Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 121 (2401. - 2420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2420. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:30:06
Üzenet elküldve: 2020-01-29 20:30:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
*A szobakulcsot elteszi, majd meglepetten fordul May felé. Mintha a nő... megsértődött volna? Igen, lehet. De nem baj, hamarosan megérti.*
- Nem, dehogy, nem zavartál meg semmit, sőt! Igazából csak miattad érkeztem ma ide.
*Ez az igazság, kár tagadnia, csak azért jött, hogy beszélgethessen azzal a barátjával, aki talán tényleg tud neki segíteni... Most, hogy így belegondol, alig vannak barátai.*
- Rendeltem fürdő és masszást, de ennyi. Semmi olyasmit, ne aggódj, nem ezért jöttem. A fürdő is csak azért kellett, mert sokat utaztam, és már érzem a saját izzadságom szagát. Na meg most harcoltam meg két kutya-vakond izével a Mágustoronynál, szóval megérdemlem *vonja meg a vállát.
Közben visszamennek az asztalhoz, így hát Aleimord először belekortyol az italába, majd jól megnézi magának az édességet.*
- Pohárkrém, ha minden igaz. A felszolgáló ezt ajánlotta. Szigorúan menta nélkül, természetesen.
*Nem is nézegeti tovább, megfogja a kanalat, és kísérletező hévvel a szájába vesz egy falatot, hogy lassan megforgathassa.*
- Olyan... átlagos *vonja meg végül a vállát.* Finom, jó választás volt. Biztos, hogy nem kérsz te is? Meghívlak.
*A szobakulcsot elteszi, majd meglepetten fordul May felé. Mintha a nő... megsértődött volna? Igen, lehet. De nem baj, hamarosan megérti.*
- Nem, dehogy, nem zavartál meg semmit, sőt! Igazából csak miattad érkeztem ma ide.
*Ez az igazság, kár tagadnia, csak azért jött, hogy beszélgethessen azzal a barátjával, aki talán tényleg tud neki segíteni... Most, hogy így belegondol, alig vannak barátai.*
- Rendeltem fürdő és masszást, de ennyi. Semmi olyasmit, ne aggódj, nem ezért jöttem. A fürdő is csak azért kellett, mert sokat utaztam, és már érzem a saját izzadságom szagát. Na meg most harcoltam meg két kutya-vakond izével a Mágustoronynál, szóval megérdemlem *vonja meg a vállát.
Közben visszamennek az asztalhoz, így hát Aleimord először belekortyol az italába, majd jól megnézi magának az édességet.*
- Pohárkrém, ha minden igaz. A felszolgáló ezt ajánlotta. Szigorúan menta nélkül, természetesen.
*Nem is nézegeti tovább, megfogja a kanalat, és kísérletező hévvel a szájába vesz egy falatot, hogy lassan megforgathassa.*
- Olyan... átlagos *vonja meg végül a vállát.* Finom, jó választás volt. Biztos, hogy nem kérsz te is? Meghívlak.
2419. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:40:04
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:40:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
*Furcsállná is ezt a negédes kedvességet, miután olyan rútul megbűvölték őket ezelőtt, ha éppen nem a próbálna a feje öngyulladásban véget vetni saját létezésének. Mikor odanyújtják a korsó vizet neki, mindjárt lehúzza, mint valami pálinkát, de ez sem javít a helyzetén, bár talán az izzadságcseppeket felhizlalja, amik már megjelentek a zöld bőrén.*
-Húgi, öz itt nem egy ispotály, de talán majd a friss lövegő. *Megy tovább egyenest az ajtó felé, ha még támogatják, akkor annál inkább trappol. A beszélgetés nem jut el az agyáig, hallja, hogy beszélgetnek, meg, hogy szavak duruzsolnak el a füle mellett, de most elsőbbséget élvez, hogy minél gyorsabban enyhítse a rosszullétét. ~Nöm, a végin még itt esök össze, pedig osztán senki mög se legyintett az öklivel! ~ *
-Nöm kell neköm más csak levegő. *Amennyiben másfelé kívánják terelni, kicsit nagyobb erővel szakítja ki magát a segítő kezek karmaiból és támolyogva indul el az ajtó felé. Amint odaér, ha kinyitják neki, akkor kilép, ha nem, ő maga tárja szélesre, aztán odakint próbál nagy levegőt venni, majd kifújni, aztán ismét, hátha segít a rosszullétén. Hűvösebb is van odakint, ez mindenképpen jó érzés a felforrósodott bőre után.*
*Furcsállná is ezt a negédes kedvességet, miután olyan rútul megbűvölték őket ezelőtt, ha éppen nem a próbálna a feje öngyulladásban véget vetni saját létezésének. Mikor odanyújtják a korsó vizet neki, mindjárt lehúzza, mint valami pálinkát, de ez sem javít a helyzetén, bár talán az izzadságcseppeket felhizlalja, amik már megjelentek a zöld bőrén.*
-Húgi, öz itt nem egy ispotály, de talán majd a friss lövegő. *Megy tovább egyenest az ajtó felé, ha még támogatják, akkor annál inkább trappol. A beszélgetés nem jut el az agyáig, hallja, hogy beszélgetnek, meg, hogy szavak duruzsolnak el a füle mellett, de most elsőbbséget élvez, hogy minél gyorsabban enyhítse a rosszullétét. ~Nöm, a végin még itt esök össze, pedig osztán senki mög se legyintett az öklivel! ~ *
-Nöm kell neköm más csak levegő. *Amennyiben másfelé kívánják terelni, kicsit nagyobb erővel szakítja ki magát a segítő kezek karmaiból és támolyogva indul el az ajtó felé. Amint odaér, ha kinyitják neki, akkor kilép, ha nem, ő maga tárja szélesre, aztán odakint próbál nagy levegőt venni, majd kifújni, aztán ismét, hátha segít a rosszullétén. Hűvösebb is van odakint, ez mindenképpen jó érzés a felforrósodott bőre után.*
2418. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:18:48
Üzenet elküldve: 2020-01-29 19:18:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Kiszolgálás//
*Az egyik nagyobb csoportból feláll egy vénség és egyenest a pulthoz sétál, úgy tűnik, rendelni szeretne. ~Nem tata, olyan kenőcsöt itt nem árusítunk. ~ Húzódik szélesre a mosolya, közben leteszi a poharat, amit éppen tisztogatott, hogy a figyelmét a közeledőre tudja fókuszálni.*
-Mivel szolgálhatok? *Nem is cicózik sokat, neki már súlyos aranyakban számolják az elfecsérelt időt, így nem is vesztegeti udvarias szófordulatokkal és ékes szóvirágokkal, a hízelgésről már nem is szólva.*
-Akkor lesz négy szoba és négy trófeatál. Azonnal viszem. *Biccent, közben elveszi és leszámolja az aranyakat a kasszába. Ezután beszól a konyhára és leadja a rendelést, amíg pedig az elkészül, addig odakészít maga mellé négy egymás melletti szobakulcsot. Mikor érkezik a jelzés, besétál és kihozza két tálcán a négy nagyobb, szögletes, lapos tányért, amelyek mindegyikén egy pont megfelelő ideig sütött szaftos szarvas bélszín foglal helyet páholyban. Körülötte, mint a jó alattvalók körben, zeller és alma személyesíti meg a köretet, kesudióval karöltve. A frissen készült fogások csak úgy gőzölögnek, némi szafttal körbelocsolva. Mikor odaér az asztalhoz, megköszörüli a torkát.*
-A rendelt fogások. *Lehelyezi az asztalra a négy tányért és a hozzá járó evőeszközöket.*
-Fogyasszák jó étvággyal. *Majd odalibben az pulthoz és ismét vissza, hogy a négy szobakulcsot leteszi az asztal szélére kicsit tanácstalanul nézelődve, hiszen az imént még itt volt az idős férfi, aki rendelte, de mire visszaér már hűlt helyét találja csak.*
-A szobakulcsok. Amennyiben még valamivel szolgálhatok, kérem, intsenek. *Tudja le a dolgot, és hagyja őket enni, a kulcsokkal babrálni, hogy ők osszák ki egymás között, mert ő csak annyit tesz meg, amennyit kérnek tőle.*
//Kiszolgálás//
*Az egyik nagyobb csoportból feláll egy vénség és egyenest a pulthoz sétál, úgy tűnik, rendelni szeretne. ~Nem tata, olyan kenőcsöt itt nem árusítunk. ~ Húzódik szélesre a mosolya, közben leteszi a poharat, amit éppen tisztogatott, hogy a figyelmét a közeledőre tudja fókuszálni.*
-Mivel szolgálhatok? *Nem is cicózik sokat, neki már súlyos aranyakban számolják az elfecsérelt időt, így nem is vesztegeti udvarias szófordulatokkal és ékes szóvirágokkal, a hízelgésről már nem is szólva.*
-Akkor lesz négy szoba és négy trófeatál. Azonnal viszem. *Biccent, közben elveszi és leszámolja az aranyakat a kasszába. Ezután beszól a konyhára és leadja a rendelést, amíg pedig az elkészül, addig odakészít maga mellé négy egymás melletti szobakulcsot. Mikor érkezik a jelzés, besétál és kihozza két tálcán a négy nagyobb, szögletes, lapos tányért, amelyek mindegyikén egy pont megfelelő ideig sütött szaftos szarvas bélszín foglal helyet páholyban. Körülötte, mint a jó alattvalók körben, zeller és alma személyesíti meg a köretet, kesudióval karöltve. A frissen készült fogások csak úgy gőzölögnek, némi szafttal körbelocsolva. Mikor odaér az asztalhoz, megköszörüli a torkát.*
-A rendelt fogások. *Lehelyezi az asztalra a négy tányért és a hozzá járó evőeszközöket.*
-Fogyasszák jó étvággyal. *Majd odalibben az pulthoz és ismét vissza, hogy a négy szobakulcsot leteszi az asztal szélére kicsit tanácstalanul nézelődve, hiszen az imént még itt volt az idős férfi, aki rendelte, de mire visszaér már hűlt helyét találja csak.*
-A szobakulcsok. Amennyiben még valamivel szolgálhatok, kérem, intsenek. *Tudja le a dolgot, és hagyja őket enni, a kulcsokkal babrálni, hogy ők osszák ki egymás között, mert ő csak annyit tesz meg, amennyit kérnek tőle.*
2417. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 18:29:50
Üzenet elküldve: 2020-01-29 18:29:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A professzor hagyja csordogálni az események sűrű folyamát. Csak egyszer kétszer szól közbe. Például Frädnak nemet int, mikor az a saját zöld italát kínálja fel a kapitánynak. Keze elutasító arca büszke. Jól eshet látni, hogy a kis szedett-vedett társaság akivel tengerre készül segítőkészek ennyire. Svornt szerencsésen felébred, és feltápászkodik az asztalon.*
-Reméljük nem fog!
*Mondja tréfásan a professzor, mikor a kapitány arra céloz hogy széthasad a feje. A kérdésére a professzor röviden összefoglalja a történteket.*
-Valaki fejbe vágott.
*Mondja a teljesen nyilvánvalót, majd Zopalra emeli a tekintetét.*
-Kérlek segíts leemelni a barátunkat az asztalról ez egy tisztes hely, nincsenek a rögtönzött műtétekhez szokva.
*Szavai közben már neki veselkedik a dolognak. A lila lötty ugyan kicsit megkavarta a hajós gyomrát, de tulajdonképpen, mind a fájdalma, mind a szédülése mintha javulna. Persze még le tudna menni hídba a fájdalomtól, de közben legalább már a harangok nem zúgnak a fejében. Tompább lett a dolog. Ekkor érkezik Deasys, aki felteszi a kérdését.*
-Itt egy rövid összefoglaló a kisasszonynak: Svornt szerint a tetőről bemászhattak a szobámba, és elvihettek valamit. Egy nagy fickó, aki valószínűleg megkínálta a kormányosunkat, és megpróbálják szabotálni az utunkat. Ennek ellennére nem gondolhatják túl komolyan, vagy nagyon amatőrök, mert előbb nyilvánosan jelennek meg, aztán nyomot hagynak a szobában, és csak leütik a tanút, ahelyett hogy örökre elhallgattatnák.
*Foglalja össze majd a kapitányra néz.*
-Bocsáss meg barátom, félre ne érts örülök hogy nem ez történt.
*Majd megköszörüli a torkát mint aki kinyilatkoztatni készül. Kék írisze egyesével végigjárja mindenki arcát.*
-Várjatok itt!
*Mondja mint aki meggondolta magát, és elindul a pulthoz.*
//Pultnál, kiszolgálást kérve//
//Welly//
*Az öreg pulthoz sétál, és a tőle megszokható udvariassággal elintézi azt ami kijár. Szépen kikér négy Szobat, és a magáét is kifizeti, így összesen fizet 90 aranyat
Vacsorát is rendel mindenkinek, mert mégiscsak egy úr. Trófeatál fantázianévvel fémjelzett ételt kér ki mindenkinek 96 aranyért. Ezek után már csak annyit tesz hozzá bölcs hangján.*
-Kérem kisasszony a kulcsokat az étellel hozza ki az asztalunkhoz. Köszönöm.
*Mondja az öreg Professzor mosolyogva, és miután leszámolta a megfelelő összeget Wellynek.*
//Az asztalánál//
*A pipáját tömködve ér vissza többiekhez.*
-Későre jár. Megrendeltem a vacsoránkat, és a szobákat.
*Karcos hangja átszeli a levegőt.*
-Mindenki zárja az ajtókat, és aludjon jól. Az ételt mindjárt hozzák. Ha bárki keresne a szobámban vagyok.
*Itt Deasysra tekint. Nem célzás képen, csak ők még nem éppen beszéltek meg mindent. De ha ennyi is elég a lánynak azt sem bánja. Egyet bólint, és el is tűnik a lépcsőfeljáróbán, ha a többiek másképpen nem akarják.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A professzor hagyja csordogálni az események sűrű folyamát. Csak egyszer kétszer szól közbe. Például Frädnak nemet int, mikor az a saját zöld italát kínálja fel a kapitánynak. Keze elutasító arca büszke. Jól eshet látni, hogy a kis szedett-vedett társaság akivel tengerre készül segítőkészek ennyire. Svornt szerencsésen felébred, és feltápászkodik az asztalon.*
-Reméljük nem fog!
*Mondja tréfásan a professzor, mikor a kapitány arra céloz hogy széthasad a feje. A kérdésére a professzor röviden összefoglalja a történteket.*
-Valaki fejbe vágott.
*Mondja a teljesen nyilvánvalót, majd Zopalra emeli a tekintetét.*
-Kérlek segíts leemelni a barátunkat az asztalról ez egy tisztes hely, nincsenek a rögtönzött műtétekhez szokva.
*Szavai közben már neki veselkedik a dolognak. A lila lötty ugyan kicsit megkavarta a hajós gyomrát, de tulajdonképpen, mind a fájdalma, mind a szédülése mintha javulna. Persze még le tudna menni hídba a fájdalomtól, de közben legalább már a harangok nem zúgnak a fejében. Tompább lett a dolog. Ekkor érkezik Deasys, aki felteszi a kérdését.*
-Itt egy rövid összefoglaló a kisasszonynak: Svornt szerint a tetőről bemászhattak a szobámba, és elvihettek valamit. Egy nagy fickó, aki valószínűleg megkínálta a kormányosunkat, és megpróbálják szabotálni az utunkat. Ennek ellennére nem gondolhatják túl komolyan, vagy nagyon amatőrök, mert előbb nyilvánosan jelennek meg, aztán nyomot hagynak a szobában, és csak leütik a tanút, ahelyett hogy örökre elhallgattatnák.
*Foglalja össze majd a kapitányra néz.*
-Bocsáss meg barátom, félre ne érts örülök hogy nem ez történt.
*Majd megköszörüli a torkát mint aki kinyilatkoztatni készül. Kék írisze egyesével végigjárja mindenki arcát.*
-Várjatok itt!
*Mondja mint aki meggondolta magát, és elindul a pulthoz.*
//Pultnál, kiszolgálást kérve//
//Welly//
*Az öreg pulthoz sétál, és a tőle megszokható udvariassággal elintézi azt ami kijár. Szépen kikér négy Szobat, és a magáét is kifizeti, így összesen fizet 90 aranyat
Vacsorát is rendel mindenkinek, mert mégiscsak egy úr. Trófeatál fantázianévvel fémjelzett ételt kér ki mindenkinek 96 aranyért. Ezek után már csak annyit tesz hozzá bölcs hangján.*-Kérem kisasszony a kulcsokat az étellel hozza ki az asztalunkhoz. Köszönöm.
*Mondja az öreg Professzor mosolyogva, és miután leszámolta a megfelelő összeget Wellynek.*
//Az asztalánál//
*A pipáját tömködve ér vissza többiekhez.*
-Későre jár. Megrendeltem a vacsoránkat, és a szobákat.
*Karcos hangja átszeli a levegőt.*
-Mindenki zárja az ajtókat, és aludjon jól. Az ételt mindjárt hozzák. Ha bárki keresne a szobámban vagyok.
*Itt Deasysra tekint. Nem célzás képen, csak ők még nem éppen beszéltek meg mindent. De ha ennyi is elég a lánynak azt sem bánja. Egyet bólint, és el is tűnik a lépcsőfeljáróbán, ha a többiek másképpen nem akarják.*
2416. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 18:23:30
Üzenet elküldve: 2020-01-29 18:23:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Carlotteia//
*Szerencsére már a legtöbb vendég előtt ott van az étel vagy az ital, amivel foglalkozhat, az újonnan érkező törpéhez is odasétál Carl, így nem kell felvennie a munka kényelmetlen fonalát. Kihasználva az időt tölt magának egy kis teát és az asztalokon legelteti a tekintetét, hátha jelez valaki felé, hogy rendelni szeretne. Carl nagy lelkesen fogadja, de hiszen ki ne örülne egy kis segítségnek?*
-De ugye mondtad nekik, hogy a lányokat nem kapják meg örökbe, csak bérelni lehet? *Humorizál, mikor a nő megemlíti, hogy sellőből sosem lehet eleget tartani.*
-Ne félj, őrzöm a pultot, menj csak. *Miután pedig leöblíti a torkát, nekiáll rendezgetni, hogy minden kéznél legyen, amikor majd megrohamozzák a szomjas vendégek a pultot.*
-Így ni. *Csapja össze a tenyereit elégedetten.*
//Carlotteia//
*Szerencsére már a legtöbb vendég előtt ott van az étel vagy az ital, amivel foglalkozhat, az újonnan érkező törpéhez is odasétál Carl, így nem kell felvennie a munka kényelmetlen fonalát. Kihasználva az időt tölt magának egy kis teát és az asztalokon legelteti a tekintetét, hátha jelez valaki felé, hogy rendelni szeretne. Carl nagy lelkesen fogadja, de hiszen ki ne örülne egy kis segítségnek?*
-De ugye mondtad nekik, hogy a lányokat nem kapják meg örökbe, csak bérelni lehet? *Humorizál, mikor a nő megemlíti, hogy sellőből sosem lehet eleget tartani.*
-Ne félj, őrzöm a pultot, menj csak. *Miután pedig leöblíti a torkát, nekiáll rendezgetni, hogy minden kéznél legyen, amikor majd megrohamozzák a szomjas vendégek a pultot.*
-Így ni. *Csapja össze a tenyereit elégedetten.*
2415. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:54:54
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:54:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord//
*Bátran üdvözli régi barátját egy bensőséges öleléssel és már jelezné is sajátos módon az örömét, mikor a csókja elől a férfi félrehajol nem kis meglepetésére. Kicsit értetlen arcot vág, közben Aleimord valami aranyféleséget nyom a kezébe, szabadkozva. Nem igazán érti, ez miért nem ért rá, miért volt ennyire sürgős, eszébe se jutna, hogy a nemes fizetés nélkül akarna távozni a Sellőből. Másrészt látja, hogy ennek a kínos malőrnek valószínűleg a többiek is a szemtanúi voltak, így kicsit összébb húzza magát, akaratlanul is hátrébb lép és maga előtt keresztezi a karjait.*
-Rossz hatással? *Pislog néhányat értetlenséggel a hangjában.*
- Esetleg megzavartam valamit? Vagy talán már lebeszélted a fürdődet egy másik lánnyal? *Kérdezi, mert szeretné tisztázni a helyzetet és tudatni a másikkal, hogy ezek közül egyik sem olyan ok, ami miatt valaha is megorrolna rá. Kicsit megnyugszik, mikor a férfi közli, hogy jól van, és hogy éppen a desszertjét fogyasztja az egyik asztalnál.*
-De, persze örömmel! *Válaszol mosolyogva, közben elindul az asztal felé a nemessel, ha mutatja az utat.*
-Nem köszönöm, egyelőre semmit. Mi jót eszel? *Keresi a desszertes asztalkát, talán ha eltérnek a témától egyiküknek sem lesz olyan kínos ez a helyzet és idővel, ha majd kettesben lesznek, talán ki is tudja deríteni a dolgok mögött meghúzódó okokat. ~Ugye nem vagyok büdös? ~ Csak óvatosan, hogy ne legyen annyira feltűnő, egy hajtincset az orrához emel és megszaglássza. Egyelőre csak a rákent citrusos olajat érzi, így megnyugszik némileg.*
*Bátran üdvözli régi barátját egy bensőséges öleléssel és már jelezné is sajátos módon az örömét, mikor a csókja elől a férfi félrehajol nem kis meglepetésére. Kicsit értetlen arcot vág, közben Aleimord valami aranyféleséget nyom a kezébe, szabadkozva. Nem igazán érti, ez miért nem ért rá, miért volt ennyire sürgős, eszébe se jutna, hogy a nemes fizetés nélkül akarna távozni a Sellőből. Másrészt látja, hogy ennek a kínos malőrnek valószínűleg a többiek is a szemtanúi voltak, így kicsit összébb húzza magát, akaratlanul is hátrébb lép és maga előtt keresztezi a karjait.*
-Rossz hatással? *Pislog néhányat értetlenséggel a hangjában.*
- Esetleg megzavartam valamit? Vagy talán már lebeszélted a fürdődet egy másik lánnyal? *Kérdezi, mert szeretné tisztázni a helyzetet és tudatni a másikkal, hogy ezek közül egyik sem olyan ok, ami miatt valaha is megorrolna rá. Kicsit megnyugszik, mikor a férfi közli, hogy jól van, és hogy éppen a desszertjét fogyasztja az egyik asztalnál.*
-De, persze örömmel! *Válaszol mosolyogva, közben elindul az asztal felé a nemessel, ha mutatja az utat.*
-Nem köszönöm, egyelőre semmit. Mi jót eszel? *Keresi a desszertes asztalkát, talán ha eltérnek a témától egyiküknek sem lesz olyan kínos ez a helyzet és idővel, ha majd kettesben lesznek, talán ki is tudja deríteni a dolgok mögött meghúzódó okokat. ~Ugye nem vagyok büdös? ~ Csak óvatosan, hogy ne legyen annyira feltűnő, egy hajtincset az orrához emel és megszaglássza. Egyelőre csak a rákent citrusos olajat érzi, így megnyugszik némileg.*
2414. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:41:49
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:41:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Miközben elégedetten figyeli, ahogy Taitos magában éppen a változás jelei után kutat megszólal, hogy mégis ne hagyja magában találgatni a szerencsétlent.*
-Nyálas lettél. *Csettint a még mindig nedves ujjával.*
-Éééés, akihez ezután hozzáérek szintén nyálas lesz. Hallottál már ilyet? Igazi szupervarázslat, csak neked, csak most. *Vezeti elő, mintha a férfi élete eddig legritkább produkcióját láthatta volna az imént. Aztán belépnek a puccos helyre, ott meg nagyon figyel, nehogy valamit elrontson. Véleménye szerint teljesen hűen utánozza az előtte csupán egy lépéssel haladó mágus mozdulatait és gesztusait. Azt, hogy a másik miket próbál kommunikálni felé, teljesen homályos részéről. ~Balgaság? Most szidta az anyámat vagy mi?! ~ Néz kicsit értetlenül, de nincsen sok ideje a mélyenszántó filozófiának elvetni magvait és rügybe borítani a kicsiny, de annál fogékonyabb elmét, mert valaki odalép az asztalukhoz. Már éppen válaszolna a neki odavetett bókra egy „a rozmárok baszott biztos nem így beszélnek öregem, tán megkívántad a nyaklevest”-et, de az ismeretlen, ám annál tisztább és csinibb tündér jelenléte belé fojtja a szót. ~Ez egy tündér lenne?! ~ Szemével már keresi is a hátán a szárnyakat, hátha végre eljöhet az idő, amire már olyan régóta vágyott és végre megnyalhat egyet, de sehol se találja. ~A mérete stimmel, a fülei stimmelnek, de azt a tartozékot hol dugdoshatja? ~ A kíváncsi tekintgetést az itallap szakítja félbe, amit úrinő módjára maga elé emel és kinyit. Aztán a vele érkezőből egyre csak tódulnak a számára még új információk. ~Pezsgőőő?! Mi a takonynak? 13 arany egy pohárral?! ~ Esnek majd ki a szemei a helyükről, de itt még nincsen vége a dolognak, a férfi szobát szeretne, és magukkal akarja vinni a kislányt is. Teljesen lefagy és ijedt tekintetét Taitosra emeli. ~Mégis mit kezdenénk vele a szobában? De miért egy szobát? Kettőnknek? Lehet, hogy ő is meg akarja nyalni a szárnyát! ~ Kapcsolja össze a fejében lebegő gondolatokat, véleménye szerint kerek egésszé. ~De az is lehet, hogy csak gyűjti az ilyen pici lényeket. ~ Azt hogy mit érthet minőségi szolgálat alatt, fel sem fogja, inkább valamiféle szobalány dolgot képzel el, beveti az ágyat, kikészíti a ruhát másnapra, szépen kivasalja, megköti a derékszíját. ~De hát az nekem egyedül is megy. ~ Eddig sosem szorult ilyesmire, sőt, inkább eddig nem tehette meg, de már most furcsállja, hogy a gazdagok ezt miért élvezik. Csak nagyokat pislog és várja, hogy a férfi mi mást intéz még a nővel, talán jobb, ha most nem szól bele. Inkább az itallapot mustrálja, és egyre inkább elbizonytalanodik, hogy itt mit is kapni, mert ilyeneket lát rajta, hogy „szirén éneke” meg „sellő könnye”. ~Ez biztos valami puccos dolog, de vajon azért is fizetnek, ha én elsírom magam? ~ Csak lóbálja a lábacskáit a magasabb széken ücsörögve, Taitost egyelőre nem meri felelősségre vonni, hiszen nem ez volt megbeszélve, de magának meg nem mer rendelni, mert nem tudja, mi fog ebből kisülni.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.29 17:45:59
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Miközben elégedetten figyeli, ahogy Taitos magában éppen a változás jelei után kutat megszólal, hogy mégis ne hagyja magában találgatni a szerencsétlent.*
-Nyálas lettél. *Csettint a még mindig nedves ujjával.*
-Éééés, akihez ezután hozzáérek szintén nyálas lesz. Hallottál már ilyet? Igazi szupervarázslat, csak neked, csak most. *Vezeti elő, mintha a férfi élete eddig legritkább produkcióját láthatta volna az imént. Aztán belépnek a puccos helyre, ott meg nagyon figyel, nehogy valamit elrontson. Véleménye szerint teljesen hűen utánozza az előtte csupán egy lépéssel haladó mágus mozdulatait és gesztusait. Azt, hogy a másik miket próbál kommunikálni felé, teljesen homályos részéről. ~Balgaság? Most szidta az anyámat vagy mi?! ~ Néz kicsit értetlenül, de nincsen sok ideje a mélyenszántó filozófiának elvetni magvait és rügybe borítani a kicsiny, de annál fogékonyabb elmét, mert valaki odalép az asztalukhoz. Már éppen válaszolna a neki odavetett bókra egy „a rozmárok baszott biztos nem így beszélnek öregem, tán megkívántad a nyaklevest”-et, de az ismeretlen, ám annál tisztább és csinibb tündér jelenléte belé fojtja a szót. ~Ez egy tündér lenne?! ~ Szemével már keresi is a hátán a szárnyakat, hátha végre eljöhet az idő, amire már olyan régóta vágyott és végre megnyalhat egyet, de sehol se találja. ~A mérete stimmel, a fülei stimmelnek, de azt a tartozékot hol dugdoshatja? ~ A kíváncsi tekintgetést az itallap szakítja félbe, amit úrinő módjára maga elé emel és kinyit. Aztán a vele érkezőből egyre csak tódulnak a számára még új információk. ~Pezsgőőő?! Mi a takonynak? 13 arany egy pohárral?! ~ Esnek majd ki a szemei a helyükről, de itt még nincsen vége a dolognak, a férfi szobát szeretne, és magukkal akarja vinni a kislányt is. Teljesen lefagy és ijedt tekintetét Taitosra emeli. ~Mégis mit kezdenénk vele a szobában? De miért egy szobát? Kettőnknek? Lehet, hogy ő is meg akarja nyalni a szárnyát! ~ Kapcsolja össze a fejében lebegő gondolatokat, véleménye szerint kerek egésszé. ~De az is lehet, hogy csak gyűjti az ilyen pici lényeket. ~ Azt hogy mit érthet minőségi szolgálat alatt, fel sem fogja, inkább valamiféle szobalány dolgot képzel el, beveti az ágyat, kikészíti a ruhát másnapra, szépen kivasalja, megköti a derékszíját. ~De hát az nekem egyedül is megy. ~ Eddig sosem szorult ilyesmire, sőt, inkább eddig nem tehette meg, de már most furcsállja, hogy a gazdagok ezt miért élvezik. Csak nagyokat pislog és várja, hogy a férfi mi mást intéz még a nővel, talán jobb, ha most nem szól bele. Inkább az itallapot mustrálja, és egyre inkább elbizonytalanodik, hogy itt mit is kapni, mert ilyeneket lát rajta, hogy „szirén éneke” meg „sellő könnye”. ~Ez biztos valami puccos dolog, de vajon azért is fizetnek, ha én elsírom magam? ~ Csak lóbálja a lábacskáit a magasabb széken ücsörögve, Taitost egyelőre nem meri felelősségre vonni, hiszen nem ez volt megbeszélve, de magának meg nem mer rendelni, mert nem tudja, mi fog ebből kisülni.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.29 17:45:59
2413. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:05:08
Üzenet elküldve: 2020-01-29 17:05:08
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia, Maydeleine, Aleimord, Welly//
//Nagyrészt a pultnál//
*A szoba iránt érdeklődő nemes nem fog csalódni, bőven vannak szobáik, még nagyobb forgalom mellett se szokott teljes kihasználtság előállni, hiszen nem mindenki vonul az emeletre, aki szórakozni érkezik.*
- Természetesen!
*A pultnál előkészít egy kulcsot a nemes számára. Pultosként sokak arcán látta már kiülni az érzéseket és lelkiállapotokat, s bár Dreyiát nem ismeri még túl jól, érzékel valamit felőle, amiből úgy sejti, nincsen éppen kedve és teljesítőképessége csúcsán. Ehhez adalékként érkezik a szóbeli megerősítés, megértőn biccent egy visszafogott, féloldalas mosollyal. A tetőn alvás említésekor lehull a derű az arcáról és szemöldökei megemelkednek, ilyen furcsa szokásról még nem hallott. Úgy gondolja, a nő csak ugratni akarja.*
- Sajnálom. De talán ma több szerencséd lesz. Száraz időt mondanak.
*Sandít fel somolyogva. Persze fogalma sincs, milyen időjárás várható, de ha tréfáról van szó, hát ő szívesen pendül egy húron. Reméli, hogy akiről Drey beszél, s Madyt várja, ugyanaz a személy, akiről ő tudja ugyanezt, különben sorban állás fog kialakulni, s könnyen lehet, hogy a baráti kapcsolat – ha csakugyan az – fogja látni inkább a kárát. Mady azonban sugárzik az örömtől, s válaszából is úgy tűnik, nem lesz itt fennakadás. Carlotteia bólint rá. A baráti kapcsolat hőfokát viszont átértékeli az üdvözlés láttán. No persze nem leskelődik ő, hiszen éppen Dreyia számára készíti a teát. A páros igényeire fél fülét hegyezi, mert ha kérnek valamit, abban segíthet. Hadd élvezzék ki az együtt töltött idő minden pillanatát. Dreyia szorgosan felveszi a munkát, Sryl a pultot áttörli néhány mozdulattal.*
- Rendben. Itt leszek. Előbb-utóbb.
*Vigyorog rá, s a hamarosan felbukkanó Wellyhez fordul.*
- Halihó! Ah, az jó lenne!
*Bólint a felajánlásra.*
- A Sellőinket viszik, mint a cukrot, úgyhogy most több munka hárul a pultra. Egyelőre jó lenne, ha itt tudnál lenni.
//Új munka, és ami még vár//
//Drogg//
*Ösztönösen rajzolódik szélesebbre a mosolya az „ifjú hölgy” hallatán. Az ő korában már hízelgő ilyet hallani.*
- Parancsoljon!
*Nyújtja át a füzetet, és kinyitja az italoknál.*
- Ezek csupán a leggyakrabban fogyó italainkból egy kis ízelítő, ezen felül kérhet mást is.
*Nem tudja a mosoly okát, de a derű csak jó a vendég arcán. A rendelésre biccent, és már-már indulna, hogy teljesítse, mikor a plusz kérdések elhangzanak.*
- Zammiria kisasszony?
*Tekintete a mélységi nőt keresi a tömegben, de aztán hamar visszafordul Drogghoz.*
- Természetesen jó helyen jár. Jelenleg a hölgy elfoglalt, de alkalmasint szólhatok neki, ha kívánja. Ez esetben szeretném megkérdezni, ha megengedi, hogy ki Ön és milyen ügyben keresi.
*Ruarun úrnál megszokta, hogy sokan keresik, mint tulajdonost, ám a főnök nem kívánt mindenkivel beszélni, de legalábbis szerette előre megfontolni, hogy egy-egy ügy mennyire érdemes a figyelmére. Nem tudja még, hogy itt mi a szokás, ez a vezető páros nyitottabbnak tűnik, nem bújik el a függönyök mögött, de az ő munkájukat is könnyítheti egy előszűrés.*
//Nagyrészt a pultnál//
*A szoba iránt érdeklődő nemes nem fog csalódni, bőven vannak szobáik, még nagyobb forgalom mellett se szokott teljes kihasználtság előállni, hiszen nem mindenki vonul az emeletre, aki szórakozni érkezik.*
- Természetesen!
*A pultnál előkészít egy kulcsot a nemes számára. Pultosként sokak arcán látta már kiülni az érzéseket és lelkiállapotokat, s bár Dreyiát nem ismeri még túl jól, érzékel valamit felőle, amiből úgy sejti, nincsen éppen kedve és teljesítőképessége csúcsán. Ehhez adalékként érkezik a szóbeli megerősítés, megértőn biccent egy visszafogott, féloldalas mosollyal. A tetőn alvás említésekor lehull a derű az arcáról és szemöldökei megemelkednek, ilyen furcsa szokásról még nem hallott. Úgy gondolja, a nő csak ugratni akarja.*
- Sajnálom. De talán ma több szerencséd lesz. Száraz időt mondanak.
*Sandít fel somolyogva. Persze fogalma sincs, milyen időjárás várható, de ha tréfáról van szó, hát ő szívesen pendül egy húron. Reméli, hogy akiről Drey beszél, s Madyt várja, ugyanaz a személy, akiről ő tudja ugyanezt, különben sorban állás fog kialakulni, s könnyen lehet, hogy a baráti kapcsolat – ha csakugyan az – fogja látni inkább a kárát. Mady azonban sugárzik az örömtől, s válaszából is úgy tűnik, nem lesz itt fennakadás. Carlotteia bólint rá. A baráti kapcsolat hőfokát viszont átértékeli az üdvözlés láttán. No persze nem leskelődik ő, hiszen éppen Dreyia számára készíti a teát. A páros igényeire fél fülét hegyezi, mert ha kérnek valamit, abban segíthet. Hadd élvezzék ki az együtt töltött idő minden pillanatát. Dreyia szorgosan felveszi a munkát, Sryl a pultot áttörli néhány mozdulattal.*
- Rendben. Itt leszek. Előbb-utóbb.
*Vigyorog rá, s a hamarosan felbukkanó Wellyhez fordul.*
- Halihó! Ah, az jó lenne!
*Bólint a felajánlásra.*
- A Sellőinket viszik, mint a cukrot, úgyhogy most több munka hárul a pultra. Egyelőre jó lenne, ha itt tudnál lenni.
//Új munka, és ami még vár//
//Drogg//
*Ösztönösen rajzolódik szélesebbre a mosolya az „ifjú hölgy” hallatán. Az ő korában már hízelgő ilyet hallani.*
- Parancsoljon!
*Nyújtja át a füzetet, és kinyitja az italoknál.*
- Ezek csupán a leggyakrabban fogyó italainkból egy kis ízelítő, ezen felül kérhet mást is.
*Nem tudja a mosoly okát, de a derű csak jó a vendég arcán. A rendelésre biccent, és már-már indulna, hogy teljesítse, mikor a plusz kérdések elhangzanak.*
- Zammiria kisasszony?
*Tekintete a mélységi nőt keresi a tömegben, de aztán hamar visszafordul Drogghoz.*
- Természetesen jó helyen jár. Jelenleg a hölgy elfoglalt, de alkalmasint szólhatok neki, ha kívánja. Ez esetben szeretném megkérdezni, ha megengedi, hogy ki Ön és milyen ügyben keresi.
*Ruarun úrnál megszokta, hogy sokan keresik, mint tulajdonost, ám a főnök nem kívánt mindenkivel beszélni, de legalábbis szerette előre megfontolni, hogy egy-egy ügy mennyire érdemes a figyelmére. Nem tudja még, hogy itt mi a szokás, ez a vezető páros nyitottabbnak tűnik, nem bújik el a függönyök mögött, de az ő munkájukat is könnyítheti egy előszűrés.*
2412. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 13:52:10
Üzenet elküldve: 2020-01-29 13:52:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Shan, Rey//
*Nehezen szakítja el figyelmét a szinte pelyhesen fiatal állatkáról, bár már elbújt időközben, ha minden igaz. Átérzi a kötődés boldogságát, mely némi szomorú hiányérzettel cseng le lelkében, inkább el is hessegeti. Neki másfajta kisállatokkal vannak tapasztalatai, náluk gyakran figyelte meg, hogy a még felnőtté nem érett apróságok nagyon szoros közelséget szeretnek tartani védelmezőjükkel, s táplálójukkal, de lehet, hogy a menyétekre ez tényleg nem igaz, vagy akár a saját megfigyelései is lehetnek egyedi esetek. Rey magabiztosan áll a kérdéshez, ezért tisztelettel elfogadja álláspontját. Shan arcát ellágyítja, ha csak pillanatra is az az apró, alig látható mosoly, Cassy szimpátiáját fokozza, hogy nem tartja kislányos bohóságnak a különös kis kedvenc tartását. A szőke elf igazi tárháza az efféle rajongásoknak, köszönhetően a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkornak, mit valahol lelke mélyén féltőn és örökké őriz elzárva. Biztos benne, hogy Khul is mókásan reagálna, ha itt lenne, visszavágyik arra az estére, amit négyesben tölthettek, még ha csak rövid ideig is. Kuncog Shan megjegyzésén a zsoldos illuminált állapotát illetően, s aztán tovább derül azon, ahogy Rey és Shan megegyeznek memóriazavaraikról.*
- Hjaj, annyira jó veletek lenni!
*Sóhajt boldogan, ám őt várja a munka, kénytelen magára hagyni a kedélyes párost.*
- Azt az estét megismételhetnénk a közeljövőben. Remélem, nem tűnsz el, Shan.
*Kacsint a nőre.*
- Most mennem kell, bocsássatok meg!
*Hagyja ott őket végül engesztelő tekintettel.*
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
//Ernuss//
*Valóban kezd benne gyanú ébredni a páros közötti viszonyt illetően, hiszen egy közös otthon régebbi kapcsolatot feltételez, és a viszolygás elég erős, de akár kulturális gyökerei is lehetnek a dolognak, amik iránt tisztelettel van.*
- Értem.
*Aztán időközben egyértelműen elhangzik a testvéri köteléket leleplező szó is, ami meghozza a megnyugtató felismerést. Gyldwában meglátása szerint bizalom kezd ébredni, ami örömmel tölti el, hiszen teljes szívéből hiszi, hogy ez a szolgáltatás jó dolog, amiben mindenkinek részesülnie kellene legalább egyszer életében. Emellett nagy felelősség is az ajánlás, hiszen lehet ezt rosszul csinálni, de nagyon bízik Vyl ügyességében, ahogy a magyarázkodásban is talpraesetten kisegítette. Meg sem fordul a fejében, hogy nehézségei a páros felfogási készségein múlna, csak önmagát teszi felelőssé, érzi, hogy eléggé sután állt neki a dolognak. Mosolya együttérző arckifejezéssé változik, mikor szóba kerülnek az előítéletek, bólogat Vyl szavaira.
Az események fordulata során Vyl jóvoltából odakerül hát a víz, és gyorsan megállapítják az elsődleges tüneteket. Hűs keze nagyon melegnek érzi Ormot, gondolataiban keresni kezdi, hogy érzékelt-e megelőző jeleket, mert a láz nem szokott így egyik pillanatról a másikra előjönni, de a válaszok alapján se mutatott semmi a férfi állapotának romlására.*
- Igazán sajnálom, de semmi baj, minden rendelkezésre áll, hogy enyhítsünk a rosszulléten.
*Ernussra sajnos valóban nem tud sok időt szánni, nem akarja magukra hagyni a triót a szükségesnél tovább. Egy röpke pillanatra észleli, hogy érintése elől elhúzódik a férfi, munkájában az ilyen gesztusok nagyon fontosak, ezért figyel fel rá, és megjegyzi, hogy ezt a jövőben kerülnie kell. A bevásárlólista bővül, s ha nem aggódna éppen a fennálló állapotok miatt, talán megmosolyogná, ahogy a női ruhaneműket válogató mélységit elképzeli a piacon, de a csendes Ernuss méltósággal viseli a helyzetet.*
- Köszönjük szépen!
*Erősíti meg háláját, s a közben talán az ajtó felé készülő Orm mellé helyezkedik. Ha tényleg ki akar menni a levegőre, akkor megpróbálja támogatni, de legalábbis mellette haladni, s ajánlani egy alternatívát.*
- Inkább a kert felé kellene mennünk, ott le is lehet ülni a padokra a friss levegőn.
*Szól szelíden, s alkalmazkodik a döntéshez, erőszakkal nem fogja irányítani az eseményeket. Gyldwa visszaigazolást kereső kérdésére határozottan bólogat.*
- Én is jövök.
*Egy kicsit aggódva szemléli Ormot, nem biztos benne, hogy a fürdés és a masszázs most jót tesz neki. Az orvos felkeresése sok időt igényelhet, megijed, hogy vajon annyira súlyos lesz-e a dolog, hogy olyan messzire el kelljen menni érte. Megnyugtató viszont, hogy Vyl ismer olyat, akihez lehet fordulni, remek ötletnek tartja a követséget is, de a maga részéről ezt még kivárná. Sőt, egyelőre a fürdőt sem erőltetné, sem a fürdőház nehéz, párás levegőjét. Szelíd hangon osztja meg aggályait.*
- Nem tudom, Vyl. Nem gondolod, hogy egyelőre pihennie kellene? A meleg víz ronthat most az állapotán, lázra és szédülésre, gyengeségre kockázatos lehet.
*A masszázs jótékony hatásáról sincs annyira meggyőződve, de el tudja képzelni, hogy Vylnek ebben nagyobb tapasztalata van, és tudja, mit csinál. A folytatást mindhármuknak mondja, de érezhető, hogy csak alázatosan javasol, a döntést nem ő hozza meg.*
- Visszakísérhetnénk a szobába, hogy az úr lepihenjen, hozhatok számára gyógyszert, és mindent, amire szüksége van. Akár a fürdővizet is megoldhatjuk ott. Én szívesen az úrral maradok, míg jobban lesz, addig pedig a kisasszony akár élvezheti ügyes kolléganőm tehetségét.
*Ha eldől, hogy merre mennek, szívesen segít odajutni.*
//Shan, Rey//
*Nehezen szakítja el figyelmét a szinte pelyhesen fiatal állatkáról, bár már elbújt időközben, ha minden igaz. Átérzi a kötődés boldogságát, mely némi szomorú hiányérzettel cseng le lelkében, inkább el is hessegeti. Neki másfajta kisállatokkal vannak tapasztalatai, náluk gyakran figyelte meg, hogy a még felnőtté nem érett apróságok nagyon szoros közelséget szeretnek tartani védelmezőjükkel, s táplálójukkal, de lehet, hogy a menyétekre ez tényleg nem igaz, vagy akár a saját megfigyelései is lehetnek egyedi esetek. Rey magabiztosan áll a kérdéshez, ezért tisztelettel elfogadja álláspontját. Shan arcát ellágyítja, ha csak pillanatra is az az apró, alig látható mosoly, Cassy szimpátiáját fokozza, hogy nem tartja kislányos bohóságnak a különös kis kedvenc tartását. A szőke elf igazi tárháza az efféle rajongásoknak, köszönhetően a kiegyensúlyozott, boldog gyermekkornak, mit valahol lelke mélyén féltőn és örökké őriz elzárva. Biztos benne, hogy Khul is mókásan reagálna, ha itt lenne, visszavágyik arra az estére, amit négyesben tölthettek, még ha csak rövid ideig is. Kuncog Shan megjegyzésén a zsoldos illuminált állapotát illetően, s aztán tovább derül azon, ahogy Rey és Shan megegyeznek memóriazavaraikról.*
- Hjaj, annyira jó veletek lenni!
*Sóhajt boldogan, ám őt várja a munka, kénytelen magára hagyni a kedélyes párost.*
- Azt az estét megismételhetnénk a közeljövőben. Remélem, nem tűnsz el, Shan.
*Kacsint a nőre.*
- Most mennem kell, bocsássatok meg!
*Hagyja ott őket végül engesztelő tekintettel.*
//Fürdőzéshez//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Cahress//
//Ernuss//
*Valóban kezd benne gyanú ébredni a páros közötti viszonyt illetően, hiszen egy közös otthon régebbi kapcsolatot feltételez, és a viszolygás elég erős, de akár kulturális gyökerei is lehetnek a dolognak, amik iránt tisztelettel van.*
- Értem.
*Aztán időközben egyértelműen elhangzik a testvéri köteléket leleplező szó is, ami meghozza a megnyugtató felismerést. Gyldwában meglátása szerint bizalom kezd ébredni, ami örömmel tölti el, hiszen teljes szívéből hiszi, hogy ez a szolgáltatás jó dolog, amiben mindenkinek részesülnie kellene legalább egyszer életében. Emellett nagy felelősség is az ajánlás, hiszen lehet ezt rosszul csinálni, de nagyon bízik Vyl ügyességében, ahogy a magyarázkodásban is talpraesetten kisegítette. Meg sem fordul a fejében, hogy nehézségei a páros felfogási készségein múlna, csak önmagát teszi felelőssé, érzi, hogy eléggé sután állt neki a dolognak. Mosolya együttérző arckifejezéssé változik, mikor szóba kerülnek az előítéletek, bólogat Vyl szavaira.
Az események fordulata során Vyl jóvoltából odakerül hát a víz, és gyorsan megállapítják az elsődleges tüneteket. Hűs keze nagyon melegnek érzi Ormot, gondolataiban keresni kezdi, hogy érzékelt-e megelőző jeleket, mert a láz nem szokott így egyik pillanatról a másikra előjönni, de a válaszok alapján se mutatott semmi a férfi állapotának romlására.*
- Igazán sajnálom, de semmi baj, minden rendelkezésre áll, hogy enyhítsünk a rosszulléten.
*Ernussra sajnos valóban nem tud sok időt szánni, nem akarja magukra hagyni a triót a szükségesnél tovább. Egy röpke pillanatra észleli, hogy érintése elől elhúzódik a férfi, munkájában az ilyen gesztusok nagyon fontosak, ezért figyel fel rá, és megjegyzi, hogy ezt a jövőben kerülnie kell. A bevásárlólista bővül, s ha nem aggódna éppen a fennálló állapotok miatt, talán megmosolyogná, ahogy a női ruhaneműket válogató mélységit elképzeli a piacon, de a csendes Ernuss méltósággal viseli a helyzetet.*
- Köszönjük szépen!
*Erősíti meg háláját, s a közben talán az ajtó felé készülő Orm mellé helyezkedik. Ha tényleg ki akar menni a levegőre, akkor megpróbálja támogatni, de legalábbis mellette haladni, s ajánlani egy alternatívát.*
- Inkább a kert felé kellene mennünk, ott le is lehet ülni a padokra a friss levegőn.
*Szól szelíden, s alkalmazkodik a döntéshez, erőszakkal nem fogja irányítani az eseményeket. Gyldwa visszaigazolást kereső kérdésére határozottan bólogat.*
- Én is jövök.
*Egy kicsit aggódva szemléli Ormot, nem biztos benne, hogy a fürdés és a masszázs most jót tesz neki. Az orvos felkeresése sok időt igényelhet, megijed, hogy vajon annyira súlyos lesz-e a dolog, hogy olyan messzire el kelljen menni érte. Megnyugtató viszont, hogy Vyl ismer olyat, akihez lehet fordulni, remek ötletnek tartja a követséget is, de a maga részéről ezt még kivárná. Sőt, egyelőre a fürdőt sem erőltetné, sem a fürdőház nehéz, párás levegőjét. Szelíd hangon osztja meg aggályait.*
- Nem tudom, Vyl. Nem gondolod, hogy egyelőre pihennie kellene? A meleg víz ronthat most az állapotán, lázra és szédülésre, gyengeségre kockázatos lehet.
*A masszázs jótékony hatásáról sincs annyira meggyőződve, de el tudja képzelni, hogy Vylnek ebben nagyobb tapasztalata van, és tudja, mit csinál. A folytatást mindhármuknak mondja, de érezhető, hogy csak alázatosan javasol, a döntést nem ő hozza meg.*
- Visszakísérhetnénk a szobába, hogy az úr lepihenjen, hozhatok számára gyógyszert, és mindent, amire szüksége van. Akár a fürdővizet is megoldhatjuk ott. Én szívesen az úrral maradok, míg jobban lesz, addig pedig a kisasszony akár élvezheti ügyes kolléganőm tehetségét.
*Ha eldől, hogy merre mennek, szívesen segít odajutni.*
2411. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-29 07:04:42
Üzenet elküldve: 2020-01-29 07:04:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Taitos csak a szemét forgatja a lány kételkedésére és az aranyat illető vonakodására.*
-Én mindenhol otthon vagyok.
*Feleli vállát megrántva. Aztán varázslatot láthat. Egy pillanatig tényleg boszorkányos átkot vár. Már majdnem brekeg is egyet, de nem történik semmi. Így leginkább csak fejét ingatja.*
~Vajon ilyen érzés lehet a lepra?~
*Gonoszkodik magában, de végül a Sellőház közelsége miatt csak egy egyszerűbb, kevéssé figyelemfelkeltő és vészjósló tényt állapít meg a varázslatról.*
-Nem lettem béka.
*Végignézi aztán a lány rozmártalanodását, és meg kell jegyeznie, hogy a változás pozitív.* ~Így már csak Eeyr szent könnyének két gallonja alá állítanám be mielőtt beengedem.~
*Hiába az epés megjegyzés. Taitos nem véletlenül Taitos és a kis boszorka is tud valamit, mert bejutnak. Odabent pedig egészen jó előadást adnak, noha talán Taitos oldaláról egy kicsit túljátszva.*
-Argh, mily balgaság.
*Rázza meg fejét és elhúzza kezét a festett részekről, noha jól tudja, ilyen előkelő állapotban az elrohadni nem fog, legfeljebb "tovakomposztál".*
-Nem lehet mindenki ilyen körültekintő, mint kegyed.
*Dob oda egy kötelező érvényű de üres bókot a gnómnak és mondaná is tovább, ám ekkor éri el őket a személyzet. A szokásos biccentő üdvözlés most elmarad. Itt ugyanis ő nem ad semmit, csak elvesz. Szerepe szerint biztosan. Elveszi az étlapot, kedvesen, lesajnálóan elmosolyodik a szlogen hallatán, majd lebiggyesztett ajkakkal lassan átbogarássza azt.*
-A pehzsgő... Milyen évjárat?
*Kérdezi felvont szemöldökkel, mintha tényleg számítana, hogy pontosan hány napot töltött a pincében a nedű.*
-Emellett szeretnék egy tengerre néző szobát lefoglalni az estére kedves kísérőmmel, és magácskával.
*Villantja meg már majdnem sármos "mindent megtehetek" arckifejezését, melyet bármilyen "jó" színész is, még gyakorolnia kéne.*
-Persze csak ha biztos benne, hogy minőségi szolgáltatást tud nyújtani mindkettőnknek.
*Gyalogol egy kicsit úriasan felszegett állal a kis tündér lelkébe.*
~Bocsi.~
*A látszat most fontos. A gnóm lányra néz cinkos tekintettel, melyet talán a tündér valami buja gondolat előjelének is tekinthet, de bizony Taitos leginkább azt a percet várja, mikor megmondják neki, hogy pontosan mit is kell csinálnia. Közben persze, ha már a szerep és férfiúi éne is megköveteli kicsit mustrálja a tündért. Soha nem gondolt még egyre sem így, de a hely és a környezet erre tereli gondolatait.*
~Miért állnak a szépek mindig örömlánynak?~
*Elmélkedik csendesen, míg a választ várják.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Taitos csak a szemét forgatja a lány kételkedésére és az aranyat illető vonakodására.*
-Én mindenhol otthon vagyok.
*Feleli vállát megrántva. Aztán varázslatot láthat. Egy pillanatig tényleg boszorkányos átkot vár. Már majdnem brekeg is egyet, de nem történik semmi. Így leginkább csak fejét ingatja.*
~Vajon ilyen érzés lehet a lepra?~
*Gonoszkodik magában, de végül a Sellőház közelsége miatt csak egy egyszerűbb, kevéssé figyelemfelkeltő és vészjósló tényt állapít meg a varázslatról.*
-Nem lettem béka.
*Végignézi aztán a lány rozmártalanodását, és meg kell jegyeznie, hogy a változás pozitív.* ~Így már csak Eeyr szent könnyének két gallonja alá állítanám be mielőtt beengedem.~
*Hiába az epés megjegyzés. Taitos nem véletlenül Taitos és a kis boszorka is tud valamit, mert bejutnak. Odabent pedig egészen jó előadást adnak, noha talán Taitos oldaláról egy kicsit túljátszva.*
-Argh, mily balgaság.
*Rázza meg fejét és elhúzza kezét a festett részekről, noha jól tudja, ilyen előkelő állapotban az elrohadni nem fog, legfeljebb "tovakomposztál".*
-Nem lehet mindenki ilyen körültekintő, mint kegyed.
*Dob oda egy kötelező érvényű de üres bókot a gnómnak és mondaná is tovább, ám ekkor éri el őket a személyzet. A szokásos biccentő üdvözlés most elmarad. Itt ugyanis ő nem ad semmit, csak elvesz. Szerepe szerint biztosan. Elveszi az étlapot, kedvesen, lesajnálóan elmosolyodik a szlogen hallatán, majd lebiggyesztett ajkakkal lassan átbogarássza azt.*
-A pehzsgő... Milyen évjárat?
*Kérdezi felvont szemöldökkel, mintha tényleg számítana, hogy pontosan hány napot töltött a pincében a nedű.*
-Emellett szeretnék egy tengerre néző szobát lefoglalni az estére kedves kísérőmmel, és magácskával.
*Villantja meg már majdnem sármos "mindent megtehetek" arckifejezését, melyet bármilyen "jó" színész is, még gyakorolnia kéne.*
-Persze csak ha biztos benne, hogy minőségi szolgáltatást tud nyújtani mindkettőnknek.
*Gyalogol egy kicsit úriasan felszegett állal a kis tündér lelkébe.*
~Bocsi.~
*A látszat most fontos. A gnóm lányra néz cinkos tekintettel, melyet talán a tündér valami buja gondolat előjelének is tekinthet, de bizony Taitos leginkább azt a percet várja, mikor megmondják neki, hogy pontosan mit is kell csinálnia. Közben persze, ha már a szerep és férfiúi éne is megköveteli kicsit mustrálja a tündért. Soha nem gondolt még egyre sem így, de a hely és a környezet erre tereli gondolatait.*
~Miért állnak a szépek mindig örömlánynak?~
*Elmélkedik csendesen, míg a választ várják.*
2410. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 21:50:54
Üzenet elküldve: 2020-01-28 21:50:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Nalaeä még mindig nagyon újnak számít a Sellőház berkeiben, de mostanra azért már sokkal jobban kiismeri, sokkal könnyebben feltalálja magát, mint először. Persze Carlotteiát elnézve még mindig inkább úgy érzi, csak csetlik-botlik a felszolgálásban. Főleg, amikor sok a vendég. Ha túl nagy a tömeg és túl sok asztal jut rá, a tündér hajlamos kapkodni zavarában. Olyankor pedig megesik, hogy elfelejt vagy összekever dolgokat.
Most is kezdenek már egy kicsit többen lenni a vendégek és Nalaeä épp egy üres poharakkal megrakott tálcát egyensúlyoz vissza a pult felé, amikor elhaladtában összeakad a tekintete az újonnan érkezett kettős férfiú tagjáéval. ~Rendelni szeretnének.~ Nem nehéz kitalálni a felé megejtett hanyag mozdulatból.*
- Azonnal jövök, uram *biccent a vendégnek és megszaporázza a lépteit. Sietve leteszi a tálcát, gyorsan megigazítja a ruháját és indul is, hogy felvegye a rendelést. Az odafelé úton egy kicsit megtorpan és idegesen kezdi morzsolgatni az ujjait, mikor látja, hogy a két új vendég az asztalt mustrálja. Pedig úgy emlékszik, hogy letörölte. Szinte biztos benne, de amikor ezer felé kell figyelnie egy ilyen forgalmas napon, olykor elbizonytalanodik az ilyesmit illetően. De most már túl közel van, hogy visszaforduljon egy nedves kendőért. Igyekszik hát bájos mosolyt ölteni, hogy az esetleges elnézést kérésnek is megágyazzon, ha mégis rosszul emlékezett volna a letörlés kapcsán.*
- Üdvözlöm önöket a Sellőházban *mondja kissé meghajolva először a hölgy, majd az úr felé.* - Mivel szolgálhatok? *Kitesz két étlapot és egyszersmind egy gyors pillantással, egy feltűnésmentes mozdulattal ellenőrzi is az asztalt. ~Nem ragacsos. Hála az égnek! De akkor miért mustrálták úgy?~
Az étlapon az étkek és az italok mellett szerepelnek a ház egyéb szolgáltatásai és azok árai is.*
- Biztosíthatom önöket, hogy itt minálunk mindenből a legjobbal szolgálunk. Ételből, italból, társaságból, kellemes élvezetekből.
*Hagy időt, ha a vendégek alaposabban átfutnák először a kínálatot. Esetleg addig hoz nekik italt, ha azt választanának.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Nalaeä még mindig nagyon újnak számít a Sellőház berkeiben, de mostanra azért már sokkal jobban kiismeri, sokkal könnyebben feltalálja magát, mint először. Persze Carlotteiát elnézve még mindig inkább úgy érzi, csak csetlik-botlik a felszolgálásban. Főleg, amikor sok a vendég. Ha túl nagy a tömeg és túl sok asztal jut rá, a tündér hajlamos kapkodni zavarában. Olyankor pedig megesik, hogy elfelejt vagy összekever dolgokat.
Most is kezdenek már egy kicsit többen lenni a vendégek és Nalaeä épp egy üres poharakkal megrakott tálcát egyensúlyoz vissza a pult felé, amikor elhaladtában összeakad a tekintete az újonnan érkezett kettős férfiú tagjáéval. ~Rendelni szeretnének.~ Nem nehéz kitalálni a felé megejtett hanyag mozdulatból.*
- Azonnal jövök, uram *biccent a vendégnek és megszaporázza a lépteit. Sietve leteszi a tálcát, gyorsan megigazítja a ruháját és indul is, hogy felvegye a rendelést. Az odafelé úton egy kicsit megtorpan és idegesen kezdi morzsolgatni az ujjait, mikor látja, hogy a két új vendég az asztalt mustrálja. Pedig úgy emlékszik, hogy letörölte. Szinte biztos benne, de amikor ezer felé kell figyelnie egy ilyen forgalmas napon, olykor elbizonytalanodik az ilyesmit illetően. De most már túl közel van, hogy visszaforduljon egy nedves kendőért. Igyekszik hát bájos mosolyt ölteni, hogy az esetleges elnézést kérésnek is megágyazzon, ha mégis rosszul emlékezett volna a letörlés kapcsán.*
- Üdvözlöm önöket a Sellőházban *mondja kissé meghajolva először a hölgy, majd az úr felé.* - Mivel szolgálhatok? *Kitesz két étlapot és egyszersmind egy gyors pillantással, egy feltűnésmentes mozdulattal ellenőrzi is az asztalt. ~Nem ragacsos. Hála az égnek! De akkor miért mustrálták úgy?~
Az étlapon az étkek és az italok mellett szerepelnek a ház egyéb szolgáltatásai és azok árai is.*
- Biztosíthatom önöket, hogy itt minálunk mindenből a legjobbal szolgálunk. Ételből, italból, társaságból, kellemes élvezetekből.
*Hagy időt, ha a vendégek alaposabban átfutnák először a kínálatot. Esetleg addig hoz nekik italt, ha azt választanának.*
2409. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 21:03:21
Üzenet elküldve: 2020-01-28 21:03:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nalaeä arcára némi pír szalad Bobbir úr megjegyzésére. Nem tudja pontosan, hogy hogyan értse, de aztán megnyugszik, amikor a férfi tekintete elmerengve időzik el felfedett domborulatain. Örül neki, hogy bájai elnyerték a vendég tetszését.
Ruha immár csak mutatóban marad a szőke elfen. Nala ujjai finoman simogatnak, de ügyel rá, hogy ne csiklandósan. Simítása nyomán apró csókocskákat hint. Közben Yathlanae is előkészül a produkcióhoz, s vendégük óhaját tudakolja a műfajt illetőleg. Azért egy kicsit bánja, hogy nem láthatja a táncot, de ha Bobbir úr maradéktalan kiszolgálása ezt az áldozatot követeli, akkor Nala meg is hozza. Remélhetőleg lesz még alkalma később, hogy lássa Yathlanae művészetét.*
- Amit csak kíván *feleli a kérdésre a lehető legkészségesebben.
Nalának sokféle férfival volt már dolga. A legtöbbjük vágya éhesen követelőzött már amikor megpillantották a tündért. Kiszolgálásukban majdhogynem elég volt csupán átadni magát a kényüknek. Bobbir úr másfajta. Jóval türelmesebb és kicsit sem követelőző. Nem olyannak tűnik, aki elveszi, amit megkíván, hanem inkább felajánlásokat vár és azokból csemegézik. Bizonyos szempontból nagyobb kihívás, de Nalaeä igyekszik találékony lenni.*
- Ha megengedi, csókkal üdvözölném a Sellőházban *mondja alternatívaként a következő lépésre.* - Úgy, ahogy illik. *Ujjai az utolsónak maradt ruhadarabra siklanak, hogy ha engedik neki, kibontsa belőle a férfit és egyszersmind pontosítsa a felajánlott üdvözlő csók helyét.* - Megengedi nekem, Bobbir úr?
- Vagy más kívánsága van? *kérdi figyelmesen pislogva az elfre.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nalaeä arcára némi pír szalad Bobbir úr megjegyzésére. Nem tudja pontosan, hogy hogyan értse, de aztán megnyugszik, amikor a férfi tekintete elmerengve időzik el felfedett domborulatain. Örül neki, hogy bájai elnyerték a vendég tetszését.
Ruha immár csak mutatóban marad a szőke elfen. Nala ujjai finoman simogatnak, de ügyel rá, hogy ne csiklandósan. Simítása nyomán apró csókocskákat hint. Közben Yathlanae is előkészül a produkcióhoz, s vendégük óhaját tudakolja a műfajt illetőleg. Azért egy kicsit bánja, hogy nem láthatja a táncot, de ha Bobbir úr maradéktalan kiszolgálása ezt az áldozatot követeli, akkor Nala meg is hozza. Remélhetőleg lesz még alkalma később, hogy lássa Yathlanae művészetét.*
- Amit csak kíván *feleli a kérdésre a lehető legkészségesebben.
Nalának sokféle férfival volt már dolga. A legtöbbjük vágya éhesen követelőzött már amikor megpillantották a tündért. Kiszolgálásukban majdhogynem elég volt csupán átadni magát a kényüknek. Bobbir úr másfajta. Jóval türelmesebb és kicsit sem követelőző. Nem olyannak tűnik, aki elveszi, amit megkíván, hanem inkább felajánlásokat vár és azokból csemegézik. Bizonyos szempontból nagyobb kihívás, de Nalaeä igyekszik találékony lenni.*
- Ha megengedi, csókkal üdvözölném a Sellőházban *mondja alternatívaként a következő lépésre.* - Úgy, ahogy illik. *Ujjai az utolsónak maradt ruhadarabra siklanak, hogy ha engedik neki, kibontsa belőle a férfit és egyszersmind pontosítsa a felajánlott üdvözlő csók helyét.* - Megengedi nekem, Bobbir úr?
- Vagy más kívánsága van? *kérdi figyelmesen pislogva az elfre.*
2408. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:47:39
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:47:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Új munka, és ami még vár//
*Körülnézve szemlézget, ahogy a kiszolgáló személyzet dolgozik, mintha egy előadást látna és nem munkahelyet. Egy fiatal nő lépdel felé, kezében egy étlappal. Így kizárásos alapon Sellő alkalmazottja lehet, amit be is bizonyosodik, amint megszólítja Droggot. A nő mondatait végighallgatja, majd eltöpreng, mielőtt válaszolna.*
- Üdvözletem ifjú hölgy. Egyelőre egy itallappal beérném, de még elég határozatlan vagyok a téren mit is fogyasztanék.
*Amint megkapja az itallapot, gyorsan átfutja mi is a kínálat. Amint meglátja Zammi nevét az étel – ital lapon elmosolyodik, majd úgy dönt, rendel.*
- Egyelőre legyen egy kupa vajsör, és egy sajttál. Lenne még egy kérdésem, bár az étlap alapján látom, hogy jó helyen járok, de biztosra mennék. Zammiria kisasszonyt itt találom? Vagy épp a városban valahol?
*Körülnézve szemlézget, ahogy a kiszolgáló személyzet dolgozik, mintha egy előadást látna és nem munkahelyet. Egy fiatal nő lépdel felé, kezében egy étlappal. Így kizárásos alapon Sellő alkalmazottja lehet, amit be is bizonyosodik, amint megszólítja Droggot. A nő mondatait végighallgatja, majd eltöpreng, mielőtt válaszolna.*
- Üdvözletem ifjú hölgy. Egyelőre egy itallappal beérném, de még elég határozatlan vagyok a téren mit is fogyasztanék.
*Amint megkapja az itallapot, gyorsan átfutja mi is a kínálat. Amint meglátja Zammi nevét az étel – ital lapon elmosolyodik, majd úgy dönt, rendel.*
- Egyelőre legyen egy kupa vajsör, és egy sajttál. Lenne még egy kérdésem, bár az étlap alapján látom, hogy jó helyen járok, de biztosra mennék. Zammiria kisasszonyt itt találom? Vagy épp a városban valahol?
2407. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:04:02
Üzenet elküldve: 2020-01-28 20:04:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Carlotteia, Maydeleine, Aleimord//
*Ahogy nézelődik, Carlotteia szólítja meg vélhetően ismerkedős csevegésre, bár nem érez hozzá sok kedvet mégis figyel a lányra.*
- Reggelt, új nap új vendégek. Igen jól esne egy forró tea. Hűvös napunk lesz.
*Nézelődik közben hisz mégis csak dolgoznia kellene, ami nem árthat, ha nem akar elkényelmesedni. A pihenésre vonatkozó kérdésen elmélázik.*
- Nem mondhatnám, hogy pihentem, még a tetőre se jutottam ki hogy aludhassak egy jót. Az előbb még hajat mosott, mert várja valaki. Szerintem lassan le is ér.
*Eddig tartott a dolog, ahogy kiejtette a szavakat a száján Mady is megjelent széles mosollyal az arcán. Ahogy ő megjelenik egy férfi is célirányosan lép hozzájuk. Dreyia érdeklődve nézi meg alaposan az alakot. De mivel Mady a nyakába borul és csókot követel, ami némi visszautasításra kerül. Így a férfit leminősíti lehetséges veszélyforrásról, megfigyelendő személyre. A zavara mosolyt csal a sötételf nő arcára, majd a teájába fojtja a vigyorát, remélhetőleg még időben.*
- Remek nap elé nézünk, kicsit körbejárom a termet, mindjárt visszatérek beszélgetni.
*Ezzel leteszi a teát, és a munkája kezdetét veszi. Sétája közben felméri a vendégeket, viselkedés öltözet terén. Nem mintha bárkivel baja lenne csak nem szeretne tolvajba futni, bár végre kiélhetné rajta az elég rég elfojtott agresszív hajlamait. Amint körbejárt visszatér a pulthoz, ha Car addig nem érne vissza a törpétől, addig beáll a helyére a pultba.*
*Ahogy nézelődik, Carlotteia szólítja meg vélhetően ismerkedős csevegésre, bár nem érez hozzá sok kedvet mégis figyel a lányra.*
- Reggelt, új nap új vendégek. Igen jól esne egy forró tea. Hűvös napunk lesz.
*Nézelődik közben hisz mégis csak dolgoznia kellene, ami nem árthat, ha nem akar elkényelmesedni. A pihenésre vonatkozó kérdésen elmélázik.*
- Nem mondhatnám, hogy pihentem, még a tetőre se jutottam ki hogy aludhassak egy jót. Az előbb még hajat mosott, mert várja valaki. Szerintem lassan le is ér.
*Eddig tartott a dolog, ahogy kiejtette a szavakat a száján Mady is megjelent széles mosollyal az arcán. Ahogy ő megjelenik egy férfi is célirányosan lép hozzájuk. Dreyia érdeklődve nézi meg alaposan az alakot. De mivel Mady a nyakába borul és csókot követel, ami némi visszautasításra kerül. Így a férfit leminősíti lehetséges veszélyforrásról, megfigyelendő személyre. A zavara mosolyt csal a sötételf nő arcára, majd a teájába fojtja a vigyorát, remélhetőleg még időben.*
- Remek nap elé nézünk, kicsit körbejárom a termet, mindjárt visszatérek beszélgetni.
*Ezzel leteszi a teát, és a munkája kezdetét veszi. Sétája közben felméri a vendégeket, viselkedés öltözet terén. Nem mintha bárkivel baja lenne csak nem szeretne tolvajba futni, bár végre kiélhetné rajta az elég rég elfojtott agresszív hajlamait. Amint körbejárt visszatér a pulthoz, ha Car addig nem érne vissza a törpétől, addig beáll a helyére a pultba.*
2406. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:21:47
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:21:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Cahress, Vyl//
- Rendben, akkor szólj, ah probléma lenne *biccent, majd tervezne is visszatérni az unott ácsorgáshoz, ám a nő folytatja.*
- Persze, megoldom *biccent, majd elveszi a pénzt. Úgy tűnik, lesz egy szép útja. Az érintés elől automatikusan elhúzódik, de nem tart sokáig a pillanat, a nő már libben is tovább. Reagálni sincs ideje, mikor már újabb dreelt nyomnak a kezébe, miszerint a legújabb divat szerinti bőrkalapot hozzon, ha már ott van.*
- Szerencsétlen bárány *jegyzi meg azért, bár úgysem foglalkozik vele senki, mindenki csak követel, s aztán az orkkal kezd el bíbelődni. Visszafojt egy sóhajt, majd zsebre vágja a pénzt.*
- Remélem, azért van szabad ló *mondja, majd sarkon fordul, és szobájába koslat, hogy előkészülhessen az úthoz.*
- Rendben, akkor szólj, ah probléma lenne *biccent, majd tervezne is visszatérni az unott ácsorgáshoz, ám a nő folytatja.*
- Persze, megoldom *biccent, majd elveszi a pénzt. Úgy tűnik, lesz egy szép útja. Az érintés elől automatikusan elhúzódik, de nem tart sokáig a pillanat, a nő már libben is tovább. Reagálni sincs ideje, mikor már újabb dreelt nyomnak a kezébe, miszerint a legújabb divat szerinti bőrkalapot hozzon, ha már ott van.*
- Szerencsétlen bárány *jegyzi meg azért, bár úgysem foglalkozik vele senki, mindenki csak követel, s aztán az orkkal kezd el bíbelődni. Visszafojt egy sóhajt, majd zsebre vágja a pénzt.*
- Remélem, azért van szabad ló *mondja, majd sarkon fordul, és szobájába koslat, hogy előkészülhessen az úthoz.*
2405. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:45:31
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:45:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Carlotteia//
*Most, hogy kellőképpen kipihente magát, mert, hogy is tudna az ember jobban kikapcsolódni, minthogy pucér férfi hátsókat néz és nevet. Tagadhatatlan, hogy régen volt ilyen mozgalmas nap a háta mögött, bár itt sosem szokott unatkozni. Viszont lassan ismét be kell állnia a pultba, hogy felvegye a munka végét, amit otthagyott a pihenő előtt. Besétál a pult mögé és köszön Carlnak, hogy lássa szolgálatba állt ő is.*
-Tudok valamiben segíteni? Látom, gyűlnek a népek. *Néz körbe, hogy felmérje a vendégek számát. Egyelőre csak pakolászik, még egyelőre nincs kedve nagyon buzgólkodni, ha nem muszáj.*
//Carlotteia//
*Most, hogy kellőképpen kipihente magát, mert, hogy is tudna az ember jobban kikapcsolódni, minthogy pucér férfi hátsókat néz és nevet. Tagadhatatlan, hogy régen volt ilyen mozgalmas nap a háta mögött, bár itt sosem szokott unatkozni. Viszont lassan ismét be kell állnia a pultba, hogy felvegye a munka végét, amit otthagyott a pihenő előtt. Besétál a pult mögé és köszön Carlnak, hogy lássa szolgálatba állt ő is.*
-Tudok valamiben segíteni? Látom, gyűlnek a népek. *Néz körbe, hogy felmérje a vendégek számát. Egyelőre csak pakolászik, még egyelőre nincs kedve nagyon buzgólkodni, ha nem muszáj.*
2404. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:41:09
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:41:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia, Maydeleine//
- Remek *biccent elégedetten.* Van szabad szobájuk? Lehet, hogy csak holnap reggel indulnék haza.
*Közben bár megkapja az italát és a desszertet is, Mady is felbukkan, ami egy kicsit változtat a dolgon, ugyanis otthagyva asztalát, rajta az érintetlen itallal és desszertet, sétál a nő elébe. Hagyja, hogy Mady a nyakába kapaszkodjon, elvégre azt hiszi, hogy csak egy hosszú ölelést kap, de mikor a nő nagyon nyújtja a nyakát egy csókért Aleimord szinte rögtön elhúzódik. Valamivel el kell terelnie a témát, így gyors megszólal.*
- Ó, a pénzt meg elfejtem odaadni! *csóválja meg a fejét.* Látod, rossz hatással vagy rám!
*Gyorsan benyúl a zsebébe, és átad 80 aranyat Maydeleine Rhywayersnek. *
- Remekül vagyok! És te? Nem ülsz le velem, amíg befejezem a desszertet? Te kérsz valamit?
- Remek *biccent elégedetten.* Van szabad szobájuk? Lehet, hogy csak holnap reggel indulnék haza.
*Közben bár megkapja az italát és a desszertet is, Mady is felbukkan, ami egy kicsit változtat a dolgon, ugyanis otthagyva asztalát, rajta az érintetlen itallal és desszertet, sétál a nő elébe. Hagyja, hogy Mady a nyakába kapaszkodjon, elvégre azt hiszi, hogy csak egy hosszú ölelést kap, de mikor a nő nagyon nyújtja a nyakát egy csókért Aleimord szinte rögtön elhúzódik. Valamivel el kell terelnie a témát, így gyors megszólal.*
- Ó, a pénzt meg elfejtem odaadni! *csóválja meg a fejét.* Látod, rossz hatással vagy rám!
*Gyorsan benyúl a zsebébe, és átad 80 aranyat Maydeleine Rhywayersnek.
*- Remekül vagyok! És te? Nem ülsz le velem, amíg befejezem a desszertet? Te kérsz valamit?
2403. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:15:29
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:15:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Cassy, Rey, Zammiria//
*Miközben Cassy magyarázza, hogy a mélységi volt a fegyveres kíséretük, Shan tekintete akaratlanul is végigszalad Reyraán. Valamiért már az első találkozásukkor is nehezen nézte ki belőle, hogy harcos lenne, ennek oka minden bizonnyal az lehet, hogy saját magán kívül nem sok női zsoldost ismer. Egyszerűen az a tapasztalata, hogy főleg férfiak űznek ilyesféle munkát vagy ha mégis nőnemű kardforgatóval akad össze, az mindig ronda.*
-Áh Arthenior...
*Sóhajt, ahogy az elf elbeszélésére előtörnek az emlékei, mert bizony az ottani, akkoriban Kósza Pinty néven futó bordélyban is megfordult már párszor. Noha akkor még szó sem volt semmiféle földbeomlásról meg emlékei szerint a városi népek sem voltak valami kedvesek. Sőt, talán egyik hegét is ott szerezte, de már ki emlékszik rá pontosan. Nem most volt már és akkortájt volt egy elég nehéz időszaka, elég sokat ivott, ami szintén nem sokat segít neki a visszaemlékezésben.
A, mint már időközben kiderült, menyétre pillantva halvány mosoly jelenik meg szája sarkában.*
-Egész helyes kis izé.
*Szól, s ha a kisállat hagyja, kicsit meg is bökdösi az ujjával.*
-Ja, nem volt valami hosszú mulatság. Khul már akkor majdnem a fején pörgött, amikor leértem.
*Próbálja felidézni az estét, s persze az is eszébe jut, hogy a szőke leányzó is egész jól becsiccsentett, de úgy dönt nem hozza zavarba őt azzal, hogy ezt felemlegeti. Az meg egyébként, hogy a sötételf nem emlékszik rá, nem zavarja különösebben, ennél azért több kell ahhoz, hogy ő megsértődjön. Így hát csak legyint a bocsánatkérés féleségre majd lehúzza italát.*
-Én meg a nevekre nem emlékszem. Ketten már kiteszünk egy normális embert.
*Jegyzi meg derűsen, majd kicsit el is kuncogja magát, visszagondolva arra, hányszor okozott már neki ez problémát. Szerencsére nem nagyokat, de meglehetősen kínos szituációkba keveredett már miatta.
Közben Cassy otthagyja őket, s a pár másodpercnyi csendben újra eszébe jut, hogy jó lenne beszélni Ralassal.*
-Nem tudod véletlenül a kisasszony vagy a főnök mikor érkeznek?
*Alig, hogy a kérdés elhagyja ajkait ismerős hangra kapja fel a fejét, s a hozzá tartozó Zammiriát látva szélesen elvigyorodik. Jókedvűen köszön vissza majd megissza maradék borát, s feleletre nyitja száját.*
-Ó, hát remekül!
*Ezután kissé komolyabb képet vágva helyezkedik kényelmesebb pozícióba a széken*
-Jó is, hogy itt van, ugyanis nem véletlenül vagyok itt. Szeretnék visszajönni, ha lehetséges.
//Cassy, Rey, Zammiria//
*Miközben Cassy magyarázza, hogy a mélységi volt a fegyveres kíséretük, Shan tekintete akaratlanul is végigszalad Reyraán. Valamiért már az első találkozásukkor is nehezen nézte ki belőle, hogy harcos lenne, ennek oka minden bizonnyal az lehet, hogy saját magán kívül nem sok női zsoldost ismer. Egyszerűen az a tapasztalata, hogy főleg férfiak űznek ilyesféle munkát vagy ha mégis nőnemű kardforgatóval akad össze, az mindig ronda.*
-Áh Arthenior...
*Sóhajt, ahogy az elf elbeszélésére előtörnek az emlékei, mert bizony az ottani, akkoriban Kósza Pinty néven futó bordélyban is megfordult már párszor. Noha akkor még szó sem volt semmiféle földbeomlásról meg emlékei szerint a városi népek sem voltak valami kedvesek. Sőt, talán egyik hegét is ott szerezte, de már ki emlékszik rá pontosan. Nem most volt már és akkortájt volt egy elég nehéz időszaka, elég sokat ivott, ami szintén nem sokat segít neki a visszaemlékezésben.
A, mint már időközben kiderült, menyétre pillantva halvány mosoly jelenik meg szája sarkában.*
-Egész helyes kis izé.
*Szól, s ha a kisállat hagyja, kicsit meg is bökdösi az ujjával.*
-Ja, nem volt valami hosszú mulatság. Khul már akkor majdnem a fején pörgött, amikor leértem.
*Próbálja felidézni az estét, s persze az is eszébe jut, hogy a szőke leányzó is egész jól becsiccsentett, de úgy dönt nem hozza zavarba őt azzal, hogy ezt felemlegeti. Az meg egyébként, hogy a sötételf nem emlékszik rá, nem zavarja különösebben, ennél azért több kell ahhoz, hogy ő megsértődjön. Így hát csak legyint a bocsánatkérés féleségre majd lehúzza italát.*
-Én meg a nevekre nem emlékszem. Ketten már kiteszünk egy normális embert.
*Jegyzi meg derűsen, majd kicsit el is kuncogja magát, visszagondolva arra, hányszor okozott már neki ez problémát. Szerencsére nem nagyokat, de meglehetősen kínos szituációkba keveredett már miatta.
Közben Cassy otthagyja őket, s a pár másodpercnyi csendben újra eszébe jut, hogy jó lenne beszélni Ralassal.*
-Nem tudod véletlenül a kisasszony vagy a főnök mikor érkeznek?
*Alig, hogy a kérdés elhagyja ajkait ismerős hangra kapja fel a fejét, s a hozzá tartozó Zammiriát látva szélesen elvigyorodik. Jókedvűen köszön vissza majd megissza maradék borát, s feleletre nyitja száját.*
-Ó, hát remekül!
*Ezután kissé komolyabb képet vágva helyezkedik kényelmesebb pozícióba a széken*
-Jó is, hogy itt van, ugyanis nem véletlenül vagyok itt. Szeretnék visszajönni, ha lehetséges.
2402. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:07:20
Üzenet elküldve: 2020-01-28 18:07:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Kicsit elhitelteleníti a manós sztorit, hogy a férfi nem igazán bizonyos a helyben.*
-Deb. Deb mászcok hegyeket és deb fogok odáig beúszdi. *Ezt le is tudja, sajnos számára megközelíthetetlen távolságba került Taitos kincse, ezzel az egyetlen mondattal. ~Vesződjön vele az, akinek kisgömböc volt az unokabátyjának a mostohaanyja.~ Le is lankad a villódzó érdeklődés és lelkesedés, immár ismét csak egy eldugaszolt szemétcirkáló, nem más. Csak lankadó „aha” felbukásával kíséri az érdekfeszítő szivárvány képzés elméleti teóriáját, valahogy a sokszínű égi jelenségről mindig egy habos- babos ruha jutott eszébe, amit fiatalabb korába mindig rá akartak tukmálni. ~Blöe.~ *
-Rá cse hederíts, deb bajd elmúlik. *Legyint a gondolatokra, amik szinte egymást dagályosítsák, ő meg aztán már az elején arrébb rúgta azt a bizonyos fonalat. Sohasem volt az a visszafogott lélek, ami érdekelte, mindig megkérdezte, attól függetlenül hány lábbal voltak magasabbak vagy többek a kiszemelt célpontok.*
-Deked van otthodod és bégis itt lófrálsz? *Pislog felfelé, mert neki napról- napra egyre jobban kezd hiányozni az értelmes társaság, de főleg azok, akikkel beszélgetni is lehet. Aztán elsüti a nagyon elmés fordulatot, és rozmárnak titulálja kísérőjét, erre az visszavág, és teljes elégedettséggel titulálná magát az agyaras állatnak, ha ő most produkál valami varázstudományt. Most ezzel megfogta a gnómot, de hősünk nem esik pánikba, vagy nem adja meg magát elsőre. Felmutatja a mutatóujját.*
-Bost gyol figyelj! *Benyálazza az ujját, aztán felemeli, vissza a levegőbe. Mormol, szinte kántál valami érthetetlen zagyvanyelven, aztán viszi jobbra aztán balra az ujját, mint valami pálcát, majd megkoppintja a férfi kezét.*
-Íd. *Nagy elégedettséggel vágja csípőre a kezeit.*
-Na? Érzed bár a váldozást? *Tudakolja miközben haladnak előrefelé, ekkor érik a bölcs intelmek, amelyek nyomán megpaskolja a pofiját a két tenyerével, majd gyorsan kirántja az orrából a két tömítést.*
-Dááá! Sziii! *Még odakint rámarkol a térdeire, nem volt egy kellemes élmény, de úgy fest, elállt a vérzés, így felszegett fejjel lépdel be a fogadótérbe, az odabent ácsorgó őrök árnyékában. Nagyon koncentrál, nem is igazán néz körbe, mert eléggé félhomály van, csak követi minél szorosabban a másikat. Mikor az megbámul valaki, ő kétszer olyan dülledten utánozza azt. ~Biztos sokat verik szegényt, azért ilyen nagy a hátsója. ~ Jegyzi meg magában, fontos, hogy helyesen mérje fel a környezetét. Miután megtalálják az asztalukat, gyorsan ki is húzza a széket, amely igazán előkelő és furcsa is, megfordul a fejében, hogy egyáltalán leülhet-e ő ilyen finom anyagra. De gyorsan leküzdi a zavarát, miután Taitos fennhangon megszólal, és nagyon úgy tűnik, hozzá beszél, bár körbenéz, hátha van még itt valaki rajtuk kívül. Az első mondatra nem tudja, mit feleljen, a másoknál viszont felcsillannak a szemei, mert ez már sokkal közelebb áll hozzá is. Felkönyököl az asztallapra, majd lejjebb hajtva a fejét, nyalint egy nyelvnyújtásnyit és kettőt- hármat nyámmogva megjegyzi.*
-Egen, a festék is fémtartalmú, ez bizonyítottam nem egészséges. *Bólint a másik irányába nagyon tudományosan.*
-Akár a karod is lerohadhat, én nem könyökölnék rá. *Figyelmezteti.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Kicsit elhitelteleníti a manós sztorit, hogy a férfi nem igazán bizonyos a helyben.*
-Deb. Deb mászcok hegyeket és deb fogok odáig beúszdi. *Ezt le is tudja, sajnos számára megközelíthetetlen távolságba került Taitos kincse, ezzel az egyetlen mondattal. ~Vesződjön vele az, akinek kisgömböc volt az unokabátyjának a mostohaanyja.~ Le is lankad a villódzó érdeklődés és lelkesedés, immár ismét csak egy eldugaszolt szemétcirkáló, nem más. Csak lankadó „aha” felbukásával kíséri az érdekfeszítő szivárvány képzés elméleti teóriáját, valahogy a sokszínű égi jelenségről mindig egy habos- babos ruha jutott eszébe, amit fiatalabb korába mindig rá akartak tukmálni. ~Blöe.~ *
-Rá cse hederíts, deb bajd elmúlik. *Legyint a gondolatokra, amik szinte egymást dagályosítsák, ő meg aztán már az elején arrébb rúgta azt a bizonyos fonalat. Sohasem volt az a visszafogott lélek, ami érdekelte, mindig megkérdezte, attól függetlenül hány lábbal voltak magasabbak vagy többek a kiszemelt célpontok.*
-Deked van otthodod és bégis itt lófrálsz? *Pislog felfelé, mert neki napról- napra egyre jobban kezd hiányozni az értelmes társaság, de főleg azok, akikkel beszélgetni is lehet. Aztán elsüti a nagyon elmés fordulatot, és rozmárnak titulálja kísérőjét, erre az visszavág, és teljes elégedettséggel titulálná magát az agyaras állatnak, ha ő most produkál valami varázstudományt. Most ezzel megfogta a gnómot, de hősünk nem esik pánikba, vagy nem adja meg magát elsőre. Felmutatja a mutatóujját.*
-Bost gyol figyelj! *Benyálazza az ujját, aztán felemeli, vissza a levegőbe. Mormol, szinte kántál valami érthetetlen zagyvanyelven, aztán viszi jobbra aztán balra az ujját, mint valami pálcát, majd megkoppintja a férfi kezét.*
-Íd. *Nagy elégedettséggel vágja csípőre a kezeit.*
-Na? Érzed bár a váldozást? *Tudakolja miközben haladnak előrefelé, ekkor érik a bölcs intelmek, amelyek nyomán megpaskolja a pofiját a két tenyerével, majd gyorsan kirántja az orrából a két tömítést.*
-Dááá! Sziii! *Még odakint rámarkol a térdeire, nem volt egy kellemes élmény, de úgy fest, elállt a vérzés, így felszegett fejjel lépdel be a fogadótérbe, az odabent ácsorgó őrök árnyékában. Nagyon koncentrál, nem is igazán néz körbe, mert eléggé félhomály van, csak követi minél szorosabban a másikat. Mikor az megbámul valaki, ő kétszer olyan dülledten utánozza azt. ~Biztos sokat verik szegényt, azért ilyen nagy a hátsója. ~ Jegyzi meg magában, fontos, hogy helyesen mérje fel a környezetét. Miután megtalálják az asztalukat, gyorsan ki is húzza a széket, amely igazán előkelő és furcsa is, megfordul a fejében, hogy egyáltalán leülhet-e ő ilyen finom anyagra. De gyorsan leküzdi a zavarát, miután Taitos fennhangon megszólal, és nagyon úgy tűnik, hozzá beszél, bár körbenéz, hátha van még itt valaki rajtuk kívül. Az első mondatra nem tudja, mit feleljen, a másoknál viszont felcsillannak a szemei, mert ez már sokkal közelebb áll hozzá is. Felkönyököl az asztallapra, majd lejjebb hajtva a fejét, nyalint egy nyelvnyújtásnyit és kettőt- hármat nyámmogva megjegyzi.*
-Egen, a festék is fémtartalmú, ez bizonyítottam nem egészséges. *Bólint a másik irányába nagyon tudományosan.*
-Akár a karod is lerohadhat, én nem könyökölnék rá. *Figyelmezteti.*
2401. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-28 17:29:05
Üzenet elküldve: 2020-01-28 17:29:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Aleimord, Dreyia, Carlotteia//
-Mindig jó hallani, ha kedvenc vendég érkezik, az sosem fáradtság. *Jegyzi meg Carlotteia kijelentésére, látja, hogy Dreyia is már itt van, ő inkább hajmosásra cserélte a pihenést, de előbb a dolog.
Bizony, azért most is vannak elegen odalent, hogy ne szúrja ki egyből a nemest, mikor viszont az segítségére siet azzal, hogy közelebb sétál és megszólítja, mindjárt mosolyra derül az arca. Régen nem látta már a férfit, örül, hogy épségben van, és még mindig gondol rá néha, hogy meglátogassa. A meglepetés említésére lelkesen odalép hozzá és a karjaival a nyakába kapaszkodva üdvözölné egy csókkal, ha nem ellenkezik.*
-Hogy vagy mindig Kedves? *Kérdezi kedvesen, nem hiszi, hogy van célja a látogatásnak, csupán úgy véli már hiányzott a nemesnek a társaság.*
-Mindig jó hallani, ha kedvenc vendég érkezik, az sosem fáradtság. *Jegyzi meg Carlotteia kijelentésére, látja, hogy Dreyia is már itt van, ő inkább hajmosásra cserélte a pihenést, de előbb a dolog.
Bizony, azért most is vannak elegen odalent, hogy ne szúrja ki egyből a nemest, mikor viszont az segítségére siet azzal, hogy közelebb sétál és megszólítja, mindjárt mosolyra derül az arca. Régen nem látta már a férfit, örül, hogy épségben van, és még mindig gondol rá néha, hogy meglátogassa. A meglepetés említésére lelkesen odalép hozzá és a karjaival a nyakába kapaszkodva üdvözölné egy csókkal, ha nem ellenkezik.*
-Hogy vagy mindig Kedves? *Kérdezi kedvesen, nem hiszi, hogy van célja a látogatásnak, csupán úgy véli már hiányzott a nemesnek a társaság.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5044-5063