//Tengeri expedíció//
//Fürdőzés//
//Fürdőház//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Megpróbálja elképzelni, milyen lehet a nyílt tengeren utazni hosszú időn át, s ahogy jobban belegondol, megérinti annak egyhangúsága, hogy mindig ugyanazon a néhány lépésnyi fedélzeten kell lenni, mindig ugyanazok között, akikkel egy idő után kimerül a beszélgetés. Elhiszi, hogy komoly fizikai erőpróba lehet a legénység tagjának lenni. Lesüti a szemeit egy szerény mosollyal.*
- Igaz lehet, én már a ringatózást se viselném jól.
*Úgy tűnhet, hogy tapasztalatból beszél. A származását firtató kérdés célt talál, a tekintetét újra felemeli.*
- Valóban. A hegyektől nyugatra eső birodalomból érkeztem. Több helyen is éltem. Ide Wegtorenből jöttem néhány éve.
*Megsimítja világos bőrű karját zavart mosollyal.*
- Az a kis barnaság lekopott már rólam, amit ott szereztem. Persze sosem volt olyan, mint a tiéd.
*Kutat csodálattal bármely bőrfelület után, mely látható, legalább az arcán és a nyakán biztosan. Wegtorenből is kilógott mindig. Minden figyelmével Daesysre koncentrál, hogy apró jelekből is tudakozódjon hangulatáról, kívánságáról, vagy észrevegye, ha valami nem kedvére való. Rámenősnek valóban nehezen nevezhető, és bizonyos értelemben törékenynek mondható, ám ereje empátiájában és lelkesedésében rejlik, könnyebben ráhangolódik másokra, átveszi érzéseiket. Boldog, mikor dicséretet kapnak, de visszafogja élénkségét, az most ártana a kibontakozásnak induló hangulatnak. Inkább egy mély, odaadó pillantással néz Daesys finom vonalú szemeibe.*
- Igyekszünk mindent megadni.
*Maga izgul kicsit, hiszen nőkkel viszonylag tapasztalatlan még, ám alkalmazkodóképessége eléggé fejlett, s bízik benne, hogy igyekvése jó utat talál. Van, aki azt szereti, ha egy Sellő határozottan irányít, netán vad és szenvedélyes, akár még a veszélyességet is elhiteti magáról, így fokozva az izgalmat, ám Cassy természetétől ez messze áll. Ő inkább aláveti magát, éntelenné és elfogadóvá válik, mérsékelten képes csak felvenni dominánsabb szerepet, ha azt érzi, hogy a másik arra vágyik. A dézsa felszínén izgatottan táncolni kezdenek a fénypászmák, mikor Daesys az ujjait meríti a vízbe, felhívására Cassy cinkos engedelmességgel lép mellé, szinte súrolva a vállát, maga is halk sodrást keltve a gőzpamacsok között. Rámosolyog pajkosan.*
- Nagyon finom.
*Az efféle közös időtöltések gyakran kezdődnek némi zavartsággal, amit tulajdonképpen érdekes lehet táplálni és izgalommá gerjeszteni, ám Cassy inkább nem kísérletezik ezzel, másképpen nyúl a helyzethez. Mikor Daesys vetkőpzni kezd, a baloldalához lép olyan közelségbe, hogy az már bizalmasnak legyen mondható, ám ne akadályozza őt a mozgásban.*
- Segíthetek?
*Halkítja le a hangját, s ha vendége engedi és amiben hagyja, vele együtt lát neki a felszerelés és a ruházat lefejtésének, akár szép elrendezésének is a padon. Persze sok „véletlen” érintéssel, már-már gondoskodó simítással, mely talán közvetítheti elfogadását, s az üzenetet, hogy nem kell távolságot tartaniuk, szabadon megérintheti ő is. Ha valóban úgy érzi, hogy nem hozza zavarba, akkor tekintete is körbetapogatja vékony alakját, nagyon tetszik neki bőrének színe.*
- Wegtorenre emlékeztetsz. Szinte árad belőled a forróság.
*Szól lágy hangon, és a különleges színárnyalatú hajfürtök közül megsimít egyet.*
- Mindig csodáltam a déli nőket, olyanok, mintha a nap ereje költözött volna beléjük. Szeretnéd, ha felkötném a hajad?
*Ha Daesys megengedte, hogy segédkezzen a vetkőzésben, akkor maga csak azután lát neki ruhái levételének. Egyetértés esetén csak azt követően, hogy vendége kényelmet talál a dézsában, de ha szeretné a gesztust viszonozni, Cassy természetesen partner benne. A hátán megoldott masnitól a szalag lazára enged, és tulajdonképpen a ruhácska lehullhat. A csizmáktól, az alsóneműtől való megszabadulás sem tart sokáig, ékszereit a csuklójáról szintén leveszi. Marad nyaklánca a sárkánymedállal, épp csak elérve mellei vonalához, s még szalagjai segítségével megköti kontyba tekert haját.
Végül valószínűleg mindketten a dézsába kerülnek. Egy kicsit forrónak tűnik elsőre, de megkönnyebbülten fújja ki a levegőt néhány pillanattal később, mikor megtalálja a helyét. Felkavarják a vizet és a gőzt is elsodorják a mozgás keltette finom áramlatok. Cassy igyekszik úgy helyezkedni, hogy Daesys kényelme teljes lehessen, és persze ha jelzi kívánságát, azt is követi.
Ha nála marad a kezdeményezés, akkor egy puha fürdőkendőért nyúl, melyet megmerít, hogy bevizezhesse a vörös szépség víz fölött maradó testtájait, hacsak nem merült éppen nyakig. Lassú, figyelmes mozdulatokkal nedvesíti bőrét, tekintetét hol az éppen simított bőrön, hol a nő szemein tartva, amennyiben szemben lehet vele. Olykor egy-egy mozdulatot befejez a víz alatt, különösen a domborulatoknál.*
- Még nem is kérdeztem meg… hogyan szólíthatlak?
*A benedvesítés után jázmin illatú fürdőszappannal habosítja be a tenyereit, s szándéka szerint elsőként Daesys arca két oldalát, homlokát simítaná végig ujjaival, ügyelve rá, hogy szemeibe, orrába és szájába ne kerüljön a hab. Kisujjával félrehúzza esetleges útban lévő hajtincseit, s finom, körkörös mozdulatokkal szappanoz, majd folytatja a nyakon, a vállakon, a mellkason, s a kebleken. Mindeközben végig figyeli, miként érinti a nőt. Ha akárcsak egy sóhajjal, apró gesztussal jelzi, hogy valami különösen jólesik neki, akkor az indokoltnál tovább is elidőzik ott. Hamarosan a vizes kendővel leöblíti a habot, majd újra szappanoz, s a karokat, a hátat sem hagyja ki. Nem siet, hiszen nem maga a tisztálkodás a lényeg, hanem hogy érintését élvezzék.*