Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 78 (1541. - 1560. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1560. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-12 09:43:31
Üzenet elküldve: 2020-12-12 09:43:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A vendég történetére köhécselni kezd a meglepettségtől, de szerencsére komoly baj nem történik, hogy orvosi ellátásra legyen szükség. Aztán nemsokára ki is derül mi okozta a félrenyelt történetet. *
- Oh, hölgyem meglehet szokni. Sokszor jó érzés is volt egy hosszú nap után, mintha igazán élnél. Meg aztán anno mennyi lehettem... Huh, fiatal suhanc, akkor semmi nem tűnik fel még a testnek. Most már talán inkább megszoktam a kényelmet. *A vörös arcán széles mosoly terül el, és egy apró kacsintást is megenged a másik felé, a témák pedig innentől ismét más irányba gördülnek. Az is kiderül, hogy a szárnyas lánynak nincs még túl sok tapasztalata, ami miatt azért mindig nehezebb kiszolgálni a vendéget, hiszen, ha nagy ritkán beszélnek is arról mit kívánnak, fogalmuk sincs szeretik e. Ráadásul szerencsétlen Dalaf fejében még mindig kérdés az is milyen szolgáltatást kíván a nő, hiszen már a masszázsnál teljesen elutasító volt a teste. Azonban nemsokára mégis pénz kerül az asztalra és fürdő emlegetése, de aztán a teremtés ismét bizonytalan dadogásba kezd, de amint Dalaf megpillantja a félreismerhetetlen összeget, már látja maga előtt a jövő történéseit. Apró mosoly ül ki az arcára és egy másik kiszolgáló kezéből gyorsan el is kéri a könyvet, amibe belefirkantja a tudnivalók sokaságát, majd kezét nyújtja a hölgynek, miközben ismét megszólal. *
- Akkor, ha gondolja elindulhatunk a fürdőházba, hogy segítsek megmosnia szárnyait. Egyébként hölgyem, csak hogy tudja nem tegezhetem magát az engedélye nélkül, úgyhogy, ha bármelyik pillanatban, úgy érzi, nem kíván formális lenni, csak szóljon bátran! Bízza rám magát bátran minden másban, a jó léte, kényeztetése a dolgom. Nem fogja megbánni a mai napot, ígérem önnek. Viszont, ha megkérhetem valamire, legyen őszinte arról mit szeretne és mit nem. Ez fontos!
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A vendég történetére köhécselni kezd a meglepettségtől, de szerencsére komoly baj nem történik, hogy orvosi ellátásra legyen szükség. Aztán nemsokára ki is derül mi okozta a félrenyelt történetet. *
- Oh, hölgyem meglehet szokni. Sokszor jó érzés is volt egy hosszú nap után, mintha igazán élnél. Meg aztán anno mennyi lehettem... Huh, fiatal suhanc, akkor semmi nem tűnik fel még a testnek. Most már talán inkább megszoktam a kényelmet. *A vörös arcán széles mosoly terül el, és egy apró kacsintást is megenged a másik felé, a témák pedig innentől ismét más irányba gördülnek. Az is kiderül, hogy a szárnyas lánynak nincs még túl sok tapasztalata, ami miatt azért mindig nehezebb kiszolgálni a vendéget, hiszen, ha nagy ritkán beszélnek is arról mit kívánnak, fogalmuk sincs szeretik e. Ráadásul szerencsétlen Dalaf fejében még mindig kérdés az is milyen szolgáltatást kíván a nő, hiszen már a masszázsnál teljesen elutasító volt a teste. Azonban nemsokára mégis pénz kerül az asztalra és fürdő emlegetése, de aztán a teremtés ismét bizonytalan dadogásba kezd, de amint Dalaf megpillantja a félreismerhetetlen összeget, már látja maga előtt a jövő történéseit. Apró mosoly ül ki az arcára és egy másik kiszolgáló kezéből gyorsan el is kéri a könyvet, amibe belefirkantja a tudnivalók sokaságát, majd kezét nyújtja a hölgynek, miközben ismét megszólal. *
- Akkor, ha gondolja elindulhatunk a fürdőházba, hogy segítsek megmosnia szárnyait. Egyébként hölgyem, csak hogy tudja nem tegezhetem magát az engedélye nélkül, úgyhogy, ha bármelyik pillanatban, úgy érzi, nem kíván formális lenni, csak szóljon bátran! Bízza rám magát bátran minden másban, a jó léte, kényeztetése a dolgom. Nem fogja megbánni a mai napot, ígérem önnek. Viszont, ha megkérhetem valamire, legyen őszinte arról mit szeretne és mit nem. Ez fontos!
1559. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-11 23:58:09
Üzenet elküldve: 2020-12-11 23:58:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*Az őszinte meglepetés kifejezése ül ki bájosan gömbölyded arcvonásaira. Álmaiban sem hitte volna, hogy pont ezt bízzák rá az első napján. Valójában még sosem gondolkodott el azon, hogy mit is csinálhatnak azok a nők, akik nem akarnak gyereket, azt gondolta, azt nem olyan nagyon egyszerű összehozni. Személyes tapasztalatokra sosem tehetett szert a témában, hiszen természetéből fakadóan tökéletesen - és roppant megnyugtatóan - meddő. Magában elmormol egy fojtott köszönetet a sorsnak, hogy így intézte ezt. Strapás lehet a terhesség miatt aggódni, a tönkrement test, a sok sírás és hangzavar... A világ minden kincséért sem vállalná el. Mikor Shan némileg eltávolodik tőle, széles vigyorra húzódnak sápadt rózsaszín ajkai, finoman megcsillan rajtuk valami meleg árnyalatú fény egy röpke pillanatra. A mézszín szempárba fúrja tulajdon kékjét egy végtelennek tűnő másodpercig.*
- Nos, igazán szólít a szent kötelesség, nehogy bármi nemkívánatos furakodjon e nemes falak közé.
*Hangja búgó, doromboláshoz hasonlatos. Még egy utolsó kacér villanást megereszt, majd hagyja a nőt, hadd menjen korgó gyomra után. Maga is indul kis útjára az asztalok útvesztőjében, selymesen lágy hangon duruzsolva a hölgyek fülébe a kérdést, melyet fel kell tennie. Kivételesen igyekszik nem különösebben flörtölni senkivel, alakja suhanó árnyhoz hasonló, egyetlen légyott ringó folyamatát sem szeretné súlyosan megszakítani. Hadd szórakozzon mindenki kedvére, ezért vannak itt. Összefut Shannal kis körutazása közben, s a kezében lévő egyszerű, de nagyszerűnek tetsző étkeket látva ajkába harap, gyomra elszorul. Szó nélkül megy a következő asztalhoz, majd az azutánihoz. Missziója nem mondható sikeresnek, legtöbbször félig elfojtott szitkokat kap válaszul amiért megzavar egy-egy intim interakciót. Ilyenkor foga közt maga is szűr egy cifra választ, de más jelét nem adja kellemetlenségnek, megőrizve méltóságát. Feltűnésmentesen Shan asztala felé veszi az irányt, mintha épp csak arra járna. Egy könnyed, teljesen váratlan mozdulattal felül az asztallapra, majd a tőle telhető legelbűvölőbb mosollyal néz le a nőre, úgy téve, mintha nem történne semmi furcsa.*
- Ha adsz abból egy falatot, később akármit megteszek amit csak szeretnél.
*Ölni tudna egy kiadós vacsoráért, de egyelőre be fogja érni néhány harapással is, feltéve, hogy a másik bőkezű vele szemben.*
//Nyílt//
*Az őszinte meglepetés kifejezése ül ki bájosan gömbölyded arcvonásaira. Álmaiban sem hitte volna, hogy pont ezt bízzák rá az első napján. Valójában még sosem gondolkodott el azon, hogy mit is csinálhatnak azok a nők, akik nem akarnak gyereket, azt gondolta, azt nem olyan nagyon egyszerű összehozni. Személyes tapasztalatokra sosem tehetett szert a témában, hiszen természetéből fakadóan tökéletesen - és roppant megnyugtatóan - meddő. Magában elmormol egy fojtott köszönetet a sorsnak, hogy így intézte ezt. Strapás lehet a terhesség miatt aggódni, a tönkrement test, a sok sírás és hangzavar... A világ minden kincséért sem vállalná el. Mikor Shan némileg eltávolodik tőle, széles vigyorra húzódnak sápadt rózsaszín ajkai, finoman megcsillan rajtuk valami meleg árnyalatú fény egy röpke pillanatra. A mézszín szempárba fúrja tulajdon kékjét egy végtelennek tűnő másodpercig.*
- Nos, igazán szólít a szent kötelesség, nehogy bármi nemkívánatos furakodjon e nemes falak közé.
*Hangja búgó, doromboláshoz hasonlatos. Még egy utolsó kacér villanást megereszt, majd hagyja a nőt, hadd menjen korgó gyomra után. Maga is indul kis útjára az asztalok útvesztőjében, selymesen lágy hangon duruzsolva a hölgyek fülébe a kérdést, melyet fel kell tennie. Kivételesen igyekszik nem különösebben flörtölni senkivel, alakja suhanó árnyhoz hasonló, egyetlen légyott ringó folyamatát sem szeretné súlyosan megszakítani. Hadd szórakozzon mindenki kedvére, ezért vannak itt. Összefut Shannal kis körutazása közben, s a kezében lévő egyszerű, de nagyszerűnek tetsző étkeket látva ajkába harap, gyomra elszorul. Szó nélkül megy a következő asztalhoz, majd az azutánihoz. Missziója nem mondható sikeresnek, legtöbbször félig elfojtott szitkokat kap válaszul amiért megzavar egy-egy intim interakciót. Ilyenkor foga közt maga is szűr egy cifra választ, de más jelét nem adja kellemetlenségnek, megőrizve méltóságát. Feltűnésmentesen Shan asztala felé veszi az irányt, mintha épp csak arra járna. Egy könnyed, teljesen váratlan mozdulattal felül az asztallapra, majd a tőle telhető legelbűvölőbb mosollyal néz le a nőre, úgy téve, mintha nem történne semmi furcsa.*
- Ha adsz abból egy falatot, később akármit megteszek amit csak szeretnél.
*Ölni tudna egy kiadós vacsoráért, de egyelőre be fogja érni néhány harapással is, feltéve, hogy a másik bőkezű vele szemben.*
1558. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-11 20:36:12
Üzenet elküldve: 2020-12-11 20:36:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Érintőlegesen Mady és Reyraa//
*Váratlanul éri a megtorpanás és az őt vizslató tekintet. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy talán van valami az arcán, bizonytalanul oda is nyúl, de a másik szemeit nézve, s a reakció hiányából arra következtet, nem ez a méregető pillantás oka. Épp kérdésre nyitná száját, mikor Mady megjelenik és egy zsákot ad a vörös kezébe, s meg is nevezi annak tartalmát. A rövid párbeszédet csendesen hallgatja, elvégre nem hozzá intézik a szavakat, a barna hajú félvér felé mindössze csak int, mikor az végül távozik.
Mézszín szemei természetesen önkéntelenül is a dekoltázsra vándorolnak ismételten, figyeli, ahogy elsüllyed a halmok között a becsomagolt növény.*
-Semmi gond, lesz még rá alkalom.
*Legyint könnyedén majd a közeledésre kicsit megemeli szemöldökeit, s a fülébe suttogott szavak hallatán mosoly terül el arcán.*
-Tudod elég sok férfi megfeledkezik magáról, mikor ilyen szép lányok combjai között találják magukat. Ez pedig itt...
*mutat a mellek közé*
-... arra van, hogy az ember lánya elkerülje, hogy az efféle hímek édes kis élősködővel ajándékozzák meg.
*Formával kezével gömbölyű hasat*
-Szóval menj és kérdezd meg a lányokat és a hölgyvendégeket, kérnek-e belőle egy főzetet, nehogy a Sellőház gyermekmegőrzővé váljon.
*Vigyorog majd a konyhában elkezd kutatni valami étel után, s nemsokára kolbásszal meg kenyérrel kezében tér vissza. Meg sem kísérli a főzést, igazán nem hiányzik, hogy felrobbanjon valami.*
-Van még ott ahonnan ez jött.
*Bök fejével vissza a konyha felé, mikor újra összetalálkozik Redinnel majd visszalépdel az asztalokhoz, hogy ledobja magát. Miközben helyezkedik a széken, nem kerüli el figyelmét a mélységi, akit látva jókedvűen int.*
-Nahát ide már mindenkit beengednek?
*Viccelődik barátságosan, s közben szel egy karéj kenyeret és pár karikát a kolbászból*
//Érintőlegesen Mady és Reyraa//
*Váratlanul éri a megtorpanás és az őt vizslató tekintet. Egy pillanatra megfordul a fejében, hogy talán van valami az arcán, bizonytalanul oda is nyúl, de a másik szemeit nézve, s a reakció hiányából arra következtet, nem ez a méregető pillantás oka. Épp kérdésre nyitná száját, mikor Mady megjelenik és egy zsákot ad a vörös kezébe, s meg is nevezi annak tartalmát. A rövid párbeszédet csendesen hallgatja, elvégre nem hozzá intézik a szavakat, a barna hajú félvér felé mindössze csak int, mikor az végül távozik.
Mézszín szemei természetesen önkéntelenül is a dekoltázsra vándorolnak ismételten, figyeli, ahogy elsüllyed a halmok között a becsomagolt növény.*
-Semmi gond, lesz még rá alkalom.
*Legyint könnyedén majd a közeledésre kicsit megemeli szemöldökeit, s a fülébe suttogott szavak hallatán mosoly terül el arcán.*
-Tudod elég sok férfi megfeledkezik magáról, mikor ilyen szép lányok combjai között találják magukat. Ez pedig itt...
*mutat a mellek közé*
-... arra van, hogy az ember lánya elkerülje, hogy az efféle hímek édes kis élősködővel ajándékozzák meg.
*Formával kezével gömbölyű hasat*
-Szóval menj és kérdezd meg a lányokat és a hölgyvendégeket, kérnek-e belőle egy főzetet, nehogy a Sellőház gyermekmegőrzővé váljon.
*Vigyorog majd a konyhában elkezd kutatni valami étel után, s nemsokára kolbásszal meg kenyérrel kezében tér vissza. Meg sem kísérli a főzést, igazán nem hiányzik, hogy felrobbanjon valami.*
-Van még ott ahonnan ez jött.
*Bök fejével vissza a konyha felé, mikor újra összetalálkozik Redinnel majd visszalépdel az asztalokhoz, hogy ledobja magát. Miközben helyezkedik a széken, nem kerüli el figyelmét a mélységi, akit látva jókedvűen int.*
-Nahát ide már mindenkit beengednek?
*Viccelődik barátságosan, s közben szel egy karéj kenyeret és pár karikát a kolbászból*
1557. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-10 20:19:51
Üzenet elküldve: 2020-12-10 20:19:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Végre belépnek és láthatják, hogy mennyit és az elpazarolt pénzük. Hát így elsőre úgy tűnik, hogy nem csináltak rossz üzletet. Nyilvánvalóan Nazron szeme is észleli a pezsgőt, de erre majd később térnek rá. Most fürdeni kéne, de előtte még össze szedi magát egy magához mérten nagyobb vallomásra. A reakciót sejtette, szóval azon nem lepődik meg. Inkább, csak megkönnyebbül, mert végre ki tudta mondani.*
- Tudom.* Mosolyog vissza. Most igazán meglepi Erai, mert kiadja a parancsot a vetkőzésre. Azt hitte a férfi, hogy majd kérlelnie kell, vagy esetleg elfordulnia, de nem kérnek tőle semmi ilyesmit.*
- Kérésed számomra parancs! De inkább a te szexi feneked csipkedném.* Nevet fel ő is és elkezdi ledobálni a ruháját. A szőke ugyan leveszi a felsőjét is, de a természetes ruhája talán még most is takarja. Ez volt a baj Lisével, mert őt is szinte betakarta a haja, mintha csak egy ruha volna. Na, de ezért is szereti ő a hosszú hajú lányokat. Van bennünk némi titokzatosság. Ő aztán nem szégyenlősködik. Leveszi a nadrágot is szemrebbenés nélkül. Az sem zavarja, ha nézik a pucér testét. Ha netán letéved a szeme, akkor láthatja, hogy egészen jó méretekkel rendelkezik. Nem bazi nagy, de nem is kicsi. Pont olyan, amilyet egy férfi kívánhat magánka. Siet is utána a dézsába, de előtte azért meggyújtja azt a mécsest is, amíg a lány azon igyekezik, hogy levarázsolja fehérneműjét a vízben. Talán fel sem tűnik neki. Ezután gyorsan csatlakozik mellé, de egyelőre vele szemben helyezkedik el. Kéjes nyögés hagyja el ajkait, amikor a forró víz körbeöleli a testét.*
- Erre már nagyon régóta szükségem volt.* Szórakozottan kap ujjai közzé egy szirmot, amivel aztán eljátszadozik, miközben igyekszik vetni egy pár pillantás azokra a mellekre, ha egyáltalán a szőke hajzuhatag engedi látszani őket.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Végre belépnek és láthatják, hogy mennyit és az elpazarolt pénzük. Hát így elsőre úgy tűnik, hogy nem csináltak rossz üzletet. Nyilvánvalóan Nazron szeme is észleli a pezsgőt, de erre majd később térnek rá. Most fürdeni kéne, de előtte még össze szedi magát egy magához mérten nagyobb vallomásra. A reakciót sejtette, szóval azon nem lepődik meg. Inkább, csak megkönnyebbül, mert végre ki tudta mondani.*
- Tudom.* Mosolyog vissza. Most igazán meglepi Erai, mert kiadja a parancsot a vetkőzésre. Azt hitte a férfi, hogy majd kérlelnie kell, vagy esetleg elfordulnia, de nem kérnek tőle semmi ilyesmit.*
- Kérésed számomra parancs! De inkább a te szexi feneked csipkedném.* Nevet fel ő is és elkezdi ledobálni a ruháját. A szőke ugyan leveszi a felsőjét is, de a természetes ruhája talán még most is takarja. Ez volt a baj Lisével, mert őt is szinte betakarta a haja, mintha csak egy ruha volna. Na, de ezért is szereti ő a hosszú hajú lányokat. Van bennünk némi titokzatosság. Ő aztán nem szégyenlősködik. Leveszi a nadrágot is szemrebbenés nélkül. Az sem zavarja, ha nézik a pucér testét. Ha netán letéved a szeme, akkor láthatja, hogy egészen jó méretekkel rendelkezik. Nem bazi nagy, de nem is kicsi. Pont olyan, amilyet egy férfi kívánhat magánka. Siet is utána a dézsába, de előtte azért meggyújtja azt a mécsest is, amíg a lány azon igyekezik, hogy levarázsolja fehérneműjét a vízben. Talán fel sem tűnik neki. Ezután gyorsan csatlakozik mellé, de egyelőre vele szemben helyezkedik el. Kéjes nyögés hagyja el ajkait, amikor a forró víz körbeöleli a testét.*
- Erre már nagyon régóta szükségem volt.* Szórakozottan kap ujjai közzé egy szirmot, amivel aztán eljátszadozik, miközben igyekszik vetni egy pár pillantás azokra a mellekre, ha egyáltalán a szőke hajzuhatag engedi látszani őket.*
1556. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-10 19:11:45
Üzenet elküldve: 2020-12-10 19:11:45
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egymás kezét fogni, már teljesen természetesnek tűnik a nő és a férfi számára is. Erai nem igazán tud mire számítani az ajtó előtt állva, de azt azért erősen reméli, hogy itt végre alhat, majd mélyen egyet. Belépve Nazron még füttyent is egyet a látványra, amit nem igazán tud kibírni vigyorgás nélkül, de akkor megpillantja azt a bizonyos pezsgőt. Egyébként kimondottan meg is kívánja az ízét az italnak, de nem tudja tudna e mértéket tartani a tolvaj. Az elmúlt tíz napot pedig semmiképpen nem akarja újra élni. Viszont nemsokára ki is zökkenti őt a másik, ráadásul egy elég komoly kezdéssel. Látja a másikon, hogy bizonytalan és zavarban van, de túlságosan is megállítja a szívét az a megmagyarázhatatlan izgalom, hogy most segíthessen a másikon. Aztán végül, csak megtörténik a kettejük számára igenis nagy vallomás, és a lány arcára széles mosoly ül, miközben megpróbálja átölelni a férfit. *
- Köszönöm! Tudod, hogy ez kölcsönös *feleli lágyan, miközben mosolyog*
- Na, most ennek az örömére, ideje vetkőzni! Csipkedd azt a szexi feneked, Nazron! Már elegem van ebből a szagból magunkon! *Kacag jóízűen, miközben a másikra kacsint és dobálni kezdi ruháit egészen az alsó ruházatig, ahol megtorpan, hiszen a tenger azért mégis más volt, mint most egy külön dézsában szorosan egymás mellett fürdeni és vetkőzni. Nazron esetleg láthatja is a rajta a habozást, ha arra pillant, de végül kissé ügyeskedve, de úgy néz ki belelép kizárólag utolsó alsóruhájában a vízben és folyamatosan húzza le magáról azt, míg el nem tűnik szinte teljesen a víz alatt. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egymás kezét fogni, már teljesen természetesnek tűnik a nő és a férfi számára is. Erai nem igazán tud mire számítani az ajtó előtt állva, de azt azért erősen reméli, hogy itt végre alhat, majd mélyen egyet. Belépve Nazron még füttyent is egyet a látványra, amit nem igazán tud kibírni vigyorgás nélkül, de akkor megpillantja azt a bizonyos pezsgőt. Egyébként kimondottan meg is kívánja az ízét az italnak, de nem tudja tudna e mértéket tartani a tolvaj. Az elmúlt tíz napot pedig semmiképpen nem akarja újra élni. Viszont nemsokára ki is zökkenti őt a másik, ráadásul egy elég komoly kezdéssel. Látja a másikon, hogy bizonytalan és zavarban van, de túlságosan is megállítja a szívét az a megmagyarázhatatlan izgalom, hogy most segíthessen a másikon. Aztán végül, csak megtörténik a kettejük számára igenis nagy vallomás, és a lány arcára széles mosoly ül, miközben megpróbálja átölelni a férfit. *
- Köszönöm! Tudod, hogy ez kölcsönös *feleli lágyan, miközben mosolyog*
- Na, most ennek az örömére, ideje vetkőzni! Csipkedd azt a szexi feneked, Nazron! Már elegem van ebből a szagból magunkon! *Kacag jóízűen, miközben a másikra kacsint és dobálni kezdi ruháit egészen az alsó ruházatig, ahol megtorpan, hiszen a tenger azért mégis más volt, mint most egy külön dézsában szorosan egymás mellett fürdeni és vetkőzni. Nazron esetleg láthatja is a rajta a habozást, ha arra pillant, de végül kissé ügyeskedve, de úgy néz ki belelép kizárólag utolsó alsóruhájában a vízben és folyamatosan húzza le magáról azt, míg el nem tűnik szinte teljesen a víz alatt. *
1555. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-10 18:15:17
Üzenet elküldve: 2020-12-10 18:15:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
* Igazából gyanította, hogy nem fog ellenállást tanúsítani Erai a csók ellen. Jól gondolta, mert a kezével nem eltolta, hanem inkább magához húzta Nazt. Látszik is rajta, hogy kicsit zavarba jön, amikor ráeszmél, hogy mi is történt. Ezt ki is fejti neki vörös arccal.*
- Hadd irigykedjen a sok bámészkodó!* Kacsint rá, mert ő soha nem tartotta magát szégyellősnek ilyen téren. Ezután viszont rendel, ami végül is tetemes mennyiségű aranyba fáj, de nem bánja. Majd lop egy kicsit, ha ennek már vége. A pultban tényleg felfedez egy ismerős arcot. A sellő lány az, aki legutóbb elkalauzolta, bár akkor további ismeretségre sajnos nem került sor, de Lisé pótolta az elvesztett élményeket. Bőségesen. Mindenben sikerül megegyezniük, így aztán a rövid rendelgetés után, már csak egy kis várakozás van. Csak perc és jeleznek nekik, hogy mehetnek. Italukat kezükbe fogják és úgy indulnak el felfelé. Nos a mécsesről való gondolatait jó, hogy nem hallja Erainak, mert nem igazán értenének egyet. Már gyógyuló félben lévő vágott kezével fogja meg óvatosan a szőke szépség kezét. Hamarosan ott állnak mind a ketten az ajtóban.*
- Készen állsz? Ha olyan jó, mint az ára, akkor jól fogjuk érezni magunkat.* Nem is tétovázik sokat, hanem benyit. Természetesen előre engedi a hölgyet, ahogyan azt az illem is megköveteli. Bent kellemes félhomály uralkodik. A gyertyák jellegzetes illata fogadja őket, na meg a lángjuk imbolygása, mivel az ajtó nyitása egy kis légmozgást csinált odabent. A fürdő is ott gőzölög. Az asztalon pedig egy üveg pezsgő, ami a csomaggal együtt járt. Nazron elismerően füttyent.*
- Ez igen! Tényleg kitettek magukért.* És még nem is látta a fürdővízben lévő rózsaszirmokat. Egy ideig csak álldogál ott, de aztán csak megszólal.*
- Hát szerintem nem kéne hagyni, hogy az a víz kihűljön.* Kacsint rá a Eraira. Viszont mielőtt még bármit is elkezdenének feltartja a lányt egy kicsit. Eléggé zavarban és keresi a szavakat.*
- Hist. Ööö... Nos én...* Kezd bele ebbe az egészbe. Azt azért észreveheti már most Erai, hogy nevén szólította a fiú, amit nem sűrűn tett meg még.*
- Nos hát el kell mondanom valamit. Tudod te fontos vagy nekem. Még nem mondtam ilyet lánynak, de most muszáj. Te annyiszor mondtad már, de én még egyszer sem.* Ez nem egy szeretlek, mert ott még ő nem tart, de már részéről ez nagy haladás. Ezt érezheti is Hist a szavaiban.*
* Igazából gyanította, hogy nem fog ellenállást tanúsítani Erai a csók ellen. Jól gondolta, mert a kezével nem eltolta, hanem inkább magához húzta Nazt. Látszik is rajta, hogy kicsit zavarba jön, amikor ráeszmél, hogy mi is történt. Ezt ki is fejti neki vörös arccal.*
- Hadd irigykedjen a sok bámészkodó!* Kacsint rá, mert ő soha nem tartotta magát szégyellősnek ilyen téren. Ezután viszont rendel, ami végül is tetemes mennyiségű aranyba fáj, de nem bánja. Majd lop egy kicsit, ha ennek már vége. A pultban tényleg felfedez egy ismerős arcot. A sellő lány az, aki legutóbb elkalauzolta, bár akkor további ismeretségre sajnos nem került sor, de Lisé pótolta az elvesztett élményeket. Bőségesen. Mindenben sikerül megegyezniük, így aztán a rövid rendelgetés után, már csak egy kis várakozás van. Csak perc és jeleznek nekik, hogy mehetnek. Italukat kezükbe fogják és úgy indulnak el felfelé. Nos a mécsesről való gondolatait jó, hogy nem hallja Erainak, mert nem igazán értenének egyet. Már gyógyuló félben lévő vágott kezével fogja meg óvatosan a szőke szépség kezét. Hamarosan ott állnak mind a ketten az ajtóban.*
- Készen állsz? Ha olyan jó, mint az ára, akkor jól fogjuk érezni magunkat.* Nem is tétovázik sokat, hanem benyit. Természetesen előre engedi a hölgyet, ahogyan azt az illem is megköveteli. Bent kellemes félhomály uralkodik. A gyertyák jellegzetes illata fogadja őket, na meg a lángjuk imbolygása, mivel az ajtó nyitása egy kis légmozgást csinált odabent. A fürdő is ott gőzölög. Az asztalon pedig egy üveg pezsgő, ami a csomaggal együtt járt. Nazron elismerően füttyent.*
- Ez igen! Tényleg kitettek magukért.* És még nem is látta a fürdővízben lévő rózsaszirmokat. Egy ideig csak álldogál ott, de aztán csak megszólal.*
- Hát szerintem nem kéne hagyni, hogy az a víz kihűljön.* Kacsint rá a Eraira. Viszont mielőtt még bármit is elkezdenének feltartja a lányt egy kicsit. Eléggé zavarban és keresi a szavakat.*
- Hist. Ööö... Nos én...* Kezd bele ebbe az egészbe. Azt azért észreveheti már most Erai, hogy nevén szólította a fiú, amit nem sűrűn tett meg még.*
- Nos hát el kell mondanom valamit. Tudod te fontos vagy nekem. Még nem mondtam ilyet lánynak, de most muszáj. Te annyiszor mondtad már, de én még egyszer sem.* Ez nem egy szeretlek, mert ott még ő nem tart, de már részéről ez nagy haladás. Ezt érezheti is Hist a szavaiban.*
1554. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-10 12:13:30
Üzenet elküldve: 2020-12-10 12:13:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//A Sellő szeme//
//Nyílt//
*May valóban nem haragudott a kikötői kudarc miatt, így Rey talán egy leheletnyivel feloldottabb állapotban távozhat az irodából. Fejében kezdenek lenyugodni az idegesen kavargó gondolatok, s ismét úrrá lesz rajta a hideg nyugalom. Új feladata van, ügyelnie kell a Sellőház rendjére, s kiszűrni a potenciális veszélyforrásokat. Ezt pedig csak tiszta fejjel lehet végrehajtani, nincs helye zavaró gondolatoknak. El is engedi a múltat, ebben már úgyis profi, nagyszerűen tudja maga mögött hagyni a hátráltató dolgokat.
Lassú, de határozott léptekkel sétál végig az asztalok között, diszkréten megszemlélve minden új arcot, végigmérve a ruházatokat, rejtett, vagy lerakni elfelejtett fegyverek után kutatva. Miután nem talál semmi gyanúsat vagy fenyegetőt, a pult felé veszi az irányt, hogy kedvenc megfigyelőhelyén megtámaszkodhasson. Acélszürke szemeivel ismerős tekintetek után kutat, próbálja megtalálni a többi őrt. Az ajtónállóknak komoran biccent, de Darelldet és Shant egyelőre nem fedezi fel. Csak hallomásból tudja, hogy elvileg Shan is visszatért erősíteni köreiket, de most őt sem látja sehol. Biztosan akadt jobb dolga, talán mosakszik, vagy eszik éppen. Reynek az a halvány megérzése támad, hogy inkább az utóbbi esélyesebb.*
//Nyílt//
*May valóban nem haragudott a kikötői kudarc miatt, így Rey talán egy leheletnyivel feloldottabb állapotban távozhat az irodából. Fejében kezdenek lenyugodni az idegesen kavargó gondolatok, s ismét úrrá lesz rajta a hideg nyugalom. Új feladata van, ügyelnie kell a Sellőház rendjére, s kiszűrni a potenciális veszélyforrásokat. Ezt pedig csak tiszta fejjel lehet végrehajtani, nincs helye zavaró gondolatoknak. El is engedi a múltat, ebben már úgyis profi, nagyszerűen tudja maga mögött hagyni a hátráltató dolgokat.
Lassú, de határozott léptekkel sétál végig az asztalok között, diszkréten megszemlélve minden új arcot, végigmérve a ruházatokat, rejtett, vagy lerakni elfelejtett fegyverek után kutatva. Miután nem talál semmi gyanúsat vagy fenyegetőt, a pult felé veszi az irányt, hogy kedvenc megfigyelőhelyén megtámaszkodhasson. Acélszürke szemeivel ismerős tekintetek után kutat, próbálja megtalálni a többi őrt. Az ajtónállóknak komoran biccent, de Darelldet és Shant egyelőre nem fedezi fel. Csak hallomásból tudja, hogy elvileg Shan is visszatért erősíteni köreiket, de most őt sem látja sehol. Biztosan akadt jobb dolga, talán mosakszik, vagy eszik éppen. Reynek az a halvány megérzése támad, hogy inkább az utóbbi esélyesebb.*
1553. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-10 11:48:56
Üzenet elküldve: 2020-12-10 11:48:56
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lóháton Artheniorba//
*Nem kell soká várnia, May ígéretéhez híven megjelenik, s minden különösebb szó nélkül indul az istálló felé. Yath nem tehet mást, mint hogy sietős léptekkel követi. A lovak már készen állnak, a szolgálók mindent gondosan előkészítettek az indulásra. Gyönyörű állatok, az elfen valami kislányos izgalom lesz úrrá ahogy meglátja őket. Régen imádott kilovagolni egészen a birtokhatárig, volt is egy szívének kedves, almásderes kancája. De ahogy elhagyta az úri életet, az ilyen luxusokat, mint egy hátas, szintén maga mögött hagyta. Nem passzolt az akkori életmódjához semmiféle társ, így talán sok idő óta ez az első alkalom, hogy ismét lóhátra pattan. Attól nem tart, hogy elfelejtette volna a lovaglás tudományát, hiszen ez nem olyan készség, ami egykönnyen elkopik, főleg, ha már a zsigereibe ivódott a tartás és ritmus. Mindenféle nehézség nélkül fel is pattan a lóra, kényelmesen elhelyezkedve a nyeregben, s széles mosollyal tekint Madyre, jelezvén, hogy készen van. Amint a társa kiadja a vezényszót, ő is megindul, s szorosan követi a főnökét a kikötő szürke házai között.*
*Nem kell soká várnia, May ígéretéhez híven megjelenik, s minden különösebb szó nélkül indul az istálló felé. Yath nem tehet mást, mint hogy sietős léptekkel követi. A lovak már készen állnak, a szolgálók mindent gondosan előkészítettek az indulásra. Gyönyörű állatok, az elfen valami kislányos izgalom lesz úrrá ahogy meglátja őket. Régen imádott kilovagolni egészen a birtokhatárig, volt is egy szívének kedves, almásderes kancája. De ahogy elhagyta az úri életet, az ilyen luxusokat, mint egy hátas, szintén maga mögött hagyta. Nem passzolt az akkori életmódjához semmiféle társ, így talán sok idő óta ez az első alkalom, hogy ismét lóhátra pattan. Attól nem tart, hogy elfelejtette volna a lovaglás tudományát, hiszen ez nem olyan készség, ami egykönnyen elkopik, főleg, ha már a zsigereibe ivódott a tartás és ritmus. Mindenféle nehézség nélkül fel is pattan a lóra, kényelmesen elhelyezkedve a nyeregben, s széles mosollyal tekint Madyre, jelezvén, hogy készen van. Amint a társa kiadja a vezényszót, ő is megindul, s szorosan követi a főnökét a kikötő szürke házai között.*
1552. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-09 20:33:53
Üzenet elküldve: 2020-12-09 20:33:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*Graril is elmosolyodik a saját elképzelésén. Elvégre Yath tehetségével és szépségével egyszerűen nem arra rendeltetett, hogy koszos kötényben, egy kondér mellet sürögjön forogjon, miközben a mellén egy csecsemő lóg, körülötte pedig három-négy lurkó szaladgál. Rusztikus idill igaz, de nem egy művésznek való. Az ajánlatra a férfi csak felvonja a szemöldökét.*
-Lehet teljesül a vágyad.* Majd bizalmasan a nő fülébe súg.*
-Nem tudom járt-e itt egy törpe sermester. A mi emberünk. Fogalmazzunk úgy, hogy a Kereskedőház, és a Sellőház lehet üzlettársak lesznek, ki tudja lehet szükség lesz a jelenlétemre. Meg léég hidegek az éjszakák, és egyedül is vagyok, így mindenképpen jobban telne az idő.* Kacsint a férfi, majd belemegy a lány játékába. Tudja, hogy ezen a helyen minden a látszatról szól. Hogy egy kis jutalékért még a kikötői söpredékkel is úgy bánnak, mint egy herceggel. Persze csak egy dolog számít, a pénz. Amikor a nő a szívesség visszafizetését megsimogatja a nő arcát.*
-Nem tartozol semmivel sem. Szükséget szenvedtél, és én segítettem. Ráadásul egy felejthetetlen éjszakát kaptam tőled.* Mosolyodik el újra férfi, majd folytatva a lány által megkezdett játékot válaszol.*
-Nos, mi lenne, ha tanulmányoznák Lanawin nagy filozófusainak írásait, különös tekintettel az elf és ember filozófusokra, aztán megvitatnánk az azokban talált különbségeket.* Szól nevetve a férfi. A nő pontosan tudja, hogy Graril miért jött, de mint mindig rábízza magát a sellőre, elvégre ebben ő a szakértő.*
//Madárka//
*Graril is elmosolyodik a saját elképzelésén. Elvégre Yath tehetségével és szépségével egyszerűen nem arra rendeltetett, hogy koszos kötényben, egy kondér mellet sürögjön forogjon, miközben a mellén egy csecsemő lóg, körülötte pedig három-négy lurkó szaladgál. Rusztikus idill igaz, de nem egy művésznek való. Az ajánlatra a férfi csak felvonja a szemöldökét.*
-Lehet teljesül a vágyad.* Majd bizalmasan a nő fülébe súg.*
-Nem tudom járt-e itt egy törpe sermester. A mi emberünk. Fogalmazzunk úgy, hogy a Kereskedőház, és a Sellőház lehet üzlettársak lesznek, ki tudja lehet szükség lesz a jelenlétemre. Meg léég hidegek az éjszakák, és egyedül is vagyok, így mindenképpen jobban telne az idő.* Kacsint a férfi, majd belemegy a lány játékába. Tudja, hogy ezen a helyen minden a látszatról szól. Hogy egy kis jutalékért még a kikötői söpredékkel is úgy bánnak, mint egy herceggel. Persze csak egy dolog számít, a pénz. Amikor a nő a szívesség visszafizetését megsimogatja a nő arcát.*
-Nem tartozol semmivel sem. Szükséget szenvedtél, és én segítettem. Ráadásul egy felejthetetlen éjszakát kaptam tőled.* Mosolyodik el újra férfi, majd folytatva a lány által megkezdett játékot válaszol.*
-Nos, mi lenne, ha tanulmányoznák Lanawin nagy filozófusainak írásait, különös tekintettel az elf és ember filozófusokra, aztán megvitatnánk az azokban talált különbségeket.* Szól nevetve a férfi. A nő pontosan tudja, hogy Graril miért jött, de mint mindig rábízza magát a sellőre, elvégre ebben ő a szakértő.*
1551. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-09 20:16:51
Üzenet elküldve: 2020-12-09 20:16:51
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
*A férfi rövidke csókját minden gondolkodás nélkül fogadja a szőke, a tenyere pedig arra a rövidke pillanatra is rásimul a másik tarkójára, ha az engedi neki. Először szégyentelen vigyor jelenik meg ajkain, hiszen ez a tíz nap után pontosan valami hasonlóra volt szüksége, majd azzal az erővel zavarba is jön, hiszen körülöttük mindenki számára ez annyira természetes lehet Hist szerint, de nem képes bele látni a fejükbe, hogy tudja az igazságot. Mindenesetre ő, ilyet nagyon nem szokott nyilvánosan csinálni, de mit lehet bevallani, mit nem akkor is jó volt. *
- Lehet többet foglak mostantól emlékezteti, ha ilyeneket kapok. Viszont lehet nem mindenki szeme láttára kellett volna. *Kuncogja vöröslő fejjel, mondandója végére. Nazron hamarosan, csak sorolni kezdi a rendelését, a késdobáló pedig, ha azt még követni is tudta volna az bizonyos, hogy az összeg láttára, majd kiesik a szeme. Biztos benne, hogy lesz még néhány szava ezzel kapcsolatban Nazronhoz. ~Ez egy ház árának a negyede! Atyaég, a végén adósságba hurcolja magát! ~ efféle gondolatait a kiszolgáló vidám csilingelése töri meg, aki valószínűleg ismerheti a férfit közvetlen stílusából kiindulva. ~Errefelé mindenki ilyen lehet? ~ húzza össze magában szemöldökét és magában még megjegyezi, hogy alig várja, hogy ismét egy szobában legyenek, annak ellenére, hogy az előző tíz napban, csak szabadulni akart a falak bezártságától. *
- Köszönjük! *Feleli végül a nőnek, ahogy saját italáért nyúl és kezd összeállni a fejében annak a bizonyos mécseshez járó tartozék olajnak is a szerepe. ~Kedély javító, mi? Most szoktál le az alkoholról, Nazron! Ebből te egy cseppet ki nem fogsz önteni, akkor sem, ha megutálsz. Aggódom érted és ez néha tényleg nem könnyű~ *
*A férfi rövidke csókját minden gondolkodás nélkül fogadja a szőke, a tenyere pedig arra a rövidke pillanatra is rásimul a másik tarkójára, ha az engedi neki. Először szégyentelen vigyor jelenik meg ajkain, hiszen ez a tíz nap után pontosan valami hasonlóra volt szüksége, majd azzal az erővel zavarba is jön, hiszen körülöttük mindenki számára ez annyira természetes lehet Hist szerint, de nem képes bele látni a fejükbe, hogy tudja az igazságot. Mindenesetre ő, ilyet nagyon nem szokott nyilvánosan csinálni, de mit lehet bevallani, mit nem akkor is jó volt. *
- Lehet többet foglak mostantól emlékezteti, ha ilyeneket kapok. Viszont lehet nem mindenki szeme láttára kellett volna. *Kuncogja vöröslő fejjel, mondandója végére. Nazron hamarosan, csak sorolni kezdi a rendelését, a késdobáló pedig, ha azt még követni is tudta volna az bizonyos, hogy az összeg láttára, majd kiesik a szeme. Biztos benne, hogy lesz még néhány szava ezzel kapcsolatban Nazronhoz. ~Ez egy ház árának a negyede! Atyaég, a végén adósságba hurcolja magát! ~ efféle gondolatait a kiszolgáló vidám csilingelése töri meg, aki valószínűleg ismerheti a férfit közvetlen stílusából kiindulva. ~Errefelé mindenki ilyen lehet? ~ húzza össze magában szemöldökét és magában még megjegyezi, hogy alig várja, hogy ismét egy szobában legyenek, annak ellenére, hogy az előző tíz napban, csak szabadulni akart a falak bezártságától. *
- Köszönjük! *Feleli végül a nőnek, ahogy saját italáért nyúl és kezd összeállni a fejében annak a bizonyos mécseshez járó tartozék olajnak is a szerepe. ~Kedély javító, mi? Most szoktál le az alkoholról, Nazron! Ebből te egy cseppet ki nem fogsz önteni, akkor sem, ha megutálsz. Aggódom érted és ez néha tényleg nem könnyű~ *
1550. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-09 07:46:50
Üzenet elküldve: 2020-12-09 07:46:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
*Még ha nem is ízlene neki, akkor se küldene vissza semmit egy ilyen helyen. Arra gondol, ha esetleg furcsa az íze, csak abból adódhat, hogy nincs hozzászokva az ilyenfajta dolgokhoz. Nem is azért rendelte mert szereti, hanem mert még sose evett ilyet, elsőre pedig valóban kicsit furcsa, de ehetőnek titulálja, főleg a mártással nyakon öntve.*
-Gyertyás fürdő? *Fordítja oldalra a fejét, mikor Dalaf ezt említi, az arcára kiül a csodálkozás, bár nem kéne meglepődnie rajta, hogy egy ilyen nívós helyen ez is elérhető bárki számára, aki megfizeti. Akkor változik csak meg az arckifejezése, mikor a férfi a temetőt meg a folyót említi és, hogy ott fürdött, mikor a városban járt. Majdnem félre is nyel, úgy köhécseli vissza a falatot.*
-Bo…bocsánat csak félrement. A folyóóóban? Nem volt hideg? *Északi lévén hozzá van szokva a meleg fürdőkhöz, csupán a nyár legmelegebb napjaiban találta kellemesnek a tavat is.*
-Oh… pe.. persze… *Eszmél rá, mikor a férfi megemlíti, hogy a kagylót már belefojtotta a mártásba így gyorsan el is rejti a szájában egészben. Így rágódik rajta egy kicsit, mire újra meg tud szólalni.*
-Értem. *Emészti meg a hallottakat, kicsit feszélyezve is érzi magát, hogy itt akarja mindenki szeme láttára megmasszírozni a vállát a férfi. Náluk ez minimum furcsa lenne, ha nem sértő, hogy az egyik lény a másikhoz ér a nyíl színen.*
-Nem… hát, nem igazán volt ilyen. Egyelőre még csak tanonckodtunk, az meg nem kis elfoglaltság, meg a többiek mások voltak, mint én. *Nem akarja kimondani, hogy magasabbak, nagyobbak vagy szebbek, mert még az is előfordult. A gnómoktól viszont kifejezetten ódzkodott, ami talán nem is baj, mert a legtöbb feltaláló ebből a fajból került ki, akiktől tanulni vagy akikkel eszmét cserélni lehetett.*
-Szeretnék egy fürdőt, már nagyon koszosak a szárnyaim viszont szépen csak segítséggel tudom megtisztíttatni. *Már régóta vár egy helyre, ahol van személyzet és tudna ebben segíteni neki. Elő is húzza az erszényét, hogy letegyen az asztalra a Fürdő miatt 21 aranyat.
*
-Ha… ha … nem bánod, akkor… * Nem is fejezi be a mondatot, csak lesütött szemekkel letesz még 80 aranyat az előzőek mellé Dalaf a tűzdémon részére.*
*Még ha nem is ízlene neki, akkor se küldene vissza semmit egy ilyen helyen. Arra gondol, ha esetleg furcsa az íze, csak abból adódhat, hogy nincs hozzászokva az ilyenfajta dolgokhoz. Nem is azért rendelte mert szereti, hanem mert még sose evett ilyet, elsőre pedig valóban kicsit furcsa, de ehetőnek titulálja, főleg a mártással nyakon öntve.*
-Gyertyás fürdő? *Fordítja oldalra a fejét, mikor Dalaf ezt említi, az arcára kiül a csodálkozás, bár nem kéne meglepődnie rajta, hogy egy ilyen nívós helyen ez is elérhető bárki számára, aki megfizeti. Akkor változik csak meg az arckifejezése, mikor a férfi a temetőt meg a folyót említi és, hogy ott fürdött, mikor a városban járt. Majdnem félre is nyel, úgy köhécseli vissza a falatot.*
-Bo…bocsánat csak félrement. A folyóóóban? Nem volt hideg? *Északi lévén hozzá van szokva a meleg fürdőkhöz, csupán a nyár legmelegebb napjaiban találta kellemesnek a tavat is.*
-Oh… pe.. persze… *Eszmél rá, mikor a férfi megemlíti, hogy a kagylót már belefojtotta a mártásba így gyorsan el is rejti a szájában egészben. Így rágódik rajta egy kicsit, mire újra meg tud szólalni.*
-Értem. *Emészti meg a hallottakat, kicsit feszélyezve is érzi magát, hogy itt akarja mindenki szeme láttára megmasszírozni a vállát a férfi. Náluk ez minimum furcsa lenne, ha nem sértő, hogy az egyik lény a másikhoz ér a nyíl színen.*
-Nem… hát, nem igazán volt ilyen. Egyelőre még csak tanonckodtunk, az meg nem kis elfoglaltság, meg a többiek mások voltak, mint én. *Nem akarja kimondani, hogy magasabbak, nagyobbak vagy szebbek, mert még az is előfordult. A gnómoktól viszont kifejezetten ódzkodott, ami talán nem is baj, mert a legtöbb feltaláló ebből a fajból került ki, akiktől tanulni vagy akikkel eszmét cserélni lehetett.*
-Szeretnék egy fürdőt, már nagyon koszosak a szárnyaim viszont szépen csak segítséggel tudom megtisztíttatni. *Már régóta vár egy helyre, ahol van személyzet és tudna ebben segíteni neki. Elő is húzza az erszényét, hogy letegyen az asztalra a Fürdő miatt 21 aranyat.
*-Ha… ha … nem bánod, akkor… * Nem is fejezi be a mondatot, csak lesütött szemekkel letesz még 80 aranyat az előzőek mellé Dalaf a tűzdémon részére.
*
1549. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-09 01:07:23
Üzenet elküldve: 2020-12-09 01:07:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*Csilingelő kacagásban tör ki, ahogy elképzel mindent pontosan úgy, ahogy a férfi mondja. Nem is tudja eldönteni, mi a bizarrabb. Az ablakon át, kötélen menekülő, selyemruhás Sellő, vagy a gondolat, hogy Yathlanae egyszerű parasztasszonyként sürög-forog a konyhában, miközben durva köténye mögül élénk gyerekszemek csodálkoznak rá kíváncsian a nagyvilágra.*
- Szerintem inkább te költözz ide. Egymás közelében lennénk, egészen kiváló körülmények között. Ki tudja, a végén még egészen élveznéd ezt az életet.
*Búgja lágyan dorombolva, miközben kezeit a másik karja irányába mozdítja. Egyelőre viszont nem érinti meg, szokásos kis macska-egér játékát játszva próbálja kiprovokálni a férfi kezdeményezését. Szép játék ez, elhiteti a büszke vendégekkel, hogy ők irányítják a szálakat, de valójában a nő szinte előre látja mozdulataikat, s elegáns, észrevétlen testbeszédével, megfelelő köntösbe burkolt szavaival, lágy utalásaival láthatatlanul mégis csak ő irányít.*
- A tartozást illik visszafizetni.
*Utal vissza arra az éjjelre, amikor ő szállt meg Artheniorban, s Graril miatt nem kellett saját szobát fizetnie.*
- Mondd csak, hogyan tervezted az estéd?
*Kérdezi kedves érdeklődéssel. Elvégre ő mégis csak egy alkalmazott, akinek lesnie kell a vendég minen vágyát, óhaját, s e felelősség alól az sem menti fel, ha netán közelebbi ismeretséget ápol valakivel. Ha Graril enni, fürdeni, vagy akármit is akar, Yathlanae azon lesz, hogy eleget tegyen a harcos bárminemű kéréseinek.*
//Madárka//
*Csilingelő kacagásban tör ki, ahogy elképzel mindent pontosan úgy, ahogy a férfi mondja. Nem is tudja eldönteni, mi a bizarrabb. Az ablakon át, kötélen menekülő, selyemruhás Sellő, vagy a gondolat, hogy Yathlanae egyszerű parasztasszonyként sürög-forog a konyhában, miközben durva köténye mögül élénk gyerekszemek csodálkoznak rá kíváncsian a nagyvilágra.*
- Szerintem inkább te költözz ide. Egymás közelében lennénk, egészen kiváló körülmények között. Ki tudja, a végén még egészen élveznéd ezt az életet.
*Búgja lágyan dorombolva, miközben kezeit a másik karja irányába mozdítja. Egyelőre viszont nem érinti meg, szokásos kis macska-egér játékát játszva próbálja kiprovokálni a férfi kezdeményezését. Szép játék ez, elhiteti a büszke vendégekkel, hogy ők irányítják a szálakat, de valójában a nő szinte előre látja mozdulataikat, s elegáns, észrevétlen testbeszédével, megfelelő köntösbe burkolt szavaival, lágy utalásaival láthatatlanul mégis csak ő irányít.*
- A tartozást illik visszafizetni.
*Utal vissza arra az éjjelre, amikor ő szállt meg Artheniorban, s Graril miatt nem kellett saját szobát fizetnie.*
- Mondd csak, hogyan tervezted az estéd?
*Kérdezi kedves érdeklődéssel. Elvégre ő mégis csak egy alkalmazott, akinek lesnie kell a vendég minen vágyát, óhaját, s e felelősség alól az sem menti fel, ha netán közelebbi ismeretséget ápol valakivel. Ha Graril enni, fürdeni, vagy akármit is akar, Yathlanae azon lesz, hogy eleget tegyen a harcos bárminemű kéréseinek.*
1548. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-08 22:08:59
Üzenet elküldve: 2020-12-08 22:08:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
//Érintőlegesen May//
*Elvigyorodik Shan teátrális szavai hallatán, majd indul is a konyha meleg, ételgőzös levegőjét orrába szippantva. Ekkor jut eszébe, hogy még nem is nézte meg igazán partnerét. Megtorpan, hátrafordul, majd a lehető legfeltűnőbben végigméri a nőt. Markáns, férfiasnak ható kiállása megfogja, szemrevaló teremtésnek találja. Van benne valami, ami az apjára emlékezteti, ez szinte betegesen vonzónak hat a pillanat hevében. Vonzalma leplezetlen, de reméli, a múlthoz kötődő dimenziókat nem veszi észre senki. Már épp indulna a nagy jóllakás hadműveletét végrehajtani, mikor May, szinte a semmiből előteremve mellé lép. Egy röpke pillanatra zavartan néz, kizökkentették a ritmusból, de hamar beleáll az új szituációba. A pajkos kifejezés helyére a jó dolgozó kedves, barátságos mosolya kerül. A fontos szó hallatán egy pillanatra kihagy a lélegzete, ez lesz első rábízott akció új otthonában. Mosolya széles, fogsort villantó vigyorrá derül, mikor a kezében érzi a kis zsák, puha, kellemes szövetét.*
- Örömmel teljesítek bármit.
*Mikor meghallja, mi is van a zsákban, teljes magabiztossággal úgy tesz, mint aki tudja, miről van szó, bár a valóságban bizony halvány tippje sincsen. Az instrukciókra bólint, majd a főnöke távolodó alakja után néz egy darabig. Tekintete a zsákra téved, azon gondolkodik, ezt is a csizmájába rejtse-e, mint minden más csecsebecséjét, végül meggondolja magát. Ez a megoldás nem lenne valami elegáns és sellőhöz illő. Végigpillant magán, lehetséges hely után kutatva, megakad a szeme merész dekoltázsán, s elégedett félmosollyal elrejti a rábízott tárgyat. Ismét Shanhoz fordul.*
- Sajnálom, de nagyon úgy tűnik, halasztódnia kell a vacsora programnak. Ez fontos lehet, ha May megbízott vele. Remélem hamar bepótoljuk a dolgunkat.
*Kacéran kacsint, de közben bocsánatkérő kifejezés csillan szemeiben, majd közelebb lép a másikhoz, és egészen halkan mondja, hogy más ne hallhassa.*
- Egyébként mi ez?
//Nyílt//
//Érintőlegesen May//
*Elvigyorodik Shan teátrális szavai hallatán, majd indul is a konyha meleg, ételgőzös levegőjét orrába szippantva. Ekkor jut eszébe, hogy még nem is nézte meg igazán partnerét. Megtorpan, hátrafordul, majd a lehető legfeltűnőbben végigméri a nőt. Markáns, férfiasnak ható kiállása megfogja, szemrevaló teremtésnek találja. Van benne valami, ami az apjára emlékezteti, ez szinte betegesen vonzónak hat a pillanat hevében. Vonzalma leplezetlen, de reméli, a múlthoz kötődő dimenziókat nem veszi észre senki. Már épp indulna a nagy jóllakás hadműveletét végrehajtani, mikor May, szinte a semmiből előteremve mellé lép. Egy röpke pillanatra zavartan néz, kizökkentették a ritmusból, de hamar beleáll az új szituációba. A pajkos kifejezés helyére a jó dolgozó kedves, barátságos mosolya kerül. A fontos szó hallatán egy pillanatra kihagy a lélegzete, ez lesz első rábízott akció új otthonában. Mosolya széles, fogsort villantó vigyorrá derül, mikor a kezében érzi a kis zsák, puha, kellemes szövetét.*
- Örömmel teljesítek bármit.
*Mikor meghallja, mi is van a zsákban, teljes magabiztossággal úgy tesz, mint aki tudja, miről van szó, bár a valóságban bizony halvány tippje sincsen. Az instrukciókra bólint, majd a főnöke távolodó alakja után néz egy darabig. Tekintete a zsákra téved, azon gondolkodik, ezt is a csizmájába rejtse-e, mint minden más csecsebecséjét, végül meggondolja magát. Ez a megoldás nem lenne valami elegáns és sellőhöz illő. Végigpillant magán, lehetséges hely után kutatva, megakad a szeme merész dekoltázsán, s elégedett félmosollyal elrejti a rábízott tárgyat. Ismét Shanhoz fordul.*
- Sajnálom, de nagyon úgy tűnik, halasztódnia kell a vacsora programnak. Ez fontos lehet, ha May megbízott vele. Remélem hamar bepótoljuk a dolgunkat.
*Kacéran kacsint, de közben bocsánatkérő kifejezés csillan szemeiben, majd közelebb lép a másikhoz, és egészen halkan mondja, hogy más ne hallhassa.*
- Egyébként mi ez?
1547. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-07 19:26:54
Üzenet elküldve: 2020-12-07 19:26:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Próféták//
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//Szobában//
*Szórakozott nemtörődömséggel tekint körbe olykor, de legtöbbször szemeit a lányon nyugtatja. Most sem veszi észre, mi járhat fejében, bár a tündér a legjobbak nyíltságával viszonyul hozzá, kis gondolatainak nagy része továbbra is rejtély marad, de jó is ez így. Ha ismerné azokat, játékos, megróvó feddése, talán csak további szívfájdalmat okozna, így azonban marad a kérdés és a talány. Ennyi apró titok, talán kettejük mézédes éjszakájába, még bőséggel belefér. Egyébiránt a kandalló ropogása, a kis lángnyelvek halk éneklése, a gyertyák illata meglehetős romantikus hangulatot kölcsönöz, főképpen, mikor a lány törékeny alakja a szekrényhez libben, s árnyéka kedvtelve simul a falra, hogy megfesse azt.*
- Az tökéletes lesz. *Mondja csendesen, s mutat egy egyszerű darabra, mi csupán nadrág. Szoktalna e kínálat, a sivatagban hideg az éj, jórészt ruhában hajtják álomra fejüket a homokdűnék vándorai, közel a parázshoz. A látens dicséretre kissé felkuncog... valóban, számára is szokatlan ez az étvágy, de jórészt a tulajdonítja, s nem saját maga képességeinek.*
- Ahogy neked tetszik, Nala, ha fázol, nyugodtan öltözz, majd igyekezlek melegíteni is. *Szusszan fel kedélyesen, tudván, hogy ez a válasz talán a legzavaróbb. Az ablakhoz sétálva tekint ki a távoli tenger morajló hulámaira. Szél nem borzolja, de látszik, hogy hideg van kint. ~ Tán a távolban azok jégkristályok? ~ Mereszti szemét a sötétben, majd a legközelebb álló gyertyát elfújva, kíváncsian szemlélve Nala választását, miből oly keveset tudhat magának a lány. Nem kívánja tanítani, vagy nevelni, megleckéztetni sem, nincs rá oka. Egyszerűen nem tud belebújni az úr szerepébe, még akkor sem, ha tetemes összeget fizetett. Számára az arany nem jelent túlságosan sok mindent, persze tisztában van hiányának következményeivel. Az ágyra fekszik, s megvárva, míg Nala hozzábújik, betakarja kettejüket, ha teheti. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy a lánynak is kényelmes legyen, felkarját feje alá téve, engedelmesen kínálva meztelen, ében mellkasát.*
- Hm... régen volt már, igazából annyira nem is vagyok biztos benne, hogy választás, egyszerűen csak megtörténik. Kinek útja előre meghatározott, nem veszik el sohasem. *Maser fo nakh'ter aka nos. Dünnyögi magában.*
- Ifjú, nem is... gyerek voltam még, a tanító késő este érkezett, s úgy határozott hajnalban jön értem. A szüleim nem tiltakoztak, magam sem, mert ez volt a rend. Ha a Fény, Ihs szolgái érted jönnek, az jó dolog. *Nala érezheti, hogy aprón megvonja a vállát.*
- Hát hajnalban elmentem. Rövid búcsú volt, tán két öleléssel, anyám könnyezett, apám büszke volt. A kiválasztott... így hívott... meg Ihs gyermeke. Pedig tudtam, inkább vagyok az övé, mint a Fényé, ahogy azt is, hogy mindenki a Fényé, míg a sötét árnya rá nem vetül. *Egy pillanatra elgondolkodik.*
- Sokan úgy hiszik, övéké a fény, pedig valójában mindnyájan a fényé vagyunk, mindnyájan Ihsé vagyunk. Nem lehet templomba zárni, nem lehet falak közé rekeszteni, nem lehet elföldelni. *Elhallgat, míg Nala hozzáfűzi gondolatait, s csak azt követően válaszol.*
- Tudtommal élnek, de évek óta nem láttam őket. *Zárja le egyszerűen.*
- Engedd meg, hogy én kérdezzek, kérlek. *Mosolyog a lányra, miközben apró csókkal illeti orcáját oldalról.*
- Miféle isteneket tisztelnek a kikötőben? Egyről intha már halottam volna, beszéltük. A Sellőház milyen istent tisztel? *Kérdezi. Hisz sok helyütt szokás a foglalkozáshoz társítani, jóllehet ő maga nem tesz ilyet. Ihs az Egyetlen, kit tisztelni tud, ő pedig mindenek istene.*
- A korábbi helyeden, a lányok... tiszteték egymást? Segítettek? Mikor gyermek voltál? *Vált hirtelen, mert Nala talán jobban érdekli egyébként is mindennél.*
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//Szobában//
*Szórakozott nemtörődömséggel tekint körbe olykor, de legtöbbször szemeit a lányon nyugtatja. Most sem veszi észre, mi járhat fejében, bár a tündér a legjobbak nyíltságával viszonyul hozzá, kis gondolatainak nagy része továbbra is rejtély marad, de jó is ez így. Ha ismerné azokat, játékos, megróvó feddése, talán csak további szívfájdalmat okozna, így azonban marad a kérdés és a talány. Ennyi apró titok, talán kettejük mézédes éjszakájába, még bőséggel belefér. Egyébiránt a kandalló ropogása, a kis lángnyelvek halk éneklése, a gyertyák illata meglehetős romantikus hangulatot kölcsönöz, főképpen, mikor a lány törékeny alakja a szekrényhez libben, s árnyéka kedvtelve simul a falra, hogy megfesse azt.*
- Az tökéletes lesz. *Mondja csendesen, s mutat egy egyszerű darabra, mi csupán nadrág. Szoktalna e kínálat, a sivatagban hideg az éj, jórészt ruhában hajtják álomra fejüket a homokdűnék vándorai, közel a parázshoz. A látens dicséretre kissé felkuncog... valóban, számára is szokatlan ez az étvágy, de jórészt a tulajdonítja, s nem saját maga képességeinek.*
- Ahogy neked tetszik, Nala, ha fázol, nyugodtan öltözz, majd igyekezlek melegíteni is. *Szusszan fel kedélyesen, tudván, hogy ez a válasz talán a legzavaróbb. Az ablakhoz sétálva tekint ki a távoli tenger morajló hulámaira. Szél nem borzolja, de látszik, hogy hideg van kint. ~ Tán a távolban azok jégkristályok? ~ Mereszti szemét a sötétben, majd a legközelebb álló gyertyát elfújva, kíváncsian szemlélve Nala választását, miből oly keveset tudhat magának a lány. Nem kívánja tanítani, vagy nevelni, megleckéztetni sem, nincs rá oka. Egyszerűen nem tud belebújni az úr szerepébe, még akkor sem, ha tetemes összeget fizetett. Számára az arany nem jelent túlságosan sok mindent, persze tisztában van hiányának következményeivel. Az ágyra fekszik, s megvárva, míg Nala hozzábújik, betakarja kettejüket, ha teheti. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy a lánynak is kényelmes legyen, felkarját feje alá téve, engedelmesen kínálva meztelen, ében mellkasát.*
- Hm... régen volt már, igazából annyira nem is vagyok biztos benne, hogy választás, egyszerűen csak megtörténik. Kinek útja előre meghatározott, nem veszik el sohasem. *Maser fo nakh'ter aka nos. Dünnyögi magában.*
- Ifjú, nem is... gyerek voltam még, a tanító késő este érkezett, s úgy határozott hajnalban jön értem. A szüleim nem tiltakoztak, magam sem, mert ez volt a rend. Ha a Fény, Ihs szolgái érted jönnek, az jó dolog. *Nala érezheti, hogy aprón megvonja a vállát.*
- Hát hajnalban elmentem. Rövid búcsú volt, tán két öleléssel, anyám könnyezett, apám büszke volt. A kiválasztott... így hívott... meg Ihs gyermeke. Pedig tudtam, inkább vagyok az övé, mint a Fényé, ahogy azt is, hogy mindenki a Fényé, míg a sötét árnya rá nem vetül. *Egy pillanatra elgondolkodik.*
- Sokan úgy hiszik, övéké a fény, pedig valójában mindnyájan a fényé vagyunk, mindnyájan Ihsé vagyunk. Nem lehet templomba zárni, nem lehet falak közé rekeszteni, nem lehet elföldelni. *Elhallgat, míg Nala hozzáfűzi gondolatait, s csak azt követően válaszol.*
- Tudtommal élnek, de évek óta nem láttam őket. *Zárja le egyszerűen.*
- Engedd meg, hogy én kérdezzek, kérlek. *Mosolyog a lányra, miközben apró csókkal illeti orcáját oldalról.*
- Miféle isteneket tisztelnek a kikötőben? Egyről intha már halottam volna, beszéltük. A Sellőház milyen istent tisztel? *Kérdezi. Hisz sok helyütt szokás a foglalkozáshoz társítani, jóllehet ő maga nem tesz ilyet. Ihs az Egyetlen, kit tisztelni tud, ő pedig mindenek istene.*
- A korábbi helyeden, a lányok... tiszteték egymást? Segítettek? Mikor gyermek voltál? *Vált hirtelen, mert Nala talán jobban érdekli egyébként is mindennél.*
1546. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-07 15:53:02
Üzenet elküldve: 2020-12-07 15:53:02
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Maydeleine //
//Nazron és társasága //
* Darelld visszatér a fogadótérbe. Érkezik két vendég, de a fegyvereiket szó nélkül leteszik, így aztán az ajtónál álló őr sem csinál semmit. Ő sem avatkozik be, csak biccent feléjük. Hamarosan Maydeleine kisasszony terem mellette és feladatott bíz rá. Összeráncolja a homlokát, mert nincs ínyére, hogy egyedül menjen a két nő, de ez ellen nem tehet semmit.*
- Megértettem kisasszony! Számíthat rám! Mihamarabb várjuk vissza. Vigyázzanak magukra kérem!* Kéri őket, mert nem örülne, ha hirtelen újabb főnököt kéne kinevezni.*
// Vörösfény alatt//
* Nazron ismerős arcot pillanthat meg a pultban. Imoren az, aki legutóbb is elkalauzolta, amikor a vörös nővel volt. Most is csak mosolyog, ahogyan csókolja a szőke lányt.*
~ Múltkor kicsit jobb húsban volt. ~* Mosolyog az orra alatt, de ezen gondolatait megtartja magának.*
- Sziasztok! Rajtad látszik, hogy meg vagy gyűrődve, de ne aggódj! A legjobb helyre érkeztél.* Biztatja a megviselt állapotban lévőt.*
- Kiváló választás! Nem fogjátok megbánni ezt garantálom.* Kacsint rájuk, majd bezsebeli az aranyakat és felírja a rendelést a könyvbe.*
- Természetesen egyik kérésnek sincsen semmi akadálya. A szennyest kérlek, majd tegyétek ki az ajtó elé. Reggelre ott lesz kimosva.* Ezek csak kis apróságok. Nem jelentenek problémát. A további kérésekre is bólogat lelkesen.*
- Máris adom őket.* Térül fordul és már ott is van a pulton az ital meg mécses.*
- Néhány pillanat türelmet kérnénk a szoba ügyében. Most készítik a fürdőt. Amint készen van jelzek.* Nem kell nekik várni vagy csak öt percet. Ekkor érkezik valaki a pultba és rögtön utána Imoren int nekik, hogy most már mehetnek, ha akarnak.*
- Érzék jól magukat nálunk! Kellemes kikapcsolódást!* Köszön el tőlük széles mosollyal az arcán, hacsak nem akarnak még tőle valamit.*
//Nazron és társasága //
* Darelld visszatér a fogadótérbe. Érkezik két vendég, de a fegyvereiket szó nélkül leteszik, így aztán az ajtónál álló őr sem csinál semmit. Ő sem avatkozik be, csak biccent feléjük. Hamarosan Maydeleine kisasszony terem mellette és feladatott bíz rá. Összeráncolja a homlokát, mert nincs ínyére, hogy egyedül menjen a két nő, de ez ellen nem tehet semmit.*
- Megértettem kisasszony! Számíthat rám! Mihamarabb várjuk vissza. Vigyázzanak magukra kérem!* Kéri őket, mert nem örülne, ha hirtelen újabb főnököt kéne kinevezni.*
// Vörösfény alatt//
* Nazron ismerős arcot pillanthat meg a pultban. Imoren az, aki legutóbb is elkalauzolta, amikor a vörös nővel volt. Most is csak mosolyog, ahogyan csókolja a szőke lányt.*
~ Múltkor kicsit jobb húsban volt. ~* Mosolyog az orra alatt, de ezen gondolatait megtartja magának.*
- Sziasztok! Rajtad látszik, hogy meg vagy gyűrődve, de ne aggódj! A legjobb helyre érkeztél.* Biztatja a megviselt állapotban lévőt.*
- Kiváló választás! Nem fogjátok megbánni ezt garantálom.* Kacsint rájuk, majd bezsebeli az aranyakat és felírja a rendelést a könyvbe.*
- Természetesen egyik kérésnek sincsen semmi akadálya. A szennyest kérlek, majd tegyétek ki az ajtó elé. Reggelre ott lesz kimosva.* Ezek csak kis apróságok. Nem jelentenek problémát. A további kérésekre is bólogat lelkesen.*
- Máris adom őket.* Térül fordul és már ott is van a pulton az ital meg mécses.*
- Néhány pillanat türelmet kérnénk a szoba ügyében. Most készítik a fürdőt. Amint készen van jelzek.* Nem kell nekik várni vagy csak öt percet. Ekkor érkezik valaki a pultba és rögtön utána Imoren int nekik, hogy most már mehetnek, ha akarnak.*
- Érzék jól magukat nálunk! Kellemes kikapcsolódást!* Köszön el tőlük széles mosollyal az arcán, hacsak nem akarnak még tőle valamit.*
1545. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-07 08:01:00
Üzenet elküldve: 2020-12-07 08:01:00
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Redissa és Shann//
//Nazron és társasága érintőlegesen//
//Darelld//
//Yath//
*Miután besétált a konyhára az ő adagjáért és elcsomagolta az immár nem igazán könnyűnek mondható zsákjába, a hátára veti és kisétál a vendégtérbe, hogy még az utolsó simításokat is elvégezze. A pulthoz indulna, de ekkor látja, hogy az ajtó mögött ott ácsorog az új lány és Shann, így nem habozik, odalép Redissához.*
-Kedvesem! Olyan jó, hogy éppen találkozunk, szeretnék rád bízni valami fontosat. *Kotorászik a zsebében, majd előhúz egy kis zsákot és a lány kezébe nyomja.*
-Rhéa félelme, ha esetleg szüksége lenne rá valakinek, bátran adj belőle. *A zsákban 2 adag lapul, itt minden lány tudja mire való és hogyan kell felhasználni, reméli a nőtől sem áll távol a dolog.*
-A pultra is figyeljetek azért, míg nem leszek itt, Darelldhez bármivel fordulhattok, ha baj van. *Ezt főleg Redissának szegezi, mert úgy tapasztalta Shann tud magára vigyázni. Biccent még egyet, majd megindul az említett férfi irányába. Elhalad a pult mellett, így az ott álló Nazront is még van ideje köszönteni.*
-Üdvözlöm a sellőházban. *Bár így, hatalmas zsákkal a hátán azért furcsa látvány, de a mosolya még mindig ugyan olyan kedves, mint azelőtt volt.*
-Azonnal érkezik valaki, helyezzék magukat kényelembe. *Majd pár pillanat és már Darelld mellett is terem.*
-Ahogy már említettem, Yath kisasszonnyal egy kis időre eltávozunk, de hamarosan visszatérek, addig kérlek ügyelj arra, hogy minden rendben menjen. *Sóhajt, látszik rajta, hogy ideges, de bízik a férfiben és annak minden képességében. Tudja, hogy rá bármikor támaszkodhat, amikor az szükséges és, hogy a Sellő érdekeit tartaja szem előtt mindig. Ha Darelldtől elköszönt már keresi is a szemével Yathot, hogy belekarolva magával sodorhassa az istállóba, ahol már várja őket a két felszerszámozott éjparipa, indulásra készen.*
//Nazron és társasága érintőlegesen//
//Darelld//
//Yath//
*Miután besétált a konyhára az ő adagjáért és elcsomagolta az immár nem igazán könnyűnek mondható zsákjába, a hátára veti és kisétál a vendégtérbe, hogy még az utolsó simításokat is elvégezze. A pulthoz indulna, de ekkor látja, hogy az ajtó mögött ott ácsorog az új lány és Shann, így nem habozik, odalép Redissához.*
-Kedvesem! Olyan jó, hogy éppen találkozunk, szeretnék rád bízni valami fontosat. *Kotorászik a zsebében, majd előhúz egy kis zsákot és a lány kezébe nyomja.*
-Rhéa félelme, ha esetleg szüksége lenne rá valakinek, bátran adj belőle. *A zsákban 2 adag lapul, itt minden lány tudja mire való és hogyan kell felhasználni, reméli a nőtől sem áll távol a dolog.*
-A pultra is figyeljetek azért, míg nem leszek itt, Darelldhez bármivel fordulhattok, ha baj van. *Ezt főleg Redissának szegezi, mert úgy tapasztalta Shann tud magára vigyázni. Biccent még egyet, majd megindul az említett férfi irányába. Elhalad a pult mellett, így az ott álló Nazront is még van ideje köszönteni.*
-Üdvözlöm a sellőházban. *Bár így, hatalmas zsákkal a hátán azért furcsa látvány, de a mosolya még mindig ugyan olyan kedves, mint azelőtt volt.*
-Azonnal érkezik valaki, helyezzék magukat kényelembe. *Majd pár pillanat és már Darelld mellett is terem.*
-Ahogy már említettem, Yath kisasszonnyal egy kis időre eltávozunk, de hamarosan visszatérek, addig kérlek ügyelj arra, hogy minden rendben menjen. *Sóhajt, látszik rajta, hogy ideges, de bízik a férfiben és annak minden képességében. Tudja, hogy rá bármikor támaszkodhat, amikor az szükséges és, hogy a Sellő érdekeit tartaja szem előtt mindig. Ha Darelldtől elköszönt már keresi is a szemével Yathot, hogy belekarolva magával sodorhassa az istállóba, ahol már várja őket a két felszerszámozott éjparipa, indulásra készen.*
1544. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:37:47
Üzenet elküldve: 2020-12-05 22:37:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
// Pult //
* Még szép, hogy van rá módja, hogy megsimítsa a kezeit. Szelíden mosolyog rá ilyenkor le a férfi. Bent tudja ő jól, hogy nem lesz Sellő, ezért hát válaszát is úgy fogalmazta meg. Na persze van szava az egyszeri csókra.*
- Valóban, de azok után, ami velünk történt, hát ez már nem is lehet kérdés. Mondjuk inkább én vagyok a tied, mert végül is én tartozom, de nagyon sokkal. A csók meg hát...* Oda hajol és ha nincs ellenállás, akkor add neki egy kis csókot, de csak egy kicsit.*
- Újabb problémát orvosoltunk.* Kacsint rá, de csak ha sikeres volt a csóklopás. A szoba lefoglalásra szerencsére helyesel, így már semmi akadálya annak, hogy foglaljon majd.*
- Igen! Reméltem, hogy maradunk egy kicsit. Szóval kinézted a kezem is? Jól tetted. Állnak a rendelkezésedre. Na, de ideje, akkor rendeli.* Azzal a pulthoz lép, hogy átböngéssze a választékot. Jó, ha felfrissíti a memóriáját. Azt a szerencsétlen pultos lányt is keresi szemével, akit Lisé meg akart tépni, de nem látja. Pedig szeretett volna bocsánatot kérni tőle, csak akkor a vörös miatt ez kicsit nehéz volt. Ha valaki jön hozzá, akkor bele is vág.*
- Üdv! Kemény tíz napon vagyunk túl. Szeretnénk egy kicsit felfrissülni. A szoba kivétellel kezdeném. Mondjuk három napra kivennék egy ilyet.* Bök rá a Romantikus szoba csomagra, ami három napra 450 arany. Ezzel meg is volnának, mert ahogy látja vacsora is jár vele, de azért rákérdez.*
- Ugye jól látom, hogy vacsora is jár? Felkérném ez esetben a szobába majd. Illetve a szennyesünket is kiadnánk majd, mert sajnos nem ide indultunk. Remélem megoldható, hogy reggelre ki legyen mosva.* Tetemes összeget hagy itt, szóval ennyi talán nem lesz probléma.*
- Küldene fel még most nekünk ebből a narancs Gyümölcsléből kát adagot 10 aranyért? Illetve még egy mécsest is és mellé mondjuk kéne Ördögvigyor illóolajként. Így akkor még fiztek 24 aranyat rá .* Kifizeti az aranyakat és, ha nincs más, akkor már mehetnek is felfelé a szobába.*
// Pult //
* Még szép, hogy van rá módja, hogy megsimítsa a kezeit. Szelíden mosolyog rá ilyenkor le a férfi. Bent tudja ő jól, hogy nem lesz Sellő, ezért hát válaszát is úgy fogalmazta meg. Na persze van szava az egyszeri csókra.*
- Valóban, de azok után, ami velünk történt, hát ez már nem is lehet kérdés. Mondjuk inkább én vagyok a tied, mert végül is én tartozom, de nagyon sokkal. A csók meg hát...* Oda hajol és ha nincs ellenállás, akkor add neki egy kis csókot, de csak egy kicsit.*
- Újabb problémát orvosoltunk.* Kacsint rá, de csak ha sikeres volt a csóklopás. A szoba lefoglalásra szerencsére helyesel, így már semmi akadálya annak, hogy foglaljon majd.*
- Igen! Reméltem, hogy maradunk egy kicsit. Szóval kinézted a kezem is? Jól tetted. Állnak a rendelkezésedre. Na, de ideje, akkor rendeli.* Azzal a pulthoz lép, hogy átböngéssze a választékot. Jó, ha felfrissíti a memóriáját. Azt a szerencsétlen pultos lányt is keresi szemével, akit Lisé meg akart tépni, de nem látja. Pedig szeretett volna bocsánatot kérni tőle, csak akkor a vörös miatt ez kicsit nehéz volt. Ha valaki jön hozzá, akkor bele is vág.*
- Üdv! Kemény tíz napon vagyunk túl. Szeretnénk egy kicsit felfrissülni. A szoba kivétellel kezdeném. Mondjuk három napra kivennék egy ilyet.* Bök rá a Romantikus szoba csomagra, ami három napra 450 arany
. Ezzel meg is volnának, mert ahogy látja vacsora is jár vele, de azért rákérdez.*- Ugye jól látom, hogy vacsora is jár? Felkérném ez esetben a szobába majd. Illetve a szennyesünket is kiadnánk majd, mert sajnos nem ide indultunk. Remélem megoldható, hogy reggelre ki legyen mosva.* Tetemes összeget hagy itt, szóval ennyi talán nem lesz probléma.*
- Küldene fel még most nekünk ebből a narancs Gyümölcsléből kát adagot 10 aranyért
? Illetve még egy mécsest is és mellé mondjuk kéne Ördögvigyor illóolajként. Így akkor még fiztek 24 aranyat rá .* Kifizeti az aranyakat és, ha nincs más, akkor már mehetnek is felfelé a szobába.*
1543. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:49:29
Üzenet elküldve: 2020-12-05 21:49:29
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
*Erai meglepetten realizálja az út közepette, hogy a másik milyen természetesen fogja a kezét miközben maga után vezeti. Bár nem mintha ellene lenne a dolognak, igazán mosolygásra is készteti és ha módjában áll, lágyan meg is simítja a másik kézfejét, miközben mögötte halad. A Sellőben amikor a kiszolgálókra terelődik a szó Nazron a nő számára igazán tetsző választ ad, ami miatt egy elégedett hümmögés is kiszökik a késdobáló ajkán, majd beszélni is kezd*
- Helyes válasz, semmi Sellő. Bár azért merész kijelentés az, hogy a tied volnék. Sőt, ha belegondolsz, csak egyszer csókolóztunk. *húzza kicsit vigyorogva a másik agyát a szőke, de Naz is láthatja rajta, hogy igazából majdnem hogy dorombol a mellette állónak. *
- Benne vagyok, fürödjünk és megihatjuk azt a remélhetőleg narancsos gyümölcslevet is, de ha maradunk valószínűleg megkérlek, hogy majd masszírozd át a vállaim. A hely meghozta hozzá a kedvem.
Az itteni dolgozókra meg, csak nem bízom. Kinéztem, már a szigeten a kezeid.
*Erai meglepetten realizálja az út közepette, hogy a másik milyen természetesen fogja a kezét miközben maga után vezeti. Bár nem mintha ellene lenne a dolognak, igazán mosolygásra is készteti és ha módjában áll, lágyan meg is simítja a másik kézfejét, miközben mögötte halad. A Sellőben amikor a kiszolgálókra terelődik a szó Nazron a nő számára igazán tetsző választ ad, ami miatt egy elégedett hümmögés is kiszökik a késdobáló ajkán, majd beszélni is kezd*
- Helyes válasz, semmi Sellő. Bár azért merész kijelentés az, hogy a tied volnék. Sőt, ha belegondolsz, csak egyszer csókolóztunk. *húzza kicsit vigyorogva a másik agyát a szőke, de Naz is láthatja rajta, hogy igazából majdnem hogy dorombol a mellette állónak. *
- Benne vagyok, fürödjünk és megihatjuk azt a remélhetőleg narancsos gyümölcslevet is, de ha maradunk valószínűleg megkérlek, hogy majd masszírozd át a vállaim. A hely meghozta hozzá a kedvem.
Az itteni dolgozókra meg, csak nem bízom. Kinéztem, már a szigeten a kezeid.
1542. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-05 18:49:55
Üzenet elküldve: 2020-12-05 18:49:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
* A Sellőház említésére még rendesen lázba jön.*
- A lehető legjobb helye akarsz elmenni. Pont az kell nekünk ezután a tíz nap után.* Sok szép emlék fűzi oda, így aztán örömmel megy. A legjobb az egészben, hogy még csak kérnie sem kell a szőkét, mert magától menne oda. Szinte kihúzzák a Rumosból. Miután becsukódik az épület ajtaja szépen megfogja Erai kecses kis kacsóját baljával és úgy kézen fogva indul meg vele úti céljuk felé. A fehér kavicsos kis ösvényt hamar meglelik. Azt követve pedig a Sellő lenyűgöző épületét is. Nem először jár itt, szóval ő már nem bámulja meg az épületet úgy, mint a lány. Kinyitja a előtte az ajtó, hogy a bemehessen előre. Bent a már ismerős bódító illat csapja meg. A lágy zene is igen kedvére van. Kellett ez már neki.*
- Bizony ám. Oda dobáld le őket.* Neki nincs fegyvere, szóval egy problémával kevesebb.*
- Kár, de végül is nekem egy szirénem van. Nincs szükségem sellőre. Mondjuk én sem örülnék, ha egy férfi ülne az ölembe, de ha nagyon szeretnéd, akkor én nagyon szívesen oda ülök, bár talán fordítva kényelmesebb lenne neked is.* Mosolyog rá kissé fáradtan, de már sokkal több élettel telve, mint a korábbi napokon. Erai is kezdi visszanyerni korábbi fényét, aminek kifejezetten örül.*
- A gyümölcslé meg a fürdő egyszerre is bele férne. Én meg nem csak egy sütit, hanem úgy érzem, hogy lassan egy lovat is megtudnék enni. Őszintén szólva pár napig itt maradhatnánk. Egy kicsit összeszedném magam, mielőtt apád elé állnék. Meg amúgy is rád is rád férne egy kis pihenés meg kényeztetés. Na mit gondolsz?* Reméli, hogy nem lenne a szöszi ellenére egy kis pihenés.*
* A Sellőház említésére még rendesen lázba jön.*
- A lehető legjobb helye akarsz elmenni. Pont az kell nekünk ezután a tíz nap után.* Sok szép emlék fűzi oda, így aztán örömmel megy. A legjobb az egészben, hogy még csak kérnie sem kell a szőkét, mert magától menne oda. Szinte kihúzzák a Rumosból. Miután becsukódik az épület ajtaja szépen megfogja Erai kecses kis kacsóját baljával és úgy kézen fogva indul meg vele úti céljuk felé. A fehér kavicsos kis ösvényt hamar meglelik. Azt követve pedig a Sellő lenyűgöző épületét is. Nem először jár itt, szóval ő már nem bámulja meg az épületet úgy, mint a lány. Kinyitja a előtte az ajtó, hogy a bemehessen előre. Bent a már ismerős bódító illat csapja meg. A lágy zene is igen kedvére van. Kellett ez már neki.*
- Bizony ám. Oda dobáld le őket.* Neki nincs fegyvere, szóval egy problémával kevesebb.*
- Kár, de végül is nekem egy szirénem van. Nincs szükségem sellőre. Mondjuk én sem örülnék, ha egy férfi ülne az ölembe, de ha nagyon szeretnéd, akkor én nagyon szívesen oda ülök, bár talán fordítva kényelmesebb lenne neked is.* Mosolyog rá kissé fáradtan, de már sokkal több élettel telve, mint a korábbi napokon. Erai is kezdi visszanyerni korábbi fényét, aminek kifejezetten örül.*
- A gyümölcslé meg a fürdő egyszerre is bele férne. Én meg nem csak egy sütit, hanem úgy érzem, hogy lassan egy lovat is megtudnék enni. Őszintén szólva pár napig itt maradhatnánk. Egy kicsit összeszedném magam, mielőtt apád elé állnék. Meg amúgy is rád is rád férne egy kis pihenés meg kényeztetés. Na mit gondolsz?* Reméli, hogy nem lenne a szöszi ellenére egy kis pihenés.*
1541. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-05 16:57:03
Üzenet elküldve: 2020-12-05 16:57:03
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
-Vigyél el a Sellőházba! Megfogadtam, hogy egyszer eljutok oda. Ráadásul fürdeni is tudnánk! *Kérleli a férfit mosolyogva miközben, már a kezénél fogva igyekszik kihúzni az épület falain kívülre, éppen, hogy csak a pultos kezébe adva eddigi kulcsuk. Az út során valószínűleg, csak Nazront fogja követni, de amikor odaérnek a finoman elrejtett útról lágy mosoly ül ki az arcán és azon elmélkedik, hogy érhették el ezt az előkelő pirosos fényt, míg meg nem pillantja az üvegekre simuló függönyök ívét. Megvárja, amíg a férfi kinyitja az ajtót és mellette sétál be, hiszen azért valahogy mégis tart egy, ilyen helytől akkor is, ha tudja mennyit áradoznak róla égen és földön. *
- Fegyvert le, igaz? *Suttogja oda a kék szemű társának, miközben elkezdi kipakolni minden fegyverét a tartó hegy tömörületére, gyenge szívfájdalommal, hiszen szinte hozzá nőttek, már a tőrök és a becses családi kések. Nazron érezheti rajta az enyhe megilletődöttséget, de az arcára ült izgalom bárkit megnyugtathat tényleg itt akar lenni. Ide- oda tekintget beljebb lépve és szorosan sétál továbbra is a sötét hajú mellett, amikor eszébe jut ide miért is jönnek főként a teremtmények, és halkan kuncogni kezd. *
- Ugye tudod, hogy nem rendelünk Sellőt? Remélem egy férfi se ül bele az ölembe, mert kés híján is veszélyes lennék. Bár, ha te nagyon akarnád lehet neked megengedném. *Kacsint a másikra kuncogva, a javuló tolvaj pedig érezheti, hogy hosszú idő után a nő ismét kezd feloldódni és visszatér csipkelődő humora és a széles mosoly övezte vonás az arcán, de a nyelvét még nem nyújtogatja, ahhoz azért túl sokan vannak körülöttük. *
- . Azt terveztem, hogy addig el nem megyünk, amíg nem ittam gyümölcslevet, vettünk normális sütit és fürödtünk. Melyikkel akarsz kezdeni? Őszintén lehet a fürdés lenne a legjobb ötlet. *Céloz ismét óvatosan arra az apró említendő dologra, hogy bizony tíz napig be voltak zárkózva egy szobába minden kellemes illat nélkül. *
- Egyébként minden viccet félretéve örülök, hogy elloptad a nyakláncom, azért a randevúért. Őszintén megkedveltelek.
-Vigyél el a Sellőházba! Megfogadtam, hogy egyszer eljutok oda. Ráadásul fürdeni is tudnánk! *Kérleli a férfit mosolyogva miközben, már a kezénél fogva igyekszik kihúzni az épület falain kívülre, éppen, hogy csak a pultos kezébe adva eddigi kulcsuk. Az út során valószínűleg, csak Nazront fogja követni, de amikor odaérnek a finoman elrejtett útról lágy mosoly ül ki az arcán és azon elmélkedik, hogy érhették el ezt az előkelő pirosos fényt, míg meg nem pillantja az üvegekre simuló függönyök ívét. Megvárja, amíg a férfi kinyitja az ajtót és mellette sétál be, hiszen azért valahogy mégis tart egy, ilyen helytől akkor is, ha tudja mennyit áradoznak róla égen és földön. *
- Fegyvert le, igaz? *Suttogja oda a kék szemű társának, miközben elkezdi kipakolni minden fegyverét a tartó hegy tömörületére, gyenge szívfájdalommal, hiszen szinte hozzá nőttek, már a tőrök és a becses családi kések. Nazron érezheti rajta az enyhe megilletődöttséget, de az arcára ült izgalom bárkit megnyugtathat tényleg itt akar lenni. Ide- oda tekintget beljebb lépve és szorosan sétál továbbra is a sötét hajú mellett, amikor eszébe jut ide miért is jönnek főként a teremtmények, és halkan kuncogni kezd. *
- Ugye tudod, hogy nem rendelünk Sellőt? Remélem egy férfi se ül bele az ölembe, mert kés híján is veszélyes lennék. Bár, ha te nagyon akarnád lehet neked megengedném. *Kacsint a másikra kuncogva, a javuló tolvaj pedig érezheti, hogy hosszú idő után a nő ismét kezd feloldódni és visszatér csipkelődő humora és a széles mosoly övezte vonás az arcán, de a nyelvét még nem nyújtogatja, ahhoz azért túl sokan vannak körülöttük. *
- . Azt terveztem, hogy addig el nem megyünk, amíg nem ittam gyümölcslevet, vettünk normális sütit és fürödtünk. Melyikkel akarsz kezdeni? Őszintén lehet a fürdés lenne a legjobb ötlet. *Céloz ismét óvatosan arra az apró említendő dologra, hogy bizony tíz napig be voltak zárkózva egy szobába minden kellemes illat nélkül. *
- Egyébként minden viccet félretéve örülök, hogy elloptad a nyakláncom, azért a randevúért. Őszintén megkedveltelek.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242