Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 82 (1621. - 1640. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1640. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:54:14
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:54:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
//Kert//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* Csókolna, de még ebben is megzavarják. Micsoda pofátlanság. Eddig sem kedvelte, de ezután még kevésbé fogja kedvelni ezt az alakot. Legalább átkarolja a lány, hogy ezzel is megszégyenítse a másikat. Provokálta és Wrinx kezd is ráharapni a csalira. Méregeti magának Nazt és utána is kérdez, hogy ő kicsoda. Mire viszont válaszolna Erai megelőzi ebben. Sajnálja egy kicsit, mert jobb lett volna első kézből visszavágni, de nem baj. Azok ketten rögtön szócsatába is kezdenek. Naz nem fogja kímélni a férfit úgy, mint a madarat. A madarat szereti a lány, de ezt az alakot nem. Egyszer már a fejéhez vágta, hogy miért nem próbált meg rosszat mondani Wrinxről. Szóval ez azt jelenti számára, hogy megteheti.*
- Érdekes ez.* Tápászkodik fel és sétál Erai mellé.*
- Legutóbb mintha a Rumosban láttalak volna egy rossz szajha szájában. Viszket még ott lent, vagy már kigyógyított a helyi füvesember? És még te mersz papolni itt nekünk az erkölcstelen helyekről. Én a kedvesemmel érkeztem ide, amíg te egyedül. Nem mellesleg nem hinném, hogy szégyellnie kéne kéne magát Erainak. Én és a kedvesem együtt jöttünk ide lazítani. A legjobb szobában töltöttük az estét. Együtt megfürödtünk, majd lefeküdtünk az ágyba. Ha tudnád milyen kis pajkos ez a lány.* Negédes mosoly ül az arcán, mert Winx nem is sejtheti, hogy igazi szeretkezés nem történt, de most nem is hazudott. Arra nevetnie kell, hogy az őrködni szeretne felettük.*
- Szánalmas vagy cimbora. Ez a remek csaj a feleséged lehetett volna, de elbasztad. Kopj le, mert azt is megbánod, hogy ide toltad a képed. Ha pedig még egyszer zsarolni mered az édesanyával, akkor betöröm az arcod.* Fenyegeti meg ezt a félnótást. Le nem becsüli, mert az vétek volna, de félni sem fél tőle.*
//Kert//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* Csókolna, de még ebben is megzavarják. Micsoda pofátlanság. Eddig sem kedvelte, de ezután még kevésbé fogja kedvelni ezt az alakot. Legalább átkarolja a lány, hogy ezzel is megszégyenítse a másikat. Provokálta és Wrinx kezd is ráharapni a csalira. Méregeti magának Nazt és utána is kérdez, hogy ő kicsoda. Mire viszont válaszolna Erai megelőzi ebben. Sajnálja egy kicsit, mert jobb lett volna első kézből visszavágni, de nem baj. Azok ketten rögtön szócsatába is kezdenek. Naz nem fogja kímélni a férfit úgy, mint a madarat. A madarat szereti a lány, de ezt az alakot nem. Egyszer már a fejéhez vágta, hogy miért nem próbált meg rosszat mondani Wrinxről. Szóval ez azt jelenti számára, hogy megteheti.*
- Érdekes ez.* Tápászkodik fel és sétál Erai mellé.*
- Legutóbb mintha a Rumosban láttalak volna egy rossz szajha szájában. Viszket még ott lent, vagy már kigyógyított a helyi füvesember? És még te mersz papolni itt nekünk az erkölcstelen helyekről. Én a kedvesemmel érkeztem ide, amíg te egyedül. Nem mellesleg nem hinném, hogy szégyellnie kéne kéne magát Erainak. Én és a kedvesem együtt jöttünk ide lazítani. A legjobb szobában töltöttük az estét. Együtt megfürödtünk, majd lefeküdtünk az ágyba. Ha tudnád milyen kis pajkos ez a lány.* Negédes mosoly ül az arcán, mert Winx nem is sejtheti, hogy igazi szeretkezés nem történt, de most nem is hazudott. Arra nevetnie kell, hogy az őrködni szeretne felettük.*
- Szánalmas vagy cimbora. Ez a remek csaj a feleséged lehetett volna, de elbasztad. Kopj le, mert azt is megbánod, hogy ide toltad a képed. Ha pedig még egyszer zsarolni mered az édesanyával, akkor betöröm az arcod.* Fenyegeti meg ezt a félnótást. Le nem becsüli, mert az vétek volna, de félni sem fél tőle.*
1639. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:25:14
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:25:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
//Kert//
*Tényleg pofátlanul idilli pillanat az övék. A lány le se tudja vakarni a vigyorát az arcáról, ami bizony ezúttal nem a szörnyű ecet elkerülésének szól. Igazán akarja azt a csókot, ám a felzendülő számára, oly ismerős hang, megállítja egy pillanatig a szívét is a nőnek. Nagyon nincsenek kedves emlékei az utóbbi időben Wrinxről. Az pedig, hogy pontosan érzi Nazronon azt a fajta néma viaskodást, amit Erai madarával is művelt, nem segít túl sokat. Ám mégis szüksége van az őt átkaroló kézre, mert bizony kettesben még mindig túlságosan fél a kardforgató megvető szemeitől. A tolvaj pedig bizonyára elégedett lesz, amikor az nagyot nyel és szeme megrándul a fájdalmas szenvedéstől. Hiszen máig nem fogta fel miért nem akarja őt a szőke, és nem mondott le róla egy pillanatig sem. *
- Én viszont nem hallottam önről semmit. Mi is a neve? *Húzza össze hűvös, barna szemeit lealacsonyítóan méregetve határozottan győzésre álló vetélytársát. Arra gondolni sem bír, hogy egy számára efféle fajankó megérinti az ő édes Histerainay-ját. *
- Wrinx, ő itt Nazron Trimlend, a párom.
- Oh, értem. Bizonyára nagyon érdekes személy lehet maga Trimlend úr, ha idehozta Histerainayt, játszadozva a becsületével. Histera, azt hittem legalább az eszed megmaradt. Az a nő, akit én ismertem sosem lépett volna be egy efféle helyre. Anyád ezt akarná? *Lépdel egyre és egyre közelebb a nő felé, aki szintúgy nem marad éppen nyugton. Ő maga is feláll hát, és szigorúan pillant egykori vőlegénye szemeibe. *
- Anyám azt akarná, hogy boldog legyek. Tőled sem várok el mást, minthogy ezt kívánd nekem. Wrinx tudom, hogy valahol még mindig ott van benned a legjobb barátom...
- Hát nem érted? Sosem voltam, csak a barátod! Te viszont mindig mást választasz! *A férfi hitetlenül ingatja fejét, miközben hátrébb lép néhány lépést és Nazronhoz is szegez pár mondatot*
- Ha nem bánja uram, itt maradnék gardedámnak. Csupán, hogy megbizonyosodjak, a hölgy jó kezekben van, és önnek tisztesek a szándékai.
//Kert//
*Tényleg pofátlanul idilli pillanat az övék. A lány le se tudja vakarni a vigyorát az arcáról, ami bizony ezúttal nem a szörnyű ecet elkerülésének szól. Igazán akarja azt a csókot, ám a felzendülő számára, oly ismerős hang, megállítja egy pillanatig a szívét is a nőnek. Nagyon nincsenek kedves emlékei az utóbbi időben Wrinxről. Az pedig, hogy pontosan érzi Nazronon azt a fajta néma viaskodást, amit Erai madarával is művelt, nem segít túl sokat. Ám mégis szüksége van az őt átkaroló kézre, mert bizony kettesben még mindig túlságosan fél a kardforgató megvető szemeitől. A tolvaj pedig bizonyára elégedett lesz, amikor az nagyot nyel és szeme megrándul a fájdalmas szenvedéstől. Hiszen máig nem fogta fel miért nem akarja őt a szőke, és nem mondott le róla egy pillanatig sem. *
- Én viszont nem hallottam önről semmit. Mi is a neve? *Húzza össze hűvös, barna szemeit lealacsonyítóan méregetve határozottan győzésre álló vetélytársát. Arra gondolni sem bír, hogy egy számára efféle fajankó megérinti az ő édes Histerainay-ját. *
- Wrinx, ő itt Nazron Trimlend, a párom.
- Oh, értem. Bizonyára nagyon érdekes személy lehet maga Trimlend úr, ha idehozta Histerainayt, játszadozva a becsületével. Histera, azt hittem legalább az eszed megmaradt. Az a nő, akit én ismertem sosem lépett volna be egy efféle helyre. Anyád ezt akarná? *Lépdel egyre és egyre közelebb a nő felé, aki szintúgy nem marad éppen nyugton. Ő maga is feláll hát, és szigorúan pillant egykori vőlegénye szemeibe. *
- Anyám azt akarná, hogy boldog legyek. Tőled sem várok el mást, minthogy ezt kívánd nekem. Wrinx tudom, hogy valahol még mindig ott van benned a legjobb barátom...
- Hát nem érted? Sosem voltam, csak a barátod! Te viszont mindig mást választasz! *A férfi hitetlenül ingatja fejét, miközben hátrébb lép néhány lépést és Nazronhoz is szegez pár mondatot*
- Ha nem bánja uram, itt maradnék gardedámnak. Csupán, hogy megbizonyosodjak, a hölgy jó kezekben van, és önnek tisztesek a szándékai.
1638. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:00:28
Üzenet elküldve: 2021-01-17 21:00:28
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A tenger gyümölcsei//
*Igencsak megtépázva érkezik meg a Sellőházhoz. Meg is lepődik, hogy milyen hamar és milyen könnyen elpunyult. Ezt már akkor is megállapította, amikor megtette a hosszú Artheniorig vezető utat, de ez azóta hatványozódott, hiszen egyebet sem csinált, csak finom ételeket evett, finom italokat ivott, és bájos hölgyeket igyekezett a hálójába csábítani. Ugyan a forgatókönyv ezúttal sem lesz feltehetően más, mégis megnyugtatja a tény, hogy milyen fáradtságokat állt ki a hölgyek reményében.
Megfáradt hátasáról megkönnyebbülten mászik le. Hátát megcsavargatva ropogtatja ki, majd karjait az ég felé nyújtóztatva kicsit kilazítja izmait. Nem bajlódik a ló leszerszámozásával, biztos, hogy ezzel majd valaki törődni fog. A takarót az állat hátára teríti, portékáit kiveszi a nyeregtáskából, és belép az impozáns helyről.
A Sellőházba belépve első meglátása, hogy az épület egészen más színvonalat képvisel, mint a Kikötőben bármi. Ez persze nincs ellenére, egyben aggasztó is, hogy mennyi bajjal járhat ez egy olyan környéken, ahol az emberek jelentős része éhezik.
~ Biztos sokan próbálkoznak lopással. ~
Ezzel a gondolattal láthatóan kimerülten foglal helyet, bár az ülés sem esik már jól neki. Kíváncsian körbehordozza tekintetét egy felszolgálólány reményében, ezt követően pedig kényelmesen hátradől, hogy végre kifújja magát. Nyelvéven benedvesíti kiszáradt ajkait, és egy torokköszörüléssel igyekszik elnyomni korgó gyomrát, ami panaszosabbá vált a Sellőház illattengerét megérezve.*
*Igencsak megtépázva érkezik meg a Sellőházhoz. Meg is lepődik, hogy milyen hamar és milyen könnyen elpunyult. Ezt már akkor is megállapította, amikor megtette a hosszú Artheniorig vezető utat, de ez azóta hatványozódott, hiszen egyebet sem csinált, csak finom ételeket evett, finom italokat ivott, és bájos hölgyeket igyekezett a hálójába csábítani. Ugyan a forgatókönyv ezúttal sem lesz feltehetően más, mégis megnyugtatja a tény, hogy milyen fáradtságokat állt ki a hölgyek reményében.
Megfáradt hátasáról megkönnyebbülten mászik le. Hátát megcsavargatva ropogtatja ki, majd karjait az ég felé nyújtóztatva kicsit kilazítja izmait. Nem bajlódik a ló leszerszámozásával, biztos, hogy ezzel majd valaki törődni fog. A takarót az állat hátára teríti, portékáit kiveszi a nyeregtáskából, és belép az impozáns helyről.
A Sellőházba belépve első meglátása, hogy az épület egészen más színvonalat képvisel, mint a Kikötőben bármi. Ez persze nincs ellenére, egyben aggasztó is, hogy mennyi bajjal járhat ez egy olyan környéken, ahol az emberek jelentős része éhezik.
~ Biztos sokan próbálkoznak lopással. ~
Ezzel a gondolattal láthatóan kimerülten foglal helyet, bár az ülés sem esik már jól neki. Kíváncsian körbehordozza tekintetét egy felszolgálólány reményében, ezt követően pedig kényelmesen hátradől, hogy végre kifújja magát. Nyelvéven benedvesíti kiszáradt ajkait, és egy torokköszörüléssel igyekszik elnyomni korgó gyomrát, ami panaszosabbá vált a Sellőház illattengerét megérezve.*
1637. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-17 20:56:02
Üzenet elküldve: 2021-01-17 20:56:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
//Kert//
* Mintha Nazron nyugtalansága Eraira is átragadt volna. Ezen nincs mit tenni, csak túl kell esni rajta. Elregéli, hogy mi az ami nyomja a kicsi szívét. Válaszra vár, amit meg is kap elég hamar. Pont azt kapja, amit hallani szeretne. Nagyon megkönnyebbül, mert mázsás kő esik le a szívéről.*
- Reméltem, hogy ezt fogod mondani. Pont ezért nem is ettem abból a halból.* Már hajol is oda, hogy egy kis csókocskával megpecsételje az elhangzottakat. Az ő keze is keresi a lány remegő kis kacsóját. Most minden olyan jó és szép, szinte már pofátlanul idilli a hangulat ebben a kertben. Sajnos viszont az élet gyakorta csúnya tréfát űz az emberekkel. Most is megtörténik ez, mert hívatlan vendég érkezik. Idegen hang töri meg ezt a romantikus pillanatot. Kedvese nevét zengi, amire Naz felkapja a fejét. Egy magas fekete hajú férfit pillant meg, akinek az ábrázata ismerős neki. Nem kell sokáig találgatnia, mert Hist megemlíti a nevét.*
- Már sokat hallottam magáról Wrinx.* Ízlelgeti a nevét, mintha valami cukorka volna. Egyelőre még nem tervez kötözködni, mert előnye az van bőven. Ültében szépen átkarolja Histerát csak úgy provokálás képen. Közben a férfi arcának rándulásait fürkészi, mert élvezettel nézné, hogy szenved a másik. Megvárja, hogy először Wrinx lépjen valamit. Naz sosem játszik tisztességesen, hiszen ő nem egy tisztességes alak.*
//Kert//
* Mintha Nazron nyugtalansága Eraira is átragadt volna. Ezen nincs mit tenni, csak túl kell esni rajta. Elregéli, hogy mi az ami nyomja a kicsi szívét. Válaszra vár, amit meg is kap elég hamar. Pont azt kapja, amit hallani szeretne. Nagyon megkönnyebbül, mert mázsás kő esik le a szívéről.*
- Reméltem, hogy ezt fogod mondani. Pont ezért nem is ettem abból a halból.* Már hajol is oda, hogy egy kis csókocskával megpecsételje az elhangzottakat. Az ő keze is keresi a lány remegő kis kacsóját. Most minden olyan jó és szép, szinte már pofátlanul idilli a hangulat ebben a kertben. Sajnos viszont az élet gyakorta csúnya tréfát űz az emberekkel. Most is megtörténik ez, mert hívatlan vendég érkezik. Idegen hang töri meg ezt a romantikus pillanatot. Kedvese nevét zengi, amire Naz felkapja a fejét. Egy magas fekete hajú férfit pillant meg, akinek az ábrázata ismerős neki. Nem kell sokáig találgatnia, mert Hist megemlíti a nevét.*
- Már sokat hallottam magáról Wrinx.* Ízlelgeti a nevét, mintha valami cukorka volna. Egyelőre még nem tervez kötözködni, mert előnye az van bőven. Ültében szépen átkarolja Histerát csak úgy provokálás képen. Közben a férfi arcának rándulásait fürkészi, mert élvezettel nézné, hogy szenved a másik. Megvárja, hogy először Wrinx lépjen valamit. Naz sosem játszik tisztességesen, hiszen ő nem egy tisztességes alak.*
1636. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-17 16:47:48
Üzenet elküldve: 2021-01-17 16:47:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Próféták//
// Nalaeä, D'or Gaiffar //
//Szobában - zárás//
*Először egy kicsit értetlenül pislog vendége szavaira, hiszen tegnap még úgy volt, hogy huzamosabb ideig marad. Tervekkel készült Zammiria kisasszony színe elé. Nala egy pillanatra megfeledkezik magáról és szomorúságot enged a vonásaira, de egy lesütött pillájú sóhaj mögött össze is szedi magát. A férfira mosolyog, viszonozza a csókot és még utoljára hozzá bújik.*
- Várni fogom vissza Gaiffar úr!
*Ha segíthet valamit az induláshoz való készülésben, akkor megteszi, de ha a vendég inkább egyedül maradna, természetesen a tündér visszavonul. Nem firtatja az okokat. Az ilyesmi nem tartozik rá. Csak remélni tudja, hogy a hirtelen távozás mögött nem valami olyasmi áll, amiről ő tehet. Nem utal rá semmi jel, de hazudna, ha tagadná, hogy megfordult a fejében. Azért felajánlja, hogy összekészíttet egy kis elemózsiát az útra, ha már Gaiffar úr reggelizni sem marad. Legalább egy kis gyümölcsöt és sajtot. Ha módja van rá, az ajtóig kíséri a férfit és onnan int búcsút neki a közeli viszontlátás reményében.
Sajnálja, hogy nem étkezhetnek együtt ezen a szép reggelen, ami bár nyirkos és borongós, de Nala mindenben megtalálja az értéket és a nézőpontokat, melyből bármi örömteli képet fest.
Hosszú nap volt ez. Kicsit még bágyadt is tőle, de itt az ideje összeszednie és felfrissítenie magát, hogy szolgálatba állhasson, mire szükség lesz rá. Korán van még, egyelőre inkább még csak a személyzet tagjai és az elmúlt este után távozó vendégek lézengenek. Más képet mutat ilyenkor a Sellőház, mint estébe fordulva.*
// Nalaeä, D'or Gaiffar //
//Szobában - zárás//
*Először egy kicsit értetlenül pislog vendége szavaira, hiszen tegnap még úgy volt, hogy huzamosabb ideig marad. Tervekkel készült Zammiria kisasszony színe elé. Nala egy pillanatra megfeledkezik magáról és szomorúságot enged a vonásaira, de egy lesütött pillájú sóhaj mögött össze is szedi magát. A férfira mosolyog, viszonozza a csókot és még utoljára hozzá bújik.*
- Várni fogom vissza Gaiffar úr!
*Ha segíthet valamit az induláshoz való készülésben, akkor megteszi, de ha a vendég inkább egyedül maradna, természetesen a tündér visszavonul. Nem firtatja az okokat. Az ilyesmi nem tartozik rá. Csak remélni tudja, hogy a hirtelen távozás mögött nem valami olyasmi áll, amiről ő tehet. Nem utal rá semmi jel, de hazudna, ha tagadná, hogy megfordult a fejében. Azért felajánlja, hogy összekészíttet egy kis elemózsiát az útra, ha már Gaiffar úr reggelizni sem marad. Legalább egy kis gyümölcsöt és sajtot. Ha módja van rá, az ajtóig kíséri a férfit és onnan int búcsút neki a közeli viszontlátás reményében.
Sajnálja, hogy nem étkezhetnek együtt ezen a szép reggelen, ami bár nyirkos és borongós, de Nala mindenben megtalálja az értéket és a nézőpontokat, melyből bármi örömteli képet fest.
Hosszú nap volt ez. Kicsit még bágyadt is tőle, de itt az ideje összeszednie és felfrissítenie magát, hogy szolgálatba állhasson, mire szükség lesz rá. Korán van még, egyelőre inkább még csak a személyzet tagjai és az elmúlt este után távozó vendégek lézengenek. Más képet mutat ilyenkor a Sellőház, mint estébe fordulva.*
1635. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 23:18:54
Üzenet elküldve: 2021-01-16 23:18:54
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
//Kert//
*Nazron látszólag minden lehetőséget megragad még a szobában létük alatt, hogy megmosolyogtassa a lányt, amihez bizony nagyon is ért, de már az izgatottság miatt, választ nem igen kap reájuk. Lefelé menet a lépcsőn a nőnek fel sem tűnik a másik csendessége a nagy rohanásban, ám mégis a kertnél, már valami furcsa érzése támad, ahogy a férfi maga elé mered. Ezen pedig a másik felvezetése is, csak ront. Még a gyomorgörcs is megjelenik hasában, amikor kiejtik a vészjósló szavakat „beszélnünk kell”. Egy száraz és némileg ijedt bólintás az egyetlen, amire Histera ezekben a pillanatokban képes. A fejében rosszabbnál, rosszabb lehetőségek gyülemlenek fel, ám a pánikba esése mellé a könnyek idejét szerencsére megelőzi Naz elkezdett szavainak sora. Szegény Histnek még a keze is remegni kezd, ahogy hallgatni kezdi a másikat és nem igazán tudja, már hogy miért is dobog úgy a szíve. „Hallani akarom a válaszod!” az egykori bandita „parancsa” furcsa mód, de valahogy mégis ébresztően, jótékonyan hat az ijedt teremtésre. Tudja, hogy most nem habozhat túl sokat a válaszán, csak egyszerűen neki is vallania kell, és akar is*
- Igen, Naz! A párod akarok lenni, nincs, olyan porcikám, ami bizonytalan lenne az igen iránt. *Ha a reggel elején Erai, úgy ragyogott, akár egy csillag, jelen pillanatban, már a nap irigykedik mosolya iránt. A keze még mindig remeg a hirtelen adrenalintól, miközben igyekszik azt összekulcsolni a másikéval. Azt pedig Nazron nem is sejti, mennyire is fontos volt ez Histnek. Ugyanis ezzel a kérdéssel minden kétsége rögvest kihalt kettejük helyzete felé és noha valószínűleg még egyikük sem érzi teljesen, de ezzel mindent megtenne a párjáért, szinte bármit neki adna gondolkodás nélkül. Pedig a késművész nem naiv a férfiakat illetően, most mégis elmondható, hogy elveszik minden esze. Elmondhatatlanul bízik a másikban. A biztonság, amit pedig nem, olyan régen kért is tőle, itt van a kezében. Ekkor viszont, mint minden szivárvány mellett megkérdezik egy halvány eső is, amire kitudja, hogy reagálnak. *
- Histerainay! *A nő elnyílt ajkakkal pillant az egyetlen emberre, aki mindig is a teljes nevén hívta. Arra a férfira, akihez majdnem hozzá ment. A hihetetlenül magas, fekete hajú, mostanra hivatásos kardforgatóra, akinek a szeme, olyan kiismerhetetlenül villan meg, ahogy Nazronra vezeti tekintetét. *
- Wrinx?
//Kert//
*Nazron látszólag minden lehetőséget megragad még a szobában létük alatt, hogy megmosolyogtassa a lányt, amihez bizony nagyon is ért, de már az izgatottság miatt, választ nem igen kap reájuk. Lefelé menet a lépcsőn a nőnek fel sem tűnik a másik csendessége a nagy rohanásban, ám mégis a kertnél, már valami furcsa érzése támad, ahogy a férfi maga elé mered. Ezen pedig a másik felvezetése is, csak ront. Még a gyomorgörcs is megjelenik hasában, amikor kiejtik a vészjósló szavakat „beszélnünk kell”. Egy száraz és némileg ijedt bólintás az egyetlen, amire Histera ezekben a pillanatokban képes. A fejében rosszabbnál, rosszabb lehetőségek gyülemlenek fel, ám a pánikba esése mellé a könnyek idejét szerencsére megelőzi Naz elkezdett szavainak sora. Szegény Histnek még a keze is remegni kezd, ahogy hallgatni kezdi a másikat és nem igazán tudja, már hogy miért is dobog úgy a szíve. „Hallani akarom a válaszod!” az egykori bandita „parancsa” furcsa mód, de valahogy mégis ébresztően, jótékonyan hat az ijedt teremtésre. Tudja, hogy most nem habozhat túl sokat a válaszán, csak egyszerűen neki is vallania kell, és akar is*
- Igen, Naz! A párod akarok lenni, nincs, olyan porcikám, ami bizonytalan lenne az igen iránt. *Ha a reggel elején Erai, úgy ragyogott, akár egy csillag, jelen pillanatban, már a nap irigykedik mosolya iránt. A keze még mindig remeg a hirtelen adrenalintól, miközben igyekszik azt összekulcsolni a másikéval. Azt pedig Nazron nem is sejti, mennyire is fontos volt ez Histnek. Ugyanis ezzel a kérdéssel minden kétsége rögvest kihalt kettejük helyzete felé és noha valószínűleg még egyikük sem érzi teljesen, de ezzel mindent megtenne a párjáért, szinte bármit neki adna gondolkodás nélkül. Pedig a késművész nem naiv a férfiakat illetően, most mégis elmondható, hogy elveszik minden esze. Elmondhatatlanul bízik a másikban. A biztonság, amit pedig nem, olyan régen kért is tőle, itt van a kezében. Ekkor viszont, mint minden szivárvány mellett megkérdezik egy halvány eső is, amire kitudja, hogy reagálnak. *
- Histerainay! *A nő elnyílt ajkakkal pillant az egyetlen emberre, aki mindig is a teljes nevén hívta. Arra a férfira, akihez majdnem hozzá ment. A hihetetlenül magas, fekete hajú, mostanra hivatásos kardforgatóra, akinek a szeme, olyan kiismerhetetlenül villan meg, ahogy Nazronra vezeti tekintetét. *
- Wrinx?
1634. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:46:40
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:46:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
// Kert //
* Elnézést kér, mert szinte zabál, de ahogy látja Erai is rendesen tömi befelé az ételt. Ezt már szereti.*
- Ma már egyszer jól megvertél. Egyelőre elég volt.* Kacsint rá, mert pajzán dologra gondolt, ami az arcán is látható. A kerti beszélgetésbe csont nélkül bele is egyezik. Ráadásul egyelőre még nem is kérdezősködik. A reggeli vacsorának hamarosan vége. Mind a ketten elkezdenek öltözködni, de Erai kimondottan fel van pörögve. Mire Naz észbe kap már régen ott ácsorog az ajtóban a szöszike és őt sürgeti.*
- Pedig elvileg a nők sokáig öltözködnek. Igyekszem, te kis rabszolga hajcsár.* Amint felöltözik már húzzák is lefelé a kertbe. Nem is nagyon időznek el a fogadótérben. Máris mennek is kifelé a fürdőház irányába, amerre a kert is található. Dús növényzet, kis tavacska csobogóval és csend. Meghitt kis hely, ami pont enyelgésre való. Naz egy kicsit feszült az előtte álló beszélgetés miatt.*
- Üljünk le az egyik padra kérlek!* Nem szeretne állva beszélgetni. A kis köveken halad Erai kezét fogva. Lábuk kopogása szinte az egyetlen zajforrás. A padhoz érve aztán lecsüccsen és megvárja, amíg Hist is így tesz. Kicsit csöndes volt az úton, mert az agya járt.*
- Szóval beszélni szerettem volna veled. Túlságosan sok minden történt velünk az elmúlt hatokban. Ennyi törődést, figyelmet, meg szeretettet utoljára kiskoromban kaptam. Sok nővel voltam, de ilyet még egynek sem mondtam. Kicsit zavarban is vagyok. Kötődni kezdtem hozzád. Én szeretném, ha komolyabb lenne a kapcsolatunk. Szeretnék járni veled. Teljesen bolondnak érzem magam, de megkérdezem. Szeretnél járni egy ilyen léhűtő alakkal, mint én? Hallani akarom a válaszod!* Hallatszik a hangján, hogy mennyire nehezen jönnek a szavak a nyelvére. Sejti, hogy milyen választ fog kapni, de mégis izgatott és egyben feszült, mert mi van, ha mégse. Na meg szeretné, ha a lány is kimondaná, ezzel is megpecsételné hivatalosan is kapcsolatukat. Neki igenis fontos ez.*
// Kert //
* Elnézést kér, mert szinte zabál, de ahogy látja Erai is rendesen tömi befelé az ételt. Ezt már szereti.*
- Ma már egyszer jól megvertél. Egyelőre elég volt.* Kacsint rá, mert pajzán dologra gondolt, ami az arcán is látható. A kerti beszélgetésbe csont nélkül bele is egyezik. Ráadásul egyelőre még nem is kérdezősködik. A reggeli vacsorának hamarosan vége. Mind a ketten elkezdenek öltözködni, de Erai kimondottan fel van pörögve. Mire Naz észbe kap már régen ott ácsorog az ajtóban a szöszike és őt sürgeti.*
- Pedig elvileg a nők sokáig öltözködnek. Igyekszem, te kis rabszolga hajcsár.* Amint felöltözik már húzzák is lefelé a kertbe. Nem is nagyon időznek el a fogadótérben. Máris mennek is kifelé a fürdőház irányába, amerre a kert is található. Dús növényzet, kis tavacska csobogóval és csend. Meghitt kis hely, ami pont enyelgésre való. Naz egy kicsit feszült az előtte álló beszélgetés miatt.*
- Üljünk le az egyik padra kérlek!* Nem szeretne állva beszélgetni. A kis köveken halad Erai kezét fogva. Lábuk kopogása szinte az egyetlen zajforrás. A padhoz érve aztán lecsüccsen és megvárja, amíg Hist is így tesz. Kicsit csöndes volt az úton, mert az agya járt.*
- Szóval beszélni szerettem volna veled. Túlságosan sok minden történt velünk az elmúlt hatokban. Ennyi törődést, figyelmet, meg szeretettet utoljára kiskoromban kaptam. Sok nővel voltam, de ilyet még egynek sem mondtam. Kicsit zavarban is vagyok. Kötődni kezdtem hozzád. Én szeretném, ha komolyabb lenne a kapcsolatunk. Szeretnék járni veled. Teljesen bolondnak érzem magam, de megkérdezem. Szeretnél járni egy ilyen léhűtő alakkal, mint én? Hallani akarom a válaszod!* Hallatszik a hangján, hogy mennyire nehezen jönnek a szavak a nyelvére. Sejti, hogy milyen választ fog kapni, de mégis izgatott és egyben feszült, mert mi van, ha mégse. Na meg szeretné, ha a lány is kimondaná, ezzel is megpecsételné hivatalosan is kapcsolatukat. Neki igenis fontos ez.*
1633. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:45:44
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:45:44
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A lassan megnyíló tündért sajnos kimondottan foglalkoztatja az elf férfi kora. Sőt, nyíltan le is öregezi, többszörösen. Ráadásul még élvezi is. Ezzel, nincs mit tagadni, teljesen letaglózza Dalafot. Nagyon jól áll ez a rengeteg élet a vendégének. Még akkor sem bánja a szavait, ha egyébként bármely más esetben megsértődne miatta. Most viszont, csak vigyorog. *
- Jobb, ha vigyázol Zold! Az idősebb teremtmények több joggal rendelkeznek, a sziporkázó fiatalokkal szemben. A végén eltalállak mondjuk... Csikizni! Hidd el abban rendkívül veszélyes vagyok. A fenekelést ennél nagyobb vészhelyzetekre tartogatom. *Valószínűleg ez Dalaf valaha legkevésbé ijesztő fenyegetése, de hát mit lehet tenni, ha az apró teremtést képtelen szándékosan megijesztgetni. Mindezek után a fürdőben azonban újra visszatér szűzies zavara a lánynak, bármennyire is igyekezett ezt kikerülni a Sellő. Végül aztán amikor nagy nehezen alsóruháira vetkőzött a másik, csak segítséget kér tőle a tündér. *
- Megtisztelés, hölgyem. *Hajol meg, bármely lovagot parodizálva. Aztán a tréfa után sokkal gyengédebben pillant kuncsaftjára. *
- Vigyázz hercegnő! *Suttogja édesgető hangon, és közben simogató, puha kezeinek egyike, a törékeny gerincre simulna, megtámasztva azt, lopva meg is cirógatva. Másikkal pedig a térdek alá nyúlva, emelné karjaiba, akár egy mennyasszonyt Zoldot, hogy aztán a kellemes habok közé engedje testét. Az, már csak a másikon áll kapaszkodna e mindeközben. *
- Irigy vagyok a habokra. Tőlük nem futsz el. Pedig tudod, hogy értem a dolgom *Ha a szárnyas esetleg hátrapillantana láthatná, ahogy az elf lassan felfedi saját mellkasát ingje takarásából. Ahogyan izmai megfeszülnek kezén és hátán, ahogy a közeli székre hajtogatja az anyagot. Hiszen a vízzel játszva minden bizonnyal vizessé válna. Félmeztelenül pedig, csak nem mehet vissza a vendégtérbe, majd. *
- Van, olyan része, ahol érzékenyebb a szárnyad? Hogy tudjam, hol vigyázzak. Ha engednéd, esetleg a hátadat is megmosnám mellé. Rendben van? *A magas alak, már vissza is lépett a dézsa mögé, és lassan bátorkodik az elé táruló hát vonalaival játszadozni tenyere alatt, ha ezt engedik neki*
- Engedd el magad! Egyedül mi ketten vagyunk a dézsánál! Az egyetlen dolog ami pedig számít, hogy jól érezd magad. Megint elmondom neked, azt kérem tőled, mondj el mindent, ami a fejedben jár. Ami tetszik, ami nem és azt is, amit nem értesz. Én itt vagyok.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A lassan megnyíló tündért sajnos kimondottan foglalkoztatja az elf férfi kora. Sőt, nyíltan le is öregezi, többszörösen. Ráadásul még élvezi is. Ezzel, nincs mit tagadni, teljesen letaglózza Dalafot. Nagyon jól áll ez a rengeteg élet a vendégének. Még akkor sem bánja a szavait, ha egyébként bármely más esetben megsértődne miatta. Most viszont, csak vigyorog. *
- Jobb, ha vigyázol Zold! Az idősebb teremtmények több joggal rendelkeznek, a sziporkázó fiatalokkal szemben. A végén eltalállak mondjuk... Csikizni! Hidd el abban rendkívül veszélyes vagyok. A fenekelést ennél nagyobb vészhelyzetekre tartogatom. *Valószínűleg ez Dalaf valaha legkevésbé ijesztő fenyegetése, de hát mit lehet tenni, ha az apró teremtést képtelen szándékosan megijesztgetni. Mindezek után a fürdőben azonban újra visszatér szűzies zavara a lánynak, bármennyire is igyekezett ezt kikerülni a Sellő. Végül aztán amikor nagy nehezen alsóruháira vetkőzött a másik, csak segítséget kér tőle a tündér. *
- Megtisztelés, hölgyem. *Hajol meg, bármely lovagot parodizálva. Aztán a tréfa után sokkal gyengédebben pillant kuncsaftjára. *
- Vigyázz hercegnő! *Suttogja édesgető hangon, és közben simogató, puha kezeinek egyike, a törékeny gerincre simulna, megtámasztva azt, lopva meg is cirógatva. Másikkal pedig a térdek alá nyúlva, emelné karjaiba, akár egy mennyasszonyt Zoldot, hogy aztán a kellemes habok közé engedje testét. Az, már csak a másikon áll kapaszkodna e mindeközben. *
- Irigy vagyok a habokra. Tőlük nem futsz el. Pedig tudod, hogy értem a dolgom *Ha a szárnyas esetleg hátrapillantana láthatná, ahogy az elf lassan felfedi saját mellkasát ingje takarásából. Ahogyan izmai megfeszülnek kezén és hátán, ahogy a közeli székre hajtogatja az anyagot. Hiszen a vízzel játszva minden bizonnyal vizessé válna. Félmeztelenül pedig, csak nem mehet vissza a vendégtérbe, majd. *
- Van, olyan része, ahol érzékenyebb a szárnyad? Hogy tudjam, hol vigyázzak. Ha engednéd, esetleg a hátadat is megmosnám mellé. Rendben van? *A magas alak, már vissza is lépett a dézsa mögé, és lassan bátorkodik az elé táruló hát vonalaival játszadozni tenyere alatt, ha ezt engedik neki*
- Engedd el magad! Egyedül mi ketten vagyunk a dézsánál! Az egyetlen dolog ami pedig számít, hogy jól érezd magad. Megint elmondom neked, azt kérem tőled, mondj el mindent, ami a fejedben jár. Ami tetszik, ami nem és azt is, amit nem értesz. Én itt vagyok.
1632. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:10:01
Üzenet elküldve: 2021-01-16 22:10:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
*Sikeresen lebeszéli a férfit arról a szörnyű valamiről, és így végre mindketten elkezdhetnek enni, ahol azért a szőke sem rest. Először is az étel isteni, főleg a Rumosban töltött napok után, másodszor pedig igenis a nőknek is enniük kell és ő nem kapott vacsorát. Pedig aztán tényleg szeret enni, már ha fogára való a fogás. *
- Elnézést ne kérj! Akkor vernélek meg, ha nem ennénk semmit. Ezek a fűszerek ritka jók! *Még élvezettel hümmög is egy- egy falat közben, mit sem sejtve arról, hogy a másik még bőven készül vele egy hosszas beszélgetésre. *
- Persze! *Feleli lelkesen a szőke, és lassan valószínűleg mindketten végeznek a vacsora heves bepótlásával. Most, hogy Hist tudja készülnek valamerre hamar öltözni is kezd, szinte le se lehet, majd lőni, míg le nem érnek, hiszen valahogy nagyon beleéri magát abba a bizonyos sétába. Ha a másik nem lenne, ilyen gyors még az ajtóban ácsorogva meg is sürgeti*
- Elmondtad, hogy kimozdulunk a szobából! A saját sírodat ástad meg vele! Most már izgatott vagyok. Gyere már! *Vigyorog pimaszul és izgatottan szavait kisérvén. A lefelé rohanás meg valószínűleg finoman, de benne lesz, majd lépteiben*
*Sikeresen lebeszéli a férfit arról a szörnyű valamiről, és így végre mindketten elkezdhetnek enni, ahol azért a szőke sem rest. Először is az étel isteni, főleg a Rumosban töltött napok után, másodszor pedig igenis a nőknek is enniük kell és ő nem kapott vacsorát. Pedig aztán tényleg szeret enni, már ha fogára való a fogás. *
- Elnézést ne kérj! Akkor vernélek meg, ha nem ennénk semmit. Ezek a fűszerek ritka jók! *Még élvezettel hümmög is egy- egy falat közben, mit sem sejtve arról, hogy a másik még bőven készül vele egy hosszas beszélgetésre. *
- Persze! *Feleli lelkesen a szőke, és lassan valószínűleg mindketten végeznek a vacsora heves bepótlásával. Most, hogy Hist tudja készülnek valamerre hamar öltözni is kezd, szinte le se lehet, majd lőni, míg le nem érnek, hiszen valahogy nagyon beleéri magát abba a bizonyos sétába. Ha a másik nem lenne, ilyen gyors még az ajtóban ácsorogva meg is sürgeti*
- Elmondtad, hogy kimozdulunk a szobából! A saját sírodat ástad meg vele! Most már izgatott vagyok. Gyere már! *Vigyorog pimaszul és izgatottan szavait kisérvén. A lefelé rohanás meg valószínűleg finoman, de benne lesz, majd lépteiben*
1631. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:56:16
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:56:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
* A hideg lábak problémát orvosolni kell, amire Nazron doktor önként jelentkezik. Zokniért indul hát, és amikor visszatér, akkor elé térdel. Neki most eszébe se jut, hogy ez akár félre is érthető. gáláns lovag szerepében inkább valamiféle paródiának fogja fel a dolgot. A lényeg az, hogy az engedélyt megkapja, így aztán már húzza is felfelé a két kis zoknit. A köszönet sem maradhat el, mivel hercegnője jutalomban részesíti. Agyának egy félreeső szegletében ugyan felrémlik, hogy ez akár több, mint egy egyszerű köszönet, de nagyon gondolat nem fogan belőle. Természetesen hálásan fogadja a jutalmát.*
- Csak a kötelességemet teljesítettem kisasszony!* Kuncogja és visszaül mellé az asztalhoz. Elkéri az ecetes finomságot, de most igazat kell adnia Erainak. Egy ilyen romantikus napot nem ronthat el ilyesmivel.*
- Meggyőztél. Ma nem eszek ilyet. Inkább valami ilyen sült húsit.* Nyúl az egyik szaftos mártásos pecsenye után. Ennie kell, mert kelleni fog az energia arra, amit tervez. A reggel történtekről még beszélnie kell a lánnyal, de ezt meghagyja reggeli utánra. Bőségesen reggelizik, mert tegnap kimaradt a vacsora. Na meg az elmúlt napokban is elég keveset evett. Nem csoda hát, ha kismalac módjára habzsolja befelé az ételt.*
- Elnézést, de nagyon éhes vagyok.* Szabadkozik, mert amúgy nem szokott ilyen lenni.*
- Reggeli után lemegyünk egy kicsit a kertbe?* Ott szeretne beszélni vele, de ezt még nem köti arra kis pisze orrára Histrerának.*
* A hideg lábak problémát orvosolni kell, amire Nazron doktor önként jelentkezik. Zokniért indul hát, és amikor visszatér, akkor elé térdel. Neki most eszébe se jut, hogy ez akár félre is érthető. gáláns lovag szerepében inkább valamiféle paródiának fogja fel a dolgot. A lényeg az, hogy az engedélyt megkapja, így aztán már húzza is felfelé a két kis zoknit. A köszönet sem maradhat el, mivel hercegnője jutalomban részesíti. Agyának egy félreeső szegletében ugyan felrémlik, hogy ez akár több, mint egy egyszerű köszönet, de nagyon gondolat nem fogan belőle. Természetesen hálásan fogadja a jutalmát.*
- Csak a kötelességemet teljesítettem kisasszony!* Kuncogja és visszaül mellé az asztalhoz. Elkéri az ecetes finomságot, de most igazat kell adnia Erainak. Egy ilyen romantikus napot nem ronthat el ilyesmivel.*
- Meggyőztél. Ma nem eszek ilyet. Inkább valami ilyen sült húsit.* Nyúl az egyik szaftos mártásos pecsenye után. Ennie kell, mert kelleni fog az energia arra, amit tervez. A reggel történtekről még beszélnie kell a lánnyal, de ezt meghagyja reggeli utánra. Bőségesen reggelizik, mert tegnap kimaradt a vacsora. Na meg az elmúlt napokban is elég keveset evett. Nem csoda hát, ha kismalac módjára habzsolja befelé az ételt.*
- Elnézést, de nagyon éhes vagyok.* Szabadkozik, mert amúgy nem szokott ilyen lenni.*
- Reggeli után lemegyünk egy kicsit a kertbe?* Ott szeretne beszélni vele, de ezt még nem köti arra kis pisze orrára Histrerának.*
1630. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:34:18
Üzenet elküldve: 2021-01-16 21:34:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
*A kettejük vidám nevetésének sorát, nemsokára a felhúzott lábacskák terelik távozó útra. A férfi finoman hozzá is ér azokhoz a hideg talpakhoz, majd nemsokára el is kiáltja magát. Vagy nem is igazán tudja a szőke mit csinál kedvese, de az felettébb szórakoztató. Amikor aztán a pár zoknival kezében tér vissza „lovagja”, mosolygó tekintettel várja mi is fog következni kettejük között. Az engedélyéért esedeznek lábai előtt, valószínűleg, csak egy könnyed pillanatként mégis a szőke gondolatai egészen más felé terelődnek, de azért gyorsan bólint egyet a másik számára, hogy az ne várjon végig válaszára ~Az, ilyen pillanatokkal fogod elérni, hogy beléd szeressek. Pedig pontosan megmondtad, nem tervezel házasodni. Mégis vajon, ha egy pár zokni miatt, ennyire a fellegekben járok melletted, mi lenne, ha egyszer mégis megkérdeznél. Nem akarlak elereszteni Nazron Trimlend~ *
- Köszönöm! *Mielőtt a férfi felállna, Histera ujjai szinte szerelmesen járnák be arcát, hogy aztán egy nagyon rövid, leheletnyi csókot adjon neki. A jelentése valószínűleg sokkal több, mint maga érzete, de Hist mindenképpen szükségének érezte ezzel is megköszönni a másiknak valamit, ami nem feltétlenül a tettje volt. Ha ezek után is kérik tőle az ecetes valamit, fintorogva átnyújtja, majd azt, de az bizonyos, hogy lesz hozzá egy- két megjegyzése. Például kimondottan büdös. Ő maga meg inkább gyümölcsös húst kíván. *
*A kettejük vidám nevetésének sorát, nemsokára a felhúzott lábacskák terelik távozó útra. A férfi finoman hozzá is ér azokhoz a hideg talpakhoz, majd nemsokára el is kiáltja magát. Vagy nem is igazán tudja a szőke mit csinál kedvese, de az felettébb szórakoztató. Amikor aztán a pár zoknival kezében tér vissza „lovagja”, mosolygó tekintettel várja mi is fog következni kettejük között. Az engedélyéért esedeznek lábai előtt, valószínűleg, csak egy könnyed pillanatként mégis a szőke gondolatai egészen más felé terelődnek, de azért gyorsan bólint egyet a másik számára, hogy az ne várjon végig válaszára ~Az, ilyen pillanatokkal fogod elérni, hogy beléd szeressek. Pedig pontosan megmondtad, nem tervezel házasodni. Mégis vajon, ha egy pár zokni miatt, ennyire a fellegekben járok melletted, mi lenne, ha egyszer mégis megkérdeznél. Nem akarlak elereszteni Nazron Trimlend~ *
- Köszönöm! *Mielőtt a férfi felállna, Histera ujjai szinte szerelmesen járnák be arcát, hogy aztán egy nagyon rövid, leheletnyi csókot adjon neki. A jelentése valószínűleg sokkal több, mint maga érzete, de Hist mindenképpen szükségének érezte ezzel is megköszönni a másiknak valamit, ami nem feltétlenül a tettje volt. Ha ezek után is kérik tőle az ecetes valamit, fintorogva átnyújtja, majd azt, de az bizonyos, hogy lesz hozzá egy- két megjegyzése. Például kimondottan büdös. Ő maga meg inkább gyümölcsös húst kíván. *
1629. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-16 15:18:28
Üzenet elküldve: 2021-01-16 15:18:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Próféták//
// Nalaeä, D'or Gaiffar //
//Szobában//
//Szomorú távozás//
*Álmot lát, s álmában messzi tájakon jár. Körötte csupán homok és homok, izó, s megannyi pompás, ezüstös fehér és sárga színében. Egyik pillanatban még az úttalan utakat rója, s a másikban már oázisban meggyűlt öböl vizén lebeg, Nalát látja, ki kacagva freccsenti rá a vizet. Meztelenek mind a ketten, de mi végre kellene is a ruha, hisz egymás előtt nincsenek titkaik. Kellemes tapintást érez testén, ahogyna a lány közelebb ér, apró csókokat, akár illetlen helyeken is, majd álmában pilláit lehunyva bágyadtan elmosolyodik. ~ De j is volna mindeig így... ~
Amikor felébred, hirtelen nem tudja hol van, egy pillanatra azt érzi még mindig álma kedves öblében úszik, s Nala kényezteti. Mikor jobban megébred, rájön, hogy ebből csak ez utóbbi igaz, de nem csalódik. Fajó, de az élet élvezete nem mindig élvez elsőbséget, még akkor sem, ha Naláról van szó, kit jelenleg az egyetloen tünemények tart, s oly nehéz az elszakadás. Most mégis meg kell tennie. Keze lassan indul a lány felé, s előbb csak megsimogatja, míg fel nem bukkan a takaró kecsesen hímzett felső széle felett, arca közelében. Ekkor ajkával illeti ajkát, majd szelíden emeli fel állát, hogy ezüst szemeibe nézhessen, ki tudja meddig, talán utoljára.*
- Most nem lehet... *kezdi csendesen és halkan* későre jár, indulnom kell. *Lágyan mosolyog, ideje szűkös ugyan, de csak úgy, nem akarja elküldeni. Ha engedik még szóhoz jutni, hát így folytatja.*
- El kell mennem, s nem tudom mennyi időre, de felejthetetlen volt az elmúlt nap, s csodás volt az ébredés. *Elhallgat, s várakozón tekint a lányra, majd, ha kedvező fogadtatsra talál, hát lassan felül, s öltözni kezd. A Sellőház kiváló nyughelynek bizonyult, s lesz is még, majd idővel. De nem most, s nem mostanában. Ha teheti gyorsan és csendben távozik, még a reggelit sem fogyasztja el.*
// Nalaeä, D'or Gaiffar //
//Szobában//
//Szomorú távozás//
*Álmot lát, s álmában messzi tájakon jár. Körötte csupán homok és homok, izó, s megannyi pompás, ezüstös fehér és sárga színében. Egyik pillanatban még az úttalan utakat rója, s a másikban már oázisban meggyűlt öböl vizén lebeg, Nalát látja, ki kacagva freccsenti rá a vizet. Meztelenek mind a ketten, de mi végre kellene is a ruha, hisz egymás előtt nincsenek titkaik. Kellemes tapintást érez testén, ahogyna a lány közelebb ér, apró csókokat, akár illetlen helyeken is, majd álmában pilláit lehunyva bágyadtan elmosolyodik. ~ De j is volna mindeig így... ~
Amikor felébred, hirtelen nem tudja hol van, egy pillanatra azt érzi még mindig álma kedves öblében úszik, s Nala kényezteti. Mikor jobban megébred, rájön, hogy ebből csak ez utóbbi igaz, de nem csalódik. Fajó, de az élet élvezete nem mindig élvez elsőbséget, még akkor sem, ha Naláról van szó, kit jelenleg az egyetloen tünemények tart, s oly nehéz az elszakadás. Most mégis meg kell tennie. Keze lassan indul a lány felé, s előbb csak megsimogatja, míg fel nem bukkan a takaró kecsesen hímzett felső széle felett, arca közelében. Ekkor ajkával illeti ajkát, majd szelíden emeli fel állát, hogy ezüst szemeibe nézhessen, ki tudja meddig, talán utoljára.*
- Most nem lehet... *kezdi csendesen és halkan* későre jár, indulnom kell. *Lágyan mosolyog, ideje szűkös ugyan, de csak úgy, nem akarja elküldeni. Ha engedik még szóhoz jutni, hát így folytatja.*
- El kell mennem, s nem tudom mennyi időre, de felejthetetlen volt az elmúlt nap, s csodás volt az ébredés. *Elhallgat, s várakozón tekint a lányra, majd, ha kedvező fogadtatsra talál, hát lassan felül, s öltözni kezd. A Sellőház kiváló nyughelynek bizonyult, s lesz is még, majd idővel. De nem most, s nem mostanában. Ha teheti gyorsan és csendben távozik, még a reggelit sem fogyasztja el.*
1628. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-15 20:09:28
Üzenet elküldve: 2021-01-15 20:09:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
* Naz azt még nem vette észre, hogy reszketne, de igazából még csak most ült mellé. Rögtön azon is van, hogy kicsit feldobja. Eltereli a figyelmét, majd az ujjacskáival együtt kapja a kezében lévő falatott. Élvezettel szopogatja egy pillanatig, mielőtt vissza adná neki azokat az ujjakat. Már akkor elkezd nevetni, amikor a szőke még csak értetlenül mered maga elé.*
- Jól van együnk. Csak vigyázz, hogy ne tartogasd sokáig a kezedben a finomságokat, meg megint bekapom.* Kacarászik, de a figyelmét nem nem kerüli el a felhúzott lábacskák. Oda is nyúl a talpához, ami bizonyosan marha hideg.*
- Mint egy békának. Brrr. Na majd én segítek rajtad.* A ruhás kosárból kikeresi Erai zoknijait, hogy aztán oda térdeljen mellé.*
- Megengedi a szép hölgy, hogy legalább egy kicsit enyhítsem szenvedését ezzel a két zoknival?* Tisztára lovagiasan viselkedik. Mintha, csak valami bohém színdarabban játszanának. Ha megengedik neki, akkor szépen fel is húzza a két zoknit. Ezután csüccsen vissza mellé.*
- Óhhh! Nézd már! Ecetes hagymás halacskák. Imádom őket! Ide adod nekem azt a tálkát, amiben vannak.* Bök rá egy kis edénykére Hist közelében.*
* Naz azt még nem vette észre, hogy reszketne, de igazából még csak most ült mellé. Rögtön azon is van, hogy kicsit feldobja. Eltereli a figyelmét, majd az ujjacskáival együtt kapja a kezében lévő falatott. Élvezettel szopogatja egy pillanatig, mielőtt vissza adná neki azokat az ujjakat. Már akkor elkezd nevetni, amikor a szőke még csak értetlenül mered maga elé.*
- Jól van együnk. Csak vigyázz, hogy ne tartogasd sokáig a kezedben a finomságokat, meg megint bekapom.* Kacarászik, de a figyelmét nem nem kerüli el a felhúzott lábacskák. Oda is nyúl a talpához, ami bizonyosan marha hideg.*
- Mint egy békának. Brrr. Na majd én segítek rajtad.* A ruhás kosárból kikeresi Erai zoknijait, hogy aztán oda térdeljen mellé.*
- Megengedi a szép hölgy, hogy legalább egy kicsit enyhítsem szenvedését ezzel a két zoknival?* Tisztára lovagiasan viselkedik. Mintha, csak valami bohém színdarabban játszanának. Ha megengedik neki, akkor szépen fel is húzza a két zoknit. Ezután csüccsen vissza mellé.*
- Óhhh! Nézd már! Ecetes hagymás halacskák. Imádom őket! Ide adod nekem azt a tálkát, amiben vannak.* Bök rá egy kis edénykére Hist közelében.*
1627. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-14 20:24:16
Üzenet elküldve: 2021-01-14 20:24:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*Az ajkain felszökő lágy lehelet méreghez hasonlatos elegyet alkot szavainak értelmével, s megrázó hatást gyakorol a másikra. Nem kerüli el figyelmét a finom, ösztönös mozdulat, mely jelzi, hogy javarészt uralja a játékot, vele együtt a másik teljes személyét is. Elfojt egy fölényeskedő vigyort, talán haragot indukálna ha kimutatná, mennyire élvezi a terpeszkedve vadászó macska szerepét. Gondolataiban persze felötlik, hányszor tesztelte már ezzel a fondorlatos technikával múltbeli partnereit, ilyenkor mindig eldől, hányadán állnak. Teste finoman megrándul, részben a játék izgalma hevíti fel izmait, részben az örömteli felismerés, hogy valószínűleg az ujja köré csavart egy munkatársat, ami jól jöhet bizonyos helyzetekben. Hogy mik ezek a bizonyos helyzetek azt persze tapasztalatlansága okán nem tudja, de ösztönei azt súgják, segítségére lehet egy barát a későbbiekben.
A kérés hallatán felvonja fél szemöldökét, arcán csintalanság tükröződik, de egy röpke pillanat erejéig feltűnik teste kifejezésében a csalódottság árnya is. No nem mintha nem érdekelné a másik, nagyon is szívesen teljesíti kérését, egyszerűen csak valami kreatívabbra számított. Úgy vélte, ennél meghökkentőbb kalandok elé néz egy ilyen érdekesnek tetsző nő társaságában. Gondolatai hamar más vizekre eveznek. Amennyiben a másik engedi neki, bal mutatóujját végigfuttatja a szinte nőietlenül acélos izomzatú váll vonalán, kicsit elidőzik a kulccsont tájékának felfedezesén, majd csiklandozáshoz hasonló mozdulattal végigszalad a nyak vékony bőrén, végül elégedetten, mégis légiesen megállapodik az áll alsó csúcsán. A kék íriszek szigorúan követik a csintalankodó kéz útvonalát, mintha erre lennének rendeltetve. Tekintetét lassanként emeli a másikéig, gondosan átvizslatva arca minden szegletét, meg-megpihenve itt-ott, részletessége talán már zavarba ejtő is lehet. Végtelenül hosszúnak tetsző perc telik el, míg befejezi a mustrát, szemeit lehunyja, s puha, halvány rózsaszín ajkai közelíteni kezdenek a másikéi felé. Mielőtt elérnék céljukat, megállnak egy pillanatra, fokozva ezzel a feszültséget, majd, ha a másik engedi neki, pillangóhoz hasonlatos finomsággal ereszkedik az idegen ajakra. Mozdulatai érzelmesek, de nem tartja ki hosszan a pillanatot, nem akarja kijátszani most minden kártyáját. Lágy, kecses mozdulattal távolabb húzódik ismét, illatát maga után hagyva emlékként. Lágyan elmosolyodik, várva a reakciót.*
//Nyílt//
*Az ajkain felszökő lágy lehelet méreghez hasonlatos elegyet alkot szavainak értelmével, s megrázó hatást gyakorol a másikra. Nem kerüli el figyelmét a finom, ösztönös mozdulat, mely jelzi, hogy javarészt uralja a játékot, vele együtt a másik teljes személyét is. Elfojt egy fölényeskedő vigyort, talán haragot indukálna ha kimutatná, mennyire élvezi a terpeszkedve vadászó macska szerepét. Gondolataiban persze felötlik, hányszor tesztelte már ezzel a fondorlatos technikával múltbeli partnereit, ilyenkor mindig eldől, hányadán állnak. Teste finoman megrándul, részben a játék izgalma hevíti fel izmait, részben az örömteli felismerés, hogy valószínűleg az ujja köré csavart egy munkatársat, ami jól jöhet bizonyos helyzetekben. Hogy mik ezek a bizonyos helyzetek azt persze tapasztalatlansága okán nem tudja, de ösztönei azt súgják, segítségére lehet egy barát a későbbiekben.
A kérés hallatán felvonja fél szemöldökét, arcán csintalanság tükröződik, de egy röpke pillanat erejéig feltűnik teste kifejezésében a csalódottság árnya is. No nem mintha nem érdekelné a másik, nagyon is szívesen teljesíti kérését, egyszerűen csak valami kreatívabbra számított. Úgy vélte, ennél meghökkentőbb kalandok elé néz egy ilyen érdekesnek tetsző nő társaságában. Gondolatai hamar más vizekre eveznek. Amennyiben a másik engedi neki, bal mutatóujját végigfuttatja a szinte nőietlenül acélos izomzatú váll vonalán, kicsit elidőzik a kulccsont tájékának felfedezesén, majd csiklandozáshoz hasonló mozdulattal végigszalad a nyak vékony bőrén, végül elégedetten, mégis légiesen megállapodik az áll alsó csúcsán. A kék íriszek szigorúan követik a csintalankodó kéz útvonalát, mintha erre lennének rendeltetve. Tekintetét lassanként emeli a másikéig, gondosan átvizslatva arca minden szegletét, meg-megpihenve itt-ott, részletessége talán már zavarba ejtő is lehet. Végtelenül hosszúnak tetsző perc telik el, míg befejezi a mustrát, szemeit lehunyja, s puha, halvány rózsaszín ajkai közelíteni kezdenek a másikéi felé. Mielőtt elérnék céljukat, megállnak egy pillanatra, fokozva ezzel a feszültséget, majd, ha a másik engedi neki, pillangóhoz hasonlatos finomsággal ereszkedik az idegen ajakra. Mozdulatai érzelmesek, de nem tartja ki hosszan a pillanatot, nem akarja kijátszani most minden kártyáját. Lágy, kecses mozdulattal távolabb húzódik ismét, illatát maga után hagyva emlékként. Lágyan elmosolyodik, várva a reakciót.*
1626. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-14 19:48:52
Üzenet elküldve: 2021-01-14 19:48:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Vörösfény alatt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A lány talpa a hideg padló fölött reszket, a nő lelkében pedig kavargó bú játszadozik a boldog reggelével, amikor maga mellett hirtelen megpillantja Nazront. Dühösen fújtat is egyet a bolond és értelmetlen mondat után, amit a tolvaj kiejt ajkán, ám mégis arra fordul, szomorú szemeivel keresve azt a bizonyos változást. Ekkor viszont szó szerint bekapják kezét. ~Mi a franc? Bolond! ~ néz meghökkenve társára, és nagyon szeretne haragudni az érzésre, ami megszakította a szép pillanataikat, ám a végén valahogy mégis elkuncogja magát. Nemsokára pedig az ujjai, már a másik hajába simítanak, ha az nem vet be ellene újabb trükköt. *
- Együnk, te dilis! *Lök vissza ő is egy aprót vállával, ezúttal pedig hangosabb nevetés hagyja el száját, a játékos kis lökdösődésük végett. Amikor enni kezdenek, valószínűleg, csak a hümmögése fogja betölteni a csendet, de látszik majd arcán, hogy mennyire is boldog. Lábait pedig valószínűleg addigra felhúzza, mert igen fáznak lábai. Persze mindezt, csak akkor, ha Nazron nem tervez valamit ami ebből bármit megváltoztatna. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
*A lány talpa a hideg padló fölött reszket, a nő lelkében pedig kavargó bú játszadozik a boldog reggelével, amikor maga mellett hirtelen megpillantja Nazront. Dühösen fújtat is egyet a bolond és értelmetlen mondat után, amit a tolvaj kiejt ajkán, ám mégis arra fordul, szomorú szemeivel keresve azt a bizonyos változást. Ekkor viszont szó szerint bekapják kezét. ~Mi a franc? Bolond! ~ néz meghökkenve társára, és nagyon szeretne haragudni az érzésre, ami megszakította a szép pillanataikat, ám a végén valahogy mégis elkuncogja magát. Nemsokára pedig az ujjai, már a másik hajába simítanak, ha az nem vet be ellene újabb trükköt. *
- Együnk, te dilis! *Lök vissza ő is egy aprót vállával, ezúttal pedig hangosabb nevetés hagyja el száját, a játékos kis lökdösődésük végett. Amikor enni kezdenek, valószínűleg, csak a hümmögése fogja betölteni a csendet, de látszik majd arcán, hogy mennyire is boldog. Lábait pedig valószínűleg addigra felhúzza, mert igen fáznak lábai. Persze mindezt, csak akkor, ha Nazron nem tervez valamit ami ebből bármit megváltoztatna. *
1625. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-12 22:17:54
Üzenet elküldve: 2021-01-12 22:17:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bizony, valóban sokszor üres egy-két itteni éjszaka. De nem Graril számára. Bókjai, elismerései igazak. Sőt, ha Yath akkor ott marad vele a Kalmárba, még talán boldogok is lehetnének. Mind a ketten szabad szellemek, ezért is kellett elválniuk.*
- Tudod, hogy hűséges típus vagyok... ezért is jöttem vissza hozzád erre az éjszakára.* mondja a férfi, és megcsókolja a barackszín ajkakat. Az érdekében nem nagyon kell szólni, hiszen nem adja fel a munkahelyét. Ugyanakkor tudja azt is, hogy Yath éneke valószínűleg a népek kedvence lehet. A férfi azonban most más hangokat szeretne hallani. Jobb keze az elf feszes fenekére téved, és egy kicsit közelebb húzza magához. Balja pedig a lány egyik mellére téved, finoman simogatva annak kis rózsáját. Közben a csókok sem szűnnek meg a férfi részéről. Így ostromolja a sellőt.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bizony, valóban sokszor üres egy-két itteni éjszaka. De nem Graril számára. Bókjai, elismerései igazak. Sőt, ha Yath akkor ott marad vele a Kalmárba, még talán boldogok is lehetnének. Mind a ketten szabad szellemek, ezért is kellett elválniuk.*
- Tudod, hogy hűséges típus vagyok... ezért is jöttem vissza hozzád erre az éjszakára.* mondja a férfi, és megcsókolja a barackszín ajkakat. Az érdekében nem nagyon kell szólni, hiszen nem adja fel a munkahelyét. Ugyanakkor tudja azt is, hogy Yath éneke valószínűleg a népek kedvence lehet. A férfi azonban most más hangokat szeretne hallani. Jobb keze az elf feszes fenekére téved, és egy kicsit közelebb húzza magához. Balja pedig a lány egyik mellére téved, finoman simogatva annak kis rózsáját. Közben a csókok sem szűnnek meg a férfi részéről. Így ostromolja a sellőt.*
1624. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-11 00:55:53
Üzenet elküldve: 2021-01-11 00:55:53
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem titkolja, tetszenek neki a szép, hízelgő szavak, azért mégiscsak jól esik egy nő önbizalmának, ha azt hallja, páratlan és különleges. Még akkor is, ha nagyon jól tudja, hogy a bókok nagy része csupán kegyes hazugság, amiért cserébe hasonló, édes illúziókat kap a vendég. Így működik ez, ha csak egy éjszaka erejéig is, de mindenki királynak vagy királynőnek, legszebbnek, legerősebbnek, legjobbnak érezheti magát. Talán abban rejlik a Sellőház híres varázsa, hogy oly sok hétköznapi, átlagos lélek vágyakozik arra, hogy egy kicsit különleges lehessen.
Ő is közelebb húzódik Grarilhoz, szinte megszüntetve kettejük között azt a fél arasznyi rést is, ahová be tudott szökni a gőzölgő víz.*
- Hát maradj. Találnánk neked itt munkát, ebben biztos vagyok. Az ilyen fess harcosoknak biztosan nagy sikere lenne...
*Búgja játékos komolysággal, miközben jobb kezével a másik vállát cirógatja.*
- Majd szólok pár szót az érdekedben.
*Hajol közelebb, s lágy csókot lehel Graril arcára.Persze tudja, hogy a férfinak nincs maradása, bizonyára várják vissza az övéi, de olyan édes ez a kis játék, hogy Yath egyszerűen nem tud neki ellenállni.*
- Természetesen. Sőt, viszonylag gyakran zenélek, szeretik a vendégek. De hiszen te magad is hallhattad.
*Grarilnak volt alkalma saját füleivel megtapasztalnia a Sellő friss madárkájának a hangját, hiszen az elf a zenészek közt ült éppen, mikor a férfi betért a házba.*
//Madárka//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem titkolja, tetszenek neki a szép, hízelgő szavak, azért mégiscsak jól esik egy nő önbizalmának, ha azt hallja, páratlan és különleges. Még akkor is, ha nagyon jól tudja, hogy a bókok nagy része csupán kegyes hazugság, amiért cserébe hasonló, édes illúziókat kap a vendég. Így működik ez, ha csak egy éjszaka erejéig is, de mindenki királynak vagy királynőnek, legszebbnek, legerősebbnek, legjobbnak érezheti magát. Talán abban rejlik a Sellőház híres varázsa, hogy oly sok hétköznapi, átlagos lélek vágyakozik arra, hogy egy kicsit különleges lehessen.
Ő is közelebb húzódik Grarilhoz, szinte megszüntetve kettejük között azt a fél arasznyi rést is, ahová be tudott szökni a gőzölgő víz.*
- Hát maradj. Találnánk neked itt munkát, ebben biztos vagyok. Az ilyen fess harcosoknak biztosan nagy sikere lenne...
*Búgja játékos komolysággal, miközben jobb kezével a másik vállát cirógatja.*
- Majd szólok pár szót az érdekedben.
*Hajol közelebb, s lágy csókot lehel Graril arcára.Persze tudja, hogy a férfinak nincs maradása, bizonyára várják vissza az övéi, de olyan édes ez a kis játék, hogy Yath egyszerűen nem tud neki ellenállni.*
- Természetesen. Sőt, viszonylag gyakran zenélek, szeretik a vendégek. De hiszen te magad is hallhattad.
*Grarilnak volt alkalma saját füleivel megtapasztalnia a Sellő friss madárkájának a hangját, hiszen az elf a zenészek közt ült éppen, mikor a férfi betért a házba.*
1623. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-09 19:07:20
Üzenet elküldve: 2021-01-09 19:07:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vörösfény alatt//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Én? Perverz? Meglehet. Mégis te törölgeted a az én meztelen testem.* Bazsalyog az orra alatt. Élvezi a mosdatást, mert jól esik neki a törődés ezen formája, de nagyon. Amikor viszont befejezi, akkor kerül elő az fránya kényes ruha téma. Naz rossz néven veszi, hogy kidobták a ruháját, amit Erai tudtára is add. El is kezd szegény lány magyarázkodni neki. Igazából Naz kicsit meg is könnyebül, hogy a kabátja végül megúszta. A nadrágot ettől még sajnálja, de azon valahogy képes túllépni. Histerát viszont eléggé letörte ez a kis beszélgetés, bár hangján nem mutatkozik ez meg. Viszont már elég régóta ismeri, hogy tudja most maga alatt van egy kicsit. A köntösét is felveszi és az asztal mellé ül le. Naz is gyorsan felkapja a saját köntösét, majd aztán egy széket kerít és a lány mellé ül le. Nézi a kezét és benne lévő ételt.*
- Hát az meg mikor került oda?* Mutat oldalra és amíg a szöszi arra fordul és odahajol és bekapja az kezet ételestől mindenestől.*
- Hmmm! Finom, de a kezet még ízletesebb.* Kuncogja, de aztán komolyra fordítja a szót.*
- Semmi baj amúgy! Tetted, amit kellett. A kabátom legalább megúszta, szóval nem neheztelek. Na ne lógasd az orrocskádat!* Vállaival kicsit megtaszítja a lány vállait. Reméli hamar felvidul, pedig neki még ez a borongós ábrázat is jól áll.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
- Én? Perverz? Meglehet. Mégis te törölgeted a az én meztelen testem.* Bazsalyog az orra alatt. Élvezi a mosdatást, mert jól esik neki a törődés ezen formája, de nagyon. Amikor viszont befejezi, akkor kerül elő az fránya kényes ruha téma. Naz rossz néven veszi, hogy kidobták a ruháját, amit Erai tudtára is add. El is kezd szegény lány magyarázkodni neki. Igazából Naz kicsit meg is könnyebül, hogy a kabátja végül megúszta. A nadrágot ettől még sajnálja, de azon valahogy képes túllépni. Histerát viszont eléggé letörte ez a kis beszélgetés, bár hangján nem mutatkozik ez meg. Viszont már elég régóta ismeri, hogy tudja most maga alatt van egy kicsit. A köntösét is felveszi és az asztal mellé ül le. Naz is gyorsan felkapja a saját köntösét, majd aztán egy széket kerít és a lány mellé ül le. Nézi a kezét és benne lévő ételt.*
- Hát az meg mikor került oda?* Mutat oldalra és amíg a szöszi arra fordul és odahajol és bekapja az kezet ételestől mindenestől.*
- Hmmm! Finom, de a kezet még ízletesebb.* Kuncogja, de aztán komolyra fordítja a szót.*
- Semmi baj amúgy! Tetted, amit kellett. A kabátom legalább megúszta, szóval nem neheztelek. Na ne lógasd az orrocskádat!* Vállaival kicsit megtaszítja a lány vállait. Reméli hamar felvidul, pedig neki még ez a borongós ábrázat is jól áll.*
1622. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:22:46
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:22:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
-Csak nem tapasztalatból beszélsz? *Kapja a kacsóit a szája elé, mint, aki megijed a dologtól, hiszen, ha ez igaz, ő bizony nagy veszélyben lenne. Nem kicsit kíváncsi természet. Persze tudja, hogy ebből az egészből a fele sem igaz, bár kétségtelen, hogy kell legyen a mondásnak valami csekély alapja. ~A nagy tudósok mind öregek, ez kétségtelen. ~ Közben beérnek a fürdőbe és besurrannak a paraván mögé, mert hát semmi pénzért sem szeretné megzavarni, az odabenn már folyó dolgokat.*
-Azt mondják a bölcs emberek, hogy ha megéljük az öregkort, akkor szerencsések leszünk. *Közben a megcsörrenő üvegcsék életéért küzdve ismét mellé áll a szerencse és az italok mellé, így mind sértetlenül megmarad.*
-Hála az égnek. *Töröli le a gyöngyöző izzadság cseppeket a homlokáról.*
-Lejártam a cipőmet is, mire kiderítettem hol lehet beszerezni őket. *Mondja kinyomott mellkassal, büszkén. Ekkor említi meg a férfi, hogy bizony nekiláthat a vetkőzésnek, addig ő elrendez minden mást.*
-Jah… hát ersze… fürödni úgy.. szokás itt is… *Hebegi maga elé, eddig ez fel sem merült igazán benne, de most eljött ennek az ideje is. Érzi, hogy elvörösödik és a fülei is kezdik átvenni a hevület színét, odanyúl, hogy megtapogassa a hideg kezeivel. Majd már megszokásból is hátat fordít a másiknak, míg felfelé óvatosan leemeli magáról a ruhát, miután oldalt kigombolta. Sajnos talán az izgatottságnak tudható be, de az egyik gomb beakad a szárnyába.*
-Áh.. nyah… ne… *Próbálkozik folyamatosan, közben látni, hogy nem teljesen meztelen alatta, van még rajta egy tört fehér színű trikó és egy lenge rövidnadrág, amelyek már jóval vékonyabbak, mint maga a ruha. Miután úgy véli, a ruha belsejébe szorult fejjel, hogy így nem fog menni, próbálja leereszteni, vissza, ami szerencséjére egyelőre sikerül.*
-Huh… kicsit, szűk… de mindjárt. *Tolja le a lábához, majd kilép belőle egyszerűen. Megkönnyebbülten hajtja a székre a ruhát, majd odasétál a már meleg vízzel teli dézsához. Belemártja a kezét, hogy ellenőrizze nem túl forró-e. Közben hallja, amit Dalaf mond és elgondolkodik a felkínált két lehetőségen. ~Milyen szép a bőre…~ Néz el a férfi irányába, a tekintetét az elf karjára tapasztja, majd kúszik feljebb, hiszen, talán ennél már jobban nem is lehetne zavarban. Mikor elér a férfi szemeihez, lesüti a szemeit.*
-Azt hiszem… abból nem lesz baj.. e… elfogadom a segítséget. *Emeli fel a két karját, jelezve, hogy a másik nyakába szeretne megkapaszkodni.*
-Csak nem tapasztalatból beszélsz? *Kapja a kacsóit a szája elé, mint, aki megijed a dologtól, hiszen, ha ez igaz, ő bizony nagy veszélyben lenne. Nem kicsit kíváncsi természet. Persze tudja, hogy ebből az egészből a fele sem igaz, bár kétségtelen, hogy kell legyen a mondásnak valami csekély alapja. ~A nagy tudósok mind öregek, ez kétségtelen. ~ Közben beérnek a fürdőbe és besurrannak a paraván mögé, mert hát semmi pénzért sem szeretné megzavarni, az odabenn már folyó dolgokat.*
-Azt mondják a bölcs emberek, hogy ha megéljük az öregkort, akkor szerencsések leszünk. *Közben a megcsörrenő üvegcsék életéért küzdve ismét mellé áll a szerencse és az italok mellé, így mind sértetlenül megmarad.*
-Hála az égnek. *Töröli le a gyöngyöző izzadság cseppeket a homlokáról.*
-Lejártam a cipőmet is, mire kiderítettem hol lehet beszerezni őket. *Mondja kinyomott mellkassal, büszkén. Ekkor említi meg a férfi, hogy bizony nekiláthat a vetkőzésnek, addig ő elrendez minden mást.*
-Jah… hát ersze… fürödni úgy.. szokás itt is… *Hebegi maga elé, eddig ez fel sem merült igazán benne, de most eljött ennek az ideje is. Érzi, hogy elvörösödik és a fülei is kezdik átvenni a hevület színét, odanyúl, hogy megtapogassa a hideg kezeivel. Majd már megszokásból is hátat fordít a másiknak, míg felfelé óvatosan leemeli magáról a ruhát, miután oldalt kigombolta. Sajnos talán az izgatottságnak tudható be, de az egyik gomb beakad a szárnyába.*
-Áh.. nyah… ne… *Próbálkozik folyamatosan, közben látni, hogy nem teljesen meztelen alatta, van még rajta egy tört fehér színű trikó és egy lenge rövidnadrág, amelyek már jóval vékonyabbak, mint maga a ruha. Miután úgy véli, a ruha belsejébe szorult fejjel, hogy így nem fog menni, próbálja leereszteni, vissza, ami szerencséjére egyelőre sikerül.*
-Huh… kicsit, szűk… de mindjárt. *Tolja le a lábához, majd kilép belőle egyszerűen. Megkönnyebbülten hajtja a székre a ruhát, majd odasétál a már meleg vízzel teli dézsához. Belemártja a kezét, hogy ellenőrizze nem túl forró-e. Közben hallja, amit Dalaf mond és elgondolkodik a felkínált két lehetőségen. ~Milyen szép a bőre…~ Néz el a férfi irányába, a tekintetét az elf karjára tapasztja, majd kúszik feljebb, hiszen, talán ennél már jobban nem is lehetne zavarban. Mikor elér a férfi szemeihez, lesüti a szemeit.*
-Azt hiszem… abból nem lesz baj.. e… elfogadom a segítséget. *Emeli fel a két karját, jelezve, hogy a másik nyakába szeretne megkapaszkodni.*
1621. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:13:40
Üzenet elküldve: 2021-01-09 18:13:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
*Mennyivel könnyebb volt még, mikor épp azzal volt elfoglalva, hogy mindjárt éhen hal. Akkor csak egy dologra tudott koncentrálni, hogy minél hamarabb ételhez jusson mielőtt a gyomra felemésztené saját magát, s Redin vonzásának sokkalta egyszerűbb volt ellenállni. Most viszont, hogy kellemesen jóllakott, a helyzet jóval bonyolultabb. Normális esetben sem lenne könnyű, elvégre a lány gyönyörű, s igencsak kívánatos,viszont így, hogy erre még rá is játszik, sokkal nehezebben szabadul a bűvköréből. Bár ez kívülről valószínűleg nem feltűnő, de igyekszik ellenkezni, ám ez legfeljebb annyira hatásos, mint megkérni egy molylepkét, hogy tartsa magát távol a gyertyafénytől.
Amikor a lány közelebb hajol, s lágyan a fülébe suttog, egy pillanatra libabőrös lesz, meg is rázza magát. Arra kéri őt, legyen kreatív, de ez sajnos olyan dolog, ami valamelyest ellentétes a jellemével. Shan egy egyszerű ember, végtelenül egyszerű igényekkel, aki nem bírja olyan sokáig ezt a pimasz játszadozást, mint a másik.*
-Egy csók.
*Böki ki végül, bár sokat nem gondolkodik rajta, közben pedig szemtelenül csillogó szemeit az acélkék tekintetbe fúrja. Sokat nem veszít ezzel, ha eléri, amit akar, végtelenül elégedett lesz, ám ha a félvér elutasítja, talán végre sikerül kicsit kijózanodnia.*
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.09 18:14:55
//Nyílt//
*Mennyivel könnyebb volt még, mikor épp azzal volt elfoglalva, hogy mindjárt éhen hal. Akkor csak egy dologra tudott koncentrálni, hogy minél hamarabb ételhez jusson mielőtt a gyomra felemésztené saját magát, s Redin vonzásának sokkalta egyszerűbb volt ellenállni. Most viszont, hogy kellemesen jóllakott, a helyzet jóval bonyolultabb. Normális esetben sem lenne könnyű, elvégre a lány gyönyörű, s igencsak kívánatos,viszont így, hogy erre még rá is játszik, sokkal nehezebben szabadul a bűvköréből. Bár ez kívülről valószínűleg nem feltűnő, de igyekszik ellenkezni, ám ez legfeljebb annyira hatásos, mint megkérni egy molylepkét, hogy tartsa magát távol a gyertyafénytől.
Amikor a lány közelebb hajol, s lágyan a fülébe suttog, egy pillanatra libabőrös lesz, meg is rázza magát. Arra kéri őt, legyen kreatív, de ez sajnos olyan dolog, ami valamelyest ellentétes a jellemével. Shan egy egyszerű ember, végtelenül egyszerű igényekkel, aki nem bírja olyan sokáig ezt a pimasz játszadozást, mint a másik.*
-Egy csók.
*Böki ki végül, bár sokat nem gondolkodik rajta, közben pedig szemtelenül csillogó szemeit az acélkék tekintetbe fúrja. Sokat nem veszít ezzel, ha eléri, amit akar, végtelenül elégedett lesz, ám ha a félvér elutasítja, talán végre sikerül kicsit kijózanodnia.*
A hozzászólás írója (Shanneira Dalnareon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.09 18:14:55
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242