Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-09 00:13:11
Üzenet elküldve: 2019-09-09 00:13:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
*Torskelt mulattatja a fél-elf pimaszsága.*
~Kicsit nagyszájú... pont az esetem.~*-nyugtatja magát a férfi, majd maga elébe húzza az ételt, és jóízűen falatozik és iszogat. Nem egy gyors evő, mégis az étel hamar elfogy, mivel Torskel, már régen evett egy rendeset. Miután befejezte az étkezést, végigtapint Wellyradona lábain. Bár a szoknya sokat takar, Torskel szereti a pajkos játékokat.*
- Inkább lábnak tűnnek, mint uszonynak.*-mosolyodik el a férfi.*
- Úgy halottam, hogy itt igazán jó a fürdő. Nem szeretnél csatlakozni hozzám? Ha sellő vagy akkor, nem zavar egy kis víz. Van ott egy kis elszeparált hely, ahol csak ketten lehetünk?*-érdeklődik a férfi, és a kaján vigyor nem hervad le az arcáról. Reméli, hogy a nő örömmel tart vele. Torsekelnek ugyanis szüksége van egy kis lazításra.*
*Torskelt mulattatja a fél-elf pimaszsága.*
~Kicsit nagyszájú... pont az esetem.~*-nyugtatja magát a férfi, majd maga elébe húzza az ételt, és jóízűen falatozik és iszogat. Nem egy gyors evő, mégis az étel hamar elfogy, mivel Torskel, már régen evett egy rendeset. Miután befejezte az étkezést, végigtapint Wellyradona lábain. Bár a szoknya sokat takar, Torskel szereti a pajkos játékokat.*
- Inkább lábnak tűnnek, mint uszonynak.*-mosolyodik el a férfi.*
- Úgy halottam, hogy itt igazán jó a fürdő. Nem szeretnél csatlakozni hozzám? Ha sellő vagy akkor, nem zavar egy kis víz. Van ott egy kis elszeparált hely, ahol csak ketten lehetünk?*-érdeklődik a férfi, és a kaján vigyor nem hervad le az arcáról. Reméli, hogy a nő örömmel tart vele. Torsekelnek ugyanis szüksége van egy kis lazításra.*
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 17:10:09
Üzenet elküldve: 2019-09-08 17:10:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Főleg Torskel//
*A kaján vigyor, mint a férfiak velejárója ezen a helyen, nem igazán vált ki belőle egyebet, minthogy a saját szája széle is felkúszik, bár inkább veszélyes a tekintete, mint szende vagy bájos. A hirtelen felpattanó sellő után néz, nem igazán érti a dolgot, hogy mi olyan van, ami ilyen haragra vagy esetleg sértődöttségre tudja késztetni akármelyik lányt is.*
-Hogy sellő vagyok-e? *Ismétli vissza a férfi kérdését, közben helyet foglal mellette, egészen közel húzva a széket az övéhez. A kihozott tálcát előtte letette az asztal másik felében, nagyon úgy fest, hogy ma talán ez volt utolsó alkalom, hogy ma csicsáztatta az öregasszony.* - Sajnos azt a részem a szoknya takarja, csak úgy ellenőrizheted le ha alányúlsz. *Mondja megrándítva a szemöldökeit felfelé, mintha ő maga sem tudná eldönteni, mi is valójában és milyen kapcsolatot ápol az alkalmazójával. A szoknya elég hosszú ahhoz, hogy kelljen egy kis erőfeszítést tennie a vendégnek, ha valóban eleget akar tenni a felhívásnak és felgyűrné egészen a felső combjáig.*
-Ezt az ételt a szakács különösen jól készíti, a fűszerezése nagyon különleges. *Könyököl az asztalra, ahogy nézi a férfit evés közben.*
-Ha füstölőbe rakjuk őket, akkor pedig kellemesen ellazító hatásúak, nagyon kellemes. Még a rumnál is jobban ellazítana, higgy nekem. *Nem igazán foglalkozik a többi vendéggel, úgy észleli Cassy boldogul, ő pedig szintén dolgozik.*
*A kaján vigyor, mint a férfiak velejárója ezen a helyen, nem igazán vált ki belőle egyebet, minthogy a saját szája széle is felkúszik, bár inkább veszélyes a tekintete, mint szende vagy bájos. A hirtelen felpattanó sellő után néz, nem igazán érti a dolgot, hogy mi olyan van, ami ilyen haragra vagy esetleg sértődöttségre tudja késztetni akármelyik lányt is.*
-Hogy sellő vagyok-e? *Ismétli vissza a férfi kérdését, közben helyet foglal mellette, egészen közel húzva a széket az övéhez. A kihozott tálcát előtte letette az asztal másik felében, nagyon úgy fest, hogy ma talán ez volt utolsó alkalom, hogy ma csicsáztatta az öregasszony.* - Sajnos azt a részem a szoknya takarja, csak úgy ellenőrizheted le ha alányúlsz. *Mondja megrándítva a szemöldökeit felfelé, mintha ő maga sem tudná eldönteni, mi is valójában és milyen kapcsolatot ápol az alkalmazójával. A szoknya elég hosszú ahhoz, hogy kelljen egy kis erőfeszítést tennie a vendégnek, ha valóban eleget akar tenni a felhívásnak és felgyűrné egészen a felső combjáig.*
-Ezt az ételt a szakács különösen jól készíti, a fűszerezése nagyon különleges. *Könyököl az asztalra, ahogy nézi a férfit evés közben.*
-Ha füstölőbe rakjuk őket, akkor pedig kellemesen ellazító hatásúak, nagyon kellemes. Még a rumnál is jobban ellazítana, higgy nekem. *Nem igazán foglalkozik a többi vendéggel, úgy észleli Cassy boldogul, ő pedig szintén dolgozik.*
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 16:57:17
Üzenet elküldve: 2019-09-08 16:57:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Cahress//
*Rollen néhány fél szívvel szúrt szóval távozik, s Ralassal felszabadultan koccintanak rá. Legördült egy súlyos teher a vállukról, végre nem égeti zsebüket az a sok pénz sem. Elégedetten hallgatja a zenét, és felületesen figyeli a jövés-menést, mert gondolatai máshol járnak. Érik benne az elhatározás, ezúttal neki kellene letennie valamit az asztalra. Azt gondolta először, hogy partnerének jobb esélyei lehetnek megnyerő külsejével és nyílt modorával az üzleti tárgyalásokon, de aztán arra jutott, hogy Ralas Drayte nevét már ismerhetik, és ez máris magasabb szintről induló egyezkedést szülhetne. Zammiria maga viszont csak nemrég csatlakozott a csapathoz, Rollen eléggé meg is lepődött, pedig ha valaki, hát ő közelről szerezhetett információkat. Persze azóta híre mehetett a dolognak, de inkább gondolná úgy, hogy csak egy senkiházi mélységiként utalt rá a férfi, minthogy bajlódott volna neve megjegyzésével és továbbadásával. Talán ebben az esetben ebből lehetne előnyt kovácsolni. Gondolataiból Cassy zökkenti ki, aki kissé bátortalanul áll elő javaslatával. Talán korábbi feddő pillantásuk és sürgetésük hagyott rajta nyomot, ami nem lenne jó hatással a munkájára, ezért biztató mosollyal és puha hangon szól hozzá.*
- Ez figyelmes tőled, Cassy, melyik vendégről volna szó?
*Szeretné tudni, ha már kitüntetett személynek szóló figyelemről van szó. Az ilyet illik felismerni, ha szembe jön. Ha megkapja a kért információt, akkor bólint.*
- Egyébiránt nekem tetszik az ötlet. Mit szólsz hozzá, Ralas?
*Pillant a férfira. Ha egyetértenek, akkor alákanyarítja a nevét a férfié mellé. Ez az első alkalom.*
- Ugye boldogulsz a vendégekkel, Cassy? Látom, segítséged is akadt.
*Pillant Darelldre és az előszivárgó Sellőkre, köztük a fekete hajú lányra, aki Torskel asztalánál szorgoskodik. A férfitól elvonuló másik Sellőt követi a tekintetével, aki nemrég még bizalmas közelségben volt vele. Vajon miért nem kellett neki? Nem tűnik a férfi rosszkedvűnek vagy elégedetlennek, viszont mintha némi érdeklődést vélne felfedezni rajta a vacsoráját feltálaló iránt.*
- Ki az a lány?
*Személyesen még nem ismeri a teljes személyzetet, erre az arcra pedig egyáltalán nem emlékszik. Egyelőre egy rövid felvilágosítással is beéri, majd később gondolkodik el róla, hogy be kell-e vonniuk a kiemelt felszolgálóbrigádba. Most sürgősebb dolog foglalkoztatja. A maga részéről elengedi Cassyt, hogy dolgozhasson tovább, aztán ő is elhatározza magát.*
- Ralas. Én nekilátok a következő pontnak a listánkon. Téged ismerhetnek már a kikötőben, engem talán még nem. Ez előnyös lehet.
*Bizonyosra veszi, hogy a férfi tudja, mire gondol, hiszen beszéltek róla.*
- Rád itt van szükség. Bízom a döntéseidben.
*Ő kezdte meg a tárgyalást Zevmannal, és a felvételiken is elboldogult volna nélküle a múltkor. Bár Zevmann indokolatlanul hosszas némasága miatt már nem bízik benne, hogy hosszútávú együttműködésre készülne, de Retorein még esélyes lehet, ha időben felébred. Ha Ralas nem tartóztatja, akkor elbúcsúzik tőle, és a szolgálati terület felé veszi az irányt.*
*Rollen néhány fél szívvel szúrt szóval távozik, s Ralassal felszabadultan koccintanak rá. Legördült egy súlyos teher a vállukról, végre nem égeti zsebüket az a sok pénz sem. Elégedetten hallgatja a zenét, és felületesen figyeli a jövés-menést, mert gondolatai máshol járnak. Érik benne az elhatározás, ezúttal neki kellene letennie valamit az asztalra. Azt gondolta először, hogy partnerének jobb esélyei lehetnek megnyerő külsejével és nyílt modorával az üzleti tárgyalásokon, de aztán arra jutott, hogy Ralas Drayte nevét már ismerhetik, és ez máris magasabb szintről induló egyezkedést szülhetne. Zammiria maga viszont csak nemrég csatlakozott a csapathoz, Rollen eléggé meg is lepődött, pedig ha valaki, hát ő közelről szerezhetett információkat. Persze azóta híre mehetett a dolognak, de inkább gondolná úgy, hogy csak egy senkiházi mélységiként utalt rá a férfi, minthogy bajlódott volna neve megjegyzésével és továbbadásával. Talán ebben az esetben ebből lehetne előnyt kovácsolni. Gondolataiból Cassy zökkenti ki, aki kissé bátortalanul áll elő javaslatával. Talán korábbi feddő pillantásuk és sürgetésük hagyott rajta nyomot, ami nem lenne jó hatással a munkájára, ezért biztató mosollyal és puha hangon szól hozzá.*
- Ez figyelmes tőled, Cassy, melyik vendégről volna szó?
*Szeretné tudni, ha már kitüntetett személynek szóló figyelemről van szó. Az ilyet illik felismerni, ha szembe jön. Ha megkapja a kért információt, akkor bólint.*
- Egyébiránt nekem tetszik az ötlet. Mit szólsz hozzá, Ralas?
*Pillant a férfira. Ha egyetértenek, akkor alákanyarítja a nevét a férfié mellé. Ez az első alkalom.*
- Ugye boldogulsz a vendégekkel, Cassy? Látom, segítséged is akadt.
*Pillant Darelldre és az előszivárgó Sellőkre, köztük a fekete hajú lányra, aki Torskel asztalánál szorgoskodik. A férfitól elvonuló másik Sellőt követi a tekintetével, aki nemrég még bizalmas közelségben volt vele. Vajon miért nem kellett neki? Nem tűnik a férfi rosszkedvűnek vagy elégedetlennek, viszont mintha némi érdeklődést vélne felfedezni rajta a vacsoráját feltálaló iránt.*
- Ki az a lány?
*Személyesen még nem ismeri a teljes személyzetet, erre az arcra pedig egyáltalán nem emlékszik. Egyelőre egy rövid felvilágosítással is beéri, majd később gondolkodik el róla, hogy be kell-e vonniuk a kiemelt felszolgálóbrigádba. Most sürgősebb dolog foglalkoztatja. A maga részéről elengedi Cassyt, hogy dolgozhasson tovább, aztán ő is elhatározza magát.*
- Ralas. Én nekilátok a következő pontnak a listánkon. Téged ismerhetnek már a kikötőben, engem talán még nem. Ez előnyös lehet.
*Bizonyosra veszi, hogy a férfi tudja, mire gondol, hiszen beszéltek róla.*
- Rád itt van szükség. Bízom a döntéseidben.
*Ő kezdte meg a tárgyalást Zevmannal, és a felvételiken is elboldogult volna nélküle a múltkor. Bár Zevmann indokolatlanul hosszas némasága miatt már nem bízik benne, hogy hosszútávú együttműködésre készülne, de Retorein még esélyes lehet, ha időben felébred. Ha Ralas nem tartóztatja, akkor elbúcsúzik tőle, és a szolgálati terület felé veszi az irányt.*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 15:04:58
Üzenet elküldve: 2019-09-08 15:04:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Anlendra, Daesys, Ambroggio, Ralas, Zammiria//
//Érintőlegesen Yeza, Komblard, Frädricus, Torskel, Darelld, Wellyradona//
*Miközben a döntésre várakozik és végzi az egyeztetést, számos dolog történik a háttérben. Feszülten figyeli az elősereglő fegyvereseket, de látva, hogy mind elvonulnak szép rendben, hatalmas megkönnyebbülést érez. Zammiria felé bólint, mikor az ajándékcsomag felől „érdeklődik”, örül, hogy előre vette a dolgot, mert nem készült volna el másképp. Kellemes ötletnek találja, hogy Ralas előhívja a zenészeket, mielőtt a vezetők félrevonulnak a pulthoz mosollyal az arcukon. Úgy tűnik, ünnepelnek valamit. Ez jó jel. Yeza kiléte rejtve marad előtte, ahogy kívánja, de azért látja, hogy valaki titokzatosan érkezik, majd távozik. A szakállasok némi feszültség közepette elvonulnak az emeletre, így kissé megfogyatkozik a munkája. Látja, hogy Torskel int, ám szerencsére Darelld ott terem, s úgy tűnik, lányokat is felvonultat a férfi számára, így efelől is megnyugszik. Torskel vacsorája szintén feltálalásra kerül, jó tudni, hogy Wellyradonát a segítségére küldték, még fiatal az idő.
Figyelmének legnagyobb része persze a két nőé, el-elkalandozó tekintetét igyekszik akkorra időzíteni, amikor épp nem udvariatlanság, és akkor is csak egy-egy pillanatra, ahogy már megszokta az évek alatt. Élénk figyelemmel hallgatja Anlendra rendelését, vele különösen könnyű szemkontaktust tartania, hiszen szemei nagyon kifejezőnek tűnnek számára. Minden tételnél bólint, a fizetséget pedig átveszi, és kedves mosollyal válaszol.*
- Köszönöm, remek választás!
*Tekintete aztán Daesysre vándorol. Nála egyszer odaugrik pillantása a különös hajszínre, de aztán visszatér. Mikor a nő azt említi, hogy születésnapja van, Cassy szeme felcsillan.*
- Ez csodálatos, sok boldogságot kívánok! Ez esetben a desszertet ajándékba adjuk ennél az asztalnál.
*Rákacsint. Amint a nő mondani kezdené, hogy milyen alternatívát kíván a libacomb helyett, igyekszik mielőbb biztosítani róla, hogy nem szükséges.*
- Ó, dehogy, mindenképpen kerítünk! Különösen az ünnepre való tekintettel. A menü csupán ízelítő, sokkal több lehetőségünk van a konyhán.
*A tételeket szintén megjegyzi és bólogat. A borravalót szégyenlős mosollyal fogadja.*
- Köszönöm szépen! Máris hozom az italokat és szólok a konyhán.
*A pulthoz vonul vissza, közben látja az érkező Ambroggio urat, akit kedvesen üdvözöl.*
- Köszöntöm a Sellőházban!
*Tekintete végigfut rajta, megkapó jelenség, olyasféle vendégnek tűnik, akihez nagyon illik a Sellőház légköre. Míg előkészíti a rendelt italokat a pultnál, tájékoztatja Yeza rendelkezéseiről társa, akivel megbeszélte a dolgokat, most ugyanis Cassy a megbízott felelős. A szőke lány arcáról eltűnik a mosoly, szól csendesen, hogy az érte járó 100 aranyat töröljék, az félreértés volt. Megkéri társát, üzenje meg a takarítószemélyzetnek, hogy nagyon gondosan tegyék rendbe a nő szobáját, továbbá vigyenek fel egy csinos, látványos, narancsos-vöröses árnyalatokkal gazdagított virágcsokrot, valamint készítsenek ki szépen elrendezve két zsákocska finom dohányt az asztalkára. Yeza terhet rótt rá, mikor azt kérte, senkinek ne beszéljen arról, amit mondott, de attól még igyekszik megtenni, ami tőle telik, és még nem lépi át a hatáskörét. Elővesz egy szép levélpapírt és csinos betűkkel ráírja: "A Sellőház különleges vendégének a tulajdonosok hálás üdvözletével", aztán odalép Zammiriához és Ralashoz egy kissé félszegen, feltehetően még mindig a pultnál állnak.*
- Hölgyem, uram! Elnézést a zavarásért... volna egy rendkívül bőkezű vendégünk, akiről úgy gondoltam, megérdemelne egy ajándékot. Egy szép virágcsokorra gondoltam a szobájába az Önök szívélyes üzenetével.
*Hozzájuk tolja a lapot és az íróeszközöket is alázatosan.*
- Ha egyetértenek, megtennék, hogy aláírják?
*Ha további magyarázatra van szükség, akkor megadja, de ha nem, akkor megköszöni, majd a papírlapot is a társára bízza, hogy tűzzék a virágcsokorba. Ezzel együtt rábízza azt is, hogy a konyhán szóljon a hölgyek vacsorájáról, ha már úgyis oda fog menni. A kért alkohollal és egy újra felöltött mosollyal visszatér Daesys és Anlendra asztalához, ahová a finom úriember csatlakozik további italokkal. Mivel a két vendég már kifizette a magáét, leteszi eléjük, hacsak nem küldik vissza.*
- Máris nekilátott a konyha a feladatnak. Óhajt az úr is vacsorázni a hölgyekkel?
*Pillant Ambroggiora kedves derűvel. Láthatóan talpraesett módon intézkedik a férfi a saját igényeiről, ezért ha esetleg nem kívánnak tőle semmit, vagy röviden elmondják, akkor nem zavarja tovább az ismerkedést, visszavonul a pulthoz, vagy intézkedni. Ha persze van kérés, kérdés, akkor marad, míg megbeszélik.*
//Érintőlegesen Yeza, Komblard, Frädricus, Torskel, Darelld, Wellyradona//
*Miközben a döntésre várakozik és végzi az egyeztetést, számos dolog történik a háttérben. Feszülten figyeli az elősereglő fegyvereseket, de látva, hogy mind elvonulnak szép rendben, hatalmas megkönnyebbülést érez. Zammiria felé bólint, mikor az ajándékcsomag felől „érdeklődik”, örül, hogy előre vette a dolgot, mert nem készült volna el másképp. Kellemes ötletnek találja, hogy Ralas előhívja a zenészeket, mielőtt a vezetők félrevonulnak a pulthoz mosollyal az arcukon. Úgy tűnik, ünnepelnek valamit. Ez jó jel. Yeza kiléte rejtve marad előtte, ahogy kívánja, de azért látja, hogy valaki titokzatosan érkezik, majd távozik. A szakállasok némi feszültség közepette elvonulnak az emeletre, így kissé megfogyatkozik a munkája. Látja, hogy Torskel int, ám szerencsére Darelld ott terem, s úgy tűnik, lányokat is felvonultat a férfi számára, így efelől is megnyugszik. Torskel vacsorája szintén feltálalásra kerül, jó tudni, hogy Wellyradonát a segítségére küldték, még fiatal az idő.
Figyelmének legnagyobb része persze a két nőé, el-elkalandozó tekintetét igyekszik akkorra időzíteni, amikor épp nem udvariatlanság, és akkor is csak egy-egy pillanatra, ahogy már megszokta az évek alatt. Élénk figyelemmel hallgatja Anlendra rendelését, vele különösen könnyű szemkontaktust tartania, hiszen szemei nagyon kifejezőnek tűnnek számára. Minden tételnél bólint, a fizetséget pedig átveszi, és kedves mosollyal válaszol.*
- Köszönöm, remek választás!
*Tekintete aztán Daesysre vándorol. Nála egyszer odaugrik pillantása a különös hajszínre, de aztán visszatér. Mikor a nő azt említi, hogy születésnapja van, Cassy szeme felcsillan.*
- Ez csodálatos, sok boldogságot kívánok! Ez esetben a desszertet ajándékba adjuk ennél az asztalnál.
*Rákacsint. Amint a nő mondani kezdené, hogy milyen alternatívát kíván a libacomb helyett, igyekszik mielőbb biztosítani róla, hogy nem szükséges.*
- Ó, dehogy, mindenképpen kerítünk! Különösen az ünnepre való tekintettel. A menü csupán ízelítő, sokkal több lehetőségünk van a konyhán.
*A tételeket szintén megjegyzi és bólogat. A borravalót szégyenlős mosollyal fogadja.*
- Köszönöm szépen! Máris hozom az italokat és szólok a konyhán.
*A pulthoz vonul vissza, közben látja az érkező Ambroggio urat, akit kedvesen üdvözöl.*
- Köszöntöm a Sellőházban!
*Tekintete végigfut rajta, megkapó jelenség, olyasféle vendégnek tűnik, akihez nagyon illik a Sellőház légköre. Míg előkészíti a rendelt italokat a pultnál, tájékoztatja Yeza rendelkezéseiről társa, akivel megbeszélte a dolgokat, most ugyanis Cassy a megbízott felelős. A szőke lány arcáról eltűnik a mosoly, szól csendesen, hogy az érte járó 100 aranyat töröljék, az félreértés volt. Megkéri társát, üzenje meg a takarítószemélyzetnek, hogy nagyon gondosan tegyék rendbe a nő szobáját, továbbá vigyenek fel egy csinos, látványos, narancsos-vöröses árnyalatokkal gazdagított virágcsokrot, valamint készítsenek ki szépen elrendezve két zsákocska finom dohányt az asztalkára. Yeza terhet rótt rá, mikor azt kérte, senkinek ne beszéljen arról, amit mondott, de attól még igyekszik megtenni, ami tőle telik, és még nem lépi át a hatáskörét. Elővesz egy szép levélpapírt és csinos betűkkel ráírja: "A Sellőház különleges vendégének a tulajdonosok hálás üdvözletével", aztán odalép Zammiriához és Ralashoz egy kissé félszegen, feltehetően még mindig a pultnál állnak.*
- Hölgyem, uram! Elnézést a zavarásért... volna egy rendkívül bőkezű vendégünk, akiről úgy gondoltam, megérdemelne egy ajándékot. Egy szép virágcsokorra gondoltam a szobájába az Önök szívélyes üzenetével.
*Hozzájuk tolja a lapot és az íróeszközöket is alázatosan.*
- Ha egyetértenek, megtennék, hogy aláírják?
*Ha további magyarázatra van szükség, akkor megadja, de ha nem, akkor megköszöni, majd a papírlapot is a társára bízza, hogy tűzzék a virágcsokorba. Ezzel együtt rábízza azt is, hogy a konyhán szóljon a hölgyek vacsorájáról, ha már úgyis oda fog menni. A kért alkohollal és egy újra felöltött mosollyal visszatér Daesys és Anlendra asztalához, ahová a finom úriember csatlakozik további italokkal. Mivel a két vendég már kifizette a magáét, leteszi eléjük, hacsak nem küldik vissza.*
- Máris nekilátott a konyha a feladatnak. Óhajt az úr is vacsorázni a hölgyekkel?
*Pillant Ambroggiora kedves derűvel. Láthatóan talpraesett módon intézkedik a férfi a saját igényeiről, ezért ha esetleg nem kívánnak tőle semmit, vagy röviden elmondják, akkor nem zavarja tovább az ismerkedést, visszavonul a pulthoz, vagy intézkedni. Ha persze van kérés, kérdés, akkor marad, míg megbeszélik.*
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 12:46:48
Üzenet elküldve: 2019-09-08 12:46:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
*A férfi egész jól elszórakozik a sellőjével, amikor egy másik nő érkezik az asztalához, hogy kiszolgálja őt. Nem tudni miért, de Torskel ugyancsak kaján vigyort vet rá.*
- Köszönöm szépségem!*-mondja, majd az ölében ülő sellőnek súg pár dolgot a fülébe. Aki durcásan pattan fel a férfi öléből, és vonul vissza munkatársai közé.*
- Csak annyi kérdésem lenne, hogy sellő vagy-e, mert ha igen, akkor kérlek foglalj helyet itt az asztalomnál.*-mondja a férfi és neki is lát, hogy elfogyassza a finom vacsorát, amit számára készítettek.*
*A férfi egész jól elszórakozik a sellőjével, amikor egy másik nő érkezik az asztalához, hogy kiszolgálja őt. Nem tudni miért, de Torskel ugyancsak kaján vigyort vet rá.*
- Köszönöm szépségem!*-mondja, majd az ölében ülő sellőnek súg pár dolgot a fülébe. Aki durcásan pattan fel a férfi öléből, és vonul vissza munkatársai közé.*
- Csak annyi kérdésem lenne, hogy sellő vagy-e, mert ha igen, akkor kérlek foglalj helyet itt az asztalomnál.*-mondja a férfi és neki is lát, hogy elfogyassza a finom vacsorát, amit számára készítettek.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 12:15:18
Üzenet elküldve: 2019-09-08 12:15:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Anlendra, és Ambroggio//
//Említés szintjén Cahress//
*Daesys szerencsésnek érzi magát, hogy van körében egy műveltebb, jobb körökből származó barát, aki hajlandó kisegíteni az itallap rejtelmeit illetően.*
- Ehető virágok?
*Kérdez vissza meghökkenve, majd vigyorogva fejét csóválva.*
- Szedek én magamnak pitypangot az út széléről, ha arra vágyom.
*Csipkelődik kicsit, és hol Anlendrára pillant kíváncsian, hol pedig az előttük lévő lap soraira. Az édességet egyébként sem kifejezetten szereti, attól csak még inkább éhes lesz, és az most is igen gyakran kínozza őt. Egyszerűbb ő annál, valami jó tömör vacsorát szeretne, mellé sok alkohollal.*
- Milyen hamar feladtad.
*Billenti félre a fejét. Lehet végül ő is hajlandó lesz kompromisszumra a jelenlegi kínálat alapján, de azt nem hagyhatja ki, hogy ne kérdezzen rá. Főleg mert alkalma lesz legalább a szemrevaló szőke elf lánnyal is szóba elegyedni, akin szívesen legeltetné legalább egy-két perc keretén belül zöld íriszeit.*
- Elnézést, kedves, libacomb nincs esetleg? Minden vágyam az lenne, és tudod születésnapom van.
*Daesys mosolyogva Cahressre kacsint, hátha kicsit megenyhíti ezzel, hogy teljesítse különleges kívánságát.*
- De persze ha nagy fáradtság lenne, aaaaakkor...
*Megint az étlapra pillant, és pár pillanatig elidőzik a húsos főételek környékén.*
- Akkor egy szarvas bélszín is megteszi. addig is szeretnék egy rumot. Asszem Ezüstszakáll leheletet vagy mi a neve. *Lazán belenyúl zsebébe, és át is adja érte a 13 aranyat.
Ha pedig már ilyen elragadó felszolgálójuk van, mint Cahress Damastant, akkor igenis kijár neki egy visszafogott 2 aranyas borravaló, csak a szép mosolyáért. Ezután újra türelmesen vár, akár az elutasításra a libacombot illetően, illetve az italára. Úgy dönt, így vagy úgy, de odaad Cahress Damastantnak 20 aranyat, a libacombért, vagy a bélszínért, legfeljebb ha keveselné, majd szól érte. Ugyan éhes, de megérti, hogy nem egyedüli vendég ő itt, és egyébként is jól érezni van itt magát, ami az étlap alapján nem lesz probléma.*
- Elég jó ez a hely. Határozottan tetszik.
*Teszi hozzá halkan, miközben megint a kínálaton fut végig tekintete. Az árakat nézve nem az ő kategóriája, de azért ennek ellenére szívesen nézne még ide vissza alkalmanként.*
- Szóval
*Fordul vissza Anlendra felé, ügyet sem vetve az éppen belépő, és őket kiszemelő férfira. Akkor viszont már nehéz lenne nem észrevennie, amikor a sármőr is betoppan asztalukhoz a megrendelt ételek, és italokkal együtt. Egy pillanatra kissé meglepődik, de gyorsan visszarázódik, közben felvont szemöldökkel kérdőn pillant hol az őket kiszolgálóra, hol Ambroggiora. Még azelőtt megszólal, hogy ezt a hímnemű megtehetné, vagy ha kell, akkor a szavába vág.*
- Nem rendeltünk hímringyót. Vagy tán a ház ajándéka a születésem napja miatt?
*Vigyorog huncut, egyértelműen provokatív módon. Ami azt illeti, ő szívesen látja az új vendéget, főleg mert hozott italt magával, de nem rajta áll, vagy bukik a dolog, így kérdőn pillant kedves barátnőjére, és asztaltársára.*
- Csak nem egy nemeshez lenne szerencsénk?
*Kérdez rá, miközben a megrendelt rumba kortyol bele nem várva meg a többieket sem, közben zöld íriszeivel szemérmetlenül feltérképezve minden látható jegyet a rövid életűn.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.08 12:16:56
//Említés szintjén Cahress//
*Daesys szerencsésnek érzi magát, hogy van körében egy műveltebb, jobb körökből származó barát, aki hajlandó kisegíteni az itallap rejtelmeit illetően.*
- Ehető virágok?
*Kérdez vissza meghökkenve, majd vigyorogva fejét csóválva.*
- Szedek én magamnak pitypangot az út széléről, ha arra vágyom.
*Csipkelődik kicsit, és hol Anlendrára pillant kíváncsian, hol pedig az előttük lévő lap soraira. Az édességet egyébként sem kifejezetten szereti, attól csak még inkább éhes lesz, és az most is igen gyakran kínozza őt. Egyszerűbb ő annál, valami jó tömör vacsorát szeretne, mellé sok alkohollal.*
- Milyen hamar feladtad.
*Billenti félre a fejét. Lehet végül ő is hajlandó lesz kompromisszumra a jelenlegi kínálat alapján, de azt nem hagyhatja ki, hogy ne kérdezzen rá. Főleg mert alkalma lesz legalább a szemrevaló szőke elf lánnyal is szóba elegyedni, akin szívesen legeltetné legalább egy-két perc keretén belül zöld íriszeit.*
- Elnézést, kedves, libacomb nincs esetleg? Minden vágyam az lenne, és tudod születésnapom van.
*Daesys mosolyogva Cahressre kacsint, hátha kicsit megenyhíti ezzel, hogy teljesítse különleges kívánságát.*
- De persze ha nagy fáradtság lenne, aaaaakkor...
*Megint az étlapra pillant, és pár pillanatig elidőzik a húsos főételek környékén.*
- Akkor egy szarvas bélszín is megteszi. addig is szeretnék egy rumot. Asszem Ezüstszakáll leheletet vagy mi a neve. *Lazán belenyúl zsebébe, és át is adja érte a 13 aranyat.
Ha pedig már ilyen elragadó felszolgálójuk van, mint Cahress Damastant, akkor igenis kijár neki egy visszafogott 2 aranyas borravaló, csak a szép mosolyáért. Ezután újra türelmesen vár, akár az elutasításra a libacombot illetően, illetve az italára. Úgy dönt, így vagy úgy, de odaad Cahress Damastantnak 20 aranyat, a libacombért, vagy a bélszínért, legfeljebb ha keveselné, majd szól érte. Ugyan éhes, de megérti, hogy nem egyedüli vendég ő itt, és egyébként is jól érezni van itt magát, ami az étlap alapján nem lesz probléma.*- Elég jó ez a hely. Határozottan tetszik.
*Teszi hozzá halkan, miközben megint a kínálaton fut végig tekintete. Az árakat nézve nem az ő kategóriája, de azért ennek ellenére szívesen nézne még ide vissza alkalmanként.*
- Szóval
*Fordul vissza Anlendra felé, ügyet sem vetve az éppen belépő, és őket kiszemelő férfira. Akkor viszont már nehéz lenne nem észrevennie, amikor a sármőr is betoppan asztalukhoz a megrendelt ételek, és italokkal együtt. Egy pillanatra kissé meglepődik, de gyorsan visszarázódik, közben felvont szemöldökkel kérdőn pillant hol az őket kiszolgálóra, hol Ambroggiora. Még azelőtt megszólal, hogy ezt a hímnemű megtehetné, vagy ha kell, akkor a szavába vág.*
- Nem rendeltünk hímringyót. Vagy tán a ház ajándéka a születésem napja miatt?
*Vigyorog huncut, egyértelműen provokatív módon. Ami azt illeti, ő szívesen látja az új vendéget, főleg mert hozott italt magával, de nem rajta áll, vagy bukik a dolog, így kérdőn pillant kedves barátnőjére, és asztaltársára.*
- Csak nem egy nemeshez lenne szerencsénk?
*Kérdez rá, miközben a megrendelt rumba kortyol bele nem várva meg a többieket sem, közben zöld íriszeivel szemérmetlenül feltérképezve minden látható jegyet a rövid életűn.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.08 12:16:56
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 10:52:14
Üzenet elküldve: 2019-09-08 10:52:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mai munka is pont úgy indult, mint mindig, mosogatás és szeletelés, aztán a fürdőbe hívták, mert az egyik lány, a tegnap éjszakai kialvatlansága miatt, hátast dobott majdhogynem a padlóra. Ennek ellenére ez egy szokásos nap volt. Ahogy odabent a konyhában épp a jól megérdemelt néhány falatnyi gyümölcsöt eszegeti, odalép hozzá a termetes konyhásasszony.*
-Kislányom, Cassy nagyon elfoglalt, be kellene állnod neked is! *Aztán meg az ilyen felszólításra mást nem is lehet válaszolni, minthogy nincs is ennél nagyobb öröm. Bár az arcáról nem ez tükröződik.*
-Itten van a vendég rendelése, uzsgyi, de ízibe! *Nyomja a kezébe a nő a felvett rendelésről készített cetlit. ~Nyolcas asztal. Ezüstszakáll lehelete. ~ A nő rámutat, a már tálcára készített, frissen sütött ételre, persze, mint aki sokszor fordul meg konyhai körökben, első ránézésre megmondja mi is az.*
-Mindjárt. *Emeli meg a kezét a nő irányába, aki pufogva, de visszamegy a dolgára, hogy basztassa azokat, akik alá vannak beosztva a hatékony munka érdekében. Még gyorsan befejezi az evést, bár a sietség látszatát sem engedi meg magának, aztán feláll és elteszi a cetlit, hogy kivigye a rendelést. Az ezüstszín tálcával a kezében, rajta az íncsiklandozó illatokat eregető, töltött csirkével megindul a pult felé. Ott elővesz egy tiszta, kristálypoharat, ami már önmagában is jelentős súlyt képvisel, majd tölt bele rumot és a tálcára teszi az ételnek társául. Ezt követően szemével megkeresi a nyolcas asztalt, ahol egy egyértelműen tenger-járta fiatal férfi üldögél, immáron egyik bájos lánykájuk társaságát élvezve. Kimért léptekkel odasétál és arrébb tolva az asztal közepén tengődő fűszertartókat és vázát, a tálca tartalmát felszolgálja.*
-Elnézést a zavarásért, meghoztam a rendelését az úrnak. *Puhán lehelyezi eléjük a tányért, az evőeszközöket és mellé a rumot, bár ilyen pozitúrában ötlete sincsen, hogy is kívánhatja azt elfogyasztani. ~Majd megoldják. ~*
-Esetleg szolgálhatok még valamivel? *Mert ugye illendő megkérdezni, bár nagyon úgy fest, hogy ők már egymásra találtak, csak az a kérdés melyik a fő és melyik az előétel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A mai munka is pont úgy indult, mint mindig, mosogatás és szeletelés, aztán a fürdőbe hívták, mert az egyik lány, a tegnap éjszakai kialvatlansága miatt, hátast dobott majdhogynem a padlóra. Ennek ellenére ez egy szokásos nap volt. Ahogy odabent a konyhában épp a jól megérdemelt néhány falatnyi gyümölcsöt eszegeti, odalép hozzá a termetes konyhásasszony.*
-Kislányom, Cassy nagyon elfoglalt, be kellene állnod neked is! *Aztán meg az ilyen felszólításra mást nem is lehet válaszolni, minthogy nincs is ennél nagyobb öröm. Bár az arcáról nem ez tükröződik.*
-Itten van a vendég rendelése, uzsgyi, de ízibe! *Nyomja a kezébe a nő a felvett rendelésről készített cetlit. ~Nyolcas asztal. Ezüstszakáll lehelete. ~ A nő rámutat, a már tálcára készített, frissen sütött ételre, persze, mint aki sokszor fordul meg konyhai körökben, első ránézésre megmondja mi is az.*
-Mindjárt. *Emeli meg a kezét a nő irányába, aki pufogva, de visszamegy a dolgára, hogy basztassa azokat, akik alá vannak beosztva a hatékony munka érdekében. Még gyorsan befejezi az evést, bár a sietség látszatát sem engedi meg magának, aztán feláll és elteszi a cetlit, hogy kivigye a rendelést. Az ezüstszín tálcával a kezében, rajta az íncsiklandozó illatokat eregető, töltött csirkével megindul a pult felé. Ott elővesz egy tiszta, kristálypoharat, ami már önmagában is jelentős súlyt képvisel, majd tölt bele rumot és a tálcára teszi az ételnek társául. Ezt követően szemével megkeresi a nyolcas asztalt, ahol egy egyértelműen tenger-járta fiatal férfi üldögél, immáron egyik bájos lánykájuk társaságát élvezve. Kimért léptekkel odasétál és arrébb tolva az asztal közepén tengődő fűszertartókat és vázát, a tálca tartalmát felszolgálja.*
-Elnézést a zavarásért, meghoztam a rendelését az úrnak. *Puhán lehelyezi eléjük a tányért, az evőeszközöket és mellé a rumot, bár ilyen pozitúrában ötlete sincsen, hogy is kívánhatja azt elfogyasztani. ~Majd megoldják. ~*
-Esetleg szolgálhatok még valamivel? *Mert ugye illendő megkérdezni, bár nagyon úgy fest, hogy ők már egymásra találtak, csak az a kérdés melyik a fő és melyik az előétel.*
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 09:50:42
Üzenet elküldve: 2019-09-08 09:50:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Zárás//
- A körülmények ellenére. *Ismétli meg a mondatrészt Rollen, de mintha csak magának mondaná, hogy el ne felejtse később.
A két fegyveres, akik eddig a folyosón belül, az ajtó mellett álltak, miután elhagyta mindenki a folyosót az ő részükről, fordulnak, hogy csatlakozzanak a menethez.
Zammiria ajándékát ezúttal sem ő veszi át, mint az aranyakat rejtő ládát, hanem egy másik katona nyúl érte és teszi el. A kopasz, tetovált homlokú alak szökkenő léptekkel követi a menetet, de csak a viselkedése feltűnő, ő maga nem tesz semmi igazán kirívót.*
- Az együttműködés sikeresen zárult, azt gondolom, mindkét fél elégedett lehet az eredménnyel. *Mondja színtelen hangon Rollen, amelyből sejteni lehet, hogy leginkább Ralas és a befektetők örülhetnek a sikeresen lezárt üzletnek.*
- Viszlát. *Köszön el kurtán, hidegen, majd fordul a kijárat felé. A két fegyveres a pultnál némán fordul az egyre gyarapodó menet után, majd utoljára az ajtóban álló kettős is csatlakozik utolsóként és Rollennel az élen elhagyják a Sellőt. Legutoljára a kopasz férfi marad, aki megfordul, hogy egy utolsó pillantással végignézzen a Ralas és Zammiria kezébe kerülő Sellőházon, majd egy utolsó kígyónyelv-öltéssel kilépjen maga is az ajtón.*
//Zárás//
- A körülmények ellenére. *Ismétli meg a mondatrészt Rollen, de mintha csak magának mondaná, hogy el ne felejtse később.
A két fegyveres, akik eddig a folyosón belül, az ajtó mellett álltak, miután elhagyta mindenki a folyosót az ő részükről, fordulnak, hogy csatlakozzanak a menethez.
Zammiria ajándékát ezúttal sem ő veszi át, mint az aranyakat rejtő ládát, hanem egy másik katona nyúl érte és teszi el. A kopasz, tetovált homlokú alak szökkenő léptekkel követi a menetet, de csak a viselkedése feltűnő, ő maga nem tesz semmi igazán kirívót.*
- Az együttműködés sikeresen zárult, azt gondolom, mindkét fél elégedett lehet az eredménnyel. *Mondja színtelen hangon Rollen, amelyből sejteni lehet, hogy leginkább Ralas és a befektetők örülhetnek a sikeresen lezárt üzletnek.*
- Viszlát. *Köszön el kurtán, hidegen, majd fordul a kijárat felé. A két fegyveres a pultnál némán fordul az egyre gyarapodó menet után, majd utoljára az ajtóban álló kettős is csatlakozik utolsóként és Rollennel az élen elhagyják a Sellőt. Legutoljára a kopasz férfi marad, aki megfordul, hogy egy utolsó pillantással végignézzen a Ralas és Zammiria kezébe kerülő Sellőházon, majd egy utolsó kígyónyelv-öltéssel kilépjen maga is az ajtón.*
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-08 05:07:10
Üzenet elküldve: 2019-09-08 05:07:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Elsősorban Daesys és Anlendra//
*Miután szürkéjét az istállósfiú gondjaira bízta, először kívülről méri végig a patinás épületet. Furcsa, de valahogy nem rémlik neki, hogy járt volna már itt korábban. Az igényes felújítást elnézve felmerül benne, hogy régebben talán ennél jóval kevésbé nívós intézmény lehetett. Az is lehet, hogy annak idején még nem is bordély volt, vagy csak egyszerűen a Morajló Merina dokkoknál ringatózó bájai túlságosan elterelték erről a környékről a figyelmét.
~Sellőház~ hümment. ~Caldorcor Báró Úr ajánlásával. Hát lássuk!~
Belépvén leveszi tollas kalapját és körbefuttatja a tekintetét a bordély impozáns belbecsén. A zene, az illatok, a fények, a berendezés, a kelmék remek összhangban szolgálják ki a hely szellemét. A sürgölődő, lenge öltözetű kurtizánok ellenére az Intéző ravaszdi rókatekintete mégis szinte azonnal megakad a két leányzón az egyik asztalnál.*
- Pazar! *A szinte hang nélkül kiejtett szó elbújik a férfi szája szegletébe húzódó mosolyban.
Mielőtt megindulna feléjük, azért elemel egy itallapot valamelyik útba eső asztalról és gyorsan átfutja, aztán vissza is teszi. Odafelé elcsíp egy tálcával forgolódó barna szirént és rendel tőle három italt a két leányzó asztalához. A Wegtoren tüze, három kupicával számolva, 48 aranyat kóstál, amit mindjárt oda is ad a felszolgálónak, hogy az asztalnál már ne kelljen ezzel vesződnie. Kényelmesen lehúzkodja finom szarvasbőr kesztyűit, lekerget némi nem létező szöszt fess zekéje hajtókájáról, és pont olyan ütemben indul el, hogy épp akkor érjen a két lány asztalához, amikor a felszolgáló a tálcával és az italokkal.*
- Nem tudtam nem észrevenni, hogy a Kikötő semmihez nem fogható bájai ma este ennél az asztalnál ragyognak a legfényesebben *hajol meg feléjük egy cukrosan sunyi mosollyal.* - Bearanyozná az estémet, ha két ilyen szépség megtisztelne vele, hogy meghívhatom egy italra.
*A kis vörösről lerí, hogy helyi, de az emberlányban nem biztos. Viszont barátnőknek tűnnek, szóval feltételezi, hogy mindketten idevalósiak. Szemrevaló mind a kettő, igaz, hogy szemtelenül fiatalok. Sudár, zsenge kis csibécskék. A kellemest a hasznossal elv megropogtatja az ujjait. Ki tudja? A végén még szerencséje is lehet. Persze Ambroggio mindig is simlisebb fattyú volt annál, hogy pusztán a szerencsére hagyatkozzon.*
*Miután szürkéjét az istállósfiú gondjaira bízta, először kívülről méri végig a patinás épületet. Furcsa, de valahogy nem rémlik neki, hogy járt volna már itt korábban. Az igényes felújítást elnézve felmerül benne, hogy régebben talán ennél jóval kevésbé nívós intézmény lehetett. Az is lehet, hogy annak idején még nem is bordély volt, vagy csak egyszerűen a Morajló Merina dokkoknál ringatózó bájai túlságosan elterelték erről a környékről a figyelmét.
~Sellőház~ hümment. ~Caldorcor Báró Úr ajánlásával. Hát lássuk!~
Belépvén leveszi tollas kalapját és körbefuttatja a tekintetét a bordély impozáns belbecsén. A zene, az illatok, a fények, a berendezés, a kelmék remek összhangban szolgálják ki a hely szellemét. A sürgölődő, lenge öltözetű kurtizánok ellenére az Intéző ravaszdi rókatekintete mégis szinte azonnal megakad a két leányzón az egyik asztalnál.*
- Pazar! *A szinte hang nélkül kiejtett szó elbújik a férfi szája szegletébe húzódó mosolyban.
Mielőtt megindulna feléjük, azért elemel egy itallapot valamelyik útba eső asztalról és gyorsan átfutja, aztán vissza is teszi. Odafelé elcsíp egy tálcával forgolódó barna szirént és rendel tőle három italt a két leányzó asztalához. A Wegtoren tüze, három kupicával számolva, 48 aranyat kóstál,
amit mindjárt oda is ad a felszolgálónak, hogy az asztalnál már ne kelljen ezzel vesződnie. Kényelmesen lehúzkodja finom szarvasbőr kesztyűit, lekerget némi nem létező szöszt fess zekéje hajtókájáról, és pont olyan ütemben indul el, hogy épp akkor érjen a két lány asztalához, amikor a felszolgáló a tálcával és az italokkal.*- Nem tudtam nem észrevenni, hogy a Kikötő semmihez nem fogható bájai ma este ennél az asztalnál ragyognak a legfényesebben *hajol meg feléjük egy cukrosan sunyi mosollyal.* - Bearanyozná az estémet, ha két ilyen szépség megtisztelne vele, hogy meghívhatom egy italra.
*A kis vörösről lerí, hogy helyi, de az emberlányban nem biztos. Viszont barátnőknek tűnnek, szóval feltételezi, hogy mindketten idevalósiak. Szemrevaló mind a kettő, igaz, hogy szemtelenül fiatalok. Sudár, zsenge kis csibécskék. A kellemest a hasznossal elv megropogtatja az ujjait. Ki tudja? A végén még szerencséje is lehet. Persze Ambroggio mindig is simlisebb fattyú volt annál, hogy pusztán a szerencsére hagyatkozzon.*
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-07 23:39:26
Üzenet elküldve: 2019-09-07 23:39:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, aki kiszolgálásra vár//
//Főleg Torskel//
*A férfi kicsit most jobban Darreldre figyel, mivel egy fontos dolgot akar kérdezni. Ez azzal jár, hogy alkalmi partner figyelmét egyelőre nem annyira osztja, mint amennyire kéne. A csók után újra megszólal.*
- Hajós vagyok, és valami testhez álló munka jól jönne. Ha netán lenne valamilyen információd, azt szívesen venném. Bármilyen ladikot elvezetek, tekintve arra, hogy kormányos vagyok.*-jegyzi meg a férfi, és kezével a sellő combján dobolgat természetesen csak finoman.*
~Hol késlekedik már a vacsora.~*-türelmetlenkedik magában a férfi.*
//Főleg Torskel//
*A férfi kicsit most jobban Darreldre figyel, mivel egy fontos dolgot akar kérdezni. Ez azzal jár, hogy alkalmi partner figyelmét egyelőre nem annyira osztja, mint amennyire kéne. A csók után újra megszólal.*
- Hajós vagyok, és valami testhez álló munka jól jönne. Ha netán lenne valamilyen információd, azt szívesen venném. Bármilyen ladikot elvezetek, tekintve arra, hogy kormányos vagyok.*-jegyzi meg a férfi, és kezével a sellő combján dobolgat természetesen csak finoman.*
~Hol késlekedik már a vacsora.~*-türelmetlenkedik magában a férfi.*
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-07 13:28:13
Üzenet elküldve: 2019-09-07 13:28:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Diskurálás//
//Végére lassú lelépés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mosolyra fakad az ember arca, s várná a szép szavakat, mikor meggyanúsítja azzal, hogy a Sötét Urat szolgálja. Ráadásként a nevén szólítja az istent. Ezt nem hagyhatja annyiban: felpattan és elfojtott dühvel szól.*
-Na ide figyeljél: sosem voltam és sosem leszek annak a borzalomnak a híve! Hát mit képzelsz magadról?! Hogy hátadba döfném a kést? Mondtam egy szóval is, hogy te vedd meg nekem a bájitalokat, vagy akármit? Saját zsebből állom. *Ekkor eszébe jut Teliirnek a szavai, amikben őrültnek hitte Komblardot. ~ Hogy annak milyen igaza volt. ~ A pénz nincsen híján neki, szóval ha pazarolt is, nem sajnálja. Rendel magának valami specialitást. ~ Talán a Kaviár pirítóssal jó lehet.~ Ki is fizeti érte a 33 aranyat, majd jóízűen elfogyasztja. Ekkor megfenyegetik. Nem fél ő egy harctól, elvégre wegtoreni. Húzná ki a hosszútőrét ruhaujjából, mikor Komblard megtorpan. ~ Helyes, kis beszari. ~ Gondolja magában. A férfi külön szobát vesz ki, majd elindul felfelé. Itt az idő: megköszön mindent a pultosnak, azzal biccent egyet illedelmesen és maga mögött hagyja a Sellőt.*
//Végére lassú lelépés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mosolyra fakad az ember arca, s várná a szép szavakat, mikor meggyanúsítja azzal, hogy a Sötét Urat szolgálja. Ráadásként a nevén szólítja az istent. Ezt nem hagyhatja annyiban: felpattan és elfojtott dühvel szól.*
-Na ide figyeljél: sosem voltam és sosem leszek annak a borzalomnak a híve! Hát mit képzelsz magadról?! Hogy hátadba döfném a kést? Mondtam egy szóval is, hogy te vedd meg nekem a bájitalokat, vagy akármit? Saját zsebből állom. *Ekkor eszébe jut Teliirnek a szavai, amikben őrültnek hitte Komblardot. ~ Hogy annak milyen igaza volt. ~ A pénz nincsen híján neki, szóval ha pazarolt is, nem sajnálja. Rendel magának valami specialitást. ~ Talán a Kaviár pirítóssal jó lehet.~ Ki is fizeti érte a 33 aranyat, majd jóízűen elfogyasztja.
Ekkor megfenyegetik. Nem fél ő egy harctól, elvégre wegtoreni. Húzná ki a hosszútőrét ruhaujjából, mikor Komblard megtorpan. ~ Helyes, kis beszari. ~ Gondolja magában. A férfi külön szobát vesz ki, majd elindul felfelé. Itt az idő: megköszön mindent a pultosnak, azzal biccent egyet illedelmesen és maga mögött hagyja a Sellőt.*
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-07 11:46:58
Üzenet elküldve: 2019-09-07 11:46:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
//Elsősorban Daesys és Cahress//
*Lágyan elvigyorodik, amikor Daesys látványosan és gyermeki meglepetéssel lelkendezik a szék puhasága iránt. Anlendrának sem megszokott ez a luxus, de azért ő már többször látott puha széket, míves asztallábat és fantázianevekkel teletűzdelt étlapot. Ezért kissé visszafogottabban örül, hogy ilyen kényelmes helyre vetette őket az élet, ahol a kiszolgálás is kifogástalan. Pár órára ők is nemesi származású asszonynak érezhetik magukat, akinek az a pillanatnyi legnagyobb gondja, hogy mit válasszon vacsorára.*
- Ő, a rum...
*Végig böngészi az italszekciót. Neki nincs gondja az olvasással, jól megtanították neki, és mindig is jól bánt a szavakkal akkor is, ha tinta került a kezébe. Úgyhogy amikor meglátja a fél-elf összeszűkült tekintetét, ahogy próbálja kivenni az étlapra vetett betűk értelmét, diszkréten segítségére is siet.*
- Zammiria. Szerintem nem arra vágysz, csokoládé öntet és ehető virágok is vannak rajta.
*Nagyon viccesnek találja mikor elképzeli Daesyst az étlapon leírt epres csodával a kezében. El is vigyorodik egy minutumra. Teljesen egyetért a feltevéssel, hogy az ételek és italok nevei feleslegesen vannak túlbonyolítva, de ha körülnéz a jelenlévő vendégeken, akkor megérti, hogy némelyeknek vonzó lehet, ha egy egyszerű dolgot egy kevés misztikummal és fantáziával építenek körbe. Legyint egyet.*
- Ehh, ne is foglalkozz vele! A lényeg, hogy valahogy végre jól lakjunk. Felőlem hívhatják ugráló szörnyetegnek is. *Majd válaszol a felé intézett kérdésre.* - Én lehet, hogy megelégszem a kacsasülttel. Jól hangzik.
*Anlendra egyébként teljesen elégedett a rá jutó beszédmennyiséggel, sosem volt valami nagy dumás. Közben meg is érkezik a csinos elf, és felteszi kérdését. Anlendra hálásan tekint fel Cahressre. Pillantását a gyomrából érkező hangos korgás kíséri aláfestésként.*
~Végre, megmenekültünk!~
- Kérnénk egy üveggel Ezüstszakáll leheletéből! * Kirendeli az Ezüstszakáll lehelete nevű fehér rumot, és 13 aranyat fizet a rá eső részért. *
*Legszívesebben teát kérne, de egyrészt túl meleg van, másrészt nem akarja, hogy Daesysnek egyedül kelljen innia, ha már így összeakadtak. Ha esetleg kevesebbet bírna, van egy olyan érzése, hogy vörös barátnője akár egy teljes üveg fehérrummal is megbirkózna.*
- Én pedig a kacsasültet kérem szépen, pecsenyekrumplival.
* Lerak 16 aranyat az asztalra a Kapitány kedvence ételért. Valamint további 8 aranyat a Köretért. *
*Már ahogy kimondja összefut a nyál a szájában. Bájosan néz fel Cahressre, és ha már a szépségről van szó, neki sem kerülik el a figyelmét a szőke elf adottságai. Anlendra a lehető legmesszebb áll attól a külsőtől, amit a két másik nő képvisel. Sosem vágyott ugyan magasabbnak és teltebbnek lenni, a hajával meg kifejezetten meg van elégedve annak ellenére, hogy a férfiak gyakran a világosabb zuhatagot részesítik előnyben. Mondjuk ez sosem volt az első szempont, de minden nőnek kell a visszacsatolás. Tehát, eszébe sem jut irigykedni, de természetesen észreveszi, hogy két kivételesen szép teremtéssel sodorta össze a mai nap.
Miután leadta rendelését, várakozóan, már-már sürgetően néz Daesysre, hogy tegyen ő is így. Reméli, a fél-elf nem tervez valóban asztalt csapkodni, ha esetleg nincs libacomb a konyhán.*
*A „rosszarcú” férfiakra ügyet sem vet, nem úgy néznek ki, mint akiket érdekelné a két nő. Illetve, a szokásos férfiúi nyálcsorgatás, szem meresztgetés lehet, hogy benne lenne a pakliban, ha nekik jelenleg nem más dolguk lenne.*
A hozzászólás írója (Anlendra Faejeon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.07 11:50:43
//Elsősorban Daesys és Cahress//
*Lágyan elvigyorodik, amikor Daesys látványosan és gyermeki meglepetéssel lelkendezik a szék puhasága iránt. Anlendrának sem megszokott ez a luxus, de azért ő már többször látott puha széket, míves asztallábat és fantázianevekkel teletűzdelt étlapot. Ezért kissé visszafogottabban örül, hogy ilyen kényelmes helyre vetette őket az élet, ahol a kiszolgálás is kifogástalan. Pár órára ők is nemesi származású asszonynak érezhetik magukat, akinek az a pillanatnyi legnagyobb gondja, hogy mit válasszon vacsorára.*
- Ő, a rum...
*Végig böngészi az italszekciót. Neki nincs gondja az olvasással, jól megtanították neki, és mindig is jól bánt a szavakkal akkor is, ha tinta került a kezébe. Úgyhogy amikor meglátja a fél-elf összeszűkült tekintetét, ahogy próbálja kivenni az étlapra vetett betűk értelmét, diszkréten segítségére is siet.*
- Zammiria. Szerintem nem arra vágysz, csokoládé öntet és ehető virágok is vannak rajta.
*Nagyon viccesnek találja mikor elképzeli Daesyst az étlapon leírt epres csodával a kezében. El is vigyorodik egy minutumra. Teljesen egyetért a feltevéssel, hogy az ételek és italok nevei feleslegesen vannak túlbonyolítva, de ha körülnéz a jelenlévő vendégeken, akkor megérti, hogy némelyeknek vonzó lehet, ha egy egyszerű dolgot egy kevés misztikummal és fantáziával építenek körbe. Legyint egyet.*
- Ehh, ne is foglalkozz vele! A lényeg, hogy valahogy végre jól lakjunk. Felőlem hívhatják ugráló szörnyetegnek is. *Majd válaszol a felé intézett kérdésre.* - Én lehet, hogy megelégszem a kacsasülttel. Jól hangzik.
*Anlendra egyébként teljesen elégedett a rá jutó beszédmennyiséggel, sosem volt valami nagy dumás. Közben meg is érkezik a csinos elf, és felteszi kérdését. Anlendra hálásan tekint fel Cahressre. Pillantását a gyomrából érkező hangos korgás kíséri aláfestésként.*
~Végre, megmenekültünk!~
- Kérnénk egy üveggel Ezüstszakáll leheletéből! * Kirendeli az Ezüstszakáll lehelete nevű fehér rumot, és 13 aranyat fizet a rá eső részért.
**Legszívesebben teát kérne, de egyrészt túl meleg van, másrészt nem akarja, hogy Daesysnek egyedül kelljen innia, ha már így összeakadtak. Ha esetleg kevesebbet bírna, van egy olyan érzése, hogy vörös barátnője akár egy teljes üveg fehérrummal is megbirkózna.*
- Én pedig a kacsasültet kérem szépen, pecsenyekrumplival.
* Lerak 16 aranyat az asztalra a Kapitány kedvence ételért.
Valamint további 8 aranyat a Köretért. **Már ahogy kimondja összefut a nyál a szájában. Bájosan néz fel Cahressre, és ha már a szépségről van szó, neki sem kerülik el a figyelmét a szőke elf adottságai. Anlendra a lehető legmesszebb áll attól a külsőtől, amit a két másik nő képvisel. Sosem vágyott ugyan magasabbnak és teltebbnek lenni, a hajával meg kifejezetten meg van elégedve annak ellenére, hogy a férfiak gyakran a világosabb zuhatagot részesítik előnyben. Mondjuk ez sosem volt az első szempont, de minden nőnek kell a visszacsatolás. Tehát, eszébe sem jut irigykedni, de természetesen észreveszi, hogy két kivételesen szép teremtéssel sodorta össze a mai nap.
Miután leadta rendelését, várakozóan, már-már sürgetően néz Daesysre, hogy tegyen ő is így. Reméli, a fél-elf nem tervez valóban asztalt csapkodni, ha esetleg nincs libacomb a konyhán.*
*A „rosszarcú” férfiakra ügyet sem vet, nem úgy néznek ki, mint akiket érdekelné a két nő. Illetve, a szokásos férfiúi nyálcsorgatás, szem meresztgetés lehet, hogy benne lenne a pakliban, ha nekik jelenleg nem más dolguk lenne.*
A hozzászólás írója (Anlendra Faejeon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.07 11:50:43
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-07 00:47:17
Üzenet elküldve: 2019-09-07 00:47:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Diskurálás//
*Az elhangzó szavak természetesen mindent egészen más fénybe helyeznek. Kezdettől fogva volt egy ilyen megérzése ezzel a férfivel kapcsolatban, de egészen eddig nem mert hinni a belső hangjának. Fel is ölti legbarátságosabb mosolyát, az illik az alkalomhoz.*
- Ó, hogy Eeyr híve vagy, az más! És mondd csak, amikor meg a Vérkertben a hátamba döföd a kést, akkor majd épp Sa'Tereth híve leszel? Úgy látom, meglepően gyorsan tudsz oldalt váltani. Mindegy, csak életben maradj, de aztán ha egy kis pénz csurran-cseppen, az se utolsó, nem igaz?
*Igen, sejtése beigazolódott, ez a fickó egy ingyenélő. A szó legrosszabb értelmében. Ő meg még idehozta, hogy profitot termeljen vele a Sellőnek... Csúnya bakot lőtt. Agya lázasan zakatol, hogyan hozhatná mindezt helyre, mielőtt kitudódik? Azért a fickó igényeit is méltatja néhány szóra.*
- Persze, bájital, az... És azt majd ki fogja fizetni? A ruháidat ne mossuk ki előtte? Sőt, meg is borotvállak, kerüljön csak egy penge a kezembe...
*Ez kész tragédia. Zammiria forog a... az irodájában. Két lehetősége van a helyzet orvoslására: vagy fizeti a fickó helyett az ételt, vagy lenyúzza a bőrét, csizmát készít belőle, eladja, hogy aztán azt a pénzt itt költse el. A választáson sem kell sokat gondolkodnia, mivel abban biztos, hogy nem szándékszik azt a keveset másra költeni, ami az erszényében van, kizárólag magára.*
- És mi lenne, ha rögtön a tengerbe dobnálak? Akkor kiválaszthatnád magadnak, mit ennél.
*Áll fel a székről, hogy megragadhassa a fickót, de ebben a pillanatban megjelenik egy ismerős arc. Zammiria. Enyhén előrenyújtott kezei azonnal félkört írnak le a levegőben, majd jelentőségteljesen végigsimít a csuháján.
~ Nyugalom, cimbora, ne feledd... Ez egy jó hírű hely, ne dobj senkit a tengerbe. Tudod, mi kell neked? Egy jó alvás! Jobban kell az neked, mint ennek a szakállasnak két pofon. ~
Ralas szavaira odakapja a fejét, a biccentést enyhén értetlen ábrázattal viszonozza.
~ No lám, hát ő meg ki lehet? ~
De minthogy az élet nem áll meg, be kell érnie azzal a fél másodperccel, amíg ő állt a figyelem középpontjában. Rövid mérlegelés után úgy dönt, ennyi hírnév neki egyelőre több, mint elég.*
- Majd meglátom, mit tehetek.
*Reagálja le végül néhai asztaltársaságát, mivel az asztalt már el is hagyta fél lábbal, a másik pedig azonnal követi is párját. Így megy ez, ha az emberfia kihúzza magát, és sétál. Persze nem várja el, hogy a fickó azok után osztozzon vele egy szobán, amire készül. Igyekszik következetes maradni, ha mindenki magának fizet, hát élvezze amaz a duplaágyat. Nem mellesleg nincs ingerenciája bárkit tolerálni maga mellett. Háborgó lelkiismeretére gyógyírként hat az a 15 arany, amibe a Szoba kerül, ami csakis az övé. Így nem kell úgy éreznie, hogy visszaél új barátja vendégszeretetével, ráadásul már csak nyolcvanöt arany a tartozása a Sellő felé. Miután ezt lerendezte, még visszafordul, int egy aprót Fräd felé, hogy minden elrendezve, aztán elvonul a kiváltott szoba felé. Reményei szerint üresen találja majd (legalábbis ha valaki bent felejtett volna egy örömlányt, az bevételkiesést jelenthetne a helynek, így ez csak nem fordul elő). Ha minden jól megy, kulcsra zárja maga mögött az ajtót, és néhány perccel később már le is dőlhet az ágyra.
~ Hosszú éjszaka volt... hosszú nap... Megérdemlem a pihenést. ~
Ilyen-olyan zajok persze hallatszanak, a nappali alvás átka, hogy olyankor mindenki más ébren van. Ő maga azonban kellően fáradt ahhoz, hogy ettől függetlenül is könnyedén elaludjon.*
*Az elhangzó szavak természetesen mindent egészen más fénybe helyeznek. Kezdettől fogva volt egy ilyen megérzése ezzel a férfivel kapcsolatban, de egészen eddig nem mert hinni a belső hangjának. Fel is ölti legbarátságosabb mosolyát, az illik az alkalomhoz.*
- Ó, hogy Eeyr híve vagy, az más! És mondd csak, amikor meg a Vérkertben a hátamba döföd a kést, akkor majd épp Sa'Tereth híve leszel? Úgy látom, meglepően gyorsan tudsz oldalt váltani. Mindegy, csak életben maradj, de aztán ha egy kis pénz csurran-cseppen, az se utolsó, nem igaz?
*Igen, sejtése beigazolódott, ez a fickó egy ingyenélő. A szó legrosszabb értelmében. Ő meg még idehozta, hogy profitot termeljen vele a Sellőnek... Csúnya bakot lőtt. Agya lázasan zakatol, hogyan hozhatná mindezt helyre, mielőtt kitudódik? Azért a fickó igényeit is méltatja néhány szóra.*
- Persze, bájital, az... És azt majd ki fogja fizetni? A ruháidat ne mossuk ki előtte? Sőt, meg is borotvállak, kerüljön csak egy penge a kezembe...
*Ez kész tragédia. Zammiria forog a... az irodájában. Két lehetősége van a helyzet orvoslására: vagy fizeti a fickó helyett az ételt, vagy lenyúzza a bőrét, csizmát készít belőle, eladja, hogy aztán azt a pénzt itt költse el. A választáson sem kell sokat gondolkodnia, mivel abban biztos, hogy nem szándékszik azt a keveset másra költeni, ami az erszényében van, kizárólag magára.*
- És mi lenne, ha rögtön a tengerbe dobnálak? Akkor kiválaszthatnád magadnak, mit ennél.
*Áll fel a székről, hogy megragadhassa a fickót, de ebben a pillanatban megjelenik egy ismerős arc. Zammiria. Enyhén előrenyújtott kezei azonnal félkört írnak le a levegőben, majd jelentőségteljesen végigsimít a csuháján.
~ Nyugalom, cimbora, ne feledd... Ez egy jó hírű hely, ne dobj senkit a tengerbe. Tudod, mi kell neked? Egy jó alvás! Jobban kell az neked, mint ennek a szakállasnak két pofon. ~
Ralas szavaira odakapja a fejét, a biccentést enyhén értetlen ábrázattal viszonozza.
~ No lám, hát ő meg ki lehet? ~
De minthogy az élet nem áll meg, be kell érnie azzal a fél másodperccel, amíg ő állt a figyelem középpontjában. Rövid mérlegelés után úgy dönt, ennyi hírnév neki egyelőre több, mint elég.*
- Majd meglátom, mit tehetek.
*Reagálja le végül néhai asztaltársaságát, mivel az asztalt már el is hagyta fél lábbal, a másik pedig azonnal követi is párját. Így megy ez, ha az emberfia kihúzza magát, és sétál. Persze nem várja el, hogy a fickó azok után osztozzon vele egy szobán, amire készül. Igyekszik következetes maradni, ha mindenki magának fizet, hát élvezze amaz a duplaágyat. Nem mellesleg nincs ingerenciája bárkit tolerálni maga mellett. Háborgó lelkiismeretére gyógyírként hat az a 15 arany, amibe a Szoba kerül,
ami csakis az övé. Így nem kell úgy éreznie, hogy visszaél új barátja vendégszeretetével, ráadásul már csak nyolcvanöt arany a tartozása a Sellő felé. Miután ezt lerendezte, még visszafordul, int egy aprót Fräd felé, hogy minden elrendezve, aztán elvonul a kiváltott szoba felé. Reményei szerint üresen találja majd (legalábbis ha valaki bent felejtett volna egy örömlányt, az bevételkiesést jelenthetne a helynek, így ez csak nem fordul elő). Ha minden jól megy, kulcsra zárja maga mögött az ajtót, és néhány perccel később már le is dőlhet az ágyra.~ Hosszú éjszaka volt... hosszú nap... Megérdemlem a pihenést. ~
Ilyen-olyan zajok persze hallatszanak, a nappali alvás átka, hogy olyankor mindenki más ébren van. Ő maga azonban kellően fáradt ahhoz, hogy ettől függetlenül is könnyedén elaludjon.*
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-06 18:29:22
Üzenet elküldve: 2019-09-06 18:29:22
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, aki kiszolgálásra vár//
//Főleg Torskel//
//Érintőlegesen távozó Yeza//
*Halk sikkantás, s édesen csengő nevetés, amint Borelein, Torskel ölébe fordul. Nem számított a mozdulatra, de kecsesen kapja el a kalóz nyakát, hogy biztonságos támaszt érezhessen, az erős karok között.*
- Bizonyára örülni fognak neki, uram! *Bólint mosolyogva Darelld.* De mi köszönjük, hogy nálunk tölti az idejét, s hozzájárul a Sellőház méltán híres forgatagához, meghitt miliőjéhez. *Hajtja meg magát, kissé komoly arccal, majd a felkínált aranyakat diszkréten és gyorsan teszi el, miközben már választ is ad a kívánságra.*
- Ha szabad így fogalmaznom, gyakorlatilag itt *mutat körbe felfelé fordított tenyérrel* élem életem, s mindig rendelkezésre állok, ha szükséges. Amennyiben reggel lát, akár reggeli közben is bátran szóljon, én itt leszek. *Erősíti meg ígéretét és csendesen kezd hátrálni, majd távozik posztja felé, ahol szólítani tudják, ha szeretnék. Borelein tenyerébe fogja a kalóz arcát, s pajkosan fordítja el felfelé fejét, így Torskel csókja, elébb csak a nyakát éri, mely illatozik.*
- Éhezel... remek! *Búgja aztán visszafordulva, s mélyen Torskel szemébe pillantva, majd ajkát kínálja, elébb csak apránként, kisebb falatokban, s lassan egészen belemerül, karjai teljesen átfogják a férfit, ujjai ruhája alá is befutnak. A csók után aztán a lépcső felé pillant, de itt nem ő a főnök, s bár vad, mint egy erdei irbisz, miközben prédára vadászik, mégis Torskel a vendég, s az lesz, amit csak kér.
Darelld lassan az ajtó felé pillant, mi még talán épp akkor csukódik be sarkain. Yeza távozott, hogy mi módon és miért, nem derül ki számára, de az élet bizony nem áll meg. Nem... nem... főleg nem, egy ilyen helyen. Az egyik sarokban kacagás, a másikban huncut sikoly hangja, s csók is csattan, nem is egy. A muzsikusok nem adják alább, a történet halad tovább saját medrében, egy ambiciózus vezetés, egy kitartó személyzet, s gond, gond hátán. Ez a Sellőház története, s az egyik hirtelen érkezett, majd hirtelen távozó szereplő viharos pálfordulása nem ver akkora hullámot, hogy elmossa a felépített partvonalat. Tekintetét az ajtóról elfordítva, immár karba font kézzel ismét, halvány mosollyal ajkain, az összecsődült, mulatozó és beszélgető vendégsereget nézi. ~ Akár a régi időkben, hajdanán. ~ Sóhajt fel gondolatban, majd összehúzott tekintettel fordul ismét az ajtó felé. ~ Nem csukták be rendesen. ~ Csóválja meg fejét, s diszkréten odasétál, majd immár becsukja, ahogyan kell.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.06 18:35:37
//Főleg Torskel//
//Érintőlegesen távozó Yeza//
*Halk sikkantás, s édesen csengő nevetés, amint Borelein, Torskel ölébe fordul. Nem számított a mozdulatra, de kecsesen kapja el a kalóz nyakát, hogy biztonságos támaszt érezhessen, az erős karok között.*
- Bizonyára örülni fognak neki, uram! *Bólint mosolyogva Darelld.* De mi köszönjük, hogy nálunk tölti az idejét, s hozzájárul a Sellőház méltán híres forgatagához, meghitt miliőjéhez. *Hajtja meg magát, kissé komoly arccal, majd a felkínált aranyakat diszkréten és gyorsan teszi el, miközben már választ is ad a kívánságra.*
- Ha szabad így fogalmaznom, gyakorlatilag itt *mutat körbe felfelé fordított tenyérrel* élem életem, s mindig rendelkezésre állok, ha szükséges. Amennyiben reggel lát, akár reggeli közben is bátran szóljon, én itt leszek. *Erősíti meg ígéretét és csendesen kezd hátrálni, majd távozik posztja felé, ahol szólítani tudják, ha szeretnék. Borelein tenyerébe fogja a kalóz arcát, s pajkosan fordítja el felfelé fejét, így Torskel csókja, elébb csak a nyakát éri, mely illatozik.*
- Éhezel... remek! *Búgja aztán visszafordulva, s mélyen Torskel szemébe pillantva, majd ajkát kínálja, elébb csak apránként, kisebb falatokban, s lassan egészen belemerül, karjai teljesen átfogják a férfit, ujjai ruhája alá is befutnak. A csók után aztán a lépcső felé pillant, de itt nem ő a főnök, s bár vad, mint egy erdei irbisz, miközben prédára vadászik, mégis Torskel a vendég, s az lesz, amit csak kér.
Darelld lassan az ajtó felé pillant, mi még talán épp akkor csukódik be sarkain. Yeza távozott, hogy mi módon és miért, nem derül ki számára, de az élet bizony nem áll meg. Nem... nem... főleg nem, egy ilyen helyen. Az egyik sarokban kacagás, a másikban huncut sikoly hangja, s csók is csattan, nem is egy. A muzsikusok nem adják alább, a történet halad tovább saját medrében, egy ambiciózus vezetés, egy kitartó személyzet, s gond, gond hátán. Ez a Sellőház története, s az egyik hirtelen érkezett, majd hirtelen távozó szereplő viharos pálfordulása nem ver akkora hullámot, hogy elmossa a felépített partvonalat. Tekintetét az ajtóról elfordítva, immár karba font kézzel ismét, halvány mosollyal ajkain, az összecsődült, mulatozó és beszélgető vendégsereget nézi. ~ Akár a régi időkben, hajdanán. ~ Sóhajt fel gondolatban, majd összehúzott tekintettel fordul ismét az ajtó felé. ~ Nem csukták be rendesen. ~ Csóválja meg fejét, s diszkréten odasétál, majd immár becsukja, ahogyan kell.*
A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.06 18:35:37
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-06 15:21:50
Üzenet elküldve: 2019-09-06 15:21:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, aki kiszolgálásra vár//
//Főleg Torskel//
*Torskel igazán jól érzi magát Borelein társaságába. A leányzó édes szavakat csepegtet a fülébe azzal kapcsolatban, hogy milyen éjszakát várhat majd el tőle. A masszázs is jólesik neki, de inkább egy invitáló mozdulattal, az ölébe ülteti az északi lányt.*
- Köszönöm jóember, hogy ez a tünemény itt lehet velem, a többi hölgy se búsuljon, őket is szándékomban áll majd meglátogatni.*-mondja a férfi kedvesen, és az italát átnyújtja Boreleinnek, hogy ő is igyon belőle kedvére.*
- Annyi kérésem lenne, hogy a vacsorámat azt most szeretném kifizetni. Átadja a14aranyat azEzüstszakáll leheletenevű italért. Valamint, átad 23aranyat a Birtokok íze nevezetű ételért. *Így sikeresen rendezte a számlája egy részét.*
- Reggel pedig szeretnék még Önnel beszélni, mert komoly embernek látom, és lenne egy kérdésem, de ha nem haragszik, most egy kicsit szórakoznék.*-mondja a férfi, és megkóstolja Borelein húsos ajkainak ízét.*
//Főleg Torskel//
*Torskel igazán jól érzi magát Borelein társaságába. A leányzó édes szavakat csepegtet a fülébe azzal kapcsolatban, hogy milyen éjszakát várhat majd el tőle. A masszázs is jólesik neki, de inkább egy invitáló mozdulattal, az ölébe ülteti az északi lányt.*
- Köszönöm jóember, hogy ez a tünemény itt lehet velem, a többi hölgy se búsuljon, őket is szándékomban áll majd meglátogatni.*-mondja a férfi kedvesen, és az italát átnyújtja Boreleinnek, hogy ő is igyon belőle kedvére.*
- Annyi kérésem lenne, hogy a vacsorámat azt most szeretném kifizetni. Átadja a14aranyat azEzüstszakáll leheletenevű italért.
Valamint, átad 23aranyat a Birtokok íze nevezetű ételért. *Így sikeresen rendezte a számlája egy részét.*- Reggel pedig szeretnék még Önnel beszélni, mert komoly embernek látom, és lenne egy kérdésem, de ha nem haragszik, most egy kicsit szórakoznék.*-mondja a férfi, és megkóstolja Borelein húsos ajkainak ízét.*
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-06 08:06:40
Üzenet elküldve: 2019-09-06 08:06:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki, aki kiszolgálásra vár//
//Főleg Torskel//
//Érintőlegesen Yeza//
*Borelein. Messzi észak bájos havasi gyopárja, deres hegycsúcsok, szőrmebundába bújtatott forrósága, medvebőrön, kacéran hason fekvő tüneménye... hát megtörtént a választás. Torskel szinte még végig sem mondja a nevét, s szinte azonnal fordul, csodálatos illatot húzva maga után, a férfi mögé penderül, s jobb lábát a magasba hajlítva hajol a férfi füle mellé, hogy varázslatos éjszakáról regéljen, suttogó és tiszta hangján.*
- Kitűnő választás, Uram! *Bólint mosolyogva Darelld, majd azért kiegészítve, a többiek védelmében hozzáteszi.* Ámbátor természetesen ti is remek választás lettetek volna, azonban ezúttal talán majd mással töltitek ezt a gyönyörű estét. *Egyetlen pillantás és a másik két lány, továbbra is mosolyogva, a sértődöttség legkevesebb jele nélkül, elköszönve ellibben. Borelein, úgy látszik immár el sem engedi szíve férfiját, hátulról átölelve Torskelt, s kezeit mellkasán pihentetve cirógatva őt, majdhogynem kissé durcás tekintettel pillant fel Darelldre, hogy talán ideje továbbállni, innentől már az ő feladata a szórakoztatás. Darelld kezét felemelve, szokásától eltérően kuncog kettőt, hogy aztán ismét a tökéletes márványarc benyomását keltse.*
- Jó-jó! Megyek már, kedves! *Pillant Boreleinre.* Uram. *Hogy a kalóznak is válaszoljon.* A leány ötven aranyért kínálja magát, ehhez, ha az éjszakát is itt tölti, jön hozzá a szobaár, de tudja mit? Ne beszéljünk összegekről. Töltse vele az estét, s döntsön ön, hogy mit ért a mulatság, hogy mennyire csábította el magát, hogy mennyire kikapcsolódó az együttlét, hogy mennyire volt varázslatos az est, e ragyogó csillagok alatt. Felejtse el az aranyak csillogását, s nézzék inkább meg a holdakat együtt, egy patinás, emeleti szoba ablakából. Ha kevesebb, hát kevesebb, ha több, hát több, bárhogy döntsön is, mi tiszteletben tartjuk, s igyekszünk felnőni az igényekhez. *Mosolyogva bólint.*
- Reggel, ha felkel, belátása szerint rendezze a számlát, mi akkor vagyunk boldogak, ha ön is az. *Tárja szét a kezét, hogy magyarázatához nyomatékkal szolgáljon.*
- Ha nincs másra szüksége, kérem, érezze jól magát, uram! *Kissé közelebb hajol, akárha úgy akarná, Borelein ne hallja, jóllehet a nő duruzsolása immár folyamatos, s lassú masszázsba kezd a férfi tarkóján, játékos ujjai érintésével, melyeknél, csak enyhe menta illatú lehelete az, mi lágyabb, mi a Torskel fülébe suttogott, várható mámoros éjszakáról szól. Ha Torskel az indulás mellett dönt, ezentúl a lány a mai napon, másnap reggelig vele marad, s kénye kedvére szórakoztathatja magát, ha nem, hát a lány fogja szórakoztatni belátása szerint, de a hollófekete haj pillanatnyi érintése, mely olykor buján Torskel arcára borul, már-már túl sokat is ígér, mintha a lány maga is csak a férfira várt volna, hogy eleddig testében betöltetlen űrt kitöltve, a kielégítetlen vágyak tengerében, lúdbőrözve, nedvesen megmártózva, végre férfit kapjon... egy igazi férfit. Darelld megvárja, míg a férfi válaszol, s annak megfelelően cselekszik, közben immár, persze a maximális tisztelettel, szeme sarkából figyeli a vendégteret, s nem kerüli el figyelmét, egy lágyan bicegő lány, akiben Yezára ismer. Keresi a tekintetét, hiszen viharosan távozott, legalábbis sejtése szerint a mai napon, melynek okát nem ismeri, de szívének fájó pont, az elégedetlen vendég, főleg Yeza, akivel a csendes kártyacsata felett ülve, talán kissé jobban is elbeszélgettek, mint, ami őr és vendég között megszokott lenne. Ha Torskelnek további igénye nincs, abban az esetben keresi azt, akinek szüksége van rá, ezt pusztán egy intéssel jelezni tudják, s Darelld indul abban a pillanatban.*
//Főleg Torskel//
//Érintőlegesen Yeza//
*Borelein. Messzi észak bájos havasi gyopárja, deres hegycsúcsok, szőrmebundába bújtatott forrósága, medvebőrön, kacéran hason fekvő tüneménye... hát megtörtént a választás. Torskel szinte még végig sem mondja a nevét, s szinte azonnal fordul, csodálatos illatot húzva maga után, a férfi mögé penderül, s jobb lábát a magasba hajlítva hajol a férfi füle mellé, hogy varázslatos éjszakáról regéljen, suttogó és tiszta hangján.*
- Kitűnő választás, Uram! *Bólint mosolyogva Darelld, majd azért kiegészítve, a többiek védelmében hozzáteszi.* Ámbátor természetesen ti is remek választás lettetek volna, azonban ezúttal talán majd mással töltitek ezt a gyönyörű estét. *Egyetlen pillantás és a másik két lány, továbbra is mosolyogva, a sértődöttség legkevesebb jele nélkül, elköszönve ellibben. Borelein, úgy látszik immár el sem engedi szíve férfiját, hátulról átölelve Torskelt, s kezeit mellkasán pihentetve cirógatva őt, majdhogynem kissé durcás tekintettel pillant fel Darelldre, hogy talán ideje továbbállni, innentől már az ő feladata a szórakoztatás. Darelld kezét felemelve, szokásától eltérően kuncog kettőt, hogy aztán ismét a tökéletes márványarc benyomását keltse.*
- Jó-jó! Megyek már, kedves! *Pillant Boreleinre.* Uram. *Hogy a kalóznak is válaszoljon.* A leány ötven aranyért kínálja magát, ehhez, ha az éjszakát is itt tölti, jön hozzá a szobaár, de tudja mit? Ne beszéljünk összegekről. Töltse vele az estét, s döntsön ön, hogy mit ért a mulatság, hogy mennyire csábította el magát, hogy mennyire kikapcsolódó az együttlét, hogy mennyire volt varázslatos az est, e ragyogó csillagok alatt. Felejtse el az aranyak csillogását, s nézzék inkább meg a holdakat együtt, egy patinás, emeleti szoba ablakából. Ha kevesebb, hát kevesebb, ha több, hát több, bárhogy döntsön is, mi tiszteletben tartjuk, s igyekszünk felnőni az igényekhez. *Mosolyogva bólint.*
- Reggel, ha felkel, belátása szerint rendezze a számlát, mi akkor vagyunk boldogak, ha ön is az. *Tárja szét a kezét, hogy magyarázatához nyomatékkal szolgáljon.*
- Ha nincs másra szüksége, kérem, érezze jól magát, uram! *Kissé közelebb hajol, akárha úgy akarná, Borelein ne hallja, jóllehet a nő duruzsolása immár folyamatos, s lassú masszázsba kezd a férfi tarkóján, játékos ujjai érintésével, melyeknél, csak enyhe menta illatú lehelete az, mi lágyabb, mi a Torskel fülébe suttogott, várható mámoros éjszakáról szól. Ha Torskel az indulás mellett dönt, ezentúl a lány a mai napon, másnap reggelig vele marad, s kénye kedvére szórakoztathatja magát, ha nem, hát a lány fogja szórakoztatni belátása szerint, de a hollófekete haj pillanatnyi érintése, mely olykor buján Torskel arcára borul, már-már túl sokat is ígér, mintha a lány maga is csak a férfira várt volna, hogy eleddig testében betöltetlen űrt kitöltve, a kielégítetlen vágyak tengerében, lúdbőrözve, nedvesen megmártózva, végre férfit kapjon... egy igazi férfit. Darelld megvárja, míg a férfi válaszol, s annak megfelelően cselekszik, közben immár, persze a maximális tisztelettel, szeme sarkából figyeli a vendégteret, s nem kerüli el figyelmét, egy lágyan bicegő lány, akiben Yezára ismer. Keresi a tekintetét, hiszen viharosan távozott, legalábbis sejtése szerint a mai napon, melynek okát nem ismeri, de szívének fájó pont, az elégedetlen vendég, főleg Yeza, akivel a csendes kártyacsata felett ülve, talán kissé jobban is elbeszélgettek, mint, ami őr és vendég között megszokott lenne. Ha Torskelnek további igénye nincs, abban az esetben keresi azt, akinek szüksége van rá, ezt pusztán egy intéssel jelezni tudják, s Darelld indul abban a pillanatban.*
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-06 00:08:51
Üzenet elküldve: 2019-09-06 00:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Mindenki//
//Elsősorban Torskel//
*Éppen türelmesen várakozik, amikor egy ismeretlen férfi terem előtte, három szintén ismeretlen nővel, és a férfi felajánlja a hölgyek szolgálatát. Torskelnek újabb cinkos mosoly jelenik meg az arcán, és minden szó nélkül végigméri a hölgyeket. Imoren bár szép, mégis kicsit undok teremtésnek tűnik. Fent hordja az orrát. Aviva viszont túl törékeny alkat, bár kedvére való lenne. A választása így Boreleinre esik, aki minden szempontból tökéletes. Egzotikus és érzéki.*
- A zöld szemű kis tündért választanám Barátom!*-szól oda a férfi.*
- Mondanál nekem egy árat, mert sajnos nem figyeltem meg, hogy milyen összegért lehet igénybe venni egy sellő szolgálatát.*
Torskel úfy érzi em fogott mellé, sőt. Remek éjszakája lesz, főleg, ha a sellő is így gondolja majd.*
//Mindenki//
//Elsősorban Torskel//
*Éppen türelmesen várakozik, amikor egy ismeretlen férfi terem előtte, három szintén ismeretlen nővel, és a férfi felajánlja a hölgyek szolgálatát. Torskelnek újabb cinkos mosoly jelenik meg az arcán, és minden szó nélkül végigméri a hölgyeket. Imoren bár szép, mégis kicsit undok teremtésnek tűnik. Fent hordja az orrát. Aviva viszont túl törékeny alkat, bár kedvére való lenne. A választása így Boreleinre esik, aki minden szempontból tökéletes. Egzotikus és érzéki.*
- A zöld szemű kis tündért választanám Barátom!*-szól oda a férfi.*
- Mondanál nekem egy árat, mert sajnos nem figyeltem meg, hogy milyen összegért lehet igénybe venni egy sellő szolgálatát.*
Torskel úfy érzi em fogott mellé, sőt. Remek éjszakája lesz, főleg, ha a sellő is így gondolja majd.*
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-05 14:44:42
Üzenet elküldve: 2019-09-05 14:44:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Mire visszaér, egész sokan gyűlnek a Sellőház vendégszeretetébe. Egy kicsit örül is ennek, hiszen a tömegben és a sürgölődő forgalomban vélhetőleg nagyobb eséllyel tudja szándékai szerint kiszámolni a lépést. Fent hagyja a vékony csuklyát és kerüli az ismerős arcokat. A pultnál is eszerint időzít. Elvesz egy árlistát, gyorsan átfutja, és némi számolgatás után előkotorja az erszényét.*
- Kiegyenlíteném a ma reggeli számlámat *mondja.* - A reggelit *ami 9 arany* -, a teát *ami 4 arany* -, a gyümölcslét *ami 5 arany és Yeza ugyan nem kért ilyet, de végül azért megitta a reggelihez* -, a wegtoren tüzét *az italt, ami 16 aranyat kóstál (és bár a ház ajándékaként kapta, de nem szívesen maradna adós)* -, a fürdőt *ami 20 arany* -, a különleges bort *ami 9 arany* -, a fügére és a dióra remélhetőleg elég lesz 20 arany. Ez a 100 arany pedig Cassy kisasszony ma reggeli segítőkész szolgálataiért jár.
*Kiteszi a pultra az érméket, aztán a Mady kézírásával felrótt bejegyzés vélt helye felé biccent.*
- Az este felírt 800 arany fennmaradó része, ha jól saccolom, kicsit több, mint 400, a Khulnak szánt honoráriumot nem számolva kicsit több, mint 300 arany, a házé, ahogy mondtam. *A vonásaira örömtelen mosolygást varázsol. Nem erőlteti meg magát, a mosoly csupán egy sokat használt, jól bevált kellék, ami egyszerűbbé, gördülékenyebbé teszi a dolgokat, és kellően személytelen klisébe csomagolja.*
- Ha szabad még addig a szoba, a következő öt napban szállóvendég lennék. Reggel megyek, este jövök. Reggelit kérek egy erős teával, a szobámba minden nap friss ágyneműt és friss vizet szeretnék a mosdótálba és a kancsóba, továbbá két adag dohányt odakészítve. Semmilyen más szolgáltalást nem kívánok igénybe venni. Csak a pipát *teszi hozzá.* - Ha lehet, a kölcsönpipát magamnál tartanám addig. Természetesen távozás előtt visszaszolgáltatom.
*A már pultra tett összeget kiegészíti az öt napi szobabérlettel, a víz, az öt reggeli, öt tea és a 10 adag dohány árával. A pipabérlés okán 52 arany ráhagyással 700-ra kerekített összeg valószínűleg első körben úgyis valamelyik tulajdonos, Zammiria Rykoven vagy Ralas Drayte zsebében fog kikötni a visszaosztásig, vagy bárhogy is rendezik az ilyesmit.*
- Köszönöm *mondja és sietősen távozik is, ha lehet. Bár igyekszik palástolni, azért a figyelmes szemlélő felfedezheti, hogy némi bicegést rejteget.*
- Kiegyenlíteném a ma reggeli számlámat *mondja.* - A reggelit *ami 9 arany* -, a teát *ami 4 arany* -, a gyümölcslét *ami 5 arany és Yeza ugyan nem kért ilyet, de végül azért megitta a reggelihez* -, a wegtoren tüzét *az italt, ami 16 aranyat kóstál (és bár a ház ajándékaként kapta, de nem szívesen maradna adós)* -, a fürdőt *ami 20 arany* -, a különleges bort *ami 9 arany* -, a fügére és a dióra remélhetőleg elég lesz 20 arany. Ez a 100 arany pedig Cassy kisasszony ma reggeli segítőkész szolgálataiért jár.
*Kiteszi a pultra az érméket, aztán a Mady kézírásával felrótt bejegyzés vélt helye felé biccent.*
- Az este felírt 800 arany fennmaradó része, ha jól saccolom, kicsit több, mint 400, a Khulnak szánt honoráriumot nem számolva kicsit több, mint 300 arany, a házé, ahogy mondtam. *A vonásaira örömtelen mosolygást varázsol. Nem erőlteti meg magát, a mosoly csupán egy sokat használt, jól bevált kellék, ami egyszerűbbé, gördülékenyebbé teszi a dolgokat, és kellően személytelen klisébe csomagolja.*
- Ha szabad még addig a szoba, a következő öt napban szállóvendég lennék. Reggel megyek, este jövök. Reggelit kérek egy erős teával, a szobámba minden nap friss ágyneműt és friss vizet szeretnék a mosdótálba és a kancsóba, továbbá két adag dohányt odakészítve. Semmilyen más szolgáltalást nem kívánok igénybe venni. Csak a pipát *teszi hozzá.* - Ha lehet, a kölcsönpipát magamnál tartanám addig. Természetesen távozás előtt visszaszolgáltatom.
*A már pultra tett összeget kiegészíti az öt napi szobabérlettel, a víz, az öt reggeli, öt tea és a 10 adag dohány árával. A pipabérlés okán 52 arany ráhagyással 700-ra kerekített összeg valószínűleg első körben úgyis valamelyik tulajdonos, Zammiria Rykoven vagy
Ralas Drayte zsebében fog kikötni a visszaosztásig, vagy bárhogy is rendezik az ilyesmit.*- Köszönöm *mondja és sietősen távozik is, ha lehet. Bár igyekszik palástolni, azért a figyelmes szemlélő felfedezheti, hogy némi bicegést rejteget.*
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-05 13:30:43
Üzenet elküldve: 2019-09-05 13:30:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Mindenki//
//Elsősorban Torskel//
*Végignéz a vendégseregen, akad itt bőven, akit szükséges kiszolgálni, immár talán ő is be tud segíteni, s egy erőteljes biccentéssel veszi tudomásul Ralas úr utasítását, hamarost zenészeket kerít, kik eddig ki tudja hol bujdokoltak. Nem látszik rajtuk, de valójában a személyzet része, azonban ezúttal kötény, illetve munkásruha helyett díszes és kedves öltözetben kezdenek azonnal muzsikálni. Örül, hogy végre a Sellőház megmutathatja majdnem teljes arcát, bőséges szolgáltatásával és vendégszeretetével. Dallamos játékuk nem harosgják túl a beszélgetést, vagy akár a csendes étkezést, zenei aláfestést adnak, egészen addig, míg a többség nem inkább talpalávalót, vagy egyéb szolgáltatást kíván, akkor természetesen teszik a dolgukat. Darelld felméri a terepet, ki az, aki még ellátásra szorul, ki az, aki nem kapott meg mindent, s egy rövid gondolkodás után a kalózra fordul tekintete. Láthatóan Cassy itallal már ellátta, apró kortyokban fogyaszt, tehát az első kör már megtörtént. Alfonztól persze rövid úton megérdeklődi, kinek, mi lehetett a kívánsága, hogy segíteni tudjon. Szóval a kalóz talán lányokat akar. Nincs akadálya. Ismét kerül egyet, közben Torskel magasba lendített kezépt is észreveszi, határozottan bólint felé, hogy észlelte és hamarosan érkezik, de nem egyedül. A még szabad lányokat, szende mosollyal arcukon felsorakoztatja az asztal mellé, lehetőség szerint diszkréten, már amennyire ezt meg lehet valósítani, bár, aki itt van az minden bizonnyal tudja milyen helyre érkezett.*
- Kedves Uram, engedje meg, hogy bemutassam e három hölgyeményt, kik már messziről észrevették önt, s jelentkeztek a szolgálatra. Alfonz barátom említette, hogy szórakozni kíván, ennek semmi akadálya nincs. *Hajtja meg magát, majd a legszélső felé lendíti karját.*
- Imoren. Tüzes és határozott, megmondja mit és hogyan akar, csak a merészebbeknek. *Ha Torskel a lányt végignézi, váll alá omló vörös haj, enyhén vöröslő szemöldök, fehéres, kissé szeplős arc és széles mosoly, kacér tekintet, mi a lányt jellemzi. Kissé teltebb, úgy csípőben, mint mellben, egy igazi tünemény.*
- Avina. Szerény és engedelmes, rendkívüli humorral. *Szőke, kék szemű, az az igazi búzakalsz és búzavirág. Szégyenlősen lesütött szempár, mellé azonban kihívó öltözet, mely engedi láttatni bájait. Vékonyabb, de nem szikár, csupán kecsesen lágy vonulatai szemet gyönyörködtetnek, külsőleg az első szellő apró hasábfává törné.*
- Borelein, messzi északról. *Hollófekete haj, napbarnított bőr, zöld, csábító szemek, húsos, érzéki ajkak, melyek valahogyan mindig csókra állnak. Mellben és fenékben erős, körbelengi, valami meghatározhatatlan báj, valami varázslatos aura.
Ahogy Darelld bemutatja őket, mindhárom apró pukedlizik és csillogó szemekkel néznek a kalózra, kivéve talán Imoren. Ő izzó tekintettel méri végig a kalózt tetőtől talpig, mintha csupán azt szeretné eldönteni, hogy méltó e arra, hogy elmenjen vele.*
- A lányok ára feltüntetett, ön is láthatja, ha megnézi kínálatunkat, egy éjszakára és abba beleférő, akárhány alkalomra szól. Természetesen ha egyéb szolgáltatást is szeretne igénybe venni, mint a fürdőházunk, vagy masszázs számíthatnak fel egyéb költséget, de most ne is erről szóljon a fáma. Döntsön megfontoltan és élvezze a pihenést. *Mosolyogva hajtja meg magát.*
- Szolgálhatok még valamivel, uram? *Kérdezi.*
//Mindenki//
//Elsősorban Torskel//
*Végignéz a vendégseregen, akad itt bőven, akit szükséges kiszolgálni, immár talán ő is be tud segíteni, s egy erőteljes biccentéssel veszi tudomásul Ralas úr utasítását, hamarost zenészeket kerít, kik eddig ki tudja hol bujdokoltak. Nem látszik rajtuk, de valójában a személyzet része, azonban ezúttal kötény, illetve munkásruha helyett díszes és kedves öltözetben kezdenek azonnal muzsikálni. Örül, hogy végre a Sellőház megmutathatja majdnem teljes arcát, bőséges szolgáltatásával és vendégszeretetével. Dallamos játékuk nem harosgják túl a beszélgetést, vagy akár a csendes étkezést, zenei aláfestést adnak, egészen addig, míg a többség nem inkább talpalávalót, vagy egyéb szolgáltatást kíván, akkor természetesen teszik a dolgukat. Darelld felméri a terepet, ki az, aki még ellátásra szorul, ki az, aki nem kapott meg mindent, s egy rövid gondolkodás után a kalózra fordul tekintete. Láthatóan Cassy itallal már ellátta, apró kortyokban fogyaszt, tehát az első kör már megtörtént. Alfonztól persze rövid úton megérdeklődi, kinek, mi lehetett a kívánsága, hogy segíteni tudjon. Szóval a kalóz talán lányokat akar. Nincs akadálya. Ismét kerül egyet, közben Torskel magasba lendített kezépt is észreveszi, határozottan bólint felé, hogy észlelte és hamarosan érkezik, de nem egyedül. A még szabad lányokat, szende mosollyal arcukon felsorakoztatja az asztal mellé, lehetőség szerint diszkréten, már amennyire ezt meg lehet valósítani, bár, aki itt van az minden bizonnyal tudja milyen helyre érkezett.*
- Kedves Uram, engedje meg, hogy bemutassam e három hölgyeményt, kik már messziről észrevették önt, s jelentkeztek a szolgálatra. Alfonz barátom említette, hogy szórakozni kíván, ennek semmi akadálya nincs. *Hajtja meg magát, majd a legszélső felé lendíti karját.*
- Imoren. Tüzes és határozott, megmondja mit és hogyan akar, csak a merészebbeknek. *Ha Torskel a lányt végignézi, váll alá omló vörös haj, enyhén vöröslő szemöldök, fehéres, kissé szeplős arc és széles mosoly, kacér tekintet, mi a lányt jellemzi. Kissé teltebb, úgy csípőben, mint mellben, egy igazi tünemény.*
- Avina. Szerény és engedelmes, rendkívüli humorral. *Szőke, kék szemű, az az igazi búzakalsz és búzavirág. Szégyenlősen lesütött szempár, mellé azonban kihívó öltözet, mely engedi láttatni bájait. Vékonyabb, de nem szikár, csupán kecsesen lágy vonulatai szemet gyönyörködtetnek, külsőleg az első szellő apró hasábfává törné.*
- Borelein, messzi északról. *Hollófekete haj, napbarnított bőr, zöld, csábító szemek, húsos, érzéki ajkak, melyek valahogyan mindig csókra állnak. Mellben és fenékben erős, körbelengi, valami meghatározhatatlan báj, valami varázslatos aura.
Ahogy Darelld bemutatja őket, mindhárom apró pukedlizik és csillogó szemekkel néznek a kalózra, kivéve talán Imoren. Ő izzó tekintettel méri végig a kalózt tetőtől talpig, mintha csupán azt szeretné eldönteni, hogy méltó e arra, hogy elmenjen vele.*
- A lányok ára feltüntetett, ön is láthatja, ha megnézi kínálatunkat, egy éjszakára és abba beleférő, akárhány alkalomra szól. Természetesen ha egyéb szolgáltatást is szeretne igénybe venni, mint a fürdőházunk, vagy masszázs számíthatnak fel egyéb költséget, de most ne is erről szóljon a fáma. Döntsön megfontoltan és élvezze a pihenést. *Mosolyogva hajtja meg magát.*
- Szolgálhatok még valamivel, uram? *Kérdezi.*
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:55:31
Üzenet elküldve: 2019-09-04 20:55:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Az nevet, aki utoljára nevet...//
//Érintőlegesen Komblard//
*Valószínűleg tényleg nem történik semmi érdemleges már, s ha igaz, akkor Darelld, néhány fegyveres, a kopasz kígyó és Rollen után maga is kilép a pult mögött nyíló ajtón. A fogadótérbe érve meglepetten tapasztalja, hogy milyen nagy élet kerekedett a fegyveresek jelenléte ellenére is, duruzsoló egyveleggé kezdenek olvadni a csendes beszélgetések. Na persze azoknak, akik nem járatosak a Sellőház ügyeiben, csak néhány plusz őrnek tűnhetnek, akik az ajtók környékén állnak fegyelmezetten. Sőt, még megnyugtatónak is találhatják, hogy a biztonsági szintet ilyen komolyan veszik tulajdonosok. Meglehet, hogy ezután tényleg így lesz. Legalább két őr az újak közül is maradni fog, akkor inkább az őrjárat várasson magára, ha épp kevesen vannak szolgálatban. Még szerencse, hogy Cassyt visszahívták felszolgálni, most is épp egyik asztaltól igyekszik a másikhoz. Lehet, hogy Darelldet vissza kellene helyeznie ide a pince átalakításából, nem árt a több őr, és vele többen lennének azok is, akik a vendégekkel foglalkoznak. De messzire szaladó gondolatainak kötőfékjét megrántja, még nincsenek túl egészen ezen az üzleti ügyön. Ralas suttogása mosolyt csal az arcára. Szíve szerint megszorítaná a kezét, de ilyen bizalmas dolgot nem engedhetnek meg maguknak, különösen ebben a szituációban.*
- Látom.
*Suttogja és sugározza vissza titkos örömét. Ha incidens nélkül zárul az üzleti ügy, akkor ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattak volna Ralasszal, mint ami a szemük elé tárul. Ez visszacsempészi lelkébe az ünnepélyességet, bár sokáig nem engedhet neki. Túl nagy még a kockázat. A pulton kikészítve áll egy vörös kendőbe tekert, díszes csomag. Tekintete Cassyt keresi, de megerősítés nélkül is tudni véli, hogy ez az, amit kért. Felveszi a pultról, súlyra is olyasminek tűnik, amire számított. Az uzsorás után szól.*
- Kedves Rollen! Köszönjük az együttműködést! Fogyassza egészséggel!
*Mosolyodik el puhán, tekintete viszont élénk marad. Egyértelműen Rollennek nyújtja, ez a gesztus neki szól, de ha más veszi el a kíséretéből, annak sem állja útját. Nem enged fel egészen, míg távozni nem látja őket, ezért visszafogott marad. Ha viszont bezárul mögöttük az ajtó, egy görcsös érzés enged ki gyomortájékon a megkönnyebbüléstől. Zammiria egy kicsit tovább nézi a bejáratot, mint Ralas. Ő nem olyan látványosan vált hangulatot, mint a társa. Ezért kelthet kiegyensúlyozottabb, higgadtabb benyomást. Pedig most egy kicsit vele is forog a világ. Ralas örömteli hangja húzza vissza a jelenbe, apró mosollyal fordul utána, arra számít, hogy épp mindenkinek kezet nyújt vagy megöleli, mint akivel madarat lehetne fogatni. Megérdemli a felszabadultságot, Zammiria csendben csatlakozik hozzá, mire a pulthoz ér. Addig az ő tekintete is körbejár a színes társaságon. A szemrevaló hölgyvendégeken, melyekből szerencsére egyre több akad, de a férfiakból természetesen most is több akad. Ha valakivel találkozik a pillantása, akkor biccent neki szívélyesen. Komblardon egy kicsit megállapodik a tekintete. Vajon újabb híreket hozott? És ki lehet vele az a férfi? Csak nem egy újabb tag a Körszakállúak Rendjéből? Vagy hogyan is volt pontosan? Ha a csuhás feléje pillant biccent felé udvariasan, némi mosollyal. De, hacsak nagyon élénken nem ül ki az arcára, hogy beszélni szeretne vele, nem megy most oda. Mindenképpen Ralashoz tér ünnepelni. Jól áll a férfinak a lezser mozdulat a kalappal, kényelmesen megtámaszkodik mellette a pultnál. A felcsendülő zene illő megkoronázása a pillanatnak. Poharával aprót int feléjük.*
- Jó ötlet volt. Partner.
*Koccintásra emeli poharát, a mély tekintetet viszonozza. Lehalkítja a hangját, mert egy kis melegséget akar belecsempészni.*
- Nem gondoltam, hogy ilyen hamar ünnepelni fogunk.
*Még a koccintásról is beszéltek tán, mikor még csak szövögették terveiket a Sellőház megvásárlásáról Ralas lakásán. Talán illő lenne ott tartani egy igazi megemlékezést. De az idő most nem alkalmas rá.*
- Lehet, hogy a következő is menne már?
*Kortyolgatja italát elgondolkodón, nézelődik a vendégek között. Úgy érzi, neki most nem itt van a helye. Vajon induljon?*
//Érintőlegesen Komblard//
*Valószínűleg tényleg nem történik semmi érdemleges már, s ha igaz, akkor Darelld, néhány fegyveres, a kopasz kígyó és Rollen után maga is kilép a pult mögött nyíló ajtón. A fogadótérbe érve meglepetten tapasztalja, hogy milyen nagy élet kerekedett a fegyveresek jelenléte ellenére is, duruzsoló egyveleggé kezdenek olvadni a csendes beszélgetések. Na persze azoknak, akik nem járatosak a Sellőház ügyeiben, csak néhány plusz őrnek tűnhetnek, akik az ajtók környékén állnak fegyelmezetten. Sőt, még megnyugtatónak is találhatják, hogy a biztonsági szintet ilyen komolyan veszik tulajdonosok. Meglehet, hogy ezután tényleg így lesz. Legalább két őr az újak közül is maradni fog, akkor inkább az őrjárat várasson magára, ha épp kevesen vannak szolgálatban. Még szerencse, hogy Cassyt visszahívták felszolgálni, most is épp egyik asztaltól igyekszik a másikhoz. Lehet, hogy Darelldet vissza kellene helyeznie ide a pince átalakításából, nem árt a több őr, és vele többen lennének azok is, akik a vendégekkel foglalkoznak. De messzire szaladó gondolatainak kötőfékjét megrántja, még nincsenek túl egészen ezen az üzleti ügyön. Ralas suttogása mosolyt csal az arcára. Szíve szerint megszorítaná a kezét, de ilyen bizalmas dolgot nem engedhetnek meg maguknak, különösen ebben a szituációban.*
- Látom.
*Suttogja és sugározza vissza titkos örömét. Ha incidens nélkül zárul az üzleti ügy, akkor ennél nagyobb ajándékot nem is kaphattak volna Ralasszal, mint ami a szemük elé tárul. Ez visszacsempészi lelkébe az ünnepélyességet, bár sokáig nem engedhet neki. Túl nagy még a kockázat. A pulton kikészítve áll egy vörös kendőbe tekert, díszes csomag. Tekintete Cassyt keresi, de megerősítés nélkül is tudni véli, hogy ez az, amit kért. Felveszi a pultról, súlyra is olyasminek tűnik, amire számított. Az uzsorás után szól.*
- Kedves Rollen! Köszönjük az együttműködést! Fogyassza egészséggel!
*Mosolyodik el puhán, tekintete viszont élénk marad. Egyértelműen Rollennek nyújtja, ez a gesztus neki szól, de ha más veszi el a kíséretéből, annak sem állja útját. Nem enged fel egészen, míg távozni nem látja őket, ezért visszafogott marad. Ha viszont bezárul mögöttük az ajtó, egy görcsös érzés enged ki gyomortájékon a megkönnyebbüléstől. Zammiria egy kicsit tovább nézi a bejáratot, mint Ralas. Ő nem olyan látványosan vált hangulatot, mint a társa. Ezért kelthet kiegyensúlyozottabb, higgadtabb benyomást. Pedig most egy kicsit vele is forog a világ. Ralas örömteli hangja húzza vissza a jelenbe, apró mosollyal fordul utána, arra számít, hogy épp mindenkinek kezet nyújt vagy megöleli, mint akivel madarat lehetne fogatni. Megérdemli a felszabadultságot, Zammiria csendben csatlakozik hozzá, mire a pulthoz ér. Addig az ő tekintete is körbejár a színes társaságon. A szemrevaló hölgyvendégeken, melyekből szerencsére egyre több akad, de a férfiakból természetesen most is több akad. Ha valakivel találkozik a pillantása, akkor biccent neki szívélyesen. Komblardon egy kicsit megállapodik a tekintete. Vajon újabb híreket hozott? És ki lehet vele az a férfi? Csak nem egy újabb tag a Körszakállúak Rendjéből? Vagy hogyan is volt pontosan? Ha a csuhás feléje pillant biccent felé udvariasan, némi mosollyal. De, hacsak nagyon élénken nem ül ki az arcára, hogy beszélni szeretne vele, nem megy most oda. Mindenképpen Ralashoz tér ünnepelni. Jól áll a férfinak a lezser mozdulat a kalappal, kényelmesen megtámaszkodik mellette a pultnál. A felcsendülő zene illő megkoronázása a pillanatnak. Poharával aprót int feléjük.*
- Jó ötlet volt. Partner.
*Koccintásra emeli poharát, a mély tekintetet viszonozza. Lehalkítja a hangját, mert egy kis melegséget akar belecsempészni.*
- Nem gondoltam, hogy ilyen hamar ünnepelni fogunk.
*Még a koccintásról is beszéltek tán, mikor még csak szövögették terveiket a Sellőház megvásárlásáról Ralas lakásán. Talán illő lenne ott tartani egy igazi megemlékezést. De az idő most nem alkalmas rá.*
- Lehet, hogy a következő is menne már?
*Kortyolgatja italát elgondolkodón, nézelődik a vendégek között. Úgy érzi, neki most nem itt van a helye. Vajon induljon?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043