Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 91 (1801. - 1820. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1820. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-05 11:02:38
Üzenet elküldve: 2021-07-05 11:02:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Tiyril//
*Hubi nem az a kifejezett harcos alkat, talán ezért sem gondol arra, hogy a pultnál zajló csetepaté az asztalukig is elérhet. Kicsit túlzott óvatosságnak vagy éppen hevességnek érzi, hogy Reya a fegyvere után nyúl, bár abban van valami megnyugtató, hogy szükség esetén ő legalább ért a fegyverforgatáshoz.*
- Nos, igen. *bólint miután már a gnóm is csatlakozott hozzájuk* Könnyen meglehet, hogy eddig én forogtam rossz körökben, de úgy hiszem, hogy egy kellemes étkezéshez sokkal inkább illik lantmuzsika, mint fegyvercsörgés és halálhörgés.
*Az Artheniort illető véleményekhez már nem szól hozzá. Feleslegesnek érzi. A másik kettő nem ismerte az igazi Artheniort amit a jó kancellár annyira unikálisnak gondol, hogy aligha tudná lefesteni úgy, hogy átélhető legyen. Ellenben somolyogva pillant fel a hal fölül amikor Reya már becenevet is kieszelt új nevéhez.*
- Hogyne. *fejével a bal vállán ücsörgő madár felé biccent* Ez itt Jágó. Ne kérdezzétek, hogy mit jelent a neve, nem én adtam neki. Ajándékba kaptam a szárnyast, de mintha a név hasonlítana egy kevéssé ismert artheniori drámában, az O'thelo, a mélységiben szereplő cselszövő nevére.
*Mivel ez csak most jutott eszébe először, egy pillanatra megakad és igazán nem szép gondolatokkal emlékezik meg az ajándékozókról. Hiszen mi más lenne ez, mint célzás? Tiyril dicséretét a kancellár figyelmen kívül hagyná, nem úgy Jágó aki kicsit átértelmezi az elhangzott mondatot.*
- Nemes Hubi! Nemes Hubi!
*Az ilyesminek más körülmények között rendkívül örülne, hiszen végre nem csacskaságokat rikácsol a madár, de kitűnő érzékkel sejti meg, hogy mikor mivel próbálhatja meg kínos helyzetbe hozni a gazdáját.*
- Igen, azt mondják a fajtájáról. *válaszol végül* És azt is, hogy kivételesen intelligens madár. Ez utóbbiban kételkednem kell, hiszen - mint látod - néha értelmetlenségeket beszél.
*A felajánlott meghívást pillanatnyi habozás után fogadja el. Ritkán él ilyesmivel, de mivel biztos benne, hogy nem szívjóság okán akarják megvendégelni, kíváncsi a valódi okra.*
- Köszönöm, szinte már jóllaktam. De még egy bor igazán jólesne.
*Ez az a pillanat amikor Reya meglepő tájékozottságról tesz tanúbizonyságot, és Sziritán felől érdeklődik. Persze, iszonyú ami ott történt, de egy poros faluhoz képest igen gyorsan terjednek onnan a hírek.*
- Szóbeszédeket hallottam csak magam is. *bazsalyog a kérdésre* Állítólag gonosztevők ártatlan pórokat mészároltak halomra a thargok nevében. Biztos vagyok benne, hogy a barbárok le fogják mosni magukról ezt, és a Vashegy bölcs és igazságos kancellárja mindent meg fog tenni, hogy a bűnösök elnyerjék jussuk.
*Arra minek térne ki, hogy Yagnar már halott, formás társnőjét pedig pont Hubi nem akarta megbüntetni?*
- Te mit hallottál az esetről, kedvesem?
*Hubi nem az a kifejezett harcos alkat, talán ezért sem gondol arra, hogy a pultnál zajló csetepaté az asztalukig is elérhet. Kicsit túlzott óvatosságnak vagy éppen hevességnek érzi, hogy Reya a fegyvere után nyúl, bár abban van valami megnyugtató, hogy szükség esetén ő legalább ért a fegyverforgatáshoz.*
- Nos, igen. *bólint miután már a gnóm is csatlakozott hozzájuk* Könnyen meglehet, hogy eddig én forogtam rossz körökben, de úgy hiszem, hogy egy kellemes étkezéshez sokkal inkább illik lantmuzsika, mint fegyvercsörgés és halálhörgés.
*Az Artheniort illető véleményekhez már nem szól hozzá. Feleslegesnek érzi. A másik kettő nem ismerte az igazi Artheniort amit a jó kancellár annyira unikálisnak gondol, hogy aligha tudná lefesteni úgy, hogy átélhető legyen. Ellenben somolyogva pillant fel a hal fölül amikor Reya már becenevet is kieszelt új nevéhez.*
- Hogyne. *fejével a bal vállán ücsörgő madár felé biccent* Ez itt Jágó. Ne kérdezzétek, hogy mit jelent a neve, nem én adtam neki. Ajándékba kaptam a szárnyast, de mintha a név hasonlítana egy kevéssé ismert artheniori drámában, az O'thelo, a mélységiben szereplő cselszövő nevére.
*Mivel ez csak most jutott eszébe először, egy pillanatra megakad és igazán nem szép gondolatokkal emlékezik meg az ajándékozókról. Hiszen mi más lenne ez, mint célzás? Tiyril dicséretét a kancellár figyelmen kívül hagyná, nem úgy Jágó aki kicsit átértelmezi az elhangzott mondatot.*
- Nemes Hubi! Nemes Hubi!
*Az ilyesminek más körülmények között rendkívül örülne, hiszen végre nem csacskaságokat rikácsol a madár, de kitűnő érzékkel sejti meg, hogy mikor mivel próbálhatja meg kínos helyzetbe hozni a gazdáját.*
- Igen, azt mondják a fajtájáról. *válaszol végül* És azt is, hogy kivételesen intelligens madár. Ez utóbbiban kételkednem kell, hiszen - mint látod - néha értelmetlenségeket beszél.
*A felajánlott meghívást pillanatnyi habozás után fogadja el. Ritkán él ilyesmivel, de mivel biztos benne, hogy nem szívjóság okán akarják megvendégelni, kíváncsi a valódi okra.*
- Köszönöm, szinte már jóllaktam. De még egy bor igazán jólesne.
*Ez az a pillanat amikor Reya meglepő tájékozottságról tesz tanúbizonyságot, és Sziritán felől érdeklődik. Persze, iszonyú ami ott történt, de egy poros faluhoz képest igen gyorsan terjednek onnan a hírek.*
- Szóbeszédeket hallottam csak magam is. *bazsalyog a kérdésre* Állítólag gonosztevők ártatlan pórokat mészároltak halomra a thargok nevében. Biztos vagyok benne, hogy a barbárok le fogják mosni magukról ezt, és a Vashegy bölcs és igazságos kancellárja mindent meg fog tenni, hogy a bűnösök elnyerjék jussuk.
*Arra minek térne ki, hogy Yagnar már halott, formás társnőjét pedig pont Hubi nem akarta megbüntetni?*
- Te mit hallottál az esetről, kedvesem?
1819. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:56:44
Üzenet elküldve: 2021-07-03 12:56:44
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*Nem kis meglepetés fogadja, amikor elé tárul a benti helyzet. Yeza már Aztyan kardjával a kezében óvakodik elő a pult mögül nyíló raktárhelyiség felől. Próbál úgy mozdulni, hogy ne vonja magára az ork figyelmét, miközben mögé kerül. Ha a dolog más természetű lenne, valószínűleg már cselekedett volna, de Caldorcor fellépése alapján ez becsületbeli ügynek tűnik. Akármennyire is élet-halál kérdés a számára, hogy a wegtorenit megóvja, nem lép, amíg utasítást, jelet nem kap tőle. Ha enélkül avatkozna közbe, meglehet, utána ő is Darok mellé kerülne a Báró feketelistáján. Ez az elv persze csak addig áll, amíg Caldorcor kézben tudja tartani a dolgokat. Ha Yeza úgy látja, hogy a helyzet túl veszélyessé válik munkaadójára, nem fog hezitálni a következmények miatt. Ha ezt a fattyút kifilézik, ugrik a Fekete Váltó is.
Szívesen odapillantana a Kancellár asztala felé, de nem kockáztat. A szemét a Báró és Darok kettősén tartja. Ha eddig a hideg futkosott Yeza gerince mentén Caldorcortól, akkor most már pláne. A wegtoreni kufár hepciás kivagyisággal áll az állig páncélozott ork előtt. A Tűz Városának legendás párbajhőseit idézi. Gyors a kardja, biztosak a mozdulatai. Tehát nem csak a fondorlatos kígyó természete nyomott a latba, amikor kiérdemelte azt a főrendi címet.
Olyan közel óvakodik, amennyire csak lehet, hogy ha kell, akár egy mozdulattal is pontot tudjon tenni a dolgok végére.
A tekintete a párharcon, de azért fülel a vendégek reakcióira. Wegtorenben nem igazán akadnak fenn az ilyesmin, de Arthenior más. Még neki is jócskán van mit tanulnia a helyi viszonyokról.*
*Nem kis meglepetés fogadja, amikor elé tárul a benti helyzet. Yeza már Aztyan kardjával a kezében óvakodik elő a pult mögül nyíló raktárhelyiség felől. Próbál úgy mozdulni, hogy ne vonja magára az ork figyelmét, miközben mögé kerül. Ha a dolog más természetű lenne, valószínűleg már cselekedett volna, de Caldorcor fellépése alapján ez becsületbeli ügynek tűnik. Akármennyire is élet-halál kérdés a számára, hogy a wegtorenit megóvja, nem lép, amíg utasítást, jelet nem kap tőle. Ha enélkül avatkozna közbe, meglehet, utána ő is Darok mellé kerülne a Báró feketelistáján. Ez az elv persze csak addig áll, amíg Caldorcor kézben tudja tartani a dolgokat. Ha Yeza úgy látja, hogy a helyzet túl veszélyessé válik munkaadójára, nem fog hezitálni a következmények miatt. Ha ezt a fattyút kifilézik, ugrik a Fekete Váltó is.
Szívesen odapillantana a Kancellár asztala felé, de nem kockáztat. A szemét a Báró és Darok kettősén tartja. Ha eddig a hideg futkosott Yeza gerince mentén Caldorcortól, akkor most már pláne. A wegtoreni kufár hepciás kivagyisággal áll az állig páncélozott ork előtt. A Tűz Városának legendás párbajhőseit idézi. Gyors a kardja, biztosak a mozdulatai. Tehát nem csak a fondorlatos kígyó természete nyomott a latba, amikor kiérdemelte azt a főrendi címet.
Olyan közel óvakodik, amennyire csak lehet, hogy ha kell, akár egy mozdulattal is pontot tudjon tenni a dolgok végére.
A tekintete a párharcon, de azért fülel a vendégek reakcióira. Wegtorenben nem igazán akadnak fenn az ilyesmin, de Arthenior más. Még neki is jócskán van mit tanulnia a helyi viszonyokról.*
1818. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 21:07:28
Üzenet elküldve: 2021-07-02 21:07:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reya, Hubi, Tiyril//
*Úgy tűnik, hogy a féligazságos, sajnáltató története eléri célját, legalább is látszólag együttérzést vált ki. Azt persze nem tudhatja, hogy ez mennyire őszinte, de úriemberek és úrhölgyek társaságában az együttérzés kimatatása talán alapvető a fentebbi társadalmi körökben. A férfiból sikerül nevet is kicsikarni, Gaerralos Ruuhrijeh. Elég intelligensnek tűnik, hogy ne vegye készpénznek Tiyril történetét és szavait, mindenesetre mosollyal igen jól palástolja. Láthatóan Reya is együttérzést tanúsít, amit felé is hálás pillantással fogad. Az elhangzott név egyáltalán nem ismerős neki, így erre nem tud alapozni. Mégis a név hallatán bólogat, mintha ismerős lenne, s ehhez mérten mosolyog is. Reya tekintetén nem lát ellenvetést a Gaerralos név hallatán, vagy csak nagyon jól palástolja. Kénytelen elhinni, hogy tényleg így hívják a jómódú férfit.*
- Óh, köszönöm a kisegítést. Borzasztó, hogy hamarabb jegyzek meg egy képletet, mint egy nevet. *Hálásan biccent, mint akinek valóban segítségére voltak egy név felidézésében, majd halkan nevet a memóriás példázata után. Időközben a háttérben komoly események bontakoznak ki. Fegyvercsörrenésre lesz figyelmes, amit egy reflexszerű fegyverért nyúlás követ a hölgy asztaltársa részéről. ~Jobb lesz óvatosnak lenni, mert a mélységiek nem szórakoznak a fegyverrel.~ Fejét egy rövid időre oldalra fordítja, hogy a tőlük távolabbi csörte éppen milyen fázisban van. Gaerralos legkevésbé sem tartja kellemesnek a fogadóban kialakult háttéreseményeket. Az érvelése teljesen logikus és érthető. Meghallgatva Reya véleményét is, vele kell, hogy egyet értsen.*
- Való igaz, hogy nem éppen emeli a hely fényét az, hogy ilyen inzultusok törhetnek ki, ám Reya-nak is igazat tudok adni, már csak azért mert jómagam is igyekszem a negatív történések pozitív oldalát nézni. A mai nap kellemetlenségei után most még is remek asztalhoz ülhettem le. Ha nem történik a rossz események sorozata, most nem lehetnék önökkel. *Igyekszik mindkét asztaltársa felé közölni mondandóját így felváltva pillant rájuk.*
- Másodsorban valóban felfogható komédiaként, vagy rosszabb esetben drámaként. Pusztán nézőpont kérdése. *Lavírozik a szöges ellentétű válaszoktól, hiszen pontosan ez a lényege a tervének. A városról alkotott véleményeket mindkét fél részéről kíváncsian hallgatja meg. Szemöldöke kíváncsian húzódik fel az SZSE rövidítés hallatán. Vonásai mosolyogva húzódnak vissza helyükre a magyarázat után.*
- Magam is úgy vélem, hogy szörnyű ami itt történt, noha én csak hírből hallottam a szomorú esetet. *Ezt Hubinak feleli, mikor egyetértve bólint a város zsúfoltságát taglaló kijelentésekre.*
- Nem egy lakosokban lézengő város, ezt tapasztaltam miközben ide sétáltam. Egyedül a tudomány és oktatás épületeit hiányolom, amikkel egyáltalán nem találkoztam, pedig egy ekkora városnak szüksége lenne a minőségi oktatásra, tanultságra, legfőképp a tragikus lázadás okait is figyelembe véve. *Reya egy tollas barátra irányítja a figyelmet, aki nem más, mint egy piros tollazatú papagáj Gaerhez köthetően.*
- Nem egy hétköznapi kedvenc. Ritka nemes állat. *Amennyiben a papagáj előkerül úgy elismerően beszél róla. Talán még beszélni is tud, bár erre nem venne mérget. Egy Sziritán nevű hely kerül terítékre, ami bizonyára érdekes helyi hírekkel szolgálhat, amikről nincs tudomása a gnómnak.*
- Erre igazán kíváncsi lennék! Nem hallottam az esetről, de szívesen meghallgatnám a véleményüket. *Közben int az egyik felszolgálónak, hogy rendelni szeretne.*
- Esetleg kérhetek önöknek is valamit? *Figyelmesen fordul először Reya majd Gaer felé, hogy nekik is rendeljen-e valamit.*
*Úgy tűnik, hogy a féligazságos, sajnáltató története eléri célját, legalább is látszólag együttérzést vált ki. Azt persze nem tudhatja, hogy ez mennyire őszinte, de úriemberek és úrhölgyek társaságában az együttérzés kimatatása talán alapvető a fentebbi társadalmi körökben. A férfiból sikerül nevet is kicsikarni, Gaerralos Ruuhrijeh. Elég intelligensnek tűnik, hogy ne vegye készpénznek Tiyril történetét és szavait, mindenesetre mosollyal igen jól palástolja. Láthatóan Reya is együttérzést tanúsít, amit felé is hálás pillantással fogad. Az elhangzott név egyáltalán nem ismerős neki, így erre nem tud alapozni. Mégis a név hallatán bólogat, mintha ismerős lenne, s ehhez mérten mosolyog is. Reya tekintetén nem lát ellenvetést a Gaerralos név hallatán, vagy csak nagyon jól palástolja. Kénytelen elhinni, hogy tényleg így hívják a jómódú férfit.*
- Óh, köszönöm a kisegítést. Borzasztó, hogy hamarabb jegyzek meg egy képletet, mint egy nevet. *Hálásan biccent, mint akinek valóban segítségére voltak egy név felidézésében, majd halkan nevet a memóriás példázata után. Időközben a háttérben komoly események bontakoznak ki. Fegyvercsörrenésre lesz figyelmes, amit egy reflexszerű fegyverért nyúlás követ a hölgy asztaltársa részéről. ~Jobb lesz óvatosnak lenni, mert a mélységiek nem szórakoznak a fegyverrel.~ Fejét egy rövid időre oldalra fordítja, hogy a tőlük távolabbi csörte éppen milyen fázisban van. Gaerralos legkevésbé sem tartja kellemesnek a fogadóban kialakult háttéreseményeket. Az érvelése teljesen logikus és érthető. Meghallgatva Reya véleményét is, vele kell, hogy egyet értsen.*
- Való igaz, hogy nem éppen emeli a hely fényét az, hogy ilyen inzultusok törhetnek ki, ám Reya-nak is igazat tudok adni, már csak azért mert jómagam is igyekszem a negatív történések pozitív oldalát nézni. A mai nap kellemetlenségei után most még is remek asztalhoz ülhettem le. Ha nem történik a rossz események sorozata, most nem lehetnék önökkel. *Igyekszik mindkét asztaltársa felé közölni mondandóját így felváltva pillant rájuk.*
- Másodsorban valóban felfogható komédiaként, vagy rosszabb esetben drámaként. Pusztán nézőpont kérdése. *Lavírozik a szöges ellentétű válaszoktól, hiszen pontosan ez a lényege a tervének. A városról alkotott véleményeket mindkét fél részéről kíváncsian hallgatja meg. Szemöldöke kíváncsian húzódik fel az SZSE rövidítés hallatán. Vonásai mosolyogva húzódnak vissza helyükre a magyarázat után.*
- Magam is úgy vélem, hogy szörnyű ami itt történt, noha én csak hírből hallottam a szomorú esetet. *Ezt Hubinak feleli, mikor egyetértve bólint a város zsúfoltságát taglaló kijelentésekre.*
- Nem egy lakosokban lézengő város, ezt tapasztaltam miközben ide sétáltam. Egyedül a tudomány és oktatás épületeit hiányolom, amikkel egyáltalán nem találkoztam, pedig egy ekkora városnak szüksége lenne a minőségi oktatásra, tanultságra, legfőképp a tragikus lázadás okait is figyelembe véve. *Reya egy tollas barátra irányítja a figyelmet, aki nem más, mint egy piros tollazatú papagáj Gaerhez köthetően.*
- Nem egy hétköznapi kedvenc. Ritka nemes állat. *Amennyiben a papagáj előkerül úgy elismerően beszél róla. Talán még beszélni is tud, bár erre nem venne mérget. Egy Sziritán nevű hely kerül terítékre, ami bizonyára érdekes helyi hírekkel szolgálhat, amikről nincs tudomása a gnómnak.*
- Erre igazán kíváncsi lennék! Nem hallottam az esetről, de szívesen meghallgatnám a véleményüket. *Közben int az egyik felszolgálónak, hogy rendelni szeretne.*
- Esetleg kérhetek önöknek is valamit? *Figyelmesen fordul először Reya majd Gaer felé, hogy nekik is rendeljen-e valamit.*
1817. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 19:49:43
Üzenet elküldve: 2021-07-02 19:49:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Tiyril//
*Figyelmesen hallgatja a kancellár szavait. Lát is benne némi igazságot, ám az ő undora a mágiával szemben teljesen más alapokon nyugszik. A kérdésre viszont a tapasztalatainak megfelelően és a saját érzéseiből merítve megpróbál válaszolni.*
-Ha már általánosítunk, akkor talán a kölcsönös irígység miatt van így. Mindkét félnek előnyére válnának a másik képességei, de senki sem halmozhat fel jelentős tudást minden téren. Mivel az a két ló egy fertájjal esete lenne. Van aki a fegyverforgatásban, míg más az igemondásban jeleskedik. Akit pedig nem ejtettek a fejére, minden segítséget elfogad az említett csetepatéban. Ám ez nem jelenti azt, hogy szeretni is kell a másikat. Persze ez csupán az én véleményem. *Épp tenné hozzá, hogy ő mégsem ezért tartja magát távol a mágiával élő népektől. Hogy apját, aki kiváló harcos volt, egy ilyen aljadék változtatta valamivé, ami leginkább egy roston sült, nyögdécselő paradicsomra hasonlított. Erre viszont nincs lehetősége, mivel egy gnóm csatlakozik az asztalukhoz, aki megpróbálja Hubi régi ismerősének kiadni magát. A kancellár és a mélységi, mint valami összeszokott páros, verbálisan megbeszélik, hogy bele mennek a játékba és meglátják mi sül ki belőle. A bemutatkozás után hagyja is a régi barátokat beszélgetni. Inkább egy korty borral próbálja leküzdeni a terem egyre fülledtebb levegőjét. Kevésen múlik, hogy ne nyeljen félre Hubi álnevét hallva. Mentségére szolgáljon, hogy egyszerre nyelni és nevetni nem egyszerű, de sikerül feltűnés mentesen megoldania.*
-Sajnálom, hogy ilyen körülményesen jutott el idáig. *Erőlteti szemeit olyan formára, ami legjobban hasonlít egy bociéra.* De most már itt van és bízzunk benne, hogy az este jól alakul majd! *Mosolyodik el a végére, ezt viszont inkább Hubinak szánja. Ekkor üti meg a fülét az összetéveszthetetlen szisszenés, amit a hüvelyükből hirtelen távozó kardok szoktak hallatni. Azonnal a saját fegyveréért nyúl, tekintetével pedig a pult felé fordul. Sajnos, vagy épp szerencsére, az ösztönöket nem könnyű figyelmen kívül hagyni. A felismeréstől, mi szerint a páncélos zöldbőrű és a báró estek egymásnak, kivillannak a fogai. Ám ezt a kárörvendő grimaszt csak olyan valaki nevezné mosolynak, aki az állatkínzást is viccesnek tartja. Azzal a reménnyel fordul vissza az asztalhoz, hogy a melák majd kilapítja a bájgúnárt.*
-Részemről, a kimeneteltől függően, komédiának, vagy drámának nevezném. *Jegyzi meg sejtelmesen, véletlenül sem utalva arra, hogy kinek a győzelmét preferálná. Még abban az esetben is, ha kérdés nyilvánvalóan nem neki szólt. A megállapítás után, hogy a kis társaságot nem fenyegeti veszély, Reya kardja is visszakerül a helyére. Az asztalnak támasztva. Tiyril kérdésére kivárja a sorát és csak Hubi után válaszol.*
-Én nem ismertem a levegő városát a felkelés előtt. Így nincs összehasonlítási alapom. A mai formájában viszont nem találok kivetnivalót. Talán kicsit túlságosan zsúfolt számomra. *Vonja meg a vállát kelletlenül, majd Hubira vándorol a tekintete.* Tényleg Gaer! A tollas barátunkat nem mutatod be az úrnak? *Kérdezi, ha már Jágó is itt van. Persze a mélységi is reméli, hogy a papagáj nem kap kedevet azt hangoztatni, hogy a kancellár mit és hová szereti.*
-Ha már így összgyűltünk, kinek mi a véleménye szóbeszédről Sziritánnal kapcsolatban? *Valójában csak Hubi nézőpontja érdekli. És az sem biztos, hogy ez volt a megfelelő alkalom, hogy feltegyen egy ilyen kérdést, ha nem akarja felfedni a kancellár álcáját. De a türelem sosem volt a mélységi erőssége.*
*Figyelmesen hallgatja a kancellár szavait. Lát is benne némi igazságot, ám az ő undora a mágiával szemben teljesen más alapokon nyugszik. A kérdésre viszont a tapasztalatainak megfelelően és a saját érzéseiből merítve megpróbál válaszolni.*
-Ha már általánosítunk, akkor talán a kölcsönös irígység miatt van így. Mindkét félnek előnyére válnának a másik képességei, de senki sem halmozhat fel jelentős tudást minden téren. Mivel az a két ló egy fertájjal esete lenne. Van aki a fegyverforgatásban, míg más az igemondásban jeleskedik. Akit pedig nem ejtettek a fejére, minden segítséget elfogad az említett csetepatéban. Ám ez nem jelenti azt, hogy szeretni is kell a másikat. Persze ez csupán az én véleményem. *Épp tenné hozzá, hogy ő mégsem ezért tartja magát távol a mágiával élő népektől. Hogy apját, aki kiváló harcos volt, egy ilyen aljadék változtatta valamivé, ami leginkább egy roston sült, nyögdécselő paradicsomra hasonlított. Erre viszont nincs lehetősége, mivel egy gnóm csatlakozik az asztalukhoz, aki megpróbálja Hubi régi ismerősének kiadni magát. A kancellár és a mélységi, mint valami összeszokott páros, verbálisan megbeszélik, hogy bele mennek a játékba és meglátják mi sül ki belőle. A bemutatkozás után hagyja is a régi barátokat beszélgetni. Inkább egy korty borral próbálja leküzdeni a terem egyre fülledtebb levegőjét. Kevésen múlik, hogy ne nyeljen félre Hubi álnevét hallva. Mentségére szolgáljon, hogy egyszerre nyelni és nevetni nem egyszerű, de sikerül feltűnés mentesen megoldania.*
-Sajnálom, hogy ilyen körülményesen jutott el idáig. *Erőlteti szemeit olyan formára, ami legjobban hasonlít egy bociéra.* De most már itt van és bízzunk benne, hogy az este jól alakul majd! *Mosolyodik el a végére, ezt viszont inkább Hubinak szánja. Ekkor üti meg a fülét az összetéveszthetetlen szisszenés, amit a hüvelyükből hirtelen távozó kardok szoktak hallatni. Azonnal a saját fegyveréért nyúl, tekintetével pedig a pult felé fordul. Sajnos, vagy épp szerencsére, az ösztönöket nem könnyű figyelmen kívül hagyni. A felismeréstől, mi szerint a páncélos zöldbőrű és a báró estek egymásnak, kivillannak a fogai. Ám ezt a kárörvendő grimaszt csak olyan valaki nevezné mosolynak, aki az állatkínzást is viccesnek tartja. Azzal a reménnyel fordul vissza az asztalhoz, hogy a melák majd kilapítja a bájgúnárt.*
-Részemről, a kimeneteltől függően, komédiának, vagy drámának nevezném. *Jegyzi meg sejtelmesen, véletlenül sem utalva arra, hogy kinek a győzelmét preferálná. Még abban az esetben is, ha kérdés nyilvánvalóan nem neki szólt. A megállapítás után, hogy a kis társaságot nem fenyegeti veszély, Reya kardja is visszakerül a helyére. Az asztalnak támasztva. Tiyril kérdésére kivárja a sorát és csak Hubi után válaszol.*
-Én nem ismertem a levegő városát a felkelés előtt. Így nincs összehasonlítási alapom. A mai formájában viszont nem találok kivetnivalót. Talán kicsit túlságosan zsúfolt számomra. *Vonja meg a vállát kelletlenül, majd Hubira vándorol a tekintete.* Tényleg Gaer! A tollas barátunkat nem mutatod be az úrnak? *Kérdezi, ha már Jágó is itt van. Persze a mélységi is reméli, hogy a papagáj nem kap kedevet azt hangoztatni, hogy a kancellár mit és hová szereti.*
-Ha már így összgyűltünk, kinek mi a véleménye szóbeszédről Sziritánnal kapcsolatban? *Valójában csak Hubi nézőpontja érdekli. És az sem biztos, hogy ez volt a megfelelő alkalom, hogy feltegyen egy ilyen kérdést, ha nem akarja felfedni a kancellár álcáját. De a türelem sosem volt a mélységi erőssége.*
1816. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 17:11:42
Üzenet elküldve: 2021-07-02 17:11:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Tiyril//
*Míg a báró személyzeti problémákkal küzd a pultnál, Hubi megemeli poharát Reya felé. Cha'yss megnyerő modorú, elegáns, intelligens férfiú, aki ráadásul dühítően jóképű is. Ezért leginkább csak más férfiak számára ellenszenves. A sötételf vagy az elenyészően csekély számú nőszemélyek táborát gyarapítja, akik nem ugranának fejest a báró ágyába az első jelre vagy belátott az iménti kis kellemkedés mögé. Bármelyikről is legyen szó, Hubi számára mindkettő rokonszenves.*
- Úgy illő ha tartózkodunk az általánosítástól, hiszen ez gyakran sértő és ritkán igaz eredményre vezet. Viszont bizonyos számú megtapasztalás után nehezére esik az embernek, Mindjárt megmagyarázom, mire is gondolok! A harcosok túlnyomó többsége idegenkedik, mondhatni ösztönösen undorodik a mágiától és annak használóitól. Akár te, kedvesem. Viszont az is egy érdekes megfigyelés, hogy az efféle ellenszenven meglepően könnyedén és gyorsan emelkednek felül ha egy csetepatéban a mágus az ő oldalukon harcol és legalább ilyen sebesen áll vissza az eredeti rokonszenv, illetve annak hiánya ha már nincsenek varázsló segítségére szorulva. Rég töprengek rajta, hogy mi lehet erre logikus magyarázat?
*Könnyen lehet, hogy Hubi még egy kicsit agyalni kényszerül és választ most nem kap, mert az asztaltársaság immár három főre bővült. A gnóm kitérő válaszán csak mosolyog, mondhatni elismerően. Ügyes megoldás volt. A jó kancellár természetesen nem vesződik bemutatkozással. Ha a másik olyan jól ismeri, hogy helyet kért az asztalánál, akkor erre igazán semmi szükség. Most viszont ő vág sajnálkozó képet.*
- Ez borzasztó! Másnak egy hétre is sok ennyi balszerencse, neked pedig egyetlen napra jutott. Bizony, hasonló helyzetben én sem lennék boldog és nemhogy másé, a saját nevem sem jutna eszembe. Gaerralos Ruuhrijehr.
*Mert mégis be kell mutatkozni, Hubi pedig hirtelen ötlettől vezérelve azon fivére nevét dobja be akit valamennyire kedvelt a három közül. És ha már így alakult, megérdeklődné, hogy vendégül láthatja-e a gnómot valamire, még úgy is, hogy eredetileg ezt Tiyril ajánlotta fel nekik. De erre még várni kell egy kicsit.*
- Hogy kellemes? *kérdez vissza kicsit szórakozottan és lesújtó pillantást vet a pult felé* Mondd csak, barátom! Minek neveznéd azt ha kellemes társaságban betérsz egy jónevűnek mondott fogadóba, hogy csillapítsd éhed és szomjad ~hogy másról most ne essék szó~ jólesőn elbeszélgess egy figyelemreméltó hölggyel, esetleg egy rég látott ismerőssel, erre a fogadó tulajdonosa tőled pár lépésre kezd kakaskodni valami rücskös bőrűvel. Én nem nevezném kellemes élménynek, annyi bizonyos.
*Most persze ő adott kitérő választ, de ha Tiyril ismeri, tudja, hogy hová valósi. De Hubi úriember és nem gonoszkodik. Csak szórakozásból.*
- Egyébiránt valóban kellemes város volt valamikor. De aztán jött a SZSE. Tudniillik a Szegénynegyedi Sajnálatos Események és Arthenior örökre megváltozott. Hogy mennyire, azzal magam is épp most ismerkedtem és ez az ismerkedés nincs örömömre. Ellentétben egy másikkal.
*Ezt a fordulatot a jó kancellár is kifejezetten nyálasnak értékeli és egy bocsánatkérő mosollyal néz Reyára.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.02 17:12:18
*Míg a báró személyzeti problémákkal küzd a pultnál, Hubi megemeli poharát Reya felé. Cha'yss megnyerő modorú, elegáns, intelligens férfiú, aki ráadásul dühítően jóképű is. Ezért leginkább csak más férfiak számára ellenszenves. A sötételf vagy az elenyészően csekély számú nőszemélyek táborát gyarapítja, akik nem ugranának fejest a báró ágyába az első jelre vagy belátott az iménti kis kellemkedés mögé. Bármelyikről is legyen szó, Hubi számára mindkettő rokonszenves.*
- Úgy illő ha tartózkodunk az általánosítástól, hiszen ez gyakran sértő és ritkán igaz eredményre vezet. Viszont bizonyos számú megtapasztalás után nehezére esik az embernek, Mindjárt megmagyarázom, mire is gondolok! A harcosok túlnyomó többsége idegenkedik, mondhatni ösztönösen undorodik a mágiától és annak használóitól. Akár te, kedvesem. Viszont az is egy érdekes megfigyelés, hogy az efféle ellenszenven meglepően könnyedén és gyorsan emelkednek felül ha egy csetepatéban a mágus az ő oldalukon harcol és legalább ilyen sebesen áll vissza az eredeti rokonszenv, illetve annak hiánya ha már nincsenek varázsló segítségére szorulva. Rég töprengek rajta, hogy mi lehet erre logikus magyarázat?
*Könnyen lehet, hogy Hubi még egy kicsit agyalni kényszerül és választ most nem kap, mert az asztaltársaság immár három főre bővült. A gnóm kitérő válaszán csak mosolyog, mondhatni elismerően. Ügyes megoldás volt. A jó kancellár természetesen nem vesződik bemutatkozással. Ha a másik olyan jól ismeri, hogy helyet kért az asztalánál, akkor erre igazán semmi szükség. Most viszont ő vág sajnálkozó képet.*
- Ez borzasztó! Másnak egy hétre is sok ennyi balszerencse, neked pedig egyetlen napra jutott. Bizony, hasonló helyzetben én sem lennék boldog és nemhogy másé, a saját nevem sem jutna eszembe. Gaerralos Ruuhrijehr.
*Mert mégis be kell mutatkozni, Hubi pedig hirtelen ötlettől vezérelve azon fivére nevét dobja be akit valamennyire kedvelt a három közül. És ha már így alakult, megérdeklődné, hogy vendégül láthatja-e a gnómot valamire, még úgy is, hogy eredetileg ezt Tiyril ajánlotta fel nekik. De erre még várni kell egy kicsit.*
- Hogy kellemes? *kérdez vissza kicsit szórakozottan és lesújtó pillantást vet a pult felé* Mondd csak, barátom! Minek neveznéd azt ha kellemes társaságban betérsz egy jónevűnek mondott fogadóba, hogy csillapítsd éhed és szomjad ~hogy másról most ne essék szó~ jólesőn elbeszélgess egy figyelemreméltó hölggyel, esetleg egy rég látott ismerőssel, erre a fogadó tulajdonosa tőled pár lépésre kezd kakaskodni valami rücskös bőrűvel. Én nem nevezném kellemes élménynek, annyi bizonyos.
*Most persze ő adott kitérő választ, de ha Tiyril ismeri, tudja, hogy hová valósi. De Hubi úriember és nem gonoszkodik. Csak szórakozásból.*
- Egyébiránt valóban kellemes város volt valamikor. De aztán jött a SZSE. Tudniillik a Szegénynegyedi Sajnálatos Események és Arthenior örökre megváltozott. Hogy mennyire, azzal magam is épp most ismerkedtem és ez az ismerkedés nincs örömömre. Ellentétben egy másikkal.
*Ezt a fordulatot a jó kancellár is kifejezetten nyálasnak értékeli és egy bocsánatkérő mosollyal néz Reyára.*
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.07.02 17:12:18
1815. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 16:55:44
Üzenet elküldve: 2021-07-02 16:55:44
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A bajusz bosszúja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Darok igyekszik fegyvereit előrántani, de csak a pajzsig jut el. Azt is éppen csak sikerül neki előrántania, mert ezt nem nézi tétlenül a báró. Alattomos támadást indít meg Darok ellen, ami megtévesztő számára. Az utolsó pillanatban vált célt a mesterkard. Vészes száguld az ork szeme felé. Talán el is dönti a harcot ez a csapás. Ám nem ez történik. Valószínűleg az ork ősei most vigyáznak rá fentről, mert pajzsát az utolsó utáni pillanatban emeli meg, így szeme világa megmenekül. Az acél visít, ahogy az éles hegy vékony árkot szánt benne, de egyéb más nem történik. A sikeres védés lehetőséget ad arra, hogy kirántsa fegyverét végre. Fájó karjával ugyan nehéz lesz támadni, de talán a szellemek, vagy isteni még óvják egy darabig. Azért azt érezheti, hogy ellenfele egy igencsak veszélyes kakas.*
// Darok sérülései: jobb kéz - 10 TÉ, bal kéz 6 TÉ, VÉ a két kézből adódóan -13,
Szegmensek: CCC 3 db, Darok 10 db //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Darok igyekszik fegyvereit előrántani, de csak a pajzsig jut el. Azt is éppen csak sikerül neki előrántania, mert ezt nem nézi tétlenül a báró. Alattomos támadást indít meg Darok ellen, ami megtévesztő számára. Az utolsó pillanatban vált célt a mesterkard. Vészes száguld az ork szeme felé. Talán el is dönti a harcot ez a csapás. Ám nem ez történik. Valószínűleg az ork ősei most vigyáznak rá fentről, mert pajzsát az utolsó utáni pillanatban emeli meg, így szeme világa megmenekül. Az acél visít, ahogy az éles hegy vékony árkot szánt benne, de egyéb más nem történik. A sikeres védés lehetőséget ad arra, hogy kirántsa fegyverét végre. Fájó karjával ugyan nehéz lesz támadni, de talán a szellemek, vagy isteni még óvják egy darabig. Azért azt érezheti, hogy ellenfele egy igencsak veszélyes kakas.*
// Darok sérülései: jobb kéz - 10 TÉ, bal kéz 6 TÉ, VÉ a két kézből adódóan -13,
Szegmensek: CCC 3 db, Darok 10 db //
1814. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 11:19:28
Üzenet elküldve: 2021-07-02 11:19:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér bizony felkacag, s bár azt hitetné az egyszerű halandó, hogy egy ilyen helyzetben ez akár rosszul is elsülhet, egy szikrányi kétség sincs benne, hogy most, mikor talán igazi énje meg-meg csillan az önfeledt élvezetek viharában, a hosszúéletűt sem érinti rosszul az apró vidámság kitörése. S lám, így is van. Merchennek roppantul tetszik a dolog, s egyre csak erősödik benne a vonzalom a másik iránt. Nem pusztán azért, mert iszonyatosan gyönyörű, vagy mert olyan formás és finom, mint amilyet ritkán látni, hanem mert érzi benne, hogy valahol mélyen mennyire hasonlítanak egymásra. Talán ha más korban születnek, vagy a világ másik pontján, már jóval hamarabb és gyakrabban tehették volna meg azt, mint amit most tesznek, s az sem kizárt, hogy milyen gyümölcsöző üzleti kapcsolat lehetett volna kettejük között. Természetesen, ez nincs kizárva, és csak remélni tudja, hogy a jövőben be tudják pótolni azt, ami egy lehetséges múltban elmaradt. Persze igyekszik ő maga is tartani magát a kissé naiv ficsúr alakjában, a zsivány vándort nem tudja elbújtatni a magas falak mögé, mikor végre enyhül a feszültség, és testeik egymásba olvadnak. Szemét becsukja egy pillanatra, ahogy kiélvezi, hogy a titokzatos idegen kezelésbe veszi, de nem hagyja magát csak úgy „kihasználni”. Kezeivel a másik derekára fog, kissé meg is szorítja, hogy úgy húzhassa még inkább magához, és hogy némi beleszólása is legyen a dolgok alakulásába. Férfiúi büszkesége egyébként sem engedné, hogy csak úgy a maga malmára hajtsa a vizet, így igyekszik a nő kedvében járni. Hol kebleit csókolgatva, hol a hajába túrva, majd meg is markolva azt húzni kicsit. Épp csak annyira, hogy ne fájjon, de érezze Merchen olthatatlan, izzó tüzét. Ha pedig látja, hogy cselekedetei nem hatástalanok, úgy igyekszik maga is felvenni a ritmust, s kicsit talán gyorsítani is rajta.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér bizony felkacag, s bár azt hitetné az egyszerű halandó, hogy egy ilyen helyzetben ez akár rosszul is elsülhet, egy szikrányi kétség sincs benne, hogy most, mikor talán igazi énje meg-meg csillan az önfeledt élvezetek viharában, a hosszúéletűt sem érinti rosszul az apró vidámság kitörése. S lám, így is van. Merchennek roppantul tetszik a dolog, s egyre csak erősödik benne a vonzalom a másik iránt. Nem pusztán azért, mert iszonyatosan gyönyörű, vagy mert olyan formás és finom, mint amilyet ritkán látni, hanem mert érzi benne, hogy valahol mélyen mennyire hasonlítanak egymásra. Talán ha más korban születnek, vagy a világ másik pontján, már jóval hamarabb és gyakrabban tehették volna meg azt, mint amit most tesznek, s az sem kizárt, hogy milyen gyümölcsöző üzleti kapcsolat lehetett volna kettejük között. Természetesen, ez nincs kizárva, és csak remélni tudja, hogy a jövőben be tudják pótolni azt, ami egy lehetséges múltban elmaradt. Persze igyekszik ő maga is tartani magát a kissé naiv ficsúr alakjában, a zsivány vándort nem tudja elbújtatni a magas falak mögé, mikor végre enyhül a feszültség, és testeik egymásba olvadnak. Szemét becsukja egy pillanatra, ahogy kiélvezi, hogy a titokzatos idegen kezelésbe veszi, de nem hagyja magát csak úgy „kihasználni”. Kezeivel a másik derekára fog, kissé meg is szorítja, hogy úgy húzhassa még inkább magához, és hogy némi beleszólása is legyen a dolgok alakulásába. Férfiúi büszkesége egyébként sem engedné, hogy csak úgy a maga malmára hajtsa a vizet, így igyekszik a nő kedvében járni. Hol kebleit csókolgatva, hol a hajába túrva, majd meg is markolva azt húzni kicsit. Épp csak annyira, hogy ne fájjon, de érezze Merchen olthatatlan, izzó tüzét. Ha pedig látja, hogy cselekedetei nem hatástalanok, úgy igyekszik maga is felvenni a ritmust, s kicsit talán gyorsítani is rajta.*
1813. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 08:47:35
Üzenet elküldve: 2021-07-02 08:47:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bármit is gondol az ork, úgy táncol, ahogy az igric fütyül. Minden szava azt váltja ki Darokból, amit az akarata kíván és közben még azt is hiszi, hogy a saját elképzelései szerint alakulnak a dolgok. Mindez természetesen a wegtoreni malmára hajtja a vizet. Az ork támadt először, az igric csak védi magát, ez bárki számára nyilvánvaló lehet, aki látta az eseményeket. Egy szerencsétlen kereskedő egy talpig páncélba bújt, óriás ork ellen. Ki vonná kérdőre, ha netán megölné?
Sikeresen kitér a két ütés elől, a vágása, hisz vágott, nem szúrt, minkettő talál, bár csak az egyik végződik látványos eredménnyel. A jobb kezet ért, vérző találat később még gondot okozhat Daroknak. Ugyan biztos benne, hogy a fájdalmat legyűri, de a vér sikamlóssá teheti a markolatot.
Az igric nem szólal meg, a szavak ideje lejárt és amikor Darok nekikezd, hogy a hátára akasztott pajzsot felcsatolja, természetesen nem kívánja megvárni, hogy mindennel végezzen, villámgyorsan támadásba lendül. Még mielőtt kivonná saját mesterpengéjét, kihasználva kitűnő képességeit egy szúrással igyekszik elejét venni a mozdulatnak, pengéje Darok jobb kezének könyökhajlatát célozza, terve, hogy az alkarvédő és a felkarvédő páncélrész illesztékei között találja el a kevésbé védett területet, ezzel akadályozva meg az orkot a további fegyverforgatásban. A báró olyan illúziókba ringatja az önfejű zöldbőrűt, amilyenbe szeretné és Darok azt hiszi, hogy van esélye ellene. Azt gondolja, hogy az igric egy kereskedő, pedig nem is tévedhetne nagyobbat. A wegtoreni bár kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, ám mégsem kalmár. Ahogy a könyökhajlatra indított szúrás sem az, aminek látszik. Mert az, amit az ork lát, csak illúzió, fényből szőtt mozdulatsor, melynek álcája alatt az igric pengéje nem a könyökhajlatot, hanem a sisak szemrésén át a szemet célozza. Mivel ebből Darok semmit sem sejthet, így valószínűleg a kardforgató karját védi pajzzsal vagy mozdulattal, szabadon hagyva a sisak szemrését, amely a támadás valódi célpontja.
Ha sikerül a szúrása, akkor nem fogja vissza a pengét, olyan mélyre szúr, amilyen mélyre csak szánthat a varázsos acél. Az orkot akadályozzák sérülései, melyek bár aprók, de zavarók és ha minden jól megy, akkor még a fegyverével sem tud védekezni.*
//Bárd aktív képesség használata: Illúzió//
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.07.02 15:45:24, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bármit is gondol az ork, úgy táncol, ahogy az igric fütyül. Minden szava azt váltja ki Darokból, amit az akarata kíván és közben még azt is hiszi, hogy a saját elképzelései szerint alakulnak a dolgok. Mindez természetesen a wegtoreni malmára hajtja a vizet. Az ork támadt először, az igric csak védi magát, ez bárki számára nyilvánvaló lehet, aki látta az eseményeket. Egy szerencsétlen kereskedő egy talpig páncélba bújt, óriás ork ellen. Ki vonná kérdőre, ha netán megölné?
Sikeresen kitér a két ütés elől, a vágása, hisz vágott, nem szúrt, minkettő talál, bár csak az egyik végződik látványos eredménnyel. A jobb kezet ért, vérző találat később még gondot okozhat Daroknak. Ugyan biztos benne, hogy a fájdalmat legyűri, de a vér sikamlóssá teheti a markolatot.
Az igric nem szólal meg, a szavak ideje lejárt és amikor Darok nekikezd, hogy a hátára akasztott pajzsot felcsatolja, természetesen nem kívánja megvárni, hogy mindennel végezzen, villámgyorsan támadásba lendül. Még mielőtt kivonná saját mesterpengéjét, kihasználva kitűnő képességeit egy szúrással igyekszik elejét venni a mozdulatnak, pengéje Darok jobb kezének könyökhajlatát célozza, terve, hogy az alkarvédő és a felkarvédő páncélrész illesztékei között találja el a kevésbé védett területet, ezzel akadályozva meg az orkot a további fegyverforgatásban. A báró olyan illúziókba ringatja az önfejű zöldbőrűt, amilyenbe szeretné és Darok azt hiszi, hogy van esélye ellene. Azt gondolja, hogy az igric egy kereskedő, pedig nem is tévedhetne nagyobbat. A wegtoreni bár kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, ám mégsem kalmár. Ahogy a könyökhajlatra indított szúrás sem az, aminek látszik. Mert az, amit az ork lát, csak illúzió, fényből szőtt mozdulatsor, melynek álcája alatt az igric pengéje nem a könyökhajlatot, hanem a sisak szemrésén át a szemet célozza. Mivel ebből Darok semmit sem sejthet, így valószínűleg a kardforgató karját védi pajzzsal vagy mozdulattal, szabadon hagyva a sisak szemrését, amely a támadás valódi célpontja.
Ha sikerül a szúrása, akkor nem fogja vissza a pengét, olyan mélyre szúr, amilyen mélyre csak szánthat a varázsos acél. Az orkot akadályozzák sérülései, melyek bár aprók, de zavarók és ha minden jól megy, akkor még a fegyverével sem tud védekezni.*
//Bárd aktív képesség használata: Illúzió//
A hozzászólást Thanos (Moderátor) módosította, ekkor: 2021.07.02 15:45:24, a következő indokkal:
A játékos kérésére.
1812. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-02 08:28:55
Üzenet elküldve: 2021-07-02 08:28:55
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
*Xavy és az intéző között lezajlott perpatvarnak az lesz a vége, hogy Aztyan elhagyja hátrafelé a vendégteret és valószínűleg a Kalmárt is. Mik csak kapkodja a fejét és úgy tűnik, Arja is ledermed az események hatására. Kérdésére nem kap választ és már indulna Xavy után, hogy megkérdezze, mi történt, de a gnóm lány belefut a báróba, aki visszarendeli a pultba.
Az események megnyugodni látszanak, de ez a béke nem tart sokáig, mert megérkezik Darok és nemes egyszerűséggel felkapná Xavyt és magával vinné, de az újabb rendbontás felkelti a wegtoreni báró figyelmét, aki leteremti az orkot és Xavyt is.
A dolgok egész addig fajulnak, hogy a báró és Darok összeakaszkodnak és mire Mik észbekap, már az első ütés-váltás is megesik közöttük.*
- Ez most komoly, mert tréfának elég erős. *Hüledezik a pultos, majd kilép a pult mögül, hogy valami módon távol tartsa a harcolókat a vendégektől. Nem lesz túl vendégcsalogató az ilyen balhé, de a Kalmár egy fogadó, nem könyvtár, megesik az ilyen. Bár arra nem számított, hogy a báró lesz az első, aki balhézni fog. Tisztes, de nem túl távolról figyeli az összecsapást, hogy ha kell, be tudjon avatkozni.*
*Xavy és az intéző között lezajlott perpatvarnak az lesz a vége, hogy Aztyan elhagyja hátrafelé a vendégteret és valószínűleg a Kalmárt is. Mik csak kapkodja a fejét és úgy tűnik, Arja is ledermed az események hatására. Kérdésére nem kap választ és már indulna Xavy után, hogy megkérdezze, mi történt, de a gnóm lány belefut a báróba, aki visszarendeli a pultba.
Az események megnyugodni látszanak, de ez a béke nem tart sokáig, mert megérkezik Darok és nemes egyszerűséggel felkapná Xavyt és magával vinné, de az újabb rendbontás felkelti a wegtoreni báró figyelmét, aki leteremti az orkot és Xavyt is.
A dolgok egész addig fajulnak, hogy a báró és Darok összeakaszkodnak és mire Mik észbekap, már az első ütés-váltás is megesik közöttük.*
- Ez most komoly, mert tréfának elég erős. *Hüledezik a pultos, majd kilép a pult mögül, hogy valami módon távol tartsa a harcolókat a vendégektől. Nem lesz túl vendégcsalogató az ilyen balhé, de a Kalmár egy fogadó, nem könyvtár, megesik az ilyen. Bár arra nem számított, hogy a báró lesz az első, aki balhézni fog. Tisztes, de nem túl távolról figyeli az összecsapást, hogy ha kell, be tudjon avatkozni.*
1811. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-07-01 11:41:15
Üzenet elküldve: 2021-07-01 11:41:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárót sikerül annyira felpiszkálnia, hogy kardot rántson. A bocsánatkérés hallatán hangosan nevetni kezd.*
- Majd ha befagy a wegtoreni aréna. *Esze ágában sincs visszakozni a harc elől. A két suhintása Cha'yss felé hiábavalónak bizonyul. A kereskedő ügyesen kitér mindkettő elől, ráadásul pontosan szúr a kézfeje irányában, kétszer is egymás után. A jobb kezébe betalál a szúrás, amire hangosan felmorran. Vér csordogál belőle és fáj is, de ettől még nem adja fel vele a harcot. Leakasztja baljába nagy acélpajzsát, amit tenyérrel és alkarral is rögzítve tart a kiképzése miatt. Jobb, sebesült kezébe előveszi saját mesterkardját. Ha még marad ideje, akkor a pajzzsal a báró felé indul meg kihasználva a benti, viszonylag szűk teret, ami túl sok mozgásra nem ad lehetőséget. Egyelőre felfegyverkezik, és védekező pozíciót vesz fel. Várja, hogy a báró támadjon. Úgy van vele, hogy ha volt bátorsága harcolni vele, akkor viselje minden következményét annak, hogy páncélos, pajzsos ellenféllel kell küzdenie, neki pedig a könnyű ruhája nem sokat fog védeni, ha Drik egyszer betalál.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárót sikerül annyira felpiszkálnia, hogy kardot rántson. A bocsánatkérés hallatán hangosan nevetni kezd.*
- Majd ha befagy a wegtoreni aréna. *Esze ágában sincs visszakozni a harc elől. A két suhintása Cha'yss felé hiábavalónak bizonyul. A kereskedő ügyesen kitér mindkettő elől, ráadásul pontosan szúr a kézfeje irányában, kétszer is egymás után. A jobb kezébe betalál a szúrás, amire hangosan felmorran. Vér csordogál belőle és fáj is, de ettől még nem adja fel vele a harcot. Leakasztja baljába nagy acélpajzsát, amit tenyérrel és alkarral is rögzítve tart a kiképzése miatt. Jobb, sebesült kezébe előveszi saját mesterkardját. Ha még marad ideje, akkor a pajzzsal a báró felé indul meg kihasználva a benti, viszonylag szűk teret, ami túl sok mozgásra nem ad lehetőséget. Egyelőre felfegyverkezik, és védekező pozíciót vesz fel. Várja, hogy a báró támadjon. Úgy van vele, hogy ha volt bátorsága harcolni vele, akkor viselje minden következményét annak, hogy páncélos, pajzsos ellenféllel kell küzdenie, neki pedig a könnyű ruhája nem sokat fog védeni, ha Drik egyszer betalál.*
1810. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 21:37:56
Üzenet elküldve: 2021-06-30 21:37:56
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 341
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//A bajusz bosszúja//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ork páncélos és a wegtoreni nemes között addig fajult a helyzet, hogy most ezt már úgy tűnik, hogy békésen nem tudják elrendezni. A heves szóváltás következtében Darok meg is indít egy szép lendületes jobbost. Ha egy ilyen elkapja a nemest, akkor az fájni fog. Eközben persze kardot ránt a báró is, hogy az ütésre válaszolhasson, amint lehetősége nyílik rá. Talán csak szerencséje van, vagy lebecsülte az ork, de Caldorcor sikeresen kihátrál a csapás elől. Sőt szó szerint vissza vág ellenfelének, ami az ökölbe szorított kezet éri. Normál esetben ezt meg sem érezné az ork, de az igric jól célzott, mert a nemes penge pont a rések közzé talál be. Az éles penge megnyikordul a páncélon, ahogy belevág a közzé. Le ugyan nem vágja, de fájdalmas sérülést okoz ezzel neki. Vöröslő vére össze keni szép fényes páncélját. Ez még fogja akadályozni a későbbiek során. Darok viszont ezzel még nem fejezte be a harcot. Másik karját is meglendíti, de sajnos ugyan az történik, mint korábban, csak azzal a különbséggel, hogy itt a csapás csak a kéztőt érte. Ez vérző sérüléssel ugyan nem jár, de a csapás elég erőteljes ahhoz, hogy szintén fájdalmas a továbbiak során. A helyzet a következő: Darok mind a két kezére lesérült, de ezzel még képes folytatni a harcot, csak hátrányt szenved a továbbiakban. Érzésre, mintha a bal kezét jobban tudná használni. Rajta múlik, hogy ezek után mit szándékozik tenni.*
// Darok sérülései: jobb kéz - 10 TÉ, bal kéz 6 TÉ, VÉ a két kézből adódóan -13,
Szegmensek: CCC 1 db, Darok 4 db //
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Az ork páncélos és a wegtoreni nemes között addig fajult a helyzet, hogy most ezt már úgy tűnik, hogy békésen nem tudják elrendezni. A heves szóváltás következtében Darok meg is indít egy szép lendületes jobbost. Ha egy ilyen elkapja a nemest, akkor az fájni fog. Eközben persze kardot ránt a báró is, hogy az ütésre válaszolhasson, amint lehetősége nyílik rá. Talán csak szerencséje van, vagy lebecsülte az ork, de Caldorcor sikeresen kihátrál a csapás elől. Sőt szó szerint vissza vág ellenfelének, ami az ökölbe szorított kezet éri. Normál esetben ezt meg sem érezné az ork, de az igric jól célzott, mert a nemes penge pont a rések közzé talál be. Az éles penge megnyikordul a páncélon, ahogy belevág a közzé. Le ugyan nem vágja, de fájdalmas sérülést okoz ezzel neki. Vöröslő vére össze keni szép fényes páncélját. Ez még fogja akadályozni a későbbiek során. Darok viszont ezzel még nem fejezte be a harcot. Másik karját is meglendíti, de sajnos ugyan az történik, mint korábban, csak azzal a különbséggel, hogy itt a csapás csak a kéztőt érte. Ez vérző sérüléssel ugyan nem jár, de a csapás elég erőteljes ahhoz, hogy szintén fájdalmas a továbbiak során. A helyzet a következő: Darok mind a két kezére lesérült, de ezzel még képes folytatni a harcot, csak hátrányt szenved a továbbiakban. Érzésre, mintha a bal kezét jobban tudná használni. Rajta múlik, hogy ezek után mit szándékozik tenni.*
// Darok sérülései: jobb kéz - 10 TÉ, bal kéz 6 TÉ, VÉ a két kézből adódóan -13,
Szegmensek: CCC 1 db, Darok 4 db //
1809. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 09:22:17
Üzenet elküldve: 2021-06-30 09:22:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sikeres kitérés után felveszi a biztonságos pozíciót az orkkal szemközt, aki vélt vagy valós erőfölényére hivatkozva kezdi sértegetni az igricet. A gyermeki erőfitogtatás nem fog a bárón, a hülye is látja, hogy Darok erőfölényben van, ám sok más tulajdonságban bizonyosan alulmaradna a wegtorenivel szemben.
Az ostoba szavakra méltatlannak érzi válaszolni, hadd szórakoztassa magát az ork, ha úgy akarja. A folytatás is inkább tűnik együgyű szócséplésnek, de legalább Darok kimutatta a foga fehérjét. Új páncél, új fegyverek, hátas és lópáncél, a báró látta a könyvelést, az ork mindent megszerzett magának és most már kényelmetlen neki a gyeplő, úgyhogy távozna. Hát a lófasznak is van vége.*
- Adok egy esélyt, hogy bocsánatomért esdekelj, itt mindenki előtt, akkor talán elengedlek. *Provokálja az orkot. Biztos benne, hogy a korábbi viselkedése, nevezzük hisztinek, után nem fog az egész Kalmár előtt meghunyászkodni az igric előtt. Az orkok erősek, bár ostobák, mint a fatuskó és mellé még büszkék is. Csak tudná az igric, hogy mire.
A báró nem hülye, látja Darokon, hogy kitűnő fegyverforgató, de lebecsüli a wegtorenit. Erőben felülmúlja őt, de nincs olyan nagy különbség közöttük, mint azt a másik hiszi. Újabb előny az igric mellett.
Természetesen nem mozdul az útból és amikor Darok jobb kézzel, átellenes oldalról indítana egy ütést a mellkasa felé, már mozdul is, hisz végig figyelt. Jobbjával kivonja a mesterkardot, miközben lendületesen hátralép egyet, hogy helyet adjon a kardnak és egyben kilépjen az ütés távolságából és keresztben a pengével az ütésre emelt kezet támadja. Ugyan az ork páncélt visel, de talán a páncélkesztyű számos illesztéke között valahol behatol, ráadásul az ilyen kesztyűk tenyérrészét csak bőrrel vonják, hisz másképp képtelenek volnának markolatot tartani vele. Legrosszabb esetben nem talál vagy csak elüti a páncélos kezet, de a következő támadást sem szeretné elszenvedni, ugyanúgy tesz, a lendülő kézre támad a mesterpengével.
Ha korábban sikerült elkerülnie a nehézpáncélos érintését, akkor valószínűleg most sem találnak Darok ütései viszont a hosszabb fegyvertáv miatt talán sikerül eltalálnia egyik vagy másik ütésre lendülő kezét.*
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sikeres kitérés után felveszi a biztonságos pozíciót az orkkal szemközt, aki vélt vagy valós erőfölényére hivatkozva kezdi sértegetni az igricet. A gyermeki erőfitogtatás nem fog a bárón, a hülye is látja, hogy Darok erőfölényben van, ám sok más tulajdonságban bizonyosan alulmaradna a wegtorenivel szemben.
Az ostoba szavakra méltatlannak érzi válaszolni, hadd szórakoztassa magát az ork, ha úgy akarja. A folytatás is inkább tűnik együgyű szócséplésnek, de legalább Darok kimutatta a foga fehérjét. Új páncél, új fegyverek, hátas és lópáncél, a báró látta a könyvelést, az ork mindent megszerzett magának és most már kényelmetlen neki a gyeplő, úgyhogy távozna. Hát a lófasznak is van vége.*
- Adok egy esélyt, hogy bocsánatomért esdekelj, itt mindenki előtt, akkor talán elengedlek. *Provokálja az orkot. Biztos benne, hogy a korábbi viselkedése, nevezzük hisztinek, után nem fog az egész Kalmár előtt meghunyászkodni az igric előtt. Az orkok erősek, bár ostobák, mint a fatuskó és mellé még büszkék is. Csak tudná az igric, hogy mire.
A báró nem hülye, látja Darokon, hogy kitűnő fegyverforgató, de lebecsüli a wegtorenit. Erőben felülmúlja őt, de nincs olyan nagy különbség közöttük, mint azt a másik hiszi. Újabb előny az igric mellett.
Természetesen nem mozdul az útból és amikor Darok jobb kézzel, átellenes oldalról indítana egy ütést a mellkasa felé, már mozdul is, hisz végig figyelt. Jobbjával kivonja a mesterkardot, miközben lendületesen hátralép egyet, hogy helyet adjon a kardnak és egyben kilépjen az ütés távolságából és keresztben a pengével az ütésre emelt kezet támadja. Ugyan az ork páncélt visel, de talán a páncélkesztyű számos illesztéke között valahol behatol, ráadásul az ilyen kesztyűk tenyérrészét csak bőrrel vonják, hisz másképp képtelenek volnának markolatot tartani vele. Legrosszabb esetben nem talál vagy csak elüti a páncélos kezet, de a következő támadást sem szeretné elszenvedni, ugyanúgy tesz, a lendülő kézre támad a mesterpengével.
Ha korábban sikerült elkerülnie a nehézpáncélos érintését, akkor valószínűleg most sem találnak Darok ütései viszont a hosszabb fegyvertáv miatt talán sikerül eltalálnia egyik vagy másik ütésre lendülő kezét.*
1808. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 08:52:06
Üzenet elküldve: 2021-06-30 08:52:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*A módos kereskedő, avagy nemes, akit kiszemelt magának derűs tekintettel fogadja Tiyrilnitolt. ~Most vagy tényleg járt Lihanechben vagy szeret mókázni. Ez előbb utóbb kiderül, mindenesetre jó asztalnak tűnik ez.~ Az elhangzottak szerint a férfi elég régen, de járt Lihanechben. Megemlíti a két főtéri hársfát, amit először beugrató kérdésnek gondol. ~Lépünk egyet tovább.~*
- A hűsítő fürdőinket jobban preferálom, de kétségtelen, hogy a fák oltalma sem kifogásolható. *Némileg kitér az egyenes válasz alól, amikor úgy érzi, hogy a neve után érdeklődnek, ami teljesen jogos, hiszen nem mutatkozott be, de ez szándékos volt a részéről.*
- Óhh, elnézést kérek, de annyi váratlan atrocitás ért idefelé jövet, hogy teljesen elfeledkeztem az alap dolgokról. Tiyrilnitol Tirralenius. Nagyon örvendek! *Fejét meghajtja előbb a hölgy, majd az úr felé. A kedves és finom társaságot hallva, vigyorogva bólogat.*
- Egy csinos hölgy, egy finom étel, ital, és kellő szórakoztatás mellett mit kívánhatnánk többet. *A szórakoztatás említésekor hátra tekint az ork meg a magas férfi szócsatájára, amiből még komolyabb látványosság is válhat. A hölgy felé fordulva várja a helyfoglalási döntését. A mélységi nő kedvesen elfogadja a kérelmét a nem létező régi ismeretségre tekintettel. Ennek köszönhetően Tiyrilnitol helyet is foglal valahol a mélységi és a férfi között. Azt hamar megtudja, hogy Ninreya a csatlakozásába beleegyező nő neve.*
- Igazán örvendek Reya! Engem szólítsanak csak Tiyrilnek. *Valahogy meg kell tudakolnia a férfi nevét is. ~Lássuk csak, mit is válasszak. Áh, igen!~*
- Kérem, nézzék el nekem, hogy van némi áporodott bukéja az öltözékemnek, de amint említettem az egyik atrocitás, ami a mai napon ért, hogy egy városi asszony valamit rám borított egy emeleti ablakból. Mintha nem lett volna elég, hogy a kikötői erdőségben a lovam megbokrosodott egy kígyó miatt, s engem levágva magáról vágtában menekült el. Így kénytelen voltam gyalog a hőségben átkelni a szántóföldeken. *Szép kis történetet kerít, aminek nagyjából a fele igaz, de hihetően adja elő.*
- A nevekkel mindig is bajban voltam. Szörnyen restellem, de nem teljesen emlékszem a nevére. *Bűnbánó tekintettel néz a férfira, akiből talán ezzel a kis közjátékkal kihúzhatja a nevét.*
- Tudják először járok Artheniorban. Annak ellenére, hogy kalandosan jutottam el ide, egészen kellemes városkának tűnik. Bizonyára régen itt élnek. Önök, hogy látják? *Ezzel most megtudhatja, hogy hová való Reya és a tehetős férfi. ~Igen kifinomult mindkettőjük modora és beszéde, bizonyára tanultak lehetnek. Nem mellesleg nagyon ígéretes társaságnak tűnnek.~*
*A módos kereskedő, avagy nemes, akit kiszemelt magának derűs tekintettel fogadja Tiyrilnitolt. ~Most vagy tényleg járt Lihanechben vagy szeret mókázni. Ez előbb utóbb kiderül, mindenesetre jó asztalnak tűnik ez.~ Az elhangzottak szerint a férfi elég régen, de járt Lihanechben. Megemlíti a két főtéri hársfát, amit először beugrató kérdésnek gondol. ~Lépünk egyet tovább.~*
- A hűsítő fürdőinket jobban preferálom, de kétségtelen, hogy a fák oltalma sem kifogásolható. *Némileg kitér az egyenes válasz alól, amikor úgy érzi, hogy a neve után érdeklődnek, ami teljesen jogos, hiszen nem mutatkozott be, de ez szándékos volt a részéről.*
- Óhh, elnézést kérek, de annyi váratlan atrocitás ért idefelé jövet, hogy teljesen elfeledkeztem az alap dolgokról. Tiyrilnitol Tirralenius. Nagyon örvendek! *Fejét meghajtja előbb a hölgy, majd az úr felé. A kedves és finom társaságot hallva, vigyorogva bólogat.*
- Egy csinos hölgy, egy finom étel, ital, és kellő szórakoztatás mellett mit kívánhatnánk többet. *A szórakoztatás említésekor hátra tekint az ork meg a magas férfi szócsatájára, amiből még komolyabb látványosság is válhat. A hölgy felé fordulva várja a helyfoglalási döntését. A mélységi nő kedvesen elfogadja a kérelmét a nem létező régi ismeretségre tekintettel. Ennek köszönhetően Tiyrilnitol helyet is foglal valahol a mélységi és a férfi között. Azt hamar megtudja, hogy Ninreya a csatlakozásába beleegyező nő neve.*
- Igazán örvendek Reya! Engem szólítsanak csak Tiyrilnek. *Valahogy meg kell tudakolnia a férfi nevét is. ~Lássuk csak, mit is válasszak. Áh, igen!~*
- Kérem, nézzék el nekem, hogy van némi áporodott bukéja az öltözékemnek, de amint említettem az egyik atrocitás, ami a mai napon ért, hogy egy városi asszony valamit rám borított egy emeleti ablakból. Mintha nem lett volna elég, hogy a kikötői erdőségben a lovam megbokrosodott egy kígyó miatt, s engem levágva magáról vágtában menekült el. Így kénytelen voltam gyalog a hőségben átkelni a szántóföldeken. *Szép kis történetet kerít, aminek nagyjából a fele igaz, de hihetően adja elő.*
- A nevekkel mindig is bajban voltam. Szörnyen restellem, de nem teljesen emlékszem a nevére. *Bűnbánó tekintettel néz a férfira, akiből talán ezzel a kis közjátékkal kihúzhatja a nevét.*
- Tudják először járok Artheniorban. Annak ellenére, hogy kalandosan jutottam el ide, egészen kellemes városkának tűnik. Bizonyára régen itt élnek. Önök, hogy látják? *Ezzel most megtudhatja, hogy hová való Reya és a tehetős férfi. ~Igen kifinomult mindkettőjük modora és beszéde, bizonyára tanultak lehetnek. Nem mellesleg nagyon ígéretes társaságnak tűnnek.~*
1807. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 08:15:15
Üzenet elküldve: 2021-06-30 08:15:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//A bajusz bosszúja//
*Az ork nem igazán tűri jól a szidást, bizonyára ő nem sokszor kapott még ilyet a fejére. Miután a padlóra huppan mindjárt fel is áll, mert a levegő egyre forróbb kezd lenni odabenn. Bár egyelőre az motiválja, hogy meglógjon, ám mikor eléri a konyhaajtót, hogy a hátsó kijáratot használja, már egyre inkább Aztyanra dühös, hogy azt a kőbunkót küldte rá. Akivel nagyon úgy fest, hogy a bárónak most összeakad a bajusza, Aztyan hálás lehetne neki, hogy őt megfosztotta az e fajta bajforrástól.*
-Ha nagyon akarja, akkor én majd átmegyek és leakasztom a fejét a helyéről… *Motyogja magában, miközben, ha senki nem akadályozza ebben, távozik a hátsó ajtón, hogy a kovácsműhely felé vegye az irányt.*
*Az ork nem igazán tűri jól a szidást, bizonyára ő nem sokszor kapott még ilyet a fejére. Miután a padlóra huppan mindjárt fel is áll, mert a levegő egyre forróbb kezd lenni odabenn. Bár egyelőre az motiválja, hogy meglógjon, ám mikor eléri a konyhaajtót, hogy a hátsó kijáratot használja, már egyre inkább Aztyanra dühös, hogy azt a kőbunkót küldte rá. Akivel nagyon úgy fest, hogy a bárónak most összeakad a bajusza, Aztyan hálás lehetne neki, hogy őt megfosztotta az e fajta bajforrástól.*
-Ha nagyon akarja, akkor én majd átmegyek és leakasztom a fejét a helyéről… *Motyogja magában, miközben, ha senki nem akadályozza ebben, távozik a hátsó ajtón, hogy a kovácsműhely felé vegye az irányt.*
1806. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 07:49:39
Üzenet elküldve: 2021-06-30 07:49:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A báró kihasználva, hogy nehézpáncél nélkül mozog, sikeresen kicsúszik a felé nyúló acélos kezek elől.*
- Csak nem félsz, hogy összeroppantom a kis kereskedő tested? *Gúnyosan vágja vissza Cha'yssnak, miközben újabb gyalázkodást zúdít rá a férfi. Ezúttal inkább szánalmasnak találja a hosszúhajút, aki nem méltó ellenfele egy harchoz. Hiába ott marad az ajtóban eltorlaszolva azt, ez nem gátolja az orkot, hogy cselekedjen.*
- Igaz, már korábban itt kellett volna hagyjalak. Te csak egy kis wegtoreni kakas vagy, aki nagynak képzeli magát, de életedben nem voltál még ilyen pici, mint most. Ne csinálj bolondot magadból a barátaid előtt. Most pedig kotródj az utamból! *Inkább szánalmasnak gondolja a próbálkozást egy gyenge kis kereskedő részéről, aki életében nem forgatott rendesen kardot. ~Ugye nem gondolod, hogy bármi esélyed lenne azzal az úri bökővel az oldaladon?~ Nem zavartatja magát így a jobb, páncélos kezével balról indít egy lendületes ütést a báró mellkas tájéka felé, aminek az a célja, hogy félrevágja az ajtó útjából. Nem fogja vissza magát, így ha talál, akkor bizonyosan oldalra vágódik a lengén öltözött kereskedő és szerezhet egy két kék foltot és egy darabig fájó pontokat. Ha nem találna jobbal, akkor bal kezét is lendíti és a páncélos kar ismét jobb felé repítené Cha'ysst ha eltalálja valahol. Ha ez sikerül, akkor nem vesződik tovább egy mitugrász kakassal, hanem kiront az ajtón.*
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A báró kihasználva, hogy nehézpáncél nélkül mozog, sikeresen kicsúszik a felé nyúló acélos kezek elől.*
- Csak nem félsz, hogy összeroppantom a kis kereskedő tested? *Gúnyosan vágja vissza Cha'yssnak, miközben újabb gyalázkodást zúdít rá a férfi. Ezúttal inkább szánalmasnak találja a hosszúhajút, aki nem méltó ellenfele egy harchoz. Hiába ott marad az ajtóban eltorlaszolva azt, ez nem gátolja az orkot, hogy cselekedjen.*
- Igaz, már korábban itt kellett volna hagyjalak. Te csak egy kis wegtoreni kakas vagy, aki nagynak képzeli magát, de életedben nem voltál még ilyen pici, mint most. Ne csinálj bolondot magadból a barátaid előtt. Most pedig kotródj az utamból! *Inkább szánalmasnak gondolja a próbálkozást egy gyenge kis kereskedő részéről, aki életében nem forgatott rendesen kardot. ~Ugye nem gondolod, hogy bármi esélyed lenne azzal az úri bökővel az oldaladon?~ Nem zavartatja magát így a jobb, páncélos kezével balról indít egy lendületes ütést a báró mellkas tájéka felé, aminek az a célja, hogy félrevágja az ajtó útjából. Nem fogja vissza magát, így ha talál, akkor bizonyosan oldalra vágódik a lengén öltözött kereskedő és szerezhet egy két kék foltot és egy darabig fájó pontokat. Ha nem találna jobbal, akkor bal kezét is lendíti és a páncélos kar ismét jobb felé repítené Cha'ysst ha eltalálja valahol. Ha ez sikerül, akkor nem vesződik tovább egy mitugrász kakassal, hanem kiront az ajtón.*
1805. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-30 00:14:31
Üzenet elküldve: 2021-06-30 00:14:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*Hubi csak mosolyog az érvelésen. Ez pedig nem sokat segít abban, hogy Reya idegei megnyugodjanak. Mintha a mágia nem lenne a világ legtermészetellenesebb dolga. Jobb tőle távol maradni, különben olyan furcsaságok sülhetnek ki belőle, mint az előbbi incidens és új értelmet nyer a borotvakés kifejezés. De a kancellár csak mosolyával illeti az ésszerű ódzkodást. Mondjuk mit is várhat a sötételf olyan valakitől, aki Sárvárosba megy gombászni?*
-Ez egy jó meglátás. Bár én azt sem szeretném, hogy az ételem, vagy az italom közelébe menjen. *Teszi hozzá már-már túlbuzgó óvatosságot sugallva. Nincs mit szépíteni ezen. A nő retteg a mágiától és, ha akarná sem tudná ezt eltitkolni. Végképp ilyen esetekben nem, mikor a szeme előtt zajlik. Még jó, hogy a bort az asztalnál szabadította meg a dugójától. A báró érkezése tagadhatatlanul meglepi a mélységit. Szerencsére nem kell sokat bájolognia, mivel a röpke bemutatkozás után, az inkább a kancellárnak szenteli figyelmét. Míg a férfiak mély tiszteletüket és baráti jókívánságaikat hangoztatják, Reya kihasználja a lehetőséget és az étkezés álcája mögött, alaposan megnézi magának a házigazdát. Külsőleg nincs rajta kivetnivaló. Talán a szemei, amik érdekes színben pompáznak ember létére. De ez nem újdonság a sokat látott nő számára. Ellenben a szavai, amiket megpróbál hihető köntösben előadni, épp az ellenkezőjét sugallják a jelentésüknek. Ez a műkomám dolog pedig majdnem el is veszi az étvágyát. Ám a majdnem is nem, szóval csendben folytatja a falatozást, míg a fülsüketítő óbégatás meg nem zavarja ebben. A báró úr el is indul a hang forrása felé, így Hubi élve az alkalommal felőle kérdez.*
-Nem. Valóban nem volt még szerencsém hozzá. De talán jobb is. Nem akarok senkit megsérteni, viszont számomra nagyon ellenszenves alak. *Kimondja kerek perec. Miért hazudna? Nem tehet róla, ha valakitől ösztönösen feláll a szőr a hátán. A válasz után ő is a pultnál keletkező zavargás felé fordítja a tekintetét. Ott épp egy páncélos ork tartja a hóna alatt az annyira rettegett boszorkányt. Az pedig kézzel-lábbal kalapál a vérten, de tehetetlen a melákkal szemben. Így már nem is olyan félelmetes a gnómfajzat. Elégedett mosollyal fordul vissza Hubi irányába.*
-Látod? Így kell túszul ejteni a személyzetet. *Veti oda a kancellárnak már teljes nyugalommal. A rossz elnyeri büntetését és a világ újra megmenkül. Hála a... Tényleg! Kinek is hála? Hubi azt vélte hallani, hogy az orkot az exbajuszos küldte.*
-Hát nem lehet nagy mágus, ha máris megtört a varázs. Számomra egy dolog számít: Amennyiben a zöldbőrű elviszi, nem fogja itt rontani a levegőt. *Amint a szavakat kimondja, egy újabb gnóm lép az asztal mellé. Eddig is csak a baj volt velük, de ez az egyed konkrétan csatlakozni kíván hozzájuk. Hubi valami régi üzletfeleként mutatkozik be. Ha lehet bemutatkozásnak nevezni, amennyiben a nevét nem árulja el. Persze Reyáról tudomást sem vesz, aminek a csorbáját a kancellár köszörüli ki. Mégpedig azzal, hogy a nőre bízza a döntés jogát, a csatlakozás kapcsán.*
-Nincs ellenemre az úr társasága. Ha már ilyen jól ismeritek egymást. *Néz sokatmondóan Hubira, majd a gnóm felé fordítja tekintetét.*
-Engem Ninreyának hívnak. De szólítson csak Reyának! Magát, hogy szólíthatom? *Kérdezi az új társaságot belépve a játékba. Hiszen furcsán venné ki magát, ha Kancellár tenné fel ugyanezt a kérdést egy régi ismerősének. Ellenben valahogy ki kell deríteni. Ez pedig egy megfelelő módszernek látszik.*
*Hubi csak mosolyog az érvelésen. Ez pedig nem sokat segít abban, hogy Reya idegei megnyugodjanak. Mintha a mágia nem lenne a világ legtermészetellenesebb dolga. Jobb tőle távol maradni, különben olyan furcsaságok sülhetnek ki belőle, mint az előbbi incidens és új értelmet nyer a borotvakés kifejezés. De a kancellár csak mosolyával illeti az ésszerű ódzkodást. Mondjuk mit is várhat a sötételf olyan valakitől, aki Sárvárosba megy gombászni?*
-Ez egy jó meglátás. Bár én azt sem szeretném, hogy az ételem, vagy az italom közelébe menjen. *Teszi hozzá már-már túlbuzgó óvatosságot sugallva. Nincs mit szépíteni ezen. A nő retteg a mágiától és, ha akarná sem tudná ezt eltitkolni. Végképp ilyen esetekben nem, mikor a szeme előtt zajlik. Még jó, hogy a bort az asztalnál szabadította meg a dugójától. A báró érkezése tagadhatatlanul meglepi a mélységit. Szerencsére nem kell sokat bájolognia, mivel a röpke bemutatkozás után, az inkább a kancellárnak szenteli figyelmét. Míg a férfiak mély tiszteletüket és baráti jókívánságaikat hangoztatják, Reya kihasználja a lehetőséget és az étkezés álcája mögött, alaposan megnézi magának a házigazdát. Külsőleg nincs rajta kivetnivaló. Talán a szemei, amik érdekes színben pompáznak ember létére. De ez nem újdonság a sokat látott nő számára. Ellenben a szavai, amiket megpróbál hihető köntösben előadni, épp az ellenkezőjét sugallják a jelentésüknek. Ez a műkomám dolog pedig majdnem el is veszi az étvágyát. Ám a majdnem is nem, szóval csendben folytatja a falatozást, míg a fülsüketítő óbégatás meg nem zavarja ebben. A báró úr el is indul a hang forrása felé, így Hubi élve az alkalommal felőle kérdez.*
-Nem. Valóban nem volt még szerencsém hozzá. De talán jobb is. Nem akarok senkit megsérteni, viszont számomra nagyon ellenszenves alak. *Kimondja kerek perec. Miért hazudna? Nem tehet róla, ha valakitől ösztönösen feláll a szőr a hátán. A válasz után ő is a pultnál keletkező zavargás felé fordítja a tekintetét. Ott épp egy páncélos ork tartja a hóna alatt az annyira rettegett boszorkányt. Az pedig kézzel-lábbal kalapál a vérten, de tehetetlen a melákkal szemben. Így már nem is olyan félelmetes a gnómfajzat. Elégedett mosollyal fordul vissza Hubi irányába.*
-Látod? Így kell túszul ejteni a személyzetet. *Veti oda a kancellárnak már teljes nyugalommal. A rossz elnyeri büntetését és a világ újra megmenkül. Hála a... Tényleg! Kinek is hála? Hubi azt vélte hallani, hogy az orkot az exbajuszos küldte.*
-Hát nem lehet nagy mágus, ha máris megtört a varázs. Számomra egy dolog számít: Amennyiben a zöldbőrű elviszi, nem fogja itt rontani a levegőt. *Amint a szavakat kimondja, egy újabb gnóm lép az asztal mellé. Eddig is csak a baj volt velük, de ez az egyed konkrétan csatlakozni kíván hozzájuk. Hubi valami régi üzletfeleként mutatkozik be. Ha lehet bemutatkozásnak nevezni, amennyiben a nevét nem árulja el. Persze Reyáról tudomást sem vesz, aminek a csorbáját a kancellár köszörüli ki. Mégpedig azzal, hogy a nőre bízza a döntés jogát, a csatlakozás kapcsán.*
-Nincs ellenemre az úr társasága. Ha már ilyen jól ismeritek egymást. *Néz sokatmondóan Hubira, majd a gnóm felé fordítja tekintetét.*
-Engem Ninreyának hívnak. De szólítson csak Reyának! Magát, hogy szólíthatom? *Kérdezi az új társaságot belépve a játékba. Hiszen furcsán venné ki magát, ha Kancellár tenné fel ugyanezt a kérdést egy régi ismerősének. Ellenben valahogy ki kell deríteni. Ez pedig egy megfelelő módszernek látszik.*
1804. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:32:09
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:32:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a padlón landoló gnómtalpak vagy a puffanó test - Xavy ügyességétől függően - nem lennének elég figyelemre méltók, akkor a látása perifériáján mozduló hatalmas tömeg mindenképpen figyelmezteti az igricet, hogy valami nem stimmel. Az érintés is elég, hogy ne hagyja magát megragadni és igyekezzen elkerülni a közvetlen fizikai kontaktust, azt pedig pláne nem, hogy megemelje az ork.*
- Meg ne merj érinteni, te büdös ork! *Fortyan fel újra benne a harag. Nem elég, hogy Darok mekkora felfordulást keltett, még kezével illetné a bárót. Bizonyosan gyorsabb, mint egy páncélos ork és talán ügyesebben is mozog, hogy mindezt megtehesse. Ha sikerül, el is lép a páncélos közeléből, hogy így hallgassa meg a sisak alól tompán felé intézett szavakat. Az igric ajkai lenéző mosolyra húzódnak a hallottaktól.*
- Mit nem képzelsz, ostoba paraszt. *Válaszolja a fenyegetésre, ahogy lenézőn végigméri az orkot. Mivel korábban is közelebb állt az ajtóhoz, így valószínűleg ez a pozíció meg is maradt, a szabad járás csak rajta keresztül valósítható meg. Nem törődik már Habrertus-szal vagy a Kalmár jóhírével, végre valami kis izgalom, amiből neki is kijut.
Ha Darok felemelné páncélos öklét vagy a fegyveréért nyúlna, az igric a mesterkard markolatáért nyúl és igyekszik megelőzni.*
- Már a korábbi viselkedésed is elég volna, hogy kivágjalak, de most már biztos, hogy nem engedlek el anélkül, hogy a becsületemen esett csorbát a véreddel ne mosnám le.
*Wegtorenben bevett mondja a párbaj a nézeteltérések rendezésének és nem áll távol az ilyesmi a bárótól sem. Darok csak az ostobaságát bizonyítja, ha az addig neki enni adó kézbe kíván marni. Az igric végig az ork tekintetét figyeli, ha Darok mozdul, maga is úgy tesz, hogy az övé legyen az első vágás joga és az istenekre, már szinte várja, hogy a másik meggondolatlanul támadjon vagy a fegyveréhez nyúljon.*
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha a padlón landoló gnómtalpak vagy a puffanó test - Xavy ügyességétől függően - nem lennének elég figyelemre méltók, akkor a látása perifériáján mozduló hatalmas tömeg mindenképpen figyelmezteti az igricet, hogy valami nem stimmel. Az érintés is elég, hogy ne hagyja magát megragadni és igyekezzen elkerülni a közvetlen fizikai kontaktust, azt pedig pláne nem, hogy megemelje az ork.*
- Meg ne merj érinteni, te büdös ork! *Fortyan fel újra benne a harag. Nem elég, hogy Darok mekkora felfordulást keltett, még kezével illetné a bárót. Bizonyosan gyorsabb, mint egy páncélos ork és talán ügyesebben is mozog, hogy mindezt megtehesse. Ha sikerül, el is lép a páncélos közeléből, hogy így hallgassa meg a sisak alól tompán felé intézett szavakat. Az igric ajkai lenéző mosolyra húzódnak a hallottaktól.*
- Mit nem képzelsz, ostoba paraszt. *Válaszolja a fenyegetésre, ahogy lenézőn végigméri az orkot. Mivel korábban is közelebb állt az ajtóhoz, így valószínűleg ez a pozíció meg is maradt, a szabad járás csak rajta keresztül valósítható meg. Nem törődik már Habrertus-szal vagy a Kalmár jóhírével, végre valami kis izgalom, amiből neki is kijut.
Ha Darok felemelné páncélos öklét vagy a fegyveréért nyúlna, az igric a mesterkard markolatáért nyúl és igyekszik megelőzni.*
- Már a korábbi viselkedésed is elég volna, hogy kivágjalak, de most már biztos, hogy nem engedlek el anélkül, hogy a becsületemen esett csorbát a véreddel ne mosnám le.
*Wegtorenben bevett mondja a párbaj a nézeteltérések rendezésének és nem áll távol az ilyesmi a bárótól sem. Darok csak az ostobaságát bizonyítja, ha az addig neki enni adó kézbe kíván marni. Az igric végig az ork tekintetét figyeli, ha Darok mozdul, maga is úgy tesz, hogy az övé legyen az első vágás joga és az istenekre, már szinte várja, hogy a másik meggondolatlanul támadjon vagy a fegyveréhez nyúljon.*
1803. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:14:02
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:14:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Reya, Hubi, Xavy és valamennyi név a Kalmárban//
*A jó kancellár kitűnően tud megértő módon mosolyogni. Ezt általában akkor alkalmazza amikor legszívesebben oktondinak nevezné beszélgetőtársát, de bizonyos okok miatt erre nincs lehetősége. Ezt a mosolyt Aenae már jól ismerheti (még ha az okával nincs is tisztában) és most Reya is részesül benne. Hubi történetesen továbbra sincs meggyőződve róla, hogy a gnóm bármi mágiát alkalmazott volna, de a sötételf olyan mélységes meggyőződéssel érvel mellette, hogy Hubinak egészen jó kedve lesz. Valahogy megkapónak találja ezt az elfogultságot.*
- Ez esetben óvakodjunk gnóm felszolgálónk haragját maguk ellen kivívni.
*Mágiaelméleti értekezésüknek a báró érkezése vet véget és az ezt követő kölcsönös bájolgás. Reyát illető, Hubi szerint rosszmájú megjegyzésére a báró egy mosolyt kap cserébe és ha Hubi szemébe néz akkor onnan kiolvashatja, hogy a mosoly csak egy üres gesztus. És ismét bebizonyosodik, hogy a báró minden helyzetben méltó ellenfél akit soha nem szabad alábecsülni.*
- Őszintén remélem, hogy jól megérdemelt birtokodban sok örömed fogod lelni és megtalálod ott a számításod. Kérlek, hogy tolmácsold a nagyasszonynak üdvözletem és jókívánságaim azzal az üzenettel, hogy hamarosan visszatérek a Vashegyre és rendelkezésére állok.
*Cha'yss akár ösztönösen, akár bizonyos utánjárás után, de jól tudja, hogy hogyan tud kellemetlenkedni a kancellárnak. Hubi az utóbbira tippel. Ha a báró forrásai, pontosabban forrása egy bizonyos magas helyen fakad, akkor sokat nem tehet. Egyébként pedig jól lesz szemmel tartani, ha a Vashegyre eszi a fene.
Aztán a báró némi szabadkozás után távozik és a kancellár is a pult felé, illetve az ottani rendzavarás felé sandít.*
- Ha nem tévedek, eddig nem volt szerencséd a báróhoz. Áruld el, mi az első benyomásod róla?
*A kérdés Reyának szól, de Hubi alig fordul vissza a mélységihez, a söntésnél elszabadulni látszanak az indulatok. Egy ork cibálja a gnóm mágust és a felfordulásnak a báró erélyes közbelépése vet véget. Hubi pedig most már valóban jókedvű mosollyal néz a sötételfre.*
- Milyen érdekes hely! Egy főnemes, egy ork bajkeverő, egy mágiatudó gnóm... apropó. *vág elgondolkodó arcot és a pult felé int egy hanyag mozdulattal* Ha jól vettem ki ork barátunk tessék-lássék formált szavaiból, az elbájolt gólem küldte. Valahol félrecsúszhatott az a mágia.
*Lehetne ezt olcsó kárörvendésként is felfogni Reya esetleges tévedése felett, de Hubi olyan ártatlan jókedvvel mondja, hogy ehhez azért rosszindulat kéne. És valóban: a kancellár ritkán őszintén vidám. Most az.
És ha már gnómok, most feltűnik még egy. Hubi kissé értetlenül, de legalább annyira kíváncsian figyeli az asztalukhoz lépő alakot. Az ízlésről tanúskodó öltözék és a választékos szavak összképét valamelyest rontja egy decens szag, amit a jó kancellár nem tud hova tenni.*
- Ó, hogyne! *derül fel Hubi arca már csak azért is, mert soha a büdös életben nem volt lihanechi üzletfele. Üzletfele, egyáltalán. De lehet, hogy a gnóm valamely tudományos munkásságát tekinti üzletnek. Mindenesetre új társaságuk nagyon hisz abban, hogy ők ketten ismerik egymást. Vagy nagyon ügyes szélhámos. Persze ha valós lenne az ismeretség, eszébe nem jutna Hubit magázni. A kancellár ezt mindig is bosszantó modorosságnak tartotta. De érdekes játéknak ígérkezik, Hubi pedig semmi jónak nem elrontója.*
- Való igaz, igen rég jártam már Lihanech-ben. Olyannyira, hogy már el is feledtem, milyen kitűnően lehetett hűsülni a főtéren álló két hatalmas hársfa lombja alatt. Megvannak még egyáltalán? Szomorítana, ha többet nem élvezhetném enyhet adó árnyukat, kedves...
*Hubi elgondolkodó arcot vág, némi bosszúsággal színezve, mint amikor valakinek nyelve hegyén van a másik neve, de valahogy mégsem ugrik be. Így a gnómnak lehetősége lehet bemutatkozni.*
- Mint látod, barátom, kedves és finom társaságban van szerencsém elkölteni az estebédet.
*Egy kis főhajtás Reya felé.*
- A hölggyé a döntés joga.
*Ha a mélységi olyan amilyennek sejti, akkor engedélyt ad a csatlakozásra. Már csak a móka miatt is. És amennyiben kiderül, hogy az elegáns gnóm valami rosszban sántikál, az külön haszon. Akkor már joggal vetheti fel a bárónak, hogy a személyzet egyre rejtélyesebb folklórműsora mellett a betérő vendégek miatt sem ajánlott ez a hely jóakaratú embereknek.*
*A jó kancellár kitűnően tud megértő módon mosolyogni. Ezt általában akkor alkalmazza amikor legszívesebben oktondinak nevezné beszélgetőtársát, de bizonyos okok miatt erre nincs lehetősége. Ezt a mosolyt Aenae már jól ismerheti (még ha az okával nincs is tisztában) és most Reya is részesül benne. Hubi történetesen továbbra sincs meggyőződve róla, hogy a gnóm bármi mágiát alkalmazott volna, de a sötételf olyan mélységes meggyőződéssel érvel mellette, hogy Hubinak egészen jó kedve lesz. Valahogy megkapónak találja ezt az elfogultságot.*
- Ez esetben óvakodjunk gnóm felszolgálónk haragját maguk ellen kivívni.
*Mágiaelméleti értekezésüknek a báró érkezése vet véget és az ezt követő kölcsönös bájolgás. Reyát illető, Hubi szerint rosszmájú megjegyzésére a báró egy mosolyt kap cserébe és ha Hubi szemébe néz akkor onnan kiolvashatja, hogy a mosoly csak egy üres gesztus. És ismét bebizonyosodik, hogy a báró minden helyzetben méltó ellenfél akit soha nem szabad alábecsülni.*
- Őszintén remélem, hogy jól megérdemelt birtokodban sok örömed fogod lelni és megtalálod ott a számításod. Kérlek, hogy tolmácsold a nagyasszonynak üdvözletem és jókívánságaim azzal az üzenettel, hogy hamarosan visszatérek a Vashegyre és rendelkezésére állok.
*Cha'yss akár ösztönösen, akár bizonyos utánjárás után, de jól tudja, hogy hogyan tud kellemetlenkedni a kancellárnak. Hubi az utóbbira tippel. Ha a báró forrásai, pontosabban forrása egy bizonyos magas helyen fakad, akkor sokat nem tehet. Egyébként pedig jól lesz szemmel tartani, ha a Vashegyre eszi a fene.
Aztán a báró némi szabadkozás után távozik és a kancellár is a pult felé, illetve az ottani rendzavarás felé sandít.*
- Ha nem tévedek, eddig nem volt szerencséd a báróhoz. Áruld el, mi az első benyomásod róla?
*A kérdés Reyának szól, de Hubi alig fordul vissza a mélységihez, a söntésnél elszabadulni látszanak az indulatok. Egy ork cibálja a gnóm mágust és a felfordulásnak a báró erélyes közbelépése vet véget. Hubi pedig most már valóban jókedvű mosollyal néz a sötételfre.*
- Milyen érdekes hely! Egy főnemes, egy ork bajkeverő, egy mágiatudó gnóm... apropó. *vág elgondolkodó arcot és a pult felé int egy hanyag mozdulattal* Ha jól vettem ki ork barátunk tessék-lássék formált szavaiból, az elbájolt gólem küldte. Valahol félrecsúszhatott az a mágia.
*Lehetne ezt olcsó kárörvendésként is felfogni Reya esetleges tévedése felett, de Hubi olyan ártatlan jókedvvel mondja, hogy ehhez azért rosszindulat kéne. És valóban: a kancellár ritkán őszintén vidám. Most az.
És ha már gnómok, most feltűnik még egy. Hubi kissé értetlenül, de legalább annyira kíváncsian figyeli az asztalukhoz lépő alakot. Az ízlésről tanúskodó öltözék és a választékos szavak összképét valamelyest rontja egy decens szag, amit a jó kancellár nem tud hova tenni.*
- Ó, hogyne! *derül fel Hubi arca már csak azért is, mert soha a büdös életben nem volt lihanechi üzletfele. Üzletfele, egyáltalán. De lehet, hogy a gnóm valamely tudományos munkásságát tekinti üzletnek. Mindenesetre új társaságuk nagyon hisz abban, hogy ők ketten ismerik egymást. Vagy nagyon ügyes szélhámos. Persze ha valós lenne az ismeretség, eszébe nem jutna Hubit magázni. A kancellár ezt mindig is bosszantó modorosságnak tartotta. De érdekes játéknak ígérkezik, Hubi pedig semmi jónak nem elrontója.*
- Való igaz, igen rég jártam már Lihanech-ben. Olyannyira, hogy már el is feledtem, milyen kitűnően lehetett hűsülni a főtéren álló két hatalmas hársfa lombja alatt. Megvannak még egyáltalán? Szomorítana, ha többet nem élvezhetném enyhet adó árnyukat, kedves...
*Hubi elgondolkodó arcot vág, némi bosszúsággal színezve, mint amikor valakinek nyelve hegyén van a másik neve, de valahogy mégsem ugrik be. Így a gnómnak lehetősége lehet bemutatkozni.*
- Mint látod, barátom, kedves és finom társaságban van szerencsém elkölteni az estebédet.
*Egy kis főhajtás Reya felé.*
- A hölggyé a döntés joga.
*Ha a mélységi olyan amilyennek sejti, akkor engedélyt ad a csatlakozásra. Már csak a móka miatt is. És amennyiben kiderül, hogy az elegáns gnóm valami rosszban sántikál, az külön haszon. Akkor már joggal vetheti fel a bárónak, hogy a személyzet egyre rejtélyesebb folklórműsora mellett a betérő vendégek miatt sem ajánlott ez a hely jóakaratú embereknek.*
1802. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:02:04
Üzenet elküldve: 2021-06-29 20:02:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárónál elszakad a cérna és magából kikelve, keresetlen szavakkal teremti le őket. Olyan hangnemet üt meg Driknél amit nem tud eltűrni senkinek sem. Ork vérmérsékletét nem türtőztetheti tovább. Némán elengedi Xavyt, aki vagy ügyes és talpra esik, vagy a padlón végzi. Ez most nem érdekli a páncélos orkot. A báró nem tud csak úgy elmenni mert az ork bizony most ére nyúl. Megpróbálja megfordítani a vállánál fogva maga felé, majd két hatalmas markával a ruhájánál fogva megemelni a bárót a levegőbe. Elég erős, hogy megtegye még akkor is ha a báró ember létére nem kicsi.*
- Na idefigyelj te selymes kígyó! Még egy szót szólsz és a taknyoddal mosom fel a padlót! *Mindezt dühösen ordítja a báró képébe, így vagy úgy, majd ha a megemelése sikeres volt, akkor most leteszi, vagy inkább kicsit arrébb dobja le. Felbőszült teljesen, így nem tanácsos tovább borzolni az amúgy is felkorbácsolt kedélyeit.*
- Nem kell kivágnod, mert magamtól lépek ki. *Vörös szemei megvillannak a sisak alatt majd dühösen ront ki az ajtón. Xavyval nem foglalkozik tovább, s ha a báró meg próbálná állítani, akkor páncélos ököllel fogja magát szembetalálni. Már elsőre sem volt a báró túl szimpatikus, de ezúttal kihúzta a gyufát. Elege van az ilyen beképzelt majmokból, akik azt hiszik, hogy ővék a világ. Legszívesebben most törne zúzna, de ettől eltekint.*
A hozzászólás írója (Drikdarok Wogharod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 20:12:08
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A bárónál elszakad a cérna és magából kikelve, keresetlen szavakkal teremti le őket. Olyan hangnemet üt meg Driknél amit nem tud eltűrni senkinek sem. Ork vérmérsékletét nem türtőztetheti tovább. Némán elengedi Xavyt, aki vagy ügyes és talpra esik, vagy a padlón végzi. Ez most nem érdekli a páncélos orkot. A báró nem tud csak úgy elmenni mert az ork bizony most ére nyúl. Megpróbálja megfordítani a vállánál fogva maga felé, majd két hatalmas markával a ruhájánál fogva megemelni a bárót a levegőbe. Elég erős, hogy megtegye még akkor is ha a báró ember létére nem kicsi.*
- Na idefigyelj te selymes kígyó! Még egy szót szólsz és a taknyoddal mosom fel a padlót! *Mindezt dühösen ordítja a báró képébe, így vagy úgy, majd ha a megemelése sikeres volt, akkor most leteszi, vagy inkább kicsit arrébb dobja le. Felbőszült teljesen, így nem tanácsos tovább borzolni az amúgy is felkorbácsolt kedélyeit.*
- Nem kell kivágnod, mert magamtól lépek ki. *Vörös szemei megvillannak a sisak alatt majd dühösen ront ki az ajtón. Xavyval nem foglalkozik tovább, s ha a báró meg próbálná állítani, akkor páncélos ököllel fogja magát szembetalálni. Már elsőre sem volt a báró túl szimpatikus, de ezúttal kihúzta a gyufát. Elege van az ilyen beképzelt majmokból, akik azt hiszik, hogy ővék a világ. Legszívesebben most törne zúzna, de ettől eltekint.*
A hozzászólás írója (Drikdarok Wogharod) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.06.29 20:12:08
1801. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2021-06-29 18:56:25
Üzenet elküldve: 2021-06-29 18:56:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A bajusz bosszúja//
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A perpatvar folytatódik amíg oda nem ér. Darok vasmarokkal tartja az érthetően kapálózni kezdő gnóm lányt és a ricsaj, amit ketten együtt csapnak, több, mint elég az igricnek.
Xavy verziója után csak nő benne a feszültség.*
- Leszarom! *Sziszegi oda a kettősnek.
Szerencsére a kapálózás enyhül, így a zaj is, amit mindaz okozott, de a bárót ez egyáltalán nem békíti meg.
Legyen bármekkora az ork, azért nem volna olyan könnyű átgyalogolni bárkin és Darok jobban teszi, hogy megáll az igric szavának.*
- Kurvára meg kívánlak büntetni. *Válaszol az ork magyarázatára visszafojtott dühvel, mintha egy együgyűnek tenné.*
- Aztyan bajuszára is teszek, de gondolom, nem azt mondta, hogy verd fel az egész Kalmárt az akcióddal. *Kezd elege lenni az amatőr megoldásokból. Valószínűleg, ha az ork használja egy kicsit azt az aprócska agyát, biztosan kitalált volna egy ennél sokkal kevésbé hangos módszert. De persze az orkokat nem az eszük miatt tartják, ám ettől még nem bocsánatos bűn, ha ostobák. Valószínűleg Xavy semmit se tudott arról, hogy az intéző magához rendelte, egész egyszerűen elég lett volna hátrahívni és onnan elcipelni.*
- Vidd innen, nem érdekel, de ha egy hangot meghallok, mindkettőtöket kiváglak! *Inti el a kettőst magától haragjában. Továbbra sem kiabál, ahogy eddig sem, hisz azzal csak csatlakozna a két jómadárhoz, de a higgadtság már nem képezi gesztusai részét. Ellép a kettős mellől és mielőtt visszaindulna Habrertus asztalához, még megigazítja ingét és kifújja mérge utolsó morzsáit. Nem hiába wegtoreni, dühe hamar fellobban, de gyorsan ki is tombolja magát.
Időközben egy ismeretlen gnóm csatlakozott a kancellár és a mélységi kettőséhez, így a báró egyelőre kivárja, ismerős vagy csak egy kelletlen tolakodó a kalapos. Még sosem látta a kecskeszakállúval, de ez persze nem jelent semmit.*
//Pultnál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A perpatvar folytatódik amíg oda nem ér. Darok vasmarokkal tartja az érthetően kapálózni kezdő gnóm lányt és a ricsaj, amit ketten együtt csapnak, több, mint elég az igricnek.
Xavy verziója után csak nő benne a feszültség.*
- Leszarom! *Sziszegi oda a kettősnek.
Szerencsére a kapálózás enyhül, így a zaj is, amit mindaz okozott, de a bárót ez egyáltalán nem békíti meg.
Legyen bármekkora az ork, azért nem volna olyan könnyű átgyalogolni bárkin és Darok jobban teszi, hogy megáll az igric szavának.*
- Kurvára meg kívánlak büntetni. *Válaszol az ork magyarázatára visszafojtott dühvel, mintha egy együgyűnek tenné.*
- Aztyan bajuszára is teszek, de gondolom, nem azt mondta, hogy verd fel az egész Kalmárt az akcióddal. *Kezd elege lenni az amatőr megoldásokból. Valószínűleg, ha az ork használja egy kicsit azt az aprócska agyát, biztosan kitalált volna egy ennél sokkal kevésbé hangos módszert. De persze az orkokat nem az eszük miatt tartják, ám ettől még nem bocsánatos bűn, ha ostobák. Valószínűleg Xavy semmit se tudott arról, hogy az intéző magához rendelte, egész egyszerűen elég lett volna hátrahívni és onnan elcipelni.*
- Vidd innen, nem érdekel, de ha egy hangot meghallok, mindkettőtöket kiváglak! *Inti el a kettőst magától haragjában. Továbbra sem kiabál, ahogy eddig sem, hisz azzal csak csatlakozna a két jómadárhoz, de a higgadtság már nem képezi gesztusai részét. Ellép a kettős mellől és mielőtt visszaindulna Habrertus asztalához, még megigazítja ingét és kifújja mérge utolsó morzsáit. Nem hiába wegtoreni, dühe hamar fellobban, de gyorsan ki is tombolja magát.
Időközben egy ismeretlen gnóm csatlakozott a kancellár és a mélységi kettőséhez, így a báró egyelőre kivárja, ismerős vagy csak egy kelletlen tolakodó a kalapos. Még sosem látta a kecskeszakállúval, de ez persze nem jelent semmit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659