Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 55 (1081. - 1100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1100. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-04 11:36:21
Üzenet elküldve: 2019-07-04 11:36:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas és Zammiria, majd fogadótér//
- Értettem! *bólint a hölgy szavaira, miszerint este zártkörű összejövetel lesz, addig pedig azt csinál, amit szeretne. Ezt az időt kihasználhatja arra, hogy megismerje egy kicsit a személyzet többi tagját.*
- Akkor este! *Mielőtt kilépne, fejet hajt a páros felé, majd követi Alfonzot, ki gyorsan megmutatja neki a szobáját, és a szerzetes megkapja a kulcsot hozzá, illetve kap egy gyors útbaigazítást is. Ezután Alfonz elmegy, és mivel Ernuss még nem tervez fürdeni, így visszamegy a fogadótérbe.
Úgy tűnik, mindenki végzi a dolgát vagy beszélget, így a mélységi odamegy a pulthoz, majd leül annak háttal, a szokásos nyugodt higgadtságával figyeli a többieket. Nem akar belerondítani egy beszélgetésbe sem, számára egyelőre éppen elegendő az, hogy megfigyelheti a többiek mozdulatait és mimikáját, hiszen az is rengeteget elárul egy-egy személyről, és annak személyiségéről.*
- Értettem! *bólint a hölgy szavaira, miszerint este zártkörű összejövetel lesz, addig pedig azt csinál, amit szeretne. Ezt az időt kihasználhatja arra, hogy megismerje egy kicsit a személyzet többi tagját.*
- Akkor este! *Mielőtt kilépne, fejet hajt a páros felé, majd követi Alfonzot, ki gyorsan megmutatja neki a szobáját, és a szerzetes megkapja a kulcsot hozzá, illetve kap egy gyors útbaigazítást is. Ezután Alfonz elmegy, és mivel Ernuss még nem tervez fürdeni, így visszamegy a fogadótérbe.
Úgy tűnik, mindenki végzi a dolgát vagy beszélget, így a mélységi odamegy a pulthoz, majd leül annak háttal, a szokásos nyugodt higgadtságával figyeli a többieket. Nem akar belerondítani egy beszélgetésbe sem, számára egyelőre éppen elegendő az, hogy megfigyelheti a többiek mozdulatait és mimikáját, hiszen az is rengeteget elárul egy-egy személyről, és annak személyiségéről.*
1099. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-04 00:07:17
Üzenet elküldve: 2019-07-04 00:07:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Reyraa, Shan, Yeza//
*A mélységi nem igazán partner a beszélgetésben. Válaszol a kérdésre, de nem gördíti tovább a kissé döcögősen induló csevejt. Csak lógva hagyja a levegőben az ama bizonyos "másfajta" munka talányát és hátradől a sörével, mint aki jól végezte dolgát. Yeza büszkesége azonnal ellentart a szinte kikényszerített további érdeklődésnek. Shan viszont gondolkodás nélkül bedobja a gyakorlatilag szájába adott kérdést. A választ már sajnos nincs érkezése megvárni, mert Darelld kicsit nyájasabb kiadású "ikertestvére" lép az asztalukhoz, hogy a következő jelöltet odakísérhesse az illetékesekhez.*
- Rám ne nézz, fess dalia, én nem a sorba jöttem *emeli a kezeit mosolyogva, aztán Shan felé fordul.* - Ő lesz a te embered.
*Mivel úgyis eltölt itt pár napot, úgy döntött, hagy időt magának körülnézni. Az a nyolcszáz arany pedig még úgyis kitart egy darabig.*
- Ügyes légy, kislány *kacsint az Alfonz nyomába szegődő Shanra.
Hát itt maradtak kettecskén. Ő viszont nem szándékozik megtenni azt a szívességet a mélységinek, amit a fekete hajú lány. Mindjárt el is gáncsolja az imént feltett kérdést.*
- Szóval másmilyenre *hagyja egyszerűen helyben a mondottakat és tükröt mutatva Reyraanak, nem mutatja jelét érdeklődésnek, csak nyugtázza a tényeket.*
- Hmm, Ralas, az a fukar gazember *csóválja a fejét lomhán gomolygó pipafüst mögé rejtett mosolygással. A szavai alapján bárki okkal feltételezhetne egy egész régre nyúló ismeretséget.* - Plusz bevétel, hm? *söprögeti arrébb az asztalról a pipatömködés után maradt morzsalékos dohányt. Jobb is, ha most csinál valamit, ami elvonja a figyelmét. Félő, hogy a szemébe lenne írva a gondolata, ha nem a tisztogatás irányába sütné le pillantását. ~Mintha a kurtizánkodás múló szeszély lenne. Passzió.~*
- Ezek szerint nem tett valami grandiózus ajánlatot. Ralas. Vigyázz vele, ravaszabb svindler, mint a Sellői *ingatja meg kissé pipája szárát, akár egy előzékenyen figyelmeztető ujjat.* - Vagy mint a keresztúti kísértés.
*A mondat felénél már a terem távolabbi részén függ a tekintete. Épp csak kicsit nyújtja feljebb a nyakát, hogy magára kérje a vendégek között sétálgató hímSellő figyelmét. Mélyen kigombolt ing, szívtipró kék tekintet; rövid, dús, fekete haj és férfias borosta. Yeza magához inti a férfit. Ha az asztalhoz érkezik, elismerően méri végig.*
- Mondd, hogy te hivatalból vagy ilyen tetszetős *mosolyog rá.* - Ha nincs más dolgod, felvinnéd kérlek a holmimat a szobámba? *biccent a batyujára és nyújtja is az ujja hegyén lógatott kulcsot.* - Aztán visszafelé hozzá is írathatnád magad a számlámhoz a pultban. A "Nagyvonalú Vendég" címszónál *rebbenti meg sokatmondón egyik szemöldökét.* - Hozz magadnak egy italt és koccinthatunk.
*Azért szorosabbra köti a batyu száját, mielőtt átadja. Nem akarja, hogy a kardmarkolat kikandikáljon belőle. Eztán komótosan kikocogtatja a pipájából a parazsát vesztett hamut, aztán ismét Reyraara pillant.*
- Dohányt? *kérdi.* - Ördögvigyort? *ajánlja a jobboldali tálkát a kérdéshez cinkosul idomuló mosolygással és a lány felé fordítja a pipát.*
*A mélységi nem igazán partner a beszélgetésben. Válaszol a kérdésre, de nem gördíti tovább a kissé döcögősen induló csevejt. Csak lógva hagyja a levegőben az ama bizonyos "másfajta" munka talányát és hátradől a sörével, mint aki jól végezte dolgát. Yeza büszkesége azonnal ellentart a szinte kikényszerített további érdeklődésnek. Shan viszont gondolkodás nélkül bedobja a gyakorlatilag szájába adott kérdést. A választ már sajnos nincs érkezése megvárni, mert Darelld kicsit nyájasabb kiadású "ikertestvére" lép az asztalukhoz, hogy a következő jelöltet odakísérhesse az illetékesekhez.*
- Rám ne nézz, fess dalia, én nem a sorba jöttem *emeli a kezeit mosolyogva, aztán Shan felé fordul.* - Ő lesz a te embered.
*Mivel úgyis eltölt itt pár napot, úgy döntött, hagy időt magának körülnézni. Az a nyolcszáz arany pedig még úgyis kitart egy darabig.*
- Ügyes légy, kislány *kacsint az Alfonz nyomába szegődő Shanra.
Hát itt maradtak kettecskén. Ő viszont nem szándékozik megtenni azt a szívességet a mélységinek, amit a fekete hajú lány. Mindjárt el is gáncsolja az imént feltett kérdést.*
- Szóval másmilyenre *hagyja egyszerűen helyben a mondottakat és tükröt mutatva Reyraanak, nem mutatja jelét érdeklődésnek, csak nyugtázza a tényeket.*
- Hmm, Ralas, az a fukar gazember *csóválja a fejét lomhán gomolygó pipafüst mögé rejtett mosolygással. A szavai alapján bárki okkal feltételezhetne egy egész régre nyúló ismeretséget.* - Plusz bevétel, hm? *söprögeti arrébb az asztalról a pipatömködés után maradt morzsalékos dohányt. Jobb is, ha most csinál valamit, ami elvonja a figyelmét. Félő, hogy a szemébe lenne írva a gondolata, ha nem a tisztogatás irányába sütné le pillantását. ~Mintha a kurtizánkodás múló szeszély lenne. Passzió.~*
- Ezek szerint nem tett valami grandiózus ajánlatot. Ralas. Vigyázz vele, ravaszabb svindler, mint a Sellői *ingatja meg kissé pipája szárát, akár egy előzékenyen figyelmeztető ujjat.* - Vagy mint a keresztúti kísértés.
*A mondat felénél már a terem távolabbi részén függ a tekintete. Épp csak kicsit nyújtja feljebb a nyakát, hogy magára kérje a vendégek között sétálgató hímSellő figyelmét. Mélyen kigombolt ing, szívtipró kék tekintet; rövid, dús, fekete haj és férfias borosta. Yeza magához inti a férfit. Ha az asztalhoz érkezik, elismerően méri végig.*
- Mondd, hogy te hivatalból vagy ilyen tetszetős *mosolyog rá.* - Ha nincs más dolgod, felvinnéd kérlek a holmimat a szobámba? *biccent a batyujára és nyújtja is az ujja hegyén lógatott kulcsot.* - Aztán visszafelé hozzá is írathatnád magad a számlámhoz a pultban. A "Nagyvonalú Vendég" címszónál *rebbenti meg sokatmondón egyik szemöldökét.* - Hozz magadnak egy italt és koccinthatunk.
*Azért szorosabbra köti a batyu száját, mielőtt átadja. Nem akarja, hogy a kardmarkolat kikandikáljon belőle. Eztán komótosan kikocogtatja a pipájából a parazsát vesztett hamut, aztán ismét Reyraara pillant.*
- Dohányt? *kérdi.* - Ördögvigyort? *ajánlja a jobboldali tálkát a kérdéshez cinkosul idomuló mosolygással és a lány felé fordítja a pipát.*
1098. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 22:29:56
Üzenet elküldve: 2019-07-03 22:29:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Reyraa, Yeza, Shan//
//Fogadótér, majd Yeza, Shan és Reyraa asztala//
*Sajnos a szobával kapcsolatos elégedettségre nem kap választ a mélységi nőtől, azonban a rendelést a sörre felveszi. Épp meglátja, amint Alfonz biccent, hogy mehet a kiszolgálás ingyen, bár Cassy egyelőre nem tudja biztosan, hogy egy illusztris vendégről van-e szó, akit külön figyelem illet, mint egykor Hytiát vagy munkatársat üdvözölhet.*
- Természetesen, hölgyem, máris hozom!
*Fordul azonnal a pult felé, ahol leteszi az étlapot, s kiméri a hűvös, habzó italt, majd egy tálcán kiviszi Reyraa éppen ekkorra elfoglalt helyére. A társalgást különösebben nem óhajtja zavarni, mindenki rendelt már, s a jelek szerint éppen ismerkedésbe kezdtek. Csak a figyelmes, nyílt tekintet fut körbe mindhármukon, hátha valaki meg szeretné szólítani, de ha nem lát erre utaló jelet, diszkréten továbbáll.*
//Fogadótér//
//Rolgen, Khul//
//Érintőlegesen Darelld//
*Némi ellentét feszül még a két férfi között, ám úgy látja, Rolgen nem bajt keverni jött, csupán temperamentumos és harsány. Cassy mosolya és nyitottsága töretlen, egy pillanatra lesüti a szemeit a váratlan elismerésen a taníttatását illetően.*
- Igen, uram.
*A részletes válasz bonyolult lenne, és valószínűleg senkit sem érdekel, különösen ebben a forrongó helyzetben ennél több nem illik ide. A két büszke férfi villongásait figyeli csendben, közben a szeme sarkából látni véli az elvonuló Darelld alakját, ám szándékosan nem néz rá, ahogyan Alfonzt sem keresi a tekintetével. Inkább hol Rolgenre, hol Khulra pillant szuggerálón, és reménykedik a békés megoldásban. Tudja, hogy Khul egyébként sincsen jó kedvében, ezért büszke józan viselkedésére. Hálás mosollyal engedi el az ital ígérete után.*
- Köszönöm, kedves!
*Azzal figyelmét Rolgennek szenteli, a hozzá legközelebbi székre ül, lábát az ő irányába keresztezve, kezeit egyelőre ölébe ejtve, hogy az asztaltámaszban ne sértsen felségterületet, és ha mégis tettlegességre kerülne sor, kevésbé lehessen útban. Türelmesen várja, hogy leüljön a férfi, addig igyekszik diszkréten felmérni egy kicsit azon túl, hogy termetes és hangos. Ha helyet foglal, akkor mintha az iménti közjáték nem is lett volna, nyitásként kitüntető mosollyal és tekintettel, bizalmasan felé húzódva támasztja kezeit a feltehetően addigra szabad(abb) asztalra.*
- Cassynek hívnak. Én hogyan szólíthatlak?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 22:37:27
//Fogadótér, majd Yeza, Shan és Reyraa asztala//
*Sajnos a szobával kapcsolatos elégedettségre nem kap választ a mélységi nőtől, azonban a rendelést a sörre felveszi. Épp meglátja, amint Alfonz biccent, hogy mehet a kiszolgálás ingyen, bár Cassy egyelőre nem tudja biztosan, hogy egy illusztris vendégről van-e szó, akit külön figyelem illet, mint egykor Hytiát vagy munkatársat üdvözölhet.*
- Természetesen, hölgyem, máris hozom!
*Fordul azonnal a pult felé, ahol leteszi az étlapot, s kiméri a hűvös, habzó italt, majd egy tálcán kiviszi Reyraa éppen ekkorra elfoglalt helyére. A társalgást különösebben nem óhajtja zavarni, mindenki rendelt már, s a jelek szerint éppen ismerkedésbe kezdtek. Csak a figyelmes, nyílt tekintet fut körbe mindhármukon, hátha valaki meg szeretné szólítani, de ha nem lát erre utaló jelet, diszkréten továbbáll.*
//Fogadótér//
//Rolgen, Khul//
//Érintőlegesen Darelld//
*Némi ellentét feszül még a két férfi között, ám úgy látja, Rolgen nem bajt keverni jött, csupán temperamentumos és harsány. Cassy mosolya és nyitottsága töretlen, egy pillanatra lesüti a szemeit a váratlan elismerésen a taníttatását illetően.*
- Igen, uram.
*A részletes válasz bonyolult lenne, és valószínűleg senkit sem érdekel, különösen ebben a forrongó helyzetben ennél több nem illik ide. A két büszke férfi villongásait figyeli csendben, közben a szeme sarkából látni véli az elvonuló Darelld alakját, ám szándékosan nem néz rá, ahogyan Alfonzt sem keresi a tekintetével. Inkább hol Rolgenre, hol Khulra pillant szuggerálón, és reménykedik a békés megoldásban. Tudja, hogy Khul egyébként sincsen jó kedvében, ezért büszke józan viselkedésére. Hálás mosollyal engedi el az ital ígérete után.*
- Köszönöm, kedves!
*Azzal figyelmét Rolgennek szenteli, a hozzá legközelebbi székre ül, lábát az ő irányába keresztezve, kezeit egyelőre ölébe ejtve, hogy az asztaltámaszban ne sértsen felségterületet, és ha mégis tettlegességre kerülne sor, kevésbé lehessen útban. Türelmesen várja, hogy leüljön a férfi, addig igyekszik diszkréten felmérni egy kicsit azon túl, hogy termetes és hangos. Ha helyet foglal, akkor mintha az iménti közjáték nem is lett volna, nyitásként kitüntető mosollyal és tekintettel, bizalmasan felé húzódva támasztja kezeit a feltehetően addigra szabad(abb) asztalra.*
- Cassynek hívnak. Én hogyan szólíthatlak?
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 22:37:27
1097. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 22:19:50
Üzenet elküldve: 2019-07-03 22:19:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Shan, Yeza, Mady, Cahress, Reyraa, Rolgen//
-Nem.
*Vágja rá a választ Yeza kérdésére röviden a bozontos fickót illetően. Mondjuk a fajtáját ismeri, sok ilyen borotválatlan bunkó járkál a Kikötőben, mind egyforma.
Szeme sarkából Vörire pillantva elkapja a nem túl lelkes tekintetet, valószínűleg nem látja szívesen a mélységit, de nem ellenkezik.
Egy pár pillanatra úgy tűnik, hamarosan egy jó kis bunyónak lehetnek szemtanúi, Shan legalább is nagyon reménykedik benne, hogy Khul benyom egyet a nagyképű szakállasnak, de ez sajnos kimarad.*
-Hát miféle munka miatt jöttél akkor?
*Pillant a mélységi nőstényre, mert még ugye Yezából kinézte, hogy fegyveresnek jött, ezt azért már Reyraaról nem tudja elmondani. Nem megszokott a kinézete ugyan, érdekesek a kacifántos tetoválások, de nehezen tudja elképzelni karddal vagy egyébbel a kezében.
Nagyon nem tudnak azonban belemelegedni a beszélgetésbe, valami fickó áll meg ugyanis az asztaluknál. Még mindig nem szereti, ha lehölgyezik, nem rója fel ezúttal a dolgot, mert az elegáns férfi a következő jelentkezőért jött, aki, mint ahogy azt a vörös lánnyal megbeszélték, bizony ő lesz. Feláll hát a székből, még elmotyog egy "mindjárt jövök"-öt asztaltársainak majd követi Alfonzot a főnökökhöz, útközben pedig ő is vet pár pillantást ismét Rolgenre.*
//Shan, Zammiria, Ralas//
//Udvar//
*Az udvarra érve, ahogy megállnak az asztalnál, Shan alaposan végigméri az ott ülőket. A körszakállas férfin hamar átsiklik tekintete és inkább a nőstényen időzik el, meglepi kicsit a tény, hogy az egyik tulaj egy kormos, arcáról szerencsére ezt nem lehet leolvasni. Még mielőtt helyet foglalna kezet nyújt a másik oldalon ülőknek széles, jókedvű mosollyal arcán.*
-Üdv, Shanneira Dalnareon.
*Mutatkozik be, s ha elfogadják a kezet, határozottan rázza meg azt majd végül egy halk köszönömöt elejtve kísérője felé ül le a felkínált helyre.*
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 22:23:32
-Nem.
*Vágja rá a választ Yeza kérdésére röviden a bozontos fickót illetően. Mondjuk a fajtáját ismeri, sok ilyen borotválatlan bunkó járkál a Kikötőben, mind egyforma.
Szeme sarkából Vörire pillantva elkapja a nem túl lelkes tekintetet, valószínűleg nem látja szívesen a mélységit, de nem ellenkezik.
Egy pár pillanatra úgy tűnik, hamarosan egy jó kis bunyónak lehetnek szemtanúi, Shan legalább is nagyon reménykedik benne, hogy Khul benyom egyet a nagyképű szakállasnak, de ez sajnos kimarad.*
-Hát miféle munka miatt jöttél akkor?
*Pillant a mélységi nőstényre, mert még ugye Yezából kinézte, hogy fegyveresnek jött, ezt azért már Reyraaról nem tudja elmondani. Nem megszokott a kinézete ugyan, érdekesek a kacifántos tetoválások, de nehezen tudja elképzelni karddal vagy egyébbel a kezében.
Nagyon nem tudnak azonban belemelegedni a beszélgetésbe, valami fickó áll meg ugyanis az asztaluknál. Még mindig nem szereti, ha lehölgyezik, nem rója fel ezúttal a dolgot, mert az elegáns férfi a következő jelentkezőért jött, aki, mint ahogy azt a vörös lánnyal megbeszélték, bizony ő lesz. Feláll hát a székből, még elmotyog egy "mindjárt jövök"-öt asztaltársainak majd követi Alfonzot a főnökökhöz, útközben pedig ő is vet pár pillantást ismét Rolgenre.*
//Shan, Zammiria, Ralas//
//Udvar//
*Az udvarra érve, ahogy megállnak az asztalnál, Shan alaposan végigméri az ott ülőket. A körszakállas férfin hamar átsiklik tekintete és inkább a nőstényen időzik el, meglepi kicsit a tény, hogy az egyik tulaj egy kormos, arcáról szerencsére ezt nem lehet leolvasni. Még mielőtt helyet foglalna kezet nyújt a másik oldalon ülőknek széles, jókedvű mosollyal arcán.*
-Üdv, Shanneira Dalnareon.
*Mutatkozik be, s ha elfogadják a kezet, határozottan rázza meg azt majd végül egy halk köszönömöt elejtve kísérője felé ül le a felkínált helyre.*
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 22:23:32
1096. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 20:18:56
Üzenet elküldve: 2019-07-03 20:18:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Ernuss, Zammiria//
//Udvar//
*Csak biccent mosolyogva, nem kívánja a mélységit sem megcáfolni, sem pedig egyetérteni vele. Zammiria ismét a diplomatikus álláspontot képviseli és ez valójában így van rendjén. Ernuss nem tévedett, Ralas egy álmodozó, adott esetben ez bizony visszaüthet, mert az álmodozók közül is a veszélyesebbik. Szerencsére azonban itt van vele, a másik fele, ugyan leplezve és titkoltan, hogy más ne láthassa meg, de Zammiria tökéletesen ellensúlyozza ezt a veszélyt, még, ha önkéntelenül is teszi. Ralas nem látja annyira másképp az általa fogalmazottakat, azonban ezen nem is akad fenn. A sötételf őszinte volt, van véleménye a dolgokról és kellően értelmes ahhoz, hogy ezt el is tudja mondani. Adott esetben tettre késznek tűnik, ez bőségesen elég.*
- Világos, Ernuss! Becsülöm az egyenes beszédet. *Bólint elismerően, majd elköszön Ernusstól és Zam felé fordul.*
- Szerintem alkalmas. Mindkettő. Kellően érettek lehetnek bizonyos feladatokra bármiről is legyen szó. *Állát vakarja meg, majd tekintetét Zammiriára emeli.*
- Most, hogy kettesben vagyunk, kedvesem. Mondd csak, Rella hol van? *Kérdezi minden felhang és hangsúly nélkül egyszerűen, szemeit a lány sötét tekintetébe fúrva mosolyogva. Talán csak egy apró villanás, mi megjelenik. Alfonz Ernusst kíséri szobájába, s kívánsága szerint cselekszik, van egy kis idő, míg visszatér, van idő beszélgetni. Ralas tehát kíváncsian vár, tekintetéből sok minden nem olvasható ki. Amint a férfi visszaér, lágyan pillant a lányra, s elnézést kérő mosolyt enged meg.*
- Csak egy pillanat. *Kezét emeli a magasba, s mosolyogva int Alfonznak.*
- Ernuss elégedett volt mindennel?
- Remélem uram, igen, igyekeztem mindent megtenni. *Hallatszik a szerény válasz.*
- Akadnak még jelentkezők, Alfonz? *Csak feltételezni tudja, Darelldel nem beszélt, azonban olyannyira nagy a forgalom a Sellőben, hogy próba szerencse, igazán nem bánná.*
- Igen, uram!
- Valóban? Hallod ezt, Zam? Hát ez remek! Alfonz, kérem, szóljon a következőnek és, ha teheti, töltse tele a poharainkat, Zammiria kisasszonyét is, valamint a jelentkezőnek is hozzon egyet abból, amit iszik. A ház ajándéka. *Ugyan kicsit sok volt mára már az adakozásból, de nem bánja. Ha az üzlet beindul egyrészt ettől jóval több pénzt is el fognak költeni, másrészt pedig meghálálja magát.*
//Shan//
//Fogadótér//
*Ha Shan, elpusztított polipjának maradványairól felnéz egy elegáns, szigorú arcú férfit láthat maga előtt.*
- Hölgyeim! *Hajol meg Alfonz, Yezára, Shanra és Reyraara tekintve.*
- Kérem, Ralas úr és Zammiria kisasszony várja a következő jelentkezőt. Aki szeretne élni a lehetőséggel, kérem kövessen. *Talán egy hangyányi mosollyal többet villant, mint amennyit Darelld. Ha felállnak és vele tartanak, menet közben megnézi magának Rolgent is, valamint Darelldel is összenéz. A férfi talán nem jelent problémát, úgy látszik, hogy most egyelőre minden rendben van, persze készenlétben áll.*
//Shan, Zammiria, Ralas//
//Udvar//
- Kint az udvaron, az asztalnál. *Magyarázza a vele tartónak, majd, amint kiértek Ralashoz és Zammiriához szól.*
- Uram, kisasszony. *Emeli meg karját a vele érkező felé, s az útközben felvett italokat sorban rendezi az asztalra.*
- Kérem, foglaljon helyet. *Mondja, majd, hasonlóan Darelldhez, a széket kihúzza és hellyel kínálja azt, aki idáig követte.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 20:53:41
//Udvar//
*Csak biccent mosolyogva, nem kívánja a mélységit sem megcáfolni, sem pedig egyetérteni vele. Zammiria ismét a diplomatikus álláspontot képviseli és ez valójában így van rendjén. Ernuss nem tévedett, Ralas egy álmodozó, adott esetben ez bizony visszaüthet, mert az álmodozók közül is a veszélyesebbik. Szerencsére azonban itt van vele, a másik fele, ugyan leplezve és titkoltan, hogy más ne láthassa meg, de Zammiria tökéletesen ellensúlyozza ezt a veszélyt, még, ha önkéntelenül is teszi. Ralas nem látja annyira másképp az általa fogalmazottakat, azonban ezen nem is akad fenn. A sötételf őszinte volt, van véleménye a dolgokról és kellően értelmes ahhoz, hogy ezt el is tudja mondani. Adott esetben tettre késznek tűnik, ez bőségesen elég.*
- Világos, Ernuss! Becsülöm az egyenes beszédet. *Bólint elismerően, majd elköszön Ernusstól és Zam felé fordul.*
- Szerintem alkalmas. Mindkettő. Kellően érettek lehetnek bizonyos feladatokra bármiről is legyen szó. *Állát vakarja meg, majd tekintetét Zammiriára emeli.*
- Most, hogy kettesben vagyunk, kedvesem. Mondd csak, Rella hol van? *Kérdezi minden felhang és hangsúly nélkül egyszerűen, szemeit a lány sötét tekintetébe fúrva mosolyogva. Talán csak egy apró villanás, mi megjelenik. Alfonz Ernusst kíséri szobájába, s kívánsága szerint cselekszik, van egy kis idő, míg visszatér, van idő beszélgetni. Ralas tehát kíváncsian vár, tekintetéből sok minden nem olvasható ki. Amint a férfi visszaér, lágyan pillant a lányra, s elnézést kérő mosolyt enged meg.*
- Csak egy pillanat. *Kezét emeli a magasba, s mosolyogva int Alfonznak.*
- Ernuss elégedett volt mindennel?
- Remélem uram, igen, igyekeztem mindent megtenni. *Hallatszik a szerény válasz.*
- Akadnak még jelentkezők, Alfonz? *Csak feltételezni tudja, Darelldel nem beszélt, azonban olyannyira nagy a forgalom a Sellőben, hogy próba szerencse, igazán nem bánná.*
- Igen, uram!
- Valóban? Hallod ezt, Zam? Hát ez remek! Alfonz, kérem, szóljon a következőnek és, ha teheti, töltse tele a poharainkat, Zammiria kisasszonyét is, valamint a jelentkezőnek is hozzon egyet abból, amit iszik. A ház ajándéka. *Ugyan kicsit sok volt mára már az adakozásból, de nem bánja. Ha az üzlet beindul egyrészt ettől jóval több pénzt is el fognak költeni, másrészt pedig meghálálja magát.*
//Shan//
//Fogadótér//
*Ha Shan, elpusztított polipjának maradványairól felnéz egy elegáns, szigorú arcú férfit láthat maga előtt.*
- Hölgyeim! *Hajol meg Alfonz, Yezára, Shanra és Reyraara tekintve.*
- Kérem, Ralas úr és Zammiria kisasszony várja a következő jelentkezőt. Aki szeretne élni a lehetőséggel, kérem kövessen. *Talán egy hangyányi mosollyal többet villant, mint amennyit Darelld. Ha felállnak és vele tartanak, menet közben megnézi magának Rolgent is, valamint Darelldel is összenéz. A férfi talán nem jelent problémát, úgy látszik, hogy most egyelőre minden rendben van, persze készenlétben áll.*
//Shan, Zammiria, Ralas//
//Udvar//
- Kint az udvaron, az asztalnál. *Magyarázza a vele tartónak, majd, amint kiértek Ralashoz és Zammiriához szól.*
- Uram, kisasszony. *Emeli meg karját a vele érkező felé, s az útközben felvett italokat sorban rendezi az asztalra.*
- Kérem, foglaljon helyet. *Mondja, majd, hasonlóan Darelldhez, a széket kihúzza és hellyel kínálja azt, aki idáig követte.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 20:53:41
1095. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 18:20:35
Üzenet elküldve: 2019-07-03 18:20:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Darelld, Mady//
//Előtér, egy félreeső asztalnál//
*Mikor meghallja, hogy a gyertya mellé társaság is dukál, felszöknek a szemöldökei a homloka közepére és ott is maradnak, szemei pedig a férfira tapasztva. Minden mozdulatát árgus szemekkel fürkészi, közben szöknek az ajkai közül a füstfoszlányok, nem akarja telibe találni vele Darelldet, de most félre nézni sem szeretne. ~Most le fog ülni?~ Azzal pedig jobban sem tudna egyetérteni, hogy a személyzetnek is kijár a pihenés, sőt, ő maga még hozzátenné, szinte kötelező is a dolog, de hangot nem ad gondolatai folyamának, csak biccent egyetértőn.
~A nehéz levegővételt már megszoktam.~ Mosolyog maga elé, ez már talán a dohány ellazító hatása, hogy merészebb gondolatok is előkúsznak a fejében.*
-Bizony, káros szenvedély. *Nyugtázza halkan. Közben megejti a kérdést és érkezik a vendég nagy robajjal és hévvel, ami úgy tűnik még Khul robusztus alkatát látva sem hagy alább.*
-Akkor majd legközelebb. *Ereszti szélnek a félmondatot Darelld után, amint ismét kifújt a száján egy nagyobb adag füstöt az egyik lágyan a plafonról lelógó lepedő irányába.
~A végén még vissza kell álljak a pultba. Remélem nem önt fel túlságosan a garatra, a végén még úgy kell majd lefejteni a lányról.~ Fogalmazódik meg benne a dolog, de amíg a vendég nem tulajdonítja ki magának a szőke elfet, addig nyugodtan pipázgat a többiektől távolabbi asztalkánál.*
//Előtér, egy félreeső asztalnál//
*Mikor meghallja, hogy a gyertya mellé társaság is dukál, felszöknek a szemöldökei a homloka közepére és ott is maradnak, szemei pedig a férfira tapasztva. Minden mozdulatát árgus szemekkel fürkészi, közben szöknek az ajkai közül a füstfoszlányok, nem akarja telibe találni vele Darelldet, de most félre nézni sem szeretne. ~Most le fog ülni?~ Azzal pedig jobban sem tudna egyetérteni, hogy a személyzetnek is kijár a pihenés, sőt, ő maga még hozzátenné, szinte kötelező is a dolog, de hangot nem ad gondolatai folyamának, csak biccent egyetértőn.
~A nehéz levegővételt már megszoktam.~ Mosolyog maga elé, ez már talán a dohány ellazító hatása, hogy merészebb gondolatok is előkúsznak a fejében.*
-Bizony, káros szenvedély. *Nyugtázza halkan. Közben megejti a kérdést és érkezik a vendég nagy robajjal és hévvel, ami úgy tűnik még Khul robusztus alkatát látva sem hagy alább.*
-Akkor majd legközelebb. *Ereszti szélnek a félmondatot Darelld után, amint ismét kifújt a száján egy nagyobb adag füstöt az egyik lágyan a plafonról lelógó lepedő irányába.
~A végén még vissza kell álljak a pultba. Remélem nem önt fel túlságosan a garatra, a végén még úgy kell majd lefejteni a lányról.~ Fogalmazódik meg benne a dolog, de amíg a vendég nem tulajdonítja ki magának a szőke elfet, addig nyugodtan pipázgat a többiektől távolabbi asztalkánál.*
1094. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 17:49:03
Üzenet elküldve: 2019-07-03 17:49:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ale, Mady//
*Mindig mikor kinevetik, a tudatlansága miatt kicsit elszégyelli magát és félrenéz, most sincs ez másképp, mikor az elf felnevet. Kicsit igazgatja a haját, zavartan, de ez a pillanat csak addig tart, míg a férfi bele nem merül a magyarázatba. Látszik, hogy erre nem igazán számított, gondolta talán, hogy a birtokon van egy nagyobb ház meg mondjuk hátul egy nagyobb kert, de hogy szinte egy egész falu tartozik hozzá kastélyostúl. A keze is megakad a simításban, közben nagyra tágult szemekkel fürkészi a másik tekintetét, bár Aleimordról nem gondolná, hogy át akarja verni.*
-De hisz akkor az hatalmas. *Csúszik ki a száján.* -Kastély? *Látszik, ahogy felsejlik előtte a mesékből már ismert építmény, magasba törő kecses tornyokkal tarkítva, ahogy éppen egy képzeletbeli szörnyeteg mászik a legfelső szoba felé, hogy elragadja a királylányt.*
-Nem lesz baj, hogy most eljöttél? Elég sok elfoglaltságnak tűnik ez, van, aki felügyeli az egészet? *Hallatszik ki némi aggodalom a hangjából, mivel akkor ezek szerint a nemes ezt mind hátrahagyta, reméli, hogy nem csak úgy magára, hogy eljöjjön őt meglátogatni.*
-Szereted a kertet? Az milyen? Sok fajta virág van benne? Esetleg olyan aranyosan állatosra vágott sövény is? *Árasztja el a kérdésekkel az alatta elterülőt, minthogy ezekre a magyarázat érthető módon nem tért ki. Látszik, hogy ez a dolog mély nyomot hagyott benne, bár a férfi nem igazán értheti a valós okát, csak találgathat. Aztán csak feltűnik neki is, karjai fáradásából, hogy már egy ideje, csak a másik felett támaszkodik, így óvatosan lefekteti az arcát az elf mellkasára és jobb oldalára helyezkedik. Bal kezével cirógatja a férfi bőrét, bal lába pedig a férfi lábán talál stabil támaszra.*
-Csak még soha nem voltam ilyen helyen. *Magyarázza.*
-Nem fázol? Azt hiszem kéne egy pokróc, este még hűvösek az esték. De a tengeri levegő olyan kellemes. *Indulna meg, hogy kerítsen egyet.*
//Ale, Mady//
*Mindig mikor kinevetik, a tudatlansága miatt kicsit elszégyelli magát és félrenéz, most sincs ez másképp, mikor az elf felnevet. Kicsit igazgatja a haját, zavartan, de ez a pillanat csak addig tart, míg a férfi bele nem merül a magyarázatba. Látszik, hogy erre nem igazán számított, gondolta talán, hogy a birtokon van egy nagyobb ház meg mondjuk hátul egy nagyobb kert, de hogy szinte egy egész falu tartozik hozzá kastélyostúl. A keze is megakad a simításban, közben nagyra tágult szemekkel fürkészi a másik tekintetét, bár Aleimordról nem gondolná, hogy át akarja verni.*
-De hisz akkor az hatalmas. *Csúszik ki a száján.* -Kastély? *Látszik, ahogy felsejlik előtte a mesékből már ismert építmény, magasba törő kecses tornyokkal tarkítva, ahogy éppen egy képzeletbeli szörnyeteg mászik a legfelső szoba felé, hogy elragadja a királylányt.*
-Nem lesz baj, hogy most eljöttél? Elég sok elfoglaltságnak tűnik ez, van, aki felügyeli az egészet? *Hallatszik ki némi aggodalom a hangjából, mivel akkor ezek szerint a nemes ezt mind hátrahagyta, reméli, hogy nem csak úgy magára, hogy eljöjjön őt meglátogatni.*
-Szereted a kertet? Az milyen? Sok fajta virág van benne? Esetleg olyan aranyosan állatosra vágott sövény is? *Árasztja el a kérdésekkel az alatta elterülőt, minthogy ezekre a magyarázat érthető módon nem tért ki. Látszik, hogy ez a dolog mély nyomot hagyott benne, bár a férfi nem igazán értheti a valós okát, csak találgathat. Aztán csak feltűnik neki is, karjai fáradásából, hogy már egy ideje, csak a másik felett támaszkodik, így óvatosan lefekteti az arcát az elf mellkasára és jobb oldalára helyezkedik. Bal kezével cirógatja a férfi bőrét, bal lába pedig a férfi lábán talál stabil támaszra.*
-Csak még soha nem voltam ilyen helyen. *Magyarázza.*
-Nem fázol? Azt hiszem kéne egy pokróc, este még hűvösek az esték. De a tengeri levegő olyan kellemes. *Indulna meg, hogy kerítsen egyet.*
1093. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 10:12:29
Üzenet elküldve: 2019-07-03 10:12:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Shan, Yeza, Mady, Cahress, Reyraa, Rolgen//
*Nem törődik a Vörös rosszalló tekintetével, bár lehet csak ő látja bele ezt a rosszallást. De ha így is van, nem igazán érdekli. Ami viszont érdekli, az a hideg sör. De az annyira, hogy gyorsan el is tünteti a korsó felét, még mielőtt bármit szólna bárkihez. Bár a fekete hajú nő úgy tűnik, kedvesen próbál viselkedni vele, nem viszonozza ezt még egy apró mosollyal sem. Talán kifogyott a mosolyokból, idő kell, míg újratöltődik.
Már éppen szóra nyitná a száját, amikor az ő figyelme is az újonnan érkezett, termetes tengerészre siklik, aki oly nyersen és őszintén ad hangot vágyainak, hogy Reyraa nagyon enyhe szimpátiát vél felfedezni magában a férfi iránt. De nem is pazarolja az időt erre az idegenre, nyilván vendég, őt pedig jobban érdeklik asztaltársai. Úgy tűnik, ők is dolgozni jöhettek ide, ha pedig így van, nem árt megierkednie velük.
A Vörös kijelentésére vagy kérdésére, mert eldönteni nem tudja, melyik akart lenni, szórakozottan felpillant.*
-Sellő? Nem, én más fajta munka miatt jöttem. Bár aztán ki tudja, lehet kedvet kapok egy kis plusz bevételhez.
*Elképzeli magát lenge, vékony, színes ruhákban, amint az asztalok között libben, akár az a szőke elf az előbb, és negédesen mosolyogva kelleti magát, felszolgál, beszélget a részeg tengerészekkel. Nem, ez nem fog megtörténni. Ő maximum olyan titokzatos, félelmetes lány lenne a sarokban, a bevállalósabb férfiaknak.
Talán illene bemutatkoznia. De nem fog, hacsak nem kérdezik a nevét, vagy nem cselekednek így a többiek is. Inkább kényelmesen hátradől, és kezébe veszi a hideg folyadéktől párás korsót.*
*Nem törődik a Vörös rosszalló tekintetével, bár lehet csak ő látja bele ezt a rosszallást. De ha így is van, nem igazán érdekli. Ami viszont érdekli, az a hideg sör. De az annyira, hogy gyorsan el is tünteti a korsó felét, még mielőtt bármit szólna bárkihez. Bár a fekete hajú nő úgy tűnik, kedvesen próbál viselkedni vele, nem viszonozza ezt még egy apró mosollyal sem. Talán kifogyott a mosolyokból, idő kell, míg újratöltődik.
Már éppen szóra nyitná a száját, amikor az ő figyelme is az újonnan érkezett, termetes tengerészre siklik, aki oly nyersen és őszintén ad hangot vágyainak, hogy Reyraa nagyon enyhe szimpátiát vél felfedezni magában a férfi iránt. De nem is pazarolja az időt erre az idegenre, nyilván vendég, őt pedig jobban érdeklik asztaltársai. Úgy tűnik, ők is dolgozni jöhettek ide, ha pedig így van, nem árt megierkednie velük.
A Vörös kijelentésére vagy kérdésére, mert eldönteni nem tudja, melyik akart lenni, szórakozottan felpillant.*
-Sellő? Nem, én más fajta munka miatt jöttem. Bár aztán ki tudja, lehet kedvet kapok egy kis plusz bevételhez.
*Elképzeli magát lenge, vékony, színes ruhákban, amint az asztalok között libben, akár az a szőke elf az előbb, és negédesen mosolyogva kelleti magát, felszolgál, beszélget a részeg tengerészekkel. Nem, ez nem fog megtörténni. Ő maximum olyan titokzatos, félelmetes lány lenne a sarokban, a bevállalósabb férfiaknak.
Talán illene bemutatkoznia. De nem fog, hacsak nem kérdezik a nevét, vagy nem cselekednek így a többiek is. Inkább kényelmesen hátradől, és kezébe veszi a hideg folyadéktől párás korsót.*
1092. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 06:43:39
Üzenet elküldve: 2019-07-03 06:43:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Rolgen, Cassy//
*Cassy is megérkezik, így immár a vendég kívánsága szerint teljesülhet minden... feltéve persze, ha az irányadó szabályokat betartja, anélkül nem fog menni. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi tekintete enyhülni látszik, amikor a lány megérkezik. Mondjuk ezt nem csodálja. Sem a csikorgó szék, sem a lendületes felállás és sértegetés nem hatja meg különösebben, mindig akad egy-egy, aki bizonyítani kívánja libidóját, ez amolyan tipikus "mivanmivanmivan" típus, nincs is ezzel baj. Természetesen tartja a szemkontaktust.*
- Azt _kértem_ ne üvölts, megijeszted őket. *Biccent maga mögé, hangját korábbi szinten tartva, csendesen, diszkréten. Más helyzetben, más alkalommal persze ütéssel indítana, de ez sajnos nem az a hely.*
- Szórakozni, inni, lerészegedni lehet. *Vonja meg a vállát. A sör és a rum már az asztalon, így nincs szükség arra, hogy kezéből kapják ki.*
- Hidd el, ha szükséges megpróbálom. *Komorul el tekintete, s nem foglalkozik sem aranygyűrűkkel, sem egyebekkel, az ő feladata a biztonság és a lányok épségének felügyelete.* De nem akarom. *Biccent kiegészítésül, majd az üres korsóért nyúl.*
- Még egyet? *Kérdezi. A rumot ott hagyja természetesen, hátha az is elfogy. Ahogy Cassy feltűnik, látszólag rendeződni tűnik minden, függetlenül a fenyegetéstől és a bunyó preferálásától, úgy látszik a modor, egyenes arányban emelkedik a lányok megjelenésével, vagy a férfi csak túl büszke bevallani, hogy megértette a figyelmeztetést. Nem számít. Mindegy mi a megoldás, csak így legyen, ahogyan elmondta.*
- Ha gond van, itt leszek, a sört kihozom, maradj csak. *Mondja nyíltan Cassyre nézve, majd immár ismét mosolyogva visszafordul Rolgen felé, hogy széttárja a kezét.*
- Így már jobb. *Utal Cassy jóval kedvesebb invitálására.* Jó szórakozást! *Azzal megvárva a reakciókat, miszerint természetesen cselekszik, Darelldel összenézve, kézzel jelezve számára, hogy talán nincs gond (ha így van persze), az üres korsóra fűzi a kezét, hogy egy újabbért indulhasson. Ma már nincs kedve több izgalomhoz. Legszívesebben a férfi mellé ülve inná magát aljasra, természetileg talán az itt lévők közül, ő áll hozzá a legközelebb. Az lenne a legjobb.*
*Cassy is megérkezik, így immár a vendég kívánsága szerint teljesülhet minden... feltéve persze, ha az irányadó szabályokat betartja, anélkül nem fog menni. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a férfi tekintete enyhülni látszik, amikor a lány megérkezik. Mondjuk ezt nem csodálja. Sem a csikorgó szék, sem a lendületes felállás és sértegetés nem hatja meg különösebben, mindig akad egy-egy, aki bizonyítani kívánja libidóját, ez amolyan tipikus "mivanmivanmivan" típus, nincs is ezzel baj. Természetesen tartja a szemkontaktust.*
- Azt _kértem_ ne üvölts, megijeszted őket. *Biccent maga mögé, hangját korábbi szinten tartva, csendesen, diszkréten. Más helyzetben, más alkalommal persze ütéssel indítana, de ez sajnos nem az a hely.*
- Szórakozni, inni, lerészegedni lehet. *Vonja meg a vállát. A sör és a rum már az asztalon, így nincs szükség arra, hogy kezéből kapják ki.*
- Hidd el, ha szükséges megpróbálom. *Komorul el tekintete, s nem foglalkozik sem aranygyűrűkkel, sem egyebekkel, az ő feladata a biztonság és a lányok épségének felügyelete.* De nem akarom. *Biccent kiegészítésül, majd az üres korsóért nyúl.*
- Még egyet? *Kérdezi. A rumot ott hagyja természetesen, hátha az is elfogy. Ahogy Cassy feltűnik, látszólag rendeződni tűnik minden, függetlenül a fenyegetéstől és a bunyó preferálásától, úgy látszik a modor, egyenes arányban emelkedik a lányok megjelenésével, vagy a férfi csak túl büszke bevallani, hogy megértette a figyelmeztetést. Nem számít. Mindegy mi a megoldás, csak így legyen, ahogyan elmondta.*
- Ha gond van, itt leszek, a sört kihozom, maradj csak. *Mondja nyíltan Cassyre nézve, majd immár ismét mosolyogva visszafordul Rolgen felé, hogy széttárja a kezét.*
- Így már jobb. *Utal Cassy jóval kedvesebb invitálására.* Jó szórakozást! *Azzal megvárva a reakciókat, miszerint természetesen cselekszik, Darelldel összenézve, kézzel jelezve számára, hogy talán nincs gond (ha így van persze), az üres korsóra fűzi a kezét, hogy egy újabbért indulhasson. Ma már nincs kedve több izgalomhoz. Legszívesebben a férfi mellé ülve inná magát aljasra, természetileg talán az itt lévők közül, ő áll hozzá a legközelebb. Az lenne a legjobb.*
1091. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-03 01:05:44
Üzenet elküldve: 2019-07-03 01:05:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Kissé meglepetten néz fel az asztalához lépő fickóra. Ő leányt kért. A következőkre pedig fel is ugrik a szemöldöke a pillanatra. Fenyegetően ráng egyet a bajsza, de szeme csakhamar az újonnan érkező sellőre esik, a látványtól pedig megenyhülni látszik.*
-Jól pörög a nyelved, leány. Tanított tán valaki?
*Bólogat serényen, szemmel láthatóan ínyére van a nőstény. Ritkán látni elfet tengerközelben manapság, meg kell becsülni az alkalmat. Főleg, ha némi aranyért kapható is.
Egy határozott mozdulattal törli végig szakállát és fókuszálja be ismét a termetes férfit. Megrágja magában a hallottakat, majd némi székcsikorgás kíséretében feláll ültéből.*
-Fenyegetni mersz, baromarcú?
*Szólal meg baljósan tompítva borízű hangján, majd tekintete a fickó válla felett az egybegyűltekre téved. Szusszan egyet szakálla alatt, majd elbődül.*
-Én azt hittem, ez egy bordély, nem egy úrimuri csevegő!
*Azzal a lendülettel kapja ki a sört a fickó kezéből, ha tudja, hogy leguríthassa torkán a korsó tartalmát.*
-Hogy emitt tanítsák az embert viselkedni!
*Nevet fel harsogva, de a kacaj hamar jóízű böffenésbe torkollik. Ezer bordélyban járt élete során, de egyikben sem dukált kidobni a vendéget némi emelkedett hangulatért. Sőt! A hely szellemisége igen csak megköveteli az effélét, már ha ez az még az a Sellő. Tán embertársának van sajátos humora. Most azonban, hogy tüzetesen is körbekémlel, ez talán még sem a jól ismert Sellő.*
-Megpróbálhatod.
*Kerül ismét a férfi szemei kereszttüzébe.*
-Jó bunyó lenne.
*Dohogja, aranygyűrűkkel vastagon ellátott ujjaival az asztalon támaszkodva, majd még mindig az önjelölt lovagot fixírozva továbbra is állva marad.*
-Foglalj csak helyet, babám. Akad itt arany bőven.
*Nem néz az elf leányra, de talán kitalálhatja, hogy neki címzi szavait.*
A hozzászólás írója (Rolgen Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 01:08:36
*Kissé meglepetten néz fel az asztalához lépő fickóra. Ő leányt kért. A következőkre pedig fel is ugrik a szemöldöke a pillanatra. Fenyegetően ráng egyet a bajsza, de szeme csakhamar az újonnan érkező sellőre esik, a látványtól pedig megenyhülni látszik.*
-Jól pörög a nyelved, leány. Tanított tán valaki?
*Bólogat serényen, szemmel láthatóan ínyére van a nőstény. Ritkán látni elfet tengerközelben manapság, meg kell becsülni az alkalmat. Főleg, ha némi aranyért kapható is.
Egy határozott mozdulattal törli végig szakállát és fókuszálja be ismét a termetes férfit. Megrágja magában a hallottakat, majd némi székcsikorgás kíséretében feláll ültéből.*
-Fenyegetni mersz, baromarcú?
*Szólal meg baljósan tompítva borízű hangján, majd tekintete a fickó válla felett az egybegyűltekre téved. Szusszan egyet szakálla alatt, majd elbődül.*
-Én azt hittem, ez egy bordély, nem egy úrimuri csevegő!
*Azzal a lendülettel kapja ki a sört a fickó kezéből, ha tudja, hogy leguríthassa torkán a korsó tartalmát.*
-Hogy emitt tanítsák az embert viselkedni!
*Nevet fel harsogva, de a kacaj hamar jóízű böffenésbe torkollik. Ezer bordélyban járt élete során, de egyikben sem dukált kidobni a vendéget némi emelkedett hangulatért. Sőt! A hely szellemisége igen csak megköveteli az effélét, már ha ez az még az a Sellő. Tán embertársának van sajátos humora. Most azonban, hogy tüzetesen is körbekémlel, ez talán még sem a jól ismert Sellő.*
-Megpróbálhatod.
*Kerül ismét a férfi szemei kereszttüzébe.*
-Jó bunyó lenne.
*Dohogja, aranygyűrűkkel vastagon ellátott ujjaival az asztalon támaszkodva, majd még mindig az önjelölt lovagot fixírozva továbbra is állva marad.*
-Foglalj csak helyet, babám. Akad itt arany bőven.
*Nem néz az elf leányra, de talán kitalálhatja, hogy neki címzi szavait.*
A hozzászólás írója (Rolgen Rhaavos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.03 01:08:36
1090. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 19:36:24
Üzenet elküldve: 2019-07-02 19:36:24
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mady, Darelld//
*Mosolyogva szusszan fel, hogy romantikus-e, vagy sem, az bizonyára nem most és nem itt fog kiderülni.*
- Ha szereti, akkor így is, úgy is kapóra jön, persze a gyertya mellé társaság is dukál, kisasszony. *Igazgatja meg kissé, ha már elhozta, hát az asztal közepére helyezi.*
- Valamint a személyzetnek is jár olykor egy kis kikapcsolódás. *Egészíti ki a mondatot.*
- Kedves öntől, de nem pipázom, Maydeleine kisasszony. *Rázza meg a fejét.* Úgy tartják nehezen veszi a levegőt utána az ember, nekem pedig erősnek kell maradnom. Egészségére. *Kerül az ital is az asztalra, bizonyára furcsán hat, az eddig szótlan ajtónálló immár kissé társalkodó, kissé felszolgáló szerepében tetszeleg, de Darelld feladatának tekinti, hogy a jól végzett munkát díjazza, a lustaságot pedig üldözze. Ha emellett akad idő egy kis lélekápolásra, egy kis kedvességre, még az is elképzelhető, hogy ebben is jó, sajnos ez most nem derül ki. Egy pillanatig gondolkodik a kérdés után, valójában nem az ő tisztje megosztani bármit ezzel kapcsolatosan.*
- Igen. Tudja... valójában... *Kezdi.*
//Rolgen//
*S az ajtó kivágódik, hogy egy tekintélyes méretű alak küzdje be magát rajta. Hangyányit szűkül a tekintet, s szinte azonnal Madyre pillant egy halvány mosoly kíséretében.*
- Kérem, bocsásson meg, kisasszony, talán majd legközelebb. *Hajtja meg magát, majd indulna, azonban Khul tekintete és intése egy pillanatra megállítja. Összehúzott szemöldökkel figyel, azonban sem a vendégek előtt, sem a személyzet előtt nem akarja nem tetszését kinyilvánítani, így csak vár. ~ Jó kezdés, se nem agresszív, se nem puhány. ~ Legalábbis megítélése szerint. Ez azonban pont elegendő arra, hogy a Sellő előterének másik oldalán lassan, megfontoltan próbál sétálni feltűnésmentesen, akár egy másik vendég, s így vegye fel pozícióját, egy asztallal arrébb Rolgentől. A férfit így két oldalról fogják közre, mégsem tűnik sem összehangolt mozdulatnak, sem fenyegetésnek. Célja nem is ez. Csupán, hogyha kell intézkedni tudjon, kíméletesen, gyorsan és gördülékenyen. Menet közben Rolgenre rá sem néz, csupán egy-két halvány mosolyt enged meg a többiek felé.*
- Remélem minden rendben, hozhatok még valamit? *Kérdezi csendesen innen is, onnan is, míg el nem éri pozícióját. Aztán csak vár, nem szándékozik semmibe beleavatkozni, csak, ha szükséges.*
*Mosolyogva szusszan fel, hogy romantikus-e, vagy sem, az bizonyára nem most és nem itt fog kiderülni.*
- Ha szereti, akkor így is, úgy is kapóra jön, persze a gyertya mellé társaság is dukál, kisasszony. *Igazgatja meg kissé, ha már elhozta, hát az asztal közepére helyezi.*
- Valamint a személyzetnek is jár olykor egy kis kikapcsolódás. *Egészíti ki a mondatot.*
- Kedves öntől, de nem pipázom, Maydeleine kisasszony. *Rázza meg a fejét.* Úgy tartják nehezen veszi a levegőt utána az ember, nekem pedig erősnek kell maradnom. Egészségére. *Kerül az ital is az asztalra, bizonyára furcsán hat, az eddig szótlan ajtónálló immár kissé társalkodó, kissé felszolgáló szerepében tetszeleg, de Darelld feladatának tekinti, hogy a jól végzett munkát díjazza, a lustaságot pedig üldözze. Ha emellett akad idő egy kis lélekápolásra, egy kis kedvességre, még az is elképzelhető, hogy ebben is jó, sajnos ez most nem derül ki. Egy pillanatig gondolkodik a kérdés után, valójában nem az ő tisztje megosztani bármit ezzel kapcsolatosan.*
- Igen. Tudja... valójában... *Kezdi.*
//Rolgen//
*S az ajtó kivágódik, hogy egy tekintélyes méretű alak küzdje be magát rajta. Hangyányit szűkül a tekintet, s szinte azonnal Madyre pillant egy halvány mosoly kíséretében.*
- Kérem, bocsásson meg, kisasszony, talán majd legközelebb. *Hajtja meg magát, majd indulna, azonban Khul tekintete és intése egy pillanatra megállítja. Összehúzott szemöldökkel figyel, azonban sem a vendégek előtt, sem a személyzet előtt nem akarja nem tetszését kinyilvánítani, így csak vár. ~ Jó kezdés, se nem agresszív, se nem puhány. ~ Legalábbis megítélése szerint. Ez azonban pont elegendő arra, hogy a Sellő előterének másik oldalán lassan, megfontoltan próbál sétálni feltűnésmentesen, akár egy másik vendég, s így vegye fel pozícióját, egy asztallal arrébb Rolgentől. A férfit így két oldalról fogják közre, mégsem tűnik sem összehangolt mozdulatnak, sem fenyegetésnek. Célja nem is ez. Csupán, hogyha kell intézkedni tudjon, kíméletesen, gyorsan és gördülékenyen. Menet közben Rolgenre rá sem néz, csupán egy-két halvány mosolyt enged meg a többiek felé.*
- Remélem minden rendben, hozhatok még valamit? *Kérdezi csendesen innen is, onnan is, míg el nem éri pozícióját. Aztán csak vár, nem szándékozik semmibe beleavatkozni, csak, ha szükséges.*
1089. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 19:04:42
Üzenet elküldve: 2019-07-02 19:04:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Cahress, Mady, Reyraa, Shan, Yeza, Rolgen//
//Érintőlegesen a kint maradókat kivéve mindenki más//
*Shan szépítés nélkül vázolja az itteni állapotokat, míg kiér a vacsorája. Ha így állnak a dolgok, azért biztos van a háttérben valami, ami valamennyire távol tartja a martalócokat a helytől. Nyilván a kikötőnek is megvan a maga elitje. Az elit pedig szeret az igényei szerint szórakozni. A Sellőház ezt egyértelműen és minden kétséget kizáróan biztosíthatja. Talán ez lehet a dolog nyitja.
Azért jó étvágyat kíván a számára kulináris horrort előadó lánynak. A tapadókorongos, furcsa állagú csápok nagyon nem az ő világa, de igyekszik jó képet vágni a dologhoz. Ő se szívesen vacsorázna úgy, hogy asztaltársasága közben a tányérjára fintorog. Nagyon nehéz megállni. Így inkább igyekszik kerülni a szemkontaktust a pórul járt jószággal. Szerencsére Shan határozott lendülettel fogyaszt, így viszonylag hamar pusztítja el a tányérról azt az izét, ami ha egészen másképp nézne ki, akár még ínycsiklandó is lehetne. De azért megkönnyebbülés, hogy már nem kell szemeznie vele.
Amikor hirtelen bevágódik az ajtó, Yeza gigájára szalad a füst. Egy göccenő köhintéssel szabadul meg az ingertől, míg végignézi, ahogy a kikötő nyers miliője végiggázol ezen az élvezeteknek állított, ékes szentélyen, és úgy néz ki, maradási szándékát is kinyilvánítja, hiszen már helyet is foglal és rendel. Yeza figyelme végigcikázik mindenkin. Kutatja az arcokat, a tekintetek útját. Ez a viselkedés nyilvánvalóan nem elfogadott itt, de azt még nem tudja, meddig elnézőek a vendégjog határait feszegetőkkel. Wegtorenben gyorsak a kések és hamar lendülnek az öklök. Az itteni viszonyokkal viszont Yeza még nincs igazán tisztában. Még az is lehet, hogy ez a fickó se. Furcsa, darabos a beszéde. A leghosszabb mondata is kimerül három szótagban. ~Talán nem is beszéli a nyelvet igazán ~ merül fel benne a gondolat. Nincs elég rég itt, hogy ennél messzemenőbb következtetéseket vonjon le. Akikkel a dokkoknál és a lakónegyedben szót váltott vagy nagyon keveset beszéltek vagy nagyon sokat. Így aztán még az is lehet, hogy egy a melák csak nem ez utóbbi kategóriába tartozik.*
- Ismered? *kérdi egészen csendesen Shantól, aki helybéliként nála jóval nagyobb rálátással bírhat a kikötői bajkeverők és főbenjáró szarháziak patinás gárdájára.
Khul gördülékenyen és magabiztosan lép az ügyben, Yeza pedig egyelőre kényelmesen hátradőlve, a pipája mögül figyeli az eseményeket. A lapos pillantáson megülő higgadtság talán a dohányba kevert Ördögvigyornak köszönhető, talán csak már épp elégszer látta ezt a sztorit sok-sokféle feldolgozásban. A szőke elf se illetődik meg, ahogy látja. A tőle elvárható bájjal mondja fel a kedves vendégnek a Sellőház mindenkori ajánlatát. Igaz, Yeza azt egyelőre nem tudja, hogy Cahress is az étlapon van-e vagy csak felszolgál. Ugyanez áll a félvérre is, aki most félrevonulva, Darelld mellől figyeli az eseményeket. A Sellőcskék, akikről pedig elég egyértelműen lerí itt betöltött szerepük, kissé mintha szeppentek vagy tanácstalanok lennének. Pillantásuk az ház rendjét felügyelő személyzet tekintetét keresi. A helyzet kicsit feszült, de túlzás lenne állítani, hogy a harsány vendég teljesen letaglózta volna a Sellő szokásos munkarendjét. A dolgok mindeközben is haladnak az útjukon. Nem kivétel ez alól a szobák irányából érkező mélységi díva sem. Még jó, hogy Yeza nem hallotta Reyraa Cahresshez intézett szavait, mert menten levenné az arcát, hogy galacsint gyúrva belőle a fejéhez vágja. A féltékenység így is fojtott morgolódással jön-megy a gyomrában. Igyekszik elhitetni magával, hogy most már nem enged neki teret, de az ilyesmi ragaszkodó, mint a toklász. Nem csoda, ha kelletlenül tolja magát feljebb ültében, mikor a mélységi lány épp az ő asztaluknál keres helyet.*
- Csak... *kezd bele valami még ki sem talált kifogásba, ami hamar létjogát veszti, amikor Shan csípőből keresztülhúzza az egészet* - tessék *fejezi be egy arcára kanyarított édes mosollyal a nem épp önkéntes felajánlást. Az eddig kiváló ülőalkalmatosság valahogy menten levedli kényelmét. Yeza fészkelődni kezd. Ezen egy az segít, amikor Reyraa elé nem valami elegáns jégbort, pikáns illatot párálló kupicát tesznek, hanem csupán csak egy pont olyan korsó sört, mint amilyen a Rőt előtt is van.*
- Ezek szerint újdonsült Sellő *mondja... kérdezi... valahol a kettő között. Akaratlanul is fogást vált a pipáján és állát magasra emelve fújja a levegőbe az enyhén dióillatú füstöt.
A wegtoreni sudárpipa tartása nagyon beszédes lehet. Persze nem mindenki fordít rá figyelmet, de ezzel a kis változtatással Yeza kimondatlanul is flegma trónkövetelővé lép elő a hűvös mélységi varázsával szemben. Amikor viszont meglátja a korábban Reyraa-hoz hasonlóan idegenvezetés futószárára kötött Ernusst, biccent a vacsoráját éltető zsoldoslánynak.*
- Ahogy látom, rajtad a sor *mondja.* - Gondolom, majd... szólítanak *vonja meg a vállát. Furán veszi ki magát a kifejezés, de hirtelen ez jutott az eszébe.* - Vagy a fene tudja.
*Yeza nem mulasztja el alaposabban, de azért diszkréten megnézni magának Ernuss kísérőjét sem.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 20:40:53
//Érintőlegesen a kint maradókat kivéve mindenki más//
*Shan szépítés nélkül vázolja az itteni állapotokat, míg kiér a vacsorája. Ha így állnak a dolgok, azért biztos van a háttérben valami, ami valamennyire távol tartja a martalócokat a helytől. Nyilván a kikötőnek is megvan a maga elitje. Az elit pedig szeret az igényei szerint szórakozni. A Sellőház ezt egyértelműen és minden kétséget kizáróan biztosíthatja. Talán ez lehet a dolog nyitja.
Azért jó étvágyat kíván a számára kulináris horrort előadó lánynak. A tapadókorongos, furcsa állagú csápok nagyon nem az ő világa, de igyekszik jó képet vágni a dologhoz. Ő se szívesen vacsorázna úgy, hogy asztaltársasága közben a tányérjára fintorog. Nagyon nehéz megállni. Így inkább igyekszik kerülni a szemkontaktust a pórul járt jószággal. Szerencsére Shan határozott lendülettel fogyaszt, így viszonylag hamar pusztítja el a tányérról azt az izét, ami ha egészen másképp nézne ki, akár még ínycsiklandó is lehetne. De azért megkönnyebbülés, hogy már nem kell szemeznie vele.
Amikor hirtelen bevágódik az ajtó, Yeza gigájára szalad a füst. Egy göccenő köhintéssel szabadul meg az ingertől, míg végignézi, ahogy a kikötő nyers miliője végiggázol ezen az élvezeteknek állított, ékes szentélyen, és úgy néz ki, maradási szándékát is kinyilvánítja, hiszen már helyet is foglal és rendel. Yeza figyelme végigcikázik mindenkin. Kutatja az arcokat, a tekintetek útját. Ez a viselkedés nyilvánvalóan nem elfogadott itt, de azt még nem tudja, meddig elnézőek a vendégjog határait feszegetőkkel. Wegtorenben gyorsak a kések és hamar lendülnek az öklök. Az itteni viszonyokkal viszont Yeza még nincs igazán tisztában. Még az is lehet, hogy ez a fickó se. Furcsa, darabos a beszéde. A leghosszabb mondata is kimerül három szótagban. ~Talán nem is beszéli a nyelvet igazán ~ merül fel benne a gondolat. Nincs elég rég itt, hogy ennél messzemenőbb következtetéseket vonjon le. Akikkel a dokkoknál és a lakónegyedben szót váltott vagy nagyon keveset beszéltek vagy nagyon sokat. Így aztán még az is lehet, hogy egy a melák csak nem ez utóbbi kategóriába tartozik.*
- Ismered? *kérdi egészen csendesen Shantól, aki helybéliként nála jóval nagyobb rálátással bírhat a kikötői bajkeverők és főbenjáró szarháziak patinás gárdájára.
Khul gördülékenyen és magabiztosan lép az ügyben, Yeza pedig egyelőre kényelmesen hátradőlve, a pipája mögül figyeli az eseményeket. A lapos pillantáson megülő higgadtság talán a dohányba kevert Ördögvigyornak köszönhető, talán csak már épp elégszer látta ezt a sztorit sok-sokféle feldolgozásban. A szőke elf se illetődik meg, ahogy látja. A tőle elvárható bájjal mondja fel a kedves vendégnek a Sellőház mindenkori ajánlatát. Igaz, Yeza azt egyelőre nem tudja, hogy Cahress is az étlapon van-e vagy csak felszolgál. Ugyanez áll a félvérre is, aki most félrevonulva, Darelld mellől figyeli az eseményeket. A Sellőcskék, akikről pedig elég egyértelműen lerí itt betöltött szerepük, kissé mintha szeppentek vagy tanácstalanok lennének. Pillantásuk az ház rendjét felügyelő személyzet tekintetét keresi. A helyzet kicsit feszült, de túlzás lenne állítani, hogy a harsány vendég teljesen letaglózta volna a Sellő szokásos munkarendjét. A dolgok mindeközben is haladnak az útjukon. Nem kivétel ez alól a szobák irányából érkező mélységi díva sem. Még jó, hogy Yeza nem hallotta Reyraa Cahresshez intézett szavait, mert menten levenné az arcát, hogy galacsint gyúrva belőle a fejéhez vágja. A féltékenység így is fojtott morgolódással jön-megy a gyomrában. Igyekszik elhitetni magával, hogy most már nem enged neki teret, de az ilyesmi ragaszkodó, mint a toklász. Nem csoda, ha kelletlenül tolja magát feljebb ültében, mikor a mélységi lány épp az ő asztaluknál keres helyet.*
- Csak... *kezd bele valami még ki sem talált kifogásba, ami hamar létjogát veszti, amikor Shan csípőből keresztülhúzza az egészet* - tessék *fejezi be egy arcára kanyarított édes mosollyal a nem épp önkéntes felajánlást. Az eddig kiváló ülőalkalmatosság valahogy menten levedli kényelmét. Yeza fészkelődni kezd. Ezen egy az segít, amikor Reyraa elé nem valami elegáns jégbort, pikáns illatot párálló kupicát tesznek, hanem csupán csak egy pont olyan korsó sört, mint amilyen a Rőt előtt is van.*
- Ezek szerint újdonsült Sellő *mondja... kérdezi... valahol a kettő között. Akaratlanul is fogást vált a pipáján és állát magasra emelve fújja a levegőbe az enyhén dióillatú füstöt.
A wegtoreni sudárpipa tartása nagyon beszédes lehet. Persze nem mindenki fordít rá figyelmet, de ezzel a kis változtatással Yeza kimondatlanul is flegma trónkövetelővé lép elő a hűvös mélységi varázsával szemben. Amikor viszont meglátja a korábban Reyraa-hoz hasonlóan idegenvezetés futószárára kötött Ernusst, biccent a vacsoráját éltető zsoldoslánynak.*
- Ahogy látom, rajtad a sor *mondja.* - Gondolom, majd... szólítanak *vonja meg a vállát. Furán veszi ki magát a kifejezés, de hirtelen ez jutott az eszébe.* - Vagy a fene tudja.
*Yeza nem mulasztja el alaposabban, de azért diszkréten megnézni magának Ernuss kísérőjét sem.*
A hozzászólás írója (Yeza a Rőt) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 20:40:53
1088. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 17:59:48
Üzenet elküldve: 2019-07-02 17:59:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Shan, Yeza, Mady, Cahress, Reyraa, Rolgen//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem állíthatná, hogy érti, miféle kapcsolat is van a szőke zsoldos és a vörös között. Ahhoz képest, hogy úgy tűnt, az imént a pultnál álldogálva tudták meg egymás nevét, egészen bizalmasnak tűnik a viszonyuk. Na nem mintha túl sok köze lenne hozzá, egyszerűen csak jó, ha tud dolgokat esetleges leendő munkatársairól. Kérdését is épp ezért tette fel Yezának, melyre egyébként olyan válasz érkezik, amire számított, sokat azonban nem árul el magáról a lány.
A Kikötő azért már a szektások, Patkányok és a Vihar Fiai előtt is meredek hely volt, bár tény, a kikötői őrség még legalább itt volt és felügyeltek a rendre. Már amennyire lehetett.*
-Ez egy olyan környék, ahol jobban jár az ember, ha szarni is fegyverrel jár. *fejével a drágának tűnő bútorok felé bök majd meggyújtja a pipáját*
-Már az is csoda, hogy még egyben van a hely és nem hordtak el mindent. Ahhoz, hogy ez így is maradjon rohadt sok őrre lesz szükség. *eregeti ki szépen lassan a füstöt a száján.
A zsoldos szemöldöke a helyén marad a polip láttán, errefelé nem ritkaságok az ilyen izék, itt jóformán mindenki halon meg ilyesféle tengergyümölcsein él.*
-Gondolom.
*Pihentetve a pipát nekilát az evésnek, ahhoz képest pedig, hogy az ember mit nézne ki belőle, egész kulturáltan teszi. Közben nem nagyon figyel semmire, ilyenkor csak egy helyre tud koncentrálni, miután pedig hamar magába gyűri az adagot, kiadósat böfög, amit valószínűleg a hely minden pontján tökéletesen lehet hallani.*
-Hát ez baromi jó volt.
*jegyzi meg fennhangon, hogy a hosszúfülű is hallja a dicséretet, közben pedig elégedetten paskolja jóllakott bendőjét.
Szeme sarkából vet egy pillantást a mélységi nőstényre, aki amúgy meg kell hagyni, kormos képűhöz képest egész szép. Ami viszont jobban felkelti figyelmét, az a hirtelen berontó szőrös fickó, aki valami viharról morog meg szajháért kiált. Mikor Shan elképzeli a Sellőbe járó vendégeket valahogy nem ilyen alakok jutnak eszébe. A férfi bámulásából a csinos mélységi lány zökkenti ki, akinek kérdésére csak egy üres szék felé bök fejével.*
-Dobd le magad.
*Tekintetével ezután az előtte elbeszélgetésre ment kormost keresi, végül pedig Yezára pillant*
-Szerinted a fickó végzett már?
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 18:02:34
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem állíthatná, hogy érti, miféle kapcsolat is van a szőke zsoldos és a vörös között. Ahhoz képest, hogy úgy tűnt, az imént a pultnál álldogálva tudták meg egymás nevét, egészen bizalmasnak tűnik a viszonyuk. Na nem mintha túl sok köze lenne hozzá, egyszerűen csak jó, ha tud dolgokat esetleges leendő munkatársairól. Kérdését is épp ezért tette fel Yezának, melyre egyébként olyan válasz érkezik, amire számított, sokat azonban nem árul el magáról a lány.
A Kikötő azért már a szektások, Patkányok és a Vihar Fiai előtt is meredek hely volt, bár tény, a kikötői őrség még legalább itt volt és felügyeltek a rendre. Már amennyire lehetett.*
-Ez egy olyan környék, ahol jobban jár az ember, ha szarni is fegyverrel jár. *fejével a drágának tűnő bútorok felé bök majd meggyújtja a pipáját*
-Már az is csoda, hogy még egyben van a hely és nem hordtak el mindent. Ahhoz, hogy ez így is maradjon rohadt sok őrre lesz szükség. *eregeti ki szépen lassan a füstöt a száján.
A zsoldos szemöldöke a helyén marad a polip láttán, errefelé nem ritkaságok az ilyen izék, itt jóformán mindenki halon meg ilyesféle tengergyümölcsein él.*
-Gondolom.
*Pihentetve a pipát nekilát az evésnek, ahhoz képest pedig, hogy az ember mit nézne ki belőle, egész kulturáltan teszi. Közben nem nagyon figyel semmire, ilyenkor csak egy helyre tud koncentrálni, miután pedig hamar magába gyűri az adagot, kiadósat böfög, amit valószínűleg a hely minden pontján tökéletesen lehet hallani.*
-Hát ez baromi jó volt.
*jegyzi meg fennhangon, hogy a hosszúfülű is hallja a dicséretet, közben pedig elégedetten paskolja jóllakott bendőjét.
Szeme sarkából vet egy pillantást a mélységi nőstényre, aki amúgy meg kell hagyni, kormos képűhöz képest egész szép. Ami viszont jobban felkelti figyelmét, az a hirtelen berontó szőrös fickó, aki valami viharról morog meg szajháért kiált. Mikor Shan elképzeli a Sellőbe járó vendégeket valahogy nem ilyen alakok jutnak eszébe. A férfi bámulásából a csinos mélységi lány zökkenti ki, akinek kérdésére csak egy üres szék felé bök fejével.*
-Dobd le magad.
*Tekintetével ezután az előtte elbeszélgetésre ment kormost keresi, végül pedig Yezára pillant*
-Szerinted a fickó végzett már?
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 18:02:34
1087. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 16:23:28
Üzenet elküldve: 2019-07-02 16:23:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy mit hevert ki és mit nem, ahhoz lenne egy-két szava. De tény, hogy alkalmazkodásban nagyon erős, képes fennmaradni a hullámok tetején, változzék bármiképpen az áramlat. Na persze ebben segít az, hogy Ralas mindig figyel rá, s nem csak húzza felfelé a lépcsőn, de fogja a kezét, hogy támaszkodhasson rá. S fordítva is, mikor a hullámok összecsapnak a fejük fölött. A meghitt nyugalom és a nyakába borított jövőkép szédítő távlatai mellett másfajta feszültség sejlik fel a bizalmas érintésre, valószínűleg nem véletlenül időzítve. Testén bizsergés fut át, jólesőn szívja be a levegőt, s lapos tekintete beszédes mélységgel gazdagodva keresi a férfi arcát. Bár a mozdulat rövid, s tán folytatása sincs, az ösztönlény felébredt, s dorombolón várakozik. A szigorú irányító azonban manipulálást sejt a dolog mögött, így józanságát nehezen adja fel az édes ígéretek földjén, lapulva figyel. A meghökkenésen elneveti magát, s talán egy kicsit visszakozik is.*
- Csak kísérletezem. Úgy látom, tetszik.
*Somolyog incselkedőn, s keze hosszabb útvonalon indul a férfi túloldalán, le a combig. Bőre megszáradt és hevületét vesztette, érintése kellemes, fantáziát megmozgató a lustán vonuló kéz alatt. Mintha minden pillanatban találgatná, merre forduljon.*
- Nem a Sellőt, az így jó, ahogy van. Csak a raktár egy részét kellene. És ezt a padlást.
*Pillant rá cinkosan. A Rókalyuk megvételére viszont égre emeli a tekintetét, érzi, hogy a férfi szinte azonnal futna, hóna alatt a kasszával, és szelektív hallással elengedte Zam iménti figyelmeztetését is.*
- Már megint kezded, Hirtelen Ralas?
*Csóválja meg a fejét vigyorogva. Épp csak most nyögték ki a kölcsönt a Sellőért, amit elképesztő áron vettek meg, máris ugrana a következő kiadásba. Szerencsére nem kell kölcsönben gondolkodniuk, most már a Sellőből termelhetik ki a pénzt, ha elég ügyesek.*
- A Rumos... rendben...
*Egyezik bele lassan, gondolatai máris a teendőkön járnak, Ralas azonban közben már a piacra ment. Hiányzik a Kikötő összképéből egy szabadpiac, ahová összegyűlhetnek a kofák portékát árulni, manapság leginkább szájról szájra járó híreket követve vagy keresgéléssel találják meg egymást az eladók és a vevők.*
- Ha mi alakítjuk ki és üzemeltetjük, gyorsabban növeljük a befolyásunkat a térségben. Ha olyasmiket lehet itt kapni, amit máshol nem, akkor megnő a látogatottság, az átutazó forgalom. Szerintem kell azonban erre engedélyt kérni, nem kezdhetünk csak úgy összeácsolni néhány standot. Az a jó, hogy amit tervezünk, mindenkinek jó.
*Egy kicsit belegondolva kiigazítja magát.*
- Csak az útonállóknak nem. De az útonállás bizonytalan kenyér, talán ha alternatívát ajánlanánk a kényszerűségből bűnözésből tengődőknek, őket is érdekeltté tehetjük.
*Már-már elmerülne gondolataiban, de a közeledésre és a kétértelmű felhívásra visszatér a jelenbe, és cinkos mosolyt ölt.*
- Hmmm…
*Hümmög olyan dorombolóan, ahogy csak tud. Leplezetlenül bámul végig Ralas felfedett, meztelen testén, különös tekintettel a legérdekesebb pontokon, és újra megkörnyékezi a bizsergő feszültség és vágyakozás.*
- Képes lennél rá…
*Vált lágyabb, mélyebb, érzékibb hangra, közben haját egyik oldalt a nyaka mögé húzva hajol le a férfi mellkasához egy puha csókra. Majd még egyre, és megint. Hosszabb, lomhább csókok ezek, lassanként haladnak a has felé. Apró, sós pettyeket érez ajkain, együtt töltött szenvedélyes perceik korábbi emlékeit, miket nyelvével diszkréten letöröl.*
- Hogy teljesen átadd magad…
*Nyelve hegyét a férfi hasán futtatja át lassan, lentről fölfelé, hangja suttogóra vált, mikor ajkát ismét megnyalva, felpillant rá.*
- Nekem…?
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 16:27:18
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Hogy mit hevert ki és mit nem, ahhoz lenne egy-két szava. De tény, hogy alkalmazkodásban nagyon erős, képes fennmaradni a hullámok tetején, változzék bármiképpen az áramlat. Na persze ebben segít az, hogy Ralas mindig figyel rá, s nem csak húzza felfelé a lépcsőn, de fogja a kezét, hogy támaszkodhasson rá. S fordítva is, mikor a hullámok összecsapnak a fejük fölött. A meghitt nyugalom és a nyakába borított jövőkép szédítő távlatai mellett másfajta feszültség sejlik fel a bizalmas érintésre, valószínűleg nem véletlenül időzítve. Testén bizsergés fut át, jólesőn szívja be a levegőt, s lapos tekintete beszédes mélységgel gazdagodva keresi a férfi arcát. Bár a mozdulat rövid, s tán folytatása sincs, az ösztönlény felébredt, s dorombolón várakozik. A szigorú irányító azonban manipulálást sejt a dolog mögött, így józanságát nehezen adja fel az édes ígéretek földjén, lapulva figyel. A meghökkenésen elneveti magát, s talán egy kicsit visszakozik is.*
- Csak kísérletezem. Úgy látom, tetszik.
*Somolyog incselkedőn, s keze hosszabb útvonalon indul a férfi túloldalán, le a combig. Bőre megszáradt és hevületét vesztette, érintése kellemes, fantáziát megmozgató a lustán vonuló kéz alatt. Mintha minden pillanatban találgatná, merre forduljon.*
- Nem a Sellőt, az így jó, ahogy van. Csak a raktár egy részét kellene. És ezt a padlást.
*Pillant rá cinkosan. A Rókalyuk megvételére viszont égre emeli a tekintetét, érzi, hogy a férfi szinte azonnal futna, hóna alatt a kasszával, és szelektív hallással elengedte Zam iménti figyelmeztetését is.*
- Már megint kezded, Hirtelen Ralas?
*Csóválja meg a fejét vigyorogva. Épp csak most nyögték ki a kölcsönt a Sellőért, amit elképesztő áron vettek meg, máris ugrana a következő kiadásba. Szerencsére nem kell kölcsönben gondolkodniuk, most már a Sellőből termelhetik ki a pénzt, ha elég ügyesek.*
- A Rumos... rendben...
*Egyezik bele lassan, gondolatai máris a teendőkön járnak, Ralas azonban közben már a piacra ment. Hiányzik a Kikötő összképéből egy szabadpiac, ahová összegyűlhetnek a kofák portékát árulni, manapság leginkább szájról szájra járó híreket követve vagy keresgéléssel találják meg egymást az eladók és a vevők.*
- Ha mi alakítjuk ki és üzemeltetjük, gyorsabban növeljük a befolyásunkat a térségben. Ha olyasmiket lehet itt kapni, amit máshol nem, akkor megnő a látogatottság, az átutazó forgalom. Szerintem kell azonban erre engedélyt kérni, nem kezdhetünk csak úgy összeácsolni néhány standot. Az a jó, hogy amit tervezünk, mindenkinek jó.
*Egy kicsit belegondolva kiigazítja magát.*
- Csak az útonállóknak nem. De az útonállás bizonytalan kenyér, talán ha alternatívát ajánlanánk a kényszerűségből bűnözésből tengődőknek, őket is érdekeltté tehetjük.
*Már-már elmerülne gondolataiban, de a közeledésre és a kétértelmű felhívásra visszatér a jelenbe, és cinkos mosolyt ölt.*
- Hmmm…
*Hümmög olyan dorombolóan, ahogy csak tud. Leplezetlenül bámul végig Ralas felfedett, meztelen testén, különös tekintettel a legérdekesebb pontokon, és újra megkörnyékezi a bizsergő feszültség és vágyakozás.*
- Képes lennél rá…
*Vált lágyabb, mélyebb, érzékibb hangra, közben haját egyik oldalt a nyaka mögé húzva hajol le a férfi mellkasához egy puha csókra. Majd még egyre, és megint. Hosszabb, lomhább csókok ezek, lassanként haladnak a has felé. Apró, sós pettyeket érez ajkain, együtt töltött szenvedélyes perceik korábbi emlékeit, miket nyelvével diszkréten letöröl.*
- Hogy teljesen átadd magad…
*Nyelve hegyét a férfi hasán futtatja át lassan, lentről fölfelé, hangja suttogóra vált, mikor ajkát ismét megnyalva, felpillant rá.*
- Nekem…?
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 16:27:18
1086. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 13:00:06
Üzenet elküldve: 2019-07-02 13:00:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Ernuss, Zammiria//
//Érintőlegesen Shanneira, Yeza, Reyraa, Rolgen, Khul, Cassy//
*A maga részéről igyekezett világossá tenni, hogy pontosan mire gondol, és nem érzi túl erős elvárásnak, hogy egy csapat felé ne támadjon az, akár nem közvetlen módon, akit maguk közé fogadnak. Lényegtelen, hogy minek nevezik, az már csak a szavakon lovaglás. Ralas kemény kijelentésén megdöbben. A tűzeset kapcsán nem egyezkedtek nyíltan, és nem volt benne biztos, hogy a férfi miként értékeli az áruló kivégzését. A maga számára nem volt kérdés, ezért élt minden kétely nélkül a lehetőséggel. De hogy ezt ilyen nyíltan kimondja Ralas egy idegennek, arra végképp nem számított. A kikötői csibész egyre halványul benne, de a sötétebb vonások másképpen teszik izgalmassá és vonzóvá. Néhány pillanattal tovább hagyja rajta tekintetét, míg egyszerre kellemes és aggasztó érzések környékezik amiatt, hogy kezdi elhinni, egyszer többet felfedhet igazi önmagából a férfi számára. Ám az időpont nem alkalmas ezekre a gondolatokra, elszakítja figyelmét róluk, s újra a mélységi férfira fókuszál. Mintha Ernuss kissé magára venné a feltételezést, hogy áruló lehet belőle. Sóhajt egyet.*
- Nem kívántuk ezt sugallni.
*Feleli lágyan.*
- Ez is csupán egy általános szabály, mint az, hogy a vendégek igényeit ésszerű keretek között a legfontosabbnak tartjuk. Ezt a biztonság és az értékvédelem írhatja felül.
*Minthogy a vezetőket sem hagyják magukra idekint üldögélni, amerre bárki járhat, Alfonz strázsál éppen a közelben, akinek biccentéssel jelzi döntésüket.*
- Alfonz majd intézkedik a szoba felől. Szeretnénk ma egy zártkörű összejövetelt tartani, ahol a személyzet tagjai megismerkedhetnek egymással, és a céljainkkal is. Addig kötetlen az este.
*Köszön el szívélyesen Ernusstól. Ha a férfi Alfonzhoz lép, akkor ő mutatja neki az utat. Látja, hogy Shanneira, akiről úgy tudja, hogy érdeklődik a meghallgatás iránt, éppen vacsorázik, ezért ad neki egy kis időt. Yeza szándékai felől nem tud biztosat, de erről még tájékozódhat, ám előbb felvezeti Ernusst egy üres szolgálati szobába, melynek a kulcsát átadja neki. Röviden elmondja, hol lehet megtalálni a konyhát, a mellékhelyiséget, illetve felajánlja, hogy a szoba felszerelését képező dézsát megtölteti, ha szeretné igénybe venni a mosdótálon felül. Úgy véli, a többi dologgal még ráérnek, esetleg csoportosan vezetik körbe az újakat, vagy akár egyik-másik régi dolgozóra bízva őket, hogy személyesebb legyen. Ezt majd eldöntik. Egyébként pedig, ha nincs kérdése vagy kérése Ernussnak, amiről Alfonz meg is kérdezi őt, akkor megy vissza a dolgára, vissza a fogadótérbe. Elcsípvén Reyraa ingyen kért italát biccent Cassy felé, mert még nem biztos, hogy tudja, hogy kollégáról van szó, akinek a fogyasztását állja a ház. Aztán a lépcső környékéről éberen figyelő tekintettel méri fel a randalírozva érkezett tengerészt és a körülötte álló kollégákat, valamint a másik hármast is, akik kedélyes beszélgetésbe készülnek elegyedni.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 13:52:35
//Érintőlegesen Shanneira, Yeza, Reyraa, Rolgen, Khul, Cassy//
*A maga részéről igyekezett világossá tenni, hogy pontosan mire gondol, és nem érzi túl erős elvárásnak, hogy egy csapat felé ne támadjon az, akár nem közvetlen módon, akit maguk közé fogadnak. Lényegtelen, hogy minek nevezik, az már csak a szavakon lovaglás. Ralas kemény kijelentésén megdöbben. A tűzeset kapcsán nem egyezkedtek nyíltan, és nem volt benne biztos, hogy a férfi miként értékeli az áruló kivégzését. A maga számára nem volt kérdés, ezért élt minden kétely nélkül a lehetőséggel. De hogy ezt ilyen nyíltan kimondja Ralas egy idegennek, arra végképp nem számított. A kikötői csibész egyre halványul benne, de a sötétebb vonások másképpen teszik izgalmassá és vonzóvá. Néhány pillanattal tovább hagyja rajta tekintetét, míg egyszerre kellemes és aggasztó érzések környékezik amiatt, hogy kezdi elhinni, egyszer többet felfedhet igazi önmagából a férfi számára. Ám az időpont nem alkalmas ezekre a gondolatokra, elszakítja figyelmét róluk, s újra a mélységi férfira fókuszál. Mintha Ernuss kissé magára venné a feltételezést, hogy áruló lehet belőle. Sóhajt egyet.*
- Nem kívántuk ezt sugallni.
*Feleli lágyan.*
- Ez is csupán egy általános szabály, mint az, hogy a vendégek igényeit ésszerű keretek között a legfontosabbnak tartjuk. Ezt a biztonság és az értékvédelem írhatja felül.
*Minthogy a vezetőket sem hagyják magukra idekint üldögélni, amerre bárki járhat, Alfonz strázsál éppen a közelben, akinek biccentéssel jelzi döntésüket.*
- Alfonz majd intézkedik a szoba felől. Szeretnénk ma egy zártkörű összejövetelt tartani, ahol a személyzet tagjai megismerkedhetnek egymással, és a céljainkkal is. Addig kötetlen az este.
*Köszön el szívélyesen Ernusstól. Ha a férfi Alfonzhoz lép, akkor ő mutatja neki az utat. Látja, hogy Shanneira, akiről úgy tudja, hogy érdeklődik a meghallgatás iránt, éppen vacsorázik, ezért ad neki egy kis időt. Yeza szándékai felől nem tud biztosat, de erről még tájékozódhat, ám előbb felvezeti Ernusst egy üres szolgálati szobába, melynek a kulcsát átadja neki. Röviden elmondja, hol lehet megtalálni a konyhát, a mellékhelyiséget, illetve felajánlja, hogy a szoba felszerelését képező dézsát megtölteti, ha szeretné igénybe venni a mosdótálon felül. Úgy véli, a többi dologgal még ráérnek, esetleg csoportosan vezetik körbe az újakat, vagy akár egyik-másik régi dolgozóra bízva őket, hogy személyesebb legyen. Ezt majd eldöntik. Egyébként pedig, ha nincs kérdése vagy kérése Ernussnak, amiről Alfonz meg is kérdezi őt, akkor megy vissza a dolgára, vissza a fogadótérbe. Elcsípvén Reyraa ingyen kért italát biccent Cassy felé, mert még nem biztos, hogy tudja, hogy kollégáról van szó, akinek a fogyasztását állja a ház. Aztán a lépcső környékéről éberen figyelő tekintettel méri fel a randalírozva érkezett tengerészt és a körülötte álló kollégákat, valamint a másik hármast is, akik kedélyes beszélgetésbe készülnek elegyedni.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 13:52:35
1085. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:48:51
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:48:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Shan, Yeza, Mady, Cahress, Reyraa, Darelld//
*Kritikus szemmel méri végig a lent tartózkodó személyeket, azon gondolkodva, hogy próbáljon szocializálódni, vagy üljön le, szokásához híven egy üres asztalhoz valamelyik sarokban. Viszont akkor fennáll a veszély, hogy egy beérő hím vendég megsajnálja a magányosan ücsörgő nőt, és hibásan úgy dönt, hogy csodálatos személyiségével szórakoztatja. Átélte már ezt párszor, de friss alkalmazottként nem azzal kéne bevágódnia a többieknek, hogy istenesen orrba vág egy vendéget.
Megakad a szeme egy érdekesnek tűnő társaságon, feltűnik neki a lángoló, vörös haj. Vagy az a vagány, felnyírt frizura. Vagy akármi más, nem tudja, de valami bevonzotta a tekintetét. Mintha ők sem egyszerű vendégek lennének. Már éppen elindulna eme furcsa társaság felé, amikor elé libben az a szőke jelenség, aki valószínű egy felszolgáló, és udvariasan érdeklődik kívánságai felől. Enni már nem akar, eléggé tele lett a szobájába hozott vacsorától, viszont lehet inna valami frissítőt. Éles mosolyt villant a jelenségre, mert még kell hagyni, jó bőrbe csomagolt nő.*
-Egy sört innék, ha valaki fizeti.
*Majd tekintete újra az előbb kiszemelt társaságra siklik, így kikerülve a nőt, az asztalukhoz lép. Mivel az udvariaskodás nem kenyere, és amúgy is belefáradt a szerepjátékba, végighordozza ezüst szemeit minden egyes arcon, majd szokásos, hideg hangján megszólal.*
-Csatlakozhatok?
*Legyünk őszinték, az csak egy feleslegesen feltett kérdés, mert Reyraa aligha érdekli, mit válaszolnak. Már talált is egy üres széket, és éppen ledobja rá a hátsóját. Meg sem várva bármilyen választ.*
*Kritikus szemmel méri végig a lent tartózkodó személyeket, azon gondolkodva, hogy próbáljon szocializálódni, vagy üljön le, szokásához híven egy üres asztalhoz valamelyik sarokban. Viszont akkor fennáll a veszély, hogy egy beérő hím vendég megsajnálja a magányosan ücsörgő nőt, és hibásan úgy dönt, hogy csodálatos személyiségével szórakoztatja. Átélte már ezt párszor, de friss alkalmazottként nem azzal kéne bevágódnia a többieknek, hogy istenesen orrba vág egy vendéget.
Megakad a szeme egy érdekesnek tűnő társaságon, feltűnik neki a lángoló, vörös haj. Vagy az a vagány, felnyírt frizura. Vagy akármi más, nem tudja, de valami bevonzotta a tekintetét. Mintha ők sem egyszerű vendégek lennének. Már éppen elindulna eme furcsa társaság felé, amikor elé libben az a szőke jelenség, aki valószínű egy felszolgáló, és udvariasan érdeklődik kívánságai felől. Enni már nem akar, eléggé tele lett a szobájába hozott vacsorától, viszont lehet inna valami frissítőt. Éles mosolyt villant a jelenségre, mert még kell hagyni, jó bőrbe csomagolt nő.*
-Egy sört innék, ha valaki fizeti.
*Majd tekintete újra az előbb kiszemelt társaságra siklik, így kikerülve a nőt, az asztalukhoz lép. Mivel az udvariaskodás nem kenyere, és amúgy is belefáradt a szerepjátékba, végighordozza ezüst szemeit minden egyes arcon, majd szokásos, hideg hangján megszólal.*
-Csatlakozhatok?
*Legyünk őszinték, az csak egy feleslegesen feltett kérdés, mert Reyraa aligha érdekli, mit válaszolnak. Már talált is egy üres széket, és éppen ledobja rá a hátsóját. Meg sem várva bármilyen választ.*
1084. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:15:41
Üzenet elküldve: 2019-07-02 11:15:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Darelld, Mady//
*Már csak azt veszi észre, hogy Darelld sebtében felkap egy gyertyát és hozzá siet. Először látszik a megilletődés az arcán, úgy fest, nem tudja hova tenni a dolgot, aztán leesik neki.*
-Köszönöm, mindenesetre. Már azt hittem ilyen romantikus természet vagy, hogy nem hagyhatsz egy nőt gyertyátlan asztalnál üldögélni. *Mondja mosolyogva, de látszik, értékeli a gesztust. Nem igazán volt még alkalma elbeszélgetni vele, azt persze látja, hogy a vendégekkel előzékeny, a személyzettel meg szigorú, de hogy fordítva is tud lenni, abban nem volt biztos a mai napig.
El is fordul miután beleszívott a dohányba, hogy a fal felé eressze ki a füstöt, amely úgy kúszik ki az ajkai közül, mintha csak valami vészjóslatú derengés lenne.*
-Megkínálnálak, de szolgálatban vagy, nem lenne bölcs elfogadnod. *Áll fel a székről, hogy közelebb húzódjon a férfihez, úgy tűnik, valami foglalkoztatja és tőle remél rá feleletet. Egyelőre még csak nagy szemei sugallják, hogy kérdezni készül, viszont előtte beleszív még egy bátorítót a dohányba, fokozva a kínos csendet. Ezt a férfi is érzékeli és hoz neki egy ugyan olyan italt, amibe az előbb olyan jóízűen belekortyolt.*
-Köszönöm, nagyon figyelmes tőled. *Ejti meg először a hálálkodást, hogy csak aztán kérdezzen.*
-Mintha a főnökasszony azt mondta volna, hogy volt odabent valaki mikor fellobbant a tűz. Így volt? *Azért az sejti, hogy nem a lányok közül kóborolt arra egy, de ugye ezt nem tudhatja biztosra. Nem igazán szeretné, ha egyiküknek is baja esne, nem csak azért, mert akkor kiesik a munkából is, most már egészen közel kerültek egymáshoz, szeretné tudni, ha egyikük megsérült vagy rosszabb. Ekkor viszont a vendégtér ajtaja kivágódik, és nagy hévvel betrappol egy férfi. Szemeit szűkre veszi, hogy jobban megfigyelhesse, aztán elhangzik a leányt felszólítás. ~Nem habozik az biztos, modora is csak annyi, mint a körmöm hegye.~ Mindazonáltal úgy tapasztalta, hogy a nagy száj még nem feltétlenül jár együtt az erőszakos természettel, viszont jobb vigyázni. Örömmel látja, hogy Khul máris ugrik a dologra, milyen lenne már, ha az örömlányok szájalnának vele, tegyen olyan, akit ezért fizetnek és szélesebb a felkarja, mint a vendég szája. Közben Cassy is odalibben, hogy felvegye a rendelést, nagy valószínűséggel.
Arra gondol, talán nem ez a legjobb időpont mégse az imént feltett kérdést megvitatni, hiszen talán Darelldre is szükség lesz, nem akarja feltartani. Ezért vissza is ül a székére és eltolja a gyertyát az asztalon, hogy pont rá lásson az imént érkezett vendégre, közben pipázik tovább békésen szemlélve az eseményeket.*
*Már csak azt veszi észre, hogy Darelld sebtében felkap egy gyertyát és hozzá siet. Először látszik a megilletődés az arcán, úgy fest, nem tudja hova tenni a dolgot, aztán leesik neki.*
-Köszönöm, mindenesetre. Már azt hittem ilyen romantikus természet vagy, hogy nem hagyhatsz egy nőt gyertyátlan asztalnál üldögélni. *Mondja mosolyogva, de látszik, értékeli a gesztust. Nem igazán volt még alkalma elbeszélgetni vele, azt persze látja, hogy a vendégekkel előzékeny, a személyzettel meg szigorú, de hogy fordítva is tud lenni, abban nem volt biztos a mai napig.
El is fordul miután beleszívott a dohányba, hogy a fal felé eressze ki a füstöt, amely úgy kúszik ki az ajkai közül, mintha csak valami vészjóslatú derengés lenne.*
-Megkínálnálak, de szolgálatban vagy, nem lenne bölcs elfogadnod. *Áll fel a székről, hogy közelebb húzódjon a férfihez, úgy tűnik, valami foglalkoztatja és tőle remél rá feleletet. Egyelőre még csak nagy szemei sugallják, hogy kérdezni készül, viszont előtte beleszív még egy bátorítót a dohányba, fokozva a kínos csendet. Ezt a férfi is érzékeli és hoz neki egy ugyan olyan italt, amibe az előbb olyan jóízűen belekortyolt.*
-Köszönöm, nagyon figyelmes tőled. *Ejti meg először a hálálkodást, hogy csak aztán kérdezzen.*
-Mintha a főnökasszony azt mondta volna, hogy volt odabent valaki mikor fellobbant a tűz. Így volt? *Azért az sejti, hogy nem a lányok közül kóborolt arra egy, de ugye ezt nem tudhatja biztosra. Nem igazán szeretné, ha egyiküknek is baja esne, nem csak azért, mert akkor kiesik a munkából is, most már egészen közel kerültek egymáshoz, szeretné tudni, ha egyikük megsérült vagy rosszabb. Ekkor viszont a vendégtér ajtaja kivágódik, és nagy hévvel betrappol egy férfi. Szemeit szűkre veszi, hogy jobban megfigyelhesse, aztán elhangzik a leányt felszólítás. ~Nem habozik az biztos, modora is csak annyi, mint a körmöm hegye.~ Mindazonáltal úgy tapasztalta, hogy a nagy száj még nem feltétlenül jár együtt az erőszakos természettel, viszont jobb vigyázni. Örömmel látja, hogy Khul máris ugrik a dologra, milyen lenne már, ha az örömlányok szájalnának vele, tegyen olyan, akit ezért fizetnek és szélesebb a felkarja, mint a vendég szája. Közben Cassy is odalibben, hogy felvegye a rendelést, nagy valószínűséggel.
Arra gondol, talán nem ez a legjobb időpont mégse az imént feltett kérdést megvitatni, hiszen talán Darelldre is szükség lesz, nem akarja feltartani. Ezért vissza is ül a székére és eltolja a gyertyát az asztalon, hogy pont rá lásson az imént érkezett vendégre, közben pipázik tovább békésen szemlélve az eseményeket.*
1083. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 10:33:39
Üzenet elküldve: 2019-07-02 10:33:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Khul, Shan, Yeza, Mady, Cahress, Reyraa, Darelld//
*Apró, fakó csillanása csupán a derűnek, mit Khulon lát, ám az is valami. Nem tudja, mitől ilyen rosszkedvű, és sajnos most alkalma sincs mélyebben utánajárni, de elhatározza, hogy nem fogja annyiban hagyni.
Először kicsit aggódik, mikor meglepettség félét lát Yeza arcán, hogy vajon valamit rosszul csinált-e, esetleg elfelejtett valamit, vagy nem azt hozta, amit kért, de aztán a feszült pillanat elsimulni látszik, s örömmel nyugtázza az enyhülést. Nagyon boldoggá tenné, ha csak a felét sejtené a belül zajló változásnak, ám így is elégedett, hogy valamit adhatott.*
- Remek választás!
*Csukja be halkan a fadobozkát az elegáns pipa kivétele után, valahogy illőnek találja a nőhöz ezt a finom munkát, mely valahogy mégis erőt sugároz. A személyes kedvence ugyan egy elf keze által formált darab, mely világos bükkfán sötétre égetett növénymotívumokkal díszített, ám annak sajnos egy ideje lába kélt. A vendégek olykor megszeretik vagy elfelejtik, hogy kölcsönzött holmiról van szó, így nem tudja most felkínálni, míg nem rendelnek újat a mestertől. Úgy sejti, munkatársai már alaposan kifaggathatták Yezát igényeiről, így csak egy summázó kérdéssel zárja a beszélgetést, melyre nem érkezik új igény.*
- Értettem, addig is jó szórakozást kívánok!
*Szerencsére akad hozzá társasága, sajnálná, ha a nő egyedül üldögélne. Nem ártja bele magát sem a Khullal, sem a Shanneirával való beszélgetésbe, bár azon meglepődik, hogy milyen bizalmasan viselkedik a férfival. Mindjárt még érdekesebbé válik személye, hiszen Khulról még alig tud valamit, ez pedig különös fejlemény. Valahogy sosem volt idő elbeszélgetniük, és ezen az estén magányosabbnak, gondterheltebbnek látta. Még azt is elhatározta, hogy amint egy kis szünet adódik, felvidítja, de talán erre akadt most alkalmasabb személy. Szomorúan gondol rá, hogy valószínűleg halasztani kell a mese folytatását, pedig Khul csupán két mondattal felcsigázta érdeklődését a homoktenger banditáival, és biztosan lenyűgözve hallgatná olykor bizonyosan nagyot mondó elbeszélését.
A polip hamarosan megérkezik, s amennyire rápillantott, valamint a közelében elhaladó tányérról az illatok az orrához kúsznak, igen jól sikerült és gusztusos fogásról van szó, reméli, hogy Shanneirának is megelégedésére szolgál. Egy kicsit szokatlan fogás talán, sose tudni, ki mit szól hozzá. Közben nekilát a mosogatnivalónak, s mikor Mady jelez neki, hogy hova ül, bólogat válaszul. Csodálja erejét, még akkor is a színen marad, készen rá, hogy beálljon, mikor mindenki megértené, ha egy kis csendes magányra vágyna valahol hátul. Nagyon fog figyelni rá, hogy egyetlen perccel se rövidüljön meg a pihenője, így, mikor Reyraa feltűnik pompás új külsejében, akár jelzi is Madynek, ha feléje néz, hogy máris intézkedik. Rutinosan magához vesz az étlapokból egyet, majd készségesen a hölgy felé igyekszik. Ha közben asztalt választ, akkor ott áll meg, ha még nem döntött, akkor pedig csupán a közelében.*
- Szép estét kívánok, kisasszony! Meg van elégedve a szobával? Óhajt vacsorázni vagy inni valamit?
*Úgy gondolja, ilyen elegáns öltözet kiválóan illik egy romantikus vacsorához, egyelőre azonban nem látott magányos férfit, aki várakozna. Reyraa kiszolgálását tervei szerint végigviszi, mielőtt a szeleskedő vendég megérkezik.*
//Nyílt//
//Rolgen, Khul//
*Megrezzen, mikor az ajtó hangosan nyílik, szíve pedig a torkába ugrik. A Sellőház elegánsan buja légkörén élesen hatol keresztül a szokatlan vehemencia. Ráadásul az érkező férfi vihart emleget, így Cassy azonnal a Vihar Fiaira gondol, akik legutóbb nagy felfordulást hagytak itt maguk után. Igaz, akkor az őrök is kevesebben voltak, és ahogy hallotta, sokkal többen érkeztek a rendbontók. Vajon ez a férfi is közéjük tartozik? Vele is többen jöttek? Aggodalmasan pillant az ajtó felé, mely hamarosan bezárul, s kezdi úgy vélni, talán mégiscsak időjárás-jelentésről volt szó. Valóban kissé fülledt a levegő, és ha egy tengerészforma mondja, akkor nem kérdőjelezi meg, hiszen odakint különbséget tehet élet és halál között a vihar idejében való észlelése. Ez esetben hamarosan be kell hozniuk mindent, ami még kint maradt, nagyrészt már úgyis csak a vezetők ülnek ott.
Khul szerencsére azonnal ott terem, így nem kell a dorgálást neki felvállalnia. Büszke tekintetet vet rá diszkréten, igazán nem bánta meg, hogy beajánlotta a főnöknél, mikor munka után érdeklődött. Talán egy kicsit harsány és szabad szájú, na meg szabad erkölcsű fickó, de a maga részéről igazi színfoltnak és szórakoztatónak találja, akinek ugyanúgy megvan a helye közöttük, mint a korrekt, kimért vagy éppen ijesztő tekintetű, csendes őröknek.
Neki az új vendég ellen sincs kifogása, amennyiben hajlandó idomulni kissé a helyi viszonyokhoz, önmagában nincs azzal semmi baj, ha valaki egy kicsit nyersebb, míg bizonyos határok között teszi. Ez a hely nem csupán bordélyház, hanem mulató is, méghozzá nem az olcsóbb, igénytelen fajtából. Arra vannak más helyek, ha valaki tombolni szeretne, itt a többi vendéget zavarni sajnos nem hagyhatják. Készenlétben áll hát, hogy kiszolgálja a férfit, mint bármely vendéget. S hacsak nem keverednek perpatvarba Khullal, odalép és fogadja a személyzet nevében. Ha mégis, akkor csak a közelben várakozik egyelőre.*
- Kellemes estét kívánok a Sellőházban! Ahogy remek kollégám mondta, itt mindenki kedvére válogathat a kínálatban, sőt, a szolgáltatásokban is. Ízletes vacsora, remek italok, kényelmes szobák és kényeztető masszázs, valamint kellemes fürdőház vár a vendégek kényeztetésére.
*Apró, fakó csillanása csupán a derűnek, mit Khulon lát, ám az is valami. Nem tudja, mitől ilyen rosszkedvű, és sajnos most alkalma sincs mélyebben utánajárni, de elhatározza, hogy nem fogja annyiban hagyni.
Először kicsit aggódik, mikor meglepettség félét lát Yeza arcán, hogy vajon valamit rosszul csinált-e, esetleg elfelejtett valamit, vagy nem azt hozta, amit kért, de aztán a feszült pillanat elsimulni látszik, s örömmel nyugtázza az enyhülést. Nagyon boldoggá tenné, ha csak a felét sejtené a belül zajló változásnak, ám így is elégedett, hogy valamit adhatott.*
- Remek választás!
*Csukja be halkan a fadobozkát az elegáns pipa kivétele után, valahogy illőnek találja a nőhöz ezt a finom munkát, mely valahogy mégis erőt sugároz. A személyes kedvence ugyan egy elf keze által formált darab, mely világos bükkfán sötétre égetett növénymotívumokkal díszített, ám annak sajnos egy ideje lába kélt. A vendégek olykor megszeretik vagy elfelejtik, hogy kölcsönzött holmiról van szó, így nem tudja most felkínálni, míg nem rendelnek újat a mestertől. Úgy sejti, munkatársai már alaposan kifaggathatták Yezát igényeiről, így csak egy summázó kérdéssel zárja a beszélgetést, melyre nem érkezik új igény.*
- Értettem, addig is jó szórakozást kívánok!
*Szerencsére akad hozzá társasága, sajnálná, ha a nő egyedül üldögélne. Nem ártja bele magát sem a Khullal, sem a Shanneirával való beszélgetésbe, bár azon meglepődik, hogy milyen bizalmasan viselkedik a férfival. Mindjárt még érdekesebbé válik személye, hiszen Khulról még alig tud valamit, ez pedig különös fejlemény. Valahogy sosem volt idő elbeszélgetniük, és ezen az estén magányosabbnak, gondterheltebbnek látta. Még azt is elhatározta, hogy amint egy kis szünet adódik, felvidítja, de talán erre akadt most alkalmasabb személy. Szomorúan gondol rá, hogy valószínűleg halasztani kell a mese folytatását, pedig Khul csupán két mondattal felcsigázta érdeklődését a homoktenger banditáival, és biztosan lenyűgözve hallgatná olykor bizonyosan nagyot mondó elbeszélését.
A polip hamarosan megérkezik, s amennyire rápillantott, valamint a közelében elhaladó tányérról az illatok az orrához kúsznak, igen jól sikerült és gusztusos fogásról van szó, reméli, hogy Shanneirának is megelégedésére szolgál. Egy kicsit szokatlan fogás talán, sose tudni, ki mit szól hozzá. Közben nekilát a mosogatnivalónak, s mikor Mady jelez neki, hogy hova ül, bólogat válaszul. Csodálja erejét, még akkor is a színen marad, készen rá, hogy beálljon, mikor mindenki megértené, ha egy kis csendes magányra vágyna valahol hátul. Nagyon fog figyelni rá, hogy egyetlen perccel se rövidüljön meg a pihenője, így, mikor Reyraa feltűnik pompás új külsejében, akár jelzi is Madynek, ha feléje néz, hogy máris intézkedik. Rutinosan magához vesz az étlapokból egyet, majd készségesen a hölgy felé igyekszik. Ha közben asztalt választ, akkor ott áll meg, ha még nem döntött, akkor pedig csupán a közelében.*
- Szép estét kívánok, kisasszony! Meg van elégedve a szobával? Óhajt vacsorázni vagy inni valamit?
*Úgy gondolja, ilyen elegáns öltözet kiválóan illik egy romantikus vacsorához, egyelőre azonban nem látott magányos férfit, aki várakozna. Reyraa kiszolgálását tervei szerint végigviszi, mielőtt a szeleskedő vendég megérkezik.*
//Nyílt//
//Rolgen, Khul//
*Megrezzen, mikor az ajtó hangosan nyílik, szíve pedig a torkába ugrik. A Sellőház elegánsan buja légkörén élesen hatol keresztül a szokatlan vehemencia. Ráadásul az érkező férfi vihart emleget, így Cassy azonnal a Vihar Fiaira gondol, akik legutóbb nagy felfordulást hagytak itt maguk után. Igaz, akkor az őrök is kevesebben voltak, és ahogy hallotta, sokkal többen érkeztek a rendbontók. Vajon ez a férfi is közéjük tartozik? Vele is többen jöttek? Aggodalmasan pillant az ajtó felé, mely hamarosan bezárul, s kezdi úgy vélni, talán mégiscsak időjárás-jelentésről volt szó. Valóban kissé fülledt a levegő, és ha egy tengerészforma mondja, akkor nem kérdőjelezi meg, hiszen odakint különbséget tehet élet és halál között a vihar idejében való észlelése. Ez esetben hamarosan be kell hozniuk mindent, ami még kint maradt, nagyrészt már úgyis csak a vezetők ülnek ott.
Khul szerencsére azonnal ott terem, így nem kell a dorgálást neki felvállalnia. Büszke tekintetet vet rá diszkréten, igazán nem bánta meg, hogy beajánlotta a főnöknél, mikor munka után érdeklődött. Talán egy kicsit harsány és szabad szájú, na meg szabad erkölcsű fickó, de a maga részéről igazi színfoltnak és szórakoztatónak találja, akinek ugyanúgy megvan a helye közöttük, mint a korrekt, kimért vagy éppen ijesztő tekintetű, csendes őröknek.
Neki az új vendég ellen sincs kifogása, amennyiben hajlandó idomulni kissé a helyi viszonyokhoz, önmagában nincs azzal semmi baj, ha valaki egy kicsit nyersebb, míg bizonyos határok között teszi. Ez a hely nem csupán bordélyház, hanem mulató is, méghozzá nem az olcsóbb, igénytelen fajtából. Arra vannak más helyek, ha valaki tombolni szeretne, itt a többi vendéget zavarni sajnos nem hagyhatják. Készenlétben áll hát, hogy kiszolgálja a férfit, mint bármely vendéget. S hacsak nem keverednek perpatvarba Khullal, odalép és fogadja a személyzet nevében. Ha mégis, akkor csak a közelben várakozik egyelőre.*
- Kellemes estét kívánok a Sellőházban! Ahogy remek kollégám mondta, itt mindenki kedvére válogathat a kínálatban, sőt, a szolgáltatásokban is. Ízletes vacsora, remek italok, kényelmes szobák és kényeztető masszázs, valamint kellemes fürdőház vár a vendégek kényeztetésére.
1082. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 09:45:49
Üzenet elküldve: 2019-07-02 09:45:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Ernuss, Zammiria//
- Úgy tűnik, hogy mindannyian másképp vélekedünk erről, ám úgy érzem, felesleges lenne ezt tovább ragozni.
*Kissé úgy érzi, mintha burkoltam fenyegetnék azzal, ha azonnal nem kezd el hűséget fogadni vadidegeneknek, akkor megölik. Bár tudja, legalábbis sejti, hogy a rossz kifejezésmód miatt érzi ezt, nem pedig azért, mert az előtte ülő két személy valóban így gondolja.*
- Mint korábban mondtam, vannak elveim. Például nem harapom le annak a karját, aki a kezét nyújtja felém, és igyekszem úgy fordulni mások felé, ahogyan ők teszik. Több gerincem van annál, minthogy aljas utakon keresztül rövidítsek meg valakit.
*Ha az előbbi téma kapcsán szóba elegyednének, megmondaná Ralasnak, hogy a mesterek nem figyelik meg az ellenségeiket úgy, ahogyan ő hiszi. Nem, annál ők sokkal ravaszabbak. Ha valaki ki akarja találni, hogy az ellenfele mit fog lépni, meghal. Vagy sikerül neki, vagy nem, az utóbbi pedig sokkal gyakoribb. Nem a megfigyelésekből kell találgatni, hanem az ellenfél mozdulatának kell kiváltania a harcos reakcióját. Hiszen egy jó harcos maga sem tudja, hogy mikor mit fog lépni, sokkal célszerűbb a technikák magas ismeretével, a rengeteg gyakorlással az izmokba építeni a tudást, mik akkor is tudni fogják, mit és hogyan kell reagálniuk, mikor az elme és a gondolkodás már nem.*
- Félreértett, Uram. Nem azt mondtam, hogy álmodni rossz, csupán magam is megtapasztaltam, milyen az, aki az álmaiba ragadva él valaki, és nem váltja őket valóra. Meg kell találni az egyensúlyt.
*Úgy hangzik, itt már végeztek.*
- Akkor úgy hiszem, jobb, ha behívom a következőt *mondja, miközben feláll a székből.* És köszönöm a lehetőséget *mosolyodik el elégedetten, majd ha elengedik, megpróbál visszatalálni a többiekhez, valószínűleg több, mint kevesebb sikerrel.*
- Úgy tűnik, hogy mindannyian másképp vélekedünk erről, ám úgy érzem, felesleges lenne ezt tovább ragozni.
*Kissé úgy érzi, mintha burkoltam fenyegetnék azzal, ha azonnal nem kezd el hűséget fogadni vadidegeneknek, akkor megölik. Bár tudja, legalábbis sejti, hogy a rossz kifejezésmód miatt érzi ezt, nem pedig azért, mert az előtte ülő két személy valóban így gondolja.*
- Mint korábban mondtam, vannak elveim. Például nem harapom le annak a karját, aki a kezét nyújtja felém, és igyekszem úgy fordulni mások felé, ahogyan ők teszik. Több gerincem van annál, minthogy aljas utakon keresztül rövidítsek meg valakit.
*Ha az előbbi téma kapcsán szóba elegyednének, megmondaná Ralasnak, hogy a mesterek nem figyelik meg az ellenségeiket úgy, ahogyan ő hiszi. Nem, annál ők sokkal ravaszabbak. Ha valaki ki akarja találni, hogy az ellenfele mit fog lépni, meghal. Vagy sikerül neki, vagy nem, az utóbbi pedig sokkal gyakoribb. Nem a megfigyelésekből kell találgatni, hanem az ellenfél mozdulatának kell kiváltania a harcos reakcióját. Hiszen egy jó harcos maga sem tudja, hogy mikor mit fog lépni, sokkal célszerűbb a technikák magas ismeretével, a rengeteg gyakorlással az izmokba építeni a tudást, mik akkor is tudni fogják, mit és hogyan kell reagálniuk, mikor az elme és a gondolkodás már nem.*
- Félreértett, Uram. Nem azt mondtam, hogy álmodni rossz, csupán magam is megtapasztaltam, milyen az, aki az álmaiba ragadva él valaki, és nem váltja őket valóra. Meg kell találni az egyensúlyt.
*Úgy hangzik, itt már végeztek.*
- Akkor úgy hiszem, jobb, ha behívom a következőt *mondja, miközben feláll a székből.* És köszönöm a lehetőséget *mosolyodik el elégedetten, majd ha elengedik, megpróbál visszatalálni a többiekhez, valószínűleg több, mint kevesebb sikerrel.*
1081. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-07-02 09:34:05
Üzenet elküldve: 2019-07-02 09:34:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Cassy, Shan, Yeza//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár kimerültség kínozza, Cassynek azért mindig jut egy mosoly, főként, hogy a lány mindig tudja mikor van szükség egy kis kedvességre. A kezét ért érintésre csak odakacsint.* Köszi, cica! *Mosolyodik el, hogy aztán újabb erőt gyűjtsön egy számára nehezebb feladathoz. Nagy levegővel érkezik, kicsit tart az önvallomástól, főként, hogy nem is jellemző rá. Sokkal inkább fogalmaz meg valamit szélsőségesen sarkosan, vagy vicceli el a dolgokat ótvar, pajzán ökörködéssel, azonban ennek most sem a helye, sem az ideje nem alkalmas, főleg, hogy maga a téma is kissé kellemetlen. Természetesen megvárja, míg Cassy végez, s csak azt követően lép közelebb, bár ennek titkon örül is, mert, mintha Yeza arcán némi enyhülés látszódna, akárha, a mindig kedves és törődő Cassy előkészítené neki a terepet. Az is igaz azonban, hogy ettől fikarcnyit sem könnyebb. Már az első válasz meghökkenti. Nem azért, mert érzéketlennek tartaná a lányt, sőt. Egyszerűen nem számított rá. Inkább gondolt arra, hogy nem illő, amit most tesz, valamiért mégis adott egy esélyt a dolognak, talán így már másnak is. Tétován maga mellett tartott kezébe hirtelen ujjak fonódnak, melyre akaratlanul is rászorít, tekintete ugyan bús, de szemei körül a fáradtság szarkalábai mellé már a megkönnyebbülés ráncai is rendeződnek. A kezet nem engedi el, így érzi a lány szorítását, amire határozottan bólint, valahogy "igen, sajnos így állunk" tekintettel. Amikor a papírt átfutja, akaratlanul is, kérdések gyűlnek, azonban az alkalmat nem találja épp megfelelőnek, főként, hogy Shan is várakozik már, emiatt rá is hálásan tekint.*
- Ránk fér... *Bólint immár maga is mosolyogva.* Ha szeretnél... beszélgetni, természetesen meló után találkozhatunk. *Vonja meg a vállát, s engedelmesen hajol közelebb, a csókra aztán elvigyorodik.* Maradj már, nem a párom! *Vakarja meg zavartan tarkóját egy kósza pillantást vetve Mady felé.* Szabad vagyok, mint a madár. Örülnék, ha maradnál és semmi kötelezettség! *Emeli mellkasára kezét, majd Shan felé biccent egy köszönömöt és távozik. Egy kicsit büszke magára, még sohasem lépett meg hasonlót, talán egyszer... régen. De az rég volt, azóta Khulból harcizom vált, s a kedves szavakból sokkal inkább pökhendi elszólások.*
//Rolgen//
*Megrázza a fejét, s épp a korábban megérkező Darelld felé menne jelenteni, amikor az ajtó kivágódik. Azonnal fordul, s a megjelenő alak kijelentése kapcsán csak egy újabb sóhajt hagyja el ajkát.*
- Az, baz'meg. *Yeza felé pillantó sokatmondó tekintettel, ami valami olyasmit jelenthet, hogy "és folytatódik is", szinte már csak vállát vonja meg, tekintetével Darelldét keresi, hogy biccentsen neki, kezét feltartva, halványan formálva egy kérleket, majd ő intézi. Remélhetőleg megérti, tapasztalt veterán. Csak egy pillanatig gondolkodik, hogy most a Vihar Fiainak egyik csatolósa, vagy csupán egy megtermett tengerész tért be hozzájuk, aztán már fordul is, hogy egy jókora korsó sörrel és, vagy fél liter rummal térjen vissza, amit az asztalhoz levágódó férfi elé rak.*
- Egészségedre! Ésszel tengerész, megijeszted a lányokat és a vendégeket! Ezen a helyen ilyet ne! Még egy és ki kell dobjalak. Ez a szabály. *Mondja, tekintetét Rolgenen tartva.* Ha ezt sikerül betartanod, a fegyvered meg a helyén marad, akkor már csak két kérdésem van: Szőkét, vagy barnát? Esetleg mindkettőt? *Kacsint. Tudja, hogy határozott kiállással és merev, szabálykövető szöveggel, itt nem megy semmire. A férfi sokkal inkább az ő közege, mint Darelldé, az még a művi dumájával nagyobb feszültséget szítana. Persze mindenre felkészül, ma már érte egy, s más, az sem jelentene gondot, ha össze kéne csomagolnia, bármekkora ember is. Nem véletlenül nincs egyedül. A helyes stratégia első pontja a létszámfölény, az meg biztosított. Máskülönben meg, még örül is az egyszerű beszédnek, pont elege volt mára már a hivatalos dumából. Ott marad az asztalnál, egy lépést hátrál, hogy ne az arcába bámuljon, ha iszik, a kérdésére megvárja a választ, s aszerint cselekszik. Nem tesz sem támadó, sem fenyegető mozdulatot, az úgyis csak olaj lenne a tűzre, a számszeríj meg amúgy is kéznél van. Ha megérti, tökéletes, ha nem, akkor meg végzi a dolgát, ahogy mindig is.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 09:44:22
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bár kimerültség kínozza, Cassynek azért mindig jut egy mosoly, főként, hogy a lány mindig tudja mikor van szükség egy kis kedvességre. A kezét ért érintésre csak odakacsint.* Köszi, cica! *Mosolyodik el, hogy aztán újabb erőt gyűjtsön egy számára nehezebb feladathoz. Nagy levegővel érkezik, kicsit tart az önvallomástól, főként, hogy nem is jellemző rá. Sokkal inkább fogalmaz meg valamit szélsőségesen sarkosan, vagy vicceli el a dolgokat ótvar, pajzán ökörködéssel, azonban ennek most sem a helye, sem az ideje nem alkalmas, főleg, hogy maga a téma is kissé kellemetlen. Természetesen megvárja, míg Cassy végez, s csak azt követően lép közelebb, bár ennek titkon örül is, mert, mintha Yeza arcán némi enyhülés látszódna, akárha, a mindig kedves és törődő Cassy előkészítené neki a terepet. Az is igaz azonban, hogy ettől fikarcnyit sem könnyebb. Már az első válasz meghökkenti. Nem azért, mert érzéketlennek tartaná a lányt, sőt. Egyszerűen nem számított rá. Inkább gondolt arra, hogy nem illő, amit most tesz, valamiért mégis adott egy esélyt a dolognak, talán így már másnak is. Tétován maga mellett tartott kezébe hirtelen ujjak fonódnak, melyre akaratlanul is rászorít, tekintete ugyan bús, de szemei körül a fáradtság szarkalábai mellé már a megkönnyebbülés ráncai is rendeződnek. A kezet nem engedi el, így érzi a lány szorítását, amire határozottan bólint, valahogy "igen, sajnos így állunk" tekintettel. Amikor a papírt átfutja, akaratlanul is, kérdések gyűlnek, azonban az alkalmat nem találja épp megfelelőnek, főként, hogy Shan is várakozik már, emiatt rá is hálásan tekint.*
- Ránk fér... *Bólint immár maga is mosolyogva.* Ha szeretnél... beszélgetni, természetesen meló után találkozhatunk. *Vonja meg a vállát, s engedelmesen hajol közelebb, a csókra aztán elvigyorodik.* Maradj már, nem a párom! *Vakarja meg zavartan tarkóját egy kósza pillantást vetve Mady felé.* Szabad vagyok, mint a madár. Örülnék, ha maradnál és semmi kötelezettség! *Emeli mellkasára kezét, majd Shan felé biccent egy köszönömöt és távozik. Egy kicsit büszke magára, még sohasem lépett meg hasonlót, talán egyszer... régen. De az rég volt, azóta Khulból harcizom vált, s a kedves szavakból sokkal inkább pökhendi elszólások.*
//Rolgen//
*Megrázza a fejét, s épp a korábban megérkező Darelld felé menne jelenteni, amikor az ajtó kivágódik. Azonnal fordul, s a megjelenő alak kijelentése kapcsán csak egy újabb sóhajt hagyja el ajkát.*
- Az, baz'meg. *Yeza felé pillantó sokatmondó tekintettel, ami valami olyasmit jelenthet, hogy "és folytatódik is", szinte már csak vállát vonja meg, tekintetével Darelldét keresi, hogy biccentsen neki, kezét feltartva, halványan formálva egy kérleket, majd ő intézi. Remélhetőleg megérti, tapasztalt veterán. Csak egy pillanatig gondolkodik, hogy most a Vihar Fiainak egyik csatolósa, vagy csupán egy megtermett tengerész tért be hozzájuk, aztán már fordul is, hogy egy jókora korsó sörrel és, vagy fél liter rummal térjen vissza, amit az asztalhoz levágódó férfi elé rak.*
- Egészségedre! Ésszel tengerész, megijeszted a lányokat és a vendégeket! Ezen a helyen ilyet ne! Még egy és ki kell dobjalak. Ez a szabály. *Mondja, tekintetét Rolgenen tartva.* Ha ezt sikerül betartanod, a fegyvered meg a helyén marad, akkor már csak két kérdésem van: Szőkét, vagy barnát? Esetleg mindkettőt? *Kacsint. Tudja, hogy határozott kiállással és merev, szabálykövető szöveggel, itt nem megy semmire. A férfi sokkal inkább az ő közege, mint Darelldé, az még a művi dumájával nagyobb feszültséget szítana. Persze mindenre felkészül, ma már érte egy, s más, az sem jelentene gondot, ha össze kéne csomagolnia, bármekkora ember is. Nem véletlenül nincs egyedül. A helyes stratégia első pontja a létszámfölény, az meg biztosított. Máskülönben meg, még örül is az egyszerű beszédnek, pont elege volt mára már a hivatalos dumából. Ott marad az asztalnál, egy lépést hátrál, hogy ne az arcába bámuljon, ha iszik, a kérdésére megvárja a választ, s aszerint cselekszik. Nem tesz sem támadó, sem fenyegető mozdulatot, az úgyis csak olaj lenne a tűzre, a számszeríj meg amúgy is kéznél van. Ha megérti, tökéletes, ha nem, akkor meg végzi a dolgát, ahogy mindig is.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.02 09:44:22
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5042-5061