Külső területek - Szántóföldek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Erdőszéli tisztás (új) Arthenior közelében (új) | Szántóföldek | Tharg birtokok (új) Füves puszta (új) Kikötői erdőség (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 210 (4181. - 4183. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183
4183. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-04-18 20:57:43
Üzenet elküldve: 2024-04-18 20:57:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Hagyja kifújni a lovat, jól meglapogatja az oldalát miközben ő maga is sóhajt néhányat, hogy visszanyerje légzését. Tényleg jobban fárad az utóbbi időben, és ez iszonyatosan bosszantja őt. Pedig nem arról van szó, hogy már nincs formában, tudja, érzi hogy valami baj van vele. Mióta a démonnal harcolt. Sokáig azt hitte csak fáradtság, vagy mérgezés, vagy valami hasonló. De elég sok idő telt el már azóta, testén alig viseli a nyomokat, de az ereje mégsem tért vissza. ~Ne add fel pajtás! Csakis előre törünk!~*
4182. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-04-14 14:26:38
Üzenet elküldve: 2024-04-14 14:26:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A vér kötelez//
*Nagy levegőt vesz. Olyan nagyot, amilyet akkor szokás, amikor valaki szeretné lenyugtatni magát. Nem, nem ideges, mindössze elkezdene kijavítani mindent abból, amit Nori mond. Megmagyarázni, hogy az otthon nem egyenlő azzal, ahol lakik az ember. Ő elhagyta a kúriát, ahol lakott, mert nem érezte otthonának. Csak azért fogja vissza magát, mert az utolsó mondatával már egyetért. Az övék tényleg olyan lesz.
Az az otthon tele lesz szeretettel, veszekedéssel, hisztivel, szópárbajjal, ölelésekkel, Mai kioktatásaival és kérdéseivel, valamint Nori szeszélyes viselkedésével és a további ki tudja hány benne élő szilánkjával. Belegondolna egy nagy közösség lesz. Ez a gondolat most jót tesz neki, mert felnevet, de nem osztja meg a másikkal, hogy miért. Úgysem érdekli, hiszen nagyon elfoglalt, éppen kettejüket védi a veszélyes szellők ellen, ami olyan lágyan simogatja az arcát lovaglás közben.*
- Hé, könyörögni nem kellett azért, megoldottam a két szép szememmel. De azért jobb így, hogy nem másra vagyunk utalva. *Ezzel kiegyezik, a hálálkodásra pedig csak egy szokásos szemforgatással reagál.
Útjuk egészen idilli és könnyű, sokat fog Borssal közlekedni, még akár cél nélkül is, csak a puszta kikapcsolódásért. Élvez minden pillanatot, ami eltereli arról, ami következni fog.
Már-már boldognak tűnő mosolya fagy rá az arcára, amikor megállnak egy kicsit és nézi Nori táncát, amit Árnyékkal alatta hajt végre, szegény lovat valószínű az ő kancája is sajnálja, hogy milyen mutatványokat kell kibírnia.* -Nyugi, én nem teszek majd veled ilyesmit. *Súgja oda a lovacskának, amíg barátnője éppen azt találgatja, hogy merre is van észak, merre pedig dél. Csak azért nem lesz ideges, mert ennyivel is hosszabb ideje van arra, hogy ne lássa az anyját. Végtelen türelemmel nézi a lányt és várja meg, míg véget ér a kalandozása önmaga körül.*
- Én rád bíztam magam, azt csinálunk, amit mondasz. Ha egy hatig tart is, még oda jutunk. *Elneveti magát, de hamar befogja a száját, mert nem akarja bántani a barátnőjét. Persze már kezd ismét eluralkodni rajta a félelem, úgy tűnik nem hagyja nyugodni. Gonosz démon ez, nem hagy neki felhőtlen jókedvet, s csak ideig-óráig tudja elterelni a figyelmét. *
- Eddig bármikor útra keltem veled, vagy miattad, vártam a végét. Most azért azt hiszem egy egészen kicsit talán rettegek. *Hogy kicsit rettegni hogyan kell, azt senki nem tudja, de valahogy tompítani akarta az érzést, amit megoszt a másikkal. Egyre csak kalapál a szíve, tudja jól, hogy közelednek.*
*Nagy levegőt vesz. Olyan nagyot, amilyet akkor szokás, amikor valaki szeretné lenyugtatni magát. Nem, nem ideges, mindössze elkezdene kijavítani mindent abból, amit Nori mond. Megmagyarázni, hogy az otthon nem egyenlő azzal, ahol lakik az ember. Ő elhagyta a kúriát, ahol lakott, mert nem érezte otthonának. Csak azért fogja vissza magát, mert az utolsó mondatával már egyetért. Az övék tényleg olyan lesz.
Az az otthon tele lesz szeretettel, veszekedéssel, hisztivel, szópárbajjal, ölelésekkel, Mai kioktatásaival és kérdéseivel, valamint Nori szeszélyes viselkedésével és a további ki tudja hány benne élő szilánkjával. Belegondolna egy nagy közösség lesz. Ez a gondolat most jót tesz neki, mert felnevet, de nem osztja meg a másikkal, hogy miért. Úgysem érdekli, hiszen nagyon elfoglalt, éppen kettejüket védi a veszélyes szellők ellen, ami olyan lágyan simogatja az arcát lovaglás közben.*
- Hé, könyörögni nem kellett azért, megoldottam a két szép szememmel. De azért jobb így, hogy nem másra vagyunk utalva. *Ezzel kiegyezik, a hálálkodásra pedig csak egy szokásos szemforgatással reagál.
Útjuk egészen idilli és könnyű, sokat fog Borssal közlekedni, még akár cél nélkül is, csak a puszta kikapcsolódásért. Élvez minden pillanatot, ami eltereli arról, ami következni fog.
Már-már boldognak tűnő mosolya fagy rá az arcára, amikor megállnak egy kicsit és nézi Nori táncát, amit Árnyékkal alatta hajt végre, szegény lovat valószínű az ő kancája is sajnálja, hogy milyen mutatványokat kell kibírnia.* -Nyugi, én nem teszek majd veled ilyesmit. *Súgja oda a lovacskának, amíg barátnője éppen azt találgatja, hogy merre is van észak, merre pedig dél. Csak azért nem lesz ideges, mert ennyivel is hosszabb ideje van arra, hogy ne lássa az anyját. Végtelen türelemmel nézi a lányt és várja meg, míg véget ér a kalandozása önmaga körül.*
- Én rád bíztam magam, azt csinálunk, amit mondasz. Ha egy hatig tart is, még oda jutunk. *Elneveti magát, de hamar befogja a száját, mert nem akarja bántani a barátnőjét. Persze már kezd ismét eluralkodni rajta a félelem, úgy tűnik nem hagyja nyugodni. Gonosz démon ez, nem hagy neki felhőtlen jókedvet, s csak ideig-óráig tudja elterelni a figyelmét. *
- Eddig bármikor útra keltem veled, vagy miattad, vártam a végét. Most azért azt hiszem egy egészen kicsit talán rettegek. *Hogy kicsit rettegni hogyan kell, azt senki nem tudja, de valahogy tompítani akarta az érzést, amit megoszt a másikkal. Egyre csak kalapál a szíve, tudja jól, hogy közelednek.*
4181. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-04-14 13:55:11
Üzenet elküldve: 2024-04-14 13:55:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//A vér kötelez//
*Tényleg nagyon mesébe illően hangzik minden, amit Mai az otthon fogalmáról próbál magyarázni. Kár, hogy Nori továbbra sem ismeri azt sem, hogy milyen az, ha van otthona.*
- Nekem ne magyarázz erről pont te, amikor elhagytad az otthonod! Te vagy rá az élő példa, hogy nem is mindig vár az téged… De a miénk, amit kettőnknek szerzünk, az majd olyan lesz.
*Újra nyersen fogalmaz oda sem figyelve arra, hogy ne bántsa meg szavaival barátnőjét. Nori képtelen az átmenetekre. Ő most már csak arra koncentrál, hogy biztonságos legyen az útjuk, ehhez pedig sajnos hozzátartozik, hogy mindent megtagad magától is, ami jó érzéseket sejtet, mindenben kételkedik és mindent a negatív oldaláról közelít meg.
Ahogy Mai hivatalosan is átadja neki a főnök szerepet, majd egyetért az indulást illetően, már maguk mögött is hagyják a várost.
Nem sokkal később már a szántóföldek mellett haladnak el, mikor Mai újra megszólal. Ami egyébként egy kicsit gyanús, mármint nem Mai, hanem az irány, de egyelőre nem szól semmit.*
- Nekem mindig igazam van. Örülök, hogy belátod. Így legalább nem kell könyörögnünk senkinek, hogy vigyenek már el magukkal. Azt meg majd valahogy meghálálod, hogy elkísérlek.
*Igazából Mai már meghálálta mindezt többszörösen is, inkább a feketeség tartozik neki, de természetesen ő ezt sem fogja bevallani sem magának, sem másnak.
Haladnak még egy ideig, amikor is majdnem beérnek a szántóföldekhez tartozó egyik kis faluba. Nori ekkor megtorpan a lovával, elkezdi úgy rángatni szerencsétlent, hogy az majdnem egy helyben kezd körbe forogni. Mintha Nori hirtelen teljesen tanácstalan lenne.*
- Na várjál, Mai… valami nem jó. Ha ez itt Vadászlak, akkor mi… a kikötő felé tartunk, ami pedig délre van. Dél pedig egyáltalán nem észak. Azt hiszem, teljesen rossz irányba jövünk. *Túr bele dús fekete hajába zavartan. Még bele is pirul abba, hogy sikerült neki rossz irányba kivezetni magukat a városból.*
- Nyugi, semmi baj, megoldom! Akkor, ha ez délre van… *Áll be szegény Árnyékkal először a falu irányába.* Akkor észak mögöttünk van… *Fordul meg a lóval hirtelen.* De ott a város van, ahová nem akarunk visszamenni… akkor nekünk most balra… *Rántja ismét odébb a kantárt.* … Nem, jobbra! Erre kell mennünk. *Állítja végre a helyes irányba Árnyékot. Így, hogy nem északra, hanem délre sikerült elhagyniuk Arthenior-t, most egy kis kerülővel a pusztákon keresztül juthatnak el a mocsárig, amin túl már látni fogják a linanech-i tavat. Ahogy mindezt átgondolja magában, a végére nagyokat bólogat, mintegy helyeselve magának.*
- Jó, kövess! *A tétovázás után végre újra mozgásban lehetnek, ezúttal keletre, ami most már tényleg a helyes irány, csak ne felejtsenek el később északra fordulni.*
*Tényleg nagyon mesébe illően hangzik minden, amit Mai az otthon fogalmáról próbál magyarázni. Kár, hogy Nori továbbra sem ismeri azt sem, hogy milyen az, ha van otthona.*
- Nekem ne magyarázz erről pont te, amikor elhagytad az otthonod! Te vagy rá az élő példa, hogy nem is mindig vár az téged… De a miénk, amit kettőnknek szerzünk, az majd olyan lesz.
*Újra nyersen fogalmaz oda sem figyelve arra, hogy ne bántsa meg szavaival barátnőjét. Nori képtelen az átmenetekre. Ő most már csak arra koncentrál, hogy biztonságos legyen az útjuk, ehhez pedig sajnos hozzátartozik, hogy mindent megtagad magától is, ami jó érzéseket sejtet, mindenben kételkedik és mindent a negatív oldaláról közelít meg.
Ahogy Mai hivatalosan is átadja neki a főnök szerepet, majd egyetért az indulást illetően, már maguk mögött is hagyják a várost.
Nem sokkal később már a szántóföldek mellett haladnak el, mikor Mai újra megszólal. Ami egyébként egy kicsit gyanús, mármint nem Mai, hanem az irány, de egyelőre nem szól semmit.*
- Nekem mindig igazam van. Örülök, hogy belátod. Így legalább nem kell könyörögnünk senkinek, hogy vigyenek már el magukkal. Azt meg majd valahogy meghálálod, hogy elkísérlek.
*Igazából Mai már meghálálta mindezt többszörösen is, inkább a feketeség tartozik neki, de természetesen ő ezt sem fogja bevallani sem magának, sem másnak.
Haladnak még egy ideig, amikor is majdnem beérnek a szántóföldekhez tartozó egyik kis faluba. Nori ekkor megtorpan a lovával, elkezdi úgy rángatni szerencsétlent, hogy az majdnem egy helyben kezd körbe forogni. Mintha Nori hirtelen teljesen tanácstalan lenne.*
- Na várjál, Mai… valami nem jó. Ha ez itt Vadászlak, akkor mi… a kikötő felé tartunk, ami pedig délre van. Dél pedig egyáltalán nem észak. Azt hiszem, teljesen rossz irányba jövünk. *Túr bele dús fekete hajába zavartan. Még bele is pirul abba, hogy sikerült neki rossz irányba kivezetni magukat a városból.*
- Nyugi, semmi baj, megoldom! Akkor, ha ez délre van… *Áll be szegény Árnyékkal először a falu irányába.* Akkor észak mögöttünk van… *Fordul meg a lóval hirtelen.* De ott a város van, ahová nem akarunk visszamenni… akkor nekünk most balra… *Rántja ismét odébb a kantárt.* … Nem, jobbra! Erre kell mennünk. *Állítja végre a helyes irányba Árnyékot. Így, hogy nem északra, hanem délre sikerült elhagyniuk Arthenior-t, most egy kis kerülővel a pusztákon keresztül juthatnak el a mocsárig, amin túl már látni fogják a linanech-i tavat. Ahogy mindezt átgondolja magában, a végére nagyokat bólogat, mintegy helyeselve magának.*
- Jó, kövess! *A tétovázás után végre újra mozgásban lehetnek, ezúttal keletre, ami most már tényleg a helyes irány, csak ne felejtsenek el később északra fordulni.*
4180. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-04-13 21:42:33
Üzenet elküldve: 2024-04-13 21:42:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egy hófehér ronggyal törölgeti verejtéktől gyöngyöző homlokát. Egy kevéske időre meg kell állnia, nincs mese; megterhelő e túra, még akkor is, ha jó időt mennek. Itt, a tűző napon hajtani ezt a két állatot hajnal óta... Szuszogva nyúl butykosáért. A világért sem szállna le a bakról, elvégre akkor vissza is kell másznia. Biztos benne, hogy nem lenne rá képes, így míg el nem éri célját, minimalizálja a kötelező mozgást. Ha már egyszer felpasszírozta valagát ide, nem fog egyhamar leszállni.*
-Ne legyen Teysus kövér és sovány egyszerre, ha nem veszek fel egy bakfist, aki vezérli e kordét... *Szól hátra a tikokhoz jobb társaság híján. Persze ilyesmit egyelőre nem tehet meg; erre a szekérre is ráment minden megtakarítása. Ettől még álmodozni lehet.
Egy rövid pihenő után folytatja útját. Hajtja a tudat, hogy nincs messze a cél; már kirajzolódnak a messzeségben a Vashegy falai.*
-Ne legyen Teysus kövér és sovány egyszerre, ha nem veszek fel egy bakfist, aki vezérli e kordét... *Szól hátra a tikokhoz jobb társaság híján. Persze ilyesmit egyelőre nem tehet meg; erre a szekérre is ráment minden megtakarítása. Ettől még álmodozni lehet.
Egy rövid pihenő után folytatja útját. Hajtja a tudat, hogy nincs messze a cél; már kirajzolódnak a messzeségben a Vashegy falai.*
4179. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-03-31 13:22:28
Üzenet elküldve: 2024-03-31 13:22:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 498
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
//Az út végén hazatalálsz//
*Mikor a kínzó napsugarakat hirtelen Mai pofija takarja el, és kerül talán túlságosan is közel hozzá a másik, Nori szélesen elmosolyodik.*
- Jajj, olyan szép vagy így! *Egyáltalán nem arról beszél, amit Mai valószínűleg hallani akar, helyette inkább ismét a művében gyönyörködik. Még mindig nagyon tetszik neki a fél-elf lány így kisminkelve.*
- Igen, van, de nekem muszáj jó kislánynak lennem. Az úrnőm mondta. *Játékosan gúnyolódva kidugja a nyelvét Mai-ra. Érzi, hogy most zsarolni tudja egy kicsit azzal, ha nem mond el neki mindent rögtön, ő pedig köszöni szépen, él is ezzel a lehetőséggel.*
- Ne kérdezősködj! Úgysem mondom el a részleteket. Talán csak akkor, ha megint kisasszonynak szólítasz és könyörögve kéred a bocsánatomat, amiért azt merted mondani nekem, hogy rossz, amit csinálok. *Kuncogja gonoszan, de most csak félig gondolja komolyan ezt az érvet. Nem ez az elsődleges indok, amiért nem akar itt és most válaszolni a kérdés zuhatagra. Hüvelykujjával a feje fölött a drága, nekik most háttal ülő kocsisukra mutat. Nem feltétlenül szeretne sötét mágiáról magyarázni egy idegen előtt, mert még a végén pórul járnak, ha rájuk fogják, hogy tiltott tanok terjesztése miatt akarnak a városba menni.*
- Majd, ha jól viselkedsz, édesem, akkor talán… *Azért ennek ellenére nem adja fel, hogy most ő játszhassa az úrnőt. Hirtelen felemeli a fejét és egy rövid csókocskát lehel Mai rúzsos ajkaira.*
- Ne legyél türelmetlen… hamarosan megérkezünk. *Azt meg már nem teszi hozzá, hogy „és akkor talán többet is mondhatok”, de érezhetően ez lenne a mondat vége.*
*Mikor a kínzó napsugarakat hirtelen Mai pofija takarja el, és kerül talán túlságosan is közel hozzá a másik, Nori szélesen elmosolyodik.*
- Jajj, olyan szép vagy így! *Egyáltalán nem arról beszél, amit Mai valószínűleg hallani akar, helyette inkább ismét a művében gyönyörködik. Még mindig nagyon tetszik neki a fél-elf lány így kisminkelve.*
- Igen, van, de nekem muszáj jó kislánynak lennem. Az úrnőm mondta. *Játékosan gúnyolódva kidugja a nyelvét Mai-ra. Érzi, hogy most zsarolni tudja egy kicsit azzal, ha nem mond el neki mindent rögtön, ő pedig köszöni szépen, él is ezzel a lehetőséggel.*
- Ne kérdezősködj! Úgysem mondom el a részleteket. Talán csak akkor, ha megint kisasszonynak szólítasz és könyörögve kéred a bocsánatomat, amiért azt merted mondani nekem, hogy rossz, amit csinálok. *Kuncogja gonoszan, de most csak félig gondolja komolyan ezt az érvet. Nem ez az elsődleges indok, amiért nem akar itt és most válaszolni a kérdés zuhatagra. Hüvelykujjával a feje fölött a drága, nekik most háttal ülő kocsisukra mutat. Nem feltétlenül szeretne sötét mágiáról magyarázni egy idegen előtt, mert még a végén pórul járnak, ha rájuk fogják, hogy tiltott tanok terjesztése miatt akarnak a városba menni.*
- Majd, ha jól viselkedsz, édesem, akkor talán… *Azért ennek ellenére nem adja fel, hogy most ő játszhassa az úrnőt. Hirtelen felemeli a fejét és egy rövid csókocskát lehel Mai rúzsos ajkaira.*
- Ne legyél türelmetlen… hamarosan megérkezünk. *Azt meg már nem teszi hozzá, hogy „és akkor talán többet is mondhatok”, de érezhetően ez lenne a mondat vége.*
4178. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-03-31 12:47:14
Üzenet elküldve: 2024-03-31 12:47:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az út végén hazatalálsz//
*Hosszú az út, de nem annyira, mint amikor olyan botor módon egymaga indult el gyalogszerrel. Pont azon mélázik, hogy miért nem jutott eszébe még akkor, ahogy ezt így is lehet. A saját hibájából tanul az ember, ez épp ilyen lehet. Legyen bármilyen kétségbeesett, vagy dühös is, sűrűbben kell használnia ezt az istenadta, vagy inkább az anyja-adta tehetséget.
Ő is kényelembe helyezi magát, amennyire tudja, de veszélyes lenne elaludni úgy érzi. Élvezi a csendet, az ébredező természetet, még a napfényt is, amit látszólag Nori kevésbé.
Akkor, amikor a barátnője elkezd végre mesélni arról, mit is szánna neki, különösen felébred. Mit tesz egy kis "kalandvágy"?*
- Na vá...várj. *Hajol közel, szinte belemászva a másik arcába, hogy el ne merje most ezt a témát duzzogni, még viccből sem.*
- Azt mondod, van erre is? Hogyne lenne... Hé, nekem ne most kezdj el jó kislánnyá változni. *Méregeti a lányt, nem tetszik neki az ötlet, de valamiért mégis úgy felspannolta, hogy ezt most biztosan nem fogja annyiban hagyni.* - Mesélj róla.
*Néz körbe, és örömmel látja, hogy tényleg egyre csak közelítenek a céljuk felé. Ezt a terepet már ismeri, sokkal közelebb van már a városhoz. Nem engedi meg magának sokáig a bámészkodást, azonnal visszafordul Nori-hoz.* - Emlékezni fogok mindenre? Mit csinálok közben, alszok? Vagy ez valami más állapot? Öhm... lehet, ez érdekel, de többet kell róla tudnom. És, mi benne a csapda? A mellékhatás? *Arra nem gondol, hogy egyébként ez egyfajta büntetés másoknak, csak az ő tudásvágya nem ezt láttatja benne, hanem lehetőséget. Visszatért hát Mai az ezer és még egy kérdésével.*
*Hosszú az út, de nem annyira, mint amikor olyan botor módon egymaga indult el gyalogszerrel. Pont azon mélázik, hogy miért nem jutott eszébe még akkor, ahogy ezt így is lehet. A saját hibájából tanul az ember, ez épp ilyen lehet. Legyen bármilyen kétségbeesett, vagy dühös is, sűrűbben kell használnia ezt az istenadta, vagy inkább az anyja-adta tehetséget.
Ő is kényelembe helyezi magát, amennyire tudja, de veszélyes lenne elaludni úgy érzi. Élvezi a csendet, az ébredező természetet, még a napfényt is, amit látszólag Nori kevésbé.
Akkor, amikor a barátnője elkezd végre mesélni arról, mit is szánna neki, különösen felébred. Mit tesz egy kis "kalandvágy"?*
- Na vá...várj. *Hajol közel, szinte belemászva a másik arcába, hogy el ne merje most ezt a témát duzzogni, még viccből sem.*
- Azt mondod, van erre is? Hogyne lenne... Hé, nekem ne most kezdj el jó kislánnyá változni. *Méregeti a lányt, nem tetszik neki az ötlet, de valamiért mégis úgy felspannolta, hogy ezt most biztosan nem fogja annyiban hagyni.* - Mesélj róla.
*Néz körbe, és örömmel látja, hogy tényleg egyre csak közelítenek a céljuk felé. Ezt a terepet már ismeri, sokkal közelebb van már a városhoz. Nem engedi meg magának sokáig a bámészkodást, azonnal visszafordul Nori-hoz.* - Emlékezni fogok mindenre? Mit csinálok közben, alszok? Vagy ez valami más állapot? Öhm... lehet, ez érdekel, de többet kell róla tudnom. És, mi benne a csapda? A mellékhatás? *Arra nem gondol, hogy egyébként ez egyfajta büntetés másoknak, csak az ő tudásvágya nem ezt láttatja benne, hanem lehetőséget. Visszatért hát Mai az ezer és még egy kérdésével.*
4177. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-02-25 11:56:58
Üzenet elküldve: 2024-02-25 11:56:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Árnyak és csillagok//
*A nő csendet megtörő szavait a szokott szótlansággal hallgatja. A múlt idő használata azonban feltűnik neki.*
- Kódorgott? *Összevonja a szemöldökét.* - Miért, most mit csinál?
*Kérdez vissza szórakozottan, bár semmi köze hozzá. Elfordul egy avarban motoszkáló hang felé. Egy pillantással nyugtázza a forrásául szolgáló madarat, mielőtt visszafordítaná a tekintetét az útra.
Relael nem tűnik olyasvalakinek, mint akinek nővére lenne. Bár említett valamit egy testvérről, még a dokkoknál, de ki tudja, mi igaz, és mi nem, abból, amit a nő mond? Ha testvére van is, annyira mégsem sietős az a kígyómarás.
Magába merülve gyalogol a lovas nemes mellett. Nem esik jól kiérni a Vaserdő árnyékából. Bántóan nyílt a tér a szántók felett. Még mindig jobb, mint a Kikötő, de mégiscsak emberek lakta. A szokásosnál nagyobb a járkálás is. Többször félre kell állnia az út szélére a szembejövő kocsisok útjából. A maga részéről megelégedne azzal, hogy megfigyel, és magában találgat az okokat illetően, bár valójában nem igazán érdekli. Fapofával néz csak az elhaladók után. A nő azonban kíváncsibb nála.
Félreáll ismét a szekerek által kijárt földúton, amíg Relael a helyiekkel beszélget. Nem megy messze, ha szükség lenne rá, a szemével a környező földeket pásztázza, miután az embereket végigmérte és megbizonyosodott róla, hogy nem haramiák. Ráfonja az ujjait az íja markolatára, két kézzel tartva maga előtt a fegyvert, csupán a fülével követve nyomon a társalgást. Annyiban kíváncsi, hogy Vadászlakban is felfordulás van-e emiatt az „ünnepség” miatt. Kétli. Az aprócska falu annyira kieső helyen van, hogy csodálkozna, ha elértek volna oda egyáltalán a hírek. Legfeljebb a kalácsfalvi vásárról. Az, hogy ő maga nem hallott róla, egyáltalán nem mérvadó.
Türelmesen várja, amíg továbbhaladnak a falusiak, visszalépve a nő mellé, a hosszúéletű azonban nem mozdul. Felpillant rá a tétovázásra. Az elhatározás váratlanul éri.*
~A thargokhoz?~
*Nem szól, de gondterhelt ránc ül a szemöldöke közé, miközben az elf már az erszényéért nyúl. Hagy egy jó másodpercnyi szünetet, mielőtt elvenné a felé nyújtott aranyakat.
Elpillant az Artheniorba vezető út felé.*
- A városig szólt a megállapodásunk *néz fel Relaelre.
És annak még a közelében sincsenek. Amon Ruadh pedig épp az ellenkező irányba van. Mély töprengésbe merült kisgyerek vonásai költöznek az arcára. Visszanéz az útra. A látszattal és az elutasító kiállással ellentétben a becsület nagy becsben tartott erény a szemében. A jussát pedig már megkapta a feladatért, előre. Ott fogja az ujjai közt, maga mellett lógatva a karját. Ez nem óhaj kérdése.*
- Ha ez a város Amon Ruadh, akkor odáig foglak kísérni.
*Zárja le végül a kérdést, rövid biccentéssel nyugtázva a saját döntését. Mint egy ügyes hivatalnok, megtalálta a kiskaput. A zsebébe tolja az erszényt, indulásra készen, nyugodtan emelve a tekintetét a nőre.*
*A nő csendet megtörő szavait a szokott szótlansággal hallgatja. A múlt idő használata azonban feltűnik neki.*
- Kódorgott? *Összevonja a szemöldökét.* - Miért, most mit csinál?
*Kérdez vissza szórakozottan, bár semmi köze hozzá. Elfordul egy avarban motoszkáló hang felé. Egy pillantással nyugtázza a forrásául szolgáló madarat, mielőtt visszafordítaná a tekintetét az útra.
Relael nem tűnik olyasvalakinek, mint akinek nővére lenne. Bár említett valamit egy testvérről, még a dokkoknál, de ki tudja, mi igaz, és mi nem, abból, amit a nő mond? Ha testvére van is, annyira mégsem sietős az a kígyómarás.
Magába merülve gyalogol a lovas nemes mellett. Nem esik jól kiérni a Vaserdő árnyékából. Bántóan nyílt a tér a szántók felett. Még mindig jobb, mint a Kikötő, de mégiscsak emberek lakta. A szokásosnál nagyobb a járkálás is. Többször félre kell állnia az út szélére a szembejövő kocsisok útjából. A maga részéről megelégedne azzal, hogy megfigyel, és magában találgat az okokat illetően, bár valójában nem igazán érdekli. Fapofával néz csak az elhaladók után. A nő azonban kíváncsibb nála.
Félreáll ismét a szekerek által kijárt földúton, amíg Relael a helyiekkel beszélget. Nem megy messze, ha szükség lenne rá, a szemével a környező földeket pásztázza, miután az embereket végigmérte és megbizonyosodott róla, hogy nem haramiák. Ráfonja az ujjait az íja markolatára, két kézzel tartva maga előtt a fegyvert, csupán a fülével követve nyomon a társalgást. Annyiban kíváncsi, hogy Vadászlakban is felfordulás van-e emiatt az „ünnepség” miatt. Kétli. Az aprócska falu annyira kieső helyen van, hogy csodálkozna, ha elértek volna oda egyáltalán a hírek. Legfeljebb a kalácsfalvi vásárról. Az, hogy ő maga nem hallott róla, egyáltalán nem mérvadó.
Türelmesen várja, amíg továbbhaladnak a falusiak, visszalépve a nő mellé, a hosszúéletű azonban nem mozdul. Felpillant rá a tétovázásra. Az elhatározás váratlanul éri.*
~A thargokhoz?~
*Nem szól, de gondterhelt ránc ül a szemöldöke közé, miközben az elf már az erszényéért nyúl. Hagy egy jó másodpercnyi szünetet, mielőtt elvenné a felé nyújtott aranyakat.
Elpillant az Artheniorba vezető út felé.*
- A városig szólt a megállapodásunk *néz fel Relaelre.
És annak még a közelében sincsenek. Amon Ruadh pedig épp az ellenkező irányba van. Mély töprengésbe merült kisgyerek vonásai költöznek az arcára. Visszanéz az útra. A látszattal és az elutasító kiállással ellentétben a becsület nagy becsben tartott erény a szemében. A jussát pedig már megkapta a feladatért, előre. Ott fogja az ujjai közt, maga mellett lógatva a karját. Ez nem óhaj kérdése.*
- Ha ez a város Amon Ruadh, akkor odáig foglak kísérni.
*Zárja le végül a kérdést, rövid biccentéssel nyugtázva a saját döntését. Mint egy ügyes hivatalnok, megtalálta a kiskaput. A zsebébe tolja az erszényt, indulásra készen, nyugodtan emelve a tekintetét a nőre.*
4176. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-02-20 09:20:06
Üzenet elküldve: 2024-02-20 09:20:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 747
OOC üzenetek: 261
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
*Relael meglehetősen figyelmes, akkor is ha ezt nem feltételeznék róla látszólagos nárcizmusa miatt. Ez a figyelmesség pont abból fakad, hogy sok évtizedet töltött a nemesség köreiben, akiknek igazi szándékait csak apró jelekből lehetett igazán kikövetkeztetni. Ebből fakadóan feltűnik számára, hogy Kyr tartása megváltozik, érzékeny fülei még lélegzetének lelassulására is felfigyelnek. Azt nem tudja biztosan eldönteni, hogy a közöttük beálló csend ennek az okozója, vagy csak a környezetváltozás.*
- Kedvelnéd a nővéremet.
*Töri meg végül a csendet, s erre a rövid időre a férfira pillant, majd tekintetét ismét elszakítja róla.*
- Az a fajta, aki miatt fajtánkat lombzabálónak csúfolják.
*Hangja furcsa egyveleget alkot, hiszen egyszerre érezhető ki belőle a szeretet, és a testvéri civakodásból fakadó "megvetés".*
- Folyamatosan az erdőben kódorgott, mint valami vadember.
*Egy teátrális sóhajjal panaszolja mindezt, mintha sokszor próbált volna hatni testvérére, de sosem járt igazán sikerrel.
Ahogy haladnak, a fák egyre ritkulni kezdenek, s a távolban már néhány kósza viskó sziluettje is felsejlik. Nagy a nyüzsgés a szántókon, ami nem jellemző, erre Relael is felfigyel.
Egy-két jól megrakodott szekér zötyög el mellettük, s az elf nem rest meglesni annak szállítmányát. Futólag sajtot, húsokat, tojást és egyéb bőséges ennivalót lát kikandikálni egy terítő alól.*
- Érdekes.
*Suttogja maga elé.
Nagyjából egy fertályórával később újabb kurta sor halad feléjük, s ezúttal úgy dönt, hogy engedve a kíváncsiságának megszólítja az idegeneket.*
- Eeyr áldjon titeket!
*Széles mosollyal üdvözli az idegeneket, akik egyelőre bizalmatlanok vele szemben.*
- Csak érdeklődnék, hogy mi ez a sok étellel megrakodott szekér?
- Nem tetszett hallani?
*Relael értetlenül pillant a termetes asszonyságra, aki éppen egy csecsemőt ringat karjában.*
- Micsodát?
- Há' az ünnepséget. Az új Tharg Úr szervez egy mulatságot, ahova mindenki hivatalos.
- Biztos jó lesz. Azok a vademberek értik hogyan kell vigadni.
*Állapítja meg a szekéren ülő férfi, aki feltehetően az asszonyság férje.*
- Köszönöm!
*Biccentve búcsúzik az idegenektől, akik komótosan haladnak is tovább. Ellenben Relael látszólag tépelődve ácsorog egy helyben lovával, majd döntésre jut.*
- Megyek megnézem magamnak ezt az ünnepséget. Ha óhajtod, velem tarthatsz.
*Nemleges válaszra számít, ezért már elő is kutatja erszényét hogy Kyr q'Navielnek átadja a jussát, tehát a megbeszélt 50 aranyat.
*
*Relael meglehetősen figyelmes, akkor is ha ezt nem feltételeznék róla látszólagos nárcizmusa miatt. Ez a figyelmesség pont abból fakad, hogy sok évtizedet töltött a nemesség köreiben, akiknek igazi szándékait csak apró jelekből lehetett igazán kikövetkeztetni. Ebből fakadóan feltűnik számára, hogy Kyr tartása megváltozik, érzékeny fülei még lélegzetének lelassulására is felfigyelnek. Azt nem tudja biztosan eldönteni, hogy a közöttük beálló csend ennek az okozója, vagy csak a környezetváltozás.*
- Kedvelnéd a nővéremet.
*Töri meg végül a csendet, s erre a rövid időre a férfira pillant, majd tekintetét ismét elszakítja róla.*
- Az a fajta, aki miatt fajtánkat lombzabálónak csúfolják.
*Hangja furcsa egyveleget alkot, hiszen egyszerre érezhető ki belőle a szeretet, és a testvéri civakodásból fakadó "megvetés".*
- Folyamatosan az erdőben kódorgott, mint valami vadember.
*Egy teátrális sóhajjal panaszolja mindezt, mintha sokszor próbált volna hatni testvérére, de sosem járt igazán sikerrel.
Ahogy haladnak, a fák egyre ritkulni kezdenek, s a távolban már néhány kósza viskó sziluettje is felsejlik. Nagy a nyüzsgés a szántókon, ami nem jellemző, erre Relael is felfigyel.
Egy-két jól megrakodott szekér zötyög el mellettük, s az elf nem rest meglesni annak szállítmányát. Futólag sajtot, húsokat, tojást és egyéb bőséges ennivalót lát kikandikálni egy terítő alól.*
- Érdekes.
*Suttogja maga elé.
Nagyjából egy fertályórával később újabb kurta sor halad feléjük, s ezúttal úgy dönt, hogy engedve a kíváncsiságának megszólítja az idegeneket.*
- Eeyr áldjon titeket!
*Széles mosollyal üdvözli az idegeneket, akik egyelőre bizalmatlanok vele szemben.*
- Csak érdeklődnék, hogy mi ez a sok étellel megrakodott szekér?
- Nem tetszett hallani?
*Relael értetlenül pillant a termetes asszonyságra, aki éppen egy csecsemőt ringat karjában.*
- Micsodát?
- Há' az ünnepséget. Az új Tharg Úr szervez egy mulatságot, ahova mindenki hivatalos.
- Biztos jó lesz. Azok a vademberek értik hogyan kell vigadni.
*Állapítja meg a szekéren ülő férfi, aki feltehetően az asszonyság férje.*
- Köszönöm!
*Biccentve búcsúzik az idegenektől, akik komótosan haladnak is tovább. Ellenben Relael látszólag tépelődve ácsorog egy helyben lovával, majd döntésre jut.*
- Megyek megnézem magamnak ezt az ünnepséget. Ha óhajtod, velem tarthatsz.
*Nemleges válaszra számít, ezért már elő is kutatja erszényét hogy Kyr q'Navielnek átadja a jussát, tehát a megbeszélt 50 aranyat.
*
4175. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-02-10 14:59:10
Üzenet elküldve: 2024-02-10 14:59:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Kellemes tempóban halad át a pusztán, mikor már úgy érzi, eltéved, megpillantja a végét. Hatalmas testével kilép, maga mögött hagyva a hatalmas füvet. A lábai elött észrevesz egy embert, nem mozdul, vajon mi történhetett vele? Felkapja a vállára majd nagy léptekkel a falu felé indul. Ahogy beljebb és beljebb menetel sorra ijeszti meg az embereket és elég hamar rájön mitől esett össze a szegény ember, végül is bárki össze szarná magát, hogyha a semmiből egy hatalmas ork tűnne fel, miközben dolgozik. Le is int valakit, hogy segítsen már neki, át is veszik az ájultat. Azt már nem várja meg mi történik ez után. Amint átadta hátat fordít és ott is hagyja a falut, elég sok időt pazarolt el, még szállása sincs az éjszakára, sietnie kell. *
4174. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-02-09 18:58:04
Üzenet elküldve: 2024-02-09 18:58:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az út feléd ugyan hová vezet?//
*Nem érzi lábaiban, hogy sokat gyalogolt volna, s nem is mindig van egyedül az úton. Néha találkozik másokkal, akik szintén nyakukba vették a földet, néhányan pedig lóháton vágtatnak el mellette. Ha szükséges persze útbaigazítást kér, de eddig a kis rajzolmánya teljesen jól bevált. Csak néhány percre áll meg, hogy kulacsából igyon egy kortyot és szemeivel beszívja a táj minden egyes képét. Mindig is szeretett elkalandozni tekintetével és felfedezni a körülötte lévő világ szépségeit. Ez mindig nagyon jól ment neki, kivéve az elmúlt komor hatokban, amikor semmi nem volt szép, mert minden, ami az lehetett volna, elhagyta. Nagy sóhajjal küldi tova gondolatait és indul meg tovább, járás közben amúgy sem agyal annyit, mert minden pillanatban azt figyeli, hogy vajon jó helyen jár-e.
Szerencséjére hosszú kutyagolás után feltűnik neki, hogy a megfelelő helyen van, bár ahol sok fa van, könnyű eltévedni. *
*Nem érzi lábaiban, hogy sokat gyalogolt volna, s nem is mindig van egyedül az úton. Néha találkozik másokkal, akik szintén nyakukba vették a földet, néhányan pedig lóháton vágtatnak el mellette. Ha szükséges persze útbaigazítást kér, de eddig a kis rajzolmánya teljesen jól bevált. Csak néhány percre áll meg, hogy kulacsából igyon egy kortyot és szemeivel beszívja a táj minden egyes képét. Mindig is szeretett elkalandozni tekintetével és felfedezni a körülötte lévő világ szépségeit. Ez mindig nagyon jól ment neki, kivéve az elmúlt komor hatokban, amikor semmi nem volt szép, mert minden, ami az lehetett volna, elhagyta. Nagy sóhajjal küldi tova gondolatait és indul meg tovább, járás közben amúgy sem agyal annyit, mert minden pillanatban azt figyeli, hogy vajon jó helyen jár-e.
Szerencséjére hosszú kutyagolás után feltűnik neki, hogy a megfelelő helyen van, bár ahol sok fa van, könnyű eltévedni. *
4173. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-02-07 15:03:18
Üzenet elküldve: 2024-02-07 15:03:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 178
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Utazás//
* Mire a szántóföldek környékéhez ér, már kitalált egy megoldásfélét. Egyszerűen azt találta ki, hogy addig hódítja a kiszemelt lányt, amíg az pénz nélkül is lefekszik vele. Bár ekkor az jut eszébe, hogy talán könnyebb lenne egy egyszerű, szép lányhoz odamenni, hogy töltsék együtt az éjszakát. A terv ezen részét még nem teljesen döntötte el. Mindenesetre a nap már lemenőben van, ő pedig éjjel nem szívesen sétálna. A város még elég messze van tőle, és eléggé elfáradt már. Tüzet gyújt magának, és nyugovóra tér. *
* Mire a szántóföldek környékéhez ér, már kitalált egy megoldásfélét. Egyszerűen azt találta ki, hogy addig hódítja a kiszemelt lányt, amíg az pénz nélkül is lefekszik vele. Bár ekkor az jut eszébe, hogy talán könnyebb lenne egy egyszerű, szép lányhoz odamenni, hogy töltsék együtt az éjszakát. A terv ezen részét még nem teljesen döntötte el. Mindenesetre a nap már lemenőben van, ő pedig éjjel nem szívesen sétálna. A város még elég messze van tőle, és eléggé elfáradt már. Tüzet gyújt magának, és nyugovóra tér. *
4172. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-01-25 18:03:31
Üzenet elküldve: 2024-01-25 18:03:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* A dermedt pusztaság egyhangúságát néhány óra múlva felváltják a szántások és az apró falvak, tanyák füstölgő kéményei. Az emberi kéz nyomai jókedvre derítik Eirant. A fennsíkon gyakran napokig bolyonghat az ember fia, és még csak egy kihunyt tűzhely maradványaira sem bukkan.
A korai órákban indul útnak szokás szerint, és mire delelőre hág a nap, metsző északi szél támad. Mintha csak szülőföldje keze nyúlt volna ilyen hosszan utána. Köpönyege csuklyáját fél kézzel az arca előtt markolja, hogy ne vágják hátra az orkán lökései. Lassan haladnak, lova is kedvetlenül emelgeti a patáit, nyakát mélyen leszegve.
Ahogy a Szántóföldek belseje felé haladnak, néhány ugyancsak elgyötört utazó vagy paraszt mellett léptetnek el. A szél zúgása miatt, hangos szóval kér útbaigazítást egy asszonytól, amaz az orrág felhúzott kendője miatt csak mutogatva jelzi a helyes irányt. A Levegő Városa, Arthenior a célja most.
Érdekelné, vajon mi okból kaphatja ezt az elnevezést egy lapos síkon fekvő település? Inkább illene egy hegységi városhoz. Lihanechen is áthaladt útközben, néhány hetet töltött el abban a flancos fellegvárban. Nem igazán nyerte el a tetszését. Tudásukat, művészetüket ugyan elismeri, de nem tudja elképzelni, hogy hosszasabban időzzön lakói között. Más világ. Más lesz ez is, de talán nem érzi magát majd ennyire távol az itteni népektől, mint a sok hegyesfülű és gnóm társaságában. Azt hallotta, Arthenior a különféle fajok gyűjtőhelye, sehol máshol nem csoportosul össze ennyiféle, talán csak a messzi Wegtorenben. A sivatag száraz homokja sosem vonzotta különösebben. Forróság, küzdőarénák harcosai és megannyi bódítószert kínáló ledér ... A felmenői kikelnének fagyott sírjukból, ha arrafelé keresne otthont magának.
Sötétedésig sem hagy alább a haragos légáramlás, így még a teljes éjszaka beállta előtt bekopogtat egy közeli hajlékba, szállást és ellátmányt kérve, természetesen fizetség ellenében. A takarmánya is fogytán van. Bár nem szívesen fosztja meg a családot a saját készleteiktől, úgy tűnik gyakori vendég náluk a megfáradt utazó, hisz nem lepődtek meg a betoppanásán sem.
Az éjt végre száraz és meleg helyen, az istállóban tölti, a parasztember ökrei társaságában.
A hajnal elsó óráiban a család is mozgolódni kezd. Nem is zavar tovább, átad 10 aranyat az ellátmányért, majd útnak indul. *
A korai órákban indul útnak szokás szerint, és mire delelőre hág a nap, metsző északi szél támad. Mintha csak szülőföldje keze nyúlt volna ilyen hosszan utána. Köpönyege csuklyáját fél kézzel az arca előtt markolja, hogy ne vágják hátra az orkán lökései. Lassan haladnak, lova is kedvetlenül emelgeti a patáit, nyakát mélyen leszegve.
Ahogy a Szántóföldek belseje felé haladnak, néhány ugyancsak elgyötört utazó vagy paraszt mellett léptetnek el. A szél zúgása miatt, hangos szóval kér útbaigazítást egy asszonytól, amaz az orrág felhúzott kendője miatt csak mutogatva jelzi a helyes irányt. A Levegő Városa, Arthenior a célja most.
Érdekelné, vajon mi okból kaphatja ezt az elnevezést egy lapos síkon fekvő település? Inkább illene egy hegységi városhoz. Lihanechen is áthaladt útközben, néhány hetet töltött el abban a flancos fellegvárban. Nem igazán nyerte el a tetszését. Tudásukat, művészetüket ugyan elismeri, de nem tudja elképzelni, hogy hosszasabban időzzön lakói között. Más világ. Más lesz ez is, de talán nem érzi magát majd ennyire távol az itteni népektől, mint a sok hegyesfülű és gnóm társaságában. Azt hallotta, Arthenior a különféle fajok gyűjtőhelye, sehol máshol nem csoportosul össze ennyiféle, talán csak a messzi Wegtorenben. A sivatag száraz homokja sosem vonzotta különösebben. Forróság, küzdőarénák harcosai és megannyi bódítószert kínáló ledér ... A felmenői kikelnének fagyott sírjukból, ha arrafelé keresne otthont magának.
Sötétedésig sem hagy alább a haragos légáramlás, így még a teljes éjszaka beállta előtt bekopogtat egy közeli hajlékba, szállást és ellátmányt kérve, természetesen fizetség ellenében. A takarmánya is fogytán van. Bár nem szívesen fosztja meg a családot a saját készleteiktől, úgy tűnik gyakori vendég náluk a megfáradt utazó, hisz nem lepődtek meg a betoppanásán sem.
Az éjt végre száraz és meleg helyen, az istállóban tölti, a parasztember ökrei társaságában.
A hajnal elsó óráiban a család is mozgolódni kezd. Nem is zavar tovább, átad 10 aranyat az ellátmányért, majd útnak indul.
*
4171. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-01-14 14:07:11
Üzenet elküldve: 2024-01-14 14:07:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
*Miután minden szükséges cókmókját összeszedte, és még a magassarkú cipőket is csak az egyik zsákjába tette, és helyette kényelmes lábbeliket húzott fel, mivel most már tapasztalatból tudja, hogy a magas sarkak nem kompatibilisek az utazással, neki is vághat a kalandnak.
A tisztáson keresztül gyalogolva a szántóföldek közelébe ér. Már jól ismeri a környéket, rengetegszer járta meg. Igaz, még most is utálja ezt a részt, mert tudja, hogy innen még nagyon, de nagyon messze van a mágustorony, de ez ellen nincs mit tenni. Már, ha nincs valami olyan varázslat, ami rögtön a toronyba teleportálja. Ezaz! Ez lesz az első dolog, aminek utána fog nézni, ha megérkezett. Addig azonban jobb, ha szedi a lábát, azzal is fogy a hátralévő út.*
A tisztáson keresztül gyalogolva a szántóföldek közelébe ér. Már jól ismeri a környéket, rengetegszer járta meg. Igaz, még most is utálja ezt a részt, mert tudja, hogy innen még nagyon, de nagyon messze van a mágustorony, de ez ellen nincs mit tenni. Már, ha nincs valami olyan varázslat, ami rögtön a toronyba teleportálja. Ezaz! Ez lesz az első dolog, aminek utána fog nézni, ha megérkezett. Addig azonban jobb, ha szedi a lábát, azzal is fogy a hátralévő út.*
4170. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-01-06 20:54:22
Üzenet elküldve: 2024-01-06 20:54:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Unalmas szántóföldek mellett gyalogol el éppen. Megfogalmazódik benne a gondolat, hogy milyen jó is volna, ha ez a sok búza vagy micsoda, amit itt termelni szoktak, mind varázsütésre kenyérré változna, és ő jól befalatozhatna belőle. Hiú ábrándok, mi? Örül, ha pár morzsa kenyérhez jut, nem, hogy egész veknihez vagy akár többhöz. Vizet azért az egyik kútból szerez magának, amit út közben meglát, így szomjas annyira nem lesz egy ideig. Viszont kezd fáradt lenni, muszáj lesz pihennie valahol, mielőtt tovább indul. Jobb híján egy fa tövét választja, mikor eléri az erdő szélét.*
4169. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2024-01-06 16:17:33
Üzenet elküldve: 2024-01-06 16:17:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szelindek//
*Bár nem ez volt az eredeti terve, Wruzto visszatér Sziritánba. Magába a faluba nem megy be, csak a gázló táján horgonyzó hajóknál szaglász körbe. Kell neki egy fuvar a Lihanechi-tóig.
A nap rég lenyugodott már, de a Víz Hónapjaiban korán sötétedik. A legtöbb hajón ébren van a legénység, és fent is vannak a fedélzeten, mert Sziritánban csak azoknak van eltáv, akik a thargok meg a Kikötő között fuvaroznak. Az ork sorra járja a nagyobbakat, úgy okoskodva, hogy azokban több eséllyel van Lihanechbe szánt áru, na meg szabad függőágy.
A legutóbbi alkalommal szemben most szerencséje van: egy szép, egyárbocos kogge, a Szelindek felveszi. A hajó nem merül mélyre, és akkora vitorlája van, amivel egy kisebb házat be lehetne takarni. Ha a gázlón átvontatták, jó szélben csak a vitorlával fölmegy a Krenkataurig, onnan meg majd a rabok húzzák tovább.
Az ork negyven aranyat szurkol le az egész túráért, kaja-pia inkluzíve. A kapitány szerint öt-hat nap alatt érnek föl a Lihanechi-tóhoz, de az agyaras akkor száll le, amikor akar. Egy a lényeg: a legénység munkájától tartsa távol magát. Ezt Wruzto nagyvonalúan megígéri, de csak mert olyan szépen kérték.
Tekintettel a múltkori incidensre a Sziritánt őrző zsoldosokkal, az éjszaka hátralevő részében a Szelindeken, vagy akörül lézeng. Dumál a tisztekkel, híreket cserél velük, megkínálja őket a harmadosztályú dohányából, és nem sajnálja tőlük az elsőosztályú orkpálinkáját sem. Sok újat nem tud meg, de az időt elüti. Némi zsugázással 20 petákot visszanyer a viteldíjból. Amikor pedig derengeni kezd a hajnal, eltűnik a fedélközben.*
*Bár nem ez volt az eredeti terve, Wruzto visszatér Sziritánba. Magába a faluba nem megy be, csak a gázló táján horgonyzó hajóknál szaglász körbe. Kell neki egy fuvar a Lihanechi-tóig.
A nap rég lenyugodott már, de a Víz Hónapjaiban korán sötétedik. A legtöbb hajón ébren van a legénység, és fent is vannak a fedélzeten, mert Sziritánban csak azoknak van eltáv, akik a thargok meg a Kikötő között fuvaroznak. Az ork sorra járja a nagyobbakat, úgy okoskodva, hogy azokban több eséllyel van Lihanechbe szánt áru, na meg szabad függőágy.
A legutóbbi alkalommal szemben most szerencséje van: egy szép, egyárbocos kogge, a Szelindek felveszi. A hajó nem merül mélyre, és akkora vitorlája van, amivel egy kisebb házat be lehetne takarni. Ha a gázlón átvontatták, jó szélben csak a vitorlával fölmegy a Krenkataurig, onnan meg majd a rabok húzzák tovább.
Az ork negyven aranyat szurkol le az egész túráért, kaja-pia inkluzíve. A kapitány szerint öt-hat nap alatt érnek föl a Lihanechi-tóhoz, de az agyaras akkor száll le, amikor akar. Egy a lényeg: a legénység munkájától tartsa távol magát. Ezt Wruzto nagyvonalúan megígéri, de csak mert olyan szépen kérték.
Tekintettel a múltkori incidensre a Sziritánt őrző zsoldosokkal, az éjszaka hátralevő részében a Szelindeken, vagy akörül lézeng. Dumál a tisztekkel, híreket cserél velük, megkínálja őket a harmadosztályú dohányából, és nem sajnálja tőlük az elsőosztályú orkpálinkáját sem. Sok újat nem tud meg, de az időt elüti. Némi zsugázással 20 petákot
visszanyer a viteldíjból. Amikor pedig derengeni kezd a hajnal, eltűnik a fedélközben.*
4168. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-12-12 22:54:29
Üzenet elküldve: 2023-12-12 22:54:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felderítés//
- Rá, az biztos. Alig várom, hogy betörhessem az orrukat és láthassam, hogy eltűnik a vigyor arról a hülye pofájukról.
*Thaleena arcán egészen kislányos grimasz jelenik meg, még bosszúsan egy fagyos földkupacot is arrébb rúg.*
- Aszondod?
*Elgondolkodik fivére felvetésén. Igyekszik felidézni magában az elhangzottakat.*
- Talán. Nehéz eldönteni, elvégre olyan szerethető vagyok, mindenki kedvel.
*Nem jön zavarba egyértelmű hazugságát követően, főleg mert még mindig testvére megállapításán töri a fejét. Ha igaz is - amiről azért majd meg kell még győződnie -, akkor sem biztos, hogy kíván ezzel a ténnyel bármit is kezdeni. De akár előnyére is fordíthatja, ha úgy óhajtja.*
- De lehet ha elég sötét volna, vagy eléggé részeg, akkor benned is örömét lelné. *Megrántja vállait.*
- Zsoldosok? Inkább parasztok, ki tudja ott vannak-e bérkardok.
*Neki megfelel a két szavas történet, főleg mert magát ismerve a beszédet ismét frappánsabban fogalmazó fajtársára fogja hagyni.*
- Jól van, menjünk és essünk túl rajta!
*Az jól láthatóan nem tetszik neki, hogy most ezt a kis botlását testvére látszólag szeretné sűrűn felemlegetni.*
- Egyébként te is komoly támogatója voltál az ötletnek.
*Feltápászkodik ültéből, ráérősen. Nem bajlódik azzal sem, hogy leporolja ruháját. Néhány rövid pillanatig vár még testvérére, majd határozottan megindul visszafele.*
- Majd te magyarázol, ahhoz úgyis olyan jól értesz.
- Rá, az biztos. Alig várom, hogy betörhessem az orrukat és láthassam, hogy eltűnik a vigyor arról a hülye pofájukról.
*Thaleena arcán egészen kislányos grimasz jelenik meg, még bosszúsan egy fagyos földkupacot is arrébb rúg.*
- Aszondod?
*Elgondolkodik fivére felvetésén. Igyekszik felidézni magában az elhangzottakat.*
- Talán. Nehéz eldönteni, elvégre olyan szerethető vagyok, mindenki kedvel.
*Nem jön zavarba egyértelmű hazugságát követően, főleg mert még mindig testvére megállapításán töri a fejét. Ha igaz is - amiről azért majd meg kell még győződnie -, akkor sem biztos, hogy kíván ezzel a ténnyel bármit is kezdeni. De akár előnyére is fordíthatja, ha úgy óhajtja.*
- De lehet ha elég sötét volna, vagy eléggé részeg, akkor benned is örömét lelné. *Megrántja vállait.*
- Zsoldosok? Inkább parasztok, ki tudja ott vannak-e bérkardok.
*Neki megfelel a két szavas történet, főleg mert magát ismerve a beszédet ismét frappánsabban fogalmazó fajtársára fogja hagyni.*
- Jól van, menjünk és essünk túl rajta!
*Az jól láthatóan nem tetszik neki, hogy most ezt a kis botlását testvére látszólag szeretné sűrűn felemlegetni.*
- Egyébként te is komoly támogatója voltál az ötletnek.
*Feltápászkodik ültéből, ráérősen. Nem bajlódik azzal sem, hogy leporolja ruháját. Néhány rövid pillanatig vár még testvérére, majd határozottan megindul visszafele.*
- Majd te magyarázol, ahhoz úgyis olyan jól értesz.
4167. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-12-10 10:16:41
Üzenet elküldve: 2023-12-10 10:16:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 67
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Felderítés//
-Le kell szarni. *Nagyot nyújtózik. Ugyan hűvös már az idő, de ez meg sem kottyan neki. Ő nem bosszús amiatt, ami történt. Ha így volt megírva a csillagokban, így volt megírva, vagy mi. Nekik talán ez is meghajtja majd a malmukat.*
-Ez csak jó nekünk. Mármint hogy ilyen ellenségesek. Igazán rá fognak fázni erre. *Elvigyorodik. Őszintén reméli, hogy a thargok megint felgyújtják a helyet. Reméli, kiveheti belőle a részét. És azt is, hogy akad leánya annak a bunkó parasztnak ott a falu határában.
Követi húga tekintetét az égboltra, a replikára pedig felhorkant.*
-Nagy szerencséd, hogy nem szívesen vernélek laposra. Szükségünk van a szép pofidra, ha megint kiküldenek valami tharg nagykant. Nem vetted észre, hogy most is nagyobb érdeklődést élveztél nálam? *Ásítva dobja le magát a lány mellé.*
-A történet? Na lássuk csak... *Merengve bámulja a horizontot egy rövid ideig.*
-Odamentünk, elküldtek a zsoldosok. *Önelégülten pillant a lányra.*
-Ezek nem szeretik, ha túlcifrázod. Nem fogják elhinni. *Megvonja vállát.*
-Hanem vár ránk még egy istállótakarítás is. Persze ez leginkább a te sarad. *Valóban így gondolja. Hisz a barbár könnyedén felülkerekedett rajta. Nem mérgelődik a dolog miatt, ha így esett, hát így esett. Azért jó lett volna megalázni azt a mamlaszt.*
-Le kell szarni. *Nagyot nyújtózik. Ugyan hűvös már az idő, de ez meg sem kottyan neki. Ő nem bosszús amiatt, ami történt. Ha így volt megírva a csillagokban, így volt megírva, vagy mi. Nekik talán ez is meghajtja majd a malmukat.*
-Ez csak jó nekünk. Mármint hogy ilyen ellenségesek. Igazán rá fognak fázni erre. *Elvigyorodik. Őszintén reméli, hogy a thargok megint felgyújtják a helyet. Reméli, kiveheti belőle a részét. És azt is, hogy akad leánya annak a bunkó parasztnak ott a falu határában.
Követi húga tekintetét az égboltra, a replikára pedig felhorkant.*
-Nagy szerencséd, hogy nem szívesen vernélek laposra. Szükségünk van a szép pofidra, ha megint kiküldenek valami tharg nagykant. Nem vetted észre, hogy most is nagyobb érdeklődést élveztél nálam? *Ásítva dobja le magát a lány mellé.*
-A történet? Na lássuk csak... *Merengve bámulja a horizontot egy rövid ideig.*
-Odamentünk, elküldtek a zsoldosok. *Önelégülten pillant a lányra.*
-Ezek nem szeretik, ha túlcifrázod. Nem fogják elhinni. *Megvonja vállát.*
-Hanem vár ránk még egy istállótakarítás is. Persze ez leginkább a te sarad. *Valóban így gondolja. Hisz a barbár könnyedén felülkerekedett rajta. Nem mérgelődik a dolog miatt, ha így esett, hát így esett. Azért jó lett volna megalázni azt a mamlaszt.*
4166. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-12-06 21:02:31
Üzenet elküldve: 2023-12-06 21:02:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Felderítés//
*Kettesben maradnak fivérével, amitől kicsit fellélegzik, még tartása is valamelyest megváltozik.*
- Talán, futólag.
*Komolyan elgondolkodik a kérdésen, ám az arcán megjelenő fintor igen beszédes. Ha van is ismeretsége, vagy rég elfeledték egymást, vagy sosem volt túl kellemes a találkozás.*
- Nincsen. Vagy nem jobb, mint a korábbi. Bár azt nem értem, hogy arcuk miért nem rezdült meg egy kicsit vagy valami.
*Megérti az esetleges ellenséges érzéseket, óvatosságot, ugyanakkor teljesen azt érezte, hogy esélytelen volt minden próbálkozásuk. Ennyi erővel akár le is kaszabolhatták volna őket a falusiak. Bántja az önérzetét ez a hajthatatlan elutasítás, s bár sokszor kíván kifejezetten a tharg neveltetéssel szembe menni, ezúttal viszont a barbároktól eltanult sértett vérszomj üti fel fejét Thaleena szívének sötét zugában.*
- Benne vagyok. Kár vesződni.
*Egyetértését követően egy nagy sóhajjal dobja le magát a földre, s kezdi el tanulmányozni a tiszta égboltot.*
- Ha nem fogod be, akkor én is seggre ültetlek téged...
*Puffogja homlokát ráncolva, s egy szúrós pillantást is vet fivérére.*
- Szóval mi is lesz a történet? Csak hogy biztos ugyanazt mondjuk.
*Kettesben maradnak fivérével, amitől kicsit fellélegzik, még tartása is valamelyest megváltozik.*
- Talán, futólag.
*Komolyan elgondolkodik a kérdésen, ám az arcán megjelenő fintor igen beszédes. Ha van is ismeretsége, vagy rég elfeledték egymást, vagy sosem volt túl kellemes a találkozás.*
- Nincsen. Vagy nem jobb, mint a korábbi. Bár azt nem értem, hogy arcuk miért nem rezdült meg egy kicsit vagy valami.
*Megérti az esetleges ellenséges érzéseket, óvatosságot, ugyanakkor teljesen azt érezte, hogy esélytelen volt minden próbálkozásuk. Ennyi erővel akár le is kaszabolhatták volna őket a falusiak. Bántja az önérzetét ez a hajthatatlan elutasítás, s bár sokszor kíván kifejezetten a tharg neveltetéssel szembe menni, ezúttal viszont a barbároktól eltanult sértett vérszomj üti fel fejét Thaleena szívének sötét zugában.*
- Benne vagyok. Kár vesződni.
*Egyetértését követően egy nagy sóhajjal dobja le magát a földre, s kezdi el tanulmányozni a tiszta égboltot.*
- Ha nem fogod be, akkor én is seggre ültetlek téged...
*Puffogja homlokát ráncolva, s egy szúrós pillantást is vet fivérére.*
- Szóval mi is lesz a történet? Csak hogy biztos ugyanazt mondjuk.
4165. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-11-27 00:32:51
Üzenet elküldve: 2023-11-27 00:32:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 296
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
*Az otthon illata megcsapja hetyke kis orrát, Ez a vidék jóval ismerősebb számára mint a kikötő, s habár igazán élvezte az utat, most kicsit biztonságban érzi magát. ~Azért sajnálom hogy Frandr nem láthatta az aranypartot, nagyon szívesen megnéztem volna milyen pofát vág az a kurafi.~ Kedves mosollyal gondol vissza rá, ugyan nem hasonló fajta emberek, de valahogy mégis sikerült megtalálniuk a közös hangot. No meg érdekes dolgokat is tanított neki az a harcos. Talán egyszer még összefut éltük útja. Talán.*
4164. hozzászólás ezen a helyszínen: Szántóföldek
Üzenet elküldve: 2023-11-26 10:58:06
Üzenet elküldve: 2023-11-26 10:58:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 281
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 281
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Sietős hazaút//
*Kora délután van már, mire kiér a Szántóföldekre. Az echós szekér a maga lassú, komótos tempójában eddig megállás nélkül fogyasztotta a távot, most azonban kénytelenek megállót tartani.
Abrakoltatni és itatni kell, és az igavonókon is érződik, hogy az erőltetett menettől nyűgösebbek és fáradtabbak. Egy egész álló napon át is képesek lennének vontatni a szekeret, megállás nélkül. De csak akkor, ha a saját tempójukban, saját ritmusukban tehetik. Márpedig Orthus utasítására a kocsis, Japher Campa egész úton siettette őket. Eljött a pihenés ideje a számukra. Annál is inkább, mert Orthus Morthimer idő közben belátta: semmit se használ, ha pár órával korábban érkeznek meg. Csak azt éri el ezzel, hogy még jó igavonóit is túlerőlteti, esetleg lesérülnek egy rossz lépés miatt, vagy elszakad egy rost az izmaikban. Még csak az hiányzik, hogy miközben az egyik nyoma veszett tulajdonát próbálja előkeríteni, elveszítsen egy másikat.
Hagyja hát, hogy Japher egy közeli kúthoz irányítsa a szekeret, ahol vályú is van, és engedi, hogy ellássa az állatokat. Eközben ő maga keres egy félreeső helyet, ahol elvégezheti a dolgát. Mikor visszatér, Japhernak is hagy időt, hogy hozzá hasonlóan félrevonulhasson.
Amikor pedig újra elindulnak, jelzi a kocsisának, hogy elég lesz a rendes ütemben haladni. Már nem hajtja az indulat.*
*Kora délután van már, mire kiér a Szántóföldekre. Az echós szekér a maga lassú, komótos tempójában eddig megállás nélkül fogyasztotta a távot, most azonban kénytelenek megállót tartani.
Abrakoltatni és itatni kell, és az igavonókon is érződik, hogy az erőltetett menettől nyűgösebbek és fáradtabbak. Egy egész álló napon át is képesek lennének vontatni a szekeret, megállás nélkül. De csak akkor, ha a saját tempójukban, saját ritmusukban tehetik. Márpedig Orthus utasítására a kocsis, Japher Campa egész úton siettette őket. Eljött a pihenés ideje a számukra. Annál is inkább, mert Orthus Morthimer idő közben belátta: semmit se használ, ha pár órával korábban érkeznek meg. Csak azt éri el ezzel, hogy még jó igavonóit is túlerőlteti, esetleg lesérülnek egy rossz lépés miatt, vagy elszakad egy rost az izmaikban. Még csak az hiányzik, hogy miközben az egyik nyoma veszett tulajdonát próbálja előkeríteni, elveszítsen egy másikat.
Hagyja hát, hogy Japher egy közeli kúthoz irányítsa a szekeret, ahol vályú is van, és engedi, hogy ellássa az állatokat. Eközben ő maga keres egy félreeső helyet, ahol elvégezheti a dolgát. Mikor visszatér, Japhernak is hagy időt, hogy hozzá hasonlóan félrevonulhasson.
Amikor pedig újra elindulnak, jelzi a kocsisának, hogy elég lesz a rendes ütemben haladni. Már nem hajtja az indulat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4164-4183