//Árva szív//
//A hozzászólás 16+ részt tartalmaz!//
*Az a bizonyos közös hang. Azt nem is olyan nehéz megtalálni Nori-val, sokkal inkább megtartani kihívás, mikor, ha valami csak egy kicsit is megváltozik körülötte, elég egy ici-pici inger, és máris azon találod magad, hogy teljesen mással beszélgetsz, mint addig.
Figyelmesen hallgatja a törp minden szavát a különös fickóval kapcsolatban. Neki aztán beszélhet bárki, hogy ne keresse a bajt, ha Sa'Tereth-ről van szó. Patkányok, király… Egyetlen személyről tud, aki ismerheti az efféle alvilági bandákat, az pedig Clion. Kár, hogy ismét fogalma sincs, merre ténfereg a barátja.*
- Hahh, vicces vagy! Nem kell nekem keresnem a bajt, megtalál az engem, de ha nem is, akkor én leszek a probléma még saját magamnak is.
*Azt meg egyelőre igyekszik figyelmen kívül hagyni, hogy ez a furcsa szerzet elvileg jót akar neki. Egyrészt nem hiszi, hogy ha a saját családja is eldobta annakidején, akkor majd pont egy idegen akar jót neki. Na meg az sem biztos, hogy igaz, amit beszél ez a… trubadúr. ~Te jó ég, micsoda ronda szó ez…~
Mindenesetre el van keseredve annyira, hogy ha csak a fele igaz annak, amit a kisnövésű szőkeség állít magáról, akkor ő megpróbálja kihasználni a tehetségét. Egy dal. Azt mondják, hogy a zene szívhez szól, és a szív pontosan az a része az ő drága barátnőjének, amihez most szólni akar, de sajnos a holdfényrácsnál is hatalmasabb erővel zárta azt most el előle. Talán egy másik napon kinevetné magát, amiért azt hiszi, hogy egy dal bármin is segíthet, de ez most a teljes összeomlás estéje, ahol már nem léteznek abszurd ötletek.*
- Ha bármit is világgá kürtölsz rólam, akkor a fizetséged az lesz, hogy nyárson végzed… ~és lakoma lesz belőled. Ha már Clion, és amúgy is megint szívességet kérek majd tőle, illene megint ajándékkal érkeznem…~
*A fenyegetéshez legalább még mindig ért, ami jó hír, mert akkor annyira azért talán nem uralkodott el rajta a depresszió és a halálvágy.*
- Úgy, úgy. A dalnak gyorsan kell terjednie, de senki nem tudhatja, hogy rólam szól, csak az, akinek szánom. Tudsz ilyet? *Kezd ő is kíváncsivá válni, bármennyire is lehetetlen a szituáció. Azonban mégsem a helyzet miatt nevet fel, hanem a dalnok utolsó mondatán.*
- Haza? Pff… felettébb vicces vagy. Örülök, hogy a legjobbat feltételezed rólam, de nem volt, nincs és szerintem nem is lesz soha otthonom. Én is itt vettem ki egy szobát pár napra, szóval, ha úgy látod jónak, felőlem felmehetünk, és folytathatjuk az egyikben.
*Arról, hogy mennyire jó ötlet Nori-val egy szobában tartózkodni az kérdéses, erről szintén az a személy mesélhetne a legtöbbet, aki miatt a dal születni készül. Bizonytalanul feláll a székről, és miután megbizonyosodott arról, hogy tud egyenesen járni, el is indul a lépcsők irányába. Nem néz hátra, szinte biztos benne, hogy Vesla követni fogja.*