Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2520. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 18:58:06
Üzenet elküldve: 2020-02-12 18:58:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Minden pillanattal és megnyilvánulással jobban beérik a sejtése, hogy míg Taitos úr valószínűleg csupán kedvtelésből játssza ezt a játékot a szavakkal, addig Xavy kisasszony ártatlan naivitása az itteniek kínálta szolgálat iránt nagyon is valódi. Ettől egy kicsit még inkább zavarba jön, hiszen aki egy Sellő szolgálatait veszi igénybe, az általában legalább nagyobb vonalakban tisztában van vele, hogy ez mit is jelent.
Taitos úr rátesz egy újabb lapáttal, amikor a kisasszony Sellőnek állását pedzegeti. A válasz persze a tapasztalatból építkezik, ezen nincs miért meglepődni, de Nala nem szeretne belefolyni ebbe a gonoszkodásba, így inkább csak hallgat és szendén lesüti a szemét hozzá.
Az étel érkezése ad egy lélegzetnyi időt a szokatlan helyzetben, de hamarosan ismét hármasban maradnak.
Taitos úr megpördíti és az asztalhoz vezeti. Mi több, le is ülteti Nalát arra a helyre, ami a vendéget illetné meg a vacsoraasztalnál.*
- Igazán köszönöm, én... *hebegi a tündér a felajánlásra. Nem meri visszautasítani, nehogy megsértse az urat, de az igazat megvallva ő kevesebb lelkesedéssel viseltetik az ínyenc fogás iránt. Még sosem evett ilyesmit. Ez is közrejátszik abban, hogy a fogadás mibenlétének ismertetése csak lassan ér el a tudatáig.*
- De... de hiszen a szakácsunk nem Sellő. Én pedig, hát, én egyáltalán nem tudok főzni *pillant fel a férfira. Ha a fogalmazást követi, nem sok értelme van a fogadásnak, de ha csak a lényegét, ami feltételezése szerint arról szól, hogy itt vagy a Rumosban főznek-e jobban, akkor remélhetőleg nem okoz majd csalódást a vacsora.* - Úgy tudom, a Sellőház konyhája a legjobb a Kikötőben, uram *mondja. Ezt bizonyítandó a kezébe is veszi az evőeszközt és vág egy szeletkét a legkevésbé furcsa dologból a tányéron. Bátorságot önt belé a lelkesedés, ahogy a gnóm kisasszony falatozik. Nem tétovázik sokáig a kóstolóval. Nem szeretné, hogy visszás érzetet keltsen vele. Nala életében amúgy se túl ismerős vendég a finnyásság. Ha a vendég úgy kívánja, egyen, akkor eszik. A tengeri ínyencségek íze jóval meglepőbb és olykor karakánabb, mint amire számít, úgyhogy csak óvatosan falatozik.*
- A masszázst említve *szúrja közbe.* - Sajnos az ujjaim kicsik és nem is túl erősek, de azért kellemesnek szokták találni, ha masszírozok *mondja.* - Szívesen állok a rendelkezésükre. A ruháikat pedig kitisztíthatjuk, ha kívánják. Holnapra talán meg is száradnak. Addig találnak köntöst a szekrényben. És ha esetleg fürödni is szeretnének, azzal is szolgálhatunk. Itt a szobában vagy kiváló fürdőházunkban.
*Ha választhatott volna, ő is szívesebben pártolt volna az édesség mellé, de így is nagylelkűnek tartja a meghívást. Apró falatkákban fogyaszt. Igyekszik kitapasztalni a tányéron felsorakoztatott ízeket és inkább a kevésbé markánsak környékére lavírozni.*
- Remélem, elnyerte a tetszésüket az étel *pillant fel először a kisasszonyra, aztán az úrra.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Minden pillanattal és megnyilvánulással jobban beérik a sejtése, hogy míg Taitos úr valószínűleg csupán kedvtelésből játssza ezt a játékot a szavakkal, addig Xavy kisasszony ártatlan naivitása az itteniek kínálta szolgálat iránt nagyon is valódi. Ettől egy kicsit még inkább zavarba jön, hiszen aki egy Sellő szolgálatait veszi igénybe, az általában legalább nagyobb vonalakban tisztában van vele, hogy ez mit is jelent.
Taitos úr rátesz egy újabb lapáttal, amikor a kisasszony Sellőnek állását pedzegeti. A válasz persze a tapasztalatból építkezik, ezen nincs miért meglepődni, de Nala nem szeretne belefolyni ebbe a gonoszkodásba, így inkább csak hallgat és szendén lesüti a szemét hozzá.
Az étel érkezése ad egy lélegzetnyi időt a szokatlan helyzetben, de hamarosan ismét hármasban maradnak.
Taitos úr megpördíti és az asztalhoz vezeti. Mi több, le is ülteti Nalát arra a helyre, ami a vendéget illetné meg a vacsoraasztalnál.*
- Igazán köszönöm, én... *hebegi a tündér a felajánlásra. Nem meri visszautasítani, nehogy megsértse az urat, de az igazat megvallva ő kevesebb lelkesedéssel viseltetik az ínyenc fogás iránt. Még sosem evett ilyesmit. Ez is közrejátszik abban, hogy a fogadás mibenlétének ismertetése csak lassan ér el a tudatáig.*
- De... de hiszen a szakácsunk nem Sellő. Én pedig, hát, én egyáltalán nem tudok főzni *pillant fel a férfira. Ha a fogalmazást követi, nem sok értelme van a fogadásnak, de ha csak a lényegét, ami feltételezése szerint arról szól, hogy itt vagy a Rumosban főznek-e jobban, akkor remélhetőleg nem okoz majd csalódást a vacsora.* - Úgy tudom, a Sellőház konyhája a legjobb a Kikötőben, uram *mondja. Ezt bizonyítandó a kezébe is veszi az evőeszközt és vág egy szeletkét a legkevésbé furcsa dologból a tányéron. Bátorságot önt belé a lelkesedés, ahogy a gnóm kisasszony falatozik. Nem tétovázik sokáig a kóstolóval. Nem szeretné, hogy visszás érzetet keltsen vele. Nala életében amúgy se túl ismerős vendég a finnyásság. Ha a vendég úgy kívánja, egyen, akkor eszik. A tengeri ínyencségek íze jóval meglepőbb és olykor karakánabb, mint amire számít, úgyhogy csak óvatosan falatozik.*
- A masszázst említve *szúrja közbe.* - Sajnos az ujjaim kicsik és nem is túl erősek, de azért kellemesnek szokták találni, ha masszírozok *mondja.* - Szívesen állok a rendelkezésükre. A ruháikat pedig kitisztíthatjuk, ha kívánják. Holnapra talán meg is száradnak. Addig találnak köntöst a szekrényben. És ha esetleg fürödni is szeretnének, azzal is szolgálhatunk. Itt a szobában vagy kiváló fürdőházunkban.
*Ha választhatott volna, ő is szívesebben pártolt volna az édesség mellé, de így is nagylelkűnek tartja a meghívást. Apró falatkákban fogyaszt. Igyekszik kitapasztalni a tányéron felsorakoztatott ízeket és inkább a kevésbé markánsak környékére lavírozni.*
- Remélem, elnyerte a tetszésüket az étel *pillant fel először a kisasszonyra, aztán az úrra.*
2519. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 18:08:13
Üzenet elküldve: 2020-02-12 18:08:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa//
*Nem lehet rá neheztelni azért, mert túlságosan is óvatos. Hiszen itt már olyan sok furcsa dolog történt velük, megpróbálták elbájolni őket, ki tudja milyen céllal, most pedig furcsa rosszullét kerülgette, ami egy csapásra el is illant, ahogy jött. ~Boszorkányos hely öz, jobb lösz vigyázgatni ezekkel. ~ Nem túl hangosan, hogy mindenki hallja, de azért odaszól Gyldwának.*
-Azé lögyél óvatos, furcsaságok vannak itten. *Súgja oda a másiknak, miközben odalép mellé. Bár a nő ígéretet tesz nekik, hogy nem fog ismét bűvöletet használni, ő azért fenntartásokkal kezeli a dolgot, de egyelőre ennyi biztosíték elég lesz. Közben pedig, ha minden igaz elindulnak a fürdő irányába, Cahressnek pedig egy köszönömöt biccent. Azt hiszi, a húga majd szépen mellette fog sétálni, de az inkább Vyl társaságát keresi. ~Nincs mit tönni, nőstények. ~ Azért azt megfigyelte, hogy a nők egymás társaságát keresik, ezzel nincs is semmi baj, főleg, idekint szokatlan terepre tévedtek, de azért jobb lesz, ha figyel rájuk. Visszafogni sem akarja Gyldwát, hiszen pont azzal a céllal érkezett, hogy minél több mindent megtapasztaljon ebből a világból, ő pedig nem fog az útjába állni.*
-Követlök bennöteket. *Hessegeti a tekinteteket, ha esetleg maguk mögé néznek, keresve őt, közben pedig a fürdőhöz érnek. Amint belép, szemrevételezi a terepet.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa//
*Nem lehet rá neheztelni azért, mert túlságosan is óvatos. Hiszen itt már olyan sok furcsa dolog történt velük, megpróbálták elbájolni őket, ki tudja milyen céllal, most pedig furcsa rosszullét kerülgette, ami egy csapásra el is illant, ahogy jött. ~Boszorkányos hely öz, jobb lösz vigyázgatni ezekkel. ~ Nem túl hangosan, hogy mindenki hallja, de azért odaszól Gyldwának.*
-Azé lögyél óvatos, furcsaságok vannak itten. *Súgja oda a másiknak, miközben odalép mellé. Bár a nő ígéretet tesz nekik, hogy nem fog ismét bűvöletet használni, ő azért fenntartásokkal kezeli a dolgot, de egyelőre ennyi biztosíték elég lesz. Közben pedig, ha minden igaz elindulnak a fürdő irányába, Cahressnek pedig egy köszönömöt biccent. Azt hiszi, a húga majd szépen mellette fog sétálni, de az inkább Vyl társaságát keresi. ~Nincs mit tönni, nőstények. ~ Azért azt megfigyelte, hogy a nők egymás társaságát keresik, ezzel nincs is semmi baj, főleg, idekint szokatlan terepre tévedtek, de azért jobb lesz, ha figyel rájuk. Visszafogni sem akarja Gyldwát, hiszen pont azzal a céllal érkezett, hogy minél több mindent megtapasztaljon ebből a világból, ő pedig nem fog az útjába állni.*
-Követlök bennöteket. *Hessegeti a tekinteteket, ha esetleg maguk mögé néznek, keresve őt, közben pedig a fürdőhöz érnek. Amint belép, szemrevételezi a terepet.*
2518. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:32:11
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:32:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord//
*Nyilván félti a mágust, főleg, hogy egyértelművé tette számára, micsoda erőknek parancsol, azonban az iménti elbeszéléséből is az tisztázódik le, hogy tud vigyázni magára. ~Nem gondoltam, hogy ilyen bátor. ~ Valahogy, akikkel eddig nagyrészt összehozta az élet nemesek, eléggé kiszolgáltatottak voltak, nem arra rendezkedtek be, hogy saját magukat megvédjék, mind inkább a kapcsolatépítés és a cicoma felé fordítottak több figyelmet. Mert az igazán nagy vagyont és a státuszt a minél nagyobb kíséret és a legfinomabb anyagokból készített ruhák és értékes ékszerek jelzik egyértelműen. Azt is tapasztalta már, hogy a kevésbé módosakkal, mint a leprásokkal, még csak egy utcába se keverednek, ha nem muszáj. ~De ő már a kezdetektől fogva teljesen más volt. ~ Mikor először elé keveredett, ha akkor azt állítja Aleimordról valaki, hogy nemes, földbirtokos, akkor bizonyára letudja annyival, hogy az sem épeszű már. Azóta, mintha évek teltek volna el, annyira gyorsnak érezte az idő múlását, egyikük sem az már, aki akkor volt. Ő ugyan nem sokat változott, első ránézésre, talán másodikra sem, kicsit jobban kinyílt a világ előtte és, bár nem árulja el, de neki is van valaki a szívében, aki kiemelt helyet élvez, ez pedig csak egy munka számára. A nemes viszont még mindig talán az egyetlen barátja, aki nem egyben a munkatársa is vagy az egyik vendége, furdalja is az oldalát, hogy vajon tényleg jól választott-e. Az elmondottak alapján kétségtelen, de ez még nem győzte meg teljesen, viszont, ha a nőben nem is, de a férfi megítélésében bízik. Nem úgy fest, mint egy jellemzően, a szerelem varázslatos mámorától megrészegült kurafi.*
-Az, hogy látványos az nem kifejezés, szerintem a személyzetnek biztos feltűnt a nagy világosság. * ~Még szerencse, hogy nem tartott tovább. ~ Úgy véli, talán kapott volna a fejére, ha kiderül, hogy az ő biztatására lobbantotta fel a lángokat a mágus. Mikor kifejti, hogy szívesen segítene neki megtanulni, néhány egyszerű tűzvarázslatot a jegyzeteiből, sőt, át is adná a jegyzeteit, csak hogy teljesen elsajátíthassa a varázslatokat, majdnem a nyakába ugrik örömében.*
-Tényleg?! Ez nagyon kedves tőled. *Végül csak ennyi jön ki, nem szeretné túlreagálni a dolgokat, főleg, ha a másiknak kellemetlen. Bár nyíltan nem vallhatja be, nehogy valaki beárulja, de szeretne még több apróbb varázslatot látni a férfitől, így nagyot dobban a szíve, mikor kijelenti, hogy a masszázst inkább kihagyná, és mindjárt rátérne a dologra.*
-Akkor várja egy kicsit. *Az persze meg se fordul benne, hogy ha ügyetlensége ellenére valamit meg tud neki tanítani a mágus, akkor üres kézzel engedi el, az kéne még, hiszen szívesen fizetne is egy ilyen hasznos leckéért. Mint egy gyerekben, merül fel, hogy micsoda lélegzetelállító mutatványokkal tudja majd szórakoztatni a vendégeket vagy a többi lányt, nyilván egyéb felhasználása csak másodlagosan jut eszébe. Miután felsegítette rá a fürdőköpenyt, felnyalábol törölközőt és masszázsolajat, majd belekarol és minden holmijukkal szépen kisétálnak a fürdőből a személyzeti szállások felé.*
-Gyere- gyere, majd nálam felöltözöl. *Látszik, még nem mondana le teljesen a férfi bőrének érintéséről, ha nem ő kéri kifejezetten. Most meg aztán látszik rajta mennyire lelkes, ahogy a lábait egymás után kapkodja, már alig várja, hogy a szobájába elbújva, csak ketten legyenek.*
*Nyilván félti a mágust, főleg, hogy egyértelművé tette számára, micsoda erőknek parancsol, azonban az iménti elbeszéléséből is az tisztázódik le, hogy tud vigyázni magára. ~Nem gondoltam, hogy ilyen bátor. ~ Valahogy, akikkel eddig nagyrészt összehozta az élet nemesek, eléggé kiszolgáltatottak voltak, nem arra rendezkedtek be, hogy saját magukat megvédjék, mind inkább a kapcsolatépítés és a cicoma felé fordítottak több figyelmet. Mert az igazán nagy vagyont és a státuszt a minél nagyobb kíséret és a legfinomabb anyagokból készített ruhák és értékes ékszerek jelzik egyértelműen. Azt is tapasztalta már, hogy a kevésbé módosakkal, mint a leprásokkal, még csak egy utcába se keverednek, ha nem muszáj. ~De ő már a kezdetektől fogva teljesen más volt. ~ Mikor először elé keveredett, ha akkor azt állítja Aleimordról valaki, hogy nemes, földbirtokos, akkor bizonyára letudja annyival, hogy az sem épeszű már. Azóta, mintha évek teltek volna el, annyira gyorsnak érezte az idő múlását, egyikük sem az már, aki akkor volt. Ő ugyan nem sokat változott, első ránézésre, talán másodikra sem, kicsit jobban kinyílt a világ előtte és, bár nem árulja el, de neki is van valaki a szívében, aki kiemelt helyet élvez, ez pedig csak egy munka számára. A nemes viszont még mindig talán az egyetlen barátja, aki nem egyben a munkatársa is vagy az egyik vendége, furdalja is az oldalát, hogy vajon tényleg jól választott-e. Az elmondottak alapján kétségtelen, de ez még nem győzte meg teljesen, viszont, ha a nőben nem is, de a férfi megítélésében bízik. Nem úgy fest, mint egy jellemzően, a szerelem varázslatos mámorától megrészegült kurafi.*
-Az, hogy látványos az nem kifejezés, szerintem a személyzetnek biztos feltűnt a nagy világosság. * ~Még szerencse, hogy nem tartott tovább. ~ Úgy véli, talán kapott volna a fejére, ha kiderül, hogy az ő biztatására lobbantotta fel a lángokat a mágus. Mikor kifejti, hogy szívesen segítene neki megtanulni, néhány egyszerű tűzvarázslatot a jegyzeteiből, sőt, át is adná a jegyzeteit, csak hogy teljesen elsajátíthassa a varázslatokat, majdnem a nyakába ugrik örömében.*
-Tényleg?! Ez nagyon kedves tőled. *Végül csak ennyi jön ki, nem szeretné túlreagálni a dolgokat, főleg, ha a másiknak kellemetlen. Bár nyíltan nem vallhatja be, nehogy valaki beárulja, de szeretne még több apróbb varázslatot látni a férfitől, így nagyot dobban a szíve, mikor kijelenti, hogy a masszázst inkább kihagyná, és mindjárt rátérne a dologra.*
-Akkor várja egy kicsit. *Az persze meg se fordul benne, hogy ha ügyetlensége ellenére valamit meg tud neki tanítani a mágus, akkor üres kézzel engedi el, az kéne még, hiszen szívesen fizetne is egy ilyen hasznos leckéért. Mint egy gyerekben, merül fel, hogy micsoda lélegzetelállító mutatványokkal tudja majd szórakoztatni a vendégeket vagy a többi lányt, nyilván egyéb felhasználása csak másodlagosan jut eszébe. Miután felsegítette rá a fürdőköpenyt, felnyalábol törölközőt és masszázsolajat, majd belekarol és minden holmijukkal szépen kisétálnak a fürdőből a személyzeti szállások felé.*
-Gyere- gyere, majd nálam felöltözöl. *Látszik, még nem mondana le teljesen a férfi bőrének érintéséről, ha nem ő kéri kifejezetten. Most meg aztán látszik rajta mennyire lelkes, ahogy a lábait egymás után kapkodja, már alig várja, hogy a szobájába elbújva, csak ketten legyenek.*
2517. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:32:02
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:32:02
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Frädricus//
*Nem biztos benne, hogy úgy értették szavait, ahogy szánta, de az udvarias hárítás után nem erősködik nézetei sulykolásával, tolakodásnak érezné. Wegtoren emlegetése elsősorban otthonos érzéssel tölti el, ugyanakkor nem felhőtlen boldogsággal. Egy pillanatra elkalandozik a tekintete és röviden, némán sóhajt.*
- Jó, ha van egy kis otthon az ember zsebében. A hasonlóság pedig valószínűleg nem véletlen.
*Somolyog cinkosan. A küldetés részleteiről hallva komoly arckifejezést ölt egy ideig, ám aztán megenyhülnek vonásai.*
- Mindenhol kell lennie egy elsőnek. A tapasztalat a vállalással együtt érkezik, bátor dolog ilyenbe belevágni, de szükséges, hogy fejlődjön a világ. Egy vak pedig már valamennyire tudja, mit keressen a sötétben, ahol társai még csak szokni próbálják látásuk elvesztését. Az Ön munkája az utókor számára is rendkívül fontos, hiszen térképe alapján tájékozódhat majd valaki más.
*A beszerzendőkön elgondolkodik.*
- Nos, igen, talán nem annyira hétköznapi portéka errefelé, mint a városban. Itt nincsenek mágusképzők és művelt nemesség, bár a kereskedőknek szükségük van rá, hogy vezessék a könyvelést, azokból pedig akad bőven. A küldetés vezetője nem látja el kellékekkel? Vagy ezt amolyan személyes naplónak szánja?
//Frädricus//
*Nem biztos benne, hogy úgy értették szavait, ahogy szánta, de az udvarias hárítás után nem erősködik nézetei sulykolásával, tolakodásnak érezné. Wegtoren emlegetése elsősorban otthonos érzéssel tölti el, ugyanakkor nem felhőtlen boldogsággal. Egy pillanatra elkalandozik a tekintete és röviden, némán sóhajt.*
- Jó, ha van egy kis otthon az ember zsebében. A hasonlóság pedig valószínűleg nem véletlen.
*Somolyog cinkosan. A küldetés részleteiről hallva komoly arckifejezést ölt egy ideig, ám aztán megenyhülnek vonásai.*
- Mindenhol kell lennie egy elsőnek. A tapasztalat a vállalással együtt érkezik, bátor dolog ilyenbe belevágni, de szükséges, hogy fejlődjön a világ. Egy vak pedig már valamennyire tudja, mit keressen a sötétben, ahol társai még csak szokni próbálják látásuk elvesztését. Az Ön munkája az utókor számára is rendkívül fontos, hiszen térképe alapján tájékozódhat majd valaki más.
*A beszerzendőkön elgondolkodik.*
- Nos, igen, talán nem annyira hétköznapi portéka errefelé, mint a városban. Itt nincsenek mágusképzők és művelt nemesség, bár a kereskedőknek szükségük van rá, hogy vezessék a könyvelést, azokból pedig akad bőven. A küldetés vezetője nem látja el kellékekkel? Vagy ezt amolyan személyes naplónak szánja?
2516. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 11:21:51
Üzenet elküldve: 2020-02-12 11:21:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Sryl//
*Meglepik a nő szavai, hiszen Frädricus nemhogy szerénynek nem vallja magát, hanem hétköznapi számára a kaviár is. A wegtoreni, tengerhez közel lakó emberek számára ezek hétköznapi fogásnak számítanak, akárcsak a világító sütőtök az arthenioriaknál, amik meg náluk tartoznak a luxuscikkek közé. Bazsalyog, miközben enyhén előre biccenti a fejét, még fogsora is kivillan.*
-Hölgyem, elkényeztet engem! Mindjárt elpirulok, zavarba hoz. *Aztán mikor megkapja a rendelt ételeket, akkor nekilát. A piritósból csak egy kicsit harap, ízlelgeti, a teából csak azután kortyol mellé, hogy befejezte, megrágta és lenyelte a falaltot.*
-Egészen olyan, mint otthon, Wegtorenben. Nagyon finom, köszönöm! *Náluk szokás udvariasan közölni a véleményüket a fogásról a felszolgálóval, legalábbis a nívósabb helyeken mindenféleképpen. Frädnek pedig különösen jól esnek az otthoni ízek, kedves emlékeket szárnyaltatnak a szemei elé.*
-Igen, azt gondolom, mivel úgymond hiányosak a térképismereteink. *Nem csak magára gondol, ez kivehető szavaiból.*
-Tudja, a Ködbe igyekszünk behajózni, ahol még felderítetlen minden. Az ismereteim ott annyit segíthetnek, mint vak a sötétben tapogatózva. Ha ez pedig nem lenne elég, magát a környéket sem ismerem, sem az élőlényeket, semmit, amiből akár sejthetném, mi is vár majd ránk. *Őszinte, logikus szavak ezek Frädtől, amik annak ellenére, hogy igazságtartalmuk megkérdőjelezhetetlen, elszomorítóak, így egy nagy sóhaj keretében tálalja őket.*
-Áh, semmi különös, egy üres könyv kéne, szénceruzával, esetleg pennával és tollal, hogy valamibe a feljegyzéseimet felírhassam. Esetleg kapható itt ilyen, tud róla valamit?
//Sryl//
*Meglepik a nő szavai, hiszen Frädricus nemhogy szerénynek nem vallja magát, hanem hétköznapi számára a kaviár is. A wegtoreni, tengerhez közel lakó emberek számára ezek hétköznapi fogásnak számítanak, akárcsak a világító sütőtök az arthenioriaknál, amik meg náluk tartoznak a luxuscikkek közé. Bazsalyog, miközben enyhén előre biccenti a fejét, még fogsora is kivillan.*
-Hölgyem, elkényeztet engem! Mindjárt elpirulok, zavarba hoz. *Aztán mikor megkapja a rendelt ételeket, akkor nekilát. A piritósból csak egy kicsit harap, ízlelgeti, a teából csak azután kortyol mellé, hogy befejezte, megrágta és lenyelte a falaltot.*
-Egészen olyan, mint otthon, Wegtorenben. Nagyon finom, köszönöm! *Náluk szokás udvariasan közölni a véleményüket a fogásról a felszolgálóval, legalábbis a nívósabb helyeken mindenféleképpen. Frädnek pedig különösen jól esnek az otthoni ízek, kedves emlékeket szárnyaltatnak a szemei elé.*
-Igen, azt gondolom, mivel úgymond hiányosak a térképismereteink. *Nem csak magára gondol, ez kivehető szavaiból.*
-Tudja, a Ködbe igyekszünk behajózni, ahol még felderítetlen minden. Az ismereteim ott annyit segíthetnek, mint vak a sötétben tapogatózva. Ha ez pedig nem lenne elég, magát a környéket sem ismerem, sem az élőlényeket, semmit, amiből akár sejthetném, mi is vár majd ránk. *Őszinte, logikus szavak ezek Frädtől, amik annak ellenére, hogy igazságtartalmuk megkérdőjelezhetetlen, elszomorítóak, így egy nagy sóhaj keretében tálalja őket.*
-Áh, semmi különös, egy üres könyv kéne, szénceruzával, esetleg pennával és tollal, hogy valamibe a feljegyzéseimet felírhassam. Esetleg kapható itt ilyen, tud róla valamit?
2515. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 23:16:18
Üzenet elküldve: 2020-02-11 23:16:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A Professzor szobája//
*Kopogását és udvariasságát a Professzor ismerős hangja követ.*
~ Micsoda szerencsém van. ~
*Gondolja magában naivan, alkoholtól enyhén fátyolos köddel agyán, aminek betudja jó megérzését. Az invitálás után belép az ajtón, és megnyugszik, hogy a Professzor nem valami vén kéjenc, és van rajta ruha, kezében pedig tollat fog és nem mást.*
- Köszönöm.
*Dünnyögi orra alatt, és a felkínált helyhez lép, majd óvatosan le is ül rá, enyhe szisszenéssel amint fájó feneke a fához ér.*
- Hát annyira azért nem sok.
*Vallja be, és megejt egy mosolyt a Professzor felé, miközben kissé mocorogva megtalálja végre a helyét.*
- De annál fontosabb.
*Teszi hozzá gyorsan, hogy ne valami ostoba, felelőtlen csitrinek gondolja, ami valójában igaz is rá.*
- Én egy egyszerű kikötői lány vagyok egy szintén egyszerű kikötői örömlány és valami artheniori nemes fattya. Engem az ilyen utak pénz és kalandvágy reményében érdekelnek.
*Kicsit hátrébb dőlve elkezdi fürkészni a Professzor arcát, kínos gondossággal kerülve annak kellemetlen, átható tekintetét.*
- Szeretem ismerni azokat, akikhez köze lehet a testi épségemnek, így a legnagyobb tisztelettel csak annyi érdekelne, hogy önnek mi a motivációja? Új kereskedelmi útvonalak érdeklik? Tudományos célzata van? Unatkozik és nincs jobb dolog mire költse a pénzét?
*Persze ezekhez komolyabban semmi köze, ezzel Daesys is tisztában van, és nem fogja zokon venni, ha az arcába vágja ezt beszélgetőpartnere.*
- Illetve...
*Némi hatásszünetet tart, ezúttal kissé előrébb dőlve, hogy szavait nyomatékosíthassa.*
- Ha bármit tudnunk kell, ugye tudni fogjuk? Mármint az fontos lehet, ha a Patkányok vezérének nőjét döngette és ezért berágtak rá, vagy bármi ilyesmi.
*Elvégre ők kockáztatnak, és bár eddig a Professzor nagyon együttműködő volt velük, de Daesys úgy gondolja, hogy mindenkinek vannak titkai, ami rendjén is van ez így, amennyiben az nincs nagyobb hatással rájuk.*
//Toborzás//
//A Professzor szobája//
*Kopogását és udvariasságát a Professzor ismerős hangja követ.*
~ Micsoda szerencsém van. ~
*Gondolja magában naivan, alkoholtól enyhén fátyolos köddel agyán, aminek betudja jó megérzését. Az invitálás után belép az ajtón, és megnyugszik, hogy a Professzor nem valami vén kéjenc, és van rajta ruha, kezében pedig tollat fog és nem mást.*
- Köszönöm.
*Dünnyögi orra alatt, és a felkínált helyhez lép, majd óvatosan le is ül rá, enyhe szisszenéssel amint fájó feneke a fához ér.*
- Hát annyira azért nem sok.
*Vallja be, és megejt egy mosolyt a Professzor felé, miközben kissé mocorogva megtalálja végre a helyét.*
- De annál fontosabb.
*Teszi hozzá gyorsan, hogy ne valami ostoba, felelőtlen csitrinek gondolja, ami valójában igaz is rá.*
- Én egy egyszerű kikötői lány vagyok egy szintén egyszerű kikötői örömlány és valami artheniori nemes fattya. Engem az ilyen utak pénz és kalandvágy reményében érdekelnek.
*Kicsit hátrébb dőlve elkezdi fürkészni a Professzor arcát, kínos gondossággal kerülve annak kellemetlen, átható tekintetét.*
- Szeretem ismerni azokat, akikhez köze lehet a testi épségemnek, így a legnagyobb tisztelettel csak annyi érdekelne, hogy önnek mi a motivációja? Új kereskedelmi útvonalak érdeklik? Tudományos célzata van? Unatkozik és nincs jobb dolog mire költse a pénzét?
*Persze ezekhez komolyabban semmi köze, ezzel Daesys is tisztában van, és nem fogja zokon venni, ha az arcába vágja ezt beszélgetőpartnere.*
- Illetve...
*Némi hatásszünetet tart, ezúttal kissé előrébb dőlve, hogy szavait nyomatékosíthassa.*
- Ha bármit tudnunk kell, ugye tudni fogjuk? Mármint az fontos lehet, ha a Patkányok vezérének nőjét döngette és ezért berágtak rá, vagy bármi ilyesmi.
*Elvégre ők kockáztatnak, és bár eddig a Professzor nagyon együttműködő volt velük, de Daesys úgy gondolja, hogy mindenkinek vannak titkai, ami rendjén is van ez így, amennyiben az nincs nagyobb hatással rájuk.*
2514. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 21:31:50
Üzenet elküldve: 2020-02-11 21:31:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
- Na aggódj, tudom, hogyan kezeljem, hogy ne legyen gond. Persze van több varázslat is, amit ismerek, ez csak... Látványos *vigyorodik el. Közben Mady kifejti, hogy tényleg érdekli a mágia, sőt, az után vágyakozik, hogy saját maga is tudjon ilyesmit. Aleimord nem hívő, nem is szereti a vallási dolgokat. Talán azért, mert a szülei is azok voltak, őket pedig gyűlöli.*
- Szívesen segítek. Te is segítettél nekem. Etettél, és tartottad bennem a lelket, nem hagytad, hogy megöljem magamat... A legkevesebb, ha cserébe megtanítok pár varázslatot. Majd átadom a jegyzeteimet. Tudod mit? Hagyjuk a masszást! Ezzel a fürdéssel már éppen eléggé elkényeztettél, menjünk, megmutatom a jegyzeteimet! Meg is kaphatod őket. Nem kell érte semmi, te is eleget segítettél már nekem!
- Na aggódj, tudom, hogyan kezeljem, hogy ne legyen gond. Persze van több varázslat is, amit ismerek, ez csak... Látványos *vigyorodik el. Közben Mady kifejti, hogy tényleg érdekli a mágia, sőt, az után vágyakozik, hogy saját maga is tudjon ilyesmit. Aleimord nem hívő, nem is szereti a vallási dolgokat. Talán azért, mert a szülei is azok voltak, őket pedig gyűlöli.*
- Szívesen segítek. Te is segítettél nekem. Etettél, és tartottad bennem a lelket, nem hagytad, hogy megöljem magamat... A legkevesebb, ha cserébe megtanítok pár varázslatot. Majd átadom a jegyzeteimet. Tudod mit? Hagyjuk a masszást! Ezzel a fürdéssel már éppen eléggé elkényeztettél, menjünk, megmutatom a jegyzeteimet! Meg is kaphatod őket. Nem kell érte semmi, te is eleget segítettél már nekem!
2513. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 21:04:23
Üzenet elküldve: 2020-02-11 21:04:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Darelld//
*Megkönnyebbül, hogy nyugodt mederbe terelődnek az események, úgy tűnik, Vyl viszi tovább az ügyet, de azért igyekszik készen állni, ha netán mégis segítségre lehet valamiben. Lát némi ellenkezést Orm és közte, de reméli, hogy ez nem vet árnyékot a kellemes időtöltésre. Gyldwa láthatóan oldottabban viselkedik, és segít jó irányba terelni a hangulatot. Mikor Vyl arról beszél, hogy a gyógyítóhoz fegyver is kell, meghökken. Nem tudja, hogy kényszerítőeszköznek, vagy önvédelemnek szánja, de egyik eshetőség se hangzik biztatóan. Azt hitte, hogy csupán meg kell alaposan fizetni a kiszállást, hiszen a gyógyító is aranyból él. Fél figyelemmel bólogat rá, mikor elengedik.*
- Kellemes kikapcsolódást kívánok!
*Mosolyog a testvérpár után egy kis ideig, majd ezután számol be a marcona őrnek a történtekről. Az utasításra bólint, és örül, hogy ennyivel megússza, nem számoltatják el a történtek miatt.*
//Munkakeresőben//
*Először a macskát észre sem veszi, valahogy a pult megkerülésekor elszalasztotta, most pedig a berendezés áll közöttük. Cassy nyitott a bizalmasságra való igényre, ezért maga is közelebb hajol érdeklődő-bátorító mosollyal. Valahogy megkönnyebbül, mikor néhány lehetőséget felsorol, milyen munkát is szeretne, és a hölgyvendégek szórakoztatása nem esik közéjük. Pedig biztosan akadna rá érdeklődő. Bólogat a lehetőségeken, s mikor a férfi megemlíti, hogy a varázsitalok szakértője is, felcsillan a szeme, és arcára boldog csodálkozás költözik.*
- Alkimista?
*Persze megzavarni nem akarja a gondolatmenetet, visszafogja izgatottságát, és szerteszét rohanó gondolatait, hiszen most szeretne koncentrálni arra, amit mondanak neki. Mosolyát azonban nem tudja lelohasztani a szakmabeli fajtabeli láttán, ha rajta múlna, biztosan azonnal kezet rázna vele és felvenné bármire anélkül, hogy meggyőződne alkalmasságról és hasznosságáról. Talán épp emiatt jó, hogy nem ő van döntéshelyzetben, mindenkinek kerítene valamilyen lehetőséget, még ha nincs is szükség még egyre az adott poszton. Egy kicsit elsiklik bolondsága miatt némely gesztusokon, és a férfi feszengését is csak halványan érzékeli, mert azzal küzd, hogy illedelmesen viselkedjen, és érzelemkitörések nélkül hallgassa végig. Szemei azért lelkesen csillognak közben.*
- Nagyon jó itt alkalmazásban lenni, sokan lelnek új életre, és úgy gondolom, aki dolgozni akar, annak nincs oka az aggodalomra.
*Annyi mindent szeretne mondani hirtelen, ám azért érzékeli a fáradtság halvány jeleit a férfi arcán, ezért, mielőtt tömni kezdené a fejét, hogy miért kellene itt dolgoznia, előbb gondoskodik szükségleteiről.*
- Természetesen!
*Perdül máris a hosszúkás pezsgőspohárért, és egy bontatlan üvegért a polcon, miközben a férfi folytatja a sort a tengeri étkek megrendelésével.*
- Beltris?
*Fordul vissza kérdő tekintettel, és leteszi a poharat és az üveget. Mikor leleplezi a férfi kis kedvencet, áthajol a pulton.*
- Istenkém, de édes!
*Kapja a szájához a kezét, és igyekszik visszafogni a hangerejét, majd lopva oldalra pillant, a kollégái felé, figyelnek-e. Aztán megint közelebb hajol, ezúttal kissé aggodalmasan, de bocsánatkérő mosollyal.*
- Igazság szerint ide nem nagyon szoktak állatokat behozni… mármint a vendégtérbe. Tudja, nem örülnének a vendégek az elhullott szőrnek, a vezetés pedig az összekarmolt kárpitoknak. Bár lehet, hogy Beltris jól nevelt cica.
*Mosolyog át a pult fölött.*
- Mit szólna, ha Beltrist kikísérnénk az istállóba csemegézni? Ott senki nem zavarná, még egerekre is vadászhatna. Azt hiszem, a személyzet tarthat egyébként állatokat bizonyos feltételek között.
*Nem szeretné, ha a férfi bajba kerülne, főleg, hogy állásért jött. Lenne más ötlete is, hogy biztonságba helyezzék a cicust, ha az istállót nem tartaná megfelelőnek, lehet, hogy maga is inkább zárt térbe vinné, de ezt a férfi dönti el. Addig a kiszolgálással is vár, a pezsgőpukkanás nem biztos, hogy elnyerné a cicus tetszését.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Darelld//
*Megkönnyebbül, hogy nyugodt mederbe terelődnek az események, úgy tűnik, Vyl viszi tovább az ügyet, de azért igyekszik készen állni, ha netán mégis segítségre lehet valamiben. Lát némi ellenkezést Orm és közte, de reméli, hogy ez nem vet árnyékot a kellemes időtöltésre. Gyldwa láthatóan oldottabban viselkedik, és segít jó irányba terelni a hangulatot. Mikor Vyl arról beszél, hogy a gyógyítóhoz fegyver is kell, meghökken. Nem tudja, hogy kényszerítőeszköznek, vagy önvédelemnek szánja, de egyik eshetőség se hangzik biztatóan. Azt hitte, hogy csupán meg kell alaposan fizetni a kiszállást, hiszen a gyógyító is aranyból él. Fél figyelemmel bólogat rá, mikor elengedik.*
- Kellemes kikapcsolódást kívánok!
*Mosolyog a testvérpár után egy kis ideig, majd ezután számol be a marcona őrnek a történtekről. Az utasításra bólint, és örül, hogy ennyivel megússza, nem számoltatják el a történtek miatt.*
//Munkakeresőben//
*Először a macskát észre sem veszi, valahogy a pult megkerülésekor elszalasztotta, most pedig a berendezés áll közöttük. Cassy nyitott a bizalmasságra való igényre, ezért maga is közelebb hajol érdeklődő-bátorító mosollyal. Valahogy megkönnyebbül, mikor néhány lehetőséget felsorol, milyen munkát is szeretne, és a hölgyvendégek szórakoztatása nem esik közéjük. Pedig biztosan akadna rá érdeklődő. Bólogat a lehetőségeken, s mikor a férfi megemlíti, hogy a varázsitalok szakértője is, felcsillan a szeme, és arcára boldog csodálkozás költözik.*
- Alkimista?
*Persze megzavarni nem akarja a gondolatmenetet, visszafogja izgatottságát, és szerteszét rohanó gondolatait, hiszen most szeretne koncentrálni arra, amit mondanak neki. Mosolyát azonban nem tudja lelohasztani a szakmabeli fajtabeli láttán, ha rajta múlna, biztosan azonnal kezet rázna vele és felvenné bármire anélkül, hogy meggyőződne alkalmasságról és hasznosságáról. Talán épp emiatt jó, hogy nem ő van döntéshelyzetben, mindenkinek kerítene valamilyen lehetőséget, még ha nincs is szükség még egyre az adott poszton. Egy kicsit elsiklik bolondsága miatt némely gesztusokon, és a férfi feszengését is csak halványan érzékeli, mert azzal küzd, hogy illedelmesen viselkedjen, és érzelemkitörések nélkül hallgassa végig. Szemei azért lelkesen csillognak közben.*
- Nagyon jó itt alkalmazásban lenni, sokan lelnek új életre, és úgy gondolom, aki dolgozni akar, annak nincs oka az aggodalomra.
*Annyi mindent szeretne mondani hirtelen, ám azért érzékeli a fáradtság halvány jeleit a férfi arcán, ezért, mielőtt tömni kezdené a fejét, hogy miért kellene itt dolgoznia, előbb gondoskodik szükségleteiről.*
- Természetesen!
*Perdül máris a hosszúkás pezsgőspohárért, és egy bontatlan üvegért a polcon, miközben a férfi folytatja a sort a tengeri étkek megrendelésével.*
- Beltris?
*Fordul vissza kérdő tekintettel, és leteszi a poharat és az üveget. Mikor leleplezi a férfi kis kedvencet, áthajol a pulton.*
- Istenkém, de édes!
*Kapja a szájához a kezét, és igyekszik visszafogni a hangerejét, majd lopva oldalra pillant, a kollégái felé, figyelnek-e. Aztán megint közelebb hajol, ezúttal kissé aggodalmasan, de bocsánatkérő mosollyal.*
- Igazság szerint ide nem nagyon szoktak állatokat behozni… mármint a vendégtérbe. Tudja, nem örülnének a vendégek az elhullott szőrnek, a vezetés pedig az összekarmolt kárpitoknak. Bár lehet, hogy Beltris jól nevelt cica.
*Mosolyog át a pult fölött.*
- Mit szólna, ha Beltrist kikísérnénk az istállóba csemegézni? Ott senki nem zavarná, még egerekre is vadászhatna. Azt hiszem, a személyzet tarthat egyébként állatokat bizonyos feltételek között.
*Nem szeretné, ha a férfi bajba kerülne, főleg, hogy állásért jött. Lenne más ötlete is, hogy biztonságba helyezzék a cicust, ha az istállót nem tartaná megfelelőnek, lehet, hogy maga is inkább zárt térbe vinné, de ezt a férfi dönti el. Addig a kiszolgálással is vár, a pezsgőpukkanás nem biztos, hogy elnyerné a cicus tetszését.*
2512. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 20:51:19
Üzenet elküldve: 2020-02-11 20:51:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Ernus//
* Kiderül, hogy Ernuss éppen a városba tart vásárolni. Így belegondolva Wrexannak is lenne mit megvennie. Mostanság egyre többet látja, hogy a vendégek kockákkal játszanak. elhatározta, hogy beszerez egyet magának is.*
- Most pont nincs semmi sürgős teendőm. Esetleg ha nem zavarnálak, akkor veled mennék én is. Talán mán még segíthetnék is a pakolásban. Úgyis ki venni akartam magamnak egy pár kockát is.* Ajánlkozik segítségnek. Bár ő maga nem tud lovagolni, de a szekeret elhajtja ha úgy van. Kíváncsian várja, hogy, mit fog felelni a férfi.*
* Kiderül, hogy Ernuss éppen a városba tart vásárolni. Így belegondolva Wrexannak is lenne mit megvennie. Mostanság egyre többet látja, hogy a vendégek kockákkal játszanak. elhatározta, hogy beszerez egyet magának is.*
- Most pont nincs semmi sürgős teendőm. Esetleg ha nem zavarnálak, akkor veled mennék én is. Talán mán még segíthetnék is a pakolásban. Úgyis ki venni akartam magamnak egy pár kockát is.* Ajánlkozik segítségnek. Bár ő maga nem tud lovagolni, de a szekeret elhajtja ha úgy van. Kíváncsian várja, hogy, mit fog felelni a férfi.*
2511. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:51:16
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:51:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
// Zopal //
* A rendelt reggelijét ki is hozzák neki. Meg kell hagynia, hogy tetszik neki amit lát. A felszolgáló és a tányér is. Már éppen neki kezdene az evésnek, mikor megpillantja az orkot is. Végül is együtt fognak utazni, szóval úgy gondolja, hogy talán nem ártana jobban is megismerkednie vele. A tegnapi okán még úgyis tartozik neki eggyel. Fogja hát tálcáját és átmasírozik vele Zopal asztalához.*
- Jó étvágyat! Remélem nem zavarok?* És már le is az asztalához.*
- Még meg se köszöntem neked, hogy tegnap becipeltél. Mert gondolom te voltál az aki behozott. A többiekből nem igazán nézném ki, hogy ilyesmire vetemednének. Ö izé. Hogy is hívnak?* Erőlteti az agyát, de nem jut eszébe. Igazából a nagyon a többiek nevére se emlékszik nagyon. Nem túl jó a név memóriája. Közben neki kezd kajálni is. Most megelégszik a kapott teával is, így nem rendel magának italt. Természetesen a madarának is lök egy pár falatott, hogy egyen az is valamit.*
A hozzászólás írója (Svornt Strinton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.11 19:51:31
// Zopal //
* A rendelt reggelijét ki is hozzák neki. Meg kell hagynia, hogy tetszik neki amit lát. A felszolgáló és a tányér is. Már éppen neki kezdene az evésnek, mikor megpillantja az orkot is. Végül is együtt fognak utazni, szóval úgy gondolja, hogy talán nem ártana jobban is megismerkednie vele. A tegnapi okán még úgyis tartozik neki eggyel. Fogja hát tálcáját és átmasírozik vele Zopal asztalához.*
- Jó étvágyat! Remélem nem zavarok?* És már le is az asztalához.*
- Még meg se köszöntem neked, hogy tegnap becipeltél. Mert gondolom te voltál az aki behozott. A többiekből nem igazán nézném ki, hogy ilyesmire vetemednének. Ö izé. Hogy is hívnak?* Erőlteti az agyát, de nem jut eszébe. Igazából a nagyon a többiek nevére se emlékszik nagyon. Nem túl jó a név memóriája. Közben neki kezd kajálni is. Most megelégszik a kapott teával is, így nem rendel magának italt. Természetesen a madarának is lök egy pár falatott, hogy egyen az is valamit.*
A hozzászólás írója (Svornt Strinton) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.11 19:51:31
2510. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:45:38
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:45:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Dreyia, Welly, Frädricus//
*Bólint Welly szavaira, s elképzeli Drey hatásos belépőjét egy feszült helyzetben, amit lazán leszerel, kihasználva a meglepetés erejét. Féloldalas mosolyra húzódik a szája.*
- Jó tudni, hogy a marcona fickók mellett másokra is lehet számítani.
*Pillantása nem csak Dreyiára esik, hanem Wellyre is jelzésértékűn, ő sem az a fajta, aki megijed az árnyékától. A belsős fecsegésből hamarosan szétrebbennek, ki-ki a saját feladatát ellátni indul. Frädricus elismerő szavain felderül. A törekvés megvan a tökéletes kiszolgálás és a minőségi szolgáltatás terén, azonban a vendégek elvárásai is igen magasak, sokan ezért a tökéletestől való eltérésre figyelnek, és még közülük is épp elegen ezt szóvá teszik. A jogos kritikákat igyekeznek megszívlelni, a jogtalanok fölött pedig udvariasan átlépni, ám ez egy örök harc a szándékok és elvárások között, tánc a siker és a kudarc mezsgyéjén. Ha tehát egy vendég nagylelkűen fogadja, amit nyújtanak neki, az mindig nagy öröm, és legalább titkon hálát ébreszt.*
- Nagyon örülök, hogy elégedett. A választása nagy ínyencre vall.
*A hárított bókra megállapítja, hogy bár ez talán a legszimpatikusabb válasz ebben a helyzetben, a férfi általában véve igen szerényen nyilatkozik önmagáról. Saját ízlésével összevetve a külseje már túlzottan is tökéletes, na persze elég megnézni, hogy kinek a nevét a viseli.*
- A szerénység elegáns vonás. Egyébként egy átlagos külsejű férfi vonzerejét is felfokozza a magabiztosság. Lehet, hogy régimódi vagyok, de én úgy gondolom, a nők ösztönösen keresik ezt a férfiakban, szeretik, ha meghódítják őket, nőnek érezhetik magukat, és érzik, hogy vigyáznak rájuk. Akkor is, ha éppen a veszélyes alakok vonzzák őket, valójában azt várják, hogy velük gyengédek lesznek, és megbízhatók. Ami pedig a túlzottan jóvágású férfiakat illeti... nem mind arany, ami fénylik.
*A nevére bólint. Most nem terheli a másikkal. Kissé felvont szemöldökkel hallgatja a férfi várakozásait.*
- Úgy gondolja, hogy kevésbé értékes tagja lesz a legénységnek? Tudomásom szerint a navigátor jelentősége már-már a kapitányéval vetekszik, hiszen nélküle a hajó komoly bajba kerülhet, ha nem találják meg a szárazföldet, nem mérik fel jól a zátonyokat, az időjárást. Nagy felelősség, főleg ismeretlen vizeken. Legyen rá büszke!
*Bólint is saját kijelentésére.*
- Ha olyan könnyű lenne ez a szerep, akkor ugyan miért lenne rá külön poszt? Ne higgyen senkinek, aki mást mond!
*A kérdésen elgondolkodik.*
- Nos, a kikötő sajnos eléggé kezdetleges ilyen tekintetben, az áruk nagy része átvonul, de azért akadnak elszórt kereskedők, halpiac, zugkereskedők. Olyan vásárra ne számítson, mint Artheniorban! Mit keres pontosan? Persze csak ha nem vagyok indiszkrét.
//Dreyia, Welly, Frädricus//
*Bólint Welly szavaira, s elképzeli Drey hatásos belépőjét egy feszült helyzetben, amit lazán leszerel, kihasználva a meglepetés erejét. Féloldalas mosolyra húzódik a szája.*
- Jó tudni, hogy a marcona fickók mellett másokra is lehet számítani.
*Pillantása nem csak Dreyiára esik, hanem Wellyre is jelzésértékűn, ő sem az a fajta, aki megijed az árnyékától. A belsős fecsegésből hamarosan szétrebbennek, ki-ki a saját feladatát ellátni indul. Frädricus elismerő szavain felderül. A törekvés megvan a tökéletes kiszolgálás és a minőségi szolgáltatás terén, azonban a vendégek elvárásai is igen magasak, sokan ezért a tökéletestől való eltérésre figyelnek, és még közülük is épp elegen ezt szóvá teszik. A jogos kritikákat igyekeznek megszívlelni, a jogtalanok fölött pedig udvariasan átlépni, ám ez egy örök harc a szándékok és elvárások között, tánc a siker és a kudarc mezsgyéjén. Ha tehát egy vendég nagylelkűen fogadja, amit nyújtanak neki, az mindig nagy öröm, és legalább titkon hálát ébreszt.*
- Nagyon örülök, hogy elégedett. A választása nagy ínyencre vall.
*A hárított bókra megállapítja, hogy bár ez talán a legszimpatikusabb válasz ebben a helyzetben, a férfi általában véve igen szerényen nyilatkozik önmagáról. Saját ízlésével összevetve a külseje már túlzottan is tökéletes, na persze elég megnézni, hogy kinek a nevét a viseli.*
- A szerénység elegáns vonás. Egyébként egy átlagos külsejű férfi vonzerejét is felfokozza a magabiztosság. Lehet, hogy régimódi vagyok, de én úgy gondolom, a nők ösztönösen keresik ezt a férfiakban, szeretik, ha meghódítják őket, nőnek érezhetik magukat, és érzik, hogy vigyáznak rájuk. Akkor is, ha éppen a veszélyes alakok vonzzák őket, valójában azt várják, hogy velük gyengédek lesznek, és megbízhatók. Ami pedig a túlzottan jóvágású férfiakat illeti... nem mind arany, ami fénylik.
*A nevére bólint. Most nem terheli a másikkal. Kissé felvont szemöldökkel hallgatja a férfi várakozásait.*
- Úgy gondolja, hogy kevésbé értékes tagja lesz a legénységnek? Tudomásom szerint a navigátor jelentősége már-már a kapitányéval vetekszik, hiszen nélküle a hajó komoly bajba kerülhet, ha nem találják meg a szárazföldet, nem mérik fel jól a zátonyokat, az időjárást. Nagy felelősség, főleg ismeretlen vizeken. Legyen rá büszke!
*Bólint is saját kijelentésére.*
- Ha olyan könnyű lenne ez a szerep, akkor ugyan miért lenne rá külön poszt? Ne higgyen senkinek, aki mást mond!
*A kérdésen elgondolkodik.*
- Nos, a kikötő sajnos eléggé kezdetleges ilyen tekintetben, az áruk nagy része átvonul, de azért akadnak elszórt kereskedők, halpiac, zugkereskedők. Olyan vásárra ne számítson, mint Artheniorban! Mit keres pontosan? Persze csak ha nem vagyok indiszkrét.
2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:39:36
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:39:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Úgy néz ki, zöld lovagja kezd jobban lenni, hiszen máris visszatér a tegnapi dolgokra. Vyl ezen elmosolyodik, belőle inkább "csak azért is" típusú bizonyítás vágyat vált ki egy kritika, vagy vicces csipkelődés, mintsem magába roskadás. Irigylendő. Szóval Orm kezdi kirúgni magát, mint a háromnapos vászongatya, egy ázott tengerészen, félvérünk pedig ezt csípőre tett kezekkel, enyhén megdőlve, hogy dekoltázsa jól látható lehessen, mosolyogva közli.*
-Ígérem, az csak egyszeri volt, és kizárólagosan jót akartam vele, de úgy néz ki, nem jött össze. Nem lesz több ilyen. *Ezután Gyldwa felé fordul, ugyanúgy megmarad arcán a mimika, lassan változik csak át somolygássá, s ha teheti, cirógatja a továbbiakban is az ork nő karjait.*
-Egyáltalán nem bánom, nagyon kedves tőled, hogy ilyen figyelmes vagy, de ahhoz jobban fel kell majd készülnöm. *Itt nagyot sóhajt, egy pillanatra elkalandozik, csak utána folytatja a megszokott, kedves hanggal, elhessegetve Intath utolsó, neki szánt sértéseit.* Fogalmazzunk úgy, hogy kell egy társ, meg néhány fegyver a doktor úr begyűjtéséhez. *Cassyra néz, jelezve neki, hogyha szeretne, elmehet nyugodtan, ő ellesz a vendégekkel.*
-Nos, ha minden rendben van, akkoe indulhatunk is. Erre gyertek! *Mutatja kezével az utat, aztán ha az orkok engedik neki, Vyl, természetesen csípőjét ringatva, benyit az épületbe. Az ajtót kitámasztja a vendégeknek, de ez egyúttal praktikus is. Szétnéz, hátha talál valami gyanús alakot, aki Orm lázas állapotát okozhatta, de feltehetően sikertelen lesz az akció, így ha a többiek beléptek, egyenesem folytatja tovább az útmutatást, így együttműködés esetén hamar a Fürdőházba érhetnek.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Úgy néz ki, zöld lovagja kezd jobban lenni, hiszen máris visszatér a tegnapi dolgokra. Vyl ezen elmosolyodik, belőle inkább "csak azért is" típusú bizonyítás vágyat vált ki egy kritika, vagy vicces csipkelődés, mintsem magába roskadás. Irigylendő. Szóval Orm kezdi kirúgni magát, mint a háromnapos vászongatya, egy ázott tengerészen, félvérünk pedig ezt csípőre tett kezekkel, enyhén megdőlve, hogy dekoltázsa jól látható lehessen, mosolyogva közli.*
-Ígérem, az csak egyszeri volt, és kizárólagosan jót akartam vele, de úgy néz ki, nem jött össze. Nem lesz több ilyen. *Ezután Gyldwa felé fordul, ugyanúgy megmarad arcán a mimika, lassan változik csak át somolygássá, s ha teheti, cirógatja a továbbiakban is az ork nő karjait.*
-Egyáltalán nem bánom, nagyon kedves tőled, hogy ilyen figyelmes vagy, de ahhoz jobban fel kell majd készülnöm. *Itt nagyot sóhajt, egy pillanatra elkalandozik, csak utána folytatja a megszokott, kedves hanggal, elhessegetve Intath utolsó, neki szánt sértéseit.* Fogalmazzunk úgy, hogy kell egy társ, meg néhány fegyver a doktor úr begyűjtéséhez. *Cassyra néz, jelezve neki, hogyha szeretne, elmehet nyugodtan, ő ellesz a vendégekkel.*
-Nos, ha minden rendben van, akkoe indulhatunk is. Erre gyertek! *Mutatja kezével az utat, aztán ha az orkok engedik neki, Vyl, természetesen csípőjét ringatva, benyit az épületbe. Az ajtót kitámasztja a vendégeknek, de ez egyúttal praktikus is. Szétnéz, hátha talál valami gyanús alakot, aki Orm lázas állapotát okozhatta, de feltehetően sikertelen lesz az akció, így ha a többiek beléptek, egyenesem folytatja tovább az útmutatást, így együttműködés esetén hamar a Fürdőházba érhetnek.*
2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 17:10:52
Üzenet elküldve: 2020-02-11 17:10:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Wrexan//
*Éppen kényelmesen szerszámozza fel a lovat, mikor ismerős hangot hall. Nem kell sokáig gondolkodnia azon, hogy ki az, hamar felismeri a fiút, akivel együtt építették az edzőtermet.*
- Üdv! *köszönti Wrexant.* Nem, dehogy. A városba kell mennem, vennie a többieknek néhány dolgot. Csak megyek és jövök, gyorsan megjárom majd.
*Azaz ahhoz képest, amilyen gyorsan el lehet jutni Artheniorba a Kikötőből. Régen volt már ott, ám nem hiszi, hogy el fog tévedni, és nem találna oda a piacra. Nehéz eltéveszteni.*
- Neked nincs dolgod?
*Éppen kényelmesen szerszámozza fel a lovat, mikor ismerős hangot hall. Nem kell sokáig gondolkodnia azon, hogy ki az, hamar felismeri a fiút, akivel együtt építették az edzőtermet.*
- Üdv! *köszönti Wrexant.* Nem, dehogy. A városba kell mennem, vennie a többieknek néhány dolgot. Csak megyek és jövök, gyorsan megjárom majd.
*Azaz ahhoz képest, amilyen gyorsan el lehet jutni Artheniorba a Kikötőből. Régen volt már ott, ám nem hiszi, hogy el fog tévedni, és nem találna oda a piacra. Nehéz eltéveszteni.*
- Neked nincs dolgod?
2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:18:21
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:18:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Köszönöm, drága Bobbir. Igazán rendes tőled, hogy egyáltalán megtiszteltél figyelmeddel.
*Búgja az elf fülébe, nem kevés, leplezetlen vággyal édes hangjában.*
- De úgy látom, Nala is kitett magáért, csaknem annyira szorgoskodott, mint jómagam.
*Villantja mosolyra húzódott száját a másik lány felé.*
- Remélem, odaadásával sikerült kiengesztelnie, és nem szükséges tovább büntetned.
*Dorombol tovább, és igencsak kedvére való ez a kis játék a forró éjszaka előtt.*
- Irigy vagyok ám, már-már azt kívánom, bárcsak hasonló szigorral viseltetnél irányomban.
*Persze nem hallja a tündér gondolatait, de ha tudná, mi jár a fejében, és miért adja át oly készségesen a helyét, megnyugtatná. Hiszen Yathlanae-től is hasonlóan távol áll bárminemű irigység vagy harag, főleg ha kéjek és örömök osztogatásáról van szó. Nem harcol ő senki kitüntetett figyelméért, megtapasztalta már párszor, hogy több személy több gyönyört adhat, ha nyitottak és türelmesek egymással. Persze ő azért tud mérges lenni, és tud bizony félelmetes, bosszúálló nő is lenni, de ahhoz sokkal nyomósabb indíték kellene, mint egy szimpla vendég kényeztetése.
A tündérlány kedves, akár dicséretnek is vehető megjegyzésére kaján csillogás ül ki szemébe, s társa felé kacsint játékosanés kéjesen.*
- Csak legyen egy szabad esténk...
*De aztán gyorsan minden figyelmét újra a férfi felé fordítja, s ha teheti, melléhengeredik az ágyra. Igyekszik szorosan mellé férkőzni, majd közelebb hajolva szenvedélyes hévvel a nyakába csókol.*
- Tégy velem, amit csak akarsz.
*Hangzik a sóhajtás, miközben lágyan ringatózik, hullámzik az elf nő meztelen dereka, mintegy tálcán kínálgatva Yath egész valóját.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Köszönöm, drága Bobbir. Igazán rendes tőled, hogy egyáltalán megtiszteltél figyelmeddel.
*Búgja az elf fülébe, nem kevés, leplezetlen vággyal édes hangjában.*
- De úgy látom, Nala is kitett magáért, csaknem annyira szorgoskodott, mint jómagam.
*Villantja mosolyra húzódott száját a másik lány felé.*
- Remélem, odaadásával sikerült kiengesztelnie, és nem szükséges tovább büntetned.
*Dorombol tovább, és igencsak kedvére való ez a kis játék a forró éjszaka előtt.*
- Irigy vagyok ám, már-már azt kívánom, bárcsak hasonló szigorral viseltetnél irányomban.
*Persze nem hallja a tündér gondolatait, de ha tudná, mi jár a fejében, és miért adja át oly készségesen a helyét, megnyugtatná. Hiszen Yathlanae-től is hasonlóan távol áll bárminemű irigység vagy harag, főleg ha kéjek és örömök osztogatásáról van szó. Nem harcol ő senki kitüntetett figyelméért, megtapasztalta már párszor, hogy több személy több gyönyört adhat, ha nyitottak és türelmesek egymással. Persze ő azért tud mérges lenni, és tud bizony félelmetes, bosszúálló nő is lenni, de ahhoz sokkal nyomósabb indíték kellene, mint egy szimpla vendég kényeztetése.
A tündérlány kedves, akár dicséretnek is vehető megjegyzésére kaján csillogás ül ki szemébe, s társa felé kacsint játékosanés kéjesen.*
- Csak legyen egy szabad esténk...
*De aztán gyorsan minden figyelmét újra a férfi felé fordítja, s ha teheti, melléhengeredik az ágyra. Igyekszik szorosan mellé férkőzni, majd közelebb hajolva szenvedélyes hévvel a nyakába csókol.*
- Tégy velem, amit csak akarsz.
*Hangzik a sóhajtás, miközben lágyan ringatózik, hullámzik az elf nő meztelen dereka, mintegy tálcán kínálgatva Yath egész valóját.*
2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:09:39
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:09:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Kétes érzelmei vannak. Egyrészről, a maga részéről, nagyon kíváncsi itt mindenre, a fürdőre, a masszázsra, és minden új dologra, hisz Ormnak igaza van, tényleg ezért jött ide, ezért jöttek ide. Sosem lehet elég hálás a bátyjának, hogy vigyáz a formás kis seggére, úgyhogy igyekszik azért ő is segíteni neki, és itt is érkezik el a másik részhez. Nem akar túl nagy, túl sok felesleges terhet rakni a nyakába, főleg, hogy igy is biztosan van elég. De hátha neki is jó érzés lesz majd egy kis lazítás.*
-Azt hiszem itt jó helyünk van, bátyó. Ne aggódj annyit. Olyan merev vagy, mint egy nagy szobor. Nem lesz bajom, ne aggódj. Menj te is, aztán ne félj az új dolgokat se kipróbálni!
*Mintha most kicsit ő lenne az idősebb nővér, igyekszik kellemes élményt szerezni Ormnak is, ha már ő is épp ezt igyekszik saját magának is megteremteni. Ő a maga részéről, ha teheti akkor menne is a fürdő felé, főleg, hogy már testvére is jobban érzi magát.*
-De ugye... nem haragszol? Csak segíteni akartam.
*Kicsit szomorúan, szégyellve magát, mert reméli, hogy nem csinált nagy galibát a szavaival, csak segíteni akart a nőnek.*
-Aztán mutasd majd az utat, én nem tudom ám merre kell menni!
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Kétes érzelmei vannak. Egyrészről, a maga részéről, nagyon kíváncsi itt mindenre, a fürdőre, a masszázsra, és minden új dologra, hisz Ormnak igaza van, tényleg ezért jött ide, ezért jöttek ide. Sosem lehet elég hálás a bátyjának, hogy vigyáz a formás kis seggére, úgyhogy igyekszik azért ő is segíteni neki, és itt is érkezik el a másik részhez. Nem akar túl nagy, túl sok felesleges terhet rakni a nyakába, főleg, hogy igy is biztosan van elég. De hátha neki is jó érzés lesz majd egy kis lazítás.*
-Azt hiszem itt jó helyünk van, bátyó. Ne aggódj annyit. Olyan merev vagy, mint egy nagy szobor. Nem lesz bajom, ne aggódj. Menj te is, aztán ne félj az új dolgokat se kipróbálni!
*Mintha most kicsit ő lenne az idősebb nővér, igyekszik kellemes élményt szerezni Ormnak is, ha már ő is épp ezt igyekszik saját magának is megteremteni. Ő a maga részéről, ha teheti akkor menne is a fürdő felé, főleg, hogy már testvére is jobban érzi magát.*
-De ugye... nem haragszol? Csak segíteni akartam.
*Kicsit szomorúan, szégyellve magát, mert reméli, hogy nem csinált nagy galibát a szavaival, csak segíteni akart a nőnek.*
-Aztán mutasd majd az utat, én nem tudom ám merre kell menni!
2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:54:53
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:54:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Zammiria és Shan gyorsan megtárgyalják a munkával kapcsolatos dolgokat, s Darelld is megjelenik egy rövid tájékoztatás erejéig. Rey kissé megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a főnök figyelmét teljesen elkerülte a kis fehér szőrmók. Nem szeret feleslegesen magyarázkodni, és azért meglehet, hogy kapna egy-két éles kérdést, ha Zam számára kiderülne, hogy egy állatot hozott a vendégek közé. El is határozza, hogy hamarosan visszaviszi a szobába, és ha tetszik Norunak, ha nem, bezárja. Viszont nem akar csak úgy eltűnni, elvégre ő most itt dolgozik, és ki tudja, mikor történik valami olyan esemény, ahol szükség lesz egy őrre. Darelldnek igaza van, sok minden váratlan történt mostanság, ahol bizony elkelt egy kis fegyveres segítség. Bár Rey nagy bánatára ő a legtöbb ilyen izgalomról lemaradt az utazás miatt, pedig már nagyon szívesen szegezné valaki torkának drága tőrjét.
Shan és Zam nem sokkal a férfi beszámolója után félrevonulnak, bizonyára valami fontosat beszélnek meg. Rey pedig az asztalnál marad. De csak néhány röpke pillanatig, mert igencsak elunja a tétlen ücsörgést. Feláll, s sétálgat kicsit, körülnézve a teremben. Szemrevételezi a társaságokat, jól megnézi, miféle szerzetek vannak jelen pillanatban a Sellőben. Egyelőre nem tűnik túl érdekes társaságnak, nincs rendbontás. Csendes, nyugodt napnak indul. Unalom.*
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Zammiria és Shan gyorsan megtárgyalják a munkával kapcsolatos dolgokat, s Darelld is megjelenik egy rövid tájékoztatás erejéig. Rey kissé megkönnyebbülve veszi tudomásul, hogy a főnök figyelmét teljesen elkerülte a kis fehér szőrmók. Nem szeret feleslegesen magyarázkodni, és azért meglehet, hogy kapna egy-két éles kérdést, ha Zam számára kiderülne, hogy egy állatot hozott a vendégek közé. El is határozza, hogy hamarosan visszaviszi a szobába, és ha tetszik Norunak, ha nem, bezárja. Viszont nem akar csak úgy eltűnni, elvégre ő most itt dolgozik, és ki tudja, mikor történik valami olyan esemény, ahol szükség lesz egy őrre. Darelldnek igaza van, sok minden váratlan történt mostanság, ahol bizony elkelt egy kis fegyveres segítség. Bár Rey nagy bánatára ő a legtöbb ilyen izgalomról lemaradt az utazás miatt, pedig már nagyon szívesen szegezné valaki torkának drága tőrjét.
Shan és Zam nem sokkal a férfi beszámolója után félrevonulnak, bizonyára valami fontosat beszélnek meg. Rey pedig az asztalnál marad. De csak néhány röpke pillanatig, mert igencsak elunja a tétlen ücsörgést. Feláll, s sétálgat kicsit, körülnézve a teremben. Szemrevételezi a társaságokat, jól megnézi, miféle szerzetek vannak jelen pillanatban a Sellőben. Egyelőre nem tűnik túl érdekes társaságnak, nincs rendbontás. Csendes, nyugodt napnak indul. Unalom.*
2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:50:40
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:50:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Drogghyan kiszolgálás//
// majd a Pultnál//
*Nem telik bele sok idő, és a mélységi távozik a köreikből, nagyon úgy fest, hogy egy mozgalmas nap elé néznek, így mindenkinek ki kell vennie a részét a munka ráeső feléből és talán még többől is. Aztán kivisz a sört, amit a főnökasszony rendelt az egyik vendég részére a hozzá csapott üzenettel együtt. Az asztalnál egy fonott szakállú törpe ücsörög, valami papírossal a kezében. Igazán szokatlan látvány ez errefelé, mármint, hogy nem éppen a szakállán csöpög a sör, miközben cicceg a mellette elhaladó személyzet kerek hátsójának. Bizonyára valamiféle üzleti dolga lehet Zammiriával, máskülönben, talán mást sugallna az összkép. Persze próbál udvarias és kedves lenni, főleg meg a főnök barátaival nem árt jóban lenni, aki meg Zamminak hívja, azzal meg pláne, de neki is vannak korlátai. *
-Bizony, egy ilyen felelős vezetőnek sosincs pihenő. Kérem, addig is érezze jól magát, hallgassa a kellemes zenét, a rendelését azonnal kihozom. Sajnos nem tudom megmondani, mikor fogadja a kisasszony, de bizonyára, amint ideje engedi.*Teszi még hozzá.*
-Értem. *Nem is akarja sokáig zavarni a férfit, főleg nem felesleges kérdésekkel, bár, amint kihozza a reggelit, észlelhető az első bökkenő, túl kicsi az asztal a papírosoknak meg az ételnek egyszerre. A sör mellett a tej, meg a narancslé viszont kifejezetten fosatósnak tűnik, furcsa látvány, de ezek járnak az ételhez. Szépen kipakolja elé a bőségtálat a megannyiféle módon elkészített tojással és húsfélével, aztán újra fordul a sajttálért. Még éppen odafér, nem egészen helytakarékosra vannak tervezve ezek a csodálatos tálalások.*
-Bocsánat. Úgy tűnik, az asztalaink kezdenek összemenni. *Jegyzi meg viccelődve.*
-Fogyassza jóízűen. Remélem, a sajtok megfelelnek az ízlésének, csakis a legjobbakat szolgáljuk fel.*Szépen egymás mellé vágva sorakoznak a sajtfalatkák, közöttük cakkos szélűre vágott zöldségekkel.*
-Ha bármi másban szolgálatára lehetek még, kérem, intsen. *Majd visszatér a pulthoz és hagyja enni a férfit.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.10 19:51:00
// majd a Pultnál//
*Nem telik bele sok idő, és a mélységi távozik a köreikből, nagyon úgy fest, hogy egy mozgalmas nap elé néznek, így mindenkinek ki kell vennie a részét a munka ráeső feléből és talán még többől is. Aztán kivisz a sört, amit a főnökasszony rendelt az egyik vendég részére a hozzá csapott üzenettel együtt. Az asztalnál egy fonott szakállú törpe ücsörög, valami papírossal a kezében. Igazán szokatlan látvány ez errefelé, mármint, hogy nem éppen a szakállán csöpög a sör, miközben cicceg a mellette elhaladó személyzet kerek hátsójának. Bizonyára valamiféle üzleti dolga lehet Zammiriával, máskülönben, talán mást sugallna az összkép. Persze próbál udvarias és kedves lenni, főleg meg a főnök barátaival nem árt jóban lenni, aki meg Zamminak hívja, azzal meg pláne, de neki is vannak korlátai. *
-Bizony, egy ilyen felelős vezetőnek sosincs pihenő. Kérem, addig is érezze jól magát, hallgassa a kellemes zenét, a rendelését azonnal kihozom. Sajnos nem tudom megmondani, mikor fogadja a kisasszony, de bizonyára, amint ideje engedi.*Teszi még hozzá.*
-Értem. *Nem is akarja sokáig zavarni a férfit, főleg nem felesleges kérdésekkel, bár, amint kihozza a reggelit, észlelhető az első bökkenő, túl kicsi az asztal a papírosoknak meg az ételnek egyszerre. A sör mellett a tej, meg a narancslé viszont kifejezetten fosatósnak tűnik, furcsa látvány, de ezek járnak az ételhez. Szépen kipakolja elé a bőségtálat a megannyiféle módon elkészített tojással és húsfélével, aztán újra fordul a sajttálért. Még éppen odafér, nem egészen helytakarékosra vannak tervezve ezek a csodálatos tálalások.*
-Bocsánat. Úgy tűnik, az asztalaink kezdenek összemenni. *Jegyzi meg viccelődve.*
-Fogyassza jóízűen. Remélem, a sajtok megfelelnek az ízlésének, csakis a legjobbakat szolgáljuk fel.*Szépen egymás mellé vágva sorakoznak a sajtfalatkák, közöttük cakkos szélűre vágott zöldségekkel.*
-Ha bármi másban szolgálatára lehetek még, kérem, intsen. *Majd visszatér a pulthoz és hagyja enni a férfit.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.10 19:51:00
2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:19:43
Üzenet elküldve: 2020-02-10 19:19:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Az kétségtelen, hogy első ránézésre is megvan már egy hete, hogy az a lobonc, ami a gnóm fején trónol fésűt látott, talán több is. Nem is igazán számolja, akkor szokta előkotorni a tatyója legaljából a célszerszámot, amikor már annyira belegabalyodik, hogy sikerül több szálat is tövestül kitépnie.*
-Miért, itt ezért is fizet valaki? Hogy csak úgy dobáljam a hajam? *Esik le az álla, aztán inkább elfordítja a fejét hitetlenül.*
-Nem versz át, egy rozmár ezt honnan tudná.*Néz összeszűkült szemekkel a másikra, miközben az, a lánnyal vált szót. Eddig teljesen abban a hitben volt, hogy a tündér képben van a jövetelük okával kapcsolatban, hiszen világosan kifejtették neki, a meglátása szerint. Azonban a lány tanácstalan és ugráló tekintete, valamint a száján kiáramló szavak egyértelműsítik, hogy még mindig csak a köd apró foltocskáit gerjesztik a téma körül. Mikor Nala tekintete rá téved, akkor csak ártatlanul pislog, hatalmas szemekkel a másik íriszeibe nézve, igazából még élvezi is, hogy nem kell annyira törnie a nyakát, hogy felnézzen rá.*
-Azt hittem a mosnivalóért jött. *Válaszol ártatlanul, mert ha nem azért, akkor most már neki is kezd ködös lenni, mivel is foglalkoznak itt.*
-Masszőr? *Pislog nagyokat, hallotta már a szót, de még senkivel sem találkozott, aki ezzel foglalkozott volna.*
-De mi ide enni jöttünk. *Látszik két nagy bánatos szembogara, mintha csak ezzel a mondattal azt akarná Taitos neki sugallni, hogy itt nem lesz evészet már ma. Ám a kopogás, amely árulkodik arról, hogy az étel már csak egy kilincsroggyantásnyira van tőle, teljesen eltereli a figyelmét a bentiekről. Bizony odasiet és kinyitja az ajtót, majd utat enged a tálcát cipelőnek, hogy az ételt az asztalra tehesse. Közben Taitos szépen elmagyarázza a lánynak a fogadás minbenlétét, mivel pedig őt is érdekli a dolog, mert hát veszteni valója éppen akad, fülel.*
-Uhh.. ááh… *Szinte az orránál fogva követi nagy lelkesen az érkezőt, majd az asztalnál lecövekel és nyel egy nagyot. Itt a kikötőben megszokta már a furcsa ételeket, de valahogy ezek még étvágygerjesztőbbek, mint, amikkel már volt szerencséje találkozni. Aztán, mikor megállapodnak a szemei a desszerten, mintha hullócsillagok árasztanák el, a könnybe lábadt szemeket.*
-Ez… ez meseszép. *Alig bírja magát visszafogni, hogy kézzel ne túrjon bele azonnal mind a kettőbe, hogy megállapítsa melyik a finomabb, de tudja, az egyik a botosé, így inkább az asztal szélébe markol a tettre kész mancsokkal. Ekkor ülteti le a botos Nalát és ajánlja fel a saját részét a tengeri mütyürökből neki, erre felkapja ám a fejét, hátha ő meg megkapja a desszertből a részét, de csalódnia kell.*
-Mi vagyok én pincérnő? Gyere és vedd el. *Ölt nyelvet, majd mind a két desszertet maga mellé helyezi, lehetőleg a botostól a legtávolabbi pontjára az asztalnak. Azonban esze ágában sincsen védelmezni, csak nehezítette a dolgát a mágusnak egy szemernyit, máris villájára szúrja a furcsa tengeri eledelt és szépen körberágja, ahogy a villa végén lóg, majd a közepét egy nagy szájtátással elnyeli.*
-Deb… tudod mit agys ki! *Nyöszörgi kajálás közben és nézi, hogy Nala hozzányúl-e az ő részéhez. Nem igazán szeret egyedül enni, de ezt most ki nem hagyná, csak azért mert a másik kettő étvágytalan.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Az kétségtelen, hogy első ránézésre is megvan már egy hete, hogy az a lobonc, ami a gnóm fején trónol fésűt látott, talán több is. Nem is igazán számolja, akkor szokta előkotorni a tatyója legaljából a célszerszámot, amikor már annyira belegabalyodik, hogy sikerül több szálat is tövestül kitépnie.*
-Miért, itt ezért is fizet valaki? Hogy csak úgy dobáljam a hajam? *Esik le az álla, aztán inkább elfordítja a fejét hitetlenül.*
-Nem versz át, egy rozmár ezt honnan tudná.*Néz összeszűkült szemekkel a másikra, miközben az, a lánnyal vált szót. Eddig teljesen abban a hitben volt, hogy a tündér képben van a jövetelük okával kapcsolatban, hiszen világosan kifejtették neki, a meglátása szerint. Azonban a lány tanácstalan és ugráló tekintete, valamint a száján kiáramló szavak egyértelműsítik, hogy még mindig csak a köd apró foltocskáit gerjesztik a téma körül. Mikor Nala tekintete rá téved, akkor csak ártatlanul pislog, hatalmas szemekkel a másik íriszeibe nézve, igazából még élvezi is, hogy nem kell annyira törnie a nyakát, hogy felnézzen rá.*
-Azt hittem a mosnivalóért jött. *Válaszol ártatlanul, mert ha nem azért, akkor most már neki is kezd ködös lenni, mivel is foglalkoznak itt.*
-Masszőr? *Pislog nagyokat, hallotta már a szót, de még senkivel sem találkozott, aki ezzel foglalkozott volna.*
-De mi ide enni jöttünk. *Látszik két nagy bánatos szembogara, mintha csak ezzel a mondattal azt akarná Taitos neki sugallni, hogy itt nem lesz evészet már ma. Ám a kopogás, amely árulkodik arról, hogy az étel már csak egy kilincsroggyantásnyira van tőle, teljesen eltereli a figyelmét a bentiekről. Bizony odasiet és kinyitja az ajtót, majd utat enged a tálcát cipelőnek, hogy az ételt az asztalra tehesse. Közben Taitos szépen elmagyarázza a lánynak a fogadás minbenlétét, mivel pedig őt is érdekli a dolog, mert hát veszteni valója éppen akad, fülel.*
-Uhh.. ááh… *Szinte az orránál fogva követi nagy lelkesen az érkezőt, majd az asztalnál lecövekel és nyel egy nagyot. Itt a kikötőben megszokta már a furcsa ételeket, de valahogy ezek még étvágygerjesztőbbek, mint, amikkel már volt szerencséje találkozni. Aztán, mikor megállapodnak a szemei a desszerten, mintha hullócsillagok árasztanák el, a könnybe lábadt szemeket.*
-Ez… ez meseszép. *Alig bírja magát visszafogni, hogy kézzel ne túrjon bele azonnal mind a kettőbe, hogy megállapítsa melyik a finomabb, de tudja, az egyik a botosé, így inkább az asztal szélébe markol a tettre kész mancsokkal. Ekkor ülteti le a botos Nalát és ajánlja fel a saját részét a tengeri mütyürökből neki, erre felkapja ám a fejét, hátha ő meg megkapja a desszertből a részét, de csalódnia kell.*
-Mi vagyok én pincérnő? Gyere és vedd el. *Ölt nyelvet, majd mind a két desszertet maga mellé helyezi, lehetőleg a botostól a legtávolabbi pontjára az asztalnak. Azonban esze ágában sincsen védelmezni, csak nehezítette a dolgát a mágusnak egy szemernyit, máris villájára szúrja a furcsa tengeri eledelt és szépen körberágja, ahogy a villa végén lóg, majd a közepét egy nagy szájtátással elnyeli.*
-Deb… tudod mit agys ki! *Nyöszörgi kajálás közben és nézi, hogy Nala hozzányúl-e az ő részéhez. Nem igazán szeret egyedül enni, de ezt most ki nem hagyná, csak azért mert a másik kettő étvágytalan.*
2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:37:08
Üzenet elküldve: 2020-02-09 22:37:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Ernuss //
*Pihenés közben figyel arra lesz figyelmes, hogy valaki az istállóba jött be. Ahogy jobban szemügyre veszi, elégé ismerősnek tűnik neki a férfi. Ernuss az akivel az edző termet is csinálták. Egy lóval foglalatoskodik, így hát nagyon valószínű, hogy menni akar valahova. Wrexant hajtja a kíváncsiság, ezért odamegy hozzá.*
- Helló! Ugye nem zavarok? Csak kíváncsi lettem, hogy mit csinálsz.* Reméli, hogy nem fog megharagudni rá a másik.*
*Pihenés közben figyel arra lesz figyelmes, hogy valaki az istállóba jött be. Ahogy jobban szemügyre veszi, elégé ismerősnek tűnik neki a férfi. Ernuss az akivel az edző termet is csinálták. Egy lóval foglalatoskodik, így hát nagyon valószínű, hogy menni akar valahova. Wrexant hajtja a kíváncsiság, ezért odamegy hozzá.*
- Helló! Ugye nem zavarok? Csak kíváncsi lettem, hogy mit csinálsz.* Reméli, hogy nem fog megharagudni rá a másik.*
2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:06:37
Üzenet elküldve: 2020-02-09 20:06:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Összehúzott szemöldökkel kissé értetlenül hallgatja Dareldd beszámolóját ködös fenyegetésekről, rendbontó vendégekről, tolvajokról és sellőrablókról. Valóban, ezek az események egyébként akár mindennaposak is lehetnének, a Kikötő egy baromi furcsa hely, tele ijesztő emberekkel, az viszont különös, hogy ilyen rövid időn belül ezen szokatlan dolgok mindegyike épp a Sellőházban esett meg. Őszintén Shan nem gondolja, hogy ez valamiféle szándékos eseménysorozat lenne, mert ha valamelyik alvilági banda pikkelne a Sellőházra, egészen biztos benne, hogy ennél azért keményebben intéznék el a nézeteltéréseiket. *
-Érdekes.
*Mindössze ennyit fűz a történetekhez, még épphogy megköszöni a férfi összefoglalóját, Zammiria már félre is hívja őt egy másik mélységi társaságában. Úgy emlékszik látta már a nőt itt, mikor legutóbb itt járt, de nem egészen biztos benne, hogy bemutatkoztak egymásnak. Elhadarja hát gyorsan neki a nevét, ha ez a legutóbb nem történt volna meg majd máris minden figyelmét főnökére irányítja.*
-Természetesen.
*Felel a kérdésre, s ha már itt végeztek is, indul is a régi szobájába, hogy lepakolhassa azt a kevés holmiját, amit magával hozott, mielőtt még útnak indulnának.*
//Rey, Zammiria, Shan, Darelld//
*Összehúzott szemöldökkel kissé értetlenül hallgatja Dareldd beszámolóját ködös fenyegetésekről, rendbontó vendégekről, tolvajokról és sellőrablókról. Valóban, ezek az események egyébként akár mindennaposak is lehetnének, a Kikötő egy baromi furcsa hely, tele ijesztő emberekkel, az viszont különös, hogy ilyen rövid időn belül ezen szokatlan dolgok mindegyike épp a Sellőházban esett meg. Őszintén Shan nem gondolja, hogy ez valamiféle szándékos eseménysorozat lenne, mert ha valamelyik alvilági banda pikkelne a Sellőházra, egészen biztos benne, hogy ennél azért keményebben intéznék el a nézeteltéréseiket. *
-Érdekes.
*Mindössze ennyit fűz a történetekhez, még épphogy megköszöni a férfi összefoglalóját, Zammiria már félre is hívja őt egy másik mélységi társaságában. Úgy emlékszik látta már a nőt itt, mikor legutóbb itt járt, de nem egészen biztos benne, hogy bemutatkoztak egymásnak. Elhadarja hát gyorsan neki a nevét, ha ez a legutóbb nem történt volna meg majd máris minden figyelmét főnökére irányítja.*
-Természetesen.
*Felel a kérdésre, s ha már itt végeztek is, indul is a régi szobájába, hogy lepakolhassa azt a kevés holmiját, amit magával hozott, mielőtt még útnak indulnának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063