Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:54:52
Üzenet elküldve: 2019-10-07 21:54:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel//
*Hagyja, hogy a kéz a combját taperolja, sőt, még utat is enged neki, azonban az ölbehúzás ellen még tiltakozik még.
Kényelmesen elhelyezkedik a férfiölében, miközben az egyik kezével átkarolja, közben pedig úgy helyezkedik, hogy az a férfinak a legkellemesebb legyen. A kapott ital maradékát azért felhatja, láthatóan nem szájfájós.* Tudod, ez az első napom itt, és nem dolgoztam hasonló munkakőrben ezelőtt. Te lehetsz az első, aki megkap engem a Sellőházban.
*A fürdő hallatára szélesen elmosolyodik.*
- Ha szeretnéd, jó alaposan megfürdethetsz mindenhol, mielőtt meglátogatnánk a szállásodat.
*Mindeközben pedig kezével lenyúl, és végigsimít a férfi gerincén. Nem tart attól, hogy bárki is megbámulná őket, egy ilyen helyen egy ehhez hasonló jelenet biztosan hétköznapi.*
*Hagyja, hogy a kéz a combját taperolja, sőt, még utat is enged neki, azonban az ölbehúzás ellen még tiltakozik még.
Kényelmesen elhelyezkedik a férfiölében, miközben az egyik kezével átkarolja, közben pedig úgy helyezkedik, hogy az a férfinak a legkellemesebb legyen. A kapott ital maradékát azért felhatja, láthatóan nem szájfájós.* Tudod, ez az első napom itt, és nem dolgoztam hasonló munkakőrben ezelőtt. Te lehetsz az első, aki megkap engem a Sellőházban.
*A fürdő hallatára szélesen elmosolyodik.*
- Ha szeretnéd, jó alaposan megfürdethetsz mindenhol, mielőtt meglátogatnánk a szállásodat.
*Mindeközben pedig kezével lenyúl, és végigsimít a férfi gerincén. Nem tart attól, hogy bárki is megbámulná őket, egy ilyen helyen egy ehhez hasonló jelenet biztosan hétköznapi.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:39:00
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:39:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas//
*Összerezzen Ralas hangjára, de hamar befókuszálja az illetőt. Nehéz lenne nem kitalálni, kiről is van szó... A sokat emlegetett Ralas. Idősebbnek képzelte, de még is sugall a megjelenése valami titkot, mi óvatosságra készteti, s nem csak a fekete öltözék tehet erről.
Finoman biccent felé még ültében, majd a rumos üveget nyakánál megragadva sétál oda, hogy leüljön a felkínált székre.*
-Már vendégül láttak, köszönöm.
*Felmutatja a rumos palackot, majd szétterül arcán az a jól ismert, széles mosoly. Lábait a szék keresztdeszkájára helyezve szembefordul a férfival, majd két kezébe fogva az üveget maga alatt, előredől.*
-Munkát keresek. Ők azt mondták, itt kapok.
*Kérdőn húzza fel szemöldökét, majd folytatja.*
-Ismerem a helyet és nem büdös a munka... Megcsinálok bármit. De sellő az nem vagyok, ahhoz nincs... Adottságom.
*Még mindig mosolyog, a kíváncsi, piszkoszöld szemek pedig rezzenéstelenül figyelik a férfi arcát. Érdekelné, hogyan tette rá a kezét a Sellőházra, de nem kíváncsiskodik. Ez pontosan egy olyan helyzet, ahol nem ő kérdez.*
*Összerezzen Ralas hangjára, de hamar befókuszálja az illetőt. Nehéz lenne nem kitalálni, kiről is van szó... A sokat emlegetett Ralas. Idősebbnek képzelte, de még is sugall a megjelenése valami titkot, mi óvatosságra készteti, s nem csak a fekete öltözék tehet erről.
Finoman biccent felé még ültében, majd a rumos üveget nyakánál megragadva sétál oda, hogy leüljön a felkínált székre.*
-Már vendégül láttak, köszönöm.
*Felmutatja a rumos palackot, majd szétterül arcán az a jól ismert, széles mosoly. Lábait a szék keresztdeszkájára helyezve szembefordul a férfival, majd két kezébe fogva az üveget maga alatt, előredől.*
-Munkát keresek. Ők azt mondták, itt kapok.
*Kérdőn húzza fel szemöldökét, majd folytatja.*
-Ismerem a helyet és nem büdös a munka... Megcsinálok bármit. De sellő az nem vagyok, ahhoz nincs... Adottságom.
*Még mindig mosolyog, a kíváncsi, piszkoszöld szemek pedig rezzenéstelenül figyelik a férfi arcát. Érdekelné, hogyan tette rá a kezét a Sellőházra, de nem kíváncsiskodik. Ez pontosan egy olyan helyzet, ahol nem ő kérdez.*
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:18:30
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:18:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
*Munkatársai körében látszólag gyorsan rendeződik a dolog, Ralas nem tűnik mérgesnek, Khulnak is tetszésére talál a bájolás, ezért félúton megfordul és visszaballag a magára hagyott pult felé. Akad némi jövés-menés, ezért körülnéz, van-e takarítani való asztal, vagy valahol nem integetnek-e felé, de úgy tűnik, most szusszanhat egy kicsit végre. Kezd beérni a sok új alkalmazott, L'zgara már teszi is a dolgát, Welly is nagy segítségére van. Azt ugyan nem tudja, hogy Nala és Carlotteia hova ment, de mivel nem a főbejáraton távoztak, úgy gondolja, őket is felvették. Mire visszaér a pulthoz, a lényegről már lemarad az incidenst illetően, s talán a vörös szirént találja már csak ott. Ha így van, akkor megszólítja némi aggodalommal.*
- Minden rendben?
*Ellenőrzi a poharát is, elfogyott-e már az ánizspálinka, ugyanis egy újratöltés belefér a nagylelkű összegbe, amit Ambroggio adott érte. Ha tehát üresen találja, megint előveszi a halványzöld italt, és készséggel fogadja a fejmosást, amiért az ártatlannak vélt csínyben segédkezett. Ha mégse ért volna még véget a párbeszéd a sima modorú férfival, akkor csak tölt magának egy pohár vizet szép csendben, és lassan kortyolgatni kezdi. A sok futkosás kezdi elbágyasztani, de lelke töretlen, és izgatottan néz elébe a holnapi útnak, ahol reményei szerint friss barátságokat köthet. Szívesen megismerné a sok új alkalmazottat is, de ha minden rendben megy, estére már itt lesznek, nem marad le sok mindenről. Bár, ha azt nézi, milyen csendesen indult a ma reggel… egy nap is örökkévalóságnak tűnik, és feje tetejére tudja állítani a világot.*
*Munkatársai körében látszólag gyorsan rendeződik a dolog, Ralas nem tűnik mérgesnek, Khulnak is tetszésére talál a bájolás, ezért félúton megfordul és visszaballag a magára hagyott pult felé. Akad némi jövés-menés, ezért körülnéz, van-e takarítani való asztal, vagy valahol nem integetnek-e felé, de úgy tűnik, most szusszanhat egy kicsit végre. Kezd beérni a sok új alkalmazott, L'zgara már teszi is a dolgát, Welly is nagy segítségére van. Azt ugyan nem tudja, hogy Nala és Carlotteia hova ment, de mivel nem a főbejáraton távoztak, úgy gondolja, őket is felvették. Mire visszaér a pulthoz, a lényegről már lemarad az incidenst illetően, s talán a vörös szirént találja már csak ott. Ha így van, akkor megszólítja némi aggodalommal.*
- Minden rendben?
*Ellenőrzi a poharát is, elfogyott-e már az ánizspálinka, ugyanis egy újratöltés belefér a nagylelkű összegbe, amit Ambroggio adott érte. Ha tehát üresen találja, megint előveszi a halványzöld italt, és készséggel fogadja a fejmosást, amiért az ártatlannak vélt csínyben segédkezett. Ha mégse ért volna még véget a párbeszéd a sima modorú férfival, akkor csak tölt magának egy pohár vizet szép csendben, és lassan kortyolgatni kezdi. A sok futkosás kezdi elbágyasztani, de lelke töretlen, és izgatottan néz elébe a holnapi útnak, ahol reményei szerint friss barátságokat köthet. Szívesen megismerné a sok új alkalmazottat is, de ha minden rendben megy, estére már itt lesznek, nem marad le sok mindenről. Bár, ha azt nézi, milyen csendesen indult a ma reggel… egy nap is örökkévalóságnak tűnik, és feje tetejére tudja állítani a világot.*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:04:47
Üzenet elküldve: 2019-10-07 20:04:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
*Amikor Lazgara közelebb hajol, hogy elénekelje a pajzán dalt, a férfi egyik keze óvatosan végigsiklik a nő feszes combján. Mosollyal jutalmazza L'zgara énekét.*
- A legénység miatt nem kell aggódnod. Különben is, csak ketten lennénk ott. Egy kisebb hajóval mennénk. Nem szeretem, ha ilyen pillanatokban zavarnak.*-a dal végén finoman megragadja a nő derekát és egy mozdulattal az ölébe ülteti. Az italát jól meghúzza, de pár kortyot meghagy a nőnek, és felé nyújtja, hogy igya ki. Nem puhányságból, inkább előzékenységből teszi ezt.*
- Valóban? Nagyon magabiztos vagy. Ezt tetszik nekem.*-mosolyodik el a kalóz.*
- Esetleg szeretnél előtte felfrissülni a fürdőben? Én ma már voltam, és nagyon kellemes hely. Vagy egyből a szállásomra szeretnél mennél?*-kérdezi a férfi. Nem tanácstalanság árad a hangjából, inkább csak szeretne az ork nő kedvében járni.*
*Amikor Lazgara közelebb hajol, hogy elénekelje a pajzán dalt, a férfi egyik keze óvatosan végigsiklik a nő feszes combján. Mosollyal jutalmazza L'zgara énekét.*
- A legénység miatt nem kell aggódnod. Különben is, csak ketten lennénk ott. Egy kisebb hajóval mennénk. Nem szeretem, ha ilyen pillanatokban zavarnak.*-a dal végén finoman megragadja a nő derekát és egy mozdulattal az ölébe ülteti. Az italát jól meghúzza, de pár kortyot meghagy a nőnek, és felé nyújtja, hogy igya ki. Nem puhányságból, inkább előzékenységből teszi ezt.*
- Valóban? Nagyon magabiztos vagy. Ezt tetszik nekem.*-mosolyodik el a kalóz.*
- Esetleg szeretnél előtte felfrissülni a fürdőben? Én ma már voltam, és nagyon kellemes hely. Vagy egyből a szállásomra szeretnél mennél?*-kérdezi a férfi. Nem tanácstalanság árad a hangjából, inkább csak szeretne az ork nő kedvében járni.*
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 19:01:33
Üzenet elküldve: 2019-10-07 19:01:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel//
//Aktív képesség: bárdzene//
*A kacsintásra mosolya csak még szélesebbé válik, és úgy helyezkedik a székben, hogy testével Troskel felé fordulhasson.*
- Ó, izgalmasan hangzik. Gondolom nem csak te lennél ott, hanem a legénység többi tagja is *dorombol, pedig már most tudja, hogy nem megy semmilyen homokos szigetre. Bár, ha annyit fizetnek érte, mint amennyit itt kereshet... Valamiből bizony L'azgarának is meg kell élnie.*
- L'azgara vagyok *mutatkozik be, majd egy hajtásra megissza az Ezüstszakáll tartalmát. Már ivott egyet, ám a gyomra bírja, ennyi csak arra elég, hogy élesebb legyen a nyelve.*
- Ó, a tökéletes személyt választottad ki *mondja, majd közelebb hajol, és a férfi fülébe suttog.* Ha megfizeted, olyan éjszakád lesz velem, amire évek múltán is remegve gondolsz majd vissza.
*Közben kezével a férfi tarkójához nyúl, és finoman végigsimítja rajta a bőrt. Halk, búgó hangon énekelni kezd a férfi fülébe egy pajzán dalt. Olyan hangosan, hogy értse a szöveget, de elég halkan ahhoz, hogy Troskel ne süketüljön meg tőle.*
//Aktív képesség: bárdzene//
*A kacsintásra mosolya csak még szélesebbé válik, és úgy helyezkedik a székben, hogy testével Troskel felé fordulhasson.*
- Ó, izgalmasan hangzik. Gondolom nem csak te lennél ott, hanem a legénység többi tagja is *dorombol, pedig már most tudja, hogy nem megy semmilyen homokos szigetre. Bár, ha annyit fizetnek érte, mint amennyit itt kereshet... Valamiből bizony L'azgarának is meg kell élnie.*
- L'azgara vagyok *mutatkozik be, majd egy hajtásra megissza az Ezüstszakáll tartalmát. Már ivott egyet, ám a gyomra bírja, ennyi csak arra elég, hogy élesebb legyen a nyelve.*
- Ó, a tökéletes személyt választottad ki *mondja, majd közelebb hajol, és a férfi fülébe suttog.* Ha megfizeted, olyan éjszakád lesz velem, amire évek múltán is remegve gondolsz majd vissza.
*Közben kezével a férfi tarkójához nyúl, és finoman végigsimítja rajta a bőrt. Halk, búgó hangon énekelni kezd a férfi fülébe egy pajzán dalt. Olyan hangosan, hogy értse a szöveget, de elég halkan ahhoz, hogy Troskel ne süketüljön meg tőle.*
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 18:09:25
Üzenet elküldve: 2019-10-07 18:09:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Ambroggio, Daesys, Latamie, érintőlegesen Khul//
*Lassan feljebb kúszik a férfi szemöldöke, ahogy Daesys egyre mélyebben fejti ki az elképzeléseit az itt dolgozó Sellőcskékről. Egy idő után egyre tisztábban kezd körvonalazódni, hogy valószínűleg inkább egészen általános értelmezésben gondoltatja a dolgot, de még így is kihallatszik belőle, hogy nem elfogulatlan. Sejthetően valami rossz élmény miatt vagy a fene tudja. Esetleg olyan környéken nőhetett fel, ahol a kéjekből élők kevésbé nívós rétege vitte az ipart. Ha így van, valahol érthető, hogy beégett ez a kép a bájos kobakba és tartja magát annak ellenére is, amit amúgy a szemével lát.
Ez nem a dokksor hal-, hínár- és olcsó kufircbűzű kupolája. Mocskos, büdös halászokat se látni. Pont ezért vannak ott az ajtónállók. A legalja népség, akiket felfedez a publikumban, talán a tengerészek. Velük kapcsolatban, ha az ember egészen őszinte magával, nyugodtan néven is nevezheti őket: kalózok. Akinek ebből a fajtából van pénze itt egy amolyan igazi görbe estét csapni, az szinte biztos, hogy nem egyenes úton szerezte rá a javakat. A formás kis Sellők nem a félgarasos kategóriába tartoznak. Ezek a lányok drágák, a nyüzsgésből ítélve pedig sem ők sem a Sellőház tulajdonosa nincs ráfanyalodva a büdös, mocskos aljanépek beesett hasú erszényeire.*
- A gnómokat kifelejtetted *böki közbe csak félhangosan. ~És az elfeket, embereket... meg a félvéreket is.~ Valahogy nem úgy sejti, hogy a kimaradt fajok a "mindenféle ocsmány népek" gyűjtés alatt szerepelnének a teljesség igényével. Pedig az elfek között is akad, aki Lanawin mocska között is külön címkét érdemelne.
Abban a hiszemben indul meg a pult felé, hogy az italt azért még megvárják, így nem is nagyon nézeget hátra. A duruzsoló kis turpisság ellenben nem várt replikára talál. Bizony-bizony, Ambroggio egy kicsit már elszokott az ilyen pimasz és szó szerint éles válaszokat tartogató vadmacskáktól. Talán ideje visszarázódni. Ez itt a Kikötő. Jobb lesz összekapnia magát.
Óvatosan mozdul vagy inkább nem mozdul a pengével annak a kényes tájéknak a közelében, de teljesen higgadtan kezeli a helyzetet.* - Én is szívesebben venném át a szobádban, kedves *villantja meg rókamosolyát. Türelmesen kivárja, míg a fegyvert visszavonják. Nem izeg, nem kezd gyöngyözni a homloka.*
- Valóban? *kérdez vissza a gyorsasági felárra, mintha most hallana ilyesmiről először.
Ami azt illeti, majdnem ő is lemarad a lényeges mozzanatról. Csak mikor Latamie felhívja a figyelmét iménti asztala megfogyatkozott népességére, csípi el pillantása a kifelé törtető lányt.*
- Nem ő, hanem a másik *bök ujjával Daesys felé. Talán még elkaphatja Latamie tekintete, mielőtt eltűnik a kijárat irányába lavírozva.* - Azt mondják, a vörösekben van tűz *kacsint a testőrválogató bizottság önjelölt, újdonsült tagjára.* - A pasas nem igazán az esetem *ingatja a fejét, ahogy Khult is végigméri a sunyi, zöld pillantás.* - És ahogy látom, már foglalt is.
*A dohányról most sajnos le kell mondania, aminek annyira nem örül, de hát... az élet kegyetlen.*
- Hajj-aj *sóhajt a Daesys nyomában csukódó ajtó felé (mint akinek egy falkányi szűzleányt kell meghágnia merő kötelességtudatból... már megint). Az egyik kupica rumot azért felhajtja, mielőtt megigazítja vörös-fekete tollas kalapját.* - Bocsáss meg, szépségem. Úgy tűnik, épp most hívtak ki párbajra. Muszáj megvédenem a Sellőház becsületét. *Még maga is elvigyorodik az oximoron felett.* - Kérnék egy szerencsecsókot, de félek, akkor nem jutnék messzire. *Azt a kérdést nyitva hagyja, hogy vajon azért-e, mert egy ilyen csók folytatást kívánna vagy mert a nő felhasogatná azzal a kellemetlen békanyúzóval, amihez az imént már volt szerencséje.*
- Ezekért még visszajövök *mutat a másik két pohár rumra.* - Ha meg nem, akkor úgyis mindegy.
*Azzal megrántja felöltője alját, hogy minden kósza ránc eltakarodjon róla és megindul Daesys után az utcára.*
//Ambroggio, Daesys, Latamie, érintőlegesen Khul//
*Lassan feljebb kúszik a férfi szemöldöke, ahogy Daesys egyre mélyebben fejti ki az elképzeléseit az itt dolgozó Sellőcskékről. Egy idő után egyre tisztábban kezd körvonalazódni, hogy valószínűleg inkább egészen általános értelmezésben gondoltatja a dolgot, de még így is kihallatszik belőle, hogy nem elfogulatlan. Sejthetően valami rossz élmény miatt vagy a fene tudja. Esetleg olyan környéken nőhetett fel, ahol a kéjekből élők kevésbé nívós rétege vitte az ipart. Ha így van, valahol érthető, hogy beégett ez a kép a bájos kobakba és tartja magát annak ellenére is, amit amúgy a szemével lát.
Ez nem a dokksor hal-, hínár- és olcsó kufircbűzű kupolája. Mocskos, büdös halászokat se látni. Pont ezért vannak ott az ajtónállók. A legalja népség, akiket felfedez a publikumban, talán a tengerészek. Velük kapcsolatban, ha az ember egészen őszinte magával, nyugodtan néven is nevezheti őket: kalózok. Akinek ebből a fajtából van pénze itt egy amolyan igazi görbe estét csapni, az szinte biztos, hogy nem egyenes úton szerezte rá a javakat. A formás kis Sellők nem a félgarasos kategóriába tartoznak. Ezek a lányok drágák, a nyüzsgésből ítélve pedig sem ők sem a Sellőház tulajdonosa nincs ráfanyalodva a büdös, mocskos aljanépek beesett hasú erszényeire.*
- A gnómokat kifelejtetted *böki közbe csak félhangosan. ~És az elfeket, embereket... meg a félvéreket is.~ Valahogy nem úgy sejti, hogy a kimaradt fajok a "mindenféle ocsmány népek" gyűjtés alatt szerepelnének a teljesség igényével. Pedig az elfek között is akad, aki Lanawin mocska között is külön címkét érdemelne.
Abban a hiszemben indul meg a pult felé, hogy az italt azért még megvárják, így nem is nagyon nézeget hátra. A duruzsoló kis turpisság ellenben nem várt replikára talál. Bizony-bizony, Ambroggio egy kicsit már elszokott az ilyen pimasz és szó szerint éles válaszokat tartogató vadmacskáktól. Talán ideje visszarázódni. Ez itt a Kikötő. Jobb lesz összekapnia magát.
Óvatosan mozdul vagy inkább nem mozdul a pengével annak a kényes tájéknak a közelében, de teljesen higgadtan kezeli a helyzetet.* - Én is szívesebben venném át a szobádban, kedves *villantja meg rókamosolyát. Türelmesen kivárja, míg a fegyvert visszavonják. Nem izeg, nem kezd gyöngyözni a homloka.*
- Valóban? *kérdez vissza a gyorsasági felárra, mintha most hallana ilyesmiről először.
Ami azt illeti, majdnem ő is lemarad a lényeges mozzanatról. Csak mikor Latamie felhívja a figyelmét iménti asztala megfogyatkozott népességére, csípi el pillantása a kifelé törtető lányt.*
- Nem ő, hanem a másik *bök ujjával Daesys felé. Talán még elkaphatja Latamie tekintete, mielőtt eltűnik a kijárat irányába lavírozva.* - Azt mondják, a vörösekben van tűz *kacsint a testőrválogató bizottság önjelölt, újdonsült tagjára.* - A pasas nem igazán az esetem *ingatja a fejét, ahogy Khult is végigméri a sunyi, zöld pillantás.* - És ahogy látom, már foglalt is.
*A dohányról most sajnos le kell mondania, aminek annyira nem örül, de hát... az élet kegyetlen.*
- Hajj-aj *sóhajt a Daesys nyomában csukódó ajtó felé (mint akinek egy falkányi szűzleányt kell meghágnia merő kötelességtudatból... már megint). Az egyik kupica rumot azért felhajtja, mielőtt megigazítja vörös-fekete tollas kalapját.* - Bocsáss meg, szépségem. Úgy tűnik, épp most hívtak ki párbajra. Muszáj megvédenem a Sellőház becsületét. *Még maga is elvigyorodik az oximoron felett.* - Kérnék egy szerencsecsókot, de félek, akkor nem jutnék messzire. *Azt a kérdést nyitva hagyja, hogy vajon azért-e, mert egy ilyen csók folytatást kívánna vagy mert a nő felhasogatná azzal a kellemetlen békanyúzóval, amihez az imént már volt szerencséje.*
- Ezekért még visszajövök *mutat a másik két pohár rumra.* - Ha meg nem, akkor úgyis mindegy.
*Azzal megrántja felöltője alját, hogy minden kósza ránc eltakarodjon róla és megindul Daesys után az utcára.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 13:59:20
Üzenet elküldve: 2019-10-07 13:59:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ifjú kalóz éppen a gondolatiba merül, amikor egy Ezüstszakáll lehelete landol az asztalánál. Tetszik neki a lány bókja, amit egy kacsintással és egy mosollyal jutalmaz.*
- Ha gondolod, majd egyszer megmutatom majd neked. Az egyik kis munkatársnődnek már felajánlottam. Nem volt túl határozott, de ha szeretnéd elvihetlek egy kis utazásra. Pár nap egy forró, fehér homokos szigeten. Csak mi és a pálmafák.*-mondja és közben elmosolyodik, majd iszik az italból.*
- A nevem Torskel. Téged, hogy hívnak?*- érdeklődik a férfi. Ha a nő megmondta a nevét rögtön a tárgyra is tér.*
- Szeretnék egy kellemes éjszakát eltölteni, ehhez pedig a te segítséged is kell. Hideg az ágy, és úgy gyorsabban felmelegszik, ha ketten vannak benne.*-vigyorodik el a kalóz. Lehet, hogy nyersnek hangzik először, de nem gondolja, hogy L'zgara az az "elveszett" lány lenne, aki ne értené a konkrét dolgokat.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.07 13:59:37
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ifjú kalóz éppen a gondolatiba merül, amikor egy Ezüstszakáll lehelete landol az asztalánál. Tetszik neki a lány bókja, amit egy kacsintással és egy mosollyal jutalmaz.*
- Ha gondolod, majd egyszer megmutatom majd neked. Az egyik kis munkatársnődnek már felajánlottam. Nem volt túl határozott, de ha szeretnéd elvihetlek egy kis utazásra. Pár nap egy forró, fehér homokos szigeten. Csak mi és a pálmafák.*-mondja és közben elmosolyodik, majd iszik az italból.*
- A nevem Torskel. Téged, hogy hívnak?*- érdeklődik a férfi. Ha a nő megmondta a nevét rögtön a tárgyra is tér.*
- Szeretnék egy kellemes éjszakát eltölteni, ehhez pedig a te segítséged is kell. Hideg az ágy, és úgy gyorsabban felmelegszik, ha ketten vannak benne.*-vigyorodik el a kalóz. Lehet, hogy nyersnek hangzik először, de nem gondolja, hogy L'zgara az az "elveszett" lány lenne, aki ne értené a konkrét dolgokat.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.07 13:59:37
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 13:20:29
Üzenet elküldve: 2019-10-07 13:20:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas//
*Nem kell neki kétszer mondani, hogy tegye el a bevételt. Nem mondhatja, hogy zavarja, és az sem valószínű, hogy a asztalon fogja hagyni. Már mondták, hogy elteheti, vész esetén majd, ha a főnök számonkéri tőle, akkor a csaposra hivatkozik, majd ráfogja, hogy még új, csak követte az utasításokat, és nem lesz itt semmi baj. Legalábbis az ork gondolataiban. Sőt, a csapos még beszél is majd a főnökkel az érdekében. Mi lehetne ennél jobb?
Bár azt nem tudja, hogy a főnök honnan tud mindent, ha nincs is, de lehet, hogy a csapos csak szórakozik vele, és igazából miközben énekelt, vagy a vendéggel foglalkozott, régen elmondott mindent a főnöknek, vagy az illetékes itt van valahol a vendégek körül elvegyülve, és annyira ismerik már egymást a csapossal, hogy tekintettel és mimikával tudnak szavak nélkül kommunikálni.
Mindenesetre nem zavarja különösebben a dolog, így könnyedén tesz úgy, mintha már régen beszélt volna a főnökkel és jogosan dolgozna itt: elővesz két poharat, kitölti az italt, amit a vendég kért, majd kecses léptekkel visszaindul a tengerészhez.*
//Torskel//
*Visszasétál azt asztalhoz, és megpróbálja minél előbb, kecses mozdulatokkal a férfi elé helyezni az egyik italt. Leül arra a székre, ahonnan az előbb felállt, a másik poharat pedig maga elé veszi. Végül is meghívták, és bolond lenne kihagyni egy ingyen ital lehetőségét.*
- Erős ital egy erős férfinak *mosolyog csábosan, és láthatóan arra vár, hogy kifizessék az italt.*
- Még sosem voltam tengeren. Biztosan nagyon izgalmas és veszélyes hadakozni a hullámokkal.
*Nem kell neki kétszer mondani, hogy tegye el a bevételt. Nem mondhatja, hogy zavarja, és az sem valószínű, hogy a asztalon fogja hagyni. Már mondták, hogy elteheti, vész esetén majd, ha a főnök számonkéri tőle, akkor a csaposra hivatkozik, majd ráfogja, hogy még új, csak követte az utasításokat, és nem lesz itt semmi baj. Legalábbis az ork gondolataiban. Sőt, a csapos még beszél is majd a főnökkel az érdekében. Mi lehetne ennél jobb?
Bár azt nem tudja, hogy a főnök honnan tud mindent, ha nincs is, de lehet, hogy a csapos csak szórakozik vele, és igazából miközben énekelt, vagy a vendéggel foglalkozott, régen elmondott mindent a főnöknek, vagy az illetékes itt van valahol a vendégek körül elvegyülve, és annyira ismerik már egymást a csapossal, hogy tekintettel és mimikával tudnak szavak nélkül kommunikálni.
Mindenesetre nem zavarja különösebben a dolog, így könnyedén tesz úgy, mintha már régen beszélt volna a főnökkel és jogosan dolgozna itt: elővesz két poharat, kitölti az italt, amit a vendég kért, majd kecses léptekkel visszaindul a tengerészhez.*
//Torskel//
*Visszasétál azt asztalhoz, és megpróbálja minél előbb, kecses mozdulatokkal a férfi elé helyezni az egyik italt. Leül arra a székre, ahonnan az előbb felállt, a másik poharat pedig maga elé veszi. Végül is meghívták, és bolond lenne kihagyni egy ingyen ital lehetőségét.*
- Erős ital egy erős férfinak *mosolyog csábosan, és láthatóan arra vár, hogy kifizessék az italt.*
- Még sosem voltam tengeren. Biztosan nagyon izgalmas és veszélyes hadakozni a hullámokkal.
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:49:49
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:49:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Szóval talán agyban addig jut, hogy feldolgozza, Cassy, Wrexan az új fiú és Rey holnap lelépnek. ~ Régi vendég... ~ Mélázva fordul ismét Latamie felé, akit már láthatóan az egyik másik vendég köt le, pontosabban, mintha felé közeledne, de nincs ideje reagálni.*
- Szívesen, bársonygaluskám! *Nevetve válaszol Cassynek, aki máris továbbáll, sajnos sok a dolga, de Khul ezt látja, így még csak gondolatban sem neheztel a távozásért. Biccent egyet mosolyogva, aztán visszafordul a társasághoz, akinél ismét helyet foglalt. Welly, legalábbis úgy emlélszik így hívják, máris segédkezik, pedig esküdni merne, hogy legutóbb még a konyhavezető üvöltözött vele hajviseletéért... most viszont mintha kicserélték volna.*
- Szóval Wrexi! Azt mondod, hogy... *A mondatot félbevágják, s elkerekedett szemmel figyel fel Vylre, akit mintha valami tündöklő fény járná körbe, elképesztő alakját. A dal csodálatos, ahogyan a lány is, nem tud elvonatkoztatni, s a Sellő megszűnik létezni... csak Vyl van... a dallam és ő, az ürességben, az éjben, a csillagok alatt, hol a lányból áradó fény világít. Talán száját is eltátja, ahogyan hallgat, tekintetét minden bizonnyal azonnal elrabolja a lány, s nem is tudja elszakítani róla, kezét nyújtja felé, nyelőcsöve bizonytalanul indul...*
- Gyere fel ho... *Ez a mondat is félbeszakad, hirtelen a képet megzavarják, s Welly kerül bele, feltépve a festői vásznat, gonoszul és indokolatlanul.*
- Héj, hát én még hallgattam volna... ő az én... *Kezd bele, majd megrázza a fejét.* Hogy? Mi van? *Ismét fejet ráz, majd lendületesen csattintja vissza kezével leesett állkapcsát a helyére.*
- Miféle bűbáj ez, szivi?! *Pattan fel kissé szigorúan, de ne támadó, sőt ajka sarkában mosoly játszik. Wellyre kacsint.* Köszi csajszi! Elbűbájolódtam... Ügyes vagy! Ez gyönyörű volt! *Szélesedik a mosoly, s a kijelentés immár Vylnek szól, minden varázsmentesen.*
- Érdekes... mintha ismerősen csengett volna a dallam... hallhattam már valahol? *Persze egészen sok disznó nótát és iszákos strófát ismer, nyilván ez egyik sem az. Az is lehet, hogy csupán ismerős volt, vagy csak a varázs teszi.*
- Hív a főnök... *Biccent Ralas felé, majd megemeli kezét, hogy intsen a férfinak.* Minden rendben, főni, nincs gond, csak megkértem varázsoljon el! *Menti ki Vylt, bár láthatóan nem szükséges, mert a lány sikert arat.*
- Asszem, bejössz neki, szivi! *Kacsint Vylre, majd visszaül az asztalhoz, s immár egy poharat ragad meg kezével, melynek tartalmát le is hajtja.*
- Egyetek srácok, utána munkába állunk, illetve aki még nem látta, annak megmutatom a Sellőházat. *Ért ezalatt mindenkit, aki még az asztalnál tartózkodik.* Welly... egyél velünk, ha szeretnél! *Invitálja meg a lányt is, ha már egyértelműen neki köszönheti, hogy épeszű maradt, s nem ereszkedett fél térdre, hogy nőül vegyen egy ismeretlent.*
//Vyl, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Szóval talán agyban addig jut, hogy feldolgozza, Cassy, Wrexan az új fiú és Rey holnap lelépnek. ~ Régi vendég... ~ Mélázva fordul ismét Latamie felé, akit már láthatóan az egyik másik vendég köt le, pontosabban, mintha felé közeledne, de nincs ideje reagálni.*
- Szívesen, bársonygaluskám! *Nevetve válaszol Cassynek, aki máris továbbáll, sajnos sok a dolga, de Khul ezt látja, így még csak gondolatban sem neheztel a távozásért. Biccent egyet mosolyogva, aztán visszafordul a társasághoz, akinél ismét helyet foglalt. Welly, legalábbis úgy emlélszik így hívják, máris segédkezik, pedig esküdni merne, hogy legutóbb még a konyhavezető üvöltözött vele hajviseletéért... most viszont mintha kicserélték volna.*
- Szóval Wrexi! Azt mondod, hogy... *A mondatot félbevágják, s elkerekedett szemmel figyel fel Vylre, akit mintha valami tündöklő fény járná körbe, elképesztő alakját. A dal csodálatos, ahogyan a lány is, nem tud elvonatkoztatni, s a Sellő megszűnik létezni... csak Vyl van... a dallam és ő, az ürességben, az éjben, a csillagok alatt, hol a lányból áradó fény világít. Talán száját is eltátja, ahogyan hallgat, tekintetét minden bizonnyal azonnal elrabolja a lány, s nem is tudja elszakítani róla, kezét nyújtja felé, nyelőcsöve bizonytalanul indul...*
- Gyere fel ho... *Ez a mondat is félbeszakad, hirtelen a képet megzavarják, s Welly kerül bele, feltépve a festői vásznat, gonoszul és indokolatlanul.*
- Héj, hát én még hallgattam volna... ő az én... *Kezd bele, majd megrázza a fejét.* Hogy? Mi van? *Ismét fejet ráz, majd lendületesen csattintja vissza kezével leesett állkapcsát a helyére.*
- Miféle bűbáj ez, szivi?! *Pattan fel kissé szigorúan, de ne támadó, sőt ajka sarkában mosoly játszik. Wellyre kacsint.* Köszi csajszi! Elbűbájolódtam... Ügyes vagy! Ez gyönyörű volt! *Szélesedik a mosoly, s a kijelentés immár Vylnek szól, minden varázsmentesen.*
- Érdekes... mintha ismerősen csengett volna a dallam... hallhattam már valahol? *Persze egészen sok disznó nótát és iszákos strófát ismer, nyilván ez egyik sem az. Az is lehet, hogy csupán ismerős volt, vagy csak a varázs teszi.*
- Hív a főnök... *Biccent Ralas felé, majd megemeli kezét, hogy intsen a férfinak.* Minden rendben, főni, nincs gond, csak megkértem varázsoljon el! *Menti ki Vylt, bár láthatóan nem szükséges, mert a lány sikert arat.*
- Asszem, bejössz neki, szivi! *Kacsint Vylre, majd visszaül az asztalhoz, s immár egy poharat ragad meg kezével, melynek tartalmát le is hajtja.*
- Egyetek srácok, utána munkába állunk, illetve aki még nem látta, annak megmutatom a Sellőházat. *Ért ezalatt mindenkit, aki még az asztalnál tartózkodik.* Welly... egyél velünk, ha szeretnél! *Invitálja meg a lányt is, ha már egyértelműen neki köszönheti, hogy épeszű maradt, s nem ereszkedett fél térdre, hogy nőül vegyen egy ismeretlent.*
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:44:08
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:44:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Ambroggio, kiürült asztal, Khul, Cassy//
*Pechére, Cassy rutinos és még a szerencse is mellé szegődik, mert a vörös nem veszi észre, hogy éppen az érintett hallgatja végig a próbálkozásait. Nem mintha zavarná, vagy kínba jönne miatta, hát ha nem adott megjegyezhető nevet neki az anyja, így járt. Ellenben megmerevedik, ahogy fülét éri a kéjelgő hanglejtés. Ideje nincs Cassyt letolni, de őt is sorra veszi alkalomadtán. Keze mozdul, s tőrét hátra forgatva adna leckét, hogy ilyet nagyon, nagyon nem illik. Nem lendül ám nagyot, csak éppen annyit, hogy az idegen lába közé érjen, talán azonnal észre sem veszi, csak amikor a pulthoz lépne a tányérral, kellemetlen nyomás vagy szúrás érheti combját, kellemetlen magasságban. Sikeres mozdulat esetén pedig kénytelen ott maradni a vörös fráter, ahol van, míg Latamie vissza nem engedi a fegyvert.*
- Ne aggódjon, vigyázok. *Szemtelen félmosollyal fordítja oldalra fejét s fordul is utána, hogy a maga mögé kényszerített férfi arcán, s ezzel borostáján végigvezesse szavait a füléig, s ezzel saját fegyverét a másik ellen fordítsa. *
- Lehet, hogy az. *Mármint meghívás.* Vagy csak lusta vagyok lejönni, pedig személyesen kellene átadnom. *Bokájával megböködi a képkeretet, majd tőrét visszább húzná, teret engedve a puccosnak. *
- A gyorsaságért felárt szoktak számolni. *Jelenti ki szenvtelenül, miközben ugyan olyan stílusban legelteti szemeit a másikon. Elégedetten tolja vissza combjára szíjazott hüvelyébe tőrét, amint kifizetésre kerül minden rendelése.*
- Micsoda úriember. *Jegyzi meg, mintha számítana. A testőr említésére végigvezeti tengereket idéző szemeit addig az asztalig, amire a testes vörös figyel. A pillantásából arra következtet, kedvére való társaság lehet arra, ám csalatkoznia kell. Latamiet nem nyeri meg.*
- Hm. *Komor dünnyögést hallat, mint aki szakértője a testőrkeresésnek* Nem mehet valami jól. Elég bamba a kicsike. Ágyasnak legfeljebb, de annak sem lehet valami tüzes. *Ugyanis az asztalnál Latamie csak egy nőt lát, aki viszont eléggé elbambulhatott.*
- Inkább olyat keress, akinek nem alszik meg a tej a szájában. *Éles kritikával élhet, de Latamie már csak ilyen érdes néha. Mustráló pillantását végigjártatja a Sellő teljes kínálatán.*
- Az a pasas például *Gondosan felméri Khult, aki éppen ezekben a pillanatokban bűvölődik el.* Érdekes.
*Szemöldöke felszalad az az események ilyentén fordulatára, és már keresi is a dohánytárcáját, azt a fém kis dobozkát, amin a Sellő sejtelmes fényei meg is csillanhatnak hamarosan. ~Erre a műsorra rá kell gyújtani.~
Ajkai közé lök egy szálat, majd*
- Hm? *Kínája a dohányos tárca tartalmát Ambroggionak is egyezményes hümmentés kíséretében.
Gyakorlott mozdulattal gyújt lángot a pult alján szántva végig a pálcikával, s emeli az ajkai közé lökött dohány végéhez a lángot. Cassy hirtelen távozása fel sem tűnik neki.*
//Ambroggio, kiürült asztal, Khul, Cassy//
*Pechére, Cassy rutinos és még a szerencse is mellé szegődik, mert a vörös nem veszi észre, hogy éppen az érintett hallgatja végig a próbálkozásait. Nem mintha zavarná, vagy kínba jönne miatta, hát ha nem adott megjegyezhető nevet neki az anyja, így járt. Ellenben megmerevedik, ahogy fülét éri a kéjelgő hanglejtés. Ideje nincs Cassyt letolni, de őt is sorra veszi alkalomadtán. Keze mozdul, s tőrét hátra forgatva adna leckét, hogy ilyet nagyon, nagyon nem illik. Nem lendül ám nagyot, csak éppen annyit, hogy az idegen lába közé érjen, talán azonnal észre sem veszi, csak amikor a pulthoz lépne a tányérral, kellemetlen nyomás vagy szúrás érheti combját, kellemetlen magasságban. Sikeres mozdulat esetén pedig kénytelen ott maradni a vörös fráter, ahol van, míg Latamie vissza nem engedi a fegyvert.*
- Ne aggódjon, vigyázok. *Szemtelen félmosollyal fordítja oldalra fejét s fordul is utána, hogy a maga mögé kényszerített férfi arcán, s ezzel borostáján végigvezesse szavait a füléig, s ezzel saját fegyverét a másik ellen fordítsa. *
- Lehet, hogy az. *Mármint meghívás.* Vagy csak lusta vagyok lejönni, pedig személyesen kellene átadnom. *Bokájával megböködi a képkeretet, majd tőrét visszább húzná, teret engedve a puccosnak. *
- A gyorsaságért felárt szoktak számolni. *Jelenti ki szenvtelenül, miközben ugyan olyan stílusban legelteti szemeit a másikon. Elégedetten tolja vissza combjára szíjazott hüvelyébe tőrét, amint kifizetésre kerül minden rendelése.*
- Micsoda úriember. *Jegyzi meg, mintha számítana. A testőr említésére végigvezeti tengereket idéző szemeit addig az asztalig, amire a testes vörös figyel. A pillantásából arra következtet, kedvére való társaság lehet arra, ám csalatkoznia kell. Latamiet nem nyeri meg.*
- Hm. *Komor dünnyögést hallat, mint aki szakértője a testőrkeresésnek* Nem mehet valami jól. Elég bamba a kicsike. Ágyasnak legfeljebb, de annak sem lehet valami tüzes. *Ugyanis az asztalnál Latamie csak egy nőt lát, aki viszont eléggé elbambulhatott.*
- Inkább olyat keress, akinek nem alszik meg a tej a szájában. *Éles kritikával élhet, de Latamie már csak ilyen érdes néha. Mustráló pillantását végigjártatja a Sellő teljes kínálatán.*
- Az a pasas például *Gondosan felméri Khult, aki éppen ezekben a pillanatokban bűvölődik el.* Érdekes.
*Szemöldöke felszalad az az események ilyentén fordulatára, és már keresi is a dohánytárcáját, azt a fém kis dobozkát, amin a Sellő sejtelmes fényei meg is csillanhatnak hamarosan. ~Erre a műsorra rá kell gyújtani.~
Ajkai közé lök egy szálat, majd*
- Hm? *Kínája a dohányos tárca tartalmát Ambroggionak is egyezményes hümmentés kíséretében.
Gyakorlott mozdulattal gyújt lángot a pult alján szántva végig a pálcikával, s emeli az ajkai közé lökött dohány végéhez a lángot. Cassy hirtelen távozása fel sem tűnik neki.*
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:26:10
Üzenet elküldve: 2019-10-06 19:26:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nala, Carlotteia//
*Nem látja a küzdelmet, mi a tündér belsőjét feszíti, s nem is érzi úgy, hogy Carlotteiát bárkinek a védelmébe kellene venni. Csupán egy fricska, egy célzás, mely körülbelül addig él emlékezetében, míg kimondja a szavakat, hogy aztán már egy újabb teendőre koncentráljon. Nem írja le a lányt, sőt, rossz véleménnyel sincs róla, tetszik neki talpraesettsége, határozottsága, ahogyan a tündérben pedig kedvessége, odaadása és lágysága, tökéletes ellentétek, talán csak gyönyörűségük versenyzik egymással.*
- Köszönöm, Carlotteia... *Mosolyogva bólint.* És neked is Nala. *Megvárja míg távoznak, addig követi őket tekintetével. A téma lezárva, a feladatok kiosztva, így immár figyelmet fordíthat másokra is.*
//L'zgara//
*A közeledő ork leány miatt mosolyra húzódik ajka, a ringó csípő, a kihívó tekintet, s a feszülő izmok érdekes módon tökéletes elegyet alkotnak egy Sellőhöz, pedig soha nem gondolta volna, hogy ez akár megfordul valaha a fejében. Felnevet a kérdés hallatán, s már épp indulna, hogy a rendelést is teljesítsem, azonban látva Milhen különülését, illetve Vyl reakcióját, inkább marad a helyén, s vigyorogva válaszol. Volt már hasonló megtévesztésben része, Hytiánál, mintha tegnap lett volna. ~ Vajon a lány jól érzi magát? ~ Jut eszébe egy pillanatnyi gondolat erejéig.*
- Egyelőre még nem látom úgy, hogy ráérne, nyugodtan tedd el a bevételt, úgy hiszem nem bánja, ha kipróbálod magad, bár... ha zavar, akkor csak hagyd a pulton és a személyzet begyűjti. *Kacsint a lányra, s nem is kívánja tovább feltartani, láthatóan különösen elfoglalt, hiszen máris kirakatba került.*
- Ami azt illeti, el fogom neki mondani, hogy micsoda sikered van, L'zgara! Csak így tovább! *Méltatja, s nem merül bele annak fejtegetésébe, hogy övé és Zammiriáé a Sellőház, az egy hosszabb beszélgetés lenne, most pedig első a vendég.*
- Szerintem a főnök, mindenről tud, menj csak a dolgodra! A pultnál megtalálsz mindent, amire csak szükséged lehet. *Biccent egy vállrándítást követően, akárha egy lusta alkalmazottat imitálna, tetszik neki a játék, most egy kicsit jó kevésbé fontosnak lenni. Tekintete már a Khul és asztaltársasága környékén zajló dolgokra fordul.*
//Vyl, Khul//
//Érintőlegesen az ott ülők//
*A szemrevaló teremtés eddig nem különösebben tűnt fel neki, mostanában hasonló szépségek megfordulnak nap, mint nap, sőt, ami azt illeti versenyre kelhetnének egymással ez ügyben és Ralas nem is tudna dönteni. Tekintettel arra, hogy Khul jelen van, így természetesen harsány az a rész, mire mosolyogva csóválja meg fejét, kezdi megszokni a férfi természetét, láthatóan Wrexan és Reyraa is kezd beilleszkedni, Charess pedig szemmel láthatóan élvezi a társaságukat. Nem tudja elkerülni tekintetét, hogy a visszaérkező csapatról egy fő leválik, s nem messze tőle foglal helyet, de egyelőre a felcsendülő énekhangra kúsznak szemei, s a hirtelen, mindent beragyogó szépségre. Kíváncsian dől előre ültében, amikor Vyl, Khul elé áll. Nem tudja miként reagál majd a férfi, bár tippje van róla, a lány hangja csodálatos és igéző, felveheti a versenyt az imént éneklőkkel, s úgy látszik így, immár három dalos pacsirtája is akad a Sellőnek.*
- Bravo! *Áll fel tapsolva, s fejet is hajt, egy hirtelen kézbe kapott kalapemelés kíséretében, mosolyogva. Láthatóan lenyűgözte a virtus, int is hát a lánynak.*
- Ha próbát tenne a Sellőben, kisasszony, várom az asztalomnál... feltéve, ha Khul-1ie is úgy kívánja... már pedig miért ne kívánná úgy... nem igaz? *Mosolyogó tekintete immár Khullon függ és körülbelül azt sugallhatják a megvillanó szemek, hogy jó lesz, ha viselkedik, sok vendég van, a zene igéző, de van tartás, már, ha a férfi ilyennel rendelkezik egyáltalán.*
//Milhen, Yathlanae//
*A produkció végeztével, egy darabig még szigorúan nézegeti a férfit, de Vylre nem tud haragudni, lenyűgözte, amit lát, bár némi csalárdság is mintha a sorok közé kúszott volna, a lány istenek adta tehetség.*
- Kisasszony! *Néz oldalra, a szemmel láthatóan unottan üldögélő Milhen felé, majd gálánsan a maga előtt lévő székre mutat.*
- Megtisztelne, ha csatlakozna hozzám, kérem! *Mosolyodik el.* Vendégül látnám egy italra... persze hozhatja az üvegét... *Szélesedik egy árnyalatnyit a mosoly.* Ha jól tudom, jelentkezni kíván, nincs akadálya, hogy beszéljünk, feltéve, ha még mindig úgy gondolja. *Biccent, s feláll, majd a széket, melyre mutatott, kijjebb húzza, egyértelműen jelezve, hogy feltett szándéka oda ültetni a nőt. Szemrevaló teremtés az is, elképesztő, hogy honnan bújnak elő. Nem is kérdés, hogy a kikötőben a Sellőházat a lányok teszik ékszerdobozzá, most már talán a zene is. Egyébként csak egy üres, Rumoshoz hasonló züllött porfészek lenne. Már csak vigyázniuk kell rá... és természetesen a lányokra.*
- Önt is szívesen látom, hölgyem! *Mosolyog a nem messze álló és beszélgető Yathlanaere.* Persze, amennyiben még akad dolga a zenészekkel, vagy énekelne még egy számot, abban az esetben türelmesen megvárom. *Biccent. Igyekszik nem üvöltözni, talán mindenki meghallja, akinek szánja mondandóját.*
//Mindenki//
*A Szirén természetesen nem kerüli el figyelmét, ahogyan a Sellő majdnem közepén zajló jelenet sem, de úgy látszik, mindenki tudja a dolgát, Cassy sürög-forog, értőn cselekszik, hiányozni fog a körből, míg távol lesz. Ezen elgondolkodik egy pillanatra, közben nem átallja figyelni, vajon Milhen miként válaszol.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 19:27:18
*Nem látja a küzdelmet, mi a tündér belsőjét feszíti, s nem is érzi úgy, hogy Carlotteiát bárkinek a védelmébe kellene venni. Csupán egy fricska, egy célzás, mely körülbelül addig él emlékezetében, míg kimondja a szavakat, hogy aztán már egy újabb teendőre koncentráljon. Nem írja le a lányt, sőt, rossz véleménnyel sincs róla, tetszik neki talpraesettsége, határozottsága, ahogyan a tündérben pedig kedvessége, odaadása és lágysága, tökéletes ellentétek, talán csak gyönyörűségük versenyzik egymással.*
- Köszönöm, Carlotteia... *Mosolyogva bólint.* És neked is Nala. *Megvárja míg távoznak, addig követi őket tekintetével. A téma lezárva, a feladatok kiosztva, így immár figyelmet fordíthat másokra is.*
//L'zgara//
*A közeledő ork leány miatt mosolyra húzódik ajka, a ringó csípő, a kihívó tekintet, s a feszülő izmok érdekes módon tökéletes elegyet alkotnak egy Sellőhöz, pedig soha nem gondolta volna, hogy ez akár megfordul valaha a fejében. Felnevet a kérdés hallatán, s már épp indulna, hogy a rendelést is teljesítsem, azonban látva Milhen különülését, illetve Vyl reakcióját, inkább marad a helyén, s vigyorogva válaszol. Volt már hasonló megtévesztésben része, Hytiánál, mintha tegnap lett volna. ~ Vajon a lány jól érzi magát? ~ Jut eszébe egy pillanatnyi gondolat erejéig.*
- Egyelőre még nem látom úgy, hogy ráérne, nyugodtan tedd el a bevételt, úgy hiszem nem bánja, ha kipróbálod magad, bár... ha zavar, akkor csak hagyd a pulton és a személyzet begyűjti. *Kacsint a lányra, s nem is kívánja tovább feltartani, láthatóan különösen elfoglalt, hiszen máris kirakatba került.*
- Ami azt illeti, el fogom neki mondani, hogy micsoda sikered van, L'zgara! Csak így tovább! *Méltatja, s nem merül bele annak fejtegetésébe, hogy övé és Zammiriáé a Sellőház, az egy hosszabb beszélgetés lenne, most pedig első a vendég.*
- Szerintem a főnök, mindenről tud, menj csak a dolgodra! A pultnál megtalálsz mindent, amire csak szükséged lehet. *Biccent egy vállrándítást követően, akárha egy lusta alkalmazottat imitálna, tetszik neki a játék, most egy kicsit jó kevésbé fontosnak lenni. Tekintete már a Khul és asztaltársasága környékén zajló dolgokra fordul.*
//Vyl, Khul//
//Érintőlegesen az ott ülők//
*A szemrevaló teremtés eddig nem különösebben tűnt fel neki, mostanában hasonló szépségek megfordulnak nap, mint nap, sőt, ami azt illeti versenyre kelhetnének egymással ez ügyben és Ralas nem is tudna dönteni. Tekintettel arra, hogy Khul jelen van, így természetesen harsány az a rész, mire mosolyogva csóválja meg fejét, kezdi megszokni a férfi természetét, láthatóan Wrexan és Reyraa is kezd beilleszkedni, Charess pedig szemmel láthatóan élvezi a társaságukat. Nem tudja elkerülni tekintetét, hogy a visszaérkező csapatról egy fő leválik, s nem messze tőle foglal helyet, de egyelőre a felcsendülő énekhangra kúsznak szemei, s a hirtelen, mindent beragyogó szépségre. Kíváncsian dől előre ültében, amikor Vyl, Khul elé áll. Nem tudja miként reagál majd a férfi, bár tippje van róla, a lány hangja csodálatos és igéző, felveheti a versenyt az imént éneklőkkel, s úgy látszik így, immár három dalos pacsirtája is akad a Sellőnek.*
- Bravo! *Áll fel tapsolva, s fejet is hajt, egy hirtelen kézbe kapott kalapemelés kíséretében, mosolyogva. Láthatóan lenyűgözte a virtus, int is hát a lánynak.*
- Ha próbát tenne a Sellőben, kisasszony, várom az asztalomnál... feltéve, ha Khul-1ie is úgy kívánja... már pedig miért ne kívánná úgy... nem igaz? *Mosolyogó tekintete immár Khullon függ és körülbelül azt sugallhatják a megvillanó szemek, hogy jó lesz, ha viselkedik, sok vendég van, a zene igéző, de van tartás, már, ha a férfi ilyennel rendelkezik egyáltalán.*
//Milhen, Yathlanae//
*A produkció végeztével, egy darabig még szigorúan nézegeti a férfit, de Vylre nem tud haragudni, lenyűgözte, amit lát, bár némi csalárdság is mintha a sorok közé kúszott volna, a lány istenek adta tehetség.*
- Kisasszony! *Néz oldalra, a szemmel láthatóan unottan üldögélő Milhen felé, majd gálánsan a maga előtt lévő székre mutat.*
- Megtisztelne, ha csatlakozna hozzám, kérem! *Mosolyodik el.* Vendégül látnám egy italra... persze hozhatja az üvegét... *Szélesedik egy árnyalatnyit a mosoly.* Ha jól tudom, jelentkezni kíván, nincs akadálya, hogy beszéljünk, feltéve, ha még mindig úgy gondolja. *Biccent, s feláll, majd a széket, melyre mutatott, kijjebb húzza, egyértelműen jelezve, hogy feltett szándéka oda ültetni a nőt. Szemrevaló teremtés az is, elképesztő, hogy honnan bújnak elő. Nem is kérdés, hogy a kikötőben a Sellőházat a lányok teszik ékszerdobozzá, most már talán a zene is. Egyébként csak egy üres, Rumoshoz hasonló züllött porfészek lenne. Már csak vigyázniuk kell rá... és természetesen a lányokra.*
- Önt is szívesen látom, hölgyem! *Mosolyog a nem messze álló és beszélgető Yathlanaere.* Persze, amennyiben még akad dolga a zenészekkel, vagy énekelne még egy számot, abban az esetben türelmesen megvárom. *Biccent. Igyekszik nem üvöltözni, talán mindenki meghallja, akinek szánja mondandóját.*
//Mindenki//
*A Szirén természetesen nem kerüli el figyelmét, ahogyan a Sellő majdnem közepén zajló jelenet sem, de úgy látszik, mindenki tudja a dolgát, Cassy sürög-forog, értőn cselekszik, hiányozni fog a körből, míg távol lesz. Ezen elgondolkodik egy pillanatra, közben nem átallja figyelni, vajon Milhen miként válaszol.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 19:27:18
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-06 17:11:42
Üzenet elküldve: 2019-10-06 17:11:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A prűdéria emlegetésére felháborodottan felhorkant, különösen azért, mert nemesekkel egy mondatban emlegetik. Daesys pedig nem sokra becsüli a nemeseket, leginkébb lókötő apja miatt, aki felcsinálta szegény édesanyját. Persze nem tartja rosszabbnak apját, mint a többi férfit, akiket úgy egyébként sem becsül, mert nem sok boldog, vagy úgy egész családot látott. Daesys maga körül szenvedő anyákat látott mindig, haszontalan, erőszakos férjekkel, vagy még azokkal sem, csak amíg a kikötői férfiak tisztában vannak hitványságukkal, úgy a nemesek aranyba csomagolnak mindent, és ezt a vörös nem tartja túl sokra. Éppen ezért bosszúságát egy hirtelen, meggondolatlan mozdulattal fejezi ki, és felkapva egy szalvétát egyenesen Ambroggio arcába dobja.*
- Tiszták? Mitől vagy ilyen biztos benne? Napjában több férfi piszkolja össze őket, amit hiába mosnak le, egy idő után kiütésesek lesznek tőle.
*Megrántja vállait. Neki aztán mindegy. Nem tartja magát finnyásnak, de az törvényszerűség, és ezt Daesys is vallja, hogy kurvákkal nem csókolózunk, mert tudjuk mi járt a szájukban. A csókot némi közönnyel, de leginkább elborzadó fintorral nézi.*
- Ez...egyszerűen... visszataszító volt.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrően, és hiába az édes, cifra szavak, Ambroggio egyszerűen nem tudja meggyőzni. Sőt, ezzel bizonyosan azt érti el nála, hogy Daesys távolságot tartson tőle.*
- Tudod hányan jártak a szájában? Sötételfek, törpék, orkok, mindenféle ocsmány népek. Mocskos, büdös halászok. Vagy ez valami furcsa vágyad? Persze semmi baj nincs ezzel, én nem ítélkezem.
*Igyekszik komoly képet vágni, de hamar széles vigyor jelenik meg arcán, mert eldöntötte magában, hogy Ambroggio mit szeret. Közelebb hajol hozzá, és fojtott hangon hozzáteszi.*
- Ó, dehogynem.
*Ezután közönyösen visszadől székében.*
- Igényesebbnek tartottalak ennél.
*Talán egy kicsit többre is, de hát a csalódás is az élet része, és most ez történt.*
- Rám nem kell vigyázni. Rád már inkább, mert mindenféle gusztustalan dolgot a szádba veszel. Gyerekként nem tanítottak meg az ellenkezőjére?
*Nyilván nem engedi el a témát, különösen azért nem, mert tud ezzel csipkelődni.*
- Kislány?
*Szöknek fel kérdőn szemöldökei. A cukkolás betalál, és az azt követő bók sem feledteti vele.*
- Legyen úgy.
*Mondja, és habozás nélkül kitolja székét, és feláll. Szegény Anlendrát teljesen el is felejti, úgy felpiszkálja őt a kapott kihívás. Legalább addig sem kell néznie, ahogy a férfi ringyókat csókolgat. Legalább a további bájolgását sem kell figyelemmel kísérnie, amitől feltehetően még inkább rosszul lenne. Igazából örömmel verné be a szépfiú arcát, ezért nem is időzik bent tovább, hanem kilép a fogadóból, egyenesen az utcára.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 17:14:54
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A prűdéria emlegetésére felháborodottan felhorkant, különösen azért, mert nemesekkel egy mondatban emlegetik. Daesys pedig nem sokra becsüli a nemeseket, leginkébb lókötő apja miatt, aki felcsinálta szegény édesanyját. Persze nem tartja rosszabbnak apját, mint a többi férfit, akiket úgy egyébként sem becsül, mert nem sok boldog, vagy úgy egész családot látott. Daesys maga körül szenvedő anyákat látott mindig, haszontalan, erőszakos férjekkel, vagy még azokkal sem, csak amíg a kikötői férfiak tisztában vannak hitványságukkal, úgy a nemesek aranyba csomagolnak mindent, és ezt a vörös nem tartja túl sokra. Éppen ezért bosszúságát egy hirtelen, meggondolatlan mozdulattal fejezi ki, és felkapva egy szalvétát egyenesen Ambroggio arcába dobja.*
- Tiszták? Mitől vagy ilyen biztos benne? Napjában több férfi piszkolja össze őket, amit hiába mosnak le, egy idő után kiütésesek lesznek tőle.
*Megrántja vállait. Neki aztán mindegy. Nem tartja magát finnyásnak, de az törvényszerűség, és ezt Daesys is vallja, hogy kurvákkal nem csókolózunk, mert tudjuk mi járt a szájukban. A csókot némi közönnyel, de leginkább elborzadó fintorral nézi.*
- Ez...egyszerűen... visszataszító volt.
*Jelenti ki ellentmondást nem tűrően, és hiába az édes, cifra szavak, Ambroggio egyszerűen nem tudja meggyőzni. Sőt, ezzel bizonyosan azt érti el nála, hogy Daesys távolságot tartson tőle.*
- Tudod hányan jártak a szájában? Sötételfek, törpék, orkok, mindenféle ocsmány népek. Mocskos, büdös halászok. Vagy ez valami furcsa vágyad? Persze semmi baj nincs ezzel, én nem ítélkezem.
*Igyekszik komoly képet vágni, de hamar széles vigyor jelenik meg arcán, mert eldöntötte magában, hogy Ambroggio mit szeret. Közelebb hajol hozzá, és fojtott hangon hozzáteszi.*
- Ó, dehogynem.
*Ezután közönyösen visszadől székében.*
- Igényesebbnek tartottalak ennél.
*Talán egy kicsit többre is, de hát a csalódás is az élet része, és most ez történt.*
- Rám nem kell vigyázni. Rád már inkább, mert mindenféle gusztustalan dolgot a szádba veszel. Gyerekként nem tanítottak meg az ellenkezőjére?
*Nyilván nem engedi el a témát, különösen azért nem, mert tud ezzel csipkelődni.*
- Kislány?
*Szöknek fel kérdőn szemöldökei. A cukkolás betalál, és az azt követő bók sem feledteti vele.*
- Legyen úgy.
*Mondja, és habozás nélkül kitolja székét, és feláll. Szegény Anlendrát teljesen el is felejti, úgy felpiszkálja őt a kapott kihívás. Legalább addig sem kell néznie, ahogy a férfi ringyókat csókolgat. Legalább a további bájolgását sem kell figyelemmel kísérnie, amitől feltehetően még inkább rosszul lenne. Igazából örömmel verné be a szépfiú arcát, ezért nem is időzik bent tovább, hanem kilép a fogadóból, egyenesen az utcára.*
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 17:14:54
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-06 08:34:23
Üzenet elküldve: 2019-10-06 08:34:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
//Főleg Vyl//
*Csak hallgatja, ahogy Cassy lelkesen meséli a többieknek a városi látogatást és Reyraat megkéri, hogy szegődjön mellé, mint kísérő. Azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a szőke elf, milyen közvetlen hangnemet üt meg a szabad szájú őrrel szemben. Úgy fest Milhen számára terhes lett a társaság, amit nyilván meg is ért és odébb telepszik egy másik asztalhoz. Persze idővel kikerül minden leves, amit rendeltek, Wrexan elé is a sajátja, ahogy a tetovált szépség is megkapja a tányért. Még tesz- vesz az asztal körül, mikor a barna fél-elf nő nekikezd a zenélésnek. Persze nem szokatlan az andalító dallam odabent, azonban még a zenészek is játszanak, valamint már az első versszak után érzi, ez a dal, mintha kiváltképpen egy valakinek szólna. Talán nyolc énekelt sor is sok, csak addig bírja tartani magát, minden zsigere kiabál, és alig bírja türtőztetni a kezét, nehogy a nő csinos nyakacskájára tekeredjenek az ujjai. Olyan bűvköre van a nőnek, ami itt bármelyik szolgálatot teljesítő férfi fejét is elcsavarhatja. ~Itt a vendégnek jár a szórakozás, a végén még baj lesz belőle. Esetleg lehet, hogy valamiféle elterelés része. ~ Néz gyorsan körbe, hiszen mondhatták azt a nők, hogy állásra jelentkezni jöttek, ő is mondhatja, hogy igazából egy kovácsmester, de attól még nem lesz az. Ha pedig egy őrt szemelt ki a kis csinos, talán nem véletlenül.
Odalép határozottan a nő mellé és lefogja a hangszert, ha ez csupán két vörös ajka, akkor azt, csak hogy a figyelmét felkeltse, és a dalt félbeszakítsa.*
-Kisasszony, vannak a Sellőnek saját muzsikusai, akik épp most is játszanak. Nem hiszem, hogy két dudás megférne egy csárdában, ha érti, mire célzok. *Remélve, hogy nem sérti meg nagyon, hiszen ő most felszolgáló, teli-szájú mosollyal. Elvileg. El is ereszti azonnal, amint félbeszakad a dal.*
-Ahogy látom, a főnök úr pedig pont felszabadulóban, talán épp te következel. *Néz még el a másik nő irányába is, úgy fest ő már kényelembe helyezte magát, majd Cassy után is eltekint, nagy sóhajt kieresztve.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 09:22:25
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
//Főleg Vyl//
*Csak hallgatja, ahogy Cassy lelkesen meséli a többieknek a városi látogatást és Reyraat megkéri, hogy szegődjön mellé, mint kísérő. Azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy a szőke elf, milyen közvetlen hangnemet üt meg a szabad szájú őrrel szemben. Úgy fest Milhen számára terhes lett a társaság, amit nyilván meg is ért és odébb telepszik egy másik asztalhoz. Persze idővel kikerül minden leves, amit rendeltek, Wrexan elé is a sajátja, ahogy a tetovált szépség is megkapja a tányért. Még tesz- vesz az asztal körül, mikor a barna fél-elf nő nekikezd a zenélésnek. Persze nem szokatlan az andalító dallam odabent, azonban még a zenészek is játszanak, valamint már az első versszak után érzi, ez a dal, mintha kiváltképpen egy valakinek szólna. Talán nyolc énekelt sor is sok, csak addig bírja tartani magát, minden zsigere kiabál, és alig bírja türtőztetni a kezét, nehogy a nő csinos nyakacskájára tekeredjenek az ujjai. Olyan bűvköre van a nőnek, ami itt bármelyik szolgálatot teljesítő férfi fejét is elcsavarhatja. ~Itt a vendégnek jár a szórakozás, a végén még baj lesz belőle. Esetleg lehet, hogy valamiféle elterelés része. ~ Néz gyorsan körbe, hiszen mondhatták azt a nők, hogy állásra jelentkezni jöttek, ő is mondhatja, hogy igazából egy kovácsmester, de attól még nem lesz az. Ha pedig egy őrt szemelt ki a kis csinos, talán nem véletlenül.
Odalép határozottan a nő mellé és lefogja a hangszert, ha ez csupán két vörös ajka, akkor azt, csak hogy a figyelmét felkeltse, és a dalt félbeszakítsa.*
-Kisasszony, vannak a Sellőnek saját muzsikusai, akik épp most is játszanak. Nem hiszem, hogy két dudás megférne egy csárdában, ha érti, mire célzok. *Remélve, hogy nem sérti meg nagyon, hiszen ő most felszolgáló, teli-szájú mosollyal. Elvileg. El is ereszti azonnal, amint félbeszakad a dal.*
-Ahogy látom, a főnök úr pedig pont felszabadulóban, talán épp te következel. *Néz még el a másik nő irányába is, úgy fest ő már kényelembe helyezte magát, majd Cassy után is eltekint, nagy sóhajt kieresztve.*
A hozzászólás írója (Wellyradona Augusztynna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 09:22:25
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 22:37:18
Üzenet elküldve: 2019-10-05 22:37:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Yathlanae//
//Érintőlegesen Vyl//
*Fendronn szemeiben félreérthetetlen fények játszanak a csibészes mosollyal hintett kézcsók alatt.*
- Téged bárhová kísérnélek, hölgyem! Ma este megünnepelhetnénk az első estédet.
*Kacsint rá még, aztán nehezen, de elereszti a nő kacsóját, és visszaül a helyére. Kortyol az italából, és játszani kezd, hogy a mulató ne maradjon sokáig zene nélkül. Mikor Vyl énekelni kezd, felfigyel rá a lantos és a furulyás, összenéznek, majd hozzáigazítják saját dallamukat. Cassy pedig Yathlanae társaságában marad még egy kicsit. Kezdetnek egyetért az elf nővel L'zgara külsejét illetően.*
- Igen, valóban. De úgy látom, nem csak rajta.
*Böki oldalba szelíden, rákacsintva a fekete hajú elf szépségre. Természetesen nem marad bor nélkül, Ralas vagy Cassy gondoskodik róla, hogy legyen mit innia, s nem felejtette el, hogy enni is szeretett volna, ám bizonyosan nem úgy akar leülni a főnökhöz, hogy nekiáll levest kanalazni.*
- Ha végeztél, akkor szólj, és hozom a vacsorád. Sok szerencsét!
*Köszön el tőle, és megmutatja, melyik Ralas asztala, ahol épp ott ül a férfi is feltehetően. Addigra Carlotteia és Nala elvonul, így talán teljesen egyedül találja a főnököt, hacsak nem ér oda valaki közben, míg Yathlanae megérkezik. De biztosítja a nőt arról, hogy akkor is menjen nyugodtan, várják. Maga már nem megy el odáig, mert sok más teendő várja, csak akkor tesz arra egy kanyart, ha Ralas nem gondoskodna a hölgy italáról.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Nem arat nagy sikert barátkozási kísérletével, de ez nem szegi kedvét, csak Welly kedvéért vesz vissza energikus megnyilatkozásaiból, mert úgy látja, nem igazán vevő rájuk. Akad egy kis kommunikációs probléma is közöttük a konyhán, mert közben a házsártos kedvű konyhafőnökkel is tárgyalnak Welly átirányításáról, de végül is kihoznak magukkal mindent, így természetesen Vyl és Wrexan is kap az ízletes levesből, mindenki kap terítéket, és a ropogósan omlós cipócskák is az asztalra kerülnek, talán épp Khul lelkes segítsége folytán.*
- Köszönjük, drága!
*Jár a köszönet a figyelmességért. Nem minden férfi ad az ilyesmire, általában inkább azok, akiket egy asszony, akár anya, helyes irányba nevelt. Milhen sajnos távozik a társaságból, miután bemutatja Wellynek, de Cassy éppen másfelé figyel ekkor, csak későn veszi észre. Aggódik, hogy vajon megsértette-e valamivel, de annyi felé kell éppen figyelnie, hogy nem tudja megkeresni. Egyedül Ralas asztala felé pillant, hátha Milhen idejét látta lépni munkaügyben, de ott nem látja. A mélységi nő szerencsére gyorsan rábólint az útra.*
- Köszönöm, Rey!
*Khul is többé-kevésbé elfogadja, majd felhívja Cassy figyelmét egy érkezőre. Mosolyogva válaszol a férfinak.*
- Igen, ismerem, régi jó vendég, ne aggódj!
*Kacsint rá, de máris kénytelen otthagyni a társaságot.*
- Bocsássatok meg, később még jövök! Jó étvágyat!
*Ennek folytán Rey kérdése már későn érkezik, hogy Cassy hallja, de Wrexan minden részletet ismer, még jobban is, így nyugodtan meg tudják beszélni a dolgokat. Sajnos Vyl dicséretét sem tudja megvárni, hiszen épp csak elkezdenek enni, mikor őt már várják a pultnál, de talán Welly még hallja, és a konyhához úgyis közelebb áll, jobban megérdemli.*
//Szirén a sellők közt//
//Latamie, Ambroggio//
*Sejti, hogy mire gondolhat Latamie változás terén, és ha nem tőle, hát mástól igen hamar megtudná a hírt, ezért nem érzi úgy, hogy nagy titkot árul el. Ráadásul lehet, hogy már hallotta is, így hát ideje biztosítani róla, hogy az újdonság miatt nincs ok az aggodalomra.*
- Új vezetés van, de a kiszolgálás a régi.
*Kacsint rá. Fogait kissé villantó mosolyra húzódik a szája az említett névre.*
- Itt lehet ő is valahol. Szívesen megkeresem neked.
*Kiderül, hogy nem kell nagy rohamra számítani, pedig már kezdte számolgatni, hány új Sellő-jelölt érkezett, akiket máris felavathatna a legénység. Azon meglepődik, hogy a nő nem azzal a hajóval érkezett.*
- Nahát! A fiúk sajnálhatják, sok friss Sellő érkezett hozzánk a minap és folyamatosan bővül a kínálat. Csak nem szabadságra jöttél?
*Kérdezi reménykedőn. Keze közben már kiemeli a megfelelő feles poharat, és a halványzöldes palackot.*
- Ugyan, a Sellőben nagyon ritkán mondunk olyat, hogy valami elfogyott, főleg, ha visszatérő vendég kéri.
*Kacsint rá. Ezt az italt nem olyan sokan kérik, de épp ezért az ínyencek számára mindig van készlet. Közben meglátja, hogy Ambroggio közeledik, s int, hogy titkolja el jelenlétét. Ha minden igaz, éppen szerencséje van a férfinak, mert mikor meglepetten ránéz Cassy, Latamie éppen a nevén töpreng, talán észre se veszi a szőke elf arcának változását. Nem érzi úgy, hogy veszélyes lenne a vörös szirén számára a dolog, és Ambroggio ezek szerint ismerőse, azon kívül igen szimpatikus számára, ezért elnyomja mosolyát, és elkapja róla a tekintetét is, remélve, hogy Csala nem vette észre a dolgot. Ha a férfi nem lépne oda, akkor is tudná, hogy kihez kell irányítania, hiszen fel is írta jegyzetei közé, hogy a báró úrtól csomaggal küldenek egy futárt hozzá, s amennyiben ő nem elérhető, a csomagot megőrzésre félre kell tenni számára. Ám úgy tűnik, a dolog igen hamar el fog rendeződni. Kuncogva süti le szemeit, mikor Latamie olyan tréfásan és utalásokkal írja le a férfi külsejét, különösen, hogy tudja, ezt a férfi is hallani fogja. Sajnos vállalnia kell a kockázatot, hogy a nő megharagszik rá, de a helyében ilyen sármos férfi csínyét hamar feledné. Hagyja, hogy Ambroggio maga vegye át a beszélgetés fonalát. Ha Csala előtt lelepleződik, és számonkérőn rápillant Cassyre, bűnbánón néz vissza rá, majd lesüti szemeit.*
- Bocsáss meg, kérlek!
*A férfi rendelésére bólint.*
- Máris!
*Azzal kitölti a három adag Ezüstszakáll leheletét, és előkeresi Latamie számára a dohányt is, valamint átad neki egy szobakulcsot. Vélhetően itt nem nagyon lesz rá szükség, de azért figyel, hátha szeretnének valamit. Akad néhány perc, mielőtt egy fontos esemény miatt úgy dönt, hogy kiszalad a pult mögül.*
//Említés szintjén Vyl, Khul//
*A pultnál állva a hamarosan felszólaló dalra odapillant, és ha minden igaz, Khul megigézése elkezdődik. Különös érzés fogja el, de nem tudhatja, hogy nem a férfi hozta-e magával Vylt, mert tervez vele valamit azon túl, hogy munkát szerez neki, így először inkább elfordítja a tekintetét. Ez most valahogy más érzés, mint amikor Darelldról kapta el a pillantását. Aztán eszébe jut, hogy ő is bajba került, amiért munkaidőben nem éppen munkával foglalkozott, ezért Ralas felé sandít, miként reagál a dologra. Talán jobb is, ha nem tétovázik, a zsoldos ügyét valahogy kezdettől fogva a szívén viseli. Jobb lesz, ha szól neki, hogy ez nem jó ötlet itt a nyílt színen, így ha éppen itt nincs rá szükség, akkor kisiet a pult mögül és a népes társaság felé indul.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 00:58:04
//Érintőlegesen Vyl//
*Fendronn szemeiben félreérthetetlen fények játszanak a csibészes mosollyal hintett kézcsók alatt.*
- Téged bárhová kísérnélek, hölgyem! Ma este megünnepelhetnénk az első estédet.
*Kacsint rá még, aztán nehezen, de elereszti a nő kacsóját, és visszaül a helyére. Kortyol az italából, és játszani kezd, hogy a mulató ne maradjon sokáig zene nélkül. Mikor Vyl énekelni kezd, felfigyel rá a lantos és a furulyás, összenéznek, majd hozzáigazítják saját dallamukat. Cassy pedig Yathlanae társaságában marad még egy kicsit. Kezdetnek egyetért az elf nővel L'zgara külsejét illetően.*
- Igen, valóban. De úgy látom, nem csak rajta.
*Böki oldalba szelíden, rákacsintva a fekete hajú elf szépségre. Természetesen nem marad bor nélkül, Ralas vagy Cassy gondoskodik róla, hogy legyen mit innia, s nem felejtette el, hogy enni is szeretett volna, ám bizonyosan nem úgy akar leülni a főnökhöz, hogy nekiáll levest kanalazni.*
- Ha végeztél, akkor szólj, és hozom a vacsorád. Sok szerencsét!
*Köszön el tőle, és megmutatja, melyik Ralas asztala, ahol épp ott ül a férfi is feltehetően. Addigra Carlotteia és Nala elvonul, így talán teljesen egyedül találja a főnököt, hacsak nem ér oda valaki közben, míg Yathlanae megérkezik. De biztosítja a nőt arról, hogy akkor is menjen nyugodtan, várják. Maga már nem megy el odáig, mert sok más teendő várja, csak akkor tesz arra egy kanyart, ha Ralas nem gondoskodna a hölgy italáról.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Nem arat nagy sikert barátkozási kísérletével, de ez nem szegi kedvét, csak Welly kedvéért vesz vissza energikus megnyilatkozásaiból, mert úgy látja, nem igazán vevő rájuk. Akad egy kis kommunikációs probléma is közöttük a konyhán, mert közben a házsártos kedvű konyhafőnökkel is tárgyalnak Welly átirányításáról, de végül is kihoznak magukkal mindent, így természetesen Vyl és Wrexan is kap az ízletes levesből, mindenki kap terítéket, és a ropogósan omlós cipócskák is az asztalra kerülnek, talán épp Khul lelkes segítsége folytán.*
- Köszönjük, drága!
*Jár a köszönet a figyelmességért. Nem minden férfi ad az ilyesmire, általában inkább azok, akiket egy asszony, akár anya, helyes irányba nevelt. Milhen sajnos távozik a társaságból, miután bemutatja Wellynek, de Cassy éppen másfelé figyel ekkor, csak későn veszi észre. Aggódik, hogy vajon megsértette-e valamivel, de annyi felé kell éppen figyelnie, hogy nem tudja megkeresni. Egyedül Ralas asztala felé pillant, hátha Milhen idejét látta lépni munkaügyben, de ott nem látja. A mélységi nő szerencsére gyorsan rábólint az útra.*
- Köszönöm, Rey!
*Khul is többé-kevésbé elfogadja, majd felhívja Cassy figyelmét egy érkezőre. Mosolyogva válaszol a férfinak.*
- Igen, ismerem, régi jó vendég, ne aggódj!
*Kacsint rá, de máris kénytelen otthagyni a társaságot.*
- Bocsássatok meg, később még jövök! Jó étvágyat!
*Ennek folytán Rey kérdése már későn érkezik, hogy Cassy hallja, de Wrexan minden részletet ismer, még jobban is, így nyugodtan meg tudják beszélni a dolgokat. Sajnos Vyl dicséretét sem tudja megvárni, hiszen épp csak elkezdenek enni, mikor őt már várják a pultnál, de talán Welly még hallja, és a konyhához úgyis közelebb áll, jobban megérdemli.*
//Szirén a sellők közt//
//Latamie, Ambroggio//
*Sejti, hogy mire gondolhat Latamie változás terén, és ha nem tőle, hát mástól igen hamar megtudná a hírt, ezért nem érzi úgy, hogy nagy titkot árul el. Ráadásul lehet, hogy már hallotta is, így hát ideje biztosítani róla, hogy az újdonság miatt nincs ok az aggodalomra.*
- Új vezetés van, de a kiszolgálás a régi.
*Kacsint rá. Fogait kissé villantó mosolyra húzódik a szája az említett névre.*
- Itt lehet ő is valahol. Szívesen megkeresem neked.
*Kiderül, hogy nem kell nagy rohamra számítani, pedig már kezdte számolgatni, hány új Sellő-jelölt érkezett, akiket máris felavathatna a legénység. Azon meglepődik, hogy a nő nem azzal a hajóval érkezett.*
- Nahát! A fiúk sajnálhatják, sok friss Sellő érkezett hozzánk a minap és folyamatosan bővül a kínálat. Csak nem szabadságra jöttél?
*Kérdezi reménykedőn. Keze közben már kiemeli a megfelelő feles poharat, és a halványzöldes palackot.*
- Ugyan, a Sellőben nagyon ritkán mondunk olyat, hogy valami elfogyott, főleg, ha visszatérő vendég kéri.
*Kacsint rá. Ezt az italt nem olyan sokan kérik, de épp ezért az ínyencek számára mindig van készlet. Közben meglátja, hogy Ambroggio közeledik, s int, hogy titkolja el jelenlétét. Ha minden igaz, éppen szerencséje van a férfinak, mert mikor meglepetten ránéz Cassy, Latamie éppen a nevén töpreng, talán észre se veszi a szőke elf arcának változását. Nem érzi úgy, hogy veszélyes lenne a vörös szirén számára a dolog, és Ambroggio ezek szerint ismerőse, azon kívül igen szimpatikus számára, ezért elnyomja mosolyát, és elkapja róla a tekintetét is, remélve, hogy Csala nem vette észre a dolgot. Ha a férfi nem lépne oda, akkor is tudná, hogy kihez kell irányítania, hiszen fel is írta jegyzetei közé, hogy a báró úrtól csomaggal küldenek egy futárt hozzá, s amennyiben ő nem elérhető, a csomagot megőrzésre félre kell tenni számára. Ám úgy tűnik, a dolog igen hamar el fog rendeződni. Kuncogva süti le szemeit, mikor Latamie olyan tréfásan és utalásokkal írja le a férfi külsejét, különösen, hogy tudja, ezt a férfi is hallani fogja. Sajnos vállalnia kell a kockázatot, hogy a nő megharagszik rá, de a helyében ilyen sármos férfi csínyét hamar feledné. Hagyja, hogy Ambroggio maga vegye át a beszélgetés fonalát. Ha Csala előtt lelepleződik, és számonkérőn rápillant Cassyre, bűnbánón néz vissza rá, majd lesüti szemeit.*
- Bocsáss meg, kérlek!
*A férfi rendelésére bólint.*
- Máris!
*Azzal kitölti a három adag Ezüstszakáll leheletét, és előkeresi Latamie számára a dohányt is, valamint átad neki egy szobakulcsot. Vélhetően itt nem nagyon lesz rá szükség, de azért figyel, hátha szeretnének valamit. Akad néhány perc, mielőtt egy fontos esemény miatt úgy dönt, hogy kiszalad a pult mögül.*
//Említés szintjén Vyl, Khul//
*A pultnál állva a hamarosan felszólaló dalra odapillant, és ha minden igaz, Khul megigézése elkezdődik. Különös érzés fogja el, de nem tudhatja, hogy nem a férfi hozta-e magával Vylt, mert tervez vele valamit azon túl, hogy munkát szerez neki, így először inkább elfordítja a tekintetét. Ez most valahogy más érzés, mint amikor Darelldról kapta el a pillantását. Aztán eszébe jut, hogy ő is bajba került, amiért munkaidőben nem éppen munkával foglalkozott, ezért Ralas felé sandít, miként reagál a dologra. Talán jobb is, ha nem tétovázik, a zsoldos ügyét valahogy kezdettől fogva a szívén viseli. Jobb lesz, ha szól neki, hogy ez nem jó ötlet itt a nyílt színen, így ha éppen itt nincs rá szükség, akkor kisiet a pult mögül és a népes társaság felé indul.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.06 00:58:04
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 20:37:35
Üzenet elküldve: 2019-10-05 20:37:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
* Leül az asztalhoz a többiek közzé. A nőszemélyek nem tulajdonítanak neki túl sok figyelmet, de a fiú nem is várt mást. A kalapos szőke inkább az italával van elfoglalva és aztán gyorsan le is lép. A tetovált sötételf már bemutatkozik, de inkább az érkező levese köti le. A harmadik nő meg inkább Khullal van el. A férfi inkább tűnik nyitottabb természetnek. Megkapja a hely sajátos köszöntését, ami általában egy barátságos meglapogatásból áll. Darelld is rendszeresen tette ezt, sőt még Ralas részéről is volt már része benne. A köszöntéshez hozzátartozik még egy pohár ital is. A fiú még nem ivott alkoholt és úgy tervezi, hogy most se fog. Nem szeretné ha kiütné az ital. Diszkréten félre tolja és talán ezt senki nem fogja észrevenni, mert időközben egyik lány énekelni kezd. Wrexan hallgatja egy ideig, de inkább a figyelmét a már kiérkezett leves felé fordítja. Az eddig felé intézet kérdések az utazással kapcsolatban már megválaszolása kerültek Charess által, ezért nem kívánja újra elismételni őket. Időközben kiderül, hogy a Reyraa néven bemutatkozott mélységi fogja elkísérni őket az úton. Talán meglepődik a dolgon, hogy ő jön velük, de nem ellenkezik. Úgy látszik, hogy az utazás most már le van zsírozva. Már csak egy kérdés merül fel, amit a fiú hamar megoszt vele.*
– Holnap korán reggel indulunk. Charess kisasszony még napnyugtára szeretne visszaérni.* Ha akad még kérdés megválaszolja majd. Egyébiránt folytatja a táplálkozást. A fejében az jár, hogy bevált munkaerőként emlegették, pedig még csak most kezdett el dolgozni. Ez azt jelentheti, hogy egyelőre meg lehetnek elégedve vele. Bár nagy most a forgatag a helyen a fiú nem igazán foglalkozik vele, mivel meg van a saját kis ügye.*
* Leül az asztalhoz a többiek közzé. A nőszemélyek nem tulajdonítanak neki túl sok figyelmet, de a fiú nem is várt mást. A kalapos szőke inkább az italával van elfoglalva és aztán gyorsan le is lép. A tetovált sötételf már bemutatkozik, de inkább az érkező levese köti le. A harmadik nő meg inkább Khullal van el. A férfi inkább tűnik nyitottabb természetnek. Megkapja a hely sajátos köszöntését, ami általában egy barátságos meglapogatásból áll. Darelld is rendszeresen tette ezt, sőt még Ralas részéről is volt már része benne. A köszöntéshez hozzátartozik még egy pohár ital is. A fiú még nem ivott alkoholt és úgy tervezi, hogy most se fog. Nem szeretné ha kiütné az ital. Diszkréten félre tolja és talán ezt senki nem fogja észrevenni, mert időközben egyik lány énekelni kezd. Wrexan hallgatja egy ideig, de inkább a figyelmét a már kiérkezett leves felé fordítja. Az eddig felé intézet kérdések az utazással kapcsolatban már megválaszolása kerültek Charess által, ezért nem kívánja újra elismételni őket. Időközben kiderül, hogy a Reyraa néven bemutatkozott mélységi fogja elkísérni őket az úton. Talán meglepődik a dolgon, hogy ő jön velük, de nem ellenkezik. Úgy látszik, hogy az utazás most már le van zsírozva. Már csak egy kérdés merül fel, amit a fiú hamar megoszt vele.*
– Holnap korán reggel indulunk. Charess kisasszony még napnyugtára szeretne visszaérni.* Ha akad még kérdés megválaszolja majd. Egyébiránt folytatja a táplálkozást. A fejében az jár, hogy bevált munkaerőként emlegették, pedig még csak most kezdett el dolgozni. Ez azt jelentheti, hogy egyelőre meg lehetnek elégedve vele. Bár nagy most a forgatag a helyen a fiú nem igazán foglalkozik vele, mivel meg van a saját kis ügye.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:28:30
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:28:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
// Charess, Vyl, Milhen, Khul, Rey //
*Vyl felindult reakcióját csak egy nyugodt, kissé cinikus mosollyal nyugtázza.*
- Nyugi, nem hiszek én rólad semmit, nem is ismerlek.
*Tényleg nincs konkrét véleménye a félvérről, bár tűnhet úgy, mintha előítéletes lenne, Rey alapból így viselkedik mindenkivel. Feszegeti a határokat, kissé durva a modora, de csak azért, mert nem járt társaságokba. Meg hát meg akarja találni mindenkinek a helyét az elméjében berendezett polcokon, hogy szépen és tisztán átlásson mindent.
Wrexan érkeztére éppen hogy csak felpillant, megnézi magának a jövevényt.*
-Reyraa vagyok, üdv köztünk.
*Veti oda semleges hangnemben, majd minden figyelmét az érkező leves felé fordítja. Egy számára ismeretlennek tűnő lány hozza, de mintha már látta volna a konyhában.
A leves egyszerűen isteni. Tápláló, ízletes és meleg, álmodni se tudna jobbat, egyszerűen tökéletes egy hosszú és fárasztó nap után.
Az Artheniori út hallatán megtorpan, megáll a kezében a kanál.*
- Igen, éltem ott...
*Meglepődik, hiszen alig van itt egy kis ideje, és máris őt kérik fel egy fontosnak tűnő útra. Nem hitte, hogy egyhamar bármilyen küldetésben része lesz.*
- Természetesen szívesen elkísérlek titeket.
*Nem egészen érti, miért őt kérik. Ennyire azért nem jó társaság, jól tudja ezt magáról. Khul nyilván sokkal szórakoztatóbb útitárs lenne, meg tapasztaltabb is a testőrködés terén. De ha a páros így akarja, hát így lesz, Rey nem bánja a lehetőséget, jó lesz kicsit kimozdulni a kikötő mocskából. Még akkor is, ha Artheniorhoz nem kötik túl szép emlékek.*
- Mikor terveztek indulni?
*Közben felcsendül mellette Vyl hangja. Szépen énekel, de Reyt most más dolgok kötik le, így nem igazán fordít rá figyelmet. Meg van egy olyan érzése, hogy a dal főleg Khulnak szól.*
// Charess, Vyl, Milhen, Khul, Rey //
*Vyl felindult reakcióját csak egy nyugodt, kissé cinikus mosollyal nyugtázza.*
- Nyugi, nem hiszek én rólad semmit, nem is ismerlek.
*Tényleg nincs konkrét véleménye a félvérről, bár tűnhet úgy, mintha előítéletes lenne, Rey alapból így viselkedik mindenkivel. Feszegeti a határokat, kissé durva a modora, de csak azért, mert nem járt társaságokba. Meg hát meg akarja találni mindenkinek a helyét az elméjében berendezett polcokon, hogy szépen és tisztán átlásson mindent.
Wrexan érkeztére éppen hogy csak felpillant, megnézi magának a jövevényt.*
-Reyraa vagyok, üdv köztünk.
*Veti oda semleges hangnemben, majd minden figyelmét az érkező leves felé fordítja. Egy számára ismeretlennek tűnő lány hozza, de mintha már látta volna a konyhában.
A leves egyszerűen isteni. Tápláló, ízletes és meleg, álmodni se tudna jobbat, egyszerűen tökéletes egy hosszú és fárasztó nap után.
Az Artheniori út hallatán megtorpan, megáll a kezében a kanál.*
- Igen, éltem ott...
*Meglepődik, hiszen alig van itt egy kis ideje, és máris őt kérik fel egy fontosnak tűnő útra. Nem hitte, hogy egyhamar bármilyen küldetésben része lesz.*
- Természetesen szívesen elkísérlek titeket.
*Nem egészen érti, miért őt kérik. Ennyire azért nem jó társaság, jól tudja ezt magáról. Khul nyilván sokkal szórakoztatóbb útitárs lenne, meg tapasztaltabb is a testőrködés terén. De ha a páros így akarja, hát így lesz, Rey nem bánja a lehetőséget, jó lesz kicsit kimozdulni a kikötő mocskából. Még akkor is, ha Artheniorhoz nem kötik túl szép emlékek.*
- Mikor terveztek indulni?
*Közben felcsendül mellette Vyl hangja. Szépen énekel, de Reyt most más dolgok kötik le, így nem igazán fordít rá figyelmet. Meg van egy olyan érzése, hogy a dal főleg Khulnak szól.*
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:08:43
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:08:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*A tündért egy kicsit megijeszti a hangvétel, ami Cassy távozását övezi. A "dolga van" zárás szűkszavú és bizalmatlan. Egy kicsit talán gorombán is hat emiatt, de igyekszik elhessegetni ezeket az érzéseket. Biztos csak valami személyes dologról van szó, amit nem lenne illő kibeszélni. Ralas úr pedig talán csak azért feszültebb, mert a társa távollétében egyszerűen túl sok dolog szakadt a nyakába. Nem lehet könnyű ennyi feladattal egyedül boldogulni, főleg, hogy még az újakkal is neki kell foglalkoznia. Szegény Ralas úr. Nala most már egy kicsit szégyelli magát, hogy ilyen apróságokon akadékoskodott. Az is lehet, hogy túlságosan kiült az arcára az aggodalom, amikor a férfi megtette kijelentését, hogy elvonuljanak. Az az érzése, hogy Carlottea miatta került bajba. A nő sok időt töltött itt, így bizonyára jobban kiismeri magát a lányok dolgaiban. Ralas úr férfi, tőle sosem várná el, hogy ilyesmire gondoljon. Most pedig emiatt Carlotteián csattan az ostor, esetükben a gazda villanó tekintete és a hangjába kúszó szigor. Ha lenne hozzá elég mersze, megmondaná, hogy készen áll, egészen biztosan, akár most is és mehetnek, de miután a férfi másodjára is elmondja kívánalmait, immár a változtatás szerint, nem mer újabb közbevetéssel előállni. Jobb lesz kivárnia, míg lecsitulnak a kedélyek.*
- Úgy lesz, ahogy kívánja *hajt fejet a férfi felé. Reméli, hogy később felvidíthatja valamivel. Igyekezni fog, hogy így legyen. Szólna pár szót Carlotteia érdekében is, de attól fél, hogy egyelőre csak rontana a helyzeten.* - Köszönjük a bizalmat *csak ennyit tesz hozzá egy hálás mosollyal és apró tenyerét a nő karcsú kezébe simítja. Rosszul érinti ez a szúrósság, amivel Carlotteiát fogadják. Mintha még a rokonától, Alfonz úrtól is ilyesmi lenne osztályrésze.
Tapasztalta már ő is, hogy a tanultabb, világi dolgokban talpraesettebb háremhölgyek sorsa milyen hálátlan tud lenni. Na nem a saját bőrén. Ő sosem volt túl pallérozott vagy elég határozott az ilyesmihez, nem venné a bátorságot, hogy egy férfit kijavítson bármiben. Ha másként is gondol valamit, azt mindjárt felülírja, ha az úr kívánsága másfele visz. Ha olykor ki is csúszik valami a száján, ami ellent mond, máris behódol, ha emiatt feddést kap, anélkül, hogy egy pillanatig is kapaszkodna a gondolatba, hogy esetleg neki volt igaza. De emellett azt is gyakran látta, hogy a férfiak idővel mégis belátást mutatnak aziránt, ami ellen korábban felkeltek. Arra már rájött, hogy az ilyesmi kényes dolog és bölcsebb alázattal kezelni.*
- Köszönöm *mondja a személyzeti ajtó előtt. Szerényen mosolyog Carlotteia szavaira.* - És köszönöm *szorítja meg ismét a nő kezét. Hálás azért, hogy ilyen figyelmes volt vele és őszintén sajnálja, hogy emiatt ilyen kellemetlen helyzetbe hozta.* - Rendkívüli vagy. Csodálom, hogy Ruarun úr elengedett egy ilyen kincset.
*A tündért egy kicsit megijeszti a hangvétel, ami Cassy távozását övezi. A "dolga van" zárás szűkszavú és bizalmatlan. Egy kicsit talán gorombán is hat emiatt, de igyekszik elhessegetni ezeket az érzéseket. Biztos csak valami személyes dologról van szó, amit nem lenne illő kibeszélni. Ralas úr pedig talán csak azért feszültebb, mert a társa távollétében egyszerűen túl sok dolog szakadt a nyakába. Nem lehet könnyű ennyi feladattal egyedül boldogulni, főleg, hogy még az újakkal is neki kell foglalkoznia. Szegény Ralas úr. Nala most már egy kicsit szégyelli magát, hogy ilyen apróságokon akadékoskodott. Az is lehet, hogy túlságosan kiült az arcára az aggodalom, amikor a férfi megtette kijelentését, hogy elvonuljanak. Az az érzése, hogy Carlottea miatta került bajba. A nő sok időt töltött itt, így bizonyára jobban kiismeri magát a lányok dolgaiban. Ralas úr férfi, tőle sosem várná el, hogy ilyesmire gondoljon. Most pedig emiatt Carlotteián csattan az ostor, esetükben a gazda villanó tekintete és a hangjába kúszó szigor. Ha lenne hozzá elég mersze, megmondaná, hogy készen áll, egészen biztosan, akár most is és mehetnek, de miután a férfi másodjára is elmondja kívánalmait, immár a változtatás szerint, nem mer újabb közbevetéssel előállni. Jobb lesz kivárnia, míg lecsitulnak a kedélyek.*
- Úgy lesz, ahogy kívánja *hajt fejet a férfi felé. Reméli, hogy később felvidíthatja valamivel. Igyekezni fog, hogy így legyen. Szólna pár szót Carlotteia érdekében is, de attól fél, hogy egyelőre csak rontana a helyzeten.* - Köszönjük a bizalmat *csak ennyit tesz hozzá egy hálás mosollyal és apró tenyerét a nő karcsú kezébe simítja. Rosszul érinti ez a szúrósság, amivel Carlotteiát fogadják. Mintha még a rokonától, Alfonz úrtól is ilyesmi lenne osztályrésze.
Tapasztalta már ő is, hogy a tanultabb, világi dolgokban talpraesettebb háremhölgyek sorsa milyen hálátlan tud lenni. Na nem a saját bőrén. Ő sosem volt túl pallérozott vagy elég határozott az ilyesmihez, nem venné a bátorságot, hogy egy férfit kijavítson bármiben. Ha másként is gondol valamit, azt mindjárt felülírja, ha az úr kívánsága másfele visz. Ha olykor ki is csúszik valami a száján, ami ellent mond, máris behódol, ha emiatt feddést kap, anélkül, hogy egy pillanatig is kapaszkodna a gondolatba, hogy esetleg neki volt igaza. De emellett azt is gyakran látta, hogy a férfiak idővel mégis belátást mutatnak aziránt, ami ellen korábban felkeltek. Arra már rájött, hogy az ilyesmi kényes dolog és bölcsebb alázattal kezelni.*
- Köszönöm *mondja a személyzeti ajtó előtt. Szerényen mosolyog Carlotteia szavaira.* - És köszönöm *szorítja meg ismét a nő kezét. Hálás azért, hogy ilyen figyelmes volt vele és őszintén sajnálja, hogy emiatt ilyen kellemetlen helyzetbe hozta.* - Rendkívüli vagy. Csodálom, hogy Ruarun úr elengedett egy ilyen kincset.
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:04:00
Üzenet elküldve: 2019-10-05 11:04:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Lazgara, Cassy, említés szintjén Ralas//
*A csodálatos duett után Yathlanae az italáért nyúl, amit remélhetőleg már megkapott. Kortyol párat, hogy kissé megerőltetett torkát felfrissítse, majd a zenészek, és a zöld szépség felé fordul.*
- Köszönöm, hogy ilyen kiválóan lekísértetek minket.
*Mosolyog szélesen, miközben mélyen a lantos szemébe néz. A kézcsókos jelenetnél pedig sokat sejtetően rákacsint.*
- Elképesztően gyönyörű a hangod.
*Fordul Lazgara felé.*
- Remélem, hogy még lesz alkalmunk hasonló duettekre.
*Cassy érkeztére és dicséretére szelíd mosoly ül ki szája szélére. Már csak azt kéne kideríteni, ki az a Ralas, akinél az állásinterjúja lesz. Bár reménykedik benne, hogy a másik elf udvariasan odakíséri, nem neki kell megkeresnie a tömegben leendő főnökét.*
- Alig várom, hogy találkozzak a főnökkel.
*Mire azonban ezt a mondatát befejezhetné, Lazgara már el is tűnik egy ügyfélszerűséghez. Lana arca pedig ezt látva felderül.*
- Igazán egzotikus nő, egyszerűen megakad rajta a szem.
*A csodálatos duett után Yathlanae az italáért nyúl, amit remélhetőleg már megkapott. Kortyol párat, hogy kissé megerőltetett torkát felfrissítse, majd a zenészek, és a zöld szépség felé fordul.*
- Köszönöm, hogy ilyen kiválóan lekísértetek minket.
*Mosolyog szélesen, miközben mélyen a lantos szemébe néz. A kézcsókos jelenetnél pedig sokat sejtetően rákacsint.*
- Elképesztően gyönyörű a hangod.
*Fordul Lazgara felé.*
- Remélem, hogy még lesz alkalmunk hasonló duettekre.
*Cassy érkeztére és dicséretére szelíd mosoly ül ki szája szélére. Már csak azt kéne kideríteni, ki az a Ralas, akinél az állásinterjúja lesz. Bár reménykedik benne, hogy a másik elf udvariasan odakíséri, nem neki kell megkeresnie a tömegben leendő főnökét.*
- Alig várom, hogy találkozzak a főnökkel.
*Mire azonban ezt a mondatát befejezhetné, Lazgara már el is tűnik egy ügyfélszerűséghez. Lana arca pedig ezt látva felderül.*
- Igazán egzotikus nő, egyszerűen megakad rajta a szem.
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-05 03:21:46
Üzenet elküldve: 2019-10-05 03:21:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Érintőlegesen Latamie, Ambroggio, Khul//
*A világért sem tenné az asztalra a rumos üveget, még a végén valaki meglovasítaná. Helyette térdén nyugtatja, kezét gondosan az üveg nyaka köré fonva.
Eképp folytatja óvatos kis vizslatását Csalán, székében hátradőlve.*
~Vajon a vén Lerachnak hány zsák aranyat ér a lánya?~
*Elmosolyodik az elméjén átfutó gondolatra, szinte lelki szemei előtt van, ahogy könyökig túr az csillogó aranyban. Ám de... Aligha tudná elkapni a vöröset. Egyébként is, kivel is cseverészik Csalácska tulajdonképp? Egy piperkőc szakállas, akit még sosem látott. Biztosan nem helyi, viszont annál pénzesebbnek tűnik.
Mohón csillannak a zöldek, de hamar észbe kap. Zavartan söpri oldalra haját homlokából s les Khul irányába óvatosan. Nem lenne épp jó kezdés jövendőbeli munkaadójánál, ha megkörnyékezné a vendégeket.
Csalódottan húzza el száját, majd gondolataiba merülve emeli ajkához a kezében szorongatott rumos üveget. Krold mindig azt mondta, hogy fiatal az iváshoz, de a tengeren csak ez van... Rum.
Elnézelődik a talán nem is túl titkos rejtekéből, miközben várakozik. Legyen bárki is a főnök ebben a kócerájban, előbb-utóbb észre kell, hogy vegye. Tud ő várni, ó, hogy ne tudna. Csak a rum fog elfogyni idő előtt, ő pedig sem mértéktartásban, sem ivászatban nem jeleskedik különösképp. Ami azt illeti, picit tán már érzi is a hatást. Míg képes mozogni és jártatni a száját, túl nagy baj nem lehet.*
*A világért sem tenné az asztalra a rumos üveget, még a végén valaki meglovasítaná. Helyette térdén nyugtatja, kezét gondosan az üveg nyaka köré fonva.
Eképp folytatja óvatos kis vizslatását Csalán, székében hátradőlve.*
~Vajon a vén Lerachnak hány zsák aranyat ér a lánya?~
*Elmosolyodik az elméjén átfutó gondolatra, szinte lelki szemei előtt van, ahogy könyökig túr az csillogó aranyban. Ám de... Aligha tudná elkapni a vöröset. Egyébként is, kivel is cseverészik Csalácska tulajdonképp? Egy piperkőc szakállas, akit még sosem látott. Biztosan nem helyi, viszont annál pénzesebbnek tűnik.
Mohón csillannak a zöldek, de hamar észbe kap. Zavartan söpri oldalra haját homlokából s les Khul irányába óvatosan. Nem lenne épp jó kezdés jövendőbeli munkaadójánál, ha megkörnyékezné a vendégeket.
Csalódottan húzza el száját, majd gondolataiba merülve emeli ajkához a kezében szorongatott rumos üveget. Krold mindig azt mondta, hogy fiatal az iváshoz, de a tengeren csak ez van... Rum.
Elnézelődik a talán nem is túl titkos rejtekéből, miközben várakozik. Legyen bárki is a főnök ebben a kócerájban, előbb-utóbb észre kell, hogy vegye. Tud ő várni, ó, hogy ne tudna. Csak a rum fog elfogyni idő előtt, ő pedig sem mértéktartásban, sem ivászatban nem jeleskedik különösképp. Ami azt illeti, picit tán már érzi is a hatást. Míg képes mozogni és jártatni a száját, túl nagy baj nem lehet.*
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 20:20:22
Üzenet elküldve: 2019-10-04 20:20:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen a zenészek, énekesek, pultnál lévők//
*A szolgálati ajtó körüli jövés-menésre oda-odakapja tekintetét, de lassan követhetetlenné válik számára, főképp, mikor mindenfelől érkezik valaki. Tenyere még mindig izzad, figyelmét kényszerítenie kell, hogy arra koncentrálódjon, ami fontos, noha hozzászokott már rég, hogy a tömegben „rendet vágjon”, és kiszűrje a lényeges mozzanatokat. Egy-egy ismerősnek ható arcot megpillant, de csak futólag, és nem akad össze senkivel a tekintete. Jelenleg sok energiát fordít rá, hogy összeszedetten és nyugodtan viselkedjen, amennyire lehetséges. Futólag tapsol az előadóművészeknek, érzékeli Vyl énekét is, mely a Sellőház muzsikusainak szolgáltat konkurens dallamot, de komolyabban nem foglalkozik vele, miért, ahhoz távol esik. Látja, hogy Ralas is nyugtalan kissé, érzi, hogy van köztük némi feszültség az érzékeny témákban való megvezetés és a bizalmatlanság ébresztése miatt. Mintha máris másképpen kezelné a férfi. Alfonz súlyos tekintetén átnéz, éppen a csomagjait cipeltetik vele, neki ez megfelelő elégtétel. A Cassy távozásával kapcsolatos kérdésre nem is várt el részletes tájékoztatást, így hát egyetértőn bólint rá, hogy egy homályos utalást kap válaszul, melyből leszűrheti azt, ami érdekelte. Nem bocsátották el a jónak titulált munkaerőt, csak valamiért távol kell lennie egy időre.
Javaslatát, mellyel a férfi terheit kívánta könnyíteni, ugyan igyekezett tisztelettel és udvariasan megfogalmazni, mégsem sikerült úgy, ahogy szerette volna. A feljebbvalói büszkeség csorbulni látszik, pedig korántsem szánta dirigálásnak. Egyáltalán nem szabta meg, hogy mit tegyen vagy mit ne, egyszerűen fel kívánta hívni a figyelmét egy praktikusabbnak talált alternatívára, melyet számára kedvezőbbnek vélt. Ezzel még nem kérdőjelezte meg vezetői képességeit, senkitől nem várható el, hogy ennyi futkosó ember között mindent tökéletesen átlásson, miközben kint is teendők várják, és már kissé elpilledtnek tűnik. Talán jobban tette volna Carlotteia, ha tartja a száját, nincs szüksége felesleges bonyodalmakra a meglévők mellé. A neheztelő arckifejezésből igazolását véli sejteni, hogy az elvonulás Nala szobájába nem pusztán rutin tájékoztatásról szólt volna, hiszen apró feladat ez ahhoz, hogy a Sellőház elfoglalt vezetője maga gondoskodjon róla. Ha pedig azért akarná maga megtenni Ralas, hogy biztos legyen benne, pontosan azt hallja a lány, amit szeretne, ha tudna a szabályokról, akkor úgy gondolja, őt is be kellett volna vonnia, hiszen egy másik tulajdonos keze alatt szokott hozzá a mulatóhoz, lehetnek eltérések. Persze nem pusztán rosszindulatú ötletei vannak, hogy a fiatal és sármos férfi milyen terveket dédelgethet a zsenge és megkapó tündér szolid jelenlétében, meg tudja érteni azt is, ha szusszanni kíván néhány percet a nyüzsgő, zsibongó tömeg után kellemes társaságban. Ám ha erről van szó, kitarthatna elhatározása mellett, ehelyett legalább két fertályórás teendőlistát ad a terepszemlével együtt. Ha neki így jó, hát legyen, egyáltalán nem sérti meg vele Carlotteiát. Legalábbis nem azzal tesz ellene, ahogyan sejti, ugyanis tény, hogy egy kis gombócot érez a torkában amiatt, mert így sokkal nagyobb esélye lesz összefutni Darellddel. De ezen úgyis túl kell esni egyszer, még mindig jobb, ha kevesen látják, s nem a vendégek közelében történik. Bár… ki tudja?*
- Értettem. Köszönöm. Akkor, ha megbocsát…
*Bólint, majd feláll, s a kulcsért megy. Ha talál valakit a pultnál a személyzet soraiból éppen, akkor röviden tájékoztatja, hogy ki ő és miért küldték, s reményei szerint a kulcsot megkapja a saját szobájához is, mielőtt visszatér. Megvárja, míg Nala megkapja a kedves szavakat, és átmenetileg elköszönnek Ralastól. Ha Nala is vele tart, akkor a szolgálati terület felé vezeti, a pult irányába.*
- Erre megyünk. Ez az egyik átjáró a személyzeti részleg felé.
*Amint eltávolodnak a főnöktől, mély levegőt vesz. Megpróbálja elnyomni magában kavargó gondolatait és érzéseit, és inkább Nala igényeire figyelni. Egy enyhe mosollyal pillant rá.*
- Gratulálok, Nala, úgy látom, nagyon jó első benyomást tettél.
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
//Érintőlegesen a zenészek, énekesek, pultnál lévők//
*A szolgálati ajtó körüli jövés-menésre oda-odakapja tekintetét, de lassan követhetetlenné válik számára, főképp, mikor mindenfelől érkezik valaki. Tenyere még mindig izzad, figyelmét kényszerítenie kell, hogy arra koncentrálódjon, ami fontos, noha hozzászokott már rég, hogy a tömegben „rendet vágjon”, és kiszűrje a lényeges mozzanatokat. Egy-egy ismerősnek ható arcot megpillant, de csak futólag, és nem akad össze senkivel a tekintete. Jelenleg sok energiát fordít rá, hogy összeszedetten és nyugodtan viselkedjen, amennyire lehetséges. Futólag tapsol az előadóművészeknek, érzékeli Vyl énekét is, mely a Sellőház muzsikusainak szolgáltat konkurens dallamot, de komolyabban nem foglalkozik vele, miért, ahhoz távol esik. Látja, hogy Ralas is nyugtalan kissé, érzi, hogy van köztük némi feszültség az érzékeny témákban való megvezetés és a bizalmatlanság ébresztése miatt. Mintha máris másképpen kezelné a férfi. Alfonz súlyos tekintetén átnéz, éppen a csomagjait cipeltetik vele, neki ez megfelelő elégtétel. A Cassy távozásával kapcsolatos kérdésre nem is várt el részletes tájékoztatást, így hát egyetértőn bólint rá, hogy egy homályos utalást kap válaszul, melyből leszűrheti azt, ami érdekelte. Nem bocsátották el a jónak titulált munkaerőt, csak valamiért távol kell lennie egy időre.
Javaslatát, mellyel a férfi terheit kívánta könnyíteni, ugyan igyekezett tisztelettel és udvariasan megfogalmazni, mégsem sikerült úgy, ahogy szerette volna. A feljebbvalói büszkeség csorbulni látszik, pedig korántsem szánta dirigálásnak. Egyáltalán nem szabta meg, hogy mit tegyen vagy mit ne, egyszerűen fel kívánta hívni a figyelmét egy praktikusabbnak talált alternatívára, melyet számára kedvezőbbnek vélt. Ezzel még nem kérdőjelezte meg vezetői képességeit, senkitől nem várható el, hogy ennyi futkosó ember között mindent tökéletesen átlásson, miközben kint is teendők várják, és már kissé elpilledtnek tűnik. Talán jobban tette volna Carlotteia, ha tartja a száját, nincs szüksége felesleges bonyodalmakra a meglévők mellé. A neheztelő arckifejezésből igazolását véli sejteni, hogy az elvonulás Nala szobájába nem pusztán rutin tájékoztatásról szólt volna, hiszen apró feladat ez ahhoz, hogy a Sellőház elfoglalt vezetője maga gondoskodjon róla. Ha pedig azért akarná maga megtenni Ralas, hogy biztos legyen benne, pontosan azt hallja a lány, amit szeretne, ha tudna a szabályokról, akkor úgy gondolja, őt is be kellett volna vonnia, hiszen egy másik tulajdonos keze alatt szokott hozzá a mulatóhoz, lehetnek eltérések. Persze nem pusztán rosszindulatú ötletei vannak, hogy a fiatal és sármos férfi milyen terveket dédelgethet a zsenge és megkapó tündér szolid jelenlétében, meg tudja érteni azt is, ha szusszanni kíván néhány percet a nyüzsgő, zsibongó tömeg után kellemes társaságban. Ám ha erről van szó, kitarthatna elhatározása mellett, ehelyett legalább két fertályórás teendőlistát ad a terepszemlével együtt. Ha neki így jó, hát legyen, egyáltalán nem sérti meg vele Carlotteiát. Legalábbis nem azzal tesz ellene, ahogyan sejti, ugyanis tény, hogy egy kis gombócot érez a torkában amiatt, mert így sokkal nagyobb esélye lesz összefutni Darellddel. De ezen úgyis túl kell esni egyszer, még mindig jobb, ha kevesen látják, s nem a vendégek közelében történik. Bár… ki tudja?*
- Értettem. Köszönöm. Akkor, ha megbocsát…
*Bólint, majd feláll, s a kulcsért megy. Ha talál valakit a pultnál a személyzet soraiból éppen, akkor röviden tájékoztatja, hogy ki ő és miért küldték, s reményei szerint a kulcsot megkapja a saját szobájához is, mielőtt visszatér. Megvárja, míg Nala megkapja a kedves szavakat, és átmenetileg elköszönnek Ralastól. Ha Nala is vele tart, akkor a szolgálati terület felé vezeti, a pult irányába.*
- Erre megyünk. Ez az egyik átjáró a személyzeti részleg felé.
*Amint eltávolodnak a főnöktől, mély levegőt vesz. Megpróbálja elnyomni magában kavargó gondolatait és érzéseit, és inkább Nala igényeire figyelni. Egy enyhe mosollyal pillant rá.*
- Gratulálok, Nala, úgy látom, nagyon jó első benyomást tettél.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5043-5062