Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 133 (2641. - 2660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2660. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 17:14:27
Üzenet elküldve: 2020-03-15 17:14:27
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Munkakeresőben//
//Reyraa, Parcy, Drogg//
//Zopal és Drogg asztala között állva//
- Ahogy kívánja.
*Megjegyzi Drogg kérését, s hamarosan alkalma lesz kipróbálni a jelzést. Röviden kuncog.*
- Úgy látom, ez tényleg beválik.
*Nézegeti egy kicsit a rajzot, s rámutat, mikor a férfi visszakérdez, mit talál meglepőnek rajta.*
- Kedves dolog lerajzolni valakit. Udvarláshoz sem utolsó trükk.
*Somolyog cinkosan.*
- Mi a foglalkozása?
*Úgy véli, nem művészbe botlott, legalábbis a szó hétköznapi értelmében, akkor nem ilyen módon beszélne a rajzolásról, mint pusztán kézügyességfejlesztő tevékenységről.*
- Ismertem valakit, aki apró hajómodelleket épített. Nagyon precízen dolgozott, de igazából csak kikapcsolódás céljából. Viszont nagyon finom kézmozdulatokat gyakorolt ki.
*Egy kicsit elgondolkodik, majd megrezzen.*
- De ne értse félre, nem első kézből tudom.
*Látja, hogy a főnök megérkezik, biccentéssel üdvözli.*
- Úgy látom, nagyon elfoglalt. Sok a dolog a Sellőházban, és ahogy elnézem, ma ő viszi az ügyeket.
*Nem oly régóta van itt, hogy a vezetés szokásaiban jártas legyen. Mikor megérkezett, a társa sürgött-forgott itt.*
- Ha unatkozna, csak szóljon!
*Paranvyr és Reyraa közben odaér Drogg asztalához, s udvariasan Srylt is bevonák a megszólításba. Biccent nekik.*
- Üdvözlöm, uram! Reyraa.
*A döntést viszont Droggra hagyja, hiszen ő használja az asztalt.*
- Úgy látom, nem marad magára.
*Somolyog a törpére.*
- Ön meg, úgy látom, sokakat ismer itt.
*Pillant Paranvyrre, majd Reyraa felé, de látta, hogy nemrég Cassy is velük volt.*
- Remélem, nem kellett letartóztatnod.
*Fordul Reyraa-hoz tréfálkozva, majd bemutatkozik.*
- Én Sryl vagyok, vagy Carlotteia. Ha bármit szeretnének, jelezzenek!
//Reyraa, Parcy, Drogg//
//Zopal és Drogg asztala között állva//
- Ahogy kívánja.
*Megjegyzi Drogg kérését, s hamarosan alkalma lesz kipróbálni a jelzést. Röviden kuncog.*
- Úgy látom, ez tényleg beválik.
*Nézegeti egy kicsit a rajzot, s rámutat, mikor a férfi visszakérdez, mit talál meglepőnek rajta.*
- Kedves dolog lerajzolni valakit. Udvarláshoz sem utolsó trükk.
*Somolyog cinkosan.*
- Mi a foglalkozása?
*Úgy véli, nem művészbe botlott, legalábbis a szó hétköznapi értelmében, akkor nem ilyen módon beszélne a rajzolásról, mint pusztán kézügyességfejlesztő tevékenységről.*
- Ismertem valakit, aki apró hajómodelleket épített. Nagyon precízen dolgozott, de igazából csak kikapcsolódás céljából. Viszont nagyon finom kézmozdulatokat gyakorolt ki.
*Egy kicsit elgondolkodik, majd megrezzen.*
- De ne értse félre, nem első kézből tudom.
*Látja, hogy a főnök megérkezik, biccentéssel üdvözli.*
- Úgy látom, nagyon elfoglalt. Sok a dolog a Sellőházban, és ahogy elnézem, ma ő viszi az ügyeket.
*Nem oly régóta van itt, hogy a vezetés szokásaiban jártas legyen. Mikor megérkezett, a társa sürgött-forgott itt.*
- Ha unatkozna, csak szóljon!
*Paranvyr és Reyraa közben odaér Drogg asztalához, s udvariasan Srylt is bevonák a megszólításba. Biccent nekik.*
- Üdvözlöm, uram! Reyraa.
*A döntést viszont Droggra hagyja, hiszen ő használja az asztalt.*
- Úgy látom, nem marad magára.
*Somolyog a törpére.*
- Ön meg, úgy látom, sokakat ismer itt.
*Pillant Paranvyrre, majd Reyraa felé, de látta, hogy nemrég Cassy is velük volt.*
- Remélem, nem kellett letartóztatnod.
*Fordul Reyraa-hoz tréfálkozva, majd bemutatkozik.*
- Én Sryl vagyok, vagy Carlotteia. Ha bármit szeretnének, jelezzenek!
2659. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 16:27:16
Üzenet elküldve: 2020-03-15 16:27:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ormronym//
//Pult//
*A zaklatott férfi közeledésére felfigyel, s mindjárt arra gondol, hogy valami ismét balul sülhetett el. Szolgálatkészen lép a pult mögött hozzá, maga előtt összeérintett kezekkel. Azt hiszi, felháborodott panaszra kell számítania, de a kérdés meglepi.*
- A társa? Azt hittem, ő is a fürdőházba ment...
*Az ő tekintete is körbeszalad, nehéz lenne eltéveszteni Gyldwát, ha itt lenne. Az utóbbi időben a figyelme komolyan megosztott volt, nem tartózkodott végig idebent, hiszen járt az istállóban és a konyhán is. Megpróbál nyugodtan, együttérző hangon felelni.*
- Sajnálom, én nem láttam azóta, hogy elváltam Önöktől. De talán csak nem vettem észre, amikor erre járt, nagy volt a jövés-menés. Valami baj van? Nem érzi jól magát?
*Kezd újra aggódni, hiszen nem tudják, mi lehetett a férfi korábbi gyengeségének oka. Közben megakad a tekintete Alfonzon, és eszébe jut valami.*
- Megvárná, míg megkérdezem a kollégáimat is? Hátha ők tudnak valamit.
//Pult//
*A zaklatott férfi közeledésére felfigyel, s mindjárt arra gondol, hogy valami ismét balul sülhetett el. Szolgálatkészen lép a pult mögött hozzá, maga előtt összeérintett kezekkel. Azt hiszi, felháborodott panaszra kell számítania, de a kérdés meglepi.*
- A társa? Azt hittem, ő is a fürdőházba ment...
*Az ő tekintete is körbeszalad, nehéz lenne eltéveszteni Gyldwát, ha itt lenne. Az utóbbi időben a figyelme komolyan megosztott volt, nem tartózkodott végig idebent, hiszen járt az istállóban és a konyhán is. Megpróbál nyugodtan, együttérző hangon felelni.*
- Sajnálom, én nem láttam azóta, hogy elváltam Önöktől. De talán csak nem vettem észre, amikor erre járt, nagy volt a jövés-menés. Valami baj van? Nem érzi jól magát?
*Kezd újra aggódni, hiszen nem tudják, mi lehetett a férfi korábbi gyengeségének oka. Közben megakad a tekintete Alfonzon, és eszébe jut valami.*
- Megvárná, míg megkérdezem a kollégáimat is? Hátha ők tudnak valamit.
2658. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:47:16
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:47:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál valaki//
*Kicsit furcsán néz a nőre, hiszen nem igazán szoktak nekik ilyet mondani, hogy öröm volt velük találkozni. De csak ráhagyja, miután pedig felöltözik, visszaindul a szobájukba, hogy végre nekiveselkedjenek az útnak. Mikor azonban benyit a szobába, csak egy nyitott ablak fogadja. A levegő már erősen le van hűvel, így arra következtet, hogy már egy ideje nyitva lehet, a lány meg sehol. Hirtelen erősödik benne a harag, amint a felismerés testet ölt, minthogy szólítgatásra se a folyosón, se a szobában nem válaszol senki. A szemei zakatolnak, ki is tekint az ablakon, de az utcán már sehol se látja. ~Nöm lehet ennyire ostoba! Félrövezetett volna?! Az a nyöstmócsing, hát kinök képzeli magát?! ~ Eddig még az eszébe se jutott, hogy netán a lány próbál a saját útjára lépni, és megpróbálja lerázni. Bár itt a kikötőben már megszokta a légkört és tudta, kivel szabad beszélni és kivel jobb, ha szóba se áll, de, hogy egyszer majd csak úgy elmegy, a nélkül, hogy megbeszélték volna, eszébe se ötlött. Felkapja a zsákját és nagy hévvel leszalad a pulthoz, majd ijedt tekintettel keresgéli a lányt, hátha csak lejött inni valamit. Közben, ha lát ott valakit, megszólítja.*
-Hé! Nöm látott erre legyünni egy ork nőt? Olyasforma, mint én. *Mutat magára, miközben beszél és már azon járnak a gondolatai, hogy az öregeknek hogyan fogja előadni, hogy csak úgy elvesztette a lányt. Na meg, hogy hagyta egyedül a szobában, miközben ő feredőzött. Ha nem lesz meg, talán jobb, ha ő sem megy vissza a falujukba, a végén még jól összeverik.*
*Kicsit furcsán néz a nőre, hiszen nem igazán szoktak nekik ilyet mondani, hogy öröm volt velük találkozni. De csak ráhagyja, miután pedig felöltözik, visszaindul a szobájukba, hogy végre nekiveselkedjenek az útnak. Mikor azonban benyit a szobába, csak egy nyitott ablak fogadja. A levegő már erősen le van hűvel, így arra következtet, hogy már egy ideje nyitva lehet, a lány meg sehol. Hirtelen erősödik benne a harag, amint a felismerés testet ölt, minthogy szólítgatásra se a folyosón, se a szobában nem válaszol senki. A szemei zakatolnak, ki is tekint az ablakon, de az utcán már sehol se látja. ~Nöm lehet ennyire ostoba! Félrövezetett volna?! Az a nyöstmócsing, hát kinök képzeli magát?! ~ Eddig még az eszébe se jutott, hogy netán a lány próbál a saját útjára lépni, és megpróbálja lerázni. Bár itt a kikötőben már megszokta a légkört és tudta, kivel szabad beszélni és kivel jobb, ha szóba se áll, de, hogy egyszer majd csak úgy elmegy, a nélkül, hogy megbeszélték volna, eszébe se ötlött. Felkapja a zsákját és nagy hévvel leszalad a pulthoz, majd ijedt tekintettel keresgéli a lányt, hátha csak lejött inni valamit. Közben, ha lát ott valakit, megszólítja.*
-Hé! Nöm látott erre legyünni egy ork nőt? Olyasforma, mint én. *Mutat magára, miközben beszél és már azon járnak a gondolatai, hogy az öregeknek hogyan fogja előadni, hogy csak úgy elvesztette a lányt. Na meg, hogy hagyta egyedül a szobában, miközben ő feredőzött. Ha nem lesz meg, talán jobb, ha ő sem megy vissza a falujukba, a végén még jól összeverik.*
2657. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:35:27
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:35:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
* Wrexannak nevethetnéke támad, de inkább nem tenné. Nem akarja megbántani az elfet. Hallotta hírét, hogy milyen pokoli erős az a paprika. Elképzeli az előtte ülő fejét, ahogyan eszi a paprikát. De nem is ez lenne az igazán vicces, hanem az amikor Paranvyr a vécé lécén csücsül és erőlködik. Pirtianesben a mélységi rokonaiktól nem sok jót halott róluk. A furcsa állatokat megpróbálja elképzelni. Hát eléggé érdekes lények születnek a fejében meg. Ettől függetlenül kicsit kétkedve ugyan, de elhiszi azt amit a másik mond. Végül is mi oka lenne rá, hogy hazudjon? Na, de most, hogy szóba jött a saját szülővárosa egy kérdés megfogan benne. Muszáj ezt feltennie neki.*
- Te kérdeznék valamit tőled. Sokáig éltem a sötét rokonaid között. Nos azok nincsenek túl jó véleménnyel rólatok. Ti is ilyen rossz véleménnyel vagytok róluk? Én nem tudok érdemben nyilatkozni, mert nem nagyon ismerek elfeket. Kivéve téged meg Cassyt, de nekem nincs okom panaszkodni rátok. Damastant kisasszony különösen kedves teremtés.* Hát Cassynél tényleg nem találkozott még kedvesebb teremtéssel. Nem is érti igazán, hogy mire fel az a nagy fajii ellenségeskedés. Mondjuk itt a kikötőben még ezt se vette észre, mert a Sellőházban szinte minden faj képviselteti magát. A korkülönbség az furcsa, mert nem mondaná sokkal öregebbnek a másikat, de hát az élet már csak ilyen.*
- Remélem én hetven évesen még azért fogok bírni menni. Te meg még szaladni is tudsz. Milyen érdekes dolog ez?* Elmélkedik a fiú egy kicsit. Wrexannak nagyon fel se tűnik, hogy csend állt be. Mire ez bekövetkezne már újra kap egy kérdést.*
- Nincs. Vagyis mégiscsak van. Én gondozom a lovakat az istállóban. A jószágok az én felelősségem, szóval részben az enyémek is akkor. Gondolom én.* Egyik sem az övé, de ha gondozza őket, akkor úgy tekint rájuk, mintha a sajátjai lennének.*
//A kocka el van vetve//
* Wrexannak nevethetnéke támad, de inkább nem tenné. Nem akarja megbántani az elfet. Hallotta hírét, hogy milyen pokoli erős az a paprika. Elképzeli az előtte ülő fejét, ahogyan eszi a paprikát. De nem is ez lenne az igazán vicces, hanem az amikor Paranvyr a vécé lécén csücsül és erőlködik. Pirtianesben a mélységi rokonaiktól nem sok jót halott róluk. A furcsa állatokat megpróbálja elképzelni. Hát eléggé érdekes lények születnek a fejében meg. Ettől függetlenül kicsit kétkedve ugyan, de elhiszi azt amit a másik mond. Végül is mi oka lenne rá, hogy hazudjon? Na, de most, hogy szóba jött a saját szülővárosa egy kérdés megfogan benne. Muszáj ezt feltennie neki.*
- Te kérdeznék valamit tőled. Sokáig éltem a sötét rokonaid között. Nos azok nincsenek túl jó véleménnyel rólatok. Ti is ilyen rossz véleménnyel vagytok róluk? Én nem tudok érdemben nyilatkozni, mert nem nagyon ismerek elfeket. Kivéve téged meg Cassyt, de nekem nincs okom panaszkodni rátok. Damastant kisasszony különösen kedves teremtés.* Hát Cassynél tényleg nem találkozott még kedvesebb teremtéssel. Nem is érti igazán, hogy mire fel az a nagy fajii ellenségeskedés. Mondjuk itt a kikötőben még ezt se vette észre, mert a Sellőházban szinte minden faj képviselteti magát. A korkülönbség az furcsa, mert nem mondaná sokkal öregebbnek a másikat, de hát az élet már csak ilyen.*
- Remélem én hetven évesen még azért fogok bírni menni. Te meg még szaladni is tudsz. Milyen érdekes dolog ez?* Elmélkedik a fiú egy kicsit. Wrexannak nagyon fel se tűnik, hogy csend állt be. Mire ez bekövetkezne már újra kap egy kérdést.*
- Nincs. Vagyis mégiscsak van. Én gondozom a lovakat az istállóban. A jószágok az én felelősségem, szóval részben az enyémek is akkor. Gondolom én.* Egyik sem az övé, de ha gondozza őket, akkor úgy tekint rájuk, mintha a sajátjai lennének.*
2656. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:13:04
Üzenet elküldve: 2020-03-15 14:13:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
//Zárás//
*Végső soron, az orknak igaza van, fogalmazhatott volna úgy is, sokkal tisztábban és érthetőbben. Az orkok nem rossz, csak egyszerű népek, nem valami ruganyosak, de képesek őszinték lenni, a maguk módján, ami azért ebben a világban nagy érték. Végezetül pedig Orm fizet, jutányos borravalót hagyva, ami láttán a félvérnek felcsillannak a szemei.*
- Nagyon szépen köszönöm, uram, további szép napot Önnek! Ha majd találkozok Khullal, természetesen átadom az üzenetét, valamint kérem, mondja meg Gyldwának, hogy öröm volt vele is találkozni. További szép napot! *Mosolyog, pukkedlizik, majd kikíséri az orkot, ha az kívánja, s elindul a szolgálati terület felé. Van néhány csengó arany, amit le kellene számolnia a Kasszába.*
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
//Zárás//
*Végső soron, az orknak igaza van, fogalmazhatott volna úgy is, sokkal tisztábban és érthetőbben. Az orkok nem rossz, csak egyszerű népek, nem valami ruganyosak, de képesek őszinték lenni, a maguk módján, ami azért ebben a világban nagy érték. Végezetül pedig Orm fizet, jutányos borravalót hagyva, ami láttán a félvérnek felcsillannak a szemei.*
- Nagyon szépen köszönöm, uram, további szép napot Önnek! Ha majd találkozok Khullal, természetesen átadom az üzenetét, valamint kérem, mondja meg Gyldwának, hogy öröm volt vele is találkozni. További szép napot! *Mosolyog, pukkedlizik, majd kikíséri az orkot, ha az kívánja, s elindul a szolgálati terület felé. Van néhány csengó arany, amit le kellene számolnia a Kasszába.*
2655. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 13:24:52
Üzenet elküldve: 2020-03-15 13:24:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Mivel a nő nem teszi szóvá, hogy kellemetlenül érintené az, hogy egy megszokott lendülettel ütköztette a mancsát ringó hátsójával, így úgy veszi, hogy a foglalkozás elérte a célját. Elégedett, hogy itt is olyanok az asszonyok, mint náluk, csak gebébbek és fehérebbek kívülről. Majd kap némi magyarázatot az értetlenkedésére.*
-Áh… Há akkur miért nem ezt mondtad csinoska? Szóval ti ilyenöket csináltok itten, ez a munkátok. *Gondolkodik el, hiszen neki meg az a munkája, hogy irdatlan nagy ládákat emelgessen és hurcibáljon. Az ő érdes tenyeréért senki nem fizetne, hogy azzal karistolja végig a bőrét. Még mindig furcsa helynek tartja a Sellőházat, bár a fürdőt szokatlanul kellemesnek találta, főleg az illatok miatt. Majd a nő felkonferálja a foglalkozás végét is, miután mindenét jól lecsutakolták egészen más személynek érzi magát. A számításhoz nem nagyon ért, így ráhagyja a magyarázatot, inkább feláll a törölközővel együtt és a nadrágjához sétál. Leszámol Aranyfattyú Vyliassa kezébe 70 aranyat.
*
-Aztán hívja már mög a nevember, azt a nagyszájút egy sörre, mert röggel úgy elviharzott, azt mögígértem nöki. *Jegyzi még meg, aztán szépen felöltözik. Úgy gondolja Gyldwa bizonyára már halálra unja magát a szobában, így nem akarja megváratni, mert azt tervezték, hogy ez után a nap után elindulnak végre a városba.*
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Mivel a nő nem teszi szóvá, hogy kellemetlenül érintené az, hogy egy megszokott lendülettel ütköztette a mancsát ringó hátsójával, így úgy veszi, hogy a foglalkozás elérte a célját. Elégedett, hogy itt is olyanok az asszonyok, mint náluk, csak gebébbek és fehérebbek kívülről. Majd kap némi magyarázatot az értetlenkedésére.*
-Áh… Há akkur miért nem ezt mondtad csinoska? Szóval ti ilyenöket csináltok itten, ez a munkátok. *Gondolkodik el, hiszen neki meg az a munkája, hogy irdatlan nagy ládákat emelgessen és hurcibáljon. Az ő érdes tenyeréért senki nem fizetne, hogy azzal karistolja végig a bőrét. Még mindig furcsa helynek tartja a Sellőházat, bár a fürdőt szokatlanul kellemesnek találta, főleg az illatok miatt. Majd a nő felkonferálja a foglalkozás végét is, miután mindenét jól lecsutakolták egészen más személynek érzi magát. A számításhoz nem nagyon ért, így ráhagyja a magyarázatot, inkább feláll a törölközővel együtt és a nadrágjához sétál. Leszámol Aranyfattyú Vyliassa kezébe 70 aranyat.
*-Aztán hívja már mög a nevember, azt a nagyszájút egy sörre, mert röggel úgy elviharzott, azt mögígértem nöki. *Jegyzi még meg, aztán szépen felöltözik. Úgy gondolja Gyldwa bizonyára már halálra unja magát a szobában, így nem akarja megváratni, mert azt tervezték, hogy ez után a nap után elindulnak végre a városba.*
2654. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 12:26:22
Üzenet elküldve: 2020-03-15 12:26:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pult//
//Kicsit Mady//
*Az élményeket át tudja érezni, mintha csak az övéi lennének a távoli múltból. Ezért szereti nagyon, ha mesélnek neki, mert saját emlékeket kevés esélye van gyűjteni, és azokat nehezebb kiszínezni, felnagyítani. Megértőn mosolyodik el a titokzatos férfi említésén, akivel szolgálaton kívül találkozott társa. Sejti, mit érezhet, és tudja, mit jelent az ilyesmi egy Sellő számára. Benne is megpendül ez az érzelmi szál, épp ezért hagyja elsodorni a beszéd fonalát, és elhalni az apró hullámokat a jótékony feledésben. Beszélgetésük félbeszakad, amit nagyon sajnál, de mára így is sok kedves perc jutott neki kollégái körében, talán jobb, ha nem engedi el magát jobban.*
- Köszönöm!
*Búcsúzik el tőle, de a közelben motoz a kosárkával, hogy ha szükség lenne rá, rendelkezésre álljon. Mady természetesen hamar elbűvöli a jóképű vendéget, aki mintha félszegen fogadná érdeklődő közeledését. Valószínűleg először jár itt, s ez mindig kitüntető felelősség egy Sellő számára, hiszen ő vezeti be a férfit a bordélyház nyújtotta különleges élmények világába és szabályaiba. Elvonulnak, Cassy pedig sóhajt egyet, hogy lezárja magában az iménti bensőséges hangulat utózöngéit. Tekintete az ajtóra siklik néhány pillanatra, majd körbenéz, hogy feladatot keressen maga számára. Úgy látja, hogy Welly elég szép rendet tett a pult környékén, de ha még maradt valami, akkor arról gondoskodik. A vendégek lassanként megtalálják a helyüket, úgy tűnik, hogy Reyraa és Parcy is talál magának társaságot. Zammiria és társai visszatértét csendesen szemléli, mosolyogva fogadja őket, a főnökasszony italait elkészíti. Utána várakozik az újabb feladatig, addig hallgatja a zenészek kellemes muzsikáját, s elgondolkodik róla, vajon mikor hallhatják ismét új dalnokaikat fellépni. Eszébe jut Vyl, reméli, hogy jól boldogul vendégeivel. Talán elnézhetne a fürdőházba, hogy megkérdezze, szükségük van-e valamire.*
//Kicsit Mady//
*Az élményeket át tudja érezni, mintha csak az övéi lennének a távoli múltból. Ezért szereti nagyon, ha mesélnek neki, mert saját emlékeket kevés esélye van gyűjteni, és azokat nehezebb kiszínezni, felnagyítani. Megértőn mosolyodik el a titokzatos férfi említésén, akivel szolgálaton kívül találkozott társa. Sejti, mit érezhet, és tudja, mit jelent az ilyesmi egy Sellő számára. Benne is megpendül ez az érzelmi szál, épp ezért hagyja elsodorni a beszéd fonalát, és elhalni az apró hullámokat a jótékony feledésben. Beszélgetésük félbeszakad, amit nagyon sajnál, de mára így is sok kedves perc jutott neki kollégái körében, talán jobb, ha nem engedi el magát jobban.*
- Köszönöm!
*Búcsúzik el tőle, de a közelben motoz a kosárkával, hogy ha szükség lenne rá, rendelkezésre álljon. Mady természetesen hamar elbűvöli a jóképű vendéget, aki mintha félszegen fogadná érdeklődő közeledését. Valószínűleg először jár itt, s ez mindig kitüntető felelősség egy Sellő számára, hiszen ő vezeti be a férfit a bordélyház nyújtotta különleges élmények világába és szabályaiba. Elvonulnak, Cassy pedig sóhajt egyet, hogy lezárja magában az iménti bensőséges hangulat utózöngéit. Tekintete az ajtóra siklik néhány pillanatra, majd körbenéz, hogy feladatot keressen maga számára. Úgy látja, hogy Welly elég szép rendet tett a pult környékén, de ha még maradt valami, akkor arról gondoskodik. A vendégek lassanként megtalálják a helyüket, úgy tűnik, hogy Reyraa és Parcy is talál magának társaságot. Zammiria és társai visszatértét csendesen szemléli, mosolyogva fogadja őket, a főnökasszony italait elkészíti. Utána várakozik az újabb feladatig, addig hallgatja a zenészek kellemes muzsikáját, s elgondolkodik róla, vajon mikor hallhatják ismét új dalnokaikat fellépni. Eszébe jut Vyl, reméli, hogy jól boldogul vendégeivel. Talán elnézhetne a fürdőházba, hogy megkérdezze, szükségük van-e valamire.*
2653. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 11:16:40
Üzenet elküldve: 2020-03-15 11:16:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vyl a maga boldog tudatlanságában igyekszik mindent előkészíteni, de ekkor váratlan dolog történik vele. A félvér megijed, mikor a fenekére csapnak, a tomporára helyezi a kezeit, azzal kissé megugrik, meg felvisít.*
- Juj! *Egy pillanatra Ormra néz, már majdnem csattanna is az orknak, mikor megpróbál erőt venni magán. ~ Nem, nem szabad. Ő egy vendég, neki kedveskedni kell! ~ Azonban megint úgy néz ki, továbbra is kemény dió marad az ork. Vyliassa nem szokott hozzá ahhoz sajnos, hogy valaki másmilyen nyelvezeten ért, mint ő, s fogalma sincs, hogyan írhatná körül a fogalmat.*
- Olyanok, akik olyan dolgokat kaphatnak meg, amiket nem mindenki. Mint például egy törzsfőnök. Nálunk a Sellők szolgáltatásokat nyújtanak az olyan vendégeknek, akik ezeket igénybe kívánják venni. Mint például most te, Orm. Én le tudom fürdetni magam, de Gyldwával szerettétek volna, ha foglalkoznék veletek, s mivel ezzek foglalkozok, ez a munkám, így... igyekszem. *Teljesen elbizonytalanodik, rég nem látott szinten. Meginog a hite abban, hogy jól dolgozna, megfelelő e. Nem akarja véletlenül sem a hely jóhírét csorbítani azzal, hogy rosszul bánik egy vendéggel, vagy nem találják kifogástalannak azt, amit kapnak, s ezek miatt igyekszik mosolygós és kedves maradni. ~ Ha a szavakkal nem érek el semmit, talán ezzel. ~ *
- Kérlek, a hely semmiben nem hibás, ezt tegnap is mondtam. Ha valamivel, vagy valakivel bajod van, arról nem a Sellőház tehet. *Kezd kicsit megbomolni az érzelmeinek felállított gát, mert itt már elkomolyodik, ugyanakkor igyekszik foga kimutatása után továbbra is csicsergő maradni.*
- Nem szeretnéd? Értem, akkor végeztünk is. *Vyl feláll, lemossa a kezeit, majd sóhajt egy nagyot, hogy végre vége. Ezután határozott hangon mondja.*
- Harmincöt a fürdő, tizenöt lenne a masszázs, de mivel nem tudtam befejezni, így öt aranyat elengedek. Negyvenötöt kérnék.
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Vyl a maga boldog tudatlanságában igyekszik mindent előkészíteni, de ekkor váratlan dolog történik vele. A félvér megijed, mikor a fenekére csapnak, a tomporára helyezi a kezeit, azzal kissé megugrik, meg felvisít.*
- Juj! *Egy pillanatra Ormra néz, már majdnem csattanna is az orknak, mikor megpróbál erőt venni magán. ~ Nem, nem szabad. Ő egy vendég, neki kedveskedni kell! ~ Azonban megint úgy néz ki, továbbra is kemény dió marad az ork. Vyliassa nem szokott hozzá ahhoz sajnos, hogy valaki másmilyen nyelvezeten ért, mint ő, s fogalma sincs, hogyan írhatná körül a fogalmat.*
- Olyanok, akik olyan dolgokat kaphatnak meg, amiket nem mindenki. Mint például egy törzsfőnök. Nálunk a Sellők szolgáltatásokat nyújtanak az olyan vendégeknek, akik ezeket igénybe kívánják venni. Mint például most te, Orm. Én le tudom fürdetni magam, de Gyldwával szerettétek volna, ha foglalkoznék veletek, s mivel ezzek foglalkozok, ez a munkám, így... igyekszem. *Teljesen elbizonytalanodik, rég nem látott szinten. Meginog a hite abban, hogy jól dolgozna, megfelelő e. Nem akarja véletlenül sem a hely jóhírét csorbítani azzal, hogy rosszul bánik egy vendéggel, vagy nem találják kifogástalannak azt, amit kapnak, s ezek miatt igyekszik mosolygós és kedves maradni. ~ Ha a szavakkal nem érek el semmit, talán ezzel. ~ *
- Kérlek, a hely semmiben nem hibás, ezt tegnap is mondtam. Ha valamivel, vagy valakivel bajod van, arról nem a Sellőház tehet. *Kezd kicsit megbomolni az érzelmeinek felállított gát, mert itt már elkomolyodik, ugyanakkor igyekszik foga kimutatása után továbbra is csicsergő maradni.*
- Nem szeretnéd? Értem, akkor végeztünk is. *Vyl feláll, lemossa a kezeit, majd sóhajt egy nagyot, hogy végre vége. Ezután határozott hangon mondja.*
- Harmincöt a fürdő, tizenöt lenne a masszázs, de mivel nem tudtam befejezni, így öt aranyat elengedek. Negyvenötöt kérnék.
2652. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 10:14:15
Üzenet elküldve: 2020-03-15 10:14:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Szappan és buborék//
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Ő maga teljesen abban a hitben van, hogy most igazán kitett magáért azzal a bókfélével és bizonyára a nő nagyon örül neki. Mert eddig a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ilyen dolgoknak örülni szoktak, de valahogy még szeretné tetézni a dolgot, hogy lássa a fekete hajú, hogy nem haragszik rá és mikor elmegy mellette, egy óvatosan csattanósat rásóz a feketére. Ez otthon mindig bevált, talán a nők itt is pont ugyan arra vágynak, mint otthon.*
-Kivátságosok?! Az meg mi? *Vakarja meg a fejét, mert a szót sem érti igazán.*
-Nö osszad itt a körítést némber! Ha valamit akarsz, akkó mondjad úgy, hogy értsöm! De ha akarod, én szívösen megmosom a hátadot. Micsoda bánásmód, pedig milyön előkelő helynök tűnik. *Jegyzi meg, hiszen, ha ezt a személyzet nem használhatja ki, akkor tényleg nekik is sanyarú sorsuk lehet errefelé.*
-Jó van! Ölég lesz már... *Hessegeti a nőt, ha a talpához akar férkőzni, mert ő azon járni szokott, ha meg elrontja neki, akkor min fog ezentúl?*
//Fürdőház//
//Orm, Vyl//
*Ő maga teljesen abban a hitben van, hogy most igazán kitett magáért azzal a bókfélével és bizonyára a nő nagyon örül neki. Mert eddig a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ilyen dolgoknak örülni szoktak, de valahogy még szeretné tetézni a dolgot, hogy lássa a fekete hajú, hogy nem haragszik rá és mikor elmegy mellette, egy óvatosan csattanósat rásóz a feketére. Ez otthon mindig bevált, talán a nők itt is pont ugyan arra vágynak, mint otthon.*
-Kivátságosok?! Az meg mi? *Vakarja meg a fejét, mert a szót sem érti igazán.*
-Nö osszad itt a körítést némber! Ha valamit akarsz, akkó mondjad úgy, hogy értsöm! De ha akarod, én szívösen megmosom a hátadot. Micsoda bánásmód, pedig milyön előkelő helynök tűnik. *Jegyzi meg, hiszen, ha ezt a személyzet nem használhatja ki, akkor tényleg nekik is sanyarú sorsuk lehet errefelé.*
-Jó van! Ölég lesz már... *Hessegeti a nőt, ha a talpához akar férkőzni, mert ő azon járni szokott, ha meg elrontja neki, akkor min fog ezentúl?*
2651. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 10:03:21
Üzenet elküldve: 2020-03-15 10:03:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
-Nyilván… csak… vicceltem. *Mondja komoly hangon, miközben lenyomja az utolsó falat desszertet is.*
-Azt el tudom képzelni, hogy az ilyen kis nyeszlettek nem tudnak elaludni esti mese nélkül… *Nyújt nyelvet a férfi irányába gúnyos mosollyal az arcán. Eztán visszafordul és leteszi az ágy mellé a kiürült kelyhet. Nem igazán szokott hozzá, hogy így kettesben maradjon valakivel, így nem is szól, csak várja a fürdőt és lóbálja a lábait, amik minden egyes alkalommal a takarónak ütköznek, amire az ágykeret kicsit megnyikordul.*
-Mi? Hát persze! Nem hagynám egyedül veled… *Szúr még oda egyet, bár nyilván nem ez a fő oka, hogy a férfi is a szobában van, csak szereti maga mellett tudni.*
-Ráfér már a tisztogatás. *Bizony, sajnos sok mindent megélt mostanában, a patkányról nem is beszélve, amit abban ütöttek agyon. Felháborító! Azóta is egy kicsit még mindig olyan szagot áraszt a véleménye szerint.
Majd nyílik az ajtó és visszatér a tündér, egy sereg élén, akik szépen elhelyezik a plusz dézsát a szobában és meg is töltik mind a kettőt. Nagy szemekkel figyeli, ahogy osztogatja az utasításokat a nálánál nagyobb, megtermettebb férfiaknak. Bárcsak egyszer rá is így hallgatnának a colosabbak. Szépen a sarokba is kerül a fürdőhely, ahogy azt kérte és a plusz paravánt is szépen felállítják neki. Közben a minden bizonnyal forró víz is belekerül, mert az kétségtelen, hogy a szoba levegője lassan megtelik vízpárával, ami még a hideg ablaküvegen is szépen megtelepszik. Ekkor érzi meg, hogy Nala mögéjük csúszott és a keze a vállain kezd el matatni, óvatos erőkifejtésekkel tarkítva a taperolást. Nem kicsit furcsállja és nem is igazán tetszik neki a dolog, a merev izmocskák, minden egyes nyomással erősen ellen támasztanak, ami kelletlen fájdalommá fajul. Bár még nem végeznek a dézsák feltöltésével, de lecsúszik az ágyról inkább.*
-Ruhát? Nekem? *Mutat magára az egyik ujjával, majd néz a szék támlájára, ahova az imént a tündér az említett ruhadarabot helyezhette.*
-Öh… izé… megnézem. *Így akaratlanul is egyéb alternatívát kínál neki a lány, ezért oda is sétál, és maga elé emeli a ruhát. Először fordítva fogja meg és az alját tartja felül, furcsa is lesz az ábrázata, mert nem tudja elképzelni, hogy ez, miképpen is működik, de aztán ha nem is szólnak neki, eszébe ötlik, hogy ezt nem így kell tartani. Gyorsan átfordítja, mintha csak az imént az anyagot akarta volna jobban szemügyre venni. Nem igazán volt még a kezében ilyen finom tapintású anyag, rajta meg főleg nem.*
-Köszönöm, ez kedves tőled. *Mondja, már csak az illem kedvéért is, bár az arcán azért kiül a halovány pír, mikor magához méri és észleli, hogy nem ér bokáig. Ekkor érkezik a férfi megjegyzése, amit lesújtó pillantással nyugtáz, de nem tesz megjegyzést. ~Akkor vedd fel te! Perverz. ~ Gyorsan vissza is teszi a szék háttámlájára, mintha csak meggyulladt volna, majd inkább odasétál a dézsához és megnézi, hogy jó munkát végeztek-e. Majd még fordít a paravánok szélén, hogy teljesen elszeparálják a dézsát a sarokban és behúz egy széket is, hogy legyen mire pakolnia.*
-Akkor ne is hagyjuk kihűlni. *Mondja hangosan, majd még kiszól.*
-Ha kukkolni mertek, leharapom mindkettőtök mutatóujját! *Mutatja fel a sajátját, csak, hogy nyomatékosítsa a fenyegetést, majd behúzódik a rejtekbe a sapkájával együtt, meg némi szappannal és kettő törölközővel.*
//Fodrok a víz tükrén//
-Nyilván… csak… vicceltem. *Mondja komoly hangon, miközben lenyomja az utolsó falat desszertet is.*
-Azt el tudom képzelni, hogy az ilyen kis nyeszlettek nem tudnak elaludni esti mese nélkül… *Nyújt nyelvet a férfi irányába gúnyos mosollyal az arcán. Eztán visszafordul és leteszi az ágy mellé a kiürült kelyhet. Nem igazán szokott hozzá, hogy így kettesben maradjon valakivel, így nem is szól, csak várja a fürdőt és lóbálja a lábait, amik minden egyes alkalommal a takarónak ütköznek, amire az ágykeret kicsit megnyikordul.*
-Mi? Hát persze! Nem hagynám egyedül veled… *Szúr még oda egyet, bár nyilván nem ez a fő oka, hogy a férfi is a szobában van, csak szereti maga mellett tudni.*
-Ráfér már a tisztogatás. *Bizony, sajnos sok mindent megélt mostanában, a patkányról nem is beszélve, amit abban ütöttek agyon. Felháborító! Azóta is egy kicsit még mindig olyan szagot áraszt a véleménye szerint.
Majd nyílik az ajtó és visszatér a tündér, egy sereg élén, akik szépen elhelyezik a plusz dézsát a szobában és meg is töltik mind a kettőt. Nagy szemekkel figyeli, ahogy osztogatja az utasításokat a nálánál nagyobb, megtermettebb férfiaknak. Bárcsak egyszer rá is így hallgatnának a colosabbak. Szépen a sarokba is kerül a fürdőhely, ahogy azt kérte és a plusz paravánt is szépen felállítják neki. Közben a minden bizonnyal forró víz is belekerül, mert az kétségtelen, hogy a szoba levegője lassan megtelik vízpárával, ami még a hideg ablaküvegen is szépen megtelepszik. Ekkor érzi meg, hogy Nala mögéjük csúszott és a keze a vállain kezd el matatni, óvatos erőkifejtésekkel tarkítva a taperolást. Nem kicsit furcsállja és nem is igazán tetszik neki a dolog, a merev izmocskák, minden egyes nyomással erősen ellen támasztanak, ami kelletlen fájdalommá fajul. Bár még nem végeznek a dézsák feltöltésével, de lecsúszik az ágyról inkább.*
-Ruhát? Nekem? *Mutat magára az egyik ujjával, majd néz a szék támlájára, ahova az imént a tündér az említett ruhadarabot helyezhette.*
-Öh… izé… megnézem. *Így akaratlanul is egyéb alternatívát kínál neki a lány, ezért oda is sétál, és maga elé emeli a ruhát. Először fordítva fogja meg és az alját tartja felül, furcsa is lesz az ábrázata, mert nem tudja elképzelni, hogy ez, miképpen is működik, de aztán ha nem is szólnak neki, eszébe ötlik, hogy ezt nem így kell tartani. Gyorsan átfordítja, mintha csak az imént az anyagot akarta volna jobban szemügyre venni. Nem igazán volt még a kezében ilyen finom tapintású anyag, rajta meg főleg nem.*
-Köszönöm, ez kedves tőled. *Mondja, már csak az illem kedvéért is, bár az arcán azért kiül a halovány pír, mikor magához méri és észleli, hogy nem ér bokáig. Ekkor érkezik a férfi megjegyzése, amit lesújtó pillantással nyugtáz, de nem tesz megjegyzést. ~Akkor vedd fel te! Perverz. ~ Gyorsan vissza is teszi a szék háttámlájára, mintha csak meggyulladt volna, majd inkább odasétál a dézsához és megnézi, hogy jó munkát végeztek-e. Majd még fordít a paravánok szélén, hogy teljesen elszeparálják a dézsát a sarokban és behúz egy széket is, hogy legyen mire pakolnia.*
-Akkor ne is hagyjuk kihűlni. *Mondja hangosan, majd még kiszól.*
-Ha kukkolni mertek, leharapom mindkettőtök mutatóujját! *Mutatja fel a sajátját, csak, hogy nyomatékosítsa a fenyegetést, majd behúzódik a rejtekbe a sapkájával együtt, meg némi szappannal és kettő törölközővel.*
2650. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:42:48
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:42:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Taitos elmosolyodik Xavy aggodalmán, amit az ő fürdésének ténye jelent. A lány elhebegett óvintézkedéseire biccent, aztán csak csendesen ülnek bent ketten kicsit, aztán végignézi ahogy a gnóm behabzsolja az ételt. A tündérkímélési tervet nyugtázó szavakat már fektében fogadja.*
-Rendben, köszönöm. Bár szerintem a jó éjt puszit elkérheted tőle.
*Ezután a mondat után kicsit lehunyja a szemét az ágyon, ami után izgalmas képek egész sora ugrik szeme elé. Az ujját pajkosan lenyaló tündér, majd csillogó szemei, ahogy mellének finom vonalait a mágus szeme elé tárja. Egy pillanatra újra elönti az a pír az arcát, ami akkor is, amitől meg se tudott mukkanni, csak egy csábos bárdmosolyra tellett neki. Aztán szemei elé tárulnak gondolatban az engesztelés pillanatai és a tündér combjai. Édes álomkép ez csupán, de talán pont elég ahhoz, hogy Taitost a köntösben utat törő, nem sok ellenállásba ütköző férfiassága egy pillanat alatt látványos legyen.*
~Huhh, csak most ne nézz ide!~
*Szuggerálja Xavyt, ahogy kicsit ugyan elkésve, de szinte felpattan fektéből, majd igazít ruháján. A biztonság kedvéért kérdez is valamit, mert a csendet most kínosabbnak érezné bárminél.*
-És... És a kalapod? Azzal együtt fogsz fürdeni?
*Elképzeli, ahogy a lány mellett lustán úszkál a kalapja, mint egy levél a tenger szélén ugyebár. Elmosolyodik a gondolattól is, és elhatározza, hogy ha mást nem, a másik lánnyal kileseti, hogy ez megtörténik-e. Arcának pírja a kelleténél lassabban veszik, de eddigre talán betudható a hirtelen mozdulatnak, és szerencsére túl sok kérdést sem kell feltennie, Nala ugyanis nem késlekedik sokat. Ölét cselesen takaró karokkal végignézi a kis karaván érkezését. Örül is a kis közjátéknak. Legalább hűt egy kicsit gondolatain az idő, azonban a belibbenő tündér alakja és hamarosan következő érintése majd' minden haladását kidobja az ablakon. Persze egy masszázst vissza nem utasítana.*
-Tényleg gyors voltál! És látom Xavy jó köntöst választott neked. Ezen nem tudok krémmel foltot hagyni.
*Vigyorodik el magában, és a kis tündérre bízza szavai értelmezését.*
~Csak mint a tanoncok rávezetése.~
*Kicsit megörül magának. Jelekben, szimbólumokban, utalásokban beszélni egy mágusmester életében, legyen az akár idős, akár fiatal, mindennapi jelenség. A ruha felajánlására ő is hátra fordul.*
~Itt az esély Taitos!~
*Mondja magában, és a gnóm lányra néz. Azon túl, hogy tényleg kíváncsi arra, hogy vajon Xavyn jól áll-e majd egy ilyen előkelőbbnek mondható ruha, némi túlélési ösztön is vezérli.*
-Hát ez nagyon csinos egy ruha.
*Kis szünet után folytatja.*
-Ettől már majdhogynem igazi Sellőnek nézel majd ki.
*Mondja úgy, mintha a foglalkozás egy királykisasszonyi létet takarna, nem pedig egy örömlányét. Aztán terve valósággá válhat. Árgus szemekkel figyeli, hogy Xavy mikor mozdul a ruha felé, és ekkor Taitos is villám gyorsan a paravánok túloldalára, saját dézsája mellé perdül. Így talán elkerülheti, hogy a gnóm lány rákérdezzen, hogy miféle földmágus átka is sújtja kővé vált testrészét, a tündér pedig, ha nem meglepő módon elkapná Taitost szemének tüzes sugaraival, a fiú holdszín tekintetének "Te voltál!"-t suttogó, édesen megrovó üzenetét olvashatja ki a szempillák közül.*
//Fodrok a víz tükrén//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Taitos elmosolyodik Xavy aggodalmán, amit az ő fürdésének ténye jelent. A lány elhebegett óvintézkedéseire biccent, aztán csak csendesen ülnek bent ketten kicsit, aztán végignézi ahogy a gnóm behabzsolja az ételt. A tündérkímélési tervet nyugtázó szavakat már fektében fogadja.*
-Rendben, köszönöm. Bár szerintem a jó éjt puszit elkérheted tőle.
*Ezután a mondat után kicsit lehunyja a szemét az ágyon, ami után izgalmas képek egész sora ugrik szeme elé. Az ujját pajkosan lenyaló tündér, majd csillogó szemei, ahogy mellének finom vonalait a mágus szeme elé tárja. Egy pillanatra újra elönti az a pír az arcát, ami akkor is, amitől meg se tudott mukkanni, csak egy csábos bárdmosolyra tellett neki. Aztán szemei elé tárulnak gondolatban az engesztelés pillanatai és a tündér combjai. Édes álomkép ez csupán, de talán pont elég ahhoz, hogy Taitost a köntösben utat törő, nem sok ellenállásba ütköző férfiassága egy pillanat alatt látványos legyen.*
~Huhh, csak most ne nézz ide!~
*Szuggerálja Xavyt, ahogy kicsit ugyan elkésve, de szinte felpattan fektéből, majd igazít ruháján. A biztonság kedvéért kérdez is valamit, mert a csendet most kínosabbnak érezné bárminél.*
-És... És a kalapod? Azzal együtt fogsz fürdeni?
*Elképzeli, ahogy a lány mellett lustán úszkál a kalapja, mint egy levél a tenger szélén ugyebár. Elmosolyodik a gondolattól is, és elhatározza, hogy ha mást nem, a másik lánnyal kileseti, hogy ez megtörténik-e. Arcának pírja a kelleténél lassabban veszik, de eddigre talán betudható a hirtelen mozdulatnak, és szerencsére túl sok kérdést sem kell feltennie, Nala ugyanis nem késlekedik sokat. Ölét cselesen takaró karokkal végignézi a kis karaván érkezését. Örül is a kis közjátéknak. Legalább hűt egy kicsit gondolatain az idő, azonban a belibbenő tündér alakja és hamarosan következő érintése majd' minden haladását kidobja az ablakon. Persze egy masszázst vissza nem utasítana.*
-Tényleg gyors voltál! És látom Xavy jó köntöst választott neked. Ezen nem tudok krémmel foltot hagyni.
*Vigyorodik el magában, és a kis tündérre bízza szavai értelmezését.*
~Csak mint a tanoncok rávezetése.~
*Kicsit megörül magának. Jelekben, szimbólumokban, utalásokban beszélni egy mágusmester életében, legyen az akár idős, akár fiatal, mindennapi jelenség. A ruha felajánlására ő is hátra fordul.*
~Itt az esély Taitos!~
*Mondja magában, és a gnóm lányra néz. Azon túl, hogy tényleg kíváncsi arra, hogy vajon Xavyn jól áll-e majd egy ilyen előkelőbbnek mondható ruha, némi túlélési ösztön is vezérli.*
-Hát ez nagyon csinos egy ruha.
*Kis szünet után folytatja.*
-Ettől már majdhogynem igazi Sellőnek nézel majd ki.
*Mondja úgy, mintha a foglalkozás egy királykisasszonyi létet takarna, nem pedig egy örömlányét. Aztán terve valósággá válhat. Árgus szemekkel figyeli, hogy Xavy mikor mozdul a ruha felé, és ekkor Taitos is villám gyorsan a paravánok túloldalára, saját dézsája mellé perdül. Így talán elkerülheti, hogy a gnóm lány rákérdezzen, hogy miféle földmágus átka is sújtja kővé vált testrészét, a tündér pedig, ha nem meglepő módon elkapná Taitost szemének tüzes sugaraival, a fiú holdszín tekintetének "Te voltál!"-t suttogó, édesen megrovó üzenetét olvashatja ki a szempillák közül.*
2649. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:26:36
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:26:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*A fiú kezd egy kicsit vagy tapasztalatlannak, vagy gyogyósnak tűnni neki, Paranvyr még nem döntötte el, melyik tűnik jelen helyzetben az aktuálisabbnak. Szerinte teljesen érthető az, hogy mi az elméleti munka, de inkább Wegtoren leírására a földműves reakciója az, mely megkettőződést vált ki belőle. ~ Most komolyan az időjárásról, meg az ételekről akar csevegni? Nagyon kisgyerek még. ~ Viszont most ő alkalmazkodik, ha majd felveszik, lehet ez másképpen, egyelőre viszont kedvesnek és aranyosnak kell lennie, még annál is jobban, amennyire szokott.*
- Egyszer ettem, de nekem túl erős volt, nem lesz a kedvenceim között. Melegnek meleg van, ami jó, olyan állatokat találni a wegtoreni piacokon, mint sehol máshol! Van például egy foltos kutya, aminek macskafeje van és vérfagyasztó kuncogást hallat. Hiénának nevezik az ottaniak és harcolni tanítják be. *Mindig is szerette az olyan különleges, de rémisztő állatokat, amik hasznára lehetnek. Persze Parcy nem tartana ilyet, Beltrys bőven tökéletesen megfelel számára, most is ott somfordál a lábai körül az asztal alatt. Pirtianes hallatán a hideg is kirázza, azok miatt a rémtörténetek miatt, amelyeket az elfekkel való ottani bánásmódról hallott. ~ Csak könyörgöm, te ne legyél olyan! ~ Gondolja a fiúról, mintha csak odaszólna neki. A kérdésre csak nevet egyet.*
- Én még igazán fiatal vagyok! Csak a hatvankilencedik évemet töltöttem, majd a vulkánok havának huszonhetedik napján leszek hetven. Ha úgy nézzük, hogy a hosszúéletűek kétszázötven évig könnyedén elélnek, még fiatalnak is mondhatsz. *Furcsa ellentétezés ez az elfeknél. Tapasztalatban meghaladhatják a legidősebb embereket is, de elméjük csak a koruknak és kinézetüknek emberileg megfelelő egyedekéhez mérhető. Részéről kínos hallgatás áll be, amit nem kedvel, így az első előtte megjelenő témát feldobja, ami most Beltrys.*
- Mondd, neked van állatod?
//A kocka el van vetve//
*A fiú kezd egy kicsit vagy tapasztalatlannak, vagy gyogyósnak tűnni neki, Paranvyr még nem döntötte el, melyik tűnik jelen helyzetben az aktuálisabbnak. Szerinte teljesen érthető az, hogy mi az elméleti munka, de inkább Wegtoren leírására a földműves reakciója az, mely megkettőződést vált ki belőle. ~ Most komolyan az időjárásról, meg az ételekről akar csevegni? Nagyon kisgyerek még. ~ Viszont most ő alkalmazkodik, ha majd felveszik, lehet ez másképpen, egyelőre viszont kedvesnek és aranyosnak kell lennie, még annál is jobban, amennyire szokott.*
- Egyszer ettem, de nekem túl erős volt, nem lesz a kedvenceim között. Melegnek meleg van, ami jó, olyan állatokat találni a wegtoreni piacokon, mint sehol máshol! Van például egy foltos kutya, aminek macskafeje van és vérfagyasztó kuncogást hallat. Hiénának nevezik az ottaniak és harcolni tanítják be. *Mindig is szerette az olyan különleges, de rémisztő állatokat, amik hasznára lehetnek. Persze Parcy nem tartana ilyet, Beltrys bőven tökéletesen megfelel számára, most is ott somfordál a lábai körül az asztal alatt. Pirtianes hallatán a hideg is kirázza, azok miatt a rémtörténetek miatt, amelyeket az elfekkel való ottani bánásmódról hallott. ~ Csak könyörgöm, te ne legyél olyan! ~ Gondolja a fiúról, mintha csak odaszólna neki. A kérdésre csak nevet egyet.*
- Én még igazán fiatal vagyok! Csak a hatvankilencedik évemet töltöttem, majd a vulkánok havának huszonhetedik napján leszek hetven. Ha úgy nézzük, hogy a hosszúéletűek kétszázötven évig könnyedén elélnek, még fiatalnak is mondhatsz. *Furcsa ellentétezés ez az elfeknél. Tapasztalatban meghaladhatják a legidősebb embereket is, de elméjük csak a koruknak és kinézetüknek emberileg megfelelő egyedekéhez mérhető. Részéről kínos hallgatás áll be, amit nem kedvel, így az első előtte megjelenő témát feldobja, ami most Beltrys.*
- Mondd, neked van állatod?
2648. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:04:57
Üzenet elküldve: 2020-03-15 07:04:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A tündér hálásan fogadja az elismerést. Szinte ragyog a tudattól, hogy Bobbir úr ilyen elégedett. Az is teljesen természetes neki, hogy a légyott után a vendégük máris pihenni fordulna. A férfiak legtöbbjénél ez így van. Nala máris nyúl a takaróért, hogy a finom ágynemű kényelmébe burkolja az elfet. Hozzá simul és cirógatja, míg elalszik. Ujjacskái a szőke tincseket tekergetik, ahogy a vendég légzése lassan az álmok könnyű régióiba nem szelídül. Noha Nala még nem fáradt, nem mocorog, nem fészkelődik, nehogy zavarja a férfit. Yathlanae biztosan könnyebben elalszik, hiszen a vendég kegye belőle sokkal többet kivett.
Azért jólesik a pihenés. Az itteni élet a felszolgálással sokkal mozgalmasabb, mint korábbi otthonában. Egy kis idő után az ő szeme is lecsukódik és észrevétlen elmerül az ajándékként kapott pihenőben.
Hajnal előtt ébred. Ha a férfi épp felé fordul, fázósan az ölelésébe burkolózik. Csípőjét Bobbir úr ágyékához simítja, és ezen a ponton elragadja a gondolat, hogy talán vétek lenne úgy elengedni egy ilyen kiváló vendéget, hogy nem kap meg mindent a Sellőházban, amit csak lehet. A tündér tisztában van vele, hogy egyeseknek fenntartásai vannak a más fajokkal való keveredés kapcsán, de biztos benne, hogy örömet tudna okozni Bobbir úrnak. E falak között a bizonytalankodás nem állhat a gyönyör útjába. Nala egészen jó a csípője finom mozgatásával való ébresztgetésben. Az éj és a hajnal közti boszorkányóra ez. Praktikái nyomán pedig könnyen lehet, hogy a férfi vágya előbb ébred, mint maga a férfi. Ez különösen delíriumos fűszerrel szolgál a kísértéshez. Ha Bobbir úr megtiszteli kegyével, reggelre együttlétük álomba szőtt édes emlék lesz. Talán csak a tündér napvilágnál rávetülő első mosolygása, áhítattal teli szemének csillogása ad róla megerősítő biztosítékot: tényleg megtörtént, már ha a férfi enged a kísértésnek.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A tündér hálásan fogadja az elismerést. Szinte ragyog a tudattól, hogy Bobbir úr ilyen elégedett. Az is teljesen természetes neki, hogy a légyott után a vendégük máris pihenni fordulna. A férfiak legtöbbjénél ez így van. Nala máris nyúl a takaróért, hogy a finom ágynemű kényelmébe burkolja az elfet. Hozzá simul és cirógatja, míg elalszik. Ujjacskái a szőke tincseket tekergetik, ahogy a vendég légzése lassan az álmok könnyű régióiba nem szelídül. Noha Nala még nem fáradt, nem mocorog, nem fészkelődik, nehogy zavarja a férfit. Yathlanae biztosan könnyebben elalszik, hiszen a vendég kegye belőle sokkal többet kivett.
Azért jólesik a pihenés. Az itteni élet a felszolgálással sokkal mozgalmasabb, mint korábbi otthonában. Egy kis idő után az ő szeme is lecsukódik és észrevétlen elmerül az ajándékként kapott pihenőben.
Hajnal előtt ébred. Ha a férfi épp felé fordul, fázósan az ölelésébe burkolózik. Csípőjét Bobbir úr ágyékához simítja, és ezen a ponton elragadja a gondolat, hogy talán vétek lenne úgy elengedni egy ilyen kiváló vendéget, hogy nem kap meg mindent a Sellőházban, amit csak lehet. A tündér tisztában van vele, hogy egyeseknek fenntartásai vannak a más fajokkal való keveredés kapcsán, de biztos benne, hogy örömet tudna okozni Bobbir úrnak. E falak között a bizonytalankodás nem állhat a gyönyör útjába. Nala egészen jó a csípője finom mozgatásával való ébresztgetésben. Az éj és a hajnal közti boszorkányóra ez. Praktikái nyomán pedig könnyen lehet, hogy a férfi vágya előbb ébred, mint maga a férfi. Ez különösen delíriumos fűszerrel szolgál a kísértéshez. Ha Bobbir úr megtiszteli kegyével, reggelre együttlétük álomba szőtt édes emlék lesz. Talán csak a tündér napvilágnál rávetülő első mosolygása, áhítattal teli szemének csillogása ad róla megerősítő biztosítékot: tényleg megtörtént, már ha a férfi enged a kísértésnek.*
2647. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:16:32
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:16:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
* Az elméleti síkon való munka elégé furcsán hangzik az elf szájából. ~ Ez elméletben dolgozik? Már, hogy lehetne elméletben dolgozni? Ez valami nagyon durva dolog lehet. Jobb lesz inkább elengedni a dolgot. ~ Ez meg is született az elhatározás, hogy bizony nem fog rákérdezni az elméleti síkon történő munka mivoltára.*
- Aha. Szóval inaskodtál. Úgy hallottam arrafelé nagyon meleg van. Meg csíp nagyon a paprika. Ettél már olyan wegtoreni tüzes paprikát?* Jellemző, hogy a végén a kajánál kötnek ki. Mondjuk Wrexan nagyon is szereti a hasát. Nem biztos, hogy tudna jobb elfoglaltságot mondani az evésnél. Van még valami ami meglepi a fiút.*
- Harminc meg negyven? Az már vagy hetven. Ilyen öreg lennél? Hallottam róla, hogy sokáig élnek a fajtársaid, de azért így hallani a szádból eléggé meglepő.* Pirtianesben nem sok elfet lehet látni. Annyira nem szívlelik a mélységiek őket. Az, hogy Paravyn alkimista már meg sem lepi. Igazából valami ilyesmi munkát tudott volna elképzelni neki.*
- Nos én Pirtianesből jöttem idáig. Ott voltam bányász. A többi városban nem jártam még. Artheniort se ismerem ki nagyon, mivel csak kevés időt töltöttem el még ott. Persze a jelentősebb helyeken jártam, de mélyrehatóan nem ismerem.* Válaszol a kérdésre.*
//A kocka el van vetve//
* Az elméleti síkon való munka elégé furcsán hangzik az elf szájából. ~ Ez elméletben dolgozik? Már, hogy lehetne elméletben dolgozni? Ez valami nagyon durva dolog lehet. Jobb lesz inkább elengedni a dolgot. ~ Ez meg is született az elhatározás, hogy bizony nem fog rákérdezni az elméleti síkon történő munka mivoltára.*
- Aha. Szóval inaskodtál. Úgy hallottam arrafelé nagyon meleg van. Meg csíp nagyon a paprika. Ettél már olyan wegtoreni tüzes paprikát?* Jellemző, hogy a végén a kajánál kötnek ki. Mondjuk Wrexan nagyon is szereti a hasát. Nem biztos, hogy tudna jobb elfoglaltságot mondani az evésnél. Van még valami ami meglepi a fiút.*
- Harminc meg negyven? Az már vagy hetven. Ilyen öreg lennél? Hallottam róla, hogy sokáig élnek a fajtársaid, de azért így hallani a szádból eléggé meglepő.* Pirtianesben nem sok elfet lehet látni. Annyira nem szívlelik a mélységiek őket. Az, hogy Paravyn alkimista már meg sem lepi. Igazából valami ilyesmi munkát tudott volna elképzelni neki.*
- Nos én Pirtianesből jöttem idáig. Ott voltam bányász. A többi városban nem jártam még. Artheniort se ismerem ki nagyon, mivel csak kevés időt töltöttem el még ott. Persze a jelentősebb helyeken jártam, de mélyrehatóan nem ismerem.* Válaszol a kérdésre.*
2646. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-14 11:23:19
Üzenet elküldve: 2020-03-14 11:23:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresőben//
//Rey, Cassy, Parcy//
//Zopal, Drogg, Sryl//
- Mindenképp jobb, hisz az fizikai kontaktus. A hang néha elveszik a számomra, ha dolgozom, mint említettem már.
*Az ork szavai valahol igazak lehet, hisz a pincérlány is egyetért vele. De közben mozgolódás történik a párocskánál is akiket épp rajzol. Az asztal zubogása, és a vállát érő két finom kopogásra felnéz a nőre, majd az orrát megcsapja az ismerős illat, amire elmosolyodik.*
- Oh, köszönöm az italt. *Jegyzi meg, majd eszébe ötlik, hogy tulajdonképp ő rendelte azt. Magában vállat von, hisz megköszönni sosem árt.*
- Miért is vagyok meglepetés?
*Majd észreveszi, hogy a rajzot nézi, és a rajz úgymond alanyai feléjük tartanak.*
- Szeretek rajzolgatni, növeli a kézügyességet, na meg a finomabb mozdulatokat, amik a munkámhoz kellenek.
*Ahogy az elf és a sötételf nő odaérnek és megszólítja a vélhetően két asztal társaságát Drogg kicsit eltöpreng.*
- Természetesen szabad, van üres hely ahova helyet tudnak foglalni.
*Mutat az asztala körül lévő székekre, majd az általa lefoglalt székről a holmiját a már felszabadult asztalrészre helyezi. De még így is hagyva helyet újabb poharaknak. A távolból megpillantja Zammit, és azt is hogy egy tündér szólítja meg. Amikor a nő int felé, ő lelkesen visszainteget, és jelzi, hogy rá ér nem siet sehova. Foglalkozzon csak a munkájával, ami előrébb való. A figyelme visszatér az új társaságra, hisz vélhetően nem azért ültek át egy üres asztalhoz hozzá, illetve hozzájuk, mert kettesben csevegnének tovább. A bemutatkozásra ő is viszont bemutatkozik.*
- De modortalan is vagyok, Pörölytörő Drogghyan a nevem, önökben kit tisztelhetek? Egy apró kérdés tegeződhetnénk, mert ha már egy asztalnál ülünk, akkor sokkal könnyebb így csevegni, mint távolságtartóan magázódni.
*Néz vidáman a rajz célpontjaira, és befejezi, még ami kimaradt, hisz most jobban meg tudja őket nézni.*
//Rey, Cassy, Parcy//
//Zopal, Drogg, Sryl//
- Mindenképp jobb, hisz az fizikai kontaktus. A hang néha elveszik a számomra, ha dolgozom, mint említettem már.
*Az ork szavai valahol igazak lehet, hisz a pincérlány is egyetért vele. De közben mozgolódás történik a párocskánál is akiket épp rajzol. Az asztal zubogása, és a vállát érő két finom kopogásra felnéz a nőre, majd az orrát megcsapja az ismerős illat, amire elmosolyodik.*
- Oh, köszönöm az italt. *Jegyzi meg, majd eszébe ötlik, hogy tulajdonképp ő rendelte azt. Magában vállat von, hisz megköszönni sosem árt.*
- Miért is vagyok meglepetés?
*Majd észreveszi, hogy a rajzot nézi, és a rajz úgymond alanyai feléjük tartanak.*
- Szeretek rajzolgatni, növeli a kézügyességet, na meg a finomabb mozdulatokat, amik a munkámhoz kellenek.
*Ahogy az elf és a sötételf nő odaérnek és megszólítja a vélhetően két asztal társaságát Drogg kicsit eltöpreng.*
- Természetesen szabad, van üres hely ahova helyet tudnak foglalni.
*Mutat az asztala körül lévő székekre, majd az általa lefoglalt székről a holmiját a már felszabadult asztalrészre helyezi. De még így is hagyva helyet újabb poharaknak. A távolból megpillantja Zammit, és azt is hogy egy tündér szólítja meg. Amikor a nő int felé, ő lelkesen visszainteget, és jelzi, hogy rá ér nem siet sehova. Foglalkozzon csak a munkájával, ami előrébb való. A figyelme visszatér az új társaságra, hisz vélhetően nem azért ültek át egy üres asztalhoz hozzá, illetve hozzájuk, mert kettesben csevegnének tovább. A bemutatkozásra ő is viszont bemutatkozik.*
- De modortalan is vagyok, Pörölytörő Drogghyan a nevem, önökben kit tisztelhetek? Egy apró kérdés tegeződhetnénk, mert ha már egy asztalnál ülünk, akkor sokkal könnyebb így csevegni, mint távolságtartóan magázódni.
*Néz vidáman a rajz célpontjaira, és befejezi, még ami kimaradt, hisz most jobban meg tudja őket nézni.*
2645. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:48:58
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:48:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*Wrexan rutinosabb a kikötői életben, mint ő, legalábbis ami a Sellőházat érinti, az bizonyos. A Rumos, esetleg a Dokkok terén már más lenne a helyzet, oda gyakrabban jár, ismerősebb környék neki. Nem az anyagiak zavarják, elég aranyat felhalmozott az évek alatt, ha mindig csak egy kicsit is tett félre, jutott a hónapok végére. Inkább arról van szó, hogy Parcy teljes magányba és csendes középszerűségbe vonult el a külcsín alapján, egyedül belbecse és tapasztalata növekedett, és azt be kell látni, hogy a Sellőház nem igazán alkalmas hely ehhez. De megváltoztak tervei, ennek megfelelően pedig hozzáállása is.
Leülnek, s úgy tűnik, most ő a gyorsabb, sikeresen lesepri a morzsákat, most azon nem gondolkozva, kinek lesz ezt később a dolga feltakarítani, bár ha valaki az eszébe juttatná, bizonyosan elszégyellné magát a figyelmetlensége miatt. A fiú tenyereit megnézi, mikor mutatja azt, bár a saját, legfeljebb növényekhez kötődő munkákat végzett, - amik azért nem a legnehezebben elvégezhető feladatok - fehér és puha tenyereihez képest fakéregnek tűnik neki. Nem nézi le a munkásokat, de ő maga képtelen lenne elvégezni a teendőiket, ezt tudja, emiatt pedig meglepődöttséggel néz Wrexanra.*
- Értem, érdekes. Én sose végeztem fizikai munkát, mindig elméleti síkon dolgoztam, vagy inaskodtam. A wegtoreni útjaimnál is egy neves kereskedő, bizonyos Alenhaas Talsryn mellett. Akkor én is kereskedelemmel foglalkoztam. Wegtoren pedig szép város: nagy, óriási, hiszen a lakói is azok, de inkább nagyságra, nem méretre terjedt. Arthenior szerintem nagyobb város nála. Mostanra remeteként éltem vagy harminc éve, szóval ez negyven éve lehetett, körülbelül, ha jól emlékszem. Egyébként alkimista vagyok. *Szünetet tart a nosztalgikus visszaemlékezés után.*
- És veled mi a helyzet? Világéletedben artheniori voltál, vagy máshonnan érkeztél?
//A kocka el van vetve//
*Wrexan rutinosabb a kikötői életben, mint ő, legalábbis ami a Sellőházat érinti, az bizonyos. A Rumos, esetleg a Dokkok terén már más lenne a helyzet, oda gyakrabban jár, ismerősebb környék neki. Nem az anyagiak zavarják, elég aranyat felhalmozott az évek alatt, ha mindig csak egy kicsit is tett félre, jutott a hónapok végére. Inkább arról van szó, hogy Parcy teljes magányba és csendes középszerűségbe vonult el a külcsín alapján, egyedül belbecse és tapasztalata növekedett, és azt be kell látni, hogy a Sellőház nem igazán alkalmas hely ehhez. De megváltoztak tervei, ennek megfelelően pedig hozzáállása is.
Leülnek, s úgy tűnik, most ő a gyorsabb, sikeresen lesepri a morzsákat, most azon nem gondolkozva, kinek lesz ezt később a dolga feltakarítani, bár ha valaki az eszébe juttatná, bizonyosan elszégyellné magát a figyelmetlensége miatt. A fiú tenyereit megnézi, mikor mutatja azt, bár a saját, legfeljebb növényekhez kötődő munkákat végzett, - amik azért nem a legnehezebben elvégezhető feladatok - fehér és puha tenyereihez képest fakéregnek tűnik neki. Nem nézi le a munkásokat, de ő maga képtelen lenne elvégezni a teendőiket, ezt tudja, emiatt pedig meglepődöttséggel néz Wrexanra.*
- Értem, érdekes. Én sose végeztem fizikai munkát, mindig elméleti síkon dolgoztam, vagy inaskodtam. A wegtoreni útjaimnál is egy neves kereskedő, bizonyos Alenhaas Talsryn mellett. Akkor én is kereskedelemmel foglalkoztam. Wegtoren pedig szép város: nagy, óriási, hiszen a lakói is azok, de inkább nagyságra, nem méretre terjedt. Arthenior szerintem nagyobb város nála. Mostanra remeteként éltem vagy harminc éve, szóval ez negyven éve lehetett, körülbelül, ha jól emlékszem. Egyébként alkimista vagyok. *Szünetet tart a nosztalgikus visszaemlékezés után.*
- És veled mi a helyzet? Világéletedben artheniori voltál, vagy máshonnan érkeztél?
2644. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-13 10:18:28
Üzenet elküldve: 2020-03-13 10:18:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
* Újdonsült elf ismerőse reagál a fiú mondatára. Wrexan csodálkozva néz rá, mikor a vándorló életet meséli. ~ Hatonta? Nem semmi. ~*
- Hát én nem járok se fogadóba, se kocsmába. Szóval lehet itt is ez a szokás. Passzolok.* Mivel Parcy fel szeretné venni a Wrexan trendet, ezért felajánlja, hogy foglaljanak helyet, amíg Cassy fel nem tűnik a színen. Ez ellen nincs ellenvetése a fiúnak.*
- Jól van, akkor üljünk le. *Az elf jó mozgékony, mert mire odalép Wrexan, addigra már le is törli az asztalt. Nem biztos, hogy szeretne annak a helyében lenni, aki majd este feltakarít. Bár lehet, hogy pont ő maga lesz az a személy. Érdekes fejtegetésnek lehet most fül tanúja a munkás fiú. Főleg az a mondat érdekes számára, amit a lányokról hal.*
- Ugyan semmi baj. Világ életemben a kemény munkát végeztem. Tessék nézd csak meg a kezem!* Tartja oda a csákánytól megkérgesedett tenyereket.*
- Nem szégyellem, hogy ezekkel keresem a napi betevőt. Mondjuk azt nem vettem még észre, hogy bizalommal tekintenek rám. De ha te mondod, akkor biztosan úgy is van. Nőcsábásznak sem mondanám magamat. Bár valami oknál fogva, mintha vonzanám őket.* Azt már nem teszi hozzá, hogy általában akkor jönnek a lányok, amikor éppen nincs rajta semmi ruha. Mert bizony nem is egyszer eset meg ilyesmi vele. Ráadásul ugyanazon a napon. Ez már nem lehet véletlen. Mondjuk az első az Vyli akármilyen liasának köszönhető. Nem teljesen biztos a nő nevében. Mindig csak Vylnek hívják. Cassynek se tudja teljesen, hogy mi a neve. Cassy és kész. Bár a Darelld fajta kisasszonyozás nagyon tetszett neki. Na, de most inkább, hogy ne csak maga körül forogjon minden az elfről kezd el kérdezősködni.*
- Említetted, hogy sűrűn jártál itt. Szabad megkérdeznem, hogy mivel foglalkozol? Meg, hogy mi okod volt rá, hogy ilyen sokat mászkálj? Na meg milyen hely Wegtoren? Én még soha nem jártam ott.* Most adott jó pár kérdést, amire lehet majd válaszolgatni.*
//A kocka el van vetve//
* Újdonsült elf ismerőse reagál a fiú mondatára. Wrexan csodálkozva néz rá, mikor a vándorló életet meséli. ~ Hatonta? Nem semmi. ~*
- Hát én nem járok se fogadóba, se kocsmába. Szóval lehet itt is ez a szokás. Passzolok.* Mivel Parcy fel szeretné venni a Wrexan trendet, ezért felajánlja, hogy foglaljanak helyet, amíg Cassy fel nem tűnik a színen. Ez ellen nincs ellenvetése a fiúnak.*
- Jól van, akkor üljünk le. *Az elf jó mozgékony, mert mire odalép Wrexan, addigra már le is törli az asztalt. Nem biztos, hogy szeretne annak a helyében lenni, aki majd este feltakarít. Bár lehet, hogy pont ő maga lesz az a személy. Érdekes fejtegetésnek lehet most fül tanúja a munkás fiú. Főleg az a mondat érdekes számára, amit a lányokról hal.*
- Ugyan semmi baj. Világ életemben a kemény munkát végeztem. Tessék nézd csak meg a kezem!* Tartja oda a csákánytól megkérgesedett tenyereket.*
- Nem szégyellem, hogy ezekkel keresem a napi betevőt. Mondjuk azt nem vettem még észre, hogy bizalommal tekintenek rám. De ha te mondod, akkor biztosan úgy is van. Nőcsábásznak sem mondanám magamat. Bár valami oknál fogva, mintha vonzanám őket.* Azt már nem teszi hozzá, hogy általában akkor jönnek a lányok, amikor éppen nincs rajta semmi ruha. Mert bizony nem is egyszer eset meg ilyesmi vele. Ráadásul ugyanazon a napon. Ez már nem lehet véletlen. Mondjuk az első az Vyli akármilyen liasának köszönhető. Nem teljesen biztos a nő nevében. Mindig csak Vylnek hívják. Cassynek se tudja teljesen, hogy mi a neve. Cassy és kész. Bár a Darelld fajta kisasszonyozás nagyon tetszett neki. Na, de most inkább, hogy ne csak maga körül forogjon minden az elfről kezd el kérdezősködni.*
- Említetted, hogy sűrűn jártál itt. Szabad megkérdeznem, hogy mivel foglalkozol? Meg, hogy mi okod volt rá, hogy ilyen sokat mászkálj? Na meg milyen hely Wegtoren? Én még soha nem jártam ott.* Most adott jó pár kérdést, amire lehet majd válaszolgatni.*
2643. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 21:02:46
Üzenet elküldve: 2020-03-12 21:02:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Különleges ügyben//
*Nagyon kellemesen elbeszélget a hölggyel, kit társaságul kap, ameddig várnia kell. Ezt azért meg tudná szokni, ezt a bánásmódot, talán ide kéne szegődnie. De ez még természetesen ráér, hisz most aztán tényleg nem azért van itt, hanem ahogy mondta is korábban, egy különleges ügy miatt. Viszonylag visszafogottan szórakozik, főleg saját magához képest, mikor Zammiria odaér hozzájuk.*
-Dehogy zavar, kérem. Hisz ha igaz, amit mond, akkor épp Önre vártam, kedves Zammiria Rykoven. Nagyon szép csengése van, mit ne mondjak.
*Feláll, s látványosan karját a melléhez téve meghajol a hölgynek.*
-Úgy van, úgy van, szeretnék beszélni, ha egy mód van rá, vagy kettő is akár én azt se bánom.
*Kicsit habókás stílusa akár megtévesztő is lehet, bár ha Zam amolyan jó emberismerő, akkor tudhatja, hogy egy véresen komoly dologról van szó, nagy dologról, és ez csak amolyan kis színjáték. Kezével megveregeti saját vállát, mintha nagyon fájna.*
-Tudja borzasztó súly nyomja a vállam, s én úúúgy, de úúgy osztoznék rajta, ha lenne kivel, na meg a jutalmon is.
*Kacsint.*
-De tudja szeretném, ha minél kevesebb fülbe jutna el a dolog, ez..ez fontos. Tényleg az.
*Mondja kicsit komolyabb hangnemben.*
-Ha ráérne egy pár percre, kérem, szánjon meg vele.
*Nagyon kellemesen elbeszélget a hölggyel, kit társaságul kap, ameddig várnia kell. Ezt azért meg tudná szokni, ezt a bánásmódot, talán ide kéne szegődnie. De ez még természetesen ráér, hisz most aztán tényleg nem azért van itt, hanem ahogy mondta is korábban, egy különleges ügy miatt. Viszonylag visszafogottan szórakozik, főleg saját magához képest, mikor Zammiria odaér hozzájuk.*
-Dehogy zavar, kérem. Hisz ha igaz, amit mond, akkor épp Önre vártam, kedves Zammiria Rykoven. Nagyon szép csengése van, mit ne mondjak.
*Feláll, s látványosan karját a melléhez téve meghajol a hölgynek.*
-Úgy van, úgy van, szeretnék beszélni, ha egy mód van rá, vagy kettő is akár én azt se bánom.
*Kicsit habókás stílusa akár megtévesztő is lehet, bár ha Zam amolyan jó emberismerő, akkor tudhatja, hogy egy véresen komoly dologról van szó, nagy dologról, és ez csak amolyan kis színjáték. Kezével megveregeti saját vállát, mintha nagyon fájna.*
-Tudja borzasztó súly nyomja a vállam, s én úúúgy, de úúgy osztoznék rajta, ha lenne kivel, na meg a jutalmon is.
*Kacsint.*
-De tudja szeretném, ha minél kevesebb fülbe jutna el a dolog, ez..ez fontos. Tényleg az.
*Mondja kicsit komolyabb hangnemben.*
-Ha ráérne egy pár percre, kérem, szánjon meg vele.
2642. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 17:10:36
Üzenet elküldve: 2020-03-12 17:10:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
*Mindenki annak ítéli meg felebarátját, aminek csak szeretné. Parcy jelen pillanatban szerénynek és meghunyászkodónak hiszi Wrexant, mit sem sejtve annak gondolatairól, amiken, ha megtudná őket, feltehetően nem sértődne meg, de elszomorodna, ugyanakkor magába kellene néznie, ugyanis ő is tartott már másokat furcsának - legutóbb Learont. Valóban különös, mondhatni habókos szokásai alakultak ki, egyedülléte, remete évei alatt, ez tagadhatatlan, de elméje kifejezetten egészséges, talán csak egy kissé mániákus.
Megkettőződik a mondatra, ami elhagyja a fiú száját.*
- Valóban? Bocsánat, nem tudtam, hogy itt kihozzák az ételt. Legutoljára Wegtorenben jártam fogadóban, ott a pulthoz kellett menni. *Kissé magába néz, miközben elneveti magát, azzal önironikusan mondja.*
- Kifejezetten vicces, ismerve a tényt, hogy majdnem hatonta járok Artheniorba, s ott a Pegazus, vagy a Kalmár. De mindig az erdő javaiból főztem magamnak valamit, egészen addig, amíg el nem látogattam ide. *Mosolya és megeredt nyelve jelzi, valóban kezd végre feloldódni beszélőkéje is. Parcy majd' hetven éve alatt kalandos utat tudhat maga mögött, aztán hogy ebből a katyvaszból, amit elcsöppent néha információkat magáról, mit szűrnek le, nem az ő dolga.*
- Akkor, ha itt van Cassy, gondolom kijön felvenni a rendeléseket. Mit szólnál hozzá, ha leülnénk ide? *Teszi fel egy kissé morzsás, de tűrhető állapotban lévő asztalra mutatva javaslatát. Ha egyetért vele Wrexan, lerakja maga mellé a macskát, ő pedig leül és lesöpri a kenyérmaradékot, hiszen feltehetően frissen távoztak onnan a vendégek, nem lehetett ideje a személyzetnek letakarítani.*
- Nem inas? Csak munkás? Érdekes, többnek hittelek, bocsánat. Tudod a lányok olyan... bizalommal néznek rád. Vagy netán nagy nőcsábász lennél? *Somolyodik el. Megérti, ha ilyen színben tűnne fel a fiú, annak ellenére, hogy nehezen hihető el, de alamuszi nyuszi nagyot ugrik, sokszor a legártatlanabbnak tűnő bárány a legnagyobb farkas.*
//A kocka el van vetve//
*Mindenki annak ítéli meg felebarátját, aminek csak szeretné. Parcy jelen pillanatban szerénynek és meghunyászkodónak hiszi Wrexant, mit sem sejtve annak gondolatairól, amiken, ha megtudná őket, feltehetően nem sértődne meg, de elszomorodna, ugyanakkor magába kellene néznie, ugyanis ő is tartott már másokat furcsának - legutóbb Learont. Valóban különös, mondhatni habókos szokásai alakultak ki, egyedülléte, remete évei alatt, ez tagadhatatlan, de elméje kifejezetten egészséges, talán csak egy kissé mániákus.
Megkettőződik a mondatra, ami elhagyja a fiú száját.*
- Valóban? Bocsánat, nem tudtam, hogy itt kihozzák az ételt. Legutoljára Wegtorenben jártam fogadóban, ott a pulthoz kellett menni. *Kissé magába néz, miközben elneveti magát, azzal önironikusan mondja.*
- Kifejezetten vicces, ismerve a tényt, hogy majdnem hatonta járok Artheniorba, s ott a Pegazus, vagy a Kalmár. De mindig az erdő javaiból főztem magamnak valamit, egészen addig, amíg el nem látogattam ide. *Mosolya és megeredt nyelve jelzi, valóban kezd végre feloldódni beszélőkéje is. Parcy majd' hetven éve alatt kalandos utat tudhat maga mögött, aztán hogy ebből a katyvaszból, amit elcsöppent néha információkat magáról, mit szűrnek le, nem az ő dolga.*
- Akkor, ha itt van Cassy, gondolom kijön felvenni a rendeléseket. Mit szólnál hozzá, ha leülnénk ide? *Teszi fel egy kissé morzsás, de tűrhető állapotban lévő asztalra mutatva javaslatát. Ha egyetért vele Wrexan, lerakja maga mellé a macskát, ő pedig leül és lesöpri a kenyérmaradékot, hiszen feltehetően frissen távoztak onnan a vendégek, nem lehetett ideje a személyzetnek letakarítani.*
- Nem inas? Csak munkás? Érdekes, többnek hittelek, bocsánat. Tudod a lányok olyan... bizalommal néznek rád. Vagy netán nagy nőcsábász lennél? *Somolyodik el. Megérti, ha ilyen színben tűnne fel a fiú, annak ellenére, hogy nehezen hihető el, de alamuszi nyuszi nagyot ugrik, sokszor a legártatlanabbnak tűnő bárány a legnagyobb farkas.*
2641. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-12 11:08:36
Üzenet elküldve: 2020-03-12 11:08:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Egy félreeső asztalnál//
*A fülének kellemes bizsergés, hogy a férfi szája azt feleli, hogy nem holmi potyapia reményében kedveskedik neki, bár ezen felül is lenne még ötlete, de ezeket most elveti. Mert sokkal jobban esik a gondolat, hogy csupán azért kap ennyi figyelmet és kényeztetést, mert a vendég szeretne a kedvében járni és mert bizonyosan megérdemli. Leül a székre és a két vállánál lejjebb huzigálja a blúzt, így a férfi keze közvetlenül érintheti a bőrét. A szemei lecsukódnak, és átadja magát az erős kezeknek, amelyek most oly nagy gonddal masszírozzák megfáradt porcikáit. Sajnálatosan jut tudomására, hogy a férfi talán még nála is kisebb szeletét látta ennek az igen veszélyes földdarabnak, amelyen élnek. A különös megállapításra elmosolyodik, nyilván nem fog a vendég szemére vetni ilyesmit, mert nem tud róla az égvilágon semmit.*
-Ha a környékről akar információt szerezni, egy fogadónál jobb helyre nem is jöhettél volna. Sőt, talán a környéken ez a legbiztonságosabb hely, ha jártál odakint az utcákon, meg a sikátorokban, akkor ezt te is beláthatod. Pont jó helyen vagy. Itt bármit megkapsz, amire csak szükséged van, fürdő, étel, ital és még egyéb dolgok is, ki se kell tedd a lábad. *Említi meg, nem akar hencegni, de hát, ha így van, akkor így van. Közben a füléhez hajol a férfi, hogy érdeklődjön az eredményről.*
-Igen, kellemes, köszönöm. *Válaszolja udvariasan.*
-Esetleg nem lenne kedved ezt napi szinten csinálni? Egy kis gyakorlással a hölgyvendégek kedvence lehetnél, ha még nincsen terved a továbbiakra. *Sosem gondolta volna, hogy fog vendégnek ilyen javaslatot tenni, mert az kétségtelen, hogy a hölgyvendégek örülnének egy erőskezű masszőrnek. Tagadhatatlan, ő is örülne. Az apró csókba egészen kivirul az arca, pirospozsgás foltok jelennek meg az orcáin. De mindenképpen, mielőtt még magára rántaná a kedves lovagot, azért megemlíti neki az anyagi részét is a dolognak.*
-Kedves Max, te igazán nem tartozol azok közé, sőt, bizonyára nem csak neked lenne kielégítő, akárhogy is folytatódik tovább ez a nap, de meg kell említsem, hogy itt a hölgyek és a szolgáltatások után is aranyaktól kell megválni. *Fel is áll, mielőtt belekényelmesedik a helyzetbe.*
-A legnagyobb örömmel folytatnám, amibe belekezdtünk, de inkább a fürdőben vagy esetleg, az egyik szépen előkészített vendégszobánkban. Itt, a vendégtérben, nem lenne illendő kimutatnom a hálámat a kedvességedért. Persze nem kérem előre a fizetséget, mikor távozol, ha nem döntesz úgy, hogy még egy napig maradsz, is elég rendezned.*Fejti ki, hiszen akár most dolgozhatna is a fürdőben egy olyan vendégen akár a várakozó italát fogyasztja, a lányok ugyanis elég népszerűek és kelendők ebben az napszakban.*
*A fülének kellemes bizsergés, hogy a férfi szája azt feleli, hogy nem holmi potyapia reményében kedveskedik neki, bár ezen felül is lenne még ötlete, de ezeket most elveti. Mert sokkal jobban esik a gondolat, hogy csupán azért kap ennyi figyelmet és kényeztetést, mert a vendég szeretne a kedvében járni és mert bizonyosan megérdemli. Leül a székre és a két vállánál lejjebb huzigálja a blúzt, így a férfi keze közvetlenül érintheti a bőrét. A szemei lecsukódnak, és átadja magát az erős kezeknek, amelyek most oly nagy gonddal masszírozzák megfáradt porcikáit. Sajnálatosan jut tudomására, hogy a férfi talán még nála is kisebb szeletét látta ennek az igen veszélyes földdarabnak, amelyen élnek. A különös megállapításra elmosolyodik, nyilván nem fog a vendég szemére vetni ilyesmit, mert nem tud róla az égvilágon semmit.*
-Ha a környékről akar információt szerezni, egy fogadónál jobb helyre nem is jöhettél volna. Sőt, talán a környéken ez a legbiztonságosabb hely, ha jártál odakint az utcákon, meg a sikátorokban, akkor ezt te is beláthatod. Pont jó helyen vagy. Itt bármit megkapsz, amire csak szükséged van, fürdő, étel, ital és még egyéb dolgok is, ki se kell tedd a lábad. *Említi meg, nem akar hencegni, de hát, ha így van, akkor így van. Közben a füléhez hajol a férfi, hogy érdeklődjön az eredményről.*
-Igen, kellemes, köszönöm. *Válaszolja udvariasan.*
-Esetleg nem lenne kedved ezt napi szinten csinálni? Egy kis gyakorlással a hölgyvendégek kedvence lehetnél, ha még nincsen terved a továbbiakra. *Sosem gondolta volna, hogy fog vendégnek ilyen javaslatot tenni, mert az kétségtelen, hogy a hölgyvendégek örülnének egy erőskezű masszőrnek. Tagadhatatlan, ő is örülne. Az apró csókba egészen kivirul az arca, pirospozsgás foltok jelennek meg az orcáin. De mindenképpen, mielőtt még magára rántaná a kedves lovagot, azért megemlíti neki az anyagi részét is a dolognak.*
-Kedves Max, te igazán nem tartozol azok közé, sőt, bizonyára nem csak neked lenne kielégítő, akárhogy is folytatódik tovább ez a nap, de meg kell említsem, hogy itt a hölgyek és a szolgáltatások után is aranyaktól kell megválni. *Fel is áll, mielőtt belekényelmesedik a helyzetbe.*
-A legnagyobb örömmel folytatnám, amibe belekezdtünk, de inkább a fürdőben vagy esetleg, az egyik szépen előkészített vendégszobánkban. Itt, a vendégtérben, nem lenne illendő kimutatnom a hálámat a kedvességedért. Persze nem kérem előre a fizetséget, mikor távozol, ha nem döntesz úgy, hogy még egy napig maradsz, is elég rendezned.*Fejti ki, hiszen akár most dolgozhatna is a fürdőben egy olyan vendégen akár a várakozó italát fogyasztja, a lányok ugyanis elég népszerűek és kelendők ebben az napszakban.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5050-5069