Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 151 (3001. - 3020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
3020. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-21 21:36:28
Üzenet elküldve: 2025-02-21 21:36:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Milyen igaz, vannak ebben a városban, sőt, akár az egész világon, akik zokszó nélkül kívánnák elvágni a torkát, kirabolni, vagy csak szimplán pofán köpni. Ezt akár még indok nélkül is bármikor tapasztalhatja bárki fia lánya eme kerek e világon. Mondjuk a gondok biztosan nem ott kezdődtek, ha már sorba áll valakinél ez a tömeg, az már egy konkrét katasztrófa.*
-Ebben látom a logikát.
*Mondja egy fanyar képpel beleegyezően. Jól jár a komájának az esze, legalább is ebben a témakörben. Ki tudja miféle törpe szokásokon jár a másiknak az esze, ahonnan ő származik ott kézcsókokkal és bájvigyorral köszöntötték egymást a pipiskedő picsák és a piperkőc bájgúnárok. A mai napig csak az italért szerette azokat a rendezvényeket. Na persze nem is kellett sok alkalom, hogy drága apja az ilyen alkalmainál bezárassa a ház könyvtárába, egy jó adag tanulnivalóval együtt. Még jó, hogy az ablak nem volt olyan magasban, hogy a bokája törjön mikor szökni próbált.*
-Kettőre, DE kiszámolja! És ne kérlek, nemrég szereztem még tönkre tennéd.
*Néz rá cipőjére, ahogy peckesen forgattatja a lábát majd fel nevet meglökve a másik vállát, hogy érezze a törődést és az ugratást, ő csak vicces kedvében van jelen pillanatban.*
-Nem túl kellemes? Határozottan ártalmas az ember egészségére, nem úgy mint ez az ital. De az üzletre térve, nos egy fedelet, ha már sehova se engednek be a randa pofád miatt, vagy mert annyi orrot törtél már be. Van egy viskóm ahol meghúzhatod magad ha akarod. Az ágy az enyém! *Szögezi le már most, felmutatva ujját.* - Illetve, én is tudok a te szőnyegedre vigyázni, hogy a talpad alatt maradjon.
Tán biztos munkával is, de ez még a jövő kérése, ahhoz ezt az estét túl kell élnünk.
*Nevet fel, majd ismét kinyújtja a kezét, már ki is alakult a kis terve ma estére, hogy pecsételhetnék meg, eme remekbe szabott páros szövetségét.*
-Megtudom érteni, de tartsd vissza, kár lenne az italért. Akkor már inkább a szemem folyjon.
*Rázza meg a fejét, kicsit azért is mert már kezd kótyagos lenni, hogy a túlzott ital mennyiségtől, vagy épp annak hiányától. Ámbár egy kiadós alvás is beleférne az életébe.*
*Milyen igaz, vannak ebben a városban, sőt, akár az egész világon, akik zokszó nélkül kívánnák elvágni a torkát, kirabolni, vagy csak szimplán pofán köpni. Ezt akár még indok nélkül is bármikor tapasztalhatja bárki fia lánya eme kerek e világon. Mondjuk a gondok biztosan nem ott kezdődtek, ha már sorba áll valakinél ez a tömeg, az már egy konkrét katasztrófa.*
-Ebben látom a logikát.
*Mondja egy fanyar képpel beleegyezően. Jól jár a komájának az esze, legalább is ebben a témakörben. Ki tudja miféle törpe szokásokon jár a másiknak az esze, ahonnan ő származik ott kézcsókokkal és bájvigyorral köszöntötték egymást a pipiskedő picsák és a piperkőc bájgúnárok. A mai napig csak az italért szerette azokat a rendezvényeket. Na persze nem is kellett sok alkalom, hogy drága apja az ilyen alkalmainál bezárassa a ház könyvtárába, egy jó adag tanulnivalóval együtt. Még jó, hogy az ablak nem volt olyan magasban, hogy a bokája törjön mikor szökni próbált.*
-Kettőre, DE kiszámolja! És ne kérlek, nemrég szereztem még tönkre tennéd.
*Néz rá cipőjére, ahogy peckesen forgattatja a lábát majd fel nevet meglökve a másik vállát, hogy érezze a törődést és az ugratást, ő csak vicces kedvében van jelen pillanatban.*
-Nem túl kellemes? Határozottan ártalmas az ember egészségére, nem úgy mint ez az ital. De az üzletre térve, nos egy fedelet, ha már sehova se engednek be a randa pofád miatt, vagy mert annyi orrot törtél már be. Van egy viskóm ahol meghúzhatod magad ha akarod. Az ágy az enyém! *Szögezi le már most, felmutatva ujját.* - Illetve, én is tudok a te szőnyegedre vigyázni, hogy a talpad alatt maradjon.
Tán biztos munkával is, de ez még a jövő kérése, ahhoz ezt az estét túl kell élnünk.
*Nevet fel, majd ismét kinyújtja a kezét, már ki is alakult a kis terve ma estére, hogy pecsételhetnék meg, eme remekbe szabott páros szövetségét.*
-Megtudom érteni, de tartsd vissza, kár lenne az italért. Akkor már inkább a szemem folyjon.
*Rázza meg a fejét, kicsit azért is mert már kezd kótyagos lenni, hogy a túlzott ital mennyiségtől, vagy épp annak hiányától. Ámbár egy kiadós alvás is beleférne az életébe.*
3019. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-21 20:32:48
Üzenet elküldve: 2025-02-21 20:32:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Kívánja? Hát persze! Szeretné? Még szép! Egy ilyen lánccal még álmában is tudná, hogy mit kezdjen vele. Bár kezei közé ilyen értékes cucc egy ideig biztos nem fog kerülni, főleg nem itt, a kikötőben, bár akadnak itt rejtett ereklyék, de azok nem véletlen rejtettek! *
- Ha valamit megtanultam, akkor az az, hogy a sor sosem lesz üres! Nem számít mennyien állnak ki maguktól, vagy nekünk hála, de mindig lép valaki a helyére. Kiversz egyet, aztán bosszúból jön valaki, így megy ez.
* Jót nevetne ezeken a gondolatokon! Van ahol egy pofon jelenti a köszönést. Na, ott aztán vannak félreértések. „Most üdvözöl, vagy haragszik?” teszik fel gyakran a kérdést, bár feleslegesen.
Elsavanyodott fejel bámul a férfira. Rá is játszik egy kicsit, mintha valami ostobaságot mondott volna. *
- Meghívtál egy italra, remélem nem várod el, hogy fényesre nyaljam a cipőd!
* Kacag fel halkan, ami egy kis köhögésbe csap át. Úgy tűnik nem végzett még vele az ital, s épp csak most kezdi mardosni nyelőcsövet.
Valóban nem hátrány, ha valaki mindig van az ember mögött, aki kész elkapni, ha történne valami, sajnos a törp nem éppen egy olyan alkat, aki két szép szóért és egy sör áráért felajánlaná neki ezt a fajta kapcsolatot, bár ha ez az egyezmény kölcsönös, akkor miért is ne? Egyetlen dolog, ami miatt még nem csap bele a kezébe az igen egyszerű, nem tudja, hogy mit várhat el a másiktól. Elvégre az egyértelmű, hogy neki mi lenne a feladata, minél több arcot beverni, ha arra kerül sor, de akkor mi van a másikkal? *
- Valóban nem túl kellemes, ha kihúzzak alólad a szőnyeget, és véletlen tőrökbe esel. Tegyük fel, hogy benne vagyok és elintézem, hogy aki rossz szándékkal fordul utánad, az foghiányosan ébredjen, nekem abból mi hasznom származna? Elvégre csak magamra venném az emberek haragját, az meg magában nem vicces!
* Szerencséjére a törp szüleit nem kell az óceán mélyére kívánni, ugyanis saját szemével láthatta, sőt csodálhatta, ahogyan az akkori drogbanda a vízbe hajítja a már élettelen testüket. Szóval biztos benne, hogy ők már vagy ott vannak, vagy már messze elvitte a tenger hullámai. Bánja a fene a történteket! Jobban szíven ütné, ha most felborítaná a poharát és a drága ízletes lötty kiömlene a földre. Imádkozik a magasztos istenekhez, hogy ez ne forduljon elő! *
- Ne is beszéljünk ilyen jelentéktelen csúszómászókról, mert még visszajön az is, aminek nem kéne. Ha csak rájuk gondolok, elönt a hányinger!
* Kívánja? Hát persze! Szeretné? Még szép! Egy ilyen lánccal még álmában is tudná, hogy mit kezdjen vele. Bár kezei közé ilyen értékes cucc egy ideig biztos nem fog kerülni, főleg nem itt, a kikötőben, bár akadnak itt rejtett ereklyék, de azok nem véletlen rejtettek! *
- Ha valamit megtanultam, akkor az az, hogy a sor sosem lesz üres! Nem számít mennyien állnak ki maguktól, vagy nekünk hála, de mindig lép valaki a helyére. Kiversz egyet, aztán bosszúból jön valaki, így megy ez.
* Jót nevetne ezeken a gondolatokon! Van ahol egy pofon jelenti a köszönést. Na, ott aztán vannak félreértések. „Most üdvözöl, vagy haragszik?” teszik fel gyakran a kérdést, bár feleslegesen.
Elsavanyodott fejel bámul a férfira. Rá is játszik egy kicsit, mintha valami ostobaságot mondott volna. *
- Meghívtál egy italra, remélem nem várod el, hogy fényesre nyaljam a cipőd!
* Kacag fel halkan, ami egy kis köhögésbe csap át. Úgy tűnik nem végzett még vele az ital, s épp csak most kezdi mardosni nyelőcsövet.
Valóban nem hátrány, ha valaki mindig van az ember mögött, aki kész elkapni, ha történne valami, sajnos a törp nem éppen egy olyan alkat, aki két szép szóért és egy sör áráért felajánlaná neki ezt a fajta kapcsolatot, bár ha ez az egyezmény kölcsönös, akkor miért is ne? Egyetlen dolog, ami miatt még nem csap bele a kezébe az igen egyszerű, nem tudja, hogy mit várhat el a másiktól. Elvégre az egyértelmű, hogy neki mi lenne a feladata, minél több arcot beverni, ha arra kerül sor, de akkor mi van a másikkal? *
- Valóban nem túl kellemes, ha kihúzzak alólad a szőnyeget, és véletlen tőrökbe esel. Tegyük fel, hogy benne vagyok és elintézem, hogy aki rossz szándékkal fordul utánad, az foghiányosan ébredjen, nekem abból mi hasznom származna? Elvégre csak magamra venném az emberek haragját, az meg magában nem vicces!
* Szerencséjére a törp szüleit nem kell az óceán mélyére kívánni, ugyanis saját szemével láthatta, sőt csodálhatta, ahogyan az akkori drogbanda a vízbe hajítja a már élettelen testüket. Szóval biztos benne, hogy ők már vagy ott vannak, vagy már messze elvitte a tenger hullámai. Bánja a fene a történteket! Jobban szíven ütné, ha most felborítaná a poharát és a drága ízletes lötty kiömlene a földre. Imádkozik a magasztos istenekhez, hogy ez ne forduljon elő! *
- Ne is beszéljünk ilyen jelentéktelen csúszómászókról, mert még visszajön az is, aminek nem kéne. Ha csak rájuk gondolok, elönt a hányinger!
3018. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-21 17:25:17
Üzenet elküldve: 2025-02-21 17:25:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Próbálkozni persze lehet. Egy bölcs mondás tartja, ha valaki egy életet vesz el, az csupán egy gyilkos. De ha valaki ezrekét, az hódító. Ha elég orrot nyom be a törpe, és nem csukják le érte, akkor esetleg bajnoknak vagy minek lehetne hívni.
Ebbe jobban belegondolva, lehet meggazdagodna az illetőből. Már csak azt kell kideríteni, hogy tartanak a matrózok bunyós mérkőzéseket. Egy két fogadás, és máris mulathatnak ismét.
Ezt fel is írja a sokat gyűrögetett elképzelt papírlapjára ami a fejében lebeg, és vissza teszi ezt a többi ördögi terv mellé amit a fejében képes eltárolni. Csak most sajnos minden homályos a sok alkohol miatt. Biztosan elkeveredik valahova. Ha szerencséje van holnap majd emlékezni fog rá. Bár az is előfordulhat, addigra a törpe a háta közepére nem fogja őt kívánni. De hát minek is annyira inni a medve bőrére.*
-Ennyire hosszú lenne a sor törpe uram?
*Csodálkozik el nevetve a kívánságon. Belegondolva, így most már ő is akarna ilyen láncokat. Miféle okból, nos az egy olyan spektrumon mozog, ami lehet akár gonosz, vagy akár perverz is. Ebbe jobb inkább bele se gondolni.*
-Náááhháá. Ennyit nézel ki belőlem ilyen hosszan tartó barátság után?
*Vigyorog persze hülyén, akár nevetni is lehetne ezen de talán a törpe az aki ilyen jól mulat vele és még nem akarta ezek után betörni a képét, ez már majdnem barátság is lehetne. Na jó, nevezhetik egymást ivó pajtiknak ezek után.*
-Csak van olyan érzésem, hogy találtam elég ellenséget. Pusztán ha kihúznák a szőnyeget a lábam alól, jó lenne ha valaki elkapna, ennyi az egész. Addig meg, örülök, hogy valakivel végre elmulathatom az időt, és fele annyira se idegesít mint a legtöbb. Szóval?
*Talán ez az első mondat a száján, amit mindenféle rosszindulattal mellőzve képes kiejteni alkoholtól bűzlő száján. Tekintete is a már lassan benne gyűlő tűz mellett, mintha empátiát is lehetne látni a másik irányába.*
- HÁHÁÁ! Magam se mondhattam volna szebben! EZT NEKIK! KÖNYÉKIG!
*Mutatja fel hasonló kezeit mint ivó pajtása.*
-Hogy szakadjon le velük az ég, és süllyedjenek az óceán mélyére!
*Köpni tudna, de annyi illem még szorult belé, hogy ezt ne ilyen környezetben tegye meg. Lehet félreérti, mert ő inkább a hatalmasabb erőkre gondol, akik hagyják, hogy az események maguktól történjenek, miközben hívektől elvárják az imádatot.*
*Próbálkozni persze lehet. Egy bölcs mondás tartja, ha valaki egy életet vesz el, az csupán egy gyilkos. De ha valaki ezrekét, az hódító. Ha elég orrot nyom be a törpe, és nem csukják le érte, akkor esetleg bajnoknak vagy minek lehetne hívni.
Ebbe jobban belegondolva, lehet meggazdagodna az illetőből. Már csak azt kell kideríteni, hogy tartanak a matrózok bunyós mérkőzéseket. Egy két fogadás, és máris mulathatnak ismét.
Ezt fel is írja a sokat gyűrögetett elképzelt papírlapjára ami a fejében lebeg, és vissza teszi ezt a többi ördögi terv mellé amit a fejében képes eltárolni. Csak most sajnos minden homályos a sok alkohol miatt. Biztosan elkeveredik valahova. Ha szerencséje van holnap majd emlékezni fog rá. Bár az is előfordulhat, addigra a törpe a háta közepére nem fogja őt kívánni. De hát minek is annyira inni a medve bőrére.*
-Ennyire hosszú lenne a sor törpe uram?
*Csodálkozik el nevetve a kívánságon. Belegondolva, így most már ő is akarna ilyen láncokat. Miféle okból, nos az egy olyan spektrumon mozog, ami lehet akár gonosz, vagy akár perverz is. Ebbe jobb inkább bele se gondolni.*
-Náááhháá. Ennyit nézel ki belőlem ilyen hosszan tartó barátság után?
*Vigyorog persze hülyén, akár nevetni is lehetne ezen de talán a törpe az aki ilyen jól mulat vele és még nem akarta ezek után betörni a képét, ez már majdnem barátság is lehetne. Na jó, nevezhetik egymást ivó pajtiknak ezek után.*
-Csak van olyan érzésem, hogy találtam elég ellenséget. Pusztán ha kihúznák a szőnyeget a lábam alól, jó lenne ha valaki elkapna, ennyi az egész. Addig meg, örülök, hogy valakivel végre elmulathatom az időt, és fele annyira se idegesít mint a legtöbb. Szóval?
*Talán ez az első mondat a száján, amit mindenféle rosszindulattal mellőzve képes kiejteni alkoholtól bűzlő száján. Tekintete is a már lassan benne gyűlő tűz mellett, mintha empátiát is lehetne látni a másik irányába.*
- HÁHÁÁ! Magam se mondhattam volna szebben! EZT NEKIK! KÖNYÉKIG!
*Mutatja fel hasonló kezeit mint ivó pajtása.*
-Hogy szakadjon le velük az ég, és süllyedjenek az óceán mélyére!
*Köpni tudna, de annyi illem még szorult belé, hogy ezt ne ilyen környezetben tegye meg. Lehet félreérti, mert ő inkább a hatalmasabb erőkre gondol, akik hagyják, hogy az események maguktól történjenek, miközben hívektől elvárják az imádatot.*
3017. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-19 19:21:06
Üzenet elküldve: 2025-02-19 19:21:06
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Mégis mi az, hogy annyi embernek nem tudná betörni a képét? Hiszi, ha látja! Amúgy se kell ahhoz nagy tudás, hogy meglássa az alkalmat egy-két tenyeres, vagy épp öklös kiosztásához. Szó mi szó, nagy fölénnyel szemben még nem adatta meg az élet, bár kipróbálná magát 10 ember ellen, bár lehet az már nagy falat lenne számára. *
- Hű de vennék olyan láncokat! Azzal akasztanám fel az összes rosszakarómat, hogy aztán mikor a pokolra kerülnek, még maga az ottlakó tűz se tudja megszabadítani őket a kínjaiktól!
* Hangosan felnevet eme szavak után. Bár már nemigen vannak neki, alig egy maréknyian, de az is több, mint a semmi. Bármikor felbukkanhatnak az életében, és akkor szüksége is lesz ilyen láncokra.
Vidám arca hirtelen egy komorabbra vált, mikor felé nyújtja a kezét. Még ha nem is említette volna szívességet, akkor sem tetszenének neki a hallottak. Szívesség? Két fajta szívesség van, a kötelező és a jó szándékú. Tisztában van azzal, hogy a kikötőben sok a simlis alak, túl sok is! Mivel fizette az italát, ezért nem fogja túlreagálni, viszont arcáról leolvashatja, hogy az ilyen „szívességekből” már tele a padlás. *
- Na, ja… Tetszik a tűz a szemedben… azonban a kikötői szívességek nem éppen a legbarátságosabbak. Adsz valakinek egy felejthetetlen estét, majd csatába küldőd, ismerem a dörgést! Ha elakarsz tenni valakit láb alól, azt most mondjad!
* Ki tudja? Még a végén van olyan állapotban a törp, hogy még kenyerezés nélkül is elfogadjon valami megbízást, főleg ha az még érdekes is. Ha elég piát iszik, akkor még ma este is elindul elvégezni a feladatot, mondjuk biztos nem lesz olyan állapotban, hogy a negyedet elhagyja és ez valószínűleg nem is fog sikerülni, de legalább azt szenvedélyesen fogja csinálni.
Reméli több van a dolgok mögött, mint holmi elvárások. Legalábbis a törp szemében ez aligha ad okot az apja elleni haragnak, ezért is könyveli el, hogy az igazságot még mindig lepel fedi. *
- Ha lehetne választani, gondolod valaki választaná? Valakinek muszáj szar lapokkal játszani! A vér a kezünkön, a sár a cipőnkön, mind csak azt mutatja, hogy mégis honnan jöttünk! De én mondom innen szép a csúcsra törni! Mindenkinek egy jó nagyot bemutatni, akik csak azt szajkózzak, hogy nem visszük semmire… HÁT EZT NEKIK!
* Mind a két kezét felkapja és azoknak középsőujjait a magasba tartja. *
- Biztos nem fogok a sárban fetrengeni, hogy azok a töketlenek fent jót nevethessenek rajtam.
* A gazdagabb rétegekre és az uzsorásokra gondol, de a lista napról napra bővül. *
- Igazad van barátom, fiatal még az éjszaka!
* Mégis mi az, hogy annyi embernek nem tudná betörni a képét? Hiszi, ha látja! Amúgy se kell ahhoz nagy tudás, hogy meglássa az alkalmat egy-két tenyeres, vagy épp öklös kiosztásához. Szó mi szó, nagy fölénnyel szemben még nem adatta meg az élet, bár kipróbálná magát 10 ember ellen, bár lehet az már nagy falat lenne számára. *
- Hű de vennék olyan láncokat! Azzal akasztanám fel az összes rosszakarómat, hogy aztán mikor a pokolra kerülnek, még maga az ottlakó tűz se tudja megszabadítani őket a kínjaiktól!
* Hangosan felnevet eme szavak után. Bár már nemigen vannak neki, alig egy maréknyian, de az is több, mint a semmi. Bármikor felbukkanhatnak az életében, és akkor szüksége is lesz ilyen láncokra.
Vidám arca hirtelen egy komorabbra vált, mikor felé nyújtja a kezét. Még ha nem is említette volna szívességet, akkor sem tetszenének neki a hallottak. Szívesség? Két fajta szívesség van, a kötelező és a jó szándékú. Tisztában van azzal, hogy a kikötőben sok a simlis alak, túl sok is! Mivel fizette az italát, ezért nem fogja túlreagálni, viszont arcáról leolvashatja, hogy az ilyen „szívességekből” már tele a padlás. *
- Na, ja… Tetszik a tűz a szemedben… azonban a kikötői szívességek nem éppen a legbarátságosabbak. Adsz valakinek egy felejthetetlen estét, majd csatába küldőd, ismerem a dörgést! Ha elakarsz tenni valakit láb alól, azt most mondjad!
* Ki tudja? Még a végén van olyan állapotban a törp, hogy még kenyerezés nélkül is elfogadjon valami megbízást, főleg ha az még érdekes is. Ha elég piát iszik, akkor még ma este is elindul elvégezni a feladatot, mondjuk biztos nem lesz olyan állapotban, hogy a negyedet elhagyja és ez valószínűleg nem is fog sikerülni, de legalább azt szenvedélyesen fogja csinálni.
Reméli több van a dolgok mögött, mint holmi elvárások. Legalábbis a törp szemében ez aligha ad okot az apja elleni haragnak, ezért is könyveli el, hogy az igazságot még mindig lepel fedi. *
- Ha lehetne választani, gondolod valaki választaná? Valakinek muszáj szar lapokkal játszani! A vér a kezünkön, a sár a cipőnkön, mind csak azt mutatja, hogy mégis honnan jöttünk! De én mondom innen szép a csúcsra törni! Mindenkinek egy jó nagyot bemutatni, akik csak azt szajkózzak, hogy nem visszük semmire… HÁT EZT NEKIK!
* Mind a két kezét felkapja és azoknak középsőujjait a magasba tartja. *
- Biztos nem fogok a sárban fetrengeni, hogy azok a töketlenek fent jót nevethessenek rajtam.
* A gazdagabb rétegekre és az uzsorásokra gondol, de a lista napról napra bővül. *
- Igazad van barátom, fiatal még az éjszaka!
3016. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-19 17:01:10
Üzenet elküldve: 2025-02-19 17:01:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Hatalmas kő esik le a szívéről, nem csak amiatt mert tudtán kívül megúszott egy hatalmas maflást, vagy orr törést. Mert abban biztos, hogy a törpe keze szép nagy lilás zöldes foltokat tudna okozni neki, amiket hatokig érezne. Hanem azért is mert nem értette félre végül ügyetlen nyelvbotlását. De hát nézze el neki az ember, vagyis törpe fia, hisz van már benne nem is kevés, hanem sok.*
-Persze, aztán hamar Krankataurban találod magad olyan láncon amit a sárkányok tüze nem olvaszt meg.
*Nevet fel hangosan.*
-Annyi embernek meg nem tudod betörni a képét, hogy ne akarjanak megtalálni.
*Vonja meg a vállát, mert ha ő is képes megvédeni magát, ugrottak már rá egyszerre többen, persze, hogy akkor a rövidebbet húzta. Nem hős Ő, hogy seregekkel küzdjön. Elég nagy ellenség Ő saját magának is.*
-Talán akad, ha szépen megkérsz hajlandó vagyok kisegíteni téged. Aztán majd ha úgy jön az idő, visszaadod a szívességet. Mit szólsz?
*Nyújtja ki kezét, arcán továbbra is a sokat sejtető mosolya. Talán emlékeztetheti őt egy uzsorásra, csak tán. Nos ő lehet rosszabb. Ki tudja mit hoz még a jövő. De egy szívesség, egy szívességért, még mindig jobb, mint éveket dolgozni a tengeren nem igaz?*
-Mi ütött belém? HÁT MI ÜTÖTT BELÉM? Hasonló barátom ami beléd is! HÁháá! Az ősök! Apám elvárásainak súlya a vállamon! A halott anyám miatti bűntudat, az esett belém! A fenébe is, kértük mi az életet?
*Csap az asztalra, miután mondandója után ő is lehúzza az italt, ami most még jobban megrúgja mint az előbb. Arca egy pillanatra eltorzul, be is húzza a nyakát. Prüszkölni kezd mint egy ló, majd pedig fújtat mintha most futott volna ide meg vissza a kikötőből. Meg is kell támasztania magát.*
-Uhh.. Engem is. De. Az este csak most kezdődik.
*Meg is törli szája szélét, ahol pár csak nyál és alkohol keveredésé csurog le. Szemében a láng nem csitult, sőt tán erősebbnek tűnik mint valaha.*
*Hatalmas kő esik le a szívéről, nem csak amiatt mert tudtán kívül megúszott egy hatalmas maflást, vagy orr törést. Mert abban biztos, hogy a törpe keze szép nagy lilás zöldes foltokat tudna okozni neki, amiket hatokig érezne. Hanem azért is mert nem értette félre végül ügyetlen nyelvbotlását. De hát nézze el neki az ember, vagyis törpe fia, hisz van már benne nem is kevés, hanem sok.*
-Persze, aztán hamar Krankataurban találod magad olyan láncon amit a sárkányok tüze nem olvaszt meg.
*Nevet fel hangosan.*
-Annyi embernek meg nem tudod betörni a képét, hogy ne akarjanak megtalálni.
*Vonja meg a vállát, mert ha ő is képes megvédeni magát, ugrottak már rá egyszerre többen, persze, hogy akkor a rövidebbet húzta. Nem hős Ő, hogy seregekkel küzdjön. Elég nagy ellenség Ő saját magának is.*
-Talán akad, ha szépen megkérsz hajlandó vagyok kisegíteni téged. Aztán majd ha úgy jön az idő, visszaadod a szívességet. Mit szólsz?
*Nyújtja ki kezét, arcán továbbra is a sokat sejtető mosolya. Talán emlékeztetheti őt egy uzsorásra, csak tán. Nos ő lehet rosszabb. Ki tudja mit hoz még a jövő. De egy szívesség, egy szívességért, még mindig jobb, mint éveket dolgozni a tengeren nem igaz?*
-Mi ütött belém? HÁT MI ÜTÖTT BELÉM? Hasonló barátom ami beléd is! HÁháá! Az ősök! Apám elvárásainak súlya a vállamon! A halott anyám miatti bűntudat, az esett belém! A fenébe is, kértük mi az életet?
*Csap az asztalra, miután mondandója után ő is lehúzza az italt, ami most még jobban megrúgja mint az előbb. Arca egy pillanatra eltorzul, be is húzza a nyakát. Prüszkölni kezd mint egy ló, majd pedig fújtat mintha most futott volna ide meg vissza a kikötőből. Meg is kell támasztania magát.*
-Uhh.. Engem is. De. Az este csak most kezdődik.
*Meg is törli szája szélét, ahol pár csak nyál és alkohol keveredésé csurog le. Szemében a láng nem csitult, sőt tán erősebbnek tűnik mint valaha.*
3015. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-19 10:53:29
Üzenet elküldve: 2025-02-19 10:53:29
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Neki aztán nem ügyesek a kezei, kivéve persze, ha más arcok eldeformálásában kéne segíteni, mert abban nincsen párja e széles világban. Tekintettel arra, hogy Lazziar milyen jól bánik a kezeivel, talán ő is épp arra használja, hogy magát megsegíthesse vele. *
- Nem értek én ehhez! Én csak szimplán nyakon vágnám őket, majd az eszméletüket vesztett testüktől venném csak el a pénzt. Minek óvatoskodni?
* A szagtól való megválás igen könnyű feladat, bár hazudna, ha azt mondaná, hogy most nem gondolkozott el azon, hogy néhány keblesebb asszonnyal végeztesse el ezt a piszkos munkát. A kacsintását követve megemelkedik az egyik szemöldöke, majd egy kicsit hátrább is dől. Nem tudja eldönteni, hogy most magára gondol, vagy másra, de legfőképp azt nem tudja eldönteni, hogy ha az előbbi, akkor csak szimplán álljon fel és sétáljon el, vagy verje be a képét, már pusztán az ilyen gondolatokért. Az még hagyján, hogy még csak most találkoztak, elvégre a hajósoknak nincs idejük válogatni a NŐK között, de itt kezdődik a probléma! Lazziar nem nő! Ez még az ostoba törpnek is leesett, már érkezése óta! Szerencsére gyorsan kijavítja magát, ekkor lassan elkezd bólogatni. *
- Talán ha akad még pénzem az est végére, akkor megnézem, melyikük vállalkozna eme nemes feladatra.
* Kicsit felkacag, bár fogalma sincs, hogy az itteniek egyáltalán vállalkoznak rá. Elvégre, ahogy a másik mondta, ha elég mély az erszénye, csak ez kéne neki, de nincs.
Megpróbálja röviden körbeírni a történteket, mit sem törődve azzal, hogy Lazziaron kicsit sem látja az érdeklődést. Elvégre a „kit érdekel?” kérdés oda-vissza használható. Őt nem érdekli a meséje, a törpöt meg nem érdekli, hogy őt nem érdekli. Ha már megkérdezte, válaszol, nem mintha az egész életét magyarázná neki, na, akkor már megértené, ha még őt is képen vágná!
A szülőkkel valamit megbökhetett a férfiban, ugyanis egy olyan arcát látja, amit eddig még sose! Bár mivel még csak most találkoztak, így ez lehet nem olyan meglepő, mondjuk ki nem nézte volna belőle. Meg kell hagynia, ez az arc, ez a viselkedés jobban tetszik neki, mint az előbbi, már csak ezért megérné maradni, nem csak az italért, már csak magáért a hangulatért! *
- Hát beléd meg mi ütött? Á leszarom! Basszák meg az ősök!
* Kiáltja fel, majd azzal a lendülettel elpusztítja a pohár tartalmát. Koppan a pohár az asztalon, majd egy elégedett sóhaj hagyja el a törp száját. *
- Na, ez most rúgott!
* Neki aztán nem ügyesek a kezei, kivéve persze, ha más arcok eldeformálásában kéne segíteni, mert abban nincsen párja e széles világban. Tekintettel arra, hogy Lazziar milyen jól bánik a kezeivel, talán ő is épp arra használja, hogy magát megsegíthesse vele. *
- Nem értek én ehhez! Én csak szimplán nyakon vágnám őket, majd az eszméletüket vesztett testüktől venném csak el a pénzt. Minek óvatoskodni?
* A szagtól való megválás igen könnyű feladat, bár hazudna, ha azt mondaná, hogy most nem gondolkozott el azon, hogy néhány keblesebb asszonnyal végeztesse el ezt a piszkos munkát. A kacsintását követve megemelkedik az egyik szemöldöke, majd egy kicsit hátrább is dől. Nem tudja eldönteni, hogy most magára gondol, vagy másra, de legfőképp azt nem tudja eldönteni, hogy ha az előbbi, akkor csak szimplán álljon fel és sétáljon el, vagy verje be a képét, már pusztán az ilyen gondolatokért. Az még hagyján, hogy még csak most találkoztak, elvégre a hajósoknak nincs idejük válogatni a NŐK között, de itt kezdődik a probléma! Lazziar nem nő! Ez még az ostoba törpnek is leesett, már érkezése óta! Szerencsére gyorsan kijavítja magát, ekkor lassan elkezd bólogatni. *
- Talán ha akad még pénzem az est végére, akkor megnézem, melyikük vállalkozna eme nemes feladatra.
* Kicsit felkacag, bár fogalma sincs, hogy az itteniek egyáltalán vállalkoznak rá. Elvégre, ahogy a másik mondta, ha elég mély az erszénye, csak ez kéne neki, de nincs.
Megpróbálja röviden körbeírni a történteket, mit sem törődve azzal, hogy Lazziaron kicsit sem látja az érdeklődést. Elvégre a „kit érdekel?” kérdés oda-vissza használható. Őt nem érdekli a meséje, a törpöt meg nem érdekli, hogy őt nem érdekli. Ha már megkérdezte, válaszol, nem mintha az egész életét magyarázná neki, na, akkor már megértené, ha még őt is képen vágná!
A szülőkkel valamit megbökhetett a férfiban, ugyanis egy olyan arcát látja, amit eddig még sose! Bár mivel még csak most találkoztak, így ez lehet nem olyan meglepő, mondjuk ki nem nézte volna belőle. Meg kell hagynia, ez az arc, ez a viselkedés jobban tetszik neki, mint az előbbi, már csak ezért megérné maradni, nem csak az italért, már csak magáért a hangulatért! *
- Hát beléd meg mi ütött? Á leszarom! Basszák meg az ősök!
* Kiáltja fel, majd azzal a lendülettel elpusztítja a pohár tartalmát. Koppan a pohár az asztalon, majd egy elégedett sóhaj hagyja el a törp száját. *
- Na, ez most rúgott!
3014. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-18 19:19:39
Üzenet elküldve: 2025-02-18 19:19:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Nem is azért jutott eszébe a mondóka, mert a törpe ne bírná, általánosságban aki általában sokat akar az pórul szokott járni. Erre tökéletes példa önmaga.*
-Oh barátom, ha nem is olyan erszény amire vágysz, de találhatsz ha ügyes a kezed.
*Mondja ismét sokat sejtető gonosz mosollyal, egy halk kuncogással megejtve.*
-Igen. Ennyire. De egyet se félj, erre is meg van gyógyír egy kis összeg fejében a házon belül. Sőt, ha elég mély az az erszény ami a zsebedben van, még magadat sem kell megmosnod.
*Kacsint egyet a törpére, bár hamar rájön, ez eléggé félreérthető szólás volt. Így torok köszörülve javít magán.*
-Na persze az itteni hölgyek kíséretében, nehogy rám nézz.
*Emeli fel két kezét megadóan, és zavartan iszik egy adagot a poharából ami így sajnos már ki is ürült. A fene egye meg, hogy ennyire jól esik neki. Ismét egy nagyot sóhajt az ital melegétől, a pohara pedig hangosan koppan a pulton.
A törpe egy hosszú, majdnem kisebb szónoklásba kezd. Először füle botját nem mozdítja annak panaszára, hiszen mindenkinek meg van a saját maga baja, múltja és egyebe. Az övével sem törődnek, ő miért tenné ezt máséval. Azonban, amint a szülőket említi, hosszú füle mintha megmozdulna. Tekintetét is felé fordítja a törpének. Szemében szinte felgyullad a tűz. Harag? Oh ez nem az. Együttérzés? Ő távol álljon tőle. A szerelmet meg se említi, hiszen a törpe nem az esete. Viszont látván, hogy egy igazi rokon lelket talált, vagyis amaz talált rá. Aki legalább annyira megveti azokat akik a világra hozták, bizonyos okokból. Valami leírhatatlan élmény számára, rettentően izgatott, és örül, amit nem érzett már hosszú hosszú ideje.
Oda is fordul a törpéhez, ahogy az befejezi az italát, már ha, szinte lepattan a székről, lehajol mélyen a szemébe néz és hasonló izgatottsággal szólal fel.*
-EZ AZ! EZ A BESZÉD BARÁTOM! BASSZÁK MEG AZ ŐSÖK! HÁHÁHÁÁÁ!
*Mint egy megveszekedett őrült, vissza is egyenesedik és csapkodni kezdi a pultot.*
-HÉ CSAPOS! Még kettőt az előbbiből!
*Nevet fel teljes beleéléssel. A pultos rázza a fejét, de mit tehetne fizető vendég. Érkezik is a kettő Wegtoren tüze a pultra. Lazziar pedig fizeti is a 36 aranyat abból a mély erszényből.
. Amit már kicsit bizonytalanul de még sikeresen vissza tesz a kabát zsebébe. Az italok megérkezésekor, bele is nyomja az egyiket a törpe kezébe.*
-Fenékig!
*Nem is hezitál tovább, szemében lángoló veszettséggel néz a másik szemébe. Valami ördögi terv fogalmazódik benne ehhez kétség sem fér.*
*Nem is azért jutott eszébe a mondóka, mert a törpe ne bírná, általánosságban aki általában sokat akar az pórul szokott járni. Erre tökéletes példa önmaga.*
-Oh barátom, ha nem is olyan erszény amire vágysz, de találhatsz ha ügyes a kezed.
*Mondja ismét sokat sejtető gonosz mosollyal, egy halk kuncogással megejtve.*
-Igen. Ennyire. De egyet se félj, erre is meg van gyógyír egy kis összeg fejében a házon belül. Sőt, ha elég mély az az erszény ami a zsebedben van, még magadat sem kell megmosnod.
*Kacsint egyet a törpére, bár hamar rájön, ez eléggé félreérthető szólás volt. Így torok köszörülve javít magán.*
-Na persze az itteni hölgyek kíséretében, nehogy rám nézz.
*Emeli fel két kezét megadóan, és zavartan iszik egy adagot a poharából ami így sajnos már ki is ürült. A fene egye meg, hogy ennyire jól esik neki. Ismét egy nagyot sóhajt az ital melegétől, a pohara pedig hangosan koppan a pulton.
A törpe egy hosszú, majdnem kisebb szónoklásba kezd. Először füle botját nem mozdítja annak panaszára, hiszen mindenkinek meg van a saját maga baja, múltja és egyebe. Az övével sem törődnek, ő miért tenné ezt máséval. Azonban, amint a szülőket említi, hosszú füle mintha megmozdulna. Tekintetét is felé fordítja a törpének. Szemében szinte felgyullad a tűz. Harag? Oh ez nem az. Együttérzés? Ő távol álljon tőle. A szerelmet meg se említi, hiszen a törpe nem az esete. Viszont látván, hogy egy igazi rokon lelket talált, vagyis amaz talált rá. Aki legalább annyira megveti azokat akik a világra hozták, bizonyos okokból. Valami leírhatatlan élmény számára, rettentően izgatott, és örül, amit nem érzett már hosszú hosszú ideje.
Oda is fordul a törpéhez, ahogy az befejezi az italát, már ha, szinte lepattan a székről, lehajol mélyen a szemébe néz és hasonló izgatottsággal szólal fel.*
-EZ AZ! EZ A BESZÉD BARÁTOM! BASSZÁK MEG AZ ŐSÖK! HÁHÁHÁÁÁ!
*Mint egy megveszekedett őrült, vissza is egyenesedik és csapkodni kezdi a pultot.*
-HÉ CSAPOS! Még kettőt az előbbiből!
*Nevet fel teljes beleéléssel. A pultos rázza a fejét, de mit tehetne fizető vendég. Érkezik is a kettő Wegtoren tüze a pultra. Lazziar pedig fizeti is a 36 aranyat abból a mély erszényből.
. Amit már kicsit bizonytalanul de még sikeresen vissza tesz a kabát zsebébe. Az italok megérkezésekor, bele is nyomja az egyiket a törpe kezébe.*-Fenékig!
*Nem is hezitál tovább, szemében lángoló veszettséggel néz a másik szemébe. Valami ördögi terv fogalmazódik benne ehhez kétség sem fér.*
3013. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-18 10:20:31
Üzenet elküldve: 2025-02-18 10:20:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Nem említette, hogy állja a sarat, csak azt, hogy ez a legjobb, és, hogy képes rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy olyan szar kártyás, bár kitudja? *
- Csak egy soha ki nem ürülő erszény kéne, és akkor biztos lenne mindenhol egy asztal, csak nekem! De az ilyen vagyonosok nem nagyon mutatkoznak a kikötőbe.
* A mindennapos vedelés szinte a vérében van. Nem mintha nagyon ugrálna az örömről, mint kisgyerek egy ajándék láttán. A törp szereti kiélvezni a vedeléseket, s ritkán issza le magát a sárgaföldig. Ez most egy a kivételes alkalmak közül, ugyanis végre azt tehet, amit csak akar anélkül, hogy bárkink a szava befolyásolhassa a tetteit. *
- Jogos, bár ennyire érződik?
* Megmarkolja ruháját és az orrához teszi azt. Ő bizony nem érez rajta semmit, lehet, hogy immúnis lett erre a szagra, bár kitudja. *
- Én eddig nem kerestem semmit, legalábbis nem magamnak. Uzsorásoknak kellett visszafizetnem egy nagyobb tartozást, részben az enyém, de nagyobb részben apai ágról maradt rám, de anyám sem volt rest nekem ajándékozni a sajátját. A szemetek nem kíméltek, és legtöbbször csak olyan munkákkal láttak el, amik alig fizették a havi törlesztéseket, nem is beszélve a kamatokról! Később azonban csak sikerül összemelegednem velük annyira, hogy ne akarjam egyből betörni a pofájukat, de még mindig viszket az öklöm, ha rájuk gondolok. Ami azt illeti, ma volt az utolsó napom! Amint odaadtam az utolsó fizetséget egyből idejöttem. Szóval tulajdonképpen ez egy ünnepnap számomra! A szabadságomra és az új kezdetekre!
* Kiált fel, majd egy nagyobbat kortyol az italából. Fogalma sincs, hogy mihez fog most kezdeni, de bármi is legyen, ő fog róla dönteni és nem más! *
* Nem említette, hogy állja a sarat, csak azt, hogy ez a legjobb, és, hogy képes rá. Talán ez az egyik oka annak, hogy olyan szar kártyás, bár kitudja? *
- Csak egy soha ki nem ürülő erszény kéne, és akkor biztos lenne mindenhol egy asztal, csak nekem! De az ilyen vagyonosok nem nagyon mutatkoznak a kikötőbe.
* A mindennapos vedelés szinte a vérében van. Nem mintha nagyon ugrálna az örömről, mint kisgyerek egy ajándék láttán. A törp szereti kiélvezni a vedeléseket, s ritkán issza le magát a sárgaföldig. Ez most egy a kivételes alkalmak közül, ugyanis végre azt tehet, amit csak akar anélkül, hogy bárkink a szava befolyásolhassa a tetteit. *
- Jogos, bár ennyire érződik?
* Megmarkolja ruháját és az orrához teszi azt. Ő bizony nem érez rajta semmit, lehet, hogy immúnis lett erre a szagra, bár kitudja. *
- Én eddig nem kerestem semmit, legalábbis nem magamnak. Uzsorásoknak kellett visszafizetnem egy nagyobb tartozást, részben az enyém, de nagyobb részben apai ágról maradt rám, de anyám sem volt rest nekem ajándékozni a sajátját. A szemetek nem kíméltek, és legtöbbször csak olyan munkákkal láttak el, amik alig fizették a havi törlesztéseket, nem is beszélve a kamatokról! Később azonban csak sikerül összemelegednem velük annyira, hogy ne akarjam egyből betörni a pofájukat, de még mindig viszket az öklöm, ha rájuk gondolok. Ami azt illeti, ma volt az utolsó napom! Amint odaadtam az utolsó fizetséget egyből idejöttem. Szóval tulajdonképpen ez egy ünnepnap számomra! A szabadságomra és az új kezdetekre!
* Kiált fel, majd egy nagyobbat kortyol az italából. Fogalma sincs, hogy mihez fog most kezdeni, de bármi is legyen, ő fog róla dönteni és nem más! *
3012. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-17 17:26:32
Üzenet elküldve: 2025-02-17 17:26:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Micsoda önbecsülés, muszáj hasát fogva felnevetnie a törpe szövegén.
-Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka!
*Szövegeli el a régi gyermek mondókát, tagolgatva, ahogy szokás. Átérzi a helyzetét, mert ő sem szeret mindig tisztán játszani, mert hát jobb az ha a "szerencse" az ő pártját fogja.*
-Biztosan, ameddig tudsz fizetni, mindenhol szívesen látnak, ez a gonosz világ már csak így működik drága szakállas barátom. De az biztos vannak furcsa népek arra felé.*
-Ahogy érzed, a vedelés sem könnyű elhiheted. Ha olyan könnyű lenne mindenki minden nap azt tenné.
*Kacag röviden orra alatt, egy rövidke vállrántással.
A kis trükkje ismét nem okoz osztatlan sikert, morogva elhúzott pofával fordul vissza a pulthoz, hogy italából egy nagyobbat kortyoljon. Oh ha tudná, mit művelne mással, nem csak az ujjaival. Bár akkor rengeteg szőrt kéne ledobnia magáról a másiknak, és egy nagyobb darab hordó kellene erősebb alkohollal. De ebbe jobb bele sem gondolni, a hideg is kirázza őt a gondolattól. Vagy lehet mégis, ha az elismerést nem látja az arcán a törpének, azt a végigfutó gondolatot a szemében elkapja, ahogy amaz végig pörgeti a kezében az érmét. Látszik a másik is tarthat egy két adu ászt a markában. Az előző kijelentésére a törpének meg sem szólal, hagyja csak hagyj morogjon az orra alatt a trükkről, amit elakart érni elérte, és az elégedett mosoly vissza is szökik bágyadt képére.*
-Mindent idővel barátom, sosem mutatod a legjobb kártyádat a játék elején. Én meséltem eleget magamról, te mivel kerested a kenyered eddig, azon kívül, hogy úgy bűzlesz a tengertől mint ez a nyamvadt kikötő?
*Nem mintha megróná a másikból áradó erős hínár szagot, a kikötő ezen gyöngyszemén kívül amiben ülnek nem igazán szívleli a helyet, túl sok a rivális.*
*Micsoda önbecsülés, muszáj hasát fogva felnevetnie a törpe szövegén.
-Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka!
*Szövegeli el a régi gyermek mondókát, tagolgatva, ahogy szokás. Átérzi a helyzetét, mert ő sem szeret mindig tisztán játszani, mert hát jobb az ha a "szerencse" az ő pártját fogja.*
-Biztosan, ameddig tudsz fizetni, mindenhol szívesen látnak, ez a gonosz világ már csak így működik drága szakállas barátom. De az biztos vannak furcsa népek arra felé.*
-Ahogy érzed, a vedelés sem könnyű elhiheted. Ha olyan könnyű lenne mindenki minden nap azt tenné.
*Kacag röviden orra alatt, egy rövidke vállrántással.
A kis trükkje ismét nem okoz osztatlan sikert, morogva elhúzott pofával fordul vissza a pulthoz, hogy italából egy nagyobbat kortyoljon. Oh ha tudná, mit művelne mással, nem csak az ujjaival. Bár akkor rengeteg szőrt kéne ledobnia magáról a másiknak, és egy nagyobb darab hordó kellene erősebb alkohollal. De ebbe jobb bele sem gondolni, a hideg is kirázza őt a gondolattól. Vagy lehet mégis, ha az elismerést nem látja az arcán a törpének, azt a végigfutó gondolatot a szemében elkapja, ahogy amaz végig pörgeti a kezében az érmét. Látszik a másik is tarthat egy két adu ászt a markában. Az előző kijelentésére a törpének meg sem szólal, hagyja csak hagyj morogjon az orra alatt a trükkről, amit elakart érni elérte, és az elégedett mosoly vissza is szökik bágyadt képére.*
-Mindent idővel barátom, sosem mutatod a legjobb kártyádat a játék elején. Én meséltem eleget magamról, te mivel kerested a kenyered eddig, azon kívül, hogy úgy bűzlesz a tengertől mint ez a nyamvadt kikötő?
*Nem mintha megróná a másikból áradó erős hínár szagot, a kikötő ezen gyöngyszemén kívül amiben ülnek nem igazán szívleli a helyet, túl sok a rivális.*
3011. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-16 14:14:15
Üzenet elküldve: 2025-02-16 14:14:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
- Ha valaki igazán tehetséges, akkor egyik kezében az egyikkel játszik másikkal pedig a nővel foglalkozik! Ne is mond! Egyszer rajtakaptak, hogy a szakállamba rejtettem az egyik nyerő lapom, sajnos rajtakaptak, egy hatra elegendő verésben volt részem!
* Könnyű a csalóknak, bezzeg mikor ő akarna egyszer csalni, egyből lebukik. Ezért sem szereti azt a játékot, inkább marad az arcok beverésénél, na, az a jó játék! *
- Különcök találkahelye? Érdekes. Akkor a magamfajtákat, biztos szívesen látják arrafelé, bár a város nem arról híres, hogy tele lenne izgalommal. Bár egy sörre biztos benéznék.
* A név nem mond neki semmit, bár miért is mondana, nem járt még a városban a legtöbb leányzó meg nem arról híres, hogy a kikötőbe szeretnének költözni. *
- Hamar utolérne, ha minden másnaposságot újabb vedeléssel indítanék, meghagyom ezeket az érzéseket az ünneplésekre.
* Az előző trükkből ő csak annyit fogott fel, hogy nagyon ügyesen bánik az ujjaival. A nők biztos odáig lehetnek érte. Sajnos nem osztozik ezen érzelmeken. *
- Láttam elsőre is! Egy kis hish-hush, és máris eltűnik. Ezért szoktak fizetni, vagy te fizetsz másoknak, hogy ezt végignézzék?
* Megfogja korsóját, majd kortyol belőle egy keveset, közben végig tartja a szemkontaktust, majd belenyúl a zsebébe, csak, hogy eleget tegyen a férfinak. Meglepetésére előhúzza az érmét, amivel az imént játszott. Bár meglepte, nem reagálja túl ezt a szituációt. Végig pörgeti az ujján az érmét, mint valami profi kártyás, majd végül lecsapja az érmét az asztalra. *
- Szóval te szoktál ezért fizetni, értem. Na, ne mondjad, hogy ez az egyetlen trükk a tarsolyodban! Mondjad, mihez értesz még!
- Ha valaki igazán tehetséges, akkor egyik kezében az egyikkel játszik másikkal pedig a nővel foglalkozik! Ne is mond! Egyszer rajtakaptak, hogy a szakállamba rejtettem az egyik nyerő lapom, sajnos rajtakaptak, egy hatra elegendő verésben volt részem!
* Könnyű a csalóknak, bezzeg mikor ő akarna egyszer csalni, egyből lebukik. Ezért sem szereti azt a játékot, inkább marad az arcok beverésénél, na, az a jó játék! *
- Különcök találkahelye? Érdekes. Akkor a magamfajtákat, biztos szívesen látják arrafelé, bár a város nem arról híres, hogy tele lenne izgalommal. Bár egy sörre biztos benéznék.
* A név nem mond neki semmit, bár miért is mondana, nem járt még a városban a legtöbb leányzó meg nem arról híres, hogy a kikötőbe szeretnének költözni. *
- Hamar utolérne, ha minden másnaposságot újabb vedeléssel indítanék, meghagyom ezeket az érzéseket az ünneplésekre.
* Az előző trükkből ő csak annyit fogott fel, hogy nagyon ügyesen bánik az ujjaival. A nők biztos odáig lehetnek érte. Sajnos nem osztozik ezen érzelmeken. *
- Láttam elsőre is! Egy kis hish-hush, és máris eltűnik. Ezért szoktak fizetni, vagy te fizetsz másoknak, hogy ezt végignézzék?
* Megfogja korsóját, majd kortyol belőle egy keveset, közben végig tartja a szemkontaktust, majd belenyúl a zsebébe, csak, hogy eleget tegyen a férfinak. Meglepetésére előhúzza az érmét, amivel az imént játszott. Bár meglepte, nem reagálja túl ezt a szituációt. Végig pörgeti az ujján az érmét, mint valami profi kártyás, majd végül lecsapja az érmét az asztalra. *
- Szóval te szoktál ezért fizetni, értem. Na, ne mondjad, hogy ez az egyetlen trükk a tarsolyodban! Mondjad, mihez értesz még!
3010. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:57:12
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:57:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Sosem volt oda a pletykákért, és a suttogásért. Az ilyen halk hangok, egyetlen egy helyre valóak számára. A paplan alatt egy zárt szobában, egy kellemes hölgy személyében aki a fülébe duruzsol szépeket. Ott kifejezetten szereti hallgatni az efféle halk beszédet.*
-Jogos.. A nőkkel kell kezdeni, mert a kockán vagy a kártyán el megy a pénz. Tudom ám, megtanultam a magam kárán. Illetve, rokon lélek. Bár a kártyát sem vetem meg. Lehet nem próbálkoztál eléggé, ezzel a nagy szakállal könnyű fapofát vágni. Fontos!
*Jegyzi meg a másik kinézetét kis szarkazmussal fűszerezve, de mondani valóját fontosnak tartja, ezt felemelt ujja is mutatja, hogy ráerősítsen véleménye kinyilvánítására.*
-Ritkán, az inkább ilyen. Hm. Mi is lenne rá a megfelelő szó. Találka hely. Egyszerű, lakályos. De nem az ahova kártyázni vagy tivornyázni jár az ember. Bár! *Mutatja fel ismét ujját.* Ha még kapós rá a lányka. Merlanát keresd. Borsos talán, de megéri.
*Húzza száját egy elismerő enyhén csücsörítésre emlékeztető mozdulatra.*
-Nem csak egy kemény nap után. A másnapos fejfájásra is jó. Kutya harapást szőrivel, ahogy mondani szokás.
*Jegyezi meg az italhoz, ahogy ismét egy aprót kortyol bele. Tekintete az eddiginél is kezd kissé bágyadtabb lenni. De még a lámpást nem oltják el olyan könnyen.
Kis trükkje után, szem forgatva néz a másikra. Remélte, hogy a tantusz leesik neki. De talán kicsit túlbecsülte a másik észjárását.*
-Na jó megmutatom még egyszer jól figyelj.
*Hangjában enyhe irritáltság vélhető fel. Teljes testtel fordul oda a másikhoz. A trükköt most két kézzel mutatja.*
-Közelebb hajolok, hogy jól lásd.
*Persze ez a mostani trükk része, karnyújtásnyira akar lenni a másik zsebétől. Na nem mintha kirabolni akarná. Látta, mennyit rejt szegénynek az erszénye. Nem nagy hal ahhoz, hogy figyelmét felkeltse.
Na de a trükk elkezdődik. Az érme ismét pörög az ujjak között. De most már mind két kézben. Szép látványos, és kellően eltúlzott mozdulatokkal, amik meglepően biztosnak látszódnak annak ellenére, hogy az alkohol csak úgy árad Lazzierből.
A trükk végére, két dolgot akar elérni, hogy a törpe arra a kezére figyeljen ahol az állítólagos érme látszódna. Miközben a másikkal belecsúsztatja Wrojth Wenkroft zsebébe az 1 arany érmét. . A trükk végeztével persze kitárul mindkét kéz. Az érmének pedig nyoma veszett.*
-Na. Nézd meg a zsebed. Ezt úgy is vedd, ha most ott lett volna valami, már nem lenne. Érted már? Nem kenyerem a megfélemlítés, szerintem az inkább a magadfajtának való. Szeretem az eleganciát.
*Teszi hozzá még megvonva a vállát, és visszafordul ültében a pult felé, hogy tovább élvezze ezt a kellemes italt.*
*Sosem volt oda a pletykákért, és a suttogásért. Az ilyen halk hangok, egyetlen egy helyre valóak számára. A paplan alatt egy zárt szobában, egy kellemes hölgy személyében aki a fülébe duruzsol szépeket. Ott kifejezetten szereti hallgatni az efféle halk beszédet.*
-Jogos.. A nőkkel kell kezdeni, mert a kockán vagy a kártyán el megy a pénz. Tudom ám, megtanultam a magam kárán. Illetve, rokon lélek. Bár a kártyát sem vetem meg. Lehet nem próbálkoztál eléggé, ezzel a nagy szakállal könnyű fapofát vágni. Fontos!
*Jegyzi meg a másik kinézetét kis szarkazmussal fűszerezve, de mondani valóját fontosnak tartja, ezt felemelt ujja is mutatja, hogy ráerősítsen véleménye kinyilvánítására.*
-Ritkán, az inkább ilyen. Hm. Mi is lenne rá a megfelelő szó. Találka hely. Egyszerű, lakályos. De nem az ahova kártyázni vagy tivornyázni jár az ember. Bár! *Mutatja fel ismét ujját.* Ha még kapós rá a lányka. Merlanát keresd. Borsos talán, de megéri.
*Húzza száját egy elismerő enyhén csücsörítésre emlékeztető mozdulatra.*
-Nem csak egy kemény nap után. A másnapos fejfájásra is jó. Kutya harapást szőrivel, ahogy mondani szokás.
*Jegyezi meg az italhoz, ahogy ismét egy aprót kortyol bele. Tekintete az eddiginél is kezd kissé bágyadtabb lenni. De még a lámpást nem oltják el olyan könnyen.
Kis trükkje után, szem forgatva néz a másikra. Remélte, hogy a tantusz leesik neki. De talán kicsit túlbecsülte a másik észjárását.*
-Na jó megmutatom még egyszer jól figyelj.
*Hangjában enyhe irritáltság vélhető fel. Teljes testtel fordul oda a másikhoz. A trükköt most két kézzel mutatja.*
-Közelebb hajolok, hogy jól lásd.
*Persze ez a mostani trükk része, karnyújtásnyira akar lenni a másik zsebétől. Na nem mintha kirabolni akarná. Látta, mennyit rejt szegénynek az erszénye. Nem nagy hal ahhoz, hogy figyelmét felkeltse.
Na de a trükk elkezdődik. Az érme ismét pörög az ujjak között. De most már mind két kézben. Szép látványos, és kellően eltúlzott mozdulatokkal, amik meglepően biztosnak látszódnak annak ellenére, hogy az alkohol csak úgy árad Lazzierből.
A trükk végére, két dolgot akar elérni, hogy a törpe arra a kezére figyeljen ahol az állítólagos érme látszódna. Miközben a másikkal belecsúsztatja Wrojth Wenkroft zsebébe az 1 arany érmét.
. A trükk végeztével persze kitárul mindkét kéz. Az érmének pedig nyoma veszett.*-Na. Nézd meg a zsebed. Ezt úgy is vedd, ha most ott lett volna valami, már nem lenne. Érted már? Nem kenyerem a megfélemlítés, szerintem az inkább a magadfajtának való. Szeretem az eleganciát.
*Teszi hozzá még megvonva a vállát, és visszafordul ültében a pult felé, hogy tovább élvezze ezt a kellemes italt.*
3009. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:24:55
Üzenet elküldve: 2025-02-14 21:24:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Hát tőle sem fog megtudni sokkal többet, mint amennyit már alapból tud. Kár, de ez van, mással kell elütnie az idejét. Annyira azért nem bánja, hogy nem kap új információt, elvégre nem kutakodni jött ide, hanem elengedni magát. Talán szomszédja épp megfelelő társaság lesz ennek elérésére, majd elválik. *
- Csak a sorrendet rontottad el, de nem idegen ezek kombinálása sem, bár jobbszeretek kockázni, mint kártyázni. Ott valahogy nincs szerencsém, de a kockák általában mindig mellettem állnak.
* Nem is tudja, hogy mikor kockázott egy jót utoljára, de arra emlékszik, hogy mikor vesztett nagyot kártyában. *
- Talán ebben a pegazusban is vannak táncoló szépségek? Mert akkor lehet megnézném magamnak!
* Bár ő úgy tudja a sellőház egyedi ilyen szempontból, de bármikor tévedhet, elvégre a kikötőn túl nemigen járt még, ám ez még változhat. *
- Az! Egy kemény nap után a legjobb az ilyen ital!
* Jó tudni, hogy nem ő az egyetlen, akinek fogalma sincs, hogy mihez kezdjen az életével. Furcsán néz a másikra, ahogyan amaz elkezd játszani egy érmével. Hát meg kell hagyni, ilyet még nem látott, de, hogy ezzel képes lenne megszerezni a napi betevőjét, na azt kétli. *
- Inkább rabolj ki valakit, azzal többet kaszálnál, mint valami érmetrükkel. A kérdés, hogy értesz e a megfélemlítéshez?
* Az se baj, ha nem, majd belejön. Csak tapasztalat kell, az meg jön magától. *
* Hát tőle sem fog megtudni sokkal többet, mint amennyit már alapból tud. Kár, de ez van, mással kell elütnie az idejét. Annyira azért nem bánja, hogy nem kap új információt, elvégre nem kutakodni jött ide, hanem elengedni magát. Talán szomszédja épp megfelelő társaság lesz ennek elérésére, majd elválik. *
- Csak a sorrendet rontottad el, de nem idegen ezek kombinálása sem, bár jobbszeretek kockázni, mint kártyázni. Ott valahogy nincs szerencsém, de a kockák általában mindig mellettem állnak.
* Nem is tudja, hogy mikor kockázott egy jót utoljára, de arra emlékszik, hogy mikor vesztett nagyot kártyában. *
- Talán ebben a pegazusban is vannak táncoló szépségek? Mert akkor lehet megnézném magamnak!
* Bár ő úgy tudja a sellőház egyedi ilyen szempontból, de bármikor tévedhet, elvégre a kikötőn túl nemigen járt még, ám ez még változhat. *
- Az! Egy kemény nap után a legjobb az ilyen ital!
* Jó tudni, hogy nem ő az egyetlen, akinek fogalma sincs, hogy mihez kezdjen az életével. Furcsán néz a másikra, ahogyan amaz elkezd játszani egy érmével. Hát meg kell hagyni, ilyet még nem látott, de, hogy ezzel képes lenne megszerezni a napi betevőjét, na azt kétli. *
- Inkább rabolj ki valakit, azzal többet kaszálnál, mint valami érmetrükkel. A kérdés, hogy értesz e a megfélemlítéshez?
* Az se baj, ha nem, majd belejön. Csak tapasztalat kell, az meg jön magától. *
3008. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:50:05
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:50:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Tudja jól milyen az az élet, bár drága apja, így is megtudta keseríteni neki azokat a "tökéletes" napokat. Nem csoda, hogy végül addig fajult, hogy végül ide kötött ki. Sebaj, legalább itt pont eléggé van messze édesapjától és annak megrögzöttségétől.*
-Áh, rossz helyen kopogtatsz, a városból jöttem, két napja csupán. Azóta itt esz a fene. Vagy én a nőket. Változó. De valami történt valahol de a részletek nem érdekelt.
*Vonja meg a vállát unottan. Nem azért nem locsog mert titkolna bármit is a törpe elől. Még nem járt olyan "hatalmi" körökben, hogy tudja mi történik a nagyvilágban. Sosem érdekelte őt a politika.*
- Eehhh de csak mert ilyen szépen kéred.
*Röhög fel a másikon. Remek ez jó estének indult. Már felrázta ezzel a kis beszélgetéssel a törpe.
Elhúzott szájjal megvonja a vállát.*
-Amilyen hosszú jutott nekem, nekem akarom halálra unni magam. Mi a mérged? Kártya? Kocka? Nők? Pia? Vagy csak a sorrend változik?
*Kérdez vissza, mintha érdekelné is egy kicsit. A törpéket kicsit jobban tisztelte mint azokat a rövid életű embereket. Tudja szorgos és büszke nép. Azt legalább értékeli. Nem úgy mint a másik ami olyan kavalkád kiismerni nem lehet. Mert addigra már temetik is.
A kézfogást nem erőlteti meg, de annyi szorult belé, hogy ne egy lagymatag valaminek higgye a másik.*
-Ahhaa tudtam én, hogy jó lóra teszek. Jó helyre jöttél, itt kicsit jobban viselkednek a vendégek, legalább is, ahogy eddig láttam. Nem egy Pegazus, de pont azért tetszik.
*Közli véleményét a helyről, tetszetős, sőt egészen csicsás, az itallapról is lehet lenni igényes.
Bólint egyet elismerően, ahogy a másik is beleiszik az általa rendelt italba.*
-Ugye, hogy jó?
*Majd a másik kérdésére nagyot sóhajt. Ekkor látszik rajta némi tanácstalanság.*
- Még nem döntöttem el. De ami késik nem siet. Na de ha már mesterség ebben.
*Ezzel ismét belenyúl mély belső zsebébe, kis kotorászás után előhúz egy érmét. Majd felmutatva azt két ujja között tartva, kezdi el a szépen pörgetni egyik ujj közről a másikra, meglepően gyors sebességgel. Majd egyik pillanatról a másikra, jobban benyomva az érmét, hogy tenyere külső felé legyen közelebb ujjköze között. Ökölbe szorítja kezét, egy apró elterelés végett, majd kitárja kezét. Amiben az érme a törpe számára eltűnik. Miközben az csak pihen az általa nem mutatott oldalán. Majd egy újabb gyors mozdulat. Az érme ismét elő kerül.*
-Valahol csak tudom ezt kamatoztatni, eddig megéltem belőle.
*Majd az érme a zsebébe kerül, hogy ott sorsát várja. Mire költi majd? Majd később eldönti.*
*Tudja jól milyen az az élet, bár drága apja, így is megtudta keseríteni neki azokat a "tökéletes" napokat. Nem csoda, hogy végül addig fajult, hogy végül ide kötött ki. Sebaj, legalább itt pont eléggé van messze édesapjától és annak megrögzöttségétől.*
-Áh, rossz helyen kopogtatsz, a városból jöttem, két napja csupán. Azóta itt esz a fene. Vagy én a nőket. Változó. De valami történt valahol de a részletek nem érdekelt.
*Vonja meg a vállát unottan. Nem azért nem locsog mert titkolna bármit is a törpe elől. Még nem járt olyan "hatalmi" körökben, hogy tudja mi történik a nagyvilágban. Sosem érdekelte őt a politika.*
- Eehhh de csak mert ilyen szépen kéred.
*Röhög fel a másikon. Remek ez jó estének indult. Már felrázta ezzel a kis beszélgetéssel a törpe.
Elhúzott szájjal megvonja a vállát.*
-Amilyen hosszú jutott nekem, nekem akarom halálra unni magam. Mi a mérged? Kártya? Kocka? Nők? Pia? Vagy csak a sorrend változik?
*Kérdez vissza, mintha érdekelné is egy kicsit. A törpéket kicsit jobban tisztelte mint azokat a rövid életű embereket. Tudja szorgos és büszke nép. Azt legalább értékeli. Nem úgy mint a másik ami olyan kavalkád kiismerni nem lehet. Mert addigra már temetik is.
A kézfogást nem erőlteti meg, de annyi szorult belé, hogy ne egy lagymatag valaminek higgye a másik.*
-Ahhaa tudtam én, hogy jó lóra teszek. Jó helyre jöttél, itt kicsit jobban viselkednek a vendégek, legalább is, ahogy eddig láttam. Nem egy Pegazus, de pont azért tetszik.
*Közli véleményét a helyről, tetszetős, sőt egészen csicsás, az itallapról is lehet lenni igényes.
Bólint egyet elismerően, ahogy a másik is beleiszik az általa rendelt italba.*
-Ugye, hogy jó?
*Majd a másik kérdésére nagyot sóhajt. Ekkor látszik rajta némi tanácstalanság.*
- Még nem döntöttem el. De ami késik nem siet. Na de ha már mesterség ebben.
*Ezzel ismét belenyúl mély belső zsebébe, kis kotorászás után előhúz egy érmét. Majd felmutatva azt két ujja között tartva, kezdi el a szépen pörgetni egyik ujj közről a másikra, meglepően gyors sebességgel. Majd egyik pillanatról a másikra, jobban benyomva az érmét, hogy tenyere külső felé legyen közelebb ujjköze között. Ökölbe szorítja kezét, egy apró elterelés végett, majd kitárja kezét. Amiben az érme a törpe számára eltűnik. Miközben az csak pihen az általa nem mutatott oldalán. Majd egy újabb gyors mozdulat. Az érme ismét elő kerül.*
-Valahol csak tudom ezt kamatoztatni, eddig megéltem belőle.
*Majd az érme a zsebébe kerül, hogy ott sorsát várja. Mire költi majd? Majd később eldönti.*
3007. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:08:07
Üzenet elküldve: 2025-02-14 12:08:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Sokan akarnak maguknak tökéletes életet, mint valami felső nemesembernek, akinek mindennap kivan nyalva a segge! Bár néha egy iszonyatosan nehéz napot letudva, azért ő sem utasítaná el a nemesi bánásmódot, csak annyi, hogy azt ő nem kap. *
- A fenéből? Egész életemben a kikötőben éltem, csak a balszerencsének köszönhetően kihagytam pár hatot a szárazföldi életből. Sokkal jobban lealjasodott errefelé mindenki, mégis mi történt a kikötővel?
*Megjárta a poklot az biztos! A szaros legénységgel csoda, hogy nem süllyedtek el, de ez egy másik sztori. Azért bepróbálkozik egy kis információgyűjtéssel, hátha tud valamit a másik, elvégre törzsvendégnek és helyi lakosnak látszik. Amennyi ital van benne biztos dalolni fog, mint az énekesmadár. *
- Sajnos nincs különdíj ilyen speciális esetekre, mint én, de lásd milyen nagylelkű vagyok, meghagyom neked a lehetőséget!
* Hogy miért nem vágta még képen, az egy nagyon jó kérdés. Talán elege van mások arcának átformálásából? Kizárt, azt még mindig szereti! Lehet, hogy csak egy nyugalmas estére vágyik, hogy aztán visszakerülhessen ugyanabba a mocsokba, amiből megpróbált megmenekülni, de ezúttal saját maga uraként. *
- Wenkroft. Szóval éled az életed?
* Mutatkozik be, miközben elkapja a másik kezét. Még egyszer végignéz a másikon, hát meg nem mondaná a jelenlegi állapotából. *
- Én? Szaros törpe, kinek nincs jobb dolga, mint lealjasodni a sárgaföldig!
* Azzal megfogja az ajánlott italt és abból is kortyolni kezd. Valóban kemény cucc, a rúgást nem érzi, viszont az égetést igen. Mint amikor a perszelő nap alatt feküdt, étlen szomjan, ahhoz tudná hasonlítani ezt az érzést, de ennek az utóíze kellemesebb. *
- És te, miben mesterkedsz itt, ahol még azért is kibeleznek, ha rosszul veszel levegőt?
* Sokan akarnak maguknak tökéletes életet, mint valami felső nemesembernek, akinek mindennap kivan nyalva a segge! Bár néha egy iszonyatosan nehéz napot letudva, azért ő sem utasítaná el a nemesi bánásmódot, csak annyi, hogy azt ő nem kap. *
- A fenéből? Egész életemben a kikötőben éltem, csak a balszerencsének köszönhetően kihagytam pár hatot a szárazföldi életből. Sokkal jobban lealjasodott errefelé mindenki, mégis mi történt a kikötővel?
*Megjárta a poklot az biztos! A szaros legénységgel csoda, hogy nem süllyedtek el, de ez egy másik sztori. Azért bepróbálkozik egy kis információgyűjtéssel, hátha tud valamit a másik, elvégre törzsvendégnek és helyi lakosnak látszik. Amennyi ital van benne biztos dalolni fog, mint az énekesmadár. *
- Sajnos nincs különdíj ilyen speciális esetekre, mint én, de lásd milyen nagylelkű vagyok, meghagyom neked a lehetőséget!
* Hogy miért nem vágta még képen, az egy nagyon jó kérdés. Talán elege van mások arcának átformálásából? Kizárt, azt még mindig szereti! Lehet, hogy csak egy nyugalmas estére vágyik, hogy aztán visszakerülhessen ugyanabba a mocsokba, amiből megpróbált megmenekülni, de ezúttal saját maga uraként. *
- Wenkroft. Szóval éled az életed?
* Mutatkozik be, miközben elkapja a másik kezét. Még egyszer végignéz a másikon, hát meg nem mondaná a jelenlegi állapotából. *
- Én? Szaros törpe, kinek nincs jobb dolga, mint lealjasodni a sárgaföldig!
* Azzal megfogja az ajánlott italt és abból is kortyolni kezd. Valóban kemény cucc, a rúgást nem érzi, viszont az égetést igen. Mint amikor a perszelő nap alatt feküdt, étlen szomjan, ahhoz tudná hasonlítani ezt az érzést, de ennek az utóíze kellemesebb. *
- És te, miben mesterkedsz itt, ahol még azért is kibeleznek, ha rosszul veszel levegőt?
3006. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 09:14:54
Üzenet elküldve: 2025-02-14 09:14:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Vannak, vannak bizony. Nem kicsik, de legalább jó nagyok. Sokan mondják milyen élet az olyan amiben a gondok nem léteznek, hamar rá lehetne unni a tökéletességre. Kellenek az olyan hibás formájú kirakós darabok, mint saját maga, ami csak annyira tűnik ki a képből, hogy a hősöknek és jó kiállásúaknak adjon kontrasztot. Elvégre nem létezhet a jó, rossz nélkül, és vica-versa.
Igaza lehet a szakállásnak, lélekben még azóta is az a gyerek aki édesapja ellen próbált lázadni, még azóta is megvan a hajlama, hogy szemtelenül beleáll bárkibe. Legyen az a személy bármilyen, az ok teljesen mindegy. Unatkozik, vagy épp nem tetszett a képe, egyre megy.
Amint a másik hangjában meghallja az undort, mintha meg is csapná már az orrát az az ismerős illat. Csak nem valaki nyitva hagyta az ajtót és a szellő hozza be a tenger sós hínáros illatát? Nem. Az a bizonyos aroma a törpéből árad. Látványosan közelebb is hajol, na nem túl sokat. Szippant egy keveset a levegőből. Igen így már biztos.*
-Áh, na ha már úgy fenéből jöttél, ha itt végeztem majd mutasd az irányt jó?
*Teszi hozzá szórakozottan, és végigméri most már jobban a csapzott törpét. Tényleg úgy néz ki mint aki megjárta a poklok poklát azon a hullámzó temetőn amit sokan oly gyönyörűnek talál.
A nevetést egy másik váltja fel, ahogy végig hallgatja a másik vissza vágását. Hallott már csúnyábbat is, de elismeri a próbálkozást.*
-Akkor már viszlek magammal, megverekszünk az utolsó helyért.
*Halk nevetéssel meg is dörzsöli állát. Hiszen el kell ismernie, kapott már annyi pofont, meg adott is, hogy ne egy szép hímzés legyen a pofája.
Végre hajtja elképzelt műveletét és lám még nem csapták képen, elégedetten tartja maga előtt a poharat, az italt lassan lötyögtetve benne.*
-Most már, mert nem unatkozom. De szólíts még egyszer méltóságos uramnak és akkor biztos tied lesz az a bizonyos utolsó hely
*Húzódik egy gonosz mosoly arcára, majd leteszi az italt és lassan nyújtja kezét a másik felé.*
-Lazziar. És ha olyan életet élsz mint én, minden nap felér egy születés nappal ha túl éled az estét.
*Kuncog egyet sokat sejtetően.*
-Na de te ki a bánat vagy úgy nézel ki mint aki most úszta át a tengert. Igyál jobban leszel.
*Lehet merész próbálkozás, de megpaskolja a másik vállát, hangjában nem undor hallatszódik a másik felé, inkább egy szórakozott könnyedség mintha régi jó barátok lennének. A fránya alkohol, mindig megbátorítja az amúgy sem félős énjét.*
*Vannak, vannak bizony. Nem kicsik, de legalább jó nagyok. Sokan mondják milyen élet az olyan amiben a gondok nem léteznek, hamar rá lehetne unni a tökéletességre. Kellenek az olyan hibás formájú kirakós darabok, mint saját maga, ami csak annyira tűnik ki a képből, hogy a hősöknek és jó kiállásúaknak adjon kontrasztot. Elvégre nem létezhet a jó, rossz nélkül, és vica-versa.
Igaza lehet a szakállásnak, lélekben még azóta is az a gyerek aki édesapja ellen próbált lázadni, még azóta is megvan a hajlama, hogy szemtelenül beleáll bárkibe. Legyen az a személy bármilyen, az ok teljesen mindegy. Unatkozik, vagy épp nem tetszett a képe, egyre megy.
Amint a másik hangjában meghallja az undort, mintha meg is csapná már az orrát az az ismerős illat. Csak nem valaki nyitva hagyta az ajtót és a szellő hozza be a tenger sós hínáros illatát? Nem. Az a bizonyos aroma a törpéből árad. Látványosan közelebb is hajol, na nem túl sokat. Szippant egy keveset a levegőből. Igen így már biztos.*
-Áh, na ha már úgy fenéből jöttél, ha itt végeztem majd mutasd az irányt jó?
*Teszi hozzá szórakozottan, és végigméri most már jobban a csapzott törpét. Tényleg úgy néz ki mint aki megjárta a poklok poklát azon a hullámzó temetőn amit sokan oly gyönyörűnek talál.
A nevetést egy másik váltja fel, ahogy végig hallgatja a másik vissza vágását. Hallott már csúnyábbat is, de elismeri a próbálkozást.*
-Akkor már viszlek magammal, megverekszünk az utolsó helyért.
*Halk nevetéssel meg is dörzsöli állát. Hiszen el kell ismernie, kapott már annyi pofont, meg adott is, hogy ne egy szép hímzés legyen a pofája.
Végre hajtja elképzelt műveletét és lám még nem csapták képen, elégedetten tartja maga előtt a poharat, az italt lassan lötyögtetve benne.*
-Most már, mert nem unatkozom. De szólíts még egyszer méltóságos uramnak és akkor biztos tied lesz az a bizonyos utolsó hely
*Húzódik egy gonosz mosoly arcára, majd leteszi az italt és lassan nyújtja kezét a másik felé.*
-Lazziar. És ha olyan életet élsz mint én, minden nap felér egy születés nappal ha túl éled az estét.
*Kuncog egyet sokat sejtetően.*
-Na de te ki a bánat vagy úgy nézel ki mint aki most úszta át a tengert. Igyál jobban leszel.
*Lehet merész próbálkozás, de megpaskolja a másik vállát, hangjában nem undor hallatszódik a másik felé, inkább egy szórakozott könnyedség mintha régi jó barátok lennének. A fránya alkohol, mindig megbátorítja az amúgy sem félős énjét.*
3005. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-14 08:47:31
Üzenet elküldve: 2025-02-14 08:47:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Vannak bajok bőven! Az úriemberként viselkedő elfről nem fog egyhamar átalakulni a véleménye. Bár ő is csak spekulál a másikkal kapcsolatban, mégsem gondol bele a viselkedése mivoltába. Ha megtenné talán észrevenné a benne és a gyerekek között lévő hasonlóságot, elvégre a figyelemhiányos kölkök is csínyekkel hívják magukra a figyelmet, hát akkor felnőttek mivel? *
- Tenger?
* Egy elundorodott hang hagyja el a száját és még a hideg is kirázza. Talán már egy életre elege lett a tengerből! Undorát elfojtva emeli magasba a kupáját, hogy letuszkolja ezeket a fránya gondolatokat. A rondaság kifejezésre meglepi, bátornak gondolja a férfit, hogy ilyen ittasan ilyen merész kijelentésekkel képes dobálózni. Még hangosan fel is nevet miközben kupáját lerakja az asztalra. *
- Már megbocsásson méltóságos uram, hogy a képemet kell nézni, de ha nem siet lekési a szépségversenyt, ha jól hallottam, az utolsó hely még szabad!
* Elneveti magát saját gyenge viccén, majd folytatja az ivászatot, amint megkapja az italát. Amikor a sötéthajú két üveggel kér a Wegtoren tüzéből, nem hinné, hogy problémamentesen képes lenne meginni mind a kettőt, nemhogy fizetni! Ám meglepetésére nemcsak fizet, de fél szemével elkapja az erszényének méretét is. Látszatra dagadt egy erszény, de kitudja, hogy nem e kavicsokkal van bélelve? Meglátja még egy pillanatra a két tőrét is, azoknál egy pillanatra megemeli a szemöldökét, de hamar visszafordul. *
~ Talán egy bérgyilkos? Talán értem? Kizárt! Előbb volt itt, mint én. ~
* Az elé tolt ital nézi egy darabig, majd felpillant a másikra. Fogalma sincs, hogy mivel érdemelte ezt az italt ki, de nem fog panaszkodni, mert jelenlegi pénzével nem tud rendesen berúgni. Wegtoren híres az italairól, szóval nem hiszi, hogy csalódni fog. *
- Ünnepelsz valamit? Talán szülinapod van?
* Kérdezi egyhangúan, közben azon gondolkodva, hogy mi lehet a férfi foglalkozása. Ezúttal teljesen felé fordul, nem szeretné, ha hirtelen a hátába találna egy-két pengét. *
* Vannak bajok bőven! Az úriemberként viselkedő elfről nem fog egyhamar átalakulni a véleménye. Bár ő is csak spekulál a másikkal kapcsolatban, mégsem gondol bele a viselkedése mivoltába. Ha megtenné talán észrevenné a benne és a gyerekek között lévő hasonlóságot, elvégre a figyelemhiányos kölkök is csínyekkel hívják magukra a figyelmet, hát akkor felnőttek mivel? *
- Tenger?
* Egy elundorodott hang hagyja el a száját és még a hideg is kirázza. Talán már egy életre elege lett a tengerből! Undorát elfojtva emeli magasba a kupáját, hogy letuszkolja ezeket a fránya gondolatokat. A rondaság kifejezésre meglepi, bátornak gondolja a férfit, hogy ilyen ittasan ilyen merész kijelentésekkel képes dobálózni. Még hangosan fel is nevet miközben kupáját lerakja az asztalra. *
- Már megbocsásson méltóságos uram, hogy a képemet kell nézni, de ha nem siet lekési a szépségversenyt, ha jól hallottam, az utolsó hely még szabad!
* Elneveti magát saját gyenge viccén, majd folytatja az ivászatot, amint megkapja az italát. Amikor a sötéthajú két üveggel kér a Wegtoren tüzéből, nem hinné, hogy problémamentesen képes lenne meginni mind a kettőt, nemhogy fizetni! Ám meglepetésére nemcsak fizet, de fél szemével elkapja az erszényének méretét is. Látszatra dagadt egy erszény, de kitudja, hogy nem e kavicsokkal van bélelve? Meglátja még egy pillanatra a két tőrét is, azoknál egy pillanatra megemeli a szemöldökét, de hamar visszafordul. *
~ Talán egy bérgyilkos? Talán értem? Kizárt! Előbb volt itt, mint én. ~
* Az elé tolt ital nézi egy darabig, majd felpillant a másikra. Fogalma sincs, hogy mivel érdemelte ezt az italt ki, de nem fog panaszkodni, mert jelenlegi pénzével nem tud rendesen berúgni. Wegtoren híres az italairól, szóval nem hiszi, hogy csalódni fog. *
- Ünnepelsz valamit? Talán szülinapod van?
* Kérdezi egyhangúan, közben azon gondolkodva, hogy mi lehet a férfi foglalkozása. Ezúttal teljesen felé fordul, nem szeretné, ha hirtelen a hátába találna egy-két pengét. *
3004. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 20:26:21
Üzenet elküldve: 2025-02-13 20:26:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Ivott már ő sok fele okból eddigi hosszú és zavaros életében. Öröm, bánat, verseny, ostobaság az okok listája végtelen. Most is lehet a kisördög bújt belé, hogy egy vadidegennel kezd el kakaskodni. De igazából, még ha nem is meri bevallani egy értelmes társaságra vágyik. Homályos elméje ami igyekszik átvenni az irányítást önpusztító teste felett, képtelen ezt egyedül végrehajtani. Lehet ezzel próbál jelet adni, hogy legbelül, mélyen ahova tán csak a bátor törpék mernek csak leásni, mert van egy értelmes és józan lélek.
Mikor a másik nem szívleli a trükkre hívó szavát, hangosan felhorkanva nevet fel.*
- Hát hova takarodjak már Lihanechből? A tengert kellene átúsznom tán? Áh!!! De kettőért esetleg.
*Paskolja meg a pultot mintha az valami szépséges jószág lenne. És milyen igaz, annyi korsót és kupát a hátán elbír, mint senki más.*
-Ott kevesebb a fehér nép, és több a rondaság. De, ahogy látom az utóbbiból egyel több lett.
*Förmedjen a másik, amennyire csak szeretne. Az ilyesfajta beszélgetések az ínyére vannak, és a vad csak most ízlelte meg a vér szagát. Száján látszódik is az az undorító elégedett vigyor. Reméli, hogy a másik is annyira élvezi a szópárbajt mint jó maga.*
-Igazad van. Tölts! Abból ott!
*Csap ő is az asztalra. Majd mutat is rá az üvegre. A pultos persze rosszallóan rázza a fejét. De nyúl az üvegért és ki is tölti az italt. Wegtoren tüze híresen jó ital errefelé. Nehezen de leszámolja hozzá a 36 aranyat.. Majd elteszi súlyosnak látszó erszényét, jó mélyen egy belső zsebbe. Ekkor láthatóan villan is két tőrének nyele ami derekán csüng. Majd komótosan vissza igazítja utazókabátját. A kapott italok egyikét a másik elé tolja.*
-Ezt kóstold meg. Rúg mint a ló, de ahogy lecsúszik, úgy éget mint a legszebb sellő csókja az éjszakán. Rohadjanak meg a Wegtoreniak. Ezt legalább jól csinálják.
*Mondja kezét lassan felemelve drámain, ahogy az ital minőségét írja le. Képe pedig savanyú megvetésbe tör, ahogy a Wegtorenieket említi. Keze is ökölbe szorul és egy halk puffanással éri a pultot. Ami után a pohárért nyúl és egy aprót kortyol belé. Hangos elégedett sóhajjal nyugtázza. Igen, ez az ital azóta is olyan amilyennek lennie kell.*
*Ivott már ő sok fele okból eddigi hosszú és zavaros életében. Öröm, bánat, verseny, ostobaság az okok listája végtelen. Most is lehet a kisördög bújt belé, hogy egy vadidegennel kezd el kakaskodni. De igazából, még ha nem is meri bevallani egy értelmes társaságra vágyik. Homályos elméje ami igyekszik átvenni az irányítást önpusztító teste felett, képtelen ezt egyedül végrehajtani. Lehet ezzel próbál jelet adni, hogy legbelül, mélyen ahova tán csak a bátor törpék mernek csak leásni, mert van egy értelmes és józan lélek.
Mikor a másik nem szívleli a trükkre hívó szavát, hangosan felhorkanva nevet fel.*
- Hát hova takarodjak már Lihanechből? A tengert kellene átúsznom tán? Áh!!! De kettőért esetleg.
*Paskolja meg a pultot mintha az valami szépséges jószág lenne. És milyen igaz, annyi korsót és kupát a hátán elbír, mint senki más.*
-Ott kevesebb a fehér nép, és több a rondaság. De, ahogy látom az utóbbiból egyel több lett.
*Förmedjen a másik, amennyire csak szeretne. Az ilyesfajta beszélgetések az ínyére vannak, és a vad csak most ízlelte meg a vér szagát. Száján látszódik is az az undorító elégedett vigyor. Reméli, hogy a másik is annyira élvezi a szópárbajt mint jó maga.*
-Igazad van. Tölts! Abból ott!
*Csap ő is az asztalra. Majd mutat is rá az üvegre. A pultos persze rosszallóan rázza a fejét. De nyúl az üvegért és ki is tölti az italt. Wegtoren tüze híresen jó ital errefelé. Nehezen de leszámolja hozzá a 36 aranyat.
. Majd elteszi súlyosnak látszó erszényét, jó mélyen egy belső zsebbe. Ekkor láthatóan villan is két tőrének nyele ami derekán csüng. Majd komótosan vissza igazítja utazókabátját. A kapott italok egyikét a másik elé tolja.*-Ezt kóstold meg. Rúg mint a ló, de ahogy lecsúszik, úgy éget mint a legszebb sellő csókja az éjszakán. Rohadjanak meg a Wegtoreniak. Ezt legalább jól csinálják.
*Mondja kezét lassan felemelve drámain, ahogy az ital minőségét írja le. Képe pedig savanyú megvetésbe tör, ahogy a Wegtorenieket említi. Keze is ökölbe szorul és egy halk puffanással éri a pultot. Ami után a pohárért nyúl és egy aprót kortyol belé. Hangos elégedett sóhajjal nyugtázza. Igen, ez az ital azóta is olyan amilyennek lennie kell.*
3003. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 19:01:14
Üzenet elküldve: 2025-02-13 19:01:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
* Ismeri azt az érzést, amikor valaki csak simán inni szeretne saját magányában, hogy elfojthassa azokat a fránya hangokat. Ezért sem szokott másokat leszólítani ivászat közben, csak ha nagyon bosszantja a másik képe. Ezért is lepi meg a hosszúéletű megszólalása, ami már felérhetne egy beszólással is. *
~ Ez bunyót akar, vagy mi fene? ~
* Eleinte nem is szól hozzá, csak egy kosza pillantással nyugtázza, amit mond, mintha nem is venné magára, hogy hozzá szóltak. Megemeli kupáját és egy nagyot kortyol belőle, ám mintha bosszantani kívánná ezekkel a megszólalásokkal. Nagyot koppan a pulton a kupája, majd sóhajt egyet. *
- Ha a trükk, hogy elkotródsz a fenébe, akkor kettőt is megér!
* Megint megemeli kupáját, és még nagyobbat kortyol, mint előtte. Ezzel alig hagyva benne valamit. Ez most igazán jót tesz a nyugtalan szívének, bár nem hagyja nyugodni a hely és a vendégek állapota. *
- Jól leadott a hely a régi hírnevéből, ha ilyen iszákosok is itt töltik a mindennapjaikat! Mi van, bezárt a rókalyuk, hogy itt téblábolsz?
* Förmed rá a másikra kérges hangjával. Az emberek drogoznak az utcákon, az elfek közel halálra isszák magukat a kocsmában, hát hova fajult a világ? A mellette levő is talán egy munkájától megfosztott teremtmény lehet, aki azóta alkoholba folytja a bánatát. Újfent ránéz, de ezúttal nem a kíváncsiság végett, nem, inkább a szánalommal nézi a másikat, mígnem vissza nem emeli a tekintetét maga elé. *
- Tölts.
* Szólal meg a pultos irányába, majd 12 arany kerül az asztalra. *
* Ismeri azt az érzést, amikor valaki csak simán inni szeretne saját magányában, hogy elfojthassa azokat a fránya hangokat. Ezért sem szokott másokat leszólítani ivászat közben, csak ha nagyon bosszantja a másik képe. Ezért is lepi meg a hosszúéletű megszólalása, ami már felérhetne egy beszólással is. *
~ Ez bunyót akar, vagy mi fene? ~
* Eleinte nem is szól hozzá, csak egy kosza pillantással nyugtázza, amit mond, mintha nem is venné magára, hogy hozzá szóltak. Megemeli kupáját és egy nagyot kortyol belőle, ám mintha bosszantani kívánná ezekkel a megszólalásokkal. Nagyot koppan a pulton a kupája, majd sóhajt egyet. *
- Ha a trükk, hogy elkotródsz a fenébe, akkor kettőt is megér!
* Megint megemeli kupáját, és még nagyobbat kortyol, mint előtte. Ezzel alig hagyva benne valamit. Ez most igazán jót tesz a nyugtalan szívének, bár nem hagyja nyugodni a hely és a vendégek állapota. *
- Jól leadott a hely a régi hírnevéből, ha ilyen iszákosok is itt töltik a mindennapjaikat! Mi van, bezárt a rókalyuk, hogy itt téblábolsz?
* Förmed rá a másikra kérges hangjával. Az emberek drogoznak az utcákon, az elfek közel halálra isszák magukat a kocsmában, hát hova fajult a világ? A mellette levő is talán egy munkájától megfosztott teremtmény lehet, aki azóta alkoholba folytja a bánatát. Újfent ránéz, de ezúttal nem a kíváncsiság végett, nem, inkább a szánalommal nézi a másikat, mígnem vissza nem emeli a tekintetét maga elé. *
- Tölts.
* Szólal meg a pultos irányába, majd 12 arany
kerül az asztalra. *
3002. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 16:53:03
Üzenet elküldve: 2025-02-13 16:53:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 300
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Furcsa páros//
*Kellett neki a környezet változás, tele a cipője azzal, hogy bármit is tervezett el az utóbbi időben. Valahogy semmi nem jött össze. Mostohája hátrahagyta mint az a bizonyos eb, még a szemrevaló kis takarító nőcskéje se jelentkezett egy ideje, hogy valamivel az időt üsse el, arról nem is beszélve, hogy az a piperkőc által említett meló is úgy lett kihajítva az ablakon mint a tegnap este maradéka.
Nem is csoda, hogy ide ette őt a fene. Itt az ember, jobban mondva az elf elfeledheti bánatát, már ha van a zsebében elég arany. Neki pedig most épp szorul arra, hogy alkoholba folytja bánatát, ha már ahhoz nincsen mersze, hogy azt saját magával tegye a tengerben. Tán mindenkinek jobb volna. De addig is, hagyj mulasson egy jót mielőtt eldobná az ezüstkanalat amivel a szájában született.
Talán már ha két napja a sellőben iszik, hiszen mi jobb dolga volna munka hiányában, ami kell azt meg úgy is lenyúlja valaki zsebéről és rögtön elissza a bizonyítékot.
Arccal a pulton fekszik félálomban, van benne már egy kevés, máról, de maradhat belőle még tegnapról is érezhető és látható rajta. Egyelőre még bajt nem okozott talán azért dobták ki. Ha pedig azt mondták, hogy távozzon mert csak fizető vendégeket hajlandóak megtűrni, mindig rendelt valamit. Már egy ideje süllyed lefelé, de ott azért meghúzza a határt, hogy ismét az utcán aludjon.
Kellemesebbnél kellemesebb gondolatok forognak fejében, amikor egy érdes hang üti meg a hosszú fülét, hunyorogva mogorván emeli fel arcát a pultról. Végignéz sárgás szemével megvetően az alakon, és kurtán szarkazmussal szólal fel.*
-Ide szőrgolyókat is beengednek. Pf.
*Majd hanyagul beletekint a kezében szorongatott üres kupába fél szemmel, száját sanyarúan húzva el. Aztán tekintete ismét a törpére húzódik, szája azonban most már valami gonoszabb félmosoly húzódik szájára. Egy aprócska ördögi ötlettel.*
-Na de, szőrgolyó, akarsz látni egy jó trükköt? Csupán egy sörbe kerül.
*Támaszkodik fel végül könyökére, mert látszólagosan eléggé instabilul ücsörög a széken.*
*Kellett neki a környezet változás, tele a cipője azzal, hogy bármit is tervezett el az utóbbi időben. Valahogy semmi nem jött össze. Mostohája hátrahagyta mint az a bizonyos eb, még a szemrevaló kis takarító nőcskéje se jelentkezett egy ideje, hogy valamivel az időt üsse el, arról nem is beszélve, hogy az a piperkőc által említett meló is úgy lett kihajítva az ablakon mint a tegnap este maradéka.
Nem is csoda, hogy ide ette őt a fene. Itt az ember, jobban mondva az elf elfeledheti bánatát, már ha van a zsebében elég arany. Neki pedig most épp szorul arra, hogy alkoholba folytja bánatát, ha már ahhoz nincsen mersze, hogy azt saját magával tegye a tengerben. Tán mindenkinek jobb volna. De addig is, hagyj mulasson egy jót mielőtt eldobná az ezüstkanalat amivel a szájában született.
Talán már ha két napja a sellőben iszik, hiszen mi jobb dolga volna munka hiányában, ami kell azt meg úgy is lenyúlja valaki zsebéről és rögtön elissza a bizonyítékot.
Arccal a pulton fekszik félálomban, van benne már egy kevés, máról, de maradhat belőle még tegnapról is érezhető és látható rajta. Egyelőre még bajt nem okozott talán azért dobták ki. Ha pedig azt mondták, hogy távozzon mert csak fizető vendégeket hajlandóak megtűrni, mindig rendelt valamit. Már egy ideje süllyed lefelé, de ott azért meghúzza a határt, hogy ismét az utcán aludjon.
Kellemesebbnél kellemesebb gondolatok forognak fejében, amikor egy érdes hang üti meg a hosszú fülét, hunyorogva mogorván emeli fel arcát a pultról. Végignéz sárgás szemével megvetően az alakon, és kurtán szarkazmussal szólal fel.*
-Ide szőrgolyókat is beengednek. Pf.
*Majd hanyagul beletekint a kezében szorongatott üres kupába fél szemmel, száját sanyarúan húzva el. Aztán tekintete ismét a törpére húzódik, szája azonban most már valami gonoszabb félmosoly húzódik szájára. Egy aprócska ördögi ötlettel.*
-Na de, szőrgolyó, akarsz látni egy jó trükköt? Csupán egy sörbe kerül.
*Támaszkodik fel végül könyökére, mert látszólagosan eléggé instabilul ücsörög a széken.*
3001. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2025-02-13 14:13:46
Üzenet elküldve: 2025-02-13 14:13:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
* Zsebre dugott kézzel hagyja maga mögött a sötét sikátort. Már terve is van, nem bízza a véletlenre a választást. A sellőház a célpontja, legalábbis ott tervezi elkölteni a maradék pénzét. Kell is törpnek valami, ami elfeledteti a tenger moraját. Kényelmes tempóban elindul a sellőház irányába. Szerencséjére tudja jól, hogy merre van. A legénység kedvenc helye.
Mire leszáll az este, már el is éri a tengeri kaviccsal kialakított ösvényt. Meg is pillantja a kétszintes házat. Örül, hogy egy darabban látja. Ha valami, akkor ez az egy hely legyen, ami érintetlen marad.
Már az ajtóban hallani bent lévő muzsikát, nem is beszélve az ínycsiklandó szagokról. Sok mindent megadna most egy jó törpféle pörköltért, de azt sajnos itt nem árulnak. Belép az ajtón, majd első dolga megcélozni a pultot. Lassú tempóban közlekedik, nem siet. Kiélvezi a látványt, amit kínálnak neki. Széles mosoly kíséri, ahogyan bámul jobbra-balra. Végül valahol a söntés szélén megáll és rátámaszkodik. Elsőnek vajsört rendel. Kicsit emelkedtek az árak a legutóbbi látogatása óta, de ezen nem fog vitatkozni. Kiperkálja azt a 12 aranyat, majd békésen elkezdi iszogatni. *
Mire leszáll az este, már el is éri a tengeri kaviccsal kialakított ösvényt. Meg is pillantja a kétszintes házat. Örül, hogy egy darabban látja. Ha valami, akkor ez az egy hely legyen, ami érintetlen marad.
Már az ajtóban hallani bent lévő muzsikát, nem is beszélve az ínycsiklandó szagokról. Sok mindent megadna most egy jó törpféle pörköltért, de azt sajnos itt nem árulnak. Belép az ajtón, majd első dolga megcélozni a pultot. Lassú tempóban közlekedik, nem siet. Kiélvezi a látványt, amit kínálnak neki. Széles mosoly kíséri, ahogyan bámul jobbra-balra. Végül valahol a söntés szélén megáll és rátámaszkodik. Elsőnek vajsört rendel. Kicsit emelkedtek az árak a legutóbbi látogatása óta, de ezen nem fog vitatkozni. Kiperkálja azt a 12 aranyat,
majd békésen elkezdi iszogatni. *1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242