Arthenior - Wegtoreni Kalmár
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-02-03 12:51:20
Üzenet elküldve: 2020-02-03 12:51:20
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Boszorkánygyűrű//
//Aerwen, Rony//
*A gyapjasteve-tulajdonos tündér válaszára, miszerint szereti hidegen a teát, csak mosolyogva bólint. A bemutatkozás és a kéznyújtás nem lepi meg, akadnak vendégek, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Maga is kezet nyújt, a nevét már korábban elárulta.*
- Örülök, hogy megismerhetlek. *Mondja még és azután visszatér munkájához.
A szárnyas tündér lányka is szobát szeretne, de egyelőre ezt az információt még csak Tuldhronnal osztotta meg, így vár a sorára.*
//A szél feltámad//
//Dedhor, Sergretor//
*A feltűnő külsejű gnómnak ízlik az áfonyás sör, ami nem meglepetés, hisz valóban remekül sikerült. A további beszélgetést csendben hallgatja, persze nem kíván zavarni az asztalnál a kelleténél tovább.*
- Az alapanyagok semmit sem érnek megfelelő szaktudás nélkül. *Mondja Sergretor szerény szavaira elismerően. Hisz, ha például ő főzte volna a sört, biztosan nem lett volna ennyire finom.
Ezek után vissza is indul a pultba, ezért már nincs jelen, amikor a törpe felveszi a papírost, amelyet a távozó Ralmeron után fújt be a szél, de meghallgatja, mikor az felolvassa. Homlokát ráncolva figyel, de neki csak valami hagymázas költő feltűnősködő sorainak tűnik, így inkább a munkájával törődik. Meghagyja a papíros sorait Aztyannak, meg a többieknek.*
//YIlanda Hyths//
*Míg az események zajlanak, újabb vendég teszi tiszteletét a Kalmárban. A csuklyás alak, nőnek tűnik elsőre Mik számára, a pulthoz megy, hogy rendeljen.*
- Szép napot, köszöntöm a Kalmárban. *Köszönti a lányt. A csuklya a pultnál már kevésbé takarja a vonásokat, így talán nem esik nehezére beazonosítani a vendéget.*
- Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi készségesen. Az étlapon mutatott tételt megnézi és kurtán bólint a kérésre is.*
- Ez természetes, foglaljon csak helyet. *Mosolyog barátságosan, majd míg a lány helyet foglal a mutatott asztalnál, addig a konyhán leadja a vadkan rendelését. Ha megtette, kitölt egy pohárba egy kis mézsört Sergretor főzéséből és elindul YIlanda asztalához.*
- Míg elkészül a vadkan, hoztam önnek egy pohár mézsört, Sergretor törpe mester friss főzése, fogyassza egészséggel. *Mivel a lány nem rendelt italt és bár jó sörnek nem kell cégér, mégis hasznos a reklám az új italnak, hogy sokan megismerjék.*
- Bocsánatát kérem, ha olykor hangosak lennének a vendégek, de valami papíros megzavarta a nyugalmat. Valami igric nem bírta ki, hogy ne kürtölje világgá hagymázas költészetét. *Mosolyog bocsánatkérőn, majd ha YIlanda válaszol, meghallgatja és visszatér a pulthoz a vadkanért.*
//Boszorkánygyűrű//
//Aerwen, Rony//
*A gyapjasteve-tulajdonos tündér válaszára, miszerint szereti hidegen a teát, csak mosolyogva bólint. A bemutatkozás és a kéznyújtás nem lepi meg, akadnak vendégek, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Maga is kezet nyújt, a nevét már korábban elárulta.*
- Örülök, hogy megismerhetlek. *Mondja még és azután visszatér munkájához.
A szárnyas tündér lányka is szobát szeretne, de egyelőre ezt az információt még csak Tuldhronnal osztotta meg, így vár a sorára.*
//A szél feltámad//
//Dedhor, Sergretor//
*A feltűnő külsejű gnómnak ízlik az áfonyás sör, ami nem meglepetés, hisz valóban remekül sikerült. A további beszélgetést csendben hallgatja, persze nem kíván zavarni az asztalnál a kelleténél tovább.*
- Az alapanyagok semmit sem érnek megfelelő szaktudás nélkül. *Mondja Sergretor szerény szavaira elismerően. Hisz, ha például ő főzte volna a sört, biztosan nem lett volna ennyire finom.
Ezek után vissza is indul a pultba, ezért már nincs jelen, amikor a törpe felveszi a papírost, amelyet a távozó Ralmeron után fújt be a szél, de meghallgatja, mikor az felolvassa. Homlokát ráncolva figyel, de neki csak valami hagymázas költő feltűnősködő sorainak tűnik, így inkább a munkájával törődik. Meghagyja a papíros sorait Aztyannak, meg a többieknek.*
//YIlanda Hyths//
*Míg az események zajlanak, újabb vendég teszi tiszteletét a Kalmárban. A csuklyás alak, nőnek tűnik elsőre Mik számára, a pulthoz megy, hogy rendeljen.*
- Szép napot, köszöntöm a Kalmárban. *Köszönti a lányt. A csuklya a pultnál már kevésbé takarja a vonásokat, így talán nem esik nehezére beazonosítani a vendéget.*
- Mik vagyok, miben állhatok szolgálatára? *Kérdi készségesen. Az étlapon mutatott tételt megnézi és kurtán bólint a kérésre is.*
- Ez természetes, foglaljon csak helyet. *Mosolyog barátságosan, majd míg a lány helyet foglal a mutatott asztalnál, addig a konyhán leadja a vadkan rendelését. Ha megtette, kitölt egy pohárba egy kis mézsört Sergretor főzéséből és elindul YIlanda asztalához.*
- Míg elkészül a vadkan, hoztam önnek egy pohár mézsört, Sergretor törpe mester friss főzése, fogyassza egészséggel. *Mivel a lány nem rendelt italt és bár jó sörnek nem kell cégér, mégis hasznos a reklám az új italnak, hogy sokan megismerjék.*
- Bocsánatát kérem, ha olykor hangosak lennének a vendégek, de valami papíros megzavarta a nyugalmat. Valami igric nem bírta ki, hogy ne kürtölje világgá hagymázas költészetét. *Mosolyog bocsánatkérőn, majd ha YIlanda válaszol, meghallgatja és visszatér a pulthoz a vadkanért.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-02-02 13:33:10
Üzenet elküldve: 2020-02-02 13:33:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálásra várva//
*Miután elhagyta a szegénynegyed kietlenebb utcáit, nem igazán szeret a környéken csámborogni, végre megpillantja a fogadót, ahol néhány napja a kereskedővel találkozott. ~Még biztos nincsen itt. ~ Viszont az izgatottság miatt most idehajtották a lábai. Közben észrevesz egy papírost az utcán kitűzve. Furcsának találja, hogy mintha az utcán több ilyen papírost is vinne a szél, így leszedi és begyűri a zsebébe, hogy odabent jobban megnézhesse. Nem igazán szeretne most sem feltűnést kelteni, így még a csuklyával a fején sétál oda a pulthoz, hogy rendeljen magának valami. A házban nem igazán volt olyan étel, amihez kedve lett volna, talán majd itt akad. Körbenéz, hogy megtalálja a megfelelő helyet, talán még az anyag is lekerülhet a fejéről, a sarokban van olyan félhomály, hogy nem fog feltűnni senkinek a haja. Vet egy pillantást az étlapra aztán rábök az egyik tételre.*
-Ezt szeretném kérni, ha lehet, kihoznád az asztalomhoz, amennyiben elkészült. *Mutat a sarokban lévő félreeső asztalra. Ezt követően leszámol 16 aranyat a pultra a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával megnevezésű ételért cserébe.
*
-Köszönöm. *Majd, hogy az üzletet lerendezte, elsétál a kijelölt asztalig és lepakolja a holmit, lehámozza a csuklyát a fejéről, majd felrakja az asztalra a papírost és a dobozkát. Még igazán meg se nézte a fülbevalókat, amiket a Pegazusban szerzett magának.*
*Miután elhagyta a szegénynegyed kietlenebb utcáit, nem igazán szeret a környéken csámborogni, végre megpillantja a fogadót, ahol néhány napja a kereskedővel találkozott. ~Még biztos nincsen itt. ~ Viszont az izgatottság miatt most idehajtották a lábai. Közben észrevesz egy papírost az utcán kitűzve. Furcsának találja, hogy mintha az utcán több ilyen papírost is vinne a szél, így leszedi és begyűri a zsebébe, hogy odabent jobban megnézhesse. Nem igazán szeretne most sem feltűnést kelteni, így még a csuklyával a fején sétál oda a pulthoz, hogy rendeljen magának valami. A házban nem igazán volt olyan étel, amihez kedve lett volna, talán majd itt akad. Körbenéz, hogy megtalálja a megfelelő helyet, talán még az anyag is lekerülhet a fejéről, a sarokban van olyan félhomály, hogy nem fog feltűnni senkinek a haja. Vet egy pillantást az étlapra aztán rábök az egyik tételre.*
-Ezt szeretném kérni, ha lehet, kihoznád az asztalomhoz, amennyiben elkészült. *Mutat a sarokban lévő félreeső asztalra. Ezt követően leszámol 16 aranyat a pultra a Sült vadkanpecsenye wegtoreni paprikával megnevezésű ételért cserébe.
*-Köszönöm. *Majd, hogy az üzletet lerendezte, elsétál a kijelölt asztalig és lepakolja a holmit, lehámozza a csuklyát a fejéről, majd felrakja az asztalra a papírost és a dobozkát. Még igazán meg se nézte a fülbevalókat, amiket a Pegazusban szerzett magának.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-02-01 08:42:16
Üzenet elküldve: 2020-02-01 08:42:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//Mindenki//
*A törpe, akinek a nevét sem tudja, odaadja neki a papírt.*
- Köszönöm.*mondja Aerwen, majd elkezdi vizsgálgatni a papírt, az írást, a tintát. A közelben álló gnóm alkimistának vallja magát. Az alkimisták érthetnek ehhez jobban, mint a tündér. Hogy ki távozik a fogadóból, és az valami főnemes, hát az ilyenek Aerwent nem szokták különösebben érdekelni. Integet, aztán ennyinek betudja a főnemesi távozást. Inkább Tuldhron felé fordul, hogy nézze meg ő is a papírost.*
- A papír nem régi, ez valami új írás lehet. A tintán is látszik. *magyarázza Aerwen, közben ismét megszagolgatja.*
~Fura, hogy nincsen szaga. De a tinta szép, vajon hol szerezhetnék ilyet?~
*gondolkozik magában efelől. Közben jön egy férfi, egy ember és elkéri a papírt. Meg szerette volna mutatni Ronynak is, aztán a tündér jelenik meg mellette.*
- Tessék, nézd meg nyugodtan. *adja előbb a tündérnek és nem az ember férfinek, aki előbb jött a papírért. A hozzá visszakerült lapot pedig Aztyannak nyújtja át. Tuldhron kijelentésével egyetért.*
- Szerintem sem isten. De hatalmas gonosz mágus se. Inkább egy teremtmény, akit elzárt és most valahogy kiszabadult. Lehet, a viharos szélnek köze van a kiszabadulásához. Hogy az időjárás így megbolondult. *magyarázza gyorsan Aerwen, nehogy a szavába vágjon valaki. Aztán Tuldhron Zsályához készül. Aerwen gyorsan megnézi Kaffa hogy van. A kis menyét semmit nem vett észre ebből. Alszik a válláról lelógó táskájában.*
- Te kis büdös hétalvó.*mosolyog az állat láttán. Ha félt is úgy gondolja újdonsült gazdája megvédi. Tuldhron a fogadó ajtajához igyekszik ki az istállóba, Aerwen követi. Bizony a kis tündér lány is meglepetten áll a nyitott ajtóban. A hideg rázza ki a széltől, de a sok lap, ami kint kavarog az utcán, néma mozdulatlanságra ítéli az amúgy nagyon mozgékony kis tündért.*
*Elgretor pedig félre érti őket.*
- Nem hiszem, hogy isten, inkább valami teremtménye egy mágusnak. Lehet, épp a torony mágusa tudni fogja. *az utolsó szavára a törpének bólogat.*
- Óh, igen biztos tud róla, amennyi papírt kavar a szél ide oda. *mutat ki ajtón át a szabadba.*
//Mindenki//
*A törpe, akinek a nevét sem tudja, odaadja neki a papírt.*
- Köszönöm.*mondja Aerwen, majd elkezdi vizsgálgatni a papírt, az írást, a tintát. A közelben álló gnóm alkimistának vallja magát. Az alkimisták érthetnek ehhez jobban, mint a tündér. Hogy ki távozik a fogadóból, és az valami főnemes, hát az ilyenek Aerwent nem szokták különösebben érdekelni. Integet, aztán ennyinek betudja a főnemesi távozást. Inkább Tuldhron felé fordul, hogy nézze meg ő is a papírost.*
- A papír nem régi, ez valami új írás lehet. A tintán is látszik. *magyarázza Aerwen, közben ismét megszagolgatja.*
~Fura, hogy nincsen szaga. De a tinta szép, vajon hol szerezhetnék ilyet?~
*gondolkozik magában efelől. Közben jön egy férfi, egy ember és elkéri a papírt. Meg szerette volna mutatni Ronynak is, aztán a tündér jelenik meg mellette.*
- Tessék, nézd meg nyugodtan. *adja előbb a tündérnek és nem az ember férfinek, aki előbb jött a papírért. A hozzá visszakerült lapot pedig Aztyannak nyújtja át. Tuldhron kijelentésével egyetért.*
- Szerintem sem isten. De hatalmas gonosz mágus se. Inkább egy teremtmény, akit elzárt és most valahogy kiszabadult. Lehet, a viharos szélnek köze van a kiszabadulásához. Hogy az időjárás így megbolondult. *magyarázza gyorsan Aerwen, nehogy a szavába vágjon valaki. Aztán Tuldhron Zsályához készül. Aerwen gyorsan megnézi Kaffa hogy van. A kis menyét semmit nem vett észre ebből. Alszik a válláról lelógó táskájában.*
- Te kis büdös hétalvó.*mosolyog az állat láttán. Ha félt is úgy gondolja újdonsült gazdája megvédi. Tuldhron a fogadó ajtajához igyekszik ki az istállóba, Aerwen követi. Bizony a kis tündér lány is meglepetten áll a nyitott ajtóban. A hideg rázza ki a széltől, de a sok lap, ami kint kavarog az utcán, néma mozdulatlanságra ítéli az amúgy nagyon mozgékony kis tündért.*
*Elgretor pedig félre érti őket.*
- Nem hiszem, hogy isten, inkább valami teremtménye egy mágusnak. Lehet, épp a torony mágusa tudni fogja. *az utolsó szavára a törpének bólogat.*
- Óh, igen biztos tud róla, amennyi papírt kavar a szél ide oda. *mutat ki ajtón át a szabadba.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:58:12
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:58:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Mindenki//
*A gnómember még kikéri magának, hogy alkimista. Az öreg mester vállat ránt. Legyen.*
- Alkimista, jól van komám. Nem esszük olyan forrón a kását hehe.
*Ha így akkor így. Dedhor nem sokat tud hozzátenni a pergamen mondandójához. Nem idevalósi és így elég nehéz okosat mondani, vagy egyáltalán bármit hozzátenni. A sermester hiába tősgyökeres Artheniori nem áll jobban a versike megfejtésében. Aztyan is felszabadul és a pergament kéri.*
- Tessék csak nézzétek, nekem már nem kell.
*Legutóbb a tündér lánykának adta az forgatta. Neki már nem kell vissza. Tartsa meg aki szeretné. Ilyen rémségeket biztos nem őrizget magánál. A kufár komája elég érdekes lekövetkeztetésekkel állít elő.*
- Valami ősi istenség lehet. A tündér jól mondja. A város neve benne van a nevében. Ar Thenior. Lehet a város ősi istensége. Ezek szerint bölcs lehet. De akkor miért hoz veszedelmet, meg kire?
- Egyáltalán ki börtönözte be és miért?
*Szaladgálnak elő a sermester gondolmányai is. Kiböfögte őket, hátha valaki kikapar belőle valami hasznosat vagy tovább göngyölíti az eszmét. A tündér fiú már biztos, hogy ellenlábasa lesz az új istenségnek merthogy nem ismeri el istenségét. El is szelel gyorsan mielőtt valami balsors találná meg.*
- A torony mágusa tudja ezt vajon? Valaki szól neki egyátalán? Ha valaki tán ő megpróbálhatja legyűrni ezt a veszedelmes bölcset.
*Nem mondhatni, hogy el akarna költözni a városból ilyen rémhírek miatt. Ha felbukkanna ez az új istenség és tényleg pusztít akkor nincs mit tenni, fejet kell hajtani és életben maradni. Ha van értelmessége ellenállni akkor meg azt kell csinálni. A katonák sörellátását biztos tudja vállalni Sergretor. A semmitől az is több.*
//Mindenki//
*A gnómember még kikéri magának, hogy alkimista. Az öreg mester vállat ránt. Legyen.*
- Alkimista, jól van komám. Nem esszük olyan forrón a kását hehe.
*Ha így akkor így. Dedhor nem sokat tud hozzátenni a pergamen mondandójához. Nem idevalósi és így elég nehéz okosat mondani, vagy egyáltalán bármit hozzátenni. A sermester hiába tősgyökeres Artheniori nem áll jobban a versike megfejtésében. Aztyan is felszabadul és a pergament kéri.*
- Tessék csak nézzétek, nekem már nem kell.
*Legutóbb a tündér lánykának adta az forgatta. Neki már nem kell vissza. Tartsa meg aki szeretné. Ilyen rémségeket biztos nem őrizget magánál. A kufár komája elég érdekes lekövetkeztetésekkel állít elő.*
- Valami ősi istenség lehet. A tündér jól mondja. A város neve benne van a nevében. Ar Thenior. Lehet a város ősi istensége. Ezek szerint bölcs lehet. De akkor miért hoz veszedelmet, meg kire?
- Egyáltalán ki börtönözte be és miért?
*Szaladgálnak elő a sermester gondolmányai is. Kiböfögte őket, hátha valaki kikapar belőle valami hasznosat vagy tovább göngyölíti az eszmét. A tündér fiú már biztos, hogy ellenlábasa lesz az új istenségnek merthogy nem ismeri el istenségét. El is szelel gyorsan mielőtt valami balsors találná meg.*
- A torony mágusa tudja ezt vajon? Valaki szól neki egyátalán? Ha valaki tán ő megpróbálhatja legyűrni ezt a veszedelmes bölcset.
*Nem mondhatni, hogy el akarna költözni a városból ilyen rémhírek miatt. Ha felbukkanna ez az új istenség és tényleg pusztít akkor nincs mit tenni, fejet kell hajtani és életben maradni. Ha van értelmessége ellenállni akkor meg azt kell csinálni. A katonák sörellátását biztos tudja vállalni Sergretor. A semmitől az is több.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-30 18:09:48
Üzenet elküldve: 2020-01-30 18:09:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Mindenki, meg AAA is//
*Meglepődik a fejleményeken, nyughatatlanul nézi a kézről-kézre járó üzenetet, majd nem bírja ki, ő is belekontárkodik.*
-Megnézhetem én is? *Fordul Aerwen felé, mikor még nála van az írás. Az aranyos, csillámló lap megtetszik neki, igazából el is varázsolja a virágbólszületettet, persze csak akkor, ha ezt társa megengedi neki. A szöveg elborzasztja, még olvasás után, hallás végett is, így amint tudja, vissza is adja a másiknak.*
-Köszönöm! *Hallgatja a törpöt, majd az embert beszélni. A gnóm feltehetően még nem akar Ronyval kapcsolatba kerülni, az istenek felvetésére azonban a szárnyatlan szárnyas igen.*
-Nem isten, az biztos! A Theniorok egyike teremtette a tündéreket is. Inkább valami mágus lehet. Talán gonosz... *Befejezni már nem akarja, inkább végigfut a hideg a hátán, libabőrössé válik, ami jól dukál a süvítő szél miatt is.*
-Igaza van, törp uram. Juj, megyek inkább, megnézem Zsálya gyapjastevémet, minden rendben van-e vele. *Összébb húzza a kabátkáját, s elinduk az ajtó felé. Félti az alpakkát, még annak ellenére is, hogy az bebizonyította már egy pár alkalommal, hogy ért az önvédelemhez. Mégis ritka kincs a temperamentumos hordár-hátas az ifjú kereskedő számára, akit meglepő fordulat vár, amint végre lenyomja a kilincset, s rálát a külvilágra. A szálló levelek elképedését okozzák, s bárki bármit mond éppen, kissé lefagyva, válla fölött hangosan mondva, de továbbra is az üzenet-esőt nézve, jelenti ki.*
-Öhm, jobb lenne, ha a hölgyek és az urak megnéznék ezt. Szerintem mindenkinek jut majd lap. *Persze ha így tesznek, s elindulnak, félre áll, hogy láthassák a többiek is.*
//Mindenki, meg AAA is//
*Meglepődik a fejleményeken, nyughatatlanul nézi a kézről-kézre járó üzenetet, majd nem bírja ki, ő is belekontárkodik.*
-Megnézhetem én is? *Fordul Aerwen felé, mikor még nála van az írás. Az aranyos, csillámló lap megtetszik neki, igazából el is varázsolja a virágbólszületettet, persze csak akkor, ha ezt társa megengedi neki. A szöveg elborzasztja, még olvasás után, hallás végett is, így amint tudja, vissza is adja a másiknak.*
-Köszönöm! *Hallgatja a törpöt, majd az embert beszélni. A gnóm feltehetően még nem akar Ronyval kapcsolatba kerülni, az istenek felvetésére azonban a szárnyatlan szárnyas igen.*
-Nem isten, az biztos! A Theniorok egyike teremtette a tündéreket is. Inkább valami mágus lehet. Talán gonosz... *Befejezni már nem akarja, inkább végigfut a hideg a hátán, libabőrössé válik, ami jól dukál a süvítő szél miatt is.*
-Igaza van, törp uram. Juj, megyek inkább, megnézem Zsálya gyapjastevémet, minden rendben van-e vele. *Összébb húzza a kabátkáját, s elinduk az ajtó felé. Félti az alpakkát, még annak ellenére is, hogy az bebizonyította már egy pár alkalommal, hogy ért az önvédelemhez. Mégis ritka kincs a temperamentumos hordár-hátas az ifjú kereskedő számára, akit meglepő fordulat vár, amint végre lenyomja a kilincset, s rálát a külvilágra. A szálló levelek elképedését okozzák, s bárki bármit mond éppen, kissé lefagyva, válla fölött hangosan mondva, de továbbra is az üzenet-esőt nézve, jelenti ki.*
-Öhm, jobb lenne, ha a hölgyek és az urak megnéznék ezt. Szerintem mindenkinek jut majd lap. *Persze ha így tesznek, s elindulnak, félre áll, hogy láthassák a többiek is.*
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-30 17:47:20
Üzenet elküldve: 2020-01-30 17:47:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nemes feladat//
//Mindenki//
*Az üzlet valóban csodásan alakul, bár Aztyan tart tőle, hogy valami buktató mégiscsak akad majd az üzletkötésben, de ismeretlen problémákon egyelőre nem stresszel.
A hozzákerülő papíroson átfutja a címet és az ajánló sorokat Ralmorentől, összehajtja és az egyik belső zsebébe csúsztatja a másik irománnyal együtt.
Megtudja, hogy a titkárt kell keresnie az üzlet további alakulásával kapcsolatban és hogy a kovács is várja őt. Az akciós ékszerek említésére szerényen elmosolyodik. Lehet megnézi azokat az ékszereket, hisz azok mindig időtálló befektetések.
A bizalmasan előredőlő Ralmeron mozdulatát megtükrözve hajol maga is közelebb és hallgatja meg a jelszót. Nem tudja, miért van szükség ilyesmire, de megjegyzi és kurtán biccentve visszadől székében.
Amikor Ralmoren és katonái a távozás mellett döntenek, viszonozza a kézfogást és egyszerre áll fel velük az asztaltól.*
- Köszönjük az elismerést, bármikor szívesen és boldogan látjuk önt a Kalmárban. *Hajtja meg kissé magát az öreg nagybirtokos felé és kíséri ki őket.
Kint látja az orkánszerű szelet és Ralmoren távozása után igyekszik becsukni az ajtót, hogy kint tartsa a barátságtalan időt.*
//A szél feltámad//
*Az ajtón besüvítő széllel érkező pergament először észre sem veszi. A pult felé tart, magában már a következő lépéseket tervezi, amikor Elgretor felemeli az aranyló betűkkel írt papírost és felolvassa azt nekik.
Amikor a törpe felkínálja másoknak is, közelebb lépve kér figyelmet.*
- Elgretor uram, szabadna? *Kérdi és indul feléjük a papírért. Egy másik vendég is elkéri a papírt, míg a szárnyas tündér lány megnézi, addig Aztyan türelmesen vár a törpe asztala mellett, aki épp egy furcsa külsejű gnómmal társalog vagy ha talál másikat, akkor azt futja át.*
- Újabb istenség? *Kérdi feléjük fordulva, kétkedő hangon. Nem gondolja, hogy megsértené kérdésével a gnómot, reméli, nem így lesz.*
- Legalább az időpontját tudjuk. *Hümmög megsimogatva szakállát.*
- "Mikor háromszor ír nyolcat a nap, s tenger az, mi épp dagad" *Ismétli a versike első két sorát, amelyből következtethetnek a vélt vagy valós eljövetel idejére.*
- "Bölcs veszedelem", amelyet "nem tart már a verem". *Gondolkodik hangosan.*
- Hogyan lehet bölcs egy veszedelem? *Kérdi, de kérdése inkább költői. A másik kifejezésen már igazán eltűnődik.*
- Ha veremben volt, talán bebörtönözték és kiszabadult onnan. Esetleg lehet a könyvtárban valami erről. *Tűnődik el a lehetőségen, hogy talán a templomi könyvtárban van esetleg egy feljegyzés a környéken bebörtönzött entitásokról, esetleg a papok tudnak egy legendát vagy történetet, amely egybevághat ezzel.
Felvetései egyéniek, de bárki hallgatja őket, Elgretor és a gnóm bizonyosan.*
//Mindenki//
*Az üzlet valóban csodásan alakul, bár Aztyan tart tőle, hogy valami buktató mégiscsak akad majd az üzletkötésben, de ismeretlen problémákon egyelőre nem stresszel.
A hozzákerülő papíroson átfutja a címet és az ajánló sorokat Ralmorentől, összehajtja és az egyik belső zsebébe csúsztatja a másik irománnyal együtt.
Megtudja, hogy a titkárt kell keresnie az üzlet további alakulásával kapcsolatban és hogy a kovács is várja őt. Az akciós ékszerek említésére szerényen elmosolyodik. Lehet megnézi azokat az ékszereket, hisz azok mindig időtálló befektetések.
A bizalmasan előredőlő Ralmeron mozdulatát megtükrözve hajol maga is közelebb és hallgatja meg a jelszót. Nem tudja, miért van szükség ilyesmire, de megjegyzi és kurtán biccentve visszadől székében.
Amikor Ralmoren és katonái a távozás mellett döntenek, viszonozza a kézfogást és egyszerre áll fel velük az asztaltól.*
- Köszönjük az elismerést, bármikor szívesen és boldogan látjuk önt a Kalmárban. *Hajtja meg kissé magát az öreg nagybirtokos felé és kíséri ki őket.
Kint látja az orkánszerű szelet és Ralmoren távozása után igyekszik becsukni az ajtót, hogy kint tartsa a barátságtalan időt.*
//A szél feltámad//
*Az ajtón besüvítő széllel érkező pergament először észre sem veszi. A pult felé tart, magában már a következő lépéseket tervezi, amikor Elgretor felemeli az aranyló betűkkel írt papírost és felolvassa azt nekik.
Amikor a törpe felkínálja másoknak is, közelebb lépve kér figyelmet.*
- Elgretor uram, szabadna? *Kérdi és indul feléjük a papírért. Egy másik vendég is elkéri a papírt, míg a szárnyas tündér lány megnézi, addig Aztyan türelmesen vár a törpe asztala mellett, aki épp egy furcsa külsejű gnómmal társalog vagy ha talál másikat, akkor azt futja át.*
- Újabb istenség? *Kérdi feléjük fordulva, kétkedő hangon. Nem gondolja, hogy megsértené kérdésével a gnómot, reméli, nem így lesz.*
- Legalább az időpontját tudjuk. *Hümmög megsimogatva szakállát.*
- "Mikor háromszor ír nyolcat a nap, s tenger az, mi épp dagad" *Ismétli a versike első két sorát, amelyből következtethetnek a vélt vagy valós eljövetel idejére.*
- "Bölcs veszedelem", amelyet "nem tart már a verem". *Gondolkodik hangosan.*
- Hogyan lehet bölcs egy veszedelem? *Kérdi, de kérdése inkább költői. A másik kifejezésen már igazán eltűnődik.*
- Ha veremben volt, talán bebörtönözték és kiszabadult onnan. Esetleg lehet a könyvtárban valami erről. *Tűnődik el a lehetőségen, hogy talán a templomi könyvtárban van esetleg egy feljegyzés a környéken bebörtönzött entitásokról, esetleg a papok tudnak egy legendát vagy történetet, amely egybevághat ezzel.
Felvetései egyéniek, de bárki hallgatja őket, Elgretor és a gnóm bizonyosan.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-30 15:37:17
Üzenet elküldve: 2020-01-30 15:37:17
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
*A pergament vizsgálók első ránézésre is láthatják, hogy ez bizony nem egy ősöreg darab, sőt, leginkább az elmúlt néhány évben keletkezhetett. A tinta ugyanakkor bizonyosan száraz, de még szép telt nyoma van, nem koptatta le az idő foga. Ami furcsa benne, az színe. Elsőre aranynak tűnik, apró fényes szemcsék csillannak benne. Tapintásra nem maszatolódik, a vonások pedig egy írástudó biztos kezére utalnak, noha kalligráfiailag nem műalkotás a darab. Ha pedig többen is szemügyre vennék a pergament nincs okuk a veszekedésre. A fogadó körül még néhány darabot sodor a szél ide-oda, csak ki kell lépni értük az utcára.*
*A pergament vizsgálók első ránézésre is láthatják, hogy ez bizony nem egy ősöreg darab, sőt, leginkább az elmúlt néhány évben keletkezhetett. A tinta ugyanakkor bizonyosan száraz, de még szép telt nyoma van, nem koptatta le az idő foga. Ami furcsa benne, az színe. Elsőre aranynak tűnik, apró fényes szemcsék csillannak benne. Tapintásra nem maszatolódik, a vonások pedig egy írástudó biztos kezére utalnak, noha kalligráfiailag nem műalkotás a darab. Ha pedig többen is szemügyre vennék a pergament nincs okuk a veszekedésre. A fogadó körül még néhány darabot sodor a szél ide-oda, csak ki kell lépni értük az utcára.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-30 13:49:37
Üzenet elküldve: 2020-01-30 13:49:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Dedhor, Sergretor//
*A sörkészítő mester szerénykedik a képességeivel, pedig ez egy nagy hozzáértést igénylő szakma. Különös tekintettel néz a törpére, amikor az megemlíti, hogy a sör ellazítja és segíti a munkában. Ha a mester mondja, akkor bizonyára úgy van, de a tudományokban az ittasság inkább hátrány, mint segítség. A kotyvasztó szóra ismét felkapja a fejét. Sokan talán csak kotyvasztónak hívják, de a vajákossal keverni az egy kicsit erős összemosása lenne a két foglalkozásnak.*
- Inkább alkimista, ha kérhetem. *Ezt a megszólítást szereti leginkább, és sokkal jobban is hangzik, mint kotyvasztó vagy a vajákos. A szél süvítését ő is megérzi. Egy pillanatra össze is rezzen. A törpe felkap egy papírt, amit a szél fújhatott be az ajtón. A tartalma nem túl hétköznapi. Fenyegetés, bejelentés, tényközlés, akár mind a három lehet. Tanácstalanul néz vissza a törpére.*
- Nem tudom mire vélni. Biztos vannak helyi bölcsek, akik meg tudják mondani, hogy ez valódi vagy csak valaki rémhíreket akar terjeszteni. *Érdekes összecsengése van a városnak és a rímekbe szedett személy nevének.*
- Egy újabb istenség lenne? *Gnómként tudja, hogy léteznek nagyobb erővel bíró entitások, de ezeket nem istenekként ismeri el, csupán nagyobb hatalommal bíró létformáknak. A törpe úr hátha többet tud a helyi istenekről, mint Dedhor.*
*A sörkészítő mester szerénykedik a képességeivel, pedig ez egy nagy hozzáértést igénylő szakma. Különös tekintettel néz a törpére, amikor az megemlíti, hogy a sör ellazítja és segíti a munkában. Ha a mester mondja, akkor bizonyára úgy van, de a tudományokban az ittasság inkább hátrány, mint segítség. A kotyvasztó szóra ismét felkapja a fejét. Sokan talán csak kotyvasztónak hívják, de a vajákossal keverni az egy kicsit erős összemosása lenne a két foglalkozásnak.*
- Inkább alkimista, ha kérhetem. *Ezt a megszólítást szereti leginkább, és sokkal jobban is hangzik, mint kotyvasztó vagy a vajákos. A szél süvítését ő is megérzi. Egy pillanatra össze is rezzen. A törpe felkap egy papírt, amit a szél fújhatott be az ajtón. A tartalma nem túl hétköznapi. Fenyegetés, bejelentés, tényközlés, akár mind a három lehet. Tanácstalanul néz vissza a törpére.*
- Nem tudom mire vélni. Biztos vannak helyi bölcsek, akik meg tudják mondani, hogy ez valódi vagy csak valaki rémhíreket akar terjeszteni. *Érdekes összecsengése van a városnak és a rímekbe szedett személy nevének.*
- Egy újabb istenség lenne? *Gnómként tudja, hogy léteznek nagyobb erővel bíró entitások, de ezeket nem istenekként ismeri el, csupán nagyobb hatalommal bíró létformáknak. A törpe úr hátha többet tud a helyi istenekről, mint Dedhor.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-30 08:32:46
Üzenet elküldve: 2020-01-30 08:32:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Aerwen, Rony, Elgetor, mindenki//
*Minekutána hangosan felolvassa pergamen tartalmát felpislant tekintete, hogy a népek mit szólnak hozzá. Egy tündér ifjonc szólal meg először.*
- Fogalmam sincs fiam. Az időjárás nem megszokott, ezt most megmondom nektek. Az a fagyos szél valami máglya műve.
*Az ilyesmik értelmezésébe nem nagy gógyi. Az időt már sokkal pontosabban meg tudja jósolni és mondani sokat látott törpe szemei. A másik felszólaló egy tündér lányka, tán az előbbi fiúnak társa.*
- Tessék gyermekem. Nézd meg nyugodtan.
*Ezzel oda is adja a lánykának a cifra papírost. Reméljük azzal, hogy megfogdosta ezt a vészjósló balszerencsés szövegű iratot nem ragad rá valami átokféle mert az most pont nem jönne jól. Fél tekintetével véletlen kiszúrja, hogy nem régi ismerőse Ralmeron főnemes uraság elmegy. Integet a szintén koros nemesnek majd gondolata visszatér a levélre és Dedhorra.*
//Aerwen, Rony, Elgetor, mindenki//
*Minekutána hangosan felolvassa pergamen tartalmát felpislant tekintete, hogy a népek mit szólnak hozzá. Egy tündér ifjonc szólal meg először.*
- Fogalmam sincs fiam. Az időjárás nem megszokott, ezt most megmondom nektek. Az a fagyos szél valami máglya műve.
*Az ilyesmik értelmezésébe nem nagy gógyi. Az időt már sokkal pontosabban meg tudja jósolni és mondani sokat látott törpe szemei. A másik felszólaló egy tündér lányka, tán az előbbi fiúnak társa.*
- Tessék gyermekem. Nézd meg nyugodtan.
*Ezzel oda is adja a lánykának a cifra papírost. Reméljük azzal, hogy megfogdosta ezt a vészjósló balszerencsés szövegű iratot nem ragad rá valami átokféle mert az most pont nem jönne jól. Fél tekintetével véletlen kiszúrja, hogy nem régi ismerőse Ralmeron főnemes uraság elmegy. Integet a szintén koros nemesnek majd gondolata visszatér a levélre és Dedhorra.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:53:18
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:53:18
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 127
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Nemes feladat//
//A szél feltámad//
//Nyílt//
*Ralmeron úr kinyújtóztatja lábait, és a jóleső melegben úgy dönt, eltünteti söre maradékát, hiszen ennek a nedűnek minden cseppje arany. Bizakodóan mosolyog Aztyanra, hisz benne, hogy az ajánlata igen jól sül majd el, és örül, hogy a kedves üzlettársat is így feldobta.*
- No, no. *Mondja.* Magának meg tudnia kell, hogy én egy szavatartó öreg vagyok, még ha néha feledékeny is. *Biccentésére az egyik őr egy papirost csúsztat Aztyannak, amelyen egy Szegénynegyed-beli címet lát, illetve egy ajánlólevelet is kap Ralmerontól, amit az öreg saját göcsörtös kézírásával jegyzett.* A kedves támogatónk ugyan most elfoglalt, de a titkárát beavatta, az ő saját hivatalában lehet kopogtatni az ügyben. Hivatkozzon rám, de ha nem elég, a levélkémnek garantáltan hinni fog. Az anyagiakat vele kell leboltolnia, amikor csak ráér. Ami pedig a kovácsot illeti, szintén bármikor szívesen látják a sátornál, nem is lehetne eltéveszteni. Már beharangoztam, hogy vagy én, vagy maga, vagy mindketten visszajövünk. És azt üzenik, hogy az ékszereik akciósak.
*Az öreg kuncog egyet, és egy kicsit bámul maga elé, majd hirtelen beugrik neki valami. Előredől, és halkan suttog.*
- Ezek a bolondok kitalálták, hogy mondjam meg magának, a jelszó „kolosszus”. Nem tudom, mit akarnak ezzel, de ha ezt mondja, elhiszik, hogy maga az.
*Ralmeron elégedetten konstatálja, hogy őrei is jót ittak, megpaskolja az egyikük vállát.*
- Na, indulás. Aztán még jövünk ám! A vaddisznó, a sör… El vagyunk itt kényeztetve.
*Nevet fel, de az ablakon kinézve látja, hogy valami őrült orkán süvít az utcán, ezért jó alaposan összehúzza, kapcsolja drága köpenyét, és még sálját is felölti.*
- Ez az idő, meg a bitang hideg… *Mormolja.* Na, vigyázzon magára, jó uram, aztán legközelebb! A sermestert pedig üdvözlöm! *Mondja, és kezét kézfogásra nyújtja. Ha üzlettársa nem akar már mást, és viszonozza a gesztust, az úriember és két testőre a huzattól nehézkesen járó ajtóval kissé viaskodva távozik.*
//A szél feltámad//
//Nyílt//
*Ralmeron úr kinyújtóztatja lábait, és a jóleső melegben úgy dönt, eltünteti söre maradékát, hiszen ennek a nedűnek minden cseppje arany. Bizakodóan mosolyog Aztyanra, hisz benne, hogy az ajánlata igen jól sül majd el, és örül, hogy a kedves üzlettársat is így feldobta.*
- No, no. *Mondja.* Magának meg tudnia kell, hogy én egy szavatartó öreg vagyok, még ha néha feledékeny is. *Biccentésére az egyik őr egy papirost csúsztat Aztyannak, amelyen egy Szegénynegyed-beli címet lát, illetve egy ajánlólevelet is kap Ralmerontól, amit az öreg saját göcsörtös kézírásával jegyzett.* A kedves támogatónk ugyan most elfoglalt, de a titkárát beavatta, az ő saját hivatalában lehet kopogtatni az ügyben. Hivatkozzon rám, de ha nem elég, a levélkémnek garantáltan hinni fog. Az anyagiakat vele kell leboltolnia, amikor csak ráér. Ami pedig a kovácsot illeti, szintén bármikor szívesen látják a sátornál, nem is lehetne eltéveszteni. Már beharangoztam, hogy vagy én, vagy maga, vagy mindketten visszajövünk. És azt üzenik, hogy az ékszereik akciósak.
*Az öreg kuncog egyet, és egy kicsit bámul maga elé, majd hirtelen beugrik neki valami. Előredől, és halkan suttog.*
- Ezek a bolondok kitalálták, hogy mondjam meg magának, a jelszó „kolosszus”. Nem tudom, mit akarnak ezzel, de ha ezt mondja, elhiszik, hogy maga az.
*Ralmeron elégedetten konstatálja, hogy őrei is jót ittak, megpaskolja az egyikük vállát.*
- Na, indulás. Aztán még jövünk ám! A vaddisznó, a sör… El vagyunk itt kényeztetve.
*Nevet fel, de az ablakon kinézve látja, hogy valami őrült orkán süvít az utcán, ezért jó alaposan összehúzza, kapcsolja drága köpenyét, és még sálját is felölti.*
- Ez az idő, meg a bitang hideg… *Mormolja.* Na, vigyázzon magára, jó uram, aztán legközelebb! A sermestert pedig üdvözlöm! *Mondja, és kezét kézfogásra nyújtja. Ha üzlettársa nem akar már mást, és viszonozza a gesztust, az úriember és két testőre a huzattól nehézkesen járó ajtóval kissé viaskodva távozik.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:58:58
Üzenet elküldve: 2020-01-29 15:58:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
// Rony, Elgetor, mindenki//
*Figyelmesen hallgatja, vagyis hallgatná Tuldhront, de a szél, ahogy besüvít a fogadóba, elnyomja a fiú szavát. A szélre hasonlóan reagál, mint a tündér fiú. Összerezzen, és még kis szárnyacskái is megrebbenek. Fázósan öleli magát át, kezeivel felkarját dörzsölgeti. Már épp készülne, hogy visszaveszi a kabátját, vagy szól, hogy ~csukd már be!~ Mire végre az ajtó bezárul, a hideg kint marad. Lassan Aerwen is felenged. Mondaná Ronynak, hogy nem hallotta, mikor valaki elkiabálja magát.*
- Na miazmáár.*mondja gyorsan egybe mosva a szavakat. Egy törpe, de van ott még egy gnóm is. A törpe beszél, és valami papírt tart a kezében. Ezért rá figyel. Kék kis szemei igen hamar kikerekednek. Nem igazán baráti a vers, még ha el is ismeri, hogy szépen rímel. Attól még kicsit ijesztő. Rony kérdése, meglepi. Nem gondolta, hogy fajtársai között van, aki hisz ebben a mesében.*
- Őő igen? * kérdez vissza. Leginkább úgy hangzik, hogy biztos vagy te ebben? De persze a mítoszt ismeri, csak az árvaház ahol felnőtt, ott úgy mesélték neki, hogy ez nem igaz. Aztán elkerült ahhoz a nőhöz Lihanech-be, és ő is ezt mondta mindig is. *
- Nem gondolod, hogy fura, hogy benne van a város nevében? Arthenior. * mondja ki egybe a szót. Aztán lendületesen közeledik a törpéhez, és ránéz, majd a papírra.*
- Megnézhetem a papírt? *kérdezi. Nem a szövegre kíváncsi, csupán a papírra, milyen a tapintása, régies-e, vagy éppen újszerű. A papírt és a tintát is megszagolja, ha a törpe kiadja a kezéből a papírt.*
// Rony, Elgetor, mindenki//
*Figyelmesen hallgatja, vagyis hallgatná Tuldhront, de a szél, ahogy besüvít a fogadóba, elnyomja a fiú szavát. A szélre hasonlóan reagál, mint a tündér fiú. Összerezzen, és még kis szárnyacskái is megrebbenek. Fázósan öleli magát át, kezeivel felkarját dörzsölgeti. Már épp készülne, hogy visszaveszi a kabátját, vagy szól, hogy ~csukd már be!~ Mire végre az ajtó bezárul, a hideg kint marad. Lassan Aerwen is felenged. Mondaná Ronynak, hogy nem hallotta, mikor valaki elkiabálja magát.*
- Na miazmáár.*mondja gyorsan egybe mosva a szavakat. Egy törpe, de van ott még egy gnóm is. A törpe beszél, és valami papírt tart a kezében. Ezért rá figyel. Kék kis szemei igen hamar kikerekednek. Nem igazán baráti a vers, még ha el is ismeri, hogy szépen rímel. Attól még kicsit ijesztő. Rony kérdése, meglepi. Nem gondolta, hogy fajtársai között van, aki hisz ebben a mesében.*
- Őő igen? * kérdez vissza. Leginkább úgy hangzik, hogy biztos vagy te ebben? De persze a mítoszt ismeri, csak az árvaház ahol felnőtt, ott úgy mesélték neki, hogy ez nem igaz. Aztán elkerült ahhoz a nőhöz Lihanech-be, és ő is ezt mondta mindig is. *
- Nem gondolod, hogy fura, hogy benne van a város nevében? Arthenior. * mondja ki egybe a szót. Aztán lendületesen közeledik a törpéhez, és ránéz, majd a papírra.*
- Megnézhetem a papírt? *kérdezi. Nem a szövegre kíváncsi, csupán a papírra, milyen a tapintása, régies-e, vagy éppen újszerű. A papírt és a tintát is megszagolja, ha a törpe kiadja a kezéből a papírt.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:13:12
Üzenet elküldve: 2020-01-29 10:13:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Aerwen, Elgetor, mindenki//
*A diskurálás kellemesen folytatódik, ugyanakkor a szél, a hideg téli nap, úgy néz ki, az ajtón is betör. A huzat miatt vacog egy rövid ideig Rony, de ha valaki lesz olyan kedves, s kizárja a hűvöset, ő is befejezi. Igen ám, a beszélgetést is folytatná Aerwennel, de egy törpe hirtelen felolvas valami baljós verset, ami nem igazán érinti jól a virágbólszületettet, azonban az a név, mintha ismerős lenne neki, amit asztaltársával meg is oszt, suttogva.*
-Minket is egy Thenior teremtett, nem? Mit jelenthet ez? *Ezt nem tartja magában, Elegtorhoz intéz inkább egy mondatot, majd mindenkihez.*
-Te tudod, mit jelenthet ez? Valaki érti? *Félelemmel teli a tekintete, s Dudva is hozzábújik, így tündérünk még jobban megijed.*
//Aerwen, Elgetor, mindenki//
*A diskurálás kellemesen folytatódik, ugyanakkor a szél, a hideg téli nap, úgy néz ki, az ajtón is betör. A huzat miatt vacog egy rövid ideig Rony, de ha valaki lesz olyan kedves, s kizárja a hűvöset, ő is befejezi. Igen ám, a beszélgetést is folytatná Aerwennel, de egy törpe hirtelen felolvas valami baljós verset, ami nem igazán érinti jól a virágbólszületettet, azonban az a név, mintha ismerős lenne neki, amit asztaltársával meg is oszt, suttogva.*
-Minket is egy Thenior teremtett, nem? Mit jelenthet ez? *Ezt nem tartja magában, Elegtorhoz intéz inkább egy mondatot, majd mindenkihez.*
-Te tudod, mit jelenthet ez? Valaki érti? *Félelemmel teli a tekintete, s Dudva is hozzábújik, így tündérünk még jobban megijed.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-29 08:09:05
Üzenet elküldve: 2020-01-29 08:09:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//Dedhor, Sergretor//
*A gnóm hevesen rázza kezét mintha valami főtanácsos mancsát szorongatná. Talán majd egyszer.*
- Kösz cimbora! Enyém csak a fél érdem. A Kereskedőház adta a másik felét, alapanyagot, eszközt.
*Nem átallik megemlíteni, hogy a dicsőség nem egyedül az övé. Elég nagy segítséget kapott készhez, amivel a sikert elérték, közös erővel.*
- Aha. Kihat a munkádra. Te tudod. Nekem segít ellazítani a zsibbadt gondolatokat és jobban tudok tőle alkotmányozni.
*Kinek hogy. A sermesternek külön jót tesz az ivászat. A gnómnak biztos gyenge a gyomra. Milyen kár!*
- Ááhá. Kotyvasztó? Megnyugodtam mer mán azt képzeltem vajákos vagy ebben a hacukában hehe.
*Ízeset nevet az öreg Sergretor. Megnyugtató, hogy nem elátkozott vajákossal diskurál.*
- Aha. Kinőtted magad. Érthető. Itt biztos megleled a szerencsédet.
*Nem igazán ismer kotyvasztókat. Tán az első ez a Dedhor akivel összefújta a szél. A szélnél jár, amikor besüvít a cúg mer valami nagyon értelmes tovább tartja nyitva az ajtót mint kellene. Viharos szél ez nem más. Az öregnek egyből feltűnik a különös jelenség mer lánykorában még földeken is dolgozott és ott figyelni kellett az időt. Szemmel követ valami szórólapot amit befújt a szél a cúggal. A mellettük lévő asztaon megállapodik a pergamen.*
- Ez meg mi a cefre?!
*Kíváncsi furdalással az oldalában nyúl a papírért és magához veszi.*
- Valami bárd költeménye van ráfírkálva.
*Elolvassa már lehet jót nevet majd rajta. Mikor a végére éra pergamennek felakad a szeme.*
- Ejha. Ez baljós előjel. HÉ, EMBEREK! EZT HALGASSÁTOK!
"Ar Thenior felemelkedése
Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!"
*Teremt egy alap szitut, hogy figyeljen a nép és öblös törpe hangján felolvassa jó erővel a kalmárban. Szóról szóra elolvassa a pergament majd leteszi az asztalra.*
- Megnézi még valamelyiktek?
*Aki kíváncsi fáncsi annak odaadja, hadd olvasgassa a jóslatot.*
- Te mit szósz Dedhor?
*Talán a gnóm tudálékos és ért az ilyen okfejtegetésekhet.*
//Dedhor, Sergretor//
*A gnóm hevesen rázza kezét mintha valami főtanácsos mancsát szorongatná. Talán majd egyszer.*
- Kösz cimbora! Enyém csak a fél érdem. A Kereskedőház adta a másik felét, alapanyagot, eszközt.
*Nem átallik megemlíteni, hogy a dicsőség nem egyedül az övé. Elég nagy segítséget kapott készhez, amivel a sikert elérték, közös erővel.*
- Aha. Kihat a munkádra. Te tudod. Nekem segít ellazítani a zsibbadt gondolatokat és jobban tudok tőle alkotmányozni.
*Kinek hogy. A sermesternek külön jót tesz az ivászat. A gnómnak biztos gyenge a gyomra. Milyen kár!*
- Ááhá. Kotyvasztó? Megnyugodtam mer mán azt képzeltem vajákos vagy ebben a hacukában hehe.
*Ízeset nevet az öreg Sergretor. Megnyugtató, hogy nem elátkozott vajákossal diskurál.*
- Aha. Kinőtted magad. Érthető. Itt biztos megleled a szerencsédet.
*Nem igazán ismer kotyvasztókat. Tán az első ez a Dedhor akivel összefújta a szél. A szélnél jár, amikor besüvít a cúg mer valami nagyon értelmes tovább tartja nyitva az ajtót mint kellene. Viharos szél ez nem más. Az öregnek egyből feltűnik a különös jelenség mer lánykorában még földeken is dolgozott és ott figyelni kellett az időt. Szemmel követ valami szórólapot amit befújt a szél a cúggal. A mellettük lévő asztaon megállapodik a pergamen.*
- Ez meg mi a cefre?!
*Kíváncsi furdalással az oldalában nyúl a papírért és magához veszi.*
- Valami bárd költeménye van ráfírkálva.
*Elolvassa már lehet jót nevet majd rajta. Mikor a végére éra pergamennek felakad a szeme.*
- Ejha. Ez baljós előjel. HÉ, EMBEREK! EZT HALGASSÁTOK!
"Ar Thenior felemelkedése
Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!"
*Teremt egy alap szitut, hogy figyeljen a nép és öblös törpe hangján felolvassa jó erővel a kalmárban. Szóról szóra elolvassa a pergament majd leteszi az asztalra.*
- Megnézi még valamelyiktek?
*Aki kíváncsi fáncsi annak odaadja, hadd olvasgassa a jóslatot.*
- Te mit szósz Dedhor?
*Talán a gnóm tudálékos és ért az ilyen okfejtegetésekhet.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-29 07:34:12
Üzenet elküldve: 2020-01-29 07:34:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//MINDENKI//
*Az utcákon most kevesebb lélek császkál. A szél ugyanis metszőn süvít a kalyibák közé. A Kalmár címerén mintha maga a szörny üvöltene, úgy fordul meg a süvítő téli légáram. Néhol ajtók, ablakok csapódnak be, sőt egy-két cserepet is elsodor az utca kövén a szél néha. Viharos az idő.
Átlagos szeles téli este lenne igazából, egy apróságot leszámítva. Egy pergament sodor a szél a betűk rajta aranyból. Az egyik belépő vendég észre sem veszi, úgy engedi be az ajtón, majd a szél utolsó erejével egy üres asztal közepére fekteti lágyan odabent a lapot. Talán senki nem fordít rá igazán figyelmet, hiszen bent zene szól, meleg van, ez meg csak egy darab repkedő szemét, de ha bárki elveszi onnan, netán ott helyben elolvassa lehet, hogy másra gondol majd. Egy vers áll rajta.
"Ar Thenior felemelkedése
Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!"*
//MINDENKI//
*Az utcákon most kevesebb lélek császkál. A szél ugyanis metszőn süvít a kalyibák közé. A Kalmár címerén mintha maga a szörny üvöltene, úgy fordul meg a süvítő téli légáram. Néhol ajtók, ablakok csapódnak be, sőt egy-két cserepet is elsodor az utca kövén a szél néha. Viharos az idő.
Átlagos szeles téli este lenne igazából, egy apróságot leszámítva. Egy pergament sodor a szél a betűk rajta aranyból. Az egyik belépő vendég észre sem veszi, úgy engedi be az ajtón, majd a szél utolsó erejével egy üres asztal közepére fekteti lágyan odabent a lapot. Talán senki nem fordít rá igazán figyelmet, hiszen bent zene szól, meleg van, ez meg csak egy darab repkedő szemét, de ha bárki elveszi onnan, netán ott helyben elolvassa lehet, hogy másra gondol majd. Egy vers áll rajta.
"Ar Thenior felemelkedése
Mikor háromszor ír nyolcat a nap
S tenger az, mi épp dagad
Akkor telik kétszer a hold
Willor napon szemed ne hunyd!
Eljön a bölcs veszedelem
Nem tartja őt már a verem
A város neki nagy trónterem
Uralkodni érkezé, oh Ar Thenior, népeden!"*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-28 23:14:36
Üzenet elküldve: 2020-01-28 23:14:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A fekete tenger szólít//
*Xidrost végtelen örömmel tölti el az, hogy láthatja Sisgwaeren csipegetését, miközben ő maga evőeszközök segítségével nagy műgonddal falatozik saját ételéből. Valamiért szórakoztatja a kissé lelakott lány, és a közte lévő különbség. Az már kevésbé, hogy Sisgwaeren tovább kérdezősködik, ami legjobb indulattal is kissé kezdi már bosszantani. Persze önuralma hatalmas, ahogy türelme is, ezért csendesen, mosolyogva rágcsálja az éppen szájában lévő falatot. Nem sieti el, főleg azért nem, mert reméli, hogy a felelet késlekedés valamelyest felbosszantja a nőt.*
- Sok csalódásról árulkodnak ezen szavak.
*Jegyzi meg, miután borába kortyol, hogy kissé megnedvesítse torkát.*
- Az adománynak nem lehet ára, és a jótett sem igazi jótett, ha várnak érte cserébe valamit.
*Szavaiba olyan magasztos segítőkészséget csempészik, hogy éppen csak Eeyr fénye nem jelenik meg feje felett.*
- Mi van akkor, ha ebben az esetben az adomány valóban adomány volt, és a jótett nem rejt rossz szándékot?
*Zsebéből elővesz egy finom anyagú kendőt, amibe megtörli száját, és Sisgwaerenre pillant érdeklődve, mert valóban kíváncsi annak válaszára.*
- Vagy talán olyan tisztességtelen alaknak tűnök, akitől nem is várható semmi önzetlen?
*Szavait direkt olyan hangsúllyal teszi fel, hogy egy átlag beszélgetőpartnerben feltehetően bűntudatot keltene, amit viszont Sisgwaerenből látott, azok alapján a lány aligha rendelkezik ezzel, vagy szégyennel. Ennek ellenére nem enged megszokott praktikáiból, még kézfejét is szívére téve igyekszik nyomatékosítani, hogy ez a feltételezés hol sajogna neki a legjobban.*
*Xidrost végtelen örömmel tölti el az, hogy láthatja Sisgwaeren csipegetését, miközben ő maga evőeszközök segítségével nagy műgonddal falatozik saját ételéből. Valamiért szórakoztatja a kissé lelakott lány, és a közte lévő különbség. Az már kevésbé, hogy Sisgwaeren tovább kérdezősködik, ami legjobb indulattal is kissé kezdi már bosszantani. Persze önuralma hatalmas, ahogy türelme is, ezért csendesen, mosolyogva rágcsálja az éppen szájában lévő falatot. Nem sieti el, főleg azért nem, mert reméli, hogy a felelet késlekedés valamelyest felbosszantja a nőt.*
- Sok csalódásról árulkodnak ezen szavak.
*Jegyzi meg, miután borába kortyol, hogy kissé megnedvesítse torkát.*
- Az adománynak nem lehet ára, és a jótett sem igazi jótett, ha várnak érte cserébe valamit.
*Szavaiba olyan magasztos segítőkészséget csempészik, hogy éppen csak Eeyr fénye nem jelenik meg feje felett.*
- Mi van akkor, ha ebben az esetben az adomány valóban adomány volt, és a jótett nem rejt rossz szándékot?
*Zsebéből elővesz egy finom anyagú kendőt, amibe megtörli száját, és Sisgwaerenre pillant érdeklődve, mert valóban kíváncsi annak válaszára.*
- Vagy talán olyan tisztességtelen alaknak tűnök, akitől nem is várható semmi önzetlen?
*Szavait direkt olyan hangsúllyal teszi fel, hogy egy átlag beszélgetőpartnerben feltehetően bűntudatot keltene, amit viszont Sisgwaerenből látott, azok alapján a lány aligha rendelkezik ezzel, vagy szégyennel. Ennek ellenére nem enged megszokott praktikáiból, még kézfejét is szívére téve igyekszik nyomatékosítani, hogy ez a feltételezés hol sajogna neki a legjobban.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:01:47
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:01:47
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Boszorkánygyűrű//
//Aerwen, Rony//
//Mik//
*Aerwen is egyetértene Ronyval, ha tudná, a béke szeretetről mit gondol. Úgy gondolja, hogy a mosoly, és egy ölelés gyakran előbbre juttat, mint a követelőzés.*
*Érdeklődve hallgatja Rony és Mik közötti párbeszédet, ahogy a tündér fiú bemutatkozik. Mosolyogva hallja a tündér nevét megint. Igazán Aerwen is szobát fog itt kivenni, muszáj lesz, de még nem döntötte el, hogy hány napra.*
~Na, lássuk csak két napra biztos, aztán legfeljebb, majd meghosszabbítom.~
*Dönti el végül. Azonban úgy van vele, hogy ráér a szobát kivenni, csak nem lesz telt ház egy röpke idő elmúltán. Míg mondjuk, elfogyasztja az ételt, bár inkább Kaffa éhes. Nem érzi úgy, hogy Rony megosztja a figyelmét, de ha tudná, mennyi minden köti, le a tündért nyilván nem cseverészne olyan hosszan vele.*
- Hát semmi különös, kicsit egyhangú. Nagyon sok elf él arra felé, akik vadászok, meg felderítők, erdőjárók. *felsorolt egy jó párat, akikkel a közelmúltban összefutott. *
- Maguknak valók, így pár szón kívül sok mindent nem beszéltek velem. A legtöbb mogorva volt, mint aki elfelejtett szociális életet élni. Viszont a Lihanechi tónál, ha még nem jártál, nem szabad kihagynod, hatalmas egy víztömeg. Nagyon szép és nyáron nagyon nagy élmény benne pancsolni. *az utolsó szavára, annyira bele éli magát a mesélésbe, hogy hevesen gesztikulál kis kezeivel, és még ugrál is, szárnyai is egyre többször rezzenek meg, szitakötőhöz hasonlatos hangot hallatva.*
- Én szeretek az erdő mélyén élni, de az utóbbi időben már eléggé unalmas volt, így úgy döntöttem közelebb költözöm a városhoz. *Ez az idő, amit ott élt, ez pár év lehetett, hiszen a tündérlány nem olyan idős, hogy években bővelkedhessen.*
- Aztán igazán nagy csoda, mert tudod én is azért jöttem de, hogy szobát vegyek ki. *csiviteli folyamatosan és gyorsan, mintha a szavakból sosem fogyna ki, vagy a mondandóból. Most is csak azért marad csendben, hogy Tuldhron tudjon válaszolni.*
//Aerwen, Rony//
//Mik//
*Aerwen is egyetértene Ronyval, ha tudná, a béke szeretetről mit gondol. Úgy gondolja, hogy a mosoly, és egy ölelés gyakran előbbre juttat, mint a követelőzés.*
*Érdeklődve hallgatja Rony és Mik közötti párbeszédet, ahogy a tündér fiú bemutatkozik. Mosolyogva hallja a tündér nevét megint. Igazán Aerwen is szobát fog itt kivenni, muszáj lesz, de még nem döntötte el, hogy hány napra.*
~Na, lássuk csak két napra biztos, aztán legfeljebb, majd meghosszabbítom.~
*Dönti el végül. Azonban úgy van vele, hogy ráér a szobát kivenni, csak nem lesz telt ház egy röpke idő elmúltán. Míg mondjuk, elfogyasztja az ételt, bár inkább Kaffa éhes. Nem érzi úgy, hogy Rony megosztja a figyelmét, de ha tudná, mennyi minden köti, le a tündért nyilván nem cseverészne olyan hosszan vele.*
- Hát semmi különös, kicsit egyhangú. Nagyon sok elf él arra felé, akik vadászok, meg felderítők, erdőjárók. *felsorolt egy jó párat, akikkel a közelmúltban összefutott. *
- Maguknak valók, így pár szón kívül sok mindent nem beszéltek velem. A legtöbb mogorva volt, mint aki elfelejtett szociális életet élni. Viszont a Lihanechi tónál, ha még nem jártál, nem szabad kihagynod, hatalmas egy víztömeg. Nagyon szép és nyáron nagyon nagy élmény benne pancsolni. *az utolsó szavára, annyira bele éli magát a mesélésbe, hogy hevesen gesztikulál kis kezeivel, és még ugrál is, szárnyai is egyre többször rezzenek meg, szitakötőhöz hasonlatos hangot hallatva.*
- Én szeretek az erdő mélyén élni, de az utóbbi időben már eléggé unalmas volt, így úgy döntöttem közelebb költözöm a városhoz. *Ez az idő, amit ott élt, ez pár év lehetett, hiszen a tündérlány nem olyan idős, hogy években bővelkedhessen.*
- Aztán igazán nagy csoda, mert tudod én is azért jöttem de, hogy szobát vegyek ki. *csiviteli folyamatosan és gyorsan, mintha a szavakból sosem fogyna ki, vagy a mondandóból. Most is csak azért marad csendben, hogy Tuldhron tudjon válaszolni.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-28 13:28:02
Üzenet elküldve: 2020-01-28 13:28:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kiszolgálás//
//Mikarr, Dedhor, Sergretor//
*Hálásan biccent a felszolgálónak, aki biztosítja, hogy ha elérhető lesz egy üzletkötő, akkor ide irányítja. Érzékeny orrával már messziről megérzi a finom fahéjas-vanília illatát. Ahogy közeledik vele Mik, az illat úgy válik erősebbé és finomabbá. Mielőtt megkapná kürtős kalácsát megtudja, hogy nem más ült az asztalhoz mint a fogadó sörfőző mestere. Meglepetten néz oldalról, a kalácsról, Elgretor felé.*
- Igazán örvendek Sergretor mester! *Buzgón kezet ráz a törpével, hiszen nem mindig van lehetősége egy gnómnak találkozni egy igazi sörfőző mesterrel.*
- Minden elismerésem az Öné! Ez az áfonyás sör fenomenálisra sikeredett. *El kell ismerje, hogy a minőség az minőség. Bár nem olcsó, de a pénzéért egy minőségi italt ihat. A mesternek először ismerősen cseng Dedhor neve, de talán csak összetévesztette valakivel. Egészen biztos, hogy eddig még nem találkoztak. Érdeklődve hallgatja, hogy búza és mézsör is van még, amit megkóstolhat. ~Ez nagyon jól hangzik! Meg kell kóstoljam mindet, de persze nem most azonnal.~*
- Legközelebb feltétlenül megkóstolom a mézeset is. Tudja, egyszerre nem tudok sokat inni, mert tompítja a gondolkodást, ami nálam a munkámra kihathat. *Rossz összetevőket kever össze és már meg is lenne a baj. Elég egy kisebb bódult állapot is hozzá, így ezt nem kockáztatná meg. Sikerül megtudnia, hogy Elgretor mester régi gyökerekkel rendelkezik Artheniorban. Nem is gondolta volna, hogy milyen régikkel, a törpe elmondása szerint. A foglalkozását illetve most a mester kérdezgeti Dedhor-t.*
- Én alkimista vagyok. A tudásomat növelni érkeztem a városba, mert azt a helyet, ahol felnőttem ott már nem tudtam tovább tanulni. Nem volt megfelelő oktató, sem megfelelő felszerelés és alapanyagok sem. *A városnak ez a nagy előnye, hogy van lehetőség és erőforrás bőven.*
//Mikarr, Dedhor, Sergretor//
*Hálásan biccent a felszolgálónak, aki biztosítja, hogy ha elérhető lesz egy üzletkötő, akkor ide irányítja. Érzékeny orrával már messziről megérzi a finom fahéjas-vanília illatát. Ahogy közeledik vele Mik, az illat úgy válik erősebbé és finomabbá. Mielőtt megkapná kürtős kalácsát megtudja, hogy nem más ült az asztalhoz mint a fogadó sörfőző mestere. Meglepetten néz oldalról, a kalácsról, Elgretor felé.*
- Igazán örvendek Sergretor mester! *Buzgón kezet ráz a törpével, hiszen nem mindig van lehetősége egy gnómnak találkozni egy igazi sörfőző mesterrel.*
- Minden elismerésem az Öné! Ez az áfonyás sör fenomenálisra sikeredett. *El kell ismerje, hogy a minőség az minőség. Bár nem olcsó, de a pénzéért egy minőségi italt ihat. A mesternek először ismerősen cseng Dedhor neve, de talán csak összetévesztette valakivel. Egészen biztos, hogy eddig még nem találkoztak. Érdeklődve hallgatja, hogy búza és mézsör is van még, amit megkóstolhat. ~Ez nagyon jól hangzik! Meg kell kóstoljam mindet, de persze nem most azonnal.~*
- Legközelebb feltétlenül megkóstolom a mézeset is. Tudja, egyszerre nem tudok sokat inni, mert tompítja a gondolkodást, ami nálam a munkámra kihathat. *Rossz összetevőket kever össze és már meg is lenne a baj. Elég egy kisebb bódult állapot is hozzá, így ezt nem kockáztatná meg. Sikerül megtudnia, hogy Elgretor mester régi gyökerekkel rendelkezik Artheniorban. Nem is gondolta volna, hogy milyen régikkel, a törpe elmondása szerint. A foglalkozását illetve most a mester kérdezgeti Dedhor-t.*
- Én alkimista vagyok. A tudásomat növelni érkeztem a városba, mert azt a helyet, ahol felnőttem ott már nem tudtam tovább tanulni. Nem volt megfelelő oktató, sem megfelelő felszerelés és alapanyagok sem. *A városnak ez a nagy előnye, hogy van lehetőség és erőforrás bőven.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-28 07:17:18
Üzenet elküldve: 2020-01-28 07:17:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Boszorkánygyűrű//
//Aerwen, Rony//
//Mik//
*Mik ugyanolyan készséges, mint a nap folyamán eddig bármikor tapasztalta is. Rony kedveli az ilyen pillanatokat, szerinte a kedvesség sokszor hatásosabb "fegyver" lehet, mint a hirtelen düh, a megvesztegetés, megfélelmlítés, s egyéb ilyen függelékek, hiszen az embert hálájával köti magához az, aki használja. A tündérek mesterei ennek, legtöbbjük már csak karizmájukból kifolyólag is, Rony pedig reméli, ő is jó úton halad efelé. Mindenesetre most Aerwennel nagyon jól érzi magát a Kalmárban, s lenne is valami, amivel nyitna a pultos felé.*
-Dehogy, köszönöm, én így szeretem. Szerintem viszont ha ilyen sokáig maradnék itt, jobb lenne, ha elmondanám a nevemet. Tuldhron Slittendryk vagyok, örvendek! *Nyújtja a kézrázásra aprócska mancsát, a mosoly pedig mellőzhetetlen kelléke a bemutatkozásnak, Rony módjára. Agytekervényei beindulni látszanak, hiszen máris olyanokan kezd el gondolkozni, hogyha gyapjastevéket venne mégis, esetleg egy nőstény gwuffot, azoknak, vagy annak a tejét eladva, talán a Kalmárnak is adhatna belőle, konyhai felhasználásra, természetesen ingyen, vagy csereként, a szobáért cserébe. Viszont ez még mindig csak spekuláció belül, neki pedig a virágbólszületett lánnyal is foglalkoznia kéne.*
-Persze, majd megmutatom. De mesélj te is, biztosan rengeteg érdekes helyen jártál már eddig, nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyenek az Arthenioron kívüli területek, no meg az ott lakók. *Szemei elkerekedve, csillogva várják a számára érdekfeszítő választ, hiszen rengeteg elképzelése volt már ezzel kapcsolatban is, mégsem kapott még rá kielégítő választ, hiába nem tűnt Rorkir sem például polgárnak, érdekli, honnan jöhetnek ezek a fura, mégis titokzatos és magasztos barbár szerzetek.*
//Aerwen, Rony//
//Mik//
*Mik ugyanolyan készséges, mint a nap folyamán eddig bármikor tapasztalta is. Rony kedveli az ilyen pillanatokat, szerinte a kedvesség sokszor hatásosabb "fegyver" lehet, mint a hirtelen düh, a megvesztegetés, megfélelmlítés, s egyéb ilyen függelékek, hiszen az embert hálájával köti magához az, aki használja. A tündérek mesterei ennek, legtöbbjük már csak karizmájukból kifolyólag is, Rony pedig reméli, ő is jó úton halad efelé. Mindenesetre most Aerwennel nagyon jól érzi magát a Kalmárban, s lenne is valami, amivel nyitna a pultos felé.*
-Dehogy, köszönöm, én így szeretem. Szerintem viszont ha ilyen sokáig maradnék itt, jobb lenne, ha elmondanám a nevemet. Tuldhron Slittendryk vagyok, örvendek! *Nyújtja a kézrázásra aprócska mancsát, a mosoly pedig mellőzhetetlen kelléke a bemutatkozásnak, Rony módjára. Agytekervényei beindulni látszanak, hiszen máris olyanokan kezd el gondolkozni, hogyha gyapjastevéket venne mégis, esetleg egy nőstény gwuffot, azoknak, vagy annak a tejét eladva, talán a Kalmárnak is adhatna belőle, konyhai felhasználásra, természetesen ingyen, vagy csereként, a szobáért cserébe. Viszont ez még mindig csak spekuláció belül, neki pedig a virágbólszületett lánnyal is foglalkoznia kéne.*
-Persze, majd megmutatom. De mesélj te is, biztosan rengeteg érdekes helyen jártál már eddig, nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyenek az Arthenioron kívüli területek, no meg az ott lakók. *Szemei elkerekedve, csillogva várják a számára érdekfeszítő választ, hiszen rengeteg elképzelése volt már ezzel kapcsolatban is, mégsem kapott még rá kielégítő választ, hiába nem tűnt Rorkir sem például polgárnak, érdekli, honnan jöhetnek ezek a fura, mégis titokzatos és magasztos barbár szerzetek.*
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-27 15:47:34
Üzenet elküldve: 2020-01-27 15:47:34
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mikarr, Dedhor, Sergretor//
*Még leurazzák itt a végén. Bár ha az ősz hajára gondol, akkor meg is érdemeli a sermester.*
- Dedhor. Ismerősen cseng. De nem.
*Hamariban lezárja az ismerős név esetet. Csak a csilingelése volt ismerős a fülébe.*
- Bezony ám! Ez nem holmi szirupos kutyvalék sörbe mártva. Ez igazi áfonyából van.
*Helyesen bólogat.*
- Van még búza és mézser. Legjobban a mézser sikeredett. Na, azt kóstáld meg legközelebb! Az biztos, hogy nem állsz meg a harmadik korsóig hehe.
*Gyöngyöző törpe kacaját engedi ki egy résnyire.*
- Mingyá gondoltam, hogy új vagy. Rád van írva komám. De nem baj az, mindenki így kezdte valahogy.
*Belecseng a füle a sebeszúgóba.*
- Az nem tudom merre van de biztos szép hely. Ha van finom serük, akkor elnézek majd arrafelé.
*Megint leuraságozzák és a helybeliségét firtatják.*
- Úgy van cimbora. Olyan helybeli vagyok, hogy az ükükükükükük nagyapám tette le a város alapköveit.
*Pár ükkel lehet több az a lista de az biztos, hogy az ős törpe papa itt volt a város alapításakor, akkor nagyon régen. Fahéj bűze csapja meg az orrát és Mik komája is feltűnik. Az öreg Sergretor mindent szeretet is de a fahéjat pont nem.*
- Áhh, rá se ráncsá. Sergretor vónék az igaz de Mik komám túldícsér. Nem olyan őrdöngősség az. Igaz kell egy kis konyítás hozzá de bármék halandó megcsinálná, csak törpe legyen hehe.
*Mik komája lebuktatja és még jól meg is dicséri. Az öreg Sergretor csak vigyorog Mikre. Nem olyan égbekiáltó dolog ez. Kell hozzá egy csipetnyi szerencse, jó alapanyag amit a kereskedőház hozott, meg segéderő, amit megint csak a kereskedőház adott. Ebből már egy valamire való törpe sermesternek boldogulni kell.*
- Aztán te mivel foglalkozol cimbora?
*Ilyen furcsa fejjel valami elvont figura lehet. Nem csodálkozna rá ha azt mondaná vajákos vagy valami.*
*Még leurazzák itt a végén. Bár ha az ősz hajára gondol, akkor meg is érdemeli a sermester.*
- Dedhor. Ismerősen cseng. De nem.
*Hamariban lezárja az ismerős név esetet. Csak a csilingelése volt ismerős a fülébe.*
- Bezony ám! Ez nem holmi szirupos kutyvalék sörbe mártva. Ez igazi áfonyából van.
*Helyesen bólogat.*
- Van még búza és mézser. Legjobban a mézser sikeredett. Na, azt kóstáld meg legközelebb! Az biztos, hogy nem állsz meg a harmadik korsóig hehe.
*Gyöngyöző törpe kacaját engedi ki egy résnyire.*
- Mingyá gondoltam, hogy új vagy. Rád van írva komám. De nem baj az, mindenki így kezdte valahogy.
*Belecseng a füle a sebeszúgóba.*
- Az nem tudom merre van de biztos szép hely. Ha van finom serük, akkor elnézek majd arrafelé.
*Megint leuraságozzák és a helybeliségét firtatják.*
- Úgy van cimbora. Olyan helybeli vagyok, hogy az ükükükükükük nagyapám tette le a város alapköveit.
*Pár ükkel lehet több az a lista de az biztos, hogy az ős törpe papa itt volt a város alapításakor, akkor nagyon régen. Fahéj bűze csapja meg az orrát és Mik komája is feltűnik. Az öreg Sergretor mindent szeretet is de a fahéjat pont nem.*
- Áhh, rá se ráncsá. Sergretor vónék az igaz de Mik komám túldícsér. Nem olyan őrdöngősség az. Igaz kell egy kis konyítás hozzá de bármék halandó megcsinálná, csak törpe legyen hehe.
*Mik komája lebuktatja és még jól meg is dicséri. Az öreg Sergretor csak vigyorog Mikre. Nem olyan égbekiáltó dolog ez. Kell hozzá egy csipetnyi szerencse, jó alapanyag amit a kereskedőház hozott, meg segéderő, amit megint csak a kereskedőház adott. Ebből már egy valamire való törpe sermesternek boldogulni kell.*
- Aztán te mivel foglalkozol cimbora?
*Ilyen furcsa fejjel valami elvont figura lehet. Nem csodálkozna rá ha azt mondaná vajákos vagy valami.*
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Wegtoreni Kalmár
Üzenet elküldve: 2020-01-27 13:21:43
Üzenet elküldve: 2020-01-27 13:21:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiszolgálás//
//Mikarr, Dedhor, Sergretor//
- Amint felszabadul egy üzletkötő, azonnal ide irányítom. *Mosolyog a válaszra. Alkimista témában valóban nincs otthon, de neki nem is kell. Elteszi az aranyakat a törpe sörért és visszaindul a pultba. Látja, hogy Sergretor a gnóm asztalához megy, mosolyogva konstatálja, hogy a törpe sörmester kíváncsi a fogyasztók véleményére is. Már alig várja, hogy az újabb adagot lefőzhessék és tanuljon valamit a törpétől.
Közben elkészül a kalács, ropogós cukorral borítva. Mik nagyot szippant a fahéj és a vanília illatából, ahogy megfogja a tányért és elindul vele a gnóm asztalához.
A nem neki intézett kérdést hallja a feltűnő ifjú férfi részéről és reméli, nem haragszik meg, ha Sergretor helyett válaszol.*
- Az uraság főzte a sört, hadd mutassam be neked Sergretort, a fogadó sörfőző mesterét. Az ő kezét dicséri ez az áfonyás álom is. *Mosolyog, ahogy leteszi a kürtöskalácsot és magukra hagyja a vendégeket, hadd beszélgessenek.*
//Boszorkánygyűrű//
- Megmelegítsem? *Kérdi a közben bizonyosan kihűlt teára pillantva készségesen. Ha igenlő választ kap, akkor megmelegíti a teát és újra felszolgálja. Jobb az úgy, melegen. Ha nem, akkor csak folytatja a munkáját.
A szárnyas lány kérdésére elmosolyodik.*
- Az Úrnő biztosan örülni fog, hogy másoknak is ízlik az ő kedvence. *Mondja megnyugtatva a lányt, hogy senki sem fog megharagudni, ha kér egy adagot az ételből. Az aranyakat pedig elteszi.
A konyhán leadja a rendelést az Úrnő kedvencére, majd ha nem kérnek tőle mást, az étel elkészültéig elmosogatja a kupákat, poharakat és pakolászik a pultban, mert ott mindig van mit tenni.*
//Mikarr, Dedhor, Sergretor//
- Amint felszabadul egy üzletkötő, azonnal ide irányítom. *Mosolyog a válaszra. Alkimista témában valóban nincs otthon, de neki nem is kell. Elteszi az aranyakat a törpe sörért és visszaindul a pultba. Látja, hogy Sergretor a gnóm asztalához megy, mosolyogva konstatálja, hogy a törpe sörmester kíváncsi a fogyasztók véleményére is. Már alig várja, hogy az újabb adagot lefőzhessék és tanuljon valamit a törpétől.
Közben elkészül a kalács, ropogós cukorral borítva. Mik nagyot szippant a fahéj és a vanília illatából, ahogy megfogja a tányért és elindul vele a gnóm asztalához.
A nem neki intézett kérdést hallja a feltűnő ifjú férfi részéről és reméli, nem haragszik meg, ha Sergretor helyett válaszol.*
- Az uraság főzte a sört, hadd mutassam be neked Sergretort, a fogadó sörfőző mesterét. Az ő kezét dicséri ez az áfonyás álom is. *Mosolyog, ahogy leteszi a kürtöskalácsot és magukra hagyja a vendégeket, hadd beszélgessenek.*
//Boszorkánygyűrű//
- Megmelegítsem? *Kérdi a közben bizonyosan kihűlt teára pillantva készségesen. Ha igenlő választ kap, akkor megmelegíti a teát és újra felszolgálja. Jobb az úgy, melegen. Ha nem, akkor csak folytatja a munkáját.
A szárnyas lány kérdésére elmosolyodik.*
- Az Úrnő biztosan örülni fog, hogy másoknak is ízlik az ő kedvence. *Mondja megnyugtatva a lányt, hogy senki sem fog megharagudni, ha kér egy adagot az ételből. Az aranyakat pedig elteszi.
A konyhán leadja a rendelést az Úrnő kedvencére, majd ha nem kérnek tőle mást, az étel elkészültéig elmosogatja a kupákat, poharakat és pakolászik a pultban, mert ott mindig van mit tenni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3640-3659