Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-30 09:27:50
Üzenet elküldve: 2020-05-30 09:27:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Amaziana//
*Ahogy a nő kifejti neki a sütemény körüli mizéria részleteit csak együtt érzően bólogat.*
-Hát, itt a kikötőben főleg olyan emberekkel találkozni, az itt élőkre gondolok, akik néha még olvasni is alig tudnak. Szerencsére, aki megengedheti magának a Sellőház szolgáltatásait, ennél az esetek nagy részében, műveltebb. De akadnak kivételek, mint mindenütt. De minden hiányosságnak meg van az oka és mindenki másban tehetséges. Ééés a legfontosabb… *Emeli fel a mutatóujját a magasba, mint aki most valami nagy bölcsesség kimondására készül. Ekkor be is nyit a Sellőház fogadóterébe, ahol még csak néhány vendég lézeng, ahogy az lenni szokott ilyenkor.*
-Mindig a vendégnek van igaza. *Mosolyog szélesen a nő arcára.*
-Kivéve ha a sellő testi épségét vagy a Sellőház tulajdonát veszélyezteti. Mint mondtam, mindig vannak kivételek, de ide az emberek szóórakozni jönnek. Ha a vendégnek jó kedve van, az mindig előny, mert könnyebb kedvesnek lenni vele. *Beszél tapasztalatból, a zsémbes és utálatos vendéggel is kedves szokott lenni, de az több energiáját emészti fel. Mikor betekintést kap a nő előző életvitelébe, mármint, hogy tudomására hozza, volt vőlegénye és teljesen más közökben mozgok, kicsit elbizonytalanodik.*
-Biztos, hogy ez a hely jó lesz neked? Aki ez előtt ennyire más irányba tartott, nem biztos, hogy megtalálja a helyét köztünk. Bár, ha sikerül kijönnöd a vendégekkel, utána már talán nem lehet baj. *Mosolyog biztatóan a másikra, bár ott motoszkál benne a kétség.*
-Viszont a szabadidődben azt teszel, amihez kedved van, így nem kell lemondanod mindenről, amit eddig szerettél. *Állapítja meg, mert ő is lehetne nagy tudású gyógynövényes vagy alkimista a szabadidejében, ha az foglalkoztatná, de nem foglalkoztatja. Jobban szereti eredendően a ruhákat és a jóképű, kedves férfiakat. Közben megérkeznek a pulthoz, ahol már várják őket. A lányoktól elköszön, akik távoznak, ő pedig beveszi magát a pult mögé, hogy elkészítse magának a teáját.*
-Teát esetleg? Gyógynövényes, gyömbér, fahéj… ilyenek. *Próbálja felkészíteni a kissé kesernyés ízre, ha esetleg úgy adódna.*
-Igen, jó társaságban csak úgy repül az idő. *Teszi hozzá kedves mosollyal a szája szélén.*
*Ahogy a nő kifejti neki a sütemény körüli mizéria részleteit csak együtt érzően bólogat.*
-Hát, itt a kikötőben főleg olyan emberekkel találkozni, az itt élőkre gondolok, akik néha még olvasni is alig tudnak. Szerencsére, aki megengedheti magának a Sellőház szolgáltatásait, ennél az esetek nagy részében, műveltebb. De akadnak kivételek, mint mindenütt. De minden hiányosságnak meg van az oka és mindenki másban tehetséges. Ééés a legfontosabb… *Emeli fel a mutatóujját a magasba, mint aki most valami nagy bölcsesség kimondására készül. Ekkor be is nyit a Sellőház fogadóterébe, ahol még csak néhány vendég lézeng, ahogy az lenni szokott ilyenkor.*
-Mindig a vendégnek van igaza. *Mosolyog szélesen a nő arcára.*
-Kivéve ha a sellő testi épségét vagy a Sellőház tulajdonát veszélyezteti. Mint mondtam, mindig vannak kivételek, de ide az emberek szóórakozni jönnek. Ha a vendégnek jó kedve van, az mindig előny, mert könnyebb kedvesnek lenni vele. *Beszél tapasztalatból, a zsémbes és utálatos vendéggel is kedves szokott lenni, de az több energiáját emészti fel. Mikor betekintést kap a nő előző életvitelébe, mármint, hogy tudomására hozza, volt vőlegénye és teljesen más közökben mozgok, kicsit elbizonytalanodik.*
-Biztos, hogy ez a hely jó lesz neked? Aki ez előtt ennyire más irányba tartott, nem biztos, hogy megtalálja a helyét köztünk. Bár, ha sikerül kijönnöd a vendégekkel, utána már talán nem lehet baj. *Mosolyog biztatóan a másikra, bár ott motoszkál benne a kétség.*
-Viszont a szabadidődben azt teszel, amihez kedved van, így nem kell lemondanod mindenről, amit eddig szerettél. *Állapítja meg, mert ő is lehetne nagy tudású gyógynövényes vagy alkimista a szabadidejében, ha az foglalkoztatná, de nem foglalkoztatja. Jobban szereti eredendően a ruhákat és a jóképű, kedves férfiakat. Közben megérkeznek a pulthoz, ahol már várják őket. A lányoktól elköszön, akik távoznak, ő pedig beveszi magát a pult mögé, hogy elkészítse magának a teáját.*
-Teát esetleg? Gyógynövényes, gyömbér, fahéj… ilyenek. *Próbálja felkészíteni a kissé kesernyés ízre, ha esetleg úgy adódna.*
-Igen, jó társaságban csak úgy repül az idő. *Teszi hozzá kedves mosollyal a szája szélén.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:02:16
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:02:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér cirógatása a combjai közé csúszó kézen véletlenül sem irányít, de közvetíti érzékei finom jelzéseit. Olykor szorít rajta ugyan egy kicsikét, de ilyenkor az úr nyakába hajolva forró csókocskával biztosítja a férfit, hogy nincs ellenére, amit csinál. Szeretné, ha vendége teljesen fesztelenül venné birtokba, hiszen ő azért van itt, hogy az úr vágyait maradéktalanul jóllakassa.
Nala teste mostanra már ösztönösen válaszol az érintésre. Kínálja magát, ahogy az elvárás mindig is diktálta. Az, hogy az úr már most birtokba kívánja venni felfedezőútra indult ujjaival, Nala számára elismerő kegy. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy a kíváncsi kéz minél kényelmesebben hozzáférjen, az úr pedig kellő bizonyosságot kaphat, hogy a tündér zsenge öle fenségesen kéjes éjt ígér.*
- Nem tudni. Sokféleképp mesélik. Van, aki úgy tartja, a hódító engedett, de a feladott birtokért súlyos sarcot von. Amikor beszedi, tél borul a földekre *válaszolja. Hangja olykor megremeg, sóhajba fúl, de igyekszik egyben tartani mondatait.* - A vágy ilyenkor, egyezségük szerint, egészen átengedi magát, hogy hűbérura teljesen birtokba vehesse. *Karoran Dor úr közben befejezni látszik az étkezést, s hogy mit kezdjen így felszabadult baljával, arra készséges Sellője máris megoldást kínál. Csupán kínál, hiszen dönteni csak az úr dönthet. Hátrébb hajtja a fejét, vállait is hátrébb húzza, így a kacéran lecsúszott ruhapánt miatt szinte magára festi a mozdulatot, mellyel a férfi lejjebb gyűri a finom anyagot. Nala pőre keble kívánatos desszert lenne a vacsora után és édes előétel az előttük álló éjhez.*
- De egyesek szerint még mindig tart és az az ölelkezés sosem ért véget *pihegi olykor a szemét is lehunyva, meg-megnedvesíti ajkát, amit kiszárít e kéjektől zilált szuszogás* - csak a vágy alél el néha a hódító ereje alatt. Télbe fordul a világ olyankor, de ahogy eszmél, forró sóhajaival, öle tüzével ébred újra az élet is.
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündér cirógatása a combjai közé csúszó kézen véletlenül sem irányít, de közvetíti érzékei finom jelzéseit. Olykor szorít rajta ugyan egy kicsikét, de ilyenkor az úr nyakába hajolva forró csókocskával biztosítja a férfit, hogy nincs ellenére, amit csinál. Szeretné, ha vendége teljesen fesztelenül venné birtokba, hiszen ő azért van itt, hogy az úr vágyait maradéktalanul jóllakassa.
Nala teste mostanra már ösztönösen válaszol az érintésre. Kínálja magát, ahogy az elvárás mindig is diktálta. Az, hogy az úr már most birtokba kívánja venni felfedezőútra indult ujjaival, Nala számára elismerő kegy. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy a kíváncsi kéz minél kényelmesebben hozzáférjen, az úr pedig kellő bizonyosságot kaphat, hogy a tündér zsenge öle fenségesen kéjes éjt ígér.*
- Nem tudni. Sokféleképp mesélik. Van, aki úgy tartja, a hódító engedett, de a feladott birtokért súlyos sarcot von. Amikor beszedi, tél borul a földekre *válaszolja. Hangja olykor megremeg, sóhajba fúl, de igyekszik egyben tartani mondatait.* - A vágy ilyenkor, egyezségük szerint, egészen átengedi magát, hogy hűbérura teljesen birtokba vehesse. *Karoran Dor úr közben befejezni látszik az étkezést, s hogy mit kezdjen így felszabadult baljával, arra készséges Sellője máris megoldást kínál. Csupán kínál, hiszen dönteni csak az úr dönthet. Hátrébb hajtja a fejét, vállait is hátrébb húzza, így a kacéran lecsúszott ruhapánt miatt szinte magára festi a mozdulatot, mellyel a férfi lejjebb gyűri a finom anyagot. Nala pőre keble kívánatos desszert lenne a vacsora után és édes előétel az előttük álló éjhez.*
- De egyesek szerint még mindig tart és az az ölelkezés sosem ért véget *pihegi olykor a szemét is lehunyva, meg-megnedvesíti ajkát, amit kiszárít e kéjektől zilált szuszogás* - csak a vágy alél el néha a hódító ereje alatt. Télbe fordul a világ olyankor, de ahogy eszmél, forró sóhajaival, öle tüzével ébred újra az élet is.
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:03:22
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:03:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Meg kell hagyni Yath nagyon jól érti a dolgát, a bárd olykor-olykor fel is nyög a kezek alatt, mivel jólesik neki a kényeztetés. A becézgetés, és a megjátszott szigorúság pedig szórakoztatja a férfit, makkor megfordul, magához öleli nőt. Tudja, hogy még jön a második felvonás, de mégis szereti a mikor a nő forró teste az ő testével érintkezik. *
-Ragyogó Istennőm, tégy velem, amit akarsz. *Ajánlkozik fel a férfi, és átadja az irányítást a nőnek. A zöld szemekben valami turpisságot sejt, de szereti, ha egy nő kreatív az ágyban, ezért várja, hogy mi fog történni. *
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Meg kell hagyni Yath nagyon jól érti a dolgát, a bárd olykor-olykor fel is nyög a kezek alatt, mivel jólesik neki a kényeztetés. A becézgetés, és a megjátszott szigorúság pedig szórakoztatja a férfit, makkor megfordul, magához öleli nőt. Tudja, hogy még jön a második felvonás, de mégis szereti a mikor a nő forró teste az ő testével érintkezik. *
-Ragyogó Istennőm, tégy velem, amit akarsz. *Ajánlkozik fel a férfi, és átadja az irányítást a nőnek. A zöld szemekben valami turpisságot sejt, de szereti, ha egy nő kreatív az ágyban, ezért várja, hogy mi fog történni. *
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-29 17:43:55
Üzenet elküldve: 2020-05-29 17:43:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xaras igazán megpróbál kitenni magáért, s Yath pedig jó sellőhöz méltóan apróbb sóhajtások közepette hálálkodik. Hadd érezze úgy a férfi, hogy nagy örömet okoz most a nőnek, még akkor is, ha azért ezt túlzás lenne kijelenteni. Yath egész életében másokat kényeztetett, ellátta a férfiakat és nőket egyaránt szeretettel, és törődéssel. Igen fel kéne annak kötni a gatyáját, aki tényleg le akarja nyűgözni a tapasztalt elfet, s őszinte, hangos, fáradt és könyörgő sikolyokat kifacsarni belőle. Ha akad még egyáltalán ilyen személy a világon.*
- Ohh, Xaras. Ez... Nagyon jó.
*Sóhajtja, mikor a bárd az öléhez ér, felélesztve testének már halkulóban lévő vágyát.
S némi csalódottsággal veszi tudomásul az izgalmas közjáték végét, legalábbis az ő részéről. Már megszokta, hogy semmi sincs ingyen, de azért kislányos lelke mélyén reménykedett, hogy ezúttal csak tétlenül tűrnie kell, és nem dolgoznia. Bár az olaj erős aromája elűzte a szeméből a bágyadt álmosságot, azért teste már enyhén érzi a hosszú munkanapot, hiszen Xaras előtt egy másik vendéggel is eltöltött néhány kellemes órát, s ha éppen nem a lepedőn hancúrozott valakivel, vagy táncolt, vagy énekelt.*
- Na gyere, lovagom.
*Adja be a derekát, s elnyom egy néma, láthatatlan ásítást. Majd mintha csak egy lóra ugrana fel, elhelyezkedik a férfi derekán, félig-meddig inkább fenekén. Így sokkal izgalmasabb a játék, s jobban hozzá is fér a háthoz és a vállhoz.
Nagy serényen kezdi ő is kenegetni Xaras vállait, hosszú, gyakorlott ujjaival felkúszva a tarkójára, félresöpörve az útban álló, rakoncátlan tincseket. Közben nem rest néhány erősebb mozdulattal mélyen az izmokba hatolni, kellemes masszázsélményt nyújtva ezzel a vendégnek. Ebben igazán jó a sellő, volt alkalma felületesen egy kis anatómiát tanulni, tudja, hol kell nyomni, hogy az izmok elernyedjenek, s minden görcsös csomó szertefoszoljon. Ahogy lejjebb halad a lapockákhoz, ő is közelebb hajol, hogy a már kész részeket bőségesen csókokkal, és gyengéd harapásokkal láthassa el. Kezei végigcsúsznak a gerinc mentén, majd a lány kénytelen máshogy helyezkedni, hogy hozzáférjen az alsóbb részekhez is. A fenéknél ő is elidőzik, erőteljesebb mozdulatokkal simítva bele az olajat a bőrbe, majd gyorsan ellátja a combokat, s vádlit is. A talphoz sem fél hozzáérni, sőt, gyakorlott mozdulatokkal nyomkodja ott is az érzékeny pontokat, egészen különleges élményt és érzést nyújtva ezzel a férfinak.*
- Azt hiszem, itt végeztem.
*Mosolyodik el, s elégedetten szemléli csillogó művét.*
- Most rajtad a sor, fordulj meg, Nagyfiú.
*Utasítja megjátszott szigorúsággal Xarast, helyet adva neki a manőverre. Most jön csak az igazán izgalmas része kettejük szenvedélyes és játékos táncának. Yath fejében már készen is áll a részletes terv, milyen módokon fogja megkínozni szegény bárdot.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xaras igazán megpróbál kitenni magáért, s Yath pedig jó sellőhöz méltóan apróbb sóhajtások közepette hálálkodik. Hadd érezze úgy a férfi, hogy nagy örömet okoz most a nőnek, még akkor is, ha azért ezt túlzás lenne kijelenteni. Yath egész életében másokat kényeztetett, ellátta a férfiakat és nőket egyaránt szeretettel, és törődéssel. Igen fel kéne annak kötni a gatyáját, aki tényleg le akarja nyűgözni a tapasztalt elfet, s őszinte, hangos, fáradt és könyörgő sikolyokat kifacsarni belőle. Ha akad még egyáltalán ilyen személy a világon.*
- Ohh, Xaras. Ez... Nagyon jó.
*Sóhajtja, mikor a bárd az öléhez ér, felélesztve testének már halkulóban lévő vágyát.
S némi csalódottsággal veszi tudomásul az izgalmas közjáték végét, legalábbis az ő részéről. Már megszokta, hogy semmi sincs ingyen, de azért kislányos lelke mélyén reménykedett, hogy ezúttal csak tétlenül tűrnie kell, és nem dolgoznia. Bár az olaj erős aromája elűzte a szeméből a bágyadt álmosságot, azért teste már enyhén érzi a hosszú munkanapot, hiszen Xaras előtt egy másik vendéggel is eltöltött néhány kellemes órát, s ha éppen nem a lepedőn hancúrozott valakivel, vagy táncolt, vagy énekelt.*
- Na gyere, lovagom.
*Adja be a derekát, s elnyom egy néma, láthatatlan ásítást. Majd mintha csak egy lóra ugrana fel, elhelyezkedik a férfi derekán, félig-meddig inkább fenekén. Így sokkal izgalmasabb a játék, s jobban hozzá is fér a háthoz és a vállhoz.
Nagy serényen kezdi ő is kenegetni Xaras vállait, hosszú, gyakorlott ujjaival felkúszva a tarkójára, félresöpörve az útban álló, rakoncátlan tincseket. Közben nem rest néhány erősebb mozdulattal mélyen az izmokba hatolni, kellemes masszázsélményt nyújtva ezzel a vendégnek. Ebben igazán jó a sellő, volt alkalma felületesen egy kis anatómiát tanulni, tudja, hol kell nyomni, hogy az izmok elernyedjenek, s minden görcsös csomó szertefoszoljon. Ahogy lejjebb halad a lapockákhoz, ő is közelebb hajol, hogy a már kész részeket bőségesen csókokkal, és gyengéd harapásokkal láthassa el. Kezei végigcsúsznak a gerinc mentén, majd a lány kénytelen máshogy helyezkedni, hogy hozzáférjen az alsóbb részekhez is. A fenéknél ő is elidőzik, erőteljesebb mozdulatokkal simítva bele az olajat a bőrbe, majd gyorsan ellátja a combokat, s vádlit is. A talphoz sem fél hozzáérni, sőt, gyakorlott mozdulatokkal nyomkodja ott is az érzékeny pontokat, egészen különleges élményt és érzést nyújtva ezzel a férfinak.*
- Azt hiszem, itt végeztem.
*Mosolyodik el, s elégedetten szemléli csillogó művét.*
- Most rajtad a sor, fordulj meg, Nagyfiú.
*Utasítja megjátszott szigorúsággal Xarast, helyet adva neki a manőverre. Most jön csak az igazán izgalmas része kettejük szenvedélyes és játékos táncának. Yath fejében már készen is áll a részletes terv, milyen módokon fogja megkínozni szegény bárdot.*
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:27:46
Üzenet elküldve: 2020-05-29 15:27:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az elf szépség kéjesen el is helyezkedik a bárd előtt, így újra teljes valójában csodálhatja meg Yath domborulatait. Egy csókot lehet az ajkakra, majd finoman a hegyes fülekbe súg. *
-Ezek a rózsás keblek minden kényeztetést és dicséretet megérdemelnek. Nem leszek fukar. *Szól a bárd, és először csak olaj nélkül, finoman simogatja a kebleket, csókokkal halmozza el, lágy puszik, és nyalogatások érik a rózsákat. Itt elidőzik, hiszen úgy tűnik, hogy Yath szereti, ha egy férfi a halmainál tölt egy kis időt. Azután jön a finom beolajozás, nem fukarkodik ám vele, és ugyanúgy jön a kényeztetés. Majd lejjebb megy a has felé, és eljut a lány barlangjáig. Itt is elidőzik egy ideig. Szája és nyelve nem lustálkodik, hanem finoman kényeztet. Végül a lábak is kapnak az olajból. Yath teste művelet végére olyanná lesz, mint egy ragyogó szerelemistennőjé. Egy újabb csókot lehet Yath ajkaira, majd ő maga is hasra fekszik, hogy a kis sellő hasonló örömökbe részesítse. *
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Az elf szépség kéjesen el is helyezkedik a bárd előtt, így újra teljes valójában csodálhatja meg Yath domborulatait. Egy csókot lehet az ajkakra, majd finoman a hegyes fülekbe súg. *
-Ezek a rózsás keblek minden kényeztetést és dicséretet megérdemelnek. Nem leszek fukar. *Szól a bárd, és először csak olaj nélkül, finoman simogatja a kebleket, csókokkal halmozza el, lágy puszik, és nyalogatások érik a rózsákat. Itt elidőzik, hiszen úgy tűnik, hogy Yath szereti, ha egy férfi a halmainál tölt egy kis időt. Azután jön a finom beolajozás, nem fukarkodik ám vele, és ugyanúgy jön a kényeztetés. Majd lejjebb megy a has felé, és eljut a lány barlangjáig. Itt is elidőzik egy ideig. Szája és nyelve nem lustálkodik, hanem finoman kényeztet. Végül a lábak is kapnak az olajból. Yath teste művelet végére olyanná lesz, mint egy ragyogó szerelemistennőjé. Egy újabb csókot lehet Yath ajkaira, majd ő maga is hasra fekszik, hogy a kis sellő hasonló örömökbe részesítse. *
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-29 13:16:05
Üzenet elküldve: 2020-05-29 13:16:05
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mély sóhajtások közepette adja át magát a férfi érintéseinek, s hagyja, hogy a jó illatú olajat bőrébe masszírozzák. Igen jól esik neki ez a törődés, s az ezt kísérő, incselkedő csókok és harapások csak tovább tetézik az élményt. Persze néha akaratlanul is összerándul, mert bizony érzékenyebb, csikisebb tájakra is téved a bárd keze, de igyekszik a lehető leginkább visszafogni magát, így nem okoz senkiben és semmiben sem kárt. A hideg párszor, érezhetően végigfut gerince mentén, főleg amikor Xaras ujjai a csigolyák környékén játszadoznak. Nem tehet róla, a háta mindig is a legérzékenyebb részei közé tartozott.
Mikor kéri a férfi, hogy forduljon meg, készségesen és örömmel engedelmeskedik. A mellkasa és hasa sokkal kevésbé érzékeny a finom érintésekre, így jobban fogja bírni a gyűrődést.
Kezeivel nyújtózik egy jólesőt, aztán visszahúzza őket mellkasa mellé, s immár háton fekve keresi a másik kedves tekintetét.*
- Aztán le ne spórold a melleimről az a krémet.
*Kacsint pimaszul, mintegy keringőre kérve ezzel a vendéget, hogy most mutassa be tánctudását. A formás halmok lustán és puhán terülnek most szét, s rózsái mintha epekedve várnák a gyakorlott érintéseket, hogy ismét kinyílhassanak. Bár már ezelőtt is volt alkalma bemutatnia Xarasnak, hogy azért valamennyire ért a női mellekhez, most lehetősége van igazán kibontakozni, s megpróbálhatja elkápráztatni Yathot, bizonyítva neki tudását. Persze ez az elf esetében nem lesz egy egyszerű menet, a legtöbben csendben felsülnek.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Mély sóhajtások közepette adja át magát a férfi érintéseinek, s hagyja, hogy a jó illatú olajat bőrébe masszírozzák. Igen jól esik neki ez a törődés, s az ezt kísérő, incselkedő csókok és harapások csak tovább tetézik az élményt. Persze néha akaratlanul is összerándul, mert bizony érzékenyebb, csikisebb tájakra is téved a bárd keze, de igyekszik a lehető leginkább visszafogni magát, így nem okoz senkiben és semmiben sem kárt. A hideg párszor, érezhetően végigfut gerince mentén, főleg amikor Xaras ujjai a csigolyák környékén játszadoznak. Nem tehet róla, a háta mindig is a legérzékenyebb részei közé tartozott.
Mikor kéri a férfi, hogy forduljon meg, készségesen és örömmel engedelmeskedik. A mellkasa és hasa sokkal kevésbé érzékeny a finom érintésekre, így jobban fogja bírni a gyűrődést.
Kezeivel nyújtózik egy jólesőt, aztán visszahúzza őket mellkasa mellé, s immár háton fekve keresi a másik kedves tekintetét.*
- Aztán le ne spórold a melleimről az a krémet.
*Kacsint pimaszul, mintegy keringőre kérve ezzel a vendéget, hogy most mutassa be tánctudását. A formás halmok lustán és puhán terülnek most szét, s rózsái mintha epekedve várnák a gyakorlott érintéseket, hogy ismét kinyílhassanak. Bár már ezelőtt is volt alkalma bemutatnia Xarasnak, hogy azért valamennyire ért a női mellekhez, most lehetősége van igazán kibontakozni, s megpróbálhatja elkápráztatni Yathot, bizonyítva neki tudását. Persze ez az elf esetében nem lesz egy egyszerű menet, a legtöbben csendben felsülnek.*
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 21:52:25
Üzenet elküldve: 2020-05-28 21:52:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Carlotteia//
// Pult //
* Éppen álmoskásan törölget amikor egy ismerős hang megszólítja. Hamar felkapja a fejét, hogy kiderítse ki a hangnak a gazdája. Hamar kiderül ez a titok is. A kedves felszolgálóval dolga tegnapról.*
- Jó reggelt!
* Köszön szépen ő is vissza, hogy aztán gondolkodás nélkül válaszoljon a feltett kérdésre.*
- Panaszra semmi okom. Igazán nagyszerű a hely. Az első vendégemmel is nagyon jól elvoltam.* Mosolyog rá a tollas hölgyeményre. Közben persze azon jár az esze, hogy mi is lehet a neve, de nem emlékszik rá, hogy bemutatkoztak volna már korábban egymásnak. Bár lehet, hogy ő azzal kezdte, amin megérkezett. Na mindegy is most van rá alkalma, hogy megtegye ezt megint.*
- Rémesen röstellem, de nem emlékszem rá, hogy hölgyemnek mi a neve. Vagy, hogy egyáltalán bemutatkoztunk volna-e egymásnak. Én Rendor Froksz vagyok! Nagyon örvendek! Kegyedet hogy szólíthatom?* Kérdezi meg udvariasan a hölgyet. Ha megejtették a bemutatkozást, akkor lenne valami amiben kikérné a tapasztaltabb dolgozó véleményét.*
- Kérhetek egy kis szakmai segítséget?* Ha igenlő választ kap, akkor rögtön rá is térne a dologra.*
- Tegnap felvettem pár rendelélést, de nem vagyok benne biztos, hogy jól könyveltem be. Esetleg egy pillantást tudna rá vetni hölgyem?* Ha Carlotteia vett rá egy pillantást, akkor nagyon hálás lesz. Reméli, hogy túl nagy hibát nem vétett, de ha mégis, akkor igyekszik figyelni az esetleges okításra.*
// Pult //
* Éppen álmoskásan törölget amikor egy ismerős hang megszólítja. Hamar felkapja a fejét, hogy kiderítse ki a hangnak a gazdája. Hamar kiderül ez a titok is. A kedves felszolgálóval dolga tegnapról.*
- Jó reggelt!
* Köszön szépen ő is vissza, hogy aztán gondolkodás nélkül válaszoljon a feltett kérdésre.*
- Panaszra semmi okom. Igazán nagyszerű a hely. Az első vendégemmel is nagyon jól elvoltam.* Mosolyog rá a tollas hölgyeményre. Közben persze azon jár az esze, hogy mi is lehet a neve, de nem emlékszik rá, hogy bemutatkoztak volna már korábban egymásnak. Bár lehet, hogy ő azzal kezdte, amin megérkezett. Na mindegy is most van rá alkalma, hogy megtegye ezt megint.*
- Rémesen röstellem, de nem emlékszem rá, hogy hölgyemnek mi a neve. Vagy, hogy egyáltalán bemutatkoztunk volna-e egymásnak. Én Rendor Froksz vagyok! Nagyon örvendek! Kegyedet hogy szólíthatom?* Kérdezi meg udvariasan a hölgyet. Ha megejtették a bemutatkozást, akkor lenne valami amiben kikérné a tapasztaltabb dolgozó véleményét.*
- Kérhetek egy kis szakmai segítséget?* Ha igenlő választ kap, akkor rögtön rá is térne a dologra.*
- Tegnap felvettem pár rendelélést, de nem vagyok benne biztos, hogy jól könyveltem be. Esetleg egy pillantást tudna rá vetni hölgyem?* Ha Carlotteia vett rá egy pillantást, akkor nagyon hálás lesz. Reméli, hogy túl nagy hibát nem vétett, de ha mégis, akkor igyekszik figyelni az esetleges okításra.*
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 18:13:17
Üzenet elküldve: 2020-05-28 18:13:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A textil már nem zavarja egyikőjüket sem. Xaras szorosan magához öleli Yathalanaét. Érzi a lány édes illatát, és testének melegét. A kis incseljedésre egy mosoly a válasz, majd egy csókot ad a partnerének. *
-Jól bírom a fájdalmat. *Jelenti ki a férfi, majd megvárja míg Yath hasra fekszik. El is kezdi kenegetni a lány nyakát, hátát, derekát. Finom puszikat ad ezekre a részekre. Játékosságból enyhén beleharap Yath fenekébe, majd ezen testrésze és lábai is kapnak puszit és olajat. *
- Kérlek, fordulj meg! *Szól a bárd, hiszen a másik oldalát is kényeztetni akarja a lánynak.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A textil már nem zavarja egyikőjüket sem. Xaras szorosan magához öleli Yathalanaét. Érzi a lány édes illatát, és testének melegét. A kis incseljedésre egy mosoly a válasz, majd egy csókot ad a partnerének. *
-Jól bírom a fájdalmat. *Jelenti ki a férfi, majd megvárja míg Yath hasra fekszik. El is kezdi kenegetni a lány nyakát, hátát, derekát. Finom puszikat ad ezekre a részekre. Játékosságból enyhén beleharap Yath fenekébe, majd ezen testrésze és lábai is kapnak puszit és olajat. *
- Kérlek, fordulj meg! *Szól a bárd, hiszen a másik oldalát is kényeztetni akarja a lánynak.*
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:56:39
Üzenet elküldve: 2020-05-28 13:56:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündérlány sok felesleges bonyodalmat és fáradságot spórol meg neki a hús felszelésével, lehetővé téve, hogy egyszerre két irányba is tudjon figyelni, bizonyos mértékig. A férfiaknál a kettéosztott figyelem képessége köztudottan nem a legerősebb, de igyekszik mindent megtenni a jó ügy érdekében, főleg, hogy pihenőt is kap egy történet formájában. Miközben az északi mesék egyikét hallgatja, keze megáll egy rövid pillanatra, majd folytatja mozgolódását, mely a selymes ruhaanyagba ütközve ujjainak tétova játékában csúcsosodik ki. Talán mire a lány utolsó szavai elhangzanak, a fagy is közelebb kerül ahhoz, hogy utat találjon a vágy ölelésébe.*
- És mi lett azután a vággyal és a faggyal? Egybeolvadtak örökre? Vagy később újra szétváltak talán, és ma is léteznek? Én azt hiszem, a fagynak léteznie kell, mert ha előrenyomul, nem lehet előle sem elmenekülni, sem ellenállni neki, hiszen kegyetlen és kérlelhetetlen, megszállott módon tör előle, és minden engedelmeskedik neki, ami az útjába kerül, amíg el nem éri célját. - *felnéz egy pillanatra a tányérjáról a tündérre és lassan mozgatja kezét, akár Nala irányítására bízva azt, amennyiben számíthat ilyenre, hogy biztosan kellően óvatos és gyengéd legyen. Egy másodpercig lustán pihenteti a combokhoz tapadó tenyerét és kézfejét, hogy aztán a következő másodpercben lágy csusszanással folytassa, amit elkezdett. Ha a lány is engedi, idővel utat talál magának a textil rétegeit kikerülve a vágy belsőbb rejtelmeibe, ami biztosan hatással lesz mindkettejükre, de kétségtelen, hogy elsődlegesen a tündér kiszolgálása a célja. Amennyiben a befogadó ölelés méltónak találja, hogy csapdájába zárja felfedezésre indult kíváncsiságát, hát nem fogja vissza magát, és ügyelve a tündérre, igyekszik akkora területet bebarangolni, amekkorát csak lehetséges. Baljával továbbra is oda-odanyúl az előtte lévő ételhez egy-két jobb falatért, és hasonló, periodikusan ismétlődő mozgást végez jobbjával is, egészen más célból és jóval kellemesebb körülmények között. Amint talál egy szalvétát az asztalon, gyorsan megtörli kezét és száját vele, majd még egy utolsót kortyol a teából. Nem fogyasztott nagy mennyiségű ételt, mégis ez lehet az egyik legbőségesebb vacsorája, saját vélekedése szerint.*
- Néha azonban úgy tűnik, hogy a fagy is képes fogságba kerülni, amiből nagyon nehezen tudna csak szabadulni, ha egyáltalán lenne is ilyen szándéka. – *pillant fel ismét a lányra, hirtelen nem is teljesen meggyőződve arról, mihez is kezdjen felszabaduló kezével.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A tündérlány sok felesleges bonyodalmat és fáradságot spórol meg neki a hús felszelésével, lehetővé téve, hogy egyszerre két irányba is tudjon figyelni, bizonyos mértékig. A férfiaknál a kettéosztott figyelem képessége köztudottan nem a legerősebb, de igyekszik mindent megtenni a jó ügy érdekében, főleg, hogy pihenőt is kap egy történet formájában. Miközben az északi mesék egyikét hallgatja, keze megáll egy rövid pillanatra, majd folytatja mozgolódását, mely a selymes ruhaanyagba ütközve ujjainak tétova játékában csúcsosodik ki. Talán mire a lány utolsó szavai elhangzanak, a fagy is közelebb kerül ahhoz, hogy utat találjon a vágy ölelésébe.*
- És mi lett azután a vággyal és a faggyal? Egybeolvadtak örökre? Vagy később újra szétváltak talán, és ma is léteznek? Én azt hiszem, a fagynak léteznie kell, mert ha előrenyomul, nem lehet előle sem elmenekülni, sem ellenállni neki, hiszen kegyetlen és kérlelhetetlen, megszállott módon tör előle, és minden engedelmeskedik neki, ami az útjába kerül, amíg el nem éri célját. - *felnéz egy pillanatra a tányérjáról a tündérre és lassan mozgatja kezét, akár Nala irányítására bízva azt, amennyiben számíthat ilyenre, hogy biztosan kellően óvatos és gyengéd legyen. Egy másodpercig lustán pihenteti a combokhoz tapadó tenyerét és kézfejét, hogy aztán a következő másodpercben lágy csusszanással folytassa, amit elkezdett. Ha a lány is engedi, idővel utat talál magának a textil rétegeit kikerülve a vágy belsőbb rejtelmeibe, ami biztosan hatással lesz mindkettejükre, de kétségtelen, hogy elsődlegesen a tündér kiszolgálása a célja. Amennyiben a befogadó ölelés méltónak találja, hogy csapdájába zárja felfedezésre indult kíváncsiságát, hát nem fogja vissza magát, és ügyelve a tündérre, igyekszik akkora területet bebarangolni, amekkorát csak lehetséges. Baljával továbbra is oda-odanyúl az előtte lévő ételhez egy-két jobb falatért, és hasonló, periodikusan ismétlődő mozgást végez jobbjával is, egészen más célból és jóval kellemesebb körülmények között. Amint talál egy szalvétát az asztalon, gyorsan megtörli kezét és száját vele, majd még egy utolsót kortyol a teából. Nem fogyasztott nagy mennyiségű ételt, mégis ez lehet az egyik legbőségesebb vacsorája, saját vélekedése szerint.*
- Néha azonban úgy tűnik, hogy a fagy is képes fogságba kerülni, amiből nagyon nehezen tudna csak szabadulni, ha egyáltalán lenne is ilyen szándéka. – *pillant fel ismét a lányra, hirtelen nem is teljesen meggyőződve arról, mihez is kezdjen felszabaduló kezével.*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:44:01
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:44:01
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eleinte némi bizalmatlansággal szemléli a gyanús üvegcsét. Nem szokott hozzá, hogy efféle dolgokkal kedveskedjenek neki. Általában a sellők szokták bekenni a vendégeket illatosabbnál illatosabb olajokkal, fordítva aligha történik ilyen. Végül rövid, elgondolkodó dilemma után úgy dönt, miért is ne engedhetne meg magának ennyi kényeztetést, miért ne engedhetné, hogy egy kicsit vele is foglalkozzanak, s ne ő szolgáljon odaadóan és édesen. Így hát bólint, arcán szende félmosollyal.*
- Miért is ne?
*Hagyja, hogy a fürge és türelmetlen ujjak serényen végezzék a dolgukat a ruháján, ismét szabaddá téve halvány bőrét és szemnek oly kellemes alakját. A nap folyamán már harmadszor hullik le róla ugyanazt a szoknya, de a férfi elé csak másodszor tárul az elf teljes, mezítelen szépsége. Alig hallhatót sóhajt, s egy ásítást is elnyom magában, ügyelve, hogy mindezt csak ő észlelje. Mozgalmas és fárasztó napja volt, még ha nem is tűnik kimerítőnek ez a munka. Így vidítóan és reményt keltően hat a citrusolaj gondolata, és az, hogy a bárd majd törődőn és finoman érzékeny bőrébe simogatja az aromát. Talán a fáradtságot is sikerül valamennyire elűznie ezzel, és Yath is tud még valamit adni ennek a forró éjszakának.
De hogy ne csak ő legyen teljesen pőre, még mielőtt átadná testét a gyengéd érintéseknek, ő is szorgosan kezdi kibontani ingéből, majd nadrágjából Xarast. Így a masszázs is sokkal érdekesebb, ha két test mindenféle külső akadály nélkül simulhat egymásnak. S a fellángoló vágyakat is sokkal nehezebb lesz pórázon tartani, de talán nem is akarják, pont ettől lesz olyan titokzatosan izgalmas az egész. Ha már mindketten készen állnak a folytatásra, egy óvatoskodó búcsúcsók közben Yath szellőként végigsimít a férfi ölén, mintha ilyen gyengéden aljas módon akarná megint előhozni a másik féktelen vágyát, megnehezítve így a játékot. Majd az ágyra dobja magát, lelkesen, akár egy kislány, s hasra fekszik, kínálgatva hátának tökéletesen sima és fehér bőrét.*
- Csak vigyázz, mert csikis vagyok, nehogy véletlenül megrúgjalak.
*Figyelmezteti a bárdot, mielőtt az nekilátna véghezvinni különleges tervét. Előfordulhat, ha rossz helyen és rossz erővel érik Yathot a kényeztető mozdulatok, reflexből bizony összerándulnak az izmai, s akarata ellenére fájdalmat okozhat.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eleinte némi bizalmatlansággal szemléli a gyanús üvegcsét. Nem szokott hozzá, hogy efféle dolgokkal kedveskedjenek neki. Általában a sellők szokták bekenni a vendégeket illatosabbnál illatosabb olajokkal, fordítva aligha történik ilyen. Végül rövid, elgondolkodó dilemma után úgy dönt, miért is ne engedhetne meg magának ennyi kényeztetést, miért ne engedhetné, hogy egy kicsit vele is foglalkozzanak, s ne ő szolgáljon odaadóan és édesen. Így hát bólint, arcán szende félmosollyal.*
- Miért is ne?
*Hagyja, hogy a fürge és türelmetlen ujjak serényen végezzék a dolgukat a ruháján, ismét szabaddá téve halvány bőrét és szemnek oly kellemes alakját. A nap folyamán már harmadszor hullik le róla ugyanazt a szoknya, de a férfi elé csak másodszor tárul az elf teljes, mezítelen szépsége. Alig hallhatót sóhajt, s egy ásítást is elnyom magában, ügyelve, hogy mindezt csak ő észlelje. Mozgalmas és fárasztó napja volt, még ha nem is tűnik kimerítőnek ez a munka. Így vidítóan és reményt keltően hat a citrusolaj gondolata, és az, hogy a bárd majd törődőn és finoman érzékeny bőrébe simogatja az aromát. Talán a fáradtságot is sikerül valamennyire elűznie ezzel, és Yath is tud még valamit adni ennek a forró éjszakának.
De hogy ne csak ő legyen teljesen pőre, még mielőtt átadná testét a gyengéd érintéseknek, ő is szorgosan kezdi kibontani ingéből, majd nadrágjából Xarast. Így a masszázs is sokkal érdekesebb, ha két test mindenféle külső akadály nélkül simulhat egymásnak. S a fellángoló vágyakat is sokkal nehezebb lesz pórázon tartani, de talán nem is akarják, pont ettől lesz olyan titokzatosan izgalmas az egész. Ha már mindketten készen állnak a folytatásra, egy óvatoskodó búcsúcsók közben Yath szellőként végigsimít a férfi ölén, mintha ilyen gyengéden aljas módon akarná megint előhozni a másik féktelen vágyát, megnehezítve így a játékot. Majd az ágyra dobja magát, lelkesen, akár egy kislány, s hasra fekszik, kínálgatva hátának tökéletesen sima és fehér bőrét.*
- Csak vigyázz, mert csikis vagyok, nehogy véletlenül megrúgjalak.
*Figyelmezteti a bárdot, mielőtt az nekilátna véghezvinni különleges tervét. Előfordulhat, ha rossz helyen és rossz erővel érik Yathot a kényeztető mozdulatok, reflexből bizony összerándulnak az izmai, s akarata ellenére fájdalmat okozhat.*
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:32:35
Üzenet elküldve: 2020-05-28 10:32:35
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nala az igazak álmát alussza. Taitos úr ölelésében biztonságérzet és könnyed boldogság szövi át az álmát. Orcáján még pihenés közben is megmarad a mosolygás.
Az éjszakába nyúló hosszú nap után viszonylag későn ébred. Óvatosan fordul meg és ujjacskáival az ifjú kedves arcát cirógatja. Ha Taitos úr is kinyitja a szemét, puha csókkal köszönti.*
- Jó reggelt *súgja, hiszen a csendből gyanítja, hogy Xavy kisasszony még alszik. Azért felpillant az ágy felé nyújtogatva a nyakát, de csak a párnafal megrogyott halmának vonulatát látja. Úgy dönt, hogy lop még maguknak néhány percet, ha már így alakult. Visszahúzódik Taitos úrhoz. Hozzásimul barackszín ajkai csennek még néhány csókot. Persze csak akkor, ha ez a másiknak sincs ellenére. Jobbja a pokróc alatt finoman befurakszik az ifjú nadrágjába. Nem akarja gyötörni csupán ígért kéjekkel, de a mozdulat szinte magától jön. Tudja jól, hogy ezúttal tényleg nem szabad engedni a kísértésnek, így ha másra vágyik is, lassacskán azért afelé lavíroz, hogy felkeljen és rendbe szedje magát ahhoz a fogadáshoz. A fogadáshoz, amiben helyt kellene állnia egy számára teljesen idegen terepen. Ez egy kissé máris idegessé teszi, de igyekszik nem gondolni rá, míg nem áll konkrétan a feladat előtt.
Eligazgatja a ruháját, a füle mögé tűri kiszabadult tincseit, aztán óvatosan megkerüli az ágyat, hogy rálessen a kis úrnőre.*
- Xavi kisasszony? *Ijedten fordul körbe, aztán, bár butaság, de beles a kupacba rúgott takaró, aztán az ágy alá is.* - Hová tűnhetett? *forgolódik aggodalmasan. Ruhácskája szélét gyűrögeti idegességében, mert a pillantása sehol nem találja a kisasszonyt. De egy idő után feltűnik neki, hogy a csúcsos kalapot és a kisasszony holmiját, sőt a csizmáját sem látja. A csizmákat az fal mellől, amikről meg is feledkezett, pedig este még az eszében volt, hogy kiteszi az ajtó elé, hogy reggelre azokat is kifényesíthesse a Sellőház gondos személyzete. Azért gyorsan kiles, hátha mégis csak kitette, csupán nem emlékszik rá. A pezsgő meg az izgalmak... Kint viszont olyan látvány fogadja, amitől teljesen kifut a vér az arcából. Ott találja a finom papirost, amibe a frissen mosott ruhákat szokták becsomagolni a vendégek számára, de a csomag meg van bontva, mi több, ruhák terítik be a folyosót.*
- Jaj ne! *kapja a szájához a kezét és zaklatott kapkodással indul el a ruhaösvényen. A kezébe gyűjti, amit ér. A szőnyegen kiterített inget látva szörnyű gondolat suhan át a tündér fején. ~Mi van, ha a kisasszonyt elrabolták? Mi van, ha épp kiterítette ide az úr ingét, hogy másképp hajtogassa, amikor valaki... ~ Halálra váltan fordul vissza az ajtóban.*
- Taitos úr! Xavy kisasszonyt elrabolták! *A páfrányon lógó nadrágról meg is feledkezik, szedi a lábát gyorsan végig a folyosón, le a lépcsőn. Út közben összekapkodja amit tud, de lehet, hogy néhány darab kimarad a gyűjtésből. Túl zaklatott, hogy mindenre odafigyeljen.
Odalent a fogadótérben is körbekapkodja a tekintetét, de az még teljesen üres. A székeket is épp csak elkezdték lepakolni a takarítás után. Nala rohan a korai kelést még javában ásítozó őrhöz.*
- Kérem, nem látta Xavy kisasszonyt? *kérdi kapkodva.* - Tüneményes gnóm kishölgy. Ilyen magas, hullámos haj, barna szem... *magyarázza, de még be sem fejezi a mondatot, az őr értetlenkedő arcát látva szalad is tovább a pulthoz.* - Csúcsos sapka! Csúcsos sapka volt rajta! *hadarja.*
- Mi? Hogy el... elment? *kérdez vissza.* - Nemrég? És egyedül?
*Nem érti az egészet. Zaklatottságát zavarodott tanácstalanság váltja fel és letaglózva, kusza gondolatoktól kótyagosan indul el fölfelé.*
- Köszönöm *szól vissza, amikor a lépcső közepén eszébe jut, hogy megfeledkezett az illemről.*
- Jaj, Taitos úr *csúsztatja jobbját az ifjú kezébe. Baljával, egészen meg is feledkezve róluk, ölelve szorongatja az összeszedett holmikat.* - A kisasszony elment. Talán megbántódhatott? Az ágyon kellett volna maradnom *korholja magát.* - Nem is rúgott meg olyan sokszor... és... és a fülem is csak pár pillanatig csengett, amikor fordulatból... Az ágyon kellett volna maradnom. Jaj, Taitos úr *pillant fel az önvádból aggodalomba átcsapva.* - Xavy kisasszony most egyedül bóklászik a Kikötőben. És ha baja esik?
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nala az igazak álmát alussza. Taitos úr ölelésében biztonságérzet és könnyed boldogság szövi át az álmát. Orcáján még pihenés közben is megmarad a mosolygás.
Az éjszakába nyúló hosszú nap után viszonylag későn ébred. Óvatosan fordul meg és ujjacskáival az ifjú kedves arcát cirógatja. Ha Taitos úr is kinyitja a szemét, puha csókkal köszönti.*
- Jó reggelt *súgja, hiszen a csendből gyanítja, hogy Xavy kisasszony még alszik. Azért felpillant az ágy felé nyújtogatva a nyakát, de csak a párnafal megrogyott halmának vonulatát látja. Úgy dönt, hogy lop még maguknak néhány percet, ha már így alakult. Visszahúzódik Taitos úrhoz. Hozzásimul barackszín ajkai csennek még néhány csókot. Persze csak akkor, ha ez a másiknak sincs ellenére. Jobbja a pokróc alatt finoman befurakszik az ifjú nadrágjába. Nem akarja gyötörni csupán ígért kéjekkel, de a mozdulat szinte magától jön. Tudja jól, hogy ezúttal tényleg nem szabad engedni a kísértésnek, így ha másra vágyik is, lassacskán azért afelé lavíroz, hogy felkeljen és rendbe szedje magát ahhoz a fogadáshoz. A fogadáshoz, amiben helyt kellene állnia egy számára teljesen idegen terepen. Ez egy kissé máris idegessé teszi, de igyekszik nem gondolni rá, míg nem áll konkrétan a feladat előtt.
Eligazgatja a ruháját, a füle mögé tűri kiszabadult tincseit, aztán óvatosan megkerüli az ágyat, hogy rálessen a kis úrnőre.*
- Xavi kisasszony? *Ijedten fordul körbe, aztán, bár butaság, de beles a kupacba rúgott takaró, aztán az ágy alá is.* - Hová tűnhetett? *forgolódik aggodalmasan. Ruhácskája szélét gyűrögeti idegességében, mert a pillantása sehol nem találja a kisasszonyt. De egy idő után feltűnik neki, hogy a csúcsos kalapot és a kisasszony holmiját, sőt a csizmáját sem látja. A csizmákat az fal mellől, amikről meg is feledkezett, pedig este még az eszében volt, hogy kiteszi az ajtó elé, hogy reggelre azokat is kifényesíthesse a Sellőház gondos személyzete. Azért gyorsan kiles, hátha mégis csak kitette, csupán nem emlékszik rá. A pezsgő meg az izgalmak... Kint viszont olyan látvány fogadja, amitől teljesen kifut a vér az arcából. Ott találja a finom papirost, amibe a frissen mosott ruhákat szokták becsomagolni a vendégek számára, de a csomag meg van bontva, mi több, ruhák terítik be a folyosót.*
- Jaj ne! *kapja a szájához a kezét és zaklatott kapkodással indul el a ruhaösvényen. A kezébe gyűjti, amit ér. A szőnyegen kiterített inget látva szörnyű gondolat suhan át a tündér fején. ~Mi van, ha a kisasszonyt elrabolták? Mi van, ha épp kiterítette ide az úr ingét, hogy másképp hajtogassa, amikor valaki... ~ Halálra váltan fordul vissza az ajtóban.*
- Taitos úr! Xavy kisasszonyt elrabolták! *A páfrányon lógó nadrágról meg is feledkezik, szedi a lábát gyorsan végig a folyosón, le a lépcsőn. Út közben összekapkodja amit tud, de lehet, hogy néhány darab kimarad a gyűjtésből. Túl zaklatott, hogy mindenre odafigyeljen.
Odalent a fogadótérben is körbekapkodja a tekintetét, de az még teljesen üres. A székeket is épp csak elkezdték lepakolni a takarítás után. Nala rohan a korai kelést még javában ásítozó őrhöz.*
- Kérem, nem látta Xavy kisasszonyt? *kérdi kapkodva.* - Tüneményes gnóm kishölgy. Ilyen magas, hullámos haj, barna szem... *magyarázza, de még be sem fejezi a mondatot, az őr értetlenkedő arcát látva szalad is tovább a pulthoz.* - Csúcsos sapka! Csúcsos sapka volt rajta! *hadarja.*
- Mi? Hogy el... elment? *kérdez vissza.* - Nemrég? És egyedül?
*Nem érti az egészet. Zaklatottságát zavarodott tanácstalanság váltja fel és letaglózva, kusza gondolatoktól kótyagosan indul el fölfelé.*
- Köszönöm *szól vissza, amikor a lépcső közepén eszébe jut, hogy megfeledkezett az illemről.*
- Jaj, Taitos úr *csúsztatja jobbját az ifjú kezébe. Baljával, egészen meg is feledkezve róluk, ölelve szorongatja az összeszedett holmikat.* - A kisasszony elment. Talán megbántódhatott? Az ágyon kellett volna maradnom *korholja magát.* - Nem is rúgott meg olyan sokszor... és... és a fülem is csak pár pillanatig csengett, amikor fordulatból... Az ágyon kellett volna maradnom. Jaj, Taitos úr *pillant fel az önvádból aggodalomba átcsapva.* - Xavy kisasszony most egyedül bóklászik a Kikötőben. És ha baja esik?
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-28 06:47:13
Üzenet elküldve: 2020-05-28 06:47:13
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A zár lustán kattan, amint Yath bezárja a bárd mögött az ajtót. Kellemes levendula aroma lengi körbe a szobát, ami már nem orrfacsaró. Xaras a batyujához lép és két kis sárga üvegcsét vesz ki. Az egyik tetejéről leszedi a dugót, majd finom, legyező mozdulatokkal mutatja meg az elfnek a kellemes illatot. *
-Citrusolaj. *Szól röviden a bárd. *
-Talán jól esne neked is, ha felvinném a bőrödre. *mondja a férfi, majd visszahelxezi a dugót, és lerakja az üvegcséket. Közelebb húzódik a lányhoz, és finoman kezdi kibontani Yathanaet a felesleges textilből. *
-Persze csak ha szeretnéd, istennő! *És újra megízleli a barackszín ajkak édes ízét. *
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A zár lustán kattan, amint Yath bezárja a bárd mögött az ajtót. Kellemes levendula aroma lengi körbe a szobát, ami már nem orrfacsaró. Xaras a batyujához lép és két kis sárga üvegcsét vesz ki. Az egyik tetejéről leszedi a dugót, majd finom, legyező mozdulatokkal mutatja meg az elfnek a kellemes illatot. *
-Citrusolaj. *Szól röviden a bárd. *
-Talán jól esne neked is, ha felvinném a bőrödre. *mondja a férfi, majd visszahelxezi a dugót, és lerakja az üvegcséket. Közelebb húzódik a lányhoz, és finoman kezdi kibontani Yathanaet a felesleges textilből. *
-Persze csak ha szeretnéd, istennő! *És újra megízleli a barackszín ajkak édes ízét. *
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-27 23:21:12
Üzenet elküldve: 2020-05-27 23:21:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Belső udvar, majd ismét a szobában//
*Szíve mélyén egy hangyányit örül, hogy a férfi meggondolja magát, és inkább a szoba kényelmét választja az éjszakai fürdőzés helyett. Yathlanae nem az a panaszkodós típus, s a bárd aligha sejtheti magától, miért lenne kényelmetlen a lánynak ismét vízbe mártózni. De mivel úgy látszik, a mártózás ötletét el is vetették, nem is fejti ki, miért okoz kellemetlenséget a már így is enyhén nedves selyemruhák ismételt felrángatása vizes bőrre, no meg az éppen megszáradt, hosszú hajzuhataga és újra elázna, elaludni meg nem túl jó vizes fejjel. A végén még a torka bánná.
Felkuncog a csiklandozó csókra, s szorosabban belekarol Xarasba, hogy visszaindulhassanak a szobájuk felé.*
- Meglepetés? Nos, ez esetben siessünk, megöl a kíváncsiság.
*Indul is el befelé, szaporán a lépcső irányába. Mikor pedig felérnek a folyosóra, mélyet szippant a levegőből. Érezhetően hűvösebb a szellőztetés miatt, de nagyon enyhén még mindig felfedezhető benne egy leheletnyi levendulaaroma. De ez már inkább kellemes, mintsem zavaró.
A frissítő sétától kitisztult a feje, s újult erővel lebben be az ismerős falak közé. Óvatosan becsukja az ajtót, ha kedvenc bárdja is beér, s lelkesen csillogó szemeit rá emeli, ahogy szembe fordul vele.*
- Na mivel készült az én lovagom?
//Belső udvar, majd ismét a szobában//
*Szíve mélyén egy hangyányit örül, hogy a férfi meggondolja magát, és inkább a szoba kényelmét választja az éjszakai fürdőzés helyett. Yathlanae nem az a panaszkodós típus, s a bárd aligha sejtheti magától, miért lenne kényelmetlen a lánynak ismét vízbe mártózni. De mivel úgy látszik, a mártózás ötletét el is vetették, nem is fejti ki, miért okoz kellemetlenséget a már így is enyhén nedves selyemruhák ismételt felrángatása vizes bőrre, no meg az éppen megszáradt, hosszú hajzuhataga és újra elázna, elaludni meg nem túl jó vizes fejjel. A végén még a torka bánná.
Felkuncog a csiklandozó csókra, s szorosabban belekarol Xarasba, hogy visszaindulhassanak a szobájuk felé.*
- Meglepetés? Nos, ez esetben siessünk, megöl a kíváncsiság.
*Indul is el befelé, szaporán a lépcső irányába. Mikor pedig felérnek a folyosóra, mélyet szippant a levegőből. Érezhetően hűvösebb a szellőztetés miatt, de nagyon enyhén még mindig felfedezhető benne egy leheletnyi levendulaaroma. De ez már inkább kellemes, mintsem zavaró.
A frissítő sétától kitisztult a feje, s újult erővel lebben be az ismerős falak közé. Óvatosan becsukja az ajtót, ha kedvenc bárdja is beér, s lelkesen csillogó szemeit rá emeli, ahogy szembe fordul vele.*
- Na mivel készült az én lovagom?
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-27 20:41:11
Üzenet elküldve: 2020-05-27 20:41:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a vendég kedvére van a döntés, hogy ne az asztal túloldalának távolából csatlakozzon a tündér a vacsorához. Nala fel is szeli a húst a tányéron, hiszen így az úr kénytelen a kés használatát mellőzni az evésnél. E rendhagyó felállásban így is gördülékenyen működnek együtt. A férfi elfogadja a könnyed, pikáns előételnek felkínált látványt: a Nala ruhácskájának kivágásában és a vékony anyagon is átsejlő keblek kívánatos íveit. E tetszést látva az ételt szelve finoman lejjebb is ejti bal vállát, hogy ruhája pántja véletlent mímelve csúszik le rajta.
A combjai közé forduló simításra engedelmesen mozdul, utat ad a cirógató ujjaknak, mint teljesen magától értetődő igénynek. Szégyellős-huncut tekintete csak egy-egy pillanatra rebben Karoran Dor kékjeire, ahogy széjjelebb tárja combjait. Forró kis sóhaj jelzi, hogy készsége szívesen kínál. Az ajkába harap, úgy kunkorodik mosolygás a szája szegletébe.*
- Biztosan *erősíti meg a férfi szavait a közös hang megtalálását illetően.
Ezután az úrtól nem érkezik több kérdés se kérés. Mivel Nala csak egy-egy falatot fogyaszt, így előzékenyen magára vállalja a csevegés fenntartását, míg a vendég étkezik. Egy történettel igyekszik szórakoztatni őt, míg elkölti a vacsorát. A szeráj könyvtára szerencsére bővelkedett az ilyesmiben, és reméli, hogy a vendége tetszését is elnyeri.*
- Északon úgy mesélik, hogy nagyon régen, a világ kezdetén csak a fagyos semmi létezett és néhány épp csak formálódó erő *kezdi.* - De a Semmi nem akart ezeknek teret adni. Gyengécske birodalmukba nyomult, hogy azt is elvitassa. Nem tudták útját állni, hiába feszültek neki, oly erős és hatalmas volt. Ekkor aztán a vágy előlépett a formálódó erők közül, hogy majd ő megoldja ezt. *Nala leteszi az evőeszközeit. Jobbja a ruhája alá furakvó kézre simít, balja pedig a fakószőke fürtöket tűri finoman a férfi füle mögé, s marad is az úr nyakát, tarkóját cirógatni.* - Nem próbálta erővel feltartóztatni a semmit, csupán szétnyitotta előtte a combjait. A semmi pedig nyomult tovább előre, míg egészen kitöltötte a vágyat, de akkor már a vágy is körülfogta a őt és mélyen összeolvadtak. A vágy forró combja megolvasztotta a fagyot. Ebből születtek a tengerek és a nagy vizek, a vágy szűz véréből a tűz, sóhajaikból a szél. A fagyos északi és a forró déli. Beteljesült gyönyörükből pedig Lanawin földjei és szigetei és a világ minden élő teremtménye.
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a vendég kedvére van a döntés, hogy ne az asztal túloldalának távolából csatlakozzon a tündér a vacsorához. Nala fel is szeli a húst a tányéron, hiszen így az úr kénytelen a kés használatát mellőzni az evésnél. E rendhagyó felállásban így is gördülékenyen működnek együtt. A férfi elfogadja a könnyed, pikáns előételnek felkínált látványt: a Nala ruhácskájának kivágásában és a vékony anyagon is átsejlő keblek kívánatos íveit. E tetszést látva az ételt szelve finoman lejjebb is ejti bal vállát, hogy ruhája pántja véletlent mímelve csúszik le rajta.
A combjai közé forduló simításra engedelmesen mozdul, utat ad a cirógató ujjaknak, mint teljesen magától értetődő igénynek. Szégyellős-huncut tekintete csak egy-egy pillanatra rebben Karoran Dor kékjeire, ahogy széjjelebb tárja combjait. Forró kis sóhaj jelzi, hogy készsége szívesen kínál. Az ajkába harap, úgy kunkorodik mosolygás a szája szegletébe.*
- Biztosan *erősíti meg a férfi szavait a közös hang megtalálását illetően.
Ezután az úrtól nem érkezik több kérdés se kérés. Mivel Nala csak egy-egy falatot fogyaszt, így előzékenyen magára vállalja a csevegés fenntartását, míg a vendég étkezik. Egy történettel igyekszik szórakoztatni őt, míg elkölti a vacsorát. A szeráj könyvtára szerencsére bővelkedett az ilyesmiben, és reméli, hogy a vendége tetszését is elnyeri.*
- Északon úgy mesélik, hogy nagyon régen, a világ kezdetén csak a fagyos semmi létezett és néhány épp csak formálódó erő *kezdi.* - De a Semmi nem akart ezeknek teret adni. Gyengécske birodalmukba nyomult, hogy azt is elvitassa. Nem tudták útját állni, hiába feszültek neki, oly erős és hatalmas volt. Ekkor aztán a vágy előlépett a formálódó erők közül, hogy majd ő megoldja ezt. *Nala leteszi az evőeszközeit. Jobbja a ruhája alá furakvó kézre simít, balja pedig a fakószőke fürtöket tűri finoman a férfi füle mögé, s marad is az úr nyakát, tarkóját cirógatni.* - Nem próbálta erővel feltartóztatni a semmit, csupán szétnyitotta előtte a combjait. A semmi pedig nyomult tovább előre, míg egészen kitöltötte a vágyat, de akkor már a vágy is körülfogta a őt és mélyen összeolvadtak. A vágy forró combja megolvasztotta a fagyot. Ebből születtek a tengerek és a nagy vizek, a vágy szűz véréből a tűz, sóhajaikból a szél. A fagyos északi és a forró déli. Beteljesült gyönyörükből pedig Lanawin földjei és szigetei és a világ minden élő teremtménye.
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-27 14:21:47
Üzenet elküldve: 2020-05-27 14:21:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae, Maydeleine//
//Belső udvarban//
*A bárdot soha nem hatotta meg az, hogy milyen időpont van, ezért nem is érti, hogy partnere miért csodálkozik ezen. Mielőtt azonban kifejtené a véleményét, a már ismerős szolgálólány jön, hogy tájékoztassa őket, hogy a szoba újra használatba vehető. Yath fel is teszi a kérdést, hogy most mi legyen. Xaras finoman hozzábújik a nőhöz és egyókot dob a fülcimpájába. *
-Menjünk vissza, ott senki sem zavar minket, úgyis van egy kis meglepetése számodra. *Szól kedvesen a dalnok, és újra felkínálja jobbját a nőnek. *
//Belső udvarban//
*A bárdot soha nem hatotta meg az, hogy milyen időpont van, ezért nem is érti, hogy partnere miért csodálkozik ezen. Mielőtt azonban kifejtené a véleményét, a már ismerős szolgálólány jön, hogy tájékoztassa őket, hogy a szoba újra használatba vehető. Yath fel is teszi a kérdést, hogy most mi legyen. Xaras finoman hozzábújik a nőhöz és egyókot dob a fülcimpájába. *
-Menjünk vissza, ott senki sem zavar minket, úgyis van egy kis meglepetése számodra. *Szól kedvesen a dalnok, és újra felkínálja jobbját a nőnek. *
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-27 10:11:21
Üzenet elküldve: 2020-05-27 10:11:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Az esti történésekből semmit se érzékel, olyan gyorsan elnyomja az álom, talán az aznapi szokatlanul eseménydús időszak a felelős érte. Nem is lényeges. Szinte még csak akkor kezd világosodni, mikor kipattannak a szemei, ez az átok, nem tud sokáig aludni, ha kipihente magát már ugrik is ki az ágyból. Felül a szélére, a haja kócos és meglehetősen lapos az egyik oldalt, egyértelművé téve az alvási pozícióját. Halkan lép, nem szeretné felkelteni a másik kettőt, a ruháját keresve indul meg a szobában. ~Az kéne még, hogy ez a pimasz megfosszon egy zoknimtól. ~ Mikor odalépdel halkan a táskájához, akkor látja csak meg az este végeredményét. Egy pillanatra elsápad az arca, hiszen látja is lelki szemei előtt, ahogy Taitos kezei, mint a polip csápjai húzták le a kislány a földre és kényszerítették erre a felettébb kényelmetlen pózra. ~Szegényke, de nincs mit tenni, elvesztettük. ~ Hajtja le a fejét, mint egy perc néma csend követ, majd elönti az arcát a vörös méreg. ~Szoknyavadász! Hogy a bőr nem ég le a képéről. ~ Szívesen telemázolná a képét szénnel, de arra bizonyosan megébredne. Odasétál az ajtóhoz és kinyitja, ekkor látja, hogy a mosott ruhák oda lettek hajtogatva gondosan a fal mellé. Felveszi a hátára a táskáját, kilibben az ajtón, kezében cipelve a csizmáit, hogy nagy szégyenére odakint kapkodva felöltözzön. Szerencséjére ilyen idő tájt, nincs mocorgás, mindenki alszik. Ekkor megakad a szeme a férfi ruháin. Úgy dönt, azokat is viszi magával, persze nem emlékbe vagy ilyesmi, mit is kezdene egy férfinadrággal? Van elég motyója a nélkül is. Így megragadja a hajtogatott kupacot és miközben lesétál, felaggatja a nadrágot egy páfrányra, a felsőt csak úgy kiteríti a szőnyegre, a többi holmit már a lépcsőn hagyja el, mint a száraz kenyérmorzsákat az erdőben. Még odaköszön a pultnál lévőnek jókedvűen és elhagyja a fogadót, ha minden a szándékai szerint történik.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Az esti történésekből semmit se érzékel, olyan gyorsan elnyomja az álom, talán az aznapi szokatlanul eseménydús időszak a felelős érte. Nem is lényeges. Szinte még csak akkor kezd világosodni, mikor kipattannak a szemei, ez az átok, nem tud sokáig aludni, ha kipihente magát már ugrik is ki az ágyból. Felül a szélére, a haja kócos és meglehetősen lapos az egyik oldalt, egyértelművé téve az alvási pozícióját. Halkan lép, nem szeretné felkelteni a másik kettőt, a ruháját keresve indul meg a szobában. ~Az kéne még, hogy ez a pimasz megfosszon egy zoknimtól. ~ Mikor odalépdel halkan a táskájához, akkor látja csak meg az este végeredményét. Egy pillanatra elsápad az arca, hiszen látja is lelki szemei előtt, ahogy Taitos kezei, mint a polip csápjai húzták le a kislány a földre és kényszerítették erre a felettébb kényelmetlen pózra. ~Szegényke, de nincs mit tenni, elvesztettük. ~ Hajtja le a fejét, mint egy perc néma csend követ, majd elönti az arcát a vörös méreg. ~Szoknyavadász! Hogy a bőr nem ég le a képéről. ~ Szívesen telemázolná a képét szénnel, de arra bizonyosan megébredne. Odasétál az ajtóhoz és kinyitja, ekkor látja, hogy a mosott ruhák oda lettek hajtogatva gondosan a fal mellé. Felveszi a hátára a táskáját, kilibben az ajtón, kezében cipelve a csizmáit, hogy nagy szégyenére odakint kapkodva felöltözzön. Szerencséjére ilyen idő tájt, nincs mocorgás, mindenki alszik. Ekkor megakad a szeme a férfi ruháin. Úgy dönt, azokat is viszi magával, persze nem emlékbe vagy ilyesmi, mit is kezdene egy férfinadrággal? Van elég motyója a nélkül is. Így megragadja a hajtogatott kupacot és miközben lesétál, felaggatja a nadrágot egy páfrányra, a felsőt csak úgy kiteríti a szőnyegre, a többi holmit már a lépcsőn hagyja el, mint a száraz kenyérmorzsákat az erdőben. Még odaköszön a pultnál lévőnek jókedvűen és elhagyja a fogadót, ha minden a szándékai szerint történik.*
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:43:54
Üzenet elküldve: 2020-05-26 21:43:54
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
*Látja a megingást. Nem szeretné, ha kötelező jellegűnek vennék a kíséretét, ezért már nyúlna a széles tenyér, hogy elvételre kínálja a kulcsot, s szavait idelent állva fűzné hozzá a fémdarabhoz. Ám a pillanat elillan, Yeza együttműködik, Darelld pedig betartja kimondatlan ígéretét. Nem tapasztal különös jegyeket felfelé menet a vörös járásán, mely az itt ért balesetére emlékeztetné, ezért továbbra sem kívánja felhánytorgatni a történteket. Nem tud szabadulni a megérzéstől, hogy valami nyugtalanság lengi körbe Yezát, túlzottan csendes és szinte félénken viselkedik. Talán mégiscsak megérkezett a hajó, amelytől tartott.
A finom, nőies mozdulatok, az ismerős holmik viszontlátása beszédes csendben zajlanak. Az ajánlat nem lel táptalajra, de ebben dönteni a vendég joga, okait firtatni Darelldnek nem illene. A mosolyban felsejlik az a magabiztosság, amit a férfi már jobban ismer korábbról, s mint minden nőnél, ebben ragyog fel leginkább Yeza természetes szépsége is. A marcona vonások enyhülnek a komor arcon.*
- Ez a legkevesebb egy kedves vendég esetén.
*A férfi tekintete először akkor szakad el a nőtől, mikor a mosdótálhoz lép, ám csak annyira, hogy ne közvetlenül őt bámulja tisztálkodás közben. Visszatér hozzá viszont, mikor a holmijához fordul, hiszen beszélni kezd ismét, s hátra tekint válla felett, mintha csak ellenőrizné, hogy övé-e Darelld teljes figyelme. Tekintetük találkozhat, mielőtt a ruha eresztékei oldani kezdenek. Akkor már csak Yeza hátát láthatja, mikor teste pőrén marad. Egy csipetnyi emlékeztető arról, milyen szeszélyes nővel van dolga, akin kiigazodni bizonyosan kevés férfi képes. Egy újabb Yeza-féle játék, vagy talán inkább fricska? Darelld nem kíséri végig figyelemmel az átöltözést, oldalvást állva a falat nézi.*
- Ahogy gondolja, kisasszony. Nálunk a jövőben is szívesen látott vendég lesz, ha úgy hozza a szél.
*Akkor fordul vissza, amikor Yeza elkészül, és feléje indul. Egyben az ajtó felé is, így félreáll az útjából. A simítás még eléri a roncsolódott arcot, de a kifejezés rajta némileg elégedetlen. A gesztus kedves, de nem kívánja bátorítani a határok feszegetését, különösen érzelmes irányba. Közelebb már nem engedi a nőt, így a csókra nem kerülhet sor. Talán iménti jelzése is elég, hogy eltántorítsa Yezát a próbálkozástól, de ha nem, akkor kezével állítja meg, s csendesen, de határozottan szól.*
- Kisasszony, nem tagadhatom meg önmagam.
*Az üzenet okát nem ismeri, és nehezen tudja elképzelni, hogy éppen Cassytől kellene bocsánatot kérnie egy vendégnek, de mivel ez az óhaja, eleget tesz neki.*
- Átadom. Vigyázzon magára…
*Búcsúzik az elsiető nőtől, ki olyan hirtelen illan el, akár a szeszélyes napsütés szeles-felhős időben, mégis valami megfoghatatlan nyomot hagy maga után. Darelld hagy némi előnyt számára, egyértelmű, hogy Yeza nem tart tovább igényt a társaságára. Addig körbenéz a szobában, nem maradt-e itt valami véletlenül, majd becsukja maga mögött az ajtót. Takarítókat küldet, hogy egy új lakó számára nyithassák meg, a könyvelésben jegyzi a foglalás végét. A nap további része viszonylag eseménytelenül zajlik.*
//Napváltás//
//Bejárat közelében//
*Olykor a Sellőház is vesz egy mély lélegzetet és megpihen az állandó sürgés-forgásban. Mindenkinek kell a szünet, az újrakezdés, az új lendület. Darelld sem kivétel ez alól, bár egyesek szerint ő soha nem alszik, csak legfeljebb úgy, mint egy éber őrkutya. Mégis kerül rá mindig tiszta ing, vasalt ruha, tiszta cipő, arcszőrzete és gyérülő hajzata ápolt marad, s az elsők között tűnik fel az új műszak kezdetén. Feladatai bővültek újabban, egyelőre azonban kevés ért be belőle. Biccent a korán kezdőknek, s felveszi helyét a bejárat közelében a falnál, ahonnan az érkezőket és a terem egészét is jól szemmel tudja tartani.*
*Látja a megingást. Nem szeretné, ha kötelező jellegűnek vennék a kíséretét, ezért már nyúlna a széles tenyér, hogy elvételre kínálja a kulcsot, s szavait idelent állva fűzné hozzá a fémdarabhoz. Ám a pillanat elillan, Yeza együttműködik, Darelld pedig betartja kimondatlan ígéretét. Nem tapasztal különös jegyeket felfelé menet a vörös járásán, mely az itt ért balesetére emlékeztetné, ezért továbbra sem kívánja felhánytorgatni a történteket. Nem tud szabadulni a megérzéstől, hogy valami nyugtalanság lengi körbe Yezát, túlzottan csendes és szinte félénken viselkedik. Talán mégiscsak megérkezett a hajó, amelytől tartott.
A finom, nőies mozdulatok, az ismerős holmik viszontlátása beszédes csendben zajlanak. Az ajánlat nem lel táptalajra, de ebben dönteni a vendég joga, okait firtatni Darelldnek nem illene. A mosolyban felsejlik az a magabiztosság, amit a férfi már jobban ismer korábbról, s mint minden nőnél, ebben ragyog fel leginkább Yeza természetes szépsége is. A marcona vonások enyhülnek a komor arcon.*
- Ez a legkevesebb egy kedves vendég esetén.
*A férfi tekintete először akkor szakad el a nőtől, mikor a mosdótálhoz lép, ám csak annyira, hogy ne közvetlenül őt bámulja tisztálkodás közben. Visszatér hozzá viszont, mikor a holmijához fordul, hiszen beszélni kezd ismét, s hátra tekint válla felett, mintha csak ellenőrizné, hogy övé-e Darelld teljes figyelme. Tekintetük találkozhat, mielőtt a ruha eresztékei oldani kezdenek. Akkor már csak Yeza hátát láthatja, mikor teste pőrén marad. Egy csipetnyi emlékeztető arról, milyen szeszélyes nővel van dolga, akin kiigazodni bizonyosan kevés férfi képes. Egy újabb Yeza-féle játék, vagy talán inkább fricska? Darelld nem kíséri végig figyelemmel az átöltözést, oldalvást állva a falat nézi.*
- Ahogy gondolja, kisasszony. Nálunk a jövőben is szívesen látott vendég lesz, ha úgy hozza a szél.
*Akkor fordul vissza, amikor Yeza elkészül, és feléje indul. Egyben az ajtó felé is, így félreáll az útjából. A simítás még eléri a roncsolódott arcot, de a kifejezés rajta némileg elégedetlen. A gesztus kedves, de nem kívánja bátorítani a határok feszegetését, különösen érzelmes irányba. Közelebb már nem engedi a nőt, így a csókra nem kerülhet sor. Talán iménti jelzése is elég, hogy eltántorítsa Yezát a próbálkozástól, de ha nem, akkor kezével állítja meg, s csendesen, de határozottan szól.*
- Kisasszony, nem tagadhatom meg önmagam.
*Az üzenet okát nem ismeri, és nehezen tudja elképzelni, hogy éppen Cassytől kellene bocsánatot kérnie egy vendégnek, de mivel ez az óhaja, eleget tesz neki.*
- Átadom. Vigyázzon magára…
*Búcsúzik az elsiető nőtől, ki olyan hirtelen illan el, akár a szeszélyes napsütés szeles-felhős időben, mégis valami megfoghatatlan nyomot hagy maga után. Darelld hagy némi előnyt számára, egyértelmű, hogy Yeza nem tart tovább igényt a társaságára. Addig körbenéz a szobában, nem maradt-e itt valami véletlenül, majd becsukja maga mögött az ajtót. Takarítókat küldet, hogy egy új lakó számára nyithassák meg, a könyvelésben jegyzi a foglalás végét. A nap további része viszonylag eseménytelenül zajlik.*
//Napváltás//
//Bejárat közelében//
*Olykor a Sellőház is vesz egy mély lélegzetet és megpihen az állandó sürgés-forgásban. Mindenkinek kell a szünet, az újrakezdés, az új lendület. Darelld sem kivétel ez alól, bár egyesek szerint ő soha nem alszik, csak legfeljebb úgy, mint egy éber őrkutya. Mégis kerül rá mindig tiszta ing, vasalt ruha, tiszta cipő, arcszőrzete és gyérülő hajzata ápolt marad, s az elsők között tűnik fel az új műszak kezdetén. Feladatai bővültek újabban, egyelőre azonban kevés ért be belőle. Biccent a korán kezdőknek, s felveszi helyét a bejárat közelében a falnál, ahonnan az érkezőket és a terem egészét is jól szemmel tudja tartani.*
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:51:32
Üzenet elküldve: 2020-05-26 20:51:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae, Maydeleine//
//Belső udvarban//
- Ugyan, semmi baj. Szeretem, ha elragad a hév, de inkább a szobában történjen ilyen.
*Lehel biztató csókot a bűnbánó férfi borostájára, miközben igyekszik ujjait a a másikéiba kulcsolni.*
- Fürdeni?
*Kacag fel hitetlenül a bárd szerény kérésére. Bár nincs neki semmi baja a fürdéssel, kicsit szokatlan az időpont, főleg, hogy már egyszer, intimebb körülmények közt lefürödtek.*
- Ilyen kései órán?
*Természetesen ha a vendég ragaszkodik a fürdőházhoz, Yath elkíséri, még akkor is, ha nincsen ínyére ismét áztatni halvány bőrét, majd nedves bőrére húzni a kényelmetlen ruhákat. A kuncsaft kérése szent, s ha ezt kívánja, nem fogja ellenkezése egyetlen jelét sem mutatni.
Pont mikor játékosan megragadná Xaras karját, hogy elinduljanak a medencék felé, ismét betoppan közéjük Maydeleine, hogy tudtukra adja a szobájuk biztató állapotát. Az elf szemei pedig hálásan felcsillannak.*
- Köszönjük, Mady. Semmi probléma, nem te tehetsz erről a kis balesetről, és amúgy is... Jól esett a friss, hűvös levegő.
*Kacsint pajkosan a párjára, miközben ismét belekarol, akár egy vérbeli dáma.*
- Nos, Xaras? Most, hogy hivatalosan is visszatérhetünk az ágyba, továbbra is a fürdőben kívánsz időzni?
*Igaz, vannak ott elszeparált, paravánnal takart dézsák, de még ott sem illik tovább menni egy kis játékos huncutkodásnál. A kádak és a függöny aligha hangszigetelt, s ha vendégek nem is, dolgozók és alkalmazottak bőven akadhatnak még ott.*
//Belső udvarban//
- Ugyan, semmi baj. Szeretem, ha elragad a hév, de inkább a szobában történjen ilyen.
*Lehel biztató csókot a bűnbánó férfi borostájára, miközben igyekszik ujjait a a másikéiba kulcsolni.*
- Fürdeni?
*Kacag fel hitetlenül a bárd szerény kérésére. Bár nincs neki semmi baja a fürdéssel, kicsit szokatlan az időpont, főleg, hogy már egyszer, intimebb körülmények közt lefürödtek.*
- Ilyen kései órán?
*Természetesen ha a vendég ragaszkodik a fürdőházhoz, Yath elkíséri, még akkor is, ha nincsen ínyére ismét áztatni halvány bőrét, majd nedves bőrére húzni a kényelmetlen ruhákat. A kuncsaft kérése szent, s ha ezt kívánja, nem fogja ellenkezése egyetlen jelét sem mutatni.
Pont mikor játékosan megragadná Xaras karját, hogy elinduljanak a medencék felé, ismét betoppan közéjük Maydeleine, hogy tudtukra adja a szobájuk biztató állapotát. Az elf szemei pedig hálásan felcsillannak.*
- Köszönjük, Mady. Semmi probléma, nem te tehetsz erről a kis balesetről, és amúgy is... Jól esett a friss, hűvös levegő.
*Kacsint pajkosan a párjára, miközben ismét belekarol, akár egy vérbeli dáma.*
- Nos, Xaras? Most, hogy hivatalosan is visszatérhetünk az ágyba, továbbra is a fürdőben kívánsz időzni?
*Igaz, vannak ott elszeparált, paravánnal takart dézsák, de még ott sem illik tovább menni egy kis játékos huncutkodásnál. A kádak és a függöny aligha hangszigetelt, s ha vendégek nem is, dolgozók és alkalmazottak bőven akadhatnak még ott.*
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:56:22
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:56:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Rendor//
//Pult//
*Ha kést tartanának a torkához, se tudná pontosan felsorolni, hogy mi mindennel volt elfoglalva az este további részében. Emlékszik még halványan Nala szerény kérésére és összeütközésére Launridannal, Mady jelzésére, s az új fiúk szórakoztató jelenlétére, Darelld különös feladatára, és még néhány pillanatra, ám valahogy az egész beleolvad egy színes masszába. Talán tényleg kezd öregedni, és nem bírja már úgy a terhelést, mint régen. Itt van ez a sok fiatal, akik szépek, kívánatosak és tettre készek, illő lenne talán egy kicsit jobban a háttérbe húzódnia, és inkább kisegíteni őket, ahol szükséget lát erre, mint vállán vinni a dolgot az élvonalban. Talán foglalkozhatna a saját magánéletével is, és nem utolsó sorban pihenhetne egyet, hogy csakugyan hasznos tagja legyen a csapatnak.
Ezen a napon valahogy letisztultnak érzi a világot. Mosolya és tollai is a helyükön vannak, ahogy felveszi a szolgálatot.*
- Halihó, szépfiú!
*Köszön oda Rendornak derűsen, és keres egy tiszta kendőt, amivel végigjárhat az asztalokon. Sosem árt egy áttörlés.*
- Na, hogy tetszik nálunk?
//Rendor//
//Pult//
*Ha kést tartanának a torkához, se tudná pontosan felsorolni, hogy mi mindennel volt elfoglalva az este további részében. Emlékszik még halványan Nala szerény kérésére és összeütközésére Launridannal, Mady jelzésére, s az új fiúk szórakoztató jelenlétére, Darelld különös feladatára, és még néhány pillanatra, ám valahogy az egész beleolvad egy színes masszába. Talán tényleg kezd öregedni, és nem bírja már úgy a terhelést, mint régen. Itt van ez a sok fiatal, akik szépek, kívánatosak és tettre készek, illő lenne talán egy kicsit jobban a háttérbe húzódnia, és inkább kisegíteni őket, ahol szükséget lát erre, mint vállán vinni a dolgot az élvonalban. Talán foglalkozhatna a saját magánéletével is, és nem utolsó sorban pihenhetne egyet, hogy csakugyan hasznos tagja legyen a csapatnak.
Ezen a napon valahogy letisztultnak érzi a világot. Mosolya és tollai is a helyükön vannak, ahogy felveszi a szolgálatot.*
- Halihó, szépfiú!
*Köszön oda Rendornak derűsen, és keres egy tiszta kendőt, amivel végigjárhat az asztalokon. Sosem árt egy áttörlés.*
- Na, hogy tetszik nálunk?
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:55:25
Üzenet elküldve: 2020-05-26 18:55:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Rhule és Meira //
*Még jó hogy az ágyban, ki kellett pihennie magát. Rhule betérését követi egészen az ablakig. Ám még mielőtt a gyilkos fényeket beengedné, elfordítja a fejét, és inkább a szekrényen hagyott sötétzöld üvegcsére néz. Nem használta el, így megmaradt, és mivel kifizette nem gondolná, hogy vissza kéne adnia.*
- Tényleg jól vagyok. Azt hiszem csak erre volt szükségem, jégre, teára és egy kiadós puha ágyban eltöltött alvásra. *jegyzi meg a lehetőségre megint elutasító.*
- Már mondtam, hogy nem hagyom, hogy egyedül menj oda. Ki fog vigyázni rád? *akad fenn ezen. Amikor bejelenti pucérságát, és Rhule meglepetten pillant rá, elégedetten mosolyodik el. Alaposan meglepi a következő kijelentése, amire csak rátesz egyet.*
- Tényleg? *kérdezi, és már fordul is, hogy feláll. Azonban Rhule az ajtó felé hátrál. Mondjuk így gondolta, attól függetlenül mekkora magabiztossággal mozdult.*
- Úgy lesz te hajcsár. *mormogja magának, majd ruháihoz lép és felöltözik. Jól esett volna egy fürdés azért, de most már nem lép vissza. Fekete bőrnadrágját, zokniját, és a fekete bőrcsizmáját is visszaveszi. Erre fentebbre veszi fel a vajszínű ingét, és a fekete bőrfűzőjét. Minderre rákerül a sötétbarna bőrvértje, és karjára az alkarvédői. Fegyverei a lova nyeregtáskájában maradtak, így azok nélkül áll indulásra készen. A kisebb oldaltáskájába belerejti a sötétzöld üvegcsét, mást nem vett ki. A levendulateából iszik még egy kicsit, aztán az ajtóhoz lépve visszanéz a válla felett. Haját lazán átfésüli ujjaival, majd mivel nem kócos fajta haja van, jónak ítéli meg látatlanban a külsejét, hogy kiléphessen a folyosóra.*
- Kész is vagyok, részemről mehetünk. *mondja Rhulenak aki le föl járkál az ajtó előtt.*
- A fegyvereim a Csokoládé nyeregtáskájában vannak, azokra szükségem van. *mondja, mert anélkül mindig is pucérnak érezte magát, így annyi kitérőt kell tenni.*
- Vagy lóval megyünk oda? *nem bánná, ezúttal ha gyalogolnának, mert jobban megnézhetné a Kikötőt illetve azért nem vágtázna most egyből, ahogy jobban érzi magát.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.26 18:59:23
*Még jó hogy az ágyban, ki kellett pihennie magát. Rhule betérését követi egészen az ablakig. Ám még mielőtt a gyilkos fényeket beengedné, elfordítja a fejét, és inkább a szekrényen hagyott sötétzöld üvegcsére néz. Nem használta el, így megmaradt, és mivel kifizette nem gondolná, hogy vissza kéne adnia.*
- Tényleg jól vagyok. Azt hiszem csak erre volt szükségem, jégre, teára és egy kiadós puha ágyban eltöltött alvásra. *jegyzi meg a lehetőségre megint elutasító.*
- Már mondtam, hogy nem hagyom, hogy egyedül menj oda. Ki fog vigyázni rád? *akad fenn ezen. Amikor bejelenti pucérságát, és Rhule meglepetten pillant rá, elégedetten mosolyodik el. Alaposan meglepi a következő kijelentése, amire csak rátesz egyet.*
- Tényleg? *kérdezi, és már fordul is, hogy feláll. Azonban Rhule az ajtó felé hátrál. Mondjuk így gondolta, attól függetlenül mekkora magabiztossággal mozdult.*
- Úgy lesz te hajcsár. *mormogja magának, majd ruháihoz lép és felöltözik. Jól esett volna egy fürdés azért, de most már nem lép vissza. Fekete bőrnadrágját, zokniját, és a fekete bőrcsizmáját is visszaveszi. Erre fentebbre veszi fel a vajszínű ingét, és a fekete bőrfűzőjét. Minderre rákerül a sötétbarna bőrvértje, és karjára az alkarvédői. Fegyverei a lova nyeregtáskájában maradtak, így azok nélkül áll indulásra készen. A kisebb oldaltáskájába belerejti a sötétzöld üvegcsét, mást nem vett ki. A levendulateából iszik még egy kicsit, aztán az ajtóhoz lépve visszanéz a válla felett. Haját lazán átfésüli ujjaival, majd mivel nem kócos fajta haja van, jónak ítéli meg látatlanban a külsejét, hogy kiléphessen a folyosóra.*
- Kész is vagyok, részemről mehetünk. *mondja Rhulenak aki le föl járkál az ajtó előtt.*
- A fegyvereim a Csokoládé nyeregtáskájában vannak, azokra szükségem van. *mondja, mert anélkül mindig is pucérnak érezte magát, így annyi kitérőt kell tenni.*
- Vagy lóval megyünk oda? *nem bánná, ezúttal ha gyalogolnának, mert jobban megnézhetné a Kikötőt illetve azért nem vágtázna most egyből, ahogy jobban érzi magát.*
A hozzászólás írója (Elrainieth Meiratalah) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.26 18:59:23
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242