Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 223 (4441. - 4460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
4460. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-08 17:32:13
Üzenet elküldve: 2022-09-08 17:32:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Az ork válaszára árvánk bal szemöldöke az égig emelkedik. Látta ő azt az ágyat. Igazából arról is ő tehet, hogy nem volt olyan szépen megvetve, mint mikor a félvér lépett be először. A lényeg, hogy tisztában van vele, hogy másfél Ukrom is kényelmesen elférne rajta. Tehát a másik álmatlansága mögött valami egészen más huncutság rejlik. De meglehetősen faragatlan lenne a lánytól, ha hangot adna a gyanújának. Így inkább hörpint egyet a teájából. Az elhangzott kérdéstől komisz vigyor húzódik a szájára.*
- Tudod, én készen élem az életem. *Jelenti ki határozottan. Ebben pedig több igazság van, mint önelégültség. Egy magányos kislány a nagyvilágban állandó veszélynek van kitéve. Lily mégis itt van, teljes egészségben. Ez talán elég bizonyíték a talpraesettségére. Persze a mai akció kissé bonyolultabb lesz holmi életben maradásnál, de a félvér nem aggódik. És másnak sem ajánlja, hogy ilyen felesleges dolgok miatt csüggedjen. Egy apró pillanat erejéig a másik korsójára mereszti kékjeit. Nem mintha zavarná, hogy Ukrom alkohollal ébreszti a testét. Mindenki úgy gyilkolja magát, ahogy tudja. Egy kérdés motoszkál a fejében, de nem tudja, hogy van-e olyan viszonyban a másikkal, hogy feltegye. Végül a kíváncsiság kerekedik felül és mélyen az ork szemébe néz.*
- Már meg akartam kérdezni. Most, hogy így ketten vagyunk, talán itt az alkalom. Téged egyáltalán nem zavar, hogy a fajtársaid vérét kell ontanod?
*A mélységi kis története a bizalomról beindított valamit a lányban. Ha a maszkosok így állnak mindenkihez, az azt is jelenti, hogy benne sem bíznak igazán. Adandó alkalommal talán őt áldoznák fel először. Ami nem igazán vet jó fényt a hollókra. Kicsit hátulról mellbe módon, de arra kíváncsi, Ukrom is ebbe a becstelen sorba tartozik-e. Vagy neki ez csak egy munka, ami után haza fog menni a szeretteihez, akikben bízik és ők is bíznak benne.*
*Az ork válaszára árvánk bal szemöldöke az égig emelkedik. Látta ő azt az ágyat. Igazából arról is ő tehet, hogy nem volt olyan szépen megvetve, mint mikor a félvér lépett be először. A lényeg, hogy tisztában van vele, hogy másfél Ukrom is kényelmesen elférne rajta. Tehát a másik álmatlansága mögött valami egészen más huncutság rejlik. De meglehetősen faragatlan lenne a lánytól, ha hangot adna a gyanújának. Így inkább hörpint egyet a teájából. Az elhangzott kérdéstől komisz vigyor húzódik a szájára.*
- Tudod, én készen élem az életem. *Jelenti ki határozottan. Ebben pedig több igazság van, mint önelégültség. Egy magányos kislány a nagyvilágban állandó veszélynek van kitéve. Lily mégis itt van, teljes egészségben. Ez talán elég bizonyíték a talpraesettségére. Persze a mai akció kissé bonyolultabb lesz holmi életben maradásnál, de a félvér nem aggódik. És másnak sem ajánlja, hogy ilyen felesleges dolgok miatt csüggedjen. Egy apró pillanat erejéig a másik korsójára mereszti kékjeit. Nem mintha zavarná, hogy Ukrom alkohollal ébreszti a testét. Mindenki úgy gyilkolja magát, ahogy tudja. Egy kérdés motoszkál a fejében, de nem tudja, hogy van-e olyan viszonyban a másikkal, hogy feltegye. Végül a kíváncsiság kerekedik felül és mélyen az ork szemébe néz.*
- Már meg akartam kérdezni. Most, hogy így ketten vagyunk, talán itt az alkalom. Téged egyáltalán nem zavar, hogy a fajtársaid vérét kell ontanod?
*A mélységi kis története a bizalomról beindított valamit a lányban. Ha a maszkosok így állnak mindenkihez, az azt is jelenti, hogy benne sem bíznak igazán. Adandó alkalommal talán őt áldoznák fel először. Ami nem igazán vet jó fényt a hollókra. Kicsit hátulról mellbe módon, de arra kíváncsi, Ukrom is ebbe a becstelen sorba tartozik-e. Vagy neki ez csak egy munka, ami után haza fog menni a szeretteihez, akikben bízik és ők is bíznak benne.*
4459. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-08 16:52:30
Üzenet elküldve: 2022-09-08 16:52:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Nem éppen rengeted elképzelés jár az eszén, miközben hogy a étlap szerinti legerősebb italt bölcsen méregetve magába tegye. Inkább a várakozás, hogy a lötty elkezdje tenni a hatását. Még ha el is kezdené törni a fejét a mai nap tevékenységén, Darkhék - itt szinte köpne a gondolatra - úgy is adnának neki egy emlékeztetőt. Itt ez egyetlen ésszerű időtöltés, hogy egy mély sóhajjal kiélvezi az ezúttal biztonságot jelentő magányt.
Nem sokáig.
Földszintig terjedő hangokat hall fentről, amire nyugtalanul kapja fel a fejét, egy pillanatra a forrás felé nézve megpróbálva keresztüllátni a plafonon. Valamelyik hölgy hangja, csak nem érti, mit csinál, vagy mond. Utána a lépcsőt hallja nyikorogni, szúrósan tarja mogorva tekintetét az alsó fokokon. Végül Lilyent látja rajta leereszkedni, valamilyen oknál fogva egyedül. Csöndben pillant rá, valamelyest kezdve felébredni az alkoholtól. Mivel amaz nem szólal meg azonnal, saját elfoglaltságához tér vissza, míg társa nem foglal helyet vele szemben, ekkor kezdődik a szóváltás. Ukrom rövidet bólint a köszönésre; nincs különösebb oka a lányra haragudni, mint hogy rossz helyen volt rossz időben. Vagy csak ebben a reményben akar maradni. De első kérdését a korsólya tartalmának erős aromájából meg lehet válaszolni: Nem.*
- Kicsi volt az ágy. *Dörmögi.* - De megvagyok. *A főzet elkezdi megtenni hatását, amitől az ork rövidet köhög. Szépen lassan kezd visszatérni belé a szín.*
- Nekem még nem lesz nagy munkám, úgyhogy ne miattam aggódj. A nyomás inkább rajtad lesz. Készülj. *Hacsak nem történt még több változtatás a utóbbi órában nélküle, valóban a fél-elf lánynak juthat nagy részben a főszereplői feladat. Az elméleti szituáció egy része rajta fog múlni. De ha valóban azok a hidegvérűek gyurmázzák meg, akikkel a szobában beszélt, akkor vajmi kevéstől kell tartania, úgy hiszi. Na, ha viszont valamelyikük meggondolja meg magát a szakma végén vagy közben, az egy más probléma.*
*Nem éppen rengeted elképzelés jár az eszén, miközben hogy a étlap szerinti legerősebb italt bölcsen méregetve magába tegye. Inkább a várakozás, hogy a lötty elkezdje tenni a hatását. Még ha el is kezdené törni a fejét a mai nap tevékenységén, Darkhék - itt szinte köpne a gondolatra - úgy is adnának neki egy emlékeztetőt. Itt ez egyetlen ésszerű időtöltés, hogy egy mély sóhajjal kiélvezi az ezúttal biztonságot jelentő magányt.
Nem sokáig.
Földszintig terjedő hangokat hall fentről, amire nyugtalanul kapja fel a fejét, egy pillanatra a forrás felé nézve megpróbálva keresztüllátni a plafonon. Valamelyik hölgy hangja, csak nem érti, mit csinál, vagy mond. Utána a lépcsőt hallja nyikorogni, szúrósan tarja mogorva tekintetét az alsó fokokon. Végül Lilyent látja rajta leereszkedni, valamilyen oknál fogva egyedül. Csöndben pillant rá, valamelyest kezdve felébredni az alkoholtól. Mivel amaz nem szólal meg azonnal, saját elfoglaltságához tér vissza, míg társa nem foglal helyet vele szemben, ekkor kezdődik a szóváltás. Ukrom rövidet bólint a köszönésre; nincs különösebb oka a lányra haragudni, mint hogy rossz helyen volt rossz időben. Vagy csak ebben a reményben akar maradni. De első kérdését a korsólya tartalmának erős aromájából meg lehet válaszolni: Nem.*
- Kicsi volt az ágy. *Dörmögi.* - De megvagyok. *A főzet elkezdi megtenni hatását, amitől az ork rövidet köhög. Szépen lassan kezd visszatérni belé a szín.*
- Nekem még nem lesz nagy munkám, úgyhogy ne miattam aggódj. A nyomás inkább rajtad lesz. Készülj. *Hacsak nem történt még több változtatás a utóbbi órában nélküle, valóban a fél-elf lánynak juthat nagy részben a főszereplői feladat. Az elméleti szituáció egy része rajta fog múlni. De ha valóban azok a hidegvérűek gyurmázzák meg, akikkel a szobában beszélt, akkor vajmi kevéstől kell tartania, úgy hiszi. Na, ha viszont valamelyikük meggondolja meg magát a szakma végén vagy közben, az egy más probléma.*
4458. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-08 10:51:32
Üzenet elküldve: 2022-09-08 10:51:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Lily sosem volt az a fajta lány, aki nyugodtan meg tud ülni a fenekén utasításokra várva. Most mégis megtesz minden tőle telhetőt, hogy egy megfontolt zsoldos látszatát keltse. Ez talán megy is neki, amíg az elf nem kezd szemérmetlen pőre parádéba.*
~Ebből ennyi pont elég volt.~
*Száját húzva fordul a mélységi felé, aki buzgón élezi a gyilkoló eszközeit. Árvánknak éppen nincs mit tennie. Mély sóhaj után rászánja magát a lehetetlen feladatra és próbál kezdeni valamit a hajával. Összekócolni ráér majd a kocsma előtt is. De addig nem muszáj úgy kinéznie, mint aki egy duhaj éjszakán van túl. Még akkor sem, ha ezen a helyen nehezebb mást feltételezni.*
- Megyek és megnézem, Ukrom elkészült-e. Nyugalom, az épületből nem lépek ki.
*Azzal, ha senki sem állítja meg, hagyja is a profikat nyugodtan nyílvesszőket és dobótőröket számolni. A másik szoba ajtaja előtt megállva nagyot nyel és mélyet sóhajt. Erősen reméli, hogy az ork nem veszi őt egy kalap alá az őrült csajszi tegnapi akciójával. Kicsit idegesen kopog be. Bízik benne, hogy nem ő fogja ébreszteni a melákot.*
- Ukrom! Lily vagyok. Készen állsz a mai napra?
*A válasz ellenben elmarad. Árvánk vár néhány szívdobbanásnyi időt, majd újra próbálkozik.*
- Ukrom! Ébren vagy?
*De válasz most sem érkezik. Két lehetőség maradt. Vagy nagyon mélyen alszik, vagy már elhagyta a szobáját. Árvánk a második mellett teszi le a voksát és elindul a vendégtér felé. A lépcsőn leérve azonnal meg is pillantja a magányosan üldögélő társukat. Egy ragyogó mosollyal kísérve int neki, majd a pult felé veszi az irányt. Az erszény, amit az az idióta a falhoz vágott, súlyosnak tűnt. Több, mint száz arany van benne. Ennek mindenre elégnek kell lennie még akkor is, ha most rendel magának valamit. A választása nem más, mint egy csésze Tea, amiért 4 aranytól szabadul meg.
Reggeli frissítőjével felszerelkezve, meg sem áll Ukrom asztaláig. Igazít egy keveset a hátára akasztott Kórón, végül kényelmesen leül a másikkal szemben.*
- Szép reggelt! Hogy aludtál? Készen állsz az előttünk álló feladatra?
*Lily sosem volt az a fajta lány, aki nyugodtan meg tud ülni a fenekén utasításokra várva. Most mégis megtesz minden tőle telhetőt, hogy egy megfontolt zsoldos látszatát keltse. Ez talán megy is neki, amíg az elf nem kezd szemérmetlen pőre parádéba.*
~Ebből ennyi pont elég volt.~
*Száját húzva fordul a mélységi felé, aki buzgón élezi a gyilkoló eszközeit. Árvánknak éppen nincs mit tennie. Mély sóhaj után rászánja magát a lehetetlen feladatra és próbál kezdeni valamit a hajával. Összekócolni ráér majd a kocsma előtt is. De addig nem muszáj úgy kinéznie, mint aki egy duhaj éjszakán van túl. Még akkor sem, ha ezen a helyen nehezebb mást feltételezni.*
- Megyek és megnézem, Ukrom elkészült-e. Nyugalom, az épületből nem lépek ki.
*Azzal, ha senki sem állítja meg, hagyja is a profikat nyugodtan nyílvesszőket és dobótőröket számolni. A másik szoba ajtaja előtt megállva nagyot nyel és mélyet sóhajt. Erősen reméli, hogy az ork nem veszi őt egy kalap alá az őrült csajszi tegnapi akciójával. Kicsit idegesen kopog be. Bízik benne, hogy nem ő fogja ébreszteni a melákot.*
- Ukrom! Lily vagyok. Készen állsz a mai napra?
*A válasz ellenben elmarad. Árvánk vár néhány szívdobbanásnyi időt, majd újra próbálkozik.*
- Ukrom! Ébren vagy?
*De válasz most sem érkezik. Két lehetőség maradt. Vagy nagyon mélyen alszik, vagy már elhagyta a szobáját. Árvánk a második mellett teszi le a voksát és elindul a vendégtér felé. A lépcsőn leérve azonnal meg is pillantja a magányosan üldögélő társukat. Egy ragyogó mosollyal kísérve int neki, majd a pult felé veszi az irányt. Az erszény, amit az az idióta a falhoz vágott, súlyosnak tűnt. Több, mint száz arany van benne. Ennek mindenre elégnek kell lennie még akkor is, ha most rendel magának valamit. A választása nem más, mint egy csésze Tea, amiért 4 aranytól szabadul meg.
Reggeli frissítőjével felszerelkezve, meg sem áll Ukrom asztaláig. Igazít egy keveset a hátára akasztott Kórón, végül kényelmesen leül a másikkal szemben.*- Szép reggelt! Hogy aludtál? Készen állsz az előttünk álló feladatra?
4457. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-08 06:13:14
Üzenet elküldve: 2022-09-08 06:13:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A magyarázatokkal nem érik el azt a hatást, amit szerettek volna, így megrökönyödve vedli le magáról a ruházatát, hogy mihamarabb álomra hajthassa fejét. *
// Napszak váltás //
// Fejvadászok //
* Syndra már a lány előtt felpattan az ágyból, mivel úgyis ő alszik kívül, így ezzel nincs is baj. *
- Mindig csodás érzés a vadászatra kelni.
* Gyorsan megszabadul a maradék ruhától, hogy megtisztálkodjon, természetesen körültekint, hogy a figyeli-e a műsort, de ha igen akkor csak egy szemtelen mosollyal reagál, majd keblei alatt is át tisztogatja magát.
Amint teste teljes tisztaságnak örvend, gyorsan felöltözik, majd hanyagul maszkját az oldalára akasztja. *
- Indulhatunk
* A magyarázatokkal nem érik el azt a hatást, amit szerettek volna, így megrökönyödve vedli le magáról a ruházatát, hogy mihamarabb álomra hajthassa fejét. *
// Napszak váltás //
// Fejvadászok //
* Syndra már a lány előtt felpattan az ágyból, mivel úgyis ő alszik kívül, így ezzel nincs is baj. *
- Mindig csodás érzés a vadászatra kelni.
* Gyorsan megszabadul a maradék ruhától, hogy megtisztálkodjon, természetesen körültekint, hogy a figyeli-e a műsort, de ha igen akkor csak egy szemtelen mosollyal reagál, majd keblei alatt is át tisztogatja magát.
Amint teste teljes tisztaságnak örvend, gyorsan felöltözik, majd hanyagul maszkját az oldalára akasztja. *
- Indulhatunk
4456. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 21:27:04
Üzenet elküldve: 2022-09-07 21:27:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Illidary története tökéletesen szolgál esti meseként. Na nem azért mert Lily nem hinné, hogy megtörtént. Inkább abból kifolyólag, hogy erejéből nem telik többre egy alapos elalvásnál. A falon csörrenó erszényt még hallja, de a mellé heverő elfet már nem érzékeli. Elnyomja az álom. Az éjszaka valahol a közepe felé járhat, mikor árvánk a másik oldalára szeretne fordulni. Csak szeretne, mivel egy másik test megakadályozza benne. Ebben a, javarészt alvó, állapotban el sem jut a tudatáig, hogy pontosan hol is van. Az, hogy kivel pedig végképp nem. Így finoman átöleli hálótársát és halk dünnyögésbe kezd.*
- Roki! Azt mondtad, reggelig nem jössz vissza.
*Amennyiben a másikat nem ébresztette fel, ölelését szorosabbra fogva folytatja az alvást. Ha mégis sikerül felhívni magára a figyelmet, zavartan elfordul és igyekszik tovább aludni.*
//Reggel//
*Fémes zaj szakítja meg az édesen sötét csendet. Mintha a félvér fülét éleznék. Bosszantóan fájdalmas.*
- Ne már! Csak még egy kicsit! A krumpli majd meghámozza magát.
*Foggal-körömmel igyekszik visszacsúszni álomországba, de a zaj nem enyhül. Ahogy az álom távozik félvérünk szeméből, úgy tudatosul benne egyre jobban, hogy felvirradt a nagy nap. Szemei kipattannak, nem kevésbé ő maga is az ágyból. Gyakorlott lelkesedéssel csusszan a csizmáiba, amikbe bele rejti a dobótőröket. Elbattyog az ágy másik feléhez, ugyanis este ott dobta le a vértjét. Sietve magára csatolja és elegyengeti, már amennyire ez lehetséges, és már Kóró mellett is terem. A megszokott mozdulattal bal válla mögé akasztja, aztán felveszi az elftől kapott erszényt. Már csak a tatyója van hátra. Azt is magára aggatja, végül vigyorogva megáll a mélységi előtt.*
- Én készen állok.
*Jelenti ki csillogó szemekkel. Igen. Kócos, mosdatlan és még a pocakja is korog. Ám nem lenyűgözni készül azokat a kocsmatöltelékeket. Egy tökéletes utcakölyköt kell mutatnia. Illidary előtt pedig pontosan egy ilyen áll. Készen minden rosszra, aminek ma meg kell történnie. Ellenben még mielőtt kinyílna az ajtó és a maszkosok visszatérnének a némasági fogadalmukhoz, fejvakarva feltesz egy kérdést.*
- Este igencsak fáradt voltam. Szóval lehet, hogy csak nem emlékszem, de mielőtt az az ütődött felbosszantotta, meg lett beszélve Ukrommal, hogy hol találkozunk?
*Illidary története tökéletesen szolgál esti meseként. Na nem azért mert Lily nem hinné, hogy megtörtént. Inkább abból kifolyólag, hogy erejéből nem telik többre egy alapos elalvásnál. A falon csörrenó erszényt még hallja, de a mellé heverő elfet már nem érzékeli. Elnyomja az álom. Az éjszaka valahol a közepe felé járhat, mikor árvánk a másik oldalára szeretne fordulni. Csak szeretne, mivel egy másik test megakadályozza benne. Ebben a, javarészt alvó, állapotban el sem jut a tudatáig, hogy pontosan hol is van. Az, hogy kivel pedig végképp nem. Így finoman átöleli hálótársát és halk dünnyögésbe kezd.*
- Roki! Azt mondtad, reggelig nem jössz vissza.
*Amennyiben a másikat nem ébresztette fel, ölelését szorosabbra fogva folytatja az alvást. Ha mégis sikerül felhívni magára a figyelmet, zavartan elfordul és igyekszik tovább aludni.*
//Reggel//
*Fémes zaj szakítja meg az édesen sötét csendet. Mintha a félvér fülét éleznék. Bosszantóan fájdalmas.*
- Ne már! Csak még egy kicsit! A krumpli majd meghámozza magát.
*Foggal-körömmel igyekszik visszacsúszni álomországba, de a zaj nem enyhül. Ahogy az álom távozik félvérünk szeméből, úgy tudatosul benne egyre jobban, hogy felvirradt a nagy nap. Szemei kipattannak, nem kevésbé ő maga is az ágyból. Gyakorlott lelkesedéssel csusszan a csizmáiba, amikbe bele rejti a dobótőröket. Elbattyog az ágy másik feléhez, ugyanis este ott dobta le a vértjét. Sietve magára csatolja és elegyengeti, már amennyire ez lehetséges, és már Kóró mellett is terem. A megszokott mozdulattal bal válla mögé akasztja, aztán felveszi az elftől kapott erszényt. Már csak a tatyója van hátra. Azt is magára aggatja, végül vigyorogva megáll a mélységi előtt.*
- Én készen állok.
*Jelenti ki csillogó szemekkel. Igen. Kócos, mosdatlan és még a pocakja is korog. Ám nem lenyűgözni készül azokat a kocsmatöltelékeket. Egy tökéletes utcakölyköt kell mutatnia. Illidary előtt pedig pontosan egy ilyen áll. Készen minden rosszra, aminek ma meg kell történnie. Ellenben még mielőtt kinyílna az ajtó és a maszkosok visszatérnének a némasági fogadalmukhoz, fejvakarva feltesz egy kérdést.*
- Este igencsak fáradt voltam. Szóval lehet, hogy csak nem emlékszem, de mielőtt az az ütődött felbosszantotta, meg lett beszélve Ukrommal, hogy hol találkozunk?
4455. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 21:06:04
Üzenet elküldve: 2022-09-07 21:06:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Napszak váltás //
// Fejvadászok //
*A kis játszma után senkinek nem lehet meglepő, hogy az ork az éjszaka maradék pár óráit fél szemmel nyitva feküdte végig, elernyedve a súlyától megviselt ágyon, amit nem kifejezetten neki építettek. Feje szokatlanul üres volt, miközben folyton a falra nézve hallgatja a kivehetetlen szóhalmazokat, amik Darkh szobájából hangozhatnak el hozzája. Hagyja, hogy a hangfoszlányok megpróbálják álomba ringatni, sikertelenül. Végül a csend emészti föl maradék erejét, és elbóbiskol.
De nem is alszik sokáig, az ablakon túl érkező, ismeretlen zajforrások egyikétől felnyitja szemeit. Ahogy lassan felül, visszafolynak belé az előző este (Vagy mai éjszaka?) eseményei. Körülnézve ugyanolyan sötét volt, mint mikor fejét lehajtotta, és az ablakon túlra való kémlelés sem tette bölcsebbé. De egyvalamit jól tud: visszaaludni nem fog.*
~ Amonba kellett volna mennem. ~ *Nem erre vállalkozott, mikor a kaszárnya előtt lecölöpözött táblát elkezdte olvasni. De ebből már csak annyit tud csinálni, hogy egy darabban érjen haza. Vagy amennyire Arthenior Pegazusa, a Kalmár, a kovácsműhely, és Nawanthiri megnyugtató társasága othonnak számít. Ezen még sosem gondolkodott el.*
~ Valamivel fel kell kelnem ~ *Ha hatékony akar lenni vagy az utcákon, vagy az öntözőben, akkor ebben a félholt állapotban nem maradhat. Szerencsére van egy jó ötlete, hogyan frissítse fel magát.
A setét órákat tekintve most halkan nyílik és csukódik be szobája ajtaja, ahogy Ukrom elkezd csoszogni a folyosón. Az orvgyilkosok ajtajára egy pillanatig rámered. Ami ott történt, az olyasfajta érzelmek keverékével tölti el, amire az ork nehezen találja a szavakat. Régebben emiatt puszta kezével nyomta volna ki a vért a másik fejéből, saját épségével nem törődve. De az évek most nem adtak neki megnyugvást. Nem érzi magát nagyobb biztonságban. És a legrosszabb, hogy nem akarja likvidálni aggodalma forrását.
Bágyadtan lebattyog a Sellőház vendégterére, ahol a megannyi szabad asztal egyikét kinézi elfoglalásra. A pultnál kis is választja hagyományos gyógyszerét, rendel magának 19 aranyért a hírneves Wegtoren tüze löketből egy nagy korsóval. Ha ez nem ébreszti fel az elkövetkezendő pár órára, semmi más nem fogja. Helyet foglalva rögtön kezd öblögetni, mérsékelt adagokkal önti szájába a folyadékot. Ha nincs szerencséje és több időt is kell várnia a többiekre, akkor legalább valamennyit pihenni tud, még ha nem is aludni.*
// Fejvadászok //
*A kis játszma után senkinek nem lehet meglepő, hogy az ork az éjszaka maradék pár óráit fél szemmel nyitva feküdte végig, elernyedve a súlyától megviselt ágyon, amit nem kifejezetten neki építettek. Feje szokatlanul üres volt, miközben folyton a falra nézve hallgatja a kivehetetlen szóhalmazokat, amik Darkh szobájából hangozhatnak el hozzája. Hagyja, hogy a hangfoszlányok megpróbálják álomba ringatni, sikertelenül. Végül a csend emészti föl maradék erejét, és elbóbiskol.
De nem is alszik sokáig, az ablakon túl érkező, ismeretlen zajforrások egyikétől felnyitja szemeit. Ahogy lassan felül, visszafolynak belé az előző este (Vagy mai éjszaka?) eseményei. Körülnézve ugyanolyan sötét volt, mint mikor fejét lehajtotta, és az ablakon túlra való kémlelés sem tette bölcsebbé. De egyvalamit jól tud: visszaaludni nem fog.*
~ Amonba kellett volna mennem. ~ *Nem erre vállalkozott, mikor a kaszárnya előtt lecölöpözött táblát elkezdte olvasni. De ebből már csak annyit tud csinálni, hogy egy darabban érjen haza. Vagy amennyire Arthenior Pegazusa, a Kalmár, a kovácsműhely, és Nawanthiri megnyugtató társasága othonnak számít. Ezen még sosem gondolkodott el.*
~ Valamivel fel kell kelnem ~ *Ha hatékony akar lenni vagy az utcákon, vagy az öntözőben, akkor ebben a félholt állapotban nem maradhat. Szerencsére van egy jó ötlete, hogyan frissítse fel magát.
A setét órákat tekintve most halkan nyílik és csukódik be szobája ajtaja, ahogy Ukrom elkezd csoszogni a folyosón. Az orvgyilkosok ajtajára egy pillanatig rámered. Ami ott történt, az olyasfajta érzelmek keverékével tölti el, amire az ork nehezen találja a szavakat. Régebben emiatt puszta kezével nyomta volna ki a vért a másik fejéből, saját épségével nem törődve. De az évek most nem adtak neki megnyugvást. Nem érzi magát nagyobb biztonságban. És a legrosszabb, hogy nem akarja likvidálni aggodalma forrását.
Bágyadtan lebattyog a Sellőház vendégterére, ahol a megannyi szabad asztal egyikét kinézi elfoglalásra. A pultnál kis is választja hagyományos gyógyszerét, rendel magának 19 aranyért a hírneves Wegtoren tüze löketből egy nagy korsóval.
Ha ez nem ébreszti fel az elkövetkezendő pár órára, semmi más nem fogja. Helyet foglalva rögtön kezd öblögetni, mérsékelt adagokkal önti szájába a folyadékot. Ha nincs szerencséje és több időt is kell várnia a többiekre, akkor legalább valamennyit pihenni tud, még ha nem is aludni.*
4454. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 19:48:14
Üzenet elküldve: 2022-09-07 19:48:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Napszak váltás //
// Fejvadászok //
* Orkokkal teli terem... Egyszerre fordulnak rá a mélységire, mire a semmiből Ukrom előugrik a fekete holló tollal és felkiált '' Egy mindenkiért! '' Majd hatalmas kardjával elkezdi szántani a többi fajtársát, míg ő maga még mindig az asztalnál ül. Lillyenn a vállára teszi a kezét, majd ő a halottak zsákját kezdi el fosztogatni.
Szemei kinyílnak, még mindig sötétség nyeli el a szobát, Ignis az arcát piszkálja csőrével. A hollóhoz érve végig simít a szárnyain. *
- Köszönöm barátom.
* Felülve gyorsan felméri a környezetét, a lányok még mély álmukat alusszák, így ő nem is tudja mitévő legyen. Halkan feláll, hogy kinézzen a nyitott ablakon. Még fény nincs a horizonton, így csak sejteni tudja, hogy az néhány óra múlva következhet csak be.
Gyorsan ruhájához lép, hogy letisztítsa és magára öltse felszerelését. Maszkját igényesen magára igazítja és szorosra húzza, majd mesterkardját és annak utánzatát előhúzza, hogy fenőkövével megélezze. A lányok arra ébredhetnek, ahogy a penge a kőhöz ér. *
- Készüljetek.
// Fejvadászok //
* Orkokkal teli terem... Egyszerre fordulnak rá a mélységire, mire a semmiből Ukrom előugrik a fekete holló tollal és felkiált '' Egy mindenkiért! '' Majd hatalmas kardjával elkezdi szántani a többi fajtársát, míg ő maga még mindig az asztalnál ül. Lillyenn a vállára teszi a kezét, majd ő a halottak zsákját kezdi el fosztogatni.
Szemei kinyílnak, még mindig sötétség nyeli el a szobát, Ignis az arcát piszkálja csőrével. A hollóhoz érve végig simít a szárnyain. *
- Köszönöm barátom.
* Felülve gyorsan felméri a környezetét, a lányok még mély álmukat alusszák, így ő nem is tudja mitévő legyen. Halkan feláll, hogy kinézzen a nyitott ablakon. Még fény nincs a horizonton, így csak sejteni tudja, hogy az néhány óra múlva következhet csak be.
Gyorsan ruhájához lép, hogy letisztítsa és magára öltse felszerelését. Maszkját igényesen magára igazítja és szorosra húzza, majd mesterkardját és annak utánzatát előhúzza, hogy fenőkövével megélezze. A lányok arra ébredhetnek, ahogy a penge a kőhöz ér. *
- Készüljetek.
4453. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 18:51:52
Üzenet elküldve: 2022-09-07 18:51:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Tudja jól, hogy valahol el kell kezdenie a kibékülést a lánnyal, nem érzi, hogy megérdemelné, ahogyan a hozzá állása is kivetni való... De ha Illidary azt mondja... Akkor kénytelen lesz idővel megbarátkozni vele. A beszélgetésből teljesen kihagyják, így nem is fűz hozzá semmit, mikor a bizalomról van szó maszkját eltávolítja és tekintete még mindig a vérszomjat sugalja. *
- Majd megtudod kicsi lány... Azért éltél eddig az utcán mert olyan sok jó ember van ott mi? Okosnak hiszed magad? Majd megtudod, hogy milyen érzés a világ legostobábbnak éreznie magát. Mindannyian rájöttünk, hogy milyen keveset tudunk. Ez a keménykedő stílus pedig csak az életedbe fog kerülni... Szerinted hány mozdulatot kéne tennem, hogy megöljelek?
* Syndra ritkán mutatja ki vérszomját, de most megérezteti a lánnyal, újra megnyalja a szája szélét és tekintetével rá mered ~ Ől, Ől ŐL, ŐL ŐŐŐŐŐL!! ~ Kezei ökölbe szorulnak, hogy vissza tudja fogni magát, majd egy mély levegővel megpróbálja lenyugtatni magát. *
- Mindenki szépen menjen aludni, én is megtalálom a megfelelő helyem.
* Az erszény érkezése meglepi, de néhány érme kivételével tovább is dobja a lányhoz az ágyra. Ha Lilyenn lefeküdt, akkor a sarok széléhez csattan a 180 arany. Utána rámered, hogy lássa Lilyenn Freggi reakcióját. *
- Jóéjszakát mindenkinek.
* Ha a lány is arrébb húzódik, akkor gyorsan le vedli a felszerelését és egy szál ingbe mellé bújik, próbál természetesen úgy feküdni, hogy ne érjen hozzá, de ezek az ágyak nem két személyre vannak kitalálva. Lilyenn érezheti a citrus illatot, ami bőréről áramlik. *
* Tudja jól, hogy valahol el kell kezdenie a kibékülést a lánnyal, nem érzi, hogy megérdemelné, ahogyan a hozzá állása is kivetni való... De ha Illidary azt mondja... Akkor kénytelen lesz idővel megbarátkozni vele. A beszélgetésből teljesen kihagyják, így nem is fűz hozzá semmit, mikor a bizalomról van szó maszkját eltávolítja és tekintete még mindig a vérszomjat sugalja. *
- Majd megtudod kicsi lány... Azért éltél eddig az utcán mert olyan sok jó ember van ott mi? Okosnak hiszed magad? Majd megtudod, hogy milyen érzés a világ legostobábbnak éreznie magát. Mindannyian rájöttünk, hogy milyen keveset tudunk. Ez a keménykedő stílus pedig csak az életedbe fog kerülni... Szerinted hány mozdulatot kéne tennem, hogy megöljelek?
* Syndra ritkán mutatja ki vérszomját, de most megérezteti a lánnyal, újra megnyalja a szája szélét és tekintetével rá mered ~ Ől, Ől ŐL, ŐL ŐŐŐŐŐL!! ~ Kezei ökölbe szorulnak, hogy vissza tudja fogni magát, majd egy mély levegővel megpróbálja lenyugtatni magát. *
- Mindenki szépen menjen aludni, én is megtalálom a megfelelő helyem.
* Az erszény érkezése meglepi, de néhány érme kivételével tovább is dobja a lányhoz az ágyra. Ha Lilyenn lefeküdt, akkor a sarok széléhez csattan a 180 arany. Utána rámered, hogy lássa Lilyenn Freggi reakcióját.
*- Jóéjszakát mindenkinek.
* Ha a lány is arrébb húzódik, akkor gyorsan le vedli a felszerelését és egy szál ingbe mellé bújik, próbál természetesen úgy feküdni, hogy ne érjen hozzá, de ezek az ágyak nem két személyre vannak kitalálva. Lilyenn érezheti a citrus illatot, ami bőréről áramlik. *
4452. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 18:40:57
Üzenet elküldve: 2022-09-07 18:40:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
- Első kijelentésed talán igaz, de nemsokára az lesz, és feljebbvalódként tisztelned kell. A második...
* Húzza el a száját, ezt már a szobában levők is láthatják, hisz maszkja lekerült az arcáról. *
- Szóval második.... Ukrom nem a társunk, Az ork csak egy eszköz, ahogyan mindenki más is a világon. A megbízók a fizető eszközök, míg ha más erejét vesszük igénybe, azok pedig a megbecsült csapattársaink, de csak addig míg ugyanaz a célunk.
* Lilyennen végig néz, tekintete inkább okító jellegű, mint rideg. Szemei enyhén ellágyulnak, míg arcvonásai sem oly kemények. *
- Te még fiatal vagy, hogy megértsd, de megpróbálok elmesélni neked valamit.
* Bort magához húzva tölt egy újabb pohárral. *
- Volt egy megbízásunk régen, egy nemesi családból két személyt kellett ki vonnunk... A gond egyszerű volt, a városra éhezést hoztak, és ők meg feléltek mindent körülöttük. A lényeg, hogy elindult négy holló a kiiktatásukra, de csatlakozott hozzánk több katonai is, akiket a megbízónk fizetett. Addig nem volt semmi gond, míg a család közelébe nem kerültünk. Este még együtt iszogattunk, utána pedig.... Két ezer arany fejenként a hollókért.
* Végig néz a lány reakcióján. *
- Aznap két holló meghalt, de mindenki más is. Idővel mindenki megtapasztalja, hogy a bizalom milyen hihetetlen kincs. Ha csatlakozni akarsz hozzánk, akkor csak a hollók felé adsz bizalmat, pontosan azért hordjuk ezt a ruhát, és ezért teszünk különbséget.... Nagyon veszélyes dolog megbízni valakiben, de nekünk egy a célunk.
* A végén széttárja a kezét, és lehúzza az italát. *
- Lilyenn, még mielőtt lefekszel... Tisztálkodj meg...
* Korholja le, majd felállva az ágytálhoz lép, hogy legalább letisztítsa magát részletesen. Az egész felsőtestét lemossa és utána fekszik csak le a másik ágyba. *
- Tényleg Syndra...
* Egy kisebb erszényt dob Syndrathul Pernelis felé. Remélni tudja csak, hogy el is kapja 250 aranyat tartalmazó zsákocskát. *
- Első kijelentésed talán igaz, de nemsokára az lesz, és feljebbvalódként tisztelned kell. A második...
* Húzza el a száját, ezt már a szobában levők is láthatják, hisz maszkja lekerült az arcáról. *
- Szóval második.... Ukrom nem a társunk, Az ork csak egy eszköz, ahogyan mindenki más is a világon. A megbízók a fizető eszközök, míg ha más erejét vesszük igénybe, azok pedig a megbecsült csapattársaink, de csak addig míg ugyanaz a célunk.
* Lilyennen végig néz, tekintete inkább okító jellegű, mint rideg. Szemei enyhén ellágyulnak, míg arcvonásai sem oly kemények. *
- Te még fiatal vagy, hogy megértsd, de megpróbálok elmesélni neked valamit.
* Bort magához húzva tölt egy újabb pohárral. *
- Volt egy megbízásunk régen, egy nemesi családból két személyt kellett ki vonnunk... A gond egyszerű volt, a városra éhezést hoztak, és ők meg feléltek mindent körülöttük. A lényeg, hogy elindult négy holló a kiiktatásukra, de csatlakozott hozzánk több katonai is, akiket a megbízónk fizetett. Addig nem volt semmi gond, míg a család közelébe nem kerültünk. Este még együtt iszogattunk, utána pedig.... Két ezer arany fejenként a hollókért.
* Végig néz a lány reakcióján. *
- Aznap két holló meghalt, de mindenki más is. Idővel mindenki megtapasztalja, hogy a bizalom milyen hihetetlen kincs. Ha csatlakozni akarsz hozzánk, akkor csak a hollók felé adsz bizalmat, pontosan azért hordjuk ezt a ruhát, és ezért teszünk különbséget.... Nagyon veszélyes dolog megbízni valakiben, de nekünk egy a célunk.
* A végén széttárja a kezét, és lehúzza az italát. *
- Lilyenn, még mielőtt lefekszel... Tisztálkodj meg...
* Korholja le, majd felállva az ágytálhoz lép, hogy legalább letisztítsa magát részletesen. Az egész felsőtestét lemossa és utána fekszik csak le a másik ágyba. *
- Tényleg Syndra...
* Egy kisebb erszényt dob Syndrathul Pernelis felé. Remélni tudja csak, hogy el is kapja 250 aranyat tartalmazó zsákocskát.
*
4451. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-07 11:59:42
Üzenet elküldve: 2022-09-07 11:59:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Amíg a két maszkos valami hihetetlenül fura nyelven bájolog, Kóró visszakerül a hüvelyébe, hogy aztán elfoglalja éjszakai helyét az ágy mellett, az ablakhoz közelebbi oldalon.*
- Szerintem nem, de ti tudjátok jobban.
*Motyogja árvánk maga elé, igazából senkinek sem címezve. Csupán kompenzálni próbálja az érzést, ami azt sugallja, éppen kihagyják valamiből. Nem kellemes élmény, főleg mert az egyikük az az utálatos nőszemély. Mikor végre olyan szavak hangoznak el, amiket a félvér is megért, azok igencsak számonkérőnek hatnak. Ellenben ez nem gátolja meg őt, hogy feleljen a kérdésre.*
- Először is: Az ott nekem nem testvérem. *Itt annyira összehúzza a szemeit, hogy ő maga is alig lát ki a fejecskéjéből.* Másodszor: Fegyvert emelt egy társunkra. Mit kellett volna tennem? Hagyni, hogy elmetsze a torkát? *Rázza meg a fejét. Még a gondolat is borzalmas, amiben ez az elmeroggyant ok nélkül ontja a saját társai vérét.* Amióta csak itt van, nem mutatta jelét, hogy ép ésszel büszkélkedhet. Ez volt a megfelelő reakció. Mellesleg senki sem sérült meg.
*Veszi nyafogósra a végét. Enyhén szólva is sértő, hogy a lánynak kell szabadkoznia egy nyilvánvalóan ésszerű lépés miatt. A következő szavakba azért még ő is belegondol. Van mögöttük igazság. Amennyiben együtt kell dolgozniuk, amire lássuk be nagy az esély, el kell ásniuk a csatabárdot. Vagy legalább valamelyikőjüket. Viszont az utóbbi ellen Illidary felemeli a hangját, így ez egy elvetendő ötlet. Mikor a köröm alatti szálka arra kéri a mélységit, hogy hadd képezze ő a lányt, Lily minden sejtje egy félvérként kiált segítségért. Mégis inkább csendben marad. Eleget lázadt már a mai napra, ez pedig úgyis a jövő zenéje. Holnap sokkal fontosabb dolguk lesz. Ki is húzza csizmáiból a dobótőröket, amik Kóró mellé kerülnek. Majd ismét lecibálja a lábbeliket, hogy aztán elheveredjen az ágyon. Kishíjján el is alszik, mikor olyat hall, ami ellen kénytelen fellépni. Zendülésbe is kezdene, ha arra lenne szükség. Hogy ő meg az a lábfájás együtt aludjanak?*
- Hogy is ne! Inkább eloltok az arcommal egy tábortüzet.
*Förmed mindkettejükre. De érzi, hogy vesztes csatába vezeti a lovasait. Már ahhoz is túl fáradt, hogy felüljön. Képtelen lenne bármit is tenni ellene, ha az elf úgy döntene, hogy mellé fekszik.*
- Tudod mit? *Pislog még néhány utolsót a nőszemélyre.* Nem érdekel, mit csinálsz, csak ne érj hozzám, vagy leharapom az ujjad! Időben ébresszetek reggel! Jó éjszakát!
*Azzal a párnába temeti az arcát, ha pedig senki sem zavarja meg, hamar álomba is merül.*
*Amíg a két maszkos valami hihetetlenül fura nyelven bájolog, Kóró visszakerül a hüvelyébe, hogy aztán elfoglalja éjszakai helyét az ágy mellett, az ablakhoz közelebbi oldalon.*
- Szerintem nem, de ti tudjátok jobban.
*Motyogja árvánk maga elé, igazából senkinek sem címezve. Csupán kompenzálni próbálja az érzést, ami azt sugallja, éppen kihagyják valamiből. Nem kellemes élmény, főleg mert az egyikük az az utálatos nőszemély. Mikor végre olyan szavak hangoznak el, amiket a félvér is megért, azok igencsak számonkérőnek hatnak. Ellenben ez nem gátolja meg őt, hogy feleljen a kérdésre.*
- Először is: Az ott nekem nem testvérem. *Itt annyira összehúzza a szemeit, hogy ő maga is alig lát ki a fejecskéjéből.* Másodszor: Fegyvert emelt egy társunkra. Mit kellett volna tennem? Hagyni, hogy elmetsze a torkát? *Rázza meg a fejét. Még a gondolat is borzalmas, amiben ez az elmeroggyant ok nélkül ontja a saját társai vérét.* Amióta csak itt van, nem mutatta jelét, hogy ép ésszel büszkélkedhet. Ez volt a megfelelő reakció. Mellesleg senki sem sérült meg.
*Veszi nyafogósra a végét. Enyhén szólva is sértő, hogy a lánynak kell szabadkoznia egy nyilvánvalóan ésszerű lépés miatt. A következő szavakba azért még ő is belegondol. Van mögöttük igazság. Amennyiben együtt kell dolgozniuk, amire lássuk be nagy az esély, el kell ásniuk a csatabárdot. Vagy legalább valamelyikőjüket. Viszont az utóbbi ellen Illidary felemeli a hangját, így ez egy elvetendő ötlet. Mikor a köröm alatti szálka arra kéri a mélységit, hogy hadd képezze ő a lányt, Lily minden sejtje egy félvérként kiált segítségért. Mégis inkább csendben marad. Eleget lázadt már a mai napra, ez pedig úgyis a jövő zenéje. Holnap sokkal fontosabb dolguk lesz. Ki is húzza csizmáiból a dobótőröket, amik Kóró mellé kerülnek. Majd ismét lecibálja a lábbeliket, hogy aztán elheveredjen az ágyon. Kishíjján el is alszik, mikor olyat hall, ami ellen kénytelen fellépni. Zendülésbe is kezdene, ha arra lenne szükség. Hogy ő meg az a lábfájás együtt aludjanak?*
- Hogy is ne! Inkább eloltok az arcommal egy tábortüzet.
*Förmed mindkettejükre. De érzi, hogy vesztes csatába vezeti a lovasait. Már ahhoz is túl fáradt, hogy felüljön. Képtelen lenne bármit is tenni ellene, ha az elf úgy döntene, hogy mellé fekszik.*
- Tudod mit? *Pislog még néhány utolsót a nőszemélyre.* Nem érdekel, mit csinálsz, csak ne érj hozzám, vagy leharapom az ujjad! Időben ébresszetek reggel! Jó éjszakát!
*Azzal a párnába temeti az arcát, ha pedig senki sem zavarja meg, hamar álomba is merül.*
4450. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 20:39:35
Üzenet elküldve: 2022-09-06 20:39:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Mindenkinek van mit mondania a témához, szinte mindenkinek. Mindenki észszerű ötletekkel áll elő, ahogyan még a kis Lily is. Valahol megveti a lányt, de most nem tagadhatja, hogy vág a lány esze ha simliről van szó. Ukrom reakció sok mindenre választ adnak, amire bár a mester nem válaszol, de valahol szinte biztos benne, hogy valahogy mégis belefog kerülni a tervbe.
Syndra továbbra is szótlansággal válaszol csak a jelenlévők elméleteire, és a kiválóbbnál-kiválóbb elképzelésekre. Sok apró szösszenet, ami a mélységi száját nem hagyja el, terül ki az asztalra, akárcsak egy terítő.
Végüll mégis elhangzik az utasítás, és Syndra bősz mozdulattal fogja az ork torkához a tőrt. Ukrom szinte ledermed, a penge talán nem éri el a bőrét, mégis a mozdulatból teljesen kivehető, hogy a férfi teljesen ledermed. Izmai megfeszülnek, és enyhe remegés fut végig a testén. ~ Talán a félelem? A veszély érzete? A halál iránti lázadó magatartás mutatkozna meg a ráncos alaknál? ~ Ezt csak maga a sértett tudhatja, de egy meglepetés is történik, amire szinte senki sem számít. A félvér vékony kis kardját az elfre szegezi. Lilyenn kis kóróját Syndra oldalába böki, valahol még érezné is, ha nem lenne vért rajta. Tekintetét nem veszi le az orkról, de egy gonosz mosoly jelenik meg az arcán. ~ Ez a lány elmebeteg! Ez tetszik! Ez nagyon tetszik! ~ Nyalja meg a szája szélét újra az elf, személyisége oly gyakran változik, hogy már teste is hozzá szokott. Talán betegségnek nem lehet nevezni, azt ami lejátszódik benne, de valahol nem egészséges, hogy több személyiség is lakja azt az egy bájos testet.
Élete nagy része vérrel íródott, soha nem kellett félnie, hogy nem jut neki valami a fogára, megbízásait mindig is kiválóan végezte el, így éhségét kiélhette.
~ Gyerünk! Csináld! Csináld! Tedd meg! ~ Szinte beleremeg az érzésbe, ahogyan a fegyvert oldalának szorítják, de végül mégis érkezik az a fránya utasítás.
Abban a pillanatba elveszi torkától a pengét, majd az ajtóhoz hátrál, ha Lilyenn is hagyja. Természetesen tekintetét már nem veszi le a lányról, ahogyan a már többször látott ajándékról sem.
A toll Illidary hollójából távozik, és végül Ukrom kezébe kerül. Nem ad semmilyen választ a behemót, csak szótlanul feláll, amire először pengét rántana, de újra jön a tiltás, ami már egy régen hallott nyelven szól.
Szinte a másodperc töredéke alatt veszi le a markolatról a kezét, hogy fejet hajtson az utasítás előtt. Illendő búcsúzás után távozik is a termetes férfiú, az ajtó becsapódik és már csak négyen vannak a szobában.
Szavak csak úgy távoznak a mélységiből, amibe Syndra szinte belepirul, és fejet hajt előtte. *
- Le 'hannon.
* Szemei újra a lányra merednek, hisz végre azt a kérdést tették fel neki, amire ő is oly kíváncsi, hogy a legszívesebben vissza pörgetné azt a pillanatot, hogy újra átérezhesse, bár nem érzett gyilkos szándékot a lányban, de mégis kellemes feltöltődés volt számára. Az régi dallamos hangok újra felcsendülnek, mire megrázza a fejét. *
- Akkor hát ne használjuk, hisz ez már csak a múlt, most pedig a jövő következik.
* Hagyja el a száját, és csak azután emelkedik fel újra, az asztalt megközelítve újra megpróbálja a hollót csábítani, akinek eddig megvolt a dolga, de talán már ráér vele egy kicsit játszani. *
- Bármennyire is befogadtad, még nem közülünk való, mester. Így nem is büntetheted meg őt.
* A fenyegetéstől újra érzi azt a bizsergést, amit oly annyira szeret, hogy a legszívesebben folyamatosan átélné. *
- Ahogy kívánod.
* Hajol meg újra Syndra, de utána azonnal felemeli a fejét. *
- Még nem kapott kiképzést, jól sejtem? Engedd meg, hogy segítsek a képzésébe, és szavamat adom, hogy soha nem emelem rá a kezemet, míg te azt ne mondod, vagy testvérünké nem válik.
* A közös alvás gondolata nem nagyon zavarja, így legalább kicsit incselkedhet, de van egy olyan érzése, hogy a másik nem fogja szótlanul tűrni. *
* Mindenkinek van mit mondania a témához, szinte mindenkinek. Mindenki észszerű ötletekkel áll elő, ahogyan még a kis Lily is. Valahol megveti a lányt, de most nem tagadhatja, hogy vág a lány esze ha simliről van szó. Ukrom reakció sok mindenre választ adnak, amire bár a mester nem válaszol, de valahol szinte biztos benne, hogy valahogy mégis belefog kerülni a tervbe.
Syndra továbbra is szótlansággal válaszol csak a jelenlévők elméleteire, és a kiválóbbnál-kiválóbb elképzelésekre. Sok apró szösszenet, ami a mélységi száját nem hagyja el, terül ki az asztalra, akárcsak egy terítő.
Végüll mégis elhangzik az utasítás, és Syndra bősz mozdulattal fogja az ork torkához a tőrt. Ukrom szinte ledermed, a penge talán nem éri el a bőrét, mégis a mozdulatból teljesen kivehető, hogy a férfi teljesen ledermed. Izmai megfeszülnek, és enyhe remegés fut végig a testén. ~ Talán a félelem? A veszély érzete? A halál iránti lázadó magatartás mutatkozna meg a ráncos alaknál? ~ Ezt csak maga a sértett tudhatja, de egy meglepetés is történik, amire szinte senki sem számít. A félvér vékony kis kardját az elfre szegezi. Lilyenn kis kóróját Syndra oldalába böki, valahol még érezné is, ha nem lenne vért rajta. Tekintetét nem veszi le az orkról, de egy gonosz mosoly jelenik meg az arcán. ~ Ez a lány elmebeteg! Ez tetszik! Ez nagyon tetszik! ~ Nyalja meg a szája szélét újra az elf, személyisége oly gyakran változik, hogy már teste is hozzá szokott. Talán betegségnek nem lehet nevezni, azt ami lejátszódik benne, de valahol nem egészséges, hogy több személyiség is lakja azt az egy bájos testet.
Élete nagy része vérrel íródott, soha nem kellett félnie, hogy nem jut neki valami a fogára, megbízásait mindig is kiválóan végezte el, így éhségét kiélhette.
~ Gyerünk! Csináld! Csináld! Tedd meg! ~ Szinte beleremeg az érzésbe, ahogyan a fegyvert oldalának szorítják, de végül mégis érkezik az a fránya utasítás.
Abban a pillanatba elveszi torkától a pengét, majd az ajtóhoz hátrál, ha Lilyenn is hagyja. Természetesen tekintetét már nem veszi le a lányról, ahogyan a már többször látott ajándékról sem.
A toll Illidary hollójából távozik, és végül Ukrom kezébe kerül. Nem ad semmilyen választ a behemót, csak szótlanul feláll, amire először pengét rántana, de újra jön a tiltás, ami már egy régen hallott nyelven szól.
Szinte a másodperc töredéke alatt veszi le a markolatról a kezét, hogy fejet hajtson az utasítás előtt. Illendő búcsúzás után távozik is a termetes férfiú, az ajtó becsapódik és már csak négyen vannak a szobában.
Szavak csak úgy távoznak a mélységiből, amibe Syndra szinte belepirul, és fejet hajt előtte. *
- Le 'hannon.
* Szemei újra a lányra merednek, hisz végre azt a kérdést tették fel neki, amire ő is oly kíváncsi, hogy a legszívesebben vissza pörgetné azt a pillanatot, hogy újra átérezhesse, bár nem érzett gyilkos szándékot a lányban, de mégis kellemes feltöltődés volt számára. Az régi dallamos hangok újra felcsendülnek, mire megrázza a fejét. *
- Akkor hát ne használjuk, hisz ez már csak a múlt, most pedig a jövő következik.
* Hagyja el a száját, és csak azután emelkedik fel újra, az asztalt megközelítve újra megpróbálja a hollót csábítani, akinek eddig megvolt a dolga, de talán már ráér vele egy kicsit játszani. *
- Bármennyire is befogadtad, még nem közülünk való, mester. Így nem is büntetheted meg őt.
* A fenyegetéstől újra érzi azt a bizsergést, amit oly annyira szeret, hogy a legszívesebben folyamatosan átélné. *
- Ahogy kívánod.
* Hajol meg újra Syndra, de utána azonnal felemeli a fejét. *
- Még nem kapott kiképzést, jól sejtem? Engedd meg, hogy segítsek a képzésébe, és szavamat adom, hogy soha nem emelem rá a kezemet, míg te azt ne mondod, vagy testvérünké nem válik.
* A közös alvás gondolata nem nagyon zavarja, így legalább kicsit incselkedhet, de van egy olyan érzése, hogy a másik nem fogja szótlanul tűrni. *
4449. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 19:24:14
Üzenet elküldve: 2022-09-06 19:24:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A többiek szavait folyamatosan követi, de szótlanul hagyja, amit eddig nem válaszolt meg, arra nem is fog tenni kommentárt. Az ork mikor feláll lehajított fejjel ül tovább, nem néz fel, csak néhány szót mond. *
- Syndra Baw..... Ukrom Losto vae!.
* Szól rá partnerére, majd utána Ukromtól is most éjszakára békés búcsút vesz. Nem szokása az elf nyelv, de vannak alkalmak, mikor illő a saját nyelveden búcsúztatni valakit. Ukrom nem ártott számukra, érzi rajta, hogy kiváló harcos, és annak hírében is áll a férfi. Úgy érezte, hogy el kell mondania, hisz amit már látott, könnyedén össze tudta volna tenni, addig kellett hát cselekednie, míg meglepetést tudott vele okozni. Tisztában van vele, hogy van mit feldolgoznia ork partnerének, ezért is hagyják békében és kényelembe távozni a szobából. ~ Holnap még éreztetem vele, hogy nem kell még Aztyannal sem beszélnie erről. ~ Talán a kereskedőház egyik vezetője tisztában van a dolgokkal, de az nem azt jelenti, hogy szeretne bármit is az orrára kötni, minél kevesebbet tud valaki, néha annál biztonságos. Illidary már megtanulta, hogy ha az információkat szét szórja, könnyebben biztonságba marad az a kép, amit össze lehetne rakni az információkból. *
- Boe Anor, gîl, Ithil, ar le enni. Anor ned aur, ne fuin gîl ar Ithil, ar boe le enni an-uir.
* Mondja Syndrának, majd türelmesen Lilyenn felé fordul. *
- Megosztod velem, hogy mi okból emeled pengédet egy hollóra Lily?
* Türelmesen megvárja a szavakat, utána pedig az elf felé fordul. *
- Pedin i lam edhellen Lilyenn.
* Biccent újra felé, majd újra a félvér felé fordul. *
- Testvérünkre soha nem emeljük fegyverünket. Látom, hogy ellenszenvet tápláltok egymás iránt, de kerekedjetek felül. Holnapra pedig csapatként működjetek együtt.
* Tekintetét mindkét félen végig hordozza. *
- Le se tagadhatnátok, hogy másképp van, de felhívom a figyelmeteket, ha egyikőtök meghal úgy, hogy a közelébe volt a másik, akkor azt aki életben maradt utána küldöm. Így akkor semelyikőtök nem fog tudni nyerni a dolgon. Kezdjetek szépen összebarátkozni.
* Maszkját fejéről lassan lecsatolja, majd fáradtan a borból tölt még egy pohárral. *
- Ma egy ágyon fogtok aludni, hogy tanuljatok egy kis összeszokást.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.09.07 15:31:12, a következő indokkal:
Kérésre.
* A többiek szavait folyamatosan követi, de szótlanul hagyja, amit eddig nem válaszolt meg, arra nem is fog tenni kommentárt. Az ork mikor feláll lehajított fejjel ül tovább, nem néz fel, csak néhány szót mond. *
- Syndra Baw..... Ukrom Losto vae!.
* Szól rá partnerére, majd utána Ukromtól is most éjszakára békés búcsút vesz. Nem szokása az elf nyelv, de vannak alkalmak, mikor illő a saját nyelveden búcsúztatni valakit. Ukrom nem ártott számukra, érzi rajta, hogy kiváló harcos, és annak hírében is áll a férfi. Úgy érezte, hogy el kell mondania, hisz amit már látott, könnyedén össze tudta volna tenni, addig kellett hát cselekednie, míg meglepetést tudott vele okozni. Tisztában van vele, hogy van mit feldolgoznia ork partnerének, ezért is hagyják békében és kényelembe távozni a szobából. ~ Holnap még éreztetem vele, hogy nem kell még Aztyannal sem beszélnie erről. ~ Talán a kereskedőház egyik vezetője tisztában van a dolgokkal, de az nem azt jelenti, hogy szeretne bármit is az orrára kötni, minél kevesebbet tud valaki, néha annál biztonságos. Illidary már megtanulta, hogy ha az információkat szét szórja, könnyebben biztonságba marad az a kép, amit össze lehetne rakni az információkból. *
- Boe Anor, gîl, Ithil, ar le enni. Anor ned aur, ne fuin gîl ar Ithil, ar boe le enni an-uir.
* Mondja Syndrának, majd türelmesen Lilyenn felé fordul. *
- Megosztod velem, hogy mi okból emeled pengédet egy hollóra Lily?
* Türelmesen megvárja a szavakat, utána pedig az elf felé fordul. *
- Pedin i lam edhellen Lilyenn.
* Biccent újra felé, majd újra a félvér felé fordul. *
- Testvérünkre soha nem emeljük fegyverünket. Látom, hogy ellenszenvet tápláltok egymás iránt, de kerekedjetek felül. Holnapra pedig csapatként működjetek együtt.
* Tekintetét mindkét félen végig hordozza. *
- Le se tagadhatnátok, hogy másképp van, de felhívom a figyelmeteket, ha egyikőtök meghal úgy, hogy a közelébe volt a másik, akkor azt aki életben maradt utána küldöm. Így akkor semelyikőtök nem fog tudni nyerni a dolgon. Kezdjetek szépen összebarátkozni.
* Maszkját fejéről lassan lecsatolja, majd fáradtan a borból tölt még egy pohárral. *
- Ma egy ágyon fogtok aludni, hogy tanuljatok egy kis összeszokást.
A hozzászólást Lámpás (Moderátor) módosította, ekkor: 2022.09.07 15:31:12, a következő indokkal:
Kérésre.
4448. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 13:34:06
Üzenet elküldve: 2022-09-06 13:34:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
*Árvánk Kóró hegyével a padlót idegesen kopogtatva várja a reakciókat a kis ötletére. Elsőként Ukrom kérdez vissza, amire csillogó szemekkel, azonnali választ ad.*
- Persze. Minden lehetőséget számba vettem. *Mosolyodik el kissé az ork megnyugtatásául, hogy ő bizony nem olyan hülye, mint elsőre látszik.* Szegényebb lehetek néhány foggal, vagy gazdagabb pár törött csonttal, esetleg az életembe is kerülhet. Ha... *Itt tart egy apró hatásszünetet. Baljának mutatóujjával a plafonra bökve még nyomatékosítja is a továbbiakat.* Ha nem vagyok elég gyors. De a lábaim még sosem hagytak cserben. *Abba most nem szívesen merülne bele, hogy az elmúlt években többször futott az életéért, mint négy fal között hajtotta volna álomra a fejét. Ám ezek a száraz tények. Ezért is bízik ennyire a képességeiben.* Na meg aki nem kockáztat, nem is nyerhet. *Fűzi még hozzá. A félvér ezzel tudja kivenni a részét a munkából. Mert valljuk be, ha harcra kerül a sor, ő inkább hátráltató tényező. Aztán Darkh veszi át a szót és előáll valami bonyolult tervvel, amit Ukrom még jobban összekuszál. Lilynek leginkább három dolog ragad meg a haja alatt. Az első, ahogy a mélységi az elfet ajnározza.
~Nagy dolog. Tudja használni az íjat. Gyakorlás kérdése.~
A második, hogy mindenképpen ki fogja venni a részét az akcióból. Ha csak a felderítés részéből is. A harmadik pedig éppen ebből fakad. Szégyen ide, vagy oda, árvánk le van égve. Márpedig, ha többször kell betérnie abba a kocsmába, kénytelen lesz fogyasztani is. Ha csak kéregetni megy, azonnal ki fogják hajítani. Az meg nem tenne jót a tervnek.*
- Ez mind jól hangzik. A szkanderes elterelés, egyenesen zseniális. Hogy Még kevésbé figyeljenek, oda megyek koldulni. Így valamelyikünk esetleg megmérgezhetné az italukat. *Pillanatnyi elgondolkodás.* Van nálunk méreg, ugye? *Kérdőn körbe pillanat a társaságon, ha pedig megkapja a választ folytatja.* Ellenben van egy kis problémám. Megcsappant az erszényem. Szóval, ha valaki lenne olyan kedves és kölcsönözne némi aranyat, örömmel fordulok meg tízszer is a kocsmában.
*A mélységi kis szertartását szemforgatva figyeli. Számított valami hasonlóra, de mégsem örömmel bámulja, ahogy más is abban a megtiszteltetésben részesül, amiben ő is gyerekként. Ezt a sóhajtozást a tőrt rántó elf szakítja félbe.
~Ebbe meg mi ütött?~
Ahogy a penge Ukrom torkához közelít, Lily sem bír magával többé. Felpattan az ágy széléről, majd Kóró veszélyesebb végét a nőszemély oldalához böki.*
- Megbuggyantál? *Zihálja a kérdést úgy, mintha nem lenne egyértelmű, hogy a csaj már buggyantan érkezett.* Ha nem tűnt volna fel, akkor közlöm, hogy Ukrom a mi oldalunkon áll. Ha őt bántod, engem bántasz és Darkhot is. Szóval tedd el azt a légybelezőt, vagy felnyársallak!
*Sziszegi az őrült felé, de szavai nem érnek célba. Ami azt illeti, zavartalanul zajlanak az események, mintha árvánk ott sem lenne. Kénytelen is lepillantani a jobbjára, nem vált-e láthatatlanná. Hát nem. Mégsem reagál rá senki. Ennyire komolytalannak látszana karddal a kezében? Viszont a penge eltávolodik az orktól, így Lily is visszaülhet az ágyra. A távozó Ukromot még szótlanul nézi. De amint becsukódik az ajtó, legellenségesebb tekintetét elővéve az elf felé fordul.*
- Büszke vagy magadra? Csak azt érted el, hogy haragudjon rád. Mire volt ez jó?
*Árvánk Kóró hegyével a padlót idegesen kopogtatva várja a reakciókat a kis ötletére. Elsőként Ukrom kérdez vissza, amire csillogó szemekkel, azonnali választ ad.*
- Persze. Minden lehetőséget számba vettem. *Mosolyodik el kissé az ork megnyugtatásául, hogy ő bizony nem olyan hülye, mint elsőre látszik.* Szegényebb lehetek néhány foggal, vagy gazdagabb pár törött csonttal, esetleg az életembe is kerülhet. Ha... *Itt tart egy apró hatásszünetet. Baljának mutatóujjával a plafonra bökve még nyomatékosítja is a továbbiakat.* Ha nem vagyok elég gyors. De a lábaim még sosem hagytak cserben. *Abba most nem szívesen merülne bele, hogy az elmúlt években többször futott az életéért, mint négy fal között hajtotta volna álomra a fejét. Ám ezek a száraz tények. Ezért is bízik ennyire a képességeiben.* Na meg aki nem kockáztat, nem is nyerhet. *Fűzi még hozzá. A félvér ezzel tudja kivenni a részét a munkából. Mert valljuk be, ha harcra kerül a sor, ő inkább hátráltató tényező. Aztán Darkh veszi át a szót és előáll valami bonyolult tervvel, amit Ukrom még jobban összekuszál. Lilynek leginkább három dolog ragad meg a haja alatt. Az első, ahogy a mélységi az elfet ajnározza.
~Nagy dolog. Tudja használni az íjat. Gyakorlás kérdése.~
A második, hogy mindenképpen ki fogja venni a részét az akcióból. Ha csak a felderítés részéből is. A harmadik pedig éppen ebből fakad. Szégyen ide, vagy oda, árvánk le van égve. Márpedig, ha többször kell betérnie abba a kocsmába, kénytelen lesz fogyasztani is. Ha csak kéregetni megy, azonnal ki fogják hajítani. Az meg nem tenne jót a tervnek.*
- Ez mind jól hangzik. A szkanderes elterelés, egyenesen zseniális. Hogy Még kevésbé figyeljenek, oda megyek koldulni. Így valamelyikünk esetleg megmérgezhetné az italukat. *Pillanatnyi elgondolkodás.* Van nálunk méreg, ugye? *Kérdőn körbe pillanat a társaságon, ha pedig megkapja a választ folytatja.* Ellenben van egy kis problémám. Megcsappant az erszényem. Szóval, ha valaki lenne olyan kedves és kölcsönözne némi aranyat, örömmel fordulok meg tízszer is a kocsmában.
*A mélységi kis szertartását szemforgatva figyeli. Számított valami hasonlóra, de mégsem örömmel bámulja, ahogy más is abban a megtiszteltetésben részesül, amiben ő is gyerekként. Ezt a sóhajtozást a tőrt rántó elf szakítja félbe.
~Ebbe meg mi ütött?~
Ahogy a penge Ukrom torkához közelít, Lily sem bír magával többé. Felpattan az ágy széléről, majd Kóró veszélyesebb végét a nőszemély oldalához böki.*
- Megbuggyantál? *Zihálja a kérdést úgy, mintha nem lenne egyértelmű, hogy a csaj már buggyantan érkezett.* Ha nem tűnt volna fel, akkor közlöm, hogy Ukrom a mi oldalunkon áll. Ha őt bántod, engem bántasz és Darkhot is. Szóval tedd el azt a légybelezőt, vagy felnyársallak!
*Sziszegi az őrült felé, de szavai nem érnek célba. Ami azt illeti, zavartalanul zajlanak az események, mintha árvánk ott sem lenne. Kénytelen is lepillantani a jobbjára, nem vált-e láthatatlanná. Hát nem. Mégsem reagál rá senki. Ennyire komolytalannak látszana karddal a kezében? Viszont a penge eltávolodik az orktól, így Lily is visszaülhet az ágyra. A távozó Ukromot még szótlanul nézi. De amint becsukódik az ajtó, legellenségesebb tekintetét elővéve az elf felé fordul.*
- Büszke vagy magadra? Csak azt érted el, hogy haragudjon rád. Mire volt ez jó?
4447. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 10:55:46
Üzenet elküldve: 2022-09-06 10:55:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 436
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Fejvadászok //
*Mikor egy székkel fel lett kínálva, szinte felháborító természetességgel is fogadja azt el: A kelleténél többet már nem akar ezen a napon (vagy ezen az új napon, ha éjfél elmúlt) többet maradni csak két lábán, még akkor is, ha a Kalmárnál ez szó szoros értelemben a konkrét munkája szokott lenni. Az ilyen lehetőségeket megtanulta értékelni, büszkeségét ideiglenesen félretéve. Az itókát pedig most az asztalon hagyja, alkohollal már megtöltötte magát a földszinten. Munka előtt pedig jobban tudja, minthogy elvetesse a súlykot. Kemény tekintete gyorsan a többiekre is szegül, mikor beszélnek, figyelmesen hallgatva végig őket és dolgozva fel a mondandójukat. Lilyen ötlete frappánsnak hangzik, de egyvalami gonddal ráncolgatja az ork homlokát.*
- Ugye tudod, hogy ez mivel járna? *Kérdően tekint a fél-elf lányra. Ha Ukrom látóterének a belépése előtt kapják őt el, miután megnyisszantotta őket, enyhén szólva is péppé verhetik őt, akár ott helyben vághatják le, legkevesebb egy kézzel léphet ki az ajtón, ha nagy mázlija van. Az orkok nem színlelik ha tőlük lopnak, s az nem segít hogy itt láthatólag nincs stabil igazságszolgáltatási katonaság. Nem tudja, milyen gyorsak a kezei és lábai Lilyennek, de ha biztos akar lenni a dolgában, akkor igencsak meg kéne lepnie Ukromot. Hagyja, hogy a lány kitalálja kérdése jelentését és saját válaszát, majd Darkh boncolgatásait kezdi el magában boncolgatni. Kissé oldalra hajtott fejjel ítélkezik, miközben ködösen a szoba egy pontjára néz állandóan szempárjával.*
~ Te aztán előre készültél... ~ *Tehát a maszkos így is, úgy is kint akarna elbánni velük, és ha állítása szerint a kocsma többi növendéke csak akadályozná őket a dolgukban, akkor ez még a bölcs megoldások közé számít, ezt meg kell neki adnia. Ha a fivérek maguktól jönnek ki, üsse kavics, egy-két fejet a legközelebbi szilárd tárgynak, például egy épület sarkának üt, és akár kevesebb vérrel is befejezhetik. Akár használhatják a köteleket is, amit hozott. Bólint az új terv felavatására, elvégre ezért is jött be.*
-Ha ugyanúgy olyan sarkai vannak ennek a helynek, mint a város többi részének, akkor meg tudok húzódni. *Egyezik bele, majd visszaemlékszik valamire.* - Ha még nálad van a vérdíjas papír, azt mutasd meg neki, leírást vagy rajzot is csináltak a célpontokról. De ha minden igaz, hármasban jönnek, egy bazinagy alakkal a közepén, nehéz lesz másnak nézni. *Amúgy sem mintha egy hatalmas faji szakértőnek számítana ő, a bőrszínt és bagólesőt egy vak gnóm is meg tudja különböztetni a többi néptől.
Szóval Darkh egy hosszútávú játékot ötletelt ki, elsőre Lilyennel mint főszereplővel. Aztán pedig... ő menjen be és csalogassa ki őket? Vagy jöjjön ki velük?! Az ork a nyakát vakarja az ajánlatra, mint aki nem biztos a dolgában, vagy hogy egyáltalán mit válaszoljon. Azt ezer örömmel végrehajtaná, hogy köszönésként megízlelteti az egyikkel a faasztal sarkát, ezzel a többinek okot adva, hogy őt kikövessék, vagy bármi hasonló rögtönzött cselekedet. De három erősen körözött, ork bűnözővel megpróbálni összehaverkodni, egyedül?*
- És honnan tudod, ha összemelegedtem velük? Hacsak nem Lilyent fogod beküldeni ellenőrzésként, hogy utána a kocsmában teremjetek. De még így is sem lesz könnyű az asztal körül ólálkodnotok, hacsak... szkander. *Dörmögi magának. Ha ízig-vérig egy sztereotípikus orkként gondolkodna, azzal vagy valami olyasmivel egy másik, nagyobb asztalhoz tudná vinni őket egy körre vagy kettőre, a helybőség szüksége adna rá okot, elvégre nem kis teremtmények ők.* - Ha el tudom az italoktól vinni őket, akkor ti teszitek amit kell. Megoldható, még ha kockázatos is. *Azt pedig mondania sem kell, mi vár rájuk, ha rajtakapják őket.
A B terv pedig úgyszintén Lilyennel folyik, ezúttal együttműködés. Ez az előzőnél talán még trükkösebb, de legalább hihetőbb, sőt, még maga sem számítana rá. Itt úgy néz ki, be fogják sározni a kezüket, de azon a pontnál az már az ő hibája lesz; meg volt adva neki az esély hogy élve fogják el őket, de elcseszte. Hoppá.
A küzdelemre pedig csak morog; szinte biztos, hogy lesz egy kis karcolása, ha nem tudják azonnal likvidálni őket, de az maradjon az ő problémája. Ha a húspajzs feladata lesz rásózva, akkor legyen az.
A stratégiai megbeszélés végén egy végső ítéletet már elő készül adni, de Darkh további mondandója hamar belé fojtja a szó. A felőle érkező dicséretet egy kurta biccentéssel ajándékoz vissza, nem tudva annak okát vagy hogy mi következik. Így a hirtelen kis csillanás, ami épp szeme alatt vesz észre, váratlanul éri. A szoba másik végéből is lehet látni, ahogy Ukrom egész teste megfeszül és pupillái szinte az eltűnésig összeszűkülnek. Először agya megállapítja, hogy mit is tartanak hozzá, majd szeme sarkánál látható kézből és ruházatból azonosítja magában a penge gazdáját is. Csak utána forog lassan tekintete Darkh felé, aki láthatja, hogy szeme enyhén szólva is villámokat szól, próbálja keresni a maszkon túl elhelyezkedő szempárjait. Az akármilyen eredetű férfi bemutatkozása alatt az ork halotti csöndben ül, de még csak a szemét sem forgatja bármelyik irányba sem, végig a másikon marad. Csak miután látja a tőrt eltávolodni a torkától, és hallja Syndrától a franc tudja csak mennyire őszinte szavakat, kell életre megint teste: feláll. De ez ezúttal nem a vendégtérhez hasonló, székről öregesen feltápászkodás. Lassú folyamat ez, de Ukrom gerince példásan egyenesedik ki lábai után, ahogy a két métert túlhaladó, robusztus test kezdi elérni a plafont. Két másik társát elfeledve Darkh-hoz lép, lába alatt baljóslatúan nyikorog a fapadlózat, súlyának elismerést adva. Hegyként emelkedik a maszkos fölé. Ő láthatja, ahogy teste szinte összes izmai továbbra is meg vannak feszülve szinte pattanásig. Fekete szemei lángolnak a gyűlölettől, ahogy agyartalan fogait lassan kivicsorítja a másiknak. Nem nehéz kitalálni, milyesfajta gondolatok járhatnak a fejében. Ukrom végül megemeli a kezét. De nem fegyveréért nyúl, nem is a másik nyakáért, fejéért vagy bármelyik más testrészéért.
Hanem a tollért.
Hüvelyk-és mutatóujja között is szinte ízlelheti a másik azt a visszafolytott erőt, amivel magához csettinti azt. Ebben a pozícióban is marad az ork végtagja egy ideig, míg az végül el nem tűnik a zsebében; idő múlva valószínűleg máshova fog az kerülni. Ugyanúgy állva várja meg, míg amaz végez, majd végül ő is megszólal. Hangja különösképp halk, de mélysége és beletett tisztasága miatt semmiképp nem lehet azt érteni, hogy lenyugodott volna; épp az ellenkezője.*
- Aztyannak lesz mit magyaráznia... "Darkh". *Szinte szitokszóként hangzik el belőle a fedőnév. Egy végtelenséginek érezhető idő után végre, természetesen csigalassúsággal, elfordul társa elől, és a deszkákat most már brutálisan bántó bakancsaival a kijárati ajtó felé veszi az irányt. Tekintetével megkeresi Syndrát, de semmi szót nem üzen hozzá. Szemeiből ki tudja venni, hogy nem lett ettől a legjobb barátja. Lilyenre most rá sem tekint.*
- Holnap. *Ennyi hangzik még el belőle, mikor már a kijáratot tárja ki. És mintha hirtelen újra normális sebességre kapcsolt volna számára az idő, úgy is lép, még egy hangot sem adva ki magából a továbbiakban. Nagy erővel csapódik is mögötte a faszerkezet, és ha bárki látja, akkor a fél-elf lánytól kapott kulcsot kivéve és elolvasva, saját szobájához megy, ahova nem békésebb magatartással lép be.*
*Mikor egy székkel fel lett kínálva, szinte felháborító természetességgel is fogadja azt el: A kelleténél többet már nem akar ezen a napon (vagy ezen az új napon, ha éjfél elmúlt) többet maradni csak két lábán, még akkor is, ha a Kalmárnál ez szó szoros értelemben a konkrét munkája szokott lenni. Az ilyen lehetőségeket megtanulta értékelni, büszkeségét ideiglenesen félretéve. Az itókát pedig most az asztalon hagyja, alkohollal már megtöltötte magát a földszinten. Munka előtt pedig jobban tudja, minthogy elvetesse a súlykot. Kemény tekintete gyorsan a többiekre is szegül, mikor beszélnek, figyelmesen hallgatva végig őket és dolgozva fel a mondandójukat. Lilyen ötlete frappánsnak hangzik, de egyvalami gonddal ráncolgatja az ork homlokát.*
- Ugye tudod, hogy ez mivel járna? *Kérdően tekint a fél-elf lányra. Ha Ukrom látóterének a belépése előtt kapják őt el, miután megnyisszantotta őket, enyhén szólva is péppé verhetik őt, akár ott helyben vághatják le, legkevesebb egy kézzel léphet ki az ajtón, ha nagy mázlija van. Az orkok nem színlelik ha tőlük lopnak, s az nem segít hogy itt láthatólag nincs stabil igazságszolgáltatási katonaság. Nem tudja, milyen gyorsak a kezei és lábai Lilyennek, de ha biztos akar lenni a dolgában, akkor igencsak meg kéne lepnie Ukromot. Hagyja, hogy a lány kitalálja kérdése jelentését és saját válaszát, majd Darkh boncolgatásait kezdi el magában boncolgatni. Kissé oldalra hajtott fejjel ítélkezik, miközben ködösen a szoba egy pontjára néz állandóan szempárjával.*
~ Te aztán előre készültél... ~ *Tehát a maszkos így is, úgy is kint akarna elbánni velük, és ha állítása szerint a kocsma többi növendéke csak akadályozná őket a dolgukban, akkor ez még a bölcs megoldások közé számít, ezt meg kell neki adnia. Ha a fivérek maguktól jönnek ki, üsse kavics, egy-két fejet a legközelebbi szilárd tárgynak, például egy épület sarkának üt, és akár kevesebb vérrel is befejezhetik. Akár használhatják a köteleket is, amit hozott. Bólint az új terv felavatására, elvégre ezért is jött be.*
-Ha ugyanúgy olyan sarkai vannak ennek a helynek, mint a város többi részének, akkor meg tudok húzódni. *Egyezik bele, majd visszaemlékszik valamire.* - Ha még nálad van a vérdíjas papír, azt mutasd meg neki, leírást vagy rajzot is csináltak a célpontokról. De ha minden igaz, hármasban jönnek, egy bazinagy alakkal a közepén, nehéz lesz másnak nézni. *Amúgy sem mintha egy hatalmas faji szakértőnek számítana ő, a bőrszínt és bagólesőt egy vak gnóm is meg tudja különböztetni a többi néptől.
Szóval Darkh egy hosszútávú játékot ötletelt ki, elsőre Lilyennel mint főszereplővel. Aztán pedig... ő menjen be és csalogassa ki őket? Vagy jöjjön ki velük?! Az ork a nyakát vakarja az ajánlatra, mint aki nem biztos a dolgában, vagy hogy egyáltalán mit válaszoljon. Azt ezer örömmel végrehajtaná, hogy köszönésként megízlelteti az egyikkel a faasztal sarkát, ezzel a többinek okot adva, hogy őt kikövessék, vagy bármi hasonló rögtönzött cselekedet. De három erősen körözött, ork bűnözővel megpróbálni összehaverkodni, egyedül?*
- És honnan tudod, ha összemelegedtem velük? Hacsak nem Lilyent fogod beküldeni ellenőrzésként, hogy utána a kocsmában teremjetek. De még így is sem lesz könnyű az asztal körül ólálkodnotok, hacsak... szkander. *Dörmögi magának. Ha ízig-vérig egy sztereotípikus orkként gondolkodna, azzal vagy valami olyasmivel egy másik, nagyobb asztalhoz tudná vinni őket egy körre vagy kettőre, a helybőség szüksége adna rá okot, elvégre nem kis teremtmények ők.* - Ha el tudom az italoktól vinni őket, akkor ti teszitek amit kell. Megoldható, még ha kockázatos is. *Azt pedig mondania sem kell, mi vár rájuk, ha rajtakapják őket.
A B terv pedig úgyszintén Lilyennel folyik, ezúttal együttműködés. Ez az előzőnél talán még trükkösebb, de legalább hihetőbb, sőt, még maga sem számítana rá. Itt úgy néz ki, be fogják sározni a kezüket, de azon a pontnál az már az ő hibája lesz; meg volt adva neki az esély hogy élve fogják el őket, de elcseszte. Hoppá.
A küzdelemre pedig csak morog; szinte biztos, hogy lesz egy kis karcolása, ha nem tudják azonnal likvidálni őket, de az maradjon az ő problémája. Ha a húspajzs feladata lesz rásózva, akkor legyen az.
A stratégiai megbeszélés végén egy végső ítéletet már elő készül adni, de Darkh további mondandója hamar belé fojtja a szó. A felőle érkező dicséretet egy kurta biccentéssel ajándékoz vissza, nem tudva annak okát vagy hogy mi következik. Így a hirtelen kis csillanás, ami épp szeme alatt vesz észre, váratlanul éri. A szoba másik végéből is lehet látni, ahogy Ukrom egész teste megfeszül és pupillái szinte az eltűnésig összeszűkülnek. Először agya megállapítja, hogy mit is tartanak hozzá, majd szeme sarkánál látható kézből és ruházatból azonosítja magában a penge gazdáját is. Csak utána forog lassan tekintete Darkh felé, aki láthatja, hogy szeme enyhén szólva is villámokat szól, próbálja keresni a maszkon túl elhelyezkedő szempárjait. Az akármilyen eredetű férfi bemutatkozása alatt az ork halotti csöndben ül, de még csak a szemét sem forgatja bármelyik irányba sem, végig a másikon marad. Csak miután látja a tőrt eltávolodni a torkától, és hallja Syndrától a franc tudja csak mennyire őszinte szavakat, kell életre megint teste: feláll. De ez ezúttal nem a vendégtérhez hasonló, székről öregesen feltápászkodás. Lassú folyamat ez, de Ukrom gerince példásan egyenesedik ki lábai után, ahogy a két métert túlhaladó, robusztus test kezdi elérni a plafont. Két másik társát elfeledve Darkh-hoz lép, lába alatt baljóslatúan nyikorog a fapadlózat, súlyának elismerést adva. Hegyként emelkedik a maszkos fölé. Ő láthatja, ahogy teste szinte összes izmai továbbra is meg vannak feszülve szinte pattanásig. Fekete szemei lángolnak a gyűlölettől, ahogy agyartalan fogait lassan kivicsorítja a másiknak. Nem nehéz kitalálni, milyesfajta gondolatok járhatnak a fejében. Ukrom végül megemeli a kezét. De nem fegyveréért nyúl, nem is a másik nyakáért, fejéért vagy bármelyik más testrészéért.
Hanem a tollért.
Hüvelyk-és mutatóujja között is szinte ízlelheti a másik azt a visszafolytott erőt, amivel magához csettinti azt. Ebben a pozícióban is marad az ork végtagja egy ideig, míg az végül el nem tűnik a zsebében; idő múlva valószínűleg máshova fog az kerülni. Ugyanúgy állva várja meg, míg amaz végez, majd végül ő is megszólal. Hangja különösképp halk, de mélysége és beletett tisztasága miatt semmiképp nem lehet azt érteni, hogy lenyugodott volna; épp az ellenkezője.*
- Aztyannak lesz mit magyaráznia... "Darkh". *Szinte szitokszóként hangzik el belőle a fedőnév. Egy végtelenséginek érezhető idő után végre, természetesen csigalassúsággal, elfordul társa elől, és a deszkákat most már brutálisan bántó bakancsaival a kijárati ajtó felé veszi az irányt. Tekintetével megkeresi Syndrát, de semmi szót nem üzen hozzá. Szemeiből ki tudja venni, hogy nem lett ettől a legjobb barátja. Lilyenre most rá sem tekint.*
- Holnap. *Ennyi hangzik még el belőle, mikor már a kijáratot tárja ki. És mintha hirtelen újra normális sebességre kapcsolt volna számára az idő, úgy is lép, még egy hangot sem adva ki magából a továbbiakban. Nagy erővel csapódik is mögötte a faszerkezet, és ha bárki látja, akkor a fél-elf lánytól kapott kulcsot kivéve és elolvasva, saját szobájához megy, ahova nem békésebb magatartással lép be.*
4446. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 09:04:11
Üzenet elküldve: 2022-09-06 09:04:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Znek fölenged, és ez így is van rendjén. Nem lehet örökké menekülni, Rogvun pedig valahova eltűnt. Valószínűleg Uddorak az egyetlen a Kikötőben, akitől az egykori testőr tudja, mire számíthat. A bizalomhoz ennyi kevés, de az orkok attól még összetartanak.*
- Legyen. *bólint rá a Rókalyukra, mert meglehet akár három órája is, hogy utoljára ott járt* Lámpát hozzál magaddal. *szív, kipufog* Utána csillagtúrára megyünk...
*Felhörpinti a Sellők könnyét. A túra részleteit egyelőre nem osztja meg Znekkel, valami mást azonban igen:*
- Még egy. Új nevem van - Wruzto Molzichygk. Használd ezt. A régit ismerhetik itt is, és ha összekötnek egy volt inkvizítorral, megütheted a bokád. *Érdekes módon amiatt nem aggódik, hogy arc alapján felismerik. Talán az van mögötte, hogy akit otthon az inkvizíció vasmarka elkapott, azt össze is törte. Meg hát papi díszben, fölékszerezve, kikerekedve Uddorak egész másként festett, mint most, többévi nehéz testi munkát követően.
Egy szó, mint száz, ha a másik szürke is útra kész, nekivágnak az éjszakának. Csak a kesernyés pipafüst marad utánuk emlékül.*
*Znek fölenged, és ez így is van rendjén. Nem lehet örökké menekülni, Rogvun pedig valahova eltűnt. Valószínűleg Uddorak az egyetlen a Kikötőben, akitől az egykori testőr tudja, mire számíthat. A bizalomhoz ennyi kevés, de az orkok attól még összetartanak.*
- Legyen. *bólint rá a Rókalyukra, mert meglehet akár három órája is, hogy utoljára ott járt* Lámpát hozzál magaddal. *szív, kipufog* Utána csillagtúrára megyünk...
*Felhörpinti a Sellők könnyét. A túra részleteit egyelőre nem osztja meg Znekkel, valami mást azonban igen:*
- Még egy. Új nevem van - Wruzto Molzichygk. Használd ezt. A régit ismerhetik itt is, és ha összekötnek egy volt inkvizítorral, megütheted a bokád. *Érdekes módon amiatt nem aggódik, hogy arc alapján felismerik. Talán az van mögötte, hogy akit otthon az inkvizíció vasmarka elkapott, azt össze is törte. Meg hát papi díszben, fölékszerezve, kikerekedve Uddorak egész másként festett, mint most, többévi nehéz testi munkát követően.
Egy szó, mint száz, ha a másik szürke is útra kész, nekivágnak az éjszakának. Csak a kesernyés pipafüst marad utánuk emlékül.*
4445. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-06 02:18:25
Üzenet elküldve: 2022-09-06 02:18:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sellőlesen//
//Nyílt//
*Hosszú másodpercekig csak nézi a sellőt formázó szélforgót, mielőtt belépne a kapun. Ugyan lába azért nem remeg meg, mégis elfogja valami sajátos, bénító izgalom. Noha a Kikötő mocskos utcáin nőtt fel, soha nem tette lábát a Sellőházba. Nagyurak mulatsága volt ez, legalábbis az ő köreikben így tekintettek rá, ám most az ő zsebét is húzza némi arany végre.
Készséggel adja le fegyvereit, ha kérik, s miközben ezt teszi, orrát meg-megcsapja a fűszeres, bódító illatfelhő. Nem is tudná megállapítani, mi az, amit valójában érezni vél. Bármi is legyen, kellőképp ellazítja zsigereit, még ha fel nem is vértezi a leányok látványától.
Ifjú ugyan, de tapasztalatnak nincs híján. Legyen odabenn bármennyi, lenge kelmébe öltözött leány, alaposan megméri az ott tartózkodó arcokat. A Kikötő veszélyes terep, bizonyára a Sellőház is. Lát néhány gyanús, már-már veszélyesnek tűnő alakot ugyan, de elhessegeti a gondolatot. Persze mindig készen kell állni a kitörő balhéra, most azonban mulatni van itt és mulatni is fog.
Egyelőre nem óhajt láb alatt lenni, helyet foglal egy selyempárnákkal bélelt sarokban, s szemrevételez mindent. Leginkább a leányokat. Hosszan elidőz egy dús keblekkel áldott, vörös emberleányon, kinek kelméi csak annyit engednek láttatni, mit a férfielme könnyűszerrel kipótolhat. A sellő hamar helyet talál magának egy tengerész mellett, nem minden csalódottságára. Kissé kigombolkozik, de kerüli a leányok tekintetét egyelőre. Tudja, itt nem úgy mérik a "húst", mint odalenn a dokkok mentén... Alaposan meg kell válogatnia, mire költi a pénzét. Teret enged hát most még a Sellőháznak, s legelteti tekintetét. Egészen izzadni kezd tenyere a lehetőségek tárházától... Tudja, ezt a bámészkodást sokáig aligha folytathatja, de azért csak hagy némi időt magának, na meg a Sellőház népének.*
//Nyílt//
*Hosszú másodpercekig csak nézi a sellőt formázó szélforgót, mielőtt belépne a kapun. Ugyan lába azért nem remeg meg, mégis elfogja valami sajátos, bénító izgalom. Noha a Kikötő mocskos utcáin nőtt fel, soha nem tette lábát a Sellőházba. Nagyurak mulatsága volt ez, legalábbis az ő köreikben így tekintettek rá, ám most az ő zsebét is húzza némi arany végre.
Készséggel adja le fegyvereit, ha kérik, s miközben ezt teszi, orrát meg-megcsapja a fűszeres, bódító illatfelhő. Nem is tudná megállapítani, mi az, amit valójában érezni vél. Bármi is legyen, kellőképp ellazítja zsigereit, még ha fel nem is vértezi a leányok látványától.
Ifjú ugyan, de tapasztalatnak nincs híján. Legyen odabenn bármennyi, lenge kelmébe öltözött leány, alaposan megméri az ott tartózkodó arcokat. A Kikötő veszélyes terep, bizonyára a Sellőház is. Lát néhány gyanús, már-már veszélyesnek tűnő alakot ugyan, de elhessegeti a gondolatot. Persze mindig készen kell állni a kitörő balhéra, most azonban mulatni van itt és mulatni is fog.
Egyelőre nem óhajt láb alatt lenni, helyet foglal egy selyempárnákkal bélelt sarokban, s szemrevételez mindent. Leginkább a leányokat. Hosszan elidőz egy dús keblekkel áldott, vörös emberleányon, kinek kelméi csak annyit engednek láttatni, mit a férfielme könnyűszerrel kipótolhat. A sellő hamar helyet talál magának egy tengerész mellett, nem minden csalódottságára. Kissé kigombolkozik, de kerüli a leányok tekintetét egyelőre. Tudja, itt nem úgy mérik a "húst", mint odalenn a dokkok mentén... Alaposan meg kell válogatnia, mire költi a pénzét. Teret enged hát most még a Sellőháznak, s legelteti tekintetét. Egészen izzadni kezd tenyere a lehetőségek tárházától... Tudja, ezt a bámészkodást sokáig aligha folytathatja, de azért csak hagy némi időt magának, na meg a Sellőház népének.*
4444. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-05 20:44:18
Üzenet elküldve: 2022-09-05 20:44:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
*Figyelmesen hallgat, de nem kap hosszú mesét. Nyilván Uddorak sem akarja kiteríteni a kártyáit. Znek nem is talál ebben semmi meglepőt. ~ A főinkvizítorért nem kár. Felőlem az összes kormosnak juthatott volna a méregből. ~*
*Hiába talált új otthonra, a lelke mélyén még mindig szökevény. A gyanakvását csak ideig-óráig tudja elnyomni, végleg elaltatni pedig talán soha. Fikarcnyival se bízik jobban a volt hajcsárban, mint amikor először látta meg a szürke képét a Sellőházban, de úgy dönt, hogy nem mond nemet egy görbe estére. Napok óta ügyel kínosan, hogy megbízható és fegyelmezett munkaerő benyomását keltse. Ideje kiereszteni egy kis gőzt. Nem visel se páncélt, se fegyvert. Mi tagadás, kissé meztelennek is érzi magát nélkülük. Ám ahelyett, hogy eltűnne báli ruhába bújni, elvigyorodik. ~ Hátha belénk köt valaki... A világért se venném el a kedvét. ~ Még mindig jól esne neki kiverni a szart is valakiből, bár a földije egyelőre felmentést kapott.*
- Egy feltétellel... *Egyben gurítja le a torkán a maradék limonádéját, a poharat hangos koppanással teszi le.* Ha iszunk... valami erősebbet. ~ Sa'Tereth bassza meg, rühellem a hangomat! ~ Rókalyuk?
*Figyelmesen hallgat, de nem kap hosszú mesét. Nyilván Uddorak sem akarja kiteríteni a kártyáit. Znek nem is talál ebben semmi meglepőt. ~ A főinkvizítorért nem kár. Felőlem az összes kormosnak juthatott volna a méregből. ~*
*Hiába talált új otthonra, a lelke mélyén még mindig szökevény. A gyanakvását csak ideig-óráig tudja elnyomni, végleg elaltatni pedig talán soha. Fikarcnyival se bízik jobban a volt hajcsárban, mint amikor először látta meg a szürke képét a Sellőházban, de úgy dönt, hogy nem mond nemet egy görbe estére. Napok óta ügyel kínosan, hogy megbízható és fegyelmezett munkaerő benyomását keltse. Ideje kiereszteni egy kis gőzt. Nem visel se páncélt, se fegyvert. Mi tagadás, kissé meztelennek is érzi magát nélkülük. Ám ahelyett, hogy eltűnne báli ruhába bújni, elvigyorodik. ~ Hátha belénk köt valaki... A világért se venném el a kedvét. ~ Még mindig jól esne neki kiverni a szart is valakiből, bár a földije egyelőre felmentést kapott.*
- Egy feltétellel... *Egyben gurítja le a torkán a maradék limonádéját, a poharat hangos koppanással teszi le.* Ha iszunk... valami erősebbet. ~ Sa'Tereth bassza meg, rühellem a hangomat! ~ Rókalyuk?
4443. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-05 20:10:57
Üzenet elküldve: 2022-09-05 20:10:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Az ajtó melletti kényelmes állás kielégíti az elfet. Nem szokása ismeretlenek jelenlétében leülni, hisz ha a mester utasítást ad bármire is, azt gyorsan le is kell reagálni.
Amint Illidary felvezeti a témát, tekintete a lányra vetül. ~ Még mindig nem értem mit eszik benne. ~ Húzza el a száját, de a maszknak hála nem látszik a véleménye.
Az ork, mikor az aggodalmait kezdi el kifejteni a szemöldöke az egekig szalad. ~ Ki a frász az a Gwylda? Biztos egy másik hercegnő lehet, ahogyan ez a poronty itt. ~ Tekintete újra vissza vetül a félvérre, sikerül is egy kis fog vicsorgatást is összekaparnia a maszk alatt. ~ Véletlen le eshet a lóról... De akár balesete is lehet... De el is veszhet az erdőbe.... ~ Gondolataiból Illidary szavai rángatják ki. Újfent elkezd beszélni a mélységi, de utána a hevenyész is szót kap. A sértés hallatán lenéző pillantást próbál rá mérni, de tudja jól, hogy úgyse látja a lány. ~ Ma halam ~ Csikorgatja újra a fogait, de utána néhány mély levegővel vissza is kerül a normális személyiségéhez.
A mélységi végül brillírozik, hosszantartó tervel áll elő, amit figyelmesen követ, és remélni tudja, hogy a többiek is.
Szót szavak követnek míg végül felkapja a fejét egy ismerős gesztusra. Néhány lépéssel Ukrom mögött terem és pengéjét előrántja, majd a férfi torkához emeli. Természetesen nem mozdul és az orkhoz nem ér hozzá a penge, csak úgy a levegőben tartja a borotva éles pengét.
Csak akkor hátrál vissza, amikor meghallja a parancsot újra, azonnal elveszi a pengét, majd néhány lépést hátrálva újra az ajtó mellett találja magát. *
- Ar'din nuvenin na'din, Emma shem'nan....
* A szavakat csak Illidary értheti, de végül lefordítja ő maga. *
- Nem áll szándékunkban bántani, de ha elárulsz minket, megőlünk...
* Fejét lehajtva biccent a csapat összes tagjának, majd kezeit a fegyver markolatára helyezi. Ki tudja, hogy miképp reagál az ork. *
A hozzászólás írója (Syndrathul Pernelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.05 22:41:54
* Az ajtó melletti kényelmes állás kielégíti az elfet. Nem szokása ismeretlenek jelenlétében leülni, hisz ha a mester utasítást ad bármire is, azt gyorsan le is kell reagálni.
Amint Illidary felvezeti a témát, tekintete a lányra vetül. ~ Még mindig nem értem mit eszik benne. ~ Húzza el a száját, de a maszknak hála nem látszik a véleménye.
Az ork, mikor az aggodalmait kezdi el kifejteni a szemöldöke az egekig szalad. ~ Ki a frász az a Gwylda? Biztos egy másik hercegnő lehet, ahogyan ez a poronty itt. ~ Tekintete újra vissza vetül a félvérre, sikerül is egy kis fog vicsorgatást is összekaparnia a maszk alatt. ~ Véletlen le eshet a lóról... De akár balesete is lehet... De el is veszhet az erdőbe.... ~ Gondolataiból Illidary szavai rángatják ki. Újfent elkezd beszélni a mélységi, de utána a hevenyész is szót kap. A sértés hallatán lenéző pillantást próbál rá mérni, de tudja jól, hogy úgyse látja a lány. ~ Ma halam ~ Csikorgatja újra a fogait, de utána néhány mély levegővel vissza is kerül a normális személyiségéhez.
A mélységi végül brillírozik, hosszantartó tervel áll elő, amit figyelmesen követ, és remélni tudja, hogy a többiek is.
Szót szavak követnek míg végül felkapja a fejét egy ismerős gesztusra. Néhány lépéssel Ukrom mögött terem és pengéjét előrántja, majd a férfi torkához emeli. Természetesen nem mozdul és az orkhoz nem ér hozzá a penge, csak úgy a levegőben tartja a borotva éles pengét.
Csak akkor hátrál vissza, amikor meghallja a parancsot újra, azonnal elveszi a pengét, majd néhány lépést hátrálva újra az ajtó mellett találja magát. *
- Ar'din nuvenin na'din, Emma shem'nan....
* A szavakat csak Illidary értheti, de végül lefordítja ő maga. *
- Nem áll szándékunkban bántani, de ha elárulsz minket, megőlünk...
* Fejét lehajtva biccent a csapat összes tagjának, majd kezeit a fegyver markolatára helyezi. Ki tudja, hogy miképp reagál az ork. *
A hozzászólás írója (Syndrathul Pernelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.09.05 22:41:54
4442. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-05 19:45:39
Üzenet elküldve: 2022-09-05 19:45:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* Illidary mindig is egy megfontolt mélységi volt, amint az asztalnál helyet foglal, tekintetét végig hordozza a köré gyűlt csapaton. Syndrának látványosan nincs gondja azzal, ha helyette hozzák meg a döntést, ahogyan bízik Lily hozzáállásában is. Ukrom már teljesen más, így mikor helyet foglal, kezével mutatja az üresen hagyott székeket. Jogában áll mindenkinek döntenie az itt történtekről, hisz ez egy csapat, még ha egy ember köré is gyűlik mindenki, akkor is érdemes minden lehetőséget végig próbálni. *
- Foglaljatok helyet, és akkor beszéljük át a dolgokat.
* Csak remélni tudja, hogy társai hallgatnak a szép szóra, és csak azután kezdik el mondandójukat. *
- Igyatok, nyugodtan a borból, ha szomjasak vagytok.
* Lilynek nem szánná, de nem szól rá ha belekóstolna. Türelmesen kezdődik a menet, Ukrom kezdi el a problémákat sorolni. Az aggodalomra a maszkos feje bólogat, hisz megérti az aggodalmakat. *
- Egy fejvadásznak vagy éppen egy bérgyilkosnak mindig számolnia kell a szerencse lehetőségével. A legtöbb őrjárat hajnalba gyenge, és kisebb az esély, hogy rajta kapnak minket.
* Fejét a nyilvánvalóra megrázza. *
- Eszembe se jutott a szemtől szembeni harc, nincs értelme, bár rajtad kívül mi könnyebben tudunk mozogni egy fogadóba, de így is hátrányba kerülhetünk. A jelenlévők könnyedén valakinek a pártjára állhatnak, ha pedig vannak ivócimborák könnyen bajba sodorhatjuk magunkat, voltam már olyan helyzetbe, hogy hamar kiderült a jelenlétem, majd elég volt annyit mondania a célpontnak, hogy ezer arany a fejéért. Szerinted a kocsmában lévő emberekből melyik maradt a fenekén?
* Egy kis hatásszünetet tart, majd Lily felszólalására felkapja a fejét. Nincs ellenére, hogy ő is ötletet mondjon, hisz ugyanúgy a csapat tagja, még ha felelőtlennek is tartja a helyzetekben. A kritikát elf partnerére meglepetten fogadja, de nem reagálja le. Csak azután szólal meg, miután befejezte a mondandóját. *
- Mit szólnátok ha vegyítenénk a tervet?
* Újabb hatásszünet, majd folytatja is. *
- Hajnalban indulunk, Ukrom egyenlőre távol marad az egyik sikátorban. Lily bemegy a fogadóba és körülnéz.
* Igazán büszke most a lányra, mert majdnem sikerült egy teljes tervet kitalálnia. *
- És most jön a csavar, Lilyenn szimplán annyit tesz, hogy megjegyzi, hogy van-e benn valaki a célpontok közül.
* Kezével Ukromra mutat. *
- Mivel te vagy az egyedüli ork, te tudod, hogy melyik jellemző alapján lehet a legjobban megkülönböztetni a fajtársaid, így próbálj neki adni egy olyan pontos leírást, amilyet csak tudsz. Ha nem talál benn senkit, akkor megiszik a fogadóban egy italt, majd kijön.
* Syndrára mutat. *
- Mellékesen megjegyzem, hogy elnézést kérek, hogy nem szóltam partneremről, okkal hívtam közénk. Mivel a hölgy nem csak a pengékhez ért kifogástalanul, de akár több száz méterről is eltalál egy madarat szállva. Nem díszből van a hátán az-az íj.
* Illidary általában mindenre felkészül, ha pedig minden eshetőségre van valamid, akkor kicsi az esély, hogy meglepetésként ér bármi, nem de? *
- Lilyenn több alkalommal fog bejárni a kocsmába... Mondjuk ha óránként betér annyira nem feltűnő, iszik valamit, utána meg megpróbál kéregetni, használja egy kicsit a beszédkészségét, és talán még néhány arany is csörren neki addig. Természetesen a figyelme a célpontok felé összpontosul.... Ezután jön a lényeg, Lilyenn kitalál egy frappáns indokot, hogy ki kell jönnie az utcára, és jelez nekünk, akik figyelik a fogadó ajtaját. Drága maszkos partnerem pedig felmászik az egyik háztetőre, és onnantól fogva előnnyel indulunk.
* A többiek tekintetét keresi, figyelemmel próbálja követni a reakcióikat. *
- Ekkor küldjük be a csalit.
* Mutat újra Ukromra. *
- Bemész egy mogorvább képpel, és kivételesen pontosan azt teszed, amit ez az ábrázat mutat.
* Még a mélységiknek is kell néha levegő. *
- Mérgelődsz, hogy a kereskedők milyen zsugoriak, és amit már egyszer megbeszéltünk. Megpróbálsz velük jóba lenni, ha pedig bejön, akkor jön a leitatási terv, csak most egyedül teszed, még ha nincs is olyan jó beszélőkéd, az nem gond. Nem azt kérem, hogy legyetek legjobb barátok, de szerintem orkok nagy része másképp áll az ilyen dolgokhoz, természetesen nem sértésből mondom.
* Végig néz újra partnerein, és remélni tudja, hogy mindenki tökéletesen megjegyzi az egészet, mert nincs kedve még egyszer elmondani. *
- De készülünk egy csavarral is, ha nem sikerülne a leitatás, és tegyük fel, hogy elég éberek lesznek, amit nem hiszek, de mindig van rá esély... Akkor jön Lilyenn terve.
* Mutat rá a lányra. *
- Egyik dobótőröd segítségével meglovasítod az egyik erszényét, míg Ukrom megpróbálja elterelni a figyelmüket, de most jön ebben a lényeg. Itt mindenképp lefogsz bukni, méghozzá Ukrom által.
* Újabb levegő, de egyben hatásvadászat is. *
- Ő lesz az első aki meggondolatlanul rád fog üvölteni, és utánad is szalad. Nem biztos, hogy mind három jönni fog, az pedig még jobb. Lily elszalad az egyik sikátorba, és addig meg az én kedves partnerem leszedi néhány vesszővel őket, vagy éppen csak azt az egyet.
* Egy mély sóhaj keretében mindenkit próbál összefogni a tekintetével. *
- Ha mind kijön akkor Ukrom hirtelen megfordulva lecsap, kizárt, hogy legalább egyet ne öljön meg azonnal... De tegyük fel, hogy csak egyet sebesít meg... Abban a pillanatban jövök hátulról, és ... Én is csinálom azt amihez értek... Syndra pedig újra helyezkedik, és megpróbálja oldalról levadászni őket. Lily pedig Ukrom fedezékében marad végig, és próbál nagyon erősen figyelni.... Tőrt nem dobhatsz... Csak akkor segíthetsz, ha látod, hogy valaki sérülést szenved el. Nem fogunk tudni figyelni rád, szóval még most felhívom a figyelmedet Lilyenn....
* Egy mély levegőt vesz a férfi. *
- Ne csalódjak benned...
* Lassan tekintetét vissza viszi Ukromra, majd bólint az elfnek. Amint partnere elhelyezkedik csak azután folytatja. *
- Nem ismerünk régóta Ukrom, de nagyon is szimpatikus személynek tűnsz számomra, és talán nem vagy a szavak embere, de érzem mögötte az intelligenciát, ahogyan az erőt is....
* Egy biccentéssel jelzi partnerének, hogy kezdheti. *
- Bemutatkoznék neked, ahogyan bajtársak között illik. De felhívnám a figyelmed.... Ez mostantól egy olyan kapcsolat, ami nem olyan könnyen szakadhat szét.
* Tisztelet teljesen felemelkedik székéből, majd meghajol az ork előtt. *
- Talán igazi nevem nem mondhatom el neked, de hívhatsz továbbra is Darkhnak... Mi vagyunk A bérgyilkos holló rend... És mától... Kapcsolatot ápolsz velünk.... Mivel most együtt vadászunk... Ezért ha szükséged van ránk, és támogatást igényelsz bármilyen harcban, társaim segítenek neked.
* Syndrának csak ezután int, hogy távolodjon hátra. Madarának füttyent egyet, majd Ignis a székről kinyújtott tenyerébe száll. Illidary farktollaiból egy darabot ki tép, mire a madár csak elfordul, ezután átnyújtja az orknak. *
- Ha ezt bármelyik bajtársamnak felmutatod, azonnali segítenek számodra. Természetesen utána elfogják kobozni... És felhívom a figyelmed, nem úgy működik, hogy egy hollót elkapsz és kitollazol... Arra már akkor ráfog jönni az a személy, akinek átnyújtod.
* Ha elveszi tőle, akkor vissza ül a székére. *
- Mától titkunkat tudod, ahogyan felettesed is, Aztyan tisztában van létezésünkkel és valahol támogat is minket, de természetesen csak a magas bevételek miatt. De szeretném jelezni számodra, hogy a megbízás után is örömmel látunk sorainkba, ameddig tartod titkunk, számíthatsz is ránk. Oh és még valami.... Mindenhova elér a kezünk, szóval kérlek tartsd magadban létezésünk.... Tiszteletből és csak is azért osztottuk meg ezt ezt veled.... Természetesen egy magyarázattal is tartoztam neked.
* Csak remélni tudja, hogy az ork megfelelően reagál a helyzetre, ahogyan Syndra is minden utasítást megértett. *
* Illidary mindig is egy megfontolt mélységi volt, amint az asztalnál helyet foglal, tekintetét végig hordozza a köré gyűlt csapaton. Syndrának látványosan nincs gondja azzal, ha helyette hozzák meg a döntést, ahogyan bízik Lily hozzáállásában is. Ukrom már teljesen más, így mikor helyet foglal, kezével mutatja az üresen hagyott székeket. Jogában áll mindenkinek döntenie az itt történtekről, hisz ez egy csapat, még ha egy ember köré is gyűlik mindenki, akkor is érdemes minden lehetőséget végig próbálni. *
- Foglaljatok helyet, és akkor beszéljük át a dolgokat.
* Csak remélni tudja, hogy társai hallgatnak a szép szóra, és csak azután kezdik el mondandójukat. *
- Igyatok, nyugodtan a borból, ha szomjasak vagytok.
* Lilynek nem szánná, de nem szól rá ha belekóstolna. Türelmesen kezdődik a menet, Ukrom kezdi el a problémákat sorolni. Az aggodalomra a maszkos feje bólogat, hisz megérti az aggodalmakat. *
- Egy fejvadásznak vagy éppen egy bérgyilkosnak mindig számolnia kell a szerencse lehetőségével. A legtöbb őrjárat hajnalba gyenge, és kisebb az esély, hogy rajta kapnak minket.
* Fejét a nyilvánvalóra megrázza. *
- Eszembe se jutott a szemtől szembeni harc, nincs értelme, bár rajtad kívül mi könnyebben tudunk mozogni egy fogadóba, de így is hátrányba kerülhetünk. A jelenlévők könnyedén valakinek a pártjára állhatnak, ha pedig vannak ivócimborák könnyen bajba sodorhatjuk magunkat, voltam már olyan helyzetbe, hogy hamar kiderült a jelenlétem, majd elég volt annyit mondania a célpontnak, hogy ezer arany a fejéért. Szerinted a kocsmában lévő emberekből melyik maradt a fenekén?
* Egy kis hatásszünetet tart, majd Lily felszólalására felkapja a fejét. Nincs ellenére, hogy ő is ötletet mondjon, hisz ugyanúgy a csapat tagja, még ha felelőtlennek is tartja a helyzetekben. A kritikát elf partnerére meglepetten fogadja, de nem reagálja le. Csak azután szólal meg, miután befejezte a mondandóját. *
- Mit szólnátok ha vegyítenénk a tervet?
* Újabb hatásszünet, majd folytatja is. *
- Hajnalban indulunk, Ukrom egyenlőre távol marad az egyik sikátorban. Lily bemegy a fogadóba és körülnéz.
* Igazán büszke most a lányra, mert majdnem sikerült egy teljes tervet kitalálnia. *
- És most jön a csavar, Lilyenn szimplán annyit tesz, hogy megjegyzi, hogy van-e benn valaki a célpontok közül.
* Kezével Ukromra mutat. *
- Mivel te vagy az egyedüli ork, te tudod, hogy melyik jellemző alapján lehet a legjobban megkülönböztetni a fajtársaid, így próbálj neki adni egy olyan pontos leírást, amilyet csak tudsz. Ha nem talál benn senkit, akkor megiszik a fogadóban egy italt, majd kijön.
* Syndrára mutat. *
- Mellékesen megjegyzem, hogy elnézést kérek, hogy nem szóltam partneremről, okkal hívtam közénk. Mivel a hölgy nem csak a pengékhez ért kifogástalanul, de akár több száz méterről is eltalál egy madarat szállva. Nem díszből van a hátán az-az íj.
* Illidary általában mindenre felkészül, ha pedig minden eshetőségre van valamid, akkor kicsi az esély, hogy meglepetésként ér bármi, nem de? *
- Lilyenn több alkalommal fog bejárni a kocsmába... Mondjuk ha óránként betér annyira nem feltűnő, iszik valamit, utána meg megpróbál kéregetni, használja egy kicsit a beszédkészségét, és talán még néhány arany is csörren neki addig. Természetesen a figyelme a célpontok felé összpontosul.... Ezután jön a lényeg, Lilyenn kitalál egy frappáns indokot, hogy ki kell jönnie az utcára, és jelez nekünk, akik figyelik a fogadó ajtaját. Drága maszkos partnerem pedig felmászik az egyik háztetőre, és onnantól fogva előnnyel indulunk.
* A többiek tekintetét keresi, figyelemmel próbálja követni a reakcióikat. *
- Ekkor küldjük be a csalit.
* Mutat újra Ukromra. *
- Bemész egy mogorvább képpel, és kivételesen pontosan azt teszed, amit ez az ábrázat mutat.
* Még a mélységiknek is kell néha levegő. *
- Mérgelődsz, hogy a kereskedők milyen zsugoriak, és amit már egyszer megbeszéltünk. Megpróbálsz velük jóba lenni, ha pedig bejön, akkor jön a leitatási terv, csak most egyedül teszed, még ha nincs is olyan jó beszélőkéd, az nem gond. Nem azt kérem, hogy legyetek legjobb barátok, de szerintem orkok nagy része másképp áll az ilyen dolgokhoz, természetesen nem sértésből mondom.
* Végig néz újra partnerein, és remélni tudja, hogy mindenki tökéletesen megjegyzi az egészet, mert nincs kedve még egyszer elmondani. *
- De készülünk egy csavarral is, ha nem sikerülne a leitatás, és tegyük fel, hogy elég éberek lesznek, amit nem hiszek, de mindig van rá esély... Akkor jön Lilyenn terve.
* Mutat rá a lányra. *
- Egyik dobótőröd segítségével meglovasítod az egyik erszényét, míg Ukrom megpróbálja elterelni a figyelmüket, de most jön ebben a lényeg. Itt mindenképp lefogsz bukni, méghozzá Ukrom által.
* Újabb levegő, de egyben hatásvadászat is. *
- Ő lesz az első aki meggondolatlanul rád fog üvölteni, és utánad is szalad. Nem biztos, hogy mind három jönni fog, az pedig még jobb. Lily elszalad az egyik sikátorba, és addig meg az én kedves partnerem leszedi néhány vesszővel őket, vagy éppen csak azt az egyet.
* Egy mély sóhaj keretében mindenkit próbál összefogni a tekintetével. *
- Ha mind kijön akkor Ukrom hirtelen megfordulva lecsap, kizárt, hogy legalább egyet ne öljön meg azonnal... De tegyük fel, hogy csak egyet sebesít meg... Abban a pillanatban jövök hátulról, és ... Én is csinálom azt amihez értek... Syndra pedig újra helyezkedik, és megpróbálja oldalról levadászni őket. Lily pedig Ukrom fedezékében marad végig, és próbál nagyon erősen figyelni.... Tőrt nem dobhatsz... Csak akkor segíthetsz, ha látod, hogy valaki sérülést szenved el. Nem fogunk tudni figyelni rád, szóval még most felhívom a figyelmedet Lilyenn....
* Egy mély levegőt vesz a férfi. *
- Ne csalódjak benned...
* Lassan tekintetét vissza viszi Ukromra, majd bólint az elfnek. Amint partnere elhelyezkedik csak azután folytatja. *
- Nem ismerünk régóta Ukrom, de nagyon is szimpatikus személynek tűnsz számomra, és talán nem vagy a szavak embere, de érzem mögötte az intelligenciát, ahogyan az erőt is....
* Egy biccentéssel jelzi partnerének, hogy kezdheti. *
- Bemutatkoznék neked, ahogyan bajtársak között illik. De felhívnám a figyelmed.... Ez mostantól egy olyan kapcsolat, ami nem olyan könnyen szakadhat szét.
* Tisztelet teljesen felemelkedik székéből, majd meghajol az ork előtt. *
- Talán igazi nevem nem mondhatom el neked, de hívhatsz továbbra is Darkhnak... Mi vagyunk A bérgyilkos holló rend... És mától... Kapcsolatot ápolsz velünk.... Mivel most együtt vadászunk... Ezért ha szükséged van ránk, és támogatást igényelsz bármilyen harcban, társaim segítenek neked.
* Syndrának csak ezután int, hogy távolodjon hátra. Madarának füttyent egyet, majd Ignis a székről kinyújtott tenyerébe száll. Illidary farktollaiból egy darabot ki tép, mire a madár csak elfordul, ezután átnyújtja az orknak. *
- Ha ezt bármelyik bajtársamnak felmutatod, azonnali segítenek számodra. Természetesen utána elfogják kobozni... És felhívom a figyelmed, nem úgy működik, hogy egy hollót elkapsz és kitollazol... Arra már akkor ráfog jönni az a személy, akinek átnyújtod.
* Ha elveszi tőle, akkor vissza ül a székére. *
- Mától titkunkat tudod, ahogyan felettesed is, Aztyan tisztában van létezésünkkel és valahol támogat is minket, de természetesen csak a magas bevételek miatt. De szeretném jelezni számodra, hogy a megbízás után is örömmel látunk sorainkba, ameddig tartod titkunk, számíthatsz is ránk. Oh és még valami.... Mindenhova elér a kezünk, szóval kérlek tartsd magadban létezésünk.... Tiszteletből és csak is azért osztottuk meg ezt ezt veled.... Természetesen egy magyarázattal is tartoztam neked.
* Csak remélni tudja, hogy az ork megfelelően reagál a helyzetre, ahogyan Syndra is minden utasítást megértett. *
4441. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2022-09-05 17:38:30
Üzenet elküldve: 2022-09-05 17:38:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Pirtianesből, szeretettel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Némán figyeli, ahogy a pultos bekeveri a limonádét, utána meg Zneket, ahogy vívódik magával, és nem fizet. Útjára enged néhány füstkarikát. Aztán az egykori testőrből potyogni kezdenek a szavak - nem sok, de ki tudja, mikor beszélt utoljára ennyit egy huzamban. Metszett gégével nehéz.*
- Azt hiszed, feldoblak a kormosoknak? *pattintja le a burkolt fenyegetést, mint valami bogarat* Ork vagy, mint én. *Visszafordítja az ivóra tekintetét. A durva, szürke arc mögött akármi lapulhat, de a Föld Városában tényleg nem divat, hogy az orkok hátbaszúrják egymást, csak hogy az úrnőjük megvakargassa kicsit a fülük tövét. Uddorakra sem volt jellemző az ilyesmi, hiába tartozott a legkönyörtelenebb hajcsárok közé.
Amikor Znek rákérdez az amnesztiára, göcög egy felet, de el nem mosolyodik. Beleszív a pipába, és az orrán át engedi ki a füstöt.*
- Mm. Három éve valaki megmérgezte Sadas Renym főinkvizítort. *újra a testőr szemébe néz, újabb ravaszdi hunyorítás* Nyilván az orkot vették elő. Kínpadra vontak. *szív, kipufog, vállat von* Nyilván mindent bevallottam. A diktátornak meg... *Fölveszi az itallapot maga mellől, belelapoz. Limonádé nincs rajta, csak forrásvíz.* ...a lófasz tudja, mikor lesz megin' gyereke. Nem akarok addig várni. Szolgálatban vagy? Járhatnánk egyet... *int a kijárat felé. Valószínűleg összerakta, Znek itt dolgozik a Sellőházban.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Némán figyeli, ahogy a pultos bekeveri a limonádét, utána meg Zneket, ahogy vívódik magával, és nem fizet. Útjára enged néhány füstkarikát. Aztán az egykori testőrből potyogni kezdenek a szavak - nem sok, de ki tudja, mikor beszélt utoljára ennyit egy huzamban. Metszett gégével nehéz.*
- Azt hiszed, feldoblak a kormosoknak? *pattintja le a burkolt fenyegetést, mint valami bogarat* Ork vagy, mint én. *Visszafordítja az ivóra tekintetét. A durva, szürke arc mögött akármi lapulhat, de a Föld Városában tényleg nem divat, hogy az orkok hátbaszúrják egymást, csak hogy az úrnőjük megvakargassa kicsit a fülük tövét. Uddorakra sem volt jellemző az ilyesmi, hiába tartozott a legkönyörtelenebb hajcsárok közé.
Amikor Znek rákérdez az amnesztiára, göcög egy felet, de el nem mosolyodik. Beleszív a pipába, és az orrán át engedi ki a füstöt.*
- Mm. Három éve valaki megmérgezte Sadas Renym főinkvizítort. *újra a testőr szemébe néz, újabb ravaszdi hunyorítás* Nyilván az orkot vették elő. Kínpadra vontak. *szív, kipufog, vállat von* Nyilván mindent bevallottam. A diktátornak meg... *Fölveszi az itallapot maga mellől, belelapoz. Limonádé nincs rajta, csak forrásvíz.* ...a lófasz tudja, mikor lesz megin' gyereke. Nem akarok addig várni. Szolgálatban vagy? Járhatnánk egyet... *int a kijárat felé. Valószínűleg összerakta, Znek itt dolgozik a Sellőházban.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063