Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
880. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-08 21:58:29
Üzenet elküldve: 2019-05-08 21:58:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mady//
*Camotte puhatolózó, ismerkedő magatartása és próbálkozásaira szerencsére úgy tűnik, nagyon kedvesen reagál a lány. Nem volt biztos benne, hogy nem-e visz túlzásba valamit, nem fogják-e bájgúnárnak tartani, de úgy tűnik, erről szó sincs, sőt, erőfeszítéseit egyelőre siker koronázza. A lány nem hogy kitünteti érdeklődő figyelmével, hanem kezdeményezővé válik, amit a férfi nagyon szívesen fogad, és ismét visszafogott mosoly jelenik meg az arcán. Hagyja, hogy Mady keze végigfusson karján, majd az ellen sincs különösebb ellenvetése, hogy megpihenjen combján. Bármilyen kontaktus létrejötte a lány szabad akaratától függ, Camottének eszébe sincsen azt megakadályozni, inkább élvezi. A lány közeledésére természetesen ő sem marad közömbös, figyelmesen hallgatja végig a fülébe lehelt szavakat, amelyek picit meg is lepik. Lovagnak ugyan elég hitvány, ettől függetlenül jóleső bókként fogja fel a megjegyzést.* - Szólíts csak Cam-nak. – *nem nagyon becézték eddig, úgy hogy most rögtönöz egy becenevet magának, de ki sem mondja teljesen a választ, a lány ajkait figyelve érzi, hogy teste is elkezdett reagálni a szituációra. Ezt csak tetézi Mady felsorolása, majd kézmozdulatai, amiket követve Camotte tekintete szépen ráérősen végigvonul a számára felkínálkozó, gyönyörű testen, és igazából rajta is marad. Mady ajkainak érintését követően egy ideig szótlanul bámul maga elé, majd a hatásból felocsúdva végül tudatosul benne az ajánlat. Közelebb hajol a lányhoz ő is. *- Azt hiszem, talán kezdhetnénk azzal a fürdővel. –* mosolyodik el ismét. *- Megoldható lenne, hogy az italt is ott fogyasszuk el? – * Helyez el 60 aranyat Maydeleine Rhywayers kezében egy erszény formájában.
Ezek után igazából teljesen mindegy neki, hogy mit isznak. A lány ízlését nem ismeri, találgatni sincsen ideje. Az alkoholnak nem túlzottan nagy rajongója, de talán ehhez az alkalomhoz most mégiscsak az illene inkább. Választása így végül a Bor lesz, és élve a ház ajánlatával, hogy az egyik ital ingyenes, a másikért leszámol 9 aranyat. Mivel kezdi kissé feszélyezve érezni magát a Sellőház előterében, nem bánná, ha végre valamilyen félreesőbb helyiségbe vonulhatnának, és esetleg a pultot is útba ejtenék közben. Szeretné, ha végre ő is felszabadultabb hozzáállással vethetné bele magát Mady alaposabb megismerésébe, de ehhez elengedhetetlen lenne, hogy kettesben tartózkodjanak valahol. Most ő hajol közelebb, és érinti ajkait nagyon gyengén Mady nyakához, mintegy csak reflexszerű reakcióként a tesi közeledésre, s kevésbé tudatos, tényleges cselekedetként. *- Nem bánnám, ha mutatnád az utat. – *súgja most ő a lánynak.*
A hozzászólás írója (Camotte Scyphe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.08 22:19:53
*Camotte puhatolózó, ismerkedő magatartása és próbálkozásaira szerencsére úgy tűnik, nagyon kedvesen reagál a lány. Nem volt biztos benne, hogy nem-e visz túlzásba valamit, nem fogják-e bájgúnárnak tartani, de úgy tűnik, erről szó sincs, sőt, erőfeszítéseit egyelőre siker koronázza. A lány nem hogy kitünteti érdeklődő figyelmével, hanem kezdeményezővé válik, amit a férfi nagyon szívesen fogad, és ismét visszafogott mosoly jelenik meg az arcán. Hagyja, hogy Mady keze végigfusson karján, majd az ellen sincs különösebb ellenvetése, hogy megpihenjen combján. Bármilyen kontaktus létrejötte a lány szabad akaratától függ, Camottének eszébe sincsen azt megakadályozni, inkább élvezi. A lány közeledésére természetesen ő sem marad közömbös, figyelmesen hallgatja végig a fülébe lehelt szavakat, amelyek picit meg is lepik. Lovagnak ugyan elég hitvány, ettől függetlenül jóleső bókként fogja fel a megjegyzést.* - Szólíts csak Cam-nak. – *nem nagyon becézték eddig, úgy hogy most rögtönöz egy becenevet magának, de ki sem mondja teljesen a választ, a lány ajkait figyelve érzi, hogy teste is elkezdett reagálni a szituációra. Ezt csak tetézi Mady felsorolása, majd kézmozdulatai, amiket követve Camotte tekintete szépen ráérősen végigvonul a számára felkínálkozó, gyönyörű testen, és igazából rajta is marad. Mady ajkainak érintését követően egy ideig szótlanul bámul maga elé, majd a hatásból felocsúdva végül tudatosul benne az ajánlat. Közelebb hajol a lányhoz ő is. *- Azt hiszem, talán kezdhetnénk azzal a fürdővel. –* mosolyodik el ismét. *- Megoldható lenne, hogy az italt is ott fogyasszuk el? – * Helyez el 60 aranyat Maydeleine Rhywayers kezében egy erszény formájában.
Ezek után igazából teljesen mindegy neki, hogy mit isznak. A lány ízlését nem ismeri, találgatni sincsen ideje. Az alkoholnak nem túlzottan nagy rajongója, de talán ehhez az alkalomhoz most mégiscsak az illene inkább. Választása így végül a Bor lesz, és élve a ház ajánlatával, hogy az egyik ital ingyenes, a másikért leszámol 9 aranyat. Mivel kezdi kissé feszélyezve érezni magát a Sellőház előterében, nem bánná, ha végre valamilyen félreesőbb helyiségbe vonulhatnának, és esetleg a pultot is útba ejtenék közben. Szeretné, ha végre ő is felszabadultabb hozzáállással vethetné bele magát Mady alaposabb megismerésébe, de ehhez elengedhetetlen lenne, hogy kettesben tartózkodjanak valahol. Most ő hajol közelebb, és érinti ajkait nagyon gyengén Mady nyakához, mintegy csak reflexszerű reakcióként a tesi közeledésre, s kevésbé tudatos, tényleges cselekedetként. *- Nem bánnám, ha mutatnád az utat. – *súgja most ő a lánynak.*A hozzászólás írója (Camotte Scyphe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.08 22:19:53
879. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-08 17:01:11
Üzenet elküldve: 2019-05-08 17:01:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Camotte, Mady//
*Továbbra is mosolyogva figyel, Mady megjegyzését, melyben örömét fejezi ki, csak egy apró kacsintással nyugtázza. Camotte, szinte ahogy a lány megjelenik, érthető módon inkább már rá figyel. Ezen Khul nem sértődik meg, sőt, elvárás is részéről, hisz elvégre elsősorban a ház Sellői azok, akik miatt a vendégek érkeznek, nem pedig a szálfa termetű harcizmok. Mielőtt azonban összemelegednének, Camott előzékenyen engedélyezi számára a fegyvertisztítást, így Khul tudja bizonyítani ebbéli rátermettségét is.*
- Köszönöm a bizalmat, uram! Jó szórakozást kívánok, ha szükségük van valamire, szóljanak. *Hajol meg ismét csak teátrálisan, de túlzásba sem akarja vinni, majd teljes mértékben átadja a helyet Madynek, nem is akar tovább zavarni.*
//Kard és tőr//
*Komótosan a fegyvertárolóhoz sétál, majd a férfi által behelyezett kardot és tőrt előkészíti. Hallótávolságon kívül van, pontosabban szándékosan úgy helyezkedik, hogy míg Camotte pontosan lássa mit csinál, addig se érezze úgy, hogy kettejük beszélgetését zavarja. Kellékeket készít elő, s először is a kard anyagát vizsgálja meg. Ezek természetesen általában vas fegyverek, nem hallot még olyanról, hogy ezen kívül más anyagot kevernének hozzá, így nincs nehéz dolga. Olykor persze szénnel keverik a kovácsok, de ebben az esetben a tisztítási eljárás is ugyanaz. Rozsdafoltokat keres, s azokat lassú, aprólékos mozdulatokkal megtisztítja. Egyet megtanult kalandozásai során. A rozsda megeszi a vasat, azonban, ha még időben eltávolításra kerül, a fém állapota megmenthető és visszaáll az eredeti minőségre. Gondosan áttörli, szerencsére az utóbbi időben talán nem esett, így nem nedves, ha igen, azt is szárazra törli. Miután az utolsó kis rozsdafoltot is eltávolította, a markolatot veszi kezelésbe. Ez vélhetően fával és fémmel kevert, így gazdagon használhat olajat, mely fényessé teszi, erre tökéletes a pulton található növáényi is, illetve a szokványos tisztítási eljárást alkalmazza. A kard után a tőr jön, s miután azzal is végzett, elégedetten, fény felé fordítva szemléli meg a végeredményt. Elégedett és még jól is érzi magát tőle. Nem mutatja meg, Camotte majd meglátja, amint kipihente magát, reményei szerint örömmel veszi majd a látványt. Lágyan visszaállítja a tartóba, majd az ajtónál marad, s onnan figyeli a helyiséget, jótékonyan az árnyékba húzódva, senkit meg nem zavarva.*
*Továbbra is mosolyogva figyel, Mady megjegyzését, melyben örömét fejezi ki, csak egy apró kacsintással nyugtázza. Camotte, szinte ahogy a lány megjelenik, érthető módon inkább már rá figyel. Ezen Khul nem sértődik meg, sőt, elvárás is részéről, hisz elvégre elsősorban a ház Sellői azok, akik miatt a vendégek érkeznek, nem pedig a szálfa termetű harcizmok. Mielőtt azonban összemelegednének, Camott előzékenyen engedélyezi számára a fegyvertisztítást, így Khul tudja bizonyítani ebbéli rátermettségét is.*
- Köszönöm a bizalmat, uram! Jó szórakozást kívánok, ha szükségük van valamire, szóljanak. *Hajol meg ismét csak teátrálisan, de túlzásba sem akarja vinni, majd teljes mértékben átadja a helyet Madynek, nem is akar tovább zavarni.*
//Kard és tőr//
*Komótosan a fegyvertárolóhoz sétál, majd a férfi által behelyezett kardot és tőrt előkészíti. Hallótávolságon kívül van, pontosabban szándékosan úgy helyezkedik, hogy míg Camotte pontosan lássa mit csinál, addig se érezze úgy, hogy kettejük beszélgetését zavarja. Kellékeket készít elő, s először is a kard anyagát vizsgálja meg. Ezek természetesen általában vas fegyverek, nem hallot még olyanról, hogy ezen kívül más anyagot kevernének hozzá, így nincs nehéz dolga. Olykor persze szénnel keverik a kovácsok, de ebben az esetben a tisztítási eljárás is ugyanaz. Rozsdafoltokat keres, s azokat lassú, aprólékos mozdulatokkal megtisztítja. Egyet megtanult kalandozásai során. A rozsda megeszi a vasat, azonban, ha még időben eltávolításra kerül, a fém állapota megmenthető és visszaáll az eredeti minőségre. Gondosan áttörli, szerencsére az utóbbi időben talán nem esett, így nem nedves, ha igen, azt is szárazra törli. Miután az utolsó kis rozsdafoltot is eltávolította, a markolatot veszi kezelésbe. Ez vélhetően fával és fémmel kevert, így gazdagon használhat olajat, mely fényessé teszi, erre tökéletes a pulton található növáényi is, illetve a szokványos tisztítási eljárást alkalmazza. A kard után a tőr jön, s miután azzal is végzett, elégedetten, fény felé fordítva szemléli meg a végeredményt. Elégedett és még jól is érzi magát tőle. Nem mutatja meg, Camotte majd meglátja, amint kipihente magát, reményei szerint örömmel veszi majd a látványt. Lágyan visszaállítja a tartóba, majd az ajtónál marad, s onnan figyeli a helyiséget, jótékonyan az árnyékba húzódva, senkit meg nem zavarva.*
878. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-08 13:33:40
Üzenet elküldve: 2019-05-08 13:33:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Khul, Camotte//
*Nem kerüli el a figyelmét, hogy kollegája igencsak buzgón már étel és itallappal is ellátta a frissen érkezett vendéget, ezt nagy megkönnyebbüléssel nyugtázza is magának, hogy valóban megbízható a férfi, így legközelebb már sokkal nyugodtabban mer rábízni bármilyen feladatot, ha majd szükséges lesz.
Mikor pedig odaér és tájékoztatják arról, hogy milyen pluszszolgáltatást ajánlott fel a betérőnek, csupán azon a tényen lepődik meg, hogy ilyesmit is elvállal, bár az már kevésbé új, hogy szereti fogdosni a fegyvereket és olyan helyre rakni, ahol mindenki a legelőnyösebb szögből szemre vételezheti azt, például a pultra. Ez természetesen sokáig nem figyelhető meg az arcán, hiszen nem egy idegen előtt fog rádöbbenni, hogy nem ismeri eléggé a vele együtt dolgozókat vagy a hely szolgáltatásainak teljes repertoárját.*
-Valóban? Ezt örömmel hallom.*Csak ennyivel és egy kedves és előzékeny pillantással nyugtázza, amelyet Khullal vált, majd tekintetével és teljes testével visszafordul az asztalnál ülő felé.
Majd fel is áll a vendég és a kezéért nyúl, persze hagyja a kézcsókot, inkább az látszik rajta, hogy hirtelen nem tudja hova tenni a tettet, hogy Camotte feláll csak azért, hogy ilyen tiszteletteljesen üdvözölje. Már látott korábban ilyet, de úgy vélte ez csak a nemes kisasszonyoknak jár, neki ilyet még soha nem adtak, így pislog néhányat még, majd felocsúdva egy halvány pír ül ki az orcájára, ami, bár a vendég ezt nem tudhatja, de tőle szokatlan. Sok mindent átélt már, de hogy így meglepjék, teljesen elönti belül a boldogság, amely egy egészen újfajta mosolyt eredményez és hatalmas csillogó szemeket. Szinte nem is kell kérnie a férfinak, amint mozdul, hogy helyet foglaljon Mady már oda is húzta mellé a másik széket, hogy egy percre se kelljen elválniuk egymástól. Az ital meghívásra csak egy, az ajkain túlfutó „milyen kedves” megjegyzést eredményez, amelyet szinte hangtalan formál, közben szemeit le nem véve a férfiről.*
-Én Mady vagyok.*Futtatja végig a kezét Camotte karján, ha nem húzza el, mert figyeli ám a másik jelzéseit, majd közelebb hajol és duruzsoló hangon a másik fülébe súg.*
-Téged, hogy szólíthatlak kedves lovag?*Ha nem tette szóvá a férfi, hogy nem szeretné, hogy hozzáérjen, akkor ujjai tovább vándorolnak Camotte karjáról a combjára, ahol meg is támaszkodik, mikor odahajol a füléhez, majd visszaül. A humoros megjegyzésre, minthogy azt a szobát szeretné, amelyikben Mady is tölti az éjszakát csak odakapja a kezét a szájához, hogy eltakarja a nevetést, immár a mosoly jelentősen túlfutott a arcán, ezt pedig nem igazán szereti mutogatni, de egyértelműen hallható, hogy tetszett neki a leleményes megfogalmazás. Majd amint megnyugodtak az arcvonásai elveszi a kezét és nyelvét egy picit kidugva megnedvesíti piros ajkait csak aztán folytatja.*
-Ennek semmi akadálya. Egy ellazító masszázst, és fürdőt tudok felajánlani, azon kívül, amit itt látsz… *Mutat végig a mellkasán, kezét végig futtatja egészen a szoknyáig, hogy magára utaljon.* …továbbá egy kényelmes szobát, amit, ha nem szeretnél nem muszáj csak alvásra használjunk.*Kacsint cinkosul. Ezek után ismét közelebb hajolna, ha nem állítják meg, hogy ajkait a férfi finom arcbőréhez érintse, egy ilyen kedves fogadtatás után alig bír magával, hogy ne ugorjon mindjárt a vendég ölébe.*
-Ha leszámolsz most hatvan aranyat és a szobába lépés előtt is ugyan ennyit, akkor arra használsz, amire jólesik kedves lovag.*Helyezi megint a kezét a másik combjára, csak az egyensúly végett, majd ismét visszaül.*
-Én azt iszom, amit te is, de az első italra a ház vendége vagy, ha más szolgáltatást is igénybe veszel.*Mondja, majd hatalmas szemekkel várja, hogy a férfi megmondja, mire is lenne kedve.*
~Veled akár ingyen is elmennék kedves lovag.~*Húz ismét az arcára egy kedves és előzékeny mosolyt.*
*Nem kerüli el a figyelmét, hogy kollegája igencsak buzgón már étel és itallappal is ellátta a frissen érkezett vendéget, ezt nagy megkönnyebbüléssel nyugtázza is magának, hogy valóban megbízható a férfi, így legközelebb már sokkal nyugodtabban mer rábízni bármilyen feladatot, ha majd szükséges lesz.
Mikor pedig odaér és tájékoztatják arról, hogy milyen pluszszolgáltatást ajánlott fel a betérőnek, csupán azon a tényen lepődik meg, hogy ilyesmit is elvállal, bár az már kevésbé új, hogy szereti fogdosni a fegyvereket és olyan helyre rakni, ahol mindenki a legelőnyösebb szögből szemre vételezheti azt, például a pultra. Ez természetesen sokáig nem figyelhető meg az arcán, hiszen nem egy idegen előtt fog rádöbbenni, hogy nem ismeri eléggé a vele együtt dolgozókat vagy a hely szolgáltatásainak teljes repertoárját.*
-Valóban? Ezt örömmel hallom.*Csak ennyivel és egy kedves és előzékeny pillantással nyugtázza, amelyet Khullal vált, majd tekintetével és teljes testével visszafordul az asztalnál ülő felé.
Majd fel is áll a vendég és a kezéért nyúl, persze hagyja a kézcsókot, inkább az látszik rajta, hogy hirtelen nem tudja hova tenni a tettet, hogy Camotte feláll csak azért, hogy ilyen tiszteletteljesen üdvözölje. Már látott korábban ilyet, de úgy vélte ez csak a nemes kisasszonyoknak jár, neki ilyet még soha nem adtak, így pislog néhányat még, majd felocsúdva egy halvány pír ül ki az orcájára, ami, bár a vendég ezt nem tudhatja, de tőle szokatlan. Sok mindent átélt már, de hogy így meglepjék, teljesen elönti belül a boldogság, amely egy egészen újfajta mosolyt eredményez és hatalmas csillogó szemeket. Szinte nem is kell kérnie a férfinak, amint mozdul, hogy helyet foglaljon Mady már oda is húzta mellé a másik széket, hogy egy percre se kelljen elválniuk egymástól. Az ital meghívásra csak egy, az ajkain túlfutó „milyen kedves” megjegyzést eredményez, amelyet szinte hangtalan formál, közben szemeit le nem véve a férfiről.*
-Én Mady vagyok.*Futtatja végig a kezét Camotte karján, ha nem húzza el, mert figyeli ám a másik jelzéseit, majd közelebb hajol és duruzsoló hangon a másik fülébe súg.*
-Téged, hogy szólíthatlak kedves lovag?*Ha nem tette szóvá a férfi, hogy nem szeretné, hogy hozzáérjen, akkor ujjai tovább vándorolnak Camotte karjáról a combjára, ahol meg is támaszkodik, mikor odahajol a füléhez, majd visszaül. A humoros megjegyzésre, minthogy azt a szobát szeretné, amelyikben Mady is tölti az éjszakát csak odakapja a kezét a szájához, hogy eltakarja a nevetést, immár a mosoly jelentősen túlfutott a arcán, ezt pedig nem igazán szereti mutogatni, de egyértelműen hallható, hogy tetszett neki a leleményes megfogalmazás. Majd amint megnyugodtak az arcvonásai elveszi a kezét és nyelvét egy picit kidugva megnedvesíti piros ajkait csak aztán folytatja.*
-Ennek semmi akadálya. Egy ellazító masszázst, és fürdőt tudok felajánlani, azon kívül, amit itt látsz… *Mutat végig a mellkasán, kezét végig futtatja egészen a szoknyáig, hogy magára utaljon.* …továbbá egy kényelmes szobát, amit, ha nem szeretnél nem muszáj csak alvásra használjunk.*Kacsint cinkosul. Ezek után ismét közelebb hajolna, ha nem állítják meg, hogy ajkait a férfi finom arcbőréhez érintse, egy ilyen kedves fogadtatás után alig bír magával, hogy ne ugorjon mindjárt a vendég ölébe.*
-Ha leszámolsz most hatvan aranyat és a szobába lépés előtt is ugyan ennyit, akkor arra használsz, amire jólesik kedves lovag.*Helyezi megint a kezét a másik combjára, csak az egyensúly végett, majd ismét visszaül.*
-Én azt iszom, amit te is, de az első italra a ház vendége vagy, ha más szolgáltatást is igénybe veszel.*Mondja, majd hatalmas szemekkel várja, hogy a férfi megmondja, mire is lenne kedve.*
~Veled akár ingyen is elmennék kedves lovag.~*Húz ismét az arcára egy kedves és előzékeny mosolyt.*
877. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-08 04:19:10
Üzenet elküldve: 2019-05-08 04:19:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Mady//
*Hetykén foglalja el székét, kissé hátradőlve és lábait keresztbe téve, így tűnik a legkényelmesebbnek. Bátortalan kísérletet tesz a környezet megszemlélésére, hiszen a betoppanás és a rövid párbeszéd alatt korántsem volt elegendő ideje alaposan megnézni a helyet. Mindenesetre a pult és az asztala közötti nem túl nagy távolság megint csak nem hagy neki tengernyi időt a további vizsgálódásra. Igenlő válaszára reagálva az illedelmes idegen sarkon fordul, majd újra megjelenik és átnyújtja az étlapot, amit Camotte örömmel fogad. Természetesen már alig vár arra, hogy megismerhesse a kínálatot, még ha vágyainak elsődleges tárgya most nem is az étel vagy az ital, azért felvezetésnek megfelelő. Kedves, de kicsit sablonos mosollyal hallgatja a másikat, mikor újra megszólítja. Ez a fajta kötelességtudat és lelkiismeretesség jó érzéseket kelt Camottében, de talán ez nem is meglepetés, hiszen minden kliens szeret pozitív benyomásokat szerezni a vele törődő személyzetről, függetlenül attól, hogy az alkalmazott éppen milyen feladatot lát el. Khul szerepköre eddig meglehetősen vegyesnek látszik Camotte számára. Az ajánlat pedig nagyon kecsegtető.* - Szerintem egész jó állapotban vannak, de ha megnézné őket, azt megköszönném. – *Nem gyakran fordul elő, hogy fegyvereit használnia kellene, puszta kézzel is csak egyszer verekedett eddig, mielőtt szert tett volna harci eszközeire.* - Tökéletesek elvégre úgysem lehetnek. – *mondja végül, miután eszébe jut, hogy hosszú utat tett meg, így ha komolyabb karbantartást nem is, egy esetleges tisztítást talán megérdemelnek a fegyverei is. A társalgás újraindulása óta fejét és tekintetét megemelve helyezkedik el, hogy ülő helyzetében is teljes figyelmét a másiknak szentelhesse. Alapesetben ez minden probléma nélkül sikerülni szokott, de most némiképp megnehezíti a dolgát a hely dekorációinak sajátos hangulata. Arról nem is beszélve, hogy időközben feltűnik a helyiségben egy fiatal nő, és egyenesen feléjük indul el. Udvariatlan avagy sem, nem tudja megállni, hogy a hozzá beszélő férfi válla mellett elnézve rápillantson a nőre. Csak egy pillanat az egész, fejét meg sem mozdítja a művelethez, és már vissza is tér beszélgetőpartneréhez.* – Biztosra veszem, hogy körültekintően jár majd el, kompetenciája és elhivatottsága miatt maximális bizalmamat élvezi. – *igyekszik ezzel jelezni, hogy semmilyen gyanakvás nincsen benne, talán azért sem, mert ha baj is érné, fegyvereit nem lehetetlenség pótolni, bár minőségiek, egyik sem különleges. Túl sok ideje azért nincsen ezen töprengeni, hiszen közben a lány az asztalukhoz ér, és egy rövid eszmecsere után már Camottéhoz intéz pár szót.* – Jó estét, először is azzal, ha helyet foglalna, és megmondaná, milyen italra hívhatom meg. A nevem Camotte Scyphe. – *Áll fel a köszöntéshez, majd ha a lány is engedi, kezet csókol. Ez után foglal csak ismét helyet, reményei szerint most már nem egyedül. Felettébb örül, hogy a lány már lőtávolságon belülre került, így közelebbről is szemügyre veheti. Röviden gondolkodik, hogyan folytassa, nem szeretne túl közönséges lenni.* – Szobát szeretnék kivenni, lehetőleg azt, amelyikben ön is tölteni fogja az éjszakát. – *Végig a lányt nézi, miközben beszél, reménykedve, hogy nem túl rámenős a stílusa. Próbálja többé-kevésbé poénosra venni a figurát, de persze távolról sem biztos, hogy találkozik kettejük humorérzéke.* - Alvással kisebb mértékben terveztem, de minden mást igénybe vennék, amiben itt egy férfi részesülhet. Mivel tartozom cserébe? - *Egyértelmű szándékkal érkezett a Sellőházba, a csevegésre mint ráhangolódásra pedig abszolút nyitott.* - És azt sem bánnám, ha tegeződnénk. – *teszi még hozzá picit hamiskás mosollyal.*
A hozzászólás írója (Camotte Scyphe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.08 05:26:56
*Hetykén foglalja el székét, kissé hátradőlve és lábait keresztbe téve, így tűnik a legkényelmesebbnek. Bátortalan kísérletet tesz a környezet megszemlélésére, hiszen a betoppanás és a rövid párbeszéd alatt korántsem volt elegendő ideje alaposan megnézni a helyet. Mindenesetre a pult és az asztala közötti nem túl nagy távolság megint csak nem hagy neki tengernyi időt a további vizsgálódásra. Igenlő válaszára reagálva az illedelmes idegen sarkon fordul, majd újra megjelenik és átnyújtja az étlapot, amit Camotte örömmel fogad. Természetesen már alig vár arra, hogy megismerhesse a kínálatot, még ha vágyainak elsődleges tárgya most nem is az étel vagy az ital, azért felvezetésnek megfelelő. Kedves, de kicsit sablonos mosollyal hallgatja a másikat, mikor újra megszólítja. Ez a fajta kötelességtudat és lelkiismeretesség jó érzéseket kelt Camottében, de talán ez nem is meglepetés, hiszen minden kliens szeret pozitív benyomásokat szerezni a vele törődő személyzetről, függetlenül attól, hogy az alkalmazott éppen milyen feladatot lát el. Khul szerepköre eddig meglehetősen vegyesnek látszik Camotte számára. Az ajánlat pedig nagyon kecsegtető.* - Szerintem egész jó állapotban vannak, de ha megnézné őket, azt megköszönném. – *Nem gyakran fordul elő, hogy fegyvereit használnia kellene, puszta kézzel is csak egyszer verekedett eddig, mielőtt szert tett volna harci eszközeire.* - Tökéletesek elvégre úgysem lehetnek. – *mondja végül, miután eszébe jut, hogy hosszú utat tett meg, így ha komolyabb karbantartást nem is, egy esetleges tisztítást talán megérdemelnek a fegyverei is. A társalgás újraindulása óta fejét és tekintetét megemelve helyezkedik el, hogy ülő helyzetében is teljes figyelmét a másiknak szentelhesse. Alapesetben ez minden probléma nélkül sikerülni szokott, de most némiképp megnehezíti a dolgát a hely dekorációinak sajátos hangulata. Arról nem is beszélve, hogy időközben feltűnik a helyiségben egy fiatal nő, és egyenesen feléjük indul el. Udvariatlan avagy sem, nem tudja megállni, hogy a hozzá beszélő férfi válla mellett elnézve rápillantson a nőre. Csak egy pillanat az egész, fejét meg sem mozdítja a művelethez, és már vissza is tér beszélgetőpartneréhez.* – Biztosra veszem, hogy körültekintően jár majd el, kompetenciája és elhivatottsága miatt maximális bizalmamat élvezi. – *igyekszik ezzel jelezni, hogy semmilyen gyanakvás nincsen benne, talán azért sem, mert ha baj is érné, fegyvereit nem lehetetlenség pótolni, bár minőségiek, egyik sem különleges. Túl sok ideje azért nincsen ezen töprengeni, hiszen közben a lány az asztalukhoz ér, és egy rövid eszmecsere után már Camottéhoz intéz pár szót.* – Jó estét, először is azzal, ha helyet foglalna, és megmondaná, milyen italra hívhatom meg. A nevem Camotte Scyphe. – *Áll fel a köszöntéshez, majd ha a lány is engedi, kezet csókol. Ez után foglal csak ismét helyet, reményei szerint most már nem egyedül. Felettébb örül, hogy a lány már lőtávolságon belülre került, így közelebbről is szemügyre veheti. Röviden gondolkodik, hogyan folytassa, nem szeretne túl közönséges lenni.* – Szobát szeretnék kivenni, lehetőleg azt, amelyikben ön is tölteni fogja az éjszakát. – *Végig a lányt nézi, miközben beszél, reménykedve, hogy nem túl rámenős a stílusa. Próbálja többé-kevésbé poénosra venni a figurát, de persze távolról sem biztos, hogy találkozik kettejük humorérzéke.* - Alvással kisebb mértékben terveztem, de minden mást igénybe vennék, amiben itt egy férfi részesülhet. Mivel tartozom cserébe? - *Egyértelmű szándékkal érkezett a Sellőházba, a csevegésre mint ráhangolódásra pedig abszolút nyitott.* - És azt sem bánnám, ha tegeződnénk. – *teszi még hozzá picit hamiskás mosollyal.*
A hozzászólás írója (Camotte Scyphe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.08 05:26:56
876. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-07 20:00:55
Üzenet elküldve: 2019-05-07 20:00:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Camotte, Mady//
*Szerencsére a betérő vendég illedelmes és udvarias, problémát nem jelez, sőt, úgy tűnik, hogy Khul vendéglátói kísérlete talán sikeresnek is mondható, még akkor is, amikor kissé bizalmaskodva kérdez rá, hogy nem tolta-e túl magát. Hatalmasat sóhajt a visszajelzésre. Majd azonnal vigyázzba vágja magát ismét, s immár egy még őszintébb mosollyal arcán figyel tovább.*
- Köszi... *Suttogja gyorsan körbenézve, majd kiegészíti.* Khm... Köszönöm, uram! *Mondja határozottan a férfinak, majd kicsit hátrébb áll és színpadiasan folytatja.* Ez esetben egy pillanat és adom is. *Hajol meg, majd a pulthoz lépve étlapot és itallapot szolgáltat a férfinak, aki fegyvereit letéve, máris helyet foglal.*
- Kérem, engedje meg, hogy külön szolgáltatásomról tájékoztassam, mely természetesen aranyba nem fog kerülni. A magam részéről, tekintve, hogy harcos alkat lennék, kiválóan értek a fegyverekhez és amíg ön a szolgáltatásainkat élvezi, étkezik, beszélget, vagy egyéb, a magam részéről, ha jónak látja, ingyen és bérmentesen megtisztítanám azokat a csodás fegyvereket, melyeket imént a tárolóba tett. Természetesen itt ön előtt, mindenről meggyőződhet, ha arra néz. *Ez csak most jutott eszébe, de a fickó kedves volt, s az első jó pontját a főnöknél ezzel az apró ötlettel talán el is érheti. Hasznossá teszi magát, s nem csak, mint ajtónálló, hanem mint fegyvermester is tevékenykedik.*
- Ha nem kívánja, vagy kiváló állapotban vannak, azt is megértem, ez pusztán házunk kedvessége, ha óhajtja. Mint mondtam, önnek nem kerülne semmibe. *Aprót biccent, mosolya továbbra is őszinte, mint mindig, ha kedves fickókkal hozza össze a sors. Időközben Mady is megérkezik, így Khul óvatosan arrébb áll, hogy ne zavarjon, ehhez mégis csak a lány ért jobban. Természetesen tájékoztatja a fejleményekről.*
- Igen, köszönöm Mady, éppen az extra fegyvertisztító szolgáltatásomat ismertettem. *Mondja csendesen és félre áll, ha szólítják, vagy a férfi még válaszolna neki, akkor azért közel maradjon, de a lány és Camotte beszélgetését már ne zavarja.*
*Szerencsére a betérő vendég illedelmes és udvarias, problémát nem jelez, sőt, úgy tűnik, hogy Khul vendéglátói kísérlete talán sikeresnek is mondható, még akkor is, amikor kissé bizalmaskodva kérdez rá, hogy nem tolta-e túl magát. Hatalmasat sóhajt a visszajelzésre. Majd azonnal vigyázzba vágja magát ismét, s immár egy még őszintébb mosollyal arcán figyel tovább.*
- Köszi... *Suttogja gyorsan körbenézve, majd kiegészíti.* Khm... Köszönöm, uram! *Mondja határozottan a férfinak, majd kicsit hátrébb áll és színpadiasan folytatja.* Ez esetben egy pillanat és adom is. *Hajol meg, majd a pulthoz lépve étlapot és itallapot szolgáltat a férfinak, aki fegyvereit letéve, máris helyet foglal.*
- Kérem, engedje meg, hogy külön szolgáltatásomról tájékoztassam, mely természetesen aranyba nem fog kerülni. A magam részéről, tekintve, hogy harcos alkat lennék, kiválóan értek a fegyverekhez és amíg ön a szolgáltatásainkat élvezi, étkezik, beszélget, vagy egyéb, a magam részéről, ha jónak látja, ingyen és bérmentesen megtisztítanám azokat a csodás fegyvereket, melyeket imént a tárolóba tett. Természetesen itt ön előtt, mindenről meggyőződhet, ha arra néz. *Ez csak most jutott eszébe, de a fickó kedves volt, s az első jó pontját a főnöknél ezzel az apró ötlettel talán el is érheti. Hasznossá teszi magát, s nem csak, mint ajtónálló, hanem mint fegyvermester is tevékenykedik.*
- Ha nem kívánja, vagy kiváló állapotban vannak, azt is megértem, ez pusztán házunk kedvessége, ha óhajtja. Mint mondtam, önnek nem kerülne semmibe. *Aprót biccent, mosolya továbbra is őszinte, mint mindig, ha kedves fickókkal hozza össze a sors. Időközben Mady is megérkezik, így Khul óvatosan arrébb áll, hogy ne zavarjon, ehhez mégis csak a lány ért jobban. Természetesen tájékoztatja a fejleményekről.*
- Igen, köszönöm Mady, éppen az extra fegyvertisztító szolgáltatásomat ismertettem. *Mondja csendesen és félre áll, ha szólítják, vagy a férfi még válaszolna neki, akkor azért közel maradjon, de a lány és Camotte beszélgetését már ne zavarja.*
875. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-07 19:18:40
Üzenet elküldve: 2019-05-07 19:18:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cassy is kezeivel kényezteti őt, miközben ő is a nőt kényezteti ujjaival. Kis idő múlva eltávolodik a nőtől, Cassy lábait a kezébe veszi és széthatja, hogy hozzájusson a nőhöz. Közel húzza magához Cassyt, majd szép lassan csökken a távolság kettejük között. Óvatosan, lassan hatol a nőbe, hogy ne okozzon neki fájdalmat. Lassan kezdi el a ritmust diktálni. Kezei a nő lábáról átvándoroltak annak derekára, hogy stabilan tudja tartani és rá is segítsen a ritmus kialakításában. Lassan gyorsít a tempón. Hangos sóhajok és néha-néha egy kis hang is elhagyja száját az élvezet következtében. Percekig tartja ezt a pozíciót. Nem gyorsít túlságosan, hogy ne okozzon fájdalmat Cassynek és, hogy még ne juttassa el magát és Cassyt a csúcsra.*
-Szeretem ha nő van felül, úgyhogy ha nem zavar akkor megtudhatod, hogy milyen ha te parancsolsz egy orknak.
*Mosolyodik el és ha Cassynek nincs ellenvetése, akkor felsegíti őt az ágyről és most ő fekszik le. Megvárja míg Cassy is elhelyezkedik rajta. Amint elhelyezkedett kezeit a nő hátsójára teszi, hogy ha kell akkor ő is tudjon irányítani.
Ha Cassy nem akarja akkor ott folytatja ahol abbahagyta, vagy pedig ha van Cassynek is ötlete akkor úgy folytatják tovább.*
//Halmozott élvezetek//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Cassy is kezeivel kényezteti őt, miközben ő is a nőt kényezteti ujjaival. Kis idő múlva eltávolodik a nőtől, Cassy lábait a kezébe veszi és széthatja, hogy hozzájusson a nőhöz. Közel húzza magához Cassyt, majd szép lassan csökken a távolság kettejük között. Óvatosan, lassan hatol a nőbe, hogy ne okozzon neki fájdalmat. Lassan kezdi el a ritmust diktálni. Kezei a nő lábáról átvándoroltak annak derekára, hogy stabilan tudja tartani és rá is segítsen a ritmus kialakításában. Lassan gyorsít a tempón. Hangos sóhajok és néha-néha egy kis hang is elhagyja száját az élvezet következtében. Percekig tartja ezt a pozíciót. Nem gyorsít túlságosan, hogy ne okozzon fájdalmat Cassynek és, hogy még ne juttassa el magát és Cassyt a csúcsra.*
-Szeretem ha nő van felül, úgyhogy ha nem zavar akkor megtudhatod, hogy milyen ha te parancsolsz egy orknak.
*Mosolyodik el és ha Cassynek nincs ellenvetése, akkor felsegíti őt az ágyről és most ő fekszik le. Megvárja míg Cassy is elhelyezkedik rajta. Amint elhelyezkedett kezeit a nő hátsójára teszi, hogy ha kell akkor ő is tudjon irányítani.
Ha Cassy nem akarja akkor ott folytatja ahol abbahagyta, vagy pedig ha van Cassynek is ötlete akkor úgy folytatják tovább.*
874. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-07 11:12:06
Üzenet elküldve: 2019-05-07 11:12:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Khul, Camotte//
*Még az ajtó nyitása előtt megigazgatja magát és a ruháját, majd benyit a vendégtérbe és visszatér, nehogy valaki hiányolja. Az ajtót szép halkan becsukja, majd megfordul és pont az a jelent tárul a szemei elé, amint Khul és egy idegen, feltehetően vendég társalognak, majd az ismeretlen megindul, hogy lepakolja a fegyvereit. Fiatal férfinek tűnik, már így távolról is, talán ember vagy félvér lehet, az előzőek alapján pedig felettébb együttműködő, ami azért nem egy rossz tulajdonság.*
~Vajon a tapperoláson már túl vannak?~*Ötlik fel benne a gondolat, ami könnyen csal az arcára egy kedves mosolyt, miközben feléjük sétál. Barna hullámos haja fonatba van rendezve, amit gondosan most is a jobb oldalára simít, és egy szép fehér, frissen a szekrényből előkapott csónaknyakú blúzt visel, a korábbi tea jóvoltából, amely az előzőt sikeresen taccsra tette. Szépen, lila szalaggal a derekánál átkötve hordja, kísérve a szokásos barna szoknyával karöltve, odaérve tekintetét először kollegájára vetve, hozzá intézi szavait.*
-Minden rendben van?*Pislog nagyokat a másikra, hiszen nem tudhatja, hogy még akar-e egyéb szót váltani az idegennel vagy csak azért foglalkozik vele, mert ő éppen nem volt itt, hogy megtegye.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Mivel tehetnénk szebbé a napját?*Egyelőre nem tesz mellé semmilyen jelzőt, még nem ismeri a határokat, meddig mehet, így marad az udvariassági formuláknál, amelyeket megtanult.*
*Még az ajtó nyitása előtt megigazgatja magát és a ruháját, majd benyit a vendégtérbe és visszatér, nehogy valaki hiányolja. Az ajtót szép halkan becsukja, majd megfordul és pont az a jelent tárul a szemei elé, amint Khul és egy idegen, feltehetően vendég társalognak, majd az ismeretlen megindul, hogy lepakolja a fegyvereit. Fiatal férfinek tűnik, már így távolról is, talán ember vagy félvér lehet, az előzőek alapján pedig felettébb együttműködő, ami azért nem egy rossz tulajdonság.*
~Vajon a tapperoláson már túl vannak?~*Ötlik fel benne a gondolat, ami könnyen csal az arcára egy kedves mosolyt, miközben feléjük sétál. Barna hullámos haja fonatba van rendezve, amit gondosan most is a jobb oldalára simít, és egy szép fehér, frissen a szekrényből előkapott csónaknyakú blúzt visel, a korábbi tea jóvoltából, amely az előzőt sikeresen taccsra tette. Szépen, lila szalaggal a derekánál átkötve hordja, kísérve a szokásos barna szoknyával karöltve, odaérve tekintetét először kollegájára vetve, hozzá intézi szavait.*
-Minden rendben van?*Pislog nagyokat a másikra, hiszen nem tudhatja, hogy még akar-e egyéb szót váltani az idegennel vagy csak azért foglalkozik vele, mert ő éppen nem volt itt, hogy megtegye.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Mivel tehetnénk szebbé a napját?*Egyelőre nem tesz mellé semmilyen jelzőt, még nem ismeri a határokat, meddig mehet, így marad az udvariassági formuláknál, amelyeket megtanult.*
873. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-06 21:44:03
Üzenet elküldve: 2019-05-06 21:44:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Khul//
*Szerencsére nincs a kelleténél több ideje rácsodálkozni a díszletekre, hiszen máris készségesen állnak a rendelkezésére. Pedig egyáltalán nem unatkozik, mialatt végigpásztázza a falakon függő képeket. Különböző esztétikai élményt nyújtanak, de mindegyiknek megvan a maga varázsa.
A pult mögül egy marcona ember lép elő hogy üdvözölje, akinek modora rendkívül kellemesnek mutatkozik, de Camotte számít is erre, hiszen igen előkelő helyen van.*
- Jó estét, uram! *Köszönti a vendéglátót, és miután annak meghajlását végig várta, majd viszonozta, a szemkontaktust is felveszi végre.
Az instrukciókat udvarias félmosollyal a száján hallgatja végig, és mivel teljes mértékben logikusnak találja azokat és egyet is ért velük, mindenféle fenntartás nélkül indul el az iránymutatás szerint a tárolók felé. Szótlanul elhelyezi benne kardját és külső szemlélő számára talán kevésbé észrevehető tőrét is. Tudja, hogy a legjobb kezekben lesznek fegyverei, amíg itt tölti el idejét.
Miután végig hallgatta az ajánlatot, megköszöni a segítséget, és már ülne is a legközelebbi, teljesen üresen álló asztalhoz, de az ezt követő szavak meglepik. Habár nagy örömét leli a kedélyes társalgásban, ilyen közvetlenségre nem számít. Ez kellemes csalódás, a hely így csak még inkább imponál neki.*
- Ahhoz képest, hogy csak tanulsz, elég magabiztosan csinálod. *Mosolyodik el újra.*
- De szerintem egy ilyen helynél ez a hiteles, a szívélyesség illik ide. *Gondolkodik kicsit el, lassabb beszédtempóra váltva.*
- Nekem bejött. *Vált most ő is szélesebb mosolyra és kacsint is egy rövidet, mintegy összegzésként.*
- Azt megköszönném! *Majd le is huppan a már említett asztal közeli székére.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.07 20:44:49, a következő indokkal:
Kérésre.
*Szerencsére nincs a kelleténél több ideje rácsodálkozni a díszletekre, hiszen máris készségesen állnak a rendelkezésére. Pedig egyáltalán nem unatkozik, mialatt végigpásztázza a falakon függő képeket. Különböző esztétikai élményt nyújtanak, de mindegyiknek megvan a maga varázsa.
A pult mögül egy marcona ember lép elő hogy üdvözölje, akinek modora rendkívül kellemesnek mutatkozik, de Camotte számít is erre, hiszen igen előkelő helyen van.*
- Jó estét, uram! *Köszönti a vendéglátót, és miután annak meghajlását végig várta, majd viszonozta, a szemkontaktust is felveszi végre.
Az instrukciókat udvarias félmosollyal a száján hallgatja végig, és mivel teljes mértékben logikusnak találja azokat és egyet is ért velük, mindenféle fenntartás nélkül indul el az iránymutatás szerint a tárolók felé. Szótlanul elhelyezi benne kardját és külső szemlélő számára talán kevésbé észrevehető tőrét is. Tudja, hogy a legjobb kezekben lesznek fegyverei, amíg itt tölti el idejét.
Miután végig hallgatta az ajánlatot, megköszöni a segítséget, és már ülne is a legközelebbi, teljesen üresen álló asztalhoz, de az ezt követő szavak meglepik. Habár nagy örömét leli a kedélyes társalgásban, ilyen közvetlenségre nem számít. Ez kellemes csalódás, a hely így csak még inkább imponál neki.*
- Ahhoz képest, hogy csak tanulsz, elég magabiztosan csinálod. *Mosolyodik el újra.*
- De szerintem egy ilyen helynél ez a hiteles, a szívélyesség illik ide. *Gondolkodik kicsit el, lassabb beszédtempóra váltva.*
- Nekem bejött. *Vált most ő is szélesebb mosolyra és kacsint is egy rövidet, mintegy összegzésként.*
- Azt megköszönném! *Majd le is huppan a már említett asztal közeli székére.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2019.05.07 20:44:49, a következő indokkal:
Kérésre.
872. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:38:58
Üzenet elküldve: 2019-05-06 20:38:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Mady//
*Jóízűen felnevet az értetlenkedésre, Mady szemöldöke egészen úgy szalad fel a feje tetejére, mintha csak valami tollas gyíkot látott volna. ~ Hö-hö... gyíkot... érted... ? ~ Nyugtázza magában, persze aztán csak fejét rázva tekint fel ismét.*
- Hát Kheri. Jó-jó, nem mai csirke már, de csinos asszonyság, annyi bizonyos. *Csettint egyet a kezével.*
- Igazából úgy illik, hogy azonos nemű motozzon, de sosem tartom magam mereven a szabályokhoz, tudod? *Vigyorodik el.* De az valóban túlzás volt, sokszor egy pillantással is fel lehet mérni, ki mennyire veszélyes és Kheri... hát lássuk be, talán még szerinted sem az a vadorzó típus. *Vallja be őszintén.* Valójában még nem annyira találom a helyem. *Folytatja ismét egy őszinte mondattal, mellyel konyhai téblábolását magyarázza.*
- Ez az állandóság kissé új nekem. *Nem veszi le tekintetét Madyről, még akkor sem, ha forgolódik, kivételesen ugyan most nem a dekoltázsára figyel, pusztán egykedvűen szemléli beszélgetőpartnerét. Hangulata kezd helyrejönni.*
- Ugyan! Biztosan nem... nem... khm... * ~ Az anyámat! ~ Legszívesebben ökölbe szorított kézfejébe harapna kínjában. ~ Az a fránya tea, a csudába! ~ Persze, épp most akar intelligensebb ember benyomását kelteni, szóval nem veri nagydobra, hogy mindent kiválóan látott.*
- Pe-persze! *Legyint egy óriásit.* Menj csak. *Buzgón bólogat és igyekszik a mennyezet és a pult rejtelmeibe merülni.* Addig tartom a frontot! *Ígéri meg lelkesen. ~ Addig rakd el a dudákat, mert itt ájulok el a vérveszteségtől. ~ Sóhajt egyet, miután Mady távozik, persze ezt is csak gondolatban.*
//Camotte//
*Kényelmesen beballag a pult mögé, aztán unott pofával ácsorog. Aztán észreveszi magát és eszébe jut, hogy Cassy, Mady, de még Alfonz is sokkal méltóságteljesebben álldogál, mintha csak büszkék lennének arra, hogy itt állhatnak, így maga is kihúzza vállát, arcára elbűvölő mosolyt varázsol. Legalábbis szerinte. Pont időben, az ajtóban új vendég jelenik meg.*
- No... dologra! *Lép el rögtön a pult mögül, a vendég udvarias és kedves, illő módon köszön, nem is tűnik veszélyesnek, de függetlenül attól, hogy Khul most pultos, a biztonságot szem előtt kell tartania. Közelebb lép, mosolya töretlen, kezét hátratéve áll meg a vendég előtt és hajol meg.*
- Üdvözlöm a Sellőben, Uram! *Meghajol.* Kérem, válasszon egy kedve szerinti asztalt, a személyes felszolgálója rögvest megérkezik. Kérem, addig, hadd ismertessek néhány biztonsági szabályt. *Ha már munka, akkor vegyék is komolyan.*
- A kardja maradjon a hüvelyben. *Mondja kedvesen és mosolyogva, hangjában semmiféle fenyegető mozzanat nincs, pusztán tényt közöl.* Amennyiben ezt nem látja megoldhatónak, az ajtó mellett vannak az erre a célra rendszerített tárolók is. *Int felfelé nyitott tenyerével az ajtó irányába.*
- A lányokkal mindent lehet, amit megfizet és, amit ők is jónak látnak. Kiváló szakácsaink csak kívánságát lesik, miképpen pincénk bora, vagy távoli vidékek söre is csak önre vár. Kérem, érezze jól magát nálunk, mindenben igyekszünk a kedvére tenni! *Hajol meg ismét. Majd egy halvány pillanatra kissé közelebb hajol.*
- Milyen voltam cimbora? *Súgja Camotte felé foghegyről barátságosan.* Nem vittem túlzásba? *Sutyorog tovább.* Tudod nemrég kezdtem, szeretném, ha jó véleménnyel lennének rólam. Amúgy minden igaz, amit elmondtam, csak még betanuló vagyok. *Magyarázkodik, s talán omlaszt össze minden képet, ami eddig esetleg róla kialakult.*
- Esetleg szolgálhatok étel és itallappal? *Kérdezi, mintha mi sem történt volna.*
*Jóízűen felnevet az értetlenkedésre, Mady szemöldöke egészen úgy szalad fel a feje tetejére, mintha csak valami tollas gyíkot látott volna. ~ Hö-hö... gyíkot... érted... ? ~ Nyugtázza magában, persze aztán csak fejét rázva tekint fel ismét.*
- Hát Kheri. Jó-jó, nem mai csirke már, de csinos asszonyság, annyi bizonyos. *Csettint egyet a kezével.*
- Igazából úgy illik, hogy azonos nemű motozzon, de sosem tartom magam mereven a szabályokhoz, tudod? *Vigyorodik el.* De az valóban túlzás volt, sokszor egy pillantással is fel lehet mérni, ki mennyire veszélyes és Kheri... hát lássuk be, talán még szerinted sem az a vadorzó típus. *Vallja be őszintén.* Valójában még nem annyira találom a helyem. *Folytatja ismét egy őszinte mondattal, mellyel konyhai téblábolását magyarázza.*
- Ez az állandóság kissé új nekem. *Nem veszi le tekintetét Madyről, még akkor sem, ha forgolódik, kivételesen ugyan most nem a dekoltázsára figyel, pusztán egykedvűen szemléli beszélgetőpartnerét. Hangulata kezd helyrejönni.*
- Ugyan! Biztosan nem... nem... khm... * ~ Az anyámat! ~ Legszívesebben ökölbe szorított kézfejébe harapna kínjában. ~ Az a fránya tea, a csudába! ~ Persze, épp most akar intelligensebb ember benyomását kelteni, szóval nem veri nagydobra, hogy mindent kiválóan látott.*
- Pe-persze! *Legyint egy óriásit.* Menj csak. *Buzgón bólogat és igyekszik a mennyezet és a pult rejtelmeibe merülni.* Addig tartom a frontot! *Ígéri meg lelkesen. ~ Addig rakd el a dudákat, mert itt ájulok el a vérveszteségtől. ~ Sóhajt egyet, miután Mady távozik, persze ezt is csak gondolatban.*
//Camotte//
*Kényelmesen beballag a pult mögé, aztán unott pofával ácsorog. Aztán észreveszi magát és eszébe jut, hogy Cassy, Mady, de még Alfonz is sokkal méltóságteljesebben álldogál, mintha csak büszkék lennének arra, hogy itt állhatnak, így maga is kihúzza vállát, arcára elbűvölő mosolyt varázsol. Legalábbis szerinte. Pont időben, az ajtóban új vendég jelenik meg.*
- No... dologra! *Lép el rögtön a pult mögül, a vendég udvarias és kedves, illő módon köszön, nem is tűnik veszélyesnek, de függetlenül attól, hogy Khul most pultos, a biztonságot szem előtt kell tartania. Közelebb lép, mosolya töretlen, kezét hátratéve áll meg a vendég előtt és hajol meg.*
- Üdvözlöm a Sellőben, Uram! *Meghajol.* Kérem, válasszon egy kedve szerinti asztalt, a személyes felszolgálója rögvest megérkezik. Kérem, addig, hadd ismertessek néhány biztonsági szabályt. *Ha már munka, akkor vegyék is komolyan.*
- A kardja maradjon a hüvelyben. *Mondja kedvesen és mosolyogva, hangjában semmiféle fenyegető mozzanat nincs, pusztán tényt közöl.* Amennyiben ezt nem látja megoldhatónak, az ajtó mellett vannak az erre a célra rendszerített tárolók is. *Int felfelé nyitott tenyerével az ajtó irányába.*
- A lányokkal mindent lehet, amit megfizet és, amit ők is jónak látnak. Kiváló szakácsaink csak kívánságát lesik, miképpen pincénk bora, vagy távoli vidékek söre is csak önre vár. Kérem, érezze jól magát nálunk, mindenben igyekszünk a kedvére tenni! *Hajol meg ismét. Majd egy halvány pillanatra kissé közelebb hajol.*
- Milyen voltam cimbora? *Súgja Camotte felé foghegyről barátságosan.* Nem vittem túlzásba? *Sutyorog tovább.* Tudod nemrég kezdtem, szeretném, ha jó véleménnyel lennének rólam. Amúgy minden igaz, amit elmondtam, csak még betanuló vagyok. *Magyarázkodik, s talán omlaszt össze minden képet, ami eddig esetleg róla kialakult.*
- Esetleg szolgálhatok étel és itallappal? *Kérdezi, mintha mi sem történt volna.*
871. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-06 19:40:44
Üzenet elküldve: 2019-05-06 19:40:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Nem sokszor jár Artheniorban, mivel nem a városban él, csak alkalomadtán teszi be a lábát. Legtöbbször a munka vonzza ide, mert apja elkészült termékeit az itteni piacon tudja értékesíteni, a faluban ahol lakik, erre esélye sem volna. Ezúttal azonban nem is emiatt van itt, pusztán szórakozni szeretne, lakhelye ilyen téren sem bővelkedik a lehetőségekben. Annak azért örül, hogy van egy lova, ami nem a legsebesebb állatok közé tartozik, viszont rendkívül gyors felfogású és könnyen kezelhető. Valamennyire hasonlít rá. Nem hajtja agyon lovát, nincs oka sietni, legalább van ideje egy kicsit gondolkodni. Alap esetben nem szeret huzamosabb ideig egyedül lenni, és csak a gondolataira figyelni, de most hasznosnak találja ezt. Munkát is szeretne, persze jó dolog a varga mellett segédként dolgozni, de belépve a húszas éveibe ennél többre vágyik az ember. Alig várja, hogy elérje a Sellőházat, ami természetesen kezdettől fogva az úti célja volt. Régóta szerette volna kipróbálni a helyet, hisz hiába nem artheniori, az emberek beszélnek. Nem ismerős a környéken, így pár kérdésbe kerül megtalálni a helyes irányt. A túlzottan nagy és zajos társaságokat sem szereti, de a Sellőházat nem is emiatt keresi fel. Törekszik az arany középútra, ez öltözékén is meglátszik, mely az egyszerűség és a minőség praktikus ötvözete. Amint megérkezik az épülethez, lehuppan a lováról, csizmája tompa csattanással érintkezik a földdel. Lovát kiköti valamilyen erre alkalmas építményhez, de nem aggódik, tudja hogyha el is kóborol az állat, nem megy messzire, legfeljebb reggel összeszedi valahonnét. Fütyörészve nyit be a Sellőházba és vidáman köszönt mindenkit, akivel összeakad a tekintete. Körbenéz, hogy felmérje a látványt, és első pillantásra nagyon is elégedett a díszlettel.*
870. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-06 18:38:17
Üzenet elküldve: 2019-05-06 18:38:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Dreyia, Khul, Mady//
*Azért ezt, hogy nem vagyok annyira bunkó mindig, mint általában, értetlenkedve fogadja, hiszen, aki az, az általában nem ismeri be vagy fel, aki meg tudja magáról az meg próbálja visszafogni magát. Ezek közül eddig Mady egyiket se tapasztalta, hiszen mindjárt a megismerkedésükkor már a férfi úgy csorgatta a nyálát az összes lány hátsója után, mintha muszáj lett volna.*
-Milyen csajszi?*Bukik ki belőle, mint, aki ebben a pillanatban tér magához egy hosszú monológ lefolytatása után. Majd megküld még néhány értetlenkedő, de annál hatalmasabb szempilla suhogtatással járó rebegtetést.*
-Tehát, akkor a nőket jobban megmotozod, mint a férfiakat? Ez elég csúnya megkülönböztetés lenne. Bizonyára fegyver terén a férfiak is vannak olyan leleményesek, mint mi nők.*Mondja, bár ezzel kapcsolatban vajmi kevés a tapasztalata.*
-Én oda megyek, ahol szükség van rám, és ahogy hallom, ha te a konyhában vagy, akkor talán ott nagyobb a szükség, mint idekint.*Ereszt meg egy gyanakvó pillantást a férfi felé, közben felső dekoratívabb fertályával pont az ellenkező irányba fordul, mintha némi szégyenlősséget mutatna, feltételezve, hogy az előbbi mondata, előcsalogatja Khul nyálcsorgatós felét, inkább megelőz.*
-Nem főzök jól, csak láb alatt lennék.*Emeli meg a teáscsészéjét, azonban azt figyelmen kívül hagyja, hogy az alján még maradt némi lötty, ami a nagy igyekezetben, hogy a másikat szemmel tartsa, de lehetőleg mind a kettővel, óhatatlanul is megtalálja az ingét. Érzi, hogy nedves. Lenéz és egy nagyot sóhajt. Egészen szépen megcsinálta, ott díszeleg a tea maradéka a fehér ingen, ami meg szívja magába és színeződik rozsdabarnára.*
~Nem lehetek ennyire szerencsétlen.~*Nem igazán jellemző rá a szétszórtság, azonban azt már megtanulta, ha egy szoknyavadász kolléga mellé sodorja az élet, ott két kézzel kell lefelé szorítani az említett ruhadarabot, mert a végén még meghívásnak véli a kurafija.*
-Nah… Most mehetek átöltözni.*Teszi le a csészét és már indul is a szobája felé, hogy ezt kivitelezhesse.*
-Figyelnél addig a pultra kedves Khul!*Fordítja vissza a fejét félúton, a nagy igyekezetben, bár tagadhatatlan, hogy így vizes inggel is bizonyára sok vendég érdeklődését felkeltené, de most nem ez a cél, majd máskor talán.*
*Azért ezt, hogy nem vagyok annyira bunkó mindig, mint általában, értetlenkedve fogadja, hiszen, aki az, az általában nem ismeri be vagy fel, aki meg tudja magáról az meg próbálja visszafogni magát. Ezek közül eddig Mady egyiket se tapasztalta, hiszen mindjárt a megismerkedésükkor már a férfi úgy csorgatta a nyálát az összes lány hátsója után, mintha muszáj lett volna.*
-Milyen csajszi?*Bukik ki belőle, mint, aki ebben a pillanatban tér magához egy hosszú monológ lefolytatása után. Majd megküld még néhány értetlenkedő, de annál hatalmasabb szempilla suhogtatással járó rebegtetést.*
-Tehát, akkor a nőket jobban megmotozod, mint a férfiakat? Ez elég csúnya megkülönböztetés lenne. Bizonyára fegyver terén a férfiak is vannak olyan leleményesek, mint mi nők.*Mondja, bár ezzel kapcsolatban vajmi kevés a tapasztalata.*
-Én oda megyek, ahol szükség van rám, és ahogy hallom, ha te a konyhában vagy, akkor talán ott nagyobb a szükség, mint idekint.*Ereszt meg egy gyanakvó pillantást a férfi felé, közben felső dekoratívabb fertályával pont az ellenkező irányba fordul, mintha némi szégyenlősséget mutatna, feltételezve, hogy az előbbi mondata, előcsalogatja Khul nyálcsorgatós felét, inkább megelőz.*
-Nem főzök jól, csak láb alatt lennék.*Emeli meg a teáscsészéjét, azonban azt figyelmen kívül hagyja, hogy az alján még maradt némi lötty, ami a nagy igyekezetben, hogy a másikat szemmel tartsa, de lehetőleg mind a kettővel, óhatatlanul is megtalálja az ingét. Érzi, hogy nedves. Lenéz és egy nagyot sóhajt. Egészen szépen megcsinálta, ott díszeleg a tea maradéka a fehér ingen, ami meg szívja magába és színeződik rozsdabarnára.*
~Nem lehetek ennyire szerencsétlen.~*Nem igazán jellemző rá a szétszórtság, azonban azt már megtanulta, ha egy szoknyavadász kolléga mellé sodorja az élet, ott két kézzel kell lefelé szorítani az említett ruhadarabot, mert a végén még meghívásnak véli a kurafija.*
-Nah… Most mehetek átöltözni.*Teszi le a csészét és már indul is a szobája felé, hogy ezt kivitelezhesse.*
-Figyelnél addig a pultra kedves Khul!*Fordítja vissza a fejét félúton, a nagy igyekezetben, bár tagadhatatlan, hogy így vizes inggel is bizonyára sok vendég érdeklődését felkeltené, de most nem ez a cél, majd máskor talán.*
869. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-06 18:01:05
Üzenet elküldve: 2019-05-06 18:01:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia, Khul, Mady//
*Kósza mosoly ül ki arcára, mikor Mady kissé zavartan, de felszolgálja a teát.*
- Nem vagyok ám mindig akkora bunkó, mint általában. *Kuncog fel magyarázkodva.* Persze, igyekszem tartani a látszatot. *Kuncog tovább, majd ismét belekortyol az italba. Elégedetten sóhajt fel, s tovább támasztja a pultot. Nem akar hátat fordítani a lányoknak, egyikükkel szemben sem lenne túlságosan tisztességes, meg még Dreyiában sem bízik annyira, igaz, előítélete is csak pont annyi van, mint minden átlagos embernek. Megvonja a vállát.*
- Fő a biztonság, bár bevallom egy picit túlzásba vittem, szimpatikus volt a csajszi. *Kacsint rá a többiekre, szélesebb mosollyal, majd rögtön hárít.* Nem fordul elő többet, elragadtattam magam. Sokkal inkább szeretnék beilleszkedni, kedvelem ezt a helyet. *Néz körbe hirtelen az előtérben.*
- Jaaah... járhatnál oda te is gyakrabban. *Azért megtagadni nem tudja önmagát, igaz feltartott tenyerével jelzi, hogy csupán tréfa volt, esze ágában sincs meggyömiszkölni, mint, ahogy Kherivel tette. Mady egyébként is másfajta leány.*
- Te ennyire élvezed, amit csinálsz? A magam fajták azt gondolnák, hogy a kényszer visz erre a pályára embereket, vagy elfeket vagy... na mindegy érted. *Legyintve pillant fel a pohara felett a lányra. Elnézve törékeny teremtés, akit, ha megfúj a szél, azt gondolná az ember, hogy sírva fakad. Megvan persze a magához való esze kellően határozott is, de biztonsan nem a pénzé tett testiség örömét jósolja.*
- Egyáltalán hogyan kerültél erre a pályára? Belekényszerítettek? Vagy hogy történt? Az én környékemen általában a hajuknál fogva rántottak be nőket kapualjba, s ha ügyesek voltak, akkor ott is ragadtak. *Közli tényszerűen. Wegtoren nem egyszerű világ, legalábbis az a része, amerre ő lakott, bár azt gondolja ez valójában az egészre jellemző.*
*Kósza mosoly ül ki arcára, mikor Mady kissé zavartan, de felszolgálja a teát.*
- Nem vagyok ám mindig akkora bunkó, mint általában. *Kuncog fel magyarázkodva.* Persze, igyekszem tartani a látszatot. *Kuncog tovább, majd ismét belekortyol az italba. Elégedetten sóhajt fel, s tovább támasztja a pultot. Nem akar hátat fordítani a lányoknak, egyikükkel szemben sem lenne túlságosan tisztességes, meg még Dreyiában sem bízik annyira, igaz, előítélete is csak pont annyi van, mint minden átlagos embernek. Megvonja a vállát.*
- Fő a biztonság, bár bevallom egy picit túlzásba vittem, szimpatikus volt a csajszi. *Kacsint rá a többiekre, szélesebb mosollyal, majd rögtön hárít.* Nem fordul elő többet, elragadtattam magam. Sokkal inkább szeretnék beilleszkedni, kedvelem ezt a helyet. *Néz körbe hirtelen az előtérben.*
- Jaaah... járhatnál oda te is gyakrabban. *Azért megtagadni nem tudja önmagát, igaz feltartott tenyerével jelzi, hogy csupán tréfa volt, esze ágában sincs meggyömiszkölni, mint, ahogy Kherivel tette. Mady egyébként is másfajta leány.*
- Te ennyire élvezed, amit csinálsz? A magam fajták azt gondolnák, hogy a kényszer visz erre a pályára embereket, vagy elfeket vagy... na mindegy érted. *Legyintve pillant fel a pohara felett a lányra. Elnézve törékeny teremtés, akit, ha megfúj a szél, azt gondolná az ember, hogy sírva fakad. Megvan persze a magához való esze kellően határozott is, de biztonsan nem a pénzé tett testiség örömét jósolja.*
- Egyáltalán hogyan kerültél erre a pályára? Belekényszerítettek? Vagy hogy történt? Az én környékemen általában a hajuknál fogva rántottak be nőket kapualjba, s ha ügyesek voltak, akkor ott is ragadtak. *Közli tényszerűen. Wegtoren nem egyszerű világ, legalábbis az a része, amerre ő lakott, bár azt gondolja ez valójában az egészre jellemző.*
868. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-05 17:43:50
Üzenet elküldve: 2019-05-05 17:43:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Sellőlesen - Ütemezett látogatás//
*Rollen az asztalnál ül, ahol Cassy hagyta korábban, a poharában már csak pár korty rum van, maga pedig kedélyesen olvasgat egy újságot, láthatóan jól érzi magát.*
- Semmi baj, kedvesem. Jó ez a nyugalom. *Mondja, amikor a szőke lány hozzá ér. Leteszi az újságot, kiissza poharából a rumot, majd visszateszi a poharat az asztalra és feláll a székről. Megigazítja a ruháját, hogy az kifogástalan legyen, felveszi sétapálcáját és mosolyogva megindul Cassy után.
Ha az irodához értek, csendben várakozik, míg a szőke lány bejelenti és beinvitálja, majd belép Ralas irodájába.*
*Rollen az asztalnál ül, ahol Cassy hagyta korábban, a poharában már csak pár korty rum van, maga pedig kedélyesen olvasgat egy újságot, láthatóan jól érzi magát.*
- Semmi baj, kedvesem. Jó ez a nyugalom. *Mondja, amikor a szőke lány hozzá ér. Leteszi az újságot, kiissza poharából a rumot, majd visszateszi a poharat az asztalra és feláll a székről. Megigazítja a ruháját, hogy az kifogástalan legyen, felveszi sétapálcáját és mosolyogva megindul Cassy után.
Ha az irodához értek, csendben várakozik, míg a szőke lány bejelenti és beinvitálja, majd belép Ralas irodájába.*
867. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-04 20:56:22
Üzenet elküldve: 2019-05-04 20:56:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*A reggel csendes, épp elég késő van már ahhoz, hogy jól lássanak, s ahhoz is, hogy a sejtelmes fényben mégis könnyedén tűnhessenek el.*
- Nem. *Rázza meg mosolyogva a fejét.* Menjünk. És meg ne próbálj olyan ruhákat szerezni! *Nevet fel halkan, de aztán hozzáfűzi.* Csak, ha szeretnéd. *A szobában hamar végez, s rá jellemző hanyag testtartással várja, izgatottan Zammiriát. Ő már tudja hová mennek, s a várakozás csak megszépti a pillanatot. Nem nagy dolog, annyira nem is szép, de hiszi, hogy a lánynak tetszeni fog. Akármilyen visszafogott örömnek is örülne, sőt, nem is tartja szükségesnek az üdvrivalgást, de korábban már mindketten beszéltek erről, egy helyről, mely csak az övék lehet. Hát talált egyet, melyről majdnem senki más sem tud. A személyzet egy tagjától tudta meg véletlenül, mikor egyik felfedező körútja során lepte meg munkája közben. Azóta ott senki sem dolgozott, Ralas mindenkit eltiltott a helyről, maga is csak néhányszor látogatta.*
- Hát itt vagy. *Jegyzi meg csendesen, s ajkára mosoly húzódik, szemében pedig vágy csillan a félhomályban. Zam vágyairól mit sem sejtve, hasonló fogalmazódik meg az ő elméjében is, persze a határ az határ, az egyezség az egyezség, s logikáját maga is megérti.*
- Gyere! *Mutatja kezével, s ösztönösen nyúlna a lány felé, aztán keze mégis maga mellett végzi. Nem messzire mennek, folyosón át, az épület oldalán, szobák mellett, honnan néhol halk nyögések szűrődnek ki. Valahol csak csendes beszégletés, nyilván nekik az éjjel jóval forgalmasabb volt. Nem bánja, hogy üres minden, nekik pont megfelelő. Az a sarok amely felé tart, nem népszerű. Sem a vendégek, sem a személyzet körében, igazából nem is tekinthető saroknak, csupán a Sellő egy része. Egy semmilyen, semmitmondó, sötét, pókhálós sarok. Csak közvelten közelében vehető észre az apró kis fogóka a faburkolaton. Fürkészőn körbenéz tekintetével, majd Zamnak int.*
- Forgasd el kissé, majd húzd lefelé. *Mondja sejtelmesen, s ha Zam így tesz, a faburkolat hirtelen kitárul és megmutaja mögötte lévő igaz valóját. Egy felfelé vezető, porlepte és régi falépcsőt.*
- Óvatosan és tartsd magad elé a gyertyát! Fent lesz egy rács. Nálam van a kulcsa. *Súgja a lánynak, majd, ha előremegy, halkan teszi be maguk mögött az ajtót, mely úgy olvad vissza a faburkolatba, mintha ott sem lett volna.*
//A kikötő látképe//
*A reggel csendes, épp elég késő van már ahhoz, hogy jól lássanak, s ahhoz is, hogy a sejtelmes fényben mégis könnyedén tűnhessenek el.*
- Nem. *Rázza meg mosolyogva a fejét.* Menjünk. És meg ne próbálj olyan ruhákat szerezni! *Nevet fel halkan, de aztán hozzáfűzi.* Csak, ha szeretnéd. *A szobában hamar végez, s rá jellemző hanyag testtartással várja, izgatottan Zammiriát. Ő már tudja hová mennek, s a várakozás csak megszépti a pillanatot. Nem nagy dolog, annyira nem is szép, de hiszi, hogy a lánynak tetszeni fog. Akármilyen visszafogott örömnek is örülne, sőt, nem is tartja szükségesnek az üdvrivalgást, de korábban már mindketten beszéltek erről, egy helyről, mely csak az övék lehet. Hát talált egyet, melyről majdnem senki más sem tud. A személyzet egy tagjától tudta meg véletlenül, mikor egyik felfedező körútja során lepte meg munkája közben. Azóta ott senki sem dolgozott, Ralas mindenkit eltiltott a helyről, maga is csak néhányszor látogatta.*
- Hát itt vagy. *Jegyzi meg csendesen, s ajkára mosoly húzódik, szemében pedig vágy csillan a félhomályban. Zam vágyairól mit sem sejtve, hasonló fogalmazódik meg az ő elméjében is, persze a határ az határ, az egyezség az egyezség, s logikáját maga is megérti.*
- Gyere! *Mutatja kezével, s ösztönösen nyúlna a lány felé, aztán keze mégis maga mellett végzi. Nem messzire mennek, folyosón át, az épület oldalán, szobák mellett, honnan néhol halk nyögések szűrődnek ki. Valahol csak csendes beszégletés, nyilván nekik az éjjel jóval forgalmasabb volt. Nem bánja, hogy üres minden, nekik pont megfelelő. Az a sarok amely felé tart, nem népszerű. Sem a vendégek, sem a személyzet körében, igazából nem is tekinthető saroknak, csupán a Sellő egy része. Egy semmilyen, semmitmondó, sötét, pókhálós sarok. Csak közvelten közelében vehető észre az apró kis fogóka a faburkolaton. Fürkészőn körbenéz tekintetével, majd Zamnak int.*
- Forgasd el kissé, majd húzd lefelé. *Mondja sejtelmesen, s ha Zam így tesz, a faburkolat hirtelen kitárul és megmutaja mögötte lévő igaz valóját. Egy felfelé vezető, porlepte és régi falépcsőt.*
- Óvatosan és tartsd magad elé a gyertyát! Fent lesz egy rács. Nálam van a kulcsa. *Súgja a lánynak, majd, ha előremegy, halkan teszi be maguk mögött az ajtót, mely úgy olvad vissza a faburkolatba, mintha ott sem lett volna.*
866. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-04 08:24:36
Üzenet elküldve: 2019-05-04 08:24:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld, Rella//
*Reményei szerint Rella vele tart. Bár nem sok értelme lenne maradnia, hiszen rendelkeztek felőle és elbocsátották. Cassyre bízták, hogy vigye Alfonzhoz és helyezzék el, így ha esetleg másképp is döntene, vélhetően Darelld hamarosan utána kíséri. Az ajtónálló figyelmességére odafordul egy derűs mosollyal.*
- Köszönöm, kedves Darelld, és viszont kívánom!
*Viszi magával a használt poharat, melyet letesz a pult mögött gyűlő mosatlanok közé, majd egy tálcára előkészít egy tisztát, s Alfonzhoz lép, hogy elmondja neki az instrukciókat, amiket a vezetőség hozott. Ha Rella vele tart, akkor Cassy itt elbúcsúzik tőle, Alfonz pedig elkíséri egy szobához, ahol lepihenhet, és amit használhat, míg a tulajdonosok döntenek a jövőjéről. Megkérdezi azt is Rellától, hogy szeretne-e enni valamit máris, s ez esetben a személyzet számára főzött ételből kerít számára, amit utasítás szerint elfogyaszthat az előtérben a szoba megtekintése után.*
//Sellőlesen - Ütemezett látogatás//
*Szerényen mosolyog, és kissé elpirul Rollen úriemberes sármján, egy pillanatra a szemeit is lesüti.*
- Ugyan, Ön nagyon kedves, de ez a legkevesebb egy megbecsült vendég esetén!
*Az igényeket, s azok hiányát is tudomásul veszi, az étlap az asztalon marad, Cassy pedig biccentéssel, és könnyeden sétál a hátsó részlegbe, ahol épp a tárgyalás végére érnek, és Rellát, valamint egy-két apró tennivalót még ráosztanak. Amint beszél Alfonzzal, magához veszi a tálcát az üres boros pohárral, majd Rollen asztalához libeg a szokásosnál is szívélyesebb arckifejezéssel.*
- Elnézést a várakoztatásért! Ralas úr máris várja az irodában, ha óhajtja.
*Amennyiben vele tart, a poharát szintén a tálcára helyezi. Ha már megitta a rumot, akkor leteszi a pultnál az üres poharat, ha nem, akkor viszi magával azt is az irodába. Darelldre rákacsint, ha még ott áll, majd ismét kopog az ajtón, és ha engedélyt kap, akkor bejelenti Rollen érkezését, s magát a vendéget is bekíséri.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.04 08:28:10
*Reményei szerint Rella vele tart. Bár nem sok értelme lenne maradnia, hiszen rendelkeztek felőle és elbocsátották. Cassyre bízták, hogy vigye Alfonzhoz és helyezzék el, így ha esetleg másképp is döntene, vélhetően Darelld hamarosan utána kíséri. Az ajtónálló figyelmességére odafordul egy derűs mosollyal.*
- Köszönöm, kedves Darelld, és viszont kívánom!
*Viszi magával a használt poharat, melyet letesz a pult mögött gyűlő mosatlanok közé, majd egy tálcára előkészít egy tisztát, s Alfonzhoz lép, hogy elmondja neki az instrukciókat, amiket a vezetőség hozott. Ha Rella vele tart, akkor Cassy itt elbúcsúzik tőle, Alfonz pedig elkíséri egy szobához, ahol lepihenhet, és amit használhat, míg a tulajdonosok döntenek a jövőjéről. Megkérdezi azt is Rellától, hogy szeretne-e enni valamit máris, s ez esetben a személyzet számára főzött ételből kerít számára, amit utasítás szerint elfogyaszthat az előtérben a szoba megtekintése után.*
//Sellőlesen - Ütemezett látogatás//
*Szerényen mosolyog, és kissé elpirul Rollen úriemberes sármján, egy pillanatra a szemeit is lesüti.*
- Ugyan, Ön nagyon kedves, de ez a legkevesebb egy megbecsült vendég esetén!
*Az igényeket, s azok hiányát is tudomásul veszi, az étlap az asztalon marad, Cassy pedig biccentéssel, és könnyeden sétál a hátsó részlegbe, ahol épp a tárgyalás végére érnek, és Rellát, valamint egy-két apró tennivalót még ráosztanak. Amint beszél Alfonzzal, magához veszi a tálcát az üres boros pohárral, majd Rollen asztalához libeg a szokásosnál is szívélyesebb arckifejezéssel.*
- Elnézést a várakoztatásért! Ralas úr máris várja az irodában, ha óhajtja.
*Amennyiben vele tart, a poharát szintén a tálcára helyezi. Ha már megitta a rumot, akkor leteszi a pultnál az üres poharat, ha nem, akkor viszi magával azt is az irodába. Darelldre rákacsint, ha még ott áll, majd ismét kopog az ajtón, és ha engedélyt kap, akkor bejelenti Rollen érkezését, s magát a vendéget is bekíséri.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.04 08:28:10
865. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-02 18:27:11
Üzenet elküldve: 2019-05-02 18:27:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Dreyia, Khul, Mady//
-Nem, valószínűleg már nem idegen, csak én az óta nem láttam. Teljesen felesleges aggódnod, ugyan mi kárt tehet a konyhában? Csörömpölést nem hallok, meg tányértörést sem, és a vendégek se panaszkodnak az ételekre.*Von vállat, úgy véli bizonyára azért került oda, ahova, mert érti a dolgát. Igazából neki ez csak jó lehet, addig örül, míg nem őt fogják be mosogatni meg krumplit pucolni.*
~Tele lennék sebekkel, akkor meg hogy néznék már ki.~*Sóhajt elhalóan ezen gondolat kínjaitól eltelítődve. Közben kiteszi a teát az immár pultnál üldögélő biztonsági szervnek és valóban meglepi a jelenlegi visszafogott viselkedése, kellemes csalódás érzetét keltve benne.*
~Hogy szereti a teát? Lehet, hogy beteg.~*Nem ismeri még olyan régóta, hogy ez valós aggodalommal töltse el, de ismert már hasonló vehemenciájú férfiakat és azok egytől egyig szeszkazánnak tettették magukat szabadidejükben.*
-Persze, csak a munkáját végezte, de azért örülök, hogy engem, mikor betértem nem állítottak meg, hogy végig taperoljanak. Bár lehet csupán azért, mert olyan koszos és sáros voltam, hogy rám néztek és inkább nem kockáztatták, hogy elkapnak tőlem valamit.*Mondja zavartan mosolyogva, hiszen valóban szégyellte is, ahogy ide megérkezett, mosdatlanul és több napi sárral a ruházatán, kócos, csatakos hajjal. Meg is borzong egy pillanatra a gondolattól.*
-Szóval Kheri. Igen, láttam, amikor jött, olyan… tenyeres talpas menyecskének látszott.*Mondja mosolyogva, nem mintha tudná, hogy ez mit jelent, csak ő is hallotta valahonnan ezt a kifejezést. Mikor megdicsérik a teáját, megint csak mosolyog, bár egy pillanatra összerántja a szemöldökeit, mikor érzi, hogy még jött volna ki valami a másik száján és talán pont azért marasztalta odabent, mert nem lett volna igazán illő vagy kedves megnyilvánulás. Ha valóban így van, és hát miért ne lenne így, ezt a másik érzelmi fejlődésének tudja be és kisimul az arca.*
-Nem is tudtam, hogy ilyen jó az a konyha, lehet nekem is gyakrabban kéne odajárni.*Jegyzi meg viccelődve.*
-Igen, nem bánnám én se, ha azért lenne vendég, aki nem csak a csapolt sörért vagy egy üveg borért térne meg vagy csak, hogy végre egy nagyot aludhasson.*Sóhajt alig hallhatóan, azért már az is meg szokta viselni, ha túl kevés a kényeztetésre vágyó vendég. Igazából a masszázsban tudja kiélni magát, hiszen mindenkinek kell valami feszültség levezetés képen, a lányokat meg nem lehet annyira erős kézzel fogni ám, a végén még meglátszik rajtuk, azt meg nem engedhetnék meg. Közben a kezébe vesz egy poharat és törölgetni kezdi, valamivel le kell foglalnia magát.*
-Nem, valószínűleg már nem idegen, csak én az óta nem láttam. Teljesen felesleges aggódnod, ugyan mi kárt tehet a konyhában? Csörömpölést nem hallok, meg tányértörést sem, és a vendégek se panaszkodnak az ételekre.*Von vállat, úgy véli bizonyára azért került oda, ahova, mert érti a dolgát. Igazából neki ez csak jó lehet, addig örül, míg nem őt fogják be mosogatni meg krumplit pucolni.*
~Tele lennék sebekkel, akkor meg hogy néznék már ki.~*Sóhajt elhalóan ezen gondolat kínjaitól eltelítődve. Közben kiteszi a teát az immár pultnál üldögélő biztonsági szervnek és valóban meglepi a jelenlegi visszafogott viselkedése, kellemes csalódás érzetét keltve benne.*
~Hogy szereti a teát? Lehet, hogy beteg.~*Nem ismeri még olyan régóta, hogy ez valós aggodalommal töltse el, de ismert már hasonló vehemenciájú férfiakat és azok egytől egyig szeszkazánnak tettették magukat szabadidejükben.*
-Persze, csak a munkáját végezte, de azért örülök, hogy engem, mikor betértem nem állítottak meg, hogy végig taperoljanak. Bár lehet csupán azért, mert olyan koszos és sáros voltam, hogy rám néztek és inkább nem kockáztatták, hogy elkapnak tőlem valamit.*Mondja zavartan mosolyogva, hiszen valóban szégyellte is, ahogy ide megérkezett, mosdatlanul és több napi sárral a ruházatán, kócos, csatakos hajjal. Meg is borzong egy pillanatra a gondolattól.*
-Szóval Kheri. Igen, láttam, amikor jött, olyan… tenyeres talpas menyecskének látszott.*Mondja mosolyogva, nem mintha tudná, hogy ez mit jelent, csak ő is hallotta valahonnan ezt a kifejezést. Mikor megdicsérik a teáját, megint csak mosolyog, bár egy pillanatra összerántja a szemöldökeit, mikor érzi, hogy még jött volna ki valami a másik száján és talán pont azért marasztalta odabent, mert nem lett volna igazán illő vagy kedves megnyilvánulás. Ha valóban így van, és hát miért ne lenne így, ezt a másik érzelmi fejlődésének tudja be és kisimul az arca.*
-Nem is tudtam, hogy ilyen jó az a konyha, lehet nekem is gyakrabban kéne odajárni.*Jegyzi meg viccelődve.*
-Igen, nem bánnám én se, ha azért lenne vendég, aki nem csak a csapolt sörért vagy egy üveg borért térne meg vagy csak, hogy végre egy nagyot aludhasson.*Sóhajt alig hallhatóan, azért már az is meg szokta viselni, ha túl kevés a kényeztetésre vágyó vendég. Igazából a masszázsban tudja kiélni magát, hiszen mindenkinek kell valami feszültség levezetés képen, a lányokat meg nem lehet annyira erős kézzel fogni ám, a végén még meglátszik rajtuk, azt meg nem engedhetnék meg. Közben a kezébe vesz egy poharat és törölgetni kezdi, valamivel le kell foglalnia magát.*
864. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 19:18:10
Üzenet elküldve: 2019-05-01 19:18:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Mady, Khul, Dreyia//
- Kösz. *Biccent, s még mielőtt a "csibém" az ajkaira tolulna, inkább csak még kicsit morcosan, de ellöki magát és megindul a pult felé, ahol Dreyia ha kissé meglepetten is, de köszönti. Furcsa lehet. Alig néhány perce történt viharos szóváltásuk, s Khul máris a társaságban. Jóllehet tiszta lappal indítást beszéltek meg, amire tökéletes lehet a tea is, ami furcsa mód amúgy tetszik Khulnak, aki bár kívülről egy szeszkazánnak látszik, valójában azóta mióta itt van, csal a konyhában ivott Kherivel. Máskor nem.*
- Köszönöm, tökéletes. *Mondja csendesen, miközben kényelmesen a pultra támaszkodik.* Szeretem a teát. *Jegyzi meg csendesen, talán újabb meglepetéseket okozva, akárcsak csendes hangszínével, de most egyszerűen nincs kedve a szokásos felvett allűrökhöz. Felcsillan a tekintete, mikor egy nőről van szó, akit ráadásul elég alaposan meg is ismert Halkan felnevet.*
- Jah, Kheri. Megmotoztam. Egyfolytában a konyhában lóg, dolgozik. Nem sok időt tölt köztünk. *Sóhajt fel.* Ritka egy tüzes némber. *Kuncog fel, majd, ha a teája elkészült bele is kortyol egyet.*
- Remélem majd megismerkedtek vele, ha egyszer méltóztatik kidugni az orrát a konyhából. Bár, ha így halad a főnök el fogja küldeni. *Biggyeszti le a száját.* Azért nem lenne baj, ha nektek is bemutatkozna. *Sóhajt fel, majd ismét kortyol.*
- Ez nagyon finom csi... szóval ez nagyon finom. *Harapja el a mondatot középúton, majd szokásához híven két könyökére támaszkodva a termet szemléli.*
- Elég nagy ma a csend. Az a pár csóka, aki legutóbb bejött meg sem szólal. *Int fejével a megmaradt vendégek felé a többieknek jelezve.*
- Kösz. *Biccent, s még mielőtt a "csibém" az ajkaira tolulna, inkább csak még kicsit morcosan, de ellöki magát és megindul a pult felé, ahol Dreyia ha kissé meglepetten is, de köszönti. Furcsa lehet. Alig néhány perce történt viharos szóváltásuk, s Khul máris a társaságban. Jóllehet tiszta lappal indítást beszéltek meg, amire tökéletes lehet a tea is, ami furcsa mód amúgy tetszik Khulnak, aki bár kívülről egy szeszkazánnak látszik, valójában azóta mióta itt van, csal a konyhában ivott Kherivel. Máskor nem.*
- Köszönöm, tökéletes. *Mondja csendesen, miközben kényelmesen a pultra támaszkodik.* Szeretem a teát. *Jegyzi meg csendesen, talán újabb meglepetéseket okozva, akárcsak csendes hangszínével, de most egyszerűen nincs kedve a szokásos felvett allűrökhöz. Felcsillan a tekintete, mikor egy nőről van szó, akit ráadásul elég alaposan meg is ismert Halkan felnevet.*
- Jah, Kheri. Megmotoztam. Egyfolytában a konyhában lóg, dolgozik. Nem sok időt tölt köztünk. *Sóhajt fel.* Ritka egy tüzes némber. *Kuncog fel, majd, ha a teája elkészült bele is kortyol egyet.*
- Remélem majd megismerkedtek vele, ha egyszer méltóztatik kidugni az orrát a konyhából. Bár, ha így halad a főnök el fogja küldeni. *Biggyeszti le a száját.* Azért nem lenne baj, ha nektek is bemutatkozna. *Sóhajt fel, majd ismét kortyol.*
- Ez nagyon finom csi... szóval ez nagyon finom. *Harapja el a mondatot középúton, majd szokásához híven két könyökére támaszkodva a termet szemléli.*
- Elég nagy ma a csend. Az a pár csóka, aki legutóbb bejött meg sem szólal. *Int fejével a megmaradt vendégek felé a többieknek jelezve.*
863. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 18:35:17
Üzenet elküldve: 2019-05-01 18:35:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Mady, Khul, Dreyia//
*Ahogy a férfit látja közeledni már tudja, hogy hamarabb lesz az a csapatépítés mint szerette volna. Khul köszön ismét és ez meglepi Dreyiát.*
-Dehogy baj, minél többen vagyunk annál jobban esik a tea. *Lép arrább, hogy mind hárman odaférjenek. *Na igen ez igaz, bár ma elég csendes a vendégek zöme. Egy idegen a konyhában? Érdekes de nem láttam ott senkit, akinek ne ott lett volna épp dolga. *Jegyzi meg szkeptikusan. Hamar le esik neki, hogy a téma a férfinak szól. Bár tény, hozzá szólni nagyon nem tudna. Hacsak nem az a nő lett volna aki a reggeli órákban távozott. Amikor a tapi emlegetése kerül szóba, érdeklődve figyeli a társai arcát. De vélhetően ugyan azt tette meg Khul is amit ő a fiatal lánnyal az előbb. Az meg a feladata része, hogy senki ne hozzon be rejtett fegyvert. Így nem kezeli perverzeként a férfit, csak szakszerű feladatot hajtott végre.*
-Csak a feladatát végezte nem?
*Ahogy a férfit látja közeledni már tudja, hogy hamarabb lesz az a csapatépítés mint szerette volna. Khul köszön ismét és ez meglepi Dreyiát.*
-Dehogy baj, minél többen vagyunk annál jobban esik a tea. *Lép arrább, hogy mind hárman odaférjenek. *Na igen ez igaz, bár ma elég csendes a vendégek zöme. Egy idegen a konyhában? Érdekes de nem láttam ott senkit, akinek ne ott lett volna épp dolga. *Jegyzi meg szkeptikusan. Hamar le esik neki, hogy a téma a férfinak szól. Bár tény, hozzá szólni nagyon nem tudna. Hacsak nem az a nő lett volna aki a reggeli órákban távozott. Amikor a tapi emlegetése kerül szóba, érdeklődve figyeli a társai arcát. De vélhetően ugyan azt tette meg Khul is amit ő a fiatal lánnyal az előbb. Az meg a feladata része, hogy senki ne hozzon be rejtett fegyvert. Így nem kezeli perverzeként a férfit, csak szakszerű feladatot hajtott végre.*
-Csak a feladatát végezte nem?
862. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 14:21:54
Üzenet elküldve: 2019-05-01 14:21:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
*A cinkos tréfán mosolyog továbbra is, a régen volt forró percek felidézése elmélyíti tekintetét, a fáradt lábra érkező panaszon pedig halkan nevet.*
- Akkor hát szeretnél még pihenni?
*Az örökké közöttük vibráló feszültség kellemesen kezdi megint felébreszteni vonzalmát. A felelősség persze józanító, de ezek az utolsó pillanatok még a Sellőhöz érés előtt lehetnek mézédesek. Ruhatára hiányosságain megint kuncog.*
- Szeretnéd, ha ilyesmit viselnék? Mert akkor szerzek a kedvedért.
*Szemöldöke meglepetten emelkedik a megpörgetés említésére, a figyelmes halasztásra pedig lágy hangon felel.*
- Nocsak! Szélvész korbácsolta Ralas csendesebb vizekre evez a puha föveny kedvéért?
*Somolyog szelíden, és az incselkedő él nélkül folytatja.*
- Köszönöm a figyelmességed. Meghálálom neked.
*Miután elkészült az átöltözéssel, a fekete nadrágban és csizmában, s a szoros, barna blúzban, gyertyával lép ki a szobájából csendesen. Nem lát mást, csak Ralast, amint őrá vár slendriánul ácsorogva. Különös érzés fogja el ettől a pillanatképtől, de igyekszik elhessegetni. Még egyszer körbenéz, s csendes léptekkel közelíti meg. Kissé elmosolyodik, látja, hogy ő is rendbe szedte magát, haján nedvesen csillannak meg a lágy lámpásfények. Elképesztően vonzónak találja, nehezére esik nem hozzálépni és átölelni a nyakát egy forró csókért. Számtalan szoba veszi őket körbe, direkt arra berendezve, hogy a párok örömüket leljék egymásban, és mind fölött ők rendelkeznek. Neki most mégis uralkodnia kell magán, hogy ne rángassa be az egyikbe, s ettől a vágy még édesebben, sejlőn gomolyog gyomra táján. Biccentéssel jelzi, hogy készen van, reményei szerint hangtalanul indulnak el.*
//A kikötő látképe//
*A cinkos tréfán mosolyog továbbra is, a régen volt forró percek felidézése elmélyíti tekintetét, a fáradt lábra érkező panaszon pedig halkan nevet.*
- Akkor hát szeretnél még pihenni?
*Az örökké közöttük vibráló feszültség kellemesen kezdi megint felébreszteni vonzalmát. A felelősség persze józanító, de ezek az utolsó pillanatok még a Sellőhöz érés előtt lehetnek mézédesek. Ruhatára hiányosságain megint kuncog.*
- Szeretnéd, ha ilyesmit viselnék? Mert akkor szerzek a kedvedért.
*Szemöldöke meglepetten emelkedik a megpörgetés említésére, a figyelmes halasztásra pedig lágy hangon felel.*
- Nocsak! Szélvész korbácsolta Ralas csendesebb vizekre evez a puha föveny kedvéért?
*Somolyog szelíden, és az incselkedő él nélkül folytatja.*
- Köszönöm a figyelmességed. Meghálálom neked.
*Miután elkészült az átöltözéssel, a fekete nadrágban és csizmában, s a szoros, barna blúzban, gyertyával lép ki a szobájából csendesen. Nem lát mást, csak Ralast, amint őrá vár slendriánul ácsorogva. Különös érzés fogja el ettől a pillanatképtől, de igyekszik elhessegetni. Még egyszer körbenéz, s csendes léptekkel közelíti meg. Kissé elmosolyodik, látja, hogy ő is rendbe szedte magát, haján nedvesen csillannak meg a lágy lámpásfények. Elképesztően vonzónak találja, nehezére esik nem hozzálépni és átölelni a nyakát egy forró csókért. Számtalan szoba veszi őket körbe, direkt arra berendezve, hogy a párok örömüket leljék egymásban, és mind fölött ők rendelkeznek. Neki most mégis uralkodnia kell magán, hogy ne rángassa be az egyikbe, s ettől a vágy még édesebben, sejlőn gomolyog gyomra táján. Biccentéssel jelzi, hogy készen van, reményei szerint hangtalanul indulnak el.*
861. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-01 13:59:55
Üzenet elküldve: 2019-05-01 13:59:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Dreyia, Khul, Mady//
*A teljesen visszafogottnak mondható köszönésre és a megilletődött vagy éppenséggel normálisnak és inkább elcsigázottnak tűnő arckifejezésre ő is csak pislog, eddig nem igazán így viselkedett a férfi, de annyi baj legyen. Az mondjuk, nem igazán lepi meg, hogy inkább csatlakozna hozzájuk a pultnál, mint szobrozna egyedül és csendben az egyik sarokban, bár eddig ezt se kérdezte soha.*
-Persze, gyere csak.*Válaszolja előzékeny görbülettel a száján. Az előbb, a szeme sarkából látta, hogy Dreyia is végzett a körúttal, de reménykedik benne, hogy azért nem fognak befeszülni, csak mert azonos helyen vannak, nem is kerülhetik egymást örökké, hiszen az meg milyen munkakapcsolat lenne már. El kell viselniük egymást, ötlik fel benne, az előbb látott, komolyabb hangvételű beszélgetés ellenére is, így minél többet vannak egymás társaságában, ez talán annál könnyebben fog menni.
Azért rátéved a tekintete a férfi kezében lévő fegyverre is, nem igazán szokta még meg a látványát ennyire nyíltan, majd mikor felocsúdni látszik a révületből, megint magára varázsol egy mosolyt.*
-Igen, tea.*Látja a másikon, hogy nem igazán lelkesedik a dologért, talán pont az alkoholmentes mivolta miatt, bár nem lehet abban biztos, hogy ez a lelkiállapot nem a mélységivel való találkozás és beszélgetés hozománya-e.
Mikor visszaérnek a pulthoz, besétál mögé és elkezdi elkészíteni a kért teát, valami jó erőset.*
-Remélem nem baj, egy erős tea éberebben tartja a munkaerőt.*Magyarázza Dreyiának Khul jelenlétét, mielőtt még téves következtetést vonna le.*
-Amúgy, jár itt múltkor egy nő, a főnököt kereste, aztán miután eltűntek, azóta nem láttam, de, mintha ma, mikor körbejártunk ott lett volna a konyhában.*Meséli, hátha a régebbi kolléga többet tud az esetről, mint ő maga, hiszen olyan gyorsan bonyolódnak itt az események, már a fejét kapkodni sincs ideje. Közben, minden szabad percében az ajtót figyeli, hátha besétál rajta valaki.*
-Igen, azt hiszem szakszerűen, khm… le is tapogattad.*Hiszen, akkor is épp a pult mögött állt, mikor az esemény lezajlott, a szája széle pedig szinte magától ugrik fel, önkéntelen, valahogy viccesnek találta és egyben örült is, hogy neki még ilyenen nem kellett akkoriban átmennie, mikor megérkezett.*
*A teljesen visszafogottnak mondható köszönésre és a megilletődött vagy éppenséggel normálisnak és inkább elcsigázottnak tűnő arckifejezésre ő is csak pislog, eddig nem igazán így viselkedett a férfi, de annyi baj legyen. Az mondjuk, nem igazán lepi meg, hogy inkább csatlakozna hozzájuk a pultnál, mint szobrozna egyedül és csendben az egyik sarokban, bár eddig ezt se kérdezte soha.*
-Persze, gyere csak.*Válaszolja előzékeny görbülettel a száján. Az előbb, a szeme sarkából látta, hogy Dreyia is végzett a körúttal, de reménykedik benne, hogy azért nem fognak befeszülni, csak mert azonos helyen vannak, nem is kerülhetik egymást örökké, hiszen az meg milyen munkakapcsolat lenne már. El kell viselniük egymást, ötlik fel benne, az előbb látott, komolyabb hangvételű beszélgetés ellenére is, így minél többet vannak egymás társaságában, ez talán annál könnyebben fog menni.
Azért rátéved a tekintete a férfi kezében lévő fegyverre is, nem igazán szokta még meg a látványát ennyire nyíltan, majd mikor felocsúdni látszik a révületből, megint magára varázsol egy mosolyt.*
-Igen, tea.*Látja a másikon, hogy nem igazán lelkesedik a dologért, talán pont az alkoholmentes mivolta miatt, bár nem lehet abban biztos, hogy ez a lelkiállapot nem a mélységivel való találkozás és beszélgetés hozománya-e.
Mikor visszaérnek a pulthoz, besétál mögé és elkezdi elkészíteni a kért teát, valami jó erőset.*
-Remélem nem baj, egy erős tea éberebben tartja a munkaerőt.*Magyarázza Dreyiának Khul jelenlétét, mielőtt még téves következtetést vonna le.*
-Amúgy, jár itt múltkor egy nő, a főnököt kereste, aztán miután eltűntek, azóta nem láttam, de, mintha ma, mikor körbejártunk ott lett volna a konyhában.*Meséli, hátha a régebbi kolléga többet tud az esetről, mint ő maga, hiszen olyan gyorsan bonyolódnak itt az események, már a fejét kapkodni sincs ideje. Közben, minden szabad percében az ajtót figyeli, hátha besétál rajta valaki.*
-Igen, azt hiszem szakszerűen, khm… le is tapogattad.*Hiszen, akkor is épp a pult mögött állt, mikor az esemény lezajlott, a szája széle pedig szinte magától ugrik fel, önkéntelen, valahogy viccesnek találta és egyben örült is, hogy neki még ilyenen nem kellett akkoriban átmennie, mikor megérkezett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063