Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!

Ez a helyszín a vakmerő (PvP) zónába tartozik (ld. szabályzat / Játékstílusok / 6.)!
Ezen a helyszínen lehetőséged van vásárolni! Kattints ide, hogy vásárolhass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 159 (3161. - 3180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3180. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 17:37:08
 ÚJ
>Yathlanae Vyserra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*A kedves bókra újabb pírt fedezhet fel Redin a hófehér arcon, de most szája szegletében egy kevésbé ártatlan, inkább játékos mosoly bujkál, s szemei is hasonló pajkossággal csillognak.*
- Szeretem a szép szavakba bujtatott bókokat.
*Jegyzi meg, bár ki ne szeretné, ha ilyen dicséretekkel illetnék. Sokkal jobb, mintha egyszerűen oda vetnek neki egy "gyönyörű vagy"-ot, vagy egyéb közhelyes, hétköznapi szavakat, amelyekről azt hiszik, könnyen elvarázsolhat egy nőt. Nem is sejtik, hogy a legtöbb nő csak tetteti a piruló mosolyt, meg sem érintik őket az ilyen szavak, s pár pillanat múlva el is felejtik, hogy ilyet mondtak nekik.
Amíg a fiú odalent melegíti a vizet, az elf helyet foglal az ágy szélén, s keze a szeretett hangszer ismerős, csiszolt fáján nyugszik. Mindig megnyugtatja az érintése, talán azért, mert ez az egyetlen dolog, ami tényleg az övé, s hosszú évtizedek óta kíséri útjain. Múltjának és jelenjének egyetlen kézzel fogható darabja. Másik kezét az ölébe ejti, s szende, ártatlan, már-már kislányos tekintettel néz fel a vörösre, de továbbra is ott van a szemében az a kihívó csillogás.*
- Mivel üssük el az időt, míg megérkezik a víz?
*Kérdezve, ezúttal visszaadva az irányítást a vörösnek, kiszolgáltatottan ülve előtte, szándékosan a másik szemmagassága alá kerülve így. "Te irányítasz, tied vagyok", fejezi ki minden mozdulata, habár tekintetében egészen más fény ragyog. Van benne rajongás, törődés, vágyódás, de még valami vadság is, jelezve, hogy sokkal több, felfedezésre váró oldala van, s Redinen múlik, melyiket akarja előhozni belőle.*


3179. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 17:34:41
 ÚJ
>Aranyfattyú Vyliassa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Személyzeti ügyek - 2. forduló//
//Zammiria//

*Mióta arra vár, hogy végre lebonyolíthassa ezt a megegyezést, ere az időbeosztása most a főnökasszonynak szűkös. Ez nem kissé lombozza le a forróvérű Sellőt, de nem mutatja ki felettese és munkáltatója felé, hiszen nem szeretne felesleges kompromittálódásba keveredni, ráadásul az veszélyeztetné a tervet is.*
- Természetesen, kisasszony, akkor később. Azonnal hozom az italt. *Azzal hátramegy a pulthoz, előveszi a szükséges alapanyagoakt, igyekszik mindent a megfelelő és legfinomabb arányban összekeverni (az alkoholra különös tekintettel, annál még minőség ellenőrzést is végez, serényen), majd visszatér, egy tálcán hozva a kívánt frissítőt, könnyed mosollyal tálalva.*
- Egészségére, Zammiria! *Majd hátramegy, a szolgálati területek felé, várja a főnökasszonyt, hogy megbeszélhessék, amit meg kell.*


3178. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 16:32:41
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Foltok//
//Említés szintjén Xaras//

*Az öreg mindig megtalálta a túlélés és a pénz útját, úgy tűnik, ezúttal sem sikerült a kegyetlen sorsnak kedvét szegnie az élettől. Újult erővel tér vissza, s célokkal, amelyeket, Rey meggyőződése szerint, el is fog érni. Ő tipikusan az a személy, aki nem hagyja, hogy bármi maga alá temesse, s nem is nyugszik bele egy átlagos, szegényes, unalmas életbe.*
- Illene hozzád. Mindkét lehetőség.
*Fejezi ki egyetértését, s maga elé is képzeli a körmönfont, vén Rókát, ahogy ügyes szavakkal információkat szed ki gyanútlan emberekből, vagy a leghalálosabb mérgeket kevergeti elégedett derűvel az arcán.
Mennyivel más ember, mint a fia. Nem mintha annyira ismerné a kölyköt, s nem is említi Vulsrynnak, hogy bármi köze lenne utódához. Futó találkozás volt csupán a múltban, ami hamar homályba is veszett. Kedélyes beszélgetés, óvatos ismerkedés, felszínes, mint a legtöbb találkozás az életben.*
- Ki tudja, még az is lehet, hogy itt én is kipróbálom magam kémként.
*Ez mondjuk legkevésbé rajta múlik, de emlékszik még arra a halvány megjegyzésre a felvételijekor, ami szerint szükség lehet információk szerzésére itt a Kikötőn belül is. Már pedig Rey élt itt, nem is akárhol, a csatornarendszer mély, sötét birodalmában bujkált hozzá hasonló, kellően veszélyes alakok közt. Aligha okozna gondot, ha hasonló csoportok, bandák felől kéne érdeklődnie. Vigyázni tud magára, s a stílusa is megvan, hogy szót értsen az ilyenekkel.
Egy futó pillantással közben felméri az újonnan érkezőt, hogy meggyőződjön róla, nem okoz problémát a férfinak esetleges fegyvereinek a tárolóba helyezése. Elvégre a kötelességeit még akkor sem hanyagolhatja el, ha éppen kellemes társasága akad egy régi ismerős személyében.*

A hozzászólás írója (Reyraa Drae'nna) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.26 17:59:24


3177. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:52:03
 ÚJ
>Redissaeana La'Riuilnor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Redin tekintete elé lágyan opálos, jótékony rezignáció felhői úsznak. Néma, megadó engedelmességgel engedi vezetni magát, valahol kissé örül is eme gyermeki szerepnek, hiszen így gondtalanul belefeledkezhet élő és élettelen környezete részletes tanulmányozásába. A vére halkan, mégis kitartó ütemességgel kopogtat dobhártyája falán, megnyugtató muzsika. Nézi az elf könnyeden, mégis gyakorlatiasan mozgó csuklóját, elbűvöli, ahogy a hamvas, porcelánfehér bőrön szaladgálnak különféle fények, erős, gyenge pászmák, direkt és reflexfények kusza, mégis ördögien harmonikus játéka, mintha egy furcsa, néma szimfóniává szövődne össze az egész mindenség, amely csupán kettejükért létezik. A kulcs hideg, fémes csillanása visszatükröződve végigszalad Yath karján, vállán, nyakán, majd sötét hajában eltűnik, mint egy kedves kisegér, akinek bújócskázni támadt kedve. A vérszín falak közé érve sejelmes, pulzáló hangulat veszi körbe, bőre síkossá válik a nyugalomban bujkáló fojtott vágytól. Szereti a vöröset, mindig a vér andalítóan fémes, sós illatára emlékezteti, ami valamiért kísérteties, nyugalmas otthon képét hozza el számára. Tekintete a vadítóan, dinamikusan csillogó, nyugalmas kényelmet, s jóleső feszültséget egyaránt ígérő agyneműre téved.*
- Selyem... Selyem... Micsoda szép név egy ilyen titokzatosan derengő jelenség számára. Akárcsak a Yathlanae.
*Szemeit riadtan kapa partnere felé. Nem akarta ezt a bugyuta bókot hangosan kimondani, egyszerűen csak kiszakadt belőle, mint egy észrevétlennek szánt, de balul sierült kéjes sóhaj.* ~Mindegy, már nem tudom visszaszippantani. Gondoljon, amit csak akar.~ *Ujjaival szórakozottan végigsimít a mívesen megmunkált ágytámla felső peremén, érezve a fa puha, meleg keménységét.
Ameddig Yath nem hozta fel a témát, fel sem tűnt számára a riadt, kisfiúsan bájos szolgáló jelenléte. Halkan felkuncog, arcán sejtelmes mosoly szalad át, íriszei huncutul villannak a fiúra majd Yathra.*
- Hmm, a víz valóban jól jöhetne a fáradt, poros tagjaim számára. Köszönöm, élnék eme kedves ajánlattal.


3176. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:50:34
 ÚJ
>Xaras Nodraelor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

*A Sellő mindig is híres volt arról, hogy a kifinomultság helye. Xarasnak ez a hely pont megfelel, mivel, mint művész bármikor hódolhat itt azoknak a dolgoknak, amiért érdemes élnie egy művésznek. Az ajtó csikordulása után egy jóképű, hosszú, szőke hajú, magas emberrel találja szembe magát az, aki rátekint. Kevés cókmókkal érkezett, és az elmaradhatatlan lanttal, mert az egy bárd örök társa, és talán az igazi szerelme is. Egyelőre csak leül pulthoz, és várja, hogy megszólítsák. Nem harsánykodik, nem keresi a figyelem középpontját, elvégre vendégnek jött ide.*


3175. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 15:47:00
 ÚJ
>Dreyia Linkelstar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Meira – Megérkezés a Sellőbe//
//Cahress//
//Pult//

*Az evés és a tea rengeteget dobott a hangulatán, közben egy vendég is érkezni látszik a pult felé.
Cassy csodálkozás a lovas szövegen, mosolyra készteti a sötételfet.
- Ha leülök, nem megyek sehova, és ma még egy hosszú út is áll előttem, a bolond kovácsikrekhez. Szóval kaja majd futás, a tervem mára. A lány aggódása Dreyia hülyesége miatt a nőnek jól esik, bár nem látja értelmét. Viszont egy nemzetközi jelzéssel jelzi hogy oké a dolog. A csevegésük a Sellő békés hangulatát illetően egyetért a lánnyal.*
- Ajánlom neki hogy igen.
*Az átöltözés utáni dicséret is jól esik Dreyiának, és a lány szavaira csak bólogatni tudna. Ha nem lenne tippje az okokra.*
- Majd a következő turnus, majd fog. A jelenlegiek tudják, hogy őr vagyok. De ha az új játékommal visszatérek, akkor leszek igazán elememben.
*A korábban a pulthoz lépő nő aki a másik társukkal Wellyvel csevegett érdekes kérdéseket pedzeget, és természetesen ő sem igen olvasta a táblát az ajtónál. Dreyia már lépne is munkába de Cassy kedvessége megállítja a mortálisabb szöveg előadásában. Amint teret kap ő is bebök pár dolgot, de korántsem nyomulósan.*
- A holmija, ha a lovon van, az már a Sellő őreire van bízva. De ha szeretné ránézek, és utasítom az őröket a fokozott figyelemre. Na meg az istálló személyzetét hogy ne piszkálják. Igaz, ha itt száll meg akkor jobb, ha nyereg lekerül, de a holmijára vigyázunk. Elnézést a modortalanságomért, és hogy a dolgába fecsegek, Dreyia vagyok a Sellő biztonsági személyzetének tagja. De lenne még egy kérésem a vendégek miatt, ha lenne kedves a fegyvereit a szobájában elhelyezett részen tárolni míg a Sellőben tartózkodik. Nem sok szüksége lesz a fegyverre a Sellő területén.
*Néz a nőre hideg, de semleges tekintettel, hisz a nő szállóvendég, és így annyi előnye van hogy a fegyverei a szobájába vihetőek. De ma még sok dolga van így Zammit kezdi keresni.*
- Most meg ha megbocsájt kisasszony, elintézek még egy dolgot, utána intézkedem a lováról, és a felszereléséről. További kellemes napot, a hölgyek segítenek önnek a továbbiakban.
*Hajol meg csupán vállból a nő felé, majd Zammiria felé sétálva sietősre veszi a dolgot.*

//Részben az: Egy asztal hátul//

*Ahogy az asztalhoz lép a férfinak csak bólint, de a szavait már Zammiriához intézi.*
- Elnézést hogy tárgyalás közben zavarlak, de sürgősen el kell utaznom egy, maximum két napra. Sietek vissza, és hozok némi meglepetést is. Ha kell valami fontos akkor azt még megvárom, ha nem akkor mennék is, mert nem lenne jó ha fennakadás lenne a Sellő munkájában. Szóval kiveszek némi szabit, majd jövök.
*Ha Zammi nem állítja meg kéréssel, avagy tiltással, gyorsan, ugyan de nem sietve távozik a szobájába. A társainak int hogy majd jön, és szélvészként fojtatja útját a Szolgálati terület felé. Így utólag nem biztos hogy jó ötlet volt Zammit zavarni, de az istenek már csak ilyen természetet adtak Dreyiának. *



3174. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-26 11:27:31
 ÚJ
>Yathlanae Vyserra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Pár pillanatig tartott csupán a csók varázsa, mintha az elf csak egy kis előételt, ízelítőt adott volna, de olyat, ami izgalmas, vérpezsdítően finom főfogást ígér. S ahogy látja, kis mutatványa el is érte a megfelelő hatást, s a döntést egyszerűen és váratlanul az ő kezébe adja Redin. Yath barackszín ajkai halvány, némi elégedettséget s pimaszságot sejtető mosolyra húzódnak, s miközben bal kezét a vörös démon karján pihenteti, igyekezve ujjait belefűzni a másikéiba, jobbjával megragadja az édes csokis-málnás folyadékkal teli poharát, s pár gyors korttyal megissza a maradékot. Majd feláll, gyengéden maga után húzva a nőt.*
- Akkor folytassuk kettesben. Nem szeretem a kíváncsi szemeket.
*Hangja dallamosan és játékosan cseng, s mielőtt elindulna a lépcsők felé, felkapja a székről míves hangszerét. Még az is lehet, hogy hasznát veszi, a vendégek szeretik az intimebb magánszámokat. Majd ügyelve, hogy Redin ne bontakozhasson ki szelíd szorításából, miután kér egy kulcsot, határozott léptekkel a szobák felé veszi az irányt.
Ha Redin valóban először jár ilyen helyen, szokatlannak érezheti az elé táruló ízléses pompát. Szemnek kellemes, vörös falak, s a termetes ágyon elkészített, tiszta, díszes selyem ágynemű várja a pihenni vágyókat. Mielőtt azonban becsukná az elf az ajtót, még szembefordul gyönyörű vendégével.*
- Parancsol esetleg egy fürdőt?
*Sokan szeretnek megmártózni, s megtisztulni az éjszaka előtt, főleg egy Sellő társaságában. Ha Redin is a forró fürdő mellett dönt, Yathlanae kiadja az utasítást egy pirulva leskelődő fiúnak, hogy melegítsen vizet egy dézsában, majd hozza a szobába.*




3173. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 21:20:05
 ÚJ
>Beluntina Wheastys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Beluntina és Rendor//

*A sejtelmes mosolyra, az saját szája széle is felfelé görbül, és élvezi, hogy a kedvére játszadozhat a selymes tincsekkel. *
- Bókokban látom jó vagy, ezért odalesznek a nők. *Feleli a dicsérő szavakra, ugyanis nem igazán tud más reakciót kicsikarni magából, mert egyszerűen nem hiszi el, már régóta a kedves szavakat főleg nem a csábítás fizetendő templomában. A férfi látszólag a tetteivel követi a szavai útját, amit a nő egy kisebb sóhajjal az ajkán fogad, és az emlegetett combok igencsak megrándulnak a finom cirógatások hatására. *
- Talán egynap bármi lehet. Az elme tele van ábrándokkal érd el az este végére, hogy ez ne legyen az. *kacérkodik a fekete holló lány, közben egy kicsit megint mocorogni kezd Rendor ölében ezúttal a vágyak felkorbácsolása reményében. *
- Tetszik az ötlet, csak hogy tudd a sellők sem szoktak az előtérben csókolózni. * Ezzel fogja magát, és kiszáll a másik öléből keresni a Szoba kulcsokat és az azzal foglalkozó személynek kifizet 16 aranyat. Majd, ha teheti a karjánál megragadva Rendort feltaszigálja a székről és maga után húzza a szobákig, hangosan kuncogva egy kis játékos éllel a hangjában pedig meg is szólal. *
- Gyere te lomha!




3172. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 19:59:09
 ÚJ
>Vulsryn Laenrick avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Foltok//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Sokszor véletleneknek, sokszor segítségnek, sokszor saját erejének tudhatja be a gnóm azt, ahova eljutott és amit elért. Vannak dolgok azonban, amik felett nincsen befolyásunk, mint az, mely irányba haladunk, de erről Vulsryn még semmit sem tud. Azért ment el eredetileg, hogy a családi viszály ne hasson ki a fiára, hiszen gyengének tartotta hozzá - ebben igaza is lett, ha az élet sose fogja visszaigazolni, akkor is. Az öreg megtanulta, hogy a hideg észnek is számításba kell vennie mások érzéseit, hiszen az érzelmekből indíttatások, abból pedig motiváltság születhet, ami lelkesedést eredményez, megkönnyítve a munkát, kimagaslóan javítva a hozzáállást. Reyraa is így került hozzá, lepcses szájak, pletykálni képtelen ajkak útján, fülbe csúszva. Nem védekezett, másik eszközt használt, a pénzt. Az volt neki, mindig is volt, most is van, ha csak kopott árnyéka is egykori vagyonának, de elegendő. Az utcán oedig hatalmas úr tud lenni akár pár tallérka is, nem egy olyan tetemes erszény, amit az öreg Laenrick dobott akkor a sötételf felé. Megfordította a kardot, hogy az a gazdája hasába döfjön, sikeresen. A ravaszság nem csak arról szól, hogy eszetlenül igyekszik az egyén mindenkivel kibaszni a környezetében, az csak a végső megoldás, akár a gyilkosság. Amíg lehet, meggyőzéssel kell próbálkozni, a megtértek a leghálásabbak. Ismeri azt a mosolyt, tudja, mi fog következni utána, a választ pedig, ha nem is feltétlenül örül neki, muszáj elfogadnia, mert ha csak ránéz a nőre, láthatja, alaposan kinőtte magát abból a mocsokból, ahonnan indult. Rezignált arccal fogadja a beszédet, csak egy bólintással honorálja a keserű szavakat. Közben eszik, lassan már a kacsa végére is ér, a hússzálakat tisztára fejtette le a csontokról, szabadon hagyva a csupasz, sikamlós, krémszín hengerecskéket.*
- Jól teszed. *A mocsoktól az tud csak eredményesen megvédeni, aki egyszer már megjárta a rothadó mélységeket, saját tapasztalata ez. Addig nem tudsz fejlődni, míg meg nem próbált a sors.*
- Megnézném magamnak ezt a városi vezetést. Kém szeretnék lenni, vagy méregkeverő náluk. Az mindenhova kellet, még Lihanechbe is. *Karcosan felnevet az öreg a Víz Városára gondolva. Annyira el voltak telve magukkal, mind az égnek szegezte méretes orrát a magas lovon ülve, mennyire fejlettek, s mennyire lenézik a többieket, közben ugyanolyat szartak, min bárki más. A demokrácia nem jelenti azt, hogy ártatlanok is lennének a gyakorlói, sőt, mindig akadt munkája, nemeseknél, polgároknál egyaránt, sokszor még politikai intrikáknál is. A törvény is lehet törvénytelen, a fény árnyékos, a fehér szürkével szennyezett.*


3171. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 18:20:52
 ÚJ
>Cahress Damastant avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Meira – Megérkezés a Sellőbe//
//Dreyia//
//Pult//

*Megdöbben a lovas hasonlaton, komolyan veszi Dreyiától.*
- Ó, de hát nem kell állnod!
*A szerény válaszon szeretettel mosolyog, neki igenis sokat számít a dolog, ilyenkor érzi magát igazán biztonságban. Míg tartott a dolog, persze nem mondhatni, hogy nyugodt volt, de már újra kezd a kedve felhőtlenné válni. Egy ideig aggodalmas arcot ölt, mikor a mélységi nő küzdeni kezd a csípős étekkel.*
- Minden rendben?
*Nagyot dob hangulatán Dreyia teli szájjal tett elismerése, amin felkacag.*
- Boldog vagyok, hogy ízlik.
*Egyetértőn bólogat a nyugalomról szóló megjegyzésen.*
- Remélem, így is marad jó darabig. Menj csak nyugodtan, addig tartjuk a frontot.
*Elpakolja az ottmaradt mosatlant, letörölgeti a morzsákat. Mire a nő visszatér, már régen elkészül, és egy üressé vált asztaltól is összeszedi a poharakat. Kérdésére rákacsint.*
- Még állnak a falak és a tető sem reped. Nagyon csinos vagy!
*Néz végig a nő felfrissített külsején.*
- Csodálom, hogy nem kapsz ajánlatokat.
*Kuncog röviden, hiszen itt könnyen eltéveszthetik, a személyzet soraiban ki a Sellő és ki nem az. Időközben Welly is teszi a dolgát a közelben, csak úgy sürög-forog a munkában, ezért kezdi találgatni, miben segíthetne neki. A szeme sarkából mintha látna valamit, ami inkább ösztöneit érinti meg, mint tudatos figyelmét, ugyanis az okát megmondani nem tudná, inkább csak érzi, hogy valami talán nincs rendben a nővel, aki a pult túloldalán áll. Nem akarja udvariatlanul bámulni, de megpróbálja figyelemmel kísérni a történéseket, s diszkréten hallgatózik egy kicsit. Balsejtelme beigazolódik. Nem szívesen leplezi le magát aztán, de ha már tudomására jutott, hogy valakinek segítségre van szüksége, nem viszi rá a lélek, hogy magára hagyja.*
- Elnézést…
*Lép oda félszegen Welly mellé, és lehalkítja a hangját. A vendégnek szánja kérdését.*
- Jól hallottam, hogy gyógyítót keres? Én ugyan nem vagyok az, de talán valamiben segíthetek… van néhány gyógynövényem is.


3170. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 12:10:15
 ÚJ
>Redissaeana La'Riuilnor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Yath gyengédsége meghatja Redint, talán sosem bántak vele még ilyen kellemesen lágy, törődő modorban. Persze valahol tudja, hogy gazdagon fizet majd a figyelemért, s ez csupán a nagy színjáték része, de gyorsan kisöpri ezt a csúnya gondolatot zavarodott elméjéből. Csak a barackszín ajkak képe, íze, illata tölti be agytekervényei bonyolult útvesztőjét. Újra gyereknek érzi magát, elfelejti, hogy miket kellett tennie az apja boldogságáért, hogy milyen volt az izzadságszag, vagy az agresszíven kispriccelő vér szaga a nyaki artéria elmetszése után. Mindez távoli rémálom csupán, egy túlságosan betegre sikeredett mese, amit sosem adtak ki.
Néhány másodpercerejéig így marad, elnyílt ajkakkal, behunyt szemekkel, figyelve önnön teste belső rezdüléseinek sorozatát. Lába önkéntlenül közelebb kúszik a fekete kecses, hosszú idomaihoz, hasfalán apró rángások ugrándoznak, mintha valami őrült táncot járó vízibolhák hordáját látná vendégül. Mellkasában bizsergető, kellemes melegség terül szét, szinte meg tudná rajzolni érhálózatának térképét, oly pontosan érzi a vér titkos alagútjait. Arca mögött lüktető forróság tombol, kislányos pírral töltve ki vonásait. Szája sarkában kéjes mosoly bujkál. Teste önálló életre kel, bal kezének ujjai vidáman tekergőznek a sötét, selymes tincsek közt, jobb keze a nyak puha, vékony bőrét választja felfedeznivaló területül. Teljes lénye pulzál, esze valószínűleg nyaralni mehetett, talán még lapot is küld majd a napsütötte tenger mellől, teste pedig véglegesen megadja magát a szenvedély számára. Íriszei jegesen csillognak az izzó félhomályban, s Yath tekintetét keresik. Az arcára van írva, hogy az eddig tanúsított kellemes gyengédségért a fekete egyenesen azt tehet vele, amit csak akar.*
- Úgy vélem, jobban járok, ha egy tapasztaltabb játékosra bízom a következő fordulót.
*Arcára kíváncsi, figyelő mosoly ül ki, tudja, hogy valószínűleg a lány számára is nyilvánvalóvá válhatott önkéntes-önkéntlen kiszolgáltatottsága, s fogalma sincs, mit fog tenni ezzel a sellő.*



3169. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 11:15:27
 ÚJ
>Reyraa Drae'nna avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Foltok//

*Reynek sosem volt családja, amióta eszét tudja, egymaga volt, s mindent, ami a túléléshez szükséges, önerőből kellett megtanulnia és elsajátítania. Bár eltöltött pár évet pirtianesi árvaként, ott kapott alap kiképzést, de azt a helyet is rögtön otthagyta, amint tehette. Nem azért, mert nem tetszett, vagy problémája lett volna a szigorú előírásokkal. Csak már fiatalon rájött, hogy ő nem csapatba, társaságba való, ha harcról van szó. Képtelen volt együtt dolgozni társaival, hozzájuk idomítani ütéseit, mozdulatait. S bár egyedül kiemelkedően teljesített, csapatban egyszerűen szétesett. Kamasz fejjel levonta azt a következtetést, hogy ő magányra teremtetett, s csakis egyedül lehet valaki.
Így kötött ki a gyilkolás titkos művészeténél, hiszen tehetsége volt, és azon kevés fiatalok közé tartozott, akiket a halál egyszerűen hidegen hagyott. Nem azért, mert hozzászokott, beletörődött. Egyszerűen soha nem viselte meg az élet megszakadtának látványa, nem érezte át a gyász szomorúságát, s nem is félt soha az elmúlástól. Az ilyenekre mondják, hogy lélek nélkül születnek. Talán igaz is.
De akármilyen ügyes és tehetséges is a fiatal mélységi, a nagyváros utcáin teljesen egyedül nem könnyű elboldogulni. Nem bíznak benne, tapasztalatlan kölyöknek nézik, s végül sok melóért nem is fizetnek rendesen, ahogy megígérték. Rey meg éhezik, minden baja van, s már azon is elgondolkodik, hogy lopásra adja a fejét, amikor megkapja a megbízást, Vulsryn fejére. Több aranyat ígértek, mint amennyit valaha is látott. Ki gondolta volna, hogy az öreg másnap este felkeresi az ócska fogadóban, s a dupláját teszi le elé, egy tömött erszényben, hidegen mosolyogva.
Ha az apafigurától messze is áll, de az öreg mégis egészen különleges szerepet tölt be Rey életében. Nem véletlen, hogy anno a fiához sem ért egy ujjal, habár tudta, milyen a két gnóm viszonya. Így amikor az megemlíti, hogy Artheniorba indul, s még akár a nőt is magával vinné, a mélységi még inkább elkomorul. Keserű, halvány mosoly ül ki arcára.*
- Ha egy kicsit előbb bukkansz fel, minden bizonnyal kérdés nélkül veled megyek. Őszintén, még most is elég csábító a gondolat, valljuk be, hiányzik a régi életem. De ezt az életet sem akarom ilyen hamar feladni, ez is egy új kihívás.
*Tényleg megfordul a fejében, hogy milyen lenne visszatérni az öreg társaságában. A jobb keze lehetne, s talán egy sikeres életet is sikerülne felépíteniük. Mindez csábító, édes kísértés. De a Kikötő mocska, s a Sellőház, amit részben az ő feladata megvédeni ettől a mocsoktól, szintén fényes jövőt vázol elé, s azért csak elkötelezte magát, amikor jelentkezett.*
- Azért vagyok itt, hogy védjem a mocsoktól.
*Mosolyodik el, könyökét megtámasztva az asztalon.*
- Úgy tudom, hivatalosan Arthenior része. De gyakorlatilag... A városi fejeseknek se befolyása, se beleszólása az itteni életbe. Maradt ugyanaz a szabad, veszélyes, bűnöző mennyország, ami mindig is volt.
*Hasonló alakokkal, mint Rey maga, akik meghúzzák magukat a föld alatt, de minden épeszű féli őket.*


3168. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:42:04
 ÚJ
>Yathlanae Vyserra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Yathlanae csókja végtelenül gyengéd, mintha csak óvatosan ízlelgetne egy édes gyümölcsöt, de beleharapni, felsérteni húsát még nem akarja. Inkább simogatás ez, mint szenvedélyes csók, lassú, türelmes felfedezés. Tökéletesen passzol az eddigi kifinomult játékukhoz, pont eleget adva hozzá. Bár nem kétség, lesz még részük szenvedélyesebb érintésekből is bőven, de annak még nincs itt a helye és ideje.
Kedveli Redint, olyan tüzes démont lát benne, ami ő talán sosem lehet. Mindig csodálattal nézett a hasonló, heves vérmérsékletű nőkre, akik hatalmas hévvel kezdenek bele bármibe, odaadóbbak, mint sokan mások, magasabbra szárnyalnak, de mélyebbre is süllyedhetnek. Yathlanae maga a nyugodt, csendes tenger, ami bár néha kicsiny hullámokat növeszt gyengébb szellő hatására, de hamar kisimul, lenyugszik. Redin inkább a viharos, felkorbácsolt tenger, hatalmas, habos, veszélyes hullámokkal, amely könnyen maga alá temet bármit. De fel is emel, ha valaki tudja, hogy kell meglovagolni.
Legalábbis Yath ezt látja a ragyogó, kék szemekben és pimasz mosolyokban.
Miután ajkaik elszakadnak, keze ösztönösen mozdul a vörös felé, s tenyere rásimul arcának szép ívére, hüvelykujjával cirógatva a selymes bőrt. Elmosolyodik, bájosan, mint eddig oly sokszor.*
- Mondja csak, mit szeretne? Itt is maradhatunk, beszélgetni és inni. De ha kívánja, elvonulhatunk egy diszkrétebb helyre is.



3167. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 09:50:41
 ÚJ
>Launridan Dorralei avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Egy asztal hátul//

*Izgalma ismét tetőfokára hág, mikor Zammiria végre ráemeli tekintetét, és közli vele, hogy immár ő van a porondon. Mosollyal nyugtázza az ismételt bemutatkozást. *
- Elsőre sem volt rá igazán szükség, hisz a Sellőházzal egyetemben, az Ön jóhíre is rég eljutott a fülembe.
*Bókol kedvesen, mégis valósághoz hűen. Mióta mesterségét űzi, mindig is elméje hátsó szegletében tárolta a patinás intézmény létét. Tudta, hogy hosszú távon jobban jár, ha felkeresi a sötételf által vezetett létesítményt munka reményében. Ám, a hirdetés megjelenése előtt nem tudta, hogy férfiaknak is lehetőségük van beállni az alkalmazottak sorába.*
- Emlékezete nem csal, ezzel a szándékkal érkeztem. Azt hiszem, ha minden igaz, a vendégek örömére tesznek minden tekintetben. Társalgással, minőségi időtöltéssel fizikai és így lelki feltöltődést kínálva nekik.
*Ajkaira cinkos mosoly húzódik, s várja, hogy a másik esetleg kiegészítse a munkaköri leírást. Ezt követően pedig egy további korty bor lenyelése után készségesen feltárja eddigi tapasztalatait. Lehelyezi poharát az asztalra, s ujjait összefűzve pihenteti maga előtt a fa felületen. Egy pillanatra elgondolkozik, hogy hol is kezdje, s milyen mélységekig kell egyáltalán elmesélnie életének történetét. A diplomatikus arany középutat választja.*
- Amióta felnőtt fejjel gondolkodom, ezzel a nemes, bár nehéz feladattal foglalkozom. Sosem volt szerencsém másik munkához, egy-két alkalmi elszegődés kivételével. Ám, ezek során akkori mestereimnek, és nekem is elég gyorsan világossá vált, hogy nem vagyok alkalmas akármilyen munkára. Nem a kitartással van gond, egyszerűen nem köti le figyelmemet a kézművesség vagy akár a mezőgazdasági munka. Valahogy mindig visszatereltem magam az örömszerzés berkeibe. Így önmagam ura lehettem valahol.
*Egy lélegzetvételnyi szünetet tart, majd látszólag könnyedén, ám kissé nehéz szívvel folyatja mondandóját.*
- Gondolom, önnek sem kell feltétlenül bemutatnom azokat a körülményeket, melyek között a hozzám hasonlók kénytelenek operálni, ha nem áll mögöttük egy ilyen csodálatos család. *Utal egyúttal az iménti patthelyzet kollektív kezelésére a Sellőház részéről.* Sajnos, sokszor előfordult, hogy a kevésbé... khm... értelmes réteg egész egyszerűen nem akart fizetni az igénybevett szolgáltatásért. Ezen felül nem is említem, hogy sokszor fizikai veszélybe is kerültem, mert jól tudták, hogy kiszolgáltatott helyzetemben teljesen egyedül vagyok.
*Megfékezi magát mielőtt részletekbe bocsátkozna.*
- Összefoglalva, sosem értettem máshoz. Szívembe minden alkalommal öröm költözik, mikor egy hölgy ajkaira boldog és kielégült mosolyt varázsolhatok, és eddig nem gyakran fordult elő, hogy kivetnivalót találtak ez érdekében bevetett módszereimben.
*Az imént diszkréten előburjánzó sötét fellegek most egy apró, önelégült mosoly kíséretében nyomtalanul el is tűnnek a szőke fél-elf orcájáról. Ha valamiben az életben, ebben az egyben biztos lehet. Puha kezekkel, de határozott, előre kigondolt mozdulatokkal képes a cselekvéseket irányítani, mikor kettesben van egy vendéggel. Kifejezett erőssége az is, hogy az együtt töltött idő elején letapogassa a másik stílusát, igényeit.*
- Számomra a legnagyobb boldogság a lélek és a vágyak felfedezése. Ebben segítségemre van az is, hogy jószerivel bármire nyitott vagyok, és nem ítélkezem. Azt gondolom, ebben a szakmában ez nagy előnyt jelent.
*Ezzel be is fejezte meséjét, bár a további kérdésekre is szívesen válaszolgat, amennyiben felmerül bármi Zammiriában. Idő közben ismételten odalép asztalukhoz egy másik fekete hajú szépség. Lau derűs biccentéssel viszonozza köszönését.*
- Önnek is szép estét!
*Eztán pedig udvariasan kivárja a nők között zajló diskurzus végét, s közben óvatosakat kortyol még mindig félig levő borospoharából. *
- Ó, nem kérek semmit, köszönöm!


3166. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-25 08:29:07
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
// Fodrok a víz tükrén //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Taitos talán nem mindig ilyen vad, de a kis tündér édesen kéjes viselkedése, és az a sok, végeláthatatlan perc, amit ezekre a pillanatokra várva töltött, akár egy fojtógát duzzasztották fel benne a tettvágyat. Ez talán hidegzuhanyként éri Nalát, s mikor a lány korábbi nyögdécselését csendes ajakba harapása váltja fel, Taitos kérdőn néz le rá. Egy pillanatra átfut agyán, hogy valamit elrontott, ezért hát vált. A lányt most kicsit kevésbé szegezi az ágyhoz, csuklója megragadása helyett ujjait fűzi az apró törékeny tündérujjak közé, mozdulatai pedig a vadból, a gyorsaságot nem mellőzve, de inkább érzékinek mondható ütemet diktálnak. Körkörösen mozdul, és mikor így tesz, akkor sem távolodik el túlságosan a lánytól, kettejük szoros összefonódása ugyanis mély sóhajokat csal elő a mágusból is.*
-Csak nem tán... Szeretne a kisasszony még valamit, mielőtt könyörtelenül a... csúcsra juttatom?
*Van ott még abból a játékosan incselkedő stílusból úgy tűnik, s noha Taitos mondandója szaggatott, tekintetéből, és egyik mellére vándorló kezéből Nala sejtheti, hogy ez bizony inkább neki, és nem a mozgásnak köszönhető.
Hogy nyomatékot adjon kérdésének, a mágus most válaszra várakozón egészen eltávolodik a tündértől, ezzel mindkettejüktől fájdalmasan megvonva a mélyreható izgalmakat. Tekintete mélyen, szeretőn pillant a lány ezüstjeibe, mosolyogva nyugtázza arcocskáján a pírt, és letöröl róla egy apró verítékcseppet. Nem mintha ne lenne helyette néhány újabb akár a lányon, akár a Zöldfülűn. Keze végigcirógatja a lány teljes testét, oldalának, feszes hasának, csípőjének lágy íveit érintve, csak hogy leérjen egészen addig a pontig, ahol még egy kicsit pont összeérnek. Taitos várakozó, szinte gonoszan kiéheztető húzásával nem akarja hagyni elveszni a pillanat varázsát, így ujjai is lágy, nagyon lassú táncra kélnek a tündér örömére. Közben pedig szemében szenvedélyes fénnyel várja, hogy a Nala maga felett mondjon ítéletet, mely elrepítheti a felhők közé, vagy talán azon is túl a csillagos éjszakában.*


3165. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-24 20:00:06
 ÚJ
>Vulsryn Laenrick avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Foltok//
//Részben Welly//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

*Felesleges önámítás lenne, ha nem vallaná be magának, igazából nagyon hiányzott neki az itteni élet. Hirtelen, sietve, fiatalos hévvel hagyta maga mögött a házat, a családját, a barátait - mint a főhős azokban a történetekben, amiket vágott tökű trubadúrok szoktat vinnyogni éjszakánként a fogadókban, hátha sikerrel ledalolják a hölgyekről a ruhát. Mármint, jobb esetben a hölgyekről, akadt már össze különösebb példával is a Vizek Városában. Bár ahogy látja, az itteni bárdok takaros elf kisasszonyok, nem férfiak, ami továbbra is az arcán tartja öreges, szikkadt ajkai grimaszát. Közben érkezik az ínycsiklandó kacsasült, az illatok szónoklásra késztetik a vén Laenrick gyomrát.*
- Köszönöm, kisasszony. *Bólint egyet a szürke félvér felé, majd újra Reyraanak szenteli lankadó figyelmét.*
- Meglepődtem volna, ha nem testőr lennél. *Nehéz eldönteni, iróniának, vagy őszinte bóknak szánja a rezignáltsággal tálalt választ. Sajnos látta, milyen körülmények között éltek azok, akik a mélységi sorsán osztoztak. Titkolta, de ha rejtve is, lelke egy eldugott zugában, megértette az olyan ifjakat, akárcsak a bérgyilkos. Tisztelte őket, felnézett kitartásukra és erejükre, szívósságukat némelyik korabeli is megirigyelné - ő éppen azt teszi. Távolról, szemlélődve bár, de örült neki, mikor azokat a fartúró nemeseket felkoncolták Artheniorban is. Nem volt szegény, de megértette a póriasabbakat is, helyeselte a döntést, ha súlyos és visszafordíthatatlan is volt. ~ Legalább azok a seggtúrók is kaptak egy figyelmeztetést. ~ Megértő arccal fordul vissza ismerőse felé, hangja most őszintébb, sokkal másabb, mint eddig. Nem csak fintorogni és gúnyolódni tud, az öregben van empátia és odaadás is, elengedhetetlenek ahhoz, ha a gnóm nem csak ellenségeket akar magának szerezni.*
- Értelek. *Ebben az egy szóban talán több van, mint amit cirádás mondatokkal és nyalásra termett nyelvvel körül lehetne írni.*
- Akkor gondolom nem jössz velem Artheniorba. Jó étvágyat! *Emeli fel egyszerre kését és villáját, a legkisebb kellemetlenség nélkül kezd bele a falatozásba a másik előtt, hiszen viszonyok ide, vagy oda, ő most itt a vendég, ráadásul egy farkas éhes példány. Lefejti a húst a csontokról, villára tűzi és bekapja, hosszas cuppogás után. Összefutnak az ízek, akár a nyál, az érzékek harmóniája hosszú ideje nem tombolt ilyen kielégítően ízlelőbimbóin.*
- Teysusra, ez isteni! *Hallatszik a dicséret, de egy falat után, megáll. Megtörli az ajkát, beszédhez készül, hiszen gondolja, kérdésre nem igazán várhat a bérgyilkostól, általában csak válaszolgatni szokott, ímmel-ámmal, kedvétől függően.*
- Artheniorba fogok menni, szeretnék új életet kezdeni, ha a régi már megbukott. *Nagyot sóhajt, majd újabb falatot vesz magához. Felesleges lenne szabadkozni, hogy ő nem úgy tervezte a dolgokat, ahogyan összejöttek, a magyarázkodás a bolondok eszköze. Fél szemét mindig a mélységire mereszti, hallgatja, amit mond, s igyekszik befogadni.*
- Jól tetted és tényleg igényes hely. Mondjuk nem nehéz így tündökölni egy ekkora szarkupac közepén, mint a Kikötő, csak be ne mocskolódjon. *Mint egy jóravaló nagypapa, elkezd mesélni egy kicsit.*
- Mikor visszatértem, azért fűztem hozzá némi reményt, hogy itt is kiépítik a Kikötőt, mint Wegtorenben tették, de összehasonlíthatatlan a kettő. Talán csak ez a bordély üti meg az elképzelt színvonalamat. Egyáltalán visszacsatolták már a városhoz? *Ebből azt is fel tudja mérni, mennyire erősödhetett meg a Levegő Városában a hatalom és esetleg a Városőrség.*


3164. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:58:27
 ÚJ
>Redissaeana La'Riuilnor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Vörös és fekete//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//

~Nocsak, nocsak. A kiscica egyre hangosabban dorombol.~ *Redin ajkain kaján vigyor terül szét, élvezi, ahogyan egyre mélyül a helyzet. Pontosan olyan jóleső érzéssel tölti el ez az este, mint amikor a nyári tomboló hőségben a szívós, erőszakos napsugarak elől a hideg tengerbe merül az ember. A víz először megsimítja lábujjait, körülöleli bokáját, majd térdeit szorítja és lassanként egész testét magával sodorja, végtelen boldogságot generálva ezzel.* ~Minden más próbálkozás hiábavaló, gyarló emberek vagyunk. Az olyan nagyon féltett, rajongott boldogságunk is csupán annyi, hogy épp minden fizikai szükségletünk kielégülésre lelt, nem szenvedünk érezhető hiányt semmiben.~ *Keserédesen cinikus kifejezés suhan át arcán, majd ismételten elmerül az anyatermészet csodás szobrászkészségeinek boldog tanulmányozásában. A fekete állát óvatosan jobb keze mutató és hüvelykujja közé fogja, balja pedig lassan elsiklik a puha, hosszúkás kezet magára hagyva, s az ében tincsekben lel új játszópajtásokra. Jégkék szemeit végigfuttatja a finoman domború homlokon keresztül, a kellemesen ívelt orron át, az érzéki, lágyan telt, barackszín ajkakon táborozik le. Kínzó lassúsággal kúszik a lány felé, milliméterenként lopkodva a köztük tátongó űrt. Legszívesebben gyors lenne és vad, de lelke valamely érthetetlen okból ragaszkodik ehhez a különleges, méltóságteljes, óvatos játékhoz, amely kialakult köztük. Ha megtörné a keringő kellemes ritmusát, talán a varázst is elveszítené. Elméjén millió gondolat lohol keresztül ezen az alig néhány centiméteren, hagyja őket, hadd suhanjon a sok-sok beteg, rosszízű csók emléke, azoké, amiket akart és azoké is, amiket nem. Ezek már mind az emlékei. Elválaszthatatlanul tartoznak hozzá, személye összenőtt a gyógyulatlanul eltemetett, elgennyesedett lelki sebek sokaságával. Arcok és emberek, vajon mindez számít, mindez nem számít? Soha senki nem fogja tudni... S talán jobb is ez így. A szexualitás démona szép, de gonosz lény, aki titokban mindenkit zsinóron rángat.
Végre sikerül leküzdenie a távolságot, ajkai az elféin érnek révbe. Gondolatai folyama megszűnik létezni, helyükön üres meder tátong. Legyőzetett a szépség ereje által. Yathlanae kezébe helyezi magát, indokolatlanul nagy bizalmat fektetve ezzel a meseszép lénybe.*


3163. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-24 19:32:22
 ÚJ
>Nalaeä Phyrra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
// Fodrok a víz tükrén //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Az úr nem tétovázik élni a lehetőséggel. Határozottan markolja a kis tündér fenekét és mind éhesebb vágyaihoz igazítja az ütemet. Amikor a férfi hirtelen felül és magához húzza, Nala egy pillanatra kiesik a ritmusból. Taitos úr csókja teljesen megszédíti. Egészen libabőrös lesz, mintha hűvös szellő cirógatná körül. Keblének rózsái is kackiásabbra keményednek hirtelen. Átengedi a nyakát a csóknak, aztán ahogy a férfi ajkai lejjebb vándorolnak, hátra dől, háta ívben megfeszül, így kínálja kebleit annak a mohó csóknak áldozatul. Közben hullámzón mozgatja tovább a csípőjét. Meglehet, akkor sem tudná abbahagyni, ha akarná. A harapásokba csapó csókok nyomán édes kis nyögések szakadnak fel a tündérke ajkáról. Hátul támaszkodó keze önkéntelenül is rászorít a férfi lábára. Aztán egyszer csak megpördül vele a világ és a hátán érzi az ágytakaró finom anyagát. Amikor kinyitja a szemét, Taitos úr már fölébe kerekedve pillant vissza rá. Úgy tűnik, egyáltalán nem volt alapja a feltételezésének, hogy az úrban bárminemű félénkség bujkál. Egy kicsit azért meglepi a tündért a férfiban ilyen elemi hév lobog, ennek ellenére engedelmesen vállalja az erős markokban záródó rabságot. Pillái azért megremegnek, ahogy a fölé magasodó vendég vágytól fűtött tekintetét nézi, mintha csak delejes ereje tartaná vissza Nalát tőle, hogy szendén lesüsse a szemét. Taitos úr pillantása alól nem könnyű szabadulni, a tündéren pedig ki is fog a feladat.
Pihegése egyre szaporább lesz a férfi vágyainak vad viharában, nagyobb hullámainál olykor el is akad, aztán nagy sóhajjal kap újra levegőért. Nala testét finom verejtékfátyolba vonják az édes megpróbáltatások, de igyekszik lépést tartani az úrral. Lábait a férfi derekához húzza, hogy az a lehető legjobban kiélvezhesse vendéglátója odaadását. Még csak véletlenül se próbálja visszafogni őt. Sosem gondolna ilyesmire. Azt azért észreveszi, hogy Taitos úr mintha puhatolózna a gyönyörök e viharos birodalmában. Kifigyeli, hogy a kis tündér nyaka milyen érzékeny, ahogy a keblei is, hiszen Nala kéjes mámorban fogadja a kényeztetést és legalább olyan kéjesen édes nyöszörgéssel a vadságot. Ezek tudatos váltakoztatásának könyörtelen szünetét pedig szinte várakozástól reszketve éli meg. Akaratlanul is eszébe ötlik, amit Taitos úr a sebhelyekről mondott és a bestiáról, ami okozta őket. ~Nehéz volt betörni.~ Hát persze, hogy egy ilyen férfiban zabolátlan tűz lobog. Nalát egy kissé megtévesztette a bohó tréfálkozás és a szertelen versengés, ami közte meg Xavy kisasszony között sziporkázott. Pedig tudhatta volna. Nem változtatott volna az eltökéltségén, hogy módot találjon az árba foglalt gyönyörök kieszközlésére. De így szembesülni a tévedésével, egészen más. Átcikázik rajta, mint villámlás a magas égen. Minden, amit fel tud ajánlani neki, amit ez a kivételes férfi élvezettel vesz el tőle, még inkább kegyként él meg. Igyekszik hát ő is figyelni, bár nincs könnyű dolga. Mozdulatait hozzá igazítja, még a hangját is. Csendben marad, akár az ajkát harapva is vagy nem szab gátat a táncuk előcsalta hangocskáknak, attól függően, melyik óhaját olvassa le vendége arcáról. Az úr kedvére akar tenni, tetszésére lenni, amennyire csak lehetséges.*


3162. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:36:38
 ÚJ
>Yathlanae Vyserra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Vörös és fekete//

*Beleborzong a csókba, amely melegen megcirógatja halvány bőrét, s ismét egy kissé félénknek ható, de őszinte mosoly ül ki rózsás arcára. Elbűvölőnek találja ezt az egyszerű gesztust, és egyben kellemes nosztalgiával tölti el. Régen csókoltak neki utoljára kezet, általában az útjába kerülő férfiak nem pazarolják az értékes időt ilyen finomkodásokra. Most ismét igazi úri hölgynek érzi magát, aki elé csodálattal járulnak az estélyre érkező vendégek, hogy meghallgassák az angyal éneklését, zenélését. Ők köszöntötték kézcsókkal, ha tánca akarták hívni, vagy csak társaságát szándékozták kiélvezni. Ezek az emberek beszéltek hozzá hasonlóan udvarias, mégis rejtett vágyakkal átitatott szavakkal, s óvatosan férkőztek kegyeibe, nem sietve sehová.
Múltjának rég elfeledett, kavargó érzései most hirtelen elárasztják, s sok idő óta először nem tudja, mit kéne most megmutatnia belőlük. Végül csak egy zavart mosolyra futja. De talán nem is kell több.*
- Ön sem egy szokványos vendég, Redin.
*Átfut az agyán a gondolat, hogy talán fokozatos közeledésükhöz már nem illik ez a merev, udvarias megázódás, s sok szempontból kényelmesebb lenne megütni egy barátibb hangnemet. De Yath kezdte az egészet, mert belénevelt, kiirthatatlan szokás ez, s így kívánja az illem, ha vendéglátóiparban dolgozik. Végül nem szól semmit, igazából valahol mélyen még élvezi is ezt, olyan, mint valami játék kettejük közt. Mintha két macska kerülgetné egymást, fojtott dorombolással.
Ösztönösen az arcát érintő kéz irányába mozdul, még inkább lecsökkentve a köztük lévő távolságot. Már érzi a másik minden lélegzetét, s tetszik neki ez a vibráló közelség, és Redin hideg, mégis oly élettel telin csillogó szemei. Barackszín ajkai megremegnek, s enyhén ki is nyílnak, mintha csókra készülne. De nem mozdul, legalábbis nem úgy, mintha kezdeményezni akarna, inkább hívogatón, biztatón és sóvárgón fürkészi a nő arcát. Arra már rájött, hogy szeret irányítani, s meg akarja adni neki ezt az örömet, hogy érezhesse, ő tartja kézben a dolgokat, itt is ő irányít, Yathlanae pedig készségesen és engedelmesen fog eleget tenni kívánságainak.*


3161. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:11:56
 ÚJ
>Rendor Froksz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Beluntina és Rendor//

*Egy kis zavar támad Rendor szakmai éretlensége miatt, de igyekszik ezt mihamarabb elsimítani.*
- Hát sajnos ezt nem tagadhatom. Az meg, hogy mennyire piszkos a fantáziád talán kideríthetjük.* Kacsint rá sejtelmesen mosolyogva. Nem gondolt ő semmi rosszra a lány irányából. Annak semmi akadálya, hogy Bel a hajával játsszon. A dicséretére egy elég érdekes kijelentést kap válaszul, amire ki is ül arcára a csodálkozás.*
- Igazán? Érthetetlen számomra ennek az oka. Hiszen olyan gyönyörű vagy. Szép hosszú fekete haj. Igéző pillantás. Na meg ezek a lábak, egyszerűen tökéletesek.* Amíg beszél baljával kezébe vesz egy hajtincset és ujjai közt végig futtatja azt. Jobbjával pedig a gyönyörű hosszú combon simít végig, ameddig csak keze hossza ezt engedi neki. Imádja az ilyen gyönyörű lábakat. Szinte megvesz értük. Eközben persze Bel feje már nyugodtan nyugodhat a vállán. Ahogy ott fúrja az arcát a ruhájába egy kiscicára emlékezteti. Nem is tudja megállni, hogy ne kezdje el simogatni a fejét. Aztán jön a mesélés ideje. Viszonylag röviden válaszol a sellő. Különösebb reakciót nem vár rá. Meg is elégszik a kapott értemmel. Az ő által feltett kérdésre egy még rövidebb választ kap. Úgy érzi a volt szerzetes, hogy ezt a témát jobb lesz inkább hanyagolni.*
- Értem én. Talán egyszer, majd egy ital mellet el is mesélhetnéd, ha van kedved hozzá.* A férfi szívesen meghallgatná később, ha egyáltalán lesz még később. Most viszont nem háborgatja. Most, hogy a beszéd témát úgy tűnik, hogy egyelőre kimerítették csöndben öleli magához a törékeny testet. Kicsit tanácstalan, mivel nem tudja, hogy most mit is kéne tennie. Szívesen öleli kuncsaftját, ha az arra vágyik, de nem akar teljesen mulyának se tűnni. Ha nem tesz semmit Bel, akkor egy kis hallgatás után Rendor tesz ajánlatot.*
- Mit szólnál, ha keresnénk egy csöndes helyet, ahol kettesben lehetünk? * Természetesen bármilyen válasszal megelégszik. Elvileg szabad kezet kapott, de azért túlságosan nem akarja kezébe venni az irányítást. Hiszen mégiscsak fizettek érte.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5010-5029