Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 90 (1781. - 1800. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1800. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-25 22:03:07
Üzenet elküldve: 2021-05-25 22:03:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A visszatérés //
* Amíg Darelldel tárgyal, addig egy igencsak hétköznapi jelenet történik kicsit távolabb tőlük. Ettől függetlenül néhány pillanatra minden tekintetett magára von a hirtelen érkezett csattanás. Rendor csak egy pillanatra pillant oda, hogy megnézze mi történt és aztán folytatja is a megbeszélést, ami igazán rövidre nyúlik. Úgy tűnik, hogy az őr szépen áthárítja őt egy másik személyre. Erre mit mondhatna a volt szerzetes? Hát pont semmit mivel valahol ez érthető is, hogy nem egy őr dönt az ilyesmiről. El is indulnak a pulthoz, ahol a paprikás kedvű hölgy fogadja is hideg párját. Amikor elhúzza a csíkot még gúnyos megjegyzést is tesz rá. Rendor igazán fegyelmezett, de a hirtelen jött gúny elég humorosra sikeredik, legalábbis neki biztosan, így aztán felkuncog. Gyorsan szabadkozni is kezd.*
- Elnézést!* Igazítja helyre magát, hogy újra a feladatra koncentráljon.*
- Természetesen ismerem a szabályokat. Legalábbis a nagy részét biztosan. Állok rendelkezésre bármilyen feladatott is kapok.* Régebben sem riadt vissza semmilyen munkától, így most se teszi. Szívesebben is maradna itt, mint a Boszorkánykonyhán, bár ott még nem járt, de csinos lányokból biztosan kevesebbet lehet ott találni, mint itt. Ez a hely minden férfi ember legédesebb álma.*
* Amíg Darelldel tárgyal, addig egy igencsak hétköznapi jelenet történik kicsit távolabb tőlük. Ettől függetlenül néhány pillanatra minden tekintetett magára von a hirtelen érkezett csattanás. Rendor csak egy pillanatra pillant oda, hogy megnézze mi történt és aztán folytatja is a megbeszélést, ami igazán rövidre nyúlik. Úgy tűnik, hogy az őr szépen áthárítja őt egy másik személyre. Erre mit mondhatna a volt szerzetes? Hát pont semmit mivel valahol ez érthető is, hogy nem egy őr dönt az ilyesmiről. El is indulnak a pulthoz, ahol a paprikás kedvű hölgy fogadja is hideg párját. Amikor elhúzza a csíkot még gúnyos megjegyzést is tesz rá. Rendor igazán fegyelmezett, de a hirtelen jött gúny elég humorosra sikeredik, legalábbis neki biztosan, így aztán felkuncog. Gyorsan szabadkozni is kezd.*
- Elnézést!* Igazítja helyre magát, hogy újra a feladatra koncentráljon.*
- Természetesen ismerem a szabályokat. Legalábbis a nagy részét biztosan. Állok rendelkezésre bármilyen feladatott is kapok.* Régebben sem riadt vissza semmilyen munkától, így most se teszi. Szívesebben is maradna itt, mint a Boszorkánykonyhán, bár ott még nem járt, de csinos lányokból biztosan kevesebbet lehet ott találni, mint itt. Ez a hely minden férfi ember legédesebb álma.*
1799. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-23 17:36:11
Üzenet elküldve: 2021-05-23 17:36:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A visszatérés //
*Miközben törölgeti a korsókat és mindent szépen a helyére igazít, egy sellőlány bukkan elő a konyhából, csak a szeme sarkából látja. Az viszont már mindenki számára hallható, hogy bizony a padló vonzása erősebb volt, mint az ügyessége, így a tálca és a rajta lévő evőeszközök, a tányér az étellel együtt csörömpölve törik össze, elég nagy felfordulást csinálva. Kinéz a pult mögül először, hogy lássa a lány jól van-e, de úgy fest, mikor megbotlott el is dobta a tálcát, így nem esett rá a szilánkokra. ~Kétbalkezes. ~ Csak ekkor lép ki egy söprűvel a pult mögül meg egy lapáttal, hogy mentse a menthetőt.*
-Semmi probléma, nem történt baj. Gyere ide, én felsöprök, te hozz felmosót odabentről. *Adja ki az utasítást, miközben a lány bocsánatkérések közepette végre elindul a konyha irányába. Látszik, hogy a helyzet megijesztette és beletelt néhány másodpercbe mire le tudott nyugodni. Ketten együtt kapkodják fel az immár használhatatlan állapotba került tányérszilánkokat és ételmaradékokat. Az ilyesmire fel kell készülni, mert egy vendéglőben előfordul. Nem is telik sok időbe, mire feltörlik a padlót, majd hozat a lánnyal egy száraz rongyot is, hogy befejezze a dolgot. Mert vizesen mégse hagyhatják, a végén még ismételné a dolog önmagát.*
-Így ni! *Csapja össze a két kezét, mire a lány is köszönömök közepette visszamegy a konyhába, hogy ezúttal jobban odafigyelve egy újabb adag grillezett polipot hozzon elő és tálaljon a vendégének, aki már nagyon várja a vacsoráját. Ekkor lépnek oda a pulthoz, Darelld hangjára pedig felkapja a fejét.*
-Persze, csak az van. *Válaszol kicsit gúnyosan. Fel is vázolj a helyzetet, ismerős is neki a férfi, látta már itt, bizonyára a járást is jól ismeri, meg azt is, hogy itt a sármosabb férfi alkalmazottak mivel szoktak foglalkozni. Az, hogy a férfit ráhagyja Darelld, nem igazán izgatja, sőt, inkább vele töltené el az idejét, mint a fagyos sziklával, aki ezúttal is nagyon kötelességtudó és alapos.*
-Biztos megy megnézni, hogy a konyhán elég tisztára súrolják-e az edényeket. *Morogja az orra alá, fél mosollyal a szája szegletében.*
-Szerintem a Boszorkánykonyhán vannak most elegen egyelőre, itt talán több hasznodat vennék. Jártas vagy már az itteni házirendben? Ismered a szabályokat?
*Miközben törölgeti a korsókat és mindent szépen a helyére igazít, egy sellőlány bukkan elő a konyhából, csak a szeme sarkából látja. Az viszont már mindenki számára hallható, hogy bizony a padló vonzása erősebb volt, mint az ügyessége, így a tálca és a rajta lévő evőeszközök, a tányér az étellel együtt csörömpölve törik össze, elég nagy felfordulást csinálva. Kinéz a pult mögül először, hogy lássa a lány jól van-e, de úgy fest, mikor megbotlott el is dobta a tálcát, így nem esett rá a szilánkokra. ~Kétbalkezes. ~ Csak ekkor lép ki egy söprűvel a pult mögül meg egy lapáttal, hogy mentse a menthetőt.*
-Semmi probléma, nem történt baj. Gyere ide, én felsöprök, te hozz felmosót odabentről. *Adja ki az utasítást, miközben a lány bocsánatkérések közepette végre elindul a konyha irányába. Látszik, hogy a helyzet megijesztette és beletelt néhány másodpercbe mire le tudott nyugodni. Ketten együtt kapkodják fel az immár használhatatlan állapotba került tányérszilánkokat és ételmaradékokat. Az ilyesmire fel kell készülni, mert egy vendéglőben előfordul. Nem is telik sok időbe, mire feltörlik a padlót, majd hozat a lánnyal egy száraz rongyot is, hogy befejezze a dolgot. Mert vizesen mégse hagyhatják, a végén még ismételné a dolog önmagát.*
-Így ni! *Csapja össze a két kezét, mire a lány is köszönömök közepette visszamegy a konyhába, hogy ezúttal jobban odafigyelve egy újabb adag grillezett polipot hozzon elő és tálaljon a vendégének, aki már nagyon várja a vacsoráját. Ekkor lépnek oda a pulthoz, Darelld hangjára pedig felkapja a fejét.*
-Persze, csak az van. *Válaszol kicsit gúnyosan. Fel is vázolj a helyzetet, ismerős is neki a férfi, látta már itt, bizonyára a járást is jól ismeri, meg azt is, hogy itt a sármosabb férfi alkalmazottak mivel szoktak foglalkozni. Az, hogy a férfit ráhagyja Darelld, nem igazán izgatja, sőt, inkább vele töltené el az idejét, mint a fagyos sziklával, aki ezúttal is nagyon kötelességtudó és alapos.*
-Biztos megy megnézni, hogy a konyhán elég tisztára súrolják-e az edényeket. *Morogja az orra alá, fél mosollyal a szája szegletében.*
-Szerintem a Boszorkánykonyhán vannak most elegen egyelőre, itt talán több hasznodat vennék. Jártas vagy már az itteni házirendben? Ismered a szabályokat?
1798. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-21 09:14:25
Üzenet elküldve: 2021-05-21 09:14:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
*Miután az álom a hatalmába keríti, már nincsen tudatában a körülötte zajló eseményeknek. Bár talán nem furcsa, de az alkohol és az elalvás előtti történések hatására furcsa álom kezd kialakulni. Egy hatalmas sötét erdő rajzolódik ki a képzelet színház színpadán, aminek minden hangja egyelőre a rejtélyesen fennálló csendbe burkolózik, mintha csak megijedtek volna valamitől. Nem is kell sokat várni, hogy fény derüljön a veszedelem kilétére, hamarosan egy hangos, szinte földrengetően mély robaj, talán egy morgás hallatszik, amire az erdő akaratlanul is összerezzen. Susognak a falevelek és felugranak a nyugalmi állapotban pihenő kavicsok a földről. Léptek zaja hallatszik és nem kell sok hozzá, hogy a lény alakja kirajzolódjon a fák között. Egy fa magasságú, két lábon álló, szőrös szörnyeteg, amelynek vörös hajzuhataga eltakarja az egész arcát, lábain és karjain pedig vaskos és hegyes körmök villannak elő a vörös szőr alól. A két tűzpiros szem világít csak, amellyel keresi a következő áldozatát. A lehelete felhőoszlopokat formáz a sötét, csillagtalan égbolton, majd kitárul a szája, amiből kifelé, mint a megvadult lovak szökik a párás levegő, újabb földrengető morajlást hozva magával.*
-LÁÁB! LÁÁBAT AKAROK!... LÁÁÁÁB! *Indul meg az immár földbegyökerezett lábú tündér irányába, aki szinte mozdulni se tud. Majd ahogy a léptek közelednek és a monstrum, amely szinte a fák tetejét verdesi a csapzott hajkoronájával, nyúlna felé, ez a kötelék elszakad. Úgy rohan, ahogy csak bír, a sűrű fák között és egyre csak ismétlődve hallja maga mögül: LÁÁB! ENYÉM, LÁÁB!*
-NEEEEeee! *Visít fel álmában, majd ide- oda dobálva magát az ágyon kapálózik Dalafra tekintet nélkül.*
-A lábam! Neeem! Eressz! EREEESZ! *Visít, ha a másik próbálja csitítani és még jobban kalimpál, ha pedig a férfi elereszti, akkor sikeresen le is gurul az ágyról, hogy a padlón érjen földet, ahol végül sikerül felébrednie ebből az őrületből. Szemei elé emeli a kezét a hirtelen feltáruló nagy világosság miatt.*
-Nee… a lábam! *Kap oda hirtelen, hogy ellenőrizhessen lihegés közepette, hogy még mind a kettő megvan, mégpedig a szokásos helyén.*
-Te jó ég! Csak álmodtam? NEEEm… *Majd feltekint és meglátja a vörös hajkoronát, ami egy sikítást is kivált belőle, még az imént olyan valóságosnak ható álom miatt.*
//A 8-as szobában//
*Miután az álom a hatalmába keríti, már nincsen tudatában a körülötte zajló eseményeknek. Bár talán nem furcsa, de az alkohol és az elalvás előtti történések hatására furcsa álom kezd kialakulni. Egy hatalmas sötét erdő rajzolódik ki a képzelet színház színpadán, aminek minden hangja egyelőre a rejtélyesen fennálló csendbe burkolózik, mintha csak megijedtek volna valamitől. Nem is kell sokat várni, hogy fény derüljön a veszedelem kilétére, hamarosan egy hangos, szinte földrengetően mély robaj, talán egy morgás hallatszik, amire az erdő akaratlanul is összerezzen. Susognak a falevelek és felugranak a nyugalmi állapotban pihenő kavicsok a földről. Léptek zaja hallatszik és nem kell sok hozzá, hogy a lény alakja kirajzolódjon a fák között. Egy fa magasságú, két lábon álló, szőrös szörnyeteg, amelynek vörös hajzuhataga eltakarja az egész arcát, lábain és karjain pedig vaskos és hegyes körmök villannak elő a vörös szőr alól. A két tűzpiros szem világít csak, amellyel keresi a következő áldozatát. A lehelete felhőoszlopokat formáz a sötét, csillagtalan égbolton, majd kitárul a szája, amiből kifelé, mint a megvadult lovak szökik a párás levegő, újabb földrengető morajlást hozva magával.*
-LÁÁB! LÁÁBAT AKAROK!... LÁÁÁÁB! *Indul meg az immár földbegyökerezett lábú tündér irányába, aki szinte mozdulni se tud. Majd ahogy a léptek közelednek és a monstrum, amely szinte a fák tetejét verdesi a csapzott hajkoronájával, nyúlna felé, ez a kötelék elszakad. Úgy rohan, ahogy csak bír, a sűrű fák között és egyre csak ismétlődve hallja maga mögül: LÁÁB! ENYÉM, LÁÁB!*
-NEEEEeee! *Visít fel álmában, majd ide- oda dobálva magát az ágyon kapálózik Dalafra tekintet nélkül.*
-A lábam! Neeem! Eressz! EREEESZ! *Visít, ha a másik próbálja csitítani és még jobban kalimpál, ha pedig a férfi elereszti, akkor sikeresen le is gurul az ágyról, hogy a padlón érjen földet, ahol végül sikerül felébrednie ebből az őrületből. Szemei elé emeli a kezét a hirtelen feltáruló nagy világosság miatt.*
-Nee… a lábam! *Kap oda hirtelen, hogy ellenőrizhessen lihegés közepette, hogy még mind a kettő megvan, mégpedig a szokásos helyén.*
-Te jó ég! Csak álmodtam? NEEEm… *Majd feltekint és meglátja a vörös hajkoronát, ami egy sikítást is kivált belőle, még az imént olyan valóságosnak ható álom miatt.*
1797. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-18 20:32:30
Üzenet elküldve: 2021-05-18 20:32:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Dalaf munkája elég sokszor adat meg neki a szórakozásból, azonban azok egészen más fajta boldogsággal szoktak szolgálni. Valami sokkalta egyszerűbbel, de ahogy az apró teremtés tényleg elhiszi, hogy másnapra nem marad lába, egyszerűen aranyos. Makacs, apró és vonzó. Emellett egy leheletnyit őrült. Szinte, már tökéletesnek hangzik ez az egész, amikor a Sellő ráébred igazából az agyára is megy ez a szárnyas. Amilyen gyorsan életre is kelt a másik, ugyanolyan hamar üti is ki őt az ital. Dalaf megengedi magának, hogy egy pár pillanatig igazán megfigyelje a nőt és annak a vonásait. Kár, hogy sosem akar férjhez menni, igazán szemrevaló ara volna, még úgyis, hogy ilyen őrült és apró. ~Azért tényleg kár, hogy nem én fogtam be azt a nagy száját. Pedig iszonyatosan élveztem volna~ odasimulna hát a még vizeske vendéghez és lágy ölelésbe vonná, ahogy mindenképp tette volna, akkor is, ha a sok sok civakodás helyett valami mást tettek volna. Szereti ezeket a pillanatokat, persze nem akkor amikor a másik igazán nem is tud róla, de szereti őket. Ilyenkor nem érzi magát örömfiúnak, de a munkája, már hozzá nőtt a személyéhez és nem is nagyon emlékszik milyen is volt előtte. Egy része azon a bizonyos napon kiüresedett. Furcsa amikor normálisnak érzi magát és nem, csak egy prostinak. Igazán kíváncsi lesz reggel mit is fog saját magával kezdeni partnere. *
1796. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:27:02
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:27:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A visszatérés //
* A férfi elé tárja nyűgjét és várja aztán szépen az ítéletet. az "őszinte leszek" kijelentés már önmagában rosszat sejtett, de végül is aztán mégsem azt kapja, amit számított. Ha nem is sellőként, de úgy tűnik, hogy lenne munka számára. Nos, hát az is jobb lenne most, mint a semmi. Így aztán nem utasítja el a lehetőséget, ami mondjuk még nem teljesen biztos.*
- Nekem az is jó lenne perpillanat. Aztán majdcsak dönt felőlem valaki.* Így aztán készségesen követi az őrt a pultig, ahol a sellők mesterének is mondható hölgy szorgoskodik. Nem ismeretlen, hiszen itt dolgozott azért már korábban. Ám most mégsem merné letegezni, hiszen azért nem egy fiatal lány már. Na meg, ahogy hallotta Darelldnek a kedvese, bár így ránézésre nem tudná megállapítani.*
- Jó napot hölgyem!* Köszön illedelmesen és várja, hogy döntsenek sora felől. Ahogy elnézi Darelld inkább kibújna véglegesen a feladat alól.*
* A férfi elé tárja nyűgjét és várja aztán szépen az ítéletet. az "őszinte leszek" kijelentés már önmagában rosszat sejtett, de végül is aztán mégsem azt kapja, amit számított. Ha nem is sellőként, de úgy tűnik, hogy lenne munka számára. Nos, hát az is jobb lenne most, mint a semmi. Így aztán nem utasítja el a lehetőséget, ami mondjuk még nem teljesen biztos.*
- Nekem az is jó lenne perpillanat. Aztán majdcsak dönt felőlem valaki.* Így aztán készségesen követi az őrt a pultig, ahol a sellők mesterének is mondható hölgy szorgoskodik. Nem ismeretlen, hiszen itt dolgozott azért már korábban. Ám most mégsem merné letegezni, hiszen azért nem egy fiatal lány már. Na meg, ahogy hallotta Darelldnek a kedvese, bár így ránézésre nem tudná megállapítani.*
- Jó napot hölgyem!* Köszön illedelmesen és várja, hogy döntsenek sora felől. Ahogy elnézi Darelld inkább kibújna véglegesen a feladat alól.*
1795. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:18:05
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:18:05
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A visszatérés //
* Na folytatódik a megbeszélés. Igaz úgy látja, hogy a férfi tekintette elkalandozott, de amikor visszatér hozzá újra rendeződik minden. Rá is térhetnek a tárgyra, ami nem egyszerű ám. Ugyanis a fiú ha jól érti, már pedig jól érti, vissza szeretne jönni dolgozni köreikbe. Ezzel neki személy szerint nem lenne problémája, viszont az ő szava nem mérvadó jelen pillanatban. Még, ha a biztonságiakhoz kéne mennie, akkor hagyján is lenne, de így csak egyetlen dolgot tehet. Mégpedig azt, hogy ezt a kérdést lepasszolja élete párjának, aki pont a pultban tevékenykedik.*
- Őszinte leszek veled Rendor. Én ilyen döntéseket nem hozhatok. Egyik főnök sem tartózkodik jelenleg a Sellőházban. Viszont azt tudom, hogy egy férfi kéz elkélne az új épületben is. Ezt tudom ajánlani, de erről szépen megkérdezzük Carlotteiát. Amennyiben így megfelel kövess!* Ha ez megfelel neki, akkor feláll és a pulthoz sétál a kölyökkel.*
- Carlotteia lenne egy perced?* Kérdezi meg párját, de eléggé úgy tűnik, hogy van. Amint engedélyt kap rá bele is vág.*
- A fiatalember szeretne visszatérni hozzánk, mint alkalmazott. Ez már túlmutat az én jogkörömön. Viszont arra gondoltam, hogy esetleg a Boszorkánykonyhán hasznos segítség lenne. Így inkább rábíznám ezt az ügyet.* Most ezzel elintézettnek is veszi az ügyet és igyekezne mihamarabb távozni a pulttól. Majd ők ketten lerendezik ezt az ügyet.*
* Na folytatódik a megbeszélés. Igaz úgy látja, hogy a férfi tekintette elkalandozott, de amikor visszatér hozzá újra rendeződik minden. Rá is térhetnek a tárgyra, ami nem egyszerű ám. Ugyanis a fiú ha jól érti, már pedig jól érti, vissza szeretne jönni dolgozni köreikbe. Ezzel neki személy szerint nem lenne problémája, viszont az ő szava nem mérvadó jelen pillanatban. Még, ha a biztonságiakhoz kéne mennie, akkor hagyján is lenne, de így csak egyetlen dolgot tehet. Mégpedig azt, hogy ezt a kérdést lepasszolja élete párjának, aki pont a pultban tevékenykedik.*
- Őszinte leszek veled Rendor. Én ilyen döntéseket nem hozhatok. Egyik főnök sem tartózkodik jelenleg a Sellőházban. Viszont azt tudom, hogy egy férfi kéz elkélne az új épületben is. Ezt tudom ajánlani, de erről szépen megkérdezzük Carlotteiát. Amennyiben így megfelel kövess!* Ha ez megfelel neki, akkor feláll és a pulthoz sétál a kölyökkel.*
- Carlotteia lenne egy perced?* Kérdezi meg párját, de eléggé úgy tűnik, hogy van. Amint engedélyt kap rá bele is vág.*
- A fiatalember szeretne visszatérni hozzánk, mint alkalmazott. Ez már túlmutat az én jogkörömön. Viszont arra gondoltam, hogy esetleg a Boszorkánykonyhán hasznos segítség lenne. Így inkább rábíznám ezt az ügyet.* Most ezzel elintézettnek is veszi az ügyet és igyekezne mihamarabb távozni a pulttól. Majd ők ketten lerendezik ezt az ügyet.*
1794. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:02:06
Üzenet elküldve: 2021-05-14 16:02:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A visszatérés //
* Már éppen neki kezdtek volna a beszélgetésnek, amikor Darelldet elszólítja a kötelesség. Erre mit mondhatna? Hát semmit, mert tudja, hogy sok tennivaló akad itt.*
- Persze csak nyugodtan. Én addig itt várakozok.* Feleli megértően. El se tudja képzelni, hogy mi történhetett, de igazából nem is tartozik rá. Vár szép csendben, miközben a bent mulatozókat figyeli. Itt mindig zajlik az élet, és mindig van is mit nézni. Megannyi csinos sellőlány tevékenykedik a vendégek között. Mindegyik arcán széles mosoly ül, hiszen ez a munka megköveteli tőlük ezt. Az egyiken rikító vörös ruha van, ami csak úgy vonzza a tekintetteket. Rendor szeme is rajta felejtődik. Bódultan figyeli a kecses járását, ahogy egy tálcát visz körbe. Az idő csak úgy repül, így aztán fel sem tűnik neki, hogy mennyi ideje van távol Darelld. egyszer csak újra megjelenik az asztala mellett, hogy most már folytassák a megbeszélésüket. Gyorsan összekapja elkalandozó gondolatait és a férfi elé tárja ittlétének okát.*
- Nos az a helyzet, hogy szeretnék visszatérni a Sellőházba, mint alkalmazott. Kiszellőztettem a fejem a távollétem alatt. Úgy érzem képes vagyok újra dolgozni.* Ennyire egyszerű a dolog, még csak nem is próbálja túlmagyarázni. Vagy igen vagy nem lesz a válasz. Ő inkább azt szeretné, ha igen lenne, de azért nem esne kétségbe, ha mégis elutasítanák.*
* Már éppen neki kezdtek volna a beszélgetésnek, amikor Darelldet elszólítja a kötelesség. Erre mit mondhatna? Hát semmit, mert tudja, hogy sok tennivaló akad itt.*
- Persze csak nyugodtan. Én addig itt várakozok.* Feleli megértően. El se tudja képzelni, hogy mi történhetett, de igazából nem is tartozik rá. Vár szép csendben, miközben a bent mulatozókat figyeli. Itt mindig zajlik az élet, és mindig van is mit nézni. Megannyi csinos sellőlány tevékenykedik a vendégek között. Mindegyik arcán széles mosoly ül, hiszen ez a munka megköveteli tőlük ezt. Az egyiken rikító vörös ruha van, ami csak úgy vonzza a tekintetteket. Rendor szeme is rajta felejtődik. Bódultan figyeli a kecses járását, ahogy egy tálcát visz körbe. Az idő csak úgy repül, így aztán fel sem tűnik neki, hogy mennyi ideje van távol Darelld. egyszer csak újra megjelenik az asztala mellett, hogy most már folytassák a megbeszélésüket. Gyorsan összekapja elkalandozó gondolatait és a férfi elé tárja ittlétének okát.*
- Nos az a helyzet, hogy szeretnék visszatérni a Sellőházba, mint alkalmazott. Kiszellőztettem a fejem a távollétem alatt. Úgy érzem képes vagyok újra dolgozni.* Ennyire egyszerű a dolog, még csak nem is próbálja túlmagyarázni. Vagy igen vagy nem lesz a válasz. Ő inkább azt szeretné, ha igen lenne, de azért nem esne kétségbe, ha mégis elutasítanák.*
1793. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-14 15:51:55
Üzenet elküldve: 2021-05-14 15:51:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A visszatérés //
* Most, hogy az ork ügye elrendeződött ideje visszatérnie a vendégtérbe, hiszen félbehagyott valamit. Az őröket elküldi maga mellől, mert már nincs rájuk szüksége. Végezzék csak szépen a dolgukat. A fogadótérben minden változatlan. Örömmel nyugtázza, hogy szent a béke, így aztán visszatér ahhoz az asztalhoz, ahol feltehetően még Rendor ott várakozik.*
- Elnézést. Sürgős ügyet kellett lebonyolítanom. Szóval hol tartottunk?* Foglal helyet a széken és kutatón a férfi arcát fürkészi.*
* Most, hogy az ork ügye elrendeződött ideje visszatérnie a vendégtérbe, hiszen félbehagyott valamit. Az őröket elküldi maga mellől, mert már nincs rájuk szüksége. Végezzék csak szépen a dolgukat. A fogadótérben minden változatlan. Örömmel nyugtázza, hogy szent a béke, így aztán visszatér ahhoz az asztalhoz, ahol feltehetően még Rendor ott várakozik.*
- Elnézést. Sürgős ügyet kellett lebonyolítanom. Szóval hol tartottunk?* Foglal helyet a széken és kutatón a férfi arcát fürkészi.*
1792. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-14 09:01:34
Üzenet elküldve: 2021-05-14 09:01:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A vendégtérben//
*Úgy tűnik, hogy a vendég egyelőre még fontolóra veszi az ajánlatot, sőt lehet meg sem tudnak egyezni, ez majd csak rajta múlik, addig is ő tovább végzi a munkáját. Nem egy csinosan öltözött sellőlány fordul meg ez idő alatt a pultnál, hogy vendégének valami finom ételt vagy italt kérjen ki. Valamint érkezik egy vendég is kijelentkezni. Megnézi a feljegyzéseket a könyvben, amiben vezetik a plusz tételeket, de úgy tűnik, hogy a szobára nincsen semmi ki nem fizetett terhelve.*
-Remélem jól érezte magát nálunk. *Veszi vissza a kulcsot és teszi egy kis fémkosárba, ahonnan majd a takarítók fogják kivenni, hogy mindent rendbe rakjanak és újra ki lehessen adni a szobát. A vendég kalapot emel, majd távozik a pulttól, régi visszajáró kereskedő az illető, akit már többen is jól ismernek errefelé. Ezt követően visszatér a korsók és poharak rendezgetéséhez.*
*Úgy tűnik, hogy a vendég egyelőre még fontolóra veszi az ajánlatot, sőt lehet meg sem tudnak egyezni, ez majd csak rajta múlik, addig is ő tovább végzi a munkáját. Nem egy csinosan öltözött sellőlány fordul meg ez idő alatt a pultnál, hogy vendégének valami finom ételt vagy italt kérjen ki. Valamint érkezik egy vendég is kijelentkezni. Megnézi a feljegyzéseket a könyvben, amiben vezetik a plusz tételeket, de úgy tűnik, hogy a szobára nincsen semmi ki nem fizetett terhelve.*
-Remélem jól érezte magát nálunk. *Veszi vissza a kulcsot és teszi egy kis fémkosárba, ahonnan majd a takarítók fogják kivenni, hogy mindent rendbe rakjanak és újra ki lehessen adni a szobát. A vendég kalapot emel, majd távozik a pulttól, régi visszajáró kereskedő az illető, akit már többen is jól ismernek errefelé. Ezt követően visszatér a korsók és poharak rendezgetéséhez.*
1791. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-12 07:33:58
Üzenet elküldve: 2021-05-12 07:33:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
*Eléggé képlékeny állapotban van már, esélyes, hogy a most elhangzó dolgokra a holnapi napon már emlékezni sem fog. Ezt alátámasztja az arca is, amely olyan, mint egy kómás rozmáré, félálomban vergődik csak. Ám amikor a férfi azzal próbálja nyugtatni, hogy holnapra a lába nem is fog látszani felriad és az említett testrészhez kap.*
-MICSODA?! Me, hova fog tűnni a lááábam? *Néz a másikra gyanakvó tekintettel.*
-Először a lábam aztán a hátsóm… NEEEmadom! *Húzza magára vissza a takarót és dől el azzal együtt az ágyon, a végén még holnap reggel tényleg valamije nélkül fog felébredni. A takarót pedig szorítja magára, ha szükséges, hogy az elf nehogy le tudja hámozni onnan. Sőt a mondanivaló második felében már, mintha lassabban szuszogna, talán bealudt egy pillanatra, de egy horkantás kíséretében ismét felriad.*
-Mi történik?! Ja igen… akkor inkább aludjunk, de ha jobban szeretnél akkor beszélhetsz…csak ne hangosan jó? *A kezeivel pedig hátrafelé hadonászik, és csak akkor húzza vissza, ha eltalálta valamijét a férfinek, nyugtázva, hogy az valahol ott van körülötte.*
-Naaanaaa… a fenekem az enyém… fogdosd a tiedet… *Morogja elhaló hangon, már azt se venné észre, ha egy őzcsorda rontana be a szobába, most már a hortyogása jelzi, hogy mára lehúzta a rolót és elaludt.*
//A 8-as szobában//
*Eléggé képlékeny állapotban van már, esélyes, hogy a most elhangzó dolgokra a holnapi napon már emlékezni sem fog. Ezt alátámasztja az arca is, amely olyan, mint egy kómás rozmáré, félálomban vergődik csak. Ám amikor a férfi azzal próbálja nyugtatni, hogy holnapra a lába nem is fog látszani felriad és az említett testrészhez kap.*
-MICSODA?! Me, hova fog tűnni a lááábam? *Néz a másikra gyanakvó tekintettel.*
-Először a lábam aztán a hátsóm… NEEEmadom! *Húzza magára vissza a takarót és dől el azzal együtt az ágyon, a végén még holnap reggel tényleg valamije nélkül fog felébredni. A takarót pedig szorítja magára, ha szükséges, hogy az elf nehogy le tudja hámozni onnan. Sőt a mondanivaló második felében már, mintha lassabban szuszogna, talán bealudt egy pillanatra, de egy horkantás kíséretében ismét felriad.*
-Mi történik?! Ja igen… akkor inkább aludjunk, de ha jobban szeretnél akkor beszélhetsz…csak ne hangosan jó? *A kezeivel pedig hátrafelé hadonászik, és csak akkor húzza vissza, ha eltalálta valamijét a férfinek, nyugtázva, hogy az valahol ott van körülötte.*
-Naaanaaa… a fenekem az enyém… fogdosd a tiedet… *Morogja elhaló hangon, már azt se venné észre, ha egy őzcsorda rontana be a szobába, most már a hortyogása jelzi, hogy mára lehúzta a rolót és elaludt.*
1790. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-05-10 21:49:17
Üzenet elküldve: 2021-05-10 21:49:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A vendég hevesen hadonászva mentegeti magát, hogy ő bizony nem szándékosan bántotta a férfi élességet, mintha ez nem lett volna eddig is egyértelmű. A hirtelen fájdalom után a vörös hamar összeszedi magát és kedvesen rámosolyog arra a bosszantó kis szárnyasra. *
- Nincs semmi baja, ne aggódj *hamarosan az is kiderül, hogy Yzold szerencsére nem tervez megszökni az éjszakába, így legalább kergetnie nem kell, majd visszafelé a részeg szárnyast. Hiába takargatja be őt gondosan és alaposan, hogy meg ne hűljön, még az sem a kedvére való a lánynak. Határozottan ilyen lehetetlen vendége még sohasem volt az életben. *
- A lábad holnapra nem is fog látszani, ne aggódj. Sőt! Még ki is szabadítalak innen. Bár sokkal jobban élvezném, ha elfenekelhetnélek. Ha a feleségem lennél már rég megtettem volna. *őszintén komolyan is gondolja a szavait, a régi helyén az efféle játékokért jártak vissza a vendégei, és neki sem volt éppen visszataszító a dolog. Vonzó és tudatos nők fölött uralkodni, akárcsak egy éjszakára is, igen kedvére való volt. Ezt nem is fogja sosem tagadni. *
- A szakmámban vagy beszélsz vagy hálsz. Viszont sosem vagy csöndben. Jóban lennénk, ha szeretőre vágytál volna. Így viszont vigyázhatok a cuki, részeg kis tündérpopsidra! *Ha kiszabadul és elfekszik a a vékony teremtés a párnák között meglepve tapasztalhatja, hogy mögötte a férfi testének melege fog húzódni. *
- Átfoglak ölelni, hogy ne hülj meg. Ma este, már nem teszek semmit ezenkívül. Pusztán összebújunk, kérlek ne harcolj!
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A vendég hevesen hadonászva mentegeti magát, hogy ő bizony nem szándékosan bántotta a férfi élességet, mintha ez nem lett volna eddig is egyértelmű. A hirtelen fájdalom után a vörös hamar összeszedi magát és kedvesen rámosolyog arra a bosszantó kis szárnyasra. *
- Nincs semmi baja, ne aggódj *hamarosan az is kiderül, hogy Yzold szerencsére nem tervez megszökni az éjszakába, így legalább kergetnie nem kell, majd visszafelé a részeg szárnyast. Hiába takargatja be őt gondosan és alaposan, hogy meg ne hűljön, még az sem a kedvére való a lánynak. Határozottan ilyen lehetetlen vendége még sohasem volt az életben. *
- A lábad holnapra nem is fog látszani, ne aggódj. Sőt! Még ki is szabadítalak innen. Bár sokkal jobban élvezném, ha elfenekelhetnélek. Ha a feleségem lennél már rég megtettem volna. *őszintén komolyan is gondolja a szavait, a régi helyén az efféle játékokért jártak vissza a vendégei, és neki sem volt éppen visszataszító a dolog. Vonzó és tudatos nők fölött uralkodni, akárcsak egy éjszakára is, igen kedvére való volt. Ezt nem is fogja sosem tagadni. *
- A szakmámban vagy beszélsz vagy hálsz. Viszont sosem vagy csöndben. Jóban lennénk, ha szeretőre vágytál volna. Így viszont vigyázhatok a cuki, részeg kis tündérpopsidra! *Ha kiszabadul és elfekszik a a vékony teremtés a párnák között meglepve tapasztalhatja, hogy mögötte a férfi testének melege fog húzódni. *
- Átfoglak ölelni, hogy ne hülj meg. Ma este, már nem teszek semmit ezenkívül. Pusztán összebújunk, kérlek ne harcolj!
1789. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-28 08:01:24
Üzenet elküldve: 2021-04-28 08:01:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem igazán tudja, akar e egyáltalán ma este még mást, minthogy némi józanodás és alvás reményében elterülhessen az ágyon. Ekkor következik be az a szerencsétlen mellényúlás és néhány óvatlan pillanat múlva már az ágy mellett is találja magát a földön. Nem sok mindent tehetett volna ellene, a reflexei teljesen belassultak, az a szerencséje, hogy nem fejjel találkozott a padlózattal. Már odalent éri utol a másik hangja, nyilván a férfi sem igazán erre számított, amikor mellé feküdt az ágyra.*
-Neeem volt szándékos! Bocsánat! *Legyezget a levegőben, hogy fizikai jelét is adja a dolognak míg összeszedi magát a padlón.*
-Egyben van még? *Érdeklődik, bár azért tisztában van vele, hogy nagy bajok lennének itt, ha ennyitől el tudnák rontani a férfiak szerszámát. Aztán hallja a háta mögött, hogy az elf nevet, bizonyára azon, hogy milyen lassan szedi össze magát. Majd elsüt egy viccet is, minthogy ő valószínűleg azért ejtőzik a padlón mert, hogy elindult és készül valahova.*
-Ha nem lennék ilyen ittas talán még lenne értelme elindulnom az ajtó felé, de így… *Kapaszkodik az ágy szélébe és a takarókba, hogy végre két lábra húzza magát.*
-Szerencsém lesz, ha este nem kell újból visszamásszak. Szóval nem volt még dolgod részeg tündérrel… hát… mindent el kell kezdeni valahol. *És már húzza is fel magát az ágyra, lassan de biztosan.*
-Hát… bevertem a térdem… ezek szerint nem vigyázol elég jól rám. *Veti a szemére a kisebesedett térdére mutogatva, miután felült az ágyra. Az meg, hogy még vizes is lenne, már fel sem tűnik neki, csak hogy az elf próbálja takaróval lefogni, azaz úgy becsomagolni, hogy ma este már mozdulni se tudjon többet.*
-Jóóól van… jóóóó van… nyugalomozzál meg. *Motyog a takaróbáb belsejéből, miközben laposakat pislog kifelé.*
-A hajad?... ha kiszabadítanál, akkor esetleg inkább… én … már lefeküdnék aludni.*Közli a másikkal, bár igazából így összetekerve is el tudna dőlni, hogy benyomja a szunyát, de talán nem lenne a legkényelmesebb.*
-Te meg ne legyél ilyen érezékeny… ha nem járna annyit a szád még jóban is lehetnénk… *Böki oda.*
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem igazán tudja, akar e egyáltalán ma este még mást, minthogy némi józanodás és alvás reményében elterülhessen az ágyon. Ekkor következik be az a szerencsétlen mellényúlás és néhány óvatlan pillanat múlva már az ágy mellett is találja magát a földön. Nem sok mindent tehetett volna ellene, a reflexei teljesen belassultak, az a szerencséje, hogy nem fejjel találkozott a padlózattal. Már odalent éri utol a másik hangja, nyilván a férfi sem igazán erre számított, amikor mellé feküdt az ágyra.*
-Neeem volt szándékos! Bocsánat! *Legyezget a levegőben, hogy fizikai jelét is adja a dolognak míg összeszedi magát a padlón.*
-Egyben van még? *Érdeklődik, bár azért tisztában van vele, hogy nagy bajok lennének itt, ha ennyitől el tudnák rontani a férfiak szerszámát. Aztán hallja a háta mögött, hogy az elf nevet, bizonyára azon, hogy milyen lassan szedi össze magát. Majd elsüt egy viccet is, minthogy ő valószínűleg azért ejtőzik a padlón mert, hogy elindult és készül valahova.*
-Ha nem lennék ilyen ittas talán még lenne értelme elindulnom az ajtó felé, de így… *Kapaszkodik az ágy szélébe és a takarókba, hogy végre két lábra húzza magát.*
-Szerencsém lesz, ha este nem kell újból visszamásszak. Szóval nem volt még dolgod részeg tündérrel… hát… mindent el kell kezdeni valahol. *És már húzza is fel magát az ágyra, lassan de biztosan.*
-Hát… bevertem a térdem… ezek szerint nem vigyázol elég jól rám. *Veti a szemére a kisebesedett térdére mutogatva, miután felült az ágyra. Az meg, hogy még vizes is lenne, már fel sem tűnik neki, csak hogy az elf próbálja takaróval lefogni, azaz úgy becsomagolni, hogy ma este már mozdulni se tudjon többet.*
-Jóóól van… jóóóó van… nyugalomozzál meg. *Motyog a takaróbáb belsejéből, miközben laposakat pislog kifelé.*
-A hajad?... ha kiszabadítanál, akkor esetleg inkább… én … már lefeküdnék aludni.*Közli a másikkal, bár igazából így összetekerve is el tudna dőlni, hogy benyomja a szunyát, de talán nem lenne a legkényelmesebb.*
-Te meg ne legyél ilyen érezékeny… ha nem járna annyit a szád még jóban is lehetnénk… *Böki oda.*
1788. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 15:17:07
Üzenet elküldve: 2021-04-26 15:17:07
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tündér igazán jól szórakozik a viccén, de igazából még alapja is van a dolognak. Ebbe a szakmában nem az ember tudományos ismeretei éppen a legfontosabbak. Viszont még a szakmai ismeretei sem elegek igazán, hogy rájöjjön mit is kéne kezdenie Zolddal. Látja, hogy kellemetlen a másiknak a helyzet és az egész arca piroslik a másik cselekedeteitől, így egy pillanatig még majdnem el is engedi a nőt. Az viszont egyenes a sárga szemekbe köpi a saját ítéletét. ~Ha eddig nem találtál úriembernek, akkor nem is töröm magam tovább~ vágyott a másikra noha, de sokkal inkább dühét enyhíti az, hogy megadja neki a szárnyas amire vágyott, mintsem értékeit, hiszen kellett volna, hogy élvezze a másik. Akár egy picikét is. Nem tudja milyenek errefelé a női vendégek, de az bizonyos, hogy ő ahhoz van szokva, hogy megmondják neki mire vágynak ő pedig a legsötétebb vágyakat is teljesíti. Megérti a nőt, hogy nem hisz neki, hiszen nem éppen volt ígéretekhez méltó az eddigi bármelyik mutatványa is, de nem mintha hagytak volna neki más esélyt. Figyeli, ahogy a nő felé fordul és már várja is a pofont, ordítást, könnyeket, esetleges újabb csókot, bármire fel van készülve. Kivéve mindarra ami Zold. Szerencsétlen tündér nem elég, hogy majd összenyomja a férfi családi ékszerét még le is borul az ágyról. *
- Yzold! Én ebből élek, itt! Fiatal vagyok még, hogy tönkre tedd! *Rendesen láthatja a másik, az arcán kiülő fájdalmas kínlódást. Aztán valahogy az egész helyzet szerencsétlenségére végül őszintén nevetni kezd. *
- Ez a helyzet túltesz minden tapasztalatomon. Kiismerhetetlen egy nőszemély vagy, tünci. Különben meg te hová mész? Sötétedik, hidd el errefelé nem vagy biztonságban, ha kilépsz azon az ajtón. Ráadásul részeg is vagy! Nem érdekel hány pohár vízzel támadsz még meg, feküdj vissza az ágyra! Ha kell le is szállok neked róla, de ugyanúgy felkaplak és bele is doblak, ha kell! Minden kis hibád ellenére az én aranyos kis vendégem vagy és én vigyázok rád! Ráadásul még mindig vizes is vagy kicsit, basszus megfogsz nekem hűlni! *Ennyit arról, hogy egy helyben marad a Sellő, olyan gyorsan kapja fel a takarót, hogy szinte atyai óvással takarja be a szárnyast, hogy még nevetségesnek is tűnhet az egész helyzet. Azonban emlékszik még amikor a családjában valaki meghűlt, mennyire is rémes volt a helyzet. Senkinek nem kívánná azt, akkor sem, ha ez a személy itt az épp eszével játszik. *
- Így már jobb *~Le ne merd venni~*
- Viszont meg kell kérdeznem. Nem akarod békülésül megsimogatni a hajam? Ugyanis, ha így folytatjuk hajnalra valamelyikünk megőrül.
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tündér igazán jól szórakozik a viccén, de igazából még alapja is van a dolognak. Ebbe a szakmában nem az ember tudományos ismeretei éppen a legfontosabbak. Viszont még a szakmai ismeretei sem elegek igazán, hogy rájöjjön mit is kéne kezdenie Zolddal. Látja, hogy kellemetlen a másiknak a helyzet és az egész arca piroslik a másik cselekedeteitől, így egy pillanatig még majdnem el is engedi a nőt. Az viszont egyenes a sárga szemekbe köpi a saját ítéletét. ~Ha eddig nem találtál úriembernek, akkor nem is töröm magam tovább~ vágyott a másikra noha, de sokkal inkább dühét enyhíti az, hogy megadja neki a szárnyas amire vágyott, mintsem értékeit, hiszen kellett volna, hogy élvezze a másik. Akár egy picikét is. Nem tudja milyenek errefelé a női vendégek, de az bizonyos, hogy ő ahhoz van szokva, hogy megmondják neki mire vágynak ő pedig a legsötétebb vágyakat is teljesíti. Megérti a nőt, hogy nem hisz neki, hiszen nem éppen volt ígéretekhez méltó az eddigi bármelyik mutatványa is, de nem mintha hagytak volna neki más esélyt. Figyeli, ahogy a nő felé fordul és már várja is a pofont, ordítást, könnyeket, esetleges újabb csókot, bármire fel van készülve. Kivéve mindarra ami Zold. Szerencsétlen tündér nem elég, hogy majd összenyomja a férfi családi ékszerét még le is borul az ágyról. *
- Yzold! Én ebből élek, itt! Fiatal vagyok még, hogy tönkre tedd! *Rendesen láthatja a másik, az arcán kiülő fájdalmas kínlódást. Aztán valahogy az egész helyzet szerencsétlenségére végül őszintén nevetni kezd. *
- Ez a helyzet túltesz minden tapasztalatomon. Kiismerhetetlen egy nőszemély vagy, tünci. Különben meg te hová mész? Sötétedik, hidd el errefelé nem vagy biztonságban, ha kilépsz azon az ajtón. Ráadásul részeg is vagy! Nem érdekel hány pohár vízzel támadsz még meg, feküdj vissza az ágyra! Ha kell le is szállok neked róla, de ugyanúgy felkaplak és bele is doblak, ha kell! Minden kis hibád ellenére az én aranyos kis vendégem vagy és én vigyázok rád! Ráadásul még mindig vizes is vagy kicsit, basszus megfogsz nekem hűlni! *Ennyit arról, hogy egy helyben marad a Sellő, olyan gyorsan kapja fel a takarót, hogy szinte atyai óvással takarja be a szárnyast, hogy még nevetségesnek is tűnhet az egész helyzet. Azonban emlékszik még amikor a családjában valaki meghűlt, mennyire is rémes volt a helyzet. Senkinek nem kívánná azt, akkor sem, ha ez a személy itt az épp eszével játszik. *
- Így már jobb *~Le ne merd venni~*
- Viszont meg kell kérdeznem. Nem akarod békülésül megsimogatni a hajam? Ugyanis, ha így folytatjuk hajnalra valamelyikünk megőrül.
1787. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 14:35:15
Üzenet elküldve: 2021-04-26 14:35:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tiyrilnitol Dedhor N'athor//
*Általában felelőtlenségnek tartaná, ha valaki a férfi méreteivel éjszaka kikívánkozik az utcára, ám attól még, hogy ilyen megjegyzéseket tesz, még nem biztos, hogy halálvágya van. Más mondani, mint megtenni. ~Kis felvágós! ~ De nem teszi szóvá, hiszen itt már megszokta, hogy az urak szoktak nagyokat mondani, hogy jobb színben tűnjenek fel.*
-Bizonyos értelemben, akkor valóban nagyobb a nyüzsgés és a zsivaj. *Bólogat, közben arra gondol, ha a férfi is nagy bunyós bizonyára tetszeni fog neki a kikötő, csak ne náluk gyakoroljon.*
-Na igen, a hely sajátossága, hogy kevernek gyógyfüves italokat is, amitől elmúlik a macskajaj és nem meglepő, hogy ez megy a legjobban egyelőre. *Sóhajt egy nagyot, nem gondolta volna, hogy az alkímia laborban ez lesz a legkelendőbb árucikk. Mikor a gnóm az üzletkötési készségeit dicséri csak szerényen mosolyog, az mindig jó, ha a betérő elégedett. Mikor viszont ahhoz a részhez ér a férfi, hogy ő még életében nem mosogatott és fenemód gazdag családból pottyant ki, a mosolya megértővé szelídül. Mert ugyan ezt a gondot nem tudja a sajátjának érezni, de a gazdag kölyköknek bizonyosan megvannak a maguk keresztjei, ahogy a férfi hangjából is érzi kicsengeni a keserűség morzsáit.*
-Bizony, ha a szakács morcos, akkor ne kerüljön az ember vagy a gnóm a szeme elé, mindannyiunknak jobb a békesség. *Helyeslően bólogat, hiszen az még mennyibe lenne, ha a teljes étkészletet le kéne cserélniük, mert egy ügyes nemes mozaik alapanyagot gyártott belőle.*
-A kisasszony Artheniorba indult egy másik lánnyal egyetemben. Úgy tudom a Mágus toronyhoz igyekszik és van vele egy sárkánylégy meg egy éjparipa, amely teljesen fekete, még a szemei is. *Ad pontos leírást, ami segíthet megkülönböztetni Maydeleinet bárki mástól. Hiszen, ha csak egy részét is megleli a kíséretének, az is segítség lehet.*
-A kisasszony néhány évvel fiatalabb nálam, sötétbarna hullámos haja van, amit szeret fonatban hordani, távozásakor átlagos ruhát viselt. Oh… és… meglehetősen magas. *Emeli a feje fölé a kezét, hogy konstatálja a dolgot.*
- A kísérete egy fekete hajú nő, Yathlanae, de nem vagyok biztos benne, hogy együtt vannak még. *Bár nem árultak el neki mindent, amit terveztek, de valamiért May nagyon ragaszkodott ahhoz a sellőhöz útitársnak.*
-Festmény vagy ilyesmi… sajnos… nincsen. *Néz körbe, ami felettébb megkönnyítené pedig a helyzetét.*
-Azt hiszem ezt majd pótoljuk. *Törölgeti a poharat.*
*Általában felelőtlenségnek tartaná, ha valaki a férfi méreteivel éjszaka kikívánkozik az utcára, ám attól még, hogy ilyen megjegyzéseket tesz, még nem biztos, hogy halálvágya van. Más mondani, mint megtenni. ~Kis felvágós! ~ De nem teszi szóvá, hiszen itt már megszokta, hogy az urak szoktak nagyokat mondani, hogy jobb színben tűnjenek fel.*
-Bizonyos értelemben, akkor valóban nagyobb a nyüzsgés és a zsivaj. *Bólogat, közben arra gondol, ha a férfi is nagy bunyós bizonyára tetszeni fog neki a kikötő, csak ne náluk gyakoroljon.*
-Na igen, a hely sajátossága, hogy kevernek gyógyfüves italokat is, amitől elmúlik a macskajaj és nem meglepő, hogy ez megy a legjobban egyelőre. *Sóhajt egy nagyot, nem gondolta volna, hogy az alkímia laborban ez lesz a legkelendőbb árucikk. Mikor a gnóm az üzletkötési készségeit dicséri csak szerényen mosolyog, az mindig jó, ha a betérő elégedett. Mikor viszont ahhoz a részhez ér a férfi, hogy ő még életében nem mosogatott és fenemód gazdag családból pottyant ki, a mosolya megértővé szelídül. Mert ugyan ezt a gondot nem tudja a sajátjának érezni, de a gazdag kölyköknek bizonyosan megvannak a maguk keresztjei, ahogy a férfi hangjából is érzi kicsengeni a keserűség morzsáit.*
-Bizony, ha a szakács morcos, akkor ne kerüljön az ember vagy a gnóm a szeme elé, mindannyiunknak jobb a békesség. *Helyeslően bólogat, hiszen az még mennyibe lenne, ha a teljes étkészletet le kéne cserélniük, mert egy ügyes nemes mozaik alapanyagot gyártott belőle.*
-A kisasszony Artheniorba indult egy másik lánnyal egyetemben. Úgy tudom a Mágus toronyhoz igyekszik és van vele egy sárkánylégy meg egy éjparipa, amely teljesen fekete, még a szemei is. *Ad pontos leírást, ami segíthet megkülönböztetni Maydeleinet bárki mástól. Hiszen, ha csak egy részét is megleli a kíséretének, az is segítség lehet.*
-A kisasszony néhány évvel fiatalabb nálam, sötétbarna hullámos haja van, amit szeret fonatban hordani, távozásakor átlagos ruhát viselt. Oh… és… meglehetősen magas. *Emeli a feje fölé a kezét, hogy konstatálja a dolgot.*
- A kísérete egy fekete hajú nő, Yathlanae, de nem vagyok biztos benne, hogy együtt vannak még. *Bár nem árultak el neki mindent, amit terveztek, de valamiért May nagyon ragaszkodott ahhoz a sellőhöz útitársnak.*
-Festmény vagy ilyesmi… sajnos… nincsen. *Néz körbe, ami felettébb megkönnyítené pedig a helyzetét.*
-Azt hiszem ezt majd pótoljuk. *Törölgeti a poharat.*
1786. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 13:45:55
Üzenet elküldve: 2021-04-26 13:45:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Miközben a férfi kifejti, hogy mi célt is szolgál, hogy a Sellőháznak van egy ilyen, bájitalokra szakosodott részlege, érződik benne a keserűség. Mivel azonban ő már eléggé italos ahhoz, hogy ezt bensőséges keretek között tudja kezelni és így érzelmi intelligenciáról adjon tanúbizonyságot, ezért erre is van egy, nyilván csak számára vicces megjegyzése.*
-Pedig a butákat mindenki jobban szereti… *Utal talán ezzel arra is, hogy talán még nála is magasabban preferáltak. Szeretné azt hinni, hogy a szobában ő a legokosabb, hiszen akkor talán egyszer ez is megtörténik, sok idő után. Miután az elf továbbra is titkolózik, egyértelműen annak a malmára hajtja a vizet, hogy itt bizony járni fog a büntetés, még ha csak becsületgyalázás is fog történni. A meglepett arcig tudja csak visszatartani magát, aztán eldől oldalra és nevetésben fetreng. Csak akkor marad abba, mikor az elf irányából mocorgást érzékel, de a reflexei már közel se a régiek, így már csak a távozó ing után tudja fordítani a fejét, mire pedig visszakövethetné az útját, a vörös már fölé is helyezkedett. Látható az arcán a pillanatnyi zavar, amit a mozdulatlanná tétele okoz. Immár pedig a felismerés birtokában nem tudja szó nélkül tűrni a dolgot. Azaz tudná, de nem fogja, máris próbál mocorogni, hogy kiszabadítsa a kezeit.*
-Hééé! Hé! Mire készülsz?! *Csattan fel mocorgás közben, majd mikor érzi, hogy talán felesleges fárasztania magát, kicsit megnyugszik.*
-Nem én akartam, hogy levetkőzz… az a te sarad, nem foghatod rám… *Fordítja az immár rendesen kivörösödött arcát jobb oldalra, hogy ne az elf meztelen felsőtestét kelljen bámulnia. Az erek a nyakán erőteljesen lüktetnek, a mellkasa magasra emelkedik, majd visszasüllyed egész gyors tempót diktálva.*
-Úriember? Egy elf? Egészen vicces alak vagy tudod-e… *Kacarászik még egyet, mire jön a többi is szépen sorjában és talán az ijeszti meg a legjobban, hogy a lényegben nem téved. Még mindig nagyobb nála. Itt nyel egy szemmel láthatóan nagyobbat, miközben visszafordul a vörös hajú felé. ~Akkor kellett volna odakötöznöm az ágy sarkaihoz, amikor bejöttünk.~ Ettől függetlenül nem utasítja vissza a férfi közeledését, talán beletörődött ebbe az egy kívánságba. Miután szétváltak az ajkait az elf elereszti és úgy tűnik ennyi volt a zsarnoki uralom, immáron mindene ismét szabad. Fel is ül fektéből, mielőtt még a másik meggondolja magát.*
-Aha persze… majd elhiszem én azt neked…*Mondja miközben a másik felé fordul, hogy pedig ne dőljön rá a kezével megtámasztja magát az elf nadrágján. Szerencsétlenségére sikerült megtalálnia a legalkalmatlanabb pontot, ahogy pedig érzékeli, hogy az bizony nem a férfi combja, úgy hátra ugrik az ágyon, hogy majdnem le is bucskázik róla.*
-Bo-bo-bobobo… BOCSÁNAT! *Visít fel, miután összekapta magát, mind fizikailag mind lélekben.*
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Miközben a férfi kifejti, hogy mi célt is szolgál, hogy a Sellőháznak van egy ilyen, bájitalokra szakosodott részlege, érződik benne a keserűség. Mivel azonban ő már eléggé italos ahhoz, hogy ezt bensőséges keretek között tudja kezelni és így érzelmi intelligenciáról adjon tanúbizonyságot, ezért erre is van egy, nyilván csak számára vicces megjegyzése.*
-Pedig a butákat mindenki jobban szereti… *Utal talán ezzel arra is, hogy talán még nála is magasabban preferáltak. Szeretné azt hinni, hogy a szobában ő a legokosabb, hiszen akkor talán egyszer ez is megtörténik, sok idő után. Miután az elf továbbra is titkolózik, egyértelműen annak a malmára hajtja a vizet, hogy itt bizony járni fog a büntetés, még ha csak becsületgyalázás is fog történni. A meglepett arcig tudja csak visszatartani magát, aztán eldől oldalra és nevetésben fetreng. Csak akkor marad abba, mikor az elf irányából mocorgást érzékel, de a reflexei már közel se a régiek, így már csak a távozó ing után tudja fordítani a fejét, mire pedig visszakövethetné az útját, a vörös már fölé is helyezkedett. Látható az arcán a pillanatnyi zavar, amit a mozdulatlanná tétele okoz. Immár pedig a felismerés birtokában nem tudja szó nélkül tűrni a dolgot. Azaz tudná, de nem fogja, máris próbál mocorogni, hogy kiszabadítsa a kezeit.*
-Hééé! Hé! Mire készülsz?! *Csattan fel mocorgás közben, majd mikor érzi, hogy talán felesleges fárasztania magát, kicsit megnyugszik.*
-Nem én akartam, hogy levetkőzz… az a te sarad, nem foghatod rám… *Fordítja az immár rendesen kivörösödött arcát jobb oldalra, hogy ne az elf meztelen felsőtestét kelljen bámulnia. Az erek a nyakán erőteljesen lüktetnek, a mellkasa magasra emelkedik, majd visszasüllyed egész gyors tempót diktálva.*
-Úriember? Egy elf? Egészen vicces alak vagy tudod-e… *Kacarászik még egyet, mire jön a többi is szépen sorjában és talán az ijeszti meg a legjobban, hogy a lényegben nem téved. Még mindig nagyobb nála. Itt nyel egy szemmel láthatóan nagyobbat, miközben visszafordul a vörös hajú felé. ~Akkor kellett volna odakötöznöm az ágy sarkaihoz, amikor bejöttünk.~ Ettől függetlenül nem utasítja vissza a férfi közeledését, talán beletörődött ebbe az egy kívánságba. Miután szétváltak az ajkait az elf elereszti és úgy tűnik ennyi volt a zsarnoki uralom, immáron mindene ismét szabad. Fel is ül fektéből, mielőtt még a másik meggondolja magát.*
-Aha persze… majd elhiszem én azt neked…*Mondja miközben a másik felé fordul, hogy pedig ne dőljön rá a kezével megtámasztja magát az elf nadrágján. Szerencsétlenségére sikerült megtalálnia a legalkalmatlanabb pontot, ahogy pedig érzékeli, hogy az bizony nem a férfi combja, úgy hátra ugrik az ágyon, hogy majdnem le is bucskázik róla.*
-Bo-bo-bobobo… BOCSÁNAT! *Visít fel, miután összekapta magát, mind fizikailag mind lélekben.*
1785. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 12:22:30
Üzenet elküldve: 2021-04-26 12:22:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Carlotteia Oryw//
*Meglepődik, hogy teveháton képzelte el Carl a jövetelét, amin a nő egy kis kacajt is megenged magának. Meglepettségét hamar felváltja egy hasonlóan halk nevetés.*
- Azt hiszem, legközelebb ezzel fogok próbálkozni. *Vigyorogva konstatálja, hogy megfogadja a kapott mókás tanácsot Carlotteia Oryw részéről. Jó néven veszi az ezután következő figyelmeztetést a környék veszélyességét illetően.*
- Ezek szerint akkor kezdődik az élet, ha lement a nap. *Nem tűnik úgy mintha tartana a szürkület utáni eseményektől. Bár komolyan elhiszi a kinti veszélyeket, mégis különös természetéből fakadóan nem fél ezektől a helyzetektől. Kellemes meglepetésként éri, hogy a hely vezetője is Lihanechni.*
- Valóban? *Mosolyogva teszi fel Tiyrilnitol Dedhor N'athor a költői kérdést a vezető származását tekintve. Ezt egy jó ómennek tekinti. Remélhetőleg a felvilágosult Lihanechi származásúak itt is összetartanak majd. A kényelmetlen szituációban, mikor fizetésképtelenségét vallja meg, akkor Carlotteia Oryw nyugodtan fogadja az elhangzottakat, és még azt is elmondja, hogy ez gyakran megesik errefelé. Tiyrilnitol Dedhor N'athor felajánlásán Carlotteia Oryw röviden töprengve elgondolkodik. Hamar választ is ad a felmerült problémára és lehetséges megoldásokra. Érdeklődve hallgatja, hogy egy alap alkímiai italokat árusító hellyel is rendelkezik a Sellő, azonban az itteniek úgy látszik, nem értékelik a tudomány ezen ágát. A megegyezés kellemes csengésű szavára hálás mosoly kúszik arcára.*
- Önnel nagyobb öröm üzletet kötni, mint a leghasznosabb kereskedővel. A vendégkönyvükbe bizonyosan fogok pár kedves szót felvésni. *Az elismerő bók őszinte, mivel temérdek lehetőséget kap a választásra, hogyan tudná egy ebéd árát ledolgozni. A konyhai szolgálaton megköszörüli a torkát.*
- Az az igazság, hogy életemben nem mosogattam még. Tudja egy felháborítóan módos családba születtem, amit mellesleg igazságtalannak tartok, de az élet így hozta. Ennél fogva nem járnának jól, ha a konyhában dolgoznám le ingóságaimat. *Szó mi szó egy tehetős nemesi családba született, ahol az efféle hétköznapi tevékenységeket nem kellett elvégeznie. Ezt nem kifogásként mondja, sőt a nemesség említésekor még van némi megvetés is benne. Inkább olyan dolgot választana a törlesztésre, amiben még hasznát is vennék. Az már jobban fogára való, amikor egy szülővárosában járatos személyt említ Carlotteia Oryw.*
- A két dolog közül talán mindannyian a harmadikkal járnánk a legjobban. Azt esetleg meg tudja mondani, hogy merrefelé indult el, merre járhatott? *Bár két lehetőséget kínáltak fel neki mégis egy harmadik eshetőség is felmerül. A Sellő vezetője, akiről eddig még nem sokat tud, úgy tűnik, hogy elveszett. Tudakozódik Carlotteia Oryw-tól, hogy a lehető legalaposabban járhasson utána az elveszett vezetőjüknek.*
- Egy személyleírás is sokat segítene még. *Jut eszébe a lényeg, ami alapján megtalálhatja a hely tulajdonosát.*
*Meglepődik, hogy teveháton képzelte el Carl a jövetelét, amin a nő egy kis kacajt is megenged magának. Meglepettségét hamar felváltja egy hasonlóan halk nevetés.*
- Azt hiszem, legközelebb ezzel fogok próbálkozni. *Vigyorogva konstatálja, hogy megfogadja a kapott mókás tanácsot Carlotteia Oryw részéről. Jó néven veszi az ezután következő figyelmeztetést a környék veszélyességét illetően.*
- Ezek szerint akkor kezdődik az élet, ha lement a nap. *Nem tűnik úgy mintha tartana a szürkület utáni eseményektől. Bár komolyan elhiszi a kinti veszélyeket, mégis különös természetéből fakadóan nem fél ezektől a helyzetektől. Kellemes meglepetésként éri, hogy a hely vezetője is Lihanechni.*
- Valóban? *Mosolyogva teszi fel Tiyrilnitol Dedhor N'athor a költői kérdést a vezető származását tekintve. Ezt egy jó ómennek tekinti. Remélhetőleg a felvilágosult Lihanechi származásúak itt is összetartanak majd. A kényelmetlen szituációban, mikor fizetésképtelenségét vallja meg, akkor Carlotteia Oryw nyugodtan fogadja az elhangzottakat, és még azt is elmondja, hogy ez gyakran megesik errefelé. Tiyrilnitol Dedhor N'athor felajánlásán Carlotteia Oryw röviden töprengve elgondolkodik. Hamar választ is ad a felmerült problémára és lehetséges megoldásokra. Érdeklődve hallgatja, hogy egy alap alkímiai italokat árusító hellyel is rendelkezik a Sellő, azonban az itteniek úgy látszik, nem értékelik a tudomány ezen ágát. A megegyezés kellemes csengésű szavára hálás mosoly kúszik arcára.*
- Önnel nagyobb öröm üzletet kötni, mint a leghasznosabb kereskedővel. A vendégkönyvükbe bizonyosan fogok pár kedves szót felvésni. *Az elismerő bók őszinte, mivel temérdek lehetőséget kap a választásra, hogyan tudná egy ebéd árát ledolgozni. A konyhai szolgálaton megköszörüli a torkát.*
- Az az igazság, hogy életemben nem mosogattam még. Tudja egy felháborítóan módos családba születtem, amit mellesleg igazságtalannak tartok, de az élet így hozta. Ennél fogva nem járnának jól, ha a konyhában dolgoznám le ingóságaimat. *Szó mi szó egy tehetős nemesi családba született, ahol az efféle hétköznapi tevékenységeket nem kellett elvégeznie. Ezt nem kifogásként mondja, sőt a nemesség említésekor még van némi megvetés is benne. Inkább olyan dolgot választana a törlesztésre, amiben még hasznát is vennék. Az már jobban fogára való, amikor egy szülővárosában járatos személyt említ Carlotteia Oryw.*
- A két dolog közül talán mindannyian a harmadikkal járnánk a legjobban. Azt esetleg meg tudja mondani, hogy merrefelé indult el, merre járhatott? *Bár két lehetőséget kínáltak fel neki mégis egy harmadik eshetőség is felmerül. A Sellő vezetője, akiről eddig még nem sokat tud, úgy tűnik, hogy elveszett. Tudakozódik Carlotteia Oryw-tól, hogy a lehető legalaposabban járhasson utána az elveszett vezetőjüknek.*
- Egy személyleírás is sokat segítene még. *Jut eszébe a lényeg, ami alapján megtalálhatja a hely tulajdonosát.*
1784. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 11:22:14
Üzenet elküldve: 2021-04-26 11:22:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tündér látszólag cseppet sem érti miért is kedveli annyira a férfi a rövid szoknyás hölgyeket. Ez pedig túlságosan is tetszik a vörösnek. A szárnyas félénk, erős érzelmű, ital hatására nagyszájú és ártatlan. Hát van férfi, aki nem akarná megzabolázni a nőt? Az ellentmondásos cselekedetei szinte könyörögnek érte. Azonban a férfi kénytelen lesz nemsokára megvédeni a munkahelyét, ahelyett, hogy mondjuk itt helyben leteperné a vendégét. *
- A Sellőház tulajdonában áll az úgynevezett boszorkánykonyha is, ami történetesen alkimista dolgokat is árul. Laborunk is van. Kérdés, hogy miért? Mert van rá igény, benne pénz és lehetőség. Persze ezt nem a Sellők végzik, de mi sem vagyunk agyatlanok, tanult kisasszonyom *a férfi talán egy csöppet sértett is a megjegyzés miatt, de végtére is ő választotta ezt a szakmát. Ide a körülmények vagy sem. Ráadásul a fenébe is, szereti csinálni! Sose fog emiatt szégyenkezni főleg egy vendége előtt nem, aki nyilvánvalóan akarja őt, csak még nem meri magának bevallani. A befejezetlen mondatot azonban továbbra sem hajlandó elárulni, hiszen megígérte, hogy ma este úriember lesz. Igyekszik csillapítani a vendége részegségét és még aggódik is Yzoldért, azonban mindez egy pillanat alatt megváltozik. A látszólagos győzelme, hogy hallgatni fog rá a nő, szó szerint pofán vágja őt egy pohár vízzel. Dühös arccal mered a nevető hölgyemény felé, majd amikor az csillapodni kezd még a szemei is máshogy villannak meg a másikat nézve. Dalaf szeret piszkosan játszani, bár nem hitte, hogy erre fog vágyni a kis csinos alkimistája. *
- Mondták, már igen. Viszont, ha már ez tetszik neked nézzünk meg mást is! *Egy határozott mozdulatsorral lebontja magáról az inget és közelebb megy a nevető teremtéshez. *
- Én nem maradok vizesen. Sem pedig alul. Szerintem te... Mindezt azért csinálod, hogy levetkőzzek neked * két tenyerével a másik arca mellé támaszt és egyenesen a nő fölé fekszik, hogy az sehogy se tudjon előle menekülni. Aztán meglepően lágyan emelné a két kacsót az egyik tenyere fogságába, hogy a nő feje fölé emelhesse azokat. *
- Nem bántalak téged, de már nem leszek úriember, Zold. Eleget játszadoztál velem. Az őrületbe kergetsz a pici, formás testeddel és az engedetlenségeddel. Ráadásul mindezt, úgy mintha nem tudnád pontosan mennyire csábítasz engem. Elfelejtetted cicus, hogy hiába huzigálod a bajuszom még mindig nagyobb vagyok nálad. Még mindig megakarlak csókolni *nem igazán tudja vajon a nő mit fog reagálni, de ha üti is, sikít vagy fejbe vágja ismét megpróbálja a legtökéletesebben megcsókolni és addig el nem engedi amíg vissza nem csókol a tündére. Ezek után elengedi a nőt és óvatosan mellé fekszik. *
- Kérlek ne menekülj! Muszáj volt megmutatnom mit tudok adni, de semmi mást nem fogok rád erőszakolni.
//A 8-as szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tündér látszólag cseppet sem érti miért is kedveli annyira a férfi a rövid szoknyás hölgyeket. Ez pedig túlságosan is tetszik a vörösnek. A szárnyas félénk, erős érzelmű, ital hatására nagyszájú és ártatlan. Hát van férfi, aki nem akarná megzabolázni a nőt? Az ellentmondásos cselekedetei szinte könyörögnek érte. Azonban a férfi kénytelen lesz nemsokára megvédeni a munkahelyét, ahelyett, hogy mondjuk itt helyben leteperné a vendégét. *
- A Sellőház tulajdonában áll az úgynevezett boszorkánykonyha is, ami történetesen alkimista dolgokat is árul. Laborunk is van. Kérdés, hogy miért? Mert van rá igény, benne pénz és lehetőség. Persze ezt nem a Sellők végzik, de mi sem vagyunk agyatlanok, tanult kisasszonyom *a férfi talán egy csöppet sértett is a megjegyzés miatt, de végtére is ő választotta ezt a szakmát. Ide a körülmények vagy sem. Ráadásul a fenébe is, szereti csinálni! Sose fog emiatt szégyenkezni főleg egy vendége előtt nem, aki nyilvánvalóan akarja őt, csak még nem meri magának bevallani. A befejezetlen mondatot azonban továbbra sem hajlandó elárulni, hiszen megígérte, hogy ma este úriember lesz. Igyekszik csillapítani a vendége részegségét és még aggódik is Yzoldért, azonban mindez egy pillanat alatt megváltozik. A látszólagos győzelme, hogy hallgatni fog rá a nő, szó szerint pofán vágja őt egy pohár vízzel. Dühös arccal mered a nevető hölgyemény felé, majd amikor az csillapodni kezd még a szemei is máshogy villannak meg a másikat nézve. Dalaf szeret piszkosan játszani, bár nem hitte, hogy erre fog vágyni a kis csinos alkimistája. *
- Mondták, már igen. Viszont, ha már ez tetszik neked nézzünk meg mást is! *Egy határozott mozdulatsorral lebontja magáról az inget és közelebb megy a nevető teremtéshez. *
- Én nem maradok vizesen. Sem pedig alul. Szerintem te... Mindezt azért csinálod, hogy levetkőzzek neked * két tenyerével a másik arca mellé támaszt és egyenesen a nő fölé fekszik, hogy az sehogy se tudjon előle menekülni. Aztán meglepően lágyan emelné a két kacsót az egyik tenyere fogságába, hogy a nő feje fölé emelhesse azokat. *
- Nem bántalak téged, de már nem leszek úriember, Zold. Eleget játszadoztál velem. Az őrületbe kergetsz a pici, formás testeddel és az engedetlenségeddel. Ráadásul mindezt, úgy mintha nem tudnád pontosan mennyire csábítasz engem. Elfelejtetted cicus, hogy hiába huzigálod a bajuszom még mindig nagyobb vagyok nálad. Még mindig megakarlak csókolni *nem igazán tudja vajon a nő mit fog reagálni, de ha üti is, sikít vagy fejbe vágja ismét megpróbálja a legtökéletesebben megcsókolni és addig el nem engedi amíg vissza nem csókol a tündére. Ezek után elengedi a nőt és óvatosan mellé fekszik. *
- Kérlek ne menekülj! Muszáj volt megmutatnom mit tudok adni, de semmi mást nem fogok rád erőszakolni.
1783. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 08:39:32
Üzenet elküldve: 2021-04-26 08:39:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
//A 8-as szobában//
*Bizony a tündérnek a feloldódás azt jelenti, hogy kibújik a kavics alól, ami alatt eddig bujkált és nagyra nyitja a száját, hogy senki se tapossa el se őt se az álláspontját. Mikor az elf kifejti, hogy ő bizony abban a városban nőtt fel, amit annyira lehúz és a részegeken kívül más is van benne, felszaladnak a szemöldökei.*
-A rövid szoknyás… aha… *Mert abban biztos, hogy a rövid szoknyák alá ő simán belát, de a colosnak ez miért jó, az neki nem igazán világos. Majd rátérnek arra, amire ő igazán kíváncsi, hogy a környékben mekkora esélye van munkát találni.*
-A Sellőház, alkimistákat… de minek? *Csúszik ki a meglepett kérdés a száján, mert hiszen egy bordélyháznak minek a varázsital? Hogy jobban menjen a konyhán a munka vagy, hogy műveltebbnek látszanak a lányok? Látszik, hogy nem igazán tud érdemi okot felkutatni magában, de nagyon igyekszik.*
-A szegénynegyed nem az én világom, a végén még letépnék a szárnyaimat és eladnák egy kondér főtt babért. *Meg is remeg a szörnyűség felvázolása közben, pedig csak egy pillanatra képzelte el a dolgot.*
-De én… jobban illek egy?... *Néz fürkészően a férfire, mert a mondat befejezetlen volta kicsit zavarja. Mikor pedig erre válaszul azt kapja, hogy megvonják az italozási jogát, hát már szinte füstöl az italtól bevörösödött feje. A kiürült piás poharat leteszi az ágy melletti asztalkára és elveszi a vizeset, amit a férfi kínál felé. Nagyon nincs ínyére, hogy itt parancsolgat neki, mikor ő az egész üveget kifizette. Már emelné is a poharat a szájához, mikor meggondolja magát és egy határozott mozdulattal a másik arcába löttyinti a tartalmát.*
-Én már fürödtem maaa… tiszta vaagyok.. huh… milyen szereenecse, hogy itt volt ez a pohár víz, most már te is… tiszta vagy! *Csattan fel a nevetés, ha víz csak egy kis része is elérte a férfi arcát. Látszik, hogy ezzel tarol az elf, mert a tündér az ágyon összegörnyedve nevet, mint egy röfögő tengerimalac.*
-Jól ál neked a víz! Mondták már?
//A 8-as szobában//
*Bizony a tündérnek a feloldódás azt jelenti, hogy kibújik a kavics alól, ami alatt eddig bujkált és nagyra nyitja a száját, hogy senki se tapossa el se őt se az álláspontját. Mikor az elf kifejti, hogy ő bizony abban a városban nőtt fel, amit annyira lehúz és a részegeken kívül más is van benne, felszaladnak a szemöldökei.*
-A rövid szoknyás… aha… *Mert abban biztos, hogy a rövid szoknyák alá ő simán belát, de a colosnak ez miért jó, az neki nem igazán világos. Majd rátérnek arra, amire ő igazán kíváncsi, hogy a környékben mekkora esélye van munkát találni.*
-A Sellőház, alkimistákat… de minek? *Csúszik ki a meglepett kérdés a száján, mert hiszen egy bordélyháznak minek a varázsital? Hogy jobban menjen a konyhán a munka vagy, hogy műveltebbnek látszanak a lányok? Látszik, hogy nem igazán tud érdemi okot felkutatni magában, de nagyon igyekszik.*
-A szegénynegyed nem az én világom, a végén még letépnék a szárnyaimat és eladnák egy kondér főtt babért. *Meg is remeg a szörnyűség felvázolása közben, pedig csak egy pillanatra képzelte el a dolgot.*
-De én… jobban illek egy?... *Néz fürkészően a férfire, mert a mondat befejezetlen volta kicsit zavarja. Mikor pedig erre válaszul azt kapja, hogy megvonják az italozási jogát, hát már szinte füstöl az italtól bevörösödött feje. A kiürült piás poharat leteszi az ágy melletti asztalkára és elveszi a vizeset, amit a férfi kínál felé. Nagyon nincs ínyére, hogy itt parancsolgat neki, mikor ő az egész üveget kifizette. Már emelné is a poharat a szájához, mikor meggondolja magát és egy határozott mozdulattal a másik arcába löttyinti a tartalmát.*
-Én már fürödtem maaa… tiszta vaagyok.. huh… milyen szereenecse, hogy itt volt ez a pohár víz, most már te is… tiszta vagy! *Csattan fel a nevetés, ha víz csak egy kis része is elérte a férfi arcát. Látszik, hogy ezzel tarol az elf, mert a tündér az ágyon összegörnyedve nevet, mint egy röfögő tengerimalac.*
-Jól ál neked a víz! Mondták már?
1782. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-26 08:15:39
Üzenet elküldve: 2021-04-26 08:15:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tiyrilnitol Dedhor N'athor//
*Ezt nem említi meg, de pont azért volt erre az óvintézkedésre szükség, hogy kevesebb legyen odabenn a galiba. Itt a kikötőben ugyanis akinek nincs fegyvere az már csak ideig- óráig húzza, míg azt ki nem szimatolják a helyi bajkeverők. Viszont odabenn mondhatni talán pont ennek köszönhetően meglehetősen kevés az összekülönbözés, amit nem tudnak néhány kedves szóval elsimítani.*
-Sokkal jobban meglepődtem volna, ha azt állítja, hogy teve háton érkezett a kikötőbe. *Mondja, még egy kis kacaj is elhagyja a száját, hiszen ha találgatnia kellett volna ez lett volna az első.*
-Azt tanácsolom viszont, most, hogy még új a környéken, hogy legyen óvatos. Veszélyesek az utcák főleg szürkület után. *Teszi hozzá, arra való tekintettel, hogy a gnóm nem igazán üti meg az átlagmagasságot itt, persze ezt nem szeretné felróni neki, itt mindenféle szerzet megfordul ugyanis.*
-A mostani vezető is onnan származik. *Ez még inkább megerősíti abban, hogy bizony egy tanult emberrel sodorta össze a sors. A bemutatkozás alkalmával a férfi megejt egy kézcsókot is, amin egy kicsit meglepődik, de nem húzódzkodik el. Elszokott a boszorkánykonyhán az ilyen bánásmódtól. A kedves jelzőre csak biccent, hiszen nekik ez elő van írva, na meg a széles mosoly is, ami meg is jelenik az arcán.*
-Akkor magára hagyom. *Távozik is a pult irányába, hogy folytassa a teendőit, mikor némi idő elteltével a gnóm meg is érkezik. Éppen mondaná, hogy csak jeleznie is elég lett volna, mikor a férfi előhozakodik a történettel. Persze a kinézete alapján nem feltételezi, hogy hazudik, de nagy könnyelműség lenne mindent elhinni egy idegennek, amit állít.*
-Oh… ezt sajnálom, a kikötőre ez teljesen jellemző, a zsebtolvajok imádják a frissen lehorgonyzott hajókat.*Sóhajt, majd pont a gnóm hozakodik elő egy igen furcsa felajánlással. Az első gondolata ki is ül az arcára a megdöbbenés mellé, miközben a tekintetével végig méri tüzetesebben is.*
-Alkímia vagy úgy… *Teszi hozzá egy kicsit csalódottan, bár egy pillanatig se merült fel benne, hogy esetleg sellő szolgálatra fogná be, nem az a típus, amit általában keresnek errefelé.*
-Van egy erre szakosodott intézményünk a szomszédban, persze egyelőre csak alap varázsitalokat árusítunk, itt nem igazán van kereslet másfajtára. Viszont talán meg tudunk egyezni. *Dörzsölgeti meg az állát, miközben körbe tekint, Darelldet keresve.*
-Két dolgot tudok felajánlani egy ebédért cserébe vagy többért. Konyhai vagy szobaszolgálatot, esetleg a fürdőben is hasznát venném, úgy tudom a maga fajtája nem az a gyengus, a másik pedig, amire szükségünk lenne… az egy Lihanech környékén járatos ember. A főnök már egy ideje odavan és aggódom érte, küldenék utána embert, de így se vagyunk valami sokan. Tessék, itt a választási lehetőség. *Mondja teljesen komolyan.*
*Ezt nem említi meg, de pont azért volt erre az óvintézkedésre szükség, hogy kevesebb legyen odabenn a galiba. Itt a kikötőben ugyanis akinek nincs fegyvere az már csak ideig- óráig húzza, míg azt ki nem szimatolják a helyi bajkeverők. Viszont odabenn mondhatni talán pont ennek köszönhetően meglehetősen kevés az összekülönbözés, amit nem tudnak néhány kedves szóval elsimítani.*
-Sokkal jobban meglepődtem volna, ha azt állítja, hogy teve háton érkezett a kikötőbe. *Mondja, még egy kis kacaj is elhagyja a száját, hiszen ha találgatnia kellett volna ez lett volna az első.*
-Azt tanácsolom viszont, most, hogy még új a környéken, hogy legyen óvatos. Veszélyesek az utcák főleg szürkület után. *Teszi hozzá, arra való tekintettel, hogy a gnóm nem igazán üti meg az átlagmagasságot itt, persze ezt nem szeretné felróni neki, itt mindenféle szerzet megfordul ugyanis.*
-A mostani vezető is onnan származik. *Ez még inkább megerősíti abban, hogy bizony egy tanult emberrel sodorta össze a sors. A bemutatkozás alkalmával a férfi megejt egy kézcsókot is, amin egy kicsit meglepődik, de nem húzódzkodik el. Elszokott a boszorkánykonyhán az ilyen bánásmódtól. A kedves jelzőre csak biccent, hiszen nekik ez elő van írva, na meg a széles mosoly is, ami meg is jelenik az arcán.*
-Akkor magára hagyom. *Távozik is a pult irányába, hogy folytassa a teendőit, mikor némi idő elteltével a gnóm meg is érkezik. Éppen mondaná, hogy csak jeleznie is elég lett volna, mikor a férfi előhozakodik a történettel. Persze a kinézete alapján nem feltételezi, hogy hazudik, de nagy könnyelműség lenne mindent elhinni egy idegennek, amit állít.*
-Oh… ezt sajnálom, a kikötőre ez teljesen jellemző, a zsebtolvajok imádják a frissen lehorgonyzott hajókat.*Sóhajt, majd pont a gnóm hozakodik elő egy igen furcsa felajánlással. Az első gondolata ki is ül az arcára a megdöbbenés mellé, miközben a tekintetével végig méri tüzetesebben is.*
-Alkímia vagy úgy… *Teszi hozzá egy kicsit csalódottan, bár egy pillanatig se merült fel benne, hogy esetleg sellő szolgálatra fogná be, nem az a típus, amit általában keresnek errefelé.*
-Van egy erre szakosodott intézményünk a szomszédban, persze egyelőre csak alap varázsitalokat árusítunk, itt nem igazán van kereslet másfajtára. Viszont talán meg tudunk egyezni. *Dörzsölgeti meg az állát, miközben körbe tekint, Darelldet keresve.*
-Két dolgot tudok felajánlani egy ebédért cserébe vagy többért. Konyhai vagy szobaszolgálatot, esetleg a fürdőben is hasznát venném, úgy tudom a maga fajtája nem az a gyengus, a másik pedig, amire szükségünk lenne… az egy Lihanech környékén járatos ember. A főnök már egy ideje odavan és aggódom érte, küldenék utána embert, de így se vagyunk valami sokan. Tessék, itt a választási lehetőség. *Mondja teljesen komolyan.*
1781. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-04-21 15:27:25
Üzenet elküldve: 2021-04-21 15:27:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Carlotteia Oryw//
*Egy ilyen kedves, bájos női felkérésre igazán nem mondhat nemet. Egyáltalán nem megalázó a helyzet, teljes mértékben érthető, hogy ilyen helyre ne állig felfegyverkezve érkezzen a vendég, mellesleg kényelmetlen is lenne karddal és egyéb kiegészítőkkel fogyasztani. Miután visszatér megértőn bólogat a rend megőrzésére. Egyetért az intézkedéssel. A Sellő jellemzésekor azonban kissé felkúszik a szemöldöke.*
- Egy reggeli hajóval érkeztem, és jelenleg ez az első napom a kikötőben. *Mosolyogva válaszolja, hogy ezt az oázist miért nem ismerte eddig. Még röviden hozzáfűz egy apróságot, hogy megmagyarázza miért ennyire ismeretlen Lanawin ezen területén.*
- Igazából Lihanechből származom, s ezen a vidéken még először járok. *Így már talán nyilvánvalóvá teheti, hogy egyáltalán nem ismerős sem a kikötőben sem a környékén, de még Artheniorban sem. Ez persze nem rémiszt meg egy kíváncsi gnómot, így felfedezi magának ezt a különleges helyet. Az úriember jelzőn mosolyog. Bár Lihanechben nemesként tartják számon, de itt ez semmit sem jelent, mindenesetre jól esik Tiyrilnitol Dedhor N'athornak, hogy nem egy faragatlan alaknak gondolja a kedves felszolgáló hölgy, Carlotteia Oryw. Az már igaz, hogy a csinos lányok magukra vonják a férfiemberek figyelmét, amire ravasz mosoly húzódik ajkaira. A bemutatkozásra elkéri a puha női kezet, s ha hagyják neki, akkor kezet csókol.*
- Ön nagyon kedves Carlotteia…, azaz Carl. *Hamar helyesbíti magát, amint a női kacsót útjára engedi. Ezek után már nyugodtan foglal helyet az asztalnál és kezdi el vizsgálni a papírra vetett árlistát, amin ételek, italok és különböző szolgáltatások foglalnak helyet.*
- Köszönöm, egyelőre végig futom, hogy mivel szolgálhatnak. *Hálás a figyelmességért, majd hagyja, hogy Carlotteia Oryw távozhasson, mivel nem szeretné feltartani a többi vendéget sem. Először ételt és italt keres magának, mivel a hosszú út kivette belőle az erőt. Pár hangzatosnak tűnő étel meg is ragadja a figyelmét. Épp az erszényéhez nyúlna, amikor az oldalán hiába tapogatózik. Nincsen az övén, ahol szokott lenni, s nincsen körülötte sem, az asztal alatt. Nagyot sóhajt és azon gondolkodik, hogy még életében nem hagyta el az erszényét. Egy momentum jut eszébe, amikor a hajóról leszállva egy matróz belé botlott, s majdnem fel is borította. Modortalan egy alak volt, aki elnézést sem kért. Ez az egyetlen eset, amire gondolni tud, hogy megszabadították az erszényétől. Nagy levegőt vesz, majd a pulthoz sétál, ahol feltehetően megtalálja Carlotteia Oryw-t. Bűnbánó és egyben reménykedő tekintettel fordul a szép felszolgálóhoz.*
- Már épp kinéztem, hogy mit szeretnék enni, amikor észleltem, hogy az erszényem nincsen meg. Azt hiszem a hajóról leszállás közben nekem jött matróz akaszthatta le az övemről. Borzasztóan restellem, de így nem fogok tudni rendelni. *Nagyot sóhajtva adja vissza az árlistát, majd félig elfordul, amikor eszébe jut valami.*
- Esetleg pénzen kívül rendezhetem a költségeket? *Mikor kimondja, már megbánja, hogy ezzel a szóhasználattal él. Kissé zavart mosolyával próbálja élét venni a félreérthető kijelentésének.*
- Úgy értem, hogy a szakértelmem talán hasznos lenne Önöknek. Széleskörű alkímiai ismeretekkel rendelkezem. Így talán tudnánk egymásnak segíteni. *Reménykedő tekintettel várja a kedves pultoslány válaszát, hogy valamiképpen tudják e orvosolni a helyzetet.*
*Egy ilyen kedves, bájos női felkérésre igazán nem mondhat nemet. Egyáltalán nem megalázó a helyzet, teljes mértékben érthető, hogy ilyen helyre ne állig felfegyverkezve érkezzen a vendég, mellesleg kényelmetlen is lenne karddal és egyéb kiegészítőkkel fogyasztani. Miután visszatér megértőn bólogat a rend megőrzésére. Egyetért az intézkedéssel. A Sellő jellemzésekor azonban kissé felkúszik a szemöldöke.*
- Egy reggeli hajóval érkeztem, és jelenleg ez az első napom a kikötőben. *Mosolyogva válaszolja, hogy ezt az oázist miért nem ismerte eddig. Még röviden hozzáfűz egy apróságot, hogy megmagyarázza miért ennyire ismeretlen Lanawin ezen területén.*
- Igazából Lihanechből származom, s ezen a vidéken még először járok. *Így már talán nyilvánvalóvá teheti, hogy egyáltalán nem ismerős sem a kikötőben sem a környékén, de még Artheniorban sem. Ez persze nem rémiszt meg egy kíváncsi gnómot, így felfedezi magának ezt a különleges helyet. Az úriember jelzőn mosolyog. Bár Lihanechben nemesként tartják számon, de itt ez semmit sem jelent, mindenesetre jól esik Tiyrilnitol Dedhor N'athornak, hogy nem egy faragatlan alaknak gondolja a kedves felszolgáló hölgy, Carlotteia Oryw. Az már igaz, hogy a csinos lányok magukra vonják a férfiemberek figyelmét, amire ravasz mosoly húzódik ajkaira. A bemutatkozásra elkéri a puha női kezet, s ha hagyják neki, akkor kezet csókol.*
- Ön nagyon kedves Carlotteia…, azaz Carl. *Hamar helyesbíti magát, amint a női kacsót útjára engedi. Ezek után már nyugodtan foglal helyet az asztalnál és kezdi el vizsgálni a papírra vetett árlistát, amin ételek, italok és különböző szolgáltatások foglalnak helyet.*
- Köszönöm, egyelőre végig futom, hogy mivel szolgálhatnak. *Hálás a figyelmességért, majd hagyja, hogy Carlotteia Oryw távozhasson, mivel nem szeretné feltartani a többi vendéget sem. Először ételt és italt keres magának, mivel a hosszú út kivette belőle az erőt. Pár hangzatosnak tűnő étel meg is ragadja a figyelmét. Épp az erszényéhez nyúlna, amikor az oldalán hiába tapogatózik. Nincsen az övén, ahol szokott lenni, s nincsen körülötte sem, az asztal alatt. Nagyot sóhajt és azon gondolkodik, hogy még életében nem hagyta el az erszényét. Egy momentum jut eszébe, amikor a hajóról leszállva egy matróz belé botlott, s majdnem fel is borította. Modortalan egy alak volt, aki elnézést sem kért. Ez az egyetlen eset, amire gondolni tud, hogy megszabadították az erszényétől. Nagy levegőt vesz, majd a pulthoz sétál, ahol feltehetően megtalálja Carlotteia Oryw-t. Bűnbánó és egyben reménykedő tekintettel fordul a szép felszolgálóhoz.*
- Már épp kinéztem, hogy mit szeretnék enni, amikor észleltem, hogy az erszényem nincsen meg. Azt hiszem a hajóról leszállás közben nekem jött matróz akaszthatta le az övemről. Borzasztóan restellem, de így nem fogok tudni rendelni. *Nagyot sóhajtva adja vissza az árlistát, majd félig elfordul, amikor eszébe jut valami.*
- Esetleg pénzen kívül rendezhetem a költségeket? *Mikor kimondja, már megbánja, hogy ezzel a szóhasználattal él. Kissé zavart mosolyával próbálja élét venni a félreérthető kijelentésének.*
- Úgy értem, hogy a szakértelmem talán hasznos lenne Önöknek. Széleskörű alkímiai ismeretekkel rendelkezem. Így talán tudnánk egymásnak segíteni. *Reménykedő tekintettel várja a kedves pultoslány válaszát, hogy valamiképpen tudják e orvosolni a helyzetet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242