Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-10 14:18:06
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Komblard Silkton és Zammiria Rykoven//

*Nem csodálkozik Zammiria reakcióján, inkább abban reménykedik, hogy a vendég nem fogja utólag letagadni az egészet és nagydobra verni, hogy itt milyen tiszteletlenül is bántak vele. Úgy fest a főnök még mielőtt bárki bármit is mondhatna a történtekre próbálja menteni a helyzetet. Szavai szerint eddig itt egy feszültebb légkörű beszélgetés folyt, amelybe csak néhány pillanatra szivárgott be. Viszont ami először kijön a férfi száján, nem igazán megnyugtató. Hisz az előbb még távozóban volt, most meg lábnyújtóztatásról beszél. Mindenesetre, a konyharuhát átadja neki további használatra.*
-De… megy ez jobban is. *Bizonygatja, nem igazán elégedett az eredménnyel így visszatekintve.* -Megpróbálhatom újra, ha ezzel nem volt elégedett. *Nyugtatja meg a férfit, most úgy érzi valóban kicsit bizonytalan volt a keze, de másodjára már minden kétség nélkül tudná lendíteni a poharat, mi tagadás, még élvezte is. Majd Zammiriára tekint, reményei szerint immár az ő arca is kisimul, és azon töpreng, hogy adja elő a sztorit. Szerencsére Komblard megelőzi ebben és tisztázza a dolgokat, a nő irányába is kommunikálva a miértet. Mosolya szélesre húzódik, hogy kiderült a vendég nem neheztel ezért rá, így lepakolja elé a másik teli vizespoharat és a már csak harmadig telit is. Örülhet a férfi, hogy nem a mérges ötletet adta elő a pultnál, mert egy biztos, az nem lett volna meg időre. Az pedig szintén kétséges, hogy kiadtak volna e ilyen veszélyes dolgot egy vendégnek saját használatra.
Aztán ismét valami furcsa zavar támad a vendégben, de May reméli, hogy az immár egyedül is megoldja a saját vízbefojtását.*
-Akkor még egy tea és hamarosan hozom az ételeket is. *Veszi a kezébe a tálcát és már fordul is a konyha irányába, így nem hallja a vendég megjegyzését, de amúgy se hazudtolná meg nyíltan, milyen modorra vallana az? Még a pultnál beáztat tealeveleket, hogy mire visszatér a konyhából felpakolva minden jóval kiázzon belőlük a zamat. Hamarosan meg is érkezik újból az asztalhoz, ahol a nő elé leteszi a tányért, amelyen ízlésesen elhelyezkedik a lágytojás, a kenyér, vaj és némi zöldség, szépen cakkos szélűre szeletelve, valamiféle szósszal is körbe van rajtolva a tányér. Egyértelmű, hogy nagy gonddal készült és tagadhatatlan, hogy tisztában voltak odabent azzal is, hogy kinek. Majd egy öblös kerámia tányért is lehelyez az asztalra a vendég elé, ehhez viszont konyharuhát is használ, ugyanis még kellően meleg. Látszik, hogy nem spórolták ki belőle az alapanyagokat, főételnek is elmenne a tartalma okán, a tetején pedig egy cakkos szélű répakarikát ölel magához egy fodros szál petrezselyem. A leves mellé még anyagszalvétára kipakol két karéj kenyeret, nem tudván, hogy a férfi hogyan szereti, majd a tea is elé kerül, pontosabban a pohár vizek mellé némi kiskanál kíséretében. Mivel a méz már eleve az asztalon volt a kis kancsó tejjel együtt, csak megnézi, hogy nem fogyott e el egyik se.*
-Fogyasszák jóízűen. Ha más nem lesz, akkor intsenek, ha bármire szükségük lenne. *Persze azt leellenőrzi még, hogy az asztalon található só és borsszóró, csak aztán indul vissza a pulthoz, ha más óhaj nem lenne.*




1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-10 12:50:37
 ÚJ
>Komblard Silkton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers, Zammiria Rykoven//

*Nos igen, Zammiria nagylelkű felajánlása kárba vész, mivel bár kedvesen nyújtja a képzletebeli nyugalombogyókat, de Komblard nem vesz belőle egyet sem. Illetőleg ha próbált is venni, bizonyára elejtette, mert remegett a keze. Túl ideges ugyanis ahhoz, hogy nyugodt legyen. Ennek ellenére ő elégedett a művel, amit összehozott, olyannyira, hogy a végén már a távozás gondolata is felmerül benne. Nem mellesleg ez az egyetlen gondolat, ami ekkor felmerül benne, így egyeduralkodóként kezdi vezetni a testét el az asztaltól, de messzire nem jut vele a kis huncut, mert ekkor kap egy pohár vizet az arcába. Jó nagy pohárral, nagyobbak itt a dolgok, mint gondolná az ember. Prüszköl kettőt-hármat annak jeleként, hogy megnyugodhatnak, a víz elérte az arcát. Eztán lassan, de biztosan visszaül a székre.*
- Kinyújtóztattam a lábaimat.
*Jegyzi meg kissé vontatott hangon, majd bólint a rongyot tartó hölgy felé.*
- Köszönöm, épp jókor, bár ami engem illet, már a lámpásos résznél felhasználtam volna. De hát jobb később, mint soha, nem igaz?
*Majd Zammiria szavaira csak a fejét rázza, elvégre ő rendelte a vizet. Mindig örül, amikor a gondosan kifundált tervet nem teszik tönkre a szereplők azzal, hogy támad egy jobb ötletük.*
- Semmi probléma, tényleg... Amúgy is, én adtam neki a feladatot, ő csak jól végezte dolgát.
*A másik ötlete az volt, mikor a kérdést kapta korábban, hogy a két pohár víz helyett egy pohár gyorsan ható mérget kér, amit reflexből felhörpinthet, amikor úgy érzi, gondban van, és akkor próbálják meg felelősségre vonni, vagy kideríteni, miért volt zavarban! Azonban úgy gondolkodozott, hog vizet gyorsabban talál az ember a közelben, mint igazán gyors mérget. Mindent egybevetve, a terv nagyjából jó volt, persze az apró felüdülés hamar elillan majd, de élvezi azt a néhány percet, amíg a meglepettség hevében anélkül tud Zammiriával beszélni, hogy dadogna, elcsuklana a hangja, vagy a kezei... nem, a kezei picit még most is remegnek.*
- Nos ez egy nagyon kedves, és egyben visszautasíthatatlan ajánlat...
*~ De tényleg, nem merném visszautasítani... ~*
- Így természetesen nem mondok nemet a teára, de a... higgadt, alapos beszélgetés jelen helyzetben nem hiszem, hogy kivitelezhető lenne, mert hát én... mármint ön... én!
*Minden helyzetben nagyon fontos az őszinteség, ezt Komblard is tudja. Általában egy amúgy is kusza helyzetet csak még jobban összekuszálnak a hazugságok, a félreértések erdején át pedig az őszinteség a legrövidebb ösvény. Éppen ezért tervez a szerzetes rávilágítani, hogy amíg Zammiria a közelben van, nem igazán fog használható állapotba kerülni.*
- Tudja, én... nagyon rosszul beszélem a közös nyelvet.
*Hazudja a lehető legkomolyabb arccal. Majd hamar felhangzik benne egy vészharang.
~ És mi van, ha a másik nő megjegyzi, hogy a pultnál még jól ment? Nem gond, majd azt mondom, közben felejtettem el. Amíg ideértünk. Messze volt az asztal, sok minden történt... ~*


1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-10 10:25:47
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Komblard Silkton, Maydeleine Rhywayers//
//Érintőlegesen Darelld//

*Tekintetük találkozik Darelldéval, de nem áll módjában hosszabb szemkontaktust tartani vele, ismétlést pedig nem akar. Igazán nagyon koncentrál a szerzetes minden szavára, láthatóan igyekszik megérteni, amit mondani próbál neki, a türelmetlenség legkisebb jele nélkül. Abból Zammiriának általában sok van, épp ezért lehet meglepő, hogy mennyire más tud lenni, amikor egyszer elfogy valakivel szemben. Kissé hunyorog, jelezheti vele, hogy nehéz értelmeznie, mit akart Komblard a fülével odakint a parton. Ösztönös megértő mosoly villan halványan ajkain, mikor szabadkozik, hogy ez jobban szokott neki menni. Egy kicsit a házaló árusokra emlékezteti vele, akik ajtókon kopognak, hogy portékájukat rátukmálják másokra. Egyelőre még nem tudja, mi az, amit a férfi szeretne rásózni, de kikívánkozik belőle a nagylelkűség jelzése.*
- Csak nyugodtan…
*Egyelőre nem érti, a férfi milyen oldalon áll, egyszer fenyegető ellenségnek, máskor kíváncsi rejtélyvadásznak tűnik. Aprókat bólint, amint lépésről lépésre lehántja a burkot az éjjel tapasztaltakról. Önkéntelenül kezd maga is fulladni, miképp, ha nagyon koncentrálunk egy beszélőre, ösztönösen felvesszük légzése ritmusát, Komblard pedig éppen egészségtelen időtávot hagy benne. Ugyanígy mély levegőt vesz, mikor ő is, ám sokkal nyugodtabban. A tekintete megrebben a Vérmágia szóra. Tehát itt jön képbe Sa'Tereth. És immár nyilvánvaló, hogy a férfi nem az istenség követője, mi több, épp ellenkezőleg. Megnyugszik, mikor tisztázódik, hogy a fenyegetést félreértette, a Sellőt nem célozza közvetlen támadás.
Közben Mady is megérkezik, de nagyon koncentrál a férfira, és kérdéseket is intéz hozzá, így épp csak odapillant, mikor leteszi a teát. Érzékeli, hogy ott ácsorog, de egyelőre nem akarja megszakítani a fontos témát azzal, hogy megtudja, mi okból. Kezdi átértékelni a beszélgetés alapjait, ő is látja, hogy sok információt kapott, látszólagos előnyök kieszközölése nélkül. Ezt betudja az idegességnek, hiszen legalább segítséget megpróbálhatna kérni a szerzetes a jelenleg öngyilkosnak ígérkező küldetéséhez. Felszaladnak szemöldökei, mikor Komblard távozni készül.*
- Kérem, várjon!
*S Mady már löttyinti is a vizet, amitől meglepetten elkerekednek Zammiria szemei, gyorsan feláll a székről.*
- Mady! Mi volt ez?
*Hangszíne inkább meglepett, mint feddő. Ha a víz talál, és Mady is intézi kérdését, értetlenül elhallgat néhány pillanatra. Azt már sejti, mi volt a cél, de nem tudhatja, hogy miképp reagál erre a férfi, ezért igyekszik úgy helyezkedni, hogy egyetlen oldallépéssel közéjük tudjon állni, és lehetőség szerint közbe tudjon lépni, ha tettlegességre sarkallná a férfit a bosszúvágy, vagy ha egyszerűen csak a mérgét akarná szavakban zúdítani a Sellőre. Nem hagyja bántani Madyt se így, se úgy, még ha nem is ért egyet a módszerével. Ha van módja rá, beszélni kezd még a csuhás előtt.*
- Kérem, bocsásson meg! Úgy látom, csak segíteni akart, mivel nagyon zaklatottnak tűnik. Magam is aggódom Önért, ezért nem engedhetem el ilyen állapotban. Megtenné, hogy helyet foglal és inna velem egy teát? Miért nem beszéljük meg ezt a dolgot alaposabban, higgadtan?
*Kezével udvariasan int az asztal felé, hangját igyekszik határozott, de nyugodt hangszínen tartani.*


1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-10 09:31:57
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Komblard Silkton és Zammiria Rykoven//

*Miután leadta a rendelést a konyhán visszasétál a pulthoz, hogy italokat előkészítse. Friss tealeveleket áztat forróvízbe és állni hagyja, majd elővesz két poharat és megtölti vízzel, ez után nagy sóhajtás hagyja el a száját. ~Sose gondoltam volna, hogy ekkora lesz az igény a víz iránt. ~ Mosolyog magában, hisz a kikötőben azt várta, hogy még a karján is folyni fog a sör vagy éppenséggel minden ruhája borpecsétes lesz, mert egész nap az üvegüket forgatja a kezében. E helyett ma is csak vizet öntöget. Persze esténként nagy a csődület, a matrózok meg a kereskedők nem is érzik be a vízzel, ők látnak eleget amúgy is. ~Bár lehet hogy az ilyen szerzetes félék alkoholt sem isznak. ~ Von vállat és elfordított fejjel szemléli még a vizespoharakat, míg a tea ázik. Mikor már készen van átönti egy díszített csészébe és tálcára rakja, mellé pedig mézet és egy kis tejet, nem tudván, hogy szereti a főnökasszony. Egy kanalat még kísérőnek mellé kanyarít, aztán felkerül rá a két pohár tiszta forrásvíz is, így sétál ki az asztalhoz. A pulttól nem igazán tudja kivenni miről is beszélgetnek, de nem is akarja. Odaérve csak leteszi az asztalra a tálcát és Zammiria elé helyezi a csészét meg a vele járó dolgokat, majd felegyenesedik. Pont ekkor kezdi meg végtelennek tűnő hebegését a férfi, amit ha akarna se tudna figyelmen kívül hagyni. ~Hogy is volt az első pohár? Arcba löttyintve, ha nagyon… esetlen?~ Gondolkodik de sehogy se tudja felidézni a pontos mondatot, viszont az mély nyomot hagyott benne, hogy akkor kell a képébe tálalnia mikor olyan szerencsétlen helyzet alakulna épp ki. ~Vajon tényleg komolyan gondolta? Ha most leöntöm a végén még megsértődik, hogy nem értem a viccet. ~ Tanakodik magában, hiszen nem akar kérést kiszolgálatlanul hagyni, viszont megsérteni se senkit. Húzódzkodik is egy kicsit az asztalnál, viszont mikor felpattan a férfi, némi motyogás és hadarás után, úgy ítéli meg, hogy ez pont olyan helyzet, mint amit előtte neki leírt. ~De az egész poharat? ~ Latolgatja még a lehetőségeket, de már nincs ideje újra megforgatni a dolgokat a fejében, olyan gyorsan történik minden. Felkapja az egyik poharat a tálcáról és az éppen induló vendég arcába löttyinti kicsit határozatlanul a fejét, majd a karjára akasztott konyharuhát mindjárt az állához is tartja, nehogy eláztassa a lefelé csorgó víz a ruháját. Bár az kétségtelen hogy a löttyintés hevében is érte a víz némileg. Nagy levegőt vesz és hatalmas szemekkel nézi a férfit, alsó ajkára még rá is harap, nem bizonyos benne, hogy megfelelőképpen döntött. A poharat, mint bűnjelet, természetesen amint alkalma adódik rá visszacsapja a tálcára.*
-Mindben rendben? *Kúszik ki egy fél mosoly kíséretében, csöppet rémült hangon a dolog végül.*




1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-09 22:10:40
 ÚJ
>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Yeza, Darelld//
//Érintőlegesen Zammiria, Komblard//

*Türelemmel megvárja, hogy Yeza is megállapítsa, hogy tenni már nem lehet lapot. Nem érkezik tőle semmilyen sürgető jelzés, voltaképpen szórakoztatja is az elszántság. A kérdés kezdetéből arra gondol először, hogy valamilyen tétet szeretne ráhúzni a nő a játékra, ami ebben a felállásban már nem lenne gáláns, hiszen Darelld láthatóan vesztésre áll. Büszkeségére apellálva tán még bele is menne, ha elfogadhatónak tartaná az ajánlatot, a győzelem sokkal nagyobb élmény, ha megjárja a bukás küszöbét, s aztán mégis mindent visz. Ám a folytatás másfelé kanyarodik, s ott az a mellékzönge is, ami nem hagyja nyugodni. Már tudja, hogy a nő szereti a kétértelmű célozgatást, egy kicsit olyan számára, mint egy pengetáncos, kinek hajtincseit súrolják, meglebbentik a bravúrosan forgatott kardok, mégis magabiztos mosollyal ügyeskedik közöttük, pedig életveszélyes minden pillanat.*
- Máris a visszavágón gondolkodik?
*Felel először kitérően egy cinkos pillantással.*
- A parázs mindenkiben ott van, kisasszony. Még abban is, aki feladja. Pusztán önmagát égeti meg vele. Az élet maga is verseny, a jobb, az erősebb, a gyorsabb vagy éppen a leleményesebb jár jól. A győztes él túl. A veszteség fájdalmán akarattal emelkedhetünk felül. Vagy azzal, ha éppen veszíteni akartunk.
*Hunyorítja szemét, visszakapcsolódva a korábbi témához, majd elmosolyodik.*
- Ha a kérdés arra vonatkozott, hogy mindenáron törekednék-e a győzelemre egy újabb próbálkozással, akkor azt kell mondjam, hogy a helyzettől függ. Ésszerűtlen lépésre nem szánnám el magam, csak hogy bizonyítsak. Mert nem ettől lesz valaki több vagy kevesebb. Na és Ön, kisasszony? Meddig megy el, hogy elérje, amit akar?
*Tekintete most fürkészőbb, mint egy perccel korábban. A játékot nem sürgeti, a választ kényelmesen megvárja, akár felel rá, ha úgy adódik. Később elcsípi Zammiria pillantását is, de valószínűleg oly hirtelen kapja el a nő a tekintetét, hogy nem biztos benne, mi a szándéka. Inkább csak az ösztönei súgják, hogy ennek jelentősége volt. Ha a pillantás megismétlődik, vagy hosszabban kitart, akkor megerősítést nyerhetne, de most akár véletlennek is gondolhatná. Látja, hogy Zammiria nincs egyedül, de nem tűnik úgy, hogy közvetlenül veszélyeztetve lenne. Persze ez a csuhás zajongott az imént a pultnál. Csak a biztonság kedvéért összenéz Alfonzzal, de egyelőre őt is teljesen nyugodtnak találja, úgyhogy a játékhoz fordul vissza. Akkor is, ha a megerősítést megkapja, mert úgy tűnik, inkább megfigyelésről van szó, mint közbelépés sürgetéséről. Persze akkor kevésbé fog a játékra figyelni. Ami jelen helyzetben elég szegényes eredménnyel kecsegtet. Egész gyorsan jár a keze, ám valahogy nem jönnek jól a lapok, így Yeza szinte minden lapja kiterítve fekszik már előtte, mikor megáll a játék. Elégedetlenül csettint egyet nyelvével a karcsú kézben pihenő 6 napot látva, és megbillenti fejét is.*
- Eszemben sincs hagyni.
*Pillant fel komoly arccal.*
- Míg egy lapja is van, nekem van esélyem. Egy élvezetes vereség jobb, mint egy fél szívvel nyert játszma. Nem fosztanám meg a dicsőségtől.
*Pillantása aztán máris a felcsapott lapra ugrik. Most az alacsony értékek kedveznek neki, de aztán olyan lomhán mozdul, hogy hagyja kicsúszni az irányítást a kezéből, s az átkötő lappal a nő magához ragadja a magas értékű lapok sorát, Darelld pedig csak szisszenve nézheti, ahogy rakosgatja őket. Csupán egy kártya marad a kezében. Mosolyog a helyzeten, amit az imént említett, és kihívón pillant Yezára.*
- Ahogy mondtam. Ebből még bármi lehet. Elég sok lap van odalent.
*Bök az állával az asztalra, ahol 57 kártya hever a két pakliban összesen.*
- Elég, ha a megfelelő lapot lecsapom Addrával, és máris átveszem a vezetést.
*Láthatóan nem sürgős neki a befejezés, tán még tetszik is neki a kitartott helyzet. Biztos benne, hogy a nő már alig várja, hogy húzhasson a paklijából, talán latolgatja, hogy miként szabadulhatna meg az utolsó laptól is.*
- Hogy áll a várakozás izgalmával? Képes türelmesen kivárni a megfelelő alkalmat, vagy szereti kiugrasztani a vadat?

A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.10 00:16:18


1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-09 21:14:39
 ÚJ
>Komblard Silkton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers, Zammiria Rykoven//

*A boros kérdésre enyhén megrázza a fejét, az kéne még csak! A két pohár víz pont jó lesz az előre felvázolt leosztásban. A bemutatkozás során váratlan kérdést tesznek fel neki, amire igyekszik gyorsan reagálni, nehogy feltűnjön rajta, milyen ideges.*
- Persze, természetesen, úgy szólít, ahogy szeretne. Mármint... jó... jó a Komblard. Köszönöm.
*Tekintetébe megint kiül a zavar, amikor rájön, hogy ezt legfeljebb a hölgy köszönné meg, de leginkább senki. Persze a lelke mélyén tudja, most gyakorlatilag azt köszönte meg, hogy Zammiria hozzászólt, de az megint olyan dolog, amit ritkán köszönnek meg.*
- Zammiria *ismételi, mint az engedelmes gyerek, majd bólint. Megjegyezte. Ebben a pillanatban rögtön elkezd attól félni, mi lesz, ha elfelejti. Majd eszébe ötlik, maradhat a "hölgyem"-nél, az mindig jó.
Aztán belevág a beszámolóba, ami hát bizonyos pontokan nem tökéletes, de még mindig ezek a legjobb részei, a maradék egyenesen tragikus. A szerzetes álmodik egy világról, amiben egy ilyen beszámolóból a beszélgetőpartner pontosan összerakja, miért is jött, mit akar, mit ajánl cserébe (az mondjuk nem nagy kaland, általában semmit). Ez a világ azonban marad az álmaiban, Zammiria nem úgy fest, mint aki értené, milyen nagy szerencséje van, amiért Komblard idevetődött.
~ Jóságos Eeyr, csak nem ismer már régebbről? Nem, akkor valószínűleg szikrákat szórnának a szemei, és tüzet okádna. Annyira azért nem rossz a helyzet... ~
A botot hiába keresi szemeivel a hölgy, legalábbis a közelben. Az a pultnál maradt, bár ez a kétségbeejtő felismerés még várat magára, ami a szerzetest illeti. Valószínűleg helyben ájulna el, ha rájönne, hogy fegyvertelen, és csak az ébredése után gondolna bele, hogy nem is a bot az ő fegyvere, hanem az öklei. Azok meg ott voltak végig. Viszont hirtelen felvillan valami szikra a lelkében, amikor Zammiria megjegyzi, hogy ő is hallott a különös jelenségekről. Ez a szikra tartalmaz örömöt, megnyugvást és egy kevés (nem lehet eléggé kihangsúlyozni, milyen kevés) magabiztosságot.*
- Igen! Nem... Vagyis igen, de nem. *Egy időre mozdulatlanná dermed a levegőben, úgy néhány másodpercre, aztán hozzáteszi:*
- Ez... általában jobban megy. *Vesz néhány nagy levegőt, majd folytatja.* Szóval én kint voltam az éjjel. A szirteknél, amikor próbáltam a fülemen keresztül léle... Mármint...
*~ Hülye! ~*
- Láttam a tengert, háborgott. A hullámok... nagyobbak voltak. Talán... talán a háborgás túlzás, nem tudom, nem... nem vagyok tengerész. És a föld mozgott. Mármint... remegett. A talpam alatt. Mintha valami ébredezne. Éreztem végig, ahogy sétáltam, majd hajnalra eltűnt. És a kutyák ugattak, mindenütt. Mármint tényleg... nagyon... nagyon sok kutya hangja volt. Még... még akartam valamit mondani, de elfelejtettem.
*Az utolsó szónál már alig hallani, mert a levegőből is kifogyott, aztán elfelejtett újat magához venni egy ideje. Ezúttal a fülén keresztül sem próbálta meg. Így újból sóhajt néhány nagyobbat, majd pedig a hölgyre pillant ismét, igyekszik felfogni a kérdéseket, hogy válaszolhasson rájuk.*
- Nos... a fény, az... azt elég nehéz megmagyarázni. Egy hatalmas csóva volt, ami így... valami köze lehetett ahhoz, hogy az égen valahogy szétnyílt. Mert... mert az is megtörtént. Az egész valami sötét... dolog műve lehet. Vérmágia, kétség sem fér hozzá. Talán ez volt valami előjáték, vagy... próbálkoztak, és elbuktak, de talán megpróbálják újra! Esetleg a szertartás sikeres volt, és máris nyakunkon a baj. Ezt... még nem tudom. De kiderítem! *teszi hozzá gyorsan.* És amint valamit még megtudok, elmondom. Mindenképpen.
*Ezen a ponton kicsit elgondolkodik. Mintha legutóbb még nem vallatták volna, csak egyszerű kérdések hangzottak volna el. Akkor miért érezte úgy a válaszadás végére?
~ Nyugalom, öreg cimbora, jól csinálod. Sikeresen kiterítetted minden lapodat, anélkül, hogy belegondoltál volna, hogy így már aztán semmi okuk nekik is információkat kiadni. Miért nem vágod le rögtön az egyik karodat is, és adod oda a hölgynek? Hű, azok a szemek... ~
Igyekszik nem túl látványosan vívódni, miközben a maradék kérdésekre fontolgatja a választ. Mennyit áruljon el?
~ Elmondok mindent, és akkor noha semmi nem marad a kezemben, de talán hasznos voltam számára. Igen, stratégiai megfontolásból ez tűnik a legjobb ötletnek. ~
Szóval bele is vág:*
- Nem, mármint... nem úgy. Nem konkrétan célpont. Mármint, remélem, nem. Csak... mintha bedobnék egy követ az üvegpoharak közé. Amit... egyértelműen nem fogok megtenni, mert... mert nincs nálam kő. De ha lenne, akkor sem tenném! Mármint... szóval az egyik üvegpohár a Sellő. Nem azt célzom, de ettől még ki fogadna arra, hogy egyben marad? Ha teszem azt, elszabadulna valami démoni erő a kikötőben, és pusztításba kezdene, akkor... hát... megjósolhatatlan, mi pusztulna el, és mi maradna meg. Az esélyek... nem feltétlen az ön oldalán állnak. Én azt kívánom, bár úgy lenne, de... szóval... azt hiszem, megyek is a Vérkertbe, megállítom Sa'Tereth tervét, mármint... az lenne a legbiztosabb, nem igaz? Szóval... élmény volt beszélgetni... Nem akarom tovább feltartani... bocsánat, hogy zavartam, nem volt helyes...
*Azt már rég elfelejtette, hogy vár még rá egy leves, meg víz, vagy hogy eredetileg mit akart, mikor a főnökkel próbált beszélni. Jelenleg egyedül az motoszkál a fejében, hogy mivel több használható információja nincs, nem szabadna tovább feltartania a hölgyet.*


1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-09 19:36:58
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Yeza, Darelld, Zammiria//

- Hölgyem.
*Yeza üdvözlését puha hangon és udvarias mosollyal viszonozza, Darelld beszámolóját viszont komoly arccal, tűnődőn hallgatja. Nem biztos benne, hogy a baleset áldozata ki lehet, sőt, még csak azt sem mondták neki, hogy vendégről, vagy egyáltalán érző lényről van szó, hiszen egy törött székláb is lehet a dologban. Pillantását viszont vonzotta az imént a fehér kötés, és mintha Darelld tekintete is megállt volna ott, mielőtt felelt. Nem kezdi el bámulni a nőt, csak bizonytalanul sejteni véli, hogy Darelld miért ült le kártyázni. Lenne még mit kérdeznie, de az időpont nem alkalmas erre, és ennyiben ráér a dolog, az ötlettel pedig egyetért.*
- Köszönöm, Darelld, lekötelez a gyors helyzetfelismerése. További jó mulatást!
*Biccent nekik, aztán megy tovább a dolgára.*

//Komblard Silkton//
//Érintőlegesen Darelld, Mady//

*Madytől választ nem kap, ami furcsán veszi ki magát, de most annyiban hagyja. A csuhás idegen csatlakozik hát hozzá. Annyira alaposan nem figyeli meg Zammiria, hogy közeledésében észrevegye a feszengést, de elsőre így is kissé megszeppentnek találja a férfit. Ezt is csupán magában jegyzi meg, nem áll szándékában „észre venni”, esetleges további zavart okozva. Szívélyes mosollyal felel a bemutatkozásra.*
- Örvendek! Szólíthatom Komblardnak?
*Valójában most már némiképp megkérdőjelezi, hogy tényleg így hívják, de egyelőre talán nem is olyan fontos. Majd annak fényében értékelődhet fel a dolog, hogy mi dolguk lesz egymással. Nem tud azonban ellenállni egy apró tréfának az álnevekkel kapcsolatban.*
- Csak kivételes esetben.
*Mosolya talán jelezheti, hogy nem gondolja komolyan, s különben sem ő mutatta be önmagát, így csakis úgy lehetne itt álneve, ha ezt a hamis személyiséget egészen széles körben elterjesztette volna, s a mindennapjait élné benne. Bár ki tudja… lehet, hogy csak a kikötőben ismerik így.*
- De általában Zammiriának hívnak.
*Igyekszik gyorsan feloldani az éppen csak megpendített rejtélyt. Épp megkérdezné, hogy miben lehet a férfi szolgálatára, de már nem akarja kizökkenteni a Sellőház méltatásából. Nem azért, mert bókokat akar kisajtolni, talán oda se figyel igazán arra a csuhás, hogy mit mond a drapériákról, inkább csak szeretné látni, hova vezet a dolog.*
- Köszönöm.
*Feleli megfontoltan. Aztán igen sötéten villan a tekintete, mikor elhangzik a bujtatott fenyegetésként hangzó mondat. Szimpátiája azonnal szertefoszlik, tekintete gyorsan szalad végig az öltözeten, keresve, hogy vajon milyen fegyverek lehetnek Komblardnál. Valószínűleg egyet se lát, hacsak a bot nem jött vele, de a csuha alá nyilván nem tud benézni. Végül metsző tekintete a férfi szemein állapodik meg. Nagyjából addigra bizonyosan elkezdi a szabadkozást is, amitől Zammiria szemeiben zavar jelenik meg. Egyelőre úgy tűnik számára, Sa'Tereth nevében fenyeget tovább, önmagát Lámpásnak nevezve, ezen a látszaton az ideges dobolás sem segít. Bár nem tudhatja, ez igen szerencsétlen asszociációt szül ebben a körben, mivel a minap próbálták felgyújtani a Sellőházat.
~Vajon az a céda is ezért tette?~
El nem tudja képzelni, mi gondja lehetne Sa'Terethnek a Sellőházzal, azt viszont el tudja képzelni, hogy fanatikusok egy csoportja próbálkozik. Rella lehetett az első kém, belőle már nem szed ki semmit. Ez a csuhás viszont maga jött az oroszlán barlangjába, és nem fog egykönnyen távozni, ha Zammirián múlik. Egy kicsit fészkelődik, hogy zavarával leplezze tekintete kitérését Darelld felé, de ő most kártyázik, nem biztos, hogy figyel a jelzésére. Később majd próbálkozni akar Alfonzzal is, de nem akarja feltűnően járatni szemeit az őrökön, így most inkább Komblardra néz, aki nekilát az éjszaka látottak beszámolójának, egyre idegesebben viselkedve. Ezt érdeklődéssel hallgatja. Eleinte még úgy érzi, a fanatikusok egy szertartásáról számol be, amit társaival végzett el. Amint rákérdez a férfi, hogy hogyan aludt, a személye elleni támadás ötlik fel benne, ha már egyszer ebbe a fenyegető irányba futottak gondolatai, ezért a sötét pillantás visszatér. A végébe szőtt magyarázat azonban felborítja a gondolatmenet szép logikáját, így megint zavartan pislog. Ha neki tulajdoníthatná a sötét szertartást, akkor mégsem lehet olyan szorosan köze hozzá, hiszen akkor tudná, hogy Zammiria nem volt ott. És különben is miért akarna a Sellőnek ártani? Úgyhogy itt valahogy nem kerek a nő elmélete, amit összerakott a beszámolóból. Néhány pillanat még eltelik, míg feldolgozza magában a hallottakat, megfontolja, mit mondjon, s eltüntesse a szúrós pillantást. Talán mégsem kell lefogatnia a férfit, ha távozni készülne.*
- Ez mind igen érdekes. Valóban volt valami különös az éjjel, hallottam, hogy mások is rossz éjszakára és fáradt ébredésre panaszkodtak. Magam nem jártam kint, de terveztem utánajárni a dolognak.
*Darelld épp ezt javasolta az őrjáratozók kapcsán, de ezt egyelőre nem osztja meg, nem bízik Komblardban. Lehet, hogy kelepcébe akarja csalni. Még nem tisztázódott a fejében, hogy miért mondta magát Sa'Tereth Lámpásának. De mivel kicsit össze-vissza beszélt, egy kicsit óvatos a félreértésekkel, inkább többet próbál megtudni.*
- Miféle fényt látott? És hol? Ezek szerint ezt a jelenséget kutatja?
*Talán mégsem ő végezte a sötét mágiát, ha Zammiria kapcsán felmerült benne a bűnrészesség.*
- És miért gondolja, hogy a Sellőház Sa'Tereth célpontja? Jól értettem, hogy ezt mondta, ugye?


1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-09 17:44:03
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Komblard Silkton, Zammiria Rykoven //

*Megszokta már, hogy itt csak dekorációnak számít és minden saját személyiségéből fel- feltörő megnyilvánulásait rossz szemmel nézik, sőt egyeseket ez kifejezetten meglep, mármint hogy van neki ilyen. Immár tagadhatatlan, hiszen elárulta magát, igenis rendelkezik vele. Bár a bezárva eltöltött évek bizony simára csiszolták a külvilágról tudott és tudni vélt információ tömböket, amelyek csak szelektálva és jól átszűrve, néha elferdítve jutottak a birtokába. Úgy vélte és most is ezt tartja, amennyi ahhoz, hogy a munkáját jól végezze, és a lányok bajait felismerje kell, az már megvan, sőt talán több is. Viszont nem feltétlenül neki róható fel, ha nem veszi a vállára az egész város baját, nem segít minden megárvult gyereken és falat állít maga és a külvilág közé, hogy semmi se hátráltassa a célja elérésében. Elég elszánt és céltudatos ahhoz, hogy az idő előrehaladtával, ahogy az utolsó homokszem is végig karcolja majd az üveget a homokórában, ott találja majd magát, ahova el akart jutni anno, mikor ezt az ösvényt választotta.
Az pedig, hogy a férfi szóban is kifejezi, hogy örül a közös pontnak, látszólag jobb kedvre deríti, még halovány rózsaszín folt is megjelenik két orcáján. ~Úgy fest, mégsem olyan nehéz ez, mint elsőre gondoltam.~ Nem igazán tudja kitalálni mi járhat a férfi fejében, így nem is aggodalmaskodik. Azt pedig, hogy csak nemrég került a helyre, nem fogja egy vendég orrára sem kötni, ha csak nem érzi felettébb indokoltnak. Úgy véli, ahhoz képest egészen jól kiismeri már itt magát és a személyzettel is pont olyan a kapcsolata, amilyennek lennie kell. A lányokhoz persze több idő és türelem szükségeltetik, de ő jobb helyről indul a bizalom megkaparintásában, mint egy férfi vagy akár egy főnök.
Mikor a férfi megemlíti, hogy a véleménye szerint, nem kéne ilyen dolgokról beszélnie a vendégeknek, kicsit megszeppen, látszatra. ~Azt hiszem a fecsegés nem az én asztalom. ~ Sóhajt egyet egy szelíd mosoly kíséretében és úgy dönt, inkább a kezét használja most már, a helyett, hogy a szája furcsa szavakat formálna.*
-Jó ötletet? *Ezt sem igazán tudja értelmezni, bár, ha a férfi konkrétan szeretne valamit, akkor majd úgyis elmondja, reményei szerint. Itt ugyanis csak a kimondott kívánságokat teljesítik a kimondatlanok legtöbb alkalommal csupán vágyálmok maradnak, amiket felhánytorgathat magának az ember álmatlan éjszakákon.
Azért néha tekintete rávetül a férfira, talán a zavart is látja az arcán, bár így félhomályban nem egyértelmű ilyen messziről, aztán most már ő inkább a feladataira koncentrál. Ekkor éri a furcsa kérés, nagyra nyílt szemeit a vendég felé fordítja menet közben és értetlenül pislog, majd egy széles mosollyal zárja.*
-Talán egy pohár bor segítene a dolgon. Hozhatok a víz mellé, esetleg valami erősebbet? Persze azt a ház állja. *Kérdi, még mielőtt odaérnek az asztalhoz. A végét csak halkan, hisz a maradék 10 aranyból még akármi kitelhet. ~Tényleg ennyire zavarban lenne? Milyen aranyos. ~ Ekkor néhány hosszúra nyújtott pillanatig elidőzik tekintete a főnökasszonyon. Felrémlenek neki dolgok, hisz hallotta róla beszélni Ralast, úgy jellemezte, rejtélyes fekete liliom, talán a vendég is ezt az aurát érzi körülötte. ~Ő a főnök valakije, aki célt adott az életének. ~ Elmosolyodik haloványan, ekkor ötlik fel benne, hogy még nem igazán volt alkalmuk kettesben elbeszélgetni nyugodtan. Ezt követően, megejti a bemutatást. Majd ahogy ezt az imént már érzékelte, most a férfi szavakkal is megerősíti, Zammiria jelenléte nem kicsit kuszálta össze a fejében azt, amit ott tart.
Mikor Zammiria említi, hogy Dreyiával mindenképpen szeretne szót váltani, mielőtt elindulnak, csak biccent a fejével, hogy megértette a dolgot viszont a következő kérdésre csak szétnyílnak az ajkai, mintha válasz érkezne, majd visszazáródnak hangtalan. Úgy véli, talán inkább majd máskor ejtik meg ezt a beszélgetést, hiszen látszólag a nő el van foglalva egyrészt a papírmunka ugyebár, más részt pedig épp egy betérőt készül meghallgatni, így nem akar zavarni.
Talán ketten túl sokan is lennének a szerzetesnek, bár a tapasztalat azt mutatja, ő annyira nem kuszálta össze belül, de ki tudhatja azt. Így amint minden választ megkapott, úgy fordul is be a konyhába, hogy teljesítse a rendeléseket.*



1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 21:08:48
 ÚJ
>Komblard Silkton avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Maydeleine Rhywayers, Zammiria Rykoven//

*Megnyugvással tölti el a lelkét, hogy itt ugyanazt a levest kapja mindenki, nem szeretett volna ennyit fizetni, ha van olcsóbb is. De hát megduplázta, nemde? Nem tudja ő, hogy szokás errefelé, milyen árban mérik az információt (kimondva vagy kimondatlanul), nem is beszélve arról, hogy örömlány esetében ugye a beszélgetéssel eltöltött percek bevételkiesésnek számíthatnak, amit a főnök rossz szemmel nézhet, és akkor talán kevésbe hallgat majd a mondandóra. Mondjuk ki tudja, átadja-e neki? Amikor a lány úgy fellelkesül attól, hogy hallotta már az Eeyr nevet, a szerzetes kicsit csalódik.
~ Hát, kislány, üdv azok között, akik ismerik ezt a nevet. Rajtad kívül hozzávetőlegesen Lanawin összes lakója tagja ennek a körnek... ~
Elég nehéz egy hatalmas szellementitást nem észrevenni, ha az néhány éve csatározott az égen Sa'Terethtel.*
- Valóban? Mindig öröm ilyen emberekkel - és egyéb lényekkel - találkozni.
*Kezdi érteni, mi volt az a rész, amikor a néhány perce a szerzetes szót ízlelgette.
~ Bajok vannak itt, most már bizonyos. Kár azért a tíz aranyért... ~
A pince kapcsán viszont további érdeklődést korbácsolnak fel benne a szavak. Az egyik mondatot nem teljesen érti, de a lány olyasmire gondolhatott, hogy néha vannak ott olyan dolgok, amik indokolják, hogy elkerülje. Érdekes... Talán mégis le kéne nézni oda, ha a hölgyike még nem járt arra, lehet, lezárt terület. Tele űznivaló démonokkal? Valami ürüggyel le kéne jutni oda. Bár eszébe jutna valami... Ó, a hölgy nemrég adott, ragaszkodnia kéne egy éjszakához odalent vele. Bár... akkor már inkább azzal a sötételffel, ha választhat. Ez meg egy bordély, a vidám választásokról szól.
~ Jó-jó, előbb a Vérkert, aztán a pince. Várjunk, lehet ez a leányzó még a Vérkertről se hallott? Na-na, nyugalom Komblard, ne hagyd, hogy a rosszindulat befolyásolja a józan ítélőképességed, hát itt él. Biztos hallott róla. Elvégre Eeyrről is hallott, jól informált hölgy. Istennő, Eeyr, kérlek, ha halált tartogatsz nekem, azt most add! ~
Majd annyit mond:*
- Egyre inkább úgy érzem, hogy távolodunk azoktól a témáktól, amiket a vendégnek egészséges hallania. De ne aggódjon, adott pár jó ötletet.
*Ez igaz is, de direkt nem konkretizálja, hadd aggódjon csak a lány, hogy a következő éjszakát a pincében tölti. Ez egy hat-nyolc "Hö"-t megérő vicc, de nem rötyöghet rajta, komoly arccal nézelődik tovább. Ellenben hamar megtapasztalja, milyen a villa rossz végére kerülni, mivel amikor a hölgy távozik, hogy a főnökkel beszéljen, aki "éppen most érkezett meg" (pont akkor, mikor a sötételf hölgyemény is besétált a szobába), és nem beszél senki mással, csak a sötételf hölgyeménnyel, majd visszaérkezik azzal, hogy a főnökasszony fogadja...
~ Vááárjunk... Most ő... Én meg... És ő... És én meg... És most rögtön... Talán ha elég gyorsan futnék, még el tudnék menekülni. Feleannyi szégyen, mintha szavakkal járatnám le magam a hölgy előtt, oké, menni fog. Futottál már életedben. Csak bal láb... jobb láb... Mindezt gyorsan és az ajtó felé. Nem! Legyen hited! Bízz magadban, Eeyr megacélozza a lelked! ~
A kérdésre, hogy milyen italt hozhat, rövid gondolkodás után válaszol a hölgynek, viszonylag halkan:*
- Két pohár vizet kérnék. Az elsőt az arcomba löttyinthetné, amikor nagyon elakadok, és úgy látszik, elvesztem, míg a másodikat majd lassan elkortyolgathatom a beszélgetés után, miközben újra és újra átveszem magamban, hányféle módon hoztam magam kellemetlen helyzetbe a hölgy előtt.
*Majd megindul, mintha láncra lenne verve, miközben az őrök vonszolják. Odaérve megköszöni a helyet, leül, majd hagyja, hogy az örömlány bemutassa őket egymásnak. Néhány másodperc csend után eszébe jut, miért rekedt meg ez a dolog félúton.*
- Ó, igen, Komblard Silkton vagyok. Ez... ez az igazi nevem.
*~ Álnevet kellett volna mondanod, te nagyon hülye! Mindig álnevet mondasz! ~*
- Nem mintha... álneveket használnék, vagy ilyenek. Meg persze... persze feltételezem, ön sem teszi, miért tenné, nem igaz? *Köhint egyet, igyekszik összekaparni magát.* Nagyon örvendek.
*Miközben a korábbi beszélgetőtársa türelmet kér, és távozik, ambivalens érzések kezdenek kavarogni benne. Egyrészt a "Ne hagyj magamra vele!", másrészt az "Az a pohár víz nem érkezhet elég korán, siess, és hagyj magamra vele!". Hallja a fülében a nyaka csikorgását, ahogy fejét visszafordítja a mélységi felé.*
- Ez egy igazán szép... *bordélyt nem akar mondani, az esetleg sértő. De talán a kocsma is. Mert hát itt fürdő meg masszázs van. Agya lázasan kattog, hogy kimentse magát ebből.* Hely. Igazán szép hely, tetszenek a...
*~ Ne nézz a meztelen nőkről készült képekre! Ne is gondolj a meztelen nőkről készült képekre! Egyáltalán ne mozdítsd el a fejed, tartsd a szemkontaktust, különben azt fogja hinni, a meztelen nőkről készült képeket nézed. Egek, azok a szemek... Koncentrálj! Biztos láttál még itt valamit! ~*
- Piros leplek. Tetszenek a piros leplek.
*Valami nagyon gyors módot akar találni arra, hogy rátérjen a lényegre. Miért is akart a főnökkel beszélni? Hát persze, ha a kikötő ledől, neki ugrik a bordélya! Ez jó, kezdetnek.*
- Szóval igen, igazán szép hely. Kár lenne, ha ledőlne, nem igaz?
*Itt az arckifejezése hirtelen olyan "valami nem stimmel ezzel" állapotba vált. Majd hirtelen rájön, és a felismerést néhány tágra nyílt szemmel (szám szerint kettővel) kombinálja.*
- Mármint nem... nem úgy értettem! *kapja maga elé a kezeit védekezőleg* Nem védelmi pénzt akarok szedni, és nem akarom lerombolni a helyet. Sa'Tereth akarja lerombolni, én a lámpás vagyok! Mármint... én... hol lehet a víz, amikor kéne?
*Remegő kezeinek ujjaival dobol néhányat az asztalon, miközben próbálja összeszedni a gondolatait. Legutóbb ez határozottan jobban ment!*
- Szóval múlt éjjel a kikötőben szokatlan jelenségek történtek... Hullámzott a tenger, és ugattak a kutyák, és ott volt még az a fény... És a föld mozgott! Az ég meg... azt igazából látni kellett volna, nehéz elmagyarázni. Ön hogy aludt az elmúlt éjjel? Mármint... szigorúan tudományos célból kérdezem... De nem azért, mert úgy vélem, hogy köze lenne hozzá! Persze, ha mégis van, akkor elnézést, nem akartam alábecsülni...
*Közben észleli, hogy a kezei már megint elemelkedtek az asztaltól, mintha magát próbálná védeni, szóval gyorsan visszaengedi őket.
~ Hagynom kéne szóhoz jutni. Akkor válaszolhatna, nem kéne mindkét lehetőségre külön választ készítenem, és az feleannyi kellemetlenség. Jó ötlet. Hallgatni jó. ~
Így vesz egy mély levegőt, közben két-három alkalommal megcsuklik a mozdulat, a kezei pedig továbbra is remegnek picit. Szólni viszont már nem szól. Lehet, soha többé, talán egy életre megnémult. Vagy legalábbis amíg ki nem keveredik ebből a szituációból. Vagy a hölgy első kérdéséig. Legalább addig szeretné kibírni.*


1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 20:17:30
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Bárd és Sellő//

-Úgy sincsenek most olyan sokan, aki pedig idelent étkezik, bizonyára örömmel fogad némi muzsikát. Ha pedig nem a megszokott az kész felüdülés lenne számunkra. *Utalva ezzel arra, hogy persze nagyon szereti a muzsikát, de már az összeset többször is hallották, ami még mindig jobb, mint a csend, de kicsit monoton. Néha, mikor felbukkan egy-egy új szerzemény, szinte felpezsdíti a vérét, ismét erőt adva a nap további teendőihez.
Közben a pulthoz visszatérve leadja a koszos poharat, szerencsére ekkor már a szőke hajú lány beállt és ellát minden feladatot, amit szükséges. Ekkor látja, hogy a vendég a bárddal vált szót, miután pedig visszatér a helyére a férfi, ő is megejti a látogatást. Beszélnek néhány szót, majd a jó kedélyű férfi csak biccent a fejével és átadja a hangszert a nőnek, ez után két lábát a szomszédos székre felveti és hátradőlve figyeli, mi lesz a dolog vége. A lanttal a kezében érkezik vissza Arlintror asztalához, majd kedvesen mosolyogva átnyújtja a hangszer.*
-Parancsoljon! Egy dal erejéig, szakmabélinek szívesen kölcsönözi. *Ha a vendég elveszi a lantot, akkor helyet foglal az asztalnál ismét, tekintetét a hangszerre tapasztva. Tekintetében látszik az izgatott várakozás és örömmel kíséri a férfi ujjainak minden mozdulatát, még a levegő is bennragad, míg valamelyik húr meg nem rezegteti maga körül a levegőt.*



1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 19:46:55
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Yeza, Darelld, Zammiria//

*Csak szerényen mosolyog az elismerésre. Nem érzi úgy, hogy különösebb érdeme lenne a dologban. Még akkor se, ha nagy figyelmet kíván a játékmenet. De az Addra attól igazán szép, hogy olyan gyorsan pörögnek a győzelmek a két fél között, hogy az egész izgalmában szinte el is veszik a lényegük. Továbbá bármikor megfordulhat a helyzet.
A következő körben Yezának el-elkalandozik a figyelme. Darelld arcát fürkészi. Egészen úgy tűnik, valóban élvezi a játékot. Ha a lapjárás nem kedvezne a vörösnek, bizony ez az elkalandozás még ennél is több kártyát marasztalt volna nála. A kör elakad, ő viszont még mustrálja a lapokat, mintha azt remélné, csak nem vett észre valamit, ami passzolna valamelyik középen lévő kártyára.*
- Ha veszít *kérdi, bár a hangja egy kissé talányos, így nem tudni, hogy a kártyajátszmára gondol vagy inkább úgy általánosságban* - beletörődik vagy égeti a revans parazsa? *Csak a kérdés végén pillant fel a maga elé kiterített öt kártya igazgatásából. Kivárja a választ, mielőtt újabb lapot csapnának fel. Ez nem az a játék, ahol a lapjárás mellett elfér egy mellékszálas csevej. De a játszmák közti szünet azért lehetőséget ad arra is, hogy ne hagyja kiszáradni a beszélgetés folyását.
A következő kezdőlapot felcsapva Yeza egy egész sorozatot tud lerakni, míg Darelld elakad a saját kártyáival. Bár a két paklin nagyon közel forognak az értékek, ezúttal nem találkoznak. Yeza kezében egymást váltják a magas lapok, míg a férfi előtt csupa alacsony van kiterítve. Végül, más lehetőség híján kénytelen Darelld malmára hajtani a vizet, így ő is megszabadulhat néhány laptól, de ekkor ismét megakad a játék. Yeza kezében már csak hat lap van. Az előtte kiterített öttel együtt számolva 11, míg Darelldnél 54 kártya leledzik.*
- A végén még azt fogom feltételezni, hogy enged nyerni *szűkíti a szemét gyanakvón. Persze nem gondolja komolyan, ezt a huncut mosolygás is jelzi a szája szegletén.*
- Cáfoljon rám *mondja, s már csapja is fel a lapot a következő kör kezdéséhez.*


1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 18:59:09
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Bárd és Sellő//

-Csodálatos ötlet. Ha nem zavarok vele nagyon akkor elfogadom a kölcsön hangszert. Legalább megmutathatom mesterségem önnek és akkor elmondhatja, hogy sikeres lenne-e a kiengesztelés.
*Míg Maydeleine elviszi a poharat és szerez egy hangszert, addig ő beszél a lantművésszel. Elmagyarázza neki, hogy most ő fog játszani, addig pihenjen és készüljön a fellépésére a pohár bor társaságában. Visszabandukol a helyére és ott várja Maydeleinét, hogy meghozza a hangszert.*


1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 17:50:40
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Igyunk! //
//Napváltás előtt//

*Tovább pörög a játék, Reyraa pohárba pedig tovább ürül. Tompul az elméje, már nem igazán tudja lereagálni azt, ami körülötte folyik. Nem is emlékszik, mikor rúgott be utoljára így. Amíg egyedül járta a kikötőt, nem volt ajánlott túlságosan elengednie magát, mindig igyekezett éber maradni. De most, hogy itt van, egy csapat tagjaként, úgy érzi, nyugodt szívvel átadhatja magát az efféle bűnös, édes élvezeteknek. Kicsit persze szégyelli magát, nem illik az ő személyiségéhez ez az iszákos, egyre beszédesebb nő, akivé ilyenkor változik. De hát már úgyis mindegy, átesett a józan ész pontján.
Ezt mutatja az is, hogy amikor Cassy felé fordul furcsa kérdésével, felnevet. Nem gúnyosan, nem szarkasztikusan, nem megvetően, egyszerűen csak nevet egyet. Nem is tudta, hogy képes ilyenre. *
-Zsánerem? Még sosem gondolkodtam ezen.
~De most muszáj lesz.~
-Igazából a fajra nem adok sokat, ha csak egyéjszakás kalandról van szó. Márpedig nálam mindig arról van szó. Egy férfi nézzen ki férfinak, ne egy kislányarcú, aranyos fiúcska legyen. Meg legyen nálam magasabb, az alacsonyabbakra rá sem nézek.
*Ez némileg magasra teszi nála a mércét, hiszen a maga 185 centijével már jócskán túlnőtt néhány hímet.*
-Tudjon bánni a nőkkel, persze szeretek irányítani, de nem játszom kiskutyákkal.
*Megereszt még egy halvány mosolyt, Magy úgy dönt, beszáll az elf játékába.*
-Nekem is van egy kérdésem. Pályafutásod során mi volt a legbizarrabb dolog, ami történt veled?
*Nyalja meg a szája szélét egy éles vigyor kíséretében.*
-Szeretem az érdekes történeteket.



1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 17:13:09
 ÚJ
>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Yeza, Darelld, Zammiria//

*Feltehetően az vitte tévútra a kérdésben, hogy arról esett szó, a vereség csábítóbb lehet a győzelemnél. Számára a vereség veszteséget jelent, ezért gondolja, hogy a motivációnak erősebbnek kell lennie az önzésnél. Esetleg még taktikai megfontolást tud mögé képzelni, a vesztett csata – nyert háború analógiájára. A lélek finomságai, melyekben Yeza magába fordultan merül el, tényleg nem merülnek fel a marcona őrben, bár ha a nő példával fejtené ki neki, hogy mire gondol, akár érhetik meglepetések. Egy viadal Darelld számára nem attól lesz pezsdítő, hogy egy erős ellenféllel szemben veszít. Maga az erőpróba az, amitől zubog a vér, s ha úgy adódik, a győzelem koronázza meg, a vereségre pedig elégedetten csettint legfeljebb nyelvével, és kezét nyújtja elismerően a remek küzdelemért, ám nyerni attól még mindig vonzóbb. Különösen erős ellenféllel szemben. Egy nő számára, ha alulmarad, még erény is. Legyen bármilyen erős és független, attól csak szimpatikusabbá válik, ha gyengeséget mutat. Egy férfi büszkeségétől várni, hogy vágyja a vereséget, viszont nagylelkűséget feltételez. Egyedül az gondolkodtatná el a kérdésen, ha a csábítással szemben kell ellenállnia. Ott viszont nincs igazi győzelem, valamiről mindenképpen le kell mondani.
Zammiria megjegyzésére a pihenésről csak bólint, visszakérdezésén viszont eltöpreng. Tekintete Yezára moccan, hiszen az őt ért sérülés már átlépi a probléma határát, ám furcsa így a jelenlétében úgy beszélnie róla, mintha ott se lenne. Négyszemközt viszont mindenképpen elmondaná tárgyilagosan, hogy mi történt, és hogyan kezelték a dolgot, ez a szituáció pedig amolyan rögtönzött jelentéssé vált. Akár láthatta is főnöke a frissen betekert lábat, így most Darelld tekintete is odaugrik, mielőtt felnéz újra Zammiriára.*
- Egy kisebb baleset, de már orvosoltuk. Némi nyugtalanságról is hallottam, de erről bővebb információim nincsenek még. Arra gondoltam, Khulnak és Reyraa kisasszonynak figyelmébe ajánlom a dolgot, mikor elindulnak, hátha hallanak valamit a kikötőben.
*Amint magukra maradnak Yezával, megint ellenőrzi a termet.*
- Kezd beindulni az élet.
*Dörmögi a nőnek, hogy visszakapcsolódjék a társaságába. A második körben is megmérkőznek, megkapja megérdemelt replikáját az előny visszaszolgáltatásáról, amin csak mosolyog. A harmadik körben megint Yeza szerepel parádésan, majdnem kétszer annyi lapot tesz le, mint ő.*
- Ez igen! Gratulálok, esélyem sem volt tartani az iramot. Még egy-két ilyen kör és csúnyán kikapok.
*Ezúttal egy röpke csibészes mosollyal, laza mozdulattal veszi fel a lapokat és keveri meg. Úgy tűnik, a szerencse hol itt, hol ott kedvez, bár egyértelműen Yeza ügyesebb a játékban. A következő leosztásban ugyan most többet tud ő lépni, 7-et is letesz lapjaiból, míg Yeza 4-et, ám a játék megakad, amint egyiküknek sincs megfelelő lapja a folytatáshoz. Még így is kétszer akkora pakli van az ő kezében, mint Yeza kecses tenyerében.*
- Rosszul áll a szénám. De innen szép nyerni, nem igaz?
*Pillant kihívón a nőre, s jelzi, hogy felcsaphatják az új felső lapot.*

A hozzászólás írója (Darelld Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.08 17:17:03


1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 12:14:51
 ÚJ
>Yeza a Rőt avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Yeza, Darelld, Zammiria//

*Férfiak. Sokkal egyszerűbb anyagból gyúrták a lelküket, az már egyszer biztos. Ahogy Yeza következtet, Darelld valószínűleg sokkal inkább kegyes önfeláldozásra gondol vesztés alatt, mint valami olyasmire, ami róla szól, nem más megváltásáról a saját kárán. A vereségnek sok arca van. Bár némelyek mindegyikben szégyent látnak, mások csak tapasztalatot és újabb kihívást. Van, hogy igazából nem is a másik ellen vesztünk, hanem saját magunkkal szemben. Yeza úgy gondolja, hogy egy távolabbi cél érdekében olykor jóval hasznosabb a hátára feküdni, mint vicsorogni. Akkor is, ha jó esélye lenne a győzelemre. De ez nem mindig döntés kérdése.
Veszíteni annyit tesz, hogy méltó ellenféllel találkoztál szembe. Annál pedig kevés dolog pezsdíti jobban a vért. Legalábbis a vörös nagyon jól ismeri ezt az érzést. A kihívásokra mindig megfelelt. Persze az élettel szembenézni mindig keményebb dió, mint egy hús-vér próbatétellel. A főnix sorsa, hogy a lángokba vesszen, de belőlük is újul meg minduntalan.
Azért titkon szívesen álltatja magát azzal, hogy Darelldben igenis van egy kis rész, ami vágyta volna, hogy az akarata eltépje a kötelesség-béklyót az éjjel, és engedjen a cserfes csábításnak.
A gondolatmenetnek nyakát szegi az érkező mélységi nő, akit előző este is látott, a fekete virággal a hajában. Igaz, csak néhány pillanatra. Kilétére hamar fény is derül, mikor Darelld köszönti őt. Khul szószátyárságának hála, a vörös már kipuhatolt ezt meg azt a helyiekről. A tegnapi jelentkezőkkel ellentétben ő inkább felméri a terepet előbb. A pénze még kitart, és míg az a hajó megérkezik, adja is magát a lehetőség.*
- Kisasszony *biccent illedelmesen, de inkább háttérbe húzódik. A pillantását se tartja rajtuk. Látszólag egészen a paklija keverésébe merül. Egyfajta belső sugallat ez a rejtőzés, ami ritkán jellemző Yezára. ~Zammiria kisasszony maga az élő titokzatosság~ rémlik fel benne Khul mondata. Igaz lehet. A mélységi szavai kellemes tónusúak. Udvarias érdeklődése figyelmesség benyomását kelti. Valamiért mégis mocorognak a vészcsengők Yeza ösztönein. Ez a nő... olyan puha határozottsággal tartja a kezében Darelld hűségét, ahogy a sivatagi nomádok tartják a gyeplőt. Pedig a wegtoreni telivérek híresen szilaj jószágok. Yeza ismeri a mélységi természet rosszabbik oldalát, így mindig óvatosabb is velük, mint az egyéb szerzetekkel. Kerüli a szemkontaktust, hogy elkerülje, hogy megszólítsák. Még nem jött el az ideje. De eljön, efelől nincs kétsége. A zavarba ejtő szempárt nem vezeti meg holmi szende hallgatással, ezt a csontjaiban érzi.
Új kör kezdődik a játékban, de ezúttal Darelld is felveszi a tempót. Kicsit talán fürgébb is, mint Yeza. A kiegyenlített küzdelem mérlege ott borul meg, mikor a lány figyelme Zammiria asztala felé rebben, emiatt pedig a laphúzásnál csaknem kiveri saját kezéből a pakliját. Ügyetlensége a nyakába teszi a hurkot, Darelld szerencsésebb lapjárása pedig megfeszíti a kötelet, amikor az ítélet elhangzik: Addra!
Elismerően biccent a férfi felé, aztán persze begyűjti a lapokat, hogy hozzákeverhesse őket a paklijához.*
- Előnnyel indulni nem tisztességes *mondja, akár ha visszhangja lenne Darelld iménti "kifogásának". Nem mintha szándékoltság lenne fellelhető bármelyikőjük szériájában.
A következő körben összekapja magát és ezúttal ő bizonyul gyorsabbnak. Többször is Darelld mozdulata előtt ér a lapja a pakli tetejére. Szép számmal meg is fogyatkoznak a kártyák a kezében. És míg a férfi épp a másik paklira halmoz egy szerencsés oda-vissza kombinációt az alacsony értékű kártyáiból, Yeza lecsap a lehetőségre.*
- Addra! *Itt már felnevet a dolgon, hiszen viszonylag ritka, hogy egymás után háromszor ez a szó vessen véget a körnek. Ezúttal ismét Darelldnek kell felvennie a lapokat középről. Összesen 16-ot. Így Yezánál 36, míg ellenfelénél 68 kártya várja a következő kört.*


1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 11:24:57
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Igyunk!//
//Különterem//
//Napváltás előtt//

*Készségesen fordul vissza Shan poharáért, nem gondolta, hogy máris kiürül, de figyelmetlenségét szolgálatkészséggel ellensúlyozza.*
- Máris, kedves!
*Kacsint rá, és gondoskodik neki egy kis töményről, Reyraa számára pedig bort tölt, amit eddig ivott. Khul felhördülésén és Shan újabb csípős megjegyzésén jót derül, lassanként fájni fognak arcizmai az állandó vigyortól, no de a felhajtott ital zsibbasztó hatása enyhíti a kellemetlen érzést. Amint Khul felhívja a figyelmet Reyraa csendességére, miközben épp tölt a nő poharába és nagyon koncentrál, hogy a látszólagos imbolygás miatt ne menjen mellé, egy szelídebb mosollyal pillant ő is a mélységi szemeire. Már nem olyan könnyen fókuszál, de a szándék egyértelmű lehet.*
- Én is szeretnék még kérdezni tőled.
*Mondja csendesen, míg a másik kettő ugratja egymást, aztán amint a kör közepébe lép, hogy Shannak visszaadja a poharát, még Khul poharát is ellenőrzi. Úgy látja, ott még akad buborék, ezért egyelőre nem tölti meg újra. A kilenc éves fiúcska első kalandjára kétkedő vigyort ereszt meg, de a folytatásra meglepetten, elkerekedő szemmel kapja fel a fejét.*
- Asszony? Te nős vagy?
*A kelleténél talán egy fokkal nagyobb a meglepetés, hiszen gyakorlatilag minden után odafordul a férfi, amin szoknya van, s még Shan blúzán is bizonyára szívesen égetne lyukat tekintetével, miképp az imént Reyraa esetén tűnt úgy. Persze nem ítél ő el senkit, de ezen most nagyon-nagyon meglepődött. Nem azon, hogy volt nő, aki szívesen férjhez ment hozzá, mint inkább azon, hogy a zsoldos hajlandó volt megállapodni. Vagy… valami olyasmi. Amint hozzáteszi a románc egy-két apró részletét, s némi vívódó csendet, már enyhülten mosolyog. Igen, ezt már határozottan el tudja képzelni a férfiról. Amint aztán Khul Shannak szegezi következő pajzán kérdését, nevetve legyint rá és Reyraa felé fordul, elvégre miért ne foroghatna két szálon a kérdezz-felelek, így kisebb eséllyel marad ki valaki, és sokkal gyorsabban halad a dolog.*
- Akkor én meg tőled azt szeretném kérni, hogy arról mesélj, milyen a zsánered! A mélységi férfiak tetszenek inkább vagy a többi faj képviselői? És nyugodtan mondj ám részleteket!
*Kacsint rá, aztán végre visszacsüccsen a székére. Azazhogy úgy tervezi, ám egyensúlya már igen megbízhatatlan, így csak fél fenékkel sikerül eltalálnia, s egy meglepett nyikkanással csusszan le a padlóra Reyraa felé billenve. Ösztönösen védi és tartja magasra poharát, alig loccsan ki belőle a gyümölcslével higított fehérrum, és máris rátör a görcsös nevethetnék, alig jut szóhoz, hogy megnyugtassa a körülötte lévőket, enyhén felcsúszott szoknyáját igazgatva vissza combjára.*
- Jó… jól va… gyok!


1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-08 09:56:10
 ÚJ
>Zammiria Rykoven avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Darelld//

*Valóban nem adja jelét rosszallásnak, legfeljebb némi kíváncsiság ébredt benne a hölgy iránt, akivel ilyen bizalmasan tölti idejét a férfi. Ha már így visszakérdez, néhány pillanatra megáll a közelben, de nem akar hosszan beszélgetni.*
- Igen, köszönöm. Remélem, Ön is tudott pihenni. Nem volt semmi probléma az éjjel?

//Mady, Komblard//

- Mondhatni.
*Felel enyhe mosollyal Madynek, Dreyia említésére viszont ez elhalványul.*
- Mielőtt indultok, még szeretnék vele is beszélni. Köszönöm, hogy kisegítesz itt, de amikor úgy érzed, menj nyugodtan készülődni! Jártál már Artheniorban azelőtt?
*Szívélyes mosolya visszakerül az arcára. A kielégítő pihenés említésére bólint.*
- Rendben. Remélem, nem kell sokat várnod az indulásra.
*Mikor Mady elejti, hogy az idegen férfi valamit látott az éjjel, ami érdekelheti, a tekintete a szerzetes felé rebben, mosolya ismét eltűnik. Vajon Ernusst és Dreyiát látta, és most erről akar beszélni?*
- Rendben, köszönöm.
*Feleli gépiesen, még mindig a férfit figyelve. A kihúzott széket nem érti, de most máshol is járnak gondolatai. Vajon történt valami az embereivel? Elfogták őket? Netán megölték és most erről akar beszámolni? Vagy készülne valami a Sellőház ellen megint? Korai talán még ilyen messzire szaladnia, a nyugtalan érzések pedig csak elhomályosítják a gondolkodást, ezért félre söpri őket, igyekszik józanul szemlélni az eshetőségeket. Kisebb elánnal járnak kezei a papírok között, jobban érdekli, miként reagál a férfi az invitálásra, ezért tekintete oda-odatéved.
Amennyiben Komblard Madyvel tart, ami még egyáltalán nem biztos, úgy zárkózott arckifejezést ölt egy leheletnyi mosollyal, a papírokat egy kupacba teszi bal keze mellé, tetején a takarók, lepedők, párnák, ágyneműhuzatok listájával, s lágy hangon köszönti a férfit.*
- Örvendek! Kérem, foglaljon helyet!
*Udvariasan int a felkínált székre.*
- Köszönjük, Mady!


1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-07 20:18:59
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Bárd és Sellő//

*Bár ezt a férfi nem tudhatja, de nem tett semmit, amivel megsértette volna, mivel sokféle férfival összehozta már a munka dolga és megtanulta, hogy mind más és más. Van aki szereti a közvetlen merész oldalát, más pedig szinte elvárja, hogy némi távolságot mutasson, annak okán, hogy szeretné elcsábítani, belopni magát a szívébe. Tovább akad olyan vendég is, aki csak a remek koszt miatt tér be, nah, ők kifejezetten zsémbesek, ha sokat beszél vagy húzza az időt. Mikor a férfi készülődni kezdett, úgy vette, hogy talán nála túllőtt a célon és ez a hely a kikapcsolódni vágyóknak lett létrehozva, ha itt valaki rosszul vagy feszélyezve érzi magát, akkor valamit elrontottak. Már nem egyszer gondolt rá, hogy sokkal könnyebb dolga volna, ha bele látna a férfiak fejébe vagy ha a homlokukra lenne írva, hogyan is szeretnék azt a valamit.~Azzal mindenki csak nyerne.~
Törölget egy kicsit, bár úgy fest a pultban semmi szükség rá, hiszen a szőke lány is maradéktalanul el tudja látni a feladatot, sőt inkább csak láb alatt van. Valahogy akkor is zavarja a dolog, így muszáj valamivel foglalatoskodnia, ezért forgatja olyan serényen azt a már szinte teljesen elkopni látszó poharat a konyharuhában. Ekkor látja, hogy a férfi int felé, úgy fest a bor is elfogyott, úgy véli, talán egy újabb kört szeretne, így leteszi a poharat és az asztalhoz sétál kicsit elcsigázott mosollyal, de a végén felhúzza a szélét. Mikor pedig hellyel kínálják ismét, kicsit megilletődik, de leül. Nem igazán mert közeledni, így az asztal másik felére helyezkedik, főleg miután meglátja a vendég igen tárgyilagos hozzáülését a dolgokhoz.~ Ha most azért akar ágyba vinni mert úgy gondolja nem a szokásos felszereléssel születtem, kerékbe töretem magam.~ Szívja be az alsó ajkát, hogy fogaival ráharapjon, mert különben bizonyára elnevetné magát, de most úgy fest a komoly felállás a nyerő, így türtőztetnie kell a vonásait. Aztán a férfi elkezd beszélni, a tartalma pedig nagyon imponál neki, ha a sejtelmes elbeszélés róla szól, ha nem akkor nagyon csalódott lesz, azt már most látja. Aztán érkezik egy bók is, amit nem feltétlenül érdemelt még ki, de úgy véli a vendég felettébb érti a dörgést, nagyon jól használja azt, amit az élet kezdőpakliként letett elé az asztalra. Egy kis gondolkodás után felel csak.*
-Egy nagyon kedves magától. És lenne itt valami… *Néz el oldalra, ahol épp az ügyeletes lantművész hangolja a húrokat, hogy munkába álljon, némi bor társaságában.*
-Azt mondta, hogy zenész, minden hölgynek imponálna egy dal, ami csak neki szól? Nem igazán vagyok tapasztalt e téren, ön bizonyára ilyet már látott. Le merném fogadni, hogy az megpuhítaná akármelyik nő szívét. *Emeli tekintetét az asztal másik felén ülő vendégre, majd feláll.*
-Kérjek önnek egyet? Bizonyára akad itt olyan ami épp nincs használatban.*Közben elveszi az üres poharat a férfi elől, ha már úgyis elhagyja az asztalt, legalább leszedi a mosogatnivalót.*



1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-07 19:14:23
 ÚJ
>Arlintror Stheniyem avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Bárd és Sellő//

*Úgy tűnik a nő előbb hagyja el az asztalt mint ő. Visszaül a székbe és elfogyasztja borát. A pincérnő arcát elnézve úgy tűnik megbántotta valamivel. ~Nők. Mindig megsértődnek valamin~ Úgy tűnik az előbbi ajánlatban nem volt semmi. ~Miért gondolok mindig valami rosszra? Na, mindegy.~ Miután végez a pohár borával int Maydeleinének. Amint kiér az asztalhoz el kis kezdi.*
-Azt mondta, hogy ha van amiben tudna segíteni akkor a rendelkezésemre áll. Nos volna egy dolog. Kérem üljön le, hogy kényelmesen meg tudjuk beszélni.
*Felveszi üzleti arcát és folytatja*
-Tudja, van egy hölgy aki elsőnek elég közeledő kedvében volt, de aztán hirtelen távolság tartó lett. Nem tudom miért, biztos valami butaságot mondtam. Tudja elég sokszor előfordul ez velem, úgyhogy ez nem meglepetés.
*Egy lélegzetvételnyi szünetet tart, utána folytatja.*
-Nem lenne valami ötlete, hogy hogyan engeszteljem ki a hölgyet? Tudja ön olyan okos nőnek tűnik nekem.
*Beveti szép szempárjait is, hogy rávegye Maydeleinét a segítségre.*


1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-07 19:05:39
 ÚJ
>Maydeleine Rhywayers avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57

Játékstílus: Megfontolt

//Komblard Silkton//

-Akkor bizonyára hosszú napja, éjszakája lehetett. *Egyre jobb választásnak tűnik neki az a leves. Meglepetten pislog, mikor a férfi említi, hogy a leves talán túl jó is hozzá, ezt így még nem hallotta senki szájából, így csak mosolyog tovább.*
-Itt mindenki ugyan olyan finom levest kap, ha matróz, ha kereskedő. *Jegyzi meg, aztán elveszi a lerakott aranyakat a pultról, bár már a szeme sarkából látja, hogy több, mint tíz.*
-Ez nagyon kedves öntől, de nekem ez a munkám. *Teszi be a kasszása, néha fel- feltekintve megnézi megint a vendég ruházatát. ~Milyen figyelmes. Kár érte. ~*
-Igen! Eeyrről már hallottam. *Bukik ki belőle, hiszen néha örül, ha olyan dologról esik szó, amely nem teljesen idegen tőle.*
-Ahol régen dolgoztam ott meséltek róla. És, hogy küzdenek ellene? *Attól függetlenül, hogy ő maga bevallottan egyetlen istennek sem hódol, azért elvei vannak és ezek talán a fényhez húzzák közelebb, viszont az erőszak igen távol áll tőle.*
-Nagyon különbözőek vagyunk azt hiszem. *Állapítja meg némi habozás után.*
-Ne értsen félre. Még én sem jártam odalent a pincében, nem arra tartanak. Csak vannak néha megtalálhatók ott olyan dolgok, ami indokolja, hogy a közelébe se sétálgassak. Ezen felül az átlag vendéget nem érdekli a pince hála Eeyrnek. *Kacsint a férfira.* - Nem tudom mihez kezdenék akkor, ha ragaszkodnának az éjszakát ott tölteni, esetleg az én társaságomban. *Borzong meg, látszik az alkarján kibukik még a libabőr is. Ekkor ugrik ki a pult mögül, hogy Zammiriát üdvözölje és egyben tájékoztassa arról, hogy itt már megint valaki főnököt kiáltott, bár már egészen kezd hozzászokni, hogy ugyan annyira kelendők, mint ő maga és a lányok együttvéve.*

//Zammiria Rykoven//

*Szemei kicsit erezettebbek, mint ahogy megszokott, arca pedig egy árnyalattal haloványabb, mint általában, de egy kis jeges víz reggelente, meg egy kis paskolás csodákra képes.*
-Remélem jól aludt kisasszony. *Mosolyog kedvesen.* -Gondoltam beállok addig a pultba, amíg az illetékes elmegy reggelizni, hiszen Drey még úgysem jött le, talán hosszú volt neki is az este. *Spekulál, mert nem igazán emlékszik kinek a társaságában látta utoljára. Ha meg már úgyis itt van, ilyen apróságokat igazán megtehet a lányoknak, mert az evés, akármilyen kevés is, fontos az egészségük megőrzéséhez. Ha pedig nem betegeskednek az mindenkinek tiszta haszon.*
-Annyit pont aludtam, hogy ne legyek fáradt. *Válaszol a lényegre szorítkozva, nem igazán szeretné elmondani a főnöknek hogy reggel verejtékben fürödve riadt fel, talán pont a pipadohány vagy az alkohol hatása miatt. Nem lehet érte hibáztatni, hisz az ember a gyengeségeit igyekszik elrejteni és megtartani magának. Közben jegyzi a felsoroltakat a fejében. ~ Lágytojás, kenyér, vaj, zöldség teával.~ Közben tekintete végig fut a papírokon, amelyek most inkább úgy festenek, hogy a nő vállát nyomják jobban, mint az asztallapot.*
-Nem. Úgy véli látott valamit az este, ami érdekelheti önt is. *Összegzi rejtélyesen, de elég tényszerűen a dolgokat, hogy mennyire hasznos a mondanivalója, azt majd úgyis a nő dönti el. Talán hamarabb felébreszti a dolog, mint a tea.*
-Akkor szólok neki. *Majd mielőtt elmegy odahúz egy másik széket Zammiria mellé, hogy ha jön az étel, a papírokat biztonságba letehesse rá, ne legyenek mancsosak.*

//Komblard Silkton//

*Visszaérve a pulthoz, nem sétál be mögé, hanem a szerzetes előtt megáll.*
-Uram, a főnökasszony épp most érkezett meg. Most van néhány perce, hogy meghallgassa, kérem fáradjon velem az asztalhoz. Inni mit hozhatok? A ház vendége, esetleg egy pohár bort, sört vagy röviditalt venne magához? *Indul meg, immár valószínűleg a férfival a nyomában Zammiria asztalához, ahol jelzésként kihúz egy széket, amire a vendég ülhet. Neki itt jó dolga van, így ha megteheti akkor inkább többet ad, mint amennyit elvesz, főleg ha figyelmes vendéggel sodorja össze az élet.*
-Hadd mutassam be a Sellő egyik tulajdonosát, Zammiria kisasszony.*Emeli meg az egyik kezét, a mélységi felé mutatva. Neki még a vendég nem mutatkozott be, reméli ezt most megejti valamilyen formában.*
-Az ételt azonnal tálalom mindkettejüknek. Kis türelmet kérek. *Hajol meg és besétál a konyhába, hogy leadja a rendelést, majd vár.*




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5007-5026