Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 91 (1801. - 1820. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1820. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 22:47:48
Üzenet elküldve: 2019-10-25 22:47:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsit mindenki a Sellőben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy darabig még hallgatja a zenét, a körülötte zajló eseményekből vajmi keveset érzékel. Teljesen el van bűvölve, bár még nem is tudja, hogy mennyire. Akkor eszmél fel, legalábbis kezd értelem szállni az elméjébe, mikor a nő abbahagyja a zenét, és hozzáér. Vagy legalábbis megpróbál. Gyldwa a közeledő kéztől egy aprócskát lép hátrébb tőle, és nagyon meghökkenve próbálja összeraknia képet. ~Mindenki kiabál. Miért?~ Értetlenül áll, és egy pár másodpercig csak forgatja a fejét, hogy megértse, hogy mi történik.*
-Hogy.. Hogy kerültem én ide?
*Néz kérdőn, értetlenül az előtte állóra.*
-Az előbb még..
*Néz az asztala felé, ahonnan önkéntelenül sétált el idáig. Szinte alig emlékszik rá. Hangja olyan halk és gyengéd, mint egy félénk kislánynak, aki nem érti, hogy mi miért történik.*
-Orm...
*Suttogja szinte magának, ahogy szemével kutatni, kezdi, s ahogy a köd kezd elszállni fejéből, a kiabáló hangok mindegyike, a hirtelen történő rengeteg események, mintha valaki egy hatalmasat ütne kalapácsával a fejében lévő üllőre, úgy tér észhez. Látja testvérét, ahogy a nővel a vállán igyekszik kifelé, aki küzd ez ellen. Látja, hogy az őrök bent a kardjukért nyúlkálnak, mint a félős gyerekek, és mindenki meg van zavarodva. ~Miért..?~ Aztán mint egy villámcsapás, a kalapács ismét lesújt elmélyében, és teljesen észbe kap.*
-Te...
*Néz haragosan az előtte álló muzsikusra, pupillája teljesen összeszűkül, és a szeme is szikrákat szór. Hangja a kellemes és lágy tónusból valami egészen haragos, és ijesztővé válik egy pár pillanat leforgása alatt.*
-Minden rendben? Hogy lenne minden rendben? Segíthetsz te boszorkány. Takarodj innen! Kjah'ul!!
*Csúszik ki a száján, ahogy szinte kiabálni kezd. Ez egy olyan szitokszó, melyre nincs is ezen a közös nyelven megfelelő. Annyira erős, és mély gyűlöletet tartalmaz, hogy a népénél az ilyen szavak általában halálig tartó viadalokba torkollnak. Na nem mintha ez lenne Gyldwa célja, még sosem ejtette ki életében, s ha ezt Orm hallja, talán a szeme is kiugrik a meglepetéstől.*
-Hogy képzelik? Rohadék banda!
*Mondja, ahogy szinte minden mondat beér a tudatába, amit hallhat.*
-Tegye le a társamat? Engedje el a társamat, meg fizesse ki, ha őt akarja? Hát maguknak egy segg van a fejük helyén? Ezek mocskos rohadt boszorkányok! Elbővültek engem is, meg őt is! Hát milyen hely ez a sellő? HÁT MILYEN HELY EZ KÉREM?? Bej9n az ember, akar enni egyet, oszt akkor ezt kell csinálni? Elkábítani a fejét boszorkánysággal, meg varázslattal, hogy aztán kirabolják, meg megerőszakolják őket? Mi? Így akarnak pénzt szerezni? Aztán meg ráhúzzák, hogy "tegye le a társam, meg fizesse ki uram a nőt". Gusztustalan.
*Keze a lándzsája markolatán szinte annyira szorul közben, hogy majdcsak elroppantja a nyelet, hisz senki sem kérte el tőle, vagy ilyesmi, mikor belépett. Hangja igazán őszintén mérges, mert nem érti, hogy miért csinálják ezt a vendégekkel, mikor ezt senki sem kérte.*
-A zene a része értem, de miért kell elbűvölni? Még az a faszfej is azt mondja, hogy ezt csinálták vele. Szégyelljék magukat. Még Ő fizessen érte? Hah! Nekünk kellene fizetniük, mert itt meg akarnak minket ölni, kivájni a szívünket megenni, vagy eladni a bőrünket a nemességnek!
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egy darabig még hallgatja a zenét, a körülötte zajló eseményekből vajmi keveset érzékel. Teljesen el van bűvölve, bár még nem is tudja, hogy mennyire. Akkor eszmél fel, legalábbis kezd értelem szállni az elméjébe, mikor a nő abbahagyja a zenét, és hozzáér. Vagy legalábbis megpróbál. Gyldwa a közeledő kéztől egy aprócskát lép hátrébb tőle, és nagyon meghökkenve próbálja összeraknia képet. ~Mindenki kiabál. Miért?~ Értetlenül áll, és egy pár másodpercig csak forgatja a fejét, hogy megértse, hogy mi történik.*
-Hogy.. Hogy kerültem én ide?
*Néz kérdőn, értetlenül az előtte állóra.*
-Az előbb még..
*Néz az asztala felé, ahonnan önkéntelenül sétált el idáig. Szinte alig emlékszik rá. Hangja olyan halk és gyengéd, mint egy félénk kislánynak, aki nem érti, hogy mi miért történik.*
-Orm...
*Suttogja szinte magának, ahogy szemével kutatni, kezdi, s ahogy a köd kezd elszállni fejéből, a kiabáló hangok mindegyike, a hirtelen történő rengeteg események, mintha valaki egy hatalmasat ütne kalapácsával a fejében lévő üllőre, úgy tér észhez. Látja testvérét, ahogy a nővel a vállán igyekszik kifelé, aki küzd ez ellen. Látja, hogy az őrök bent a kardjukért nyúlkálnak, mint a félős gyerekek, és mindenki meg van zavarodva. ~Miért..?~ Aztán mint egy villámcsapás, a kalapács ismét lesújt elmélyében, és teljesen észbe kap.*
-Te...
*Néz haragosan az előtte álló muzsikusra, pupillája teljesen összeszűkül, és a szeme is szikrákat szór. Hangja a kellemes és lágy tónusból valami egészen haragos, és ijesztővé válik egy pár pillanat leforgása alatt.*
-Minden rendben? Hogy lenne minden rendben? Segíthetsz te boszorkány. Takarodj innen! Kjah'ul!!
*Csúszik ki a száján, ahogy szinte kiabálni kezd. Ez egy olyan szitokszó, melyre nincs is ezen a közös nyelven megfelelő. Annyira erős, és mély gyűlöletet tartalmaz, hogy a népénél az ilyen szavak általában halálig tartó viadalokba torkollnak. Na nem mintha ez lenne Gyldwa célja, még sosem ejtette ki életében, s ha ezt Orm hallja, talán a szeme is kiugrik a meglepetéstől.*
-Hogy képzelik? Rohadék banda!
*Mondja, ahogy szinte minden mondat beér a tudatába, amit hallhat.*
-Tegye le a társamat? Engedje el a társamat, meg fizesse ki, ha őt akarja? Hát maguknak egy segg van a fejük helyén? Ezek mocskos rohadt boszorkányok! Elbővültek engem is, meg őt is! Hát milyen hely ez a sellő? HÁT MILYEN HELY EZ KÉREM?? Bej9n az ember, akar enni egyet, oszt akkor ezt kell csinálni? Elkábítani a fejét boszorkánysággal, meg varázslattal, hogy aztán kirabolják, meg megerőszakolják őket? Mi? Így akarnak pénzt szerezni? Aztán meg ráhúzzák, hogy "tegye le a társam, meg fizesse ki uram a nőt". Gusztustalan.
*Keze a lándzsája markolatán szinte annyira szorul közben, hogy majdcsak elroppantja a nyelet, hisz senki sem kérte el tőle, vagy ilyesmi, mikor belépett. Hangja igazán őszintén mérges, mert nem érti, hogy miért csinálják ezt a vendégekkel, mikor ezt senki sem kérte.*
-A zene a része értem, de miért kell elbűvölni? Még az a faszfej is azt mondja, hogy ezt csinálták vele. Szégyelljék magukat. Még Ő fizessen érte? Hah! Nekünk kellene fizetniük, mert itt meg akarnak minket ölni, kivájni a szívünket megenni, vagy eladni a bőrünket a nemességnek!
1819. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 19:01:03
Üzenet elküldve: 2019-10-25 19:01:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Bobbir és Nala//
-Kedves, itt a kikötőben a Sellő még egy erősen őrzött és békés hajlék, ez semmi. *Valóban pont annyira is izgatja a fennálló rendbontás, mint amennyire mutatja. Semennyire.*
-Viszont a vendégnek nem az a dolga, hogy aggódjon, hanem, hogy élvezze a ház nyújtotta lehetőségeket. *Mondja, hiszen több helyiség is van az épületben amely az intim összebújásoknak ad helyet, egészen távol a fogadótér zajától és minden kellemetlenségétől. A kupánverős megjegyzésre csak elmosolyodik, de nem tesz hozzá mást, magyarázatot úgysem fog adni.*
-Akkor a kacsa. *Közben megérkezik Nala is vissza a pult mögé, csak neki jegyzi meg halkan.*
-Igen, láttam. *De semmi egyebet. Látja, hogy a kialakult események nyomán a lány, mintha megrettenne, persze nem hibáztatja érte, nagyon kis törékenynek tűnik, biztos nincs az ilyesmihez hozzászokva. Mikor pedig egy kérdést intéz felé, szinte azonnal csapja is le a labdát.*
-Bizony, van itt egy vendég, aki a sellőlányok dolgairól és az itteni szolgáltatásokról szeretne többet megtudni. *Ezt még normál hangon ejti meg, mert jó maga legszívesebben kitért volna a kérdés elől, de a lánynak előszeretettel passzolja át. Nem az ő kenyere, hogy ezekről a nem kicsit zavarba ejtő dolgokról egy férfit kelljen felvilágosítania. Még ha vendég is. Tereli közben Nalát kifelé a pult mögé, egyenest a Bobbir melletti székhez. Viszont annyi segítséget még odasúg, hogy van fürdőjük, masszázst is kínálnak és mindent, amit egy bezárt szobában a vendég fel mer vállalni, nyilván az erőszakos cselekmények összessége tiltott.*
-Csak vezesd ezeket elő kicsit több érzéssel. *Súgja még oda, aztán Bobbirhoz fordul.*
-A kisasszony Nala, egyike a sellőlányainknak. Azt hiszem ő sokkal jobban elő tudná vezetni a szolgáltatásokat és mindent, amire egy ilyen különleges sellőt igénybe lehet venni. *Majd visszasétál a pult mögé és azért odatolja az étlapot, aminek az alján láthatóak a fürdő, masszázs és különleges sellő tételek, csupán segítségképpen.*
-Ha megbocsátotok. *Aztán kifordul a pultból és besiet a konyhára, hogy megrendelje azt az ínycsiklandozó pecsenye kacsát, amit a férfi kiválasztott.*
//Bobbir és Nala//
-Kedves, itt a kikötőben a Sellő még egy erősen őrzött és békés hajlék, ez semmi. *Valóban pont annyira is izgatja a fennálló rendbontás, mint amennyire mutatja. Semennyire.*
-Viszont a vendégnek nem az a dolga, hogy aggódjon, hanem, hogy élvezze a ház nyújtotta lehetőségeket. *Mondja, hiszen több helyiség is van az épületben amely az intim összebújásoknak ad helyet, egészen távol a fogadótér zajától és minden kellemetlenségétől. A kupánverős megjegyzésre csak elmosolyodik, de nem tesz hozzá mást, magyarázatot úgysem fog adni.*
-Akkor a kacsa. *Közben megérkezik Nala is vissza a pult mögé, csak neki jegyzi meg halkan.*
-Igen, láttam. *De semmi egyebet. Látja, hogy a kialakult események nyomán a lány, mintha megrettenne, persze nem hibáztatja érte, nagyon kis törékenynek tűnik, biztos nincs az ilyesmihez hozzászokva. Mikor pedig egy kérdést intéz felé, szinte azonnal csapja is le a labdát.*
-Bizony, van itt egy vendég, aki a sellőlányok dolgairól és az itteni szolgáltatásokról szeretne többet megtudni. *Ezt még normál hangon ejti meg, mert jó maga legszívesebben kitért volna a kérdés elől, de a lánynak előszeretettel passzolja át. Nem az ő kenyere, hogy ezekről a nem kicsit zavarba ejtő dolgokról egy férfit kelljen felvilágosítania. Még ha vendég is. Tereli közben Nalát kifelé a pult mögé, egyenest a Bobbir melletti székhez. Viszont annyi segítséget még odasúg, hogy van fürdőjük, masszázst is kínálnak és mindent, amit egy bezárt szobában a vendég fel mer vállalni, nyilván az erőszakos cselekmények összessége tiltott.*
-Csak vezesd ezeket elő kicsit több érzéssel. *Súgja még oda, aztán Bobbirhoz fordul.*
-A kisasszony Nala, egyike a sellőlányainknak. Azt hiszem ő sokkal jobban elő tudná vezetni a szolgáltatásokat és mindent, amire egy ilyen különleges sellőt igénybe lehet venni. *Majd visszasétál a pult mögé és azért odatolja az étlapot, aminek az alján láthatóak a fürdő, masszázs és különleges sellő tételek, csupán segítségképpen.*
-Ha megbocsátotok. *Aztán kifordul a pultból és besiet a konyhára, hogy megrendelje azt az ínycsiklandozó pecsenye kacsát, amit a férfi kiválasztott.*
1818. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 17:00:01
Üzenet elküldve: 2019-10-25 17:00:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Fogadótér - pult//
//Welly, Bobbir//
//Érintőlegesen Rehanzar, Orm, Vyliassa, Zammiria, Milhen, Khul, Ralas//
*Hagy időt a férfinak eldönteni, hogy mit szeretne inni, ha szeretne egyáltalán.*
- Válasszon csak nyugodtan. Csak intsen, ha hozhatok valamit és jövök azonnal *mondja és kinyitja a választéknál az asztalon lévő itallapot.
Visszaviszi a tálcát a pulthoz és egy kicsit megkönnyebbül, hogy viszonylag jól sikerült az első felszolgálása. Bár szó, ami szó, az a nagy tál elég nehéz volt. Még szerencse, hogy annyira izgult és annyira arra koncentrált, hogy semmi se guruljon le a kompozícióból, úgyhogy igazából inkább csak utólag érezte meg a terhe súlyát.*
- Rendben. Köszönöm *mondja hálásan mosolyogva Wellyre.* - Tényleg elég nehéz volt.
*Figyelme a zenészek felé terelődik és el is indul feléjük, hátha alkalma lesz átadni a vendég üzenetét az énekesnőnek. Az orkokat látva azonban rosszat kezd sejteni. ~Bárdzene~ hasít belé a felismerés. Egészen bele is sápad. Az ilyesmit társaságban feléjük rettentő udvariatlan dolognak tartották, hiszen a bűvölet megfosztja célpontját a tudatosságtól. Ezt sokan hajlamosak zokon venni, ami érthető is.
Amikor az ork férfi elragadja Vylt a színpadról, Nala lába szinte földbe gyökerezik, hiszen az események hirtelen olyan fordulatot vagy inkább fordulatokat vesznek, amihez nincs hozzászokva. Fegyverek kerülnek elő, valaki amarról tolvajt kiált, egy másik támadást emleget, egy harmadik pedig pofán vágásra szólít fel jókora hangerővel.
Ralas úr hangjára szinte összerezzen és azonnal engedelmeskedik is, csak épp azt se tudja, merre induljon. Szeppent tekintete először a kalapos, alacsony úr felé rebben, de úgy tűnik, még nem döntötte el, hogy kér-e valamit inni, úgyhogy a lépteit megszaporázva siet vissza a pult mögé, hátha tud valamit segíteni Wellynek és nem utolsósorban ott legalább valamelyest biztonságban érzi magát.*
- Üdvözlet a Sellőben, uram *köszönti közben a pultnál álló vendéget is.*
- Segítsek valamit, Welly?
//Welly, Bobbir//
//Érintőlegesen Rehanzar, Orm, Vyliassa, Zammiria, Milhen, Khul, Ralas//
*Hagy időt a férfinak eldönteni, hogy mit szeretne inni, ha szeretne egyáltalán.*
- Válasszon csak nyugodtan. Csak intsen, ha hozhatok valamit és jövök azonnal *mondja és kinyitja a választéknál az asztalon lévő itallapot.
Visszaviszi a tálcát a pulthoz és egy kicsit megkönnyebbül, hogy viszonylag jól sikerült az első felszolgálása. Bár szó, ami szó, az a nagy tál elég nehéz volt. Még szerencse, hogy annyira izgult és annyira arra koncentrált, hogy semmi se guruljon le a kompozícióból, úgyhogy igazából inkább csak utólag érezte meg a terhe súlyát.*
- Rendben. Köszönöm *mondja hálásan mosolyogva Wellyre.* - Tényleg elég nehéz volt.
*Figyelme a zenészek felé terelődik és el is indul feléjük, hátha alkalma lesz átadni a vendég üzenetét az énekesnőnek. Az orkokat látva azonban rosszat kezd sejteni. ~Bárdzene~ hasít belé a felismerés. Egészen bele is sápad. Az ilyesmit társaságban feléjük rettentő udvariatlan dolognak tartották, hiszen a bűvölet megfosztja célpontját a tudatosságtól. Ezt sokan hajlamosak zokon venni, ami érthető is.
Amikor az ork férfi elragadja Vylt a színpadról, Nala lába szinte földbe gyökerezik, hiszen az események hirtelen olyan fordulatot vagy inkább fordulatokat vesznek, amihez nincs hozzászokva. Fegyverek kerülnek elő, valaki amarról tolvajt kiált, egy másik támadást emleget, egy harmadik pedig pofán vágásra szólít fel jókora hangerővel.
Ralas úr hangjára szinte összerezzen és azonnal engedelmeskedik is, csak épp azt se tudja, merre induljon. Szeppent tekintete először a kalapos, alacsony úr felé rebben, de úgy tűnik, még nem döntötte el, hogy kér-e valamit inni, úgyhogy a lépteit megszaporázva siet vissza a pult mögé, hátha tud valamit segíteni Wellynek és nem utolsósorban ott legalább valamelyest biztonságban érzi magát.*
- Üdvözlet a Sellőben, uram *köszönti közben a pultnál álló vendéget is.*
- Segítsek valamit, Welly?
1817. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 16:32:21
Üzenet elküldve: 2019-10-25 16:32:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Wellyradona megjegyzését elsőre nem tudja mire vélni. Mégis ki a fene fizetne egy jó nagy lengősért a megtermett őrtől?*
– Nagyon remélem. A legjobb azért az lenne, ha elő sem fordulna. *Sajnálkozik.*
– Nem is tudom, ki óhajtaná, hogy úgy kupán verjék. *Utal Khul'ie amúgy remekül kivitelezett számszeríjas ütésére. Vész esetére meg is jegyzi a fogást.*
– Nem baj, narancsot még úgysem ittam. Az éjszakát pedig lehet, hogy csakugyan itt töltöm. Meglehetősen elfáradtam az úton Artheniorból. *A maga mellé pakolt tömött hátizsákjára mutat, mint a hosszú gyaloglás bizonyítékaként.*
~Szóval sellőknek hívják azokat a lányokat.~
– Azért csak legyen inkább a kacsa. *Közli a döntését. Ezután a nyugalmát megőrizve megkóstolja a narancslevet. Többet is kortyol a nagy pohár italból. Látszik rajta, hogy ízlik neki. Leteszi a poharat az asztalra, aztán megköszörüli a torkát és közelebb hajol a pult felett Wellyradonához.*
– És hogy működik ez a lányokkal? *Kérdi bizalmasan. Csak hallomásból van fogalma az itt népszerű szolgáltatásokról.*
*Wellyradona megjegyzését elsőre nem tudja mire vélni. Mégis ki a fene fizetne egy jó nagy lengősért a megtermett őrtől?*
– Nagyon remélem. A legjobb azért az lenne, ha elő sem fordulna. *Sajnálkozik.*
– Nem is tudom, ki óhajtaná, hogy úgy kupán verjék. *Utal Khul'ie amúgy remekül kivitelezett számszeríjas ütésére. Vész esetére meg is jegyzi a fogást.*
– Nem baj, narancsot még úgysem ittam. Az éjszakát pedig lehet, hogy csakugyan itt töltöm. Meglehetősen elfáradtam az úton Artheniorból. *A maga mellé pakolt tömött hátizsákjára mutat, mint a hosszú gyaloglás bizonyítékaként.*
~Szóval sellőknek hívják azokat a lányokat.~
– Azért csak legyen inkább a kacsa. *Közli a döntését. Ezután a nyugalmát megőrizve megkóstolja a narancslevet. Többet is kortyol a nagy pohár italból. Látszik rajta, hogy ízlik neki. Leteszi a poharat az asztalra, aztán megköszörüli a torkát és közelebb hajol a pult felett Wellyradonához.*
– És hogy működik ez a lányokkal? *Kérdi bizalmasan. Csak hallomásból van fogalma az itt népszerű szolgáltatásokról.*
1816. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 13:58:01
Üzenet elküldve: 2019-10-25 13:58:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Bobbir//
*Látja, hogy Bobbir érdeklődését felkeltették a mögötte zajló események, némi baljóslatú fátylat is borítanak a szemeire, ezért intéz néhány nyugodt mondatot a vendéghez, hátha a szavai higgadt hangulata átragad rá is.*
-Sajnos ez a hely sem mentes a galibáktól, de ne aggódjék, az őrség és a személyzet fel van készülve az ilyesmire, gyorsan elsimítják majd. Nincs mi miatt aggódnia, vendégnek baja nem eshet, csak ha azt kívánja. *Kúszik egy pimasz mosoly a szája szélére, reménykedve benne, hogy nem ijeszti meg nagyon a férfit, ha már egy ilyen veszélyes környékre be merte tenni a lábát, bizonyára elég vér van a pucájában.*
-Sajnos meggylével ma nem tudunk szolgálni, talán a holnapi szállítmánnyal érkezik, ha itt töltené az éjszakát, utána nézek. *Ajánlja fel kedvesen, hiszen tudja, a vendég az első, így nem éreztetheti vele, hogy nem tenne meg mindent az óhaja teljesítéséért.*
-A malacra visszatérve pedig, szerintem egy bájos sellőlány bizonyára segítene elfogyasztani azt is. *Kacsint a célzás mellé, ha már a másiknak ez nem fordul meg a fejében.*
-Akkor malac vagy kacsa? *Teszi fel a lehető legfontosabb kérdést, hiszen a férfi még mindig éhes, az előadáshoz is dukál a csipegetni való.*
-Kérem, őrizze meg a nyugalmát, bízzon a szavamban, elintézik. *Mondja nagy magabiztosággal.*
//Bobbir//
*Látja, hogy Bobbir érdeklődését felkeltették a mögötte zajló események, némi baljóslatú fátylat is borítanak a szemeire, ezért intéz néhány nyugodt mondatot a vendéghez, hátha a szavai higgadt hangulata átragad rá is.*
-Sajnos ez a hely sem mentes a galibáktól, de ne aggódjék, az őrség és a személyzet fel van készülve az ilyesmire, gyorsan elsimítják majd. Nincs mi miatt aggódnia, vendégnek baja nem eshet, csak ha azt kívánja. *Kúszik egy pimasz mosoly a szája szélére, reménykedve benne, hogy nem ijeszti meg nagyon a férfit, ha már egy ilyen veszélyes környékre be merte tenni a lábát, bizonyára elég vér van a pucájában.*
-Sajnos meggylével ma nem tudunk szolgálni, talán a holnapi szállítmánnyal érkezik, ha itt töltené az éjszakát, utána nézek. *Ajánlja fel kedvesen, hiszen tudja, a vendég az első, így nem éreztetheti vele, hogy nem tenne meg mindent az óhaja teljesítéséért.*
-A malacra visszatérve pedig, szerintem egy bájos sellőlány bizonyára segítene elfogyasztani azt is. *Kacsint a célzás mellé, ha már a másiknak ez nem fordul meg a fejében.*
-Akkor malac vagy kacsa? *Teszi fel a lehető legfontosabb kérdést, hiszen a férfi még mindig éhes, az előadáshoz is dukál a csipegetni való.*
-Kérem, őrizze meg a nyugalmát, bízzon a szavamban, elintézik. *Mondja nagy magabiztosággal.*
1815. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 12:38:09
Üzenet elküldve: 2019-10-25 12:38:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Elégedetten bólogat a hallottakra. Valóban azért jött, hogy teljes ellazulásban legyen része, úgyhogy ki fogja használni a hely lehetőségeit, természetesen csak az erszénye tűrőképességének határáig. Ehhez viszont a ház nyugodt működése is szükséges, ami az asztalok környékén zajló hangos események láttán és hallatán jelenleg nem biztosított. Annyi baj legyen. Tudta, hogy mire vállalkozik a kikötői úttal, az ilyen viselkedés pedig bizonyosan a helyi, a városiakénál hevesebb szokáskör része.*
– Ennek örülök. A meggylé a kedvencem, de akkor legyen helyette a narancs.
~Narancsot még csak a piacon láttam, amikor messziről hozták. ~
*Utóbbit csak gondolja, hangosan nem mondja ki, hogy ne tűnjön műveletlen, szájtáti fajankónak. Adnia kell a látszatra.*
– Köszönöm! *Tetszik neki a nagy pohár, amit a pultra kerül elé. Az ital megkóstolása viszont még várat magára, kiabálás és dulakodás zaja zökkenti ki. Megfordul, hogy felmérje a helyzetet.*
~Valakit itt jól meg fognak verni.~
*Visszafordul Wellyradona felé. Bobbir arcán látszik, hogy hatással vannak rá az események, aggodalmasan ráncolja a homlokát. Ralas szavai, ha hallotta is őket, nem nyugtatták meg. Egy idő után eszébe jut, hogy hol hagyták abba a pultossal. *
– Hát, egyedül jöttem. Nem lenne kivel megosztanom a malacot. De a kacsa jól hangzik. *Újabb néhány pillanatnyi tűnődő csend következik Bobbirtól, megint a háta mögé pillant.*
– Ebből itt nagy baj lesz? Mert úgy néz ki. *tér a lényegre aggodalmaskodva.*
*Elégedetten bólogat a hallottakra. Valóban azért jött, hogy teljes ellazulásban legyen része, úgyhogy ki fogja használni a hely lehetőségeit, természetesen csak az erszénye tűrőképességének határáig. Ehhez viszont a ház nyugodt működése is szükséges, ami az asztalok környékén zajló hangos események láttán és hallatán jelenleg nem biztosított. Annyi baj legyen. Tudta, hogy mire vállalkozik a kikötői úttal, az ilyen viselkedés pedig bizonyosan a helyi, a városiakénál hevesebb szokáskör része.*
– Ennek örülök. A meggylé a kedvencem, de akkor legyen helyette a narancs.
~Narancsot még csak a piacon láttam, amikor messziről hozták. ~
*Utóbbit csak gondolja, hangosan nem mondja ki, hogy ne tűnjön műveletlen, szájtáti fajankónak. Adnia kell a látszatra.*
– Köszönöm! *Tetszik neki a nagy pohár, amit a pultra kerül elé. Az ital megkóstolása viszont még várat magára, kiabálás és dulakodás zaja zökkenti ki. Megfordul, hogy felmérje a helyzetet.*
~Valakit itt jól meg fognak verni.~
*Visszafordul Wellyradona felé. Bobbir arcán látszik, hogy hatással vannak rá az események, aggodalmasan ráncolja a homlokát. Ralas szavai, ha hallotta is őket, nem nyugtatták meg. Egy idő után eszébe jut, hogy hol hagyták abba a pultossal. *
– Hát, egyedül jöttem. Nem lenne kivel megosztanom a malacot. De a kacsa jól hangzik. *Újabb néhány pillanatnyi tűnődő csend következik Bobbirtól, megint a háta mögé pillant.*
– Ebből itt nagy baj lesz? Mert úgy néz ki. *tér a lényegre aggodalmaskodva.*
1814. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 12:16:48
Üzenet elküldve: 2019-10-25 12:16:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény esemény hátán//
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és a tolvajlást megelőzően//
*Szótlan figyel az ablakon át érkező férfire, az intézkedő Khulra és a távozó Darelldre. Az időközben megérkező vendégekre, mindentől függetlenül szépen mosolyog és üdvözli őket:*
- Üdvözlöm önöket a Sellőben! Kérem, érezzék jól magukat! *Hajtja meg magát egy pillanatra, majd visszafordul Zammiriáékhoz.*
- Jó ötlet. *hagyja jóvá.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban a vendégek és Yathlanae, Nala, Ernuss, Carlotteia valamint Milhen figyelmébe//
*Míg Darelld visszatér, talán van annyi ideje, hogy Ernusshoz forduljon.*
- Vidd az ágyneműraktárba, hamarosan követünk, addig tartsd szemmel. *Adja ki az utasításokat, majd talán ezzel egy időben hangzik fel a visítás, aztán az ork megindul az ajtó felé, amit a visszatérő Darelld bezár, Khul mindeközben leüti a fickót és a férfi mellé sasszézik, a fegyverek is előtűnnek. Mindenkivel ellentétben nem az orkra kiált rá.*
- YATHLANAE, énekelni, kiszolgálni, gyerünk tovább, a muzsikusok zenét! NALA, mindenkit kiszolgálni, kedveskedni, villámgyorsan. CARLOTTEIA! Egyelőre ezt hagyd ránk, tiéd is a vendégtér! *nem ismeri a lány képességeit, így nem fogja csatába küldeni, ha kell.*
- Kedves vendégeink! Csupán van, ki a Sellőt visszadobná természetes életterébe! Ilyen műsort még úgysem láttak! *Mosolyodik el szélesen, s tárja szét kezét gálánsan, hátha ezzel az apró viccel el tudja ütni a dolgok élét, karizmája nagyon jó, így általában sikerrel jár természetességével, kedvességével, humorával, nem beszélve arról, hogy rutinos évek állnak m9ögötte csábítóként. Hangzavar van, mindenki beszélget, a zene szól, bár az ork és a hátán lovagló Vyl feltűnő látvány, ahogy az üvöltés is hangos lehet, talán mégis beleolvad a környezetbe.*
- Alfonz! *A férfi bizonyára visszatért.* A szolgálati bejárat elé!
- Igen, uram! *A bejárat zárva, csupán Ernussnak kerül kinyitásra, ha Eldarannal arrafelé halad.*
//A tolvaj//
//Milhen, Zammiria//
//Érintőlegesen Khul//
*Hangosan fúj egyet, s lehet már az ork közvetlen Darelldék előtt áll, így ők nem tudnak cselekedni, egy határozott mozdulattal, tekintve, hogy eddig is Zammiria mellett állt, Milhen mellett terem és ha tudja, hát megragadja a karját. Talán eddig tartott a türelme, amiből már így is vészesen kevés volt. Csak a lány fülébe sziszegi.*
- A másik főnöködről beszélsz, Milhen! Most szépen velünk jössz! ODA! *Fejével biccent egy félreeső asztalhoz, míg az események elsimulnak, addig szépen megbeszélnek mindent. Ralas ereje teljében, fürge és ügyes, a lánynak kevés esélye van, persze lehet próbálkozni, minden mozdulatára figyel.*
- Egy rossz mozdulat és Zammiria beléd mártja a tőrét. Darelld, Khul! Tiétek az ork! *meg aki még arra vetődik, csak lesz egy vendég, aki legalább viccből gáncsot vet a mamlasznak. Ha tudja, Milhent szépen eltaszigálja az egyik kieső sarokban lévő üres asztalhoz. nem tudja ki követi, ki nem, egyelőre csökkenteni akarja az események számát.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és a tolvajlást megelőzően//
*Szótlan figyel az ablakon át érkező férfire, az intézkedő Khulra és a távozó Darelldre. Az időközben megérkező vendégekre, mindentől függetlenül szépen mosolyog és üdvözli őket:*
- Üdvözlöm önöket a Sellőben! Kérem, érezzék jól magukat! *Hajtja meg magát egy pillanatra, majd visszafordul Zammiriáékhoz.*
- Jó ötlet. *hagyja jóvá.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban a vendégek és Yathlanae, Nala, Ernuss, Carlotteia valamint Milhen figyelmébe//
*Míg Darelld visszatér, talán van annyi ideje, hogy Ernusshoz forduljon.*
- Vidd az ágyneműraktárba, hamarosan követünk, addig tartsd szemmel. *Adja ki az utasításokat, majd talán ezzel egy időben hangzik fel a visítás, aztán az ork megindul az ajtó felé, amit a visszatérő Darelld bezár, Khul mindeközben leüti a fickót és a férfi mellé sasszézik, a fegyverek is előtűnnek. Mindenkivel ellentétben nem az orkra kiált rá.*
- YATHLANAE, énekelni, kiszolgálni, gyerünk tovább, a muzsikusok zenét! NALA, mindenkit kiszolgálni, kedveskedni, villámgyorsan. CARLOTTEIA! Egyelőre ezt hagyd ránk, tiéd is a vendégtér! *nem ismeri a lány képességeit, így nem fogja csatába küldeni, ha kell.*
- Kedves vendégeink! Csupán van, ki a Sellőt visszadobná természetes életterébe! Ilyen műsort még úgysem láttak! *Mosolyodik el szélesen, s tárja szét kezét gálánsan, hátha ezzel az apró viccel el tudja ütni a dolgok élét, karizmája nagyon jó, így általában sikerrel jár természetességével, kedvességével, humorával, nem beszélve arról, hogy rutinos évek állnak m9ögötte csábítóként. Hangzavar van, mindenki beszélget, a zene szól, bár az ork és a hátán lovagló Vyl feltűnő látvány, ahogy az üvöltés is hangos lehet, talán mégis beleolvad a környezetbe.*
- Alfonz! *A férfi bizonyára visszatért.* A szolgálati bejárat elé!
- Igen, uram! *A bejárat zárva, csupán Ernussnak kerül kinyitásra, ha Eldarannal arrafelé halad.*
//A tolvaj//
//Milhen, Zammiria//
//Érintőlegesen Khul//
*Hangosan fúj egyet, s lehet már az ork közvetlen Darelldék előtt áll, így ők nem tudnak cselekedni, egy határozott mozdulattal, tekintve, hogy eddig is Zammiria mellett állt, Milhen mellett terem és ha tudja, hát megragadja a karját. Talán eddig tartott a türelme, amiből már így is vészesen kevés volt. Csak a lány fülébe sziszegi.*
- A másik főnöködről beszélsz, Milhen! Most szépen velünk jössz! ODA! *Fejével biccent egy félreeső asztalhoz, míg az események elsimulnak, addig szépen megbeszélnek mindent. Ralas ereje teljében, fürge és ügyes, a lánynak kevés esélye van, persze lehet próbálkozni, minden mozdulatára figyel.*
- Egy rossz mozdulat és Zammiria beléd mártja a tőrét. Darelld, Khul! Tiétek az ork! *meg aki még arra vetődik, csak lesz egy vendég, aki legalább viccből gáncsot vet a mamlasznak. Ha tudja, Milhent szépen eltaszigálja az egyik kieső sarokban lévő üres asztalhoz. nem tudja ki követi, ki nem, egyelőre csökkenteni akarja az események számát.*
1813. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:57:00
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:57:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény esemény hátán//
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és a tolvajlást megelőzően//
//Elsősorban Zammiria//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Csak egy fecni. *Válaszol a főnökasszonynak, miután Darelld kiment körbenézni.* "A Sellő égni fog", tiszta égő, annyira közhely már komolyan. *Fűzi még hozzá foghegyről, majd tekintve, hogy Dareldd visszaér, a fecnit a zsebébe rejti, majd később megnézik. A kisfickó nem válaszol, bár lélegzik, szóval nem halt meg, szerencsére, mikor o9kádott hason feküdt.*
- intézzük, főnökasszony. *Nyugtatja meg.* Helló, főnök! *Biccent oda Ralasnak. Két figura is érkezik, új vendégek, eddig nem látta őket, rendesek, csendesek, köszönnek, nem feltűnősködnek, így gond nélkül áthaladhatnak.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban Ormronyn, Zammiria, Ralas, Gyldwa, Vyl//
*Darelld visszatérésével szinte egy időben hangzik fel Vyl visítása, s vele párhuzamosan veszi észre a tömegen átnyomakodó orkot, aki az ajtó felé indult. Azonnal előkapja hónaljtokjából számszeríját, bár Eldaran érkezésekor már előkészítette azt, s az orkra szegezi, s elkerekedett szemmel nézi a rusnya képét. Már mindenki felszólította mindenre is, így ő nem kíván belefolyni, csupán tényeket közöl.*
- MEGBŰVÖLTEK, CIMBORA! VYL VÁGD POFÁN! *Élénken él még emlékeiben a néhány fertályórája történt esemény, mikor Vyl őt is elkábította, így tudja miről van szó.*
- ORK ASSZONY! VÁGJÁTOK POFÁN, ÉSZHEZ TÉR! DARELLD NE BÁNTSD! *Kiált, s a felhangzó utasítások közepette, a fülébe mászó duruzsoló Darelld hangot is meghallja, ahogyan Zammiria kiáltását is, de nem emiatt dönt, hanem... csak úgy.*
- A kurvapicsába! *BAMM. A számszeríj tusával egy jókora ütést mér a nyögdöső Eldaran fejére, aki minden bizonnyal csicsikálni fog, hacsak nem emberesedik meg hirtelen, persze kétli ekkora esés, majd ütés után. Az egész néhány pillanat.*
//A tolvaj//
- Milhen! Miafasztcsinálsz? *Kiált amoda is, miközben az orkra szegezett számszeríjjal áll, de nem akarja használni. Dareldd mellé próbál sasszézni, így már ketten is az útjában állhatnak.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és a tolvajlást megelőzően//
//Elsősorban Zammiria//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Csak egy fecni. *Válaszol a főnökasszonynak, miután Darelld kiment körbenézni.* "A Sellő égni fog", tiszta égő, annyira közhely már komolyan. *Fűzi még hozzá foghegyről, majd tekintve, hogy Dareldd visszaér, a fecnit a zsebébe rejti, majd később megnézik. A kisfickó nem válaszol, bár lélegzik, szóval nem halt meg, szerencsére, mikor o9kádott hason feküdt.*
- intézzük, főnökasszony. *Nyugtatja meg.* Helló, főnök! *Biccent oda Ralasnak. Két figura is érkezik, új vendégek, eddig nem látta őket, rendesek, csendesek, köszönnek, nem feltűnősködnek, így gond nélkül áthaladhatnak.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban Ormronyn, Zammiria, Ralas, Gyldwa, Vyl//
*Darelld visszatérésével szinte egy időben hangzik fel Vyl visítása, s vele párhuzamosan veszi észre a tömegen átnyomakodó orkot, aki az ajtó felé indult. Azonnal előkapja hónaljtokjából számszeríját, bár Eldaran érkezésekor már előkészítette azt, s az orkra szegezi, s elkerekedett szemmel nézi a rusnya képét. Már mindenki felszólította mindenre is, így ő nem kíván belefolyni, csupán tényeket közöl.*
- MEGBŰVÖLTEK, CIMBORA! VYL VÁGD POFÁN! *Élénken él még emlékeiben a néhány fertályórája történt esemény, mikor Vyl őt is elkábította, így tudja miről van szó.*
- ORK ASSZONY! VÁGJÁTOK POFÁN, ÉSZHEZ TÉR! DARELLD NE BÁNTSD! *Kiált, s a felhangzó utasítások közepette, a fülébe mászó duruzsoló Darelld hangot is meghallja, ahogyan Zammiria kiáltását is, de nem emiatt dönt, hanem... csak úgy.*
- A kurvapicsába! *BAMM. A számszeríj tusával egy jókora ütést mér a nyögdöső Eldaran fejére, aki minden bizonnyal csicsikálni fog, hacsak nem emberesedik meg hirtelen, persze kétli ekkora esés, majd ütés után. Az egész néhány pillanat.*
//A tolvaj//
- Milhen! Miafasztcsinálsz? *Kiált amoda is, miközben az orkra szegezett számszeríjjal áll, de nem akarja használni. Dareldd mellé próbál sasszézni, így már ketten is az útjában állhatnak.*
1812. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:35:01
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:35:01
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény, esemény hátán//
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és tolvajlást megelőzően//
*Bár részegnek gondolja, a Khul által kezelt férfi mellett elhaladva, korántsem tűnik annak, sokkal inkább, mint, akit összevertek, mint akinek alaposan ellátták a baját, s az ablakon keresztül végezte. Egyetért Khullal, még, ha a közlés módjával annyira nem is, azonban jelenleg ezzel nincs ideje foglalkozni. Futólag tekint Zammiriára, Ernussra és Khulra is, a felirat jelentését nem várva meg, kilép az utcára és alaposan körbenéz.*
//Az utcán, az elvágtázó lovak nyomában//
*Csupán porfelhő, semmi egyéb, talán némi mélyebb szekérnyom, mely a hirtelen indulás miatt ott ragadt a fehér kaviccsal felszórt földben. Egy pillantást vet a kívülről, férfival bezúzott ablakra, majd visszatér a Sellőbe, miközben gondolataiba merül. Gyanúsan ismerős arcot vett észre a szeme sarkából, amikor kifelé indult, s ez az ismerős arc bizony Srylhez volt hasonlatos. Felsóhajt, de nem engedheti meg magának a vitát, sem a konfliktust, jelenleg tömve vannak, dolgozni kell. Mellette két új vendég is betér, egy kackiás kalapos, illetve egy amolyan vándorfajta, de mindkettő udvarias és kulturált, így nincs akadálya, hogy betérjenek a Sellőbe.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban Ormronyn, Zammiria, Ralas, Khul, Gyldwa, Vyl//
*Halkan teszi be maga mögött az ajtót, s tekintve, hogy az Eldaranféle akció még nem hárult el, így nem is lép beljebb, marad ott a posztján, átvéve Khul helyét addig is, míg a férfi rendezkedik. Tekintetét a tömegen nyugtatja, melyből meglehetősen alaposan kitűnik a kiegyenesedő ork, s a vállára kapott, a feltűnő jelenség észrevételezéséhez segítség Vyl kiáltása is. Szinte azonnal fordul és zárja be belülről az ajtót, majd, ha egy kis csendhez jut, kimérten és udvariasan szólal fel, természetesen csak Zammiriát követően, talán akad ideje, hiszen szinte mindenki megállapította mekkora tömeg van, nehéz átjutni.*
- Uram! *Egyértelműen az orkhoz szól, s kezét lassan rövid kardjára csúsztatja, majd előhúzza hüvelyéből. Nincs értelme mérlegelni, jelenleg az ork már úgy látszik döntött, nem kérdezett előtte, nem gondolkodott más helyiségen.*
- Kérem, amennyiben a hölgyet szeretné, a mi helyiségeinket kell használnia, ahová saját lábán is elmegy. _Tegye... le_ *Kardján megfeszül marka, s maga elé emeli, hogyha az ork nekifutásból kívánna távozni, lehetőség szerint felnyársalja magát. Ismeri a hasonló fickókat. Nagy testükkel és vérgőzös szemléletükkel azt gondolják, hogy bármilyen akadályt legyűrnek. Nos... lehet próbálkozni.*
- Khul... kábítsd el az ablakos fickót. *Sziszegi a másik őrnek.* Úgy vele nem lesz gond. *Fűzi még hozzá. Elege van.*
//A tolvaj//
*Zammiria kiáltását természetesen szintén meghallja, azonban Milhen lefagyását kihasználva előbb az orkkal foglalkozik, s azt is nézi egész végig, miközben a lányhoz szól. Tekintve, hogy Ralas úr is ott van, Zammiria is, s ahogy elnézi Sryl is, mely kapcsán ugyan görcsbe rándul a gyomra, de ráér még ezzel foglalkozni, így Milhen meglehetősen szorult helyzetbe került. Nyilván nem fogja kétségbe vonni főnökasszonya kiáltását.*
- Hölgyem... te pedig maradj, ahol vagy, innen egyelőre nem távozol. *Az ajtó zárva, senki sem megy sehová, csak Darellden keresztül.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablást és tolvajlást megelőzően//
*Bár részegnek gondolja, a Khul által kezelt férfi mellett elhaladva, korántsem tűnik annak, sokkal inkább, mint, akit összevertek, mint akinek alaposan ellátták a baját, s az ablakon keresztül végezte. Egyetért Khullal, még, ha a közlés módjával annyira nem is, azonban jelenleg ezzel nincs ideje foglalkozni. Futólag tekint Zammiriára, Ernussra és Khulra is, a felirat jelentését nem várva meg, kilép az utcára és alaposan körbenéz.*
//Az utcán, az elvágtázó lovak nyomában//
*Csupán porfelhő, semmi egyéb, talán némi mélyebb szekérnyom, mely a hirtelen indulás miatt ott ragadt a fehér kaviccsal felszórt földben. Egy pillantást vet a kívülről, férfival bezúzott ablakra, majd visszatér a Sellőbe, miközben gondolataiba merül. Gyanúsan ismerős arcot vett észre a szeme sarkából, amikor kifelé indult, s ez az ismerős arc bizony Srylhez volt hasonlatos. Felsóhajt, de nem engedheti meg magának a vitát, sem a konfliktust, jelenleg tömve vannak, dolgozni kell. Mellette két új vendég is betér, egy kackiás kalapos, illetve egy amolyan vándorfajta, de mindkettő udvarias és kulturált, így nincs akadálya, hogy betérjenek a Sellőbe.*
//Mindenki a Sellő fogadóterében//
//A leányrablás//
//Elsősorban Ormronyn, Zammiria, Ralas, Khul, Gyldwa, Vyl//
*Halkan teszi be maga mögött az ajtót, s tekintve, hogy az Eldaranféle akció még nem hárult el, így nem is lép beljebb, marad ott a posztján, átvéve Khul helyét addig is, míg a férfi rendezkedik. Tekintetét a tömegen nyugtatja, melyből meglehetősen alaposan kitűnik a kiegyenesedő ork, s a vállára kapott, a feltűnő jelenség észrevételezéséhez segítség Vyl kiáltása is. Szinte azonnal fordul és zárja be belülről az ajtót, majd, ha egy kis csendhez jut, kimérten és udvariasan szólal fel, természetesen csak Zammiriát követően, talán akad ideje, hiszen szinte mindenki megállapította mekkora tömeg van, nehéz átjutni.*
- Uram! *Egyértelműen az orkhoz szól, s kezét lassan rövid kardjára csúsztatja, majd előhúzza hüvelyéből. Nincs értelme mérlegelni, jelenleg az ork már úgy látszik döntött, nem kérdezett előtte, nem gondolkodott más helyiségen.*
- Kérem, amennyiben a hölgyet szeretné, a mi helyiségeinket kell használnia, ahová saját lábán is elmegy. _Tegye... le_ *Kardján megfeszül marka, s maga elé emeli, hogyha az ork nekifutásból kívánna távozni, lehetőség szerint felnyársalja magát. Ismeri a hasonló fickókat. Nagy testükkel és vérgőzös szemléletükkel azt gondolják, hogy bármilyen akadályt legyűrnek. Nos... lehet próbálkozni.*
- Khul... kábítsd el az ablakos fickót. *Sziszegi a másik őrnek.* Úgy vele nem lesz gond. *Fűzi még hozzá. Elege van.*
//A tolvaj//
*Zammiria kiáltását természetesen szintén meghallja, azonban Milhen lefagyását kihasználva előbb az orkkal foglalkozik, s azt is nézi egész végig, miközben a lányhoz szól. Tekintve, hogy Ralas úr is ott van, Zammiria is, s ahogy elnézi Sryl is, mely kapcsán ugyan görcsbe rándul a gyomra, de ráér még ezzel foglalkozni, így Milhen meglehetősen szorult helyzetbe került. Nyilván nem fogja kétségbe vonni főnökasszonya kiáltását.*
- Hölgyem... te pedig maradj, ahol vagy, innen egyelőre nem távozol. *Az ajtó zárva, senki sem megy sehová, csak Darellden keresztül.*
1811. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:25:47
Üzenet elküldve: 2019-10-25 11:25:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A csalogány hallgat//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Yathlanae és mindenki más, aki még bent tartózkodik//
*Daluknak varázslatos bűvköre sikeresen elcsábítja mindkét orkot, az elf szíve is elérzékenyül egy pillanatra, ahogy a meghatódott zöld nőt szemléli. Még hogy szörnyetegek, ő sose tartotta ezt a különleges fajt különbnek, mint bármilyen népet. Van, aki zsigerből elítéli őket, van aki undorodik tőlül. Yathlanae járt a földjükön, élt orkok között, összegyűjtötte az ő dalaikat is. És az volt a tapasztalata, hogy a kissé nyers stílustól eltekintve közvetlen egy nép, ha rendesek velük, ők se fognak balhézni.
Odalép a nőhöz, és megérinti a vállát. Ha az felnéz, kedvesen rámosolyog.*
- Minden rendben, hölgyem? Esetleg segíthetek valamiben?
*Szívesen ottmaradna mellette, de a következő pillanatban Vyl sikítására lesz figyelmes, így gyorsan odakapja a fejét. A döbbenettől még levegőt venni is elfelejt egy pillanatra. Vyl a másik ork vállán vergődik, az pedig nagy léptekkel közelít az ajtó felé. Gyorsan felpattan, és utánuk kiabál, bár a kiabálás nagyon nem az ő területe.*
- Kérem! Tegye le a társamat!
*Nem tudja, értő fülekre találnak-e szavai, de a felfordulás egyre nagyobb lesz, egyre több alkalmazott figyel fel, és siet a bajba jutott zenész segítségére. Yathlanae újra az ork nő felé fordul, és lágy hangon kezd beszélni hozzá.*
- Higgye el, egy pillanatig sem feltételezném önről, hogy bántana. Viszont hálásak lennénk, ha beszélne az ismerőse fejével, mert tényleg nem illik sellőket rabolni. És ki is tudná jobban lenyugtatni, mint a barátja.
*Senki sem akar balhét, nem tenne jót a Sellő hírnevének sem, ha ki kéne dobni egy vendéget. Yathlanae bízik abban, hogy csak pillanatnyi fellángolásból cselekedett így a nagydarab ork, és könnyen megbeszélhetik, elsimíthatják a kellemetlenséget.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Yathlanae és mindenki más, aki még bent tartózkodik//
*Daluknak varázslatos bűvköre sikeresen elcsábítja mindkét orkot, az elf szíve is elérzékenyül egy pillanatra, ahogy a meghatódott zöld nőt szemléli. Még hogy szörnyetegek, ő sose tartotta ezt a különleges fajt különbnek, mint bármilyen népet. Van, aki zsigerből elítéli őket, van aki undorodik tőlül. Yathlanae járt a földjükön, élt orkok között, összegyűjtötte az ő dalaikat is. És az volt a tapasztalata, hogy a kissé nyers stílustól eltekintve közvetlen egy nép, ha rendesek velük, ők se fognak balhézni.
Odalép a nőhöz, és megérinti a vállát. Ha az felnéz, kedvesen rámosolyog.*
- Minden rendben, hölgyem? Esetleg segíthetek valamiben?
*Szívesen ottmaradna mellette, de a következő pillanatban Vyl sikítására lesz figyelmes, így gyorsan odakapja a fejét. A döbbenettől még levegőt venni is elfelejt egy pillanatra. Vyl a másik ork vállán vergődik, az pedig nagy léptekkel közelít az ajtó felé. Gyorsan felpattan, és utánuk kiabál, bár a kiabálás nagyon nem az ő területe.*
- Kérem! Tegye le a társamat!
*Nem tudja, értő fülekre találnak-e szavai, de a felfordulás egyre nagyobb lesz, egyre több alkalmazott figyel fel, és siet a bajba jutott zenész segítségére. Yathlanae újra az ork nő felé fordul, és lágy hangon kezd beszélni hozzá.*
- Higgye el, egy pillanatig sem feltételezném önről, hogy bántana. Viszont hálásak lennénk, ha beszélne az ismerőse fejével, mert tényleg nem illik sellőket rabolni. És ki is tudná jobban lenyugtatni, mint a barátja.
*Senki sem akar balhét, nem tenne jót a Sellő hírnevének sem, ha ki kéne dobni egy vendéget. Yathlanae bízik abban, hogy csak pillanatnyi fellángolásból cselekedett így a nagydarab ork, és könnyen megbeszélhetik, elsimíthatják a kellemetlenséget.*
1810. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 10:55:51
Üzenet elküldve: 2019-10-25 10:55:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Bobbir//
*Igazán nem veszi zokon, hogy a vendéget, mint minden itt először járót elkápráztatja a díszítés és kevesebb figyelmet szentelnek szerény személyének, mint a falakon ékeskedő művészi portréknak, festményeknek és hangulatosan lengedező kelméknek.*
-Kedves barátom, akkor jó helyen jársz. Itt ezeket mind megkapod, sőt, mindent, ami test és lélek kellemes ellazulásához vezet, csak kívánnod kell. *Mosolyog sejtelmesen, hiszen ez így is van, a sellőlányok fifikásak és találékonyak, még a vendég rejtett vágyait is meglepő taktikákkal kutatják ki és munkálkodnak azok megvalósításán.*
-Narancs, alma, esetleg barack vagy szőlő, amivel tudok szolgálni. *Tárja fel a kínálatot, ha megkapja a választást a férfitől, akkor elfordul és elteszi az aranyakat, majd egy méretesebb pohárba tölti a nedűt és a szélét szépen narancs és citromkarikával díszíti, aztán Bobbir elé helyezi.*
-Megeshet, hogy soknak tűnik, ha egyedül fogyasztja. *Tesz egy rejtélyes megjegyzést, de ezt követően rátér a kérdéses étel taglalására.*
-Az egy igazán kedvelt fogás, pecsenye kacsa mártással. A konyhán jól befűszerezve pácolják néhány napig, aztán a tűz fölött ropogós kérgűre sütik, miközben a szaftjával locsolgatják. *Már a nyál is összefut a szájában, ahogy taglalja, kétségtelen, ő is elfogyasztott már nem egyszer egymaga egy ilyen lakomát.*
-Savanyúságot ajánlanék hozzá, persze kitűnően csúszik, meg kell hagyni, de ha még tervez mást is a mai napra, akkor nem baj, ha kerül mellé valami ecetes is. *Kacsint a férfire, aztán várja a rendelést, esetleg a további kérdéseket, amikre persze szívesen felel.*
//Bobbir//
*Igazán nem veszi zokon, hogy a vendéget, mint minden itt először járót elkápráztatja a díszítés és kevesebb figyelmet szentelnek szerény személyének, mint a falakon ékeskedő művészi portréknak, festményeknek és hangulatosan lengedező kelméknek.*
-Kedves barátom, akkor jó helyen jársz. Itt ezeket mind megkapod, sőt, mindent, ami test és lélek kellemes ellazulásához vezet, csak kívánnod kell. *Mosolyog sejtelmesen, hiszen ez így is van, a sellőlányok fifikásak és találékonyak, még a vendég rejtett vágyait is meglepő taktikákkal kutatják ki és munkálkodnak azok megvalósításán.*
-Narancs, alma, esetleg barack vagy szőlő, amivel tudok szolgálni. *Tárja fel a kínálatot, ha megkapja a választást a férfitől, akkor elfordul és elteszi az aranyakat, majd egy méretesebb pohárba tölti a nedűt és a szélét szépen narancs és citromkarikával díszíti, aztán Bobbir elé helyezi.*
-Megeshet, hogy soknak tűnik, ha egyedül fogyasztja. *Tesz egy rejtélyes megjegyzést, de ezt követően rátér a kérdéses étel taglalására.*
-Az egy igazán kedvelt fogás, pecsenye kacsa mártással. A konyhán jól befűszerezve pácolják néhány napig, aztán a tűz fölött ropogós kérgűre sütik, miközben a szaftjával locsolgatják. *Már a nyál is összefut a szájában, ahogy taglalja, kétségtelen, ő is elfogyasztott már nem egyszer egymaga egy ilyen lakomát.*
-Savanyúságot ajánlanék hozzá, persze kitűnően csúszik, meg kell hagyni, de ha még tervez mást is a mai napra, akkor nem baj, ha kerül mellé valami ecetes is. *Kacsint a férfire, aztán várja a rendelést, esetleg a további kérdéseket, amikre persze szívesen felel.*
1809. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 10:05:18
Üzenet elküldve: 2019-10-25 10:05:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
*Bobbir elsőként a pult környékét méri fel kíváncsi szemeivel. Tekintete rövid időre elkalandozik a falakat díszítő igen érdekes képekre. Aztán köszöntő hangot hall, ezért a fejével is visszafordul a pult és a mögötte álló felé. Rámosolyog Wellyradonára miközben átveszi az étlapot.*
– Köszönöm! Először is enni és inni szeretnék. Aztán majd esetleg mást is kipróbálok. *Elveszi a tekintetét a nőről és az étlapot kezdi böngészni. A kínálat bő, de több tétel neve igen titokzatos, egyszerűen nem tudja kitalálni, hogy mit jelenthetnek. Szerencsére kap segítséget.*
– Gyümölcslevet szeretnék. *válaszolja majd ismét az étlapra pillant. A bőség zavara.*
– A trófeatál az a sült malac lenne almával a szájában? Egymagamnak talán túl sok lenne. Micsoda a kapitány kedvence? *kérdi miközben beletúr az erszényébe néhány aranyérméért. A Gyümölcslét máris kifizeti 4 arannyal.
*
– Ezt a gyümölcsléért adom. *magyarázza az érméket a nő elé rakva a pultra. A rendelése alatt zajló közjátékra a háta mögött szinte ügyet sem vet. Biztos volt benne, hogy a Kikötőben rengeteg problémás alakot talál majd, velük pedig inkább nem szólalkozna össze, ha nem muszáj.*
*Bobbir elsőként a pult környékét méri fel kíváncsi szemeivel. Tekintete rövid időre elkalandozik a falakat díszítő igen érdekes képekre. Aztán köszöntő hangot hall, ezért a fejével is visszafordul a pult és a mögötte álló felé. Rámosolyog Wellyradonára miközben átveszi az étlapot.*
– Köszönöm! Először is enni és inni szeretnék. Aztán majd esetleg mást is kipróbálok. *Elveszi a tekintetét a nőről és az étlapot kezdi böngészni. A kínálat bő, de több tétel neve igen titokzatos, egyszerűen nem tudja kitalálni, hogy mit jelenthetnek. Szerencsére kap segítséget.*
– Gyümölcslevet szeretnék. *válaszolja majd ismét az étlapra pillant. A bőség zavara.*
– A trófeatál az a sült malac lenne almával a szájában? Egymagamnak talán túl sok lenne. Micsoda a kapitány kedvence? *kérdi miközben beletúr az erszényébe néhány aranyérméért. A Gyümölcslét máris kifizeti 4 arannyal.
*– Ezt a gyümölcsléért adom. *magyarázza az érméket a nő elé rakva a pultra. A rendelése alatt zajló közjátékra a háta mögött szinte ügyet sem vet. Biztos volt benne, hogy a Kikötőben rengeteg problémás alakot talál majd, velük pedig inkább nem szólalkozna össze, ha nem muszáj.*
1808. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-25 01:56:14
Üzenet elküldve: 2019-10-25 01:56:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér, bejárat közelében//
//Zammiria//
~Tolvaj!~
*Mint akit álmából ébresztenek, ocsúdik fel, kerekre tágult szemekkel meredve Zammiriára. Fogalma sincs, hol ronthatta el, mit csinálhatott rosszul, hisz mindent úgy tett, ahogy az a nagykönyvben meg van írva... Egy biztos, újdonsült ellenfele szemében nem látni félelmet.
Ellép a hegyesfülűtől, de az keményen megragadja karját. Visszafordultában villan szeme az ismeretlen mélységire és megkísérli kicsavarni karját a szorításból.*
-Eressz!
*Sziszegi, de olybá fest, itt bizony új ötlettel kell előrukkolni. Egy szempillantás alatt jár végig a piszkoszöld tekintet, felmérve a körülöttük állókat, majd felkiált.*
-Ez a mélységi szuka megtámadott!
*Nincs más dolga, mint várni. Szemei még egyszer végigjárják a mélységit, már ha amaz nem tett semmit ezidáig. Ha füllentésről van szó, kevés ellenfele akad a Kikötőben, a jó Khul pedig már úgy is a tenyeréből eszik.*
//Zammiria//
~Tolvaj!~
*Mint akit álmából ébresztenek, ocsúdik fel, kerekre tágult szemekkel meredve Zammiriára. Fogalma sincs, hol ronthatta el, mit csinálhatott rosszul, hisz mindent úgy tett, ahogy az a nagykönyvben meg van írva... Egy biztos, újdonsült ellenfele szemében nem látni félelmet.
Ellép a hegyesfülűtől, de az keményen megragadja karját. Visszafordultában villan szeme az ismeretlen mélységire és megkísérli kicsavarni karját a szorításból.*
-Eressz!
*Sziszegi, de olybá fest, itt bizony új ötlettel kell előrukkolni. Egy szempillantás alatt jár végig a piszkoszöld tekintet, felmérve a körülöttük állókat, majd felkiált.*
-Ez a mélységi szuka megtámadott!
*Nincs más dolga, mint várni. Szemei még egyszer végigjárják a mélységit, már ha amaz nem tett semmit ezidáig. Ha füllentésről van szó, kevés ellenfele akad a Kikötőben, a jó Khul pedig már úgy is a tenyeréből eszik.*
1807. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 18:58:06
Üzenet elküldve: 2019-10-24 18:58:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Pultnál//
//Bobbir//
*Látja, hogy odabent kezd eléggé elharapózni a hangulat, szerencséjére a pult mögé még senkit nem dobtak be, így biztonságban érzi magát. A vendégek meg csak jönnek, talán épp a műsor miatt, nem is hibáztatja őket, bár ha az eltört söröskorsók és halomra zúzott bútorok miatt neki kell takarítania, az istenek óvják azt, akit mellé osztanak be. Majd újabb betérőre lesz figyelmes, aki egyenest a pultot célozza meg és letelepszik mellé. Az udvariasságnak sincsen híján szerencsére, így a nő egy kedves mosolyt villantva viszonozza azt.*
-Szép napot neked is! Üdvözölünk a Sellőben! Miben lehetünk szolgálatodra? *Ezzel egy étlapot csúsztat a férfi elé.*
-Minden frissen készül a konyhán. Nyugodt szívvel tudom ajánlani a trófeatálunkat, a hús még egészen friss, tegnap hozta be a szállító, a hozzá felszolgált sült alma pedig éppen szezonját futja, most a legízletesebb. *Teszi még hozzá.*
-Italt mit tölthetek? *Néz körbe, hogy lássa Nala épp merre kódorog, hiszen, ha valami különlegeset kér a vendég, azt neki is szívesen megmutatná.*
//Bobbir//
*Látja, hogy odabent kezd eléggé elharapózni a hangulat, szerencséjére a pult mögé még senkit nem dobtak be, így biztonságban érzi magát. A vendégek meg csak jönnek, talán épp a műsor miatt, nem is hibáztatja őket, bár ha az eltört söröskorsók és halomra zúzott bútorok miatt neki kell takarítania, az istenek óvják azt, akit mellé osztanak be. Majd újabb betérőre lesz figyelmes, aki egyenest a pultot célozza meg és letelepszik mellé. Az udvariasságnak sincsen híján szerencsére, így a nő egy kedves mosolyt villantva viszonozza azt.*
-Szép napot neked is! Üdvözölünk a Sellőben! Miben lehetünk szolgálatodra? *Ezzel egy étlapot csúsztat a férfi elé.*
-Minden frissen készül a konyhán. Nyugodt szívvel tudom ajánlani a trófeatálunkat, a hús még egészen friss, tegnap hozta be a szállító, a hozzá felszolgált sült alma pedig éppen szezonját futja, most a legízletesebb. *Teszi még hozzá.*
-Italt mit tölthetek? *Néz körbe, hogy lássa Nala épp merre kódorog, hiszen, ha valami különlegeset kér a vendég, azt neki is szívesen megmutatná.*
1806. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 16:41:48
Üzenet elküldve: 2019-10-24 16:41:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ambroggio, Wellyradona, Latamie, Daesys//
*Ha éhes sokkal borúsabban látja a világot, így Carlo érkezése éppen a mord pillanatában éri. Welly lejelentkezésére bólint.*
- Köszönöm. Ha szükségem lesz valamire, majd szólok. *Attól kezdve viszont, hogy izgalmas csörömpöléssel érkezik egy csomag, vagy vendég, vagy fene sem tudja mi, máris érdeklődővé válik. Újonnan választott helye sokkal kedvezőbb, hogy egyszerre tömje magát jobb kedvűvé, és egyszerre szemlélje a jó vágású őr ténykedését.*
- Még meggondolom, köszönöm. *Válaszol Welly ajánlatára. Voltaképpen simán kifizetne egy sellőlányt, és egy fiút is, kit ezért, kit azért, de messze még a hajnal.
A Sellőház kényelme mindig kiszámíthatóan hozta a kellő színvonalat. Latamie olyan kényelmesen elterpeszkedik a kényelmes puha széken, lábát szemben a másikon pihentetve, wegtoreni fűszeres füstöt pöfékelve, hogy majd bele olvad a párnázatba. Hunyorog, ahogy a füstpászma elhagyja ajkait, és somolyogva pislog fel Ambroggio mellé érő alakjára.*
- Aggódnom kellett volna? *kérdezi rezzenéstelenül az intéző szemeibe. Termetre nem gondolná, de hát látott már pipogya óriást is. Szó ami szó, Latamie nem aggódott túlságosan. Illetve mire megfoganhatott volna a gondolat, hogy megnézze Ambroggiot, addigra megkapta a vacsorát, aztán berepült egy madárka az ablakon. *
- Nagyobb veszélyben voltam én idebent. *Vigyorodik szélesen, hazudtolva szavai komolyságát. Nem rejti véka alá, hogy élvezi, ha esemény van. A Pintyben is lelkesen tudósította az öreg földbirtokost, a csetepatéról, melyet Bubus válla fölött lesett ki.*
- Talán ezt is felszámolom. Veszélyességi felárként. *Szemtelen, való igaz. Büszkén vállalná, ha ezzel merné bárki vádolni. Pénzre amúgy nincs szüksége, az egészet csak játék címén tűzi oda. Dohánnyal ujjai közt int az egyik szék felé, mellé engedékenyen bólint, hellyel kínálva őt.
Aztán tűnik fel neki az Amboggiot követő filigrán alak. Alaposan megjártatja tengereket idéző zöld szemeit a hasonló színekkel megáldott lányon, akit az ajtóból kifordulni látott nem is olyan rég, s aki miatt Ambroggio egy szál wegtorenit sem füstölt el vele. Féloldalra húzódó mosolya gunyoros vonást húz orra mellé. Nem mintha gúnyolódni akarna, csak éppen kívülről nem tudja milyen fejet vág éppen. Szemben lévő székre támasztott lábát a földre engedi, húzza maga alá, s az egyébként borzasztó kényelmes pózból az asztal fölé könyököl a dohánnyal. Így int a lánynak is, hogy foglaljon csak helyet, ahova szeretne.*
*Ha éhes sokkal borúsabban látja a világot, így Carlo érkezése éppen a mord pillanatában éri. Welly lejelentkezésére bólint.*
- Köszönöm. Ha szükségem lesz valamire, majd szólok. *Attól kezdve viszont, hogy izgalmas csörömpöléssel érkezik egy csomag, vagy vendég, vagy fene sem tudja mi, máris érdeklődővé válik. Újonnan választott helye sokkal kedvezőbb, hogy egyszerre tömje magát jobb kedvűvé, és egyszerre szemlélje a jó vágású őr ténykedését.*
- Még meggondolom, köszönöm. *Válaszol Welly ajánlatára. Voltaképpen simán kifizetne egy sellőlányt, és egy fiút is, kit ezért, kit azért, de messze még a hajnal.
A Sellőház kényelme mindig kiszámíthatóan hozta a kellő színvonalat. Latamie olyan kényelmesen elterpeszkedik a kényelmes puha széken, lábát szemben a másikon pihentetve, wegtoreni fűszeres füstöt pöfékelve, hogy majd bele olvad a párnázatba. Hunyorog, ahogy a füstpászma elhagyja ajkait, és somolyogva pislog fel Ambroggio mellé érő alakjára.*
- Aggódnom kellett volna? *kérdezi rezzenéstelenül az intéző szemeibe. Termetre nem gondolná, de hát látott már pipogya óriást is. Szó ami szó, Latamie nem aggódott túlságosan. Illetve mire megfoganhatott volna a gondolat, hogy megnézze Ambroggiot, addigra megkapta a vacsorát, aztán berepült egy madárka az ablakon. *
- Nagyobb veszélyben voltam én idebent. *Vigyorodik szélesen, hazudtolva szavai komolyságát. Nem rejti véka alá, hogy élvezi, ha esemény van. A Pintyben is lelkesen tudósította az öreg földbirtokost, a csetepatéról, melyet Bubus válla fölött lesett ki.*
- Talán ezt is felszámolom. Veszélyességi felárként. *Szemtelen, való igaz. Büszkén vállalná, ha ezzel merné bárki vádolni. Pénzre amúgy nincs szüksége, az egészet csak játék címén tűzi oda. Dohánnyal ujjai közt int az egyik szék felé, mellé engedékenyen bólint, hellyel kínálva őt.
Aztán tűnik fel neki az Amboggiot követő filigrán alak. Alaposan megjártatja tengereket idéző zöld szemeit a hasonló színekkel megáldott lányon, akit az ajtóból kifordulni látott nem is olyan rég, s aki miatt Ambroggio egy szál wegtorenit sem füstölt el vele. Féloldalra húzódó mosolya gunyoros vonást húz orra mellé. Nem mintha gúnyolódni akarna, csak éppen kívülről nem tudja milyen fejet vág éppen. Szemben lévő székre támasztott lábát a földre engedi, húzza maga alá, s az egyébként borzasztó kényelmes pózból az asztal fölé könyököl a dohánnyal. Így int a lánynak is, hogy foglaljon csak helyet, ahova szeretne.*
1805. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:44:49
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:44:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Bobbir a kapott útmutatás szerint vág át a Lakónegyeden. Szigorúan ügyel arra, hogy ne meresszen túl nagy szemeket a túlságosan veszélyesnek tűnő fickókra és nőszemélyekre. Tudja, hogy a provokáció itt végzetes is lehet. Elővigyázatossága meghozza a gyümölcsét, a rozoga házakat maga mögött hagyva egy valamicskét jobbnak mondható környékre ér, az út is kiszélesedik.
A fehér kaviccsal beszórt út végén egy fehér falú épület várja, olyan, amilyen még a régi Gazdagnegyedben is elképzelhető lenne. Megáll egy pillanatra, hogy még messziről megszemlélhesse, aztán közelebb megy. Az ajtóhoz sétál, ha pedig nincs akadálya, akkor az ajtót kinyitva belép a házba.*
~Ez már döfi!~
*Gondolja a helyiségben körülnézve. Vet egy pillantást az elegáns asztaloknál szórakozó társaságokra, aztán a pultra is. Utóbbi mellett dönt, a pulthoz sétál. Mint az úton egy öreg matróztól megtudta, egy kocsmapult mindig biztos pont, mivel közel a sok ital és legalább egy oldalról véd.*
– Szép napot kívánok! *Köszön annak, akit a környéken talál. Reméli, hogy kisegítik majd a kínálat elmondásával. A hallottakra és a képzeletére nem szeretne hagyatkozni, nevetséges lenne, ha olyat kérne, ami nincs.*
A fehér kaviccsal beszórt út végén egy fehér falú épület várja, olyan, amilyen még a régi Gazdagnegyedben is elképzelhető lenne. Megáll egy pillanatra, hogy még messziről megszemlélhesse, aztán közelebb megy. Az ajtóhoz sétál, ha pedig nincs akadálya, akkor az ajtót kinyitva belép a házba.*
~Ez már döfi!~
*Gondolja a helyiségben körülnézve. Vet egy pillantást az elegáns asztaloknál szórakozó társaságokra, aztán a pultra is. Utóbbi mellett dönt, a pulthoz sétál. Mint az úton egy öreg matróztól megtudta, egy kocsmapult mindig biztos pont, mivel közel a sok ital és legalább egy oldalról véd.*
– Szép napot kívánok! *Köszön annak, akit a környéken talál. Reméli, hogy kisegítik majd a kínálat elmondásával. A hallottakra és a képzeletére nem szeretne hagyatkozni, nevetséges lenne, ha olyat kérne, ami nincs.*
1804. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:42:39
Üzenet elküldve: 2019-10-24 15:42:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
*Torskel készésgesen mutatja az utat, ami nincs is messze. A kulcsot hamar előkeresi és az ork nő szeme elé egy tengerre néző lilás színű szoba, rajta nagy ágy, amin szintén lila szaténtakaró van. A férfi be is csukja magukra az ajtót. A ruhákat az egyik közelebbi karosszékbe teszi, majd L'zgarához fordulva finoman kicsomagolja őt a selyemköntösből.*
- Igen, értek a nők nyelvén, ugyanakkor te is értesz a férfiakén.*-jegyzi mag a kalóz, majd ha mind a kettejükről lekerült a textil akkor az ágyra fekteti a zöldbőrűt, és finom csókokkal illeti a száján, a nyakán, majd a kebleihez él, aminek rózsáit cirógatva, puszilgatva, gyengéden harapdálva ingerel, aztán a finom csókok a hason indulnak lefelé, egészen a szirmokig, amiket szájával és nyelvével kényeztet, reméli a nő legnagyobb örömére. Ha befejezte a tevékenységét, a nő mellé fekszik, aki megmutathatja a saját tudományát.*
*Torskel készésgesen mutatja az utat, ami nincs is messze. A kulcsot hamar előkeresi és az ork nő szeme elé egy tengerre néző lilás színű szoba, rajta nagy ágy, amin szintén lila szaténtakaró van. A férfi be is csukja magukra az ajtót. A ruhákat az egyik közelebbi karosszékbe teszi, majd L'zgarához fordulva finoman kicsomagolja őt a selyemköntösből.*
- Igen, értek a nők nyelvén, ugyanakkor te is értesz a férfiakén.*-jegyzi mag a kalóz, majd ha mind a kettejükről lekerült a textil akkor az ágyra fekteti a zöldbőrűt, és finom csókokkal illeti a száján, a nyakán, majd a kebleihez él, aminek rózsáit cirógatva, puszilgatva, gyengéden harapdálva ingerel, aztán a finom csókok a hason indulnak lefelé, egészen a szirmokig, amiket szájával és nyelvével kényeztet, reméli a nő legnagyobb örömére. Ha befejezte a tevékenységét, a nő mellé fekszik, aki megmutathatja a saját tudományát.*
1803. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 13:42:39
Üzenet elküldve: 2019-10-24 13:42:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
//Orm, Gyldwa, Carlotteia, Vyliassa, Yathlanae//
*Kezd megnyugodni, hogy a békésebb, alkalmazkodóbb fajta orkok ültek be hozzájuk, Gyldwa nagyon udvariasan üdvözli. Egyáltalán nem veszi zokon a heves mozdulatot, összerezzenése önkéntelen reakció, Orm nincs híján az erőnek és erélynek. A bocsánatkérés nagyon aranyosra sikeredik, ha lett is volna benne neheztelés, az most teljesen elpárolog, és Sellőtlen mivoltából fakadó távolságtartásán is átüt derűjének melege, mely mosolyban terül szét az arcán.*
- Nem tesz semmit.
*A méretekben nem teljesen biztos, mert ő is elmondásokból hallotta, melyek olykor gyanúsan nagyzolók, saját szemével inkább feldarabolva látta a cápát. Ám talán olyan nagyon nem lő mellé, ha egy ismertebb állathoz viszonyítja, és egy kicsit mesél róla a vendégek kedvét célozva.*
- Inkább olyan méretű lehet, mint egy nagyobb ló. Csak lábak helyett uszonyai vannak, és rettentő sok foggal vadászik. A tengerészek nagyon félnek tőle, állítólag a halvért elképesztően messziről megérzik, és a halászok hajója körül csendes, gyilkos ragadozókként cirkálnak, hasítva a tenger felszínét rettenetes, kardszerű hátuszonyukkal.
*Kinyújtott ujjakkal tartja fel tenyerét, mintha az lenne a cápa hátuszonya, és lassan mozgatva mutatja, hogyan les prédára ez a szörnyűséges bestia.*
- Akár az úszókra is rátámadnak, sőt, egyesek szentül megesküdnek, hogy látták már, ahogy kisebb csónakból kiborították az utazót, és pillanatokon belül vörösre festették a türkizkék vizet áldozatuk vérével.
*Nem biztos benne, hogy pont erre az állatra gondoltak, mert akad nagyobb is a vízben, de úgy tűnik, hogy kezdi elnyerni a vendégek tetszését a javaslat, melyen remélhetőleg a kis meséje sem ront. Úgy érzi, kissé rossz sugallatot adhatott, a lopás és nem fizetés említésére komolyan és alázattal felel.*
- Meg sem fordult a fejemben ilyesmi, kisasszony. A Mélytengeri szörnyeteg menünk 22 arany. Önnek is hozhatok valamit enni?
*Az italokkal kapcsolatban hamar megérti, hogy mire gondol Gyldwa.*
- Tehát valamit nagy pohárral, ugye? Van sörünk, borunk, pezsgőnk, kevert koktéljaink is, amikben általában gyümölcslé és valamilyen töményebb szesz keveredik. Akad édesebb, kesernyésebb és valahol a kettő között is, ami kifejezetten üdítő jellegű, friss ízű.
*Az énekesek közben új formációba állnak. A lantos valójában hetyke barna legény rókamosollyal és simára borotvált arccal, egyáltalán nincs ellenére egyik tündérke riszáló csípője és kacér mosolya sem. Nem rejti véka alá, hogy mennyire rajong a szépségért, Yathalanae-t puha bársonyszék fogadja, melyet úgy simogat meg a férfi, mintha számára hagyná ott keze melegét, Vyl érintése pedig egészen magával ragadja, megpróbálja megfogni és csókra húzni kacsóját ajkaihoz. Kedve lenne persze inkább a formás idomokon végigsimítani, de most egyfelől dolgozik, másfelől nem ismeri Vyl természetét, és nem érzi ezt a pillanatot megfelelőnek arra, hogy pofonokat szedjen. Rá kell érezni, mi az, amit a nő szívesen ad és szívesen enged, most megelégszik az előbbivel. Munkaidő után viszont feltétlenül ki fogja deríteni, milyen vérmérsékletűek a hölgyek. A kócos, szőkésbarna, unott képű furulyás teljesen kivonja magát a társaságból, és nagyokat ásítozva támasztja meg a fejét, a másik kezével pedig a szemeit dörgöli, vagy időnként kortyol az italából. Nagy a tömeg, nagy a meleg, ő pedig rettentően másnaposnak érzi magát.
Carlotteia elveszíti vendégei figyelmét, talán még a rendelés befejezése előtt, s tudja is az okát, ezért nem tágít, kivárja, mi történik. Nagy kiáltozás természetesen, méghozzá több forrásból is. Zammiriáék messze vannak tőle, és különben is ez az őrök dolga, de Vylt és Yathlanae-t nem hagyja magára. Ő bizony beáll Orm elé csípőre tett kezekkel. Immár a muzsika varázsa nem hat a hímre, reméli hát, hogy a józan ész igen, korábban egyébként is kifejezetten kedvesnek bizonyult.*
- Kérem, tegye le az énekesnőt! Ha szeretné a társaságát, akkor fizethet érte, és a szobáink kényelme várja ábrándjai beteljesülését. De az erőszakot nem engedjük!
*Emeli fel mutatóujját nyomatékosan. Talán maga Vyl is sikeresen kiszabadul, ezért ennek fényében dönti el a továbbiakat.*
//Orm, Gyldwa, Carlotteia, Vyliassa, Yathlanae//
*Kezd megnyugodni, hogy a békésebb, alkalmazkodóbb fajta orkok ültek be hozzájuk, Gyldwa nagyon udvariasan üdvözli. Egyáltalán nem veszi zokon a heves mozdulatot, összerezzenése önkéntelen reakció, Orm nincs híján az erőnek és erélynek. A bocsánatkérés nagyon aranyosra sikeredik, ha lett is volna benne neheztelés, az most teljesen elpárolog, és Sellőtlen mivoltából fakadó távolságtartásán is átüt derűjének melege, mely mosolyban terül szét az arcán.*
- Nem tesz semmit.
*A méretekben nem teljesen biztos, mert ő is elmondásokból hallotta, melyek olykor gyanúsan nagyzolók, saját szemével inkább feldarabolva látta a cápát. Ám talán olyan nagyon nem lő mellé, ha egy ismertebb állathoz viszonyítja, és egy kicsit mesél róla a vendégek kedvét célozva.*
- Inkább olyan méretű lehet, mint egy nagyobb ló. Csak lábak helyett uszonyai vannak, és rettentő sok foggal vadászik. A tengerészek nagyon félnek tőle, állítólag a halvért elképesztően messziről megérzik, és a halászok hajója körül csendes, gyilkos ragadozókként cirkálnak, hasítva a tenger felszínét rettenetes, kardszerű hátuszonyukkal.
*Kinyújtott ujjakkal tartja fel tenyerét, mintha az lenne a cápa hátuszonya, és lassan mozgatva mutatja, hogyan les prédára ez a szörnyűséges bestia.*
- Akár az úszókra is rátámadnak, sőt, egyesek szentül megesküdnek, hogy látták már, ahogy kisebb csónakból kiborították az utazót, és pillanatokon belül vörösre festették a türkizkék vizet áldozatuk vérével.
*Nem biztos benne, hogy pont erre az állatra gondoltak, mert akad nagyobb is a vízben, de úgy tűnik, hogy kezdi elnyerni a vendégek tetszését a javaslat, melyen remélhetőleg a kis meséje sem ront. Úgy érzi, kissé rossz sugallatot adhatott, a lopás és nem fizetés említésére komolyan és alázattal felel.*
- Meg sem fordult a fejemben ilyesmi, kisasszony. A Mélytengeri szörnyeteg menünk 22 arany. Önnek is hozhatok valamit enni?
*Az italokkal kapcsolatban hamar megérti, hogy mire gondol Gyldwa.*
- Tehát valamit nagy pohárral, ugye? Van sörünk, borunk, pezsgőnk, kevert koktéljaink is, amikben általában gyümölcslé és valamilyen töményebb szesz keveredik. Akad édesebb, kesernyésebb és valahol a kettő között is, ami kifejezetten üdítő jellegű, friss ízű.
*Az énekesek közben új formációba állnak. A lantos valójában hetyke barna legény rókamosollyal és simára borotvált arccal, egyáltalán nincs ellenére egyik tündérke riszáló csípője és kacér mosolya sem. Nem rejti véka alá, hogy mennyire rajong a szépségért, Yathalanae-t puha bársonyszék fogadja, melyet úgy simogat meg a férfi, mintha számára hagyná ott keze melegét, Vyl érintése pedig egészen magával ragadja, megpróbálja megfogni és csókra húzni kacsóját ajkaihoz. Kedve lenne persze inkább a formás idomokon végigsimítani, de most egyfelől dolgozik, másfelől nem ismeri Vyl természetét, és nem érzi ezt a pillanatot megfelelőnek arra, hogy pofonokat szedjen. Rá kell érezni, mi az, amit a nő szívesen ad és szívesen enged, most megelégszik az előbbivel. Munkaidő után viszont feltétlenül ki fogja deríteni, milyen vérmérsékletűek a hölgyek. A kócos, szőkésbarna, unott képű furulyás teljesen kivonja magát a társaságból, és nagyokat ásítozva támasztja meg a fejét, a másik kezével pedig a szemeit dörgöli, vagy időnként kortyol az italából. Nagy a tömeg, nagy a meleg, ő pedig rettentően másnaposnak érzi magát.
Carlotteia elveszíti vendégei figyelmét, talán még a rendelés befejezése előtt, s tudja is az okát, ezért nem tágít, kivárja, mi történik. Nagy kiáltozás természetesen, méghozzá több forrásból is. Zammiriáék messze vannak tőle, és különben is ez az őrök dolga, de Vylt és Yathlanae-t nem hagyja magára. Ő bizony beáll Orm elé csípőre tett kezekkel. Immár a muzsika varázsa nem hat a hímre, reméli hát, hogy a józan ész igen, korábban egyébként is kifejezetten kedvesnek bizonyult.*
- Kérem, tegye le az énekesnőt! Ha szeretné a társaságát, akkor fizethet érte, és a szobáink kényelme várja ábrándjai beteljesülését. De az erőszakot nem engedjük!
*Emeli fel mutatóujját nyomatékosan. Talán maga Vyl is sikeresen kiszabadul, ezért ennek fényében dönti el a továbbiakat.*
1802. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 12:38:54
Üzenet elküldve: 2019-10-24 12:38:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér, bejárat közelében//
//Mindenki figyelmébe//
//Ernuss, Ralas, Milhen//
//Érintőlegesen Vyl, Orm//
*Élvezi ezt a talányos beszélgetést Ernusszal, már-már kezdi azt érezni, hogy a hím pedig arra tapintott rá, mi az - legalábbis az egyik olyan dolog -, ami Zammiriát képes lelkesíteni. Ettől némi óvatosság ébred benne, hiszen a motiválás a manipulálás egyik formája, de ez nem rontja el a szórakozását.*
- Természetesen, az önfegyelem és önmegtartóztatás azon foka, melyen lehetsz, nem való mindenkinek. De örömmel hallom, hogy hajlasz az oktatásra. A tanár is sokat nyer abból, ha tudását átadja, így mindannyian jól járunk.
*A Sellőház fülledt levegőjén egyedi módon segítő érkező teljesen megtöri a beszélgetést is, nem csak az üveget. Egyelőre csak Khul ismeri az üzenet tartalmát, és úgy tűnik, a székbe rántott férfi még nem tért egészen magához. Zam Ralashoz fordul, mikor odaér hozzájuk, üdvözlő szavaira szája sarkába gyűrt mosollyal jelzi a helyzet visszásságát. Épp csak maga mögött hagyta a Rumos feszült hangulatát, erre cseberből vederbe pottyan. De ez nem Ralas hibája, így kedvesen válaszol neki.*
- Köszönöm.
*Társa döntése az irodába kísérésről rossz érzéseket kelt benne a közelmúlt eseményei tükrében. Még egy irodát nem veszíthetnek, és ilyen állapotban nem is látná szívesen ott az ablakból pottyant vendéget.*
- Igazad van, de inkább az ágyneműraktárba vigyük. Az az irodámmal szemközti oldalon, két ajtóval közelebb esik.
*A végét már Ernusshoz intézi csendesen, ő még nem feltétlenül ismeri a szolgálati helyiségek elrendezését. Ha ez a probléma nem lenne elég, a felfordulás még tovább fokozódik, mikor Vyl sikert arat Ormnál, és azt a hím sajátos romantikával adja tudtára. Hogy mennyire sikerül a lánynak kiszabadulnia termetes lovagja karjaiból, még nem tudja, de nem hagyhatják, hogy csak úgy szuvenírként hazavigyék a személyzetet.*
- Megállni!
*Szól erélyesen, ezt a helyzetet tisztázni kell. Ekkor furcsa, matató érzés kelti fel a figyelmét, vagy legalább annak emléke, hogy valaki bizalmasan hozzáért az imént. Ugyan gyanakodhatna Ralasra, aki a közelében áll, de ezt még neki sem engedné meg itt nyilvánosan, így hát arra fordul. Rájön, hogy Milhen, akit eddig soha nem látott, éppen az erszényére vadászott.*
- Tolvaj!
*Kiáltja felháborodottan, és megpróbál a nő után kapni, ugrani puszta kézzel, hátha sikerül megragadnia a karját, ruháját. Kezdi igazán kihozni a sodrából ez a sok kellemetlen történés. Igen türelmes személyiség, de valakin előbb-utóbb nagyon fog csattanni az ostor.*
//Mindenki figyelmébe//
//Ernuss, Ralas, Milhen//
//Érintőlegesen Vyl, Orm//
*Élvezi ezt a talányos beszélgetést Ernusszal, már-már kezdi azt érezni, hogy a hím pedig arra tapintott rá, mi az - legalábbis az egyik olyan dolog -, ami Zammiriát képes lelkesíteni. Ettől némi óvatosság ébred benne, hiszen a motiválás a manipulálás egyik formája, de ez nem rontja el a szórakozását.*
- Természetesen, az önfegyelem és önmegtartóztatás azon foka, melyen lehetsz, nem való mindenkinek. De örömmel hallom, hogy hajlasz az oktatásra. A tanár is sokat nyer abból, ha tudását átadja, így mindannyian jól járunk.
*A Sellőház fülledt levegőjén egyedi módon segítő érkező teljesen megtöri a beszélgetést is, nem csak az üveget. Egyelőre csak Khul ismeri az üzenet tartalmát, és úgy tűnik, a székbe rántott férfi még nem tért egészen magához. Zam Ralashoz fordul, mikor odaér hozzájuk, üdvözlő szavaira szája sarkába gyűrt mosollyal jelzi a helyzet visszásságát. Épp csak maga mögött hagyta a Rumos feszült hangulatát, erre cseberből vederbe pottyan. De ez nem Ralas hibája, így kedvesen válaszol neki.*
- Köszönöm.
*Társa döntése az irodába kísérésről rossz érzéseket kelt benne a közelmúlt eseményei tükrében. Még egy irodát nem veszíthetnek, és ilyen állapotban nem is látná szívesen ott az ablakból pottyant vendéget.*
- Igazad van, de inkább az ágyneműraktárba vigyük. Az az irodámmal szemközti oldalon, két ajtóval közelebb esik.
*A végét már Ernusshoz intézi csendesen, ő még nem feltétlenül ismeri a szolgálati helyiségek elrendezését. Ha ez a probléma nem lenne elég, a felfordulás még tovább fokozódik, mikor Vyl sikert arat Ormnál, és azt a hím sajátos romantikával adja tudtára. Hogy mennyire sikerül a lánynak kiszabadulnia termetes lovagja karjaiból, még nem tudja, de nem hagyhatják, hogy csak úgy szuvenírként hazavigyék a személyzetet.*
- Megállni!
*Szól erélyesen, ezt a helyzetet tisztázni kell. Ekkor furcsa, matató érzés kelti fel a figyelmét, vagy legalább annak emléke, hogy valaki bizalmasan hozzáért az imént. Ugyan gyanakodhatna Ralasra, aki a közelében áll, de ezt még neki sem engedné meg itt nyilvánosan, így hát arra fordul. Rájön, hogy Milhen, akit eddig soha nem látott, éppen az erszényére vadászott.*
- Tolvaj!
*Kiáltja felháborodottan, és megpróbál a nő után kapni, ugrani puszta kézzel, hátha sikerül megragadnia a karját, ruháját. Kezdi igazán kihozni a sodrából ez a sok kellemetlen történés. Igen türelmes személyiség, de valakin előbb-utóbb nagyon fog csattanni az ostor.*
1801. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-24 11:38:38
Üzenet elküldve: 2019-10-24 11:38:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A csalogány hallgat//
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Yathlanae és mindenki más, aki még bent tartózkodik//
*Már kezdi azt hinni, hogy jól jár, mikor egy hirtelen mozdulattal elkapják a karjánál fogva, s már csak hátulról látja a világot, egy ork hátán zötyögve.*
-Höh? *Szalad ki a száján, ugyanis meglepődik. Az idő viszont szűk és az ígérgetés nem tetszik neki, szóval a szavakat használja most a tettek helyett.*
-Hogy mi? Nem! ŐRSÉG, SEGÍTSÉG! EGY ORK ÉPPEN ELRABOL! *Kiáltja teli torokból, majd Lana felé néz.*
-MENJ ATTÓL A NŐSTÉNYTŐL, MÉG A VÉGÉN ÍGY JÁRSZ! *Persze Gyldwa reakcióját nem látja, ő csak jót akar a lánynak. Két dolgon gondolkozik: remélhetőleg az őrök megállítják ezt az ámok futót, így megpróbál átfordulni, hogy kicsusszanhasson az erős szorításból. Ekkor hátra vetve magát, a legkevésbé sem kényelmesen, vagy elegánsan, de a padlóra érkezne. A másik terb szinte ugyanez, csak oldalra vetődve, átfordulás nélkül, de a hím karját felhasználva, attól elrugaszkodva. Persze a fegyveres védők is felszólíthatják az orkot a csalogány elengedésére, de ha lehetséges, Vyl a fentiek sorrendjében kivitelezi valamelyiket. Mindegy hogyan, de ha sikeresen a földre került, akkor megpróbál minél távolabb kerülni az elrablójától. Félelem nincs a szemében: izgalom, kalandvágy és az ilyen helyzetekben felbukkanó, szilaj szikra annál inkább. Megszólalna határozottan, ha valamennyire leporolta magát egy sikeres földet érést és eltávolodást követően.*
-Uram! A muzsika a ház részét képezi, az előadókat elrabolni pedig illetlenség, a produkció tetszésétől függetlenül! *Mondja, mintha csak valami könnyed félreértés történt volna. Sem a vednégnek nem akar rosszat, sem magának, így az őrökre is a további incidensek megakadályozására, valamint Vyliassa szabadságának biztosítására van szükség. Remélhetőleg minden így alakul, s a félvér ebben az esetben a pulthoz menne, egy kis tál vizet kérni Nalától a szobájába, hogy rendbe tudja tenni magát még az újabb fogadótéri megjelenése előtt. Ha minden így alakul, a pultos elmondhatja a férfi kérését a félvérnek, de az előtte akkor is felmenne, hiszen ilyen állapotban mégsem jelenhet meg egy vendég előtt sem.*
//Orm, Gyldwa, Vyliassa, Yathlanae és mindenki más, aki még bent tartózkodik//
*Már kezdi azt hinni, hogy jól jár, mikor egy hirtelen mozdulattal elkapják a karjánál fogva, s már csak hátulról látja a világot, egy ork hátán zötyögve.*
-Höh? *Szalad ki a száján, ugyanis meglepődik. Az idő viszont szűk és az ígérgetés nem tetszik neki, szóval a szavakat használja most a tettek helyett.*
-Hogy mi? Nem! ŐRSÉG, SEGÍTSÉG! EGY ORK ÉPPEN ELRABOL! *Kiáltja teli torokból, majd Lana felé néz.*
-MENJ ATTÓL A NŐSTÉNYTŐL, MÉG A VÉGÉN ÍGY JÁRSZ! *Persze Gyldwa reakcióját nem látja, ő csak jót akar a lánynak. Két dolgon gondolkozik: remélhetőleg az őrök megállítják ezt az ámok futót, így megpróbál átfordulni, hogy kicsusszanhasson az erős szorításból. Ekkor hátra vetve magát, a legkevésbé sem kényelmesen, vagy elegánsan, de a padlóra érkezne. A másik terb szinte ugyanez, csak oldalra vetődve, átfordulás nélkül, de a hím karját felhasználva, attól elrugaszkodva. Persze a fegyveres védők is felszólíthatják az orkot a csalogány elengedésére, de ha lehetséges, Vyl a fentiek sorrendjében kivitelezi valamelyiket. Mindegy hogyan, de ha sikeresen a földre került, akkor megpróbál minél távolabb kerülni az elrablójától. Félelem nincs a szemében: izgalom, kalandvágy és az ilyen helyzetekben felbukkanó, szilaj szikra annál inkább. Megszólalna határozottan, ha valamennyire leporolta magát egy sikeres földet érést és eltávolodást követően.*
-Uram! A muzsika a ház részét képezi, az előadókat elrabolni pedig illetlenség, a produkció tetszésétől függetlenül! *Mondja, mintha csak valami könnyed félreértés történt volna. Sem a vednégnek nem akar rosszat, sem magának, így az őrökre is a további incidensek megakadályozására, valamint Vyliassa szabadságának biztosítására van szükség. Remélhetőleg minden így alakul, s a félvér ebben az esetben a pulthoz menne, egy kis tál vizet kérni Nalától a szobájába, hogy rendbe tudja tenni magát még az újabb fogadótéri megjelenése előtt. Ha minden így alakul, a pultos elmondhatja a férfi kérését a félvérnek, de az előtte akkor is felmenne, hiszen ilyen állapotban mégsem jelenhet meg egy vendég előtt sem.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5050-5069