Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 83 (1641. - 1660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1660. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 14:01:38
Üzenet elküldve: 2019-10-02 14:01:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
*A férfi kissé szomorkás arcot vág, de megérti, hogy Wellynek dolga van. Nem szeret tartozni, ezért először kiszámol 22 aranyat és odaadja a Fürdő használatáért.
MAjd eszébe jut, hogy a szobát is ki kéne rendezni. Elővesz16 aranyat a Szoba egynapi árát. Így már majdnem kvitt a dolog, de Wellyt sem akarja elengedni üres kézzel. Átad Wellyradona Augusztynna részére 75 aranyat. Így már minden adósságát törlesztette.*
- A szobakulcsot még hagyd itt, mert még szeretném használni.*-ezután elcsattan közöttük egy csók.*
- Sajnálom, hogy menned kell, majd máskor is meglátogatlak, de ha nem haragszol, akkor én még lemegyek és mulatok egy jót.*-szól, és összeszedi a ruháit, hogy felöltözzön, majd újra a Sellő központi terébe megy.*
//Hacacáré, főleg Lazgara Grazob figyelmébe//
*Az éjszaka úgy néz ki javában tombol. Sok vendég érkezett a Sellőbe, hogy kieressze a gőzt. Az éjszaka hosszú, így Torskel is beleveti magát az élevetekben újfent. A szoba kulcsa nála van, így azt bármikor ki ki tudja nyitni. Feltett szándéka majd egy igazi sellővel megosztani azt, bár tény és való, hogy Welly is ügyes volt Torskel sohasem éri be egyel. Egy asztalhoz ül le közel a zenészekhez. Látja, hogy egy elf és egy ork nő csatlakozik hozzájuk. Mind a kettő szép, de valamiért a férfi számára az ork sokkal egzotikusabb. Ha összeér a tekintetük a férfi egy kacsintást küld felé, remélve azt, hogy felkelti a zöldbőrű érdeklődését.*
*A férfi kissé szomorkás arcot vág, de megérti, hogy Wellynek dolga van. Nem szeret tartozni, ezért először kiszámol 22 aranyat és odaadja a Fürdő használatáért.
MAjd eszébe jut, hogy a szobát is ki kéne rendezni. Elővesz16 aranyat a Szoba egynapi árát. Így már majdnem kvitt a dolog, de Wellyt sem akarja elengedni üres kézzel. Átad Wellyradona Augusztynna részére 75 aranyat. Így már minden adósságát törlesztette.*- A szobakulcsot még hagyd itt, mert még szeretném használni.*-ezután elcsattan közöttük egy csók.*
- Sajnálom, hogy menned kell, majd máskor is meglátogatlak, de ha nem haragszol, akkor én még lemegyek és mulatok egy jót.*-szól, és összeszedi a ruháit, hogy felöltözzön, majd újra a Sellő központi terébe megy.*
//Hacacáré, főleg Lazgara Grazob figyelmébe//
*Az éjszaka úgy néz ki javában tombol. Sok vendég érkezett a Sellőbe, hogy kieressze a gőzt. Az éjszaka hosszú, így Torskel is beleveti magát az élevetekben újfent. A szoba kulcsa nála van, így azt bármikor ki ki tudja nyitni. Feltett szándéka majd egy igazi sellővel megosztani azt, bár tény és való, hogy Welly is ügyes volt Torskel sohasem éri be egyel. Egy asztalhoz ül le közel a zenészekhez. Látja, hogy egy elf és egy ork nő csatlakozik hozzájuk. Mind a kettő szép, de valamiért a férfi számára az ork sokkal egzotikusabb. Ha összeér a tekintetük a férfi egy kacsintást küld felé, remélve azt, hogy felkelti a zöldbőrű érdeklődését.*
1659. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 10:25:57
Üzenet elküldve: 2019-10-02 10:25:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a férfi az általa elképzelt szerelemről beszél, inkább tűnik olyannak, mint, aki csak a tengert tudná igazán odaadóan a tenyerén hordozni. Ezt egyrészt a lánynak szomorú hallani, másrészt túl jól sikerült ez az egész, ahhoz, hogy ilyen keserédes dolgokról beszélgessenek. Így volt jó, ahogy volt.
A fenékmarkolásra, csak egy elégedett dorombolást hallat, kezdi visszanyerni a józanságát és merev tartását, bár még egyelőre, míg a ruha nem kerül vissza, addig szabadabbnak tűnik a léte. Aztán ismét az utazásra terelődik a szó, bár feltétel nélkül élvezte az együttlétet, de immár teljes tudatában van annak, hogy neki itt dolga van még. Nem hagyhat csak úgy mindent itt. Teljes felelőtlenség lenne, ami rá igazán nem jellemző. Ez is csak egy apró megingás volt, tiszta érzelem hajtotta bűntett, amihez minden bátorságát össze kellett szednie.*
-Igen, azt valóban, én sem szeretném. *Jegyzi meg, bár az ajánlat komoly volt, eleinte, míg el nem bizonytalanította a férfi a kérdéssel. Talán így járt. De lehet, hogy csak így akarta elutasítani a meghívást a kalóz, hiszen nem tudhatja, mi jár a fejében. Aztán Torskel egy igen váratlan kitérőt tesz és a csókja nyomán végigfut rajta a libabőr. Az imént még nem lett volna ennyire szokatlan a dolog, most azonban kicsit meglepte. Fel is ül.*
-Nekem viszont, mennem kell még dolgozni. Pihenj, ha enni szeretnél vagy italra lenne szükséged, odalent egész nap van kiszolgálás. *Mivel nem rutinos örömlány, így meg is feledkezik a járandóságról, amit talán még a férfi nem fizetett ki, de most csak arra tud koncentrálni, hogy minden ruháját a megfelelő helyére húzza fel. Valamint mind úgy álljon, mintha csak a kamrába ugrott volna ki a konyhából hagymáért. Miután ez megtörtént és odalép a férfihoz, hogy lehajolva hozzá egy utolsó lágy csókot lopjon, mielőtt végleg lecseréli a koszos poharakra és forró lábasokra.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a férfi az általa elképzelt szerelemről beszél, inkább tűnik olyannak, mint, aki csak a tengert tudná igazán odaadóan a tenyerén hordozni. Ezt egyrészt a lánynak szomorú hallani, másrészt túl jól sikerült ez az egész, ahhoz, hogy ilyen keserédes dolgokról beszélgessenek. Így volt jó, ahogy volt.
A fenékmarkolásra, csak egy elégedett dorombolást hallat, kezdi visszanyerni a józanságát és merev tartását, bár még egyelőre, míg a ruha nem kerül vissza, addig szabadabbnak tűnik a léte. Aztán ismét az utazásra terelődik a szó, bár feltétel nélkül élvezte az együttlétet, de immár teljes tudatában van annak, hogy neki itt dolga van még. Nem hagyhat csak úgy mindent itt. Teljes felelőtlenség lenne, ami rá igazán nem jellemző. Ez is csak egy apró megingás volt, tiszta érzelem hajtotta bűntett, amihez minden bátorságát össze kellett szednie.*
-Igen, azt valóban, én sem szeretném. *Jegyzi meg, bár az ajánlat komoly volt, eleinte, míg el nem bizonytalanította a férfi a kérdéssel. Talán így járt. De lehet, hogy csak így akarta elutasítani a meghívást a kalóz, hiszen nem tudhatja, mi jár a fejében. Aztán Torskel egy igen váratlan kitérőt tesz és a csókja nyomán végigfut rajta a libabőr. Az imént még nem lett volna ennyire szokatlan a dolog, most azonban kicsit meglepte. Fel is ül.*
-Nekem viszont, mennem kell még dolgozni. Pihenj, ha enni szeretnél vagy italra lenne szükséged, odalent egész nap van kiszolgálás. *Mivel nem rutinos örömlány, így meg is feledkezik a járandóságról, amit talán még a férfi nem fizetett ki, de most csak arra tud koncentrálni, hogy minden ruháját a megfelelő helyére húzza fel. Valamint mind úgy álljon, mintha csak a kamrába ugrott volna ki a konyhából hagymáért. Miután ez megtörtént és odalép a férfihoz, hogy lehajolva hozzá egy utolsó lágy csókot lopjon, mielőtt végleg lecseréli a koszos poharakra és forró lábasokra.*
1658. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-01 21:55:32
Üzenet elküldve: 2019-10-01 21:55:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen Lazgara, Yathlanae//
*Jóízűen felkacag Nala megoldásán az összetört szívek elkerülése ügyében.*
- Kedvesem, arra egyetlen férfi sem lenne képes, már két-három nőbe is beleőrülne. Persze ez fordítva is igaz, nem a férfiak erényeit kívánom kisebbíteni. Valójában egyetlen férfi és nő kapcsolata is veszélyes, akár az erdei láp. Jól fontold meg, Nala, kinek adod a szíved… persze, ezt úgysem ésszel döntjük el…
*Sóhajt és legyint keserűen maga elé, majd komoran felnéz a tündérre.*
- Szerintem te még nem tudod, miről beszélek.
*Bánatosan rámosolyog, kissé félrebillenti a fejét.*
- Nem baj, még fiatal vagy. Ráérsz ezekre a tapasztalatokra.
*Ha kicsit figyelmesebb lenne, amit jelenleg meggátol háttérben megbújó nyugtalansága, észrevenné, hogy szavai nagyon kategorikusnak tűnhettek a Sellőház házirendjével kapcsolatban, s megnyugtathatná a tündért, hogy nincs oka az aggodalomra, nem valószínű, hogy nagy vétséget el tudna követni. A tapshoz ő is csatlakozik, amint a zenészek valóban szünetet tartanak.
Carlotteia épp felfokozott hangulatban van, így könnyebben sejt olyan helyről is támadást, ahonnan nem kap, és a grimaszt magára vette. Ugyan egyetlen szót sem szól róla, de testbeszéde árulkodó, Ralas észreveszi rajta, hogy valami félresiklott. A kimagyarázás abban a színben világítja meg a kijelentést, ahogy először maga is értette volna. Enyhén fejet hajt.*
- Értem. Köszönöm. Régen egy wegtoreni fogadóban dolgoztam, ott elkélt a határozott fellépés, különben átgázoltak az emberen.
*A feszült pillanatokra érkező vallomás teljesen összezavarja. Darelld hát mégis itt van. Lóvá tették. Darelld itt van. Ide-oda ugrálnak gondolatai is, emellett egyszerre olyan sokféle érzelem rohanja meg, hogy egészen belegabalyodik, kiesik a beszélgetésből is. Nem tudja még, mit gondoljon Ralasról, egyelőre tisztánlátása útjában áll zaklatottsága. Italáért nyúl, abból kortyol néhányat, hogy megnyugodjon, addigra a férfi kimenti magát, hogy intézkedjen valahol. Ha Nala szól is hozzá, most nehézkesen válaszol neki, de mire újra leül Ralas, összeszedi magát. Végül is megkapta, amit akart. Olyannyira összeszedetté válik, hogy a felvázolt helyzetet máris praktikus szemmel gondolja át. És egy kicsit aggódó női szemmel is, hogy a főnök máris el akar vonulni a zsenge tündérke szobájába kettecskén. Bár először visszakérdez, mert kicsit elbocsátásként hangzik a távozásra kényszerített felszolgáló esete, de mivel a legjobbként hivatkozik rá a férfi, inkább saját elhatározásnak tűnik. De abban a kényszert nem teljesen érti.*
- Távozni kényszerül?
*Nem biztos, hogy kap rá választ, ettől függetlenül előáll azzal, amit kigondolt.*
- Köszönöm a bizalmat, igyekszem rászolgálni. Ha megengedi… mindjárt javaslattal élnék, amennyiben nem sértem meg vele.
*Vár néhány pillanatot, mert ha úgy látja, hogy Ralas nem örül neki, akkor nem erőlteti a dolgot.*
- Ha jól értettem, még várnak Önre jelentkezők és teendők is. Eléggé jól ismerem a Sellőházat, én is el tudom mondani Nala kisasszonynak, hogy mit hol talál, és el tudom kísérni a szobájába. Valamint magam is eltenném a holmimat és felfrissíteném magam egyúttal a hosszú út után, ha szabad. Csak néhány perc az egész, ha addig még volna szíves valaki vállalni, hogy a pultban marad.
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen Lazgara, Yathlanae//
*Jóízűen felkacag Nala megoldásán az összetört szívek elkerülése ügyében.*
- Kedvesem, arra egyetlen férfi sem lenne képes, már két-három nőbe is beleőrülne. Persze ez fordítva is igaz, nem a férfiak erényeit kívánom kisebbíteni. Valójában egyetlen férfi és nő kapcsolata is veszélyes, akár az erdei láp. Jól fontold meg, Nala, kinek adod a szíved… persze, ezt úgysem ésszel döntjük el…
*Sóhajt és legyint keserűen maga elé, majd komoran felnéz a tündérre.*
- Szerintem te még nem tudod, miről beszélek.
*Bánatosan rámosolyog, kissé félrebillenti a fejét.*
- Nem baj, még fiatal vagy. Ráérsz ezekre a tapasztalatokra.
*Ha kicsit figyelmesebb lenne, amit jelenleg meggátol háttérben megbújó nyugtalansága, észrevenné, hogy szavai nagyon kategorikusnak tűnhettek a Sellőház házirendjével kapcsolatban, s megnyugtathatná a tündért, hogy nincs oka az aggodalomra, nem valószínű, hogy nagy vétséget el tudna követni. A tapshoz ő is csatlakozik, amint a zenészek valóban szünetet tartanak.
Carlotteia épp felfokozott hangulatban van, így könnyebben sejt olyan helyről is támadást, ahonnan nem kap, és a grimaszt magára vette. Ugyan egyetlen szót sem szól róla, de testbeszéde árulkodó, Ralas észreveszi rajta, hogy valami félresiklott. A kimagyarázás abban a színben világítja meg a kijelentést, ahogy először maga is értette volna. Enyhén fejet hajt.*
- Értem. Köszönöm. Régen egy wegtoreni fogadóban dolgoztam, ott elkélt a határozott fellépés, különben átgázoltak az emberen.
*A feszült pillanatokra érkező vallomás teljesen összezavarja. Darelld hát mégis itt van. Lóvá tették. Darelld itt van. Ide-oda ugrálnak gondolatai is, emellett egyszerre olyan sokféle érzelem rohanja meg, hogy egészen belegabalyodik, kiesik a beszélgetésből is. Nem tudja még, mit gondoljon Ralasról, egyelőre tisztánlátása útjában áll zaklatottsága. Italáért nyúl, abból kortyol néhányat, hogy megnyugodjon, addigra a férfi kimenti magát, hogy intézkedjen valahol. Ha Nala szól is hozzá, most nehézkesen válaszol neki, de mire újra leül Ralas, összeszedi magát. Végül is megkapta, amit akart. Olyannyira összeszedetté válik, hogy a felvázolt helyzetet máris praktikus szemmel gondolja át. És egy kicsit aggódó női szemmel is, hogy a főnök máris el akar vonulni a zsenge tündérke szobájába kettecskén. Bár először visszakérdez, mert kicsit elbocsátásként hangzik a távozásra kényszerített felszolgáló esete, de mivel a legjobbként hivatkozik rá a férfi, inkább saját elhatározásnak tűnik. De abban a kényszert nem teljesen érti.*
- Távozni kényszerül?
*Nem biztos, hogy kap rá választ, ettől függetlenül előáll azzal, amit kigondolt.*
- Köszönöm a bizalmat, igyekszem rászolgálni. Ha megengedi… mindjárt javaslattal élnék, amennyiben nem sértem meg vele.
*Vár néhány pillanatot, mert ha úgy látja, hogy Ralas nem örül neki, akkor nem erőlteti a dolgot.*
- Ha jól értettem, még várnak Önre jelentkezők és teendők is. Eléggé jól ismerem a Sellőházat, én is el tudom mondani Nala kisasszonynak, hogy mit hol talál, és el tudom kísérni a szobájába. Valamint magam is eltenném a holmimat és felfrissíteném magam egyúttal a hosszú út után, ha szabad. Csak néhány perc az egész, ha addig még volna szíves valaki vállalni, hogy a pultban marad.
1657. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-01 19:58:38
Üzenet elküldve: 2019-10-01 19:58:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Laza mozdulattal rázza meg kissé ingét kabátja alatt, na nem mintha annyira melege lenne, bár tény, hogy sietett, nehogy valamiről lemaradjon, vagy bárkit megvárakoztasson. Mikor már a Darelldel kapcsolatos dolgokat kimondta, máris megbánta. Nem igazán jellemző rá a körmönfontság és a ravaszság, pláne az nem, hogy hátsó szándékkal csapdát állítson. ~ Vagy igen? Ilyenné lettem? ~ Tudja, hogy nem, csupán elhajlás volt részéről, azonban ezt már elkendőzni nem lehet, a kimondott szavaknak súlya van, talán egyértelműbben kellene tudakozódnia, de nem itt és nem most.*
- Kedves tőled, de ez természetes Nala! *Mosolyog a lányra őszintén és csillogó szemekkel.* Hiszen... ő is megtenné értem, erre valók a társak. *vonja meg vállát egy slendrián mozdulattal, ezt várja el a Sellő minden alkalmazottjától, hát pont ne ő mutasson példát? Persze gondolatban. Valójában... megtenné... csak... ~ Á, rohadt hazugság! ~ Kezdi magát egyre rosszabbul érezni, immár két személy kapcsán is. Látszólag Carlotteia is megsértődött, ami újdonság a nők terén, Ralas nem igazán sértett meg még senkit, általában pontosan tudja, hogyan viselkedjen. Végiggondolva az említett szituációt, s végignézve Nalaeä reakcióját, felemeli a kezét:*
- Természetesen nem azt kívántam mondani, hogy őrnek szánom, csupán, hogy rátermettsége, határozottsága, akár arra a posztra is alkalmassá tenné, ami ritkaság számba megy egy ilyen gyönyörű nőnél. *Javít egy bókkal.*
- Ahogyan rajtad is látom Nalaeä, hogy korábbi megbízóid nem véletlen méltattak az ajánló levelükben. *Dicséri meg a tündért is. Egy pillanatra elmosolyodik, majd Nala kérdésére immár mindkettejükre nézve válaszol.*
- Darelld a leghűbb katonám, őröm... *Felpillant, majd kissé összehúzza szemöldökét, komorabban.* aki nem mellesleg nem ment sehová, természetesen még itt dolgozik, azonban olybá tűnt, hogy van valami, kedves Sryl, amit nem kívánsz elárulni... de... *mutat fel* egyelőre jó nekem így, csak gond ne legyen később belőle. Darelld jó ember. Remélem megbocsátjátok eme szerencsétlen csapdám, amit így ismeretlen állítottam. Nem jellemző rám, nem is szívesen éltem vele. * ~ És nem is fogok többször... ~ Sóhajt fel, majd mosolyogva tárja szét kezét, barátságos és kedves a hangja. Nem kívánja most, sokkal inkább majd négyszemközt elmondani, hogy már Darelldet is értesítette. Tekintetével észreveszi az érkező Wrexant, majd ismét felsóhajt, valamit még el kell intéznie... megint.*
- És ismét bocsássatok meg... *Mondja, majd felállva a férfihoz és Charesshez lép.*
//Charess, Wrexan//
- Kölyök! *Üdvözli örömmel a fiút.* Hát már itt is vagy? Nagyszerű! *Aztán rögtön Cassyhez fordul.*
- Cassy kedvesem, el kell utaznotok, mégpedig messze, Artheniorba. Wrexan tudja a részleteket, mindent elmond, vásároljatok be a Sellő részére kérlek. Kísérd el a kölyköt, segítsd és vigyetek magatokkal egyet a most visszaérkező őrök közül. Mindegy kit. *Ezt a választást rájuk bízza. A zsebébe nyúl, s rövid ideig kotorászik, majd egy közepes súlyú erszényt vesz elő, s Cahress Damastant részére átadja. Az 500 arany talán elég lesz a mészre. Ismét körbenéz, hogy minden rendben van-e, majd kissé aggodalmas arccal fordul vissza a többiek felé.*
- Cassy, Wrexan. Nem lesztek egyedül, de vigyázzatok az úton. Hazafelé már súllyal érkeztek, ezért nyugodtan vegyetek magatoknak egy szekeret és lovakat, valamint magatoknak azt, mit szükségesnek láttok. Cassy a pénzt egészítsd ki kérlek a pulton lévőből, vigyél, amennyit jónak látsz. És... vigyázzatok! *Kezét nyújtja a kölyöknek, s némi büszkeség is megcsillan szemében, amit Wrexan is észrevehet, de Cassynek is jut belőle.*
- Most mennem kell. *Hajtja meg magát és egy kacsintás után távozik.*
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
- És ismét itt! *Nevetve ül le, immár másodjára kellett elhagyja a helyét, lassan tényleg kezd kimelegedni.*
- Az az igazság, hogy az egyik legjobb felszolgálóm immár távozni kényszerül. Sryl... te dolgoztál már itt, talán nem jelent problémát, hogyha a pultba kell állnod, nem igaz? *Néz a lányra.* Addig Nalának megmutatom a szobáját, felkísérem és néhány dolgot elmagyarázok neki. Megfelel ez így nektek? *Kérdezi mindkettejüket.*
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Laza mozdulattal rázza meg kissé ingét kabátja alatt, na nem mintha annyira melege lenne, bár tény, hogy sietett, nehogy valamiről lemaradjon, vagy bárkit megvárakoztasson. Mikor már a Darelldel kapcsolatos dolgokat kimondta, máris megbánta. Nem igazán jellemző rá a körmönfontság és a ravaszság, pláne az nem, hogy hátsó szándékkal csapdát állítson. ~ Vagy igen? Ilyenné lettem? ~ Tudja, hogy nem, csupán elhajlás volt részéről, azonban ezt már elkendőzni nem lehet, a kimondott szavaknak súlya van, talán egyértelműbben kellene tudakozódnia, de nem itt és nem most.*
- Kedves tőled, de ez természetes Nala! *Mosolyog a lányra őszintén és csillogó szemekkel.* Hiszen... ő is megtenné értem, erre valók a társak. *vonja meg vállát egy slendrián mozdulattal, ezt várja el a Sellő minden alkalmazottjától, hát pont ne ő mutasson példát? Persze gondolatban. Valójában... megtenné... csak... ~ Á, rohadt hazugság! ~ Kezdi magát egyre rosszabbul érezni, immár két személy kapcsán is. Látszólag Carlotteia is megsértődött, ami újdonság a nők terén, Ralas nem igazán sértett meg még senkit, általában pontosan tudja, hogyan viselkedjen. Végiggondolva az említett szituációt, s végignézve Nalaeä reakcióját, felemeli a kezét:*
- Természetesen nem azt kívántam mondani, hogy őrnek szánom, csupán, hogy rátermettsége, határozottsága, akár arra a posztra is alkalmassá tenné, ami ritkaság számba megy egy ilyen gyönyörű nőnél. *Javít egy bókkal.*
- Ahogyan rajtad is látom Nalaeä, hogy korábbi megbízóid nem véletlen méltattak az ajánló levelükben. *Dicséri meg a tündért is. Egy pillanatra elmosolyodik, majd Nala kérdésére immár mindkettejükre nézve válaszol.*
- Darelld a leghűbb katonám, őröm... *Felpillant, majd kissé összehúzza szemöldökét, komorabban.* aki nem mellesleg nem ment sehová, természetesen még itt dolgozik, azonban olybá tűnt, hogy van valami, kedves Sryl, amit nem kívánsz elárulni... de... *mutat fel* egyelőre jó nekem így, csak gond ne legyen később belőle. Darelld jó ember. Remélem megbocsátjátok eme szerencsétlen csapdám, amit így ismeretlen állítottam. Nem jellemző rám, nem is szívesen éltem vele. * ~ És nem is fogok többször... ~ Sóhajt fel, majd mosolyogva tárja szét kezét, barátságos és kedves a hangja. Nem kívánja most, sokkal inkább majd négyszemközt elmondani, hogy már Darelldet is értesítette. Tekintetével észreveszi az érkező Wrexant, majd ismét felsóhajt, valamit még el kell intéznie... megint.*
- És ismét bocsássatok meg... *Mondja, majd felállva a férfihoz és Charesshez lép.*
//Charess, Wrexan//
- Kölyök! *Üdvözli örömmel a fiút.* Hát már itt is vagy? Nagyszerű! *Aztán rögtön Cassyhez fordul.*
- Cassy kedvesem, el kell utaznotok, mégpedig messze, Artheniorba. Wrexan tudja a részleteket, mindent elmond, vásároljatok be a Sellő részére kérlek. Kísérd el a kölyköt, segítsd és vigyetek magatokkal egyet a most visszaérkező őrök közül. Mindegy kit. *Ezt a választást rájuk bízza. A zsebébe nyúl, s rövid ideig kotorászik, majd egy közepes súlyú erszényt vesz elő, s Cahress Damastant részére átadja. Az 500 arany talán elég lesz a mészre.
Ismét körbenéz, hogy minden rendben van-e, majd kissé aggodalmas arccal fordul vissza a többiek felé.*- Cassy, Wrexan. Nem lesztek egyedül, de vigyázzatok az úton. Hazafelé már súllyal érkeztek, ezért nyugodtan vegyetek magatoknak egy szekeret és lovakat, valamint magatoknak azt, mit szükségesnek láttok. Cassy a pénzt egészítsd ki kérlek a pulton lévőből, vigyél, amennyit jónak látsz. És... vigyázzatok! *Kezét nyújtja a kölyöknek, s némi büszkeség is megcsillan szemében, amit Wrexan is észrevehet, de Cassynek is jut belőle.*
- Most mennem kell. *Hajtja meg magát és egy kacsintás után távozik.*
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
- És ismét itt! *Nevetve ül le, immár másodjára kellett elhagyja a helyét, lassan tényleg kezd kimelegedni.*
- Az az igazság, hogy az egyik legjobb felszolgálóm immár távozni kényszerül. Sryl... te dolgoztál már itt, talán nem jelent problémát, hogyha a pultba kell állnod, nem igaz? *Néz a lányra.* Addig Nalának megmutatom a szobáját, felkísérem és néhány dolgot elmagyarázok neki. Megfelel ez így nektek? *Kérdezi mindkettejüket.*
1656. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-01 17:56:26
Üzenet elküldve: 2019-10-01 17:56:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Említés szintjén Khul'ie, Lazgara, Yathlanae//
*Nagyon örül annak a közvetlenségnek, amivel Carlotteia feléje fordul. Figyelmesen hallgatja végig a tanácsot, bár valószínűleg nem teljesen értelmezi jól.*
- Talán megtartja mindet, s úgy senki nem bántódik meg *szól ösztönösen Khul'ie védelmében. A férfiak kiváltsága, hogy élvezzék, amit az élet kínál. A természetükből fakad, hogy ilyenek és ezt egy leánynak, főleg az ő státuszában, illik kiszolgálni. Ha Khul'ie a rajongásával nem tiszteli meg mind a három hölgyet, az biztos rosszul eshet annak, akit kirekeszt, ez egyértelmű. A háremben is előfordult néha kisebb civakodás ilyesmi miatt. Nala sosem neheztelt senkire, örült más szerencséjének is, de voltak lányok, akik rossz néven vették, hogy ő volt az úr kedvence. Az ilyesmi sose tartott sokáig. A hárem szabályai és Nalaeä természete mindig hamar elsimították a konfliktusokat.
Egy kicsit meglepi a szavaira kapott reakció. Csöppet meg is illetődik. Nem tudja, itt mik a szokások, de ezek szerint jobb lesz, ha alaposabban tájékozódik, mielőtt megsérti a ház rendjét.*
- Értem *bólint.* - Diszkréten. *A szobákra már nagyon kíváncsi. Ha Carlotteia ilyen elismerően beszél róluk, biztos elragadóak lehetnek.* - Már alig várom. Bizonyára gyönyörűek.
*A kérdésére sajnos nem kap választ, pedig úgy tűnt, Carlotteia hajlott volna rá. Ralas úr visszatérte azonban megakasztja a társalgásukat.
Az előadás közben a végére ér, de Nala reméli, hogy nem marad abba, csupán a kiérdemelt tapsnak hagynak helyet. Ő maga is elismeréssel adózik a zenészeknek és a két művésznőnek, akiknek a hangja igazán élvezetes összhangra talált.
Arról nem sokat tud, mit takar pontosan az a papírmunka, amit a férfi emleget. Néha Faraonn gazda is beszélt üzletről, olykor a vendégek is említettek ezt-azt, de ő nem igazán ért az ilyesmihez, sőt a lányoknak nem is nagyon volt illő belekotyogni ezekbe a dolgokba. Az elvárás szerint inkább ki kellett kerülniük a témát, hiszen a hárem a kikapcsolódás a szórakozás és az élvezet helye, nem másé.*
- A társa igazán szerencsés, hogy a távollétében is ilyen állhatatosan helytáll *mosolyog Ralasra, akár a hősiesség élő szobrára. A szemében nagyon becsülendő, hogy ilyen, számára nehéz feladatban is helyettesíti a másikat, ha úgy hozza a szükség.
A további instrukciókra csak bólint, de amikor Carlotteára terelődik a szó, az őr poszt kapcsán ő is kissé megemeli a szemöldökét. Nem nagyon érti a dolgot. A mellette ülő szépséget az istenek is a pult mögött vagy a vendégek között tündökölni teremtették. Igaz, a kisugárzásában tényleg van valami, ami a hárem tapasztaltabb hölgyeiére emlékezteti. Gyakorlatilag ők vezették a háremet, ők feleltek a rendért, irányították a lányokat és a személyzetet. A szavuknak mindig súlya volt, nekik pedig kikezdhetetlen tekintélyük.*
- Igen *ragadja meg az alkalmat a kérdezésre. S bár lenne sok más is, amiben még tájékozódna, egyvalami ezúttal, nagyon úgy tűnik, minden elébe vág.* - Ki az a Darelld? *néz a nőről a férfira, a férfiról a nőre, mert az az érzése, ebben a sarkalatos kérdésben itt az asztalnál egyedül ő a tudatlan.*
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Említés szintjén Khul'ie, Lazgara, Yathlanae//
*Nagyon örül annak a közvetlenségnek, amivel Carlotteia feléje fordul. Figyelmesen hallgatja végig a tanácsot, bár valószínűleg nem teljesen értelmezi jól.*
- Talán megtartja mindet, s úgy senki nem bántódik meg *szól ösztönösen Khul'ie védelmében. A férfiak kiváltsága, hogy élvezzék, amit az élet kínál. A természetükből fakad, hogy ilyenek és ezt egy leánynak, főleg az ő státuszában, illik kiszolgálni. Ha Khul'ie a rajongásával nem tiszteli meg mind a három hölgyet, az biztos rosszul eshet annak, akit kirekeszt, ez egyértelmű. A háremben is előfordult néha kisebb civakodás ilyesmi miatt. Nala sosem neheztelt senkire, örült más szerencséjének is, de voltak lányok, akik rossz néven vették, hogy ő volt az úr kedvence. Az ilyesmi sose tartott sokáig. A hárem szabályai és Nalaeä természete mindig hamar elsimították a konfliktusokat.
Egy kicsit meglepi a szavaira kapott reakció. Csöppet meg is illetődik. Nem tudja, itt mik a szokások, de ezek szerint jobb lesz, ha alaposabban tájékozódik, mielőtt megsérti a ház rendjét.*
- Értem *bólint.* - Diszkréten. *A szobákra már nagyon kíváncsi. Ha Carlotteia ilyen elismerően beszél róluk, biztos elragadóak lehetnek.* - Már alig várom. Bizonyára gyönyörűek.
*A kérdésére sajnos nem kap választ, pedig úgy tűnt, Carlotteia hajlott volna rá. Ralas úr visszatérte azonban megakasztja a társalgásukat.
Az előadás közben a végére ér, de Nala reméli, hogy nem marad abba, csupán a kiérdemelt tapsnak hagynak helyet. Ő maga is elismeréssel adózik a zenészeknek és a két művésznőnek, akiknek a hangja igazán élvezetes összhangra talált.
Arról nem sokat tud, mit takar pontosan az a papírmunka, amit a férfi emleget. Néha Faraonn gazda is beszélt üzletről, olykor a vendégek is említettek ezt-azt, de ő nem igazán ért az ilyesmihez, sőt a lányoknak nem is nagyon volt illő belekotyogni ezekbe a dolgokba. Az elvárás szerint inkább ki kellett kerülniük a témát, hiszen a hárem a kikapcsolódás a szórakozás és az élvezet helye, nem másé.*
- A társa igazán szerencsés, hogy a távollétében is ilyen állhatatosan helytáll *mosolyog Ralasra, akár a hősiesség élő szobrára. A szemében nagyon becsülendő, hogy ilyen, számára nehéz feladatban is helyettesíti a másikat, ha úgy hozza a szükség.
A további instrukciókra csak bólint, de amikor Carlotteára terelődik a szó, az őr poszt kapcsán ő is kissé megemeli a szemöldökét. Nem nagyon érti a dolgot. A mellette ülő szépséget az istenek is a pult mögött vagy a vendégek között tündökölni teremtették. Igaz, a kisugárzásában tényleg van valami, ami a hárem tapasztaltabb hölgyeiére emlékezteti. Gyakorlatilag ők vezették a háremet, ők feleltek a rendért, irányították a lányokat és a személyzetet. A szavuknak mindig súlya volt, nekik pedig kikezdhetetlen tekintélyük.*
- Igen *ragadja meg az alkalmat a kérdezésre. S bár lenne sok más is, amiben még tájékozódna, egyvalami ezúttal, nagyon úgy tűnik, minden elébe vág.* - Ki az a Darelld? *néz a nőről a férfira, a férfiról a nőre, mert az az érzése, ebben a sarkalatos kérdésben itt az asztalnál egyedül ő a tudatlan.*
1655. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-01 17:16:40
Üzenet elküldve: 2019-10-01 17:16:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Charess //
* Egy jó ideig eltart, amíg teljesen feltakarít. Az összes törmeléket kihordja a szemétdombra. Ezután pihen egy kicsit, majd elindul a fogadótérbe, hogy megkeresse Charesst. Bizonytalanul mozog, mivel még nem nagyon ismeri ki magát. Még azt se tudja teljesen, hogy ki alkalmazott és ki vendég. A pulthoz igyekszik, ahol valószínűleg a nőt találja majd. Ha nincs is ott addig várakozik, amíg majd meg nem érkezik. Szerencsére látásból már ismeri akit keres. Ez most biztos a hasznára válik.*
– Bocsánat kisasszony! A városi vásárlás miatt jöttem. Darelld mondta, hogy téged keresselek majd ezzel kapcsolatban. Nos itt vagyok.* Mondja neki majd ha megtalálta a lányt.*
* Egy jó ideig eltart, amíg teljesen feltakarít. Az összes törmeléket kihordja a szemétdombra. Ezután pihen egy kicsit, majd elindul a fogadótérbe, hogy megkeresse Charesst. Bizonytalanul mozog, mivel még nem nagyon ismeri ki magát. Még azt se tudja teljesen, hogy ki alkalmazott és ki vendég. A pulthoz igyekszik, ahol valószínűleg a nőt találja majd. Ha nincs is ott addig várakozik, amíg majd meg nem érkezik. Szerencsére látásból már ismeri akit keres. Ez most biztos a hasznára válik.*
– Bocsánat kisasszony! A városi vásárlás miatt jöttem. Darelld mondta, hogy téged keresselek majd ezzel kapcsolatban. Nos itt vagyok.* Mondja neki majd ha megtalálta a lányt.*
1654. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-01 10:29:15
Üzenet elküldve: 2019-10-01 10:29:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Említés szintjén Lazgara, Yathlanae//
*Nem nyugtatja meg egészen a nagylelkűség, egy kicsit simlisnek érzi a férfit, mióta lekövette érkezését. A szavak szépek, tán igazak is, de ő a tettekben hisz, amik viszont csak idővel mutatkoznak meg. Most talán van bőven Sellő, nincs meg a veszélye, hogy a sok szépség között pont rajta akadna meg valakinek a szeme, de el tudja képzelni, hogy az üzleti érdekek fordulnak egyszer, s Ralast nem ismeri még, hogy meg tudja ítélni, mennyire tartja a szavát. Mindenesetre ő ebben hajlíthatatlan lesz, előbb adná fel az állását, vagy az életét, mint az elveit, így félelem nélkül vág bele.*
- Köszönöm.
*Biccent kurtán az engedményre mind a munka, mind a megszólítás kapcsán. Nalaeä ártatlan odaadásán már-már anyai ösztönök horgadnak fel benne. Az biztos, hogy oda fog figyelni rá, őt nem veszi meg egy szimpatikus mosoly egy sima modorú férfitól, akitől függeni fognak. Egy felvételi beszélgetésen minden fél igyekszik jó benyomást tenni.
Izgalmát legyűrvén Nalaeä társaságába menekül, amint magukra maradnak. A tündér rendkívül udvarias és szolgálatkész, tele megfelelési vággyal. Ez mosolyt csal a szája sarkába és lágyan megpaskolja a lány kézfejét, ha tudja.*
- Biztosan nem fogsz, kedvesem. De az igyekvést ne add fel!
*A muzsikusok kvartettje kellemes hátteret biztosít, Carlotteia is imádja a zenét, oda-oda fut figyelme ösztönösen egy-egy szép hajlításra, összecsengésre, a ritmus kezdi átjárni a testét, hozzáigazítja lélegzetét, s egészen apró, futó mozdulatokkal reagál néha rá, akárha táncba hívná. Khul közjátéka a színen aztán elragadja figyelmüket. Bizalmaskodó viselkedése ösztönös óvatosságra készteti, de se vendéggel, se kollégával nem kíván rosszban lenni, főleg az első benyomás alapján. Ahogy jobban megnézi magának, inkább tűnik őrnek, s nem csodálja, hogy annyi nő veszi körül. Van benne valamiféle komisz sármosság. Udvarias semlegességgel biccent neki, melyen igyekezete szerint nem lehetne megsértődni, ám biztatást sem lehet felfedezni benne.*
- Üdvözlöm!
*Látva, hogy Nalaeä számára tetszik az első látásra minden nőért rajongó férfi, odahajol hozzá bizalmasan.*
- Az ilyen férfiakkal jobb vigyázni, kedvesem. Könnyen meghódítják a szíved, de ritkán fordul elő, hogy vigyáznak is rá. Látod, milyen sok nő veszi körbe? Könnyű elhagyni egyiket a másikért.
*Nem akarja ő senkinek rossz hírét kelteni, nem tudhatja, hogy Khul valóban ilyen-e, azért nem könyveli el végleg, de korábbi tapasztalatai alapján hasonlóságot mutat más, általa ismert széltolókkal. Folytatják aztán a diskurzust a tündér múltjáról, amitől egyre csak nyúlik Carlotteia képe.*
- Jóságos ég…
*Bukik ki belőle suttogón.*
- Nem, dehogy! Illetve nem szokás ezt nyíltan művelni. Legalábbis Ruarun úr idejében nem így volt. Akadt persze vendég, aki több Sellőt is megengedhetett magának, vagy kibérelte a fürdőházat egy társaság számára, de azért ez nem tipikus. Láthatod, még paravánok is állnak a falnál, hogy ha az asztalnál kezd mulatni a vendég, diszkrét légkörben enyeleghessen. A legtöbben viszont a szobák kényelmébe vonulnak vissza. Majd meglátod, milyen gyönyörűen vannak berendezve. Legalábbis… régen úgy volt.
*Halványan visszatér a mosoly, bár a hallottak meglehetősen felkavarták egyébként is békétlen lelkét. A derű viszont eltűnik, mikor Nalaeä pedzegetni kezdi a neve körüli rejtélyt, egy kicsit bezárkózón töpreng, nyugtalansága fokozódik. Végül elszánja magát, és belekezd.*
- Nem, nem miatta. Tudod, dolgozik itt egy…
*A mondat azonban megakad, a szó bennakad a torkán, mikor nyílik az ajtó, melyet fél szemmel mindig ellenőrzése alatt tart. Szinte várja, hogy Ralas kísérettel érkezzen, feszülten nézi az ajtót azután is, hogy becsukja maga mögött. Hevesen dobogó szívvel, feszülten ül ismét. Éppen szóra nyitná a száját, hogy a szabadkozást hárítsa, azonban a zenészek méltatása megtöri a dolgot, egy kicsit elgondolkodtatja.*
- Nem tesz semmit.
*Feleli automatikusan a megismételt bocsánatkérésre. A kimelegedett férfi a gyengeség ezen apró jelével némi szimpátiát ébreszt benne, ahogyan a zenészek méltatása is. Éppen megkérdezné, hogy jól érzi-e magát, ne hozzon-e számára egy pohár vizet, de a téma gyorsan továbblép az alkalmazási feltételek felé, így lemarad a lehetőségről. Amiket hall, teljesen megfelelnek számára. A becenévre azonban felkapja a fejét. Nem felháborodón, inkább meglepetten.*
- Persze…
*Feleli félfigyelemmel. A habitusát méltató megjegyzésen meghökken. Sérti büszkeségét, hogy feltételezése szerint éppen a nőiességét vonják kétségbe, ráadásul még grimasz is jár mellé a nemtetszés jeleként. Talán lehet valami a dologban, mert ha kell, hát kiáll ő a lányokért és a rendért akár vendéggel szemben is, és igaz, hogy Sellő nem akar lenni, de hogy kelletlenül őrré alacsonyítsák női mivoltában, bántónak érzi. Kihúzza magát és összezárja ajkait. Aztán pedig egészen elfelejti az egészet, amint Ralas kiejti Darelld nevét, s közli, hogy távozott a Sellőház kötelékéből. Egészen döbbent arckifejezéssel szólal meg.*
- Hogyan? Elment? Mikor? És hova?
*Látszólag a többi nem is érdekli. Máris elméleteket gyárt. Úgy hangzik, mintha magától ment volna el, de arra nyomós oka kellett, hogy legyen. Lehet, hogy pont elkerülték egymást? Vagy valahol új életet kezdett valakivel? Netán visszament a tengerre?*
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Említés szintjén Lazgara, Yathlanae//
*Nem nyugtatja meg egészen a nagylelkűség, egy kicsit simlisnek érzi a férfit, mióta lekövette érkezését. A szavak szépek, tán igazak is, de ő a tettekben hisz, amik viszont csak idővel mutatkoznak meg. Most talán van bőven Sellő, nincs meg a veszélye, hogy a sok szépség között pont rajta akadna meg valakinek a szeme, de el tudja képzelni, hogy az üzleti érdekek fordulnak egyszer, s Ralast nem ismeri még, hogy meg tudja ítélni, mennyire tartja a szavát. Mindenesetre ő ebben hajlíthatatlan lesz, előbb adná fel az állását, vagy az életét, mint az elveit, így félelem nélkül vág bele.*
- Köszönöm.
*Biccent kurtán az engedményre mind a munka, mind a megszólítás kapcsán. Nalaeä ártatlan odaadásán már-már anyai ösztönök horgadnak fel benne. Az biztos, hogy oda fog figyelni rá, őt nem veszi meg egy szimpatikus mosoly egy sima modorú férfitól, akitől függeni fognak. Egy felvételi beszélgetésen minden fél igyekszik jó benyomást tenni.
Izgalmát legyűrvén Nalaeä társaságába menekül, amint magukra maradnak. A tündér rendkívül udvarias és szolgálatkész, tele megfelelési vággyal. Ez mosolyt csal a szája sarkába és lágyan megpaskolja a lány kézfejét, ha tudja.*
- Biztosan nem fogsz, kedvesem. De az igyekvést ne add fel!
*A muzsikusok kvartettje kellemes hátteret biztosít, Carlotteia is imádja a zenét, oda-oda fut figyelme ösztönösen egy-egy szép hajlításra, összecsengésre, a ritmus kezdi átjárni a testét, hozzáigazítja lélegzetét, s egészen apró, futó mozdulatokkal reagál néha rá, akárha táncba hívná. Khul közjátéka a színen aztán elragadja figyelmüket. Bizalmaskodó viselkedése ösztönös óvatosságra készteti, de se vendéggel, se kollégával nem kíván rosszban lenni, főleg az első benyomás alapján. Ahogy jobban megnézi magának, inkább tűnik őrnek, s nem csodálja, hogy annyi nő veszi körül. Van benne valamiféle komisz sármosság. Udvarias semlegességgel biccent neki, melyen igyekezete szerint nem lehetne megsértődni, ám biztatást sem lehet felfedezni benne.*
- Üdvözlöm!
*Látva, hogy Nalaeä számára tetszik az első látásra minden nőért rajongó férfi, odahajol hozzá bizalmasan.*
- Az ilyen férfiakkal jobb vigyázni, kedvesem. Könnyen meghódítják a szíved, de ritkán fordul elő, hogy vigyáznak is rá. Látod, milyen sok nő veszi körbe? Könnyű elhagyni egyiket a másikért.
*Nem akarja ő senkinek rossz hírét kelteni, nem tudhatja, hogy Khul valóban ilyen-e, azért nem könyveli el végleg, de korábbi tapasztalatai alapján hasonlóságot mutat más, általa ismert széltolókkal. Folytatják aztán a diskurzust a tündér múltjáról, amitől egyre csak nyúlik Carlotteia képe.*
- Jóságos ég…
*Bukik ki belőle suttogón.*
- Nem, dehogy! Illetve nem szokás ezt nyíltan művelni. Legalábbis Ruarun úr idejében nem így volt. Akadt persze vendég, aki több Sellőt is megengedhetett magának, vagy kibérelte a fürdőházat egy társaság számára, de azért ez nem tipikus. Láthatod, még paravánok is állnak a falnál, hogy ha az asztalnál kezd mulatni a vendég, diszkrét légkörben enyeleghessen. A legtöbben viszont a szobák kényelmébe vonulnak vissza. Majd meglátod, milyen gyönyörűen vannak berendezve. Legalábbis… régen úgy volt.
*Halványan visszatér a mosoly, bár a hallottak meglehetősen felkavarták egyébként is békétlen lelkét. A derű viszont eltűnik, mikor Nalaeä pedzegetni kezdi a neve körüli rejtélyt, egy kicsit bezárkózón töpreng, nyugtalansága fokozódik. Végül elszánja magát, és belekezd.*
- Nem, nem miatta. Tudod, dolgozik itt egy…
*A mondat azonban megakad, a szó bennakad a torkán, mikor nyílik az ajtó, melyet fél szemmel mindig ellenőrzése alatt tart. Szinte várja, hogy Ralas kísérettel érkezzen, feszülten nézi az ajtót azután is, hogy becsukja maga mögött. Hevesen dobogó szívvel, feszülten ül ismét. Éppen szóra nyitná a száját, hogy a szabadkozást hárítsa, azonban a zenészek méltatása megtöri a dolgot, egy kicsit elgondolkodtatja.*
- Nem tesz semmit.
*Feleli automatikusan a megismételt bocsánatkérésre. A kimelegedett férfi a gyengeség ezen apró jelével némi szimpátiát ébreszt benne, ahogyan a zenészek méltatása is. Éppen megkérdezné, hogy jól érzi-e magát, ne hozzon-e számára egy pohár vizet, de a téma gyorsan továbblép az alkalmazási feltételek felé, így lemarad a lehetőségről. Amiket hall, teljesen megfelelnek számára. A becenévre azonban felkapja a fejét. Nem felháborodón, inkább meglepetten.*
- Persze…
*Feleli félfigyelemmel. A habitusát méltató megjegyzésen meghökken. Sérti büszkeségét, hogy feltételezése szerint éppen a nőiességét vonják kétségbe, ráadásul még grimasz is jár mellé a nemtetszés jeleként. Talán lehet valami a dologban, mert ha kell, hát kiáll ő a lányokért és a rendért akár vendéggel szemben is, és igaz, hogy Sellő nem akar lenni, de hogy kelletlenül őrré alacsonyítsák női mivoltában, bántónak érzi. Kihúzza magát és összezárja ajkait. Aztán pedig egészen elfelejti az egészet, amint Ralas kiejti Darelld nevét, s közli, hogy távozott a Sellőház kötelékéből. Egészen döbbent arckifejezéssel szólal meg.*
- Hogyan? Elment? Mikor? És hova?
*Látszólag a többi nem is érdekli. Máris elméleteket gyárt. Úgy hangzik, mintha magától ment volna el, de arra nyomós oka kellett, hogy legyen. Lehet, hogy pont elkerülték egymást? Vagy valahol új életet kezdett valakivel? Netán visszament a tengerre?*
1653. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-30 21:58:07
Üzenet elküldve: 2019-09-30 21:58:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezt öröm hallani.*-szól a férfi, és tovább cirógatja a lányt.*
- Nem az a klasszikus szerelem. Tudod, én szilaj vagyok, mint a tenger. Egyszer talán lecsendesedem, de az nem most fog eljönni, vagy legalábbis azért nagyon sokat kéne tenni.*-kacsint Wellyre, majd amikor a lány a feneke felé húzza a kalóz kezét, Torskel rámarkol a formás hátsóra.*
- Hajót akár holnap is tudok lop... kölcsön venni. Egy kisebb is elég, amit magam el tudok kormányozni, bár a tengeren nem tudom, meddig bírná egy kisebb ladik...*-tűnődik el a férfi. A tenger veszélye hely, és oda nem árt felkészülni. Pláne nem egy olyan hajóval, amit eleve arra találtak ki, hogy csak a part közelében lehet vele hajózni.*
- Belopózni a szállásodra? Hmm... felettébb csábító az ajánlatod, de nem fog szólni a komornád, vagy a főnököd? Nem szeretném ha kitiltanának erről a gyönyörű helyről.*-és ujabb csókkal illeti a lány nyakát.*
- Azt mondtad ne a kezeden csókoljalak. Ám legyen.*-sa férfi lassú kúszással lent terem a finom kis szirmoknál. Azokra lehel, egy hosszú forró csókot, majd újra felkúszik, hogy Welly elpihenjen a mellkasán.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ezt öröm hallani.*-szól a férfi, és tovább cirógatja a lányt.*
- Nem az a klasszikus szerelem. Tudod, én szilaj vagyok, mint a tenger. Egyszer talán lecsendesedem, de az nem most fog eljönni, vagy legalábbis azért nagyon sokat kéne tenni.*-kacsint Wellyre, majd amikor a lány a feneke felé húzza a kalóz kezét, Torskel rámarkol a formás hátsóra.*
- Hajót akár holnap is tudok lop... kölcsön venni. Egy kisebb is elég, amit magam el tudok kormányozni, bár a tengeren nem tudom, meddig bírná egy kisebb ladik...*-tűnődik el a férfi. A tenger veszélye hely, és oda nem árt felkészülni. Pláne nem egy olyan hajóval, amit eleve arra találtak ki, hogy csak a part közelében lehet vele hajózni.*
- Belopózni a szállásodra? Hmm... felettébb csábító az ajánlatod, de nem fog szólni a komornád, vagy a főnököd? Nem szeretném ha kitiltanának erről a gyönyörű helyről.*-és ujabb csókkal illeti a lány nyakát.*
- Azt mondtad ne a kezeden csókoljalak. Ám legyen.*-sa férfi lassú kúszással lent terem a finom kis szirmoknál. Azokra lehel, egy hosszú forró csókot, majd újra felkúszik, hogy Welly elpihenjen a mellkasán.*
1652. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-30 21:31:48
Üzenet elküldve: 2019-09-30 21:31:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Enyhén felhúzza a szemöldökét Vyl váratlan és diszkrét ajánlatára, újabban rendszeresen meglepi a lány. Először az élénk érdeklődés, most meg egy talán meggondolatlan áldozat, ami a vesztét is okozhatja. Közelebb hajol hozzá, úgy válaszol, hogy a kívülállók ne hallhassák minden szavát.*
- Jól gondold át, kislány, mire ajánlkozol. Ez nem szórakozás, vagy játék, csakis a legelfogultabb hívek kivitelezhetik, drága áron.
*Hangja nem mérges, vagy szemrehányó, egyszerűen csak közli a tényeket.*
- Nem mondom, gondoltam már én is erre. De még én sem érzem magam elég érettnek és felkészültnek lelkileg, hogy képes legyek végrehajtani. Folyamatosan dolgozom a hitemen, próbálok elég időt fordítani meditációra, de így is csak újszülöttnek érzem magam.
*Ezzel lezártnak tekinti a témát, hacsak a lány nem akar még valamit kérdezni sötét hitével kapcsolatban. Figyelmét immár a többiek felé fordítja, igyekszik elkapni a beszélgetés fonalát.
Mikor Cassy felhozza az evést, eszébe jut, hogy őrjárat előtt jutott táplálékhoz utoljára, és az út igencsak elnyúltra és fárasztóra sikeredett.*
- Abból a levesből kérek egyet.
*Szól az elfnek, majd a poharakkal visszatérő Khul felé fordul.*
- Tökéletes, csak erős legyen.
*Jegyzi meg, mert igencsak kíván a gyomra valami tüzeset. Persze most nem szándékozik sokat inni, pont elég lesz egy tömény estére, talán jobban alszik tőle. A zsoldos gyors seregszemléjét ő is végigköveti, és egy újabb apró fintorral tudatja a külvilággal, hogy nincs ínyére a tömeg. Meg az sem, hogy hamarosan lesz egy rakat új munkatársa, mikor még ezeket sem ismeri, akik most körülötte vannak. Persze némi könnyebbséggel tölti el a tudat, hogy ha csak pár nappal is, de ő volt itt előbb, és úgy ahogy, ismeri a helyet és a személyzetet. Nem pillantgat szendén körbe, a lehetséges főnököket keresgélve, vagy a félszolgálókat figyelve megilletődve, mert kezd egészen beleszokni új életébe.*
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Enyhén felhúzza a szemöldökét Vyl váratlan és diszkrét ajánlatára, újabban rendszeresen meglepi a lány. Először az élénk érdeklődés, most meg egy talán meggondolatlan áldozat, ami a vesztét is okozhatja. Közelebb hajol hozzá, úgy válaszol, hogy a kívülállók ne hallhassák minden szavát.*
- Jól gondold át, kislány, mire ajánlkozol. Ez nem szórakozás, vagy játék, csakis a legelfogultabb hívek kivitelezhetik, drága áron.
*Hangja nem mérges, vagy szemrehányó, egyszerűen csak közli a tényeket.*
- Nem mondom, gondoltam már én is erre. De még én sem érzem magam elég érettnek és felkészültnek lelkileg, hogy képes legyek végrehajtani. Folyamatosan dolgozom a hitemen, próbálok elég időt fordítani meditációra, de így is csak újszülöttnek érzem magam.
*Ezzel lezártnak tekinti a témát, hacsak a lány nem akar még valamit kérdezni sötét hitével kapcsolatban. Figyelmét immár a többiek felé fordítja, igyekszik elkapni a beszélgetés fonalát.
Mikor Cassy felhozza az evést, eszébe jut, hogy őrjárat előtt jutott táplálékhoz utoljára, és az út igencsak elnyúltra és fárasztóra sikeredett.*
- Abból a levesből kérek egyet.
*Szól az elfnek, majd a poharakkal visszatérő Khul felé fordul.*
- Tökéletes, csak erős legyen.
*Jegyzi meg, mert igencsak kíván a gyomra valami tüzeset. Persze most nem szándékozik sokat inni, pont elég lesz egy tömény estére, talán jobban alszik tőle. A zsoldos gyors seregszemléjét ő is végigköveti, és egy újabb apró fintorral tudatja a külvilággal, hogy nincs ínyére a tömeg. Meg az sem, hogy hamarosan lesz egy rakat új munkatársa, mikor még ezeket sem ismeri, akik most körülötte vannak. Persze némi könnyebbséggel tölti el a tudat, hogy ha csak pár nappal is, de ő volt itt előbb, és úgy ahogy, ismeri a helyet és a személyzetet. Nem pillantgat szendén körbe, a lehetséges főnököket keresgélve, vagy a félszolgálókat figyelve megilletődve, mert kezd egészen beleszokni új életébe.*
1651. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-30 20:43:37
Üzenet elküldve: 2019-09-30 20:43:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Azt itt nem engedhetjük meg. *Válaszol mély hangon duruzsolva Torskel éhezős megjegyzésére. Itt azt kapja a vendég, amit szeretne, a ház mottója alapján, bár az már számára is kétséges, hogy ha az ő fenekét szeretné harapdálni, az nem ütközne-e szabályzatba. Miután pedig az aktusnak vége és minden erejük elpárolgott egymás vágyainak és örömének felkutatása során, odabújik a férfihez, aki hálás kézcsókot lehet a kacsójára.*
-Milyen illedelmes. De nekem ne a kezem csókold. *Mondja még a szenvedély utolsó megnyilvánulása képen, majd a szavakat a tettek követik és lágy, de hosszú ajakcirógatásba fullad ki teljesen.*
-Szerelem?... Úgy gondolod, ez az lenne? *Pislog tanácstalanul a másikra, miközben a mellkasán fekszik. A felfelé sétáló kezecskét hirtelen elkapja, és meztelen fenekéhez tereli simogatásra.*
-Ha majd lesz hajód kalóz. *Nyomja meg gúnyosan az utolsó szót.*
-Addig viszont bármikor szívesen látlak, persze talán többet a szobák közelébe se engednek. De majd beloplak a szállásomra. *Viszont abban most már, tiszta fejjel kételkedik, hogy vágyik a férfi az ismétlésre vagy, hogy erre megfelelőbb egyedet odakint nem fog találni magának. De ezt nem teszi egyelőre szóvá, csak élvezi a pillanat varázsát.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Azt itt nem engedhetjük meg. *Válaszol mély hangon duruzsolva Torskel éhezős megjegyzésére. Itt azt kapja a vendég, amit szeretne, a ház mottója alapján, bár az már számára is kétséges, hogy ha az ő fenekét szeretné harapdálni, az nem ütközne-e szabályzatba. Miután pedig az aktusnak vége és minden erejük elpárolgott egymás vágyainak és örömének felkutatása során, odabújik a férfihez, aki hálás kézcsókot lehet a kacsójára.*
-Milyen illedelmes. De nekem ne a kezem csókold. *Mondja még a szenvedély utolsó megnyilvánulása képen, majd a szavakat a tettek követik és lágy, de hosszú ajakcirógatásba fullad ki teljesen.*
-Szerelem?... Úgy gondolod, ez az lenne? *Pislog tanácstalanul a másikra, miközben a mellkasán fekszik. A felfelé sétáló kezecskét hirtelen elkapja, és meztelen fenekéhez tereli simogatásra.*
-Ha majd lesz hajód kalóz. *Nyomja meg gúnyosan az utolsó szót.*
-Addig viszont bármikor szívesen látlak, persze talán többet a szobák közelébe se engednek. De majd beloplak a szállásomra. *Viszont abban most már, tiszta fejjel kételkedik, hogy vágyik a férfi az ismétlésre vagy, hogy erre megfelelőbb egyedet odakint nem fog találni magának. De ezt nem teszi egyelőre szóvá, csak élvezi a pillanat varázsát.*
1650. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-30 19:47:05
Üzenet elküldve: 2019-09-30 19:47:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cahress, Yathlanae//
- Öhm... köszönöm *biccent a bókra, majd a másik nőre pillant, mikor kijelentik, hogy kezdjen ő.*
- Rendben, legyen *bólint, miközben megenged magának egy ravasz mosolyt. Ez azt jelenti, hogy ő maga többet énekelhet, ha utána nem lesz más, több ideig figyelhetnek rá, ami számára csak jó. Nem ellenkezik hát, lépne hátra, hogy a másik lány kezdjen, mikor az megint mást mondd, és egyszerre szeretné. Lazgara teljesen összezavarodik, végül megvonja a vállát. Ettől sok variálástól megfájdul a feje, neki mindegy, csak haladjanak, és legyenek túl a nehezén: a dolgok menetének kitalálásán. Úgy dönt, sodródik az árral, és mint egy háttérénekes, kiegészíti Yathlanae lágyabb hangját az ő erőteljesebbével, és hagyja, hogy a másik nő legyen a figyelem középpontjában. Bár így elszalaszt egy kis lehetőséget, a feje megfájdult a variálástól, és sajnos a felfogóképessége kicsit gyenge, ezt még saját maga is tudja.*
- Öhm... köszönöm *biccent a bókra, majd a másik nőre pillant, mikor kijelentik, hogy kezdjen ő.*
- Rendben, legyen *bólint, miközben megenged magának egy ravasz mosolyt. Ez azt jelenti, hogy ő maga többet énekelhet, ha utána nem lesz más, több ideig figyelhetnek rá, ami számára csak jó. Nem ellenkezik hát, lépne hátra, hogy a másik lány kezdjen, mikor az megint mást mondd, és egyszerre szeretné. Lazgara teljesen összezavarodik, végül megvonja a vállát. Ettől sok variálástól megfájdul a feje, neki mindegy, csak haladjanak, és legyenek túl a nehezén: a dolgok menetének kitalálásán. Úgy dönt, sodródik az árral, és mint egy háttérénekes, kiegészíti Yathlanae lágyabb hangját az ő erőteljesebbével, és hagyja, hogy a másik nő legyen a figyelem középpontjában. Bár így elszalaszt egy kis lehetőséget, a feje megfájdult a variálástól, és sajnos a felfogóképessége kicsit gyenge, ezt még saját maga is tudja.*
1649. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-30 18:49:32
Üzenet elküldve: 2019-09-30 18:49:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Távozást megelőzően//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Ralas távozását megelőzően több dolog is elhangzik, mely kapcsán természetesen érdemben reagál. Rögtön feltűnik számára a tündér lány türelmes hallgatása, miközben ő Carlotteiával beszél, aki meg láthatóan megdöbben, mikor a névre rákérdez. Előre gyanakszik, valami van a háttérben és nyilvánvalóan nem a lány felmenőivel kapcsolatos, ez a kapcsolat sokkal közelebbi, mind lelkileg, mind fizikailag. Nem von le messzemenő következtetéseket, az egyébként sem az ő asztala, egyelőre elintézi egy legyintéssel, fejben.*
- Természetesen, mint mondtam, nálam első az önkéntesség. Ki, mit vállal, kényszer nincs és nyomatékos kérés sincs. Ha pultos, felszolgáló, vagy egyéb, akkor arra alkalmazunk, ez ilyen egyszerű. *Tárja szét kezét szigorú arccal, ez az első szabály, csak a második, hogy mindig a vendégnek van igaza, innen látszik, hogy Ralas nem beleszületett a szakmába.* És csak Ralas, neked is. *mosolyodik el.*
- Ez esetben nagyon jól fogod magad nálunk érezni. *Mosolyog tovább Nalára kedvesen, aki biztosítja arról, hogy mindenben közreműködik, valóban nagyon szeretne itt dolgozni, de Ralas egyáltalán nem bánja. A lányban feltűnően megbúvó lágyság és készség, bizonyára vonzóvá teszi majd, bár, majdhogynem sajnál egy ilyen tüneményt ezekre a célokra felhasználni. Persze... ha Ralast kérdezik, vélhetően az összes lányról ezt mondaná és gondolná is. Talán ez időtájt távozik is, hogy egy-két dolog végére járjon, de figyel is arra, hogy ne maradjon el soká.*
//Munkakeresés//
//Visszaérkezve//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen Lazgara és Yathlanae//
*talán még azelőtt visszatér, mielőtt Carlotteia válaszolhatna Nala utolsó kérdésére, talán nem, mindenesetre Ralas számár a kérdés, úgy, ahogy a válasz is, jelenleg még rejtve marad.*
- Bocsássatok meg... *Közeledik sietős léptekkel, s elnézést kérő tekintettel a lányokra nézve, s eközben figyel fel jobban előbb az ork, majd Yathlanae felcsendülő és teret kitöltő hangjára, legalábbis az orknál, Yathlanae bársonyos hangja egészen más, azonban mindkettő szívderítő és fülmelengető. Mielőtt még visszaülne a zenészek felé fordul:*
- Bravó! Nagyszerű! *Tetszését rövid tapssal és jóízű, derült mosollyal fejezi ki.* Ez csodálatos volt! *Jelzi az orknak, aztán már tekintetével Yathlanaet biztatja, igazán tehetségesek.*
- Szóval bocsánat még egyszer... *Törli meg halántékát és foglal helyet vissza az asztalnál, majd poharába kortyol, de még le sem teszi, már folytatja is.*
- Tudjátok, az az átkozott papírmunka... mindig megizzaszt, mióta a társam nincs itt, én nem értek nagyon az ilyesmihez! *Vakarja meg zavartan hátradőlve és felnevetve tarkóját.*
- Nos, visszatérve... mindketten saját szobát, teljes ellátást és pihenési lehetőséget is kaptok. Nalaeä, ha úgy érzed, sok, akkor nyugodtan jelezz Cassynek és addig más beosztást kapsz. Ugyanez igaz rád is, kedves Sryl... ha megengeded, hogy így hívjalak. *Hajtja meg magát.* Habitusod elnézve, kiváló szolgálatot tennél olykor őrként is... *Egy pillanatra lebiggyeszti száját, majd tekintete röviden megvillan.*
- Kár, hogy Darelld, már nem dolgozik nálunk, igazán jól mutattatok volna... *kezét felemelve, téglalapot formáz* egy nő és egy férfi, egyik jobb oldalról, másik balról biztosít... ejj, hogy miért kellett elmennie? *Csettint maga előtt elhúzva a kezét, játszi csalódottan.*
- Nos, kedveseim? Nalaeä, Carlotteia, van kérdésetek? Bármi lehet, ki vele! *Dől hátra, s fűzi karba kezeit.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.30 18:49:51
//Távozást megelőzően//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Ralas távozását megelőzően több dolog is elhangzik, mely kapcsán természetesen érdemben reagál. Rögtön feltűnik számára a tündér lány türelmes hallgatása, miközben ő Carlotteiával beszél, aki meg láthatóan megdöbben, mikor a névre rákérdez. Előre gyanakszik, valami van a háttérben és nyilvánvalóan nem a lány felmenőivel kapcsolatos, ez a kapcsolat sokkal közelebbi, mind lelkileg, mind fizikailag. Nem von le messzemenő következtetéseket, az egyébként sem az ő asztala, egyelőre elintézi egy legyintéssel, fejben.*
- Természetesen, mint mondtam, nálam első az önkéntesség. Ki, mit vállal, kényszer nincs és nyomatékos kérés sincs. Ha pultos, felszolgáló, vagy egyéb, akkor arra alkalmazunk, ez ilyen egyszerű. *Tárja szét kezét szigorú arccal, ez az első szabály, csak a második, hogy mindig a vendégnek van igaza, innen látszik, hogy Ralas nem beleszületett a szakmába.* És csak Ralas, neked is. *mosolyodik el.*
- Ez esetben nagyon jól fogod magad nálunk érezni. *Mosolyog tovább Nalára kedvesen, aki biztosítja arról, hogy mindenben közreműködik, valóban nagyon szeretne itt dolgozni, de Ralas egyáltalán nem bánja. A lányban feltűnően megbúvó lágyság és készség, bizonyára vonzóvá teszi majd, bár, majdhogynem sajnál egy ilyen tüneményt ezekre a célokra felhasználni. Persze... ha Ralast kérdezik, vélhetően az összes lányról ezt mondaná és gondolná is. Talán ez időtájt távozik is, hogy egy-két dolog végére járjon, de figyel is arra, hogy ne maradjon el soká.*
//Munkakeresés//
//Visszaérkezve//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen Lazgara és Yathlanae//
*talán még azelőtt visszatér, mielőtt Carlotteia válaszolhatna Nala utolsó kérdésére, talán nem, mindenesetre Ralas számár a kérdés, úgy, ahogy a válasz is, jelenleg még rejtve marad.*
- Bocsássatok meg... *Közeledik sietős léptekkel, s elnézést kérő tekintettel a lányokra nézve, s eközben figyel fel jobban előbb az ork, majd Yathlanae felcsendülő és teret kitöltő hangjára, legalábbis az orknál, Yathlanae bársonyos hangja egészen más, azonban mindkettő szívderítő és fülmelengető. Mielőtt még visszaülne a zenészek felé fordul:*
- Bravó! Nagyszerű! *Tetszését rövid tapssal és jóízű, derült mosollyal fejezi ki.* Ez csodálatos volt! *Jelzi az orknak, aztán már tekintetével Yathlanaet biztatja, igazán tehetségesek.*
- Szóval bocsánat még egyszer... *Törli meg halántékát és foglal helyet vissza az asztalnál, majd poharába kortyol, de még le sem teszi, már folytatja is.*
- Tudjátok, az az átkozott papírmunka... mindig megizzaszt, mióta a társam nincs itt, én nem értek nagyon az ilyesmihez! *Vakarja meg zavartan hátradőlve és felnevetve tarkóját.*
- Nos, visszatérve... mindketten saját szobát, teljes ellátást és pihenési lehetőséget is kaptok. Nalaeä, ha úgy érzed, sok, akkor nyugodtan jelezz Cassynek és addig más beosztást kapsz. Ugyanez igaz rád is, kedves Sryl... ha megengeded, hogy így hívjalak. *Hajtja meg magát.* Habitusod elnézve, kiváló szolgálatot tennél olykor őrként is... *Egy pillanatra lebiggyeszti száját, majd tekintete röviden megvillan.*
- Kár, hogy Darelld, már nem dolgozik nálunk, igazán jól mutattatok volna... *kezét felemelve, téglalapot formáz* egy nő és egy férfi, egyik jobb oldalról, másik balról biztosít... ejj, hogy miért kellett elmennie? *Csettint maga előtt elhúzva a kezét, játszi csalódottan.*
- Nos, kedveseim? Nalaeä, Carlotteia, van kérdésetek? Bármi lehet, ki vele! *Dől hátra, s fűzi karba kezeit.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.30 18:49:51
1648. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 23:55:53
Üzenet elküldve: 2019-09-29 23:55:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Tenyerével támasztja arcát, miközben szórakozottan csavargatja a szőke fürtöket füle mögött. Csak fél füllel hallgatja a sajátos értekezést a halálról és Sa'Terethről. A tengeren sokan hódolnak a sötétségnek... Ki útbaigazításért imádkozik, gyakran kérleli az éjt.
Lekapja tekintetét a társalgókról, a piszkoszöld szemek Khult kezdik követni, ahogy aszaluk felé tart. Utál várni. Mégpedig ez alighanem el fog tartani egy darabig. Persze megkereshetné a Patkányokat vagy a Vihar Fiait is... Aki munkát keres, az biztosan kap itt a Kikötőben. Tekintete végigkúszik az arcokon, végül pedig Vylen állapodik meg merengve. Talán jobban is járna. Elvégre nem sellő. De ha már itt van...*
-Köszönöm, de nem. Elég a rum.
*Mosolyog szélesen Cahressre, majd hirtelen Khul felé fordul.*
-Mi a biztosításotok itt, a Kikötőben? Patkányok, vagy a Vihar Fiak?
*Szemeiben kíváncsi fény villan, de a mosoly az arcán töretlen. Számára egyértelműnek tűnik, hogy nincs oly intézmény a Kikötőben, mi ne tartozna egyik vagy másik felségterületéhez. Nem árt megtudnia ezt-azt, mielőtt felcsap a Sellőbe, már csak a biztonsága kedvéért is.*
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Tenyerével támasztja arcát, miközben szórakozottan csavargatja a szőke fürtöket füle mögött. Csak fél füllel hallgatja a sajátos értekezést a halálról és Sa'Terethről. A tengeren sokan hódolnak a sötétségnek... Ki útbaigazításért imádkozik, gyakran kérleli az éjt.
Lekapja tekintetét a társalgókról, a piszkoszöld szemek Khult kezdik követni, ahogy aszaluk felé tart. Utál várni. Mégpedig ez alighanem el fog tartani egy darabig. Persze megkereshetné a Patkányokat vagy a Vihar Fiait is... Aki munkát keres, az biztosan kap itt a Kikötőben. Tekintete végigkúszik az arcokon, végül pedig Vylen állapodik meg merengve. Talán jobban is járna. Elvégre nem sellő. De ha már itt van...*
-Köszönöm, de nem. Elég a rum.
*Mosolyog szélesen Cahressre, majd hirtelen Khul felé fordul.*
-Mi a biztosításotok itt, a Kikötőben? Patkányok, vagy a Vihar Fiak?
*Szemeiben kíváncsi fény villan, de a mosoly az arcán töretlen. Számára egyértelműnek tűnik, hogy nincs oly intézmény a Kikötőben, mi ne tartozna egyik vagy másik felségterületéhez. Nem árt megtudnia ezt-azt, mielőtt felcsap a Sellőbe, már csak a biztonsága kedvéért is.*
1647. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 23:44:23
Üzenet elküldve: 2019-09-29 23:44:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kalóz csak sejtelmesen elmosolyodik.*
- Nem hagyhatsz éhezni egy éhes embert.*- célozva ezzel a fenékharapásra.
A lány, mint egy kiscica odabújik mellé, és dorombol neki. A férfi szereti ezeket a pillanatokat, mert ezek bennsőségesek és nyugodtak.*
- Én tartozok köszönettel inkább.*-és egy kézcsókot ad Wellynek.*
- Remélem most már nem félsz a szerelemtől. Általában az első alkalom nagyon meghatározó, legyen az jó vagy rossz. Remélem, hogy ezután csak jó együttlétekben lesz részed.*-és egy finom csókot lehel a nő ajkaira. Közben két ujja felfelé sétál a bársonyos combokon.*
- Akkor, mikor megyünk a fehér homokos tengerpartra? Képzeld ott mindig meleg van, meg nagyon sok finom gyümölcs is van ott. Legalábbis ezt tartják a legendák, bár jómagam még nem jártam ott, de egy idős tengerész mesélt róla nekem, aki volt ott. El is mondta merrefelé kell mennem. Lenne kedved eljönni velem?*-kérdezi a férfi egy kis izgatottsággal a hangjában.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kalóz csak sejtelmesen elmosolyodik.*
- Nem hagyhatsz éhezni egy éhes embert.*- célozva ezzel a fenékharapásra.
A lány, mint egy kiscica odabújik mellé, és dorombol neki. A férfi szereti ezeket a pillanatokat, mert ezek bennsőségesek és nyugodtak.*
- Én tartozok köszönettel inkább.*-és egy kézcsókot ad Wellynek.*
- Remélem most már nem félsz a szerelemtől. Általában az első alkalom nagyon meghatározó, legyen az jó vagy rossz. Remélem, hogy ezután csak jó együttlétekben lesz részed.*-és egy finom csókot lehel a nő ajkaira. Közben két ujja felfelé sétál a bársonyos combokon.*
- Akkor, mikor megyünk a fehér homokos tengerpartra? Képzeld ott mindig meleg van, meg nagyon sok finom gyümölcs is van ott. Legalábbis ezt tartják a legendák, bár jómagam még nem jártam ott, de egy idős tengerész mesélt róla nekem, aki volt ott. El is mondta merrefelé kell mennem. Lenne kedved eljönni velem?*-kérdezi a férfi egy kis izgatottsággal a hangjában.*
1646. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 20:02:55
Üzenet elküldve: 2019-09-29 20:02:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miután szusszant egy kicsit, a férfi elfekteti és szájával körbeudvarolja a kemény rózsákat, de nem tart sokáig a dolog. Nem, mintha számítana, hiszen már a férfi rabja a kezdetektől fogva, most pedig testén már kezd úrrá lenni a kielégült fáradtság. Ekkor fog rá a férfi a fenekére és kér, amit egy szusszanás után a nő teljesít is. A fenékharapásra csak egy apró, meglepett sikkantás hagyja el.*
-Hé! Azaz enyém, vigyázni rá ott hátul. *Kuncog mosolyogva, majd érzi, ismét egyesülnek, igazán kellemes módon, már odabent nem feszíti annyira a férfi, így csak ütemes levegővételei hallatszódnak. Kellemes dorombolásba kezdene, ha tudna, mikor a kalóz simogatását érzi, igazán jólesik neki a törődés, de mindennek vége egyszer. Hallja, de nem csak hallja, hanem érzi is, ahogy a férfi kiereszti azt, ami már talán érkezése óta feszítette a nadrágját. Legszívesebben elnyújtózna a furcsa érzés hozadékaként, amit számára ez, a még soha nem tapasztalt dolog okoz, még ajkai is elnyílva maradnak, közben pedig a csípője lassú hullámzásba kezd, teljesen magától. Mikor a kalóz elfekszik, rátelepszik, fejét a vállára egyik kezét a mellkasára, lábát pedig az övéi közé helyezi.*
-Örülök, hogy a kedvedre volt. *Köszöni meg a kedves bókot, bár magára ezt túl erősnek érzi használni.*
-Ez egy nagyon kellemes időtöltés volt, ilyet még soha nem éreztem. Köszönöm. *Mondja halkan, közben ujjai a másik mellkasát simogatják.*
-Ez…. ez nagyon kedves volt tőled. *Érti a sok figyelmességre, amit azóta kapott, mióta a kalóz elé tárta az igazságot.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miután szusszant egy kicsit, a férfi elfekteti és szájával körbeudvarolja a kemény rózsákat, de nem tart sokáig a dolog. Nem, mintha számítana, hiszen már a férfi rabja a kezdetektől fogva, most pedig testén már kezd úrrá lenni a kielégült fáradtság. Ekkor fog rá a férfi a fenekére és kér, amit egy szusszanás után a nő teljesít is. A fenékharapásra csak egy apró, meglepett sikkantás hagyja el.*
-Hé! Azaz enyém, vigyázni rá ott hátul. *Kuncog mosolyogva, majd érzi, ismét egyesülnek, igazán kellemes módon, már odabent nem feszíti annyira a férfi, így csak ütemes levegővételei hallatszódnak. Kellemes dorombolásba kezdene, ha tudna, mikor a kalóz simogatását érzi, igazán jólesik neki a törődés, de mindennek vége egyszer. Hallja, de nem csak hallja, hanem érzi is, ahogy a férfi kiereszti azt, ami már talán érkezése óta feszítette a nadrágját. Legszívesebben elnyújtózna a furcsa érzés hozadékaként, amit számára ez, a még soha nem tapasztalt dolog okoz, még ajkai is elnyílva maradnak, közben pedig a csípője lassú hullámzásba kezd, teljesen magától. Mikor a kalóz elfekszik, rátelepszik, fejét a vállára egyik kezét a mellkasára, lábát pedig az övéi közé helyezi.*
-Örülök, hogy a kedvedre volt. *Köszöni meg a kedves bókot, bár magára ezt túl erősnek érzi használni.*
-Ez egy nagyon kellemes időtöltés volt, ilyet még soha nem éreztem. Köszönöm. *Mondja halkan, közben ujjai a másik mellkasát simogatják.*
-Ez…. ez nagyon kedves volt tőled. *Érti a sok figyelmességre, amit azóta kapott, mióta a kalóz elé tárta az igazságot.*
1645. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 14:54:20
Üzenet elküldve: 2019-09-29 14:54:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresés//
//Nalaeä, Carlotteia, érintőlegesen Khul'ie//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor Carlotteia kiköti, hogy milyen munkakörön belül kíván maradni, Nala egészen meglepődik. Ahonnan ő jött, az a természetes, hogy a nő szolgál, amiben épp szükségét érzik. És mivel ebben nőtt fel, úgy is gondolja, hogy ez így van rendjén. De azok a nők, akik döntenek, kiváltságosok. Nem irigyli őket. Ez az érzés a tündértől elég messze áll. De most még jobban felnéz Carlotteiára. Ő tudja a helyét, a barna hajú nőre pedig nyilván más szabályok vonatkoznak, ezt így fogadja el.
Miután Ralas úr távozott, kettesben maradnak és ő azonnal Carlotteia alá rendeli magát, ahogy teszi nagyjából mindig. A nyelvbotlás csak a buzgalmának tudható be, s annak, hogy odahaza is a tegeződést szokta meg, ha egymás közt voltak. Ezért is örül nagyon, amikor a nő felajánlja hogy hagyják el az udvarias formulákat. Kicsit szégyellősen süti le a szemét, mert a gesztus kiváltója azért nyilvánvalóan a tévesztése volt, ami miatt szégyelli is magát, de örömmel bólint rá.
Abból, amit Carlotteia elmond, egyértelműen kitűnik, hogy tényleg van már itt tapasztalata. Nala pedig nagyon boldog, hogy mindjárt felkarolja őt.*
- Ez természetes *bólogat a fürdés kapcsán, hiszen hogy mindig tiszta legyen és kívánatos, teljesen megszokott elvárás.*
- Köszönöm, ez igazán jólesik. Remélem, nem okozok majd csalódást.
*Nyugodtabb lenne, ha már biztos lenne a helye, sőt akkor még nyugodtabb, ha Carlotteia is felvételt nyerne és támogatni tudná a tanácsaival, de a döntés, ahogy Ralas úr szavaiból kivette, még nem végleges.
A hetvenkedő, kicsit nagyhangú, de mókás férfi köszönését tenyere mögé rejtett kuncogással fogadja. Azért illedelmesen biccent is egyet, de ahogy nézi, nagy kujon lehet az illető. A nyíltan viselt fegyverekből már sejtette, hogy talán ő is a Sellőház alkalmazásában állhat, de biztos csak akkor lesz benne, mikor a férfi a pult mögé kerül.*
- Faraonn úr háreme egy kicsit más volt *fordul vissza Carlotteiához* - Tudod, régi kereskedőcsalád az övék. Az úr pedig már nagyon öreg volt. Az utóbbi pár évben ritka volt, hogy valakit olyan megtiszteltetés érjen, hogy szolgálatára hívassa. Hálás vagyok a kegyért, hogy a legtöbbször engem választott *mondja őszintén.* - A gazdám egy ideje már inkább csak a vendégei számára tartotta fenn a háremet. Gyakran rendezett orgiát és előadásokat a tiszteletükre. Egy-egy üzlet előmozdítására vagy megünneplésére. Nagy tisztesség nekem, hogy a szolgálatommal segíthettem háza fényét tündöklésében. *Meggyőződésből beszél. Látszik rajta az őszinte odaadás.*
- Az úr maga is nagy kedvét lelte benne, hogy nézze. Olykor a saját kedvére is. És én boldogan tettem meg mindent, ha tetszésére volt. Neki és a nagytiszteletű vendégeknek. *A tündérnek ez így természetes. Önmagát teljesen alárendelni az úrnak, a vendégeknek. Ezt nevelték belé, olyannyira, hogy belé ivódott a megfelelés. Boldogságát mások elégedettségében találja meg, személyes vágyai pedig ha voltak is valaha, mára teljesen kikoptak.*
- Itt is tartanak ilyesmit? *érdeklődik.
Egy kicsit tépelődik amiatt, hogy rákérdezzen-e, hiszen eléggé érezhető fodrokat vetett a dolog a beszélgetésben, de végül mégis elszánja magát.*
- Bocsáss meg. Nem szeretnék tolakodó lenni vagy kíváncsiskodni, de nem tudtam nem észrevenni, hogy... szóval hogy a neved kapcsán valami felmerült, de mégsem Alfonz úr miatt. *Ralas csak a névre kapta fel a fejét, a korábban említett rokoni kapcsolatra nem. Ez az amit a leginkább furcsáll.* - Ha beszélnél róla... *ajánlkozik.* - De beszélgethetünk másról is, ha azt szeretnéd *mosolyodik kedvesen, jelezve, hogy egyáltalán nincs szándékában faggatózni.*
A hozzászólás írója (Nalaeä Phyrra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.29 15:04:49
//Nalaeä, Carlotteia, érintőlegesen Khul'ie//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor Carlotteia kiköti, hogy milyen munkakörön belül kíván maradni, Nala egészen meglepődik. Ahonnan ő jött, az a természetes, hogy a nő szolgál, amiben épp szükségét érzik. És mivel ebben nőtt fel, úgy is gondolja, hogy ez így van rendjén. De azok a nők, akik döntenek, kiváltságosok. Nem irigyli őket. Ez az érzés a tündértől elég messze áll. De most még jobban felnéz Carlotteiára. Ő tudja a helyét, a barna hajú nőre pedig nyilván más szabályok vonatkoznak, ezt így fogadja el.
Miután Ralas úr távozott, kettesben maradnak és ő azonnal Carlotteia alá rendeli magát, ahogy teszi nagyjából mindig. A nyelvbotlás csak a buzgalmának tudható be, s annak, hogy odahaza is a tegeződést szokta meg, ha egymás közt voltak. Ezért is örül nagyon, amikor a nő felajánlja hogy hagyják el az udvarias formulákat. Kicsit szégyellősen süti le a szemét, mert a gesztus kiváltója azért nyilvánvalóan a tévesztése volt, ami miatt szégyelli is magát, de örömmel bólint rá.
Abból, amit Carlotteia elmond, egyértelműen kitűnik, hogy tényleg van már itt tapasztalata. Nala pedig nagyon boldog, hogy mindjárt felkarolja őt.*
- Ez természetes *bólogat a fürdés kapcsán, hiszen hogy mindig tiszta legyen és kívánatos, teljesen megszokott elvárás.*
- Köszönöm, ez igazán jólesik. Remélem, nem okozok majd csalódást.
*Nyugodtabb lenne, ha már biztos lenne a helye, sőt akkor még nyugodtabb, ha Carlotteia is felvételt nyerne és támogatni tudná a tanácsaival, de a döntés, ahogy Ralas úr szavaiból kivette, még nem végleges.
A hetvenkedő, kicsit nagyhangú, de mókás férfi köszönését tenyere mögé rejtett kuncogással fogadja. Azért illedelmesen biccent is egyet, de ahogy nézi, nagy kujon lehet az illető. A nyíltan viselt fegyverekből már sejtette, hogy talán ő is a Sellőház alkalmazásában állhat, de biztos csak akkor lesz benne, mikor a férfi a pult mögé kerül.*
- Faraonn úr háreme egy kicsit más volt *fordul vissza Carlotteiához* - Tudod, régi kereskedőcsalád az övék. Az úr pedig már nagyon öreg volt. Az utóbbi pár évben ritka volt, hogy valakit olyan megtiszteltetés érjen, hogy szolgálatára hívassa. Hálás vagyok a kegyért, hogy a legtöbbször engem választott *mondja őszintén.* - A gazdám egy ideje már inkább csak a vendégei számára tartotta fenn a háremet. Gyakran rendezett orgiát és előadásokat a tiszteletükre. Egy-egy üzlet előmozdítására vagy megünneplésére. Nagy tisztesség nekem, hogy a szolgálatommal segíthettem háza fényét tündöklésében. *Meggyőződésből beszél. Látszik rajta az őszinte odaadás.*
- Az úr maga is nagy kedvét lelte benne, hogy nézze. Olykor a saját kedvére is. És én boldogan tettem meg mindent, ha tetszésére volt. Neki és a nagytiszteletű vendégeknek. *A tündérnek ez így természetes. Önmagát teljesen alárendelni az úrnak, a vendégeknek. Ezt nevelték belé, olyannyira, hogy belé ivódott a megfelelés. Boldogságát mások elégedettségében találja meg, személyes vágyai pedig ha voltak is valaha, mára teljesen kikoptak.*
- Itt is tartanak ilyesmit? *érdeklődik.
Egy kicsit tépelődik amiatt, hogy rákérdezzen-e, hiszen eléggé érezhető fodrokat vetett a dolog a beszélgetésben, de végül mégis elszánja magát.*
- Bocsáss meg. Nem szeretnék tolakodó lenni vagy kíváncsiskodni, de nem tudtam nem észrevenni, hogy... szóval hogy a neved kapcsán valami felmerült, de mégsem Alfonz úr miatt. *Ralas csak a névre kapta fel a fejét, a korábban említett rokoni kapcsolatra nem. Ez az amit a leginkább furcsáll.* - Ha beszélnél róla... *ajánlkozik.* - De beszélgethetünk másról is, ha azt szeretnéd *mosolyodik kedvesen, jelezve, hogy egyáltalán nincs szándékában faggatózni.*
A hozzászólás írója (Nalaeä Phyrra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.29 15:04:49
1644. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 14:23:56
Üzenet elküldve: 2019-09-29 14:23:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
//Érintőlegesen Cassy, Nalaeä, Carlotteia//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Rumot, vettem. *Biccent a szőkeségnek, s kérdőn néz a többiekre, akitől erre az elhadart kérdésre nem kap választ. Nem bánja, neki jó a rum is, legalább kicsit felforrósítja a torkát. Vyl és Rey amúgy is el vannak foglalva a katekézissel és a sötét úr iránti megfelelő hozzáállás fejtegetésével, amin jókat göcög. Talpraesett csajszi mindkettő, még Vyl is rátermettnek látszik ebből a szempontból, jóllehet fogalma sincs arról, hogy miket kell csinálni, ha valaki Sa'Therethben hisz. Milhen engedelmesen pakolja le csülkeit, amit bólintva megköszön, bár Cassy kedves kérésének, ugyan ki tudna ellenállni.*
- Szívesen, szépségem, tudod... bármiben segítek, csak szólj! A kaja pedig tökéletes lesz mindenkinek asszem, megesszük itt kint, ennyi őr még úgysem volt itt egyszerre. *Magyarázza Cassynek.*
- Hagyjuk. *Biccent rá Vylnek, de azért kissé bánatosan futtatja végig rajta tekintetét, azonban sem a hely, sem az idő nem alkalmas ilyesmire, egyébiránt meg... nem is igazán tudja, hogy mi van. Gondolatai Reyraaval hasonlatosak, maga is meg van lepve, de ez van, nyilván öregszik, vagy mifene. Egy emberként, félelfként és mélységiként ugranak, a korábban kipécézett kölök felé, aki a kis kormossal szerencsétlenkedett a kikötőben, de csak legyint.*
- Hagyjátok. Jön még a mi utcánkba, de jelenleg, ahogy elnézem éppen vendégnek adta magát a mihaszna. Átnézett rajtunk. *Morogja orra alatt, miközben ő is leköveti a férfi mozgását.*
- Nodeakkorigyunk, azt mondom! *Vág egyet az asztalra visszafogottan, majd Milhenre kacsint.*
- Hozom a rumot... *Mondja, majd bizonytalanul Vylre is néz. Reyből kinézi, hogy gyakorlatilag bármit legurít a torkán, Milhen választása egyértelmű, saját magának mindegy, de Vyl kedvéért azért hoz valami gyengébbet is. Feláll, megigazgatja magán a ruházatot, majd a pult felé indul, közben egy gyengéd mozdulattal csíp bele Cassy fenekébe, ha már elhalad mellette, mélyen felkuncogva.*
- Azanyádatdecsinosvagy... majd segítek kihozni az abrakot! *Pedig még nem is ivott.* Helló csajok, üdv itt! *Kacsint Nalaeära és Carlotteiára is, miközben odaér a pulthoz. Megkerülve azt egy porosodó, zöldes árnyalatú üvegű rumot vesz elő, melybe előtte azért beleszagol. Biccent. Egy üveg vöröset is felnyalából, majd levonatják a fizujából.*
- No itt is vagyok! *Ujjai között kecsesen egyensúlyozza a poharakat. Talpasakat hozott, mert ezt el is bírta hozni.*
- Ma kibaszott dzsentrik leszünk! *Nevet fel, majd halk cuppantással húzza ki a dugót fogával és az asztalra köpi szájából, csak úgy szárazon. Miközben tölt, Nalaeä és Carlotteia felé sandít.*
- Az a kettő is új, nem vendégnek tűnnek. *Közli a többiekkel.* Tudjátok látszik, ha valaki vendég, kényelmesen ül, elengedi magát, lezser és laza, mint a békaláb. Aki jelentkezni érkezett, az meg általában kényelmetlenül feszeng, keze az ölében, s egyfeszt az ajtót lesi, mikor jön meg a főnök, mint az a kettő! *Biccent ismét a leányok felé.* Eszerint az ork, meg a másik csaj is jelentkező! *Néz most meg a zenekarra.*
- Neked hoztam bort, szivi... jó lesz? Vagy inkább rumot kérsz? *Kérdezi Vylre kacsintva.*
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
//Érintőlegesen Cassy, Nalaeä, Carlotteia//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Rumot, vettem. *Biccent a szőkeségnek, s kérdőn néz a többiekre, akitől erre az elhadart kérdésre nem kap választ. Nem bánja, neki jó a rum is, legalább kicsit felforrósítja a torkát. Vyl és Rey amúgy is el vannak foglalva a katekézissel és a sötét úr iránti megfelelő hozzáállás fejtegetésével, amin jókat göcög. Talpraesett csajszi mindkettő, még Vyl is rátermettnek látszik ebből a szempontból, jóllehet fogalma sincs arról, hogy miket kell csinálni, ha valaki Sa'Therethben hisz. Milhen engedelmesen pakolja le csülkeit, amit bólintva megköszön, bár Cassy kedves kérésének, ugyan ki tudna ellenállni.*
- Szívesen, szépségem, tudod... bármiben segítek, csak szólj! A kaja pedig tökéletes lesz mindenkinek asszem, megesszük itt kint, ennyi őr még úgysem volt itt egyszerre. *Magyarázza Cassynek.*
- Hagyjuk. *Biccent rá Vylnek, de azért kissé bánatosan futtatja végig rajta tekintetét, azonban sem a hely, sem az idő nem alkalmas ilyesmire, egyébiránt meg... nem is igazán tudja, hogy mi van. Gondolatai Reyraaval hasonlatosak, maga is meg van lepve, de ez van, nyilván öregszik, vagy mifene. Egy emberként, félelfként és mélységiként ugranak, a korábban kipécézett kölök felé, aki a kis kormossal szerencsétlenkedett a kikötőben, de csak legyint.*
- Hagyjátok. Jön még a mi utcánkba, de jelenleg, ahogy elnézem éppen vendégnek adta magát a mihaszna. Átnézett rajtunk. *Morogja orra alatt, miközben ő is leköveti a férfi mozgását.*
- Nodeakkorigyunk, azt mondom! *Vág egyet az asztalra visszafogottan, majd Milhenre kacsint.*
- Hozom a rumot... *Mondja, majd bizonytalanul Vylre is néz. Reyből kinézi, hogy gyakorlatilag bármit legurít a torkán, Milhen választása egyértelmű, saját magának mindegy, de Vyl kedvéért azért hoz valami gyengébbet is. Feláll, megigazgatja magán a ruházatot, majd a pult felé indul, közben egy gyengéd mozdulattal csíp bele Cassy fenekébe, ha már elhalad mellette, mélyen felkuncogva.*
- Azanyádatdecsinosvagy... majd segítek kihozni az abrakot! *Pedig még nem is ivott.* Helló csajok, üdv itt! *Kacsint Nalaeära és Carlotteiára is, miközben odaér a pulthoz. Megkerülve azt egy porosodó, zöldes árnyalatú üvegű rumot vesz elő, melybe előtte azért beleszagol. Biccent. Egy üveg vöröset is felnyalából, majd levonatják a fizujából.*
- No itt is vagyok! *Ujjai között kecsesen egyensúlyozza a poharakat. Talpasakat hozott, mert ezt el is bírta hozni.*
- Ma kibaszott dzsentrik leszünk! *Nevet fel, majd halk cuppantással húzza ki a dugót fogával és az asztalra köpi szájából, csak úgy szárazon. Miközben tölt, Nalaeä és Carlotteia felé sandít.*
- Az a kettő is új, nem vendégnek tűnnek. *Közli a többiekkel.* Tudjátok látszik, ha valaki vendég, kényelmesen ül, elengedi magát, lezser és laza, mint a békaláb. Aki jelentkezni érkezett, az meg általában kényelmetlenül feszeng, keze az ölében, s egyfeszt az ajtót lesi, mikor jön meg a főnök, mint az a kettő! *Biccent ismét a leányok felé.* Eszerint az ork, meg a másik csaj is jelentkező! *Néz most meg a zenekarra.*
- Neked hoztam bort, szivi... jó lesz? Vagy inkább rumot kérsz? *Kérdezi Vylre kacsintva.*
1643. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-29 00:32:34
Üzenet elküldve: 2019-09-29 00:32:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Főleg Torskel//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Torskelnek igazán jól esett az "alárendelt" szerep, hiszen így egy csodálatos élményben volt része. Egy pillanatra leemeli magáról Wellyt, és maga mellé fekteti.*
- Bizony, az is egy kellemes helyzet.*szól és kezei átsimítanak a kebleken, megérintve a megkeményedett rózsákat. A szájával is egy kicsit kényezteti őket, de nem sokáig. A kalóz kezei megmarkolják Welly formás hátsóját.*
- Állj négykézláb, kérlek!*-szól a férfi, és ha ezt a nő megtette, akkor finoman beleharap a fenekébe. Reméli, hogy Welly éppen olyan vágykeltőnek találja majd, mint ő. Hátulról veszi kezelésbe lányt, és miközben ott ügyködik, simogatja partnere hátát, csípőjét, és fenekét. Olykor rá-rá csap "elfenekelés" gyanánt, de szintúgy reménykedik, hogy a nőnek tetszeni fog a dolog. Végül egy hatalmas, kéjes nyögéssel adja tudtára a nőnek, hogy eljutott a beteljesülés pillanatához. Kicsit a pózban maradva pihen, majd lefekszik a nő mellé, és kis simogatásokkal és puszikkal ostromolja a testét.*
- Csodálatos voltál.*-mondja mosolyogva a férfi, és magához öleli a partnerét.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Torskelnek igazán jól esett az "alárendelt" szerep, hiszen így egy csodálatos élményben volt része. Egy pillanatra leemeli magáról Wellyt, és maga mellé fekteti.*
- Bizony, az is egy kellemes helyzet.*szól és kezei átsimítanak a kebleken, megérintve a megkeményedett rózsákat. A szájával is egy kicsit kényezteti őket, de nem sokáig. A kalóz kezei megmarkolják Welly formás hátsóját.*
- Állj négykézláb, kérlek!*-szól a férfi, és ha ezt a nő megtette, akkor finoman beleharap a fenekébe. Reméli, hogy Welly éppen olyan vágykeltőnek találja majd, mint ő. Hátulról veszi kezelésbe lányt, és miközben ott ügyködik, simogatja partnere hátát, csípőjét, és fenekét. Olykor rá-rá csap "elfenekelés" gyanánt, de szintúgy reménykedik, hogy a nőnek tetszeni fog a dolog. Végül egy hatalmas, kéjes nyögéssel adja tudtára a nőnek, hogy eljutott a beteljesülés pillanatához. Kicsit a pózban maradva pihen, majd lefekszik a nő mellé, és kis simogatásokkal és puszikkal ostromolja a testét.*
- Csodálatos voltál.*-mondja mosolyogva a férfi, és magához öleli a partnerét.*
1642. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-28 22:29:02
Üzenet elküldve: 2019-09-28 22:29:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Megbántódásról szó sincs, a szakmai ártalom viszont ráillik arra, amire gondolt. Bocsánatkérésre magabiztos mosoly jár válaszul.*
- Nem vettem zokon. Csak azért említettem, mert lenyűgözőnek találtam.
*Úgy tűnhet, hogy bókokkal próbál szimpátiát kelteni, de aki régebb óta ismeri, az tudja, hogy nem állhatja az üres hízelgést. Nem fog pozitívan nyilatkozni valamiről, amiben nem hisz. Felkapja a fejét a társ említésére, a drága jó Alfonz ezt sem említette egy szóval sem. A rokon felé pillant szúrósan, de csak röpke időre. Bólint rá, hogy lehetőséget kap, enyhén izzadó tenyerét szoknyája redőin húzza le, mintha meg akarná igazítani ruházatát. Nem lenne igaz, ha azt mondaná, hogy pusztán ez a beszélgetés teszi nyugtalanná, hiszen nem az élete múlik rajta, hogy megkapja-e ezt az állást vagy sem. De nagyban megkönnyítené, annyi biztos. Megdermed, mikor Ralas úgy megdöbben a nevén.*
- Igen.
*Préseli ki magából a választ, és megpróbálja megtartani magabiztos testtartását, de az arcán tükröződik némi nyugtalanság. Még nem látta Darelldet, nem tudhatja, hogy minden rendben megy-e itt vele, egyáltalán itt dolgozik-e még. Alfonz hallgatásából arra következtetett, hogy igen, nem gondolt bele, hogy unokaöccse hírét védi előtte. Hacsak nem esett valami baja. Elvégre mégiscsak a kikötőről van szó, bármi megeshet. Még egy olyan vén és ravasz rókával is, aki a jég hátán is képes lenne megélni egy szál törött pengével. Mégis, nehezen űzi el a befurakodott nyugtalanságot a szívéből. Bár volt idő, hogy úgy gondolta, azért a halálát mégsem kívánja. Legalábbis ebben a percben. Ralas leinti a folytatást, ezért kihasználja az időt, hogy összeszedje magát, és igyekszik kiszűrni a lényeget is a mondandóból, amit ugyan nem hozzá intéznek, de számára is érdekes lehet. A Sellő szóra felkapja a fejét, ám a Cahressel való ismeretségére válaszol elsőként.*
- Sajnálatomra nem ismerem a hölgyet, utánam érkezhetett.
*Évek teltek el, nem csoda, hogy volt némi forgás a személyzetben. Nem szeretne a későbbiekben kínos félreértést, ezért már most fontosnak tartja elmondani a feltételét. Nyíltan néz a férfi szemébe.*
- Ha szabad, szeretném kiemelni, hogy csupán felszolgálóként és csaposként dolgoztam itt. Sosem voltam kurtizán, és ezen a jövőben se szeretnék változtatni.
*Nem pökhendin, de határozottan tálalja, még ha emiatt a túlkínálatnak áldozatul is esne az elbírálásnál. Semmit se ér a munka, ha el kell adnia magát érte. Az éjt nappallá tevő munkára már csak bólint. Mikor Nalaeä a háremet említi, felmordul benne a női együttérzés, ilyen intézményt is csak a végtelenül mohó férfiak találnak ki. Igaz, ezek a férfiak legalább nyíltan felvállalják, hogy mire vágynak, ám a nők elnyomását akkor se szíveli. A háremhölgyeknél még a kurtizánok is szabadabbak. A törékeny tündér végtelenül alázatos kedvessége szívfacsaró számára, rövid időre meg is feledkezik miatta saját gondjairól. Nem tudja, örüljön-e annak, hogy Ralas otthagyja őket, de inkább nem is töri rajta a fejét, mit jelent. Ügyesen színészkedik, csak halványan motoszkál benne a gondolat, hogy merre megy éppen, de ugyanígy lehetőséget lát abban, hogy társáért megy, vagy az illemhelyre. Pillantása az ajtón túlra próbál fürkészni, pedig éppúgy legalább három másik irányból is betoppanhat valaki, és úgysincs esélye sokat látni a pillanatra megnyíló résen át. Nalaeä szabadkozásban megtörő kérdésére odafordul egy megértő mosollyal.*
- Mit szólnál hozzá, ha tegeződnénk? Sokkal természetesebb lenne, és itt nagyrészt közvetlen szokott lenni a személyzet. Remélem, ez a szokás nem halt ki. Az én nevem már ismered. Ha nem változott sokat ez a hely „hátul” sem *billenti fejét a pult irányába*, akkor jó dolgod lesz itt. Nem hagyják, hogy bántsanak, és bár a szolgálati szobák egyszerűbbek, nagyon élhetők. A konyha ellát élelemmel, fürödhetsz, sőt, fürdened kell, hogy mindig tiszta légy és kívánatos. Cserébe sokat kell dolgozni, és a vendégek néha nehéz pillanatokat szereznek, de akkor is a legjobb hely a kikötőben. Aki itt dolgozhat, jobban teszi, ha megbecsüli.
*Mivel a tekintete kicsit elréved a végére, szavai nem személy szerint Nalaeänak szólnak, inkább csak az általános véleményét közli. Valaha büszke alkalmazott volt. Visszatér rá a pillantása.*
- Ne aggódj egyébként amiatt, hogy hogyan fog menni! Szépen beletanulsz majd.
*Belekortyol az italába, s tekintete a szolgálati terület felé ugrik. Úgy hitte, nyílik az ajtó, de csak a képzelete játszik vele. Még egyet kortyol és visszafordul a lányhoz.*
- Lehet, hogy félreértettem valamit, de nem egy háremből érkeztél? Úgy tudtam, az ott élő lányok egyetlen férfit engedhetnek csak közel magukhoz. Miért mondtad akkor, hogy „akik nem csupán egy éjszakáig ismernek”?
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*Megbántódásról szó sincs, a szakmai ártalom viszont ráillik arra, amire gondolt. Bocsánatkérésre magabiztos mosoly jár válaszul.*
- Nem vettem zokon. Csak azért említettem, mert lenyűgözőnek találtam.
*Úgy tűnhet, hogy bókokkal próbál szimpátiát kelteni, de aki régebb óta ismeri, az tudja, hogy nem állhatja az üres hízelgést. Nem fog pozitívan nyilatkozni valamiről, amiben nem hisz. Felkapja a fejét a társ említésére, a drága jó Alfonz ezt sem említette egy szóval sem. A rokon felé pillant szúrósan, de csak röpke időre. Bólint rá, hogy lehetőséget kap, enyhén izzadó tenyerét szoknyája redőin húzza le, mintha meg akarná igazítani ruházatát. Nem lenne igaz, ha azt mondaná, hogy pusztán ez a beszélgetés teszi nyugtalanná, hiszen nem az élete múlik rajta, hogy megkapja-e ezt az állást vagy sem. De nagyban megkönnyítené, annyi biztos. Megdermed, mikor Ralas úgy megdöbben a nevén.*
- Igen.
*Préseli ki magából a választ, és megpróbálja megtartani magabiztos testtartását, de az arcán tükröződik némi nyugtalanság. Még nem látta Darelldet, nem tudhatja, hogy minden rendben megy-e itt vele, egyáltalán itt dolgozik-e még. Alfonz hallgatásából arra következtetett, hogy igen, nem gondolt bele, hogy unokaöccse hírét védi előtte. Hacsak nem esett valami baja. Elvégre mégiscsak a kikötőről van szó, bármi megeshet. Még egy olyan vén és ravasz rókával is, aki a jég hátán is képes lenne megélni egy szál törött pengével. Mégis, nehezen űzi el a befurakodott nyugtalanságot a szívéből. Bár volt idő, hogy úgy gondolta, azért a halálát mégsem kívánja. Legalábbis ebben a percben. Ralas leinti a folytatást, ezért kihasználja az időt, hogy összeszedje magát, és igyekszik kiszűrni a lényeget is a mondandóból, amit ugyan nem hozzá intéznek, de számára is érdekes lehet. A Sellő szóra felkapja a fejét, ám a Cahressel való ismeretségére válaszol elsőként.*
- Sajnálatomra nem ismerem a hölgyet, utánam érkezhetett.
*Évek teltek el, nem csoda, hogy volt némi forgás a személyzetben. Nem szeretne a későbbiekben kínos félreértést, ezért már most fontosnak tartja elmondani a feltételét. Nyíltan néz a férfi szemébe.*
- Ha szabad, szeretném kiemelni, hogy csupán felszolgálóként és csaposként dolgoztam itt. Sosem voltam kurtizán, és ezen a jövőben se szeretnék változtatni.
*Nem pökhendin, de határozottan tálalja, még ha emiatt a túlkínálatnak áldozatul is esne az elbírálásnál. Semmit se ér a munka, ha el kell adnia magát érte. Az éjt nappallá tevő munkára már csak bólint. Mikor Nalaeä a háremet említi, felmordul benne a női együttérzés, ilyen intézményt is csak a végtelenül mohó férfiak találnak ki. Igaz, ezek a férfiak legalább nyíltan felvállalják, hogy mire vágynak, ám a nők elnyomását akkor se szíveli. A háremhölgyeknél még a kurtizánok is szabadabbak. A törékeny tündér végtelenül alázatos kedvessége szívfacsaró számára, rövid időre meg is feledkezik miatta saját gondjairól. Nem tudja, örüljön-e annak, hogy Ralas otthagyja őket, de inkább nem is töri rajta a fejét, mit jelent. Ügyesen színészkedik, csak halványan motoszkál benne a gondolat, hogy merre megy éppen, de ugyanígy lehetőséget lát abban, hogy társáért megy, vagy az illemhelyre. Pillantása az ajtón túlra próbál fürkészni, pedig éppúgy legalább három másik irányból is betoppanhat valaki, és úgysincs esélye sokat látni a pillanatra megnyíló résen át. Nalaeä szabadkozásban megtörő kérdésére odafordul egy megértő mosollyal.*
- Mit szólnál hozzá, ha tegeződnénk? Sokkal természetesebb lenne, és itt nagyrészt közvetlen szokott lenni a személyzet. Remélem, ez a szokás nem halt ki. Az én nevem már ismered. Ha nem változott sokat ez a hely „hátul” sem *billenti fejét a pult irányába*, akkor jó dolgod lesz itt. Nem hagyják, hogy bántsanak, és bár a szolgálati szobák egyszerűbbek, nagyon élhetők. A konyha ellát élelemmel, fürödhetsz, sőt, fürdened kell, hogy mindig tiszta légy és kívánatos. Cserébe sokat kell dolgozni, és a vendégek néha nehéz pillanatokat szereznek, de akkor is a legjobb hely a kikötőben. Aki itt dolgozhat, jobban teszi, ha megbecsüli.
*Mivel a tekintete kicsit elréved a végére, szavai nem személy szerint Nalaeänak szólnak, inkább csak az általános véleményét közli. Valaha büszke alkalmazott volt. Visszatér rá a pillantása.*
- Ne aggódj egyébként amiatt, hogy hogyan fog menni! Szépen beletanulsz majd.
*Belekortyol az italába, s tekintete a szolgálati terület felé ugrik. Úgy hitte, nyílik az ajtó, de csak a képzelete játszik vele. Még egyet kortyol és visszafordul a lányhoz.*
- Lehet, hogy félreértettem valamit, de nem egy háremből érkeztél? Úgy tudtam, az ott élő lányok egyetlen férfit engedhetnek csak közel magukhoz. Miért mondtad akkor, hogy „akik nem csupán egy éjszakáig ismernek”?
1641. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-09-28 21:09:57
Üzenet elküldve: 2019-09-28 21:09:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Betoppanásukkor még csak futólag üdvözli őket, Khul elképedt megjegyzésére kacsint egyet, de épp siet a dolgára. Milhen készséges reakcióján és Khul magyarázkodásán derűsen kuncog, a bemutatás rá eső részén azért elpirul kicsit.*
- Ugyan-ugyan, semmi nem történt! Legyetek üdvözölve nálunk, és hívjatok csak egyszerűen Cassynek! Köszönöm, édes, de te is megérdemled a pihenést.
*Mosolyog a férfira. Hálás Khulnak a felajánlásért, bizony most nagyrészt egyedül sürög-forog, és nagy könnyebbség lenne, ha a férfi a kis csapatát itallal ellátná, ám nem akar visszaélni a jóindulatával, és nem hagyja magára az éhes Vylt sem, készségesen ajánl számára két alternatívát is.*
- Ajánlhatom mai levesünket például. Tejszínes, gombás, zöldséges csirkeleves cipóval. De van salátánk is csirkemell csíkokkal, friss zöldséggel, öntettel. És szívesen hozok étlapot, hátha más is kérne valamit.
*Néz körül a többieken, hiszen miért ne ehetnének egy jót, míg várakoznak? Milhen már említette, hogy rumot szeretne, megvárja, hogy a többiek mit szeretnének.*
- A főnökre sokan várnak már, ketten éppen a zenészekkel alkotnak kvartettet, hogy bemutassák a tudásukat. Bár azt mondta, hogy mindenkit küldjek nyugodtan az asztalához, aki munkát szeretne. De talán annak se lenne akadálya, hogy előbb megvacsorázzatok. Biztosan ti is nagyon éhesek vagytok már.
*Néz Reyre és Khulra, akik elég régen indultak el az őrjáratra. Ha érdeklődésre talál a dolog, akkor hoz néhány étlapot tanulmányozásra, mielőtt a pulthoz megy kiszolgálni Khul nemezisét, és ha az italrendelés felől megegyeznek, akkor azt kihozza nekik utána.*
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Betoppanásukkor még csak futólag üdvözli őket, Khul elképedt megjegyzésére kacsint egyet, de épp siet a dolgára. Milhen készséges reakcióján és Khul magyarázkodásán derűsen kuncog, a bemutatás rá eső részén azért elpirul kicsit.*
- Ugyan-ugyan, semmi nem történt! Legyetek üdvözölve nálunk, és hívjatok csak egyszerűen Cassynek! Köszönöm, édes, de te is megérdemled a pihenést.
*Mosolyog a férfira. Hálás Khulnak a felajánlásért, bizony most nagyrészt egyedül sürög-forog, és nagy könnyebbség lenne, ha a férfi a kis csapatát itallal ellátná, ám nem akar visszaélni a jóindulatával, és nem hagyja magára az éhes Vylt sem, készségesen ajánl számára két alternatívát is.*
- Ajánlhatom mai levesünket például. Tejszínes, gombás, zöldséges csirkeleves cipóval. De van salátánk is csirkemell csíkokkal, friss zöldséggel, öntettel. És szívesen hozok étlapot, hátha más is kérne valamit.
*Néz körül a többieken, hiszen miért ne ehetnének egy jót, míg várakoznak? Milhen már említette, hogy rumot szeretne, megvárja, hogy a többiek mit szeretnének.*
- A főnökre sokan várnak már, ketten éppen a zenészekkel alkotnak kvartettet, hogy bemutassák a tudásukat. Bár azt mondta, hogy mindenkit küldjek nyugodtan az asztalához, aki munkát szeretne. De talán annak se lenne akadálya, hogy előbb megvacsorázzatok. Biztosan ti is nagyon éhesek vagytok már.
*Néz Reyre és Khulra, akik elég régen indultak el az őrjáratra. Ha érdeklődésre talál a dolog, akkor hoz néhány étlapot tanulmányozásra, mielőtt a pulthoz megy kiszolgálni Khul nemezisét, és ha az italrendelés felől megegyeznek, akkor azt kihozza nekik utána.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043