Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-18 09:05:06
Üzenet elküldve: 2019-06-18 09:05:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ale, Mady//
- Ugyan, egy apró harapástól nem lesz semmi bajod. Pár perc alatt elmúlik. Nem megenni akarlak *forgatja a szemét.* Ha megeszlek, nem maradna semmi későbbre. Nem lehetek olyan önző, hogy kisajátítalak *vigyorodik el. Másra nem reagál, legalábbis szavakkal nem, hiszen a beszélgetés helyett kezdi lassan teljesen más érdekelni.
Magához vonja a nőt, csókolja és simogatja, majd gyorsan az ágyon találja magát. Mady két lábát közrefogja a sajátjával, akár egy rabot, felé hajol, majd ismét ráhajol az ajkaira, falja őket, hogy utána pár pillanatra áttérhessen a nő fülére, és hosszan játszadozhasson a nyakával és vállával, csókolhassa és gyengéden harapdálhassa őket. Úgy akar bánni vele, ahogyan egy nemes hölggyel illik, nem azért, mintha a félvér az lenne - talán jobb is. Csupán Aleimord tudja jól, hogy itt úgy használják a nőket, mint a tárgyakat, szeretné, ha Mady is igazán élvezné végre egy kicsit a helyzetet, legalább egyszer. Ez a nemes ajándéka a sok jóért.*
- Hálóinget? *kérdez vissza, mintha nem is hinne a fülének. A homloka szinte azonnal ráncba szökik, a boldogság és a vágy pedig úgy illan el, ahogyan érkezett.* Ha nem szeretnél tőlem semmit, azt előbb is megmondhattad volna. Kedvesebben. *Láthatóan Aleimordot vérig sérti a dolog, inkább dacosan leszáll a nőről, és ül le az ágyra.*
//Ale, Mady//
- Ugyan, egy apró harapástól nem lesz semmi bajod. Pár perc alatt elmúlik. Nem megenni akarlak *forgatja a szemét.* Ha megeszlek, nem maradna semmi későbbre. Nem lehetek olyan önző, hogy kisajátítalak *vigyorodik el. Másra nem reagál, legalábbis szavakkal nem, hiszen a beszélgetés helyett kezdi lassan teljesen más érdekelni.
Magához vonja a nőt, csókolja és simogatja, majd gyorsan az ágyon találja magát. Mady két lábát közrefogja a sajátjával, akár egy rabot, felé hajol, majd ismét ráhajol az ajkaira, falja őket, hogy utána pár pillanatra áttérhessen a nő fülére, és hosszan játszadozhasson a nyakával és vállával, csókolhassa és gyengéden harapdálhassa őket. Úgy akar bánni vele, ahogyan egy nemes hölggyel illik, nem azért, mintha a félvér az lenne - talán jobb is. Csupán Aleimord tudja jól, hogy itt úgy használják a nőket, mint a tárgyakat, szeretné, ha Mady is igazán élvezné végre egy kicsit a helyzetet, legalább egyszer. Ez a nemes ajándéka a sok jóért.*
- Hálóinget? *kérdez vissza, mintha nem is hinne a fülének. A homloka szinte azonnal ráncba szökik, a boldogság és a vágy pedig úgy illan el, ahogyan érkezett.* Ha nem szeretnél tőlem semmit, azt előbb is megmondhattad volna. Kedvesebben. *Láthatóan Aleimordot vérig sérti a dolog, inkább dacosan leszáll a nőről, és ül le az ágyra.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-17 22:16:27
Üzenet elküldve: 2019-06-17 22:16:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Micsoda buli//
//Cassy, Khul, Ralas//
*Együttérző mosollyal szemléli Ralast, amint homlokához érinti a hűvös poharat. Épp azt fontolgatja, vajon zokon venné-e, ha támogatón megszorítaná finoman a vállát. Érzi a késztetést, de valószínűleg rosszul venné ki magát a gesztus, mivel a főnökéről van szó. Bár moccan a keze, visszaengedi maga mellé. Meglepetten pislog, hogy ennyi gond után is ilyen figyelmes a személyzettel, amikor minden joga megvolna dühöngeni, s az se lenne meglepő, ha az alkalmazottakon töltené ki ingerültségét. Cassynek a maga részéről még van mit feldolgoznia, ez tény, egy kicsit le is hervad a jókedv az arcáról és leereszti a tekintetét. A Darelld-del kapcsolatos tréfán azonban vidáman csillogó szemekkel kuncog fel.*
- Ő egy rendíthetetlen kőoszlop. Nagyon kedves hozzánk, uram… ezt mindenki értékelni fogja. Nekem csak az a fontos, hogy mindenki jól legyen.
*Nem tudja megállni, egy pillanatra megérinti felkarját hálája jeleként. Tán nem tűnik leereszkedőnek úgy, mintha a vállára ejtette volna a kezét. Hiszen nem azt célozza a gesztus.*
- És köszönjük! De Ön is vigyázzon magára! Különben mi lesz velünk?
*Kacsint rá játékosan. Aztán Khulnak odainteget, mikor Ralas tekintete is a munkálatok felé kalandozik, de még nem tágít.*
- Élvezze kicsit az estét, uram! Bízza ránk a többit! A vendégek jól fogadták az eseményt, talán még igényelni is fogják meleg nyári estéken. Dolgoztam olyan helyen, ahol a tűz körül izgalmas táncot adtak elő a nők…
*Tűnődik el a fellobbanó lángok felé nézve, aztán Ralasra pillant, és a szájához kapja a kezét.*
- Oh, bocsánat, olyan figyelmetlen vagyok! Nem akartam munkáról beszélni. Hiszen éppen azt javasoltam, hogy engedje el magát!
*Bocsánatkérőn mosolyog. Khul aztán arrafelé sertepertél. Kap ő is egy mosolyt és egy rövid választ.*
- Tökéletes, kedves. Csak aztán fel ne csapjon!
*Kacsint vissza. Nem kerüli el figyelmét a vágyódó tekintet, de Ralas asztalánál még nem végzett, ezért először odafordul.*
- Csak intsen, és máris repülök, ha mégis kívánna valamit!
*Biccent, s hacsak a férfi nem tartóztatja, akkor ellibben és felvesz egy rendelést a szomszéd asztalnál, aztán Khulhoz csapódik negédes mosollyal, belekarolva tereli a kínáló-asztal felé.*
- Remek munka! Úgy látom, te is szomjas vagy, édes. A rendkívüli helyzet miatt attól tartok, hogy nem adhatok alkoholt, de mit szólnál egy hideg frissítőhöz? Hideg tea vagy limonádé jó lesz?
*Aztán gondol egyet és megtoldja a dolgot.*
- Mondd csak, hogy érzed magad? Nagybecsű főnökünk a szívén viseli a sorsunkat, s megkért, hogy tájékozódjam.
*Nyilván csupán évődésnek szánja, biztos benne, hogy Khult nem viselték meg a történtek, ám valahol a feladatának is szeretne eleget tenni, reményei szerint némi vidámságot ajándékozva neki.*
//Cassy, Khul, Ralas//
*Együttérző mosollyal szemléli Ralast, amint homlokához érinti a hűvös poharat. Épp azt fontolgatja, vajon zokon venné-e, ha támogatón megszorítaná finoman a vállát. Érzi a késztetést, de valószínűleg rosszul venné ki magát a gesztus, mivel a főnökéről van szó. Bár moccan a keze, visszaengedi maga mellé. Meglepetten pislog, hogy ennyi gond után is ilyen figyelmes a személyzettel, amikor minden joga megvolna dühöngeni, s az se lenne meglepő, ha az alkalmazottakon töltené ki ingerültségét. Cassynek a maga részéről még van mit feldolgoznia, ez tény, egy kicsit le is hervad a jókedv az arcáról és leereszti a tekintetét. A Darelld-del kapcsolatos tréfán azonban vidáman csillogó szemekkel kuncog fel.*
- Ő egy rendíthetetlen kőoszlop. Nagyon kedves hozzánk, uram… ezt mindenki értékelni fogja. Nekem csak az a fontos, hogy mindenki jól legyen.
*Nem tudja megállni, egy pillanatra megérinti felkarját hálája jeleként. Tán nem tűnik leereszkedőnek úgy, mintha a vállára ejtette volna a kezét. Hiszen nem azt célozza a gesztus.*
- És köszönjük! De Ön is vigyázzon magára! Különben mi lesz velünk?
*Kacsint rá játékosan. Aztán Khulnak odainteget, mikor Ralas tekintete is a munkálatok felé kalandozik, de még nem tágít.*
- Élvezze kicsit az estét, uram! Bízza ránk a többit! A vendégek jól fogadták az eseményt, talán még igényelni is fogják meleg nyári estéken. Dolgoztam olyan helyen, ahol a tűz körül izgalmas táncot adtak elő a nők…
*Tűnődik el a fellobbanó lángok felé nézve, aztán Ralasra pillant, és a szájához kapja a kezét.*
- Oh, bocsánat, olyan figyelmetlen vagyok! Nem akartam munkáról beszélni. Hiszen éppen azt javasoltam, hogy engedje el magát!
*Bocsánatkérőn mosolyog. Khul aztán arrafelé sertepertél. Kap ő is egy mosolyt és egy rövid választ.*
- Tökéletes, kedves. Csak aztán fel ne csapjon!
*Kacsint vissza. Nem kerüli el figyelmét a vágyódó tekintet, de Ralas asztalánál még nem végzett, ezért először odafordul.*
- Csak intsen, és máris repülök, ha mégis kívánna valamit!
*Biccent, s hacsak a férfi nem tartóztatja, akkor ellibben és felvesz egy rendelést a szomszéd asztalnál, aztán Khulhoz csapódik negédes mosollyal, belekarolva tereli a kínáló-asztal felé.*
- Remek munka! Úgy látom, te is szomjas vagy, édes. A rendkívüli helyzet miatt attól tartok, hogy nem adhatok alkoholt, de mit szólnál egy hideg frissítőhöz? Hideg tea vagy limonádé jó lesz?
*Aztán gondol egyet és megtoldja a dolgot.*
- Mondd csak, hogy érzed magad? Nagybecsű főnökünk a szívén viseli a sorsunkat, s megkért, hogy tájékozódjam.
*Nyilván csupán évődésnek szánja, biztos benne, hogy Khult nem viselték meg a történtek, ám valahol a feladatának is szeretne eleget tenni, reményei szerint némi vidámságot ajándékozva neki.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-17 18:00:17
Üzenet elküldve: 2019-06-17 18:00:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a férfi játékosan, fogaival megcsípi a fülcimpáját a meglepetéstől felsikkant és a szája elé kapja a kezeit, eltávolodva a másiktól, de látszik az arcán, hogy a szája a füléig ér, annyira vigyorog.*
-Te kis huncut. *Szívja be az alsó ajkát.*
-De harapni csak óvatosan, a főnök nem nézné jó szemmel, ha tele lenne a bőröm vörös foltokkal, csak megoldjuk valahogy. *Bár, ahhoz kétség sem fér, hogy egyszer azt is szeretné kipróbálni, már tapasztalatból tudja, hogy ő is a nyakán a legérzékenyebb. Azt viszont egy szóval se említi, hogy ő sem fogja az elfet harapdálni, az eddig látottak és hallottak alapján kár lenne lemondani erről a változatról.*
-Nem. *Válaszolja a kérdésre, hiszen az elnézést nem a kéjes megnyilvánulásnak szól.* -Csupán azért mert így félbeszakítottam a mondandódat, pedig nagyon szeretnék rólad többet tudni. *Mondja nagy őzike szemeket meresztve a férfi irányába. Ezután a törölközővel megszabadítja annyi víztől, amennyitől hagyja, hogy ezt követően az elf is végig dörzsölhesse az ő bőrét, amit persze nem kért, de szereti látni az igyekezetet, főleg egy férfitől.*
-Nagyon ügyesen csinálod, bárcsak mindig lenne egy ilyen elf a közelben. *Széles mosolyt villant, közben az elf ellentmondást nem tűrően magához vonja, és ajkai lágy ölelésében részesíti. Érzi, hogy egyre mohóbb követelőzéssel veszi birtokba a száját, kezei pedig nem tudnak betelni bőrének finom érintésével, az egyik fel is szalad, hogy segítse elmélyíteni a telhetetlen ajkak játékát. Egyáltalán nincs ellenére a felhevült tánc, tagadhatatlan, úgy egymáshoz simul a két test, szinte lehetetlen szemmel láthatólag szétválasztani, hol ér véget ő és hol kezdődik a férfi. Kezd belefeledkezni a dologba, szemei már régen csukva vannak, hogy csupán a test kívánalmai hajtsák előre, ekkor érzi, hogy az elf egy határozott mozdulattal az ágyra löki. Eleinte meglepődve tekint fel, még mindig szaporán lihegve, talán jobb is így, hogy egy percre elszakadtak, legalább nem egymás elől szívják el az éltető levegőt.*
-Vegyek… fel egy hálóinget? *Kérdi rebegő hangon.* -Szatén, nagyon kellemes az érintése. *Szereti is magán hordani, bár általában csak az est elején van szerencséje hozzá, utána magányos száműzetésbe kényszerítik, nagy valószínűséggel az egyik sarokba vagy székre.*
-Nem úgy volt, hogy én kóstolgatlak először? *Egyre erősödik a gyanúja a másikat nézve, teljesen nyíltan a másik ágyékára téved a tekintete, hogy túlságosan is felgyorsultak a dolgok ahhoz, hogy mélyebben is elmerülhessen a férfi nyakának kényeztetésében.*
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor a férfi játékosan, fogaival megcsípi a fülcimpáját a meglepetéstől felsikkant és a szája elé kapja a kezeit, eltávolodva a másiktól, de látszik az arcán, hogy a szája a füléig ér, annyira vigyorog.*
-Te kis huncut. *Szívja be az alsó ajkát.*
-De harapni csak óvatosan, a főnök nem nézné jó szemmel, ha tele lenne a bőröm vörös foltokkal, csak megoldjuk valahogy. *Bár, ahhoz kétség sem fér, hogy egyszer azt is szeretné kipróbálni, már tapasztalatból tudja, hogy ő is a nyakán a legérzékenyebb. Azt viszont egy szóval se említi, hogy ő sem fogja az elfet harapdálni, az eddig látottak és hallottak alapján kár lenne lemondani erről a változatról.*
-Nem. *Válaszolja a kérdésre, hiszen az elnézést nem a kéjes megnyilvánulásnak szól.* -Csupán azért mert így félbeszakítottam a mondandódat, pedig nagyon szeretnék rólad többet tudni. *Mondja nagy őzike szemeket meresztve a férfi irányába. Ezután a törölközővel megszabadítja annyi víztől, amennyitől hagyja, hogy ezt követően az elf is végig dörzsölhesse az ő bőrét, amit persze nem kért, de szereti látni az igyekezetet, főleg egy férfitől.*
-Nagyon ügyesen csinálod, bárcsak mindig lenne egy ilyen elf a közelben. *Széles mosolyt villant, közben az elf ellentmondást nem tűrően magához vonja, és ajkai lágy ölelésében részesíti. Érzi, hogy egyre mohóbb követelőzéssel veszi birtokba a száját, kezei pedig nem tudnak betelni bőrének finom érintésével, az egyik fel is szalad, hogy segítse elmélyíteni a telhetetlen ajkak játékát. Egyáltalán nincs ellenére a felhevült tánc, tagadhatatlan, úgy egymáshoz simul a két test, szinte lehetetlen szemmel láthatólag szétválasztani, hol ér véget ő és hol kezdődik a férfi. Kezd belefeledkezni a dologba, szemei már régen csukva vannak, hogy csupán a test kívánalmai hajtsák előre, ekkor érzi, hogy az elf egy határozott mozdulattal az ágyra löki. Eleinte meglepődve tekint fel, még mindig szaporán lihegve, talán jobb is így, hogy egy percre elszakadtak, legalább nem egymás elől szívják el az éltető levegőt.*
-Vegyek… fel egy hálóinget? *Kérdi rebegő hangon.* -Szatén, nagyon kellemes az érintése. *Szereti is magán hordani, bár általában csak az est elején van szerencséje hozzá, utána magányos száműzetésbe kényszerítik, nagy valószínűséggel az egyik sarokba vagy székre.*
-Nem úgy volt, hogy én kóstolgatlak először? *Egyre erősödik a gyanúja a másikat nézve, teljesen nyíltan a másik ágyékára téved a tekintete, hogy túlságosan is felgyorsultak a dolgok ahhoz, hogy mélyebben is elmerülhessen a férfi nyakának kényeztetésében.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-17 12:33:46
Üzenet elküldve: 2019-06-17 12:33:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ha tényleg olyan finom, akkor akár az ágyon is megkóstolhatod.
*Már csak a gondolatba is beleremeg, ahogyan Mady ruhátlanul a nyakát harapdálja és csókolgatja, miközben egyéb helyeken is kényezteti.*
~Az ilyesmihez hozzá tudnék szokni.~
*Eszébe jut egy gondolat, ami még szélesebb mosolyt csal az arcára. Azt a pár centiméteres távolságot is megszünteti közöttük, majd játékosan beleharap a félvér fülcimpájába.*
- Csak várd ki, amíg én kóstollak meg majd téged *suttogja a nő fülébe, miközben tovább folytatja annak gyors leöblögetését. Természetesen figyel arra, hogy sehol se maradjon felesleges szappan, kellemetlen lenne ismét lenyalni a másikról.
Mady felsóhajtása csak tetézi a belső tüzét, így sokkal bátrabban adja át magát a helyzetnek, ám a bocsánatkérés egy pillanatra kirázza belőle - szerencsére csupán egy pillanatra.*
- Miért kérsz elnézést? Mert élvezed a helyzetet? *Megcsóválja a fejét, majd kilép a dézsából. Látja, hogy a nő már nyúl a törölközőért, hogy saját maga vegye kézbe a dolgot, így Aleimord hagyja, hogy kijátssza magát, és nem saját magát kezdi el törölni.*
- Felesleges kérned, egyértelmű, hogy bármikor megvédelek bármitől vagy bárkitől.
*Nem igazán hagyja, hogy tökéletesen eltávolítsanak minden vízcseppen a testéről, most az túl sok idő, túl nagy pazarlás. Áttörölgeti a nőt, pont annyira, amennyire szükséges, majd magához öleli, hogy újabb csókot lopjon tőle. Persze immár szenvedéllyel közelít felé, forró belső hévvel, nem is tudna máshogyan. Egyik kezével a hajába túr, a másikkal pedig a finom, kecses vonalakat fedezi fel ismét, hogy talán fél perc múlva az ágyra lökje a félvért.*
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ha tényleg olyan finom, akkor akár az ágyon is megkóstolhatod.
*Már csak a gondolatba is beleremeg, ahogyan Mady ruhátlanul a nyakát harapdálja és csókolgatja, miközben egyéb helyeken is kényezteti.*
~Az ilyesmihez hozzá tudnék szokni.~
*Eszébe jut egy gondolat, ami még szélesebb mosolyt csal az arcára. Azt a pár centiméteres távolságot is megszünteti közöttük, majd játékosan beleharap a félvér fülcimpájába.*
- Csak várd ki, amíg én kóstollak meg majd téged *suttogja a nő fülébe, miközben tovább folytatja annak gyors leöblögetését. Természetesen figyel arra, hogy sehol se maradjon felesleges szappan, kellemetlen lenne ismét lenyalni a másikról.
Mady felsóhajtása csak tetézi a belső tüzét, így sokkal bátrabban adja át magát a helyzetnek, ám a bocsánatkérés egy pillanatra kirázza belőle - szerencsére csupán egy pillanatra.*
- Miért kérsz elnézést? Mert élvezed a helyzetet? *Megcsóválja a fejét, majd kilép a dézsából. Látja, hogy a nő már nyúl a törölközőért, hogy saját maga vegye kézbe a dolgot, így Aleimord hagyja, hogy kijátssza magát, és nem saját magát kezdi el törölni.*
- Felesleges kérned, egyértelmű, hogy bármikor megvédelek bármitől vagy bárkitől.
*Nem igazán hagyja, hogy tökéletesen eltávolítsanak minden vízcseppen a testéről, most az túl sok idő, túl nagy pazarlás. Áttörölgeti a nőt, pont annyira, amennyire szükséges, majd magához öleli, hogy újabb csókot lopjon tőle. Persze immár szenvedéllyel közelít felé, forró belső hévvel, nem is tudna máshogyan. Egyik kezével a hajába túr, a másikkal pedig a finom, kecses vonalakat fedezi fel ismét, hogy talán fél perc múlva az ágyra lökje a félvért.*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-17 10:35:19
Üzenet elküldve: 2019-06-17 10:35:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Mady, Hanloren//
*Nem igazán érti, miért lepi meg az elfet a felajánlása, bár biztos van oka. Mivel elég sok lány társaságában tölti a szabad óráit, így tudja, hogy néha a nőket csak a saját nemük érti meg igazán, vannak témák és érzések, amiktől a férfiak idegenkednek, vagy tudomást sem vesznek. Az pedig, ha valaki egyedül van és magányos, tisztában van vele, mennyire emésztő lehet, belülről maró érzés, így próbál megtenni mindent, amit csak tud, főleg ha egy nőről van szó.*
-A szaván fogom kiasszony. *Mondja kedvesen, már az is örömmel tölti el, hogy úgy fest, az elf nem zárkózik el a dologtól. A fényre való utalást nem igazán érti, nincs otthon a hit dolgában, így csak egyik fülén be a másikon meg ki, nem kérdez vissza, hiszen úgy tűnik, a hölgy távozóra fogja. Mikor egyértelműen hozzá lép, csak áll mereven, mint a cövek, csupán meglepett arca árulná el, ha az a másik látná, hogy nem számított az újabb közeledésre. Azonban bármilyen nehéz is tagadnia, egy nőt jobban elviselne most maga körül, mint egy pálinkától átitatott férfit. Az üzenetet ismét nem érti teljesen, de megjegyzi, az apró érintéseket viszont eleinte csak a véletlen művének gondolja, nem szándékos felbujtásnak. Azon pedig már fenn sem akad, hogy Ralast a gazdájaként emlegeti az elf, kívülállóktól ez teljesen természetes, hogy a hely velejáró tartozékaként gondolnak rájuk, már megszokta. Amint viszont érzi, egyértelműen a nő a nyakán simít végig, az már véletlen nem lehet, így felhatalmazva érzi magát, hogy közelebb hajolva beleszimatoljon a másik nyakába, az érezheti a kiáramló levegő süvítését a bőrén, ekkor pedig az elf ellép előle. Ekkor már nem az a kedves tekintet fogadja, mint az imént, ugyanis lassacskán tudatosul a burkolt fenyegetés, ami nem igazán van ínyére.*
-Mindenképpen, várni fogom kiasszony, legyen óvatos. *Kúszik ismét egy színpadias mosoly az arcára.*
//Ralas//
*Majd mikor a nő elsétál, két szemével a főnököt keresi, hiszen az előbb még itt volt valahol. Mikor megtalálja, nagyot sóhajt, hiszen pont most léptek túl egy igen veszélyes helyzeten, hagyhatná igazán pihenni, de talán jobb, ha minél hamarabb túlesik rajta. Kezében a tálcával és az üres kristálypohárral odasétál mell és megáll előtte.*
-Szabad egy pillanatra? *Pillant körbe, hiszen odakint vannak, de szerencsére a hangulat szinte túlharsog minden magánbeszélgetést. Ha a férfi ránéz, az orrával a távozó elf felé bök, hátha még látja.*
*Nem igazán érti, miért lepi meg az elfet a felajánlása, bár biztos van oka. Mivel elég sok lány társaságában tölti a szabad óráit, így tudja, hogy néha a nőket csak a saját nemük érti meg igazán, vannak témák és érzések, amiktől a férfiak idegenkednek, vagy tudomást sem vesznek. Az pedig, ha valaki egyedül van és magányos, tisztában van vele, mennyire emésztő lehet, belülről maró érzés, így próbál megtenni mindent, amit csak tud, főleg ha egy nőről van szó.*
-A szaván fogom kiasszony. *Mondja kedvesen, már az is örömmel tölti el, hogy úgy fest, az elf nem zárkózik el a dologtól. A fényre való utalást nem igazán érti, nincs otthon a hit dolgában, így csak egyik fülén be a másikon meg ki, nem kérdez vissza, hiszen úgy tűnik, a hölgy távozóra fogja. Mikor egyértelműen hozzá lép, csak áll mereven, mint a cövek, csupán meglepett arca árulná el, ha az a másik látná, hogy nem számított az újabb közeledésre. Azonban bármilyen nehéz is tagadnia, egy nőt jobban elviselne most maga körül, mint egy pálinkától átitatott férfit. Az üzenetet ismét nem érti teljesen, de megjegyzi, az apró érintéseket viszont eleinte csak a véletlen művének gondolja, nem szándékos felbujtásnak. Azon pedig már fenn sem akad, hogy Ralast a gazdájaként emlegeti az elf, kívülállóktól ez teljesen természetes, hogy a hely velejáró tartozékaként gondolnak rájuk, már megszokta. Amint viszont érzi, egyértelműen a nő a nyakán simít végig, az már véletlen nem lehet, így felhatalmazva érzi magát, hogy közelebb hajolva beleszimatoljon a másik nyakába, az érezheti a kiáramló levegő süvítését a bőrén, ekkor pedig az elf ellép előle. Ekkor már nem az a kedves tekintet fogadja, mint az imént, ugyanis lassacskán tudatosul a burkolt fenyegetés, ami nem igazán van ínyére.*
-Mindenképpen, várni fogom kiasszony, legyen óvatos. *Kúszik ismét egy színpadias mosoly az arcára.*
//Ralas//
*Majd mikor a nő elsétál, két szemével a főnököt keresi, hiszen az előbb még itt volt valahol. Mikor megtalálja, nagyot sóhajt, hiszen pont most léptek túl egy igen veszélyes helyzeten, hagyhatná igazán pihenni, de talán jobb, ha minél hamarabb túlesik rajta. Kezében a tálcával és az üres kristálypohárral odasétál mell és megáll előtte.*
-Szabad egy pillanatra? *Pillant körbe, hiszen odakint vannak, de szerencsére a hangulat szinte túlharsog minden magánbeszélgetést. Ha a férfi ránéz, az orrával a távozó elf felé bök, hátha még látja.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:54:22
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:54:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Micsoda buli//
//Cassy, Khul, Ralas//
*Ugyan cseveg is, de legtöbbször hátradőlve élvezettel figyeli az eseményeket. Felszabadult és megkönnyebbült. A vészterhes gondolatokat, melyek elméjét nyomasztják elhessegeti, ráér velük foglalkozni később. Akad belőlük bőven, olyan is, mely senki számára nem nyilvánvaló, a félelem, a feszültség, az izgalom, de titkon tetszik is számára az egész. Fél bevallani magának azonban, hogy Tse'Rel'la kapcsán megvan a véleménye, melyet soha nem mondana ki hangosan. Az ő portáján támadták, akármi is volt az oka, rosszul tették. Megdolgozott ezért a helyért, társaival együtt talán keményebben, mint akárki a kikötőben, vagy tán a városban is. Súlyos aranyakat fizet ki, mennyit még soha senki sem fizetett kis semmiért, ebben szinte biztos, hosszú ideig nyögik ennek terhét. Ezt nem érthetik meg. Keze feje mögött lassan ökölbe szorul, s az eddig felhőptlen mosoly lassan válik vicsorrá. Elmélkedéséből Cassy visszaérkezése rázza fel, eleinte meglepetten hökken meg, majd elmosolyodik.*
- Köszönöm, kedvesem, ez jól fog esni. *Sóhajt fel, s homlokához érinti a hideg italt.* Ha tudsz pihenj meg te is, minden bizonnyal lelkileg megterhelő volt ez az egész, adott esetben, ha szükségét érzed, beszélhetünk róla. *Bólint a lánynak.* Ezt nyugodtan mondd meg a többieknek is... kivéve Darelldnek. *Fűzi hozzá hirtelen.* Őt nem hiszem, hogy meghatotta volna. *Kuncog fel egy pillanatra.*
- Egyelőre nics szükségem semmire, foglalkozz nyugodtan a vendégekkel és magaddal is. *Mutat a lányra.* És ez nem kérés volt, Cassy. *Bólint aztán az italába kortyol. Khul, Alfonzzal visszaérkezett, s hamarosan helyde kis tábortűz fénylik fel, a lassan lemenő nap fényében. Pont ideális lesz, mire az összes hasáb begyullad. Ismét megnyugszik, csak Zammiria és Rella jár a fejében. Visszamenne, e a lány kifejezetten kérte, hogy ne tegye. Zammiria kívánsága pedig mindennél fontosabb számára. Csak remélni tudja, hogy helyesen cselekszik.*
//Cassy, Khul, Ralas//
*Ugyan cseveg is, de legtöbbször hátradőlve élvezettel figyeli az eseményeket. Felszabadult és megkönnyebbült. A vészterhes gondolatokat, melyek elméjét nyomasztják elhessegeti, ráér velük foglalkozni később. Akad belőlük bőven, olyan is, mely senki számára nem nyilvánvaló, a félelem, a feszültség, az izgalom, de titkon tetszik is számára az egész. Fél bevallani magának azonban, hogy Tse'Rel'la kapcsán megvan a véleménye, melyet soha nem mondana ki hangosan. Az ő portáján támadták, akármi is volt az oka, rosszul tették. Megdolgozott ezért a helyért, társaival együtt talán keményebben, mint akárki a kikötőben, vagy tán a városban is. Súlyos aranyakat fizet ki, mennyit még soha senki sem fizetett kis semmiért, ebben szinte biztos, hosszú ideig nyögik ennek terhét. Ezt nem érthetik meg. Keze feje mögött lassan ökölbe szorul, s az eddig felhőptlen mosoly lassan válik vicsorrá. Elmélkedéséből Cassy visszaérkezése rázza fel, eleinte meglepetten hökken meg, majd elmosolyodik.*
- Köszönöm, kedvesem, ez jól fog esni. *Sóhajt fel, s homlokához érinti a hideg italt.* Ha tudsz pihenj meg te is, minden bizonnyal lelkileg megterhelő volt ez az egész, adott esetben, ha szükségét érzed, beszélhetünk róla. *Bólint a lánynak.* Ezt nyugodtan mondd meg a többieknek is... kivéve Darelldnek. *Fűzi hozzá hirtelen.* Őt nem hiszem, hogy meghatotta volna. *Kuncog fel egy pillanatra.*
- Egyelőre nics szükségem semmire, foglalkozz nyugodtan a vendégekkel és magaddal is. *Mutat a lányra.* És ez nem kérés volt, Cassy. *Bólint aztán az italába kortyol. Khul, Alfonzzal visszaérkezett, s hamarosan helyde kis tábortűz fénylik fel, a lassan lemenő nap fényében. Pont ideális lesz, mire az összes hasáb begyullad. Ismét megnyugszik, csak Zammiria és Rella jár a fejében. Visszamenne, e a lány kifejezetten kérte, hogy ne tegye. Zammiria kívánsága pedig mindennél fontosabb számára. Csak remélni tudja, hogy helyesen cselekszik.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:35:27
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:35:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Röviden kuncog a méla kérdésen, de már alig-alig képes ő is beszélni. Egész világát kitölti a férfi, forróságban megolvadt utolsó gondolatai csak róla szólnak. Mindent megad neki és mindent akar tőle, önfeladás és önzés buja elegye hatalmasodik el rajta. Most a rajongó nőstény és a titkos ragadozó hatalmasodik el rajta, jobban kimerészkedve az árnyak közül, mint eddig bármikor. Pedig még mindig vigyázza, kíméli a vadászt, nem biztos, hogy jól fogadná zsákmánya heves oldalát, hiszen nem olyannak ismeri. Vagyis nem egészen. Még nem. Zammiria elméjét teljesen elhomályosítja a kéjes öröm, teste minden kis íze tüzesen bizsereg, amint kieresztett hangjukkal meglovagolják az utolsó hullámokat, átmenetileg kielégítve egymás iránti farkas étvágyukat, még egy-egy utolsó villámcsapással visszaidézve az iménti elsöprő emelkedettséget Ralas lecsengő mozdulataival. A hálás melegség oda-vissza vibrál közöttük, majd finoman csendesül, tompa örömet hagyva maga után. Zam szintén nevet és visszamosolyog, fogait megvillantva kába tekintete alatt. Gyengéden simogatja Ralas arcát, haját, viszonozza csókjait. Most teljesen az övé, semmi nem létezik rajta kívül. Épp csak érzékeli az összegyűrt rongyokat maga alatt, de inkább érdekli a forró, rajta megpihenő test.
Megemeli fejét, hogy a nyaka alá karolhasson a férfi, és ráfordul, ahogy melléheveredik, karját az ő karja alatt bújtatja át, és cirógatja a túloldalon, a másik kezét kettejük közé hajtja. Ő is érezni akarja, még ha közben vissza is lopakodik énjének másik fele, a tudatos rész, mely a kérdést is felteszi úti céljukról. Egyelőre inkább csak a tréfa kedvéért. Elmosolyodik a válaszon, majd a szenvedélyre hasonló vággyal válaszol, nyelve fáradhatatlanul becéz a csókban. Ralasból sosem elég. Kellemesen borzong végig testén a vágy, hogy újra az övé legyen, s cserébe odaadja magát neki. Örökké tudná élvezni saját játszóterüket, úgy érzi, nehéz lesz megtartani a külön hálószoba szabályát. Mielőbb kelleni fog a titkos szoba, ahol bizalmasan tudnak egyeztetni is. Halkan elváló, nedves ajkaik moccanásával együtt elégedetten felsóhajt. Tekintete a mutatott irányba moccan, majd vissza a férfi gyengéd fényű, megfoghatatlan színű szemeihez.*
- Oh, értem. Ez nagyon kedves gondolat.
*Suttogja, majd épp csak leheli mosolygó csókját, folytatja a cirógatást a férfi hátán. A különös kérdésre megtorpan, miközben arcát puhán keretbe foglalják. Ajkai résnyire elnyílnak, de Ralas válaszol saját kérdésére ismeretségük idejéről, és továbbgördíti a gondolatot is. Zam csendbe burkolózik, tekintete is más lesz, veszélyes terepnek érzi az érzelmes beszélgetést. Ilyenkor szoktak összekapni. Nem akarja elrontani az együttlét örömét. Nagyrészt ennek számlájára írja egyébként a férfi szavait. Ha őszinte akarna lenni magával, ő is annyira az együttlét hatása alá került, hogy bujkálnak benne bizonyos késztetések, hogy még többet adjanak egymásnak, lerázva a valóság, a múlt béklyóit, melyek ott csörögnek a bokáikon. De ez a gondolat veszélyesebb annál, hogy felszínre engedje.*
- Ralas…
*Sóhajtja puhán, erőtlenül egy odaadó csók előtt. Kezét finoman futtatja végig a férfi hátán, derekán, le a hátsójáig, mire ajkaik elválnak, és sötét szemeit kinyitja ismét. Tele tanácstalansággal, hiszen vékony jégen jár. Most ő sóhajt egyet, mindig ilyenkor romlanak el a dolgok közöttük. A legjobb lenne hallgatnia. A tekintete határozottá válik, szelíd mosolyt küld felé.*
- Te is nagyon fontos vagy nekem. Az első perctől fogva lenyűgöztél és azt akartam, hogy kapcsolatban maradjunk. Ellenállhatatlanul vonzol magadhoz… mint nőt és mint társat is.
*Suttogja, miközben a keze visszacsusszan finoman a hátára, megcirógatja tarkóját is.*
- Ugyanakkor féltem is kezdettől fogva, hogy túl közel kerülünk egymáshoz. És megint rossz vége lesz…
*Leereszti a tekintetét, kicsit elfordítja jobbra az arcát. Talán a csúf heget szégyelli.*
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Röviden kuncog a méla kérdésen, de már alig-alig képes ő is beszélni. Egész világát kitölti a férfi, forróságban megolvadt utolsó gondolatai csak róla szólnak. Mindent megad neki és mindent akar tőle, önfeladás és önzés buja elegye hatalmasodik el rajta. Most a rajongó nőstény és a titkos ragadozó hatalmasodik el rajta, jobban kimerészkedve az árnyak közül, mint eddig bármikor. Pedig még mindig vigyázza, kíméli a vadászt, nem biztos, hogy jól fogadná zsákmánya heves oldalát, hiszen nem olyannak ismeri. Vagyis nem egészen. Még nem. Zammiria elméjét teljesen elhomályosítja a kéjes öröm, teste minden kis íze tüzesen bizsereg, amint kieresztett hangjukkal meglovagolják az utolsó hullámokat, átmenetileg kielégítve egymás iránti farkas étvágyukat, még egy-egy utolsó villámcsapással visszaidézve az iménti elsöprő emelkedettséget Ralas lecsengő mozdulataival. A hálás melegség oda-vissza vibrál közöttük, majd finoman csendesül, tompa örömet hagyva maga után. Zam szintén nevet és visszamosolyog, fogait megvillantva kába tekintete alatt. Gyengéden simogatja Ralas arcát, haját, viszonozza csókjait. Most teljesen az övé, semmi nem létezik rajta kívül. Épp csak érzékeli az összegyűrt rongyokat maga alatt, de inkább érdekli a forró, rajta megpihenő test.
Megemeli fejét, hogy a nyaka alá karolhasson a férfi, és ráfordul, ahogy melléheveredik, karját az ő karja alatt bújtatja át, és cirógatja a túloldalon, a másik kezét kettejük közé hajtja. Ő is érezni akarja, még ha közben vissza is lopakodik énjének másik fele, a tudatos rész, mely a kérdést is felteszi úti céljukról. Egyelőre inkább csak a tréfa kedvéért. Elmosolyodik a válaszon, majd a szenvedélyre hasonló vággyal válaszol, nyelve fáradhatatlanul becéz a csókban. Ralasból sosem elég. Kellemesen borzong végig testén a vágy, hogy újra az övé legyen, s cserébe odaadja magát neki. Örökké tudná élvezni saját játszóterüket, úgy érzi, nehéz lesz megtartani a külön hálószoba szabályát. Mielőbb kelleni fog a titkos szoba, ahol bizalmasan tudnak egyeztetni is. Halkan elváló, nedves ajkaik moccanásával együtt elégedetten felsóhajt. Tekintete a mutatott irányba moccan, majd vissza a férfi gyengéd fényű, megfoghatatlan színű szemeihez.*
- Oh, értem. Ez nagyon kedves gondolat.
*Suttogja, majd épp csak leheli mosolygó csókját, folytatja a cirógatást a férfi hátán. A különös kérdésre megtorpan, miközben arcát puhán keretbe foglalják. Ajkai résnyire elnyílnak, de Ralas válaszol saját kérdésére ismeretségük idejéről, és továbbgördíti a gondolatot is. Zam csendbe burkolózik, tekintete is más lesz, veszélyes terepnek érzi az érzelmes beszélgetést. Ilyenkor szoktak összekapni. Nem akarja elrontani az együttlét örömét. Nagyrészt ennek számlájára írja egyébként a férfi szavait. Ha őszinte akarna lenni magával, ő is annyira az együttlét hatása alá került, hogy bujkálnak benne bizonyos késztetések, hogy még többet adjanak egymásnak, lerázva a valóság, a múlt béklyóit, melyek ott csörögnek a bokáikon. De ez a gondolat veszélyesebb annál, hogy felszínre engedje.*
- Ralas…
*Sóhajtja puhán, erőtlenül egy odaadó csók előtt. Kezét finoman futtatja végig a férfi hátán, derekán, le a hátsójáig, mire ajkaik elválnak, és sötét szemeit kinyitja ismét. Tele tanácstalansággal, hiszen vékony jégen jár. Most ő sóhajt egyet, mindig ilyenkor romlanak el a dolgok közöttük. A legjobb lenne hallgatnia. A tekintete határozottá válik, szelíd mosolyt küld felé.*
- Te is nagyon fontos vagy nekem. Az első perctől fogva lenyűgöztél és azt akartam, hogy kapcsolatban maradjunk. Ellenállhatatlanul vonzol magadhoz… mint nőt és mint társat is.
*Suttogja, miközben a keze visszacsusszan finoman a hátára, megcirógatja tarkóját is.*
- Ugyanakkor féltem is kezdettől fogva, hogy túl közel kerülünk egymáshoz. És megint rossz vége lesz…
*Leereszti a tekintetét, kicsit elfordítja jobbra az arcát. Talán a csúf heget szégyelli.*
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:27:03
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:27:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor az elf nyakának ostromára egyre hevesebben reagál, egyértelművé téve, hogy teste az érintés mámorában fürdik, a puhán odalehet csókok hatására, benne is egyre inkább felébreszti a szunnyadó vágyakozást. Egyre többet akar. Ám ekkor érkezik a furcsa íz, ami kizökkenti eddigi tevékenységéből és az elfet is megmosolyogtatja. Miután sikerült a szappan nagy részét eltávolítania a szájából, már ő is csak zavartan mosolyog.*
-Ettől eltekintve nagyon finom nyakad van, meg kell hagyni. *Duruzsolja a kedves szavakat felemelkedve, a másik füléhez vezetve az érintésektől remegő ajkait, a férfi testének szappanozása és simogatás közben. Ahogy a két síkos test meztelenül összeér, úgy érzi egyre inkább a nő, hogy a körülöttük lévő dolgok lassan kezdenek egyre homályosabbak lenni. A lassú cirógatásnak ő is érzi a hatását, mikor pedig az elf erőteljesebb igénybevételnek teszi ki, két formás mellét, egy remegő sóhajtás szakad ki a szájából, még saját magát is meglepve ezzel.*
-Eh… Elnézést. *Bukik fel belőle, mivel úgy érzi ezzel a nem várt reakcióval talán félbeszakította a férfi mondandóját.*
-Örömmel hallom, hogy nem sérültél meg, mert a tehetség nem mindig elég, úgy hallottam, nagyon ügyes lehetsz. *Jegyzi meg mosolyogva, miközben folytatja a mosdatást, egyre gyorsuló ütemet diktálva. A finom cirógatás, amiben a másik részesíti, kezdi feszíteni belülről, egyre szaporább levegővételt okozva, főleg, mikor az elf ujjai óvatosan a combján kezdnek el táncolni.*
-Vigyáznál rám is? *Kérdez vissza egy kacér mosolyt húzva az arcára, közben leér a lényeghez, ami szintén nem kis meglepetést okoz számára. Nem gondolta volna, hogy ez az óvatlanul elsietett simítás, ekkora hatással lesz a másikra, nem csak érzi az ágaskodó lelkesedést, de az elf testén is átfut valami egy pillanat erejéig. Megszeppenve kapja el a kezét, de itt már egyértelmű számára, hogy a férfi sem szándékozik most már sok időt a vízben tölteni, bizonyos okokból kifolyólag. Gyorsan ő is leöblíti még az elfen maradt szappant, alaposan lemossa, nehogy maradjon rajta, mert nem szeretné megint lenyalni.*
-Egyetértek, a hajad jó így is. *Súgja még oda, aztán feláll és kilép a dézsából, hogy egy törölközőt maga köré csavarva egy másikért nyúljon, amivel a férfit akarja szárazra törölni, amint követi őt.*
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor az elf nyakának ostromára egyre hevesebben reagál, egyértelművé téve, hogy teste az érintés mámorában fürdik, a puhán odalehet csókok hatására, benne is egyre inkább felébreszti a szunnyadó vágyakozást. Egyre többet akar. Ám ekkor érkezik a furcsa íz, ami kizökkenti eddigi tevékenységéből és az elfet is megmosolyogtatja. Miután sikerült a szappan nagy részét eltávolítania a szájából, már ő is csak zavartan mosolyog.*
-Ettől eltekintve nagyon finom nyakad van, meg kell hagyni. *Duruzsolja a kedves szavakat felemelkedve, a másik füléhez vezetve az érintésektől remegő ajkait, a férfi testének szappanozása és simogatás közben. Ahogy a két síkos test meztelenül összeér, úgy érzi egyre inkább a nő, hogy a körülöttük lévő dolgok lassan kezdenek egyre homályosabbak lenni. A lassú cirógatásnak ő is érzi a hatását, mikor pedig az elf erőteljesebb igénybevételnek teszi ki, két formás mellét, egy remegő sóhajtás szakad ki a szájából, még saját magát is meglepve ezzel.*
-Eh… Elnézést. *Bukik fel belőle, mivel úgy érzi ezzel a nem várt reakcióval talán félbeszakította a férfi mondandóját.*
-Örömmel hallom, hogy nem sérültél meg, mert a tehetség nem mindig elég, úgy hallottam, nagyon ügyes lehetsz. *Jegyzi meg mosolyogva, miközben folytatja a mosdatást, egyre gyorsuló ütemet diktálva. A finom cirógatás, amiben a másik részesíti, kezdi feszíteni belülről, egyre szaporább levegővételt okozva, főleg, mikor az elf ujjai óvatosan a combján kezdnek el táncolni.*
-Vigyáznál rám is? *Kérdez vissza egy kacér mosolyt húzva az arcára, közben leér a lényeghez, ami szintén nem kis meglepetést okoz számára. Nem gondolta volna, hogy ez az óvatlanul elsietett simítás, ekkora hatással lesz a másikra, nem csak érzi az ágaskodó lelkesedést, de az elf testén is átfut valami egy pillanat erejéig. Megszeppenve kapja el a kezét, de itt már egyértelmű számára, hogy a férfi sem szándékozik most már sok időt a vízben tölteni, bizonyos okokból kifolyólag. Gyorsan ő is leöblíti még az elfen maradt szappant, alaposan lemossa, nehogy maradjon rajta, mert nem szeretné megint lenyalni.*
-Egyetértek, a hajad jó így is. *Súgja még oda, aztán feláll és kilép a dézsából, hogy egy törölközőt maga köré csavarva egy másikért nyúljon, amivel a férfit akarja szárazra törölni, amint követi őt.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:15:40
Üzenet elküldve: 2019-06-16 19:15:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Mady, Hanloren, Dreyia//
*A sötételf szavaira csak bólint. Sok újat nem tudott meg, de a fogdmeg szerepét szerencsére csakhamar levetkőzte a mélységi.*
-A társaságod?
*Emeli pillantását a fél-elfre, hosszan fürkészve annak arcát.*
-Talán máskor.
*Jelenik meg arcán halovány, kaján mosoly. Hosszan, merengve bámul a vízért távozó leány után. Életében nem sok lehetősége volt Sellők társaságát élvezni... Ami azt illeti, saját nemét is csak a Nővérek között üdvözölhette. Mintha csak egy másik életben történt volna.
Mady hamar vissza is ér a vízzel, ő pedig nem teketóriázik sokat, a kezébe veszi a poharat és le is gurítja a tartalmát.*
-Elég időt töltöttem el a fény bűvkörében.
*Kászálódik fel a székből, de mielőtt távozóra fogná, a fél-elfhez lép.*
-Mondd meg a gazdádnak, hogy a sötétség üzletet kíván vele kötni. Támogassa ügyünk és mi is támogatjuk az ő ügyét. Ha nem egyezik bele...
*Mosolyodik el, bár ezt Mady aligha láthatja. Ajka meg-megérinti a leány fülcimpáját, miközben a suttogva formálja a szavakat. Gyengéden végigsimít ujjával a fél-elf nyakán, majd ellép tőle.*
-Még találkozunk.
*Szól hátra, miközben botjáért nyúl, hogy sietve távozhasson. Hogy célba ér-e az üzenet, az már nem rajta áll.*
*A sötételf szavaira csak bólint. Sok újat nem tudott meg, de a fogdmeg szerepét szerencsére csakhamar levetkőzte a mélységi.*
-A társaságod?
*Emeli pillantását a fél-elfre, hosszan fürkészve annak arcát.*
-Talán máskor.
*Jelenik meg arcán halovány, kaján mosoly. Hosszan, merengve bámul a vízért távozó leány után. Életében nem sok lehetősége volt Sellők társaságát élvezni... Ami azt illeti, saját nemét is csak a Nővérek között üdvözölhette. Mintha csak egy másik életben történt volna.
Mady hamar vissza is ér a vízzel, ő pedig nem teketóriázik sokat, a kezébe veszi a poharat és le is gurítja a tartalmát.*
-Elég időt töltöttem el a fény bűvkörében.
*Kászálódik fel a székből, de mielőtt távozóra fogná, a fél-elfhez lép.*
-Mondd meg a gazdádnak, hogy a sötétség üzletet kíván vele kötni. Támogassa ügyünk és mi is támogatjuk az ő ügyét. Ha nem egyezik bele...
*Mosolyodik el, bár ezt Mady aligha láthatja. Ajka meg-megérinti a leány fülcimpáját, miközben a suttogva formálja a szavakat. Gyengéden végigsimít ujjával a fél-elf nyakán, majd ellép tőle.*
-Még találkozunk.
*Szól hátra, miközben botjáért nyúl, hogy sietve távozhasson. Hogy célba ér-e az üzenet, az már nem rajta áll.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 18:10:27
Üzenet elküldve: 2019-06-16 18:10:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aleimordot nem zavarja Mady mélázása, aranyosnak találja a dolgot, nem akarja kizökkenteni. Amíg a másik a gondolataiba mered, megmossa annak hátát, majd áttér a vállaira és a nyakára is.
A válaszra bólint, majd behunyt szemmel élvezi, ahogyan Mady ismét a nyakát csókolgatja. Valamiért az a terület mindig is érzékeny volt, és a nő is rájöhet, hogy a nemes is sokkal hevesebben reagál rá, mint másol.
Megérzi a puha nyelvet a nyakán, ám amilyen gyorsan hozzáér a bőréhez, olyan gyorsan távozik is. Az elf képtelen nem felnevetni, mikor Mady a szájából próbálja eltávolítani a belekerülő szappant.*
- Igen, talán jobb lesz úgy *bólint válaszul. Közben saját maga is folytatja a nő test feltérképezését - azaz megmosását. A kezei eddig kerek vállakon pihentek, most viszont lecsúsznak a másik mellkasára, és talán túlságosan is alaposan tisztítja meg a kebleket.*
- Neked bármit. Nem, nem kell hozzá semmilyen eszköz. Igazság szerint kiderült, hogy tényleg van tehetségem hozzá. Gyorsabban ment, mint amire számítottam.
*Persze az út így is hosszú még előtte, de sokkal könnyebb így, mintha például tehetségtelen lenne, és minden tudásért meg kellene küzdenie, vérrel és verejtékkel. És természetesen sokkal egyértelműbb is, hogy Rielle miért pont őt választotta.*
- Persze, hogy nem sérültem meg, ne aggódj. *A kezeit közben lecsúsztatja a puha hasfalra, elidőzik rajta, majd áttér a combokra is.* Tudok vigyázni magamra, ha akarok. A probléma akkor kezdődött, amikor már nem akartam.
*Mondana még valamit, ám Mady úgy látszik, nem bírja tovább, ugyanis hamar rátér a lényegre. Persze csak annyira, hogy ott is megmossa az elfet, de a nemesnek ennyi elég arra, hogy megfeszüljön a teste a nem várt érintéstől.*
- Hagyd a hajamat, most nem érdekel.
*Ennek bizonyítására gyorsan megpróbálja megszabadítani a habtól és szappantól a félvért, hogy minél előbb kiléphessenek a dézsából.*
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Aleimordot nem zavarja Mady mélázása, aranyosnak találja a dolgot, nem akarja kizökkenteni. Amíg a másik a gondolataiba mered, megmossa annak hátát, majd áttér a vállaira és a nyakára is.
A válaszra bólint, majd behunyt szemmel élvezi, ahogyan Mady ismét a nyakát csókolgatja. Valamiért az a terület mindig is érzékeny volt, és a nő is rájöhet, hogy a nemes is sokkal hevesebben reagál rá, mint másol.
Megérzi a puha nyelvet a nyakán, ám amilyen gyorsan hozzáér a bőréhez, olyan gyorsan távozik is. Az elf képtelen nem felnevetni, mikor Mady a szájából próbálja eltávolítani a belekerülő szappant.*
- Igen, talán jobb lesz úgy *bólint válaszul. Közben saját maga is folytatja a nő test feltérképezését - azaz megmosását. A kezei eddig kerek vállakon pihentek, most viszont lecsúsznak a másik mellkasára, és talán túlságosan is alaposan tisztítja meg a kebleket.*
- Neked bármit. Nem, nem kell hozzá semmilyen eszköz. Igazság szerint kiderült, hogy tényleg van tehetségem hozzá. Gyorsabban ment, mint amire számítottam.
*Persze az út így is hosszú még előtte, de sokkal könnyebb így, mintha például tehetségtelen lenne, és minden tudásért meg kellene küzdenie, vérrel és verejtékkel. És természetesen sokkal egyértelműbb is, hogy Rielle miért pont őt választotta.*
- Persze, hogy nem sérültem meg, ne aggódj. *A kezeit közben lecsúsztatja a puha hasfalra, elidőzik rajta, majd áttér a combokra is.* Tudok vigyázni magamra, ha akarok. A probléma akkor kezdődött, amikor már nem akartam.
*Mondana még valamit, ám Mady úgy látszik, nem bírja tovább, ugyanis hamar rátér a lényegre. Persze csak annyira, hogy ott is megmossa az elfet, de a nemesnek ennyi elég arra, hogy megfeszüljön a teste a nem várt érintéstől.*
- Hagyd a hajamat, most nem érdekel.
*Ennek bizonyítására gyorsan megpróbálja megszabadítani a habtól és szappantól a félvért, hogy minél előbb kiléphessenek a dézsából.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 17:34:54
Üzenet elküldve: 2019-06-16 17:34:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Hanloren//
-Minden szolgáltatást igénybe vehetnek hölgyek is, bár sajnos ezúttal az épületet nem használhatjuk, de, ha gondolja, a társaságommal megajándékozhatom most is. *Vált kicsit mélyebb hangra, nyájas, fülbemászó duruzsolással kísérve, hiszen úgy veszi észre az elfet talán érdekelné a dolog.*
-A vizet pedig azonnal hozom. *Majd látja, hogy a nőt nem igazán tudja meggyőzni, nem is erre van itt, csak a kívánalmak teljesítésére, ami, ha minden igaz ez úttal egy pohár víz. Még a mélységi előtt távozik az asztaltól és besétál, hogy egy szép kristálypoharat megtöltsön az említett folyadékkal, majd ezüst fényű tálcára tegye és kivigye az elfnek. Mire visszatér Dreyia már elfoglalta az ajtó melletti posztot nagyon helyesen, odaérve az asztalhoz pedig Hanloren elé helyezi a poharat. Közben hallja, hogy a tűz is vidáman pattog már, a fiúk sem tétlenkedtek.*
-Esetleg nem óhajt közelebb ülni a tűzhöz? A hűvös tengeri szellőtől nehogy megfázzon. *Kérdez rá kedvesen mosolyogva, látszólag jobban érdekli a hölgy vendég minden kívánsága és jóléte, ugyanis úgy fest, mindenki más élvezi az estét, csak ő gubbaszt egyedül. Neki már csak ilyen a természete, nem állhatja, ha valaki nem szórakozik jól vagy látomást nem érzi otthonosan magát náluk.*
-Minden szolgáltatást igénybe vehetnek hölgyek is, bár sajnos ezúttal az épületet nem használhatjuk, de, ha gondolja, a társaságommal megajándékozhatom most is. *Vált kicsit mélyebb hangra, nyájas, fülbemászó duruzsolással kísérve, hiszen úgy veszi észre az elfet talán érdekelné a dolog.*
-A vizet pedig azonnal hozom. *Majd látja, hogy a nőt nem igazán tudja meggyőzni, nem is erre van itt, csak a kívánalmak teljesítésére, ami, ha minden igaz ez úttal egy pohár víz. Még a mélységi előtt távozik az asztaltól és besétál, hogy egy szép kristálypoharat megtöltsön az említett folyadékkal, majd ezüst fényű tálcára tegye és kivigye az elfnek. Mire visszatér Dreyia már elfoglalta az ajtó melletti posztot nagyon helyesen, odaérve az asztalhoz pedig Hanloren elé helyezi a poharat. Közben hallja, hogy a tűz is vidáman pattog már, a fiúk sem tétlenkedtek.*
-Esetleg nem óhajt közelebb ülni a tűzhöz? A hűvös tengeri szellőtől nehogy megfázzon. *Kérdez rá kedvesen mosolyogva, látszólag jobban érdekli a hölgy vendég minden kívánsága és jóléte, ugyanis úgy fest, mindenki más élvezi az estét, csak ő gubbaszt egyedül. Neki már csak ilyen a természete, nem állhatja, ha valaki nem szórakozik jól vagy látomást nem érzi otthonosan magát náluk.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 17:15:41
Üzenet elküldve: 2019-06-16 17:15:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Micsoda buli//
//Cassy, Khul, Ralas//
*Az istálló melletti rész kifejezetten száraz és meleg, a nap nagyrészében odatűz a nap, nem véletlen hát, hogy a tüzelni való fát oda halmozzák fel. Van persze fás kamra is, de miért menne be oda, ha innen is tud vinni.*
- Tudod, Alfonz, öreg cimbora, nem gondoltam volna, hogy megvetemitt a lábam, eleinte elég furcsa volt beilleszkedni, de egyre jobban tetszik! *Bólint vigyorogva, míg magához ölel jó néhány nyaláb fát.*
- Talán ennyi elég lesz. *Biccent, valóban nem akar túl nagy tüzet csinálni, sőt, ami azt illeti máglya eszébe sem jutott, a hallottakból ítélve pont elegendő volt bent. Talán, ha a vendégek füstösek lesznek, észre sem veszik az egyéb füstszagot, ha bemennek. Alfonz is felnyalábolja a kívánt mennyiséget, így aztán indulhatnak is visszafelé.*
- Cassy! Itt vagyunk! *Int mosolyogva a lánynak, aztán egy kissé távolabb eső, kiesebb területen, kezdetleges tűzrakót alakít ki, majd, Alfonz segítségével meggyújtják a rakást. Hamarosan pattogó lángok nyalnak bele a fába, s Khul karba tett kézzel, büszkén és kedvtelve nézi. Cassy, időközben visszatért a főnökhöz, s további utasításra vár, így Khul kicsit közelebb lép, s igyekezve, hogy senkit se zavarjon meg, megszólítja a lányt.*
- Ég a tűz, ugye nem is túl nagy? *Kacsint a lányra.* De azért már alakul! *Vigyorodik el szemtelenül, majd vágyakozva tekint az italokra. Jólesne neki is egy frissítő. A muzsikus közben gyorsabb melódiára vált, így akad, aki már táncra is perdül. Vannak persze kevésbé aktívak, csendesebbek, beszélgetősebbek, de láthatóan mindenki jól érzi magát ezen a rögtönzött mulatságon.*
//Cassy, Khul, Ralas//
*Az istálló melletti rész kifejezetten száraz és meleg, a nap nagyrészében odatűz a nap, nem véletlen hát, hogy a tüzelni való fát oda halmozzák fel. Van persze fás kamra is, de miért menne be oda, ha innen is tud vinni.*
- Tudod, Alfonz, öreg cimbora, nem gondoltam volna, hogy megvetemitt a lábam, eleinte elég furcsa volt beilleszkedni, de egyre jobban tetszik! *Bólint vigyorogva, míg magához ölel jó néhány nyaláb fát.*
- Talán ennyi elég lesz. *Biccent, valóban nem akar túl nagy tüzet csinálni, sőt, ami azt illeti máglya eszébe sem jutott, a hallottakból ítélve pont elegendő volt bent. Talán, ha a vendégek füstösek lesznek, észre sem veszik az egyéb füstszagot, ha bemennek. Alfonz is felnyalábolja a kívánt mennyiséget, így aztán indulhatnak is visszafelé.*
- Cassy! Itt vagyunk! *Int mosolyogva a lánynak, aztán egy kissé távolabb eső, kiesebb területen, kezdetleges tűzrakót alakít ki, majd, Alfonz segítségével meggyújtják a rakást. Hamarosan pattogó lángok nyalnak bele a fába, s Khul karba tett kézzel, büszkén és kedvtelve nézi. Cassy, időközben visszatért a főnökhöz, s további utasításra vár, így Khul kicsit közelebb lép, s igyekezve, hogy senkit se zavarjon meg, megszólítja a lányt.*
- Ég a tűz, ugye nem is túl nagy? *Kacsint a lányra.* De azért már alakul! *Vigyorodik el szemtelenül, majd vágyakozva tekint az italokra. Jólesne neki is egy frissítő. A muzsikus közben gyorsabb melódiára vált, így akad, aki már táncra is perdül. Vannak persze kevésbé aktívak, csendesebbek, beszélgetősebbek, de láthatóan mindenki jól érzi magát ezen a rögtönzött mulatságon.*
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 16:51:09
Üzenet elküldve: 2019-06-16 16:51:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Mady, Hanloren, Dreyia //
*Az elf is nézi őt, miközben ledarálja a szokásos monológját. Hisz lássuk be, nem sokan keresik Sa' Tereth szolgálóit errefelé, jönnek ők akkor is, ha a kutya se kíváncsi rájuk. Ami nem nehéz lévén nehéz az élete, és igen csak sok bolond sürög a környéken. Mady és a nő csevegése kevésbé érdekli, hisz Mady kedvesen megkéri a nőt, hogy fáradjon ki, és az nem ellenkezik. Miközben kifelé tartanak, de még nem hagyták el az épületet, az elf fülébe súg.*
-Normál esetben nem adnék választ, de a béke kedvéért most kivételt teszek. A tapasztalatom szerint a Vérkertben mozgolódnak páran. De talán még, a csatornarendszerben is előfordulhatnak, bár az jobbára a helyi tolvajok járata. A Patkányoké, de ha gazdag az illető hívő simán vehet magának egy nagyobb részt a tolvajoktól, a privát szertartásaihoz. Már ha a Vérkert nem felelne meg a kényes ízlésüknek. Nem tudom melyik lesz hasznos, de ezek az információk állnak rendelkezésemre. A Vérkert azért jutott az eszembe, mert pár napja ott vitázott pár számkivetett. Bár lassan igaz lesz ez a szó a kikötő összes lakójára.
*Ahogy kilépnek a vendégek közé, felsóhajt.*
-Ahogy kedves Mady is említette, ma mindenki fogyasztását a ház állja. Ha további kérdése lenne a benti témával, igyekszem híreket szerezni és pontosítani szavaimat, bár nem ígérek azonnal választ. Elnézést kérek, továbbá a benti viselkedésemért, de az a terület pillanatnyilag zárt terület egy kisebb konyhai baleset miatt. Ha fogyasztana, bármit kérem, jelezze a lányoknak. További kellemes napot.
*Sétál vissza a helyére, majd egy kóbor ötlettől vezérelve egy széket rekvirál és beül az ajtóba, ezzel is jelezve, hogy tilos a bemenet. Közben a tömeget fürkészi, vajon ki tudhat eleget a városról. Talán csak a Patkányok, de időszerű információkat szereznie, mert ez már a második alkalom, hogy egy vendég, mondjuk úgy, hogy indiszkrét kérdésére nem igazán tud megfelelően válaszolni. Holott egy fogadó vagy kupi a legjobb hírforrások tárhelye. Így ezen is dolgoznia kell még, neki is.*
//Érintőlegesen Cassy, Khul, Ralas//
*Ahogy a helyére ül, Cassy figyelmét veszi észre. Kérdőn néz a fiatal lányra, majd a gondolatait a tömeg felé viszi. Hisz a nő kérdései további megrágnivalót is hoz az életébe. De e kérdések inkább csak önmagának fontosak. Senki másnak. Ralasnak jelzi, hogy odabent minden tiszta. Most tovább boncolhatja a témát, vagy amit önmagán kell változtatnia.*
*Az elf is nézi őt, miközben ledarálja a szokásos monológját. Hisz lássuk be, nem sokan keresik Sa' Tereth szolgálóit errefelé, jönnek ők akkor is, ha a kutya se kíváncsi rájuk. Ami nem nehéz lévén nehéz az élete, és igen csak sok bolond sürög a környéken. Mady és a nő csevegése kevésbé érdekli, hisz Mady kedvesen megkéri a nőt, hogy fáradjon ki, és az nem ellenkezik. Miközben kifelé tartanak, de még nem hagyták el az épületet, az elf fülébe súg.*
-Normál esetben nem adnék választ, de a béke kedvéért most kivételt teszek. A tapasztalatom szerint a Vérkertben mozgolódnak páran. De talán még, a csatornarendszerben is előfordulhatnak, bár az jobbára a helyi tolvajok járata. A Patkányoké, de ha gazdag az illető hívő simán vehet magának egy nagyobb részt a tolvajoktól, a privát szertartásaihoz. Már ha a Vérkert nem felelne meg a kényes ízlésüknek. Nem tudom melyik lesz hasznos, de ezek az információk állnak rendelkezésemre. A Vérkert azért jutott az eszembe, mert pár napja ott vitázott pár számkivetett. Bár lassan igaz lesz ez a szó a kikötő összes lakójára.
*Ahogy kilépnek a vendégek közé, felsóhajt.*
-Ahogy kedves Mady is említette, ma mindenki fogyasztását a ház állja. Ha további kérdése lenne a benti témával, igyekszem híreket szerezni és pontosítani szavaimat, bár nem ígérek azonnal választ. Elnézést kérek, továbbá a benti viselkedésemért, de az a terület pillanatnyilag zárt terület egy kisebb konyhai baleset miatt. Ha fogyasztana, bármit kérem, jelezze a lányoknak. További kellemes napot.
*Sétál vissza a helyére, majd egy kóbor ötlettől vezérelve egy széket rekvirál és beül az ajtóba, ezzel is jelezve, hogy tilos a bemenet. Közben a tömeget fürkészi, vajon ki tudhat eleget a városról. Talán csak a Patkányok, de időszerű információkat szereznie, mert ez már a második alkalom, hogy egy vendég, mondjuk úgy, hogy indiszkrét kérdésére nem igazán tud megfelelően válaszolni. Holott egy fogadó vagy kupi a legjobb hírforrások tárhelye. Így ezen is dolgoznia kell még, neki is.*
//Érintőlegesen Cassy, Khul, Ralas//
*Ahogy a helyére ül, Cassy figyelmét veszi észre. Kérdőn néz a fiatal lányra, majd a gondolatait a tömeg felé viszi. Hisz a nő kérdései további megrágnivalót is hoz az életébe. De e kérdések inkább csak önmagának fontosak. Senki másnak. Ralasnak jelzi, hogy odabent minden tiszta. Most tovább boncolhatja a témát, vagy amit önmagán kell változtatnia.*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-16 14:22:24
Üzenet elküldve: 2019-06-16 14:22:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Micsoda buli//
//Cassy, Khul, Ralas//
//Érintőlegesen Mady, Dreyia, Hanloren//
*Halkan kuncog Khul tüzes tréfáján és megjátszott rosszallással rázza meg a fejét állandó célozgatásain.*
- Menj csak!
*A Ralas által felajánlott összegen és jutalmon megpróbál túllépni egy szende mosollyal. Továbbra se érzi úgy, hogy ebből bármit is szabadna magára költenie, de nem mondták, hogy feltétlenül kell, csak ha úgy esik.*
- Értem. Köszönjük szépen!
*A szabadságot talán tényleg igénybe veszi, bár jobbnak látja, ha felváltva veszik ki. A férfi rendelésén meglepődik, úgy gondolná, hogy italhoz nyúlna ennyi megpróbáltatás után, miképpen találkozásuk első napján is tette. Ám ezt a józan hozzáállást becsülendőnek tartja, bizonyára kezd hozzászokni felelős szerepköréhez. Őszintén drukkol neki, hogy minden a helyére kerüljön, és kedves természete ellenére ne hagyja magát kihasználni, sem félreállítani. Cassy ezen mosolya már melegebb, együttérző.*
- Máris viszem, uram!
*Madynek pedig bólogat. Az ő figyelmét nagyon lekötötte a beszélgetés Ralasszal, a besurranó vendég kivételesen elkerülte a figyelmét. Ám most ő is a dolgára megy, legelőször a hűsítő teát szolgálja fel. Ha épp élénk beszélgetésben találja a férfit, akkor csak csendesen leteszi elé a poharat egy kedves pillantással, ha pedig épp van egy kis csend, akkor hozzáteszi egyik szokásos fordulatát.*
- Parancsoljon, uram! Hozhatok még valamit?
*S ha más kérés nem érkezik, akkor halad tovább. Ha igen, akkor persze annak teljesítését előre veszi. Dreyiáról sajnos lemarad, mert intézkedni indul az épületbe. Jó érzés tudni, hogy figyelnek rájuk, bizonyos esetekben jobb, ha egy harmadik fél segít be, aki puszta jelenlétével is képes megváltoztatni egy kényelmetlen helyzetet. Innen nem látni, hogy szükség van-e rá, különös, hogy egyáltalán valaki be tudott jutni az épületbe, de mégiscsak jobb, ha van ott egy őr, főleg a jelenlegi fennforgás mellett. Fél szeme a bejáraton, de megnyugszik, mikor a hármas, de legalábbis abból ketten mindenképpen felbukkannak ismét. Figyeli azt is, vajon Dreyia felszabadul-e, hátha ezúttal majd sikerül néhány szót váltania vele. Talán egyből vihetne neki is egy kis hideg teát.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.16 15:44:41
//Cassy, Khul, Ralas//
//Érintőlegesen Mady, Dreyia, Hanloren//
*Halkan kuncog Khul tüzes tréfáján és megjátszott rosszallással rázza meg a fejét állandó célozgatásain.*
- Menj csak!
*A Ralas által felajánlott összegen és jutalmon megpróbál túllépni egy szende mosollyal. Továbbra se érzi úgy, hogy ebből bármit is szabadna magára költenie, de nem mondták, hogy feltétlenül kell, csak ha úgy esik.*
- Értem. Köszönjük szépen!
*A szabadságot talán tényleg igénybe veszi, bár jobbnak látja, ha felváltva veszik ki. A férfi rendelésén meglepődik, úgy gondolná, hogy italhoz nyúlna ennyi megpróbáltatás után, miképpen találkozásuk első napján is tette. Ám ezt a józan hozzáállást becsülendőnek tartja, bizonyára kezd hozzászokni felelős szerepköréhez. Őszintén drukkol neki, hogy minden a helyére kerüljön, és kedves természete ellenére ne hagyja magát kihasználni, sem félreállítani. Cassy ezen mosolya már melegebb, együttérző.*
- Máris viszem, uram!
*Madynek pedig bólogat. Az ő figyelmét nagyon lekötötte a beszélgetés Ralasszal, a besurranó vendég kivételesen elkerülte a figyelmét. Ám most ő is a dolgára megy, legelőször a hűsítő teát szolgálja fel. Ha épp élénk beszélgetésben találja a férfit, akkor csak csendesen leteszi elé a poharat egy kedves pillantással, ha pedig épp van egy kis csend, akkor hozzáteszi egyik szokásos fordulatát.*
- Parancsoljon, uram! Hozhatok még valamit?
*S ha más kérés nem érkezik, akkor halad tovább. Ha igen, akkor persze annak teljesítését előre veszi. Dreyiáról sajnos lemarad, mert intézkedni indul az épületbe. Jó érzés tudni, hogy figyelnek rájuk, bizonyos esetekben jobb, ha egy harmadik fél segít be, aki puszta jelenlétével is képes megváltoztatni egy kényelmetlen helyzetet. Innen nem látni, hogy szükség van-e rá, különös, hogy egyáltalán valaki be tudott jutni az épületbe, de mégiscsak jobb, ha van ott egy őr, főleg a jelenlegi fennforgás mellett. Fél szeme a bejáraton, de megnyugszik, mikor a hármas, de legalábbis abból ketten mindenképpen felbukkannak ismét. Figyeli azt is, vajon Dreyia felszabadul-e, hátha ezúttal majd sikerül néhány szót váltania vele. Talán egyből vihetne neki is egy kis hideg teát.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.16 15:44:41
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-15 19:53:40
Üzenet elküldve: 2019-06-15 19:53:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Mady, Hanloren, Dreyia //
-Szolgáltatást?
*Kúszik fel egy pillanatra szemöldöke, ajkai széle pedig felfelé görbül. Ugyan miért ne? Ami azt illeti, az elmúlt esztendőben nem sok érzéki pillanatban lehetett része és most, hogy nem köti gúzsba a Fény...
Elengedi a Mady kezét, mikor a sötételf lecsap rájuk. Ajkain még mindig mosoly játszik, de zöld szemei immáron a mélységit arcát fürkészik, ki egész litániába csap. Nem rebben szeme sem, miközben hallgatja, pedig igen csak meglepő dolgok hagyják el a sötételf ajkát. Szó esik vallási fanatikusokról, aranyról és hatalomról némi kioktatás keretében, de oly hangnemben, mintha ő lenne a valaha itt járt legkellemetlenebb vendég vagy éppenséggel mintha tudnák, kicsoda is ő. Az elhangzottakra nem reagál, noha igen csak a lelkére venné a stílust, ha csak egy szórakozni vágyó vendég lenne, ki megragadta az egyik árucikk csuklóját. Bárhogy is, eléggé lehangoló az ilyen egy efféle helyen.*
-Nocsak, ugyan ki különböztet meg?
*Rebben szeme a fél-elfre. Nem is érti a felvetést.*
-Maradjon a víz. Kezdetnek.
*Biccent ridegen. Egy bordélymester ideje igen csak drága, ő pedig nem kívánja megfizetni. Utánajár máshogy, ha itt nem kapja meg, amit akar.*
-Szolgáltatást?
*Kúszik fel egy pillanatra szemöldöke, ajkai széle pedig felfelé görbül. Ugyan miért ne? Ami azt illeti, az elmúlt esztendőben nem sok érzéki pillanatban lehetett része és most, hogy nem köti gúzsba a Fény...
Elengedi a Mady kezét, mikor a sötételf lecsap rájuk. Ajkain még mindig mosoly játszik, de zöld szemei immáron a mélységit arcát fürkészik, ki egész litániába csap. Nem rebben szeme sem, miközben hallgatja, pedig igen csak meglepő dolgok hagyják el a sötételf ajkát. Szó esik vallási fanatikusokról, aranyról és hatalomról némi kioktatás keretében, de oly hangnemben, mintha ő lenne a valaha itt járt legkellemetlenebb vendég vagy éppenséggel mintha tudnák, kicsoda is ő. Az elhangzottakra nem reagál, noha igen csak a lelkére venné a stílust, ha csak egy szórakozni vágyó vendég lenne, ki megragadta az egyik árucikk csuklóját. Bárhogy is, eléggé lehangoló az ilyen egy efféle helyen.*
-Nocsak, ugyan ki különböztet meg?
*Rebben szeme a fél-elfre. Nem is érti a felvetést.*
-Maradjon a víz. Kezdetnek.
*Biccent ridegen. Egy bordélymester ideje igen csak drága, ő pedig nem kívánja megfizetni. Utánajár máshogy, ha itt nem kapja meg, amit akar.*
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-14 20:13:45
Üzenet elküldve: 2019-06-14 20:13:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amint elhangzik a nemes szájából a mindent szabad kijelentés, azonnal elöntik a fejét mindazok, amiket annyira szívesen megtenne a férfival, akár az akarata ellenére is, viszont egy cseppnyi kétely sincs benne a felől, hogy élvezné. Akaratlanul is végig nyalja az alsó ajkát, majd mikor szinte rajtakapja magát, hogy mennyire elmélázott a dolgon és vagy két perce ugyan azt a területet simogatja, csak zavartan pislog néhányat, majd tovább áll a kezével.*
-Én sem tennék semmi olyat veled, ami ne esne neked jól. *Az pedig borítékolható, ha bárminemű fájdalmat lát megnyilvánulni majd a nemes arcán, azt kudarcként fogja elraktározni, amiért majd napokig ostorozza magát lefekvés előtt. A férfi keze pedig gyengéd érintésekkel jutalmazza, az arcán, a nyakán, a vállán, minden mozzanat egy- egy bennrekedő lélegzetvételt okozva a nőnek. Ahogy egyre csak szabadulni kíván a távolság kettejük közül, úgy lesz a hangulat egyre forróbb a fürdővíz pedig egyre langyosabb. Nem szokott hozzá, hogy ilyen gyengéden cirógatják, simogatják csak úgy halasztva a dolgokat, de minden szelíd érintés és kacér pillantás egyre csak a számára is egyértelműen vágyott végkimenetel felé hajtja őket.
Mikor pedig hallja a férfi szinte elcsukló hangját, ahogy a nyakához érinti az ajkait, alig tudja türtőztetni magát, hogy ne marjon bele nagyobbat egy jutalmazó kéjes felnyögés reményében.*
~Ezt nem tehetem meg vele, hogy nézne ki egy nemes vörös meg lila foltokkal a nyakán? Nem illik és kész!~ *Folytatja kedvesen a csókolgatást, egyre csak feljebb araszolva a férfi nyakán. Érződik, hogy óvatos, de nyelve olykor kikéreckedik, hogy megízlelje a puha bőrt, de mivel már a szappant egyszer végig simította a kóstolásra felkínált testrészen, így hirtelen távolodik el tőle, az alkarjába törölve a száját.*
-Oh, ez a fránya szappan. *Motyogja és cuppog, hogy kitisztítsa a száját tőle, reméli, a másik ezt nem veszi rossz néven, az ő figyelmetlenségéből adódóan történt ugyanis az egész.*
-Bocsánat, talán jobb lesz, ha előbb megmosdatlak, csak aztán… *Nem fejezi be a mondatot, de mind a ketten tudják, hogy valószínűleg nem horgolásba vagy takarításba fog torkollni az este. Talán az elf is ezért nyúl oda hozzá, hogy beszappanozza, mert érzi, hogy a víz se lesz már melegebb és ezt másutt is tudják folytatni majd, ha már leöblítették magukról az aznapot. Csak kedvesen mosolyogva hagyja, hogy a hátát beterítse a férfi a szappannal és csillogó szemekkel hallgatja, miket is tud varázsolni.*
-Tényleg tudsz pipa nélkül füstöt fújni? Ha meglátogatlak, azt biztos behajtom rajtad, meg a gyertyagyújtást is. Ezek szerint semmilyen eszközre nincsen hozzá szükséged? Sokáig tanultad? Gyakorlás közben ugye nem sérültél meg? *Látszik rajta, hogy ez a néhány dolog is számára annyira lenyűgöző, nem véletlen, hiszen ő ennyire se képes, közben kezei lejjebb vándorolnak és ígéretéhez híven simogató mozdulatokkal odalent is megmosdatja az elfet. Bár a művelet igen komplikáltra sikerül, mivel szinte annyi hely sincs, hogy a kezével befurakodjon kettejük közé. Miután ezzel végzett, végig simít szappanos kezével a másik hátán.*
-A hajad is megmossam? *Kérdez rá, felpillantva a férfire. Valahogy most jobban foglalkoztatja, hogy kikerüljenek a vízből, az előbbi malőr okán, az ágyban mégis csak otthonosabban mozogna és a kényelem sem egy utolsó szempont.*
//Ale, Mady//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Amint elhangzik a nemes szájából a mindent szabad kijelentés, azonnal elöntik a fejét mindazok, amiket annyira szívesen megtenne a férfival, akár az akarata ellenére is, viszont egy cseppnyi kétely sincs benne a felől, hogy élvezné. Akaratlanul is végig nyalja az alsó ajkát, majd mikor szinte rajtakapja magát, hogy mennyire elmélázott a dolgon és vagy két perce ugyan azt a területet simogatja, csak zavartan pislog néhányat, majd tovább áll a kezével.*
-Én sem tennék semmi olyat veled, ami ne esne neked jól. *Az pedig borítékolható, ha bárminemű fájdalmat lát megnyilvánulni majd a nemes arcán, azt kudarcként fogja elraktározni, amiért majd napokig ostorozza magát lefekvés előtt. A férfi keze pedig gyengéd érintésekkel jutalmazza, az arcán, a nyakán, a vállán, minden mozzanat egy- egy bennrekedő lélegzetvételt okozva a nőnek. Ahogy egyre csak szabadulni kíván a távolság kettejük közül, úgy lesz a hangulat egyre forróbb a fürdővíz pedig egyre langyosabb. Nem szokott hozzá, hogy ilyen gyengéden cirógatják, simogatják csak úgy halasztva a dolgokat, de minden szelíd érintés és kacér pillantás egyre csak a számára is egyértelműen vágyott végkimenetel felé hajtja őket.
Mikor pedig hallja a férfi szinte elcsukló hangját, ahogy a nyakához érinti az ajkait, alig tudja türtőztetni magát, hogy ne marjon bele nagyobbat egy jutalmazó kéjes felnyögés reményében.*
~Ezt nem tehetem meg vele, hogy nézne ki egy nemes vörös meg lila foltokkal a nyakán? Nem illik és kész!~ *Folytatja kedvesen a csókolgatást, egyre csak feljebb araszolva a férfi nyakán. Érződik, hogy óvatos, de nyelve olykor kikéreckedik, hogy megízlelje a puha bőrt, de mivel már a szappant egyszer végig simította a kóstolásra felkínált testrészen, így hirtelen távolodik el tőle, az alkarjába törölve a száját.*
-Oh, ez a fránya szappan. *Motyogja és cuppog, hogy kitisztítsa a száját tőle, reméli, a másik ezt nem veszi rossz néven, az ő figyelmetlenségéből adódóan történt ugyanis az egész.*
-Bocsánat, talán jobb lesz, ha előbb megmosdatlak, csak aztán… *Nem fejezi be a mondatot, de mind a ketten tudják, hogy valószínűleg nem horgolásba vagy takarításba fog torkollni az este. Talán az elf is ezért nyúl oda hozzá, hogy beszappanozza, mert érzi, hogy a víz se lesz már melegebb és ezt másutt is tudják folytatni majd, ha már leöblítették magukról az aznapot. Csak kedvesen mosolyogva hagyja, hogy a hátát beterítse a férfi a szappannal és csillogó szemekkel hallgatja, miket is tud varázsolni.*
-Tényleg tudsz pipa nélkül füstöt fújni? Ha meglátogatlak, azt biztos behajtom rajtad, meg a gyertyagyújtást is. Ezek szerint semmilyen eszközre nincsen hozzá szükséged? Sokáig tanultad? Gyakorlás közben ugye nem sérültél meg? *Látszik rajta, hogy ez a néhány dolog is számára annyira lenyűgöző, nem véletlen, hiszen ő ennyire se képes, közben kezei lejjebb vándorolnak és ígéretéhez híven simogató mozdulatokkal odalent is megmosdatja az elfet. Bár a művelet igen komplikáltra sikerül, mivel szinte annyi hely sincs, hogy a kezével befurakodjon kettejük közé. Miután ezzel végzett, végig simít szappanos kezével a másik hátán.*
-A hajad is megmossam? *Kérdez rá, felpillantva a férfire. Valahogy most jobban foglalkoztatja, hogy kikerüljenek a vízből, az előbbi malőr okán, az ágyban mégis csak otthonosabban mozogna és a kényelem sem egy utolsó szempont.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-14 16:47:56
Üzenet elküldve: 2019-06-14 16:47:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ale, Mady//
*Miközben pillantásával Madyt figyeli a még mindig meleg fürdővízből, nem tudja nem észrevenni az arcára kiülő pírt, amit az iménti csókjával okozott.*
~Tehát tényleg, őszintén így gondolja. Nem kellene mindenben a rosszat látnod, Aleimord, nem mindenki csak kihasználni akar, vagy végiggázolni rajtad... Biztos? Biztos. Egy kivétel már van. Kettő.~
- Mindent szabad *mondja bólintva, kacér mosollyal reagálva Mady kacér mosolyára.* Amíg mindkettőnknek kellemes.
*Nem akar semmit sem rákényszeríteni a nőre, megmondani neki, hogy mit tegyen, vagy olyan vágyaival erőszakoskodni, amire ő nem hajlana. Ha egész este csak fürödnek, és egymáshoz bújva beszélgetnek, akkor csak annyi - bár Aleimord nagyon kétli, hogy ez az este megállna ennyiben.*
- Ennek örülök. Ha mégis, bármikor szólj, elmehetünk máshová is. *Állja Mady átható pillantását, egy időre még a háta locsolását is abbahagyja. A másik keze felfelé mozdul, ismét a puha arcot simítja végig, kövér vízcseppeket hagyva rajta. Aztán az érintése leesik a nyakának és vállának ívére.
A nő közben hozzádörgölőzik, akár egy macska, épphogy nem dorombol közben. A férfi mosolyogva állja, miközben a vállakról leesik a keze a hátára, végigsimít a gerince vonalán, majd szép lassan visszatér ismét a vállakhoz, majd újra a nyakánál állapodik meg.*
- Tűz varázslatokat? *kérdez vissza, ám az utolsó szótagokba sóhajtás vegyül, ahogy az édes ajkak a nyakához érnek. Önkéntelenül is elfordítja a fejét. Mady szépen lassan, ám biztosan hergeli fel a vágyait. Már az is elég lenne, hogy egy hozzá hasonló gyönyörű nőt láthasson ruhátlanul, ám a vizes, csillogó bőrű félvér szappanozásba burkolva simogatja, csókolgatja, hozzásimul, és talán nem is tudatosan, de mindezt az ölében fészkelődve teszi… A hatás bizonyosan nem marad el.*
- Tűz varázslatok *ismétli, miközben Mady kezeihez nyúl, és anélkül szappanozza be a kezét, hogy elvenné a nőtől a szappant.* Ismerek egyszerűbbeket *beszél közben.* Például lángot létrehozni az ujjam végére, vagy gyertyát gyújtani. *Összedörzsöli a két tenyerét, majd nem túl titkon, elölről átkarolja a nőt, és a hátát kezdi el mosni úgy, hogy közelebb húzza magához.* Pipa nélkül tudok füstöt lehelni, vagy fáklyát meggyújtani, apró butaságok. *Ujjait lassan fel-le cirógatja a nő gerincvonalát.* Meg tudom gyújtani bármilyen tárgy hegyét, mondjuk egy kardét vagy tőrét. Megnövelni bármilyen tűz erejét, és lángokba borítani a saját öklömet anélkül, hogy megperzselődnék.
//Ale, Mady//
*Miközben pillantásával Madyt figyeli a még mindig meleg fürdővízből, nem tudja nem észrevenni az arcára kiülő pírt, amit az iménti csókjával okozott.*
~Tehát tényleg, őszintén így gondolja. Nem kellene mindenben a rosszat látnod, Aleimord, nem mindenki csak kihasználni akar, vagy végiggázolni rajtad... Biztos? Biztos. Egy kivétel már van. Kettő.~
- Mindent szabad *mondja bólintva, kacér mosollyal reagálva Mady kacér mosolyára.* Amíg mindkettőnknek kellemes.
*Nem akar semmit sem rákényszeríteni a nőre, megmondani neki, hogy mit tegyen, vagy olyan vágyaival erőszakoskodni, amire ő nem hajlana. Ha egész este csak fürödnek, és egymáshoz bújva beszélgetnek, akkor csak annyi - bár Aleimord nagyon kétli, hogy ez az este megállna ennyiben.*
- Ennek örülök. Ha mégis, bármikor szólj, elmehetünk máshová is. *Állja Mady átható pillantását, egy időre még a háta locsolását is abbahagyja. A másik keze felfelé mozdul, ismét a puha arcot simítja végig, kövér vízcseppeket hagyva rajta. Aztán az érintése leesik a nyakának és vállának ívére.
A nő közben hozzádörgölőzik, akár egy macska, épphogy nem dorombol közben. A férfi mosolyogva állja, miközben a vállakról leesik a keze a hátára, végigsimít a gerince vonalán, majd szép lassan visszatér ismét a vállakhoz, majd újra a nyakánál állapodik meg.*
- Tűz varázslatokat? *kérdez vissza, ám az utolsó szótagokba sóhajtás vegyül, ahogy az édes ajkak a nyakához érnek. Önkéntelenül is elfordítja a fejét. Mady szépen lassan, ám biztosan hergeli fel a vágyait. Már az is elég lenne, hogy egy hozzá hasonló gyönyörű nőt láthasson ruhátlanul, ám a vizes, csillogó bőrű félvér szappanozásba burkolva simogatja, csókolgatja, hozzásimul, és talán nem is tudatosan, de mindezt az ölében fészkelődve teszi… A hatás bizonyosan nem marad el.*
- Tűz varázslatok *ismétli, miközben Mady kezeihez nyúl, és anélkül szappanozza be a kezét, hogy elvenné a nőtől a szappant.* Ismerek egyszerűbbeket *beszél közben.* Például lángot létrehozni az ujjam végére, vagy gyertyát gyújtani. *Összedörzsöli a két tenyerét, majd nem túl titkon, elölről átkarolja a nőt, és a hátát kezdi el mosni úgy, hogy közelebb húzza magához.* Pipa nélkül tudok füstöt lehelni, vagy fáklyát meggyújtani, apró butaságok. *Ujjait lassan fel-le cirógatja a nő gerincvonalát.* Meg tudom gyújtani bármilyen tárgy hegyét, mondjuk egy kardét vagy tőrét. Megnövelni bármilyen tűz erejét, és lángokba borítani a saját öklömet anélkül, hogy megperzselődnék.
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-14 13:20:21
Üzenet elküldve: 2019-06-14 13:20:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ale, Mady//
*Mikor az elf kifejti, hogy nem szerette volna ezzel megbántani, sőt azt se, hogy bármiről le kelljen mondania, miatta, azzal tetézve, hogy soha nem akarna fájdalmat okozni neki, már szólásra nyitná a száját, de látja, hogy most nem az ellenkezésnek van itt az ideje. A férfi gyengéden két keze közé veszi az arcát és közelebb vonja, hogy megcsókolja. Érzi, hogy a lágy, puha érintésben minden, amit eddig elmondott az elf benne foglalva megtalálható. Nem elrejtve, sőt, a maga meztelen valójában, minden körítés és takargatás nélkül, csak egyszerűen, őszintén. Próbál úrrá lenni a megszokáson, hogy vissza tudja adni, amit a másik irányába tanúsít, ugyan azzal a fedetlenséggel, de a meghatottságtól remegő ajkai maguktól mozognak, óvatos táncra szinte képtelenek, csak elnagyolt vergődésre.
Mikor megszakad a csók és eltávolodnak, a szégyentől kiül a pír az arcára, hiszen az nem lehet, hogy ő nem képes egy ilyen őszinteszívű férfinak megnyílni. A kellemetlen érzés megmarad, szemével a másik csupasz bőrén vezeti, hogy szemeiben ne lássa a nemes a félénk kétségbeesést, amit most olyan nehéz ellepleznie.*
-Meg van bocsájtva. *Harap rá alsó ajkára, lopva egy pillantásra felnéz, majd visszasüllyed. A nemes pedig beszáll a dézsába és örömmel hallja, hogy egyre gondoltak, így feláll és vetkőzni kezd. Szeme sarkából figyeli a másikat, mintha az, hogy nézi, némi feszengést ébresztene benne.*
~De az nem lehet, hogy pont most leszek szégyenlős.~ *Mosolyog maga elé, eddig ilyen problémája még nem igazán akadt. Gyorsan megszabadul minden holmitól, aztán belép a dézsába, kezével nyomban a szappan után nyúlva. Közben a férfi közelebb vonja magához.*
-Tehát, akkor mindent szabad? *Ugrik elő egy kacér mosoly a szája sarkából és már szappanozza is a kezét, amivel a másik mellkasát kezdi el simogatni. Nem igazán tűnik úgy, mintha egy tisztítási folyamat zajlana, a helyett ugyanis, hogy azt figyelné, hol kell még lesúrolnia a nemest, szemei a két barna szembogárba ágyazódnka.*
-Biztosíthatlak, hogy az, hogy itt vagy egyáltalán nem okoz semmiféle gondot. De ha elmész, biztos lehetsz benne, hogy nélkülözni fogom az ilyen kedves szavakat, ez fog hiányozni a legjobban. *Mondja kedvesen, majd felemelkedik, hogy elérjen a másik arcáig, ott pedig gyengéden megcirógatja az orrát a másikénak simítva egyik oldalt, majd a másik oldalt is hozzádörgölőzve. Karjai közben lassan körbe fonják a nemes nyakát, ennél talán közelebb már nem is lehetnének egymáshoz.*
-Számodra is mindig lesz hely az enyémben. *Nyugtázza a férfi korábban elhangzott szavait, halkan suttogva, mintha csak kettejük titka lenne, valószínűleg így is van. *
-Milyen tűzvarázslatokat ismersz? *Lehet csókot a másik nyakára, csak aztán szappanozza be.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.14 14:07:25
//Ale, Mady//
*Mikor az elf kifejti, hogy nem szerette volna ezzel megbántani, sőt azt se, hogy bármiről le kelljen mondania, miatta, azzal tetézve, hogy soha nem akarna fájdalmat okozni neki, már szólásra nyitná a száját, de látja, hogy most nem az ellenkezésnek van itt az ideje. A férfi gyengéden két keze közé veszi az arcát és közelebb vonja, hogy megcsókolja. Érzi, hogy a lágy, puha érintésben minden, amit eddig elmondott az elf benne foglalva megtalálható. Nem elrejtve, sőt, a maga meztelen valójában, minden körítés és takargatás nélkül, csak egyszerűen, őszintén. Próbál úrrá lenni a megszokáson, hogy vissza tudja adni, amit a másik irányába tanúsít, ugyan azzal a fedetlenséggel, de a meghatottságtól remegő ajkai maguktól mozognak, óvatos táncra szinte képtelenek, csak elnagyolt vergődésre.
Mikor megszakad a csók és eltávolodnak, a szégyentől kiül a pír az arcára, hiszen az nem lehet, hogy ő nem képes egy ilyen őszinteszívű férfinak megnyílni. A kellemetlen érzés megmarad, szemével a másik csupasz bőrén vezeti, hogy szemeiben ne lássa a nemes a félénk kétségbeesést, amit most olyan nehéz ellepleznie.*
-Meg van bocsájtva. *Harap rá alsó ajkára, lopva egy pillantásra felnéz, majd visszasüllyed. A nemes pedig beszáll a dézsába és örömmel hallja, hogy egyre gondoltak, így feláll és vetkőzni kezd. Szeme sarkából figyeli a másikat, mintha az, hogy nézi, némi feszengést ébresztene benne.*
~De az nem lehet, hogy pont most leszek szégyenlős.~ *Mosolyog maga elé, eddig ilyen problémája még nem igazán akadt. Gyorsan megszabadul minden holmitól, aztán belép a dézsába, kezével nyomban a szappan után nyúlva. Közben a férfi közelebb vonja magához.*
-Tehát, akkor mindent szabad? *Ugrik elő egy kacér mosoly a szája sarkából és már szappanozza is a kezét, amivel a másik mellkasát kezdi el simogatni. Nem igazán tűnik úgy, mintha egy tisztítási folyamat zajlana, a helyett ugyanis, hogy azt figyelné, hol kell még lesúrolnia a nemest, szemei a két barna szembogárba ágyazódnka.*
-Biztosíthatlak, hogy az, hogy itt vagy egyáltalán nem okoz semmiféle gondot. De ha elmész, biztos lehetsz benne, hogy nélkülözni fogom az ilyen kedves szavakat, ez fog hiányozni a legjobban. *Mondja kedvesen, majd felemelkedik, hogy elérjen a másik arcáig, ott pedig gyengéden megcirógatja az orrát a másikénak simítva egyik oldalt, majd a másik oldalt is hozzádörgölőzve. Karjai közben lassan körbe fonják a nemes nyakát, ennél talán közelebb már nem is lehetnének egymáshoz.*
-Számodra is mindig lesz hely az enyémben. *Nyugtázza a férfi korábban elhangzott szavait, halkan suttogva, mintha csak kettejük titka lenne, valószínűleg így is van. *
-Milyen tűzvarázslatokat ismersz? *Lehet csókot a másik nyakára, csak aztán szappanozza be.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.14 14:07:25
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-14 10:40:34
Üzenet elküldve: 2019-06-14 10:40:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Mady, Hanloren, Dreyia //
*Azért az elátkozva szóra felkapja a fejét és óvatosabban, ha lennet még ennél is azabb, úgy veszi magához és kíséri előzékenyen a vendéget egészen az asztalig. Út közben azért tekintete végig siklik az elfen, nem igazán tartozik a nagy tömeg közé, akik ide az idejüket múlatni, szórakozni vagy lazítani jönnek. Fakó szőke hajával és világos bőrével üde színfoltként tűnik fel a főként férfiak által uralt légkörben, talán néhány oda is kapja a tekintetét, azt hívén, hogy esetleg új lány érkezett, akinek minden vágya az ő szórakozásukat elősegíteni. Miután a hölgy letelepedett, mellé helyezi a botot, majd kiegyenesedik. A felé küldött megállapításra továbbra is kedvesen mosolyogva felel, a magadfajta kicsit rosszul esett neki, de nem mutatja, már egészen megszokta, hogy a nők nem veszik semmibe.*
-Így is meg lehet fogalmazni, igen, sok mindent láttam már. *Arra, hogy a nő csak vizet szeretne, már észrevehetőbb jelét mutatja a döbbenetnek, meg is köszörüli a torkát, hogy elűzze a ráncokat, amelyeket a csodálkozás lopott az arcára, akaratlanul.*
-Csupán vizet? Esetleg akkor hozhatnék valami harapnivalót, talán inkább éhes lenne? Nagyon röstellem, hogy ki kellett kísérjem, noha talán épp szolgáltatást kívánt volna igénybe venni. Melyik az ami, felkeltette az érdeklődést? *Nem szeretne egy ilyen kellemetlen helyzet miatt vendéget veszíteni, főleg nem nőt, akikből amúgy is kevesebb fordul meg a falak között, annak ellenére, hogy minden szolgáltatásuk hasonlóan lazító és élvezetes úgy nőnek, mint férfinak is. Ekkor érkezik az érintés, amely szintén egy váratlan tekintetet eredményez, persze nem kapja el a kezét, hozzá van szokva a tapizáshoz és a kissé erőszakosabb megnyilvánulásokhoz is. Azonban, ha valaki túlzásba esik, azt ő sem értékeli túlzottan, továbbá Dreyia is megjelenik a köreikben, oda is kap a kezéhez, hogy szétválassza őket, minél hamarabb. Ha ez megtörténik, csak megdörzsöli a csuklóját, de többet nem foglalkozik a dologgal.
Érzi, hogy a mélységi kicsit indulatosabban kezeli a helyzetet, valahogy személyes érintettséget is sejt az indulat mögött. Most inkább őt figyeli, miközben kifejti a véleményét és álláspontját a kérdésben, a tőle már megszokott stílusban. Miután befejezte ő is odafordul az elfhez, hogy válaszoljon.*
-Kedvesem, ide mindenki azért jár, hogy jól érezze magát, nem különböztetünk meg se bőrszín, se faj, se hit szerint senkit. Mindenki ugyan azt a szolgáltatást kapja, ha fizet érte. Amennyiben pedig valóban információszerzésre való felkérés az idejövetele célja, talán jobb lenne, ha idehívnám a főnököt, ez már nem tartozik a hatáskörömbe. *Mondja még mindig előzékeny mosollyal a száján, bár miután befejezte egy elhaló sóhaj is kíséri felegyenesedő mivoltát.*
~Tehát, ez innentől már nem az én dolgom, nagy kár érte.~ *Csapja fel a szempilláit, hogy még egy utolsó pillantást vessen az elf szőke tincseire.*
*Azért az elátkozva szóra felkapja a fejét és óvatosabban, ha lennet még ennél is azabb, úgy veszi magához és kíséri előzékenyen a vendéget egészen az asztalig. Út közben azért tekintete végig siklik az elfen, nem igazán tartozik a nagy tömeg közé, akik ide az idejüket múlatni, szórakozni vagy lazítani jönnek. Fakó szőke hajával és világos bőrével üde színfoltként tűnik fel a főként férfiak által uralt légkörben, talán néhány oda is kapja a tekintetét, azt hívén, hogy esetleg új lány érkezett, akinek minden vágya az ő szórakozásukat elősegíteni. Miután a hölgy letelepedett, mellé helyezi a botot, majd kiegyenesedik. A felé küldött megállapításra továbbra is kedvesen mosolyogva felel, a magadfajta kicsit rosszul esett neki, de nem mutatja, már egészen megszokta, hogy a nők nem veszik semmibe.*
-Így is meg lehet fogalmazni, igen, sok mindent láttam már. *Arra, hogy a nő csak vizet szeretne, már észrevehetőbb jelét mutatja a döbbenetnek, meg is köszörüli a torkát, hogy elűzze a ráncokat, amelyeket a csodálkozás lopott az arcára, akaratlanul.*
-Csupán vizet? Esetleg akkor hozhatnék valami harapnivalót, talán inkább éhes lenne? Nagyon röstellem, hogy ki kellett kísérjem, noha talán épp szolgáltatást kívánt volna igénybe venni. Melyik az ami, felkeltette az érdeklődést? *Nem szeretne egy ilyen kellemetlen helyzet miatt vendéget veszíteni, főleg nem nőt, akikből amúgy is kevesebb fordul meg a falak között, annak ellenére, hogy minden szolgáltatásuk hasonlóan lazító és élvezetes úgy nőnek, mint férfinak is. Ekkor érkezik az érintés, amely szintén egy váratlan tekintetet eredményez, persze nem kapja el a kezét, hozzá van szokva a tapizáshoz és a kissé erőszakosabb megnyilvánulásokhoz is. Azonban, ha valaki túlzásba esik, azt ő sem értékeli túlzottan, továbbá Dreyia is megjelenik a köreikben, oda is kap a kezéhez, hogy szétválassza őket, minél hamarabb. Ha ez megtörténik, csak megdörzsöli a csuklóját, de többet nem foglalkozik a dologgal.
Érzi, hogy a mélységi kicsit indulatosabban kezeli a helyzetet, valahogy személyes érintettséget is sejt az indulat mögött. Most inkább őt figyeli, miközben kifejti a véleményét és álláspontját a kérdésben, a tőle már megszokott stílusban. Miután befejezte ő is odafordul az elfhez, hogy válaszoljon.*
-Kedvesem, ide mindenki azért jár, hogy jól érezze magát, nem különböztetünk meg se bőrszín, se faj, se hit szerint senkit. Mindenki ugyan azt a szolgáltatást kapja, ha fizet érte. Amennyiben pedig valóban információszerzésre való felkérés az idejövetele célja, talán jobb lenne, ha idehívnám a főnököt, ez már nem tartozik a hatáskörömbe. *Mondja még mindig előzékeny mosollyal a száján, bár miután befejezte egy elhaló sóhaj is kíséri felegyenesedő mivoltát.*
~Tehát, ez innentől már nem az én dolgom, nagy kár érte.~ *Csapja fel a szempilláit, hogy még egy utolsó pillantást vessen az elf szőke tincseire.*
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-14 10:27:30
Üzenet elküldve: 2019-06-14 10:27:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Micsoda buli//
//Cassy, Khul, Ralas//
- Remek. *Nyugtázza Cassy szavait, s derűsen mosolyog a pironkodásán, hiába, még nem dolgoznak elég ideje együtt ahhoz, hogy ehhez hozzászokjon. Ralas meglehetősen liberalista nézetekkel rendelkezik, legalábbis a keménykezű, vaskalapos vezetőt még nem sikerült senkinek sem előcsalnia, bár Dreyia egész jó úton halad afelé. Ugyan, az is igaz, hogy Ralas nem is biztos, hogy képes lenne erre.*
- Cassy... ez járulékos veszteség és nem jutalom. *Igazítja ki a lányt.* A jutalom a szabadságotok, ha szeretnétek, hát éljetek vele. Ha a pénzre szükség lesz még a mulatság kapcsán felhasználjátok, ha nem, hát akkor pedig magatokra fordítjátok, ez így van rendjén. *Kacsint a lányra, majd az italrendelésre áttérve máris felélénkül, hogy aztán csak csendesen szólaljon meg.*
- Hideg teát kérek, semmi mást, ma még lesz dolgom bőséggel, nem engedhetem el magam. A tea pedig tökéletesen alkalmas szomjoltónak és, hogy egyesek alkoholnak nézzék. *Vigyorodik el. Miután elköszön a lányoktól, sunyi tekintettel, laposan néz a mélységi lányra, Dreyiára, mikor befurakodik a vendégek közé, arcára azonnal sötét felhőt csal a nyelvöltés, azonban mikor már a leüléshez készülődik, s kissé elfordul, csak mosolyog a bajsza alatt. Lesz még dolga a nővel, de a habitus... az tetszik neki, most, hogy kezdi megszokni. Az érkező új vendég kapcsán már-már emelkedne a keze, hogy jelezzen, aztán megnyugodva látja, hogy kézben tartanak mindent. ~ Remek. ~ Immár derűsen és kedvesen mosolyogva foglal helyet, hogy kissé maga is elengedhesse magát, persze ez csak látszat, fél szemmel mindig az ajtót figyeli, hogy Zammiria megjelenik-e.*
- Üdvözlöm Önöket, remélem jól szórakoznak és ez a kis kellemetlenség a végén még jól fog elsülni. *A férfiakkal kezet fog, a nőknek gálánsan kezet csókol, egyesek a füst illatára halk megjegyzést tesznek, amire parolázós humorral válaszol, ő így tartósítja magát. A kedv jó, s a humor hatására talán fokozódik is, Khul Alfonzzal már a tábortűzre való gyűjti. A helyzet elég rózsásan alakul, bár még egy személy visszatérésére egy hadsereggel számíthat, de nem tölti el aggodalommal. Amint lemegy minden, új személyzet toborzásába fog. Szükség lesz katonákra, hivatalnokokra, személyzetre, lányokra, akár fiúkra is. Aztán sort keríthetnek a nagyobb szabású terveikre is. Kényelmesen összefonja kezét tarkóján és hátradől, míg teája megérkezik, kedélyesen szemléli a körülötte zajló eseményeket, igyekszik szemmel tartani minden apró részletet.*
//Cassy, Khul, Ralas//
- Remek. *Nyugtázza Cassy szavait, s derűsen mosolyog a pironkodásán, hiába, még nem dolgoznak elég ideje együtt ahhoz, hogy ehhez hozzászokjon. Ralas meglehetősen liberalista nézetekkel rendelkezik, legalábbis a keménykezű, vaskalapos vezetőt még nem sikerült senkinek sem előcsalnia, bár Dreyia egész jó úton halad afelé. Ugyan, az is igaz, hogy Ralas nem is biztos, hogy képes lenne erre.*
- Cassy... ez járulékos veszteség és nem jutalom. *Igazítja ki a lányt.* A jutalom a szabadságotok, ha szeretnétek, hát éljetek vele. Ha a pénzre szükség lesz még a mulatság kapcsán felhasználjátok, ha nem, hát akkor pedig magatokra fordítjátok, ez így van rendjén. *Kacsint a lányra, majd az italrendelésre áttérve máris felélénkül, hogy aztán csak csendesen szólaljon meg.*
- Hideg teát kérek, semmi mást, ma még lesz dolgom bőséggel, nem engedhetem el magam. A tea pedig tökéletesen alkalmas szomjoltónak és, hogy egyesek alkoholnak nézzék. *Vigyorodik el. Miután elköszön a lányoktól, sunyi tekintettel, laposan néz a mélységi lányra, Dreyiára, mikor befurakodik a vendégek közé, arcára azonnal sötét felhőt csal a nyelvöltés, azonban mikor már a leüléshez készülődik, s kissé elfordul, csak mosolyog a bajsza alatt. Lesz még dolga a nővel, de a habitus... az tetszik neki, most, hogy kezdi megszokni. Az érkező új vendég kapcsán már-már emelkedne a keze, hogy jelezzen, aztán megnyugodva látja, hogy kézben tartanak mindent. ~ Remek. ~ Immár derűsen és kedvesen mosolyogva foglal helyet, hogy kissé maga is elengedhesse magát, persze ez csak látszat, fél szemmel mindig az ajtót figyeli, hogy Zammiria megjelenik-e.*
- Üdvözlöm Önöket, remélem jól szórakoznak és ez a kis kellemetlenség a végén még jól fog elsülni. *A férfiakkal kezet fog, a nőknek gálánsan kezet csókol, egyesek a füst illatára halk megjegyzést tesznek, amire parolázós humorral válaszol, ő így tartósítja magát. A kedv jó, s a humor hatására talán fokozódik is, Khul Alfonzzal már a tábortűzre való gyűjti. A helyzet elég rózsásan alakul, bár még egy személy visszatérésére egy hadsereggel számíthat, de nem tölti el aggodalommal. Amint lemegy minden, új személyzet toborzásába fog. Szükség lesz katonákra, hivatalnokokra, személyzetre, lányokra, akár fiúkra is. Aztán sort keríthetnek a nagyobb szabású terveikre is. Kényelmesen összefonja kezét tarkóján és hátradől, míg teája megérkezik, kedélyesen szemléli a körülötte zajló eseményeket, igyekszik szemmel tartani minden apró részletet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043