian, ti pedig ne merjetek kezet emelni az úrnőre!
*Mézédes mosollyal pillant a sötételfre.*
- Ez esetben hajlandó vagyok elfelejteni amit valami feldarabolásról mondtál. Ismerek párakat akinek csupán könnyed testgyakorlás lennél és akik ennél kevesebbért is kitépnék a nyelved. És hidd el nekem: boldog lennél ha ennyivel megúsznád.
*Egyelőre elképzelése sincs, hogy miként időzhet Lea a Kalmárban és úgy egyáltalán, az élők között, de az bizonyos, hogy nagyon is elevennek látszik. Ha pedig az, akkor az is könnyen meglehet, hogy a Vashegyre visszatérve olyan helyzetbe kerül, hogy Hubinak most érdemes legyen gondoskodnia jó pontokról. Éppen ezt teszi. Aztán némi csodálkozással néz Yezára, és az alkalomhoz nem igazán illőn kicsit meg is hajtja magát felé.*
- Megvallom, egyik meglepetést okozod számomra a másik után. Mindenesetre öröm számomra, hogy sikerült megőrizned a józan eszed ebben a díszes társaságban. Ezért szomorít, hogy csak részben értek egyet veled.
*Most megint a többiekhez fordul.*
- Akkor sem lenne jogotok az úrnőt faggatni, ha nem hajítottátok volna sutba a vendégbarátságot és nem emeltetek volna kezet valakire, aki semmit nem vétett nektek. Arthenior nemes városának bölcs törvényei értelmében ti követtetek el bűnt. Noha nem úgy terveztem, hogy az úrnővel itt találkozom *ebben Hubi maradéktalanul őszinte* mostantól vendégemnek tekintem, amennyiben méltatlan személyem a vendéglátó szerepére érdemesnek találja. Így amint visszaszolgáltattatik elorzott öltözékem, számára is kerítek rangjához méltó ruházatot. Utána pedig elhagyjuk ezt a... *vág egy enyhén undorodó grimaszt* fogadót és forrón remélem, hogy ebben senki sem próbál megakadályozni minket. Caldorcor báró bizonnyal nem fogadná elragadtatással a hírt, hogy emberei az utcáról betérőt, kiről semmit nem tudnak, nem szíves szóval, de ütlegekkel fogadják.
*Lea felé fordul, kissé sajnálkozva.*
- Mint látod, úrnőm, ez már nem a tharg Pinty. Ez csak egy Wegtoreni Kalmár.
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Még az is felmerül benne, hogy egyszerű imposztorral áll szemben. Bármennyire is erőlteti a memóriáját, nem tudja felidézni, hogy Lea bárkit is cukikámnak szólított volna. Persze arra is van esély, hogy csak az ő jelenlétében viselkedett illemtudóan, ami egyébként érthető is. Viszont tényleg megszólalásig hasonlít a megboldogult nagyasszonyra, mely benyomást csak erősít a kancellárom megszólítás. Ami hideglelős emlék. Talán ezért is ocsúdik kicsit későn az elharapózó tébolyra. Amit nem is tud mire vélni, aztán észreveszi, hogy saját ruhátlansága is erősítheti. Vagy éppen ez áll a háttérben. Gyorsan fel is kapja az alkalmi köntöst (ez azt jelenti, hogy kicsit nehézkesen hajol le érte) és maga köré csavarja. Sajnos az egyébként rokonszenves gnóm nem részesül a kancellári figyelemből, hiszen Hubi közvetlen környezetében is hajmeresztő fejleményekre kell figyelnie.*
- Azért mert kiraboltak, kedvesem. *bazsalyog a bögyös testőrre. Hogy mondandóját erősítse, kezét maga előtt tartva, tenyerét felfelé fordítja. Mint amikor valaki magától értetődő dolgot kénytelen magyarázni. Aztán meghökkenve mered a tenyerére, amiben már ott van az erszénye. Néz egy nagyot, pillantását Nawanthiri és Yeza között kapkodja, de mielőtt bármit is mondhatna, tehetne tovább színesedik a lidércnyomás. Minden jel szerint Nawanthiri összeesküdött a sötételffel Leandana elveszejtésére. Ennek Hubi nem sok okát látja. Elvégre nem kell mindenkinek tisztában lennie Artheniorban azzal, hogy a Vashegy korábbi úrnője már nincs köztük. Illetve eddig nem volt. Arról nem is beszélve, hogy egy nagyon is élő csitri pontosan ezt a titulust viseli mostanság.*
- ELÉG LEGYEN! *rikoltja el magát végül ahogy a felháborítóan viselkedő páros Leára emeli kezeit.*
- ELÉG! *visszhangozza egy Hubiéra eléggé emlékeztető hang. Ez már Jágó aki épp átvitorlázik a mélységi feje felett és a söntés szélére kapaszkodva vakarózni kezd.*
- Amit tesztek, az Arthenior törvényei súlyos pénzbírsággal és még súlyosabb rabmunkával rendelik büntetni.
*Ez már ismét a kancellár, aránylag ügyesen erőltetve magára higgadtságot.*
- Igaz, az a pár száz arany és esetleg háromszáz nap kényszermunka semmiség lehet ahhoz képest, amire a thargok részéről számíthattok ha ez a gyalázat kiderül. Azt javallanám tehát, hogy higgadjunk le mindannyian, ti pedig ne merjetek kezet emelni az úrnőre!
*Mézédes mosollyal pillant a sötételfre.*
- Ez esetben hajlandó vagyok elfelejteni amit valami feldarabolásról mondtál. Ismerek párakat akinek csupán könnyed testgyakorlás lennél és akik ennél kevesebbért is kitépnék a nyelved. És hidd el nekem: boldog lennél ha ennyivel megúsznád.
*Egyelőre elképzelése sincs, hogy miként időzhet Lea a Kalmárban és úgy egyáltalán, az élők között, de az bizonyos, hogy nagyon is elevennek látszik. Ha pedig az, akkor az is könnyen meglehet, hogy a Vashegyre visszatérve olyan helyzetbe kerül, hogy Hubinak most érdemes legyen gondoskodnia jó pontokról. Éppen ezt teszi. Aztán némi csodálkozással néz Yezára, és az alkalomhoz nem igazán illőn kicsit meg is hajtja magát felé.*
- Megvallom, egyik meglepetést okozod számomra a másik után. Mindenesetre öröm számomra, hogy sikerült megőrizned a józan eszed ebben a díszes társaságban. Ezért szomorít, hogy csak részben értek egyet veled.
*Most megint a többiekhez fordul.*
- Akkor sem lenne jogotok az úrnőt faggatni, ha nem hajítottátok volna sutba a vendégbarátságot és nem emeltetek volna kezet valakire, aki semmit nem vétett nektek. Arthenior nemes városának bölcs törvényei értelmében ti követtetek el bűnt. Noha nem úgy terveztem, hogy az úrnővel itt találkozom *ebben Hubi maradéktalanul őszinte* mostantól vendégemnek tekintem, amennyiben méltatlan személyem a vendéglátó szerepére érdemesnek találja. Így amint visszaszolgáltattatik elorzott öltözékem, számára is kerítek rangjához méltó ruházatot. Utána pedig elhagyjuk ezt a... *vág egy enyhén undorodó grimaszt* fogadót és forrón remélem, hogy ebben senki sem próbál megakadályozni minket. Caldorcor báró bizonnyal nem fogadná elragadtatással a hírt, hogy emberei az utcáról betérőt, kiről semmit nem tudnak, nem szíves szóval, de ütlegekkel fogadják.
*Lea felé fordul, kissé sajnálkozva.*
- Mint látod, úrnőm, ez már nem a tharg Pinty. Ez csak egy Wegtoreni Kalmár.
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-03 08:36:21
Üzenet elküldve: 2022-01-03 08:36:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Yeza szinte érzi lángra gyúlni a vért az ereiben, ahogy Sulim foghegyről odavakkant neki, igazából csak egy fél mondatot. Amikor a sivatagiak idetoppantak és kibontakozott a patthelyzet, a vörös gyomra görcsbe szorult a gondolattól, hogy Aztyan ölésre utasítja. De most... Legyőzte párbajban ezt a fattyút. Ő, nem más! És mintha meg sem történt volna, odébb intik? Emögé? Most bizony Nawanthirire is fortyan, elvégre mit tett ő? Véletlenül lebucskázott vele a lépcsőn, hogy egy balesetben nyíljon út neki a túlvilágra? És különben is, hogy járt neki az a gyűrű ilyen hamar?! Parancsolgat... Neki, aki legenda Wegtorenben?
Sulim megfutott, ez ellen aligha tehetnének most bármit is. De a kintről betóduló hideg egy kicsit legalább lehűti Yezát is. Az a sivatagi patkány előjegyezte magát a kardja élére, ez nem vitás. Még azért toporog benne a virtus, hogy máris a férfi után eredjen, de míg becsukja az ajtót, egy kicsit ülepednek a gondolatai.
Van egy másik, hasonlóan pőre bonyodalom is itt helyben (és ez most kivételesen nem a Kancellár Úr).
Újra végigméri a nőt. Aszott köteg káka a szikár testével, kócos hajával meg a sápatag, hegbarázás bőrével. Yeza felettébb taszítónak találja ez utóbbit, de az igazi elborzadás akkor jön, amikor meglátja a hat ujjat a jobbján. Mindezen dolgok ellenére az a némber úgy tartja magát, mint ahogy az a titulus fémjelzi: egy Tharg Úrnő! Látja, a nagybecsű Kancellár keze hogy reszket előtte, hallja, hogy a hangja mint vékonyodik zavarában. Több ez, mint hideglelős félelem, és Yeza tudni akarja a titkát.
A jó Kancellár itteni útjáról most már aligha derül ki bármi hasznos, Ha csak nem az, hogy egyetlen szavát sem lehet elhinni. Neki még azt ecsetelte, hogy csupán kikapcsolódni jött Artheniorba, de az úrnője előtt már a Vashegy ügyeit intézi. A Nagy Vargölő...
Az események jócskán meglódulnak. Zavarosan csaponganak, mint egy elszabadult fogat menetszélben vergődő szíjai.
Továbbra is Nawa az, aki a rendezés élére jelöli magát, ami nem is lenne baj, ha a dolgok nem vennének ilyen fordulatot.
~Zsákot?~ csípi nyakon a mandulaszemű Xavynak címzett kérését. Csaknem elúszott a füle mellett a dolog, míg ujjai a kissé szokatlan tőr markolatára fonódtak. Mi tagadás, abban a kultúrkörben, ahonnét Yeza jött, egy ilyen kérés egy ilyen helyzetben eleve rosszat sejtet. Ezt csak tetézi a mozdulat, mellyel kolléganője igyekszik megragadni a pőre nőszemélyt. Ha Yezán múlik, nem megy végbe a szándék. Nawanthirit a saját pengéje fogja megakadályozni benne (remélhetőleg), amit a wegtoreni figyelmeztetőleg szegez felé.*
- Vissza! *Emeli fel a hangját ezúttal ő. Ha sikerül megállítani ezt az őrületet, ha nem, a szavai az övéinek szólnak.* - Megvesztetek? *morran nem titkolt felháborodással.* - Ez a nő fegyvertelen! *Ezt nehéz lenne cáfolni.* - A Kancellár Úr szavai szerint a Vashegy Úrnője! Azon túl, hogy meztelen, mint egy... *szerencsére idejében visszanyeli a hasonlatot, ami nem biztos, hogy túl jól venné ki magát.* - Azon túl, hogy meztelen, nem tett semmit, ami okot adna bármi ilyesmire. *Azért kipillant a Kancellárra, mert nagyon úgy tűnik, ő az egyetlen a társaságból, aki ismeri a pucérkodót.* - Talán próbáljuk meg tisztázni előbb, hogy mi hozta ide az Úrnőt és miért így toppant be hozzánk!
*Társaival ellentétben Yeza egyelőre nem köti össze a meztelenség tényét Sulim érthetetlen előkerülésével. A sivatagival kapcsolatban is egyre inkább előre szökik az érv, hogy talán mégsem volt végzetes az az esés, hogy valami praktikával átejtette őket, hogy halottnak higgyék. Akárhány sebből vérzik ez a magyarázat, még mindig szilárdabban áll a realitás talaján, mint hogy a túlvilágról tért vissza.
Ha tudja, visszatartja a tettlegességtől a páncélost meg Nawanthirit is, de mindeközben nagyon is bizalmatlanul tartja szemmel a Tharg Úrnőt is. Ha meggondolatlanságot cselekedne, akkor bizony egy pillanat alatt áll vissza a társai pártjára és segítségére. Ámde most még túl keveset tudnak, hogy végképp gyomron rúgják a diplomáciát a Vashegy főméltóságaival.*
- Szóval?
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Yeza szinte érzi lángra gyúlni a vért az ereiben, ahogy Sulim foghegyről odavakkant neki, igazából csak egy fél mondatot. Amikor a sivatagiak idetoppantak és kibontakozott a patthelyzet, a vörös gyomra görcsbe szorult a gondolattól, hogy Aztyan ölésre utasítja. De most... Legyőzte párbajban ezt a fattyút. Ő, nem más! És mintha meg sem történt volna, odébb intik? Emögé? Most bizony Nawanthirire is fortyan, elvégre mit tett ő? Véletlenül lebucskázott vele a lépcsőn, hogy egy balesetben nyíljon út neki a túlvilágra? És különben is, hogy járt neki az a gyűrű ilyen hamar?! Parancsolgat... Neki, aki legenda Wegtorenben?
Sulim megfutott, ez ellen aligha tehetnének most bármit is. De a kintről betóduló hideg egy kicsit legalább lehűti Yezát is. Az a sivatagi patkány előjegyezte magát a kardja élére, ez nem vitás. Még azért toporog benne a virtus, hogy máris a férfi után eredjen, de míg becsukja az ajtót, egy kicsit ülepednek a gondolatai.
Van egy másik, hasonlóan pőre bonyodalom is itt helyben (és ez most kivételesen nem a Kancellár Úr).
Újra végigméri a nőt. Aszott köteg káka a szikár testével, kócos hajával meg a sápatag, hegbarázás bőrével. Yeza felettébb taszítónak találja ez utóbbit, de az igazi elborzadás akkor jön, amikor meglátja a hat ujjat a jobbján. Mindezen dolgok ellenére az a némber úgy tartja magát, mint ahogy az a titulus fémjelzi: egy Tharg Úrnő! Látja, a nagybecsű Kancellár keze hogy reszket előtte, hallja, hogy a hangja mint vékonyodik zavarában. Több ez, mint hideglelős félelem, és Yeza tudni akarja a titkát.
A jó Kancellár itteni útjáról most már aligha derül ki bármi hasznos, Ha csak nem az, hogy egyetlen szavát sem lehet elhinni. Neki még azt ecsetelte, hogy csupán kikapcsolódni jött Artheniorba, de az úrnője előtt már a Vashegy ügyeit intézi. A Nagy Vargölő...
Az események jócskán meglódulnak. Zavarosan csaponganak, mint egy elszabadult fogat menetszélben vergődő szíjai.
Továbbra is Nawa az, aki a rendezés élére jelöli magát, ami nem is lenne baj, ha a dolgok nem vennének ilyen fordulatot.
~Zsákot?~ csípi nyakon a mandulaszemű Xavynak címzett kérését. Csaknem elúszott a füle mellett a dolog, míg ujjai a kissé szokatlan tőr markolatára fonódtak. Mi tagadás, abban a kultúrkörben, ahonnét Yeza jött, egy ilyen kérés egy ilyen helyzetben eleve rosszat sejtet. Ezt csak tetézi a mozdulat, mellyel kolléganője igyekszik megragadni a pőre nőszemélyt. Ha Yezán múlik, nem megy végbe a szándék. Nawanthirit a saját pengéje fogja megakadályozni benne (remélhetőleg), amit a wegtoreni figyelmeztetőleg szegez felé.*
- Vissza! *Emeli fel a hangját ezúttal ő. Ha sikerül megállítani ezt az őrületet, ha nem, a szavai az övéinek szólnak.* - Megvesztetek? *morran nem titkolt felháborodással.* - Ez a nő fegyvertelen! *Ezt nehéz lenne cáfolni.* - A Kancellár Úr szavai szerint a Vashegy Úrnője! Azon túl, hogy meztelen, mint egy... *szerencsére idejében visszanyeli a hasonlatot, ami nem biztos, hogy túl jól venné ki magát.* - Azon túl, hogy meztelen, nem tett semmit, ami okot adna bármi ilyesmire. *Azért kipillant a Kancellárra, mert nagyon úgy tűnik, ő az egyetlen a társaságból, aki ismeri a pucérkodót.* - Talán próbáljuk meg tisztázni előbb, hogy mi hozta ide az Úrnőt és miért így toppant be hozzánk!
*Társaival ellentétben Yeza egyelőre nem köti össze a meztelenség tényét Sulim érthetetlen előkerülésével. A sivatagival kapcsolatban is egyre inkább előre szökik az érv, hogy talán mégsem volt végzetes az az esés, hogy valami praktikával átejtette őket, hogy halottnak higgyék. Akárhány sebből vérzik ez a magyarázat, még mindig szilárdabban áll a realitás talaján, mint hogy a túlvilágról tért vissza.
Ha tudja, visszatartja a tettlegességtől a páncélost meg Nawanthirit is, de mindeközben nagyon is bizalmatlanul tartja szemmel a Tharg Úrnőt is. Ha meggondolatlanságot cselekedne, akkor bizony egy pillanat alatt áll vissza a társai pártjára és segítségére. Ámde most még túl keveset tudnak, hogy végképp gyomron rúgják a diplomáciát a Vashegy főméltóságaival.*
- Szóval?
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-03 06:48:41
Üzenet elküldve: 2022-01-03 06:48:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra //
* Micsoda első nap a mélységi életében! Micsoda egyedi és csodálatos alkalom! Amikor leszerződött Aztyannal illetve lebeszélték, hogy mostantól a Wegtoreni Aranya céh tagjaivá vállnak, egy percig nem fordult meg a fejében, hogy már az első nap olyan kusza lesz, hogy pillanatok alatt kell oly döntéseket hoznia, ami az életét és egyben társait is érintheti. Ha valaki ezt megpróbálta volna beadni neki, jót röhögött volna. De a helyzet pedig pontosan ez. ~ Az egyik pucérkodó elszaladt, utol nem tudom érni. Erre itt a másik! Az rám se hederít! Ez az egész tiszta káosz! ~ Pörgeti a fejét miközben a történések csak bonyolódnak. Hallgatja egyiket a másik után miközben kivont kardjával már elindult a másik felé. ~ Akkor most nem is volt lopás, csak hülyének akar minket nézni az öreg? És most akkor ez az alak aki ki szaladt, honnan a frászból jött? ~ Zavarodottságában kardját hüvelyébe vissza teszi, nehogy valakiben kárt tegyen. ~ A kis aprólék már lóg meg! ~ Veszi észre ahogyan a kis gnóm próbál elsomfordálni. De utána csak Nawanthiri határozott hangja csendül fel mint akár egy pöröly becsapódása. '' Xavy! Hoznál egy üres zsákot? '' Kiált fel a mellette levő lány. ~ A fejlemények miatt nem vettem észre, hogy ez a bögyös még követ is engem? ~ De ekkor végre a nagy káosz közepette kapja a tényleges megoldást, és egyben örömét. '' Kötözd meg! '' Mondja fogcsikorgatva neki a másik. Amire Limmen eddig messze járó gondolatai pillanatok alatt vissza térnek fejébe. Az arcát bár nem látják, s mégis mindenki számára látható, hogy az eddigi zavarodottság tova szál belőle. Ha társának nem sikerül leteríteni a beképzelt nőt a földre, akkor segít a drága Nawanthiri kisasszonynak. ~ Akár csak a sonkát. ~ Maszk alatt a gonosz kuncogást bárki meghallhatja. Kezeit a nőnek nem kellemesen hátra csavarja és jól összeköti, ugyanúgy a lábait is össze fogatja, majd a dereka alatt is néhányszor áthúzza a kötelet, hogy a testét ezzel teljes mozgásképtelenségre kárhoztassa. A végén pedig nagy páncélozott karmokkal el látott lábasát ráteszi a nőre a súlyával együtt, és jól meghúzza a kötelet. Ha a másik fél megengedi akkor fel is kapja a bal vállára a nőt. A vállvértje nem nagyon engedi, hogy kényelmesen hordozgasson bárkit, mert tüskés illetve valahol szándékosan hosszítva is van. Így csak a vállára felgyűrve tudja tartani a nőt. Ha ez mind megtörtént, akkor társa felé fordul. *
- Kihallgassam a pincében? * Szemei csillognak a lelkesedéstől. Talán már az első napján valakit feldarabolhat? Vagy akár törhet néhány csontot? De akár jól helyben is hagyhatja a másik felet. Ez mind új ideiglenes vezetője szavától függ. A többieket teljesen figyelmen kívül hagyja lelkesedése által. *
- Vagy feldarabolhatom? Királynőt még úgyse daraboltam fel soha. * Kacag fel eléggé komoly hangvételben. Talán másoknak vicces lehet, de Limmennek pedig szín tiszta élvezet!. *
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra //
* Micsoda első nap a mélységi életében! Micsoda egyedi és csodálatos alkalom! Amikor leszerződött Aztyannal illetve lebeszélték, hogy mostantól a Wegtoreni Aranya céh tagjaivá vállnak, egy percig nem fordult meg a fejében, hogy már az első nap olyan kusza lesz, hogy pillanatok alatt kell oly döntéseket hoznia, ami az életét és egyben társait is érintheti. Ha valaki ezt megpróbálta volna beadni neki, jót röhögött volna. De a helyzet pedig pontosan ez. ~ Az egyik pucérkodó elszaladt, utol nem tudom érni. Erre itt a másik! Az rám se hederít! Ez az egész tiszta káosz! ~ Pörgeti a fejét miközben a történések csak bonyolódnak. Hallgatja egyiket a másik után miközben kivont kardjával már elindult a másik felé. ~ Akkor most nem is volt lopás, csak hülyének akar minket nézni az öreg? És most akkor ez az alak aki ki szaladt, honnan a frászból jött? ~ Zavarodottságában kardját hüvelyébe vissza teszi, nehogy valakiben kárt tegyen. ~ A kis aprólék már lóg meg! ~ Veszi észre ahogyan a kis gnóm próbál elsomfordálni. De utána csak Nawanthiri határozott hangja csendül fel mint akár egy pöröly becsapódása. '' Xavy! Hoznál egy üres zsákot? '' Kiált fel a mellette levő lány. ~ A fejlemények miatt nem vettem észre, hogy ez a bögyös még követ is engem? ~ De ekkor végre a nagy káosz közepette kapja a tényleges megoldást, és egyben örömét. '' Kötözd meg! '' Mondja fogcsikorgatva neki a másik. Amire Limmen eddig messze járó gondolatai pillanatok alatt vissza térnek fejébe. Az arcát bár nem látják, s mégis mindenki számára látható, hogy az eddigi zavarodottság tova szál belőle. Ha társának nem sikerül leteríteni a beképzelt nőt a földre, akkor segít a drága Nawanthiri kisasszonynak. ~ Akár csak a sonkát. ~ Maszk alatt a gonosz kuncogást bárki meghallhatja. Kezeit a nőnek nem kellemesen hátra csavarja és jól összeköti, ugyanúgy a lábait is össze fogatja, majd a dereka alatt is néhányszor áthúzza a kötelet, hogy a testét ezzel teljes mozgásképtelenségre kárhoztassa. A végén pedig nagy páncélozott karmokkal el látott lábasát ráteszi a nőre a súlyával együtt, és jól meghúzza a kötelet. Ha a másik fél megengedi akkor fel is kapja a bal vállára a nőt. A vállvértje nem nagyon engedi, hogy kényelmesen hordozgasson bárkit, mert tüskés illetve valahol szándékosan hosszítva is van. Így csak a vállára felgyűrve tudja tartani a nőt. Ha ez mind megtörtént, akkor társa felé fordul. *
- Kihallgassam a pincében? * Szemei csillognak a lelkesedéstől. Talán már az első napján valakit feldarabolhat? Vagy akár törhet néhány csontot? De akár jól helyben is hagyhatja a másik felet. Ez mind új ideiglenes vezetője szavától függ. A többieket teljesen figyelmen kívül hagyja lelkesedése által. *
- Vagy feldarabolhatom? Királynőt még úgyse daraboltam fel soha. * Kacag fel eléggé komoly hangvételben. Talán másoknak vicces lehet, de Limmennek pedig szín tiszta élvezet!. *
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-02 14:32:39
Üzenet elküldve: 2022-01-02 14:32:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra //
*A jó kancellár minden nyomorúsága ellenére lubickol a helyzetben. Bírja két lány és egy teljes értékű vaskotroc osztatlan figyelmét, akik ráadásul mind segíteni akarnak rajta. Mivel lehetne még ezt fokozni? Hát azzal, ha Limmen is meghunyászkodna kicsit! Elvégre ő vigyáz a fogadóra, tehát őt is terheli a felelősség...*
- ...azért, mert leestél a lépcsőn? *kérdezi némi éllel a hangjában Nawanthiri Habrertus uramat. Nem tudhatja, mi történt, amíg Yezával kettesben voltak, de talán akad néhány tanú, aki eskü alatt vallaná, hogy az öregúr felöntött a garatra, erőszakoskodott a vörössel, aztán meg elbotlott a saját lábában. Hány kupa bor is van már benne? Hét?
Yeza szerencsére lenyeli, hogy utasítgatják, és csak az utolsó szó jogán súgja oda neki, hogy mosásba vitte a férfi ruháit. Nawanthirit látszólag ez sem hatja meg, helyette egy nyomasztóan merev pillantással ajándékozza meg a kolléganőjét, mintha számonkérné, hogy: "Minek?"
Aztán történik, ami történik. Szegény Limmen hiába próbál rendet teremteni, a pucérkodók rá se hederítenek. Ettől független látszik, hogy van gyakorlata az ilyesmiben, és a határozottságát látva a szerzetes is visszanyeri a lélekjelenlétét. Odanyomja Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr ölébe a vászonzacskót, benne a 3887 arannyal, és megindul Sulim felé.
*
- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *feleli közben a fejvadásznak valami hátborzongató nyugalommal, de hagyja kereket oldani. Yeza mellé érve finoman a kolléganője vállára teszi a kezét. Kicsit közelebb is hajol hozzá.*
- Ha most végigkergeted a városon, bajt hozol mindőnkre. *halkan beszél, bár akinek elég éles a füle, kihallgathatja. Az iménti ridegsége eltűnt, átadva a helyét annak az egyszerű jószándéknak, ami általában jellemzi.* Segítek, hogy megkapd a váltód. De most te segíts nekem... *azzal hátranyúl a tőréért, és bővebb magyarázat nélkül a vörös kezébe nyomja. Nehéz, széles pengéjű darab, egyetlen, lefelé görbülő vágóéllel. Súlyra leginkább egy kisbaltára emlékeztet.*
- Xavy! Hoznál egy üres zsákot? *kiált a távozó csapos után, hátha meghallja még, közben pedig puha léptekkel a söntést támasztó nősténydémonhoz sétál. Amikor odaér, egy árva szó nélkül megpróbálja hátratekerni a karját, és leszorítani a pultra. Számít rá, hogy nem lesz egyszerű, de bízik a rutinjában, meg abban, hogy jóval nagyobb darab Leánál. Egész testtel dolgozik, rá is fekszik, ha kell.*
- Kötözd meg! *csikorogja közben Limmennek, akinek a táskája alatt ott figyel egy egész tekercs kötél. A jó kancellár által elejtett szavak és a látottak alapján Nawanthiri arra jutott, hogy amint Sulimnak, úgy ennek a nőnek sem kéne életben lenni. A fejvadásszal ellentétben viszont neki sárga szeme és világító tetoválása is van, Habrertus uram ina pedig látványosan reszket tőle. Az sincs rendjén, hogy oda se bagózott az ivót védő, öles termetű vértesre. Aki valamit nem akar meghallani, az érezze meg. Akár ember, akár démon...*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra //
*A jó kancellár minden nyomorúsága ellenére lubickol a helyzetben. Bírja két lány és egy teljes értékű vaskotroc osztatlan figyelmét, akik ráadásul mind segíteni akarnak rajta. Mivel lehetne még ezt fokozni? Hát azzal, ha Limmen is meghunyászkodna kicsit! Elvégre ő vigyáz a fogadóra, tehát őt is terheli a felelősség...*
- ...azért, mert leestél a lépcsőn? *kérdezi némi éllel a hangjában Nawanthiri Habrertus uramat. Nem tudhatja, mi történt, amíg Yezával kettesben voltak, de talán akad néhány tanú, aki eskü alatt vallaná, hogy az öregúr felöntött a garatra, erőszakoskodott a vörössel, aztán meg elbotlott a saját lábában. Hány kupa bor is van már benne? Hét?
Yeza szerencsére lenyeli, hogy utasítgatják, és csak az utolsó szó jogán súgja oda neki, hogy mosásba vitte a férfi ruháit. Nawanthirit látszólag ez sem hatja meg, helyette egy nyomasztóan merev pillantással ajándékozza meg a kolléganőjét, mintha számonkérné, hogy: "Minek?"
Aztán történik, ami történik. Szegény Limmen hiába próbál rendet teremteni, a pucérkodók rá se hederítenek. Ettől független látszik, hogy van gyakorlata az ilyesmiben, és a határozottságát látva a szerzetes is visszanyeri a lélekjelenlétét. Odanyomja Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr ölébe a vászonzacskót, benne a 3887 arannyal, és megindul Sulim felé.
*- Az én nevem Nawanthirishardipandra. *feleli közben a fejvadásznak valami hátborzongató nyugalommal, de hagyja kereket oldani. Yeza mellé érve finoman a kolléganője vállára teszi a kezét. Kicsit közelebb is hajol hozzá.*
- Ha most végigkergeted a városon, bajt hozol mindőnkre. *halkan beszél, bár akinek elég éles a füle, kihallgathatja. Az iménti ridegsége eltűnt, átadva a helyét annak az egyszerű jószándéknak, ami általában jellemzi.* Segítek, hogy megkapd a váltód. De most te segíts nekem... *azzal hátranyúl a tőréért, és bővebb magyarázat nélkül a vörös kezébe nyomja. Nehéz, széles pengéjű darab, egyetlen, lefelé görbülő vágóéllel. Súlyra leginkább egy kisbaltára emlékeztet.*
- Xavy! Hoznál egy üres zsákot? *kiált a távozó csapos után, hátha meghallja még, közben pedig puha léptekkel a söntést támasztó nősténydémonhoz sétál. Amikor odaér, egy árva szó nélkül megpróbálja hátratekerni a karját, és leszorítani a pultra. Számít rá, hogy nem lesz egyszerű, de bízik a rutinjában, meg abban, hogy jóval nagyobb darab Leánál. Egész testtel dolgozik, rá is fekszik, ha kell.*
- Kötözd meg! *csikorogja közben Limmennek, akinek a táskája alatt ott figyel egy egész tekercs kötél. A jó kancellár által elejtett szavak és a látottak alapján Nawanthiri arra jutott, hogy amint Sulimnak, úgy ennek a nőnek sem kéne életben lenni. A fejvadásszal ellentétben viszont neki sárga szeme és világító tetoválása is van, Habrertus uram ina pedig látványosan reszket tőle. Az sincs rendjén, hogy oda se bagózott az ivót védő, öles termetű vértesre. Aki valamit nem akar meghallani, az érezze meg. Akár ember, akár démon...*
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-01-02 12:46:55
Üzenet elküldve: 2022-01-02 12:46:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mivel a piszok magas, rúnákkal telefirkált nő odalép a pulthoz, így azt már észre se veszi, hogy Sulim a pincéből bújik elő, hogy újabb riadalom hullámot keltsen és még öt évvel megrövidítse az életét. Ő bizony már vagy két faládán is áll, de a hullámos hajú szabályszegő még így is fölé magasodik, közben meg még a pultra is odakönyököl. Bizony ő nem az a fajta, aki hősi halált halna csupán a Kalmár becsületéért, főleg, hogy a konyharuha is mellé megy, így míg nem szólnak közvetlenül hozzá, addig kussban próbál eggyé válni a pulttal. ~Nem, ez mind meg se történik, csak beleszagoltam abba a furcsa gombás zsákba a piacon. Tuti, ilyen nincs. Miért mászkálna valaki pucéran ilyen időben?~ Valamiért neki nagyon úgy fest, hogy Nawa meg a vörös ismerik a második ként megjelent fószert, akkor meg úgy van vele, most már az ő gondjuk. Azt ő nem tudhatja egyelőre, hogy Nawa az ő ujjait és nyelvét ajánlotta fel neki, ha esetleg segít neki a holttesttel. Nem is kerüli el bizony, hogy ne szóljanak hozzá, az már szinte el is törpül, hogy cukikámnak nevezi a nő.*
-Ne... nem fontos... ööö.. fe... fel tudok ajánlani egy... izé... *Kotorászik a pult alatt, majd előkap egy fehér konyhai kötényt, aminek a szélére piros rózsákat hímeztek.*
-E...ezzel tudok szo..szolgálni, ha megfelelő. *Tolja oda a pultra a nő elé, talán mégis jobb, mint a semmi. Közben a páncélba bújtatott rendvédelmi erő megkezdi a helyzet orvoslását, amiért eléggé hálás, bár úgy fest, Sulim inkább távozóban van, az is jó neki, hiszen az a lényeg, hogy vele ne legyen egy légtérbe. Odakinn már nem az ő gondjuk meztelenkedő. ~Mondjuk legalább a zsebtolvajoktól nem kell félnie. ~ Közben, hogy végre rálát a lépcsőnél történtekre, kiderül, hogy a kancellár kenődött szét a fokokon, bár, hogy hobbiból csinálja vagy csak a végét járja, már nem egészen világos számára. Mikor pedig a pultnál álló ismét hozzá fordul kicsit összerezzen. *
-Hát... őőőő... izé, hogy mióóóta is... hát... hát... *Dörzsölgeti az állát, hogy jó választ találjon, mert félő, ha azt mondja nem tudja, talán még róla is leszedik a textilt.*
-Már egy ideje! *Szökken elő fejéből a megoldás.*
-Mióta itt dolgozom az bizonyos, hogy Kalmárnak hívják és ez nem az a halféle ám, ezt a kereskedőkre mondják errefelé. *Pontosít, mert hát neki vagy két hétbe telt ezt leszűrni, miután már pultosként dolgozott itt. Ekkor érkezik az újabb információ, minthogy az a nő aki a pultot támasztja és olyan debella, a kancellár szerint a Vashegy úrnője, ő meg aztán csak tudhatja. ~A Vashegyen vajon ez megszokott, hogy pucérak? Ezek szerint onnan eddig nem igazán jöttek, remélem nem is fognak. Mindenki maradjon csak a saját területén, ahogy azt kell. ~ Rá is tekint Habrertusra, mert hát nagyon fontoskodik, még Limmenhez is odalép, hogy talán jobb belátásra bírja, ekkor történik az, amit soha nem fog elfelejteni, már a kezét is késő odakapni, mindent látott. Az arca elsápad és lefelé görbül a szája széle, ekkor érzi úgy, hogy ez már nem tartozik az ő hatáskörébe.*
-Azt hiszem nekem... nekem... lejárt a... a... munkaidőm...el.. elnézést.. *Mászik le fapofával a ládákról és indulna be a konyhába.*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mivel a piszok magas, rúnákkal telefirkált nő odalép a pulthoz, így azt már észre se veszi, hogy Sulim a pincéből bújik elő, hogy újabb riadalom hullámot keltsen és még öt évvel megrövidítse az életét. Ő bizony már vagy két faládán is áll, de a hullámos hajú szabályszegő még így is fölé magasodik, közben meg még a pultra is odakönyököl. Bizony ő nem az a fajta, aki hősi halált halna csupán a Kalmár becsületéért, főleg, hogy a konyharuha is mellé megy, így míg nem szólnak közvetlenül hozzá, addig kussban próbál eggyé válni a pulttal. ~Nem, ez mind meg se történik, csak beleszagoltam abba a furcsa gombás zsákba a piacon. Tuti, ilyen nincs. Miért mászkálna valaki pucéran ilyen időben?~ Valamiért neki nagyon úgy fest, hogy Nawa meg a vörös ismerik a második ként megjelent fószert, akkor meg úgy van vele, most már az ő gondjuk. Azt ő nem tudhatja egyelőre, hogy Nawa az ő ujjait és nyelvét ajánlotta fel neki, ha esetleg segít neki a holttesttel. Nem is kerüli el bizony, hogy ne szóljanak hozzá, az már szinte el is törpül, hogy cukikámnak nevezi a nő.*
-Ne... nem fontos... ööö.. fe... fel tudok ajánlani egy... izé... *Kotorászik a pult alatt, majd előkap egy fehér konyhai kötényt, aminek a szélére piros rózsákat hímeztek.*
-E...ezzel tudok szo..szolgálni, ha megfelelő. *Tolja oda a pultra a nő elé, talán mégis jobb, mint a semmi. Közben a páncélba bújtatott rendvédelmi erő megkezdi a helyzet orvoslását, amiért eléggé hálás, bár úgy fest, Sulim inkább távozóban van, az is jó neki, hiszen az a lényeg, hogy vele ne legyen egy légtérbe. Odakinn már nem az ő gondjuk meztelenkedő. ~Mondjuk legalább a zsebtolvajoktól nem kell félnie. ~ Közben, hogy végre rálát a lépcsőnél történtekre, kiderül, hogy a kancellár kenődött szét a fokokon, bár, hogy hobbiból csinálja vagy csak a végét járja, már nem egészen világos számára. Mikor pedig a pultnál álló ismét hozzá fordul kicsit összerezzen. *
-Hát... őőőő... izé, hogy mióóóta is... hát... hát... *Dörzsölgeti az állát, hogy jó választ találjon, mert félő, ha azt mondja nem tudja, talán még róla is leszedik a textilt.*
-Már egy ideje! *Szökken elő fejéből a megoldás.*
-Mióta itt dolgozom az bizonyos, hogy Kalmárnak hívják és ez nem az a halféle ám, ezt a kereskedőkre mondják errefelé. *Pontosít, mert hát neki vagy két hétbe telt ezt leszűrni, miután már pultosként dolgozott itt. Ekkor érkezik az újabb információ, minthogy az a nő aki a pultot támasztja és olyan debella, a kancellár szerint a Vashegy úrnője, ő meg aztán csak tudhatja. ~A Vashegyen vajon ez megszokott, hogy pucérak? Ezek szerint onnan eddig nem igazán jöttek, remélem nem is fognak. Mindenki maradjon csak a saját területén, ahogy azt kell. ~ Rá is tekint Habrertusra, mert hát nagyon fontoskodik, még Limmenhez is odalép, hogy talán jobb belátásra bírja, ekkor történik az, amit soha nem fog elfelejteni, már a kezét is késő odakapni, mindent látott. Az arca elsápad és lefelé görbül a szája széle, ekkor érzi úgy, hogy ez már nem tartozik az ő hatáskörébe.*
-Azt hiszem nekem... nekem... lejárt a... a... munkaidőm...el.. elnézést.. *Mászik le fapofával a ládákról és indulna be a konyhába.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-30 18:12:35
Üzenet elküldve: 2021-12-30 18:12:35
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nevetséges a pultos lány kiakadása. Sulim sem állhatja, hogy ne nevessen fel. A feléd dobott konyharuhát még reptében elkapja.*
- Mi baj cicám? Nem tetszik a látvány? Ez viszont édes kevés lesz ahhoz, hogy eltakarja a fütykös.* Kacsint rá. A másik pucér csaj vagy mi, viszont tejesen ignorálja, de ez nem hatja meg a sivatagit. Fő célja egyelőre minél hamarabb elhúzni a csíkot. Régi ismerőseit viszont nem hagyhatja szó nélkül. Úgy néz ki a heges kutyán kívül mindenki jelen van.*
- Legen úgy! Mondd a nevet kislány, hadd véssem az emlékezetembe.* Intézi szavait Nawanthirinek. Akad még ott a háttérben valami vén fószer, meg egy páncélos fogd meg is, aki meglepő módon parancsokat kezd el osztogatni neki, vagyis nekik, mert ez a tetkós nőnek is szól. Erre a nevetséges kijelentésre neki megint nevetnie kell. Komolyságát nem igazán érzi ki, a tetkós még csak szóra sem méltatja. Nem úgy vénember. Érdekes információ morzsa jut el a fejvadász fülébe.*
- Egy tharg úrnő? Egyre jobb és jobb.* Hátha még az a páncélos tuskó nem rántana kardot, miközben Yeza ráüvölt.*
- Édesem, várd kis sorod! Most minden könnyebb lenne, ha nem akadékoskodtatok volna.* Amilyen harciasan közeledett a vörös olyan gyorsan hátrál meg. Mondjuk arra a látványra még a sivatagi sincs felkészülve, ami most következik. A kedves kancellár csatlakozik a helyi nudista klubhoz.*
- Fúj baszd meg! Ez most miért kellett?* Még jó hogy nincs ideje túlságosan sokáig nézegetnie, mert a páncélos állat közelít.*
- Hölgyeim! Még találkozunk.* Azzal a hozzá legközelebb eső asztat lábbal megküldi Limmen felé. Amilyen nagy tohonya abban a páncélban esélye sem lesz utolérni. Útját nincs aki állhatná az ajtó irányában. Még csak utol se nagyon érhetnék, de ha mégis, akkor még ott az a gyakorló kard. Amint kiér az ajtón majd megtapasztalhatja, hogy milyen is a tél hidege errefelé. Még jó, hogy ez a könyék télen sem olyan vészesen hideg. Valahogy elboldogul majd.*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Nevetséges a pultos lány kiakadása. Sulim sem állhatja, hogy ne nevessen fel. A feléd dobott konyharuhát még reptében elkapja.*
- Mi baj cicám? Nem tetszik a látvány? Ez viszont édes kevés lesz ahhoz, hogy eltakarja a fütykös.* Kacsint rá. A másik pucér csaj vagy mi, viszont tejesen ignorálja, de ez nem hatja meg a sivatagit. Fő célja egyelőre minél hamarabb elhúzni a csíkot. Régi ismerőseit viszont nem hagyhatja szó nélkül. Úgy néz ki a heges kutyán kívül mindenki jelen van.*
- Legen úgy! Mondd a nevet kislány, hadd véssem az emlékezetembe.* Intézi szavait Nawanthirinek. Akad még ott a háttérben valami vén fószer, meg egy páncélos fogd meg is, aki meglepő módon parancsokat kezd el osztogatni neki, vagyis nekik, mert ez a tetkós nőnek is szól. Erre a nevetséges kijelentésre neki megint nevetnie kell. Komolyságát nem igazán érzi ki, a tetkós még csak szóra sem méltatja. Nem úgy vénember. Érdekes információ morzsa jut el a fejvadász fülébe.*
- Egy tharg úrnő? Egyre jobb és jobb.* Hátha még az a páncélos tuskó nem rántana kardot, miközben Yeza ráüvölt.*
- Édesem, várd kis sorod! Most minden könnyebb lenne, ha nem akadékoskodtatok volna.* Amilyen harciasan közeledett a vörös olyan gyorsan hátrál meg. Mondjuk arra a látványra még a sivatagi sincs felkészülve, ami most következik. A kedves kancellár csatlakozik a helyi nudista klubhoz.*
- Fúj baszd meg! Ez most miért kellett?* Még jó hogy nincs ideje túlságosan sokáig nézegetnie, mert a páncélos állat közelít.*
- Hölgyeim! Még találkozunk.* Azzal a hozzá legközelebb eső asztat lábbal megküldi Limmen felé. Amilyen nagy tohonya abban a páncélban esélye sem lesz utolérni. Útját nincs aki állhatná az ajtó irányában. Még csak utol se nagyon érhetnék, de ha mégis, akkor még ott az a gyakorló kard. Amint kiér az ajtón majd megtapasztalhatja, hogy milyen is a tél hidege errefelé. Még jó, hogy ez a könyék télen sem olyan vészesen hideg. Valahogy elboldogul majd.*
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-30 09:11:58
Üzenet elküldve: 2021-12-30 09:11:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lea cseppet sem szégyellős, sosem volt az, meg aztán eleve egy olyan közegből érkezett, aminek szokásait a kívülállók eleve nehezen nyelik le. Persze megérti ő, hogy rendkívül furcsa dolog az, hogy télvíz idején valaki pucéran mászkáljon. Különben kicsit fázik is, meg a rikácsolást amúgy is nehezen viseli. Borostyánszínű pillantása végigszalad ugyan a másik pucér személyen, de szóra nem méltatja, kinőtt már abból a korból, hogy beszólogasson mindenféle idegeneknek és megjegyzéseket tegyen a kinézetükre, még egy sóhajt, vagy szemforgatást sem küld a férfi felé. A borostyán szempár végül a rikácsoló gnómon áll meg.*
- Nézd el nekem, cukikám, nincs egy rongyom se, amit felvegyek.
*Tenyereit kifelé fordítja, vállait felhúzza, hiszen nem tud mit tenni ezen állapot ellen, cseppet sem túlzott, valóban nincs egy rongya sem. Szenvtelenül támaszkodik a pultra, onnan remekül megfigyelheti a lépcsőnél zajló jelenetet, melynek a főszereplője a vérző orrú Hubi, meg a gidái. A gidákat szemmel láthatólag megzavarja az ő megjelenése, vagy inkább az a tény, hogy tök pucéran jelent meg. Leát ez utóbbi tény továbbra sem zavarja, a reakciók mulattatják. Azonban az ő megjelenésénél is nagyobb zavart okoz a beszólogatós, szintén pucér férfi, akinek szemmel láthatóan elszámolnivalója van néhány jelenlévővel. Lea meg ugyan ki lenne, ha közéjük állna? Eszében sincs, köszöni szépen, neki tökéletesen megfelel a pult támasztása, míg Hubi legyűri az egyszerre rátámadó agyérgörcsöt és szívszélhűdést, amit a látványa okozott neki.*
- Persze, kancellárom, persze. A Vashegy az első.
*Hagyja rá Hubira, aki nyilvánvalóan hazudik és minden bizonnyal kurvázni érkezett. Hubira nézve ez egyértelmű, szerencsétlen pára már nemigen jut máshogy nőhöz, csak úgy, ha fizet érte. De Lea nem ítéli el emiatt, végül is sokkal biztonságosabb, mint kukkolni. Bár jelenleg úgy néz ki, hogy a kurvázás sem sokkal biztonságosabb, mert a drágalátos kancellár pont ugyanúgy néz ki, mint mikor legutóbb kukkoláson kapták.
Közben a páncélos is kinyitja a száját, de Lea nemhogy válaszra nem méltatja, de még arra sem, hogy végignézzen rajta, mint az imént a másik meztelenen. Természetesen a falhoz sem fog odaállni, pláne nem fog a földre feküdni. Inkább Kóczyhoz fordul.*
- Mondd csak, cukikám. Mióta hívják ezt a helyet Wegtoreni Kalmárnak? Legutóbb még Kósza Pinty volt.
*Talán Hubit kéne kérdeznie, de inkább hagy időt a kancellárnak, hogy kiheverje a szélütést. Ami viszonylag hamar sikerül is neki, mert felteszi a páncélosnak azt a kérdést, ami amúgy benne is motoszkált, de nem annyira, hogy rákérdezzen. A saját és mások meztelenségét ragyogóan toleráló Leának azonban kicsit sok az, hogy a drága kancellár is úgy érzi, hogy csatlakoznia kell hozzá és egyenruhát öltenie. Ekkor már felszalad Lea fél szemöldöke, de legalább nem jegyzi meg hangosan hahotázva, hogy a pletykák bizony igazak voltak.*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lea cseppet sem szégyellős, sosem volt az, meg aztán eleve egy olyan közegből érkezett, aminek szokásait a kívülállók eleve nehezen nyelik le. Persze megérti ő, hogy rendkívül furcsa dolog az, hogy télvíz idején valaki pucéran mászkáljon. Különben kicsit fázik is, meg a rikácsolást amúgy is nehezen viseli. Borostyánszínű pillantása végigszalad ugyan a másik pucér személyen, de szóra nem méltatja, kinőtt már abból a korból, hogy beszólogasson mindenféle idegeneknek és megjegyzéseket tegyen a kinézetükre, még egy sóhajt, vagy szemforgatást sem küld a férfi felé. A borostyán szempár végül a rikácsoló gnómon áll meg.*
- Nézd el nekem, cukikám, nincs egy rongyom se, amit felvegyek.
*Tenyereit kifelé fordítja, vállait felhúzza, hiszen nem tud mit tenni ezen állapot ellen, cseppet sem túlzott, valóban nincs egy rongya sem. Szenvtelenül támaszkodik a pultra, onnan remekül megfigyelheti a lépcsőnél zajló jelenetet, melynek a főszereplője a vérző orrú Hubi, meg a gidái. A gidákat szemmel láthatólag megzavarja az ő megjelenése, vagy inkább az a tény, hogy tök pucéran jelent meg. Leát ez utóbbi tény továbbra sem zavarja, a reakciók mulattatják. Azonban az ő megjelenésénél is nagyobb zavart okoz a beszólogatós, szintén pucér férfi, akinek szemmel láthatóan elszámolnivalója van néhány jelenlévővel. Lea meg ugyan ki lenne, ha közéjük állna? Eszében sincs, köszöni szépen, neki tökéletesen megfelel a pult támasztása, míg Hubi legyűri az egyszerre rátámadó agyérgörcsöt és szívszélhűdést, amit a látványa okozott neki.*
- Persze, kancellárom, persze. A Vashegy az első.
*Hagyja rá Hubira, aki nyilvánvalóan hazudik és minden bizonnyal kurvázni érkezett. Hubira nézve ez egyértelmű, szerencsétlen pára már nemigen jut máshogy nőhöz, csak úgy, ha fizet érte. De Lea nem ítéli el emiatt, végül is sokkal biztonságosabb, mint kukkolni. Bár jelenleg úgy néz ki, hogy a kurvázás sem sokkal biztonságosabb, mert a drágalátos kancellár pont ugyanúgy néz ki, mint mikor legutóbb kukkoláson kapták.
Közben a páncélos is kinyitja a száját, de Lea nemhogy válaszra nem méltatja, de még arra sem, hogy végignézzen rajta, mint az imént a másik meztelenen. Természetesen a falhoz sem fog odaállni, pláne nem fog a földre feküdni. Inkább Kóczyhoz fordul.*
- Mondd csak, cukikám. Mióta hívják ezt a helyet Wegtoreni Kalmárnak? Legutóbb még Kósza Pinty volt.
*Talán Hubit kéne kérdeznie, de inkább hagy időt a kancellárnak, hogy kiheverje a szélütést. Ami viszonylag hamar sikerül is neki, mert felteszi a páncélosnak azt a kérdést, ami amúgy benne is motoszkált, de nem annyira, hogy rákérdezzen. A saját és mások meztelenségét ragyogóan toleráló Leának azonban kicsit sok az, hogy a drága kancellár is úgy érzi, hogy csatlakoznia kell hozzá és egyenruhát öltenie. Ekkor már felszalad Lea fél szemöldöke, de legalább nem jegyzi meg hangosan hahotázva, hogy a pletykák bizony igazak voltak.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-30 00:44:05
Üzenet elküldve: 2021-12-30 00:44:05
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
~Nem olyan rossz ez, szavamra!~
*Hubi logikája nyakatekertnek tűnhet, hiszen miként lehet pozitívumokat találni abban, hogy félpucéran, bevert orral, kifosztva üldögél egy fogadó lépcsőjén, egyre népesebb, a szórakoztató műfajra bizonyára fogékony közönség előtt? Roppant egyszerű. Valóban van a helyzetben valami megalázó, de az áldozat szerepében tetszelegve ezt könnyebben lehet venni. Ugyanakkor az is megvan, hogy ruháit, pénzét valószínűleg vissza fogja kapni és a vörös kétségbeesett arckifejezését látva a jó kancellár arra jut, hogy ennyit igazán megért ez az egész. Hiszen ki gondolna arra, hogy a vérig sértett vashegyi előkelő a megbocsátás nemes erényét fogja gyakorolni és kegyesen eltekint attól, hogy Yezát felelősségre vonják? Alighanem kevesen, és az igazsághoz tartozik, hogy eleinte ő maga sem tartozott ezen kevesek közé. Mostanra viszont arra jut, hogy a nagyvonalúságától bizonyára megkönnyebbülő vörös démon háláját méltóképp arathatja majd le. A "Habrertus, a nemes lelkű" címzésre viszont egyelőre még várnia kell, hiszen egyelőre Nawanthiri dekoltázsa köti le a figyelmét és a kérdésre is kis késéssel válaszol.*
- Hogy?... Nos, épp csak érintőlegesen.
*Csodálatos, hogy a futólag kifejezés szinonimáját is úgy tudja kiejteni, hogy szemérmesebb lelkek a kétértelműségtől zavarba jöhetnek.*
- Úgy, tehát sötételf barátunk lenne a felelős a vendégek biztonságáért. *Ez még mindig Nawanthirinek szól, hiszen mi másért időzne itt teljes fegyverzetben valaki, aki a Kalmár személyzetéhez tartozik.* Ez esetben őt is felelősség terheli. Már megbocsáss!
*Az utolsó mondatot már a tüsténkedő mélységihez intézi, de ekkor Yeza is bekapcsolódik a fordulatos társalgásba.*
- Magam is úgy hiszem, kedvesem.
*Úgy mosolyog, mint a lihanechi regék jóságos apója, aki megjutalmazza a jó gyerekeket, de hogy mire is gondol már nem jut ideje kifejteni, mert kisebb káosz látszik elszabadulni. A gnóm felháborodott kiabálását hallja, de a köré gyűltektől nem láthatja annak okát. Kóczyhoz felcsatlakozik a vértes sötételf is, és Hubi egy pillanatra arra gondol, hogy az ő hiányos öltözékét kifogásolják. Kicsit felfújja az arcát felháborodásában és kétségkívül komikus lehet ahogy képére fagy ez a kifejezés. Mert ahogy rés támad a botrányt okozó jelenetet eddig takaró sokadalomban olyasmit lát, amitől a szó szoros értelmében megfagy a vér az ereiben. Kigúvadnak a szemei, leesik az álla és hogy a nevetséges állapotot fokozza, minden átmenet nélkül újfent elmosolyodik és lehunyja a szemeit. Mindennél világosabbá válik immár számára, hogy lidérces álmot lát. Az álmok pedig természetüknél fogva olyanok, hogy minden logikát nélkülöznek. Így lehet, hogy kirabolták ahelyett, hogy kedvére tettek volna, így fordulhat elő, hogy betört orrával ágytakaróba csavarva üldögél a lépcsőn és a megboldogult nagyasszonyt látja. Ráadásul anyaszült mezítelenül. Tehát megrázza a fejét, kezével meg is paskolja orcáját, hogy végre felébredjen és biztos benne, hogy amikor az álomból ébredve kinyitja szemeit, akkor hivatali elődjétől és barátjától rámaradt, kissé giccses, baldachinos kancellári ágyában ébred, jobbfelől a kalapos elffel, aki most ezt a ruhadarabot sem viseli, balján pedig a szintén ruhátlan Dwirinthalen úrnővel. A nyomasztó álom azonban makacsnak bizonyul, ugyanis amikor ismét felpillant konstatálnia kell, hogy nem változott semmi. Hubi pedig a rémülettől dermedten ücsörög. Hiszen ott állt Lea máglyája mellett kellően gyászos arckifejezéssel, holott legbelül elégedett volt, hogy az egyetlen ember akitől igazán tartott, mondhatni félt a Vashegyen, nincs többé. Pedig van. Itt áll előtte, hajol oda hozzá és a rég hallott, gunyoros hangján szól hozzá. És legyen bármennyire szürreális a jelenet, legyen a jó kancellár lelke mélyéig megrettenve, valamelyes időt szakít arra, hogy a göndör hajú idomait is szemügyre vegye. Ahogy tette ezt valamikor rég, és ami után az a nagydarab barom úgy kapta szájon, hogy nagybőgőnek nézte az eget. Az pedig, hogy most ezért senki sem akarja megverni csak erősíti Hubi gyanúját, hogy még mindig álmodik. Bár a józan ész már azt susogja neki, hogy ez bizony a valóság, bármennyire is nehezére esik ezt elismerni.*
- Ism... ism... *dadogja ahogy a bögyös testőr iménti kérdését végre helyesen értelmezi. Nem Yezára gondolt, hanem Leára. Nem mondja végig, mert a göndör hajú már gyanúsan kedvesen érdeklődő arckifejezéssel hajol oda hozzá és végre megpróbálja összekaparni magát.*
- Jól ismersz, úrnőm. *kecmeredik talpra és egyik kezével a takartót fogva maga előtt hajol meg* A Vashegy ügyeiben érkeztem Artheniorba és, nos, némi félreértések áldozata lettem, ha jól sejtem.
*Egész jól összeszedte magát, és az összhatást csak az rontja, hogy a szemérmét fedő textilt fogó keze bizony remeg. Most már ott tart, hogy legszívesebben eszelősen sikoltozva rontana ki a Kalmár ajtaján, hogy nekirohanjon a komor artheniori éjszakának, de természetéből fakadó kíváncsisága győzedelmeskedik félelmén. Majdnem felteszi a kikívánkozó és teljességgel logikus kérdést amúgy póriasan, hogy Lea mégis hogy' a rossebbe kerül ide és miért nem csak egy marék hamuként ékesíti Amon Ruadh főterét, de a feltámadó hangzavar elnyomja a félbehagyott motyogását. Mivel pedig a józan észnek most nincs szerepe azon sem lepődhet meg senki, hogy most tudálékos képpel veregeti meg a kiabáló mélységi vállát.*
- Ne haragudj a kérdésemért, barátom, de vagy a falhoz állnak, vagy a földre feküdnek. A kettő egyszerre nem megy. És különben is, a Vashegy úrnőjével szemben állva válogasd meg a szavaid!
*A másik meztelen alakot észre sem vette. Mint ahogy azt sem, hogy azzal a kezével kocogtatja Limmen vállát amivel eddig az ágytakarót szorította. Mely lakástextil ezt a lehetőséget megragadva a lábához hullik.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.12.30 00:46:26
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
~Nem olyan rossz ez, szavamra!~
*Hubi logikája nyakatekertnek tűnhet, hiszen miként lehet pozitívumokat találni abban, hogy félpucéran, bevert orral, kifosztva üldögél egy fogadó lépcsőjén, egyre népesebb, a szórakoztató műfajra bizonyára fogékony közönség előtt? Roppant egyszerű. Valóban van a helyzetben valami megalázó, de az áldozat szerepében tetszelegve ezt könnyebben lehet venni. Ugyanakkor az is megvan, hogy ruháit, pénzét valószínűleg vissza fogja kapni és a vörös kétségbeesett arckifejezését látva a jó kancellár arra jut, hogy ennyit igazán megért ez az egész. Hiszen ki gondolna arra, hogy a vérig sértett vashegyi előkelő a megbocsátás nemes erényét fogja gyakorolni és kegyesen eltekint attól, hogy Yezát felelősségre vonják? Alighanem kevesen, és az igazsághoz tartozik, hogy eleinte ő maga sem tartozott ezen kevesek közé. Mostanra viszont arra jut, hogy a nagyvonalúságától bizonyára megkönnyebbülő vörös démon háláját méltóképp arathatja majd le. A "Habrertus, a nemes lelkű" címzésre viszont egyelőre még várnia kell, hiszen egyelőre Nawanthiri dekoltázsa köti le a figyelmét és a kérdésre is kis késéssel válaszol.*
- Hogy?... Nos, épp csak érintőlegesen.
*Csodálatos, hogy a futólag kifejezés szinonimáját is úgy tudja kiejteni, hogy szemérmesebb lelkek a kétértelműségtől zavarba jöhetnek.*
- Úgy, tehát sötételf barátunk lenne a felelős a vendégek biztonságáért. *Ez még mindig Nawanthirinek szól, hiszen mi másért időzne itt teljes fegyverzetben valaki, aki a Kalmár személyzetéhez tartozik.* Ez esetben őt is felelősség terheli. Már megbocsáss!
*Az utolsó mondatot már a tüsténkedő mélységihez intézi, de ekkor Yeza is bekapcsolódik a fordulatos társalgásba.*
- Magam is úgy hiszem, kedvesem.
*Úgy mosolyog, mint a lihanechi regék jóságos apója, aki megjutalmazza a jó gyerekeket, de hogy mire is gondol már nem jut ideje kifejteni, mert kisebb káosz látszik elszabadulni. A gnóm felháborodott kiabálását hallja, de a köré gyűltektől nem láthatja annak okát. Kóczyhoz felcsatlakozik a vértes sötételf is, és Hubi egy pillanatra arra gondol, hogy az ő hiányos öltözékét kifogásolják. Kicsit felfújja az arcát felháborodásában és kétségkívül komikus lehet ahogy képére fagy ez a kifejezés. Mert ahogy rés támad a botrányt okozó jelenetet eddig takaró sokadalomban olyasmit lát, amitől a szó szoros értelmében megfagy a vér az ereiben. Kigúvadnak a szemei, leesik az álla és hogy a nevetséges állapotot fokozza, minden átmenet nélkül újfent elmosolyodik és lehunyja a szemeit. Mindennél világosabbá válik immár számára, hogy lidérces álmot lát. Az álmok pedig természetüknél fogva olyanok, hogy minden logikát nélkülöznek. Így lehet, hogy kirabolták ahelyett, hogy kedvére tettek volna, így fordulhat elő, hogy betört orrával ágytakaróba csavarva üldögél a lépcsőn és a megboldogult nagyasszonyt látja. Ráadásul anyaszült mezítelenül. Tehát megrázza a fejét, kezével meg is paskolja orcáját, hogy végre felébredjen és biztos benne, hogy amikor az álomból ébredve kinyitja szemeit, akkor hivatali elődjétől és barátjától rámaradt, kissé giccses, baldachinos kancellári ágyában ébred, jobbfelől a kalapos elffel, aki most ezt a ruhadarabot sem viseli, balján pedig a szintén ruhátlan Dwirinthalen úrnővel. A nyomasztó álom azonban makacsnak bizonyul, ugyanis amikor ismét felpillant konstatálnia kell, hogy nem változott semmi. Hubi pedig a rémülettől dermedten ücsörög. Hiszen ott állt Lea máglyája mellett kellően gyászos arckifejezéssel, holott legbelül elégedett volt, hogy az egyetlen ember akitől igazán tartott, mondhatni félt a Vashegyen, nincs többé. Pedig van. Itt áll előtte, hajol oda hozzá és a rég hallott, gunyoros hangján szól hozzá. És legyen bármennyire szürreális a jelenet, legyen a jó kancellár lelke mélyéig megrettenve, valamelyes időt szakít arra, hogy a göndör hajú idomait is szemügyre vegye. Ahogy tette ezt valamikor rég, és ami után az a nagydarab barom úgy kapta szájon, hogy nagybőgőnek nézte az eget. Az pedig, hogy most ezért senki sem akarja megverni csak erősíti Hubi gyanúját, hogy még mindig álmodik. Bár a józan ész már azt susogja neki, hogy ez bizony a valóság, bármennyire is nehezére esik ezt elismerni.*
- Ism... ism... *dadogja ahogy a bögyös testőr iménti kérdését végre helyesen értelmezi. Nem Yezára gondolt, hanem Leára. Nem mondja végig, mert a göndör hajú már gyanúsan kedvesen érdeklődő arckifejezéssel hajol oda hozzá és végre megpróbálja összekaparni magát.*
- Jól ismersz, úrnőm. *kecmeredik talpra és egyik kezével a takartót fogva maga előtt hajol meg* A Vashegy ügyeiben érkeztem Artheniorba és, nos, némi félreértések áldozata lettem, ha jól sejtem.
*Egész jól összeszedte magát, és az összhatást csak az rontja, hogy a szemérmét fedő textilt fogó keze bizony remeg. Most már ott tart, hogy legszívesebben eszelősen sikoltozva rontana ki a Kalmár ajtaján, hogy nekirohanjon a komor artheniori éjszakának, de természetéből fakadó kíváncsisága győzedelmeskedik félelmén. Majdnem felteszi a kikívánkozó és teljességgel logikus kérdést amúgy póriasan, hogy Lea mégis hogy' a rossebbe kerül ide és miért nem csak egy marék hamuként ékesíti Amon Ruadh főterét, de a feltámadó hangzavar elnyomja a félbehagyott motyogását. Mivel pedig a józan észnek most nincs szerepe azon sem lepődhet meg senki, hogy most tudálékos képpel veregeti meg a kiabáló mélységi vállát.*
- Ne haragudj a kérdésemért, barátom, de vagy a falhoz állnak, vagy a földre feküdnek. A kettő egyszerre nem megy. És különben is, a Vashegy úrnőjével szemben állva válogasd meg a szavaid!
*A másik meztelen alakot észre sem vette. Mint ahogy azt sem, hogy azzal a kezével kocogtatja Limmen vállát amivel eddig az ágytakarót szorította. Mely lakástextil ezt a lehetőséget megragadva a lábához hullik.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.12.30 00:46:26
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-29 21:38:35
Üzenet elküldve: 2021-12-29 21:38:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Ahogy a látvány kezd magyarázattal kiegészülni, na abban nem sok köszönet van. Bűntény meg városi őrség és megtámadás, kirablás és a Vashegyen ezért... ~Mi?! De én nem...~ Ha a pániknak lehet bája egy szemrevaló wegtoreni leány arcán, akkor a jó Kancellár most fürdőzhet ebben a látványban, mert Yeza a teljes megsemmisülés szélén tántorog. Fogalma sincs hogy fajult ez a dolog idáig. A páncélosra kapja a tekintetét, de nem látja rajta a városi őrség címeres köpenyét, Nawanthiri pedig hamarosan fényt derít a talpig vasban okvetetlenkedő fickó kilétére. ~Igen? Mióta?~ rándul össze egy pillanatra a szemöldöke, de kisebb gondja is nagyobb most a vértes égimeszelőnél. A Kancellár csak csűri a szót, mázasan és sértetten, de ugyanakkor atyáskodó keggyel, ami azt illeti. Mert ugyebár ők ketten tudják, mi történt. A rablás tényét mondhatni elég nehéz lenne a vörösnek kimagyaráznia, hiába bizonygatná, hogy szó se volt ilyesmiről. Tudja hogy megy ez. Az ő szava a Vashegy Kancellárjáéval szemben. Szóval inkább hallgat. Alázatosan lesüti a szemét és csak egy-egy hálától megindult pillantásra néz fel az Úrra.*
- Mindent elrendezünk. Itt kár nem érheti Kegyelmedet, biztosíthatom! ~Hogy rohadnál el, te gerinctelen tintanyaló!~ *mosolyog a édes lekötelezettséget pillogva.
Nawanthiri kézbe veszi a dolgokat, méghozzá olyan határozottan, hogy Yeza egy pillanatig csak megrökönyödve mered rá. ~Mégis ki a fenének képzeli ez itt magát?~ Épp csak egy pillanaton múlik, hogy hangot is adjon a gondolatnak, amikor is újból meglátja a lány dekoltázsában hempergő, bőrszíjra kötött leviatános gyűrűt. Megfeszül a wegtoreni állkapcsa, ahogy lenyeli a büszkeségét. Valószínűleg nem véletlenül kapta meg a lány a ház jelvényét, ő pedig nyilván nem véletlenül nem kapta még meg. Akaratlanul is felidéződik benne az összezördülés Aztyannal. Újból nem kellene ezt a hibát elkövetnie.*
- Csak mosásba vittem a holmiját. Félreértés az egész *súgja oda az utolsó szó jogán. Azzal Nawanthiri Shardipandra kezébe nyomja a vászonszütyőt, amiben többek között a Kancellár 3887 aranya lapul.*
- Máris viszem *mondja ezt már jól hallhatóan, egy-egy főhajtással a mandulaszemű és a Tharg Méltóság felé. Indul is tüstént. Megfordulván a háborgása alatt épp felsejlene a kapott utasítás mögött megbúvó lehetőség, amikor is kénytelen mégis megtorpanni.
Xavy szerencsére pont elég hangosan és felindultan önti szavakba a dolgot, hogy másnak ne kelljen. A meglepetés után Yezán inkább valami kellemetlen és borzongató érzés kapaszkodik meg. Az a nő úgy sétált be, mintha odakint nem is ez az ocsmány artheniori zimankó tocsogna, hanem a legalábbis a wegtoreni tavasz langy klímája. Sápadt bőr és azok a hegtetoválások, meg a viszolyogtató sárga szempár, akár Caldorcoré. Mintha egy cseppet sem zavarná a pőresége. Yeza egészen megdermed a látványtól, pedig a java még csak ezután jön. Azt hinné az ember, hogy a döbbenetet már nem lehet ezen a ponton túl fokozni, pedig amikor a sivatagi előkerül a pinceajtó mögül, Yeza kis híján szélütést kap. Csak nézi meredten az ajtó felé induló férfit és őszintén kételkedik benne, hogy ez az egész itt és most a valóság. De amikor a vértes moccan, iramodik ő is. Nem engedheti el! Nem lehet! Nem, nem, NEM!*
- Sulim! *kiáltja, mintha ez megállítaná a sivatagit. Márpedig nem távozhat innen! Yeza vitathatatlanul gyorsabb, mint a vasgúnyás újdonsült munkatárs. Talán be is érné Sulimot, de Nawanthiri kiáltása előbb éri utol őt. Csak akkor döbben rá, hogy tulajdonképpen teljesen fegyvertelen. Nem valószínű, hogy a sivatagi megvárja az intézkedést. Főleg azok után, ami odalent történt.
A Rőt hátrál egy lépést a meztelen, hegtetoválásos nőtől és Navanthirire néz. ~Mi folyik itt?~ Sulim halott volt, ez biztos. Most mégis a saját szemével látta. Élőbb volt, mint valaha. És ez a nő... fogalma sincs, élő-e vagy holt, de nem is tudja, kellene-e ezt a kérdést feszegetni. Nagyon szívesen átadja a terepet másoknak, de azért egyelőre nem indul az istálló felé, hátha elkél a segítség.*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
*Ahogy a látvány kezd magyarázattal kiegészülni, na abban nem sok köszönet van. Bűntény meg városi őrség és megtámadás, kirablás és a Vashegyen ezért... ~Mi?! De én nem...~ Ha a pániknak lehet bája egy szemrevaló wegtoreni leány arcán, akkor a jó Kancellár most fürdőzhet ebben a látványban, mert Yeza a teljes megsemmisülés szélén tántorog. Fogalma sincs hogy fajult ez a dolog idáig. A páncélosra kapja a tekintetét, de nem látja rajta a városi őrség címeres köpenyét, Nawanthiri pedig hamarosan fényt derít a talpig vasban okvetetlenkedő fickó kilétére. ~Igen? Mióta?~ rándul össze egy pillanatra a szemöldöke, de kisebb gondja is nagyobb most a vértes égimeszelőnél. A Kancellár csak csűri a szót, mázasan és sértetten, de ugyanakkor atyáskodó keggyel, ami azt illeti. Mert ugyebár ők ketten tudják, mi történt. A rablás tényét mondhatni elég nehéz lenne a vörösnek kimagyaráznia, hiába bizonygatná, hogy szó se volt ilyesmiről. Tudja hogy megy ez. Az ő szava a Vashegy Kancellárjáéval szemben. Szóval inkább hallgat. Alázatosan lesüti a szemét és csak egy-egy hálától megindult pillantásra néz fel az Úrra.*
- Mindent elrendezünk. Itt kár nem érheti Kegyelmedet, biztosíthatom! ~Hogy rohadnál el, te gerinctelen tintanyaló!~ *mosolyog a édes lekötelezettséget pillogva.
Nawanthiri kézbe veszi a dolgokat, méghozzá olyan határozottan, hogy Yeza egy pillanatig csak megrökönyödve mered rá. ~Mégis ki a fenének képzeli ez itt magát?~ Épp csak egy pillanaton múlik, hogy hangot is adjon a gondolatnak, amikor is újból meglátja a lány dekoltázsában hempergő, bőrszíjra kötött leviatános gyűrűt. Megfeszül a wegtoreni állkapcsa, ahogy lenyeli a büszkeségét. Valószínűleg nem véletlenül kapta meg a lány a ház jelvényét, ő pedig nyilván nem véletlenül nem kapta még meg. Akaratlanul is felidéződik benne az összezördülés Aztyannal. Újból nem kellene ezt a hibát elkövetnie.*
- Csak mosásba vittem a holmiját. Félreértés az egész *súgja oda az utolsó szó jogán. Azzal Nawanthiri Shardipandra kezébe nyomja a vászonszütyőt, amiben többek között a Kancellár 3887 aranya lapul.
*- Máris viszem *mondja ezt már jól hallhatóan, egy-egy főhajtással a mandulaszemű és a Tharg Méltóság felé. Indul is tüstént. Megfordulván a háborgása alatt épp felsejlene a kapott utasítás mögött megbúvó lehetőség, amikor is kénytelen mégis megtorpanni.
Xavy szerencsére pont elég hangosan és felindultan önti szavakba a dolgot, hogy másnak ne kelljen. A meglepetés után Yezán inkább valami kellemetlen és borzongató érzés kapaszkodik meg. Az a nő úgy sétált be, mintha odakint nem is ez az ocsmány artheniori zimankó tocsogna, hanem a legalábbis a wegtoreni tavasz langy klímája. Sápadt bőr és azok a hegtetoválások, meg a viszolyogtató sárga szempár, akár Caldorcoré. Mintha egy cseppet sem zavarná a pőresége. Yeza egészen megdermed a látványtól, pedig a java még csak ezután jön. Azt hinné az ember, hogy a döbbenetet már nem lehet ezen a ponton túl fokozni, pedig amikor a sivatagi előkerül a pinceajtó mögül, Yeza kis híján szélütést kap. Csak nézi meredten az ajtó felé induló férfit és őszintén kételkedik benne, hogy ez az egész itt és most a valóság. De amikor a vértes moccan, iramodik ő is. Nem engedheti el! Nem lehet! Nem, nem, NEM!*
- Sulim! *kiáltja, mintha ez megállítaná a sivatagit. Márpedig nem távozhat innen! Yeza vitathatatlanul gyorsabb, mint a vasgúnyás újdonsült munkatárs. Talán be is érné Sulimot, de Nawanthiri kiáltása előbb éri utol őt. Csak akkor döbben rá, hogy tulajdonképpen teljesen fegyvertelen. Nem valószínű, hogy a sivatagi megvárja az intézkedést. Főleg azok után, ami odalent történt.
A Rőt hátrál egy lépést a meztelen, hegtetoválásos nőtől és Navanthirire néz. ~Mi folyik itt?~ Sulim halott volt, ez biztos. Most mégis a saját szemével látta. Élőbb volt, mint valaha. És ez a nő... fogalma sincs, élő-e vagy holt, de nem is tudja, kellene-e ezt a kérdést feszegetni. Nagyon szívesen átadja a terepet másoknak, de azért egyelőre nem indul az istálló felé, hátha elkél a segítség.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-29 11:44:44
Üzenet elküldve: 2021-12-29 11:44:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy,Nawanthiri , Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az elkövetkezendő pillanatok már a józan ész határán is túl haladnak. Az elején hülyének akarta nézi Habertus drága magas mélységit. De mivel már nagyjából tisztában volt vele, hogy kik voltak jelen a szobában így szeme sem rándul a báró szavára. Nawanthiri szavai pedig egyben utasítást is foglalnak magukban. ~ Talán meglopta volna a vöröske? ~ Végig nézve a nőn, lát benne kihívást így egy mosoly terül szét az arcán. A kancellárnak társa segít ki evickélni mire feltűnik egy eléggé intenzív rúnázással ellátott meztelen nő. Amit ismételten hidegen hagy. Az ilyen testi gyönyörök sem nagyon mozgatják meg az ő típusát. Nagyon kevés nő van az aki ténylegesen hatással lenne Limmenre. *
- Ki kísérjem?
* Emeli fel a szót a meztelenkedő ellen, de lép is felé. Mire a távolból meghallja annak kis zúzni valónak a visítását. '' MINDENKI HÚÚÚZON MAGÁRA VALAMIT! '' Fordul a tekintete az újonnan érkező meztelen férfire. ~ Nah ez már teljes káosz. ~ Húzza elő határozottan mester kardját de egyúttal teszi is el a pörölyét. ~ Ennek itt most véget vetünk. ~ Kardjával a kezében hamar el is indul a meztelen férfi felé, már csak a lány kiállására kapja fel a fejét, de ahelyett, hogy vissza fordulna határozottan a férfi és a meztelenkedő nőt ha tudja egy helyre próbálja szorítani kivont kardjával és a már kezébe vett pajzsával. Ha pedig véletlen bárki támadna bárkire megpróbál közbelépni, hogy ténylegesen vér ne folyhasson. *
- Maga! És ön! * Inti magához a két meztelenkedőt. * - Azonnal a falhoz! * Késztetését intenzíven elfolytja magában, nem most lenne a legmegfelelőbb bárkire vagy éppen bármire lesújtani. Ha nem kap más parancsot Nawanthiritől akkor mind két egyént megpróbálja elkülöníteni a többitől, még ha fegyvertelenek is. ~ Ez túlságosan gyanús és veszélyes lehet. ~ Ha teheti akkor jó néhány lépésre tereli őket és le fekteti őket a földre, nem zavartatva magát, hogy az a másik két fél meztelen. Ha pedig a kardal rendelkező bármit megpróbálna azonnal gondolkozás nélkül lesújt rá. *
- Dobja el! És feküdjenek oda a földre! Addig nem mozdul míg nem derül ki, hogy mi az ördög munkálkodik itt!
* Hangja érces de határozott. Ha pedig sikerül szándéka Nawanthirire néz újból. Ezzel szándékozik valami parancsot kapni a másiktól. Hisz szegény mélységi nem valami önálló teremtés. Kivéve ha darabolásról van szó. *
// Kóczy,Nawanthiri , Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az elkövetkezendő pillanatok már a józan ész határán is túl haladnak. Az elején hülyének akarta nézi Habertus drága magas mélységit. De mivel már nagyjából tisztában volt vele, hogy kik voltak jelen a szobában így szeme sem rándul a báró szavára. Nawanthiri szavai pedig egyben utasítást is foglalnak magukban. ~ Talán meglopta volna a vöröske? ~ Végig nézve a nőn, lát benne kihívást így egy mosoly terül szét az arcán. A kancellárnak társa segít ki evickélni mire feltűnik egy eléggé intenzív rúnázással ellátott meztelen nő. Amit ismételten hidegen hagy. Az ilyen testi gyönyörök sem nagyon mozgatják meg az ő típusát. Nagyon kevés nő van az aki ténylegesen hatással lenne Limmenre. *
- Ki kísérjem?
* Emeli fel a szót a meztelenkedő ellen, de lép is felé. Mire a távolból meghallja annak kis zúzni valónak a visítását. '' MINDENKI HÚÚÚZON MAGÁRA VALAMIT! '' Fordul a tekintete az újonnan érkező meztelen férfire. ~ Nah ez már teljes káosz. ~ Húzza elő határozottan mester kardját de egyúttal teszi is el a pörölyét. ~ Ennek itt most véget vetünk. ~ Kardjával a kezében hamar el is indul a meztelen férfi felé, már csak a lány kiállására kapja fel a fejét, de ahelyett, hogy vissza fordulna határozottan a férfi és a meztelenkedő nőt ha tudja egy helyre próbálja szorítani kivont kardjával és a már kezébe vett pajzsával. Ha pedig véletlen bárki támadna bárkire megpróbál közbelépni, hogy ténylegesen vér ne folyhasson. *
- Maga! És ön! * Inti magához a két meztelenkedőt. * - Azonnal a falhoz! * Késztetését intenzíven elfolytja magában, nem most lenne a legmegfelelőbb bárkire vagy éppen bármire lesújtani. Ha nem kap más parancsot Nawanthiritől akkor mind két egyént megpróbálja elkülöníteni a többitől, még ha fegyvertelenek is. ~ Ez túlságosan gyanús és veszélyes lehet. ~ Ha teheti akkor jó néhány lépésre tereli őket és le fekteti őket a földre, nem zavartatva magát, hogy az a másik két fél meztelen. Ha pedig a kardal rendelkező bármit megpróbálna azonnal gondolkozás nélkül lesújt rá. *
- Dobja el! És feküdjenek oda a földre! Addig nem mozdul míg nem derül ki, hogy mi az ördög munkálkodik itt!
* Hangja érces de határozott. Ha pedig sikerül szándéka Nawanthirire néz újból. Ezzel szándékozik valami parancsot kapni a másiktól. Hisz szegény mélységi nem valami önálló teremtés. Kivéve ha darabolásról van szó. *
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-29 11:16:02
Üzenet elküldve: 2021-12-29 11:16:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A jó kancellárt hallgatva felpillant a sebvizsgálatból, mennyire gondolja komolyan a férfi azt a kirablást. Rőthajú koleganőjénél valóban látott egy kisebb vászoncsomagot, de a körülmények alapján aligha fosztotta ki Habrertus uramat. Az öregúr azonban úgy tűnik, elhiszi, amit mond, olyannyira, hogy Limment városőrnek nézi, és már jelentené is a bűntettet, amikor a mélységi mögött felbukkan a "becstelen tolvaj". Nawanthiri végighallgatja, miként sikálja el a kancellár az ügyet, majd szárazon megjegyzi:*
- Ő nem városőr, uram. A Háznak dolgozik, mint mi.
*A férfi sérülései szerencsére nem súlyosak. Az orra csak bevérzett, de más baja nincs, a bokáját pedig elég pihentetni, helyrerántani nem szükséges. Mandulaszem nem képzett gyógyító, de egy harcos szerzetesnek, aki odahaza birkózással tölti a napja nagy részét, tudnia kell mit kezdeni az ilyen balesetekkel.*
- Ha elvettél tőle valamit, add neki vissza. *ez már Yezának szól, és a pultnál mutatott együttérzésnek nyoma sincs a hangjában* Aztán eredj az istállóba. Ott a hintója, hozzál ruhát az úrnak. Meg bort is, a báróéból, meg meleg vizet, mosdani. Addig én felkísérem a szobájába. *A szavai úgy kopognak, és olyan hidegek, mint a kövek kint az utcán. Nem úgy tűnik, mint aki még egyszer hajlandó volna elismételni őket, esetleg kíváncsi volna a mentő körülményekre. A rideg felszín alatt azonban más megfontolás is lapulhat, mint hogy ki kell köszörülni a vörös által ejtett csorbát. A wegtoreni örömházakban nem szóval fegyelmezik a lányokat, és talán oka van annak is, hogy Yezával kutattatja át a hintót ruhák után, nem pedig maga megy...
Bármi járjon a fejében, ha a kolléganője elindul az istálló felé, Nawanthiri elkezdi finoman felfelé támogatni a jó kancellárt. Mivel a művelet során Habrertus uram már-már illetlenül közel kerül a lány többször megcsodált melleihez, bizonyára örömmel veszi a segítséget. Aztán megszólal a hátuk mögött egy mély hang. A szerzetes hátranéz a válla fölött. Megtorpan. A szemei összeszűkülnek.*
- Ismered ezt az asszonyt... kancellár uram?
*Az egész jelenetben van valami földöntúli. A Víz Hónapjaiban senki nem jár meztelenül, pláne nem a városban. A nő teste teli van hegekkel írt rúnákkal, amelyek közül a bal karján levők ráadásul sárgán derengenek. Mindezt egy gonosz mosoly koronázza meg.*
~Démon lenne?~
*Talán. Bizonysággal csak Habrertus úr tudna szolgálni, ha nem hagyja el a hidegvére. A jelenet azonban folytatódik: a pinceajtó zárja kattan egyet, és kilép rajta a fejvadász, akinek halottnak kellene lenni. Xavy hátborzongatóan ráérzett valamire, mikor odalent jártak nem is olyan rég. Nawanthiri számára az idő megdermed, majd kifordul önmagából.*
*Kislánykorából rémlik fel előtte egy jelenet. Egy szerzetestársukat, "Fehér Vízesés"-t temették el az erdő egy elhagyatott részén. Inkább munka volt ez, mint szertartás: csak ástak neki egy mély gödröt, belefektették, majd visszalapátolták rá a földet anélkül, hogy közben bárki megszólalt volna. Mivel ez volt az első temetés, amin valaha részt vett, Nawanthiri nem érezte különösnek, de hazafelé azért megkérdezte "Utolsó Alkony"-t, hogy meglátogatják-e majd néha a sírt. "Utolsó Alkony" komor, kevésszavú óriás volt. Mentek egy darabig egymás mellett, mire beszélni kezdett, és akkor sem egészen a kérdésre válaszolt:*
- Tudod mitől nő az erdő, Kis Kabóca?
*Nawanthiri megrázta a fejét.*
- Vértől és hústól nő az erdő. Ezért temetjük a fák közé a halottainkat.
- Akkor "Fehér Vízesés" a fákban él majd tovább?
*Most az óriás rázta meg a fejét tagadólag.*
- A lélek nem éli túl a testet. Aki meghalt, meghalt egészen. Ami marad belőle, az hullott levél, kidőlt fa. Csak az emléke él tovább, de az a mi lelkünk része, nem a halotté.
*Az emlék, ami Nawanthiriben a legelevenebben él a fogadón épp átsétáló, ruhátlan fejvadászról, az a szörnyű reccsenés, amivel a nyaka kitörött. A lány soha nem bocsátotta meg magának Sulim halálát, csak belenyugodott, hogy nem tud rajta változtatni. Most a férfi mégis visszatért, dacára nemcsak a szerzetesi tanoknak, de a józan észnek is. Nawanthiri arcából minden vér kiszalad, a szemei rémülten merednek a síron túli alakra. Habrertus érezheti, ahogy a lány tagjai megreszketnek az iszonyattól. Valahol mélyen azonban megkönnyebbül, mert meg van róla győződve, hogy azon a végzetes napon a fejvadásznak nem kellett volna meghalnia, és a lány által elkövetett bűn eltöröltetett. Hogy miként, vagy ki által, arról Nawanthirinek sejtelme sincs, de Sulim él, és ezzel a számára újra rend lett a világban, ha mégoly baljós módon is.
A sokkból Xavy kiabálása rezzenti fel. Akinek amúgy megint igaza van: nem való meztelenül flangálni, még a frissen feltámadottaknak sem!*
- Velem kezdj. *préseli ki magából, mert feltett szándéka Sulim feketelistájának a tetején maradni. Megállítani azonban nem a fejvadászt akarja, hanem rőthajú kolléganőjét, még mielőtt bármit - bármi elhamarkodottat - cselekedne. Ha a kibontakozó rémdráma szereplői a helyükön maradnak, nem fog odaférni hozzá, mert Limmen ott van köztük. A hangja viszont talán elér hozzá, mielőtt késő lenne:*
- YEZA...!
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus, Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A jó kancellárt hallgatva felpillant a sebvizsgálatból, mennyire gondolja komolyan a férfi azt a kirablást. Rőthajú koleganőjénél valóban látott egy kisebb vászoncsomagot, de a körülmények alapján aligha fosztotta ki Habrertus uramat. Az öregúr azonban úgy tűnik, elhiszi, amit mond, olyannyira, hogy Limment városőrnek nézi, és már jelentené is a bűntettet, amikor a mélységi mögött felbukkan a "becstelen tolvaj". Nawanthiri végighallgatja, miként sikálja el a kancellár az ügyet, majd szárazon megjegyzi:*
- Ő nem városőr, uram. A Háznak dolgozik, mint mi.
*A férfi sérülései szerencsére nem súlyosak. Az orra csak bevérzett, de más baja nincs, a bokáját pedig elég pihentetni, helyrerántani nem szükséges. Mandulaszem nem képzett gyógyító, de egy harcos szerzetesnek, aki odahaza birkózással tölti a napja nagy részét, tudnia kell mit kezdeni az ilyen balesetekkel.*
- Ha elvettél tőle valamit, add neki vissza. *ez már Yezának szól, és a pultnál mutatott együttérzésnek nyoma sincs a hangjában* Aztán eredj az istállóba. Ott a hintója, hozzál ruhát az úrnak. Meg bort is, a báróéból, meg meleg vizet, mosdani. Addig én felkísérem a szobájába. *A szavai úgy kopognak, és olyan hidegek, mint a kövek kint az utcán. Nem úgy tűnik, mint aki még egyszer hajlandó volna elismételni őket, esetleg kíváncsi volna a mentő körülményekre. A rideg felszín alatt azonban más megfontolás is lapulhat, mint hogy ki kell köszörülni a vörös által ejtett csorbát. A wegtoreni örömházakban nem szóval fegyelmezik a lányokat, és talán oka van annak is, hogy Yezával kutattatja át a hintót ruhák után, nem pedig maga megy...
Bármi járjon a fejében, ha a kolléganője elindul az istálló felé, Nawanthiri elkezdi finoman felfelé támogatni a jó kancellárt. Mivel a művelet során Habrertus uram már-már illetlenül közel kerül a lány többször megcsodált melleihez, bizonyára örömmel veszi a segítséget. Aztán megszólal a hátuk mögött egy mély hang. A szerzetes hátranéz a válla fölött. Megtorpan. A szemei összeszűkülnek.*
- Ismered ezt az asszonyt... kancellár uram?
*Az egész jelenetben van valami földöntúli. A Víz Hónapjaiban senki nem jár meztelenül, pláne nem a városban. A nő teste teli van hegekkel írt rúnákkal, amelyek közül a bal karján levők ráadásul sárgán derengenek. Mindezt egy gonosz mosoly koronázza meg.*
~Démon lenne?~
*Talán. Bizonysággal csak Habrertus úr tudna szolgálni, ha nem hagyja el a hidegvére. A jelenet azonban folytatódik: a pinceajtó zárja kattan egyet, és kilép rajta a fejvadász, akinek halottnak kellene lenni. Xavy hátborzongatóan ráérzett valamire, mikor odalent jártak nem is olyan rég. Nawanthiri számára az idő megdermed, majd kifordul önmagából.*
*Kislánykorából rémlik fel előtte egy jelenet. Egy szerzetestársukat, "Fehér Vízesés"-t temették el az erdő egy elhagyatott részén. Inkább munka volt ez, mint szertartás: csak ástak neki egy mély gödröt, belefektették, majd visszalapátolták rá a földet anélkül, hogy közben bárki megszólalt volna. Mivel ez volt az első temetés, amin valaha részt vett, Nawanthiri nem érezte különösnek, de hazafelé azért megkérdezte "Utolsó Alkony"-t, hogy meglátogatják-e majd néha a sírt. "Utolsó Alkony" komor, kevésszavú óriás volt. Mentek egy darabig egymás mellett, mire beszélni kezdett, és akkor sem egészen a kérdésre válaszolt:*
- Tudod mitől nő az erdő, Kis Kabóca?
*Nawanthiri megrázta a fejét.*
- Vértől és hústól nő az erdő. Ezért temetjük a fák közé a halottainkat.
- Akkor "Fehér Vízesés" a fákban él majd tovább?
*Most az óriás rázta meg a fejét tagadólag.*
- A lélek nem éli túl a testet. Aki meghalt, meghalt egészen. Ami marad belőle, az hullott levél, kidőlt fa. Csak az emléke él tovább, de az a mi lelkünk része, nem a halotté.
*Az emlék, ami Nawanthiriben a legelevenebben él a fogadón épp átsétáló, ruhátlan fejvadászról, az a szörnyű reccsenés, amivel a nyaka kitörött. A lány soha nem bocsátotta meg magának Sulim halálát, csak belenyugodott, hogy nem tud rajta változtatni. Most a férfi mégis visszatért, dacára nemcsak a szerzetesi tanoknak, de a józan észnek is. Nawanthiri arcából minden vér kiszalad, a szemei rémülten merednek a síron túli alakra. Habrertus érezheti, ahogy a lány tagjai megreszketnek az iszonyattól. Valahol mélyen azonban megkönnyebbül, mert meg van róla győződve, hogy azon a végzetes napon a fejvadásznak nem kellett volna meghalnia, és a lány által elkövetett bűn eltöröltetett. Hogy miként, vagy ki által, arról Nawanthirinek sejtelme sincs, de Sulim él, és ezzel a számára újra rend lett a világban, ha mégoly baljós módon is.
A sokkból Xavy kiabálása rezzenti fel. Akinek amúgy megint igaza van: nem való meztelenül flangálni, még a frissen feltámadottaknak sem!*
- Velem kezdj. *préseli ki magából, mert feltett szándéka Sulim feketelistájának a tetején maradni. Megállítani azonban nem a fejvadászt akarja, hanem rőthajú kolléganőjét, még mielőtt bármit - bármi elhamarkodottat - cselekedne. Ha a kibontakozó rémdráma szereplői a helyükön maradnak, nem fog odaférni hozzá, mert Limmen ott van köztük. A hangja viszont talán elér hozzá, mielőtt késő lenne:*
- YEZA...!
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-12-28 14:29:19
Üzenet elküldve: 2021-12-28 14:29:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Küldetés //
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus és Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kalandor munkaköröm kicsit meglepődik, ő nem is tudta, hogy ez egyáltalán létezik náluk itt a Kalmár berkein belül. ~Hát, én is micsoda kalandor vagyok ám! Majdnem belefúltam abba a mérgező trutyiba, többet nem is kell, az tutko! Szívják csak ők! Ha már ez a munkakörük. ~ E közben az emlegetett vörös hajú némber is megjelenik, mintha csak valaki üldözné, majd vészjóslatú megjegyzést tesz, mikor pedig rákérdez, szinte elhajtja. Neki meg aztán mindegy, nem igazán ártja bele magát mások magánéletébe, főleg, ha azok vonakodnak információkat megosztani. Bizony, ő a pult aprócska őra, aki nem restell veszélyes időkben még mögé is rejtőzni. Ő senkit nem fog megelőzni ha furcsa hangok gazdájának kiderítéséről van szó. A furcsa hangoskodás pedig egyre több alkalmazottat nyel el, neki nem hiányzik, hogy valami furcsa patkány jól beebédelje. Egyelőre csak a pultot támasztja az egyik kezével. Egészen addig míg bele nem úszik az idilli fogadóképbe Leandana alakja. Egy pillanatra ledermed. Sose gondolta volna, hogy az utcáról egy ilyen fog betévedni.*
-Héé! HÉÉÉ! Te, igen TE ott pőrén! Ez nem egy OLYAN hely ahol csak úgy ruha nélkül lehet kóóóricálni barátocskám! Nekem aztán mindegy, hogy otthon így szoktatok, de itten ez nem járja! Tessék előbb magadra venni valami vásznat. Itt ruha nélkülieket nem szolgálunk ki! Mindegy, hogy milyen formásak a virgácsaid vagy mekkora szúnyogizmaid vannak! *Veri a pultot a tenyerével, csak, hogy a nő felé nézzen, bár úgy fest, hogy jobban érdekli a lépcsőnél történő dolog. Ekkor sétál be a képbe a másik pucér ember. ~Ne basszál már FEEEL!~*
-MINDENKI HÚÚÚZON MAGÁRA VALAMIT! ~Van, akinek a fejére se ártana. ~ Ilyen piszok nehéz ez megérteni?! *A második megjelenthez még egy konyharuhát is odavág, ha mázlija van pont az arcába.*
// Kóczy, Nawanthiri, Limmen, Yeza, Habrertus és Lea és Hydra//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kalandor munkaköröm kicsit meglepődik, ő nem is tudta, hogy ez egyáltalán létezik náluk itt a Kalmár berkein belül. ~Hát, én is micsoda kalandor vagyok ám! Majdnem belefúltam abba a mérgező trutyiba, többet nem is kell, az tutko! Szívják csak ők! Ha már ez a munkakörük. ~ E közben az emlegetett vörös hajú némber is megjelenik, mintha csak valaki üldözné, majd vészjóslatú megjegyzést tesz, mikor pedig rákérdez, szinte elhajtja. Neki meg aztán mindegy, nem igazán ártja bele magát mások magánéletébe, főleg, ha azok vonakodnak információkat megosztani. Bizony, ő a pult aprócska őra, aki nem restell veszélyes időkben még mögé is rejtőzni. Ő senkit nem fog megelőzni ha furcsa hangok gazdájának kiderítéséről van szó. A furcsa hangoskodás pedig egyre több alkalmazottat nyel el, neki nem hiányzik, hogy valami furcsa patkány jól beebédelje. Egyelőre csak a pultot támasztja az egyik kezével. Egészen addig míg bele nem úszik az idilli fogadóképbe Leandana alakja. Egy pillanatra ledermed. Sose gondolta volna, hogy az utcáról egy ilyen fog betévedni.*
-Héé! HÉÉÉ! Te, igen TE ott pőrén! Ez nem egy OLYAN hely ahol csak úgy ruha nélkül lehet kóóóricálni barátocskám! Nekem aztán mindegy, hogy otthon így szoktatok, de itten ez nem járja! Tessék előbb magadra venni valami vásznat. Itt ruha nélkülieket nem szolgálunk ki! Mindegy, hogy milyen formásak a virgácsaid vagy mekkora szúnyogizmaid vannak! *Veri a pultot a tenyerével, csak, hogy a nő felé nézzen, bár úgy fest, hogy jobban érdekli a lépcsőnél történő dolog. Ekkor sétál be a képbe a másik pucér ember. ~Ne basszál már FEEEL!~*
-MINDENKI HÚÚÚZON MAGÁRA VALAMIT! ~Van, akinek a fejére se ártana. ~ Ilyen piszok nehéz ez megérteni?! *A második megjelenthez még egy konyharuhát is odavág, ha mázlija van pont az arcába.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659