Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:23:43
Üzenet elküldve: 2020-07-22 08:23:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
// Aranyos vagy //
*Bizony, a csuklya a fején van, de mikor belép az ujjaival kicsit széjjelebb húzza, hogy mindent jól meg tudjon szemlélni. Egész testével forog a belső térben, hogy felmérje, hova is érkezett és merre mehetne tovább. Azonban ekkor egy hangot hall maga mellől, egy férfit, aki udvariasan üdvözli és kifejti neki a lehetőségeit. Meg se tud mukkanni a meglepetéstől, mert a csuklya szélétől nem is látta, hogy éppen a közelébe lépett valaki. Azonnal oda is fordítja a fejét, ám a reakcióideje most kicsit magas.*
-Pe… persze, a fegyvereimet, le akartam tenni… *Szinte már szégyenkezik, hogy ez neki nem volt magától értetődő egy ilyen puccos helyen. Majd forog is, hogy a tárolót megtalálja, mielőtt még megnézné magának a férfit. A neve csak úgy átszaladt a fülein, minden erősebb benyomás nélkül, talán a meglepetésre ezt is rá lehet fogni. Mikor megtalálja már lép is oda az ajtó közelébe, hogy a látható helyen elhelyezkedő hosszútőrt meg a két dobókést letegye egy kupacba. A csizmájából viszont nem szedi elő, ki tudja az mikor kell majd. Eztán lép csak vissza a férfi mellé és nézi meg jobban magának, a csuklya is lekerül menet közben, mert mégiscsak illetlenség lenne. Reméli itt azért annyian nem kapják fel a fejüket a szokatlan hajszínére. Ahogy körbe néz lopva már ott is áll Rendor előtt és pár pillanatig csak bambán pislog.*
-Bakker, te aztán jól sarokba tudod szorítani az embert ezzel a hivatalos dumával! *Veti a szemére kicsit ingerülten, mikor tudatosul a felismerés, hogy a tegnap megismert sellőfiú miatt feszült be annyira. Bár a hely kétségtelen adja magától a dolgot.*
-Tudod miért jöttem. *Lép oda a tőlük nem messze lévő pulthoz és nézi meg az árszabást. Miután elszörnyülködött az számokon megállapodik a szeme a szobáknál.*
-Ez annyira nem is vészes, akkor itt alszom. *Teszi le a kezéből az itallapot. Előkotor 16 aranyat a szütyőből, majd a pultra teszi a Szoba miatt.
*
-Jól mondtad, megvan itt mindennek a huzatja, csak egy sört iszom, azt talán még itt is ugyan olyan ízű. * Adja a férfi kezébe a 11 érmét a Vajsör árát.*
-Na mutasd merre menjek. *Fordul körbe, szemével keresve az ajtót.*
-Tényleg puccos hely, ahogy mondtad. *Említi meg halkabban, csak, hogy az itt mulatozók ne nézzék annyira le. Nyilván erősebben igény bevett az erszényük, mint az övé. ~Viszont itt őrök is vannak. ~*
*Bizony, a csuklya a fején van, de mikor belép az ujjaival kicsit széjjelebb húzza, hogy mindent jól meg tudjon szemlélni. Egész testével forog a belső térben, hogy felmérje, hova is érkezett és merre mehetne tovább. Azonban ekkor egy hangot hall maga mellől, egy férfit, aki udvariasan üdvözli és kifejti neki a lehetőségeit. Meg se tud mukkanni a meglepetéstől, mert a csuklya szélétől nem is látta, hogy éppen a közelébe lépett valaki. Azonnal oda is fordítja a fejét, ám a reakcióideje most kicsit magas.*
-Pe… persze, a fegyvereimet, le akartam tenni… *Szinte már szégyenkezik, hogy ez neki nem volt magától értetődő egy ilyen puccos helyen. Majd forog is, hogy a tárolót megtalálja, mielőtt még megnézné magának a férfit. A neve csak úgy átszaladt a fülein, minden erősebb benyomás nélkül, talán a meglepetésre ezt is rá lehet fogni. Mikor megtalálja már lép is oda az ajtó közelébe, hogy a látható helyen elhelyezkedő hosszútőrt meg a két dobókést letegye egy kupacba. A csizmájából viszont nem szedi elő, ki tudja az mikor kell majd. Eztán lép csak vissza a férfi mellé és nézi meg jobban magának, a csuklya is lekerül menet közben, mert mégiscsak illetlenség lenne. Reméli itt azért annyian nem kapják fel a fejüket a szokatlan hajszínére. Ahogy körbe néz lopva már ott is áll Rendor előtt és pár pillanatig csak bambán pislog.*
-Bakker, te aztán jól sarokba tudod szorítani az embert ezzel a hivatalos dumával! *Veti a szemére kicsit ingerülten, mikor tudatosul a felismerés, hogy a tegnap megismert sellőfiú miatt feszült be annyira. Bár a hely kétségtelen adja magától a dolgot.*
-Tudod miért jöttem. *Lép oda a tőlük nem messze lévő pulthoz és nézi meg az árszabást. Miután elszörnyülködött az számokon megállapodik a szeme a szobáknál.*
-Ez annyira nem is vészes, akkor itt alszom. *Teszi le a kezéből az itallapot. Előkotor 16 aranyat a szütyőből, majd a pultra teszi a Szoba miatt.
*-Jól mondtad, megvan itt mindennek a huzatja, csak egy sört iszom, azt talán még itt is ugyan olyan ízű. * Adja a férfi kezébe a 11 érmét a Vajsör árát.
*-Na mutasd merre menjek. *Fordul körbe, szemével keresve az ajtót.*
-Tényleg puccos hely, ahogy mondtad. *Említi meg halkabban, csak, hogy az itt mulatozók ne nézzék annyira le. Nyilván erősebben igény bevett az erszényük, mint az övé. ~Viszont itt őrök is vannak. ~*
1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:39:52
Üzenet elküldve: 2020-07-21 16:39:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Érintőlegesen a lányok pultnál //
// Főleg Yath és Mady //
* Vissza is tér a feladataihoz, de itt szinte minden pillanatban történik valami olyasmi, ami eltereli a figyelmét a munkáról. Most is így történik. Újabb lány vagyis inkább hölgy érkezik a pult felé. Hosszú fekete haja igazán jól illik az öltözetéhez. Olyannyira, hogy Rendor egy pillanatra le is fagy és csak a nőt bámulja. A kék ruha amúgy is csak úgy vonzza a szemet és bizony bőven jutalmazza a mohó pillantásokat, mivel elég sok mindent enged látni a karcsú test bájaiból. Ha ez mind nem lenne elég járása olybá tűnik, mintha repülne. Mondjuk az elfeknél ez az elegancia velük született képesség. Szerencsére Mady feltartja az ujját, amire ösztönösen odapillant a férfi pedig csak a szeme sarkából látja. Így pont sikerül elcsípnie annak a varázslatát.*
- Az igen! Te ilyet is tudsz?* Ámuldozik, mert nem sok mágust ismert meg rövid élete alatt. Mondjuk nem is igazán hitt ezekben a varázslatokban soha. Az ember nem tudhatja, hogy mikor hagyja cserben, amikor éppen nagy szüksége lenne rá. Az izmok azok amikre igazán lehet számítani. Ott legalább érzi az ember, ha már feszegeti a határokat. Még egy pár pillanatig bámulja a gyertya lobogó lángját, de aztán nyílik az ajtó és belép egy vendég rajta. Indul is rögvest, hogy illendően fogadhassa.*
// Aranyos vagy //
* Nagy léptekkel halad, mert ahogy látja a kedves vendég kissé bizonytalanul lépked. Az ismeretlen kilétét valószínűleg egyelőre nem veszi még észre, mert biztosan most is viseli azt a csukját.*
- Üdvözlöm a Sellőházban. Én Rendor vagyok és állok a rendelkezésére. A legjobb helyre érkezett lazítani. Széles választékkal rendelkezünk ételek és italok terén, valamint egyéb relaxációs szolgáltatásokat is kínálunk. Viszont mielőtt bármivel is szolgálhatnánk, kérem a fegyvereit, ha vannak tegye a tárolóba.* Az egészet egyetlen levegővételbe szuszakolta bele. Biztosan nagyon meg fog lepődni, ha kiderül, hogy kicsoda az előtte ácsorgó vásárló.*
A hozzászólás írója (Rendor Froksz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.21 16:40:36
// Főleg Yath és Mady //
* Vissza is tér a feladataihoz, de itt szinte minden pillanatban történik valami olyasmi, ami eltereli a figyelmét a munkáról. Most is így történik. Újabb lány vagyis inkább hölgy érkezik a pult felé. Hosszú fekete haja igazán jól illik az öltözetéhez. Olyannyira, hogy Rendor egy pillanatra le is fagy és csak a nőt bámulja. A kék ruha amúgy is csak úgy vonzza a szemet és bizony bőven jutalmazza a mohó pillantásokat, mivel elég sok mindent enged látni a karcsú test bájaiból. Ha ez mind nem lenne elég járása olybá tűnik, mintha repülne. Mondjuk az elfeknél ez az elegancia velük született képesség. Szerencsére Mady feltartja az ujját, amire ösztönösen odapillant a férfi pedig csak a szeme sarkából látja. Így pont sikerül elcsípnie annak a varázslatát.*
- Az igen! Te ilyet is tudsz?* Ámuldozik, mert nem sok mágust ismert meg rövid élete alatt. Mondjuk nem is igazán hitt ezekben a varázslatokban soha. Az ember nem tudhatja, hogy mikor hagyja cserben, amikor éppen nagy szüksége lenne rá. Az izmok azok amikre igazán lehet számítani. Ott legalább érzi az ember, ha már feszegeti a határokat. Még egy pár pillanatig bámulja a gyertya lobogó lángját, de aztán nyílik az ajtó és belép egy vendég rajta. Indul is rögvest, hogy illendően fogadhassa.*
// Aranyos vagy //
* Nagy léptekkel halad, mert ahogy látja a kedves vendég kissé bizonytalanul lépked. Az ismeretlen kilétét valószínűleg egyelőre nem veszi még észre, mert biztosan most is viseli azt a csukját.*
- Üdvözlöm a Sellőházban. Én Rendor vagyok és állok a rendelkezésére. A legjobb helyre érkezett lazítani. Széles választékkal rendelkezünk ételek és italok terén, valamint egyéb relaxációs szolgáltatásokat is kínálunk. Viszont mielőtt bármivel is szolgálhatnánk, kérem a fegyvereit, ha vannak tegye a tárolóba.* Az egészet egyetlen levegővételbe szuszakolta bele. Biztosan nagyon meg fog lepődni, ha kiderül, hogy kicsoda az előtte ácsorgó vásárló.*
A hozzászólás írója (Rendor Froksz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.21 16:40:36
1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:51:55
Üzenet elküldve: 2020-07-21 11:51:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Aranyos vagy//
*Másnap reggel a hiányos függönyön keresztül besütő napsugarak ébresztik. Kikel a kényelmetlen és már régen elfeküdt ágyról, majd távozik a Rumosból, miután úgy, ahogy rendbe szedte magát. Odakinn a hideg levegő mindjárt felébreszti és a sós tenger illata. Az útbaigazítás miatt nem kell sokat kutyagolnia, hogy elérjen a Sellő épületéig. ~No fene, tényleg puccos egy hely. El se hinném, hogy a kikötőben van, ha nem láttam volna a kereszt utcában részen fetrengeni egy matrózt a saját hányásában. ~ A jól karbantartott épület nem hagy kétejt benne, hogy bizony jó helyen jár. ~Rendor. Igen. ~ Kaparja elő a fecnit, amit tegnap készített magának, hogy az álom ne túrja ki a sok alkohol kíséretében a férfi nevét. Mert bizony az lett volna a nagy pech, ha elfelejtené a nevet, ami száz ötven aranyat hoz majd neki. Belép az ajtón és mindjárt megakad a szeme az őrökön, de nem sokáig, mert a belső tér hangulata azonnal megragadja a tekintetét. A fegyvereit nem rakja le, még a tároló is elkerüli a figyelmét, csak beljebb sétál, annyira azért ügyel, hogy orra ne essen. ~Itt aztán biztos jól kiforgatják az embert minden aranyából. ~ Nyel egy nagyot, mert ekkor tudatosul, hogy bizony többet kellett volna rongyos száz ötven aranyál kérnie. Tekintete átsiklik a már most odabenn mulatozók feje felett és megakad a hiányos öltözetű személyzeten. ~Kiráz tőlük a hideg. ~ Miután pedig felmért mindent és tudatosult, hogy hol is van, valamiféle személyzetet keres, aki éppen szabad és megszólíthatná. Egészen úgy kóvályog megszeppent képpel, mint egy Eeyr hívő a Vérkertben.*
*Másnap reggel a hiányos függönyön keresztül besütő napsugarak ébresztik. Kikel a kényelmetlen és már régen elfeküdt ágyról, majd távozik a Rumosból, miután úgy, ahogy rendbe szedte magát. Odakinn a hideg levegő mindjárt felébreszti és a sós tenger illata. Az útbaigazítás miatt nem kell sokat kutyagolnia, hogy elérjen a Sellő épületéig. ~No fene, tényleg puccos egy hely. El se hinném, hogy a kikötőben van, ha nem láttam volna a kereszt utcában részen fetrengeni egy matrózt a saját hányásában. ~ A jól karbantartott épület nem hagy kétejt benne, hogy bizony jó helyen jár. ~Rendor. Igen. ~ Kaparja elő a fecnit, amit tegnap készített magának, hogy az álom ne túrja ki a sok alkohol kíséretében a férfi nevét. Mert bizony az lett volna a nagy pech, ha elfelejtené a nevet, ami száz ötven aranyat hoz majd neki. Belép az ajtón és mindjárt megakad a szeme az őrökön, de nem sokáig, mert a belső tér hangulata azonnal megragadja a tekintetét. A fegyvereit nem rakja le, még a tároló is elkerüli a figyelmét, csak beljebb sétál, annyira azért ügyel, hogy orra ne essen. ~Itt aztán biztos jól kiforgatják az embert minden aranyából. ~ Nyel egy nagyot, mert ekkor tudatosul, hogy bizony többet kellett volna rongyos száz ötven aranyál kérnie. Tekintete átsiklik a már most odabenn mulatozók feje felett és megakad a hiányos öltözetű személyzeten. ~Kiráz tőlük a hideg. ~ Miután pedig felmért mindent és tudatosult, hogy hol is van, valamiféle személyzetet keres, aki éppen szabad és megszólíthatná. Egészen úgy kóvályog megszeppent képpel, mint egy Eeyr hívő a Vérkertben.*
1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:12:24
Üzenet elküldve: 2020-07-20 18:12:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
*Minthogy Myr egészen új még itt a Sellőnél, ezért rögtön nem tudja még felfedezni, hogy ki tréfál, és ki gondolja komolyan, amit mond. Türelmesen várja a teát, bár ő is viccnek szánta, de ha már mégis kap egy bögrével, hát nem hagyja majd ott. A pultnál összeverődött kis társasághoz újabb nő csatlakozik. Őt sem látta még eddig a vörös gnóm, de most itt az alkalom. Elég mutatósan néz ki, a szó legszorosabb értelmében. ~Hű, micsoda munkatársaim vannak nekem.~ Nem rosszindulatúan gondolja ezt, csak úgy elkönyveli magában a tényt.
Idő közben elkészül a tea is, s May biztosítja arról, hogy csak viccelt.*
- Ó, akkor meg vagyok nyugodva. Köszönöm a teát.
*Ajkához is emeli a bögrét, de látja közben, hogy May készül valamire. Mozdulata a levegőben megáll, és követi a nő mutatóujjának irányát. Hamar meg is lát egy gyertyát az egyik asztalon, s meglepetésére hirtelen felgyullad (amennyiben a varázslás sikerrel járt).*
- Hoppá!* Ad hangot meglepettségének.*
- Ez jó kis mutatvány volt.* Elismerően mosolyog Mayre. Végül mégis ajkához emeli a bögrét, és kortyol a teából.*
- Hmm.* Mondja jól esően.*
- Ez nagyon finom lett. Kell nekem ezért most fizetni?* Hülye kérdés, de Myr nem igazán tudja még, hogy mennek itt a dolgok. Gyanítja, hogy ingyen van, de az a biztos, ha megkérdezi.*
- Hát igen, szóval a boszorkánykonyhában fogok dolgozni.* Halkabban beszél már, nem akarja, hogy bárki, aki még most jogosulatlan az információ birtoklására, meghallja.*
- Bájitalokat fogok keverni. Figyelj, Zammiriával beszélgettünk kicsit, és felvetettem, hogy készülhetne a konyhán hallucinogén alkohol is. Tetszett neki az ötlet. Említett is valami növényt, Derion vagy Delion... valami ilyesmi a neve. Abból állítólag lehet ilyet készíteni. Te tudsz erről valamit?
*Kíváncsian néz Mayre, és közben újabbat kortyol a teából.*
*Minthogy Myr egészen új még itt a Sellőnél, ezért rögtön nem tudja még felfedezni, hogy ki tréfál, és ki gondolja komolyan, amit mond. Türelmesen várja a teát, bár ő is viccnek szánta, de ha már mégis kap egy bögrével, hát nem hagyja majd ott. A pultnál összeverődött kis társasághoz újabb nő csatlakozik. Őt sem látta még eddig a vörös gnóm, de most itt az alkalom. Elég mutatósan néz ki, a szó legszorosabb értelmében. ~Hű, micsoda munkatársaim vannak nekem.~ Nem rosszindulatúan gondolja ezt, csak úgy elkönyveli magában a tényt.
Idő közben elkészül a tea is, s May biztosítja arról, hogy csak viccelt.*
- Ó, akkor meg vagyok nyugodva. Köszönöm a teát.
*Ajkához is emeli a bögrét, de látja közben, hogy May készül valamire. Mozdulata a levegőben megáll, és követi a nő mutatóujjának irányát. Hamar meg is lát egy gyertyát az egyik asztalon, s meglepetésére hirtelen felgyullad (amennyiben a varázslás sikerrel járt).*
- Hoppá!* Ad hangot meglepettségének.*
- Ez jó kis mutatvány volt.* Elismerően mosolyog Mayre. Végül mégis ajkához emeli a bögrét, és kortyol a teából.*
- Hmm.* Mondja jól esően.*
- Ez nagyon finom lett. Kell nekem ezért most fizetni?* Hülye kérdés, de Myr nem igazán tudja még, hogy mennek itt a dolgok. Gyanítja, hogy ingyen van, de az a biztos, ha megkérdezi.*
- Hát igen, szóval a boszorkánykonyhában fogok dolgozni.* Halkabban beszél már, nem akarja, hogy bárki, aki még most jogosulatlan az információ birtoklására, meghallja.*
- Bájitalokat fogok keverni. Figyelj, Zammiriával beszélgettünk kicsit, és felvetettem, hogy készülhetne a konyhán hallucinogén alkohol is. Tetszett neki az ötlet. Említett is valami növényt, Derion vagy Delion... valami ilyesmi a neve. Abból állítólag lehet ilyet készíteni. Te tudsz erről valamit?
*Kíváncsian néz Mayre, és közben újabbat kortyol a teából.*
1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-20 11:11:15
Üzenet elküldve: 2020-07-20 11:11:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Az, hogy a forrócsokis dolog nem jött be, csak csalódottan sóhajt. Miközben viszont Amaziana taglalja a munkájuk mibenlétét, rajta egyáltalán nem látszik, hogy zavarná, talán itt mindennapos ez, hogy beszélnek és beszélni kell róla. Mikor előkerül az a titokzatos dolog, bár sejti, hogy a régóta a közelben zajló építkezési munkálatokhoz lehet köze, de akkor is játssza a sértettet. Ez neki mindig be szokott jönni, miért változtasson rajta? A gnóm meg eléggé lelkiismeretes lánynak néz ki, a sellőket már ezzel becsapni úgyse tudja, de az újaknál még beválhat. Viszont, ahogy látta a kis tréfája, amelyben főszerepet a keze és egy ropogósan csattanó férfihátsó játszotta, neki is tetszett. ~Prűdnek nem mondható. ~ Tekintetével elkúszik Rendor felé is, miközben a teát készíti a gnómnak, hogy lássa mennyire vette magára, de úgy tűnik meg se rebbent a szeme. ~Vérprofi. Kell is az ide. ~ Szélesedik vissza a mosolya, mikor arra gondol, hogy nem ő lesz az egyetlen, aki kóstolgatni fogja a kollegák közül. Közben érkezik Yathlanae, őt látásból ismeri csak, hallotta már előadni és látta már vendéggel, így biztos benne, hogy ő is sellő itt. A ruházatán végig hordja a tekintetét és meg kell állapítsa, hogy egészen tetszetős, szinte már irigy is rá. Meg is fordul, hogy kitegye a gnóm elé a pultra a hűtött teát.*
-Nem haragszom ám, csak húztalak. *Mosolyog oda, hogy bizonyítsa a szavai hitelességét.*
-És bizony, ez itt egy nagyon előkelő hely, itt mindenkiben több van, mint elsőre látszik. *Kacsint a gnómra és megpróbálkozik egy varázslattal. Még Aleimord jegyzeteiből tanulta, bár még élesben sose próbálta, mások előtt. Mutató ujjával rábök egy szemben lévő, üres asztalon ácsorgó gyertyára és várja, hogy meggyulladjon, reményei szerint.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Az, hogy a forrócsokis dolog nem jött be, csak csalódottan sóhajt. Miközben viszont Amaziana taglalja a munkájuk mibenlétét, rajta egyáltalán nem látszik, hogy zavarná, talán itt mindennapos ez, hogy beszélnek és beszélni kell róla. Mikor előkerül az a titokzatos dolog, bár sejti, hogy a régóta a közelben zajló építkezési munkálatokhoz lehet köze, de akkor is játssza a sértettet. Ez neki mindig be szokott jönni, miért változtasson rajta? A gnóm meg eléggé lelkiismeretes lánynak néz ki, a sellőket már ezzel becsapni úgyse tudja, de az újaknál még beválhat. Viszont, ahogy látta a kis tréfája, amelyben főszerepet a keze és egy ropogósan csattanó férfihátsó játszotta, neki is tetszett. ~Prűdnek nem mondható. ~ Tekintetével elkúszik Rendor felé is, miközben a teát készíti a gnómnak, hogy lássa mennyire vette magára, de úgy tűnik meg se rebbent a szeme. ~Vérprofi. Kell is az ide. ~ Szélesedik vissza a mosolya, mikor arra gondol, hogy nem ő lesz az egyetlen, aki kóstolgatni fogja a kollegák közül. Közben érkezik Yathlanae, őt látásból ismeri csak, hallotta már előadni és látta már vendéggel, így biztos benne, hogy ő is sellő itt. A ruházatán végig hordja a tekintetét és meg kell állapítsa, hogy egészen tetszetős, szinte már irigy is rá. Meg is fordul, hogy kitegye a gnóm elé a pultra a hűtött teát.*
-Nem haragszom ám, csak húztalak. *Mosolyog oda, hogy bizonyítsa a szavai hitelességét.*
-És bizony, ez itt egy nagyon előkelő hely, itt mindenkiben több van, mint elsőre látszik. *Kacsint a gnómra és megpróbálkozik egy varázslattal. Még Aleimord jegyzeteiből tanulta, bár még élesben sose próbálta, mások előtt. Mutató ujjával rábök egy szemben lévő, üres asztalon ácsorgó gyertyára és várja, hogy meggyulladjon, reményei szerint.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-18 14:44:08
Üzenet elküldve: 2020-07-18 14:44:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Frissen és üdén//
//Pultnál lévők figyelmébe//
*Kisimult arcán friss, visszafogott sminkkel, kiengedett, kifésült fekete hajzuhataggal, tiszta ruhában jelenik meg ismét a jól ismert vendégtérben. Jól jött neki ez a kicsiny alvás, láthatóan felélénkült, megszépült tőle.
Szokásos, légies könnyedségével és kecsességével lépked az asztalok között, nyomában édes virágillatot, s kíváncsi, mohó tekinteteket hagyva. Egyik kedvenc ruháját, egy királykék, mélyen, de azért ízlésesen dekoltált egyberuhát visel, derekán egy faleveleket mintázó ezüst övvel. Anyaga lenge, s a szoknya elől még a térdeit is látni engedi, hátul viszont csaknem bokáját verdesi. Hátára omló ében hajában csak egy egyszerű, ezüst csat csillog, megakadályozva, hogy komisz tincsei szemébe lógva idegesítsék. Természetesen karkötőben sem fukarkodik, hiszen imádja a szép ékszereket, így bokáját és bal karját is az övéhez színben és stílusban is hasonló fém perecek fedik. Lábán kényelmes saru, vállán pedig lant, hátha kedve támad egy kis műsort adni.
Szemével rögtön ismerősöket keres, s meg is pillantja a pultnál összeverődött tömeget. Igyekszik elkapni valakinek a tekintetét, s kedvesen mosolyogva, némán a tudtukra adni, hogy szívesen csatlakozna. Új arcokat is lát, akikhez eddig még talán nem is volt szerencséje. Ez még inkább feldobja, szeret ismerkedni, barátkozni. Így hát int is egyet, s arcán üde mosollyal indul meg ő is a pult felé.*
//Pultnál lévők figyelmébe//
*Kisimult arcán friss, visszafogott sminkkel, kiengedett, kifésült fekete hajzuhataggal, tiszta ruhában jelenik meg ismét a jól ismert vendégtérben. Jól jött neki ez a kicsiny alvás, láthatóan felélénkült, megszépült tőle.
Szokásos, légies könnyedségével és kecsességével lépked az asztalok között, nyomában édes virágillatot, s kíváncsi, mohó tekinteteket hagyva. Egyik kedvenc ruháját, egy királykék, mélyen, de azért ízlésesen dekoltált egyberuhát visel, derekán egy faleveleket mintázó ezüst övvel. Anyaga lenge, s a szoknya elől még a térdeit is látni engedi, hátul viszont csaknem bokáját verdesi. Hátára omló ében hajában csak egy egyszerű, ezüst csat csillog, megakadályozva, hogy komisz tincsei szemébe lógva idegesítsék. Természetesen karkötőben sem fukarkodik, hiszen imádja a szép ékszereket, így bokáját és bal karját is az övéhez színben és stílusban is hasonló fém perecek fedik. Lábán kényelmes saru, vállán pedig lant, hátha kedve támad egy kis műsort adni.
Szemével rögtön ismerősöket keres, s meg is pillantja a pultnál összeverődött tömeget. Igyekszik elkapni valakinek a tekintetét, s kedvesen mosolyogva, némán a tudtukra adni, hogy szívesen csatlakozna. Új arcokat is lát, akikhez eddig még talán nem is volt szerencséje. Ez még inkább feldobja, szeret ismerkedni, barátkozni. Így hát int is egyet, s arcán üde mosollyal indul meg ő is a pult felé.*
1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-18 08:43:39
Üzenet elküldve: 2020-07-18 08:43:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nala leheletnyi bizonytalankodása lassan teljesen eloszlik. Egy idő után egészen ráérez a kapott szabadság ízére, és ez látszik is rajta. Mire egészen összeforr a testük, már egyre hosszabban hunyja le hosszú pilláit. Sóhajai a kéjjel mélyülnek és csípője édesen hullámzó mozdulatokban szítja mindkettejük mámorát. Olykor előre dől, hogy csókokkal hintse végig az úr mellkasát, s közben alkalmat ad rá, hogy néhány ütemig a férfi határozza meg táncuk kottáját. Aztán felemelkedik újra. Persze, ha kívánják tőle, akkor időzik tovább, csókra adja az ajkát, akár olyan szenvedélyes mélyre, mint korábban. Felegyenesedve viszont kedvtelve fészkelődik nemes férfihúsból, szenvedélytől lüktető vérből emelt trónusán. Hálás, bálványozó pillantása mélyén halvány csillogással bújik elő a huncutság. Váratja egy kicsit az urat, mielőtt ismét belekezd ölelkezésük félbehagyott ütemébe, mintha csak a hatalmat gyakorolná. Mozdulatai lassan, érzékien veszik fel a ritmust és hívják magukkal a férfi testének visszhangját. Kibújik ruhája pántjaiból, hogy a derekáig csúszva felfedje a kebleit és a hasát, viszont vékony, áttetsző kis függönyt képezzen ölük vonalán. Ráfog a férfi simítására, mely bájai finom tapintását élvezi. Nem gátolja semmiben, csupán mímeli a látszatot, hogy ő irányítja a tenyerek útját. Olykor még valóban el is ragadtatja magát ilyesmire.
Az ajkába harap. Ujjacskái megemelik kissé a finom anyag függönyét, rálátást engedve így a pikáns fősodorra. Feljebb is emelkedik valamivel az ütemek közt és szabad jobbjával, tetszésének hangot adva, finoman cirógatni kezdi férfit a kissé lassuló tánc leheletnyit kitartott szüneteiben.*
- Szerencsés vagyok, hogy engem választott az úr *sóhajtja, aztán édes kis nyögéssel ismét leereszti a férfi testére a csípőjét.* - Ön olyan jó hozzám *leheli gyönyörtől megbicsakló hangon.
Ahogy ismét feljebb emelkedik, ágyékukhoz húzza Karoran Dor úr egyik kezét, hogy arra invitálja, ő is simítson végig egyesülésük csodáján, ami oly hálás áhítattal tölti el a tündért.
Ha vendége úgy szeretné, teljesen kibújik a ruhájából, de akár maradhat is az immár csak csípőjére gyűrődő kis semmiség.
Nala követi vendége ritmusát. Tiszteletben tartja a megkívánt pihenőket, és ez idő alatt odaadó csókokkal, finom cirógatással kényezteti.*
- Az öné vagyok egész estére *súgja a fülébe.* - Akárhányszor, míg a kikötői harang megszólal. *Fontosnak érzi elmondani, nehogy félreértés miatt ne tudja átadni magát az úr a felhőtlen élvezetnek. Nem szükséges erőltetve hosszúra nyújtania a légyottot, ha a vágy túlontúl feszíti. Később is bőven kiélvezhet még mindent, amire először nem jutott sor.
Mikor a férfi végül óvatosan fordulva fölé kerekedik, Nala elnyúlik az ágyneműn. Csak combjaival öleli az urat, hogy ágyékukat egymáshoz forrva tartsa. Kissé megilletődött, de kíváncsi várakozással telt szemei a férfi fakó pillantását kutatják. Az elnyíló, barackszín ajkak édesen pihegnek. Ügyes akar lenni. Szeretné, ha Karoran Dor úr még sokszor visszatérne ide, és titkon reméli, hogy a kedvence maradhat, akárhány Sellő bájaiba is kóstol még bele.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nala leheletnyi bizonytalankodása lassan teljesen eloszlik. Egy idő után egészen ráérez a kapott szabadság ízére, és ez látszik is rajta. Mire egészen összeforr a testük, már egyre hosszabban hunyja le hosszú pilláit. Sóhajai a kéjjel mélyülnek és csípője édesen hullámzó mozdulatokban szítja mindkettejük mámorát. Olykor előre dől, hogy csókokkal hintse végig az úr mellkasát, s közben alkalmat ad rá, hogy néhány ütemig a férfi határozza meg táncuk kottáját. Aztán felemelkedik újra. Persze, ha kívánják tőle, akkor időzik tovább, csókra adja az ajkát, akár olyan szenvedélyes mélyre, mint korábban. Felegyenesedve viszont kedvtelve fészkelődik nemes férfihúsból, szenvedélytől lüktető vérből emelt trónusán. Hálás, bálványozó pillantása mélyén halvány csillogással bújik elő a huncutság. Váratja egy kicsit az urat, mielőtt ismét belekezd ölelkezésük félbehagyott ütemébe, mintha csak a hatalmat gyakorolná. Mozdulatai lassan, érzékien veszik fel a ritmust és hívják magukkal a férfi testének visszhangját. Kibújik ruhája pántjaiból, hogy a derekáig csúszva felfedje a kebleit és a hasát, viszont vékony, áttetsző kis függönyt képezzen ölük vonalán. Ráfog a férfi simítására, mely bájai finom tapintását élvezi. Nem gátolja semmiben, csupán mímeli a látszatot, hogy ő irányítja a tenyerek útját. Olykor még valóban el is ragadtatja magát ilyesmire.
Az ajkába harap. Ujjacskái megemelik kissé a finom anyag függönyét, rálátást engedve így a pikáns fősodorra. Feljebb is emelkedik valamivel az ütemek közt és szabad jobbjával, tetszésének hangot adva, finoman cirógatni kezdi férfit a kissé lassuló tánc leheletnyit kitartott szüneteiben.*
- Szerencsés vagyok, hogy engem választott az úr *sóhajtja, aztán édes kis nyögéssel ismét leereszti a férfi testére a csípőjét.* - Ön olyan jó hozzám *leheli gyönyörtől megbicsakló hangon.
Ahogy ismét feljebb emelkedik, ágyékukhoz húzza Karoran Dor úr egyik kezét, hogy arra invitálja, ő is simítson végig egyesülésük csodáján, ami oly hálás áhítattal tölti el a tündért.
Ha vendége úgy szeretné, teljesen kibújik a ruhájából, de akár maradhat is az immár csak csípőjére gyűrődő kis semmiség.
Nala követi vendége ritmusát. Tiszteletben tartja a megkívánt pihenőket, és ez idő alatt odaadó csókokkal, finom cirógatással kényezteti.*
- Az öné vagyok egész estére *súgja a fülébe.* - Akárhányszor, míg a kikötői harang megszólal. *Fontosnak érzi elmondani, nehogy félreértés miatt ne tudja átadni magát az úr a felhőtlen élvezetnek. Nem szükséges erőltetve hosszúra nyújtania a légyottot, ha a vágy túlontúl feszíti. Később is bőven kiélvezhet még mindent, amire először nem jutott sor.
Mikor a férfi végül óvatosan fordulva fölé kerekedik, Nala elnyúlik az ágyneműn. Csak combjaival öleli az urat, hogy ágyékukat egymáshoz forrva tartsa. Kissé megilletődött, de kíváncsi várakozással telt szemei a férfi fakó pillantását kutatják. Az elnyíló, barackszín ajkak édesen pihegnek. Ügyes akar lenni. Szeretné, ha Karoran Dor úr még sokszor visszatérne ide, és titkon reméli, hogy a kedvence maradhat, akárhány Sellő bájaiba is kóstol még bele.*
1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-15 01:26:29
Üzenet elküldve: 2020-07-15 01:26:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kényelmesen elnyújtózik a pompásan előkészített, puha ágyon, de a teljes kényelem érzése csak akkor hatja át, mikor a lány is fölébe magasodik, és minden a helyére kerül. A tétova, puhatolózó érintéseket követően végül saját magát szánja el, törekvése pedig összefonódásban csúcsosodik ki. Lassú másodpercek ezek, melyeket bár van ideje kiélvezni, mégis inkább egymás megismeréséről, és az összehangolódásról szólnak elsődlegesen. Nem szeretne kényelmetlenséget okozni. Követi a tündér ritmikus mozgását, amint ő felülről letekintve rá, irányító szerepkörben diktálja a ritmust. Senkinek nem nehéz elfogadnia, ha partnere felel a fárasztóbb szerepért, annak érdekében, hogy szinte gondtalanul figyelhessen az élvezetre. Karoran sem kivétel ez alól, hiába vannak még tervei az estére, a létrejövő felosztás egyelőre több mint megfelelő számára. Kezeivel hol a lány csípőjét, derekát tartva próbál rásegíteni a mozgásra, hol felbátorodva megindul felfelé, hogy a finom, leheletvékony ruhaanyag alá becsusszanva a hasat és a kebleket, és a tündér törzsének minden porcikáját szépen lassan bebarangolja, persze csak ameddig kezei elérnek. Ha módja van rá, megkísérli lefejteni a lány felsőtestét alig fedő lepelt, hogy ne csak kezei, hanem szemei is adózhassanak a gyönyörnek. Miután mozgásuk összehangolódik, igyekszik ő is aktívabbá válni az erőfeszítéseket illetően, és a bársonyos lepelről enyhén el-elrugaszkodva növelni az affér intenzitását. Türelme, az átlagnál kevésbé heves magatartása nem a hely bármilyen hátrányából fakad, hanem inkább önnön személyiségéből. Izgatottsága nagyon is jelen van, csak kevésbé mutatkozik meg rajta, inkább rejtekhelyén maradva vezérli tetteit. A körülmények, legyenek bármely kellemesek is, nem fogják feloldani annyira, hogy teljesen megfeledkezzen önuralmáról. Ez nem a Sellőház egy hiányossága, egyszerűen saját jellemvonása. Időről-időre megáll, és félig felül, vagy magához húzza a tündért, hogy ajkaik újra találkozhassanak, nem mellesleg némi pihenőt adjon (a lánynak a fizikai fáradtság, saját magának a túl korai izgalom megelőzésére). Pár percre teljesen megáll, és ha a tündér is partner benne, akkor testét átölelve, majd magára húzva újra a csókoké, és az ölelésé lehet a főszerep. Ezt követően egyik lábát a lány lábain átvetve, majd féloldalasan elfordulva a lányt is átfordulásra készteti, s ha létrejön a helycsere, és az ágyról sem esnek le, akkor ő kerül felülre, anélkül, hogy egyesülésük megszakadna.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Kényelmesen elnyújtózik a pompásan előkészített, puha ágyon, de a teljes kényelem érzése csak akkor hatja át, mikor a lány is fölébe magasodik, és minden a helyére kerül. A tétova, puhatolózó érintéseket követően végül saját magát szánja el, törekvése pedig összefonódásban csúcsosodik ki. Lassú másodpercek ezek, melyeket bár van ideje kiélvezni, mégis inkább egymás megismeréséről, és az összehangolódásról szólnak elsődlegesen. Nem szeretne kényelmetlenséget okozni. Követi a tündér ritmikus mozgását, amint ő felülről letekintve rá, irányító szerepkörben diktálja a ritmust. Senkinek nem nehéz elfogadnia, ha partnere felel a fárasztóbb szerepért, annak érdekében, hogy szinte gondtalanul figyelhessen az élvezetre. Karoran sem kivétel ez alól, hiába vannak még tervei az estére, a létrejövő felosztás egyelőre több mint megfelelő számára. Kezeivel hol a lány csípőjét, derekát tartva próbál rásegíteni a mozgásra, hol felbátorodva megindul felfelé, hogy a finom, leheletvékony ruhaanyag alá becsusszanva a hasat és a kebleket, és a tündér törzsének minden porcikáját szépen lassan bebarangolja, persze csak ameddig kezei elérnek. Ha módja van rá, megkísérli lefejteni a lány felsőtestét alig fedő lepelt, hogy ne csak kezei, hanem szemei is adózhassanak a gyönyörnek. Miután mozgásuk összehangolódik, igyekszik ő is aktívabbá válni az erőfeszítéseket illetően, és a bársonyos lepelről enyhén el-elrugaszkodva növelni az affér intenzitását. Türelme, az átlagnál kevésbé heves magatartása nem a hely bármilyen hátrányából fakad, hanem inkább önnön személyiségéből. Izgatottsága nagyon is jelen van, csak kevésbé mutatkozik meg rajta, inkább rejtekhelyén maradva vezérli tetteit. A körülmények, legyenek bármely kellemesek is, nem fogják feloldani annyira, hogy teljesen megfeledkezzen önuralmáról. Ez nem a Sellőház egy hiányossága, egyszerűen saját jellemvonása. Időről-időre megáll, és félig felül, vagy magához húzza a tündért, hogy ajkaik újra találkozhassanak, nem mellesleg némi pihenőt adjon (a lánynak a fizikai fáradtság, saját magának a túl korai izgalom megelőzésére). Pár percre teljesen megáll, és ha a tündér is partner benne, akkor testét átölelve, majd magára húzva újra a csókoké, és az ölelésé lehet a főszerep. Ezt követően egyik lábát a lány lábain átvetve, majd féloldalasan elfordulva a lányt is átfordulásra készteti, s ha létrejön a helycsere, és az ágyról sem esnek le, akkor ő kerül felülre, anélkül, hogy egyesülésük megszakadna.*
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-13 20:58:43
Üzenet elküldve: 2020-07-13 20:58:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
* A férfi szépen szorgoskodik a pult mellett, amíg a lányok ott szépen pletyiznek maguknak. Ez a legkevésbé sem zavarja őt. Sőt igyekszik nem is zavarni őket ezen fontos tevékenységükben. Az információnak áramolnia kell! Elcsíp ugyan pár szócskát, de olyasmiről szól a csevej, ami őt is érintené. Na meg alkalmanként a vendégekkel kell foglalkoznia. Ekkor történik meg a nem várt esemény. Éppen egy kupac mosatlantól szabadul meg, amikor valaki orvul rátámad hátulról és jól az ülőgumójára sóz egy nagyot. Erre éppen nem számított ezen a nyugodt reggelen, ezért kissé össze is rezzen. Csak úgy kapkodja a fejét, hogy kiderítse ki volt a támadója. Nem kell sokáig keresnie, mivel még látja az elhaladó hullámos hajó kolleginát. Ráadásul nem is kicsi teremtés, mivel majdnem akkora, mint ő. Néhány pillanatig még a szavakat is keresnie kell, mert a fehér fodros rucija hirtelen megzavarja az elméjét. Sok mindent mondana, de végül semmi értelmes nem jut az eszébe. Ő itt az új fiú, szóval ez ezzel jár. Így hát igazából csak meglepődött más nem történt. Folytatja is inkább a munkáját. Talán később, majd ő is kitalál valamit a visszavágásra.*
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
* A férfi szépen szorgoskodik a pult mellett, amíg a lányok ott szépen pletyiznek maguknak. Ez a legkevésbé sem zavarja őt. Sőt igyekszik nem is zavarni őket ezen fontos tevékenységükben. Az információnak áramolnia kell! Elcsíp ugyan pár szócskát, de olyasmiről szól a csevej, ami őt is érintené. Na meg alkalmanként a vendégekkel kell foglalkoznia. Ekkor történik meg a nem várt esemény. Éppen egy kupac mosatlantól szabadul meg, amikor valaki orvul rátámad hátulról és jól az ülőgumójára sóz egy nagyot. Erre éppen nem számított ezen a nyugodt reggelen, ezért kissé össze is rezzen. Csak úgy kapkodja a fejét, hogy kiderítse ki volt a támadója. Nem kell sokáig keresnie, mivel még látja az elhaladó hullámos hajó kolleginát. Ráadásul nem is kicsi teremtés, mivel majdnem akkora, mint ő. Néhány pillanatig még a szavakat is keresnie kell, mert a fehér fodros rucija hirtelen megzavarja az elméjét. Sok mindent mondana, de végül semmi értelmes nem jut az eszébe. Ő itt az új fiú, szóval ez ezzel jár. Így hát igazából csak meglepődött más nem történt. Folytatja is inkább a munkáját. Talán később, majd ő is kitalál valamit a visszavágásra.*
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-13 16:59:23
Üzenet elküldve: 2020-07-13 16:59:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Myr egyáltalán nem érez csalódottságot amiatt, hogy Amaz sellőként dolgozik. Vékonyka kis mosollyal hallgatja a rövidke történetet. Ő aztán hozzá van szokva a történetekhez, főleg a hosszúakhoz. Nagyapja számtalan történetet mesélt neki annak idején a tűz mellett ülve. Aztán alig volt olyan, amelyik igaz lett volna, de mindegyik megmaradt benne. És minden történet valami megfoghatatlanról szólt. Barátokról, szeretetről, becsületességről, jóságról és hasonló dolgokról. Gyakran megesik, hogy felidézi magában ezeket a történeteket. Olyankor maga előtt látja a vöröslő lángokat, hallja a tűz vidám pattogását, és persze nagyapja dörmögő hangját, amint mesél. No, de most nincs is itt az alkalom a régi szép emlékek felidézésére, csak egyetlen pillanatra villan fel lelki szemei előtt a kép. Eléggé meglepi Amaz kézszorítása. Az még az övét is bőven felülmúlja.*
- Ó...* Nyögi ki kissé zavartan, mikor fény derül a munka mivoltára. Ezek után úgy érzi, hogy jobb lesz az, ha nem kérdez többet erről, legalább se magát, se Amazt nem hozza kellemetlen helyzetekbe. Bár eléggé úgy fest, hogy a hosszúfülű nem érzi magát kényelmetlenül.
May rögtön nekilát, hogy teát készítsen, pedig a vöröske tényleg nem gondolta komolyan.*
- Ugyan, én nem azért mondtam.* Szabadkozik könnyű legyintéssel. Közben új alak tűnik fel a színen, de ismerkedésre nem kerülhet sor, mert hamar el is tűnik. May jól odasóz a férfi hátsójára, mire Myr halkan felhorkan, és szája sarka vigyorra húzódik. Ami csak jobban kiszélesedik Amaz megjegyzésére, de nem tart ez sokáig. Arca komolyra válik, ugyanis a visszatérő May hangjában sértődést érzékel. Ő igazán nem akarta, hogy ebből baj legyen, s ezt ki is fejezi Maynek.*
- Ne haragudj, én nem akartalak megbántani. Zammiria tegnap a felvételinél említette, hogy épül egy boszorkánykonyha, de nem voltam biztos abban, hogy ti tudtok-e róla. Ne haragudj rám.* Valóban komolyan gondolja, amit mond, s reméli, hogy nem lesz ebből komoly harag. Sokkal jobb lenne, ha visszatérne az a jó hangulat, amivel ez az ismerkedős beszélgetés kezdődött.*
//Pultnál//
//Érintőlegesen Rendor//
*Myr egyáltalán nem érez csalódottságot amiatt, hogy Amaz sellőként dolgozik. Vékonyka kis mosollyal hallgatja a rövidke történetet. Ő aztán hozzá van szokva a történetekhez, főleg a hosszúakhoz. Nagyapja számtalan történetet mesélt neki annak idején a tűz mellett ülve. Aztán alig volt olyan, amelyik igaz lett volna, de mindegyik megmaradt benne. És minden történet valami megfoghatatlanról szólt. Barátokról, szeretetről, becsületességről, jóságról és hasonló dolgokról. Gyakran megesik, hogy felidézi magában ezeket a történeteket. Olyankor maga előtt látja a vöröslő lángokat, hallja a tűz vidám pattogását, és persze nagyapja dörmögő hangját, amint mesél. No, de most nincs is itt az alkalom a régi szép emlékek felidézésére, csak egyetlen pillanatra villan fel lelki szemei előtt a kép. Eléggé meglepi Amaz kézszorítása. Az még az övét is bőven felülmúlja.*
- Ó...* Nyögi ki kissé zavartan, mikor fény derül a munka mivoltára. Ezek után úgy érzi, hogy jobb lesz az, ha nem kérdez többet erről, legalább se magát, se Amazt nem hozza kellemetlen helyzetekbe. Bár eléggé úgy fest, hogy a hosszúfülű nem érzi magát kényelmetlenül.
May rögtön nekilát, hogy teát készítsen, pedig a vöröske tényleg nem gondolta komolyan.*
- Ugyan, én nem azért mondtam.* Szabadkozik könnyű legyintéssel. Közben új alak tűnik fel a színen, de ismerkedésre nem kerülhet sor, mert hamar el is tűnik. May jól odasóz a férfi hátsójára, mire Myr halkan felhorkan, és szája sarka vigyorra húzódik. Ami csak jobban kiszélesedik Amaz megjegyzésére, de nem tart ez sokáig. Arca komolyra válik, ugyanis a visszatérő May hangjában sértődést érzékel. Ő igazán nem akarta, hogy ebből baj legyen, s ezt ki is fejezi Maynek.*
- Ne haragudj, én nem akartalak megbántani. Zammiria tegnap a felvételinél említette, hogy épül egy boszorkánykonyha, de nem voltam biztos abban, hogy ti tudtok-e róla. Ne haragudj rám.* Valóban komolyan gondolja, amit mond, s reméli, hogy nem lesz ebből komoly harag. Sokkal jobb lenne, ha visszatérne az a jó hangulat, amivel ez az ismerkedős beszélgetés kezdődött.*
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-13 14:13:03
Üzenet elküldve: 2020-07-13 14:13:03
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//May, Myr, Amaz, Rendor//
//Pultnál//
*Látja, ahogy a két nő kezet fog, majd elhangzik a furcsa kérdés. Nem igazán tudja elhinni, hogy e felett el lehet siklani, mármint a felvétel előtt. ~Bár, ha mosogatólánynak vették fel, akkor nem kell neki mindent tudnia. ~ Próbálja beleképzelni magát a főnök helyébe. Amaz szép, óvatos, körbeíró választ ad a kérdésre és látszik a szemeiben, hogy nagyon is büszke erre a megfogalmazásra. Mikor viszont a gnóm előáll vele, hogy még a forrócsoki is nehézkes konyhai művelet számára, lehangoltan sóhajt és a pultra könyököl, miközben reménykedően Amaz felé kacsintgat. Mivel nemrég magának készített teát, így pont ott van az a pulton előtte, beleönti a vizet, hogy ázzon a második eresztés, míg beszélgetnek.*
-Hideg tea. Készítem. *Feláll rendesen és elsétál a többiek mögött, mikor Rendor kerül a képbe, aki nagyon szorgoskodik, talán pont egy rendelésen. Mikor elmegy mögötte, hogy a mézhez hozzáférjen, hallhatóan rácsap a hátsójára, mintha csak természetes lenne, majd megy tovább. A szája szélesre húzódik közben, persze háttal áll a férfinak, így az nem láthatja. ~ Új fiú, vajon megszokta már a közeget? ~ Megkeresi a teát és visszaindul, közben hallja, hogy itt valami készül, amibe nem lett beavatva.*
-Mibe kell beavatni minket? *Szaladnak fel a szemöldökei, mert itt valami komoly dologra terelődött a téma, amiből kihagyták és ezt nem szereti. Így már a forrócsoki beosztáson sem vigyorodik el, pedig azt még humorosnak is találná, hanem csak válaszol a vöröshajúnak.*
-Ha Zammiria nem avatott be, akkor nem mondom meg.*Mondja komoran, majd ránt a két vállán, hogy bizony, akkor ő itt már nem tehet semmit és csinálja tovább a dolgát.*
//Pultnál//
*Látja, ahogy a két nő kezet fog, majd elhangzik a furcsa kérdés. Nem igazán tudja elhinni, hogy e felett el lehet siklani, mármint a felvétel előtt. ~Bár, ha mosogatólánynak vették fel, akkor nem kell neki mindent tudnia. ~ Próbálja beleképzelni magát a főnök helyébe. Amaz szép, óvatos, körbeíró választ ad a kérdésre és látszik a szemeiben, hogy nagyon is büszke erre a megfogalmazásra. Mikor viszont a gnóm előáll vele, hogy még a forrócsoki is nehézkes konyhai művelet számára, lehangoltan sóhajt és a pultra könyököl, miközben reménykedően Amaz felé kacsintgat. Mivel nemrég magának készített teát, így pont ott van az a pulton előtte, beleönti a vizet, hogy ázzon a második eresztés, míg beszélgetnek.*
-Hideg tea. Készítem. *Feláll rendesen és elsétál a többiek mögött, mikor Rendor kerül a képbe, aki nagyon szorgoskodik, talán pont egy rendelésen. Mikor elmegy mögötte, hogy a mézhez hozzáférjen, hallhatóan rácsap a hátsójára, mintha csak természetes lenne, majd megy tovább. A szája szélesre húzódik közben, persze háttal áll a férfinak, így az nem láthatja. ~ Új fiú, vajon megszokta már a közeget? ~ Megkeresi a teát és visszaindul, közben hallja, hogy itt valami készül, amibe nem lett beavatva.*
-Mibe kell beavatni minket? *Szaladnak fel a szemöldökei, mert itt valami komoly dologra terelődött a téma, amiből kihagyták és ezt nem szereti. Így már a forrócsoki beosztáson sem vigyorodik el, pedig azt még humorosnak is találná, hanem csak válaszol a vöröshajúnak.*
-Ha Zammiria nem avatott be, akkor nem mondom meg.*Mondja komoran, majd ránt a két vállán, hogy bizony, akkor ő itt már nem tehet semmit és csinálja tovább a dolgát.*
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-13 13:56:27
Üzenet elküldve: 2020-07-13 13:56:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
*A másik szavaira kissé felvonja szemöldökeit hiszen nem épp hitte volna, hogy bárki számára ez csalódás lehet, de aztán a végén még is elmosolyodik és eszébe is jut egy régi történet. *
- Ahol régen laktam élt ott egy öregebb úr, aki mindig a sellőket emlegette mennyire csodálatos teremtések. Amikor a ifjú korom elején megtudtam nem a mesebeli pikkelyes uszonyú teremtményekről beszélt elképesztően utáltam a férfit, mert én addigra elterveztem, hogy kísérleteket fogok végezni és könyveket írok a sellőkről. Erre tessék én is az lettem! *Tárja szét karjait vidám mosollyal kisimult, hófehér arcán. Kis idővel később Amaz tenyere, már magabiztosan találkozik a vöröshajú gnóm lány érintésével és az bizonyos, ha a másik kézfogása férfias akkor Amazianáé kétségtelenül egy rakat férfi kisugárzásával ér fel. Egykori tudósként rengetegszer fogott kezet a felfedezések után, tudós körökben ahol ez volt a módi és Amaz, is csak egy elf volt nem pedig a nagybetűs nő. A másik kérdésére meglepetten köhögni kezd és kikerekedett szemekkel mered Myrre aki ezek szerint fogalma sincs milyen munkát űzők körül dolgozik. *
- A vendégeket teszem boldoggá, a vágyakból édes valóságot ébresztek... Örömlányként. *próbálja szépíteni a szépíthetőt, hiszen noha nem szégyelli a munkáját, de egy ennyire ártatlan lány számára nem hozhat fel bűnös részleteket. Szerencsére May furfangos megszólalásával pont segítőkezet nyújt a barna hajú teremtés felé, így Amaz ajkaira kuncogás is ül ki a szavak hallatán, mind Myr túlzó hozzá nem értése hallatán, mind Maydeleine füllentése miatt. *
- Én láttam a forrócsoki beosztást és ma te készítesz magadnak. *szál be a játékba és rákacsint a tapasztaltabb munkatársára. *
//Pultnál//
*A másik szavaira kissé felvonja szemöldökeit hiszen nem épp hitte volna, hogy bárki számára ez csalódás lehet, de aztán a végén még is elmosolyodik és eszébe is jut egy régi történet. *
- Ahol régen laktam élt ott egy öregebb úr, aki mindig a sellőket emlegette mennyire csodálatos teremtések. Amikor a ifjú korom elején megtudtam nem a mesebeli pikkelyes uszonyú teremtményekről beszélt elképesztően utáltam a férfit, mert én addigra elterveztem, hogy kísérleteket fogok végezni és könyveket írok a sellőkről. Erre tessék én is az lettem! *Tárja szét karjait vidám mosollyal kisimult, hófehér arcán. Kis idővel később Amaz tenyere, már magabiztosan találkozik a vöröshajú gnóm lány érintésével és az bizonyos, ha a másik kézfogása férfias akkor Amazianáé kétségtelenül egy rakat férfi kisugárzásával ér fel. Egykori tudósként rengetegszer fogott kezet a felfedezések után, tudós körökben ahol ez volt a módi és Amaz, is csak egy elf volt nem pedig a nagybetűs nő. A másik kérdésére meglepetten köhögni kezd és kikerekedett szemekkel mered Myrre aki ezek szerint fogalma sincs milyen munkát űzők körül dolgozik. *
- A vendégeket teszem boldoggá, a vágyakból édes valóságot ébresztek... Örömlányként. *próbálja szépíteni a szépíthetőt, hiszen noha nem szégyelli a munkáját, de egy ennyire ártatlan lány számára nem hozhat fel bűnös részleteket. Szerencsére May furfangos megszólalásával pont segítőkezet nyújt a barna hajú teremtés felé, így Amaz ajkaira kuncogás is ül ki a szavak hallatán, mind Myr túlzó hozzá nem értése hallatán, mind Maydeleine füllentése miatt. *
- Én láttam a forrócsoki beosztást és ma te készítesz magadnak. *szál be a játékba és rákacsint a tapasztaltabb munkatársára. *
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-12 18:28:45
Üzenet elküldve: 2020-07-12 18:28:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nala nem szokott hozzá, hogy ő irányítson. Ezért is van, hogy így elbizonytalanítja ez a mostani helyzet. Általában egész másképp viselkednek vele. A férfiak többsége türelmetlenebb és a tündér hamar megihleti a fantáziájukat. Így ha nem is lépnek a tettek mezejére mindjárt, Nalaeának bőven tartogatnak a teljesítendő igényeikből. Mostani vendége viszont más. Szinte teljesen a tündérre bízza magát.
Nala egy picikét aggódik, hogy az úr mérges lesz, hogy abbahagyta a kényeztetést, hiszen a mozdulataiból, a pillantásából egyértelműen kitűnt, hogy nagyon is a kedvére van. De feddés helyett ölelést kap. És csókot. Egészen elragadtatva fogadja. A tapasztalatai azt mutatják, hogy a férfiak kényesek az ilyesmire. Karoran Dor úr csókja teljesen birtokba veszi. Olyan szenvedélyes, olyan vad és olyan mély, hogy a tündér önkéntelenül is a vendég ágyékára simít. Kis híja van, hogy magához igazítsa, mert az ösztönei azt súgják, hogy talán ezt várnák el tőle, de a szűkszavú vendég hangja megállítja. A feltételre szégyellősen elmosolyodik. Nem igazán tudja, hogy az úr tréfának szánta-e vagy komolyan mondta. Nala amúgy se vetemedne ilyesmire, de igaz, ami igaz, van, aki szereti a fájdalommal édelgő harapásokat. Van, aki pedig ennél sokkal messzebbre is megy a zárt ajtók mögött. Az úrral kapcsolatban viszont biztos nem fog ilyen irányba puhatolózni. Egy gondolattal később az is felmerül benne, hogy talán inkább megnyugtatásul mondta ezt a vendég, nehogy megijessze a hév, ami már abból a csókból is kitűnt.
Akárhogy is legyen, Nala óvatosan kiszáll a férfi öléből és kezét a kezébe fogva az ágyhoz vezeti őt.*
- Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog az úrnak *mosolyodik el, aztán úgy fordul, hogy a vendég huppanhasson először az érintetlen ágyneműre. Megvárja, míg kényelmesen elhelyezkedik, aztán ő is követi. Karoran Dor úr fölé helyezkedik, a combjai közé fogva a férfit. Nala továbbra sem szabadul meg a ruhájától, ami persze nem sokban akadályozza. A finom anyag amúgy se sokat takar. Bal válláról lecsúszott ruhapántja még keble rózsáját is felfedi. Feslett ártatlanság trónol a vágytól hevült ágyékon.
Először csak a keze cirógat, aztán hullámzón invitáló mozdulatai ütemére lassan magához igazítja a férfit. Pillantása a fakó tekinteten marad, ahogy nagyokat sóhajtva finom ismerkedésbe kezd. Ajkába harap, amikor egy kicsit mélyebbre ereszkedik, mintha tiltott dologgal incselkedne. Merészség után visszakozik, aztán újra messzebb megy egy kicsikét, de kínzón lassacskán halad, mintha most lenne először emberrel. Ezt legfeljebb az ajkáról elszakadó kéjes hangocskák cáfolhatják és csípőjének tapasztalatról árulkodó, édes mozdulatai.
Félútnál tovább egyelőre nem megy. Kíváncsi az úrra, hogy mozdul-e, szól-e ezúttal. Nalának azt tanították, hogyan kínálja magát és ez általában elég is. A férfiak szokták kiszolgálni magukat a gyönyörökből, amit adni képes. Egy kicsit aggódik, akár a szakácsné, ha a lakomán a vendégek nem nyúlnak mindjárt az felkínált fogások felé. Talán nem elég gusztusosak, nem elég ínycsiklandóak? Nem találta el az ízlésüket? A mohóság egyértelmű jel, de Karoran Dor úr türelme némileg zavarba hozza a tündért.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nala nem szokott hozzá, hogy ő irányítson. Ezért is van, hogy így elbizonytalanítja ez a mostani helyzet. Általában egész másképp viselkednek vele. A férfiak többsége türelmetlenebb és a tündér hamar megihleti a fantáziájukat. Így ha nem is lépnek a tettek mezejére mindjárt, Nalaeának bőven tartogatnak a teljesítendő igényeikből. Mostani vendége viszont más. Szinte teljesen a tündérre bízza magát.
Nala egy picikét aggódik, hogy az úr mérges lesz, hogy abbahagyta a kényeztetést, hiszen a mozdulataiból, a pillantásából egyértelműen kitűnt, hogy nagyon is a kedvére van. De feddés helyett ölelést kap. És csókot. Egészen elragadtatva fogadja. A tapasztalatai azt mutatják, hogy a férfiak kényesek az ilyesmire. Karoran Dor úr csókja teljesen birtokba veszi. Olyan szenvedélyes, olyan vad és olyan mély, hogy a tündér önkéntelenül is a vendég ágyékára simít. Kis híja van, hogy magához igazítsa, mert az ösztönei azt súgják, hogy talán ezt várnák el tőle, de a szűkszavú vendég hangja megállítja. A feltételre szégyellősen elmosolyodik. Nem igazán tudja, hogy az úr tréfának szánta-e vagy komolyan mondta. Nala amúgy se vetemedne ilyesmire, de igaz, ami igaz, van, aki szereti a fájdalommal édelgő harapásokat. Van, aki pedig ennél sokkal messzebbre is megy a zárt ajtók mögött. Az úrral kapcsolatban viszont biztos nem fog ilyen irányba puhatolózni. Egy gondolattal később az is felmerül benne, hogy talán inkább megnyugtatásul mondta ezt a vendég, nehogy megijessze a hév, ami már abból a csókból is kitűnt.
Akárhogy is legyen, Nala óvatosan kiszáll a férfi öléből és kezét a kezébe fogva az ágyhoz vezeti őt.*
- Biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog az úrnak *mosolyodik el, aztán úgy fordul, hogy a vendég huppanhasson először az érintetlen ágyneműre. Megvárja, míg kényelmesen elhelyezkedik, aztán ő is követi. Karoran Dor úr fölé helyezkedik, a combjai közé fogva a férfit. Nala továbbra sem szabadul meg a ruhájától, ami persze nem sokban akadályozza. A finom anyag amúgy se sokat takar. Bal válláról lecsúszott ruhapántja még keble rózsáját is felfedi. Feslett ártatlanság trónol a vágytól hevült ágyékon.
Először csak a keze cirógat, aztán hullámzón invitáló mozdulatai ütemére lassan magához igazítja a férfit. Pillantása a fakó tekinteten marad, ahogy nagyokat sóhajtva finom ismerkedésbe kezd. Ajkába harap, amikor egy kicsit mélyebbre ereszkedik, mintha tiltott dologgal incselkedne. Merészség után visszakozik, aztán újra messzebb megy egy kicsikét, de kínzón lassacskán halad, mintha most lenne először emberrel. Ezt legfeljebb az ajkáról elszakadó kéjes hangocskák cáfolhatják és csípőjének tapasztalatról árulkodó, édes mozdulatai.
Félútnál tovább egyelőre nem megy. Kíváncsi az úrra, hogy mozdul-e, szól-e ezúttal. Nalának azt tanították, hogyan kínálja magát és ez általában elég is. A férfiak szokták kiszolgálni magukat a gyönyörökből, amit adni képes. Egy kicsit aggódik, akár a szakácsné, ha a lakomán a vendégek nem nyúlnak mindjárt az felkínált fogások felé. Talán nem elég gusztusosak, nem elég ínycsiklandóak? Nem találta el az ízlésüket? A mohóság egyértelmű jel, de Karoran Dor úr türelme némileg zavarba hozza a tündért.*
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-12 03:04:34
Üzenet elküldve: 2020-07-12 03:04:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem esik nehezére kiélvezni az őt érintő ajkak bársonyos simogatását, hiszen a szende tündér láthatóan mindent megtesz, hogy neki jó legyen, és csak arra figyel, hogy jól végezze a dolgát. Egyéb dolga nincsen hát, mint átadni magát az élvezeteknek. Érzékszerveit minél élesebben, ki szeretné használni, magáévá akarja tenni a látványt, az érzést, a hangokat, és a szoba nyújtotta privát hangulatot, melyben csak ő és a tündér, és egymás teste létezik a másik számára. Kinyújtja lábait két irányban a lány mellett, kissé hátradől, és kényelmesen elnyújtózik, miközben kezeit gyengéden az igyekvő lány vállaira helyezi. Gyengéden a lány füle mögé sepri szemébe lógó hajtincseit, hogy semmi se zavarhassa meg. Ha teheti, igyekszik kicsit elmozdulni egy ültő helyéből, és enyhe vertikális mozgással segíteni a ténykedést. A lehető legjobban odafigyel, hogy együtt mozogjon a lánnyal, és harmonikusan össze tudjanak dolgozni. A legkevésbé sem szívesen akasztaná meg a tündért munkájában, de szemeivel szüntelen az ő szemeit keresi, remélhetőleg rájuk is találva, az őt kényeztető ajkak mennyei érintésével párhuzamosan. Mikor Nala az ölébe ül, testük egymáshoz simul, de még nem lesznek egymáséi. Gyengéden átöleli a lány hátát és derekát, két kézzel húzva őt magához, hogy ajkaik újfent egyesülhessenek. Nyelve ezúttal vadabb, addig hatol, ameddig lehet, és alsó karja is lejjebb csúszik a lány istenien selymes bőrén, hogy finoman magába foglalja egyik félgömbjét, s ne eressze. Az alsó fertályon egyelőre megálljt parancsol, s a kivárásé lesz a főszerep, aminek igencsak nagy feszültség lehet a következménye, tekintve hogy közvetlenül egymásnak feszül a két finom bőrfelület. Ajkai addig merészkednek, ameddig csak lehet, majd fogságba ejtik a rajtuk simító ujjat is, hogy csak miután megízlelték, engedjék újra útjára.*
- Biztos vagyok benne, hogy nem fogsz mellélőni. –* jelzi a lány kérdésére, hogy átadja neki az irányítást, egy feltétellel.*
- De csak ha megígéred, hogy nem bántasz. –* igyekszik kis játékosságot csempészni a szavaiba, remélve, hogy a lány nem veszi őket túl komolyan.* – És kipróbálnám már azt az ágyat.-
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem esik nehezére kiélvezni az őt érintő ajkak bársonyos simogatását, hiszen a szende tündér láthatóan mindent megtesz, hogy neki jó legyen, és csak arra figyel, hogy jól végezze a dolgát. Egyéb dolga nincsen hát, mint átadni magát az élvezeteknek. Érzékszerveit minél élesebben, ki szeretné használni, magáévá akarja tenni a látványt, az érzést, a hangokat, és a szoba nyújtotta privát hangulatot, melyben csak ő és a tündér, és egymás teste létezik a másik számára. Kinyújtja lábait két irányban a lány mellett, kissé hátradől, és kényelmesen elnyújtózik, miközben kezeit gyengéden az igyekvő lány vállaira helyezi. Gyengéden a lány füle mögé sepri szemébe lógó hajtincseit, hogy semmi se zavarhassa meg. Ha teheti, igyekszik kicsit elmozdulni egy ültő helyéből, és enyhe vertikális mozgással segíteni a ténykedést. A lehető legjobban odafigyel, hogy együtt mozogjon a lánnyal, és harmonikusan össze tudjanak dolgozni. A legkevésbé sem szívesen akasztaná meg a tündért munkájában, de szemeivel szüntelen az ő szemeit keresi, remélhetőleg rájuk is találva, az őt kényeztető ajkak mennyei érintésével párhuzamosan. Mikor Nala az ölébe ül, testük egymáshoz simul, de még nem lesznek egymáséi. Gyengéden átöleli a lány hátát és derekát, két kézzel húzva őt magához, hogy ajkaik újfent egyesülhessenek. Nyelve ezúttal vadabb, addig hatol, ameddig lehet, és alsó karja is lejjebb csúszik a lány istenien selymes bőrén, hogy finoman magába foglalja egyik félgömbjét, s ne eressze. Az alsó fertályon egyelőre megálljt parancsol, s a kivárásé lesz a főszerep, aminek igencsak nagy feszültség lehet a következménye, tekintve hogy közvetlenül egymásnak feszül a két finom bőrfelület. Ajkai addig merészkednek, ameddig csak lehet, majd fogságba ejtik a rajtuk simító ujjat is, hogy csak miután megízlelték, engedjék újra útjára.*
- Biztos vagyok benne, hogy nem fogsz mellélőni. –* jelzi a lány kérdésére, hogy átadja neki az irányítást, egy feltétellel.*
- De csak ha megígéred, hogy nem bántasz. –* igyekszik kis játékosságot csempészni a szavaiba, remélve, hogy a lány nem veszi őket túl komolyan.* – És kipróbálnám már azt az ágyat.-
1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-09 21:07:47
Üzenet elküldve: 2020-07-09 21:07:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Pult //
* Rendor visszatér a kiszolgáláshoz, amit viszonylag hamar letud. Kíváncsian néz körbe, de Carlotteiát, már sehol nem látja. ~ Na mindegy, majd bepótolom ezt is vele később. ~ Mostanra az itt dolgozó lányok szép kis traccspartit rendeztek itt, de ez őt nem zavarja. A pult félre eső részére húzódik és onnan szemléli a helyet. Pár tálcát kell csak kivinnie az étkező vendégekhez. Segítségre nincs szüksége, szóval szépen komótosan végzi el a feladatát.*
* Rendor visszatér a kiszolgáláshoz, amit viszonylag hamar letud. Kíváncsian néz körbe, de Carlotteiát, már sehol nem látja. ~ Na mindegy, majd bepótolom ezt is vele később. ~ Mostanra az itt dolgozó lányok szép kis traccspartit rendeztek itt, de ez őt nem zavarja. A pult félre eső részére húzódik és onnan szemléli a helyet. Pár tálcát kell csak kivinnie az étkező vendégekhez. Segítségre nincs szüksége, szóval szépen komótosan végzi el a feladatát.*
1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-07 17:42:06
Üzenet elküldve: 2020-07-07 17:42:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
*Természetesen viszonozza a gnóm Amaz kéznyújtását, s így a hosszúfülű egy határozott - de nem túl erős szorítást érezhet. Kissé férfiasnak hathat ez a fajta kézfogás Myrtől lány létére. A sellővel - mint munkabéli "tisztséggel" nem tud mit kezdeni. Ugyan hallotta, hogy van valami különös szolgáltatása a Sellőháznak, de hogy pontosan ez mi, azt nem tudja. Azonban felkelti a kíváncsiságát, s veszi a bátorságot, hogy megkérdezze:*
- És pontosan mit is takar a munkád, ha nem haragszol meg?
*Az elf neve ismerősen cseng neki. ~Mintha tegnap annál az asztalnál lett volna valami ilyesmi nevű jelentkező.~ Most tüzetesebben is megnézi Amazt, és - ha nem is rögtön, de beugrik neki.*
- Várjunk! Mi tegnap már találkoztunk.
*Kíváncsian néz a nőre, hátha neki is rémlik valami. ~Hogy a fenében nem tűnt fel elsőre?~ És egyébként nagyon úgy fest, hogy May részéről is barátságos fogadtatás érkezik. Ennek hatására kicsit mintha javulna jelenlegi közérzete, s mikor a rangidősségről beszél a nő, mosolyognia kell. A vita óta először teszi ezt. Már meg is kérdezné, hogy ugyan min töpreng oly nagyon, mikor előáll a forrócsokival.*
- Hát, ne haragudj, én sajnos semmilyen formában nem értek a főzéshez.* Feleli gondolkodás nélkül.*
- Attól tartok, ha én forrócsokit kezdenék készíteni neked, abból legfeljebb valami odakozmált trutyi lenne. Esetleg egy füstölgő edény... vagy ami marad belőle.* Nyilvánvalóan túloz, de azért az persze igaz, hogy ez biza nem az ő asztala.*
- De most, hogy mondod, elfogadnék egyet. Bár lehet, egy jól lehűtött tea még jobban esne.* Elmosolyodik, s ezzel nem is azt akarja kifejezni rejtetten, hogy díjazná, ha a két nő közül valamelyik csinálna neki egyet. Különben is, az nem két perc, mire egy hideg tea elkészül.
A munkájára vonatkozó kíváncsiság May részéről teljesen jogos, bár nem tudja, hogy beszélhet-e róla. ~Ha itt dolgozik, csak tudja, hogy épül egy boszorkánykonyha.~ Szemmel láthatóan azon töpreng, hogy elmondja-e vagy sem.*
- Zammiria beavatta az itt dolgozókat?* Kérdezi óvatosan, s reméli, hogy most nem tett fel hülye kérdést.
A látható rossz kedve lassacskán kezd kissé elpárologni a jónak ígérkező társaságban. Márpedig Myr kifejezetten jól érzi magát jó társaságban.*
- Na, és mondd csak... Ne haragudj, hogy hívnak?* Eredetileg más kérdést szeretne feltenni Maynek, de eszébe jut, hogy a félvér nő még be sem mutatkozott. Talán az izgatottság miatt, de igazából mindegy is.*
//Pultnál//
*Természetesen viszonozza a gnóm Amaz kéznyújtását, s így a hosszúfülű egy határozott - de nem túl erős szorítást érezhet. Kissé férfiasnak hathat ez a fajta kézfogás Myrtől lány létére. A sellővel - mint munkabéli "tisztséggel" nem tud mit kezdeni. Ugyan hallotta, hogy van valami különös szolgáltatása a Sellőháznak, de hogy pontosan ez mi, azt nem tudja. Azonban felkelti a kíváncsiságát, s veszi a bátorságot, hogy megkérdezze:*
- És pontosan mit is takar a munkád, ha nem haragszol meg?
*Az elf neve ismerősen cseng neki. ~Mintha tegnap annál az asztalnál lett volna valami ilyesmi nevű jelentkező.~ Most tüzetesebben is megnézi Amazt, és - ha nem is rögtön, de beugrik neki.*
- Várjunk! Mi tegnap már találkoztunk.
*Kíváncsian néz a nőre, hátha neki is rémlik valami. ~Hogy a fenében nem tűnt fel elsőre?~ És egyébként nagyon úgy fest, hogy May részéről is barátságos fogadtatás érkezik. Ennek hatására kicsit mintha javulna jelenlegi közérzete, s mikor a rangidősségről beszél a nő, mosolyognia kell. A vita óta először teszi ezt. Már meg is kérdezné, hogy ugyan min töpreng oly nagyon, mikor előáll a forrócsokival.*
- Hát, ne haragudj, én sajnos semmilyen formában nem értek a főzéshez.* Feleli gondolkodás nélkül.*
- Attól tartok, ha én forrócsokit kezdenék készíteni neked, abból legfeljebb valami odakozmált trutyi lenne. Esetleg egy füstölgő edény... vagy ami marad belőle.* Nyilvánvalóan túloz, de azért az persze igaz, hogy ez biza nem az ő asztala.*
- De most, hogy mondod, elfogadnék egyet. Bár lehet, egy jól lehűtött tea még jobban esne.* Elmosolyodik, s ezzel nem is azt akarja kifejezni rejtetten, hogy díjazná, ha a két nő közül valamelyik csinálna neki egyet. Különben is, az nem két perc, mire egy hideg tea elkészül.
A munkájára vonatkozó kíváncsiság May részéről teljesen jogos, bár nem tudja, hogy beszélhet-e róla. ~Ha itt dolgozik, csak tudja, hogy épül egy boszorkánykonyha.~ Szemmel láthatóan azon töpreng, hogy elmondja-e vagy sem.*
- Zammiria beavatta az itt dolgozókat?* Kérdezi óvatosan, s reméli, hogy most nem tett fel hülye kérdést.
A látható rossz kedve lassacskán kezd kissé elpárologni a jónak ígérkező társaságban. Márpedig Myr kifejezetten jól érzi magát jó társaságban.*
- Na, és mondd csak... Ne haragudj, hogy hívnak?* Eredetileg más kérdést szeretne feltenni Maynek, de eszébe jut, hogy a félvér nő még be sem mutatkozott. Talán az izgatottság miatt, de igazából mindegy is.*
1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-07 13:18:25
Üzenet elküldve: 2020-07-07 13:18:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//May, Amaz és Myr//
//Pultnál//
*Amaziana felhívja rá a figyelmét, hogy az ütéseket ő csupán átvitt értelemben mondta, amely szavak hallatára az arca kicsit kisimul. Mert itt azt nem tűri meg, mármint az erőszakot a sellőkkel szemben, még csak férfinak se nevezné az olyat, aki megüt egy nőt.*
-Tudom mit érzel. *Sóhajt majd leszegi a fejét és folytatja.*
-Én is nagyon csalódott voltam, mikor kiderült, hogy a Ralas kincsének semmi köze a főnökhöz, még csak nem is ő szolgálja fel. *Von vállat, mert hát ő azt hitte az elején, hogy bizony úgy lesz. Nem akarja lealacsonyítani a másik nő problémáit, csak egyszerűen nincs komoly lelkizős hangulatban. Ekkor ér oda az alacsony gnóm lány hozzájuk. ~Hát ilyenek is dolgoznak itt? Biztos a konyhán…~ Nézi jobban meg, mert még nem nagyon látta, majd a magyarázatból ki is derül, hogy mi ennek az oka.*
-Myr'Jinnar, örülök, hogy megismerhetlek. *Majd hirtelen vált át izgatottá az arca.*
-Szóval mindketten csak tegnap óta dolgoztok itt… júúúújj, de izgalmas! Akkor én vagyok a rangidős… *Kapkodja a tekintetét össze vissza, hogy mégis mit tudna tenni rangidősként, látszik, hogy töri a kobakját.*
-Tudjátok, itt minden reggelt azzal indítunk, hogy valaki készít nekem egy forrócsokit. Ma viszont még nem kaptam… *Szélesedik ki a szája, hátha be tudja húzni őket a csőbe.*
-Myr, amúgy mivel foglalkozol itt? *Kérdez azért rá, mert szeret találgatni, csak éppen az nem szerencsés.*
//Pultnál//
*Amaziana felhívja rá a figyelmét, hogy az ütéseket ő csupán átvitt értelemben mondta, amely szavak hallatára az arca kicsit kisimul. Mert itt azt nem tűri meg, mármint az erőszakot a sellőkkel szemben, még csak férfinak se nevezné az olyat, aki megüt egy nőt.*
-Tudom mit érzel. *Sóhajt majd leszegi a fejét és folytatja.*
-Én is nagyon csalódott voltam, mikor kiderült, hogy a Ralas kincsének semmi köze a főnökhöz, még csak nem is ő szolgálja fel. *Von vállat, mert hát ő azt hitte az elején, hogy bizony úgy lesz. Nem akarja lealacsonyítani a másik nő problémáit, csak egyszerűen nincs komoly lelkizős hangulatban. Ekkor ér oda az alacsony gnóm lány hozzájuk. ~Hát ilyenek is dolgoznak itt? Biztos a konyhán…~ Nézi jobban meg, mert még nem nagyon látta, majd a magyarázatból ki is derül, hogy mi ennek az oka.*
-Myr'Jinnar, örülök, hogy megismerhetlek. *Majd hirtelen vált át izgatottá az arca.*
-Szóval mindketten csak tegnap óta dolgoztok itt… júúúújj, de izgalmas! Akkor én vagyok a rangidős… *Kapkodja a tekintetét össze vissza, hogy mégis mit tudna tenni rangidősként, látszik, hogy töri a kobakját.*
-Tudjátok, itt minden reggelt azzal indítunk, hogy valaki készít nekem egy forrócsokit. Ma viszont még nem kaptam… *Szélesedik ki a szája, hátha be tudja húzni őket a csőbe.*
-Myr, amúgy mivel foglalkozol itt? *Kérdez azért rá, mert szeret találgatni, csak éppen az nem szerencsés.*
1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:20:21
Üzenet elküldve: 2020-07-05 19:20:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//May, Amaz és Myr//
*A másik tanácsait kezdi egyre hasznosabbnak találni és az önmagában eddig rejtőző gőg lassan lejjebb ereszkedik a nő szavaitól jó messze. Az apjától idézett szavakat a másik Sellő könnyedén félreérti mire, csak hevesen rázni kezdi a fejét nagyokat gesztikulálva az elf szerzet. *
- Nem, nem, nem! Félreérted! Átvitt értelemben mondtam, nem valódi ütésekről beszéltem! Hanem csalódásról, bukásról! *Tisztázza a félreértéséket, majd erős figyelemmel kíséri szemeivel a másik minden mozzanatát és gyorsan fel is firkantja elméje láthatatlan noteszébe. May hamis hangjaira Amaziana szemeibe összeszorulnak, de hamar mosolyogva felel a másik megjegyzésére. *
- Én ennyire sem tudok *még rá is kacsint társaságára amikor újabb itt dolgozó keveredik kettejük közé. Egy vörös loknis gnóm lány aki Myrnek hívja magát. Amaziana a megszokott fenn ragadt mosolyával kézfogásra nyújtja jobbját, és úgy mutatkozik be. *
- Amaziana Urstik, de hívj nyugodtan Amaznak. Tegnap óta itt dolgozó Sellő. *kacsint a másikra és vissza kell fognia magát, hogy ne kezdjen eget rengető mesélésbe az életéről, mert egyszerűen szeret beszélni, még ha nem is a legszimpatikusabb tud lenni néha tőle *
*A másik tanácsait kezdi egyre hasznosabbnak találni és az önmagában eddig rejtőző gőg lassan lejjebb ereszkedik a nő szavaitól jó messze. Az apjától idézett szavakat a másik Sellő könnyedén félreérti mire, csak hevesen rázni kezdi a fejét nagyokat gesztikulálva az elf szerzet. *
- Nem, nem, nem! Félreérted! Átvitt értelemben mondtam, nem valódi ütésekről beszéltem! Hanem csalódásról, bukásról! *Tisztázza a félreértéséket, majd erős figyelemmel kíséri szemeivel a másik minden mozzanatát és gyorsan fel is firkantja elméje láthatatlan noteszébe. May hamis hangjaira Amaziana szemeibe összeszorulnak, de hamar mosolyogva felel a másik megjegyzésére. *
- Én ennyire sem tudok *még rá is kacsint társaságára amikor újabb itt dolgozó keveredik kettejük közé. Egy vörös loknis gnóm lány aki Myrnek hívja magát. Amaziana a megszokott fenn ragadt mosolyával kézfogásra nyújtja jobbját, és úgy mutatkozik be. *
- Amaziana Urstik, de hívj nyugodtan Amaznak. Tegnap óta itt dolgozó Sellő. *kacsint a másikra és vissza kell fognia magát, hogy ne kezdjen eget rengető mesélésbe az életéről, mert egyszerűen szeret beszélni, még ha nem is a legszimpatikusabb tud lenni néha tőle *
1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-04 21:46:24
Üzenet elküldve: 2020-07-04 21:46:24
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
//Ismerkedés - vagy ami lesz//
//Pultnál//
*Rövidesen - már amennyire ez lehet rövid - végére ér az összes szobának. Változatlanul csendes a folyosó, de talán így is a legjobb. Dolga végeztével lepakolja a takarító cuccokat. Természetesen mindent a helyére rak. Hisz mégsem akar rendetlenséget hagyni maga után. Az elég trehány dolog lenne tőle. Miközben pakolászik, azon töpreng, hogy elnéz a konyha felé - no nem Parcy miatt, csak mert kiszáradt. Vonakodva teszi meg az utat a konyha irányába. S mikor belép, meglepetten tapasztalja, hogy az elf nincs ott. Egyúttal hatalmas kő esik le a szívéről, hogy nem kell vele találkoznia. Iszik egy pohár vizet, aztán úgy dönt, hogy kikukkant a Sellőbe, hátha találkozik még olyanokkal, akik itt dolgoznak. Végtére is nem ártana egy kis ismerkedés, és most lehetősége nyílik rá. Kihasználja tehát az alkalmat, s ezennel távozik a szolgálati részről.
A pult mögé érkezve két nőt pillant meg: egy barna fél-elfet és egy lágy arcú elfet. Úgy fest, beszélgethetnek valamiről. Mindketten emberileg szimpatikusnak tűnnek Myrnek így első ránézésre. Kedve továbbra sem valami rózsás, ez látszik is rajta, de kicsit felszabadul, hogy most itt lehet. Igaz, még csak most fog először szóba állni velük, s reméli, hogy nem fogják majd elutasítani.*
- Üdv. Myr'Jinnar vagyok. Tegnaptól dolgozom itt. Bennetek kit tisztelhetek?* Udvariasan és barátságosan beszél, na meg persze kissé tömören. Nem szándékosan, csak így alakult.*
- Egyébként hívjatok csak egyszerűen Myrnek.* Tájékoztatja még a nőket a dologról, aztán figyel mindkettejük válaszára - ha kap.
Egyébként egészen fura érzés számára itt a pult mögött állni. Reméli, hogy nem is lesz ebből utólag gond.*
//Pultnál//
*Rövidesen - már amennyire ez lehet rövid - végére ér az összes szobának. Változatlanul csendes a folyosó, de talán így is a legjobb. Dolga végeztével lepakolja a takarító cuccokat. Természetesen mindent a helyére rak. Hisz mégsem akar rendetlenséget hagyni maga után. Az elég trehány dolog lenne tőle. Miközben pakolászik, azon töpreng, hogy elnéz a konyha felé - no nem Parcy miatt, csak mert kiszáradt. Vonakodva teszi meg az utat a konyha irányába. S mikor belép, meglepetten tapasztalja, hogy az elf nincs ott. Egyúttal hatalmas kő esik le a szívéről, hogy nem kell vele találkoznia. Iszik egy pohár vizet, aztán úgy dönt, hogy kikukkant a Sellőbe, hátha találkozik még olyanokkal, akik itt dolgoznak. Végtére is nem ártana egy kis ismerkedés, és most lehetősége nyílik rá. Kihasználja tehát az alkalmat, s ezennel távozik a szolgálati részről.
A pult mögé érkezve két nőt pillant meg: egy barna fél-elfet és egy lágy arcú elfet. Úgy fest, beszélgethetnek valamiről. Mindketten emberileg szimpatikusnak tűnnek Myrnek így első ránézésre. Kedve továbbra sem valami rózsás, ez látszik is rajta, de kicsit felszabadul, hogy most itt lehet. Igaz, még csak most fog először szóba állni velük, s reméli, hogy nem fogják majd elutasítani.*
- Üdv. Myr'Jinnar vagyok. Tegnaptól dolgozom itt. Bennetek kit tisztelhetek?* Udvariasan és barátságosan beszél, na meg persze kissé tömören. Nem szándékosan, csak így alakult.*
- Egyébként hívjatok csak egyszerűen Myrnek.* Tájékoztatja még a nőket a dologról, aztán figyel mindkettejük válaszára - ha kap.
Egyébként egészen fura érzés számára itt a pult mögött állni. Reméli, hogy nem is lesz ebből utólag gond.*
1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-07-03 21:46:55
Üzenet elküldve: 2020-07-03 21:46:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
// Zárás //
* Cassy szellőztet egy kicsit Parcy kérésére, aki eléggé nyomottnak tűnik az elfogyasztott italok után. Ezt Wrexan nem is csodálja, mert a saját feje is kezd egyre jobban elnehezedni. Sőt úgy tűnik, hogy vendéglátójuknál szintén ez a helyzet. A lány azért igyekszik mind a kettejükkel folyamatosan szóval tartani, hogy ne lohadjon le a hangulat. Közben a kockadobásra is sor kerül. Parcynak nincs esélye és Cassy se jár túl nagy sikerrel. Wrexan is újra dobja a két kockáját, de az alap három hatosnál nem kap jobbat.*
- Úgy tűnik ezt is én nyertem meg.* Állapítja meg a tényt a fiú. Közben Parcy kiterül az asztalra.*
- Úgy látom, hogy szegénykének már véget is ért a játék. Legjobb lesz, ha ezt a nyeremény dolgot később beszéljük meg szerintem.* Javasolja, mivel most amúgy sem túl tiszta az agya. Az elf lánynak segít visszapakolni, aztán valahogy a másik férfit is elcipeli a saját szobájába. Ezt letudva meg egyenesen aludni, de persze elköszönni nem felejt el.*
- Jó éjt!
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
// Zárás //
* Cassy szellőztet egy kicsit Parcy kérésére, aki eléggé nyomottnak tűnik az elfogyasztott italok után. Ezt Wrexan nem is csodálja, mert a saját feje is kezd egyre jobban elnehezedni. Sőt úgy tűnik, hogy vendéglátójuknál szintén ez a helyzet. A lány azért igyekszik mind a kettejükkel folyamatosan szóval tartani, hogy ne lohadjon le a hangulat. Közben a kockadobásra is sor kerül. Parcynak nincs esélye és Cassy se jár túl nagy sikerrel. Wrexan is újra dobja a két kockáját, de az alap három hatosnál nem kap jobbat.*
- Úgy tűnik ezt is én nyertem meg.* Állapítja meg a tényt a fiú. Közben Parcy kiterül az asztalra.*
- Úgy látom, hogy szegénykének már véget is ért a játék. Legjobb lesz, ha ezt a nyeremény dolgot később beszéljük meg szerintem.* Javasolja, mivel most amúgy sem túl tiszta az agya. Az elf lánynak segít visszapakolni, aztán valahogy a másik férfit is elcipeli a saját szobájába. Ezt letudva meg egyenesen aludni, de persze elköszönni nem felejt el.*
- Jó éjt!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242