Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 01:50:24
Üzenet elküldve: 2019-12-07 01:50:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ernuss//
*A finom lába kellemes sodrása a beszélgetésük végére visszaviszi őket a Sellőbe. Az erős akarat, és fejlődni vágyás, pontos célokkal kitűzve. A mélységi szerint ebben hasonlítanak igazán, és igaza is van, holott még annyi minden másban is.*
-Valóban. Most nekem is volna még dolgom ugyan, de később mindenképpen szeretnék hallani a mestered, és a te tanításaidról. Jó meghallgatni egy másik nézőpontot.
*Ezzel természetesen nem arra utal, hogy vezesse be a sötét isten tanaiba, csak arra, hogy meséljen róla, milyen azon az oldalon. Noha nem tudja biztosan, hogy azt tartja-e istenének, vagy nem de szavajárásából, titokzatosságából, mintha úgy rémlene. Többek között ezért sem tért ki rá. Nem szeret bizonytalan tényekre alapozni. Ekkor szóba kerül milyen sora van itt a lányoknak, és épp olyan ahogy gondolta. Elsőosztályú mint maga a Sellőház.*
-Ezt nagyon jó hallani köszönöm.
*Mondja a nyugtató szavakra, és mikor a többi hasonló intézmény kerül szóvégre, akkor helyesen bólogat.*
-Igen. Ismerek egyet-kettőt. Ezért is kérdeztem.
*Mondja lágy hangján majd ő is belép az épületbe.*
-Köszönöm, hogy elkísértél Ernuss. Szerintem fogunk még beszélni.
*Kacsint oda, majd egy kisebb meghajlással elbúcsúzik, és odébb áll ha az nem állítja még meg egy szóra.*
//Pultnál//
//Welly//
*Ha a mélységivel elváltak az útjuk, úgy a zöld ruha szegélye megteszi a már-már szinte szokott útvonalát a pultig. Noha csak egyszer tette meg, de lába akár ha otthon lenne. Mindent szeret ebben a helyben. Édes mosollyal libben oda a pulthoz. Ha Welly lép oda hozzá akkor kedvesen kacsintva köszön.*
-Szia. Köszönöm. Remek volt a tegnap este.
*Mondja, majd mosolyán tagadhatatlanul látszik az öröme.*
-Látod nem szöktem el.
*Mondja tréfásan lágy hangján.*
-Ha még megvan a szobám mára is kivenném, és kérnék egy Sellők étkét ebédre. Köszönöm.
*Mondja majd az övére akasztott erszényben kezd kotorászni. Kiszed belőle 30 aranyat, amit Wellyradona Augusztynna elé rak a pultra hálás arccal.
Egy kedves mosolyú biccentés után tisztázza a dolgokat.*
-Az ételt írja a számlához.
*Ezzel leírva, hogy ez nem a kiegyenlítés, ezt a lány saját részére szánja. Csak, hogy tisztázva legyen, és ne legyen elfelejtve visszakérdez.*
-Eddig rajta van tegnap, és a ma éjszakára szoba, egy leves, és egy Sellők étke, meg természetesen Yath járuléka. Bár... Azt személyesen intézném ha lehet.
*Mondja majd, ha mindent korrketnek találtak helyet foglal és egy furcsa papirost vesz elő amit olvasgatni kezd magában.*
*A finom lába kellemes sodrása a beszélgetésük végére visszaviszi őket a Sellőbe. Az erős akarat, és fejlődni vágyás, pontos célokkal kitűzve. A mélységi szerint ebben hasonlítanak igazán, és igaza is van, holott még annyi minden másban is.*
-Valóban. Most nekem is volna még dolgom ugyan, de később mindenképpen szeretnék hallani a mestered, és a te tanításaidról. Jó meghallgatni egy másik nézőpontot.
*Ezzel természetesen nem arra utal, hogy vezesse be a sötét isten tanaiba, csak arra, hogy meséljen róla, milyen azon az oldalon. Noha nem tudja biztosan, hogy azt tartja-e istenének, vagy nem de szavajárásából, titokzatosságából, mintha úgy rémlene. Többek között ezért sem tért ki rá. Nem szeret bizonytalan tényekre alapozni. Ekkor szóba kerül milyen sora van itt a lányoknak, és épp olyan ahogy gondolta. Elsőosztályú mint maga a Sellőház.*
-Ezt nagyon jó hallani köszönöm.
*Mondja a nyugtató szavakra, és mikor a többi hasonló intézmény kerül szóvégre, akkor helyesen bólogat.*
-Igen. Ismerek egyet-kettőt. Ezért is kérdeztem.
*Mondja lágy hangján majd ő is belép az épületbe.*
-Köszönöm, hogy elkísértél Ernuss. Szerintem fogunk még beszélni.
*Kacsint oda, majd egy kisebb meghajlással elbúcsúzik, és odébb áll ha az nem állítja még meg egy szóra.*
//Pultnál//
//Welly//
*Ha a mélységivel elváltak az útjuk, úgy a zöld ruha szegélye megteszi a már-már szinte szokott útvonalát a pultig. Noha csak egyszer tette meg, de lába akár ha otthon lenne. Mindent szeret ebben a helyben. Édes mosollyal libben oda a pulthoz. Ha Welly lép oda hozzá akkor kedvesen kacsintva köszön.*
-Szia. Köszönöm. Remek volt a tegnap este.
*Mondja, majd mosolyán tagadhatatlanul látszik az öröme.*
-Látod nem szöktem el.
*Mondja tréfásan lágy hangján.*
-Ha még megvan a szobám mára is kivenném, és kérnék egy Sellők étkét ebédre. Köszönöm.
*Mondja majd az övére akasztott erszényben kezd kotorászni. Kiszed belőle 30 aranyat, amit Wellyradona Augusztynna elé rak a pultra hálás arccal.
Egy kedves mosolyú biccentés után tisztázza a dolgokat.*-Az ételt írja a számlához.
*Ezzel leírva, hogy ez nem a kiegyenlítés, ezt a lány saját részére szánja. Csak, hogy tisztázva legyen, és ne legyen elfelejtve visszakérdez.*
-Eddig rajta van tegnap, és a ma éjszakára szoba, egy leves, és egy Sellők étke, meg természetesen Yath járuléka. Bár... Azt személyesen intézném ha lehet.
*Mondja majd, ha mindent korrketnek találtak helyet foglal és egy furcsa papirost vesz elő amit olvasgatni kezd magában.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-07 00:38:20
Üzenet elküldve: 2019-12-07 00:38:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
-Nos remélhetőleg a Topázon nem fordul elő semmi ilyesmi.
*Mondja Svornt lázadásos históriájára, és arcán látszik, hogy nem nagyon kell gondolkodnia. Tisztes hajókon ritkán van lázadás, de oly könnyen engedi el mint ahogy a levegő oszlatja el a pipa füstjét. Ez nem egy kihallgatás. Sőt talán még egy kicsit imponál is a Profnak, hogy ilyen megkent fickókkal van együtt, mint egy kalóz. Eztán a részletek finom felvázolása következik amit a társaság meglehetősen csendben, értelmes bólogatással tölt. Az kormányos helyesel a Nagy köd létezésére, és ha a Prof feltevése helyes, és valóban a feketébb hajók közül került ide, akkor valóban igencsak sok fogalma lehet, ugyanis általános szokás a ködbe kerketni a megtámadott hajókat. Már ha bizonyosan megéri a rá vesztegetett időt, esetleg bosszúról van szó. Na de a Prof is elkalandozott. Vissza a sellőbe. Ott éppen a térképet hajtogatja az asztalon és várja a kérdéseket, bár egy egyetemi órájával ellentétben nem az elméleti síkkal bombázzák. Nem kérdezik milyen földrajzi bizonyítékok támasztják alá, hogy egyáltalán van e ott sziget, nem kérdezik, hogy a hangok érthetők voltak-e, és nem kérdezik, hogy az elszigetelt népek vizsgálata, néprajzi, vagy fejlett, de kissé visszamaradottabb intelligens lények magas fokú etológiai szempontból érdeklik a Professzort. Nem mintha számítana. Teljesen természetes, hogy a praktikum emberei a fizikai megvalósítást helyezik előtérbe. Miből, és hogyan. Ezt egy kicsit megmosolyogja az öreg, de azonnal válaszol is a feltett kérdésekre. Előbb a kapitány kérdését veszi alapul.*
-Persze. Rengeteg hajós próbálkozott már, de viszonylag kevesebb tudós, aki egy iránytű, egy szextáns, és egy kiváló térképész segítségével... *Mutat Frädra.* Kiszámolhatja a megtett sebességet, irányt, és utat, ezzel egyre bővítve a térképet.
*Mondja a maga bölcs hangján, és elmegy a mellett a tény mellett, hogy a ködön belül a szextáns már olyan mint kabát a tornádóban. Felesleges kacat. Ennek ellenére hasznos lesz a ködbelépés, és a kijövés közötti csillagállásokat vizsgálni. Átfordul Zopalhoz, aki nem csak hogy felteszi a kérdéseit, de még gondolkozik a dolgon. A professzor próbálja elsőnek az anyagiasabb dolgokat tisztázni.*
-Az út hossza körülbelül három nap a tengeren hánykolódva, négy nap a szárazföldön kutakodva, majd vissza. Ha sikeres a küldetés persze. Ez nyúlhat rövidülhet.
*Válaszolja meg az idő kérdését, jöhet a pénz.*
-Koszt, és kvártély mellé, naponta jár egy altiszt zsoldja.
*Mondja Zopalnak. Mégis csak ő az egyetlen, aki se hozzátenni, se elvenni nem tud a hajó menetidejéhez. Aki kicsit is hozzászagolt a katonasághoz az tudja hogy ez jelenthet bármit harminc, és hatvan arany között. Jutányos ár ha belegondolunk hogy közel ennyit keres egy magasikolázott mesterember. Viszont még lebeg egy kérdés, ami inkább kijelentés volt, de nem teljesen igaz. A kiigazítás ujjrázva érkezik.*
-Nem mondanám, hogy az őshazát. Vagy bármely nép őshazáját. Csak egy ködben ragadt népcsoportot.
*Nem megy bele a részletekbe, hogy miért nem gondolja egy teljes népcsoport kiindulási helyének, de a történelem következetessége, nem azt mutatja, hogy ha valaha is kitaláltak volna a ködből, akkor ott maradtak volna. Persze még igaza is lehet Zopalnak, nem tudni. Egy messzi vidékről találgatnak kitalált meséket.*
-Van még kérdés?
//Toborzás//
-Nos remélhetőleg a Topázon nem fordul elő semmi ilyesmi.
*Mondja Svornt lázadásos históriájára, és arcán látszik, hogy nem nagyon kell gondolkodnia. Tisztes hajókon ritkán van lázadás, de oly könnyen engedi el mint ahogy a levegő oszlatja el a pipa füstjét. Ez nem egy kihallgatás. Sőt talán még egy kicsit imponál is a Profnak, hogy ilyen megkent fickókkal van együtt, mint egy kalóz. Eztán a részletek finom felvázolása következik amit a társaság meglehetősen csendben, értelmes bólogatással tölt. Az kormányos helyesel a Nagy köd létezésére, és ha a Prof feltevése helyes, és valóban a feketébb hajók közül került ide, akkor valóban igencsak sok fogalma lehet, ugyanis általános szokás a ködbe kerketni a megtámadott hajókat. Már ha bizonyosan megéri a rá vesztegetett időt, esetleg bosszúról van szó. Na de a Prof is elkalandozott. Vissza a sellőbe. Ott éppen a térképet hajtogatja az asztalon és várja a kérdéseket, bár egy egyetemi órájával ellentétben nem az elméleti síkkal bombázzák. Nem kérdezik milyen földrajzi bizonyítékok támasztják alá, hogy egyáltalán van e ott sziget, nem kérdezik, hogy a hangok érthetők voltak-e, és nem kérdezik, hogy az elszigetelt népek vizsgálata, néprajzi, vagy fejlett, de kissé visszamaradottabb intelligens lények magas fokú etológiai szempontból érdeklik a Professzort. Nem mintha számítana. Teljesen természetes, hogy a praktikum emberei a fizikai megvalósítást helyezik előtérbe. Miből, és hogyan. Ezt egy kicsit megmosolyogja az öreg, de azonnal válaszol is a feltett kérdésekre. Előbb a kapitány kérdését veszi alapul.*
-Persze. Rengeteg hajós próbálkozott már, de viszonylag kevesebb tudós, aki egy iránytű, egy szextáns, és egy kiváló térképész segítségével... *Mutat Frädra.* Kiszámolhatja a megtett sebességet, irányt, és utat, ezzel egyre bővítve a térképet.
*Mondja a maga bölcs hangján, és elmegy a mellett a tény mellett, hogy a ködön belül a szextáns már olyan mint kabát a tornádóban. Felesleges kacat. Ennek ellenére hasznos lesz a ködbelépés, és a kijövés közötti csillagállásokat vizsgálni. Átfordul Zopalhoz, aki nem csak hogy felteszi a kérdéseit, de még gondolkozik a dolgon. A professzor próbálja elsőnek az anyagiasabb dolgokat tisztázni.*
-Az út hossza körülbelül három nap a tengeren hánykolódva, négy nap a szárazföldön kutakodva, majd vissza. Ha sikeres a küldetés persze. Ez nyúlhat rövidülhet.
*Válaszolja meg az idő kérdését, jöhet a pénz.*
-Koszt, és kvártély mellé, naponta jár egy altiszt zsoldja.
*Mondja Zopalnak. Mégis csak ő az egyetlen, aki se hozzátenni, se elvenni nem tud a hajó menetidejéhez. Aki kicsit is hozzászagolt a katonasághoz az tudja hogy ez jelenthet bármit harminc, és hatvan arany között. Jutányos ár ha belegondolunk hogy közel ennyit keres egy magasikolázott mesterember. Viszont még lebeg egy kérdés, ami inkább kijelentés volt, de nem teljesen igaz. A kiigazítás ujjrázva érkezik.*
-Nem mondanám, hogy az őshazát. Vagy bármely nép őshazáját. Csak egy ködben ragadt népcsoportot.
*Nem megy bele a részletekbe, hogy miért nem gondolja egy teljes népcsoport kiindulási helyének, de a történelem következetessége, nem azt mutatja, hogy ha valaha is kitaláltak volna a ködből, akkor ott maradtak volna. Persze még igaza is lehet Zopalnak, nem tudni. Egy messzi vidékről találgatnak kitalált meséket.*
-Van még kérdés?
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-06 14:01:00
Üzenet elküldve: 2019-12-06 14:01:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Lazyar//
- Nos, én is így vagyok egy bizonyos dolgokkal. Tudom, hogy még nem vagyok rá képes, ám tudom, mit kell tennem ahhoz, hogy képes legyek rá. Látod? Ebben hasonlítunk.
*Sajnos rengeteget kell még tanulnia és fejlődnie, hogy képes legyen a mágiára, ha már különösebb tehetsége nincs hozzá, ám a Sellőház tökéletes kikötő ahhoz, hogy ezt megtegye.
Közben a Lakónegyed házai között szépen lassan feltűnik a már megszokott épület.*
- Nem kell aggódnod a bártanodért, nincs rossz sorsuk ott. Mesterem miatt sok helyen jártam már. láttam, ahol gyakran verték, megalázták és kényszerítették őket, itt ilyenről szó sincs. Nincs sem verés sem pedig kényszerítés, ahogyan láttam, saját maguk vállalták, Ralas és Zammiria pedig korrekt főnök. Ha a barátnőd ezt a pályát választotta, jobb helyre nem is ehetett volna.
*Persze arra nem gondol, hogy az a barátnő nem csak barát, hanem annál több, Ernuss nem gondol rögtön arra, hogy Lazyar a saját nemét kedveli. Azt hiszi, hogy csak egyszerű barátságról van szó.*
- Nos, hát megjöttünk! *mondja, miközben kinyitja a Sellőház ajtaját.* Ez számomra hosszú nap volt, szerintem nyugovóra térek. Reggel találkozunk a reggelinél. Én már dolgozni fogok, de gyere oda nyugodtan, ha van kedved beszélgetni.
- Nos, én is így vagyok egy bizonyos dolgokkal. Tudom, hogy még nem vagyok rá képes, ám tudom, mit kell tennem ahhoz, hogy képes legyek rá. Látod? Ebben hasonlítunk.
*Sajnos rengeteget kell még tanulnia és fejlődnie, hogy képes legyen a mágiára, ha már különösebb tehetsége nincs hozzá, ám a Sellőház tökéletes kikötő ahhoz, hogy ezt megtegye.
Közben a Lakónegyed házai között szépen lassan feltűnik a már megszokott épület.*
- Nem kell aggódnod a bártanodért, nincs rossz sorsuk ott. Mesterem miatt sok helyen jártam már. láttam, ahol gyakran verték, megalázták és kényszerítették őket, itt ilyenről szó sincs. Nincs sem verés sem pedig kényszerítés, ahogyan láttam, saját maguk vállalták, Ralas és Zammiria pedig korrekt főnök. Ha a barátnőd ezt a pályát választotta, jobb helyre nem is ehetett volna.
*Persze arra nem gondol, hogy az a barátnő nem csak barát, hanem annál több, Ernuss nem gondol rögtön arra, hogy Lazyar a saját nemét kedveli. Azt hiszi, hogy csak egyszerű barátságról van szó.*
- Nos, hát megjöttünk! *mondja, miközben kinyitja a Sellőház ajtaját.* Ez számomra hosszú nap volt, szerintem nyugovóra térek. Reggel találkozunk a reggelinél. Én már dolgozni fogok, de gyere oda nyugodtan, ha van kedved beszélgetni.
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-06 06:03:28
Üzenet elküldve: 2019-12-06 06:03:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
*A hölgyek egyik gyöngyszeme hoz tollat és papírt is. Persze ha kapott kézhez egy ilyen lehetőséget, Fräd élni is kíván vele.*
-Ne! Kérem, akkor inkább leírom. *Mosolyog a nőre. Őszintén szólva nem szeretné terhelni a másikat a diktálással, hiszen ha ott van maga a személy is, aki érintett az ügyben, a kettős kódoltság haszontalan. Ha pedig ezt tényleg megteheti, akkor az alábbi sorokat vésné cirádás betűkkel arra a lapra.*
Kedves May!
A napokban elérkeztem a Sellőházba, bár sajnálattal közlöm, hogy egy hirtelen indult tengeri expedícióban való részvételem miatt, nem tudtalak felkeresni. Ha valaha visszatérek, természetesen sort kerítenék ennek bepótlására, amennyiben azt megengeded.
Bocsánatodért esedezve,
Frädricus
*Reméli emlékszik még rá a lány. Így átgondolva talán jobb is nem megemlíteni, hogy Szarvasligetből érkezett. Beszélgetés közben ráérhet az információ csere. Ki tudja, miről van szó.*
-Kisasszony, szépen kérem, tessék átadni ezt a levelet kizárólagosan Maydeleine kezébe. *Nyújtja át a papirost, mosollyal keretezve. Ha Sryl elvette, bólint hálásan és az expedícióra figyel. Kiderül a várható feladatköre, ráadásul az is, hogy valami Nagy Ködhöz igyekeznek, ami nem tetszik neki. Tudomásai szerint Lanawin határain túlról még nem tért vissza senki, főként nem élve. Mindenesetre mindent végig is hallgat, majd szól.*
-Rendben. Értettem. *Többet kérdeznie nem szükséges, a kalóz rátapintott a lényegre. Frädricus vár.*
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
*A hölgyek egyik gyöngyszeme hoz tollat és papírt is. Persze ha kapott kézhez egy ilyen lehetőséget, Fräd élni is kíván vele.*
-Ne! Kérem, akkor inkább leírom. *Mosolyog a nőre. Őszintén szólva nem szeretné terhelni a másikat a diktálással, hiszen ha ott van maga a személy is, aki érintett az ügyben, a kettős kódoltság haszontalan. Ha pedig ezt tényleg megteheti, akkor az alábbi sorokat vésné cirádás betűkkel arra a lapra.*
Kedves May!
A napokban elérkeztem a Sellőházba, bár sajnálattal közlöm, hogy egy hirtelen indult tengeri expedícióban való részvételem miatt, nem tudtalak felkeresni. Ha valaha visszatérek, természetesen sort kerítenék ennek bepótlására, amennyiben azt megengeded.
Bocsánatodért esedezve,
Frädricus
*Reméli emlékszik még rá a lány. Így átgondolva talán jobb is nem megemlíteni, hogy Szarvasligetből érkezett. Beszélgetés közben ráérhet az információ csere. Ki tudja, miről van szó.*
-Kisasszony, szépen kérem, tessék átadni ezt a levelet kizárólagosan Maydeleine kezébe. *Nyújtja át a papirost, mosollyal keretezve. Ha Sryl elvette, bólint hálásan és az expedícióra figyel. Kiderül a várható feladatköre, ráadásul az is, hogy valami Nagy Ködhöz igyekeznek, ami nem tetszik neki. Tudomásai szerint Lanawin határain túlról még nem tért vissza senki, főként nem élve. Mindenesetre mindent végig is hallgat, majd szól.*
-Rendben. Értettem. *Többet kérdeznie nem szükséges, a kalóz rátapintott a lényegre. Frädricus vár.*
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-06 00:09:55
Üzenet elküldve: 2019-12-06 00:09:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy olyan kizárólag anyagi síkon mozgó lény mit Lazyar, most mégis szinte angyalnak, vagy valami istennek érzi magát. Ez persze csak Yathnak köszönhető. A lágy ejtésű, mégis kellemesen csípős hangzású név illik viselőjére. Lazyar szinte érzi minden gondolatát. és érzését mikor annak a combján végigsimít a keze, ezzel még nehezebbé téve a pillanatnyi elszakadást, de nincs mit tenni. Meg kell mutatnia magát, így. Egészben, ahogyan még senki sem láthatta egykori szerelmén kívül. És első soron attól félt, hogy a mai este bökkenője ő lesz. Hogy túl sokat gondol majd rá, és szomorúan el kell utasítania majd a sellőt a lelkiismerete végett, de nem így van. A vörös haj alatt kényelmesen terpeszkedő elme, a hormonok, a vágy, és a pezsgő vér finom elegyében fürdőzik. Csak az mozog a fejében, hogy mi minden történhet ma éjszaka, és hogy vajon mi lehet a fekete selyem alatt. Persze nem kell nagyon gondolkoznia rajta, tudja pontosan, de látni szeretné, ám ezzel várnia kell. Yath, az éjfekete zuhatagával most közelebb lépve megvizsgálja akár egy vásári portékát. Természetesen csak tréfából, de nyugodtan tisztázhatjuk az áru kiváló minőség, és az eladó fizet érte csak vigye már el. Vigye el messzire, oda ahol még sosem járt. Fogja meg Yath a kezét, vagy amit csak ér, és hasznosnak talál, és repítse át egy olyan helyre ahol ez az éjszaka nem ér véget. Miután megbizonyosodott a porcelánbőrű elf, hogy az "áru" kiváló, ezt nem is fél kimondani, és milyen jól teszi. A tréfás bókon, zavartan nevet a lány, és elsimít a szeme elől egy hajtincset, miközben félre néz.*
-Ugyan.
*Mondja szerényen, és hozzá is tenné még gondolatait.*
~Egyáltalán nem vagyok tökéletes.~
*De ezt nincs ideje kimondania, mert Yath egy újabb bókáradatba fogott, ami úgy mossa el Lazyart mint a gyenge homokot a duzzadó tenger. Teljesen kislányos zavarba jön, és egy egész pillanatig keresi a szavakat, amíg próbál nem tudomást venni az egyre piruló arcáról.*
-Nem tudom...
*Tart egy kis szünetet, és lopva a csodás szempárra pillant.*
-Te értesz a zenéhez.
*Mondja tréfásan, és lassan újra ellazul. Egy mondatfoszlány kavarog a fejében amit nem egészen mer kimondani. Nem tudja hogy hangzana ebben a légkörben, ilyen túlfűtött hangulatban. Mégis ez a mondat kavarog a fejében.*
~Ha dallam vagyok. Játssz el engem, rajtam!~
*Kimondaná. Vágyja, hogy mondhassa, de még túl félénk hozzá, és nem is kell sokáig várnia arra hogy ezt a félénkséget feloldják együtt. Yath a maga ruhátalanításában segítséget kér, amit meg is kap. Lazyar beleugrik a szakadékba. Abba a bizonyosba. Arca, tekintete, zöld írisze lassan megváltozik a hallott szavakra. A cinkosan csíntalan lány megmutatja a foga fehérjét. Mint a macska, minden tagját finoman lejtve közeledik a másig felé, és finoman lehajol, és csókkal kíséri az általa felfelé húzott simogató anyag útját. A combjától, a hasán keresztül, keblei között, majd felérve egészen a nyakáig csókkal teríti be a lenge ruhadarab által végre pőrén hagyott területeket. Nem nézelődik, azonnal megpróbál Yath karjaiba bújni, ahogy felért, és lassú mozdulattal, a kezét a tarkójára csúsztatja az elfnek, hogy kicsit lábujjhegyre állva egészen a fölébe lehellhesse amire vágyik.*
-Ha dallam vagyok... Játssz el engem, rajtam!
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Egy olyan kizárólag anyagi síkon mozgó lény mit Lazyar, most mégis szinte angyalnak, vagy valami istennek érzi magát. Ez persze csak Yathnak köszönhető. A lágy ejtésű, mégis kellemesen csípős hangzású név illik viselőjére. Lazyar szinte érzi minden gondolatát. és érzését mikor annak a combján végigsimít a keze, ezzel még nehezebbé téve a pillanatnyi elszakadást, de nincs mit tenni. Meg kell mutatnia magát, így. Egészben, ahogyan még senki sem láthatta egykori szerelmén kívül. És első soron attól félt, hogy a mai este bökkenője ő lesz. Hogy túl sokat gondol majd rá, és szomorúan el kell utasítania majd a sellőt a lelkiismerete végett, de nem így van. A vörös haj alatt kényelmesen terpeszkedő elme, a hormonok, a vágy, és a pezsgő vér finom elegyében fürdőzik. Csak az mozog a fejében, hogy mi minden történhet ma éjszaka, és hogy vajon mi lehet a fekete selyem alatt. Persze nem kell nagyon gondolkoznia rajta, tudja pontosan, de látni szeretné, ám ezzel várnia kell. Yath, az éjfekete zuhatagával most közelebb lépve megvizsgálja akár egy vásári portékát. Természetesen csak tréfából, de nyugodtan tisztázhatjuk az áru kiváló minőség, és az eladó fizet érte csak vigye már el. Vigye el messzire, oda ahol még sosem járt. Fogja meg Yath a kezét, vagy amit csak ér, és hasznosnak talál, és repítse át egy olyan helyre ahol ez az éjszaka nem ér véget. Miután megbizonyosodott a porcelánbőrű elf, hogy az "áru" kiváló, ezt nem is fél kimondani, és milyen jól teszi. A tréfás bókon, zavartan nevet a lány, és elsimít a szeme elől egy hajtincset, miközben félre néz.*
-Ugyan.
*Mondja szerényen, és hozzá is tenné még gondolatait.*
~Egyáltalán nem vagyok tökéletes.~
*De ezt nincs ideje kimondania, mert Yath egy újabb bókáradatba fogott, ami úgy mossa el Lazyart mint a gyenge homokot a duzzadó tenger. Teljesen kislányos zavarba jön, és egy egész pillanatig keresi a szavakat, amíg próbál nem tudomást venni az egyre piruló arcáról.*
-Nem tudom...
*Tart egy kis szünetet, és lopva a csodás szempárra pillant.*
-Te értesz a zenéhez.
*Mondja tréfásan, és lassan újra ellazul. Egy mondatfoszlány kavarog a fejében amit nem egészen mer kimondani. Nem tudja hogy hangzana ebben a légkörben, ilyen túlfűtött hangulatban. Mégis ez a mondat kavarog a fejében.*
~Ha dallam vagyok. Játssz el engem, rajtam!~
*Kimondaná. Vágyja, hogy mondhassa, de még túl félénk hozzá, és nem is kell sokáig várnia arra hogy ezt a félénkséget feloldják együtt. Yath a maga ruhátalanításában segítséget kér, amit meg is kap. Lazyar beleugrik a szakadékba. Abba a bizonyosba. Arca, tekintete, zöld írisze lassan megváltozik a hallott szavakra. A cinkosan csíntalan lány megmutatja a foga fehérjét. Mint a macska, minden tagját finoman lejtve közeledik a másig felé, és finoman lehajol, és csókkal kíséri az általa felfelé húzott simogató anyag útját. A combjától, a hasán keresztül, keblei között, majd felérve egészen a nyakáig csókkal teríti be a lenge ruhadarab által végre pőrén hagyott területeket. Nem nézelődik, azonnal megpróbál Yath karjaiba bújni, ahogy felért, és lassú mozdulattal, a kezét a tarkójára csúsztatja az elfnek, hogy kicsit lábujjhegyre állva egészen a fölébe lehellhesse amire vágyik.*
-Ha dallam vagyok... Játssz el engem, rajtam!
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-05 20:47:52
Üzenet elküldve: 2019-12-05 20:47:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
*Az egyik fickó már felíratná magát a munkára, de a professzor figyelmezteti, hogy még nem is tudja mire jelentkezik. Ezzel az elf nő az ork szemében. A félszemű is úgy tűnik kapitány volt nem is olyan sokáig. Persze ezt bárki mondhatja. Főleg a története fura. Régen ilyesmi nem történhetett volna. Sőt, a mostani dolgokat nézve is elég furán hangzik. Mindenesetre miután a nőügyeit elintézte a nyugtalan fickó és ismét csatlakozik hozzájuk akkor végre el is kezdődhet a feladat tisztázása. Zopal előre hajol és érdeklődve nézi a térképet.*
~Nem semmi. Ha saját készítésű akkor ez a fickó megélt pár dolgot. Ez egy valódi kincs.~
*A mutatott rész láttán felvonja a szemöldökét. Hallott már arról a helyről. Beszélnek tengeri szellemekről, vízi sárkányról meg arról, hogy állítólag onnan érkeztek nagy hajókkal az emberek. Alaposan megfontolja a dolgot. Ráncolja a homlokát és komolyan néz. Az ónép kifejezés hallatán biztosabbá válik benne mit remél az öreg.*
~Miért kerülök mindig ilyen helyzetekbe. Ork őshazát miért nem találok meg sose? Csak törp meg ember.~
*Aztán elhangzik a kérdés amire a kapitány felteszi a kérdéseit. Nem ostobaság egyik se. Zopal megvárja a válaszokat és csak aztán szólal meg ő is.*
-Az utat milyen hosszúra tervezi és a fizetésről van elképzelés? Ha jól sejtem, azt az őshazát vagy mit gondolja, hogy megtalálja.
*Az egyik fickó már felíratná magát a munkára, de a professzor figyelmezteti, hogy még nem is tudja mire jelentkezik. Ezzel az elf nő az ork szemében. A félszemű is úgy tűnik kapitány volt nem is olyan sokáig. Persze ezt bárki mondhatja. Főleg a története fura. Régen ilyesmi nem történhetett volna. Sőt, a mostani dolgokat nézve is elég furán hangzik. Mindenesetre miután a nőügyeit elintézte a nyugtalan fickó és ismét csatlakozik hozzájuk akkor végre el is kezdődhet a feladat tisztázása. Zopal előre hajol és érdeklődve nézi a térképet.*
~Nem semmi. Ha saját készítésű akkor ez a fickó megélt pár dolgot. Ez egy valódi kincs.~
*A mutatott rész láttán felvonja a szemöldökét. Hallott már arról a helyről. Beszélnek tengeri szellemekről, vízi sárkányról meg arról, hogy állítólag onnan érkeztek nagy hajókkal az emberek. Alaposan megfontolja a dolgot. Ráncolja a homlokát és komolyan néz. Az ónép kifejezés hallatán biztosabbá válik benne mit remél az öreg.*
~Miért kerülök mindig ilyen helyzetekbe. Ork őshazát miért nem találok meg sose? Csak törp meg ember.~
*Aztán elhangzik a kérdés amire a kapitány felteszi a kérdéseit. Nem ostobaság egyik se. Zopal megvárja a válaszokat és csak aztán szólal meg ő is.*
-Az utat milyen hosszúra tervezi és a fizetésről van elképzelés? Ha jól sejtem, azt az őshazát vagy mit gondolja, hogy megtalálja.
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-05 20:34:21
Üzenet elküldve: 2019-12-05 20:34:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
* Svornt a felé intézet kérdést jogosnak tartja, így hát megválaszolja.*
- Lázadás volt. A legénység egy részét az első tiszt maga mellé állította. Több aranyat ígért nekik.* Ennyi talán elég is lesz. Azt mondjuk kihagyta, hogy kalóz volt, de ez most annyira nem lényeges. Mondjuk itt a kikötőben elég sok kétes alak megfordul, szóval talán nem is lenne meglepő a dolog. A térképet kíváncsian szemléli meg. Mikor a Professzor megemlíti az úti céljukat néz egyet. A legtöbb hajós már hallott A Nagy ködről. Így nem meglepő, hogy ő maga is.*
- Igen hallottam már róla én is.* Mondja, mert látja, hogy az elf jelentőség teljesen ránézet. Türelmesen hallgatja tovább a részleteket. Őt magát a felfedezés nem izgatja, mert ha nagyon keresné biztosan nem egy szigeten találna bennszülötteket. Nem is olyan rég volt is hozzájuk szerencséje. ~ Az átkozott kannibálok!~ Őt inkább a dolog anyagi része érdekli.*
- Nos ez szép és jó, de érdekelne, hogy miből gondolja azt, hogy nem járunk úgy, mint a többi felfedező. És most nem a szaktudásomról lenne szó. Nyilván ők is válogatott legénységgel indultak útnak. Esetleg önnek van valami terve, hogyan jutunk keresztül a ködön?* Ezt egy reális kérdésnek tartja, mert szeretné remélni, hogy lesz némi segítsége az átjutásban. Ha eddig ne jutottak át rajta, akkor lehet valami trükk a dologban.*
//Toborzás//
* Svornt a felé intézet kérdést jogosnak tartja, így hát megválaszolja.*
- Lázadás volt. A legénység egy részét az első tiszt maga mellé állította. Több aranyat ígért nekik.* Ennyi talán elég is lesz. Azt mondjuk kihagyta, hogy kalóz volt, de ez most annyira nem lényeges. Mondjuk itt a kikötőben elég sok kétes alak megfordul, szóval talán nem is lenne meglepő a dolog. A térképet kíváncsian szemléli meg. Mikor a Professzor megemlíti az úti céljukat néz egyet. A legtöbb hajós már hallott A Nagy ködről. Így nem meglepő, hogy ő maga is.*
- Igen hallottam már róla én is.* Mondja, mert látja, hogy az elf jelentőség teljesen ránézet. Türelmesen hallgatja tovább a részleteket. Őt magát a felfedezés nem izgatja, mert ha nagyon keresné biztosan nem egy szigeten találna bennszülötteket. Nem is olyan rég volt is hozzájuk szerencséje. ~ Az átkozott kannibálok!~ Őt inkább a dolog anyagi része érdekli.*
- Nos ez szép és jó, de érdekelne, hogy miből gondolja azt, hogy nem járunk úgy, mint a többi felfedező. És most nem a szaktudásomról lenne szó. Nyilván ők is válogatott legénységgel indultak útnak. Esetleg önnek van valami terve, hogyan jutunk keresztül a ködön?* Ezt egy reális kérdésnek tartja, mert szeretné remélni, hogy lesz némi segítsége az átjutásban. Ha eddig ne jutottak át rajta, akkor lehet valami trükk a dologban.*
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-05 19:05:54
Üzenet elküldve: 2019-12-05 19:05:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Első ránézésre Zopal, és Svront is meg van elégedve a feladatkörével, Fräd pedig hevesen kéri hogy írja fel a hajóra. Ez természetesen elmarad, mert nem lenne csinos a "Topáz" felirat mellett. A Prof kedves mosolyát az orrán kifújt pipaüst homályosítja el.*
-Lassan fiam. Még nem is tudod hova megyünk.
*Mondja az ifjú kovácstanoncnak, hiszen valóban hallotta a matrózok beszélgetését, és aztán azt is amit Fycher mondott nekik, de ők is csak mendemondákról beszélgettek. Hamarost összeszedi a részleteket, de a fiatalember elhagyja a beszélgetést, hogy elintézze személyes ügyeit, így amíg az visszatér a társasághoz Svront felé fordul, hogy neki is válaszoljon.*
-Egy kapitány! Annál jobb. Szeretném a hajót biztos kezekben tudni. Mi lett a tiéddel?
*Kérdezi, mert ha a válsz : "Zátonyra futott." akkor valóban csak matrózi poszttal érheti be a hajós. Gyakorlatilag bármely más válaszra egy hetyke bólintás érkezik, majd megvárja míg Fräd újra helyet foglal. Megköszörüli a torkát, és bölcs hangján kezdi el ecsetelni a fontosabb részleteket.*
-Na! *Csettint egyet a nyelvével.* Gyere fiam rád is szükség van.
*Mondja a tudósnak, majd előhajtogat egy szépen festett térképet, ami a tengert, és annak megannyi szigetét ábrázolja. A papiros mire széthajtja szinte beteríti a hatfős asztalt, mégis kicsinek tűnik rajta a kikötő maga. No nem a többi szigethez képest, hanem általában. Nagy területet fed le az illusztráció, aminek a délkeleti negyedére mintha elfogyott volna a tinta. A kék tengert, színes festékkel jelölt, hullámokkal díszített rajzolat szépen lassan abbamarad, ezzel egy jókora foltot üresen hagyva a lapon.*
-Erről lenne szó.
*Mondja majd a semmire bök az ujjával.*
-Tapasztalt hajósok csak úgy hívják: A Nagy köd. *Sandít finoman a leendő kormányosra.* A neve leíró. A köd átláthatatlan, tartós. Semmilyen információnk nincsen róla. Többen is indultak már felfedező útra, és eddig mind visszatért azzal, hogy csak köd van, és semmi más. Azonban, hangokat, és füstszagot éreztek olykor a tengerészek a közelben.
*Mondja, és a hangján érződik, hogy most kezd izgalmas lenni a dolog, persze csak számára.*
-Elméletem szerint kell lenni ott egy szigetnek, ahol egy elszigetelt társadalom él. A felfedezés öröme, és az elszigetelt népcsoportok viselkedésének vizsgálata okán indul útnak a topáz két napon belül.
*Mondja, majd visszadőlve háttámlájára a türkiz szemeket Frädra emeli.*
-Az elméleti bizonyítással, és a további részletekkel, majd téged terhellek fiam. Nem vagyok már olyan friss, hogy mindenre emlékezzem. Te lennél a jobb kezem. Jegyzetek írása-kezelése, és a térkép befejezése, az utunk alapján terád vár.
*Szavai tényszerűek mint egy professzoré. Szemüvegén át most Svorntra pillant.*
-A te dolgod az hogy áthajózzunk a ködön, a te vezényleteddel. Fräd, meg majd segít neked eligazodni.
*Bólint röviden, majd az ork felé fordítja fejét.*
-Te pedig esetleges kalóztámadás esetén kellenél, illetve ha az "ónép" nem úgy fogadja a kedves kis felfedezésünket, ahogyan illik.
*Mondja Zopalnak, majd száraz tenyerét összeütve lezárja a kis mondókáját.*
-Várom a kérdéseket.
*Eközben akár ha az óráján volna elkezdi összehajtogatni a térképét, és igazgatni hosszú orra végén a szemüveget.*
//Toborzás//
*Első ránézésre Zopal, és Svront is meg van elégedve a feladatkörével, Fräd pedig hevesen kéri hogy írja fel a hajóra. Ez természetesen elmarad, mert nem lenne csinos a "Topáz" felirat mellett. A Prof kedves mosolyát az orrán kifújt pipaüst homályosítja el.*
-Lassan fiam. Még nem is tudod hova megyünk.
*Mondja az ifjú kovácstanoncnak, hiszen valóban hallotta a matrózok beszélgetését, és aztán azt is amit Fycher mondott nekik, de ők is csak mendemondákról beszélgettek. Hamarost összeszedi a részleteket, de a fiatalember elhagyja a beszélgetést, hogy elintézze személyes ügyeit, így amíg az visszatér a társasághoz Svront felé fordul, hogy neki is válaszoljon.*
-Egy kapitány! Annál jobb. Szeretném a hajót biztos kezekben tudni. Mi lett a tiéddel?
*Kérdezi, mert ha a válsz : "Zátonyra futott." akkor valóban csak matrózi poszttal érheti be a hajós. Gyakorlatilag bármely más válaszra egy hetyke bólintás érkezik, majd megvárja míg Fräd újra helyet foglal. Megköszörüli a torkát, és bölcs hangján kezdi el ecsetelni a fontosabb részleteket.*
-Na! *Csettint egyet a nyelvével.* Gyere fiam rád is szükség van.
*Mondja a tudósnak, majd előhajtogat egy szépen festett térképet, ami a tengert, és annak megannyi szigetét ábrázolja. A papiros mire széthajtja szinte beteríti a hatfős asztalt, mégis kicsinek tűnik rajta a kikötő maga. No nem a többi szigethez képest, hanem általában. Nagy területet fed le az illusztráció, aminek a délkeleti negyedére mintha elfogyott volna a tinta. A kék tengert, színes festékkel jelölt, hullámokkal díszített rajzolat szépen lassan abbamarad, ezzel egy jókora foltot üresen hagyva a lapon.*
-Erről lenne szó.
*Mondja majd a semmire bök az ujjával.*
-Tapasztalt hajósok csak úgy hívják: A Nagy köd. *Sandít finoman a leendő kormányosra.* A neve leíró. A köd átláthatatlan, tartós. Semmilyen információnk nincsen róla. Többen is indultak már felfedező útra, és eddig mind visszatért azzal, hogy csak köd van, és semmi más. Azonban, hangokat, és füstszagot éreztek olykor a tengerészek a közelben.
*Mondja, és a hangján érződik, hogy most kezd izgalmas lenni a dolog, persze csak számára.*
-Elméletem szerint kell lenni ott egy szigetnek, ahol egy elszigetelt társadalom él. A felfedezés öröme, és az elszigetelt népcsoportok viselkedésének vizsgálata okán indul útnak a topáz két napon belül.
*Mondja, majd visszadőlve háttámlájára a türkiz szemeket Frädra emeli.*
-Az elméleti bizonyítással, és a további részletekkel, majd téged terhellek fiam. Nem vagyok már olyan friss, hogy mindenre emlékezzem. Te lennél a jobb kezem. Jegyzetek írása-kezelése, és a térkép befejezése, az utunk alapján terád vár.
*Szavai tényszerűek mint egy professzoré. Szemüvegén át most Svorntra pillant.*
-A te dolgod az hogy áthajózzunk a ködön, a te vezényleteddel. Fräd, meg majd segít neked eligazodni.
*Bólint röviden, majd az ork felé fordítja fejét.*
-Te pedig esetleges kalóztámadás esetén kellenél, illetve ha az "ónép" nem úgy fogadja a kedves kis felfedezésünket, ahogyan illik.
*Mondja Zopalnak, majd száraz tenyerét összeütve lezárja a kis mondókáját.*
-Várom a kérdéseket.
*Eközben akár ha az óráján volna elkezdi összehajtogatni a térképét, és igazgatni hosszú orra végén a szemüveget.*
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-05 14:41:45
Üzenet elküldve: 2019-12-05 14:41:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nagyon tetszik neki a lány kicsit zavart, kicsit félénk, de kíváncsi és sóvárgó tekintete, valamiért lázba hozza, egy eddig ismeretlen fajta tüzet gyújt benne. Meg kéne ezt neki is tanulnia, lehet jól jönne a többi vendégnél is. Majd gyakorolja tükör előtt.
Lazyar nem ellenkezik, látszólag az elfre bízza magát, játszon csak vele, mint kiscica a gombolyaggal. De talán a kis biztatás megtette hatását, ugyanis azok a kis kezecskék elkalandoznak, érzékeny, forró tájak felé, amelyeket még egy pár percig lengén takar a fekete selyem. Csókolni akarja, s kezében tartani a nőt, kényeztetni, elrepíteni. Simogatni akarja azt a gyönyörű bőrt, bejárni azokat a tökéletesen domborodó idomokat. Ezt akarja, mégis, mikor a lány mozdul, elengedi. Pedig olyan jó és meleg volt, nehéz az útjára engednie, így újra érzi a hűvös levegőt hószínű bőrén. De pillanatnyi kis bánata el is illan, amint a különleges jelenség felé fordul, s megmutatja magát, a sajátságos, félszeg stílusában. Yath elmosolyodik. Ebben a mosolyban van minden, öröm, elégedettség, kedvesség, vágy, megkönnyebbülés, és még ártatlan kedvesség is. Egyet lép előre, s játékosan ráncolja a szemöldökét, mintha egy kritikus vizslatná a portékát, hogy aztán véleményt mondhasson róla. Persze zöld íriszeiben huncutság csillog, miközben ajkait mélázva beharapja.*
-Hmmm...
*Majd mint akinek valami fantasztikus, világmegváltó terv ötlik eszébe, felcsillan az arca.*
-Tökéletes, megveszem...
*A következő pillanatban már Lazyar előtt terem, s édesen ajkaiba harap. A vicces közjátéknak vége, a levegő újra felizzik a páros körül, miközben Yathlanae halk, szép szavakat susog a másik fülébe.*
-Egyszerűen gyönyörű vagy, Lazyar. Minden részed olyan, mint egy kristálytiszta hangjegy, s ezek a hangjegyek végül egy álomszép melódiává állnak össze, és aki csak hallja, beleremeg a lelke.
*Talán fel se fogja, milyen szavak hagyják el a száját, mert most nem gondolkodik.
Már csak egyetlen akadály áll köztük, ami nem más, mint Yath. Vagyis csak a finom ruhája, ami egyre kényelmetlenebbnek és feleslegesebbnek érződik.*
-Nem biztos, hogy egyedül megbirkózom vele... Segítenél?
*Néz gyermeki pajkossággal a nőre, s tétován a testét fedő ruhadarabra.
Ha a másik készségesen segít neki, immár az ő titkai is feltárulnak, hófehér, selyembőr és dús, kellemesen telt idomok formájában.*
-Ez még én volnék.
*Mutatkozik be ő is hasonlóképpen.*
//Yathlanae, Lazyar//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nagyon tetszik neki a lány kicsit zavart, kicsit félénk, de kíváncsi és sóvárgó tekintete, valamiért lázba hozza, egy eddig ismeretlen fajta tüzet gyújt benne. Meg kéne ezt neki is tanulnia, lehet jól jönne a többi vendégnél is. Majd gyakorolja tükör előtt.
Lazyar nem ellenkezik, látszólag az elfre bízza magát, játszon csak vele, mint kiscica a gombolyaggal. De talán a kis biztatás megtette hatását, ugyanis azok a kis kezecskék elkalandoznak, érzékeny, forró tájak felé, amelyeket még egy pár percig lengén takar a fekete selyem. Csókolni akarja, s kezében tartani a nőt, kényeztetni, elrepíteni. Simogatni akarja azt a gyönyörű bőrt, bejárni azokat a tökéletesen domborodó idomokat. Ezt akarja, mégis, mikor a lány mozdul, elengedi. Pedig olyan jó és meleg volt, nehéz az útjára engednie, így újra érzi a hűvös levegőt hószínű bőrén. De pillanatnyi kis bánata el is illan, amint a különleges jelenség felé fordul, s megmutatja magát, a sajátságos, félszeg stílusában. Yath elmosolyodik. Ebben a mosolyban van minden, öröm, elégedettség, kedvesség, vágy, megkönnyebbülés, és még ártatlan kedvesség is. Egyet lép előre, s játékosan ráncolja a szemöldökét, mintha egy kritikus vizslatná a portékát, hogy aztán véleményt mondhasson róla. Persze zöld íriszeiben huncutság csillog, miközben ajkait mélázva beharapja.*
-Hmmm...
*Majd mint akinek valami fantasztikus, világmegváltó terv ötlik eszébe, felcsillan az arca.*
-Tökéletes, megveszem...
*A következő pillanatban már Lazyar előtt terem, s édesen ajkaiba harap. A vicces közjátéknak vége, a levegő újra felizzik a páros körül, miközben Yathlanae halk, szép szavakat susog a másik fülébe.*
-Egyszerűen gyönyörű vagy, Lazyar. Minden részed olyan, mint egy kristálytiszta hangjegy, s ezek a hangjegyek végül egy álomszép melódiává állnak össze, és aki csak hallja, beleremeg a lelke.
*Talán fel se fogja, milyen szavak hagyják el a száját, mert most nem gondolkodik.
Már csak egyetlen akadály áll köztük, ami nem más, mint Yath. Vagyis csak a finom ruhája, ami egyre kényelmetlenebbnek és feleslegesebbnek érződik.*
-Nem biztos, hogy egyedül megbirkózom vele... Segítenél?
*Néz gyermeki pajkossággal a nőre, s tétován a testét fedő ruhadarabra.
Ha a másik készségesen segít neki, immár az ő titkai is feltárulnak, hófehér, selyembőr és dús, kellemesen telt idomok formájában.*
-Ez még én volnék.
*Mutatkozik be ő is hasonlóképpen.*
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-05 02:29:21
Üzenet elküldve: 2019-12-05 02:29:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Carlotteia, Vyl//
*Csak némi szemforgatás a válasz a további kötekedésre. Több szava nincs a dologhoz, tekintettel arra, hogy pontosan olvassa a lány szándékát. Bár a miértet nem ismeri, a tengeren megtanulta, hogy az amúgy sem mindig szükséges ahhoz, hogy beleálljunk valakibe. Kapott ő rosszabbat már a kutyánál.*
-Nincs szükségem bizalmasokra.
*Pillant szenvtelenül a csaposra, majd még egyszer Khulra emelve tekintetét maga mögött, vállat von.*
-Egyszerűen csak ő passzol leginkább és szívesen dolgoznék vele. A Kikötő az én terepem, nem pedig a Sellőház.
*Elhúzza a száját, miközben körbepillant a díszes helyiségben, majd ismét befókuszálja Carlotteiát a piszkoszöld íriszekkel.*
-Már ha kapok feladatot. A bizalmatlanságra talán rászolgáltam, de meg is fizettem az árát.
*Savanyú mosoly jelenik meg arcán, ujjai finoman dobolnak a pulton heverő kalapon.*
-Esélyt kaptam tőlük, soha nem kémkednék utánuk. Csak szeretem tudni, kiknek dolgozom.
*Szórakozottan himbálja a lábait a bárszéken, miközben a sürgő-forgó Carlotteiát figyeli. Lenyel egy ólajtónyi ásítást, majd a pultra könyököl.*
-Talán elteszem magam holnapra... Ha az orkon múlik, végigverekszik az éjszakát.
//Carlotteia, Vyl//
*Csak némi szemforgatás a válasz a további kötekedésre. Több szava nincs a dologhoz, tekintettel arra, hogy pontosan olvassa a lány szándékát. Bár a miértet nem ismeri, a tengeren megtanulta, hogy az amúgy sem mindig szükséges ahhoz, hogy beleálljunk valakibe. Kapott ő rosszabbat már a kutyánál.*
-Nincs szükségem bizalmasokra.
*Pillant szenvtelenül a csaposra, majd még egyszer Khulra emelve tekintetét maga mögött, vállat von.*
-Egyszerűen csak ő passzol leginkább és szívesen dolgoznék vele. A Kikötő az én terepem, nem pedig a Sellőház.
*Elhúzza a száját, miközben körbepillant a díszes helyiségben, majd ismét befókuszálja Carlotteiát a piszkoszöld íriszekkel.*
-Már ha kapok feladatot. A bizalmatlanságra talán rászolgáltam, de meg is fizettem az árát.
*Savanyú mosoly jelenik meg arcán, ujjai finoman dobolnak a pulton heverő kalapon.*
-Esélyt kaptam tőlük, soha nem kémkednék utánuk. Csak szeretem tudni, kiknek dolgozom.
*Szórakozottan himbálja a lábait a bárszéken, miközben a sürgő-forgó Carlotteiát figyeli. Lenyel egy ólajtónyi ásítást, majd a pultra könyököl.*
-Talán elteszem magam holnapra... Ha az orkon múlik, végigverekszik az éjszakát.
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 20:00:06
Üzenet elküldve: 2019-12-04 20:00:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bobbir, Nalaeä, Yathlanae//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A játékosan neheztelő feddésre mosolygós kuncogással válaszol. Lesüti a szemét, mikor elválik ajka az elf lányétól. Yathlanae igazán remekül csókol, ahhoz nem fér semmi kétség. Nala kicsit se szégyelli magát, de ez a szendeség megszokott, kedvelt fűszere a lényének, így sokszor él vele akaratlagosan is.
Bobbir úr hamar rákap az élvezetek ízére és egyre inkább elengedi magát a birodalmukban. Egyik tenyere Nala formás keblén állapodik meg és a tündér biztos benne, hogy az Yathlanae felé nyújtózó másik is kellemes pihenőhelyet talál magának. Nalaeä ujjacskái alatt egyre nyilvánvalóbbá válik a vendég tetszése, aminek nagyon örül. Míg a Bobbir úr hátrafordul az elf lány felé, hogy hosszú, forró csókot váltsanak, Nala a férfi nyakához hajol, hogy ajkaival kényeztesse.*
- Ugye engem is megkóstol majd, Bobbir úr? *súgja a fülébe a türelmes, alázatos, de vágyódva esdeklő mondatocskát. Esze ágában sincs megzavarni a másik kettő csókját. Ő csupán asszisztál hozzá. Ajkai lefelé haladnak, végig a férfi nyakán, aztán tovább a kulcscsontja után is még, míg finom kis nyelve rátalál a mellkas érzékeny ékére.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy hármasuk kiválóan működik együtt. Nagy könnyebbség, hogy sikerült ráéreznie Bobbir úr ízlésére. Yathlanae pedig kétségtelenül már az első pillanattól egészen lenyűgözte a vendégüket.
Nala ujjai továbbra is csak érzékien cirógatnak a vízfelszín alatt. Nem akar túl messzire menni. Csupán kényeztet és puhatolja, mely részeken kedvesebb Bobbir úr számára az érintése.*
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A játékosan neheztelő feddésre mosolygós kuncogással válaszol. Lesüti a szemét, mikor elválik ajka az elf lányétól. Yathlanae igazán remekül csókol, ahhoz nem fér semmi kétség. Nala kicsit se szégyelli magát, de ez a szendeség megszokott, kedvelt fűszere a lényének, így sokszor él vele akaratlagosan is.
Bobbir úr hamar rákap az élvezetek ízére és egyre inkább elengedi magát a birodalmukban. Egyik tenyere Nala formás keblén állapodik meg és a tündér biztos benne, hogy az Yathlanae felé nyújtózó másik is kellemes pihenőhelyet talál magának. Nalaeä ujjacskái alatt egyre nyilvánvalóbbá válik a vendég tetszése, aminek nagyon örül. Míg a Bobbir úr hátrafordul az elf lány felé, hogy hosszú, forró csókot váltsanak, Nala a férfi nyakához hajol, hogy ajkaival kényeztesse.*
- Ugye engem is megkóstol majd, Bobbir úr? *súgja a fülébe a türelmes, alázatos, de vágyódva esdeklő mondatocskát. Esze ágában sincs megzavarni a másik kettő csókját. Ő csupán asszisztál hozzá. Ajkai lefelé haladnak, végig a férfi nyakán, aztán tovább a kulcscsontja után is még, míg finom kis nyelve rátalál a mellkas érzékeny ékére.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy hármasuk kiválóan működik együtt. Nagy könnyebbség, hogy sikerült ráéreznie Bobbir úr ízlésére. Yathlanae pedig kétségtelenül már az első pillanattól egészen lenyűgözte a vendégüket.
Nala ujjai továbbra is csak érzékien cirógatnak a vízfelszín alatt. Nem akar túl messzire menni. Csupán kényeztet és puhatolja, mely részeken kedvesebb Bobbir úr számára az érintése.*
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 18:52:54
Üzenet elküldve: 2019-12-04 18:52:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A párbaj//
//Orm, Khul//
*Minden egyes mozdulatnál érzi, hogy a küzdelem kezd kiegyenlítetté válni, ahogy az ökölcsapásai célt tévesztenek sorra és, ahogy, mint most is a férfi sem talál be. Kezd egészen kiszámítható ívű ütéseket produkálni, nyilván megszokásból, így egyszerűbb az elhajlás. Valahogy azonban előnybe kell kerülnie, hogy kibillentsék ezt az állapotot. Meg kell zavarnia, így remélhetőleg hibázik és talán akkor el tudja kapni a pillanatot, hogy megsorozza. Néhány nagyobb lépéssel megiramodik, hogy megpróbáljon a férfi mögé kerülni, ennek elérése érdekében. Talán még elég mozgékony, Khul pedig már elég fáradt, hogy menet közben az ellenfele ne találjon be. A hosszúra nyújtott küzdelmeket nem igazán szereti és nem mondhatni, hogy sikeres a művelésükben.*
//Orm, Khul//
*Minden egyes mozdulatnál érzi, hogy a küzdelem kezd kiegyenlítetté válni, ahogy az ökölcsapásai célt tévesztenek sorra és, ahogy, mint most is a férfi sem talál be. Kezd egészen kiszámítható ívű ütéseket produkálni, nyilván megszokásból, így egyszerűbb az elhajlás. Valahogy azonban előnybe kell kerülnie, hogy kibillentsék ezt az állapotot. Meg kell zavarnia, így remélhetőleg hibázik és talán akkor el tudja kapni a pillanatot, hogy megsorozza. Néhány nagyobb lépéssel megiramodik, hogy megpróbáljon a férfi mögé kerülni, ennek elérése érdekében. Talán még elég mozgékony, Khul pedig már elég fáradt, hogy menet közben az ellenfele ne találjon be. A hosszúra nyújtott küzdelmeket nem igazán szereti és nem mondhatni, hogy sikeres a művelésükben.*
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 18:22:07
Üzenet elküldve: 2019-12-04 18:22:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Latamie, Ambroggio//
//Fogadótér, majd Latamie szobája//
*Megrökönyödést varázsol a képére, de elég átlátszót ahhoz, hogy ne kelljen nagyon hitelesnek venni.*
- A testőrömről beszélsz, szép hölgy. *Szinte atyai komolysággal koppannak a szavai a feltételezés gondolatát is elutasítandó. Talán egy pillanat törtrészéig még el is hihetné az ember, hogy őszintén beszél. De ahogy a szemtelenül zsenge alkalmazott felé pillant, szinte borítékolható, hogy megkapja, amit akar. Kivárja, kieszközli. Türelmesen és aljasan terelgeti a dolgokat arra, amerre haladniuk kell. Ha kell kerülőutakra engedve, de mindig egyre közelebb és közelebb. Persze az is lehet, hogy az egész csupán játék, mert szórakoztatja Daesys ellenállása.*
- Ez majdnem úgy hangzik, mintha csalással vádolnál, kedvesem *húzza össze a szemét és hagyja szélesebbre szaladni a mosolyát.* - Pedig még alig ismerkedtünk össze. *Jóízűen kacag fel, de aztán legyintve biztosítja a másikat a fogadás tisztaságáról.* - Az összes istenekre mondom, most látom őket először.
*Biztos benne, hogy a nő gyanakvását ennyivel nem altatná el, ha valami komolyabb tétről lenne szó, de így most mégis rábólint ő is a feltételekre. A fürdő dolga pedig máris intéződik, ahogy az este további része is irányba kanyarodik, úgyhogy Ambroggio is fogja a kalapját és a fél üveg bort meg a két poharat az asztalról és követi Latamie-t az emeletre.
Az biztos, hogy az Intézőben semmi megilletődöttség nincs, ahogy a vörös szobájába lép. Nagyon is otthonosan mozog. Belöki a sarkával maga mögött az ajtót és lepakolja valami alkalmasnak tűnő asztalkára a bort meg a poharakat.*
- Ó, látom, felkészült utazó *mondja a holmikra pillantva, de az nem egyértelmű, hogy a számszeríjra gondol vagy a nőkre nem jellemző kevés poggyászra.* - A kereskedőház hajóján gondolom jóval hamarabb ideérni, mint lóháton zötykölődve. *Inkább csak puhatolózás a mondat, ami kérdés is meg nem is. Ambroggio igazából csak cseveg a maga szokásos módján ám közben a nőhöz sétál, s a választ vagy kommentárt nem is feltétlenül várja meg. Pillantása a csinos arcélen lecsúszik az ajkakra, jobbja a vörös fürtök alá túrva kúszik Latamie tarkójára, s ha a nő nem gördít elé akadályt, máris rátér egy szemérmeskedést abszolút mellőző csókra.*
//Fogadótér, majd Latamie szobája//
*Megrökönyödést varázsol a képére, de elég átlátszót ahhoz, hogy ne kelljen nagyon hitelesnek venni.*
- A testőrömről beszélsz, szép hölgy. *Szinte atyai komolysággal koppannak a szavai a feltételezés gondolatát is elutasítandó. Talán egy pillanat törtrészéig még el is hihetné az ember, hogy őszintén beszél. De ahogy a szemtelenül zsenge alkalmazott felé pillant, szinte borítékolható, hogy megkapja, amit akar. Kivárja, kieszközli. Türelmesen és aljasan terelgeti a dolgokat arra, amerre haladniuk kell. Ha kell kerülőutakra engedve, de mindig egyre közelebb és közelebb. Persze az is lehet, hogy az egész csupán játék, mert szórakoztatja Daesys ellenállása.*
- Ez majdnem úgy hangzik, mintha csalással vádolnál, kedvesem *húzza össze a szemét és hagyja szélesebbre szaladni a mosolyát.* - Pedig még alig ismerkedtünk össze. *Jóízűen kacag fel, de aztán legyintve biztosítja a másikat a fogadás tisztaságáról.* - Az összes istenekre mondom, most látom őket először.
*Biztos benne, hogy a nő gyanakvását ennyivel nem altatná el, ha valami komolyabb tétről lenne szó, de így most mégis rábólint ő is a feltételekre. A fürdő dolga pedig máris intéződik, ahogy az este további része is irányba kanyarodik, úgyhogy Ambroggio is fogja a kalapját és a fél üveg bort meg a két poharat az asztalról és követi Latamie-t az emeletre.
Az biztos, hogy az Intézőben semmi megilletődöttség nincs, ahogy a vörös szobájába lép. Nagyon is otthonosan mozog. Belöki a sarkával maga mögött az ajtót és lepakolja valami alkalmasnak tűnő asztalkára a bort meg a poharakat.*
- Ó, látom, felkészült utazó *mondja a holmikra pillantva, de az nem egyértelmű, hogy a számszeríjra gondol vagy a nőkre nem jellemző kevés poggyászra.* - A kereskedőház hajóján gondolom jóval hamarabb ideérni, mint lóháton zötykölődve. *Inkább csak puhatolózás a mondat, ami kérdés is meg nem is. Ambroggio igazából csak cseveg a maga szokásos módján ám közben a nőhöz sétál, s a választ vagy kommentárt nem is feltétlenül várja meg. Pillantása a csinos arcélen lecsúszik az ajkakra, jobbja a vörös fürtök alá túrva kúszik Latamie tarkójára, s ha a nő nem gördít elé akadályt, máris rátér egy szemérmeskedést abszolút mellőző csókra.*
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 17:40:48
Üzenet elküldve: 2019-12-04 17:40:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Milhen, Vyl//
*Elégedetten bólint Vyl válaszán.*
- A mulató ugyan a vendégekért van, ám kedvetlen személyzettel nem jutna messzire. A magunk lehetőségei szerint fontos, hogy mi is elégedettek legyünk. Főleg, ha valaki szépen dolgozik.
*Pillant az igényes rendben hagyott eszközökre. Milhen riposztján a csonthalomról ugyanúgy mosolyog, ahogyan saját szavain, s egy pillanatra elgondolkodik. Készülő válaszát viszont megszakítja a két nő közti ellentét. Ezt nem tartja helyénvalónak, főleg, hogy még meg se melegedett a szék a hátsójuk alatt. Saját maguk számára ásnak vermet, ha konfliktust szítanak a személyzeten belül, látszólag ismeretlenül, és véleménye szerint teljesen feleslegesen. Előnyhöz nem fognak jutni ezáltal, ellenben hátrány még érheti őket.*
- Lányok…
*Kezdene bele, de mivel vendég lép közbe, nincs alkalma szólni mindkettejükhöz, ezért Milhennel folytatja a társalgást, egy fokkal nyíltabban, de derűs nyugalommal.*
- Igazi sötét titkokat akkor se osztanék meg a főnökeimről, ha tudnék. A kollégáimról se szeretek pletykákat terjeszteni. Amennyiben más is érdekel a vezetőkről, úgy szívesen megosztanám, de sajnos csak az első benyomásomat tudom felajánlani, mivel én is most ismerkedtem meg velük. Olyat már te is szereztél. Mikor itt dolgoztam, még Ruarun úr volt a tulajdonos.
*Ő is a verekedés felé pillant.*
- Állóképességben aztán nincs hiány.
*Somolyodik el. Figyelmesen nézi Milhen arcát, mikor a „mamlaszt” említi, majd felszaladnak a szemöldökei.*
- Itt hagyod? Azt hittem, itt dolgozol te is. Persze értem én.
*Legyint mosolyogva rögtön, jelezve, hogy nem gondolta komolyan.*
- Mindenkinek kell valaki, akiben megbízhat, ha új helyre kerül, úgy könnyebb a beilleszkedés. A személyzet egy sajátos közösség, sok időt töltünk együtt, és bizonyos tekintetben függünk egymástól. Jó, persze, a konfliktusok elkerülhetetlenek, de nem érdemes őket kiélezni, mindegy, hogy ki kezdi. Tapasztalatom szerint a kívülállók nem maradnak meg sokáig, de legalábbis nem érzik jól magukat.
*Igyekszik pusztán eszmefuttatásként előadni nézeteit, nem gondolja, hogy birtokolja minden bölcsesség forrását, hiszen akad mit sepregetnie a saját életében is. De alaptalan ellentétek láttán nem tud csomót kötni a nyelvére.*
//Frädricus//
*Carlotteia bizony nem feledkezik meg a vendégekről sem, a felé intő férfi felé indul udvarias mosollyal. Nem akarja zavarni a fontos megbeszélést, ezért odahajol, hogy csendesebben beszélhessenek.*
- Miben állhatok a szolgálatára, uram?
*Az első kérdésre bólint, hiszen az üzenetek gyakran cserélnek itt gazdát. Aztán igen kacifántosra és hosszúra nyúlik az üzenet, de figyelmesen végighallgatja. Munkája jó memóriát követel és állandó edzésben tartja, de a végére mégis azt érzi, hogy kell egy kis segítség, hogy ezt észben tartsa. Kedélyesen elmosolyodik.*
- Értem, természetesen megmondom. De ha megengedi, erről készítek jegyzetet. Vagy szeretne inkább levelet hagyni neki?
*Döntésétől függetlenül visszasétál a pult mögé, és papírt, íróeszközt keres. Ha a férfi megelégszik Sryl jegyzeteivel, akkor felírja a papírra a neveket. Valószínűleg nem tökéletesen, hiszen kénytelen a hallására támaszkodni. Még a „Szarvasliget”, valamint a „tengerjáró expedíció” is odakerül. Ennyiből már össze tudja rakni a szöveget. Ha Frädricus levelet szeretne hagyni, akkor odaviszi neki az eszközöket, és megvárja, míg végez, hogy mindent magával vigyen utána. A papírt pedig, akármelyikük is írta meg, biztonságba helyezi a pult mögött.*
//Milhen, Vyl//
*Elégedetten bólint Vyl válaszán.*
- A mulató ugyan a vendégekért van, ám kedvetlen személyzettel nem jutna messzire. A magunk lehetőségei szerint fontos, hogy mi is elégedettek legyünk. Főleg, ha valaki szépen dolgozik.
*Pillant az igényes rendben hagyott eszközökre. Milhen riposztján a csonthalomról ugyanúgy mosolyog, ahogyan saját szavain, s egy pillanatra elgondolkodik. Készülő válaszát viszont megszakítja a két nő közti ellentét. Ezt nem tartja helyénvalónak, főleg, hogy még meg se melegedett a szék a hátsójuk alatt. Saját maguk számára ásnak vermet, ha konfliktust szítanak a személyzeten belül, látszólag ismeretlenül, és véleménye szerint teljesen feleslegesen. Előnyhöz nem fognak jutni ezáltal, ellenben hátrány még érheti őket.*
- Lányok…
*Kezdene bele, de mivel vendég lép közbe, nincs alkalma szólni mindkettejükhöz, ezért Milhennel folytatja a társalgást, egy fokkal nyíltabban, de derűs nyugalommal.*
- Igazi sötét titkokat akkor se osztanék meg a főnökeimről, ha tudnék. A kollégáimról se szeretek pletykákat terjeszteni. Amennyiben más is érdekel a vezetőkről, úgy szívesen megosztanám, de sajnos csak az első benyomásomat tudom felajánlani, mivel én is most ismerkedtem meg velük. Olyat már te is szereztél. Mikor itt dolgoztam, még Ruarun úr volt a tulajdonos.
*Ő is a verekedés felé pillant.*
- Állóképességben aztán nincs hiány.
*Somolyodik el. Figyelmesen nézi Milhen arcát, mikor a „mamlaszt” említi, majd felszaladnak a szemöldökei.*
- Itt hagyod? Azt hittem, itt dolgozol te is. Persze értem én.
*Legyint mosolyogva rögtön, jelezve, hogy nem gondolta komolyan.*
- Mindenkinek kell valaki, akiben megbízhat, ha új helyre kerül, úgy könnyebb a beilleszkedés. A személyzet egy sajátos közösség, sok időt töltünk együtt, és bizonyos tekintetben függünk egymástól. Jó, persze, a konfliktusok elkerülhetetlenek, de nem érdemes őket kiélezni, mindegy, hogy ki kezdi. Tapasztalatom szerint a kívülállók nem maradnak meg sokáig, de legalábbis nem érzik jól magukat.
*Igyekszik pusztán eszmefuttatásként előadni nézeteit, nem gondolja, hogy birtokolja minden bölcsesség forrását, hiszen akad mit sepregetnie a saját életében is. De alaptalan ellentétek láttán nem tud csomót kötni a nyelvére.*
//Frädricus//
*Carlotteia bizony nem feledkezik meg a vendégekről sem, a felé intő férfi felé indul udvarias mosollyal. Nem akarja zavarni a fontos megbeszélést, ezért odahajol, hogy csendesebben beszélhessenek.*
- Miben állhatok a szolgálatára, uram?
*Az első kérdésre bólint, hiszen az üzenetek gyakran cserélnek itt gazdát. Aztán igen kacifántosra és hosszúra nyúlik az üzenet, de figyelmesen végighallgatja. Munkája jó memóriát követel és állandó edzésben tartja, de a végére mégis azt érzi, hogy kell egy kis segítség, hogy ezt észben tartsa. Kedélyesen elmosolyodik.*
- Értem, természetesen megmondom. De ha megengedi, erről készítek jegyzetet. Vagy szeretne inkább levelet hagyni neki?
*Döntésétől függetlenül visszasétál a pult mögé, és papírt, íróeszközt keres. Ha a férfi megelégszik Sryl jegyzeteivel, akkor felírja a papírra a neveket. Valószínűleg nem tökéletesen, hiszen kénytelen a hallására támaszkodni. Még a „Szarvasliget”, valamint a „tengerjáró expedíció” is odakerül. Ennyiből már össze tudja rakni a szöveget. Ha Frädricus levelet szeretne hagyni, akkor odaviszi neki az eszközöket, és megvárja, míg végez, hogy mindent magával vigyen utána. A papírt pedig, akármelyikük is írta meg, biztonságba helyezi a pult mögött.*
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 16:40:54
Üzenet elküldve: 2019-12-04 16:40:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
* Ismertetik vele a helyzetet és mire a prof befejezi a beszédet elégedetten hátra dőlhet a székében.*
- Igaza van, mert van tapasztalatom a tengerjárás terén. Nem is olyan rég, még saját hajóm és legénységem is volt, csak történt pár kellemetlen dolog. Ha úgy van elkormányozom a kicsikét bárhová. Sajnos az első tiszt kapcsán nem tudok segíteni. Csak néhány napja kerültem ide és nincs ismeretségem még a kikötőben.* Részéről rendben van a dolog, bár az, hogy lematrózozták kicsit fáj neki, de ezt nem mutatja ki. Ezt a sértés betudja a másik tudatlanságának. na meg jelen helyzetében még egy matrózi munkakörnek is örülne. A söre is megérkezik és ezzel már teljesé válik a jó kedve is.*
- Köszönöm aranyom!* Mondja a lánynak és még vett egy pár pillantást a távozó fenékre. Ha tényleg kifutnak a tengerre, akkor sok idő fog eltelni, mire újra ilyen formás fehérnépek közzé kerül. Bár ahogy öregszik, már nem vágyik az asszony népre olyan hevesen, mint az ifjoncok, de azért még szívesen beléjük kóstol ha teheti. ~ Azzal a barbár cicával lett volna jó egy menet, de túlságosan örült volt.~ Sajnálkozik magában és jókorát húz az italából. Van még valaki az asztalnál, de nem szimpatikus neki. ~ Ez a kölyök jól be van sózva. Az ilyenek miatt szoktunk bajba kerülni. Nem árt majd rajta tartani a szemem.~ Vélekedik magában. Az orkkal nincs baja eddig, mert hozzáhasonlóan szótlan teremtés.*
//Toborzás//
* Ismertetik vele a helyzetet és mire a prof befejezi a beszédet elégedetten hátra dőlhet a székében.*
- Igaza van, mert van tapasztalatom a tengerjárás terén. Nem is olyan rég, még saját hajóm és legénységem is volt, csak történt pár kellemetlen dolog. Ha úgy van elkormányozom a kicsikét bárhová. Sajnos az első tiszt kapcsán nem tudok segíteni. Csak néhány napja kerültem ide és nincs ismeretségem még a kikötőben.* Részéről rendben van a dolog, bár az, hogy lematrózozták kicsit fáj neki, de ezt nem mutatja ki. Ezt a sértés betudja a másik tudatlanságának. na meg jelen helyzetében még egy matrózi munkakörnek is örülne. A söre is megérkezik és ezzel már teljesé válik a jó kedve is.*
- Köszönöm aranyom!* Mondja a lánynak és még vett egy pár pillantást a távozó fenékre. Ha tényleg kifutnak a tengerre, akkor sok idő fog eltelni, mire újra ilyen formás fehérnépek közzé kerül. Bár ahogy öregszik, már nem vágyik az asszony népre olyan hevesen, mint az ifjoncok, de azért még szívesen beléjük kóstol ha teheti. ~ Azzal a barbár cicával lett volna jó egy menet, de túlságosan örült volt.~ Sajnálkozik magában és jókorát húz az italából. Van még valaki az asztalnál, de nem szimpatikus neki. ~ Ez a kölyök jól be van sózva. Az ilyenek miatt szoktunk bajba kerülni. Nem árt majd rajta tartani a szemem.~ Vélekedik magában. Az orkkal nincs baja eddig, mert hozzáhasonlóan szótlan teremtés.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 07:14:15
Üzenet elküldve: 2019-12-04 07:14:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
*A Prof nem tűnik ellenszenves fickónak Frädricus számára. Habár nemrégiben volt egy ellentéte részleges fajgyűlölelete miatt, mindezt képes most félretenni annak érdekében, hogy minél hamarabb felkerülhessen a Topázra. Talán maga sem tudja, mi értelme ennek az egésznek: félredobni Mayt, a Laurentitiáéknak tett (és minden bizonnyal megszegni készülő) ígéretet, arról nem is beszélve, hogy ha visszatér Szarvasligetbe, feltehetően vagy páros lábbal fogja a szőke, félkarú elf doki kidobni, már ha egyáltalán túl fogja élni a tengert. Esetlegesen hiányozhat már neki az a tengerjáró életmód, amit annyira magától értetődőnek vett legalább havi rendszerességgel a Tűz Városában, s amelyről Laurentitiának is mesélt már. Most ezeket az emlékeit szeretné feleleveníteni, minden bizonnyal ebben kereshető jelenlegi magatartása. Fycerhald elmondja véleményét Fräd munkásságáról, a régészet mellőzése miatt kissé meglepődik az ember, az orvoslásnál azonban helyeslően bólint. Sosem jelent az jót, ha orvosi ellátásra van szükség egy hajón... Most már nincs más hátra, mint véglegesen jeleznie a szándékát, amit meg is tesz.*
-Nos; Professzor uram, akkor engem felírhat a hajóra! *Mosolyog szélesen, borostával keretezett ajkaival. Most pedig jöhet egy elintézendő ügy. Maydeleine. Feltehetően ismeri az a hölgy, akit az Oryw lány személyében nézett ki magának, így ha Carlotteia talán észreveszi a felé integető, harsány hangú Frädricust.*
-Kisasszony, kérem! Beszélhetnénk? *Folytatja, ha igenlő választ kap.*
-Kérem, átadna egy üzenetet Maydeleine kollégájának, ha látni véli őt? Üzenném neki, hogy Frädricus Lisendrehl meglátogatni készült a Sellőházba; de technikai okok miatt, melyek alapján a férfi egy tengerjáró expedícióra kényszerítette magát, a találkozás halasztásra szorítkozik. Ennek ellenére üdvözli és a legjobbakat kívánja neki, az egész Szarvasligettel együtt, Intathtól Laurentitiáig. Köszönöm! *Kis körítés és szépítés nem árthat a végére. Remélhetőleg Sryl átadja az üzenetet.*
//Toborzás//
//Részben Carlotteia//
*A Prof nem tűnik ellenszenves fickónak Frädricus számára. Habár nemrégiben volt egy ellentéte részleges fajgyűlölelete miatt, mindezt képes most félretenni annak érdekében, hogy minél hamarabb felkerülhessen a Topázra. Talán maga sem tudja, mi értelme ennek az egésznek: félredobni Mayt, a Laurentitiáéknak tett (és minden bizonnyal megszegni készülő) ígéretet, arról nem is beszélve, hogy ha visszatér Szarvasligetbe, feltehetően vagy páros lábbal fogja a szőke, félkarú elf doki kidobni, már ha egyáltalán túl fogja élni a tengert. Esetlegesen hiányozhat már neki az a tengerjáró életmód, amit annyira magától értetődőnek vett legalább havi rendszerességgel a Tűz Városában, s amelyről Laurentitiának is mesélt már. Most ezeket az emlékeit szeretné feleleveníteni, minden bizonnyal ebben kereshető jelenlegi magatartása. Fycerhald elmondja véleményét Fräd munkásságáról, a régészet mellőzése miatt kissé meglepődik az ember, az orvoslásnál azonban helyeslően bólint. Sosem jelent az jót, ha orvosi ellátásra van szükség egy hajón... Most már nincs más hátra, mint véglegesen jeleznie a szándékát, amit meg is tesz.*
-Nos; Professzor uram, akkor engem felírhat a hajóra! *Mosolyog szélesen, borostával keretezett ajkaival. Most pedig jöhet egy elintézendő ügy. Maydeleine. Feltehetően ismeri az a hölgy, akit az Oryw lány személyében nézett ki magának, így ha Carlotteia talán észreveszi a felé integető, harsány hangú Frädricust.*
-Kisasszony, kérem! Beszélhetnénk? *Folytatja, ha igenlő választ kap.*
-Kérem, átadna egy üzenetet Maydeleine kollégájának, ha látni véli őt? Üzenném neki, hogy Frädricus Lisendrehl meglátogatni készült a Sellőházba; de technikai okok miatt, melyek alapján a férfi egy tengerjáró expedícióra kényszerítette magát, a találkozás halasztásra szorítkozik. Ennek ellenére üdvözli és a legjobbakat kívánja neki, az egész Szarvasligettel együtt, Intathtól Laurentitiáig. Köszönöm! *Kis körítés és szépítés nem árthat a végére. Remélhetőleg Sryl átadja az üzenetet.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 04:07:29
Üzenet elküldve: 2019-12-04 04:07:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Miután leül egy tengerészféle fickó is csatlakozik hozzá. Hasonlóan hosszan fejti ki mi célból érkezett mint az ork. A fehérnép csak egy pillantást kap, de egyébként ignorálja őt a kopasz. Magában viszont megjegyzi, hogy nem szimpatikus számára. Annak a fajtának tűnik aki nem veszi észre vagy csak nem érdekli mikor nem látják szívesen. A professzor viszont bemutatkozik és olyan tömören fejti ki a munkát, ami kedvére van az orknak. Maga a munka is ilyennek tűnik. Olyanok mellett éri meg testőrködni akik nem akarnak munkát okozni a testőrnek és akik így is kifizetnék. Bólint a dologra. A félszeműt kormányosnak tenné meg vagy első tisztnek. Komoly feladatkör mindkettő. Valahogy Zopal-ban felmerül a kérdés, hogy mit akarhat a nagyfejű? Nem tűnik egy tengeri figurának. Olyannak se aki múltkor gondot okozott azon a szigeten. Kíváncsin vizslatja.*
//Toborzás//
*Miután leül egy tengerészféle fickó is csatlakozik hozzá. Hasonlóan hosszan fejti ki mi célból érkezett mint az ork. A fehérnép csak egy pillantást kap, de egyébként ignorálja őt a kopasz. Magában viszont megjegyzi, hogy nem szimpatikus számára. Annak a fajtának tűnik aki nem veszi észre vagy csak nem érdekli mikor nem látják szívesen. A professzor viszont bemutatkozik és olyan tömören fejti ki a munkát, ami kedvére van az orknak. Maga a munka is ilyennek tűnik. Olyanok mellett éri meg testőrködni akik nem akarnak munkát okozni a testőrnek és akik így is kifizetnék. Bólint a dologra. A félszeműt kormányosnak tenné meg vagy első tisztnek. Komoly feladatkör mindkettő. Valahogy Zopal-ban felmerül a kérdés, hogy mit akarhat a nagyfejű? Nem tűnik egy tengeri figurának. Olyannak se aki múltkor gondot okozott azon a szigeten. Kíváncsin vizslatja.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-04 03:11:50
Üzenet elküldve: 2019-12-04 03:11:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*A bőbeszédűbb ifjú kovács ismerteti készségeit, és terveit. A professzor kék szemei világítanak, és sokat sejtetően értelmes bólogatással hallgatja a beszédet. Nem szakítja félbe partnerét, csak utána szólal meg.*
-Orvoslás, meg régészet? Nos kedves Fräd, remélem ezekre egyáltalán nem lesz szükség. Kovácsolni se nagyon kell majd, de a lelkesedés az tetszik. Hasznomra lesz azt hiszem.
*Mondja bölcs hangján, és ekkor integet a többieknek. Az idő alatt amíg odaérnek, a Prof még megnyugtatja a férfit.*
-Ne aggódjon fiam. Hosszú lesz a hajó út. Majd ott elmesélheti az elméleteit.
*Mondja egy apai mosollyal, és a Topáz leendő legénységének java része felsorakozik az asztalnál. A pipafüst lágy ringatózását Zopal hangja töri meg. Aztán kicsivel rá Svrinté. A Prof nem is gondolkodik sokáig, megérti ha valaki nem a szavak embere, pláne ha olyan ember kell neki aki a kardoké.*
-Fycerhald professzor.
*Biccent oda mindkettőnek, és helyet mutat az asztalánál. Elsőre Zopalra emeli a türkiz szemeket.*
-A munka a személyes védelmem. Kifutástól, kikötésig. Ha a feltételezésem helyes unalmas munka lesz, de kifizetem akkor is, ha nem ránt kardot az út alatt.
*Kérdően néz rá, fél szemöldökét felhúzva, mint aki minden lényegeset vázolt egy olyan fazonnak aki szemben ül. Ha az bármilyen elfogadás jelét mutatja egy bólintással átfordul a hajósféle alakhoz, miközben egy mélyet szív a pipájába.*
-Na!
*Mondja majd kifújja a füstöt.*
-Ha jól látom maga tapasztalt matróz. Van a kikötőben egy kisebb fregatt. Legénységet még csak szerzek hozzá, de kellene nekik egy kormányos. Meg talán egy elsőtiszt, ha ismer egyet.
*Hangjában érződik, hogy őt szánja a kormányosi posztra. A levegőben kérdések, és és különös illatok terjengenek. Kérdések amiket feltehetőleg a Profnak tennének, és kérdések amiket a Prof tenne fel, de előbb várja hogy rábólintson mind a jelenlegi feltételekre. Díjazásról, részletekről később.*
//Toborzás//
*A bőbeszédűbb ifjú kovács ismerteti készségeit, és terveit. A professzor kék szemei világítanak, és sokat sejtetően értelmes bólogatással hallgatja a beszédet. Nem szakítja félbe partnerét, csak utána szólal meg.*
-Orvoslás, meg régészet? Nos kedves Fräd, remélem ezekre egyáltalán nem lesz szükség. Kovácsolni se nagyon kell majd, de a lelkesedés az tetszik. Hasznomra lesz azt hiszem.
*Mondja bölcs hangján, és ekkor integet a többieknek. Az idő alatt amíg odaérnek, a Prof még megnyugtatja a férfit.*
-Ne aggódjon fiam. Hosszú lesz a hajó út. Majd ott elmesélheti az elméleteit.
*Mondja egy apai mosollyal, és a Topáz leendő legénységének java része felsorakozik az asztalnál. A pipafüst lágy ringatózását Zopal hangja töri meg. Aztán kicsivel rá Svrinté. A Prof nem is gondolkodik sokáig, megérti ha valaki nem a szavak embere, pláne ha olyan ember kell neki aki a kardoké.*
-Fycerhald professzor.
*Biccent oda mindkettőnek, és helyet mutat az asztalánál. Elsőre Zopalra emeli a türkiz szemeket.*
-A munka a személyes védelmem. Kifutástól, kikötésig. Ha a feltételezésem helyes unalmas munka lesz, de kifizetem akkor is, ha nem ránt kardot az út alatt.
*Kérdően néz rá, fél szemöldökét felhúzva, mint aki minden lényegeset vázolt egy olyan fazonnak aki szemben ül. Ha az bármilyen elfogadás jelét mutatja egy bólintással átfordul a hajósféle alakhoz, miközben egy mélyet szív a pipájába.*
-Na!
*Mondja majd kifújja a füstöt.*
-Ha jól látom maga tapasztalt matróz. Van a kikötőben egy kisebb fregatt. Legénységet még csak szerzek hozzá, de kellene nekik egy kormányos. Meg talán egy elsőtiszt, ha ismer egyet.
*Hangjában érződik, hogy őt szánja a kormányosi posztra. A levegőben kérdések, és és különös illatok terjengenek. Kérdések amiket feltehetőleg a Profnak tennének, és kérdések amiket a Prof tenne fel, de előbb várja hogy rábólintson mind a jelenlegi feltételekre. Díjazásról, részletekről később.*
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 20:29:34
Üzenet elküldve: 2019-12-03 20:29:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Carlotteia, Milhen, Latamie//
*Serényen fejezi be az üvegek tisztogatását és hallgatja végig Sryl javaslatait. A nő az a típusú figura a szemében, aki olyasfajta igazságokat képes mondani, melyek nem szorulnak kiegészítésre, sőt, egy okoskodó hozzáfűzés csak megrontaná az életbölcseletek makulátlan igazságát. Vyl ezek miatt egyszerű, hálás tekintettel, csönben hallgatja végig a tapasztalt dajkának tűnő Oryw lányt. Amikor pedig az befejezte, önkéntelenül is elmosolyodva bólint egyet.*
-Természetesen és nagyon hálás vagyok neked azért, hogy ezeket elmondtad. Igazság szerint jól érzem itt magam. Legalább egy kicsit pezseg az élet. *Bizony, a félvéreknek nehéz kezdeni bármit is ezzel a fogalommal. Mit is jelenthetne számukra az élet? Mit jelent egy nem-félvér számára ez a szó? Munka, isten, család... esetleg hobbi. De az egészet a szerelem érett-édes gyümölcse, a gyermek koronázza meg. Ez tény. De egy fél-elf számára ez kivitelezhetetlen: akkor ha eleve tudják, hogy egy mindenkinek nyitott kapu előttük bezárult, mit kezdhetnek magukkal? Sokan Vyllé lesznek. Azzá a nővé, aki minden erkölcsi elvet latba dobva úszik az árral szemben, hogy kicsit élvezhesse azt, amit a sós vízcseppek kínálnak neki az orcáját cirógatva. Milhen is válaszol neki és egyszerűen nem hagyhatja ezt visszavágó nélkül. Lassan könyökeit a pultra helyezi, kislányosan mosolygó arcocskáját azokra támasztja és sanda mosollyal, tágra nyílt szemekkel, oda nem illő, csicsergő hangsúllyal szólal meg.*
-Egy kastélyban szobroztam, de igazad van. Itt sokkal szórakoztatóbb kutyák vannak, mint odahaza. *Mélyen a zöld tekintetet kutatja, jelezve a nőnek, hogy bizony rá gondolt. A konfliktus azonban sajnos nem bontakozhat ki, mivel egy kulcs csörren meg. Arcán tartva a mosolyt lép Latához, s ha a nő megengedi, elveszi azt.*
-Persze, hölgyem. Mire felérne a szobájába, finom, meleg fürdő várja ott magát. Esetleg habot és egyéb balzsamokat is rakhatol bele? *A feleletnek megfelelően fog eljárni. Pukkedlizik és megcsinálja a finom, ejtőzésre alkalmas vizet, majd ha visszatér, odaadja Latnak a kulcsot.*
-Köszönöm, hogy kedvére tehettem! Esetleg szolgálhatok még valamivel? *Teszi fel udvariasan a kérdést. A fizetéssel jelenleg nem bajlódna, azt utólagosan elintézi, vagy majd Sryl megejti helyette.*
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.03 20:30:56
//Carlotteia, Milhen, Latamie//
*Serényen fejezi be az üvegek tisztogatását és hallgatja végig Sryl javaslatait. A nő az a típusú figura a szemében, aki olyasfajta igazságokat képes mondani, melyek nem szorulnak kiegészítésre, sőt, egy okoskodó hozzáfűzés csak megrontaná az életbölcseletek makulátlan igazságát. Vyl ezek miatt egyszerű, hálás tekintettel, csönben hallgatja végig a tapasztalt dajkának tűnő Oryw lányt. Amikor pedig az befejezte, önkéntelenül is elmosolyodva bólint egyet.*
-Természetesen és nagyon hálás vagyok neked azért, hogy ezeket elmondtad. Igazság szerint jól érzem itt magam. Legalább egy kicsit pezseg az élet. *Bizony, a félvéreknek nehéz kezdeni bármit is ezzel a fogalommal. Mit is jelenthetne számukra az élet? Mit jelent egy nem-félvér számára ez a szó? Munka, isten, család... esetleg hobbi. De az egészet a szerelem érett-édes gyümölcse, a gyermek koronázza meg. Ez tény. De egy fél-elf számára ez kivitelezhetetlen: akkor ha eleve tudják, hogy egy mindenkinek nyitott kapu előttük bezárult, mit kezdhetnek magukkal? Sokan Vyllé lesznek. Azzá a nővé, aki minden erkölcsi elvet latba dobva úszik az árral szemben, hogy kicsit élvezhesse azt, amit a sós vízcseppek kínálnak neki az orcáját cirógatva. Milhen is válaszol neki és egyszerűen nem hagyhatja ezt visszavágó nélkül. Lassan könyökeit a pultra helyezi, kislányosan mosolygó arcocskáját azokra támasztja és sanda mosollyal, tágra nyílt szemekkel, oda nem illő, csicsergő hangsúllyal szólal meg.*
-Egy kastélyban szobroztam, de igazad van. Itt sokkal szórakoztatóbb kutyák vannak, mint odahaza. *Mélyen a zöld tekintetet kutatja, jelezve a nőnek, hogy bizony rá gondolt. A konfliktus azonban sajnos nem bontakozhat ki, mivel egy kulcs csörren meg. Arcán tartva a mosolyt lép Latához, s ha a nő megengedi, elveszi azt.*
-Persze, hölgyem. Mire felérne a szobájába, finom, meleg fürdő várja ott magát. Esetleg habot és egyéb balzsamokat is rakhatol bele? *A feleletnek megfelelően fog eljárni. Pukkedlizik és megcsinálja a finom, ejtőzésre alkalmas vizet, majd ha visszatér, odaadja Latnak a kulcsot.*
-Köszönöm, hogy kedvére tehettem! Esetleg szolgálhatok még valamivel? *Teszi fel udvariasan a kérdést. A fizetéssel jelenleg nem bajlódna, azt utólagosan elintézi, vagy majd Sryl megejti helyette.*
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.03 20:30:56
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-12-03 19:22:42
Üzenet elküldve: 2019-12-03 19:22:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Svornt - kiszolgálás//
*A félszeműben sem csalódik, már korábban megfigyelte azt, ha egy tengeri medve pultot lát nem tud ellenállni a sörnek. Nem is hibáztatja őket ezért, amennyi időt a tengeren töltenek, csoda, ha nem égnek ki a víz láttán a mosakodó dézsában. Elteszi az aranyakat és biccent, hogy a kérést megértette. A borravaló kicsengetésére még megejt egy bájos felhangú „lekötelez” megjegyzést és biccent a férfi irányába. Svornt is a már terjedelmes létszámú társasághoz ül le, a füttyentés sem kerüli el a figyelmét, bár szokatlan számára, hiszen itt ez általában a tetszést jelképezi. ~Igaz, az öreg elf ízlését nem ismerem. ~ Mosolyog magában, majd kitölti egy üvegkorsóba a sert, még javában habosodik a teteje, mikor kisétál vele és a férfi elé leteszi.*
-Az úrnak az itala. *Konferálja fel a dolgot, csak egy pillanatig megszakítva a beszélgetést.*
-Ha bármi kérésük lenne, intsenek csak felém. *Teszi még halkan hozzá, aztán nem is zavar tovább, visszalibben a pult mögé.*
//Svornt - kiszolgálás//
*A félszeműben sem csalódik, már korábban megfigyelte azt, ha egy tengeri medve pultot lát nem tud ellenállni a sörnek. Nem is hibáztatja őket ezért, amennyi időt a tengeren töltenek, csoda, ha nem égnek ki a víz láttán a mosakodó dézsában. Elteszi az aranyakat és biccent, hogy a kérést megértette. A borravaló kicsengetésére még megejt egy bájos felhangú „lekötelez” megjegyzést és biccent a férfi irányába. Svornt is a már terjedelmes létszámú társasághoz ül le, a füttyentés sem kerüli el a figyelmét, bár szokatlan számára, hiszen itt ez általában a tetszést jelképezi. ~Igaz, az öreg elf ízlését nem ismerem. ~ Mosolyog magában, majd kitölti egy üvegkorsóba a sert, még javában habosodik a teteje, mikor kisétál vele és a férfi elé leteszi.*
-Az úrnak az itala. *Konferálja fel a dolgot, csak egy pillanatig megszakítva a beszélgetést.*
-Ha bármi kérésük lenne, intsenek csak felém. *Teszi még halkan hozzá, aztán nem is zavar tovább, visszalibben a pult mögé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063