Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 200 (3981. - 4000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4000. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-23 01:32:42
Üzenet elküldve: 2021-02-23 01:32:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kék szemek//
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor hallja a leplezetlenül felejtett durcásságára adott választ, kedve támad egy egészen kicsike kanál vízben megfojtani a pasast. Indulatát egészen más típusú ingerültségnek álcázva halványan, de mégis vadul fel-felcsillanó huncutságot csempész szemeibe. Tudja, hogy az érzést semmiképp sem lenne képes elfojtani, így inkább kissé átkölti a dolgot, önmagát is meglepő sikerességgel. Ajkai sarkában könnyed mosoly játszadozik, arca többi része ellazul. A vendég szavaira biccent, de nem szól semmit, ha folytatná a témát valószínűleg a végtelenségig tartana, hiszen mindegyikük a makacs fajtából való. A rendelést hallgatva figyelmesség költözik tekintetébe, gondosan ügyel minden szóra, nehogy eltoljon valamit, mikor leadja az igényeket a kiszolgáló személyzetnek. Az ördögvigyor említésére - végre őszintén - elvigyorodik, kedvére való mókának hangzik mindaz, ami előttük van.
Kitárja az ajtót, s magához intve egy szobalányt gyorsan ismerteti vele az igényeiket. Mindent hivatalos megfogalmazásban, de heves izgalommal előadva közöl. A lány biztosítja, hogy nem kell sokat várniuk a rendelt ínyencségekre, majd elsiet. Redin karja kecsesen mozdul a levegőben, s gyorsan, mégis óvatosan becsukja a nehézkes ajtót. Lágy szellőként közeledik ismét az ágyhoz, léptei aprók, könnyedek és puhák, édeskés virágillatot hoz magával, talán a fürdő emléke, talán a haja hordoz magában valami kellemesen bódítót. Az ágyra ül, mikor a férfi fejét az ölébe készül hajtani közelebb húzza egymáshoz combjait, ezáltal megfelelően puha helyet biztosítva a tündérnek. Ujjai a szőke tincsek között kotorásznak, majd játékosan futkosnak kicsit az arcélen. A nyak vékony bőrét sem hagyja törődés nélkül, hiszen éppen akad még egy szabad keze. Ha minden igaz, nemsokára néhány diszkrét koppanás jelzi majd, hogy vacsorájuk fogyasztásra készen áll.*
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor hallja a leplezetlenül felejtett durcásságára adott választ, kedve támad egy egészen kicsike kanál vízben megfojtani a pasast. Indulatát egészen más típusú ingerültségnek álcázva halványan, de mégis vadul fel-felcsillanó huncutságot csempész szemeibe. Tudja, hogy az érzést semmiképp sem lenne képes elfojtani, így inkább kissé átkölti a dolgot, önmagát is meglepő sikerességgel. Ajkai sarkában könnyed mosoly játszadozik, arca többi része ellazul. A vendég szavaira biccent, de nem szól semmit, ha folytatná a témát valószínűleg a végtelenségig tartana, hiszen mindegyikük a makacs fajtából való. A rendelést hallgatva figyelmesség költözik tekintetébe, gondosan ügyel minden szóra, nehogy eltoljon valamit, mikor leadja az igényeket a kiszolgáló személyzetnek. Az ördögvigyor említésére - végre őszintén - elvigyorodik, kedvére való mókának hangzik mindaz, ami előttük van.
Kitárja az ajtót, s magához intve egy szobalányt gyorsan ismerteti vele az igényeiket. Mindent hivatalos megfogalmazásban, de heves izgalommal előadva közöl. A lány biztosítja, hogy nem kell sokat várniuk a rendelt ínyencségekre, majd elsiet. Redin karja kecsesen mozdul a levegőben, s gyorsan, mégis óvatosan becsukja a nehézkes ajtót. Lágy szellőként közeledik ismét az ágyhoz, léptei aprók, könnyedek és puhák, édeskés virágillatot hoz magával, talán a fürdő emléke, talán a haja hordoz magában valami kellemesen bódítót. Az ágyra ül, mikor a férfi fejét az ölébe készül hajtani közelebb húzza egymáshoz combjait, ezáltal megfelelően puha helyet biztosítva a tündérnek. Ujjai a szőke tincsek között kotorásznak, majd játékosan futkosnak kicsit az arcélen. A nyak vékony bőrét sem hagyja törődés nélkül, hiszen éppen akad még egy szabad keze. Ha minden igaz, nemsokára néhány diszkrét koppanás jelzi majd, hogy vacsorájuk fogyasztásra készen áll.*
3999. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-23 00:27:30
Üzenet elküldve: 2021-02-23 00:27:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A tenger gyümölcsei//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xidros úgy véli ő igazán megtett mindent, hogy itt létét ne nézzék rossz szemmel, és hogyha Nala ennyire magára kívánja vállalni a felelősség terhét ő igazán nem fog az ellenkezőjéért törekedni. Egy biccentéssel elfogadja a tündérke álláspontját, és hagyja hátra az apró incidenst, ami végül nem azzal zárult, hogy kielégítetlenül kidobják őt a fegyveresek.
Nalaeä valóban lenyűgözi őt. Látott már jól nevelt, illetve jól megnevelt lányokat, de azok mind rendelkeztek némi daccal. Persze nem adtak ennek hangot, de a legjobb színészeknek is látszott a szemében az egyet nem értés, de a tündér kivételes ilyen téren, és ez egyszerre izgalmas, illetve szokatlan Xidros számára.
Észre sem veszi, hogy mennyi időt tölt a leány elemezgetésével, aki végül kitör az áhítat ürességéből és némi önálló gondolatról tesz tanúbizonyságot. Xidrosnak ez éppen kedvére való, hiszen már éppen kezdte megunni, hogy ilyen mély csodálattal viseltetnek iránta, és ez nem is hitte, hogy lehetséges volna.*
- Nos.
*Még mielőtt válaszolna megissza italának utolsó kortyait, és ezzel benedvesíti ajkait amik hév okozta szárazságtól szenvedtek.*
- Itt még nem voltam más bordélyban, nem is tudom, hogy akad olya. Wegtorenben akad a kevésbé tehetős rétegnek is lehetősége, akiknek már éppen akad annyi pénze, hogy ne egy szűk utcában térdepeljenek le elé.
*A poharát az asztalra teszi, és távolabb helyezi magától, ahogy a tányérját és evőeszközeit is, közben a tündérkét közelebb vonja magához, hogy a karjaiban tarthassa, mintha egy mutatós brossot amit magára tűz, hogy szépségével őt ékesítse.*
- De ami hasonló színvonalon mozog, az nem tér el annyiban. Oda nem zsoldosok járnak többnyire egyszerű vágyakkal, hanem tehetős népek igen szélsőséges ízléssel. De van az a pénz amiért bármit megtesznek neked. Az egyetlen szabály, hogy fizess előre, és ne okozz kellemetlenséget a többi vendégnek. Ezen kívül senkit nem érdekel, hogy hol és mit csinálsz a lányokkal.
~ Általában jobban leköti őket, hogy éppen rajtuk mit csinálnak a lányok. ~
Viszont az unatkozó gazdagok elég hajmeresztő dolgokra képesek, és elég hajmeresztően súlyos erszényeket hagynak időnként ott, hogy másokat lenyűgözzenek különleges hölgyekkel. Például ott volt a Zoniia néven ismert hölgy, akit sosem hallották beszélni, azt mondják azért, mert olyan csodálatosan szép hangja volt, hogy rögtön belészeretett mindenki. Megfelelő összegért nagy ritkán énekelt a népeknek, és mindig bűvöletbe ejtette a hallgatóságot. Állítólag oly annyira, hogy sok esetben ezek a férfiak sosem tudták kiverni a lányt a fejükből.
*Megrántja vállait, mert sajnos erről sosem volt alkalma megbizonyosodni, annyira sok aranya még neki sincs, hogy gondolkodás nélkül oda vesse egy szép dalocska reményében.*
- Azt gondolják róla, hogy a wegtoreni kikötőben fogták ki, mert valódi szirén, de lehet csak egy ügyes sarlatán. Itt, a Sellőházban akadnak ilyen messze földön híres nők?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xidros úgy véli ő igazán megtett mindent, hogy itt létét ne nézzék rossz szemmel, és hogyha Nala ennyire magára kívánja vállalni a felelősség terhét ő igazán nem fog az ellenkezőjéért törekedni. Egy biccentéssel elfogadja a tündérke álláspontját, és hagyja hátra az apró incidenst, ami végül nem azzal zárult, hogy kielégítetlenül kidobják őt a fegyveresek.
Nalaeä valóban lenyűgözi őt. Látott már jól nevelt, illetve jól megnevelt lányokat, de azok mind rendelkeztek némi daccal. Persze nem adtak ennek hangot, de a legjobb színészeknek is látszott a szemében az egyet nem értés, de a tündér kivételes ilyen téren, és ez egyszerre izgalmas, illetve szokatlan Xidros számára.
Észre sem veszi, hogy mennyi időt tölt a leány elemezgetésével, aki végül kitör az áhítat ürességéből és némi önálló gondolatról tesz tanúbizonyságot. Xidrosnak ez éppen kedvére való, hiszen már éppen kezdte megunni, hogy ilyen mély csodálattal viseltetnek iránta, és ez nem is hitte, hogy lehetséges volna.*
- Nos.
*Még mielőtt válaszolna megissza italának utolsó kortyait, és ezzel benedvesíti ajkait amik hév okozta szárazságtól szenvedtek.*
- Itt még nem voltam más bordélyban, nem is tudom, hogy akad olya. Wegtorenben akad a kevésbé tehetős rétegnek is lehetősége, akiknek már éppen akad annyi pénze, hogy ne egy szűk utcában térdepeljenek le elé.
*A poharát az asztalra teszi, és távolabb helyezi magától, ahogy a tányérját és evőeszközeit is, közben a tündérkét közelebb vonja magához, hogy a karjaiban tarthassa, mintha egy mutatós brossot amit magára tűz, hogy szépségével őt ékesítse.*
- De ami hasonló színvonalon mozog, az nem tér el annyiban. Oda nem zsoldosok járnak többnyire egyszerű vágyakkal, hanem tehetős népek igen szélsőséges ízléssel. De van az a pénz amiért bármit megtesznek neked. Az egyetlen szabály, hogy fizess előre, és ne okozz kellemetlenséget a többi vendégnek. Ezen kívül senkit nem érdekel, hogy hol és mit csinálsz a lányokkal.
~ Általában jobban leköti őket, hogy éppen rajtuk mit csinálnak a lányok. ~
Viszont az unatkozó gazdagok elég hajmeresztő dolgokra képesek, és elég hajmeresztően súlyos erszényeket hagynak időnként ott, hogy másokat lenyűgözzenek különleges hölgyekkel. Például ott volt a Zoniia néven ismert hölgy, akit sosem hallották beszélni, azt mondják azért, mert olyan csodálatosan szép hangja volt, hogy rögtön belészeretett mindenki. Megfelelő összegért nagy ritkán énekelt a népeknek, és mindig bűvöletbe ejtette a hallgatóságot. Állítólag oly annyira, hogy sok esetben ezek a férfiak sosem tudták kiverni a lányt a fejükből.
*Megrántja vállait, mert sajnos erről sosem volt alkalma megbizonyosodni, annyira sok aranya még neki sincs, hogy gondolkodás nélkül oda vesse egy szép dalocska reményében.*
- Azt gondolják róla, hogy a wegtoreni kikötőben fogták ki, mert valódi szirén, de lehet csak egy ügyes sarlatán. Itt, a Sellőházban akadnak ilyen messze földön híres nők?
3998. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-20 16:05:53
Üzenet elküldve: 2021-02-20 16:05:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kék szemek//
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Kara valóban nem látja a másik arcát, amikor azon átfutnak az érzelmek, és ha utólag meg is figyeli ezt a nőn, akkor sem adja tudomására, ahogy azt sem mutatja, hogy mit gondol erről az egész helyzetről. Vélhetően elégedetlen, de ez nem látszik rajta egyértelműen. *
- Hát persze, hát persze. Nincs is annál jobb, mint amikor minden úgy megy, ahogy szeretnénk, és ahogy fizetünk érte, igaz? * Mosolyog vissza ártatlanul a csöpp tündér, de nem fejti ki azt, hogy mire gondol. Inkább megcsóválja a fejét, és lemondóan sóhajt egyet. *
- Kérlek Redin, nem akartalak megbántani. Ne vedd magadra a dolgot, csak a tündér azt hinné, hogy ha fizet valamiért, akkor olyan minőségű szolgáltatást kap, amilyet gondolatban elvárt. De ez nem a te hibád, hiszen erről nem beszéltünk korábban. Nekem voltak olyan elképzeléseim, amik nem találkoztak a te elgondolásoddal. Erről egyikünk sem tehet, úgy hiszem. Ne hagyjuk, hogy ez elrontsa az est további részét. * Int inkább nagylelkűen, jelezve, hogy részéről már el is van felejtve a dolog, és ő nem fog haragudni a sellőre. A felvetésre bólint, és az étlapot kezdi nézegetni. Ki is halász az erszényéből 26 aranyat, hogy kifizesse Redin választását, ami egy Nyolckarú csemege.
Önmagának Mélytengeri szörnyeteget választ, ezért hozzá tesz23 aranyat az előző kupachoz. *
Mit gondolsz, egy kis Ördögvigyor füstölőként feldobná a hirtelen megváltozott hangulatot? * Kérdi, és 29 aranyat tesz még ki az asztalra. * Szerintem nem ártana, ha kicsit ellazítana minket. Szeretném jól érezni magam. * Fekszik az ágyra, és Redissaeana ölébe helyezi a fejét, amennyiben erre alkalma van. Kicsit ficánkol és helyezkedik, hogy kényelmesen feküdhessen, és a lány combját kezdi el simogatni hátra nyújtott karjaival. *
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Kara valóban nem látja a másik arcát, amikor azon átfutnak az érzelmek, és ha utólag meg is figyeli ezt a nőn, akkor sem adja tudomására, ahogy azt sem mutatja, hogy mit gondol erről az egész helyzetről. Vélhetően elégedetlen, de ez nem látszik rajta egyértelműen. *
- Hát persze, hát persze. Nincs is annál jobb, mint amikor minden úgy megy, ahogy szeretnénk, és ahogy fizetünk érte, igaz? * Mosolyog vissza ártatlanul a csöpp tündér, de nem fejti ki azt, hogy mire gondol. Inkább megcsóválja a fejét, és lemondóan sóhajt egyet. *
- Kérlek Redin, nem akartalak megbántani. Ne vedd magadra a dolgot, csak a tündér azt hinné, hogy ha fizet valamiért, akkor olyan minőségű szolgáltatást kap, amilyet gondolatban elvárt. De ez nem a te hibád, hiszen erről nem beszéltünk korábban. Nekem voltak olyan elképzeléseim, amik nem találkoztak a te elgondolásoddal. Erről egyikünk sem tehet, úgy hiszem. Ne hagyjuk, hogy ez elrontsa az est további részét. * Int inkább nagylelkűen, jelezve, hogy részéről már el is van felejtve a dolog, és ő nem fog haragudni a sellőre. A felvetésre bólint, és az étlapot kezdi nézegetni. Ki is halász az erszényéből 26 aranyat, hogy kifizesse Redin választását, ami egy Nyolckarú csemege.
Önmagának Mélytengeri szörnyeteget választ, ezért hozzá tesz23 aranyat az előző kupachoz. *Mit gondolsz, egy kis Ördögvigyor füstölőként feldobná a hirtelen megváltozott hangulatot? * Kérdi, és 29 aranyat tesz még ki az asztalra. *
Szerintem nem ártana, ha kicsit ellazítana minket. Szeretném jól érezni magam. * Fekszik az ágyra, és Redissaeana ölébe helyezi a fejét, amennyiben erre alkalma van. Kicsit ficánkol és helyezkedik, hogy kényelmesen feküdhessen, és a lány combját kezdi el simogatni hátra nyújtott karjaival. *
3997. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-18 10:27:31
Üzenet elküldve: 2021-02-18 10:27:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yathlanae a nyughatatlan madár, aki világot akar látni. Megtapasztalni mindent, amit csak lehet, ismeretlen tájakat, városokat látogatni. Így nem igazán tud azonosulni Grarillal. Hamar ráébred, hogy kedves partnere talán mégsem annyira kalandvágyó, szabad szellemű harcos, mint elsőre gondolta volna. De ez nem is baj, nem lehet mindenki ugyanolyan. Kellenek a becsületes, állandóságot kedvelő férfiak is a társadalomnak.*
- Mert újdonság, új kaland. Wegtoren egy egyedi, utánozhatatlan csoda. Én biztosan mennék.
*Mosolyog, miközben fejét gyengéden a férfi mellkasára hajtja.*
- Megsérteni?
*Kacagása már nem olyan erőteljes, érezhető hangján a fáradtság, de azért a mosoly őszinte az arcán.*
- Egy olyan nőt, mint én, aligha tudnál ezzel megsérteni. Nem ragaszkodom én semmihez és senkihez, egyetlen célom mások vágyainak kielégítése. S ha ehhez egy másik lány segítsége kell, ám legyen.
*Sőt, néha igazán izgalmas és kellemes élmény, ha a hagyományoktól és szokásoktól elszakadva többen kényeztetnek egy vendéget. Erősen él az elfben is annak a forró éjszakának az emléke, amikor az emlegetett tündérlánnyal osztoztak egy mohó és kíváncsi férfin. Biztosan nem felejtette el ő sem azt a napot, hiszen visszatérve a normál, szürke hétköznapokba, ritkán adódik lehetőség ilyen kalandokra.*
- Megkaphatod mindkettőt, nem kell rólam sem lemondani.
*Teszi még hozzá pimaszul, reklámozva házuk extra szolgáltatásait.
Az ezt követő szavakra már csak egy álmatag hümmögés érkezik válaszul, jelezve, hogy Yathlanae már el is indult azokra a titokzatos, távoli földekre.A dúdolt dallamból néhány hang talán még elért tudatáig, mielőtt végleg elszakad a valóságtól.*
//Hajnali pacsirta//
*A hajnal első sugarai már rég beköszöntek az ablakon, mire az elf elkezd nyugtalanul fészkelődni. Ez annak az egyértelmű jele, hogy rövid időn belül megébred, szemei felnyílnak, s elszökik a maradék álom is szemeiből.
Lassacskán meg is történik ez a dolog, ám előtte még forgolódik, helyezkedik egy darabig, mintha keresné a megfelelő pozíciót a tovább alváshoz. Így teljesen véletlenül sikerül óvatosan oldalba könyökölnie Grarilt, aki lehet még édes álmát aludta mellette. Erre felpattannak a szemei, s realizálja, hogy nincs egyedül, nem a saját szobájában és ágyában tért nyugovóra. Hamar tisztázódik a helyzet, s elöntik elméjét az előző este forró emlékei.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yathlanae a nyughatatlan madár, aki világot akar látni. Megtapasztalni mindent, amit csak lehet, ismeretlen tájakat, városokat látogatni. Így nem igazán tud azonosulni Grarillal. Hamar ráébred, hogy kedves partnere talán mégsem annyira kalandvágyó, szabad szellemű harcos, mint elsőre gondolta volna. De ez nem is baj, nem lehet mindenki ugyanolyan. Kellenek a becsületes, állandóságot kedvelő férfiak is a társadalomnak.*
- Mert újdonság, új kaland. Wegtoren egy egyedi, utánozhatatlan csoda. Én biztosan mennék.
*Mosolyog, miközben fejét gyengéden a férfi mellkasára hajtja.*
- Megsérteni?
*Kacagása már nem olyan erőteljes, érezhető hangján a fáradtság, de azért a mosoly őszinte az arcán.*
- Egy olyan nőt, mint én, aligha tudnál ezzel megsérteni. Nem ragaszkodom én semmihez és senkihez, egyetlen célom mások vágyainak kielégítése. S ha ehhez egy másik lány segítsége kell, ám legyen.
*Sőt, néha igazán izgalmas és kellemes élmény, ha a hagyományoktól és szokásoktól elszakadva többen kényeztetnek egy vendéget. Erősen él az elfben is annak a forró éjszakának az emléke, amikor az emlegetett tündérlánnyal osztoztak egy mohó és kíváncsi férfin. Biztosan nem felejtette el ő sem azt a napot, hiszen visszatérve a normál, szürke hétköznapokba, ritkán adódik lehetőség ilyen kalandokra.*
- Megkaphatod mindkettőt, nem kell rólam sem lemondani.
*Teszi még hozzá pimaszul, reklámozva házuk extra szolgáltatásait.
Az ezt követő szavakra már csak egy álmatag hümmögés érkezik válaszul, jelezve, hogy Yathlanae már el is indult azokra a titokzatos, távoli földekre.A dúdolt dallamból néhány hang talán még elért tudatáig, mielőtt végleg elszakad a valóságtól.*
//Hajnali pacsirta//
*A hajnal első sugarai már rég beköszöntek az ablakon, mire az elf elkezd nyugtalanul fészkelődni. Ez annak az egyértelmű jele, hogy rövid időn belül megébred, szemei felnyílnak, s elszökik a maradék álom is szemeiből.
Lassacskán meg is történik ez a dolog, ám előtte még forgolódik, helyezkedik egy darabig, mintha keresné a megfelelő pozíciót a tovább alváshoz. Így teljesen véletlenül sikerül óvatosan oldalba könyökölnie Grarilt, aki lehet még édes álmát aludta mellette. Erre felpattannak a szemei, s realizálja, hogy nincs egyedül, nem a saját szobájában és ágyában tért nyugovóra. Hamar tisztázódik a helyzet, s elöntik elméjét az előző este forró emlékei.*
3996. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-18 00:22:57
Üzenet elküldve: 2021-02-18 00:22:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kék szemek//
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a másik nem látja, finoman felszalad a szemöldöke, s undorral keveredő ideges megvetés szalad át az arcán. A kéretlen tanácsok hallatára fülében dobolni kezd a vér, kevés olyan dolog, van, amit annyira gyűlöl, mint amikor kioktatják valamiről, kiváltképp olyan dolgok területén, amihez igazán ért. Tudja ugyan, hogy örömlányként nem lehet válogatós vagy kényes, de ritka az a férfi, akinek az ilyen kívánságát teljesíteni hajlandó. Van benne valami bizarr, elemi szintű ellenállás, amit maga sem tud pontosan értelmezni. Nem is fontos, idővel talán majd ezt az egy gátlását is hajlandó lesz levetkőzni. Akárhogy is, elementáris erejű feszültség lesz rajta úrrá, válla finoman megremeg, s mozdulatai lassulnak, nem akar még a férfi felé fordulni egészen addig, ameddig rendbe nem szedi bájos vonásait. Hagyja magán végigcsordogálni az indulatot, de józan esze okosan fogja a gyeplőt és megfékezi nyelvét a csípős válaszadástól addig, ameddig nem tud kellően átgondolt lenni. Észben kell tartania szerepét és a ház hírnevét is. Mikor nagyjából lecsillapultak tomboló érzelmei ismét partneréhez fordul. Elmosolyodik, s minden erejével igyekszik úgy tenni, mint aki fel sem vette a kritikát, persze gondolataiban válogatott szitkokat szór az önelégült kis mitugrász fejére.*
- Nos, köszönöm a kéretlen tanácsokat, de én szeretem a dolgokat a magam módján intézni.
*Nem, egyáltalán nem bírta ki, hogy morcossága kifejezetlenül maradjon. Mindegy, talán később még szépíthet rajta. El is engedi a pillanatot, s elkezdi a padlón sietős káoszban felejtett ruhákat szétválogatni, hamar sikerül, hiszen nem csak a forma és a szabás siet segítségére, hanem a jelentős méretkülönbség is. Mélyet sóhajt, mikor látja, hogy a pimasz kis dög ismét passziválta magát, s lágy mozdulatokkal felöltözteti, mint egy túlméretezett játékbabát. Ő is magára kapja korábban levetett gönceit, a puha textil érintése kellemesen simogatja bőrét. Az evés gondolata feldobja, hiszen közel sem vacsorázott eleget mielőtt másba belekezdett volna. Néhány pillanatig gondolkozik, majd kiböki a választ. Látott valamit az étlapon korábban, amit nem próbált még, de tengeri ételek rajongójaként nagyon kíváncsi rá.*
- Egy kis nyolckarú csemege jól fog esni, azt hiszem. Ha te is eldöntöd, mi lenne a szíved vágyódása, jelzem valakinek az igényeket.
*Lazán az ágyra huppan, s várja a továbbiakra vonatkozó utasításokat.*
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a másik nem látja, finoman felszalad a szemöldöke, s undorral keveredő ideges megvetés szalad át az arcán. A kéretlen tanácsok hallatára fülében dobolni kezd a vér, kevés olyan dolog, van, amit annyira gyűlöl, mint amikor kioktatják valamiről, kiváltképp olyan dolgok területén, amihez igazán ért. Tudja ugyan, hogy örömlányként nem lehet válogatós vagy kényes, de ritka az a férfi, akinek az ilyen kívánságát teljesíteni hajlandó. Van benne valami bizarr, elemi szintű ellenállás, amit maga sem tud pontosan értelmezni. Nem is fontos, idővel talán majd ezt az egy gátlását is hajlandó lesz levetkőzni. Akárhogy is, elementáris erejű feszültség lesz rajta úrrá, válla finoman megremeg, s mozdulatai lassulnak, nem akar még a férfi felé fordulni egészen addig, ameddig rendbe nem szedi bájos vonásait. Hagyja magán végigcsordogálni az indulatot, de józan esze okosan fogja a gyeplőt és megfékezi nyelvét a csípős válaszadástól addig, ameddig nem tud kellően átgondolt lenni. Észben kell tartania szerepét és a ház hírnevét is. Mikor nagyjából lecsillapultak tomboló érzelmei ismét partneréhez fordul. Elmosolyodik, s minden erejével igyekszik úgy tenni, mint aki fel sem vette a kritikát, persze gondolataiban válogatott szitkokat szór az önelégült kis mitugrász fejére.*
- Nos, köszönöm a kéretlen tanácsokat, de én szeretem a dolgokat a magam módján intézni.
*Nem, egyáltalán nem bírta ki, hogy morcossága kifejezetlenül maradjon. Mindegy, talán később még szépíthet rajta. El is engedi a pillanatot, s elkezdi a padlón sietős káoszban felejtett ruhákat szétválogatni, hamar sikerül, hiszen nem csak a forma és a szabás siet segítségére, hanem a jelentős méretkülönbség is. Mélyet sóhajt, mikor látja, hogy a pimasz kis dög ismét passziválta magát, s lágy mozdulatokkal felöltözteti, mint egy túlméretezett játékbabát. Ő is magára kapja korábban levetett gönceit, a puha textil érintése kellemesen simogatja bőrét. Az evés gondolata feldobja, hiszen közel sem vacsorázott eleget mielőtt másba belekezdett volna. Néhány pillanatig gondolkozik, majd kiböki a választ. Látott valamit az étlapon korábban, amit nem próbált még, de tengeri ételek rajongójaként nagyon kíváncsi rá.*
- Egy kis nyolckarú csemege jól fog esni, azt hiszem. Ha te is eldöntöd, mi lenne a szíved vágyódása, jelzem valakinek az igényeket.
*Lazán az ágyra huppan, s várja a továbbiakra vonatkozó utasításokat.*
3995. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-13 17:05:18
Üzenet elküldve: 2021-02-13 17:05:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A tenger gyümölcsei//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az úr férfi, aki kiválasztotta magának. Nala szemében ennél különlegesebb nem is lehetne. A vendég eme státuszán megváltotta a tündér áhítatát, ráadásul Nalánál ez szívből jövő és őszinte dolog. Ő bárkiben megleli a szépséget, a csodálni való dolgokat. Az úr vonásai talán kissé kemények, de Nala a határozottság jegyének tekinti. Az ékszerek, az öltözék és az egyedi lejtéssel búgó hang pedig nem is hagy kétséget, hogy kivételes férfiúról van szó.
Nalát nem nehéz zavarba hozni. Igaz, éppenséggel nem sikamlós megjegyzésekkel, mint más lányokat. Nála egészen egyszerű dolgok szokása ilyesmit kiváltani. Az azért általában megnyugtatja, hogy mint most is, az ő zavara a legtöbb esetben nagyon is szórakoztatja az urakat.*
- Ó, nem, nem. Az én hibám *szabadkozik. A dolgot csak még szégyenteljesebbé teszi, hogy a vendég bocsánatot kér.* - Az úr óhaja teljesen érthető és én... csak hát nálunk ez a szabály.
*A férfi magához húzza, ő pedig igyekszik ügyesen helyezkedni. Kiszolgálja a gerjedelem kívánalmait, de vigyáz, nehogy kényelmetlenséget okozzon mocorgásával. Szégyellősen pihegve fogadja a bőrét érő kényeztetést.*
- Sosem tudnék *tűri el a vendég fürtjeit* -Kegyelmes uram türelmessége máris lekötelez.
*Őszintén megkönnyebbül, amikor rendben és fennakadás nélkül válthat színt eme bimbózó légyott. A paravánok nyújtotta diszkréció immár lehetőséget ad, hogy méltóképp üdvözölje az urat, s a Sellőház kellemes vendégszeretetére cserélje a hosszú út nyűgös emlékét.
Lassan, finoman kezd hozzá, hogy a vendégnek módja legyen kiélvezni a szolgáltatást. Sűrűn fel is pillant rá, hogy biztos lehessen, az úr elégedett. Ha nyilvánvaló okok nem zárnák ki, bizonyosan most is buzgón ecsetelné, hogy mennyire szerencsésnek érzi magát, amiért az úr őt tisztelte meg kegyével. De ehhez talán szavak sem kellenek igazán.
Nem tart ellen, amikor a férfi a kezébe veszi az irányítást. Készségesen és engedelmesen követi a kívánalmakat. Csak egyszer-egyszer feszülnek meg kissé az úr combján támaszkodó kezecskék, de aztán enged is. Véletlenül se törné meg az élvezet elragadtatott szentségét.
Ahogy az úr is határozottan kívánja, nem távolodik el mindjárt. Elnyújtja a megelégedett pillanatokat, amennyire csak lehet. Míg a kéj utolsó szikrái parázslanak, a puha ajkacskák odaadón kényeztetnek. Hálás kis csókokkal udvarolja körül a kegyelmes úr testének ékét, mielőtt finoman visszaöltözteti a nadrágba.
Eligazgatja ezüstös tincseit és a férfira mosolyog. Szinte ragyog tőle, hogy elégedettnek látja. Kortyol az italából és közelebb húzódik a vendéghez, hiszen a szeparé félköríves, bőrrel vont ülőalkalmatossága ezt lehetővé teszi.*
- Csakis egy önhöz hasonló, kivételes úr háremében *feleli szerényen.* - Csak annyi vagyok, mint a nemes tenyér, mely kegyébe felemel.
*Szavaiból, pillantásából egyértelműen kiérződik, hogy végtelenül hálás, amiért a kezdeti fiaskót nem rótták fel sem neki, sem a háznak.*
- Minden vágyam, hogy elégedett legyen, és bár nagylelkű útmutatása nélkül kissé összeszedetlen voltam, igyekszem mindenben a kedvében járni méltóságodnak.
*Egy kicsit elbizonytalanodik. Nem tudja, hogy hallgasson vagy inkább próbáljon csevegni. Ki ezt, ki azt értékeli jobban. Újból belekortyol az italába, hogy nyerjen egy kis időt a döntésre.*
- Még sosem jártam Wegtorenben *kezd bele egy kissé tétován.* - Az ottani bordélyok nagyon mások, mint ez? *kérdi. Nem akar faggatózni. Az urak nem mindig szeretik, ha kérdezősködnek. Ez a dolog viszont tényleg érdekli. Nagyon keveset tud a világról. Annak a legnagyobb részét is csak könyvekből vagy elbeszélésekből.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Az úr férfi, aki kiválasztotta magának. Nala szemében ennél különlegesebb nem is lehetne. A vendég eme státuszán megváltotta a tündér áhítatát, ráadásul Nalánál ez szívből jövő és őszinte dolog. Ő bárkiben megleli a szépséget, a csodálni való dolgokat. Az úr vonásai talán kissé kemények, de Nala a határozottság jegyének tekinti. Az ékszerek, az öltözék és az egyedi lejtéssel búgó hang pedig nem is hagy kétséget, hogy kivételes férfiúról van szó.
Nalát nem nehéz zavarba hozni. Igaz, éppenséggel nem sikamlós megjegyzésekkel, mint más lányokat. Nála egészen egyszerű dolgok szokása ilyesmit kiváltani. Az azért általában megnyugtatja, hogy mint most is, az ő zavara a legtöbb esetben nagyon is szórakoztatja az urakat.*
- Ó, nem, nem. Az én hibám *szabadkozik. A dolgot csak még szégyenteljesebbé teszi, hogy a vendég bocsánatot kér.* - Az úr óhaja teljesen érthető és én... csak hát nálunk ez a szabály.
*A férfi magához húzza, ő pedig igyekszik ügyesen helyezkedni. Kiszolgálja a gerjedelem kívánalmait, de vigyáz, nehogy kényelmetlenséget okozzon mocorgásával. Szégyellősen pihegve fogadja a bőrét érő kényeztetést.*
- Sosem tudnék *tűri el a vendég fürtjeit* -Kegyelmes uram türelmessége máris lekötelez.
*Őszintén megkönnyebbül, amikor rendben és fennakadás nélkül válthat színt eme bimbózó légyott. A paravánok nyújtotta diszkréció immár lehetőséget ad, hogy méltóképp üdvözölje az urat, s a Sellőház kellemes vendégszeretetére cserélje a hosszú út nyűgös emlékét.
Lassan, finoman kezd hozzá, hogy a vendégnek módja legyen kiélvezni a szolgáltatást. Sűrűn fel is pillant rá, hogy biztos lehessen, az úr elégedett. Ha nyilvánvaló okok nem zárnák ki, bizonyosan most is buzgón ecsetelné, hogy mennyire szerencsésnek érzi magát, amiért az úr őt tisztelte meg kegyével. De ehhez talán szavak sem kellenek igazán.
Nem tart ellen, amikor a férfi a kezébe veszi az irányítást. Készségesen és engedelmesen követi a kívánalmakat. Csak egyszer-egyszer feszülnek meg kissé az úr combján támaszkodó kezecskék, de aztán enged is. Véletlenül se törné meg az élvezet elragadtatott szentségét.
Ahogy az úr is határozottan kívánja, nem távolodik el mindjárt. Elnyújtja a megelégedett pillanatokat, amennyire csak lehet. Míg a kéj utolsó szikrái parázslanak, a puha ajkacskák odaadón kényeztetnek. Hálás kis csókokkal udvarolja körül a kegyelmes úr testének ékét, mielőtt finoman visszaöltözteti a nadrágba.
Eligazgatja ezüstös tincseit és a férfira mosolyog. Szinte ragyog tőle, hogy elégedettnek látja. Kortyol az italából és közelebb húzódik a vendéghez, hiszen a szeparé félköríves, bőrrel vont ülőalkalmatossága ezt lehetővé teszi.*
- Csakis egy önhöz hasonló, kivételes úr háremében *feleli szerényen.* - Csak annyi vagyok, mint a nemes tenyér, mely kegyébe felemel.
*Szavaiból, pillantásából egyértelműen kiérződik, hogy végtelenül hálás, amiért a kezdeti fiaskót nem rótták fel sem neki, sem a háznak.*
- Minden vágyam, hogy elégedett legyen, és bár nagylelkű útmutatása nélkül kissé összeszedetlen voltam, igyekszem mindenben a kedvében járni méltóságodnak.
*Egy kicsit elbizonytalanodik. Nem tudja, hogy hallgasson vagy inkább próbáljon csevegni. Ki ezt, ki azt értékeli jobban. Újból belekortyol az italába, hogy nyerjen egy kis időt a döntésre.*
- Még sosem jártam Wegtorenben *kezd bele egy kissé tétován.* - Az ottani bordélyok nagyon mások, mint ez? *kérdi. Nem akar faggatózni. Az urak nem mindig szeretik, ha kérdezősködnek. Ez a dolog viszont tényleg érdekli. Nagyon keveset tud a világról. Annak a legnagyobb részét is csak könyvekből vagy elbeszélésekből.*
3994. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-13 11:51:38
Üzenet elküldve: 2021-02-13 11:51:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Shan jobbra el//
*Shan lomhán pakolászik a szobájában. Nincs túl sok személyes tárgya, a hozzá hasonlóak nem halmoznak fel felesleges kacatokat, épp csak annyi dolgot hord magával, ami elengedhetetlen az életben maradáshoz. Tubákos szelencéje, pipája s váltásruhája kerül a nem túl méretes batyuba, illetve egy kevéske élelem, amit a konyhából csent még el délelőtt.
Holmiját hátára kapva áll meg az ajtóban, tekintete végigsiklik a helyiségen, kicsit elidőz a kényelmes ágyon, ami veszettül fog neki hiányozni, majd nyugtázva, hogy semmi fontosat nem hagy hátra, kilépdel. Egy ideje már fontolgatja a távozást, eseménytelenül telnek a napok, s a forgalom sem akkora, hogy indokoltnak érezné jelenlétét.
Nem akar persze búcsú nélkül lelépni, jár egy kört az épületben, ám nem lel senkit. Írni nem igazán tud, no amúgy sem a szavak embere, nem tudná cifrán vagy elmésen megfogalmazni gondolatait, így jobb híján egy sellőnek mondja el, mit is szeretne, hogy adja át üzenetét: köszön mindent és sajnálja.
A bejárathoz lépve kissé szomorkásan néz végig az ismerős bútorokon, arcokon, szívja magába a jellegzetes édeskés szagot. Szeretett itt dolgozni, egy pillanatig sem bánja, hogy annak idején eljött ide, ám már semmi sem marasztalja. Bár nem sejtette, hogy így lesz, bárki kérdezné, talán le is tagadná, de baromira hiányoznak neki egykori főnökei, s legalább annyira az a hülye Khul és a szépséges Cassy, meg az a nagyszájú Vyl. Rég nem látta őket, őszintén reméli, hogy jól vannak, talán egyszer még összesodorja őket a sors.
Mély levegőt véve igyekszik eloszlatni a szentimentális gondolatokat, elvégre könnyen lehet, ha nem szólítja el a kötelesség, betéved ide még néhanapján. Összeszedve hát magát, hátat fordít, s lassan kilépdel. Pipájára gyújtva torpan még meg egy pillanatra, végignéz még az épület hófehér falain, magában elmosolyodva figyeli még ahogy a hideg szellő felkapja a sellőt ábrázoló szélfogót majd ráérősen maga mögött hagyja a Sellőházat.*
*Shan lomhán pakolászik a szobájában. Nincs túl sok személyes tárgya, a hozzá hasonlóak nem halmoznak fel felesleges kacatokat, épp csak annyi dolgot hord magával, ami elengedhetetlen az életben maradáshoz. Tubákos szelencéje, pipája s váltásruhája kerül a nem túl méretes batyuba, illetve egy kevéske élelem, amit a konyhából csent még el délelőtt.
Holmiját hátára kapva áll meg az ajtóban, tekintete végigsiklik a helyiségen, kicsit elidőz a kényelmes ágyon, ami veszettül fog neki hiányozni, majd nyugtázva, hogy semmi fontosat nem hagy hátra, kilépdel. Egy ideje már fontolgatja a távozást, eseménytelenül telnek a napok, s a forgalom sem akkora, hogy indokoltnak érezné jelenlétét.
Nem akar persze búcsú nélkül lelépni, jár egy kört az épületben, ám nem lel senkit. Írni nem igazán tud, no amúgy sem a szavak embere, nem tudná cifrán vagy elmésen megfogalmazni gondolatait, így jobb híján egy sellőnek mondja el, mit is szeretne, hogy adja át üzenetét: köszön mindent és sajnálja.
A bejárathoz lépve kissé szomorkásan néz végig az ismerős bútorokon, arcokon, szívja magába a jellegzetes édeskés szagot. Szeretett itt dolgozni, egy pillanatig sem bánja, hogy annak idején eljött ide, ám már semmi sem marasztalja. Bár nem sejtette, hogy így lesz, bárki kérdezné, talán le is tagadná, de baromira hiányoznak neki egykori főnökei, s legalább annyira az a hülye Khul és a szépséges Cassy, meg az a nagyszájú Vyl. Rég nem látta őket, őszintén reméli, hogy jól vannak, talán egyszer még összesodorja őket a sors.
Mély levegőt véve igyekszik eloszlatni a szentimentális gondolatokat, elvégre könnyen lehet, ha nem szólítja el a kötelesség, betéved ide még néhanapján. Összeszedve hát magát, hátat fordít, s lassan kilépdel. Pipájára gyújtva torpan még meg egy pillanatra, végignéz még az épület hófehér falain, magában elmosolyodva figyeli még ahogy a hideg szellő felkapja a sellőt ábrázoló szélfogót majd ráérősen maga mögött hagyja a Sellőházat.*
3993. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-12 21:05:03
Üzenet elküldve: 2021-02-12 21:05:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Kék szemek//
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tündér elégedetten dőlne hátra, ha nem lenne már így is ebben a helyzetben. Viszont így nem kell ezzel foglalkozzon, elég, ha lehunyt szemmel sóhajtozik kicsit, majd nagyot nyújtózko9dik fektében. Mindezt azelőtt teszi, hogy felhúzná lábát, remélhetőleg nem rúgva meg a sellőt, hogy a talpába állt görcsöt megpróbálja kimasszírozni belőle. *
- Azt hiszem, a legjobb lenne, ha ennénk kicsit. Sajnálom, hogy csalódást okoztál, Redin drága. Nem vártam volna tőled. * Sóhajt nagyot az apróra nőtt férfi, és ahogy felül, szomorúan biggyeszti lefelé az ajkait, mintha csak elvették volna a kedvenc játékát. *
- Tisztes úrinők általában lenyelik, azt hittem, hogy a fizetett szolgáltatás is tartalmaz ilyen extrákat. Mi férfiak nem úgy vagyunk összerakva, mint ti. Nálunk nincs egy nagy, hosszú fénypompás tűzijáték, ami szórja a fényeit és lángjait az égbolton, hosszan, egyre nagyobbakat pukkanva, mielőtt az egész véget érne. Nálunk csak egy pukkanás van, mint amikor a lőport gyújtod be. És mindegy mennyi lőport gyújtasz, robbanás lesz, de nem mindegy, hogy mekkora. Ha a szádban tartod a végsőkig, és a nyelveddel úgy dolgozol az utolsó momentumig, ahogy korábban, akkor sokkal nagyobb sikereket tudsz elérni. Ezt nem teljesen panaszkodásként mondom, inkább jótékony kritikának fogd fel. Az első tanácsadás ingyen volt, a többi már feláras. * Nevet fel a férfi, és a nadrágját keresi, hogy felöltözzön a vacsorához. Mégsem szeretne egy szál lőcsben az asztalhoz ülni, még ha ilyen helyen is van. Az étkezésnek illendő megadni a módját. *
- Megtennéd, hogy ideadod az ingemet, drága? Ott van a nadrágom mellett, akkor már kérlek hozd azt is ide. * Int a ledobott ruhadarab felé, ami pont a nadrág mellett fekszik, a dézsa közelében. Ő maga, amennyiben a vörös szépség mozdul, továbbra is az ágyon lógatja lábát, és ha a sellő visszaér, akkor hátra dől, előre nyújtva a végtagokat. Reméli, hogy így felsegítik rá a ruhát, és utána az ingét is. Természetesen, közben végig gyermeteg mosoly játszadozik arcán, és a szoba minden egyes tárgyát megszemléli az öltöztetés közben, kerülve a szemkontaktust, és azt, hogy a gyönyörű örömlányra nézzen. *
- Te mit ennél, Redin? * Kérdezi meg amennyiben felsegítették rá a ruhát, ha nem, akkor önmagát kénytelen felöltöztetni, ami megint egy szomorú ajakbiggyesztést von maga után ez esetben, de kommentálást nem. *
//Egy emeleti szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A tündér elégedetten dőlne hátra, ha nem lenne már így is ebben a helyzetben. Viszont így nem kell ezzel foglalkozzon, elég, ha lehunyt szemmel sóhajtozik kicsit, majd nagyot nyújtózko9dik fektében. Mindezt azelőtt teszi, hogy felhúzná lábát, remélhetőleg nem rúgva meg a sellőt, hogy a talpába állt görcsöt megpróbálja kimasszírozni belőle. *
- Azt hiszem, a legjobb lenne, ha ennénk kicsit. Sajnálom, hogy csalódást okoztál, Redin drága. Nem vártam volna tőled. * Sóhajt nagyot az apróra nőtt férfi, és ahogy felül, szomorúan biggyeszti lefelé az ajkait, mintha csak elvették volna a kedvenc játékát. *
- Tisztes úrinők általában lenyelik, azt hittem, hogy a fizetett szolgáltatás is tartalmaz ilyen extrákat. Mi férfiak nem úgy vagyunk összerakva, mint ti. Nálunk nincs egy nagy, hosszú fénypompás tűzijáték, ami szórja a fényeit és lángjait az égbolton, hosszan, egyre nagyobbakat pukkanva, mielőtt az egész véget érne. Nálunk csak egy pukkanás van, mint amikor a lőport gyújtod be. És mindegy mennyi lőport gyújtasz, robbanás lesz, de nem mindegy, hogy mekkora. Ha a szádban tartod a végsőkig, és a nyelveddel úgy dolgozol az utolsó momentumig, ahogy korábban, akkor sokkal nagyobb sikereket tudsz elérni. Ezt nem teljesen panaszkodásként mondom, inkább jótékony kritikának fogd fel. Az első tanácsadás ingyen volt, a többi már feláras. * Nevet fel a férfi, és a nadrágját keresi, hogy felöltözzön a vacsorához. Mégsem szeretne egy szál lőcsben az asztalhoz ülni, még ha ilyen helyen is van. Az étkezésnek illendő megadni a módját. *
- Megtennéd, hogy ideadod az ingemet, drága? Ott van a nadrágom mellett, akkor már kérlek hozd azt is ide. * Int a ledobott ruhadarab felé, ami pont a nadrág mellett fekszik, a dézsa közelében. Ő maga, amennyiben a vörös szépség mozdul, továbbra is az ágyon lógatja lábát, és ha a sellő visszaér, akkor hátra dől, előre nyújtva a végtagokat. Reméli, hogy így felsegítik rá a ruhát, és utána az ingét is. Természetesen, közben végig gyermeteg mosoly játszadozik arcán, és a szoba minden egyes tárgyát megszemléli az öltöztetés közben, kerülve a szemkontaktust, és azt, hogy a gyönyörű örömlányra nézzen. *
- Te mit ennél, Redin? * Kérdezi meg amennyiben felsegítették rá a ruhát, ha nem, akkor önmagát kénytelen felöltöztetni, ami megint egy szomorú ajakbiggyesztést von maga után ez esetben, de kommentálást nem. *
3992. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-12 07:39:54
Üzenet elküldve: 2021-02-12 07:39:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
*A helyzet amúgy is kicsit zavarja ejtő a részéről, viszont, amint a férfi megtűzdeli még azokkal a búgó hangon elsuttogott bókokkal, az arca forróbb lesz tőlük, mint a víz, amiben ücsörög. A kérés gyorsan meg is találja a vörös hajú elfet és nyugtázza is, hogy bizony, akkor ennek eleget is fog tenni. Nem igazán látja, hogy a sellőt meglepte-e az ital kérés, általában nem szokták ezt belőle kinézni, de a rendszeresség miatt az átlagos tündérnél jobban bírja az italt. Egy helyett csak két pohártól csiccsent be. Ezúttal talán pont erre lenne szüksége, hogy a helyzetet mindenestül ki tudja használni. Végül az elf is azért rákérdez, biztos, ami biztos, hogy nem lesz-e kicsit sok azaz ital, itt pedig felvetül benne, hogy esetleg a férfi, hogy kímélje, megpróbálja majd elinni előle. Ez a gondolat egy széles mosolyt csal az arcára, amint megjelenik a jelenet, ahogy a férfi körbe- körbe kergeti őt a szobában, hogy el tudja venni tőle az üveget.*
-Igen, biztos szeretném. Tudod… szebben fénylenek a szárnyaim, ha egy kis alkohollal át vannak törölgetve. *Füllenti maga elé, de mivel most nem néz a férfi szemébe, így azt sem láthatja, hogy a tekintete a hazugság közben úgy jár jobbra és balra, mint aki azt sejti, csupán a hanglejtés miatt rajta kapják a dolgon.*
-Azt hiszem már elég tiszta vagyok. *Áll fel, ahogy felmerül a másikban is, hogy már jó ideje fürdenek.*
-Hát igen… levenni… *Néz végig magán, nem is igazán gondolt bele, hogy az alsó ruházattól is majd meg kell szabadulnia, hiába takar az most annyira sejtelmesen. Így vizesen meg szinte már tényleg csak dísz, így maga elé is emeli a két karját, hogy kicsit takarja.*
-Ma… ma.. majd én. *Lép kicsit hátrébb, mielőtt a férfi lágyan simító keze megélénkülne és elkezdené lefejteni róla. Megfordul majd még a dézsában ácsorogva leveszi a ruhákat és maga mögé adja, hogy azt Dala felvehesse tőle.*
-Eeesetleg, lenne egy köntös, amibe… *Nyúl hátra, reményei szerint pedig a férfi veszi a lapot és odaadja neki. Csak ezt követően fordul meg és kér segítséget a kiemeléshez. Ez követően szedi össze a holmiját, hogy lesétálhassanak, vissza az előtérbe.*
-Ez biztos elég lesz… *Még azért előkotorja a zsákocskáját, hogy ne ott keljen a holmija között matatni a többi vendég előtt. Odatesz Dalaf a tűzdémon markába 100 aranyat.*
*A helyzet amúgy is kicsit zavarja ejtő a részéről, viszont, amint a férfi megtűzdeli még azokkal a búgó hangon elsuttogott bókokkal, az arca forróbb lesz tőlük, mint a víz, amiben ücsörög. A kérés gyorsan meg is találja a vörös hajú elfet és nyugtázza is, hogy bizony, akkor ennek eleget is fog tenni. Nem igazán látja, hogy a sellőt meglepte-e az ital kérés, általában nem szokták ezt belőle kinézni, de a rendszeresség miatt az átlagos tündérnél jobban bírja az italt. Egy helyett csak két pohártól csiccsent be. Ezúttal talán pont erre lenne szüksége, hogy a helyzetet mindenestül ki tudja használni. Végül az elf is azért rákérdez, biztos, ami biztos, hogy nem lesz-e kicsit sok azaz ital, itt pedig felvetül benne, hogy esetleg a férfi, hogy kímélje, megpróbálja majd elinni előle. Ez a gondolat egy széles mosolyt csal az arcára, amint megjelenik a jelenet, ahogy a férfi körbe- körbe kergeti őt a szobában, hogy el tudja venni tőle az üveget.*
-Igen, biztos szeretném. Tudod… szebben fénylenek a szárnyaim, ha egy kis alkohollal át vannak törölgetve. *Füllenti maga elé, de mivel most nem néz a férfi szemébe, így azt sem láthatja, hogy a tekintete a hazugság közben úgy jár jobbra és balra, mint aki azt sejti, csupán a hanglejtés miatt rajta kapják a dolgon.*
-Azt hiszem már elég tiszta vagyok. *Áll fel, ahogy felmerül a másikban is, hogy már jó ideje fürdenek.*
-Hát igen… levenni… *Néz végig magán, nem is igazán gondolt bele, hogy az alsó ruházattól is majd meg kell szabadulnia, hiába takar az most annyira sejtelmesen. Így vizesen meg szinte már tényleg csak dísz, így maga elé is emeli a két karját, hogy kicsit takarja.*
-Ma… ma.. majd én. *Lép kicsit hátrébb, mielőtt a férfi lágyan simító keze megélénkülne és elkezdené lefejteni róla. Megfordul majd még a dézsában ácsorogva leveszi a ruhákat és maga mögé adja, hogy azt Dala felvehesse tőle.*
-Eeesetleg, lenne egy köntös, amibe… *Nyúl hátra, reményei szerint pedig a férfi veszi a lapot és odaadja neki. Csak ezt követően fordul meg és kér segítséget a kiemeléshez. Ez követően szedi össze a holmiját, hogy lesétálhassanak, vissza az előtérbe.*
-Ez biztos elég lesz… *Még azért előkotorja a zsákocskáját, hogy ne ott keljen a holmija között matatni a többi vendég előtt. Odatesz Dalaf a tűzdémon markába 100 aranyat.
*
3991. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-11 17:00:53
Üzenet elküldve: 2021-02-11 17:00:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Élvezi, ahogy az elf macskaként dörgölőzik hozzá, és dorombol neki. Lehet valóban macska volt a nő előző életében. A férfi pedig kedveli a cicákat.*
- Nekem te vagy a legszebb. Miért menjek Wegtorenbe, ha itt vagy?* És egy puszit nyom az elf homlokára.*
- Azzal meg nem sértenélek meg, hogy eljövök ide, és más lány után koslatok. Bár biztos szép, meg minden, de én téged akarlak.* szól, és tovább cirógatja Yathot, akik elereszt egy ásítást. A férfi elmosolyodik, és magukra húzza a takarót.*
- Pihenj csak, majd álomba simogatlak.* És miközben ezt teszi egy dalt dúdolgat, amit még az édesanyja dúdolt neki. Megnyugtató kis dallam, reméli segít elrepíteni az elfet az álmok földjére.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Élvezi, ahogy az elf macskaként dörgölőzik hozzá, és dorombol neki. Lehet valóban macska volt a nő előző életében. A férfi pedig kedveli a cicákat.*
- Nekem te vagy a legszebb. Miért menjek Wegtorenbe, ha itt vagy?* És egy puszit nyom az elf homlokára.*
- Azzal meg nem sértenélek meg, hogy eljövök ide, és más lány után koslatok. Bár biztos szép, meg minden, de én téged akarlak.* szól, és tovább cirógatja Yathot, akik elereszt egy ásítást. A férfi elmosolyodik, és magukra húzza a takarót.*
- Pihenj csak, majd álomba simogatlak.* És miközben ezt teszi egy dalt dúdolgat, amit még az édesanyja dúdolt neki. Megnyugtató kis dallam, reméli segít elrepíteni az elfet az álmok földjére.*
3990. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-10 22:48:07
Üzenet elküldve: 2021-02-10 22:48:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A szélsebes vágta után Yath lefordul a nyeregból, s Graril mellé hemperedik, dorombolva, dörgölőzve, mint egy macska. Meglehet, hogy előző életében az volt a nő, s szőrös négylábúként tengette mindennapjait, némi ételért szeretetet adva. S igazából most is ezt teszi, csak étel mellett remek szállást, aranyat, kényelmet, s biztonságot is kap. Nem beszélve a szebbnél szebb ruhákról, amelyek szobájának szekrényében várják, hogy valaki viselje őket.*
- Ugyan, ne túlozz ennyire. Persze tudom, szép arcom van, s kegyes volt hozzám a sors, de közel sem természetfeletti a szépségem. Elfek közt meglehetősen átlagos volnék.
*Mosolyog, miközben a férfi arca felé hajol, hogy egy csókot lopjon ajkairól.*
- Ha igazán földöntúli szépséget akarsz látni, látogass el a híres wegtoreni bordélyok egyikébe.
*Persze a Sellő is híres a maga módján, s ide is érkeznek messzebbről vendégek, de azért a Kikötő mocskából kiemelkedő ékkő még így is kevésbé hasonlítható Wegtoren pompás, csillogó és egzotikus világához. Az ottani bordélyok alaposan megválogatják a lányokat, s férfiakat egyaránt, s a tökéletes szépség önmagában nem elég. Megfelelő műveltség, neveltetés és tehetség kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen egy nevesebb házba. De ott aztán valódi kristálypoharak, arannyal hímzett selymek, ínyenc ételek, s a legkiválóbb italok szolgálják a személyzet mellett a betérőket.*
- Van is egy tündérlányunk, aki onnan érkezett. Természetes bájával, varázslatos szépségével, odaadásával és lelkesedésével beragyogja a házunkat. Össze sem hasonlítható egy magam fajta, átlagos, vidéki lánnyal.
*Kezei felfedezőútra indulnak közben, először a has tájékára, majd egyre lejjebb kalandozba.*
- Hát igen, elvégre itt ez a fő célunk, hogy vendégeink minden téren elégedetten távozzanak, s jó hírét vigyék a háznak.
*Enyhén ráfordul Graril mellkasára, hogy barackszín ajkaival könnyebben hozzáférhessen a nyakhoz, s az arc többi részéhez is. De a csókok közben óvatlanul elereszt egy mély ásítást is. Hosszú napja volt, s jelen helyzetben gond nélkül el tudna szenderedni a férfi mellkasán.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A szélsebes vágta után Yath lefordul a nyeregból, s Graril mellé hemperedik, dorombolva, dörgölőzve, mint egy macska. Meglehet, hogy előző életében az volt a nő, s szőrös négylábúként tengette mindennapjait, némi ételért szeretetet adva. S igazából most is ezt teszi, csak étel mellett remek szállást, aranyat, kényelmet, s biztonságot is kap. Nem beszélve a szebbnél szebb ruhákról, amelyek szobájának szekrényében várják, hogy valaki viselje őket.*
- Ugyan, ne túlozz ennyire. Persze tudom, szép arcom van, s kegyes volt hozzám a sors, de közel sem természetfeletti a szépségem. Elfek közt meglehetősen átlagos volnék.
*Mosolyog, miközben a férfi arca felé hajol, hogy egy csókot lopjon ajkairól.*
- Ha igazán földöntúli szépséget akarsz látni, látogass el a híres wegtoreni bordélyok egyikébe.
*Persze a Sellő is híres a maga módján, s ide is érkeznek messzebbről vendégek, de azért a Kikötő mocskából kiemelkedő ékkő még így is kevésbé hasonlítható Wegtoren pompás, csillogó és egzotikus világához. Az ottani bordélyok alaposan megválogatják a lányokat, s férfiakat egyaránt, s a tökéletes szépség önmagában nem elég. Megfelelő műveltség, neveltetés és tehetség kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen egy nevesebb házba. De ott aztán valódi kristálypoharak, arannyal hímzett selymek, ínyenc ételek, s a legkiválóbb italok szolgálják a személyzet mellett a betérőket.*
- Van is egy tündérlányunk, aki onnan érkezett. Természetes bájával, varázslatos szépségével, odaadásával és lelkesedésével beragyogja a házunkat. Össze sem hasonlítható egy magam fajta, átlagos, vidéki lánnyal.
*Kezei felfedezőútra indulnak közben, először a has tájékára, majd egyre lejjebb kalandozba.*
- Hát igen, elvégre itt ez a fő célunk, hogy vendégeink minden téren elégedetten távozzanak, s jó hírét vigyék a háznak.
*Enyhén ráfordul Graril mellkasára, hogy barackszín ajkaival könnyebben hozzáférhessen a nyakhoz, s az arc többi részéhez is. De a csókok közben óvatlanul elereszt egy mély ásítást is. Hosszú napja volt, s jelen helyzetben gond nélkül el tudna szenderedni a férfi mellkasán.*
3989. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-10 21:20:15
Üzenet elküldve: 2021-02-10 21:20:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Graril nem az a sértődős fajta. Sőt ő maga is jót nevet a dolgon. Yath nem az a tipikus amazon alkat, de van egy jó fegyvere, a szépsége. Azzal egy egész sereget le tudna fegyverezni.*
- Pedig a bájaiddal egy egész regimentet meg tudnál bénítani. Ledermednének a szépségedtől, te pedig könnyűszerrel végeznél velük. Ez is lehet ám fegyver.* Szól a férfi, és már látja, hogy az elf tudja, hogy mi a dolga. Elégedetten nézi a megfeszülő testet, a ringó, feszes kebleket, a teljesen lapos hasfalat. Graril is felveszi az ütemet. Most a nő uralkodik, a férfi pedig kezével hol a feneket, hol a melleket markolássza, ezzel is ingerelve a nőt. Aztán egyszerre jutnak el a beteljesedés pillanatához. Ha Yath leszáll a férfiról, akkor Graril nem fukarkodik az öleléssel simogatásokkal, és csókokkal.*
- Itt bizony az ember minden vágya teljesül.* Szól mosolyogva, finoman játszadozva a hollófekete hajtincsekkel.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Graril nem az a sértődős fajta. Sőt ő maga is jót nevet a dolgon. Yath nem az a tipikus amazon alkat, de van egy jó fegyvere, a szépsége. Azzal egy egész sereget le tudna fegyverezni.*
- Pedig a bájaiddal egy egész regimentet meg tudnál bénítani. Ledermednének a szépségedtől, te pedig könnyűszerrel végeznél velük. Ez is lehet ám fegyver.* Szól a férfi, és már látja, hogy az elf tudja, hogy mi a dolga. Elégedetten nézi a megfeszülő testet, a ringó, feszes kebleket, a teljesen lapos hasfalat. Graril is felveszi az ütemet. Most a nő uralkodik, a férfi pedig kezével hol a feneket, hol a melleket markolássza, ezzel is ingerelve a nőt. Aztán egyszerre jutnak el a beteljesedés pillanatához. Ha Yath leszáll a férfiról, akkor Graril nem fukarkodik az öleléssel simogatásokkal, és csókokkal.*
- Itt bizony az ember minden vágya teljesül.* Szól mosolyogva, finoman játszadozva a hollófekete hajtincsekkel.*
3988. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-09 13:33:14
Üzenet elküldve: 2021-02-09 13:33:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi ügyetlen hasonlatára felkacag, őszinte és csilingelő hangon, ám hamar magába fojtja a feltörő nevetést, hisz nem áll szándékában megsérteni Grarilt. A világért sem akarná, hogy kedves vendége úgy érezze, gúnyt űznek belőle.*
- Hát ilyet se mondtak még nekem.
*Bár a hangos kacagás hamar abbamaradt, a szórakozott mosoly letörölhetetlenül terül szét hófehér arcán, ahogy lelki szemei elé festi a felvázolt jelenetet. Yathlanae, a harcos amazon, lenge bőrdarabokba burkolva, kócos, szélfútta hajjal, kezében kifeszített íjjal lovagol csatába, hogy győzelemre vezesse népét. Mókás jelenet lenne, tekintve, hogy a vékony elf egyáltalán nem csatatérre született, s hangszerén kívül egyetlen fegyvere egy elegáns ostor, de szerencsére azt sem sűrűn kell igénybe vennie. Az éles pengék, durva nyílvesszők nem az ő világa. Ő máshogyan harcol, másféle eszközökkel, az ő csatatere a bálterem és vendégtér, de főleg a fülledt hálószoba. Életet kioltani pedig aligha tudna, még egy legyet sem képes agyoncsapni, vagy egy virágot leszakítani, mert minden élőt végtelenül tisztel és csodál.*
- Bizony ültem, elég jól elsajátítottam a lovaglás tudományát.
*Ül arcára az a félreérthetetlen vigyor, amiből minden férfi leszűrheti, mire is készül a karjai közt lévő nő. Egy lendületes mozdulattal rá is gördül Grarilra, s mellkasán megtámaszkodva felegyenesedik. Egyelőre a hasán ücsörög, s mielőtt akcióba lendülne, egyik kezével hátra nyúl, hogy ellenőrizze a nyereg állapotát, s felmérje, hová kell pontosan mozdulnia. Talán kissé el is időzik kezeivel, hogy fokozza a feszültséget, majd amikor megfelelőnek ítéli a helyzetet, egy gyakorlatias mozdulattal megemeli csípőjét, s egyszerre rá is huppan a gondosan előkészített nyeregre. Mozdulatai annyira gyorsak és pontosak, hogy tagadni sem tudná, milyen sokat gyakorolta ezt a sportot. Lassú, ritmusos mozgásba kezd, mintha csak kényelmes lépésben haladna lovával, majd fokozatosan kapcsol ügetésbe, végül vad, nyújtott vágtába. Nyakát önkéntelenül is hátra szegi, s utat enged egy torkából felszakadó, mély, félhangos sóhajnak.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi ügyetlen hasonlatára felkacag, őszinte és csilingelő hangon, ám hamar magába fojtja a feltörő nevetést, hisz nem áll szándékában megsérteni Grarilt. A világért sem akarná, hogy kedves vendége úgy érezze, gúnyt űznek belőle.*
- Hát ilyet se mondtak még nekem.
*Bár a hangos kacagás hamar abbamaradt, a szórakozott mosoly letörölhetetlenül terül szét hófehér arcán, ahogy lelki szemei elé festi a felvázolt jelenetet. Yathlanae, a harcos amazon, lenge bőrdarabokba burkolva, kócos, szélfútta hajjal, kezében kifeszített íjjal lovagol csatába, hogy győzelemre vezesse népét. Mókás jelenet lenne, tekintve, hogy a vékony elf egyáltalán nem csatatérre született, s hangszerén kívül egyetlen fegyvere egy elegáns ostor, de szerencsére azt sem sűrűn kell igénybe vennie. Az éles pengék, durva nyílvesszők nem az ő világa. Ő máshogyan harcol, másféle eszközökkel, az ő csatatere a bálterem és vendégtér, de főleg a fülledt hálószoba. Életet kioltani pedig aligha tudna, még egy legyet sem képes agyoncsapni, vagy egy virágot leszakítani, mert minden élőt végtelenül tisztel és csodál.*
- Bizony ültem, elég jól elsajátítottam a lovaglás tudományát.
*Ül arcára az a félreérthetetlen vigyor, amiből minden férfi leszűrheti, mire is készül a karjai közt lévő nő. Egy lendületes mozdulattal rá is gördül Grarilra, s mellkasán megtámaszkodva felegyenesedik. Egyelőre a hasán ücsörög, s mielőtt akcióba lendülne, egyik kezével hátra nyúl, hogy ellenőrizze a nyereg állapotát, s felmérje, hová kell pontosan mozdulnia. Talán kissé el is időzik kezeivel, hogy fokozza a feszültséget, majd amikor megfelelőnek ítéli a helyzetet, egy gyakorlatias mozdulattal megemeli csípőjét, s egyszerre rá is huppan a gondosan előkészített nyeregre. Mozdulatai annyira gyorsak és pontosak, hogy tagadni sem tudná, milyen sokat gyakorolta ezt a sportot. Lassú, ritmusos mozgásba kezd, mintha csak kényelmes lépésben haladna lovával, majd fokozatosan kapcsol ügetésbe, végül vad, nyújtott vágtába. Nyakát önkéntelenül is hátra szegi, s utat enged egy torkából felszakadó, mély, félhangos sóhajnak.*
3987. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-08 22:16:29
Üzenet elküldve: 2021-02-08 22:16:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A tenger gyümölcsei//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nalaeä szavai nyilvánvaló hazugságok ismételten, de mégis jólesőek. Xidros még ifjabb korában sem emelkedett ki a többiek közül, bár akkoriban talán tényleg elmondható volt róla némi délcegség, és ugyan most sem feltétlenül taszító, sőt, akár még valaki számára vonzó is lehet, de annyi bizonyos, hogy aligha rejt magában különlegességet. A wegtoreni férfiak között ő csak egy volt a sok közül, esetleg karizmája hitette el másokkal, hogy mégis valamivel különlegesebb, és emiatt kapósabb volt a hölgyeknél. Meg persze azért is, mert annyit hazudott, amennyit nem szégyellt, és a következményeket elkerülő meghunyászkodást is igen gyakran, és igen szemérmetlenül művelte.
De persze nincs ideje sokat merengeni fiatal önmagán, mert sokkal sürgetőbb és intenzívebb problémákon jár az esze, és ezek következtében aligha tud gondolkodni. Annyira azért mégis, hogy egy elégedett mosollyal kövesse nyomon, ahogy Nala meglepett reakcióját követően magyarázkodásba kezd.*
- Csak nem zavarba hoztam egy örömlányt?
*Neveti el magát, láthatóan kicsit sem szégyellve vagy zavartatva magát. A világért sem nyugtatná meg a tündért, mert élvezetét leli abban a meggyőződésben, hogy valamit rosszul csinált. Természetesen Nala nem tett semmi esetlegesen félreérthetőt, Xidros csupán teszteli a határokat és a szabályokat ezen az idegen vidéken, ami merőben más, mint Wegtoren kaotikus szabadsága.*
- Elnézést kérek tőled, kedvesem.
*Oldja fel végül az esetleges feszültséget, és bújtatja el magát ismét, bár az asztal alatt aligha láthattak volna belőle bármit is. Természetesen nem is zavarta volna különösebben ha mégis.*
- Igazán nem szeretnélek bajba sodorni, csupán a wegtoreni bordélyok kötetlenségéhez szoktam. Ha munkaadóid bármiféle panasszal élnének emiatt, úgy szólj bátran, teljes mértékben vállalom érte a felelősséget.
*Kezét szívére is teszi ígérete elhangzása közben, és látszólag rendkívül komolyan gondolja amit mond. Látszólag.
At étkezés már nem is köti le, így hagy pár falatot tányérján, de most finomabb falatok után epekedik. Ereje kissé megcsappant kényelmes életmódjának hála, de szerencséjére Nalaeä törékeny termetű leány, és könnyen magához emeli úgyis, hogy fajához képest kiemelkedően nagyra nőtt. A leány helyzetén igazít, és csípőjénél fogva feszesen magához préseli, hogy csupán ruháik anyaga válassza el őket. Wegtorenben valóban aligha zavarna bárkit is, ha helyet csinálnának maguknak a találkozáshoz, vagy ha éppen pár lökés erejéig az asztalra fektetné Nalát, de sajnos nem a tűz városában vannak.*
- Remélem nem haragszol rám, szépséges Nalaeä.
*Búgja a lány keblei közé, amik ebben a helyzetben majdnem kényelmes magasságban vannak számára. Ajkaival pehely könnyen járja be ezt a területet, éppen csak érintve azt, felfelé haladva a nyakon, hogy egy apró csókot nyomjon a lány fülének tövéhez.
Apró bocsánatkérő gesztusát követően elereszti a tündért, akinek intése nyomán majdnem táncra pördül az egész Sellőház is. Ez még Xidros számára is érdekes újdonság, és örömmel követi figyelemmel, ahogy azután Nalaeä vezetését is. A környezetváltozás, a sürgés-forgás egészen nemesekre emlékeztető bánásmódnak felel meg, ahogy a rövidesen ölébe bukó fejecske munkálkodása is. Xidros az első érintés nyomán szinte megrándul a megkönnyebbüléstől, nyel egyet, majd a mennyezet felé sóhajt. Rövid ideig élvezi behunyt szemekkel a kényeztetést, hogy utána piedesztálról figyelhesse a készséges lányt. Igyekszik egyszerre megjegyezni a jelenetet, és egyben el is terelni figyelmét még pár kellemes pillanat reményében.*
- Ügyes lány...
*Búgja a lánynak elégedetten, miközben annak haját hátrafogva, kezét tarkójára simítva diktálj a tempót, időnként csípőjével is rásegítve. Nalaeä ügyességének, és Xidros régen csillapított étvágyának hála gyorsan végeredmény születik, de a férfi nem engedi rögtön a leányt. Pár pillanatig még ott tartja fejét, lubickolva az utolsó másodpercek elragadó látványában, végül keze boráért nyúl, hogy kiszáradt torkát megnedvesítse.*
- Remek feleség lenne belőled, szépséges Nalaeä.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nalaeä szavai nyilvánvaló hazugságok ismételten, de mégis jólesőek. Xidros még ifjabb korában sem emelkedett ki a többiek közül, bár akkoriban talán tényleg elmondható volt róla némi délcegség, és ugyan most sem feltétlenül taszító, sőt, akár még valaki számára vonzó is lehet, de annyi bizonyos, hogy aligha rejt magában különlegességet. A wegtoreni férfiak között ő csak egy volt a sok közül, esetleg karizmája hitette el másokkal, hogy mégis valamivel különlegesebb, és emiatt kapósabb volt a hölgyeknél. Meg persze azért is, mert annyit hazudott, amennyit nem szégyellt, és a következményeket elkerülő meghunyászkodást is igen gyakran, és igen szemérmetlenül művelte.
De persze nincs ideje sokat merengeni fiatal önmagán, mert sokkal sürgetőbb és intenzívebb problémákon jár az esze, és ezek következtében aligha tud gondolkodni. Annyira azért mégis, hogy egy elégedett mosollyal kövesse nyomon, ahogy Nala meglepett reakcióját követően magyarázkodásba kezd.*
- Csak nem zavarba hoztam egy örömlányt?
*Neveti el magát, láthatóan kicsit sem szégyellve vagy zavartatva magát. A világért sem nyugtatná meg a tündért, mert élvezetét leli abban a meggyőződésben, hogy valamit rosszul csinált. Természetesen Nala nem tett semmi esetlegesen félreérthetőt, Xidros csupán teszteli a határokat és a szabályokat ezen az idegen vidéken, ami merőben más, mint Wegtoren kaotikus szabadsága.*
- Elnézést kérek tőled, kedvesem.
*Oldja fel végül az esetleges feszültséget, és bújtatja el magát ismét, bár az asztal alatt aligha láthattak volna belőle bármit is. Természetesen nem is zavarta volna különösebben ha mégis.*
- Igazán nem szeretnélek bajba sodorni, csupán a wegtoreni bordélyok kötetlenségéhez szoktam. Ha munkaadóid bármiféle panasszal élnének emiatt, úgy szólj bátran, teljes mértékben vállalom érte a felelősséget.
*Kezét szívére is teszi ígérete elhangzása közben, és látszólag rendkívül komolyan gondolja amit mond. Látszólag.
At étkezés már nem is köti le, így hagy pár falatot tányérján, de most finomabb falatok után epekedik. Ereje kissé megcsappant kényelmes életmódjának hála, de szerencséjére Nalaeä törékeny termetű leány, és könnyen magához emeli úgyis, hogy fajához képest kiemelkedően nagyra nőtt. A leány helyzetén igazít, és csípőjénél fogva feszesen magához préseli, hogy csupán ruháik anyaga válassza el őket. Wegtorenben valóban aligha zavarna bárkit is, ha helyet csinálnának maguknak a találkozáshoz, vagy ha éppen pár lökés erejéig az asztalra fektetné Nalát, de sajnos nem a tűz városában vannak.*
- Remélem nem haragszol rám, szépséges Nalaeä.
*Búgja a lány keblei közé, amik ebben a helyzetben majdnem kényelmes magasságban vannak számára. Ajkaival pehely könnyen járja be ezt a területet, éppen csak érintve azt, felfelé haladva a nyakon, hogy egy apró csókot nyomjon a lány fülének tövéhez.
Apró bocsánatkérő gesztusát követően elereszti a tündért, akinek intése nyomán majdnem táncra pördül az egész Sellőház is. Ez még Xidros számára is érdekes újdonság, és örömmel követi figyelemmel, ahogy azután Nalaeä vezetését is. A környezetváltozás, a sürgés-forgás egészen nemesekre emlékeztető bánásmódnak felel meg, ahogy a rövidesen ölébe bukó fejecske munkálkodása is. Xidros az első érintés nyomán szinte megrándul a megkönnyebbüléstől, nyel egyet, majd a mennyezet felé sóhajt. Rövid ideig élvezi behunyt szemekkel a kényeztetést, hogy utána piedesztálról figyelhesse a készséges lányt. Igyekszik egyszerre megjegyezni a jelenetet, és egyben el is terelni figyelmét még pár kellemes pillanat reményében.*
- Ügyes lány...
*Búgja a lánynak elégedetten, miközben annak haját hátrafogva, kezét tarkójára simítva diktálj a tempót, időnként csípőjével is rásegítve. Nalaeä ügyességének, és Xidros régen csillapított étvágyának hála gyorsan végeredmény születik, de a férfi nem engedi rögtön a leányt. Pár pillanatig még ott tartja fejét, lubickolva az utolsó másodpercek elragadó látványában, végül keze boráért nyúl, hogy kiszáradt torkát megnedvesítse.*
- Remek feleség lenne belőled, szépséges Nalaeä.
3986. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-08 16:55:56
Üzenet elküldve: 2021-02-08 16:55:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Rey után kutatva//
* A mélységi gondolkodik, amiről komoly tekintette is árulkodik. Nem kis dologról van itt szó, szóval hagyja neki a fiú, hogy hadd rágja meg ezt rendesen. Végül csak megszólal a nő. Először is a zsoldosokról hasonló véleménnyel vannak, ami igazából itt a kikötőben egyáltalán nem meglepő.*
- Én bízom benned és a szaktudásodban is. Kész vagyok meghozni ezt az árat, hogy vállalom a veszélyeket, amik ránk várhatnak. Ettől függetlenül a legkevésbé sem kívánkozom lemenni, csak ez itt most nem számít.* Nem hazudik neki, mert tényleg nem sok kedve van lemenni, de itt az idő végre, hogy ő is tegyen valamit a Sellőházért. Különösen megnyugtató érzés azt hallani, hogy Rey szerint még sikerülhet is.*
- Nos, akkor már csak össze kéne szedni pár holmit és aztán indulhatunk. Illetve van még itt valami. Ezeket oda is adom neked.* Azzal egy kis táskából kezdi előpakolni a varázsitalokat. Elsőnek éppen 1 Világoszöld varázsital kerül elő, ami Reyraa Drae'nna elé kerül aztán 1 Világosbarna varázsital következik Reyraa Drae'nna ezt is kezébe veheti , de még akad itt 1 Halványlila varázsital is Reyraa Drae'nna részére . Már nem sok van hátra csak 1 Fakósárga varázsital kell átadnia Reyraa Drae'nna kezébe meg egy 1 Piros varázsitalt és végeztek is.Reyraa Drae'nna elrakhatja mind .*
- Gondoltam a mérgezésekre is, szóval mindenünk van. Akkor, ha benne vagy én hozok lámpásokat meg a biztonság kedvéért fáklyákat. Addig esetleg kérhetnél ki ételt, ami megfelelő lesz az útra illetve valami italt, amivel meg lehet vesztegetni a lentieket.* Ha nincs ellenvetés, akkor Wrexan megy a dolgára. Ha visszatértek, akkor át is adja neki az irányítást.*
- Akkor én követlek mostantól. Mindent cipelek is, hogy neked ne kelljen ilyesmivel foglalkoznod.* Ez a minimum, ha már annyira nem éppen hasznos harctéren a fiú.*
* A mélységi gondolkodik, amiről komoly tekintette is árulkodik. Nem kis dologról van itt szó, szóval hagyja neki a fiú, hogy hadd rágja meg ezt rendesen. Végül csak megszólal a nő. Először is a zsoldosokról hasonló véleménnyel vannak, ami igazából itt a kikötőben egyáltalán nem meglepő.*
- Én bízom benned és a szaktudásodban is. Kész vagyok meghozni ezt az árat, hogy vállalom a veszélyeket, amik ránk várhatnak. Ettől függetlenül a legkevésbé sem kívánkozom lemenni, csak ez itt most nem számít.* Nem hazudik neki, mert tényleg nem sok kedve van lemenni, de itt az idő végre, hogy ő is tegyen valamit a Sellőházért. Különösen megnyugtató érzés azt hallani, hogy Rey szerint még sikerülhet is.*
- Nos, akkor már csak össze kéne szedni pár holmit és aztán indulhatunk. Illetve van még itt valami. Ezeket oda is adom neked.* Azzal egy kis táskából kezdi előpakolni a varázsitalokat. Elsőnek éppen 1 Világoszöld varázsital kerül elő, ami Reyraa Drae'nna elé kerül
aztán 1 Világosbarna varázsital következik Reyraa Drae'nna ezt is kezébe veheti , de még akad itt 1 Halványlila varázsital is Reyraa Drae'nna részére . Már nem sok van hátra csak 1 Fakósárga varázsital kell átadnia Reyraa Drae'nna kezébe meg egy 1 Piros varázsitalt és végeztek is.Reyraa Drae'nna elrakhatja mind .*- Gondoltam a mérgezésekre is, szóval mindenünk van. Akkor, ha benne vagy én hozok lámpásokat meg a biztonság kedvéért fáklyákat. Addig esetleg kérhetnél ki ételt, ami megfelelő lesz az útra illetve valami italt, amivel meg lehet vesztegetni a lentieket.* Ha nincs ellenvetés, akkor Wrexan megy a dolgára. Ha visszatértek, akkor át is adja neki az irányítást.*
- Akkor én követlek mostantól. Mindent cipelek is, hogy neked ne kelljen ilyesmivel foglalkoznod.* Ez a minimum, ha már annyira nem éppen hasznos harctéren a fiú.*
3985. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-07 22:28:38
Üzenet elküldve: 2021-02-07 22:28:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi kezei sem restek bebarangolni a lány porcikáit. Különösen a széles csípőn szeret vándorolni a kezei. Élvezi a csókokat, és azt, hogy a lány kiscica módjára sündörög hozzá.*
- Igen Cicuska, el is tudnálak képzelni, egy íjász amazonként, ahogy lovon nyargalva tizedeled az ellenséget.* Kicsit szorosabban magához vonja a leányzót.*
- Ültél már lovon?* Érdeklődik Graril, kaján vigyorral az arcán, mivel a nő valószínűleg sejti, hogy a férfi mire gondolhat.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi kezei sem restek bebarangolni a lány porcikáit. Különösen a széles csípőn szeret vándorolni a kezei. Élvezi a csókokat, és azt, hogy a lány kiscica módjára sündörög hozzá.*
- Igen Cicuska, el is tudnálak képzelni, egy íjász amazonként, ahogy lovon nyargalva tizedeled az ellenséget.* Kicsit szorosabban magához vonja a leányzót.*
- Ültél már lovon?* Érdeklődik Graril, kaján vigyorral az arcán, mivel a nő valószínűleg sejti, hogy a férfi mire gondolhat.*
3984. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-07 17:29:38
Üzenet elküldve: 2021-02-07 17:29:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Rey után kutatva//
*Hasonló gondokkal és aggályokkal küzd, mint Wrexan, így némi empátiával a szemeiben tud ránézni a fiúra. Mint már megbeszélték, a csatorna veszélyes hely, óvatosnak és tapasztaltnak kell lenni ahhoz, hogy legyen esély a túlélésre. S bár talán a mélységiben mindez megvan, emellett még rendkívül képzett is, Wrexan tudatlansága jócskán megnehezíti a dolgát. Nem arról van szó, hogy ne bízna a férfiben. A képességeiben nem igazán bízik, s ez ad okot arra, hogy pár rövid percig némán, magába szállva gondolkodjon.
Gondosan végigpörgeti a lehetőségeket, majd komoly tekintettel néz ismét fel, s ajkait határozott szóra nyitja.*
- A zsoldosokról akkor hasonló véleményen vagyunk. De amennyiben valóban ennyire fontos neked az az ital, s képes vagy rám bízni az életed, talán ketten is van esélyünk lejutni oda. A veszélyes helyeket el lehet kerülni kellő odafigyeléssel, s én bízom a saját képességeimben, hiszen egyedül is boldogultam ott. Több szem pedig mégis csak többet lát.
*Igen, talán működhet a dolog, ha elkerülő stratégiát alkalmaznak. De hogy a vajákost hogyan találják meg, arra nem létezik megfelelő stratégia. Egyetlen reményük, ha az a fickó valamilyen úton értesül érkezésükről, s maga dönt úgy, hogy megmutatkozik előttük.*
- Szerintem sikerülhet.
*Jelenti ki végül komoran, de hangja szilárd, nincs benne bizonytalanság. Igazából hárman is ugyanannyi eséllyel járnának sikerrel, egy ember talán annyira nem oszt, nem szoroz.*
*Hasonló gondokkal és aggályokkal küzd, mint Wrexan, így némi empátiával a szemeiben tud ránézni a fiúra. Mint már megbeszélték, a csatorna veszélyes hely, óvatosnak és tapasztaltnak kell lenni ahhoz, hogy legyen esély a túlélésre. S bár talán a mélységiben mindez megvan, emellett még rendkívül képzett is, Wrexan tudatlansága jócskán megnehezíti a dolgát. Nem arról van szó, hogy ne bízna a férfiben. A képességeiben nem igazán bízik, s ez ad okot arra, hogy pár rövid percig némán, magába szállva gondolkodjon.
Gondosan végigpörgeti a lehetőségeket, majd komoly tekintettel néz ismét fel, s ajkait határozott szóra nyitja.*
- A zsoldosokról akkor hasonló véleményen vagyunk. De amennyiben valóban ennyire fontos neked az az ital, s képes vagy rám bízni az életed, talán ketten is van esélyünk lejutni oda. A veszélyes helyeket el lehet kerülni kellő odafigyeléssel, s én bízom a saját képességeimben, hiszen egyedül is boldogultam ott. Több szem pedig mégis csak többet lát.
*Igen, talán működhet a dolog, ha elkerülő stratégiát alkalmaznak. De hogy a vajákost hogyan találják meg, arra nem létezik megfelelő stratégia. Egyetlen reményük, ha az a fickó valamilyen úton értesül érkezésükről, s maga dönt úgy, hogy megmutatkozik előttük.*
- Szerintem sikerülhet.
*Jelenti ki végül komoran, de hangja szilárd, nincs benne bizonytalanság. Igazából hárman is ugyanannyi eséllyel járnának sikerrel, egy ember talán annyira nem oszt, nem szoroz.*
3983. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-06 20:07:02
Üzenet elküldve: 2021-02-06 20:07:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yzold bőre a víz alatt is lúdbőrözik, a sellő érdemeként. Lassacskán Dalaf először hallhatja is a másik kifakadó sóhaját. A virág továbbra is levelei alatt bujkál, de a kipattanó rügyek, már egyre inkább elringatják a tündért a bátorság mezején. Aztán azt mondják neki, hogy nem szeretik a bókokat. *
- Hát, rendben. Akkor semmi bók! *Emeli fel a kezeit játékosan, bár valószínűleg ezt nem igazán fogják látni. Meg aztán hamar vissza is vándorolnak a vizes nő puha mivolta felé, és ezúttal még a kézfejét is meglátogatják a vendég apró kacsói. A vörös arcán mosoly fut végig, és illedelmesen hallgatja végig a nő kérését. *
- Ha visszamegyünk az előtérbe, ott elintézzük a szobádat és az italt is. Viszont biztos szükség lesz egy teljes üvegre nekünk? Az vagy 5 pohár! Viszont, ha azt kívánod, akkor legyen. Gondold még át bátran! *Ajánlja fel segítőkész dolgozó módjára, majd, ha esélye van meg is simítja az övén ülő ujjakat, még egyszer, mielőtt ismét kérdezne a hölgytől. *
- Még maradjunk itt vagy segítsek kiszállni? Ha megengeded megtörölgetnélek, segítenék levenni a vizes ruhákat, mert ezeket mindenképp le kell vetni. A meghűlés drága mulatság, van nekünk jobb dolgunk is. *Buja gondolataiban, már el is képzelte, ahogy teljesen mezítelenné vetkőzteti Zold-ját, bár mindez, úgyis csak a lányon múlik. A borostyán szemű pedig igazán simulékony fajta. Közben igyekszik tovább simogatni a vendéget, ha engedik engednék neki. Hiszen mindkettőjüknek kellemesebb a sellő szerint, ha közel marad a bőr a bőrhöz. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yzold bőre a víz alatt is lúdbőrözik, a sellő érdemeként. Lassacskán Dalaf először hallhatja is a másik kifakadó sóhaját. A virág továbbra is levelei alatt bujkál, de a kipattanó rügyek, már egyre inkább elringatják a tündért a bátorság mezején. Aztán azt mondják neki, hogy nem szeretik a bókokat. *
- Hát, rendben. Akkor semmi bók! *Emeli fel a kezeit játékosan, bár valószínűleg ezt nem igazán fogják látni. Meg aztán hamar vissza is vándorolnak a vizes nő puha mivolta felé, és ezúttal még a kézfejét is meglátogatják a vendég apró kacsói. A vörös arcán mosoly fut végig, és illedelmesen hallgatja végig a nő kérését. *
- Ha visszamegyünk az előtérbe, ott elintézzük a szobádat és az italt is. Viszont biztos szükség lesz egy teljes üvegre nekünk? Az vagy 5 pohár! Viszont, ha azt kívánod, akkor legyen. Gondold még át bátran! *Ajánlja fel segítőkész dolgozó módjára, majd, ha esélye van meg is simítja az övén ülő ujjakat, még egyszer, mielőtt ismét kérdezne a hölgytől. *
- Még maradjunk itt vagy segítsek kiszállni? Ha megengeded megtörölgetnélek, segítenék levenni a vizes ruhákat, mert ezeket mindenképp le kell vetni. A meghűlés drága mulatság, van nekünk jobb dolgunk is. *Buja gondolataiban, már el is képzelte, ahogy teljesen mezítelenné vetkőzteti Zold-ját, bár mindez, úgyis csak a lányon múlik. A borostyán szemű pedig igazán simulékony fajta. Közben igyekszik tovább simogatni a vendéget, ha engedik engednék neki. Hiszen mindkettőjüknek kellemesebb a sellő szerint, ha közel marad a bőr a bőrhöz. *
3982. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-06 19:15:47
Üzenet elküldve: 2021-02-06 19:15:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi nem ostromolja túl sokáig az elfet, de azért jócskán megizzadnak a szenvedélyes harcban. Yathlanae végezetül hallat még pár mély, elégedett sóhajt, majd hagyja, hogy Graril fáradtan lehengeredjen róla. Ő maga pedig közelebb húzódik hozzá, mint egy bújós kiscica. Dorombolhatna is akár, ha a férfi megfelelő helyeken simogatja. Csak a puha bunda helyett forró, apró izzadság gyöngyökkel tarkított, mezítelen bőr nyomódik Grarilnak.*
-Úgy gondolod?
*Kacag fel szelíden, miközben gyengéd csókot lehel a nyakra. Ujjai pedig a férfi mellkasán járnak játékos, felfedező táncot.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi nem ostromolja túl sokáig az elfet, de azért jócskán megizzadnak a szenvedélyes harcban. Yathlanae végezetül hallat még pár mély, elégedett sóhajt, majd hagyja, hogy Graril fáradtan lehengeredjen róla. Ő maga pedig közelebb húzódik hozzá, mint egy bújós kiscica. Dorombolhatna is akár, ha a férfi megfelelő helyeken simogatja. Csak a puha bunda helyett forró, apró izzadság gyöngyökkel tarkított, mezítelen bőr nyomódik Grarilnak.*
-Úgy gondolod?
*Kacag fel szelíden, miközben gyengéd csókot lehel a nyakra. Ujjai pedig a férfi mellkasán járnak játékos, felfedező táncot.*
3981. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-02-06 14:12:19
Üzenet elküldve: 2021-02-06 14:12:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A tenger gyümölcsei//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nalaeä a legkevésbé se vár sajnálatot a sorsa alakulása miatt. Ami azt illeti, nehéz is lenne eltántorítani őt attól a meggyőződéstől, hogy mennyire szerencsés. Az ő naiv szemszögéből korábbi gazdája végtelen hálára kötelezte, hiszen befogadta, megvédte a kinti világban leselkedő veszedelmektől. Az a csekély, alázatos szolgálat, hogy az ő és a vendégei kedvét szolgálta, semmiség.*
- Meglehet *válaszolja.* - Bár kegyelmes uram túl délceg férfiú, hogy csak úgy el lehessen felejteni.
*Engedelmesen nyújtja a nyakát a simításra. Nagy, ezüstös íriszei ártatlan áhítattal néznek a férfira. Sosem feltételezne rosszat róla, akkor sem, ha látja az őt mustráló éhséget a szemében. A tündért inkább örömmel tölti el, hogy a szavai felkeltették az úr érdeklődését, ha csupán néhány pillanatra is. A gyomor éhe veszi át a gyeplőt a lentebb gyökerező igényektől egy időre.
Nala a dicséretet szinte gyermeki, őszinte örömmel fogadja. A számára mindennél fontosabb, hogy a vendég elégedett legyen vele, hiszen így jótevő is profitálnak az ittlétéből. Az úr hagyja beszélni, ő pedig talán egy kicsit bele is feledkezik. Finom ujjacskái gondolkodás nélkül siklanak a meglazított nadrág anyaga alá. Amikor viszont a vendég szavai ráébresztik a helyzetre, szinte megrémül. A férfi pőre, duzzadó húsa forrón lüktet apró markában.*
- Ne haragudjon rám, kegyelmes úr, az én hibám. Én... én nem figyeltem oda eléggé és... pedig az úr mondta is, hogy hosszú útról érkezett. Tudhattam volna, hogy... És én máris, én készséggel, de... *szeppenten körbepillant.* - De itt nem lehet.
*A ház fogadóterére más szabályok vonatkoznak. A Sellők mind csábosak, mind lengén öltözöttek, és kaphatók a csókra, a pajzán cirógatásra, de a bujább élvezet a szobák ajtaja mögé kísértetik. Kőbe vésett szabályok persze nincsenek. A hely renoméjához tartozik, hogy hagynak kiskapukat, melyek mind a vendég, mind a ház számára elfogadható opciót kínálnak.*
- Röstellem a dolgot, de ha kegyelmes uram hajlandó volna rá, hogy átkísérjem oda, arra a részre, ott a rendelkezésre álló paravánok diszkréciójában máris teljesíthetem az óhaját. Eleve oda kellett volna invitálnom az urat. Sajnálom. Én... én ígérem, ügyes leszek.
*Ha a vendég rábólint, Nala máris sürgetően int a személyzetnek, akik készségesen átviszik az úr tányérját és a poharaikat a hátsóbb részen található szeparékhoz, s ahogy helyet foglalnak a kényelmes, íves bőrkanapén, igazítják is oda a paravánt. Nala természetesen nem tétlenkedik, ha az úr volt oly kegyes és minderre hajlandó volt, máris helyezkedik az óhajára. Puha ajkai, finom nyelvecskéje nagyon is készségesek és ügyesek is. Nem csoda, hiszen ez az egyik első dolog volt, amit a szerájban megtanítottak neki.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nalaeä a legkevésbé se vár sajnálatot a sorsa alakulása miatt. Ami azt illeti, nehéz is lenne eltántorítani őt attól a meggyőződéstől, hogy mennyire szerencsés. Az ő naiv szemszögéből korábbi gazdája végtelen hálára kötelezte, hiszen befogadta, megvédte a kinti világban leselkedő veszedelmektől. Az a csekély, alázatos szolgálat, hogy az ő és a vendégei kedvét szolgálta, semmiség.*
- Meglehet *válaszolja.* - Bár kegyelmes uram túl délceg férfiú, hogy csak úgy el lehessen felejteni.
*Engedelmesen nyújtja a nyakát a simításra. Nagy, ezüstös íriszei ártatlan áhítattal néznek a férfira. Sosem feltételezne rosszat róla, akkor sem, ha látja az őt mustráló éhséget a szemében. A tündért inkább örömmel tölti el, hogy a szavai felkeltették az úr érdeklődését, ha csupán néhány pillanatra is. A gyomor éhe veszi át a gyeplőt a lentebb gyökerező igényektől egy időre.
Nala a dicséretet szinte gyermeki, őszinte örömmel fogadja. A számára mindennél fontosabb, hogy a vendég elégedett legyen vele, hiszen így jótevő is profitálnak az ittlétéből. Az úr hagyja beszélni, ő pedig talán egy kicsit bele is feledkezik. Finom ujjacskái gondolkodás nélkül siklanak a meglazított nadrág anyaga alá. Amikor viszont a vendég szavai ráébresztik a helyzetre, szinte megrémül. A férfi pőre, duzzadó húsa forrón lüktet apró markában.*
- Ne haragudjon rám, kegyelmes úr, az én hibám. Én... én nem figyeltem oda eléggé és... pedig az úr mondta is, hogy hosszú útról érkezett. Tudhattam volna, hogy... És én máris, én készséggel, de... *szeppenten körbepillant.* - De itt nem lehet.
*A ház fogadóterére más szabályok vonatkoznak. A Sellők mind csábosak, mind lengén öltözöttek, és kaphatók a csókra, a pajzán cirógatásra, de a bujább élvezet a szobák ajtaja mögé kísértetik. Kőbe vésett szabályok persze nincsenek. A hely renoméjához tartozik, hogy hagynak kiskapukat, melyek mind a vendég, mind a ház számára elfogadható opciót kínálnak.*
- Röstellem a dolgot, de ha kegyelmes uram hajlandó volna rá, hogy átkísérjem oda, arra a részre, ott a rendelkezésre álló paravánok diszkréciójában máris teljesíthetem az óhaját. Eleve oda kellett volna invitálnom az urat. Sajnálom. Én... én ígérem, ügyes leszek.
*Ha a vendég rábólint, Nala máris sürgetően int a személyzetnek, akik készségesen átviszik az úr tányérját és a poharaikat a hátsóbb részen található szeparékhoz, s ahogy helyet foglalnak a kényelmes, íves bőrkanapén, igazítják is oda a paravánt. Nala természetesen nem tétlenkedik, ha az úr volt oly kegyes és minderre hajlandó volt, máris helyezkedik az óhajára. Puha ajkai, finom nyelvecskéje nagyon is készségesek és ügyesek is. Nem csoda, hiszen ez az egyik első dolog volt, amit a szerájban megtanítottak neki.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063