//Darelldel a pultnál//
//Illetékes után kutatva//
*Nem ácsorog tanácstalanul sokáig, bár jólesik neki néha semmit téve csak úgy körbe mustrálni a teret, ám Darelld egyből lecsap rá. ~Baj? Mi baj lehetne? Itt minden tökéletesen működik…~ Sóhajt maga elé, majd válaszol is a feltett kérdésre, csak úgy ráérősen.*
-Csak szeretnék lezáratni pár szobát a dolgozói szárnyban, mert nincsen szükségünk rá, míg üresek, addig meg minek járjanak be a takarítók. Majd ki lesz tisztítva, ha kelleni fog. *Fordítja a papírost a férfi irányába, amin négy szobaszám van felírva.*
-Arra gondoltam odaadom Rendornak, hogy intézze el, de lehet, hogy még vele is megyek, csak, hogy lássam biztos jó szobák lesznek lezárva. A függönyöket elhozzuk és egy kicsit bedeszkázzuk az ablakot, az kéne még, hogy bemásszon valaki. *Néz a férfire miközben beszél, csak hogy lássa mennyire díjazza az ötletet. Ekkor lép oda hozzájuk Dalaf. Először nem igazán érti az elf, csupán hallgatózni állt oda vagy rendelni szeretne, de nem adja meg az esélyt, hogy rákérdezzen, mindjárt mondja is. ~Tényleg! Ő itt dolgozik, most már rémlik…~ Ráncolja meg a homlokát.*
-Apró, erőszakos, tündér? *Kérdez vissza, csak, hogy biztosan jól értette-e.*
-Amit pedig mondtál neki, az helytálló, még nem tért haza, viszont egy alkimistával tudnánk mit kezdeni, ha pedig megvárja az annál jobb. *Csapja össze a tenyerét lelkesen, bár azért furcsán néz a férfi irányába, mikor meghallja, hogy azaz apró tündér bizony lefárasztotta. ~Biztos lovacskáztak egész este. ~ Húzódna szélesre a mosolya, de félúton megakasztja egy torokköszörüléssel mielőtt valamit megsejtene a másik a gondolataiból.*
-Gondom lesz majd rá. *Adja jelét, hogy megértette, amiről Dalaf tájékoztatta és észben fogja tartani.*
-Nyugodtan menj és… khm… pihend ki a fáradalmakat. *Csak az után fordul vissza Darelld felé, hogy a vörös hajú távozott a köreikből.*