Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 112 (2221. - 2240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2240. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-03 05:45:35
Üzenet elküldve: 2022-03-03 05:45:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
// AAA, Limmen, Nawanthiri, Yeza //
*Igyekezete, úgy tűnik, meghozza a gyümölcsét. A Kancellár Úr az új ruhákban feszítve jelenik meg a fogadótérben. Yezát nem hagyta cserben a szemmértéke, eltalálta a méretet. Elégedett lehet magával, mert a holmik határozottan jól állnak a vén kecskének. Alapvetően a saját ízlése szerint vásárolt, így olyan öltözetet választott, ami néminemű wegtoreni stílusjegyet visel magán.
Míg a tharg méltóság átadja az erszényt Aztyannak néhány szó kíséretében, ő csak szerényen lesüti a szemét, és mi tagadás, magában szörnyen megkönnyebbül. Igaz, dupla vagy talán tripla visszafizetést is ígért a gladiátornak a kölcsönre, de az gömbölyded erszény annyit bizonyosan ígér, hogy magával az összeggel nem marad adós. A többit meg elsimítja. Feltéve persze, ha Aztyan nem tartja vissza azokat az aranyakat az okozott galiba miatt. Jogos volna, nem kétség, de Yeza nem biztos, hogy fintorgás nélkül le tudná nyelni ezt a békát.
Mikor kezdenek a dolgok elrendeződni és a városőrök meg a vashegyiek is kívül kerülnek a fogadón, meghallgatja Aztyant, de mielőtt visszaindulna a Központba még kér egy percet és gyorsan felszalad az emeletre. A szobájából lehozza az intéző mesterkardját, amit korábban adott kölcsön neki.*
- Tessék *nyújtja vissza.* - Ne indulj el fegyvertelenül. Limmen *pillant végig meglehetős kételkedéssel a colos páncéltölteléken* - ide vagy oda. *Nem bízik a fickóban túlzottan. Abban meg főleg, hogy meg tudná védeni a heges arcút Sulimtól. De az intéző szavával egy ilyen kényes helyzet után tényleg nem próbálna meg szembeszállni.
Nawanthiri szavaihoz csak egy vállvonást tud hozzáfűzni. Nem ért a valláshoz. Soha nem is értett és őszintén szólva nem is érdekli. Akárki vagy akármi támasztotta fel a holtakat, ez nincs rendjén. Bár most, hogy így belegondol, töprengés, pánik, derű aztán megint pánik suhan át az arcán. Ha mindez odaát, a hegyen túl is lejátszódott, az merőben megkeverheti a dolgokat.*
- Jó lenne híreket kapni Wegtorenből is *pillant az intézőre aggodalmasan.* - Ez a feltámadósdi sok mindent érinthet.
// AAA, Limmen, Nawanthiri, Yeza //
*Igyekezete, úgy tűnik, meghozza a gyümölcsét. A Kancellár Úr az új ruhákban feszítve jelenik meg a fogadótérben. Yezát nem hagyta cserben a szemmértéke, eltalálta a méretet. Elégedett lehet magával, mert a holmik határozottan jól állnak a vén kecskének. Alapvetően a saját ízlése szerint vásárolt, így olyan öltözetet választott, ami néminemű wegtoreni stílusjegyet visel magán.
Míg a tharg méltóság átadja az erszényt Aztyannak néhány szó kíséretében, ő csak szerényen lesüti a szemét, és mi tagadás, magában szörnyen megkönnyebbül. Igaz, dupla vagy talán tripla visszafizetést is ígért a gladiátornak a kölcsönre, de az gömbölyded erszény annyit bizonyosan ígér, hogy magával az összeggel nem marad adós. A többit meg elsimítja. Feltéve persze, ha Aztyan nem tartja vissza azokat az aranyakat az okozott galiba miatt. Jogos volna, nem kétség, de Yeza nem biztos, hogy fintorgás nélkül le tudná nyelni ezt a békát.
Mikor kezdenek a dolgok elrendeződni és a városőrök meg a vashegyiek is kívül kerülnek a fogadón, meghallgatja Aztyant, de mielőtt visszaindulna a Központba még kér egy percet és gyorsan felszalad az emeletre. A szobájából lehozza az intéző mesterkardját, amit korábban adott kölcsön neki.*
- Tessék *nyújtja vissza.* - Ne indulj el fegyvertelenül. Limmen *pillant végig meglehetős kételkedéssel a colos páncéltölteléken* - ide vagy oda. *Nem bízik a fickóban túlzottan. Abban meg főleg, hogy meg tudná védeni a heges arcút Sulimtól. De az intéző szavával egy ilyen kényes helyzet után tényleg nem próbálna meg szembeszállni.
Nawanthiri szavaihoz csak egy vállvonást tud hozzáfűzni. Nem ért a valláshoz. Soha nem is értett és őszintén szólva nem is érdekli. Akárki vagy akármi támasztotta fel a holtakat, ez nincs rendjén. Bár most, hogy így belegondol, töprengés, pánik, derű aztán megint pánik suhan át az arcán. Ha mindez odaát, a hegyen túl is lejátszódott, az merőben megkeverheti a dolgokat.*
- Jó lenne híreket kapni Wegtorenből is *pillant az intézőre aggodalmasan.* - Ez a feltámadósdi sok mindent érinthet.
2239. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-02 12:10:40
Üzenet elküldve: 2022-03-02 12:10:40
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
- Veszélyes hely az a környék, egyedül semmiképp sem javasolnám az odalátogatást, főleg ha nem vagy ismerős.
* Maga is, ha teheti, inkább kölcsönveszi a lovat a Sellőházból, vagy csuklyával a fején oson egyik helyről a másikra. *
~ Ha nem tudod megvédeni magad, akkor légy láthatatlan. ~
* Csak csóválja a fejét ennyi naivság hallatán. *
- Ugye tudod, hogy a Kikötőben a legtöbb eltűnt leányról szóló történet úgy kezdődik, hogy leszólította egy idegen?
~ Az összes istenre, vagy nagyon bátor ez a lány, vagy ostoba. ~
* Különösebb harci képességeket nem néz ki belőle. Valószínűleg Astreeah sem tudna egy karcolást sem ejteni másokon, épp ezért elővigyázatos. Ha nem muszáj, nem keveredik balhéba. Szégyen a futás, de hasznos.
A berzenkedésre, fújolásra szélesen elvigyorodik. *
- Mondd csak, mégis mennyi idős vagy te?
* Most már komolyan érdekli, annyira nem ismeretes a gnómok korában, de nem néz ki már olyan fiatalnak, aki így beszélne. Óvatosan egy nagy kanál mézet csöpögtet a teájába, halk köszönömöt mormolva. *
- Szóval… ha jól értem akkor te még nemmm… nem voltál együtt férfival? Úúúúgy. * Kézjelei egyértelműen ábrázolják, mit is akart kifejezni a szavaival. *
- Aztyan? Nem hallottam még róla. Gazdag? Jóképű? Már a heget leszámítva. * Őt ugyanis csak ez a kettő érdekli igazán. Ha mindkettő adott, az meg egyszerűen csodálatos. Főleg ha fizetni is hajlandó. *
- Sárkánnyal? Ejha! * Gondolataiban máris körvonalazódik egy minimum félóriás, félork, hatalmas heggel az ábrázatán. De aztán eszébe jut, hogy őt tulajdonképpen a mai napon egy férfi sem érdekel, akármekkora is az... erszénye. *
~ Gyűlölöm az összeset. ~
// A kiábrándulás kórisméje //
- Veszélyes hely az a környék, egyedül semmiképp sem javasolnám az odalátogatást, főleg ha nem vagy ismerős.
* Maga is, ha teheti, inkább kölcsönveszi a lovat a Sellőházból, vagy csuklyával a fején oson egyik helyről a másikra. *
~ Ha nem tudod megvédeni magad, akkor légy láthatatlan. ~
* Csak csóválja a fejét ennyi naivság hallatán. *
- Ugye tudod, hogy a Kikötőben a legtöbb eltűnt leányról szóló történet úgy kezdődik, hogy leszólította egy idegen?
~ Az összes istenre, vagy nagyon bátor ez a lány, vagy ostoba. ~
* Különösebb harci képességeket nem néz ki belőle. Valószínűleg Astreeah sem tudna egy karcolást sem ejteni másokon, épp ezért elővigyázatos. Ha nem muszáj, nem keveredik balhéba. Szégyen a futás, de hasznos.
A berzenkedésre, fújolásra szélesen elvigyorodik. *
- Mondd csak, mégis mennyi idős vagy te?
* Most már komolyan érdekli, annyira nem ismeretes a gnómok korában, de nem néz ki már olyan fiatalnak, aki így beszélne. Óvatosan egy nagy kanál mézet csöpögtet a teájába, halk köszönömöt mormolva. *
- Szóval… ha jól értem akkor te még nemmm… nem voltál együtt férfival? Úúúúgy. * Kézjelei egyértelműen ábrázolják, mit is akart kifejezni a szavaival. *
- Aztyan? Nem hallottam még róla. Gazdag? Jóképű? Már a heget leszámítva. * Őt ugyanis csak ez a kettő érdekli igazán. Ha mindkettő adott, az meg egyszerűen csodálatos. Főleg ha fizetni is hajlandó. *
- Sárkánnyal? Ejha! * Gondolataiban máris körvonalazódik egy minimum félóriás, félork, hatalmas heggel az ábrázatán. De aztán eszébe jut, hogy őt tulajdonképpen a mai napon egy férfi sem érdekel, akármekkora is az... erszénye. *
~ Gyűlölöm az összeset. ~
2238. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-02 06:35:04
Üzenet elküldve: 2022-03-02 06:35:04
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
// AAA, Limmen, Nawanthiri, Yeza //
*Amíg az őrök el nem vonulnak, Nawanthiri meghúzódik a háttérben (már amennyire egy ekkora lány meg tud), és üres szoborarccal figyeli az eseményeket. A kolléganője értetlen tekintetét állja, de mást nem reagál rá.
Aztyan színe változásaiból úgy tűnik, tényleg nem jutott el hozzá minden történés, mégis csodálatra méltó higgadtsággal fogadja a nyomasztó híreket. Amikor elküldi, hogy keresse meg Mikarrt, a szerzetes bólint, és elindul körülnézni a konyában meg a raktárban. Yeza biztos venne magára valami melegebb ruhát a Kalmárlakban, ha a nyurga csapos odafent van, majd leküldi.
Amikor a fiú előkerült, Nawanthiri visszatér Aztyanhoz, és szépen végighallgatja az instrukciókat. Ezúttal sem szól rájuk semmit, csak hümment egyet, hogy megértette. A szoborszerű arcáról nem sok mindent lehet leolvasni, de a szeme alatti karikák arról árulkodnak, hogy igencsak hosszúra nyúlt a mai estéje. Néhány óra lehet még talán hajnalig. A sötételf bajnok kommentjeit mindössze egy kiismerhetetlen pillantással jutalmazza: köszönetet, kételkedést, udvarias haggyábéként egyaránt jelenthet.*
- Mielőtt mennél. *emeli föl az egyik kezét, mikor Aztyan eligazította őket* Nem tudom, Limmen mit mondott el neked, de néhány dolgot tudnod kell. *pislog egy nagyot, hogy összeszedi a gondolatait, vesz egy mély levegőt, aztán lassan kifújja* Az egyik, hogy Leandana asszonyt elmondása szerint a Dwirinthalen-kúriában verték agyon, évekkel ezelőtt. Valószínűleg a lázadók voltak. Ott is támadt fel ma éjszaka. Először azt mondta, az istenek akaratából, utána, hogy Eeyréből, de én azt hiszem, inkább Sa'Terethéből. Ha Cha'yss tényleg jóban van a mostani tharg úrnővel, lehet, jó lenne figyelmeztetni. *baloldalt a füle mögé simítja a sörényét, aztán összefogja a kezeit a háta mögött, mert észrevette, hogy a vállai kezdenek előregörnyedni a fáradtságtól* A másik: amikor Limmen visszatért az őrséggel, azt mondta, látott még ilyen meztelen föltámadottakat a városban. *itt a mélységire pillant, hogy ha tud valami közelebbit, most mondja, mert minden morzsányi értesülés számít* Szóval nem biztos, hogy Sulim az egyetlen, akitől óvakodni kell...
*A tekintetében ott lappang a kérdés is - "Van még, akire figyeljünk?" Aztán Yezára néz, hátha szeretne hozzáfűzni valamit.*
// AAA, Limmen, Nawanthiri, Yeza //
*Amíg az őrök el nem vonulnak, Nawanthiri meghúzódik a háttérben (már amennyire egy ekkora lány meg tud), és üres szoborarccal figyeli az eseményeket. A kolléganője értetlen tekintetét állja, de mást nem reagál rá.
Aztyan színe változásaiból úgy tűnik, tényleg nem jutott el hozzá minden történés, mégis csodálatra méltó higgadtsággal fogadja a nyomasztó híreket. Amikor elküldi, hogy keresse meg Mikarrt, a szerzetes bólint, és elindul körülnézni a konyában meg a raktárban. Yeza biztos venne magára valami melegebb ruhát a Kalmárlakban, ha a nyurga csapos odafent van, majd leküldi.
Amikor a fiú előkerült, Nawanthiri visszatér Aztyanhoz, és szépen végighallgatja az instrukciókat. Ezúttal sem szól rájuk semmit, csak hümment egyet, hogy megértette. A szoborszerű arcáról nem sok mindent lehet leolvasni, de a szeme alatti karikák arról árulkodnak, hogy igencsak hosszúra nyúlt a mai estéje. Néhány óra lehet még talán hajnalig. A sötételf bajnok kommentjeit mindössze egy kiismerhetetlen pillantással jutalmazza: köszönetet, kételkedést, udvarias haggyábéként egyaránt jelenthet.*
- Mielőtt mennél. *emeli föl az egyik kezét, mikor Aztyan eligazította őket* Nem tudom, Limmen mit mondott el neked, de néhány dolgot tudnod kell. *pislog egy nagyot, hogy összeszedi a gondolatait, vesz egy mély levegőt, aztán lassan kifújja* Az egyik, hogy Leandana asszonyt elmondása szerint a Dwirinthalen-kúriában verték agyon, évekkel ezelőtt. Valószínűleg a lázadók voltak. Ott is támadt fel ma éjszaka. Először azt mondta, az istenek akaratából, utána, hogy Eeyréből, de én azt hiszem, inkább Sa'Terethéből. Ha Cha'yss tényleg jóban van a mostani tharg úrnővel, lehet, jó lenne figyelmeztetni. *baloldalt a füle mögé simítja a sörényét, aztán összefogja a kezeit a háta mögött, mert észrevette, hogy a vállai kezdenek előregörnyedni a fáradtságtól* A másik: amikor Limmen visszatért az őrséggel, azt mondta, látott még ilyen meztelen föltámadottakat a városban. *itt a mélységire pillant, hogy ha tud valami közelebbit, most mondja, mert minden morzsányi értesülés számít* Szóval nem biztos, hogy Sulim az egyetlen, akitől óvakodni kell...
*A tekintetében ott lappang a kérdés is - "Van még, akire figyeljünk?" Aztán Yezára néz, hátha szeretne hozzáfűzni valamit.*
2237. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-01 18:48:42
Üzenet elküldve: 2022-03-01 18:48:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
// AAA,Limmen, Nawanthiri, Yeza //
* A lépcső tetejéről elégedetten tapasztalja a távozást, a páncélozott emberek figyelését szerfelett élvezettel figyeli, de amint az intéző magához inti a többieket, és a kancellár is távozik elindul lefelé a lépcsőn. A lépcsőn lépkedve páncélja olajozottan cseng, és látványosan sokkal tisztább, mint az előtt. Fülét már ilyen távolságról megérintik a szavak, amik elhagyják az intéző száját. ~ Az a meztelen alak lehetett Sulim. ~ Elmélkedik miközben lépteivel megközelíti a sutyorgó társaságot. Szerencsére még nincsenek benn, így annyira nem is nevezhető sutyorgásnak az intéző szavai. A páncél súlyát még mindig bőséggel érzi, késztetést érez, hogy ki nyissa a száját, de inkább csendben tovább hallgatja őket. Mire teljesen mögéjük kerül, aztyan védelmére nyitja csak ki a száját. *
- Természetesen.
* Áll meg az intéző mögött, hogy utána tovább szapulja a súlyát a páncélnak. ~ Hamar edzenem kell az erőnlétemen, hogy később ne legyen ebből gondom. Nem számítottam rá, hogy ennyire nehéz lesz ez a szépség ~ Mindig is számított számára a súlyos, és minél kegyetlenebb kinézet. Szeret az emberekben félelmet kelteni, alapból természet ellenesen magasnak született, gyakran kapja meg a melák jelzőt is emiatt. Fegyverzetét gyorsan végig méri, de utána a többiek felé fordítja a tekintetét. *
- Biztos vagyok benne, hogy megtudják magukat védeni. Főleg a szerzetes lány.
* Egy nem látható kacsintást tesz a lány felé, de mivel a sisak az arcát fedi nem sokat lehet belőle felfedezni. ~ Nem csak erősnek tűnik, de határozott női jellem. Szeretem az ilyen asszonyokat. ~ Bólint a saját fejében elhangzottakra, de utána türelmesen karba tett kézzel megáll, és vár. *
// AAA,Limmen, Nawanthiri, Yeza //
* A lépcső tetejéről elégedetten tapasztalja a távozást, a páncélozott emberek figyelését szerfelett élvezettel figyeli, de amint az intéző magához inti a többieket, és a kancellár is távozik elindul lefelé a lépcsőn. A lépcsőn lépkedve páncélja olajozottan cseng, és látványosan sokkal tisztább, mint az előtt. Fülét már ilyen távolságról megérintik a szavak, amik elhagyják az intéző száját. ~ Az a meztelen alak lehetett Sulim. ~ Elmélkedik miközben lépteivel megközelíti a sutyorgó társaságot. Szerencsére még nincsenek benn, így annyira nem is nevezhető sutyorgásnak az intéző szavai. A páncél súlyát még mindig bőséggel érzi, késztetést érez, hogy ki nyissa a száját, de inkább csendben tovább hallgatja őket. Mire teljesen mögéjük kerül, aztyan védelmére nyitja csak ki a száját. *
- Természetesen.
* Áll meg az intéző mögött, hogy utána tovább szapulja a súlyát a páncélnak. ~ Hamar edzenem kell az erőnlétemen, hogy később ne legyen ebből gondom. Nem számítottam rá, hogy ennyire nehéz lesz ez a szépség ~ Mindig is számított számára a súlyos, és minél kegyetlenebb kinézet. Szeret az emberekben félelmet kelteni, alapból természet ellenesen magasnak született, gyakran kapja meg a melák jelzőt is emiatt. Fegyverzetét gyorsan végig méri, de utána a többiek felé fordítja a tekintetét. *
- Biztos vagyok benne, hogy megtudják magukat védeni. Főleg a szerzetes lány.
* Egy nem látható kacsintást tesz a lány felé, de mivel a sisak az arcát fedi nem sokat lehet belőle felfedezni. ~ Nem csak erősnek tűnik, de határozott női jellem. Szeretem az ilyen asszonyokat. ~ Bólint a saját fejében elhangzottakra, de utána türelmesen karba tett kézzel megáll, és vár. *
2236. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-01 17:55:26
Üzenet elküldve: 2022-03-01 17:55:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
// AAA, Nawanthiri, Yeza //
*A visszatérő Nawanthiri a kellő bizalmassággal kezeli Sulim kérdését. Az intéző türelmesen kivár, amíg nyugodtan és főleg zavartalanul beszélhetnek. Amikor pedig a széles vállú lány előadja, hogy mi történt a wegtoreni fejvadásszal, még híres érzelemmentessége is cserben hagyja egy pillanatra. Szemöldökét összevonja, kék szemeiben megannyi kérdés árnyéka suhan át.*
- Hogy mit csinált? *Kérdez rá újra, mintha a mondat elejét nem hallotta volna. Ezt az egész feltámadásdit eddig sem hitte el, ám most egészen más színezetet kaptak az elmúlt események. Talán mégis van abban valami, amit Leáról mondtak? Tényleg feltámadtak a holtak? Ha nem Sulimról lenne szó, akkor ostoba fecsegésnek tartaná, de így már kénytelen elfogadni.
Az nem rémíti, hogy a férfi le akar számolni vele, hisz jókora részt vállalt a halálában. Az intéző, kereskedő létére remek kardforgató hírében áll, persze egy képzett fejvadásszal nem vetekedhet, de most épp fegyvertelen érkezett a Kalmárba.*
- Hmm. *Gondolkodik el, újra felépítve magában az események utáni lépéseket. Ha Sulim valóban bosszút forral, azt biztosan nem azonnal viszi véghez, erőt gyűjt, netán zsoldosokat maga köré és úgy cselekedne. De a veszély nem lebecsülendő.
Yeza is visszatér a kancellártól, de megkapta az instrukcióit a heges arcútól a vashegyi úttal kapcsolatban, de nincs idejük kitárgyalni hosszasan a történteket, mert közben újabb katonák érkeznek, akik alig burkoltan közlik a thargokkal, hogy ideje indulni.
Ekkorra már Habrertus is megjelenik és Aztyan csak néma figyelemmel kíséri, ahogy a városőrség a kancellárral vált szót, majd a kecskeszakállas méltóság az intézőhöz lép. Nem szól közbe mialatt a férfi beszél hozzá, az átadott erszényt is elveszi, hisz a visszautasítása komoly sértés lenne. Meghajol a kancellár előtt amikor az befejezte.*
- Ahogy kívánja, kancellár úr. *Mondja meghajlás közben.*
- Örömömre szolgált, hogy megtisztelt minket jelenlével és remélem, ez az alkalom nem veszi el kedvét, hogy valamikor újra megszálljon nálunk. Biztosíthatom, hogy semmiféle atrocitás nem fogja már megzavarni ittlétét. Teysus óvja az úton, jó utazást kívánunk. *Újabb meghajlás és utána csak figyeli, ahogy a századossal elindulnak.
Ha távoztak, az intéző végre fellélegzik.*
- Nyissátok ki újra a fogadót! Keressétek meg nekem Miket! *Szól a személyzet felé. Ha pedig Mik végre előkerült, akkor magához inti Yezát és Nawanthirit.*
- Tehát Sulim eltűnt. *Kezd bele a kandalló mellett. Most még egyetlen vendég sincs odabent, így elég bizalmasra fogni a hangját.*
- Nem féltelek benneteket, de legyetek résen és ha lehet, ne induljatok el egyedül. Van pár félbemaradt megrendelés, ami most kapóra jön nekünk. *Pillant a szerzeteslány felé.*
- Nekem vissza kell mennem a Központba, így is sokáig voltam távol már. Limment magammal viszem, ő majd gondoskodik arról, hogy ne essen bajom. Holnap reggel pedig várlak benneteket a Központba, ott majd átbeszéljük, hogy hogyan tovább. *Sóhajtja és a két lányra néz, hogy van-e bármilyen meglátásuk a dolgokkal kapcsolatban.*
// AAA, Nawanthiri, Yeza //
*A visszatérő Nawanthiri a kellő bizalmassággal kezeli Sulim kérdését. Az intéző türelmesen kivár, amíg nyugodtan és főleg zavartalanul beszélhetnek. Amikor pedig a széles vállú lány előadja, hogy mi történt a wegtoreni fejvadásszal, még híres érzelemmentessége is cserben hagyja egy pillanatra. Szemöldökét összevonja, kék szemeiben megannyi kérdés árnyéka suhan át.*
- Hogy mit csinált? *Kérdez rá újra, mintha a mondat elejét nem hallotta volna. Ezt az egész feltámadásdit eddig sem hitte el, ám most egészen más színezetet kaptak az elmúlt események. Talán mégis van abban valami, amit Leáról mondtak? Tényleg feltámadtak a holtak? Ha nem Sulimról lenne szó, akkor ostoba fecsegésnek tartaná, de így már kénytelen elfogadni.
Az nem rémíti, hogy a férfi le akar számolni vele, hisz jókora részt vállalt a halálában. Az intéző, kereskedő létére remek kardforgató hírében áll, persze egy képzett fejvadásszal nem vetekedhet, de most épp fegyvertelen érkezett a Kalmárba.*
- Hmm. *Gondolkodik el, újra felépítve magában az események utáni lépéseket. Ha Sulim valóban bosszút forral, azt biztosan nem azonnal viszi véghez, erőt gyűjt, netán zsoldosokat maga köré és úgy cselekedne. De a veszély nem lebecsülendő.
Yeza is visszatér a kancellártól, de megkapta az instrukcióit a heges arcútól a vashegyi úttal kapcsolatban, de nincs idejük kitárgyalni hosszasan a történteket, mert közben újabb katonák érkeznek, akik alig burkoltan közlik a thargokkal, hogy ideje indulni.
Ekkorra már Habrertus is megjelenik és Aztyan csak néma figyelemmel kíséri, ahogy a városőrség a kancellárral vált szót, majd a kecskeszakállas méltóság az intézőhöz lép. Nem szól közbe mialatt a férfi beszél hozzá, az átadott erszényt is elveszi, hisz a visszautasítása komoly sértés lenne. Meghajol a kancellár előtt amikor az befejezte.*
- Ahogy kívánja, kancellár úr. *Mondja meghajlás közben.*
- Örömömre szolgált, hogy megtisztelt minket jelenlével és remélem, ez az alkalom nem veszi el kedvét, hogy valamikor újra megszálljon nálunk. Biztosíthatom, hogy semmiféle atrocitás nem fogja már megzavarni ittlétét. Teysus óvja az úton, jó utazást kívánunk. *Újabb meghajlás és utána csak figyeli, ahogy a századossal elindulnak.
Ha távoztak, az intéző végre fellélegzik.*
- Nyissátok ki újra a fogadót! Keressétek meg nekem Miket! *Szól a személyzet felé. Ha pedig Mik végre előkerült, akkor magához inti Yezát és Nawanthirit.*
- Tehát Sulim eltűnt. *Kezd bele a kandalló mellett. Most még egyetlen vendég sincs odabent, így elég bizalmasra fogni a hangját.*
- Nem féltelek benneteket, de legyetek résen és ha lehet, ne induljatok el egyedül. Van pár félbemaradt megrendelés, ami most kapóra jön nekünk. *Pillant a szerzeteslány felé.*
- Nekem vissza kell mennem a Központba, így is sokáig voltam távol már. Limment magammal viszem, ő majd gondoskodik arról, hogy ne essen bajom. Holnap reggel pedig várlak benneteket a Központba, ott majd átbeszéljük, hogy hogyan tovább. *Sóhajtja és a két lányra néz, hogy van-e bármilyen meglátásuk a dolgokkal kapcsolatban.*
2235. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-03-01 14:46:58
Üzenet elküldve: 2022-03-01 14:46:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
* Mikor a nő még adja alá is a lovat az bizony duzzasztja a máját, mikor pedig takaros pultoslánynak lesz elkönyvelve még bele is pirul. Nyilván a valós okát nem árulhatja el egy kívülállónak, hogy miért is járt a kikötőben, de azért a lapulevélpecért még szidhatja.*
- A kikötőben kellett egy kereskedőnek varázsitalt átadnom, aztán én bizony már indultam volna haza, mikor az leszólított. Egész helyeske volt... aztán mondta hogy tud egy jó helyet, ahol finomat főznek, meg hogy ott tengeri szörnyeteget is szolgálnak fel. * Meséli nagy lelkesen, a fele talán még igaz is, kajálni ment csak oda.Na meg hát nem is ő fizette, ami nagyon sok kérdésre ad magyarázatot.*
-Meghívott, biztos látta, hogy milyen jó társaság lennék, na meg kevés a kikötőben a csinos gnóm nő, akinek minden foga megvan... *Nyilván ezt nem úgy kell érteni, hogy a régi, gyerekkori fogait is őrzi egy befőttesüvegben, ám nála még ez is elképzelhető.*
-Feeeejjjj. *Fancsalodik el a képe, mikor a nő azt mondja, pont ugyan olyan, mint a kiszolgálás, amit végez.*
-Én tutitutkerájos, hogy nem érnék hozzá egyikhez se meztelenűl. Meeert bizony láttam már férfit nadrág nélkül...beeeezony... undorító. * Bele is borzong, bizony nem volt semmi az a pucér vénember. Utána fel is szolgálja a teát, bizony, még elég meleg, de már az illata is kellemes, közben kirak egy kanalat meg mézet, hogy a nő ízesíthesse, ahogy jólesik neki.*
- Igen, mondhatni hogy a szabadidőmben azt csinálok, amit akarok és még a maradék szarvasbordát is hazavihetem, ha nem kell senkinek reggelire. * Paskolja meg a hasát, amit szerencsére ruha takar így nem látszik, de a jól tartás már konkrét hájpárnácskákat képzett.*
-Hogy a balhésokat? Szoktak itt lenni őrök, ha meg más nincs, átszaladok a kovácsmühelybe Aztyanért. Tőle aztán biztos megijed mindenki...tudni illik, van az arcán egy sebhely. *Meséli nagy átéléssel.*
- Azt beszélik, hogy mikor fiatalabb volt, összetűzésbe keveredett egy kisebb sárkánnyal a hegyekben, míg pedig megfojtotta puszta kézzel, az mélyen végig karmolta az arcát.
// A kiábrándulás kórisméje //
* Mikor a nő még adja alá is a lovat az bizony duzzasztja a máját, mikor pedig takaros pultoslánynak lesz elkönyvelve még bele is pirul. Nyilván a valós okát nem árulhatja el egy kívülállónak, hogy miért is járt a kikötőben, de azért a lapulevélpecért még szidhatja.*
- A kikötőben kellett egy kereskedőnek varázsitalt átadnom, aztán én bizony már indultam volna haza, mikor az leszólított. Egész helyeske volt... aztán mondta hogy tud egy jó helyet, ahol finomat főznek, meg hogy ott tengeri szörnyeteget is szolgálnak fel. * Meséli nagy lelkesen, a fele talán még igaz is, kajálni ment csak oda.Na meg hát nem is ő fizette, ami nagyon sok kérdésre ad magyarázatot.*
-Meghívott, biztos látta, hogy milyen jó társaság lennék, na meg kevés a kikötőben a csinos gnóm nő, akinek minden foga megvan... *Nyilván ezt nem úgy kell érteni, hogy a régi, gyerekkori fogait is őrzi egy befőttesüvegben, ám nála még ez is elképzelhető.*
-Feeeejjjj. *Fancsalodik el a képe, mikor a nő azt mondja, pont ugyan olyan, mint a kiszolgálás, amit végez.*
-Én tutitutkerájos, hogy nem érnék hozzá egyikhez se meztelenűl. Meeert bizony láttam már férfit nadrág nélkül...beeeezony... undorító. * Bele is borzong, bizony nem volt semmi az a pucér vénember. Utána fel is szolgálja a teát, bizony, még elég meleg, de már az illata is kellemes, közben kirak egy kanalat meg mézet, hogy a nő ízesíthesse, ahogy jólesik neki.*
- Igen, mondhatni hogy a szabadidőmben azt csinálok, amit akarok és még a maradék szarvasbordát is hazavihetem, ha nem kell senkinek reggelire. * Paskolja meg a hasát, amit szerencsére ruha takar így nem látszik, de a jól tartás már konkrét hájpárnácskákat képzett.*
-Hogy a balhésokat? Szoktak itt lenni őrök, ha meg más nincs, átszaladok a kovácsmühelybe Aztyanért. Tőle aztán biztos megijed mindenki...tudni illik, van az arcán egy sebhely. *Meséli nagy átéléssel.*
- Azt beszélik, hogy mikor fiatalabb volt, összetűzésbe keveredett egy kisebb sárkánnyal a hegyekben, míg pedig megfojtotta puszta kézzel, az mélyen végig karmolta az arcát.
2234. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-28 14:55:31
Üzenet elküldve: 2022-02-28 14:55:31
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
// Most viszik... //
// Lea, Hubi //
* Leandana minden zokszó nélkül indul meg a katonákkal. A kancellár is úgy dönt időközben csatlakozni óhajt, ami várható is volt*
- Kancellár!* Bólint felé is a százados.* Amennyiben jönni óhajt, önnek jogában áll.* A hintó használata ellen sem érkezik semmiféle kifogás.*
- Csak nyugodtan, mi majd kísérjük a hintóját.* Egyezik bele a százados. Vele lehet egyezkedni úgy tűnik. A furcsa kérdésre azért néz kicsit értetlenül From százados, de legjobb tudása szerint megválaszolja azt.*
- Feltételezem Kancellár uram, hogy fordított esetben önök is így járnának el. Én nem vagyok a tanács tagja, de feltételezem diplomáciailag farsúlyos kérdésnek számít, ha egy idegen méltóság támad fel hamvaimból. Egyéb részletekkel sajnos nem szolgálhatok, de biztosra veszem, hogy a tanács majd megválaszolja kérdéseiket.* Most már ideje a távozásnak. Kint bemászhatnak a hintóba, amit úgy tűnik, hogy az egyik katona fog hajtani, mivel a részeges kocsisnak még nincs nyoma. Yeza egy újabb ajándéka ez. Így fog a díszes csapat eljutni a Tanácsházához, ahol már várják őket majd.*
// Lea, Hubi //
* Leandana minden zokszó nélkül indul meg a katonákkal. A kancellár is úgy dönt időközben csatlakozni óhajt, ami várható is volt*
- Kancellár!* Bólint felé is a százados.* Amennyiben jönni óhajt, önnek jogában áll.* A hintó használata ellen sem érkezik semmiféle kifogás.*
- Csak nyugodtan, mi majd kísérjük a hintóját.* Egyezik bele a százados. Vele lehet egyezkedni úgy tűnik. A furcsa kérdésre azért néz kicsit értetlenül From százados, de legjobb tudása szerint megválaszolja azt.*
- Feltételezem Kancellár uram, hogy fordított esetben önök is így járnának el. Én nem vagyok a tanács tagja, de feltételezem diplomáciailag farsúlyos kérdésnek számít, ha egy idegen méltóság támad fel hamvaimból. Egyéb részletekkel sajnos nem szolgálhatok, de biztosra veszem, hogy a tanács majd megválaszolja kérdéseiket.* Most már ideje a távozásnak. Kint bemászhatnak a hintóba, amit úgy tűnik, hogy az egyik katona fog hajtani, mivel a részeges kocsisnak még nincs nyoma. Yeza egy újabb ajándéka ez. Így fog a díszes csapat eljutni a Tanácsházához, ahol már várják őket majd.*
2233. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-28 09:40:12
Üzenet elküldve: 2022-02-28 09:40:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
//(Habrertus, Lea) AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Hubi mély megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Yeza úgy viselkedik vele ahogyan illik. Arra jut magában, hogy Aztyan szavai tették meg hatásukat, esetleg a bajszos külön is eligazította a vörös lányt és ez esetleg elkerülte Hubi figyelmét. Akárhogy is, a kancellár elégedett az események ilyetén alakulásával, és Yeza előadása annyira meggyőző, hogy Hubiban kétely sem támad. Sőt, a meghívás udvarias visszautasítását sem veszi sértésnek.*
- Természetesen megértem. *bólogat joviálisan* Mindazonáltal meghívásom továbbra is fennáll, és ha egy későbbi időpontban kedved támad a vashegyi látogatásra és időt is tudsz szakítani rá, bármikor szívesen látott vendégnek fogsz számítani a Vashegyen, személyes pártfogoltamként.
*Yeza annyira ügyesen vezette meg a kancellárt, hogy Hubi el sem gondolkodik azon, hogy miért beszél úgy egy pórlánnyal mintha előkelőség lenne és miért nem veszi inzultusként óhaja elutasítását. Mi több, a kézcsók annyira meglepi, hogy tulajdonképpen csak akkor jut majd eszébe a valódi ok amiért Yezát szobájába hívta, amikor a lány már távozni fog. Akkor meg már késő lesz. Most még ott tart, hogy kezét - magától értetődik - nem húzza el, csak a kézcsók után emeli fel Yezát.*
- Örömömre szolgál, hogy megismerhettelek, kedvesem.
*Utána egy darabig bámul a vörös után becsukódó ajtóra, magában füstölög egy kicsit az elszalasztott lehetőség miatt, majd a ruhákat veszi szemügyre. Úgy dönt, hogy az újakat veszi fel. Yeza jó érzékkel választott olyan ruhákat melyek elnyerték a hiú kancellár ízlését és egyébként is szeret új holmikat beszerezni. Sajnálatos, hogy egész embert kívánó feladatai mellett oly kevés ideje van ruhatárát felfrissíteni. Felöltözve, a Nawa által hozott öltözékét karjára vetve indul vissza a földszintre és még épp időben érkezik, hogy az újonnan érkezett városőrök vezetőjének szavait meghallhassa. Ez sajnos szerencsétlen fordulat. Átfut a fején a gondolat, hogy Leával közli, ő inkább kimarad ebből. Elvégre valakinek tartania kell a frontot a Vashegyen a nagyasszony távollétében, és ki lenne erre nála alkalmasabb? Lea bizonyára megértené ezt. Magában kajánul el is mosolyodik arra a gondolatra, hogy türelmetlenebb arthenoriak esetleg máglyára vetik a göndör hajút, akinek ebben már lehet gyakorlata. Van ideje ezt átgondolni, míg elbúcsúzik Aztyantól.*
- Szomorít, hogy ilyen szerencsétlen körülmények között kellett megismerkednünk és úgy fest, nem élvezhetem tovább a Kereskedőház vendégszeretetét. Figyelmességed és kedvességed nem feledve egy utolsó szívességet szeretnék kérni.
*Egy kisebb, bőrből készült iszákot kotor elő amiben 700 arany lapul és A'cron Aztyan al'Areennek nyújtja.
*
- Megkérlek, hogy ezt a szerény összeget, hálám jeléül, juttasd el ahhoz, aki ezeket a kiváló ruhákat összeválogatta számomra.
*Bár Yeza is ott áll a közelben, Aztyannak adja a pénzt. A lány már egyszer visszautasította, hogy kifizesse az öltözékét, Hubi viszont nem szeret adósa maradni senkinek. Úgy helyes, ha neki tartoznak. Aztán egy kis meghajlással elbúcsúzik az intézőtől, és végül csak nem tud átlépni saját magán. Elvégre kitűnő munkatárs, és a kötelességtudat győzedelmeskedik.*
- Üdvözöllek, százados uram! *lép a katona elé* Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr vagyok, a Vashegy kancellárja. Amennyiben feltétlenül szükséges, hogy a nagyasszony veletek tartson, úgy ragaszkodnom kell hozzá, hogy elkísérhessem.
*Kicsit megrándul az arca amikor beszéde alatt Jágó a vállára telepedik, de nem kezdi hessegetni a madarat.*
- Hintóm odakint várakozik. Ha nincs ellenedre igénybe vennénk, hogy a Népek Tanácsa elé járulhassunk.
*Uralkodik magán és nem mutatja, hogy mennyire lealacsonyítónak érzi, hogy méltatlanok által gründolt gittegylet előtt kell megjelennie.*
- Megtisztelnél vele, ha embereiddel csatlakoznátok hozzánk.
*Ez persze úgy is hathat, mintha Hubi az irányítást akarná átvenni, de mindezt végtelenül kedvesen adja elő, hogy abban bármi leereszkedést vagy túlzó igényt nehéz lenne felfedezni.*
- Mindazonáltal meg kell kérdeznem, ha nincs ellenedre: mi oka az invitálásnak?
*Ártatlan mosoly jelenik meg az arcán.*
- Netalán vádolják valamivel a nagyasszonyt?
//(Habrertus, Lea) AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Hubi mély megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Yeza úgy viselkedik vele ahogyan illik. Arra jut magában, hogy Aztyan szavai tették meg hatásukat, esetleg a bajszos külön is eligazította a vörös lányt és ez esetleg elkerülte Hubi figyelmét. Akárhogy is, a kancellár elégedett az események ilyetén alakulásával, és Yeza előadása annyira meggyőző, hogy Hubiban kétely sem támad. Sőt, a meghívás udvarias visszautasítását sem veszi sértésnek.*
- Természetesen megértem. *bólogat joviálisan* Mindazonáltal meghívásom továbbra is fennáll, és ha egy későbbi időpontban kedved támad a vashegyi látogatásra és időt is tudsz szakítani rá, bármikor szívesen látott vendégnek fogsz számítani a Vashegyen, személyes pártfogoltamként.
*Yeza annyira ügyesen vezette meg a kancellárt, hogy Hubi el sem gondolkodik azon, hogy miért beszél úgy egy pórlánnyal mintha előkelőség lenne és miért nem veszi inzultusként óhaja elutasítását. Mi több, a kézcsók annyira meglepi, hogy tulajdonképpen csak akkor jut majd eszébe a valódi ok amiért Yezát szobájába hívta, amikor a lány már távozni fog. Akkor meg már késő lesz. Most még ott tart, hogy kezét - magától értetődik - nem húzza el, csak a kézcsók után emeli fel Yezát.*
- Örömömre szolgál, hogy megismerhettelek, kedvesem.
*Utána egy darabig bámul a vörös után becsukódó ajtóra, magában füstölög egy kicsit az elszalasztott lehetőség miatt, majd a ruhákat veszi szemügyre. Úgy dönt, hogy az újakat veszi fel. Yeza jó érzékkel választott olyan ruhákat melyek elnyerték a hiú kancellár ízlését és egyébként is szeret új holmikat beszerezni. Sajnálatos, hogy egész embert kívánó feladatai mellett oly kevés ideje van ruhatárát felfrissíteni. Felöltözve, a Nawa által hozott öltözékét karjára vetve indul vissza a földszintre és még épp időben érkezik, hogy az újonnan érkezett városőrök vezetőjének szavait meghallhassa. Ez sajnos szerencsétlen fordulat. Átfut a fején a gondolat, hogy Leával közli, ő inkább kimarad ebből. Elvégre valakinek tartania kell a frontot a Vashegyen a nagyasszony távollétében, és ki lenne erre nála alkalmasabb? Lea bizonyára megértené ezt. Magában kajánul el is mosolyodik arra a gondolatra, hogy türelmetlenebb arthenoriak esetleg máglyára vetik a göndör hajút, akinek ebben már lehet gyakorlata. Van ideje ezt átgondolni, míg elbúcsúzik Aztyantól.*
- Szomorít, hogy ilyen szerencsétlen körülmények között kellett megismerkednünk és úgy fest, nem élvezhetem tovább a Kereskedőház vendégszeretetét. Figyelmességed és kedvességed nem feledve egy utolsó szívességet szeretnék kérni.
*Egy kisebb, bőrből készült iszákot kotor elő amiben 700 arany lapul és A'cron Aztyan al'Areennek nyújtja.
*- Megkérlek, hogy ezt a szerény összeget, hálám jeléül, juttasd el ahhoz, aki ezeket a kiváló ruhákat összeválogatta számomra.
*Bár Yeza is ott áll a közelben, Aztyannak adja a pénzt. A lány már egyszer visszautasította, hogy kifizesse az öltözékét, Hubi viszont nem szeret adósa maradni senkinek. Úgy helyes, ha neki tartoznak. Aztán egy kis meghajlással elbúcsúzik az intézőtől, és végül csak nem tud átlépni saját magán. Elvégre kitűnő munkatárs, és a kötelességtudat győzedelmeskedik.*
- Üdvözöllek, százados uram! *lép a katona elé* Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr vagyok, a Vashegy kancellárja. Amennyiben feltétlenül szükséges, hogy a nagyasszony veletek tartson, úgy ragaszkodnom kell hozzá, hogy elkísérhessem.
*Kicsit megrándul az arca amikor beszéde alatt Jágó a vállára telepedik, de nem kezdi hessegetni a madarat.*
- Hintóm odakint várakozik. Ha nincs ellenedre igénybe vennénk, hogy a Népek Tanácsa elé járulhassunk.
*Uralkodik magán és nem mutatja, hogy mennyire lealacsonyítónak érzi, hogy méltatlanok által gründolt gittegylet előtt kell megjelennie.*
- Megtisztelnél vele, ha embereiddel csatlakoznátok hozzánk.
*Ez persze úgy is hathat, mintha Hubi az irányítást akarná átvenni, de mindezt végtelenül kedvesen adja elő, hogy abban bármi leereszkedést vagy túlzó igényt nehéz lenne felfedezni.*
- Mindazonáltal meg kell kérdeznem, ha nincs ellenedre: mi oka az invitálásnak?
*Ártatlan mosoly jelenik meg az arcán.*
- Netalán vádolják valamivel a nagyasszonyt?
2232. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-26 08:13:39
Üzenet elküldve: 2022-02-26 08:13:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
//(Habrertus, Lea,) AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Yeza igyekszik mindenben úgy eljárni, hogy flottul menjenek a dolgok és amennyire csak lehet, kiköszörüljék a csorbát. A szerzett ruhákat, úgy tűnik, az intéző is megfelelőnek értékeli, ami már egy nagy követ gördít le a vörös mellkasáról. Bólint az utasításra és sietve indul az öltözékkel a Kancellár szobája felé. Biztos benne, hogy Nawa majd megfelelően tájékoztatja Aztyant a fejvadász ügyében. Indul... indulna, de az intéző még pár mondat erejéig megtorpantja. Az a pár mondat pedig a legördült kő helyére finoman elhelyez néhány hegynyi súlyt Yezára. Mondjuk úgy, hogy legalábbis egy Vashegynyit. Arra, hogy a heges arcú kijelenti, itt van rá szüksége, váratlanul éri. Biztosra vette volna, hogy elvárják tőle az áldozatot, ha már bőven része volt a dolgok kellemetlen alakulásában. Nem szokta meg, hogy dönthet. Tulajdonképpen egy kicsit frusztrálja is a dolog. Mi van, ha mindezzel csupán próbára teszik? ~De akkor Aztyan miért mondta volna, hogy itt van rám szüksége?~
Egyelőre csak bólint, aztán iramodik is fürgén az emeletre, hogy mielőbb átadhassa a ruhákat. llendően kopogtat, s csak a bebocsátó engedély után lép Habrertus szobájába. Átnyújtja a holmikat, a finom anyagból készült nemesi nadrágot és inget és természetesen a meleg prémköpenyt is. A kedvező fogadtatásra csak szerényen lesüti a szemét. Csak a "Mivel tartozom?" kérdésre kapja tekintetét újból a Kancellárra. Már-már ijedt tiltakozással emeli kezeit és csak lassan oldódik a zavara a dolog kapcsán.*
- Semmivel! Semmivel nem tartozik a Méltóságos Úr. Ez a legkevesebb, amivel kiengesztelhetem a történtek után.
*A kacska pukedli után szándéka szerint gyorsan távozóra fogná, mielőtt a nagyjából elsimított tényezők közé tenyerelne valamivel. Nincs olyan szerencséje, hogy ezt megtehesse.*
- Szó sincs róla *fordul vissza a neheztelés vádját hallva.* - Az egész csak szerencsétlen félreértés volt. Nagyuram pedig már bizonyította jó szándékát azzal a nagylelkű türelemmel, mellyel e méltatlan helyzetet viselte. *Yeza ha tehetné inkább lerágná a nyelvét, de most kénytelen a lehető legnyájasabb énjét elővenni, hogy legalábbis ne rontson a dolgokon.* - Kegyelmes Uram valóban az egyik legkiválóbb férfiú Lanawinon, ahogy híre tartja. A figyelmessége irányomban igazán érdemtelen és megindító kegy. *Szemlesütve gyűrögeti a ruhája szegélyét, ami akár kacérkodás is lehetne, de ezúttal kivételesen egyáltalán nem akaratlagos.* - Aztyan Úr említette a meghívást, amit Kegyelmed felajánlott. *Nyel egy nagyot.* - Megindító gesztus Nagyuramtól. Igazán. ~Megindító... leginkább a Meredély felé indító.~ Ám a történések most a Kereskedőház és a Vashegy számára is figyelmet és lépéseket kívánnak. A Nagyasszony visszatérte bizonyára nem kis esemény a thargok számára. De őszintén meghatott az ajánlatod, Méltóságos Úr. *Ahelyett, hogy hozzá fűzné, hogy esetleg egy más alkalommal elfogadná a meghívást, lép egyet Habrertus felé és térdre ereszkedve megcsókolja a Kancellár jobbját.* - Köszönöm. *Eztán hamar fel is pattan, lesimítja a ruháját és némi zavarral köszörüli meg a torkát.* - Hagylak uram, öltözködni *mondja és ki is hátrál.
Amikor a komolyabb felszereléssel felvértezett társakkal kiegészült városőr csapat visszaérkezik és közlik a tényállást, nem tudja, hogy ez most jó vagy inkább rossz fordulat a számukra. Mindenesetre amikor meglátja a tharg Úrnőt a szerény és méretben sem igazán passzoló férfiruhákban, kis híján megáll benne az ütő. Értetlenül pislog Nawanthitire, aztán Aztyanra is, de inkább nem szól. Csendben és diszkréten azért közli az intézővel, hogy udvariasan visszautasította a Kancellár ajánlatát és hozzáteszi, hogy természetesen igyekezett mindezt a lehető legnyájasabban tenni, hogy ne vegye rossz néven.
Talán Habrertus uramnál működhetett ez a dolog, de a halálból visszatért Úrnő vonásairól Yeza már nem sok jót vél kiolvasni, ami azért aggasztja.*
//(Habrertus, Lea,) AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Yeza igyekszik mindenben úgy eljárni, hogy flottul menjenek a dolgok és amennyire csak lehet, kiköszörüljék a csorbát. A szerzett ruhákat, úgy tűnik, az intéző is megfelelőnek értékeli, ami már egy nagy követ gördít le a vörös mellkasáról. Bólint az utasításra és sietve indul az öltözékkel a Kancellár szobája felé. Biztos benne, hogy Nawa majd megfelelően tájékoztatja Aztyant a fejvadász ügyében. Indul... indulna, de az intéző még pár mondat erejéig megtorpantja. Az a pár mondat pedig a legördült kő helyére finoman elhelyez néhány hegynyi súlyt Yezára. Mondjuk úgy, hogy legalábbis egy Vashegynyit. Arra, hogy a heges arcú kijelenti, itt van rá szüksége, váratlanul éri. Biztosra vette volna, hogy elvárják tőle az áldozatot, ha már bőven része volt a dolgok kellemetlen alakulásában. Nem szokta meg, hogy dönthet. Tulajdonképpen egy kicsit frusztrálja is a dolog. Mi van, ha mindezzel csupán próbára teszik? ~De akkor Aztyan miért mondta volna, hogy itt van rám szüksége?~
Egyelőre csak bólint, aztán iramodik is fürgén az emeletre, hogy mielőbb átadhassa a ruhákat. llendően kopogtat, s csak a bebocsátó engedély után lép Habrertus szobájába. Átnyújtja a holmikat, a finom anyagból készült nemesi nadrágot és inget és természetesen a meleg prémköpenyt is. A kedvező fogadtatásra csak szerényen lesüti a szemét. Csak a "Mivel tartozom?" kérdésre kapja tekintetét újból a Kancellárra. Már-már ijedt tiltakozással emeli kezeit és csak lassan oldódik a zavara a dolog kapcsán.*
- Semmivel! Semmivel nem tartozik a Méltóságos Úr. Ez a legkevesebb, amivel kiengesztelhetem a történtek után.
*A kacska pukedli után szándéka szerint gyorsan távozóra fogná, mielőtt a nagyjából elsimított tényezők közé tenyerelne valamivel. Nincs olyan szerencséje, hogy ezt megtehesse.*
- Szó sincs róla *fordul vissza a neheztelés vádját hallva.* - Az egész csak szerencsétlen félreértés volt. Nagyuram pedig már bizonyította jó szándékát azzal a nagylelkű türelemmel, mellyel e méltatlan helyzetet viselte. *Yeza ha tehetné inkább lerágná a nyelvét, de most kénytelen a lehető legnyájasabb énjét elővenni, hogy legalábbis ne rontson a dolgokon.* - Kegyelmes Uram valóban az egyik legkiválóbb férfiú Lanawinon, ahogy híre tartja. A figyelmessége irányomban igazán érdemtelen és megindító kegy. *Szemlesütve gyűrögeti a ruhája szegélyét, ami akár kacérkodás is lehetne, de ezúttal kivételesen egyáltalán nem akaratlagos.* - Aztyan Úr említette a meghívást, amit Kegyelmed felajánlott. *Nyel egy nagyot.* - Megindító gesztus Nagyuramtól. Igazán. ~Megindító... leginkább a Meredély felé indító.~ Ám a történések most a Kereskedőház és a Vashegy számára is figyelmet és lépéseket kívánnak. A Nagyasszony visszatérte bizonyára nem kis esemény a thargok számára. De őszintén meghatott az ajánlatod, Méltóságos Úr. *Ahelyett, hogy hozzá fűzné, hogy esetleg egy más alkalommal elfogadná a meghívást, lép egyet Habrertus felé és térdre ereszkedve megcsókolja a Kancellár jobbját.* - Köszönöm. *Eztán hamar fel is pattan, lesimítja a ruháját és némi zavarral köszörüli meg a torkát.* - Hagylak uram, öltözködni *mondja és ki is hátrál.
Amikor a komolyabb felszereléssel felvértezett társakkal kiegészült városőr csapat visszaérkezik és közlik a tényállást, nem tudja, hogy ez most jó vagy inkább rossz fordulat a számukra. Mindenesetre amikor meglátja a tharg Úrnőt a szerény és méretben sem igazán passzoló férfiruhákban, kis híján megáll benne az ütő. Értetlenül pislog Nawanthitire, aztán Aztyanra is, de inkább nem szól. Csendben és diszkréten azért közli az intézővel, hogy udvariasan visszautasította a Kancellár ajánlatát és hozzáteszi, hogy természetesen igyekezett mindezt a lehető legnyájasabban tenni, hogy ne vegye rossz néven.
Talán Habrertus uramnál működhetett ez a dolog, de a halálból visszatért Úrnő vonásairól Yeza már nem sok jót vél kiolvasni, ami azért aggasztja.*
2231. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-25 08:10:48
Üzenet elküldve: 2022-02-25 08:10:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
* Meglepi ez a hirtelen jött önérzet, újból megmosolyogja a leányzót. *
- El is hiszem.
* Komolyan is gondolja, mert elég csinoska, a maga apró módján. Elég szépen kereshetne is a külsejével az ő szakmájában. Bizonyára ezért járnak hozzájuk ritkán gnómok és törpök, mert nem találnak magukhoz méretben passzoló kurtizánt. *
- Valóban? És mit keresett a Sellőházban egy magadfajta takaros pultosleány?
~ Vagy egyedi ízléssel van megáldva, vagy tévedésből. ~
- Nem kellene mindenféle gyanús alakkal mászkálnod. Ha elve gyanús volt, minek mentél vele?
* Persze, nem az ő dolga. De még a jelenlegi friss kapcsolatuk után is előtör belőle a védelmező gondolat, hogy ez az apró, naiv lélek, mindenféle jöttmenttel barangol a kikötő környékén. *
- Bár természetesen, nem az én dolgom. * Azért ezt hozzáteszi, nem akarja, hogy úgy érezzék, beleüti az orrát más ügyleteibe. *
~ Lehet a szeretője. Bár őt, nyilván nem így nevezné. ~
* Kaján vigyor terül szét az arcán a bősz magyarázkodásra. Nem tudja pontosan mennyi idős, de úgy beszél a dolgokról, mint egy suhanc szűz leány. Nem is érti, hogy lehet pultos egy ilyen ártatlan gnóm, egy ex-bordélyház helyén. *
- Ó, akkor bizonyára tééényleg disznólkodtak. Nos, nekünk ott ezért fizetnek, szóval gondolj rá inkább csak úgy, mint a te munkádra. Kiszolgálás, ennyi az egész.
* Nem akarja nagyon ugratni, csak egy egészen kicsikét. *
- Hát persze. Az összes férfi szoknyapecér. Csak azt akarja, de lehetőleg ingyen. Ch.
* Vissza is tér a korábbi rosszkedve. *
- Bármelyik jó, amelyik kéznél van. * Legyint, neki aztán mindegy, csak kellemes meleg legyen. Meg is köszöni és aprót kortyol bele, hogy lássa mennyire forró. *
- Akkor végül is nincs rossz sorod itt. Mondhatni, bizonyos keretek között a magad ura vagy. * Ez már róla nem mondható el, de hát ez van. * A tisztelet az jó. Ki felel a balhés vendégekért? Mert, meg ne bántódj, de elég aprócska vagy egy ilyen feladathoz.
* Nehezen tudja elképzelni, hogy egymaga kihajít innen egy bajkeverőt. *
// A kiábrándulás kórisméje //
* Meglepi ez a hirtelen jött önérzet, újból megmosolyogja a leányzót. *
- El is hiszem.
* Komolyan is gondolja, mert elég csinoska, a maga apró módján. Elég szépen kereshetne is a külsejével az ő szakmájában. Bizonyára ezért járnak hozzájuk ritkán gnómok és törpök, mert nem találnak magukhoz méretben passzoló kurtizánt. *
- Valóban? És mit keresett a Sellőházban egy magadfajta takaros pultosleány?
~ Vagy egyedi ízléssel van megáldva, vagy tévedésből. ~
- Nem kellene mindenféle gyanús alakkal mászkálnod. Ha elve gyanús volt, minek mentél vele?
* Persze, nem az ő dolga. De még a jelenlegi friss kapcsolatuk után is előtör belőle a védelmező gondolat, hogy ez az apró, naiv lélek, mindenféle jöttmenttel barangol a kikötő környékén. *
- Bár természetesen, nem az én dolgom. * Azért ezt hozzáteszi, nem akarja, hogy úgy érezzék, beleüti az orrát más ügyleteibe. *
~ Lehet a szeretője. Bár őt, nyilván nem így nevezné. ~
* Kaján vigyor terül szét az arcán a bősz magyarázkodásra. Nem tudja pontosan mennyi idős, de úgy beszél a dolgokról, mint egy suhanc szűz leány. Nem is érti, hogy lehet pultos egy ilyen ártatlan gnóm, egy ex-bordélyház helyén. *
- Ó, akkor bizonyára tééényleg disznólkodtak. Nos, nekünk ott ezért fizetnek, szóval gondolj rá inkább csak úgy, mint a te munkádra. Kiszolgálás, ennyi az egész.
* Nem akarja nagyon ugratni, csak egy egészen kicsikét. *
- Hát persze. Az összes férfi szoknyapecér. Csak azt akarja, de lehetőleg ingyen. Ch.
* Vissza is tér a korábbi rosszkedve. *
- Bármelyik jó, amelyik kéznél van. * Legyint, neki aztán mindegy, csak kellemes meleg legyen. Meg is köszöni és aprót kortyol bele, hogy lássa mennyire forró. *
- Akkor végül is nincs rossz sorod itt. Mondhatni, bizonyos keretek között a magad ura vagy. * Ez már róla nem mondható el, de hát ez van. * A tisztelet az jó. Ki felel a balhés vendégekért? Mert, meg ne bántódj, de elég aprócska vagy egy ilyen feladathoz.
* Nehezen tudja elképzelni, hogy egymaga kihajít innen egy bajkeverőt. *
2230. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 20:01:44
Üzenet elküldve: 2022-02-24 20:01:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
// Most viszik... //
// AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Amikor az emeletről lejőve Aztyannál jelentkezik, Yeza is befut a kancellár új ruhájával. Azért az öregúr tud élni: először egy gáláns kaland Ninreya kisasszonnyal, utána körbeudvarolja a vörös meg Nawanthiri, rummal és a báró saját borával itatják, most meg ajándékba kap egy pazar öltözéket! Ha könyvet írna az önérvényesítés művészetéről, vinnék, mint a cukrot - különösen, ha maga illusztrálja!
A kolléganője Sulimra vonatkozó kérdésére Nawanthiri a nyitott tenyerét megbillegtetve nemet int, és a bejáratnál posztoló városőrre pillant. Arra a beszámolóra nem volt még idő, és jobb volna csendesebb helyre vinni.
Legalábbis úgy tűnik, míg újabb, ezúttal már nehézvértes katonák nem érkeznek, élükön egy századossal. Lea épp, hogy fel tud öltözni - szegényre még a kocsis gúnyája is rövid - és már vezetik a városi tanács elé. A szerzetes kifejezéstelen arccal nézi végig a jelenetet. Valamelyest kiszellőzhetett a feje, amíg az istállóban járt, és talán az is segít, hogy a dolgok abba az irányba indulnak, amerre szerinte kéne.
Megvárja, amíg minden fegyveres elvonul, és ha a jó kancellár velük tart, akkor az ő távozását is. Ha pedig Habrertus uram marad, akkor gondja van rá, hogy a szavait Aztyanon kívül senki más ne hallja meg.*
- Sulim feltámadt, és le akar számolni veled, Yezával meg velem. Akkor jött elő a pincéből, amikor ez a Leandana Thargodar besétált az ivóba. Meztelen volt ő is, és ugyanúgy tele tetoválásokkal. Nem tudtuk volna elkapni idebenn, ezért futni hagytuk. *amióta megszólalt, most pislog először* Ha megpróbáltuk volna üldözni, magunkra vonjuk a városőröket. *lélegzetvételnyi szünet* A thargok látták az egészet. Sulim nem mondott neveket, de könnyen kitalálhatták, kiken akar bosszút állni a halála miatt. *alig észrevehetően elhúzza a száját* Leandana asszony célozgatott is rá a tizedesnél, csak Frincset nem érdekelte. Mi meg Yezával másra tereltük a figyelmet. *itt egyelőre elhallgat, hogy a főnöke megemészthesse a híreket. Tudja, hogy a helyzet komoly, aggodalom mégsem látszik rajta. Inkább várakozás, hogy mi a következő lépés.*
// AAA, Nawanthiri, Yeza //
*Amikor az emeletről lejőve Aztyannál jelentkezik, Yeza is befut a kancellár új ruhájával. Azért az öregúr tud élni: először egy gáláns kaland Ninreya kisasszonnyal, utána körbeudvarolja a vörös meg Nawanthiri, rummal és a báró saját borával itatják, most meg ajándékba kap egy pazar öltözéket! Ha könyvet írna az önérvényesítés művészetéről, vinnék, mint a cukrot - különösen, ha maga illusztrálja!
A kolléganője Sulimra vonatkozó kérdésére Nawanthiri a nyitott tenyerét megbillegtetve nemet int, és a bejáratnál posztoló városőrre pillant. Arra a beszámolóra nem volt még idő, és jobb volna csendesebb helyre vinni.
Legalábbis úgy tűnik, míg újabb, ezúttal már nehézvértes katonák nem érkeznek, élükön egy századossal. Lea épp, hogy fel tud öltözni - szegényre még a kocsis gúnyája is rövid - és már vezetik a városi tanács elé. A szerzetes kifejezéstelen arccal nézi végig a jelenetet. Valamelyest kiszellőzhetett a feje, amíg az istállóban járt, és talán az is segít, hogy a dolgok abba az irányba indulnak, amerre szerinte kéne.
Megvárja, amíg minden fegyveres elvonul, és ha a jó kancellár velük tart, akkor az ő távozását is. Ha pedig Habrertus uram marad, akkor gondja van rá, hogy a szavait Aztyanon kívül senki más ne hallja meg.*
- Sulim feltámadt, és le akar számolni veled, Yezával meg velem. Akkor jött elő a pincéből, amikor ez a Leandana Thargodar besétált az ivóba. Meztelen volt ő is, és ugyanúgy tele tetoválásokkal. Nem tudtuk volna elkapni idebenn, ezért futni hagytuk. *amióta megszólalt, most pislog először* Ha megpróbáltuk volna üldözni, magunkra vonjuk a városőröket. *lélegzetvételnyi szünet* A thargok látták az egészet. Sulim nem mondott neveket, de könnyen kitalálhatták, kiken akar bosszút állni a halála miatt. *alig észrevehetően elhúzza a száját* Leandana asszony célozgatott is rá a tizedesnél, csak Frincset nem érdekelte. Mi meg Yezával másra tereltük a figyelmet. *itt egyelőre elhallgat, hogy a főnöke megemészthesse a híreket. Tudja, hogy a helyzet komoly, aggodalom mégsem látszik rajta. Inkább várakozás, hogy mi a következő lépés.*
2229. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 13:48:33
Üzenet elküldve: 2022-02-24 13:48:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
*Hirtelen meglepi hogy a csinos hölgyemény bókol a szemeinek, így csak legyint.*
-Áh… hagyjad, tudom én, még így is én vagyok a környék legkapósabb gnómja. *Mert most nem mondhatja igazán azt, hogy a fogadó legszebb lánya, mert ott már érezné ő is, hogy kilóg a lóláb, de talán még ennyi belefér. Meg az, hogy ő tudja mennyire megnézik itt, főleg, mikor frissen mosott kötényben szedi le a használt söröskorsókat az asztalokról. Miután pedig a nő ismét meglepi egy kósza pillanatban, mikor több korty tej is tartózkodik éppen a pofázmányában, ami később meg is tekinthető a környéken szétszóródva, Astreeah valami törlőt kér, hogy ő is felitathassa. Körbe néz és felkap a pult alól egy viszonylag tiszta konyharuhát, talán még mosott szaga is van, nem igazán használták ezelőtt.*
-Tessék. *Átnyújtja miután ő már kész. Miután a nő is végzett egy fancsali és visszafogott mosoly jelenik meg az arcán, látva hogy a kontúrok elmosódtak kicsit az arcán, de nem szól róla. Ám még mielőtt kiteljesedhetne a titkolózás elhangzik a másik szájából egy ismerős elnevezés.*
-Sellőház? OOOOO…ooooo… oott voltam már! A kikötőben van. *Szinte már rugózik is a lábaival, mikor hirtelen nem jönnek a szavak a szájából.*
-Neee..nem mennék amúgy oda, mert piszok drága helye, de egy gyanús alak ott akart vacsorázni, aztán már ha ott voltunk ott is aludtunk. De már a kezdetektől gyanús volt nekem az a szobalány… túl lengén öltözött. *Emlékezik vissza, nyilván utólag már könnyű okosnak lenni.*
-Aztán meg… *Vörösödik előre bele a mondandójába.*
-Ott… disznólkodtak a dézsában, míg én fürödtem. Tudom ám! Egyiken se volt ruha, az hóótzihher! *Bár látni nem látta de a hangok árulkodók voltak.*
-Aztán már csak éjszaka jött vissza… hülyeségekkel lehet szédíteni, de az tuti, hogy többet neki se hiszek. Botos szoknyapecér! *Szinte már valós felháborodást mutat, ha itt lenne az a férfi lehet még rá is ugrana és a padlón fojtogatná.*
-Milyen tea legyen? *Zökkenti ki a felfutó méregből a kérés, miközben elteszi az aranyakat, majd leszűri neki a kért italt és elé teszi még melegen, természetesen csak konyharuhával fogja.*
-Erre van arany, annak jobban örülnék, ha enyém is lenne a fogadó, de nem az. Viszont kapok fizetést és akkor eszek, amikor akarok, arról nem is szólva, hogy engem itt tisztelnek. *Von vállat, a "tisztelnek" szónál pedig erőteljes orrvakarásba kezd, fene tudja miért viszket az pont most?*
// A kiábrándulás kórisméje //
*Hirtelen meglepi hogy a csinos hölgyemény bókol a szemeinek, így csak legyint.*
-Áh… hagyjad, tudom én, még így is én vagyok a környék legkapósabb gnómja. *Mert most nem mondhatja igazán azt, hogy a fogadó legszebb lánya, mert ott már érezné ő is, hogy kilóg a lóláb, de talán még ennyi belefér. Meg az, hogy ő tudja mennyire megnézik itt, főleg, mikor frissen mosott kötényben szedi le a használt söröskorsókat az asztalokról. Miután pedig a nő ismét meglepi egy kósza pillanatban, mikor több korty tej is tartózkodik éppen a pofázmányában, ami később meg is tekinthető a környéken szétszóródva, Astreeah valami törlőt kér, hogy ő is felitathassa. Körbe néz és felkap a pult alól egy viszonylag tiszta konyharuhát, talán még mosott szaga is van, nem igazán használták ezelőtt.*
-Tessék. *Átnyújtja miután ő már kész. Miután a nő is végzett egy fancsali és visszafogott mosoly jelenik meg az arcán, látva hogy a kontúrok elmosódtak kicsit az arcán, de nem szól róla. Ám még mielőtt kiteljesedhetne a titkolózás elhangzik a másik szájából egy ismerős elnevezés.*
-Sellőház? OOOOO…ooooo… oott voltam már! A kikötőben van. *Szinte már rugózik is a lábaival, mikor hirtelen nem jönnek a szavak a szájából.*
-Neee..nem mennék amúgy oda, mert piszok drága helye, de egy gyanús alak ott akart vacsorázni, aztán már ha ott voltunk ott is aludtunk. De már a kezdetektől gyanús volt nekem az a szobalány… túl lengén öltözött. *Emlékezik vissza, nyilván utólag már könnyű okosnak lenni.*
-Aztán meg… *Vörösödik előre bele a mondandójába.*
-Ott… disznólkodtak a dézsában, míg én fürödtem. Tudom ám! Egyiken se volt ruha, az hóótzihher! *Bár látni nem látta de a hangok árulkodók voltak.*
-Aztán már csak éjszaka jött vissza… hülyeségekkel lehet szédíteni, de az tuti, hogy többet neki se hiszek. Botos szoknyapecér! *Szinte már valós felháborodást mutat, ha itt lenne az a férfi lehet még rá is ugrana és a padlón fojtogatná.*
-Milyen tea legyen? *Zökkenti ki a felfutó méregből a kérés, miközben elteszi az aranyakat, majd leszűri neki a kért italt és elé teszi még melegen, természetesen csak konyharuhával fogja.*
-Erre van arany, annak jobban örülnék, ha enyém is lenne a fogadó, de nem az. Viszont kapok fizetést és akkor eszek, amikor akarok, arról nem is szólva, hogy engem itt tisztelnek. *Von vállat, a "tisztelnek" szónál pedig erőteljes orrvakarásba kezd, fene tudja miért viszket az pont most?*
2228. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 10:58:07
Üzenet elküldve: 2022-02-24 10:58:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Küldetés //
// Most viszik... //
// Habrertus, Lea, AAA, Limmen, Nawanthiri //
* Az intéző szavaira csak könnyedén bólint, majd azonnal elindul lakrésze felé. Göcsörtösen és megrökönyödve indul fel a lépcsőn, már eléggé elfáradt a nap folyamán, de még mindig igényt tartanak szolgálatára. Amire csak morgolódni tud magában, de figyelmét hamar másra irányítja, új városőrök érkeznek a fogadóba, akik már ténylegesen látványosabb felszereléssel rendelkeznek mint elődeik . ~ Ezek már igazi városőrök. ~ Röffent fel kuncogva, és utána már inkább párbajra hívná az összeset, a pihenés és a megérdemelt kis kikapcsolódás helyett. ~ Végre megszabadulunk azoktól. ~ Elégedettség ül ki a vödör alatt, de utána tovább indul szobája felé, kulcsát zárba téve be is nyit a szobába. A legtöbben azt gondolnák, hogy egy szobában van nővérével, de még külön szobát is kaptak. Kellemes és kényelmesnek tűnik a környezet, de neki igazából egy fegyver és egy páncéltartó állvány sem ártana. A régi felszerelését gyorsan lerakja, majd neki is lát a tisztításának. ~ Csak nem tehetem le koszosan! ~ Mosollyal az arcán tisztogatja páncélját és régi fegyverzetét. Az új felszerelését is levéve, ugyan arra a sorsra kárhoztatja, mint régi eszközeit. Egy kicsit le is dől az ágyra, hogy elmélkedjen a forgatagon, de utána gyorsan az ágya mellett lévő vízzel testét lemossa. A továbbiakban, csak pihen a fáradalmak miatt, nem foglalkozik senkivel és semmivel, hosszú ideig csak heverészik, hogy a nehéz új páncél súlyát kipihenhesse. Gondolatok nem nagyon jutnak eszébe, szimplán csak pihenteti testét, és addig is nem is nagyon erőlteti az elmélkedés legkisebb szikráját sem. Egy fél óra fekvés után, ismét elkezdi magára ölteni a nehéz páncélzatot, és azután azonnal kilép az ajtón, sisakját felvéve a korlátra könyökölve néz ki a fejéből, figyelve a további eseményeket. *
// Most viszik... //
// Habrertus, Lea, AAA, Limmen, Nawanthiri //
* Az intéző szavaira csak könnyedén bólint, majd azonnal elindul lakrésze felé. Göcsörtösen és megrökönyödve indul fel a lépcsőn, már eléggé elfáradt a nap folyamán, de még mindig igényt tartanak szolgálatára. Amire csak morgolódni tud magában, de figyelmét hamar másra irányítja, új városőrök érkeznek a fogadóba, akik már ténylegesen látványosabb felszereléssel rendelkeznek mint elődeik . ~ Ezek már igazi városőrök. ~ Röffent fel kuncogva, és utána már inkább párbajra hívná az összeset, a pihenés és a megérdemelt kis kikapcsolódás helyett. ~ Végre megszabadulunk azoktól. ~ Elégedettség ül ki a vödör alatt, de utána tovább indul szobája felé, kulcsát zárba téve be is nyit a szobába. A legtöbben azt gondolnák, hogy egy szobában van nővérével, de még külön szobát is kaptak. Kellemes és kényelmesnek tűnik a környezet, de neki igazából egy fegyver és egy páncéltartó állvány sem ártana. A régi felszerelését gyorsan lerakja, majd neki is lát a tisztításának. ~ Csak nem tehetem le koszosan! ~ Mosollyal az arcán tisztogatja páncélját és régi fegyverzetét. Az új felszerelését is levéve, ugyan arra a sorsra kárhoztatja, mint régi eszközeit. Egy kicsit le is dől az ágyra, hogy elmélkedjen a forgatagon, de utána gyorsan az ágya mellett lévő vízzel testét lemossa. A továbbiakban, csak pihen a fáradalmak miatt, nem foglalkozik senkivel és semmivel, hosszú ideig csak heverészik, hogy a nehéz új páncél súlyát kipihenhesse. Gondolatok nem nagyon jutnak eszébe, szimplán csak pihenteti testét, és addig is nem is nagyon erőlteti az elmélkedés legkisebb szikráját sem. Egy fél óra fekvés után, ismét elkezdi magára ölteni a nehéz páncélzatot, és azután azonnal kilép az ajtón, sisakját felvéve a korlátra könyökölve néz ki a fejéből, figyelve a további eseményeket. *
2227. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 10:05:44
Üzenet elküldve: 2022-02-24 10:05:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
- Nos, hát köszönöm. ~ Azt hiszem…? ~ De a tiéddel sincs semmi baj, szép nagy szemeid vannak.
* A kölcsönös bókolás megvolt. A feles kellemesen melegíti a torkát. Csak az a baj, hogy kap mellé egy kis tejet is. *
~ Már csak ez hiányzott. ~
* Úgy tűnik Xavy nagy lángon éli az életét, mert minden reakciója valahogy sokszorosa egy átlag emberének. *
~ Vagy csak ennyire naiv. De hogy lehet egy pultos ennyire naiv? ~
* Lemondó sóhajjal, törli ki a szeméből a tejet. *
- Kérhetnék egy törlőkendőt vagy valamit?
* Ha kézhez kapja, akkor megkísérli kidörgölni a maradék cuccot. Valószínűleg a festéket is elmázolja magán egy kissé. Ha megvan nagyjából a művelettel, akkor leteszi a rongyot a pultra és a legkisebb zavar nélkül válaszol. *
- Úgy van, az vagyok. * De legalább az egyik szebb elnevezését használta. * A Sellőházban dolgozom, bizonyára hallottál már róla.
* Hall néhány nagy igazságot is a csöpp szájából. *
- Valószínűleg pont ezen áldásos hatása miatt issza az emberiség olyan nagy hévvel. * Emeli fel az üres pohárkáját. *
- Kérhetnék egy csésze teát? * A pultra csúsztat 4 aranyat. Hűvös is az este, nem is akar az említett állapotba kerülni ma, szóval jól fog esni neki egy Tea.*
- Köszönöm. Azért elég szép forgalmat bonyolítasz le, pont ennek a méregnek köszönhetően. * Feleli vidáman. * Ráadásul az én munkámat is megkönnyíti. A részeg férfiak könnyebben nyitják ki az erszényüket.
// A kiábrándulás kórisméje //
- Nos, hát köszönöm. ~ Azt hiszem…? ~ De a tiéddel sincs semmi baj, szép nagy szemeid vannak.
* A kölcsönös bókolás megvolt. A feles kellemesen melegíti a torkát. Csak az a baj, hogy kap mellé egy kis tejet is. *
~ Már csak ez hiányzott. ~
* Úgy tűnik Xavy nagy lángon éli az életét, mert minden reakciója valahogy sokszorosa egy átlag emberének. *
~ Vagy csak ennyire naiv. De hogy lehet egy pultos ennyire naiv? ~
* Lemondó sóhajjal, törli ki a szeméből a tejet. *
- Kérhetnék egy törlőkendőt vagy valamit?
* Ha kézhez kapja, akkor megkísérli kidörgölni a maradék cuccot. Valószínűleg a festéket is elmázolja magán egy kissé. Ha megvan nagyjából a művelettel, akkor leteszi a rongyot a pultra és a legkisebb zavar nélkül válaszol. *
- Úgy van, az vagyok. * De legalább az egyik szebb elnevezését használta. * A Sellőházban dolgozom, bizonyára hallottál már róla.
* Hall néhány nagy igazságot is a csöpp szájából. *
- Valószínűleg pont ezen áldásos hatása miatt issza az emberiség olyan nagy hévvel. * Emeli fel az üres pohárkáját. *
- Kérhetnék egy csésze teát? * A pultra csúsztat 4 aranyat. Hűvös is az este, nem is akar az említett állapotba kerülni ma, szóval jól fog esni neki egy Tea.*
- Köszönöm. Azért elég szép forgalmat bonyolítasz le, pont ennek a méregnek köszönhetően. * Feleli vidáman. * Ráadásul az én munkámat is megkönnyíti. A részeg férfiak könnyebben nyitják ki az erszényüket.
2226. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 09:43:02
Üzenet elküldve: 2022-02-24 09:43:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
*Végül elül minden, az ijedtség és az izgatottság is, ami a különleges helyzet okán állt fenn. Ám mikor a nő odahajol és közli, hogy egy másiktól vette el, egyértelműen látszik rajta, hogy lepergett a szeme előtt az egész. Megnyúlik a szája, nem igazán nézte volna ki a csinoskából, hogy ilyen koszos munkát vállal. ~Aztán hogy tette vissza, hogy használni is tudj? ~ Több kérdés is felmerül benne a dologgal kapcsolatosan, már tenné is fel a nőnek őket, mikor gyorsan hozzáteszi, hogy valójában így született.*
-Oh..ah… értem. Ezek szerint nekem is válogathatott volna ilyet az anyukám. Elég béna volt, hogy nem sikerült neki, mert egy nagyon menőnek néz ki. *Teszi hozzá bosszankodva, nem elég, hogy ilyen kicsire sikeredett magasság szempontjából még csak más színű szemei sincsenek. Majd elővezeti a saját italát és tölt a nőnek is, majd összekoccolják őket, némi bemutatkozás közepette. Meg is jegyzi egyelőre az Astreeah nevet, majd belekortyol a pohárba, amikor is érkezik a többi is, a szajhára vissza is köpi egy részét a pohárba a fehér lötyinek. Le is rakja a poharat majd megtörli a száját a köténye csücskébe.*
-Miicsoooda… akkor… akkor… *Néz félre egy pillanatra, mint aki azt ellenőrzi, hogy nem-e hallgatják ki őket.*
-Akkor te kurtizán vagy? *Néz nagyokat pislogva, már hallotta ezt a szót másoktól is, nagyjából sejti is, hogy mit takar. Izgatottság is csillog a szemeiben, mert eddig még csak akkor látott ilyet, mikor az a lapulevél pecér a Sellőbe hurcolta. Akkor még igen gyanútlanul be is sétált.*
-Tiszta méreg az egész, csak fetreng tőle a földön az ember… meg butul. A sok hülye meg még vissza is jár érte. *Néz el az asztalok irányába.*
-Ittam már… *Legyint, azt persze nem említi, hogy az ivóversenyen beborult az asztal alá és lehányta a másik csizmáját.*
// A kiábrándulás kórisméje //
*Végül elül minden, az ijedtség és az izgatottság is, ami a különleges helyzet okán állt fenn. Ám mikor a nő odahajol és közli, hogy egy másiktól vette el, egyértelműen látszik rajta, hogy lepergett a szeme előtt az egész. Megnyúlik a szája, nem igazán nézte volna ki a csinoskából, hogy ilyen koszos munkát vállal. ~Aztán hogy tette vissza, hogy használni is tudj? ~ Több kérdés is felmerül benne a dologgal kapcsolatosan, már tenné is fel a nőnek őket, mikor gyorsan hozzáteszi, hogy valójában így született.*
-Oh..ah… értem. Ezek szerint nekem is válogathatott volna ilyet az anyukám. Elég béna volt, hogy nem sikerült neki, mert egy nagyon menőnek néz ki. *Teszi hozzá bosszankodva, nem elég, hogy ilyen kicsire sikeredett magasság szempontjából még csak más színű szemei sincsenek. Majd elővezeti a saját italát és tölt a nőnek is, majd összekoccolják őket, némi bemutatkozás közepette. Meg is jegyzi egyelőre az Astreeah nevet, majd belekortyol a pohárba, amikor is érkezik a többi is, a szajhára vissza is köpi egy részét a pohárba a fehér lötyinek. Le is rakja a poharat majd megtörli a száját a köténye csücskébe.*
-Miicsoooda… akkor… akkor… *Néz félre egy pillanatra, mint aki azt ellenőrzi, hogy nem-e hallgatják ki őket.*
-Akkor te kurtizán vagy? *Néz nagyokat pislogva, már hallotta ezt a szót másoktól is, nagyjából sejti is, hogy mit takar. Izgatottság is csillog a szemeiben, mert eddig még csak akkor látott ilyet, mikor az a lapulevél pecér a Sellőbe hurcolta. Akkor még igen gyanútlanul be is sétált.*
-Tiszta méreg az egész, csak fetreng tőle a földön az ember… meg butul. A sok hülye meg még vissza is jár érte. *Néz el az asztalok irányába.*
-Ittam már… *Legyint, azt persze nem említi, hogy az ivóversenyen beborult az asztal alá és lehányta a másik csizmáját.*
2225. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 09:30:02
Üzenet elküldve: 2022-02-24 09:30:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az üzlet az üzlet //
*Élvezi a rövid, kiérdemelt szusszanást a szerény ágyán, miközben May levelét olvasgatja. 480 aranyért kell italt vennie. Nem nagy tétel, komolyabbra számított, de nem panaszkodik, hiszen legalább nem neki kell sokat cipekedni. Ki tudja, odahaza hogyan mennek a dolgok, lehet otthon js tudott valami üzletet kötni a főnök, így nem kell teljes egészében a kereskedő házra támaszkodnia. Már csupán egyetlen dolga van, Merchenre várni, s végleg letudni ezt az utazást. Az pedig, hogy a tündér mikor tér vissza privát ügyleteiből, egyelőre titok, de azért az elf reméli, hogy nem túl későn esik vissza. Szeretne emberi időben visszalovagolni a kikötőbe.*
*Élvezi a rövid, kiérdemelt szusszanást a szerény ágyán, miközben May levelét olvasgatja. 480 aranyért kell italt vennie. Nem nagy tétel, komolyabbra számított, de nem panaszkodik, hiszen legalább nem neki kell sokat cipekedni. Ki tudja, odahaza hogyan mennek a dolgok, lehet otthon js tudott valami üzletet kötni a főnök, így nem kell teljes egészében a kereskedő házra támaszkodnia. Már csupán egyetlen dolga van, Merchenre várni, s végleg letudni ezt az utazást. Az pedig, hogy a tündér mikor tér vissza privát ügyleteiből, egyelőre titok, de azért az elf reméli, hogy nem túl későn esik vissza. Szeretne emberi időben visszalovagolni a kikötőbe.*
2224. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 08:57:43
Üzenet elküldve: 2022-02-24 08:57:43
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
* A pultoska roppant bizalmatlanul vizsgálódik, mintha bármikor rávetődhetne egy féreg vagy egyéb csúszómászó. El is neveti magát az arckifejezésén. Kezdeti ijedelme, bosszússága elmúlt, így már képes jót mulatni a dolgon. *
~ Kedvem lenni megpaskolni a feje tetejét. Nagyon cuki. ~
- Igazából egy másik halott nőtől vettem el a fél szemét. * Súgja oda összeesküvő hangon. Aztán átvált hétköznapi hangra, mielőtt újabb pánikot idézne elő a kijelentésével. * Mindig is ilyen volt. Így születtem. * Megvonja a vállát. * Semmi különös csak más a színe.
* Az apróság eltűnik egy pillanatra és az egyik legerősebb itallal, egy pohár tejjel tér vissza, ami újból kuncogásra készteti Astreeah-t. Hálásan elfogadja a felkínált felest. *
- Akkor az egészségünkre! * Összekoccannak. * Üdv, Xavy. Astreeah a nevem. Akik ismernek, úgy hívnak, ahogy akarnak. * Keserűen cinikus mosolyt villant. * Édesem, drágám, szajha, vagy a feleségük nevén.
* Lehúzza a pálinkát és az asztalra csapja a poharat. Várja a reakciót, bár ez a hely is olyasmi intézmény volt nem is olyan régen, ahol gyakran megfordult a magafajta leányzó. *
- Szóval abszolút nem iszol semmi szeszt? Pultos létedre? Vagy pont amiatt? * Ha már itt vannak, akkor akár el is beszélgethetnek, ennyi ijedelem után. *
// A kiábrándulás kórisméje //
* A pultoska roppant bizalmatlanul vizsgálódik, mintha bármikor rávetődhetne egy féreg vagy egyéb csúszómászó. El is neveti magát az arckifejezésén. Kezdeti ijedelme, bosszússága elmúlt, így már képes jót mulatni a dolgon. *
~ Kedvem lenni megpaskolni a feje tetejét. Nagyon cuki. ~
- Igazából egy másik halott nőtől vettem el a fél szemét. * Súgja oda összeesküvő hangon. Aztán átvált hétköznapi hangra, mielőtt újabb pánikot idézne elő a kijelentésével. * Mindig is ilyen volt. Így születtem. * Megvonja a vállát. * Semmi különös csak más a színe.
* Az apróság eltűnik egy pillanatra és az egyik legerősebb itallal, egy pohár tejjel tér vissza, ami újból kuncogásra készteti Astreeah-t. Hálásan elfogadja a felkínált felest. *
- Akkor az egészségünkre! * Összekoccannak. * Üdv, Xavy. Astreeah a nevem. Akik ismernek, úgy hívnak, ahogy akarnak. * Keserűen cinikus mosolyt villant. * Édesem, drágám, szajha, vagy a feleségük nevén.
* Lehúzza a pálinkát és az asztalra csapja a poharat. Várja a reakciót, bár ez a hely is olyasmi intézmény volt nem is olyan régen, ahol gyakran megfordult a magafajta leányzó. *
- Szóval abszolút nem iszol semmi szeszt? Pultos létedre? Vagy pont amiatt? * Ha már itt vannak, akkor akár el is beszélgethetnek, ennyi ijedelem után. *
2223. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-24 08:45:09
Üzenet elküldve: 2022-02-24 08:45:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
*Mikor már éppen a keze ügyébe akad a sokat kutatott villa is, a nő előrébb hajol, hogy ő maga is személyesen meg győződhessen arról, hogy a riadalom oka, nem valós. Ő maga kicsit bizalmatlanul áll az egészhez, mint akit minden sarkon át akarják vágni. Lassan visszacsúsztatja a villát meg a kanalat is a fiókba, majd a pult lapjára támaszkodva közelebb hajol, hogy megnézhesse azokat a felemás szemeket. Először az egyiket bámulja csak meg, aztán átvált a másikra.*
-Hát ilyet még tényleg nem láttam, hogy csinálta? Van rá valami ital? *Alkímiával foglalkozó elme lévén, csak arra tud gondolni, hogy valami itallal változtatott a nő a külsején.*
-Jól van, jól van… nincs pánik naccsága, ezt nem tudtam. *Emeli fel a két tenyerét, bár egy kicsit csalódottnak látszik, hogy nem turkálhat eszközökkel mégse egy élő nő szemében.*
-Ital? Igaza van… *Mászik le a faládákról a pult másik oldalán, besétál a konyhába és egy fél perc múlva egy nagy pohár tejjel tér vissza, majd mászik fel, hogy ismét egy magasaknak tűnjenek a hölggyel. Lecsapja a poharat a pultra, majdnem ki is löttyen a tej, de rutinos csapkodó lévén, ez elmarad. Közben a nőnek is tölt egy újabb kör pálinkát, abból, amit az előbb ivott.*
-Akkor igyunk egyet, ezt meg bocsánat kérésül a félrenézésért. *Tolja a másik elé a feles poharat, majd koccintásra emeli a pohár tejet.*
-Egészségére a naccságának... Xavy vagyok mellesleg, a naccságát hogy hívják azok akik ismerik? *Kérdez akkor már rá, csak hogy ne naccságázzon itt és nyálazza szét a letisztított pultot.*
// A kiábrándulás kórisméje //
*Mikor már éppen a keze ügyébe akad a sokat kutatott villa is, a nő előrébb hajol, hogy ő maga is személyesen meg győződhessen arról, hogy a riadalom oka, nem valós. Ő maga kicsit bizalmatlanul áll az egészhez, mint akit minden sarkon át akarják vágni. Lassan visszacsúsztatja a villát meg a kanalat is a fiókba, majd a pult lapjára támaszkodva közelebb hajol, hogy megnézhesse azokat a felemás szemeket. Először az egyiket bámulja csak meg, aztán átvált a másikra.*
-Hát ilyet még tényleg nem láttam, hogy csinálta? Van rá valami ital? *Alkímiával foglalkozó elme lévén, csak arra tud gondolni, hogy valami itallal változtatott a nő a külsején.*
-Jól van, jól van… nincs pánik naccsága, ezt nem tudtam. *Emeli fel a két tenyerét, bár egy kicsit csalódottnak látszik, hogy nem turkálhat eszközökkel mégse egy élő nő szemében.*
-Ital? Igaza van… *Mászik le a faládákról a pult másik oldalán, besétál a konyhába és egy fél perc múlva egy nagy pohár tejjel tér vissza, majd mászik fel, hogy ismét egy magasaknak tűnjenek a hölggyel. Lecsapja a poharat a pultra, majdnem ki is löttyen a tej, de rutinos csapkodó lévén, ez elmarad. Közben a nőnek is tölt egy újabb kör pálinkát, abból, amit az előbb ivott.*
-Akkor igyunk egyet, ezt meg bocsánat kérésül a félrenézésért. *Tolja a másik elé a feles poharat, majd koccintásra emeli a pohár tejet.*
-Egészségére a naccságának... Xavy vagyok mellesleg, a naccságát hogy hívják azok akik ismerik? *Kérdez akkor már rá, csak hogy ne naccságázzon itt és nyálazza szét a letisztított pultot.*
2222. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-23 14:07:30
Üzenet elküldve: 2022-02-23 14:07:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 137
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
* Mivel a rohanó bogárlábakat, illetve csapkodó szárnyakat nem érzékeli sehol magán, kezd visszatérni a józan esze is. Óvatosan mozdulattal megtapogatja a vörös haját, az arcát, de nem, sehol semmi. Erősödni kezd benne a gyanú hogy a pultos nem teljesen épelméjű. Főleg amikor az ő szemének felnyiszatolását ecsetelgeti közömbösen. *
- Nincs itt semmiféle bogár. Látja?
* Közelebblép és látványosan nagyra mereszti a szemeit, sőt, még jobbra-balra is mozgatja őket, hogy lám, nincs ott semmi. Valószínűleg a felemás színe volt a riadalom oka. *
- Nézze! Egyik szemem zöld, a másik ilyen sárgás. Nincs bogár.
* Egyik kezét a szívére helyezi, szuszog párat, lassan a dobogás is normalizálódik a tenyere alatt. *
- Majdnem halálra ijesztett, ilyet többet ne csináljon.
* Még egy utolsó nagyot sóhajt. Nem hiába, a férfinépek általában különlegesnek és egyedinek találják ezt az eltérést, úgy tűnik a női nemnek más elképzelése van a dologról. *
- Szóval... nyugodjunk meg szépen. Talán a kiasszonyra is ráférne egy ital.
* Mosolyogja el magát, még fejében van az alkohollal kapcsolatos korábbi megjegyzése. *
// A kiábrándulás kórisméje //
* Mivel a rohanó bogárlábakat, illetve csapkodó szárnyakat nem érzékeli sehol magán, kezd visszatérni a józan esze is. Óvatosan mozdulattal megtapogatja a vörös haját, az arcát, de nem, sehol semmi. Erősödni kezd benne a gyanú hogy a pultos nem teljesen épelméjű. Főleg amikor az ő szemének felnyiszatolását ecsetelgeti közömbösen. *
- Nincs itt semmiféle bogár. Látja?
* Közelebblép és látványosan nagyra mereszti a szemeit, sőt, még jobbra-balra is mozgatja őket, hogy lám, nincs ott semmi. Valószínűleg a felemás színe volt a riadalom oka. *
- Nézze! Egyik szemem zöld, a másik ilyen sárgás. Nincs bogár.
* Egyik kezét a szívére helyezi, szuszog párat, lassan a dobogás is normalizálódik a tenyere alatt. *
- Majdnem halálra ijesztett, ilyet többet ne csináljon.
* Még egy utolsó nagyot sóhajt. Nem hiába, a férfinépek általában különlegesnek és egyedinek találják ezt az eltérést, úgy tűnik a női nemnek más elképzelése van a dologról. *
- Szóval... nyugodjunk meg szépen. Talán a kiasszonyra is ráférne egy ital.
* Mosolyogja el magát, még fejében van az alkohollal kapcsolatos korábbi megjegyzése. *
2221. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2022-02-23 13:48:09
Üzenet elküldve: 2022-02-23 13:48:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
// Második szál //
// A kiábrándulás kórisméje //
-Pedig az alkohol… *Itt kicsit halkabbra váltja a hangját, mert hát mégiscsak egy fogadóban dolgozik, ahol elég sok fogy ebből a borzalmas kotyvalékból.*
-Az..rooosssz. *Súgja bizalmasan, hiszen ő már tapasztalta az ivóversenyen, hogy micsoda dolgokat tud produkálni, meg az elf is, akinek a cipőjét sikerült megtisztelnie a fel nem dolgozott itallal. Ezt követően gabalyodnak bele a rémülettől átszőtt szituációba, amint a kezdeti ijedtség elszáll, és a tények eljutnak a hölgyeményhez is, gyorsan cselekvésre hajtja magát és megpróbál megszabadulni a jelzett bogártól. Közben a gnóm bizony előhalássza a kanalat, amit saját bevallása szerint a bogár eltávolítása céljából szeretne használni. Ekkor kapja a szemei elé a kezeit a hisztérikus állapotba került nő, majd elkezd ellenkezni, hogy bizony a kanálra itt semmi szükség és vigye már innen. Mikor látja, hogy miképpen harapózik el a helyzet, a kanalat nagy látványosan elhelyezi a pulton és a két nyitott tenyerét a másik felé mutatja.*
-Nyugodjon meg kérem, pánikra semmi oka, letettem… hát ha nem kanállal, majd villával kipiszkáljuk a szeméből, megértem én… nem mindenki viseltetik ugyan olyan szeretettel a kanalak és a villák irányába… *Motyogja és közben kotorászik megint a fiókban, hogy előkerítsen egy villát.*
-De mondja csak, nem fáj a szeme tőle? *Néz a nőre kérdően, mert az, hogy ő nem érzi, hogy van valami benne, az kicsit furcsa számára.*
-Még ilyet azelőtt nem is láttam, de bizonyosan ki tudom onnan piszkálni, ha ad egy fél percet... vagy kettőt, ha villával meg nem jön ki... sajnos fel kell vágjuk... *Motyogja csak úgy magának, miközben félig merül a fiókban, bár mintha egyre nagyobb lelkesedéssel keresné azokat az eszközöket.*
-Ha otthon lennék...
// A kiábrándulás kórisméje //
-Pedig az alkohol… *Itt kicsit halkabbra váltja a hangját, mert hát mégiscsak egy fogadóban dolgozik, ahol elég sok fogy ebből a borzalmas kotyvalékból.*
-Az..rooosssz. *Súgja bizalmasan, hiszen ő már tapasztalta az ivóversenyen, hogy micsoda dolgokat tud produkálni, meg az elf is, akinek a cipőjét sikerült megtisztelnie a fel nem dolgozott itallal. Ezt követően gabalyodnak bele a rémülettől átszőtt szituációba, amint a kezdeti ijedtség elszáll, és a tények eljutnak a hölgyeményhez is, gyorsan cselekvésre hajtja magát és megpróbál megszabadulni a jelzett bogártól. Közben a gnóm bizony előhalássza a kanalat, amit saját bevallása szerint a bogár eltávolítása céljából szeretne használni. Ekkor kapja a szemei elé a kezeit a hisztérikus állapotba került nő, majd elkezd ellenkezni, hogy bizony a kanálra itt semmi szükség és vigye már innen. Mikor látja, hogy miképpen harapózik el a helyzet, a kanalat nagy látványosan elhelyezi a pulton és a két nyitott tenyerét a másik felé mutatja.*
-Nyugodjon meg kérem, pánikra semmi oka, letettem… hát ha nem kanállal, majd villával kipiszkáljuk a szeméből, megértem én… nem mindenki viseltetik ugyan olyan szeretettel a kanalak és a villák irányába… *Motyogja és közben kotorászik megint a fiókban, hogy előkerítsen egy villát.*
-De mondja csak, nem fáj a szeme tőle? *Néz a nőre kérdően, mert az, hogy ő nem érzi, hogy van valami benne, az kicsit furcsa számára.*
-Még ilyet azelőtt nem is láttam, de bizonyosan ki tudom onnan piszkálni, ha ad egy fél percet... vagy kettőt, ha villával meg nem jön ki... sajnos fel kell vágjuk... *Motyogja csak úgy magának, miközben félig merül a fiókban, bár mintha egyre nagyobb lelkesedéssel keresné azokat az eszközöket.*
-Ha otthon lennék...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659