Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-08 12:28:34
Üzenet elküldve: 2019-06-08 12:28:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aleimord, Mady//
*Hagyja, hogy Mady lesegítse róla az otromba kabátot, úgy érzi, itt már nincs szüksége arra, hogy elrejtse a kilétét. Sőt, talán még pozitív lehet a személyzet szemében, elvégre ki ne szeretné lehúzni a gazdagokat? Az utóbbi időben a pénzén és vagyonán kívül nem sok mindene volt, pontosan jól tudja, hogy megy ez.*
- Akármilyen útszéli, rongyos helyre nem is tenném be a lábam *pillant a nőre őszinte komorsággal. Ha Mady olyan helyre vitte volna, akkor Aleimord egyszerűen közölte volna vele, hogy ez nagyon szép és nagyon jó, de másnak, nem neki, köszöni szépen. Szerencsére erre semmi szükség sincs.*
- Jól esne egy fürdő, köszönöm.
*Mivel nem tudja még, hogy mit merre talál, így teljesen Madyra hagyatkozik - egyelőre.*
- Ez egy nagyszerű ötlet *bólint. Ha már itt van, és kiderül, hogy a kedves hölgy, aki pár hattal ezelőtt a rémálmaitól próbálta megóvni az érzéki gyönyörök mestere, akkor miért ne használná ki a kínálkozó alkalmat?
Mikor látja, hogy Mady helyette fizeti ki a szoba árát, ráncba szalad a homloka.*
- Ugye nem képzelted, hogy fizethetsz helyettem? Még a végén megsértődök!
*Ennek ellenére hagyja, hogy a nő belekaroljon, ám meglehetősen csúnyán néz rá, hogy érezze, most egy kicsit megsértette a nemes önérzetét.*
//Aleimord, Mady//
*Hagyja, hogy Mady lesegítse róla az otromba kabátot, úgy érzi, itt már nincs szüksége arra, hogy elrejtse a kilétét. Sőt, talán még pozitív lehet a személyzet szemében, elvégre ki ne szeretné lehúzni a gazdagokat? Az utóbbi időben a pénzén és vagyonán kívül nem sok mindene volt, pontosan jól tudja, hogy megy ez.*
- Akármilyen útszéli, rongyos helyre nem is tenném be a lábam *pillant a nőre őszinte komorsággal. Ha Mady olyan helyre vitte volna, akkor Aleimord egyszerűen közölte volna vele, hogy ez nagyon szép és nagyon jó, de másnak, nem neki, köszöni szépen. Szerencsére erre semmi szükség sincs.*
- Jól esne egy fürdő, köszönöm.
*Mivel nem tudja még, hogy mit merre talál, így teljesen Madyra hagyatkozik - egyelőre.*
- Ez egy nagyszerű ötlet *bólint. Ha már itt van, és kiderül, hogy a kedves hölgy, aki pár hattal ezelőtt a rémálmaitól próbálta megóvni az érzéki gyönyörök mestere, akkor miért ne használná ki a kínálkozó alkalmat?
Mikor látja, hogy Mady helyette fizeti ki a szoba árát, ráncba szalad a homloka.*
- Ugye nem képzelted, hogy fizethetsz helyettem? Még a végén megsértődök!
*Ennek ellenére hagyja, hogy a nő belekaroljon, ám meglehetősen csúnyán néz rá, hogy érezze, most egy kicsit megsértette a nemes önérzetét.*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-07 18:28:54
Üzenet elküldve: 2019-06-07 18:28:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Aleimord, Mady//
*Miután a nemes belép az ajtón félve követi, figyeli a reakcióit, ha engedi, lesegíti a kabátját is. Ahogy egyre mélyebben beveszik magukat a vendégtérbe, örömmel látja, hogy a másik arcán inkább a kíváncsiság bukkan fel, mint a döbbenet vagy a megbotránkozás.*
-Nagyon igényes hely. Itt a vendégek mindent megkapnak, amit szemük- szájuk megkíván. *Magyarázza, nem akar semmit a képzeletre bízni, hiszen semmi szégyellnivalója nincsen.*
-Itt dolgozom és a személyzeti részen van a szobám. Itt lehetőséged van megfürödni is, ha kívánod, a szobádba vitetem a dézsát, ha igényled. *Nem tudja hányszor szokott fürödni a nemes egy hat alatt, azt viszont egyértelműen sejti, hogy máshoz vannak hozzászokva. Közben az elf felajánlja, hogy éjszakázzon az ő szobájában. Erre a szemei felcsillannak, nem akart tolakodónak tűnni, de megfordult már ez a változat is a fejében.*
-Nagyon kedves vagy, szerintem menjünk mindjárt a szobádba, ott senki sem zavarna minket, alig várom már, hogy mesélj. *Valóban kíváncsi rá, hogy mi történt az óta, mióta elváltak az útjaik, egy fél szökkenéssel mindjárt a pultnál terem és leemel egy kulcsot majd beledobál a kasszába 10 aranyat a borravalójából a Szoba árát.
*
-A hatos számú lesz az. Nagyon fog tetszeni, igazán igényesek a szobák.*Pördül ki a nemes mellé és elemel még egy étlapot, majd belekarol, hogy, ha engedi, akkor a vendégszobák felé tereli őt.*
//Aleimord, Mady//
*Miután a nemes belép az ajtón félve követi, figyeli a reakcióit, ha engedi, lesegíti a kabátját is. Ahogy egyre mélyebben beveszik magukat a vendégtérbe, örömmel látja, hogy a másik arcán inkább a kíváncsiság bukkan fel, mint a döbbenet vagy a megbotránkozás.*
-Nagyon igényes hely. Itt a vendégek mindent megkapnak, amit szemük- szájuk megkíván. *Magyarázza, nem akar semmit a képzeletre bízni, hiszen semmi szégyellnivalója nincsen.*
-Itt dolgozom és a személyzeti részen van a szobám. Itt lehetőséged van megfürödni is, ha kívánod, a szobádba vitetem a dézsát, ha igényled. *Nem tudja hányszor szokott fürödni a nemes egy hat alatt, azt viszont egyértelműen sejti, hogy máshoz vannak hozzászokva. Közben az elf felajánlja, hogy éjszakázzon az ő szobájában. Erre a szemei felcsillannak, nem akart tolakodónak tűnni, de megfordult már ez a változat is a fejében.*
-Nagyon kedves vagy, szerintem menjünk mindjárt a szobádba, ott senki sem zavarna minket, alig várom már, hogy mesélj. *Valóban kíváncsi rá, hogy mi történt az óta, mióta elváltak az útjaik, egy fél szökkenéssel mindjárt a pultnál terem és leemel egy kulcsot majd beledobál a kasszába 10 aranyat a borravalójából a Szoba árát.
*-A hatos számú lesz az. Nagyon fog tetszeni, igazán igényesek a szobák.*Pördül ki a nemes mellé és elemel még egy étlapot, majd belekarol, hogy, ha engedi, akkor a vendégszobák felé tereli őt.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-07 15:42:30
Üzenet elküldve: 2019-06-07 15:42:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Aleimord, Mady//
- Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű hely… *pillant Madyra, miközben megállnak az épület előtt. Alaposan megszemléli, hogy az emlékezetébe véshesse, majd belépnek az ajtón, és ott is kíváncsian néz körbe, hogy mégis hová rángatta el ez a gyönyörű nő.*
~Ez… nem egy bordély?~
*Szépen lassan tudatosulnak benne a dolgok, ahogyan felméri a Sellő épületét. Lehet, hogy Kikötőben nem járt, ám a városban sokat hallani róla, és bár Aleimord csak nyolcvan éves, de hogyan nem jutott volna a fülébe legalább egy részeges történet?*
~És akkor, ha itt dolgozik…~
*Lassan áll össze a fejében a kép, ám különös mód nem zavarja. Madyról szinte semmit nem tudott, mikor először találkoztak, bárki lehetett és bárhonnan jöhetett, akkor ez Aleimordot nem zavarta, ahogyan most sem. Talán pont ezért nem volt semmiféle elvárása a nővel kapcsolatban. Csak eltöltöttek egy kevés időt együtt, aztán elváltak, bármiféle kötelezettség nélkül.*
- Köszönöm *bólint a meghívásra.* Éjszakázhatnál velem is *mondja, miközben a távozó férfira néz. Leveti a ronda kabátot, amivel eddig álcázta a kilétét, elvégre idebent remélhetőleg nem lesz már szüksége rá.*
//Aleimord, Mady//
- Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű hely… *pillant Madyra, miközben megállnak az épület előtt. Alaposan megszemléli, hogy az emlékezetébe véshesse, majd belépnek az ajtón, és ott is kíváncsian néz körbe, hogy mégis hová rángatta el ez a gyönyörű nő.*
~Ez… nem egy bordély?~
*Szépen lassan tudatosulnak benne a dolgok, ahogyan felméri a Sellő épületét. Lehet, hogy Kikötőben nem járt, ám a városban sokat hallani róla, és bár Aleimord csak nyolcvan éves, de hogyan nem jutott volna a fülébe legalább egy részeges történet?*
~És akkor, ha itt dolgozik…~
*Lassan áll össze a fejében a kép, ám különös mód nem zavarja. Madyról szinte semmit nem tudott, mikor először találkoztak, bárki lehetett és bárhonnan jöhetett, akkor ez Aleimordot nem zavarta, ahogyan most sem. Talán pont ezért nem volt semmiféle elvárása a nővel kapcsolatban. Csak eltöltöttek egy kevés időt együtt, aztán elváltak, bármiféle kötelezettség nélkül.*
- Köszönöm *bólint a meghívásra.* Éjszakázhatnál velem is *mondja, miközben a távozó férfira néz. Leveti a ronda kabátot, amivel eddig álcázta a kilétét, elvégre idebent remélhetőleg nem lesz már szüksége rá.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-06 20:51:18
Üzenet elküldve: 2019-06-06 20:51:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zárás//
*Egy darabig azért még tartja a kezét előre, hátha csak elfelejtették, hogy mi a módja az illő köszönésnek, aztán csak sóhajt egyet. ~ Aha. Gondoltam. ~ Nem sértődik meg, elvégre csupán egy katona, akinek nem jár ki annyi tisztelet, mint egy barátnak. Wegtorenben ilyen gyakran előfordult, volt ideje már hozzászokni, így, ahogyan tervezte is, szépen lassan háttérbe vonul. Valójában kicsit feleslegesnek is érzi magát, ami eleinte bosszantja, de aztán hamar túllép rajta. Akiknek számít, annak itt van, akiknek meg nem, azok neki sem számítanak. A lépteik szaporák a kikötőben, s a csendes tenger moraját nem tépi félbe egyetlen egy sikítás, vagy halálhörgés sem. Szép nap a mai, illő módon meg fogja koronázni alkalomadtán egy itallal, de nem most. Még nem. Dolga van. A Sellőház bejáratánál illedelmesen előreengedi mindkettejüket, Mady néma köszönömét egy mosolygós biccentéssel honorálja, ami annyit jelent, hogy nem tesz semmit, bármikor, ahogy a Sellőház összes alkalmazottja kapcsán igaz ez. Utolsónak még körbenéz egyszer, megszokásból bejárja a területet, aztán a Sellő fogadóterének félhomályos helyiségébe lép be, hogy kijelölt helyét elfoglalja. Olykor a pult mellett, olykor pedig az ajtónál. Alfonznak is köszön, a férfival egész összebarátkoztak, morcos ugyan, de kiváló bajtárs.*
//Zárás//
*Egy darabig azért még tartja a kezét előre, hátha csak elfelejtették, hogy mi a módja az illő köszönésnek, aztán csak sóhajt egyet. ~ Aha. Gondoltam. ~ Nem sértődik meg, elvégre csupán egy katona, akinek nem jár ki annyi tisztelet, mint egy barátnak. Wegtorenben ilyen gyakran előfordult, volt ideje már hozzászokni, így, ahogyan tervezte is, szépen lassan háttérbe vonul. Valójában kicsit feleslegesnek is érzi magát, ami eleinte bosszantja, de aztán hamar túllép rajta. Akiknek számít, annak itt van, akiknek meg nem, azok neki sem számítanak. A lépteik szaporák a kikötőben, s a csendes tenger moraját nem tépi félbe egyetlen egy sikítás, vagy halálhörgés sem. Szép nap a mai, illő módon meg fogja koronázni alkalomadtán egy itallal, de nem most. Még nem. Dolga van. A Sellőház bejáratánál illedelmesen előreengedi mindkettejüket, Mady néma köszönömét egy mosolygós biccentéssel honorálja, ami annyit jelent, hogy nem tesz semmit, bármikor, ahogy a Sellőház összes alkalmazottja kapcsán igaz ez. Utolsónak még körbenéz egyszer, megszokásból bejárja a területet, aztán a Sellő fogadóterének félhomályos helyiségébe lép be, hogy kijelölt helyét elfoglalja. Olykor a pult mellett, olykor pedig az ajtónál. Alfonznak is köszön, a férfival egész összebarátkoztak, morcos ugyan, de kiváló bajtárs.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-06 20:29:03
Üzenet elküldve: 2019-06-06 20:29:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Khul, Aleimord, Mady//
*Némi melegséggel tölti el, hogy Khul így vélekedik, mármint, hogy nem szeretné, ha bárkinek is baja esne közülük, sokat lendítve ezzel magán a lány szemében. Mikor pedig kicsúszik a száján, hogy csak más szemszögből nézik ugyan azt, csak kifújja a levegőt, de minden feszültséget kiöl belőle az ismerős elf hangja és látványa. Miközben a Sellő elé navigálja magukat, azért a mosoly valahogy nem akar eltűnni az arcáról, tagadhatatlan immár, szinte az arcára van írva, hogy mennyire elbűvölte az elf már azzal is, hogy nem feledkezett meg róla. Egy pillanatra tétován megáll a hatalmas kőépítmény előtt és szembe fordul Aleimorddal.*
-Tudod, én itt lakom és dolgozom. Az lenne a legbölcsebb, ha itt maradnál éjszakára is. *Mondja némi szégyenkezés csendül meg a hangjában, szemeivel csapongva keresi a néznivalót lányos zavarát palástolván.*
-Persze lesz saját szobád, nem kell az enyémben aludj.*Teszi hozzá gyorsan, hiszen mégiscsak egy nemesről lenne szó, bizonyára megszokta már a nagy tereket és bizonyára kedvére való lenne egy szép, kikötőre néző szoba is. Míg várja a jóváhagyást elnéz Khul irányába is és ajkaival formál egy néma köszönömöt egy kacér kacsintás kíséretében, hiszen visszaértek, többet nem tartóztatná, ha annak lenne jobb dolga is.*
//Khul, Aleimord, Mady//
*Némi melegséggel tölti el, hogy Khul így vélekedik, mármint, hogy nem szeretné, ha bárkinek is baja esne közülük, sokat lendítve ezzel magán a lány szemében. Mikor pedig kicsúszik a száján, hogy csak más szemszögből nézik ugyan azt, csak kifújja a levegőt, de minden feszültséget kiöl belőle az ismerős elf hangja és látványa. Miközben a Sellő elé navigálja magukat, azért a mosoly valahogy nem akar eltűnni az arcáról, tagadhatatlan immár, szinte az arcára van írva, hogy mennyire elbűvölte az elf már azzal is, hogy nem feledkezett meg róla. Egy pillanatra tétován megáll a hatalmas kőépítmény előtt és szembe fordul Aleimorddal.*
-Tudod, én itt lakom és dolgozom. Az lenne a legbölcsebb, ha itt maradnál éjszakára is. *Mondja némi szégyenkezés csendül meg a hangjában, szemeivel csapongva keresi a néznivalót lányos zavarát palástolván.*
-Persze lesz saját szobád, nem kell az enyémben aludj.*Teszi hozzá gyorsan, hiszen mégiscsak egy nemesről lenne szó, bizonyára megszokta már a nagy tereket és bizonyára kedvére való lenne egy szép, kikötőre néző szoba is. Míg várja a jóváhagyást elnéz Khul irányába is és ajkaival formál egy néma köszönömöt egy kacér kacsintás kíséretében, hiszen visszaértek, többet nem tartóztatná, ha annak lenne jobb dolga is.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-06 14:46:40
Üzenet elküldve: 2019-06-06 14:46:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ho-hoogy?! *Kérdezi elfúló hangon, homlokán gyöngyöző és tarkóján lecsorgó izzadságcseppekkel. Nem érzi erősnek magát, bár határozottságot mutat, valójában teljesen elgyengül, lábait szinte már nem is érzi, s a lány heves, ütemes ugrálása következtében, az alattuk terpeszkedő szék fel-felnyög a súly alatt, ahogy Ralas pedig élvezetében. Két kezével segíti a sikamlós és buja együttlétet, ujjai Zam bőrébe feszülve tornásszák egyre és egyre közelebb, s jut így egyre és egyre beljebb is, mígnem már eléri azt a pontot, ahonnan nincs tovább. Az egyetlen kifejezés változása az arcán, a elnyíló vigyor, ami arra válasz, ahogyan a lány sikkantva reagál a hirtelen pozíció váltásra. Már önmagában az elképzelés is nehéz, de a kivitelezés is, főleg elmacskásodott lábakkal, és levegőért könyörgő tüdővel, azonban a férfiasságát körbeölelő forró kemence érzete mindenért kárpótolja. Huppanva zuttyannak le a szinte nekik előkészített helyre, s Zammiria ösztönösen reagálva vonja dereka köré lábait. A nyögésekbe már elhaló kiáltások is vegyülnek, s egy apró kósza csepp a lány mellkasára hull. Fülén még érzi az iménti apró harapás nyomát, s saját ajka is a lány testén vándorol. Kezével lábát, combja alatt szorítja magához, s az ütemes csattogás versenyre kél a kiáltások dallamával. Nem tudja már merre járnak és miért, arra sem emlékszik, hogy ide fel, hogyan, vagy mi célból kerültek, elveszíti időérzékét, ahogyan valóságsejtése is mára múlté. A körülöttük lévő helyszínből csak elmosódott árnyakat észlel, az egyetlen éles kontúr Zammiria hamuszín bőre, és sötétlő szemei, mellének udvara, köldökének vonala, combjainak szorítása, mindez, már-már életének része, s nem tudna meglenni ezek nélkül. Ahogyan csak tud a lányra hasal, nem bánva, hogy belenyomja a puha rongyok közé, mik már szinte eltemetik őket. Utolsó lihegései közepette, hangosan éri el Ralast is a gyönyör, ahogyan a lányt, talán előtte, talán vele egy időben, talán egy kicsit később, nem tudja, de az érzés, mint mindig, most is robbanásszerű és teljes. Érzi ugyan a tarkójába vájó körmöket, s a szélesre tárt combokon térdhajlatban támaszkodik meg, utolsó mozdulataként a fedetlen nyakat veszi célba, bár a lány testének minden porcikája az övé lehetne, s ha volna ereje, az egészet lefedné. De nincs. Nem mozdul. A lány elgyengülő combjairól ugyan leveszi a súlyt, de esze ágában sincs lekászálódni, csak hangosan lihegve, izzadt testtel néz a lány szemébe, olykor apró csókot adva neki. Egy pillanatra mosoly szalad végig az ajkain, s mintha még folytatódna, mozdul előre csípőjével, hogy újból beljebb hatoljon, de aztán csak felnevetve rázkódik meg az érzékenységtől, s bal karját fúrva a lány nyaka alá, fekszik szorosan mellé, hogy mindenük összeérhessen. Jobb kezével válla felett öleli át, ha Zam nem fordul felé, hát mellei felett vezetve át, fogja őt szorosan, mintha csak menekülni akarna.*
- Ami azt illeti... hát... igazából csak ezt... a padlást... *Mondja bizonytalanul belepislogva a simításba, azokba a csillogó szemekbe nézve, majd hirtelen szorosabbra váltanak a karok, s szenvedélyes csókra indul, mintha ezidáig nem lett volna neki elég. Ha szétválnak, akkor így fekve, de végig a lányt nézve, maga mögé mutat:*
- Ha ott néhány cserepet belül megemelünk, ellátunk egész a horizontig a tenger felett, eszméletlen a kilátás. *Mondja el a meglepetést, mert esze ágában sincs eltávolodni, vagy megmozdulni.*
- Mióta is ismerjük egymást, Zammiria? *Kérdezi, tenyerébe fogva a lány arcát, s a kérdés után egy újabb csókot adva neki.* Napok, hatok óta? Tán már hónapok? Olyan, mintha mindig velem lettél volna, mintha minden gondolatod ismerném, bár tudom, ez nem így van. Nem tudok másra gondolni, csak rád... *Sóhajt fel.* Te vagy az én életem... Zam. *A tekintet mélyen a lányéba fúródik, s tenyere olykor simít, olykor cirógat, olykor mosoly ül arcán, olykor pedig szomorúság, mintha az érzelmek nem találnák a helyüket, s birokra kélnének a titokzatossággal, mi a lányt veszi körbe.*
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Ho-hoogy?! *Kérdezi elfúló hangon, homlokán gyöngyöző és tarkóján lecsorgó izzadságcseppekkel. Nem érzi erősnek magát, bár határozottságot mutat, valójában teljesen elgyengül, lábait szinte már nem is érzi, s a lány heves, ütemes ugrálása következtében, az alattuk terpeszkedő szék fel-felnyög a súly alatt, ahogy Ralas pedig élvezetében. Két kezével segíti a sikamlós és buja együttlétet, ujjai Zam bőrébe feszülve tornásszák egyre és egyre közelebb, s jut így egyre és egyre beljebb is, mígnem már eléri azt a pontot, ahonnan nincs tovább. Az egyetlen kifejezés változása az arcán, a elnyíló vigyor, ami arra válasz, ahogyan a lány sikkantva reagál a hirtelen pozíció váltásra. Már önmagában az elképzelés is nehéz, de a kivitelezés is, főleg elmacskásodott lábakkal, és levegőért könyörgő tüdővel, azonban a férfiasságát körbeölelő forró kemence érzete mindenért kárpótolja. Huppanva zuttyannak le a szinte nekik előkészített helyre, s Zammiria ösztönösen reagálva vonja dereka köré lábait. A nyögésekbe már elhaló kiáltások is vegyülnek, s egy apró kósza csepp a lány mellkasára hull. Fülén még érzi az iménti apró harapás nyomát, s saját ajka is a lány testén vándorol. Kezével lábát, combja alatt szorítja magához, s az ütemes csattogás versenyre kél a kiáltások dallamával. Nem tudja már merre járnak és miért, arra sem emlékszik, hogy ide fel, hogyan, vagy mi célból kerültek, elveszíti időérzékét, ahogyan valóságsejtése is mára múlté. A körülöttük lévő helyszínből csak elmosódott árnyakat észlel, az egyetlen éles kontúr Zammiria hamuszín bőre, és sötétlő szemei, mellének udvara, köldökének vonala, combjainak szorítása, mindez, már-már életének része, s nem tudna meglenni ezek nélkül. Ahogyan csak tud a lányra hasal, nem bánva, hogy belenyomja a puha rongyok közé, mik már szinte eltemetik őket. Utolsó lihegései közepette, hangosan éri el Ralast is a gyönyör, ahogyan a lányt, talán előtte, talán vele egy időben, talán egy kicsit később, nem tudja, de az érzés, mint mindig, most is robbanásszerű és teljes. Érzi ugyan a tarkójába vájó körmöket, s a szélesre tárt combokon térdhajlatban támaszkodik meg, utolsó mozdulataként a fedetlen nyakat veszi célba, bár a lány testének minden porcikája az övé lehetne, s ha volna ereje, az egészet lefedné. De nincs. Nem mozdul. A lány elgyengülő combjairól ugyan leveszi a súlyt, de esze ágában sincs lekászálódni, csak hangosan lihegve, izzadt testtel néz a lány szemébe, olykor apró csókot adva neki. Egy pillanatra mosoly szalad végig az ajkain, s mintha még folytatódna, mozdul előre csípőjével, hogy újból beljebb hatoljon, de aztán csak felnevetve rázkódik meg az érzékenységtől, s bal karját fúrva a lány nyaka alá, fekszik szorosan mellé, hogy mindenük összeérhessen. Jobb kezével válla felett öleli át, ha Zam nem fordul felé, hát mellei felett vezetve át, fogja őt szorosan, mintha csak menekülni akarna.*
- Ami azt illeti... hát... igazából csak ezt... a padlást... *Mondja bizonytalanul belepislogva a simításba, azokba a csillogó szemekbe nézve, majd hirtelen szorosabbra váltanak a karok, s szenvedélyes csókra indul, mintha ezidáig nem lett volna neki elég. Ha szétválnak, akkor így fekve, de végig a lányt nézve, maga mögé mutat:*
- Ha ott néhány cserepet belül megemelünk, ellátunk egész a horizontig a tenger felett, eszméletlen a kilátás. *Mondja el a meglepetést, mert esze ágában sincs eltávolodni, vagy megmozdulni.*
- Mióta is ismerjük egymást, Zammiria? *Kérdezi, tenyerébe fogva a lány arcát, s a kérdés után egy újabb csókot adva neki.* Napok, hatok óta? Tán már hónapok? Olyan, mintha mindig velem lettél volna, mintha minden gondolatod ismerném, bár tudom, ez nem így van. Nem tudok másra gondolni, csak rád... *Sóhajt fel.* Te vagy az én életem... Zam. *A tekintet mélyen a lányéba fúródik, s tenyere olykor simít, olykor cirógat, olykor mosoly ül arcán, olykor pedig szomorúság, mintha az érzelmek nem találnák a helyüket, s birokra kélnének a titokzatossággal, mi a lányt veszi körbe.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-05 13:02:32
Üzenet elküldve: 2019-06-05 13:02:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Charess, Maydeleine, Khul//
*Mit sem sejtve a folyosón, vagy a fürdőben történtekről, már kabátujját gyűri felfelé, hogy széles mosollyal, kényelmesen helyezkedjen el, mindezek előtt azonban Alfonznak biccent egy köszönömöt. Egyrészt a zenészért, másrészt pedig a segítségért, még csak az hiányozna, hogy a férfi besértődjön és itt hagyja a csávában. Szerencsére ez nem így alakul, Alfonz megenyhül. Ráadásul a gyönyörű Cassy is megérkezik, s bizony szavaira, ha nem itt és nem így állnának, Khul már ölben cipelné felfelé valamelyik szobába.*
- Akkor nekem kell megnyernem! *Szorítja ökölbe kezét, s elszánt mosollyal néz a lányra, szemöldökét húzogatva. Más esetben vélhetően még a kis fenekét is meglapogatná, azonban most sajnos a megenyhülő vendégekkel kell foglalkozni.*
- Légy mellettem, gyönyörűm! *Biztatja a lányt, aztán az alé álló hajóshoz fordul.*
- Hát rajta! *Vigyorog Khul is a bátor fickóra.* Ezt nevezem! *Dicséri meg gyorsan, aztán helyet foglal a székeknél.*
- Cassy, kislány, leszel a bíró? Gondolom vendégünk sem bánja! *Kacsint a hajósra, bár így elnézve talán nem lesz rá szükség, hogy terelés legyen. Felkíszíti karját az asztalra, s ha a vendég is elkészül, kiadják a jelet összekapaszkodnak és kezdődhet a verseny. Azt már az első pillanatban érzi, hogy bizony vasmarokra talált, de azért a zsoldost sem kell félteni semmilyen szempontból. Nekifeszül, arra figyel, hogy minden szabályosan történjen, s vár a kedvező pillanatra, addig csupán megpróbál kitartani. Már az erek is kidagadnak a nyakán, fogait összeszorítva, kósza nyögést hallat, aztán a reményei szerint mellettük feszülten álldogáló Cassyre pillant.*
- Az én aranyamból nem eszel... cim... bora... *Nyögi erőlködve, majd igyekszik támadásba lendülni. Ha sikerül tervei szerint minden arasznyit átbillenti ellenfele kezért, s szépen, fokozatosan, nagy erőt kifejtve nyomja le. Ha Cassy kihirdeti a győztest, mielőtt felállna, még kezet nyújt a másiknak.*
- Ha 100 aranyat nem is, de még egy rumot bizony töltök neked! *Meg is teszi azonnal az egyik üvegből.* Kemény a markod, mint a vasmacska! *Igyekszik elsimítani a vereségét néhány kedves szóval, mielőtt feláll. Belül azért nem bánja, hogy nyert. Elég zavarba ejtő lett volna.*
- Erős, duzzadó izmú férfiak! Amennyiben Sellőink kényeztetése, a velük való körtánc nem szolgálna jó mulatsággal, próbálják ki az erő padját a látottak alapján! ˙*Verbuválja az új jelentkezőket.*
- A nyertesnek 100 arany üti a markát! *Közben eszébe jut még valami.*
- Cassy, kincsem, gyönyörűm... a vendéghölgyeknek lehetne kicsit okítani a csábítás művészetét, aki igényt tartana rá, hátha a buzgó elcsábított férfiak is örülnének. Van itt elég Sellő, te pedig, rajtam illusztrálhatod! Ingyen óra! *Kacsint a lányra ismét, miközben derekát szelíden magához vonja és vidáman mosolyogva néz körbe a remélhetőleg vidáman mulatozókon. Ha Mady kiérkezik vendégeivel, neki is odaint és egy kósza vigyort a lány is kap.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.05 13:06:13
//Charess, Maydeleine, Khul//
*Mit sem sejtve a folyosón, vagy a fürdőben történtekről, már kabátujját gyűri felfelé, hogy széles mosollyal, kényelmesen helyezkedjen el, mindezek előtt azonban Alfonznak biccent egy köszönömöt. Egyrészt a zenészért, másrészt pedig a segítségért, még csak az hiányozna, hogy a férfi besértődjön és itt hagyja a csávában. Szerencsére ez nem így alakul, Alfonz megenyhül. Ráadásul a gyönyörű Cassy is megérkezik, s bizony szavaira, ha nem itt és nem így állnának, Khul már ölben cipelné felfelé valamelyik szobába.*
- Akkor nekem kell megnyernem! *Szorítja ökölbe kezét, s elszánt mosollyal néz a lányra, szemöldökét húzogatva. Más esetben vélhetően még a kis fenekét is meglapogatná, azonban most sajnos a megenyhülő vendégekkel kell foglalkozni.*
- Légy mellettem, gyönyörűm! *Biztatja a lányt, aztán az alé álló hajóshoz fordul.*
- Hát rajta! *Vigyorog Khul is a bátor fickóra.* Ezt nevezem! *Dicséri meg gyorsan, aztán helyet foglal a székeknél.*
- Cassy, kislány, leszel a bíró? Gondolom vendégünk sem bánja! *Kacsint a hajósra, bár így elnézve talán nem lesz rá szükség, hogy terelés legyen. Felkíszíti karját az asztalra, s ha a vendég is elkészül, kiadják a jelet összekapaszkodnak és kezdődhet a verseny. Azt már az első pillanatban érzi, hogy bizony vasmarokra talált, de azért a zsoldost sem kell félteni semmilyen szempontból. Nekifeszül, arra figyel, hogy minden szabályosan történjen, s vár a kedvező pillanatra, addig csupán megpróbál kitartani. Már az erek is kidagadnak a nyakán, fogait összeszorítva, kósza nyögést hallat, aztán a reményei szerint mellettük feszülten álldogáló Cassyre pillant.*
- Az én aranyamból nem eszel... cim... bora... *Nyögi erőlködve, majd igyekszik támadásba lendülni. Ha sikerül tervei szerint minden arasznyit átbillenti ellenfele kezért, s szépen, fokozatosan, nagy erőt kifejtve nyomja le. Ha Cassy kihirdeti a győztest, mielőtt felállna, még kezet nyújt a másiknak.*
- Ha 100 aranyat nem is, de még egy rumot bizony töltök neked! *Meg is teszi azonnal az egyik üvegből.* Kemény a markod, mint a vasmacska! *Igyekszik elsimítani a vereségét néhány kedves szóval, mielőtt feláll. Belül azért nem bánja, hogy nyert. Elég zavarba ejtő lett volna.*
- Erős, duzzadó izmú férfiak! Amennyiben Sellőink kényeztetése, a velük való körtánc nem szolgálna jó mulatsággal, próbálják ki az erő padját a látottak alapján! ˙*Verbuválja az új jelentkezőket.*
- A nyertesnek 100 arany üti a markát! *Közben eszébe jut még valami.*
- Cassy, kincsem, gyönyörűm... a vendéghölgyeknek lehetne kicsit okítani a csábítás művészetét, aki igényt tartana rá, hátha a buzgó elcsábított férfiak is örülnének. Van itt elég Sellő, te pedig, rajtam illusztrálhatod! Ingyen óra! *Kacsint a lányra ismét, miközben derekát szelíden magához vonja és vidáman mosolyogva néz körbe a remélhetőleg vidáman mulatozókon. Ha Mady kiérkezik vendégeivel, neki is odaint és egy kósza vigyort a lány is kap.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.05 13:06:13
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-05 09:59:22
Üzenet elküldve: 2019-06-05 09:59:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdő//
*Örömmel látja, hogy sikerült felkelteni az olyan kitartóan ellenkező vendég figyelmét, ugyanis feljebb igazgatja magát a dézsában, minden bizonnyal úgy véli így több esélye van meglátni az óvatlanul kivillanó részeket. Miután pedig a lányt kiküldte figyelni, a férfi egy szerény kis bemutatóért cserébe, hajlandóságot mutat arra, hogy eleget tegyen a kérésének.*
-Ezt örömmel hallom, hadd segítsek.*Áll fel a dézsa széléről és a kiszálló vendégnek segít maga köré tekerni a törölközőt, azonban a sajátjával nem igazán foglalkozik, szándékosan, inkább hagyja, hadd engedjen a padló hívó szavának. Felül még mindig takarja a szatén kendő, bár tapasztaltabb szem láthatja, hogy inkább a két rakoncátlan kebel megzabolázására szolgál, mint a látványuk elfedésére. Nem is szeretne most tőle megválni, ha csak nem feltétlenül muszáj. Odalent semmiféle idegen anyag nem érintkezik a bőrével, de mielőtt még jobban szemügyre tudná venni a férfi, közelebb húzza magához, szinte rátapadva, ajkai rabságába ejtve egy hosszú csók erejéig, ha ellenkezésbe nem ütközik.*
-A kóstoló is megengedett, csak neked, de most már indulnunk kell, kedves.*Szabadítaná ki magát, majd két mozdulattal még felkötné a szoknyáját és magára húzná az inget, belebújva a cipőbe máris indul, ha úgy van, akkor a vendég után vagy vele együtt egyenest a Sellő elé, magával hívva a kiküldött lányt is.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdő//
*Örömmel látja, hogy sikerült felkelteni az olyan kitartóan ellenkező vendég figyelmét, ugyanis feljebb igazgatja magát a dézsában, minden bizonnyal úgy véli így több esélye van meglátni az óvatlanul kivillanó részeket. Miután pedig a lányt kiküldte figyelni, a férfi egy szerény kis bemutatóért cserébe, hajlandóságot mutat arra, hogy eleget tegyen a kérésének.*
-Ezt örömmel hallom, hadd segítsek.*Áll fel a dézsa széléről és a kiszálló vendégnek segít maga köré tekerni a törölközőt, azonban a sajátjával nem igazán foglalkozik, szándékosan, inkább hagyja, hadd engedjen a padló hívó szavának. Felül még mindig takarja a szatén kendő, bár tapasztaltabb szem láthatja, hogy inkább a két rakoncátlan kebel megzabolázására szolgál, mint a látványuk elfedésére. Nem is szeretne most tőle megválni, ha csak nem feltétlenül muszáj. Odalent semmiféle idegen anyag nem érintkezik a bőrével, de mielőtt még jobban szemügyre tudná venni a férfi, közelebb húzza magához, szinte rátapadva, ajkai rabságába ejtve egy hosszú csók erejéig, ha ellenkezésbe nem ütközik.*
-A kóstoló is megengedett, csak neked, de most már indulnunk kell, kedves.*Szabadítaná ki magát, majd két mozdulattal még felkötné a szoknyáját és magára húzná az inget, belebújva a cipőbe máris indul, ha úgy van, akkor a vendég után vagy vele együtt egyenest a Sellő elé, magával hívva a kiküldött lányt is.*
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-04 19:35:40
Üzenet elküldve: 2019-06-04 19:35:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Amit lát az irodánál, aggasztó, s valóban nem időz azzal, hogy többet megtudjon, inkább igyekszik kitérni mindenki útjából, és eltüntetni az ijedtséget az arcáról, mire kiér. Szerencsére kipirul a sietségben, így sápadtságát valamennyire elfedi, a mosolygás pedig könnyen jön ezúttal is. Az épületből kilépve megkönnyebbülést érez, a „kerthelyiség” kezd összerendeződni, étel, ital és többféle szórakozás kínálja magát a vendégeknek, akik szerencsére nem vonultak el felháborodottan. Lányok, férfias erőpróba és a zene. Elégedetten bólint. Épp elcsípi Khul verbuváló szavait, és melléje áll negédesen, felkarjára simítva vékony ujjait.*
- A bajnoknak csók is jár a verseny végén, ha úgy kívánja!
*Kacsint a habozók felé, majd továbblibben, hiszen nem maradhat sokáig, az emeleti szobák még az ő felelőssége. Ha még nem kapta meg Alfonztól a kulcsokat, akkor most elkéri. Nem tudja, van-e odafent bárki így napközben, de ha igen, akkor időbe telhet, míg rábírja a távozásra. Felsiet hát az emeletre és cikk-cakkban haladva sorra bekopog, majd benyit a szobákba, hogy tájékoztasson a konyhai balesetről, mely miatt a vendégeket a kinti helyszínre kell kísérnie.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Amit lát az irodánál, aggasztó, s valóban nem időz azzal, hogy többet megtudjon, inkább igyekszik kitérni mindenki útjából, és eltüntetni az ijedtséget az arcáról, mire kiér. Szerencsére kipirul a sietségben, így sápadtságát valamennyire elfedi, a mosolygás pedig könnyen jön ezúttal is. Az épületből kilépve megkönnyebbülést érez, a „kerthelyiség” kezd összerendeződni, étel, ital és többféle szórakozás kínálja magát a vendégeknek, akik szerencsére nem vonultak el felháborodottan. Lányok, férfias erőpróba és a zene. Elégedetten bólint. Épp elcsípi Khul verbuváló szavait, és melléje áll negédesen, felkarjára simítva vékony ujjait.*
- A bajnoknak csók is jár a verseny végén, ha úgy kívánja!
*Kacsint a habozók felé, majd továbblibben, hiszen nem maradhat sokáig, az emeleti szobák még az ő felelőssége. Ha még nem kapta meg Alfonztól a kulcsokat, akkor most elkéri. Nem tudja, van-e odafent bárki így napközben, de ha igen, akkor időbe telhet, míg rábírja a távozásra. Felsiet hát az emeletre és cikk-cakkban haladva sorra bekopog, majd benyit a szobákba, hogy tájékoztasson a konyhai balesetről, mely miatt a vendégeket a kinti helyszínre kell kísérnie.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-04 10:03:14
Üzenet elküldve: 2019-06-04 10:03:14
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Amikor Cahress kifelé tart a konyhából, a folyosón a többiek az ajtó előtt állnak és valamiről nagyon vitáznak, de a sietség miatt nem tudja kivenni, pontosan mi okozza a feszültséget, már a tűzeseten kívül.
Kiérve valóban elhelyeztek már pár asztalt és székeket hozzájuk, Khul'ie épp két hajósforma férfival tart kifelé, Alfonz pedig az asztalok és székek után pár kiegészítővel tér vissza, poharak, tányérok, miegymás, ami fokozza a kényelemérzetet a hirtelen kialakított szabadtéri akció keretében.
Alfonz valóban nem mosolyog vissza, komor képpel folytatja a rendezést, miközben olykor halkan válaszol a vendégek felmerülő kérdéseire, bentről pár, lengén öltözött vendég érkezik, valószínűleg a fürdő kiürítése eredményesen zajlik, bár az, hogy Mady még nem tért vissza, jelezheti, hogy ott is akadnak problémák.
Sellők is érkeznek, akik a szőke lány kérésére elkezdik az italok felszolgálását, az asztalok oldalában elhelyezkedő, az álmot lerázó dalnok pedig mandolinján pattogó dalba kezd, talán véletlen éppen a szerelem tüzes lángjairól énekelve.
A fürdőben Maydeleyne támadásba megy át az utolsó, makacs vendég leszerelése érdekében. Az utolsó Sellő elismerő mosollyal tartja a törölközőt a vetkőző lány elé, majd segít betekerni Madyt a törölközőbe és kisiet a kérteknek eleget téve.
A fürdőben pedig az utolsó, dézsában ázó vendég feljebb tornázza magát, hogy ne feküdjön már a vízben, hanem felülve szemlélhesse meg a műsort.*
- Ha esetleg láthatnám, milyen kárpótlás vár, ha eleget teszek a kérésednek és velem töltenél egy éjszakát, hajlandó volnék eltekinteni a kellemetlenségtől, hogy elrontottad a pihenésem. *Mondja széles mosollyal, de szinte azonnal kel ki a dézsából, hogy maga is törölközőt tekerjen maga köré és elinduljon kifelé. Persze a "kárpótlásra" számítani fog a későbbiekben.
A Sellőház előtti kitelepülés közben jól halad, Khul'ie kezdeti nézeteltérése Alfonzzal elsimulni látszik. A férfi szavaira Alfonz nagyon-nagyon halványan elmosolyodik, de ezt is csak egy apró szarkaláb elmélyülése mutatja, talán ő így mosolyog.
Kisvártatva érkezik is a dalnok és leülve belekezd a zenélésbe.
A két hajós is kiér, a nagyobb hangú elégedetlenkedő pedig Khul'ie elé áll, hüvelykujjait a fegyverövébe akasztva, kihívóan néz a szemébe.*
- Akkor rajta! *Mondja és leül a székre, szinte egyszerre a kihívást kihirdető férfivel.*
- Ha lenyomlak, jössz nekem száz arannyal. *Vigyorodik el, társa rumot tölt a poharába és széles mosollyal nézi az erőpróbára készülő kettőst.
Ha Khul'ie is belemegy, akkor összeakaszkodnak, a hajósnak kemény szorítása van, de megfelelő taktikával legyőzhető.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Amikor Cahress kifelé tart a konyhából, a folyosón a többiek az ajtó előtt állnak és valamiről nagyon vitáznak, de a sietség miatt nem tudja kivenni, pontosan mi okozza a feszültséget, már a tűzeseten kívül.
Kiérve valóban elhelyeztek már pár asztalt és székeket hozzájuk, Khul'ie épp két hajósforma férfival tart kifelé, Alfonz pedig az asztalok és székek után pár kiegészítővel tér vissza, poharak, tányérok, miegymás, ami fokozza a kényelemérzetet a hirtelen kialakított szabadtéri akció keretében.
Alfonz valóban nem mosolyog vissza, komor képpel folytatja a rendezést, miközben olykor halkan válaszol a vendégek felmerülő kérdéseire, bentről pár, lengén öltözött vendég érkezik, valószínűleg a fürdő kiürítése eredményesen zajlik, bár az, hogy Mady még nem tért vissza, jelezheti, hogy ott is akadnak problémák.
Sellők is érkeznek, akik a szőke lány kérésére elkezdik az italok felszolgálását, az asztalok oldalában elhelyezkedő, az álmot lerázó dalnok pedig mandolinján pattogó dalba kezd, talán véletlen éppen a szerelem tüzes lángjairól énekelve.
A fürdőben Maydeleyne támadásba megy át az utolsó, makacs vendég leszerelése érdekében. Az utolsó Sellő elismerő mosollyal tartja a törölközőt a vetkőző lány elé, majd segít betekerni Madyt a törölközőbe és kisiet a kérteknek eleget téve.
A fürdőben pedig az utolsó, dézsában ázó vendég feljebb tornázza magát, hogy ne feküdjön már a vízben, hanem felülve szemlélhesse meg a műsort.*
- Ha esetleg láthatnám, milyen kárpótlás vár, ha eleget teszek a kérésednek és velem töltenél egy éjszakát, hajlandó volnék eltekinteni a kellemetlenségtől, hogy elrontottad a pihenésem. *Mondja széles mosollyal, de szinte azonnal kel ki a dézsából, hogy maga is törölközőt tekerjen maga köré és elinduljon kifelé. Persze a "kárpótlásra" számítani fog a későbbiekben.
A Sellőház előtti kitelepülés közben jól halad, Khul'ie kezdeti nézeteltérése Alfonzzal elsimulni látszik. A férfi szavaira Alfonz nagyon-nagyon halványan elmosolyodik, de ezt is csak egy apró szarkaláb elmélyülése mutatja, talán ő így mosolyog.
Kisvártatva érkezik is a dalnok és leülve belekezd a zenélésbe.
A két hajós is kiér, a nagyobb hangú elégedetlenkedő pedig Khul'ie elé áll, hüvelykujjait a fegyverövébe akasztva, kihívóan néz a szemébe.*
- Akkor rajta! *Mondja és leül a székre, szinte egyszerre a kihívást kihirdető férfivel.*
- Ha lenyomlak, jössz nekem száz arannyal. *Vigyorodik el, társa rumot tölt a poharába és széles mosollyal nézi az erőpróbára készülő kettőst.
Ha Khul'ie is belemegy, akkor összeakaszkodnak, a hajósnak kemény szorítása van, de megfelelő taktikával legyőzhető.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-03 20:21:28
Üzenet elküldve: 2019-06-03 20:21:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//A Sellőház előtt//
- De hát, honnan az anyámból tudtam vol... eh, bocsánat. *Legyint, s olybá tűnik, hogy a jó Alfonz kifejezetten élvezi a helyzetet. Saját kasszából mindig nehéz a fizetés, főleg, hogy gyakorlatilag a semmire ment el, ezt azért nem akarja annyiban hagyni.*
- Akkor legalább a mieinknek szólj kérlek, hátha még olcsóbban is vállalják, akkor tudsz visszaadni a pénzből, a maradék meg jó lesz motivációnak, ha pihennek. *Próbálkozik.* Jó lenne, ha lenne talp alá való is. *Sóhajt fel, majd a hangzatos konferanszié után, úgy látszik a másik kettő húzódozó is megindul. Legalábbis feláll, a történet még nem ért véget. Látszatra jó kötésű legények, Khul sem gyenge, de nem is az a kifejezett szkanderbajnok. Ám, ha a vendég azt kívánja...*
- Ha úgy tetszik, akár velem is. *Vonja meg a vállát, majd a kihelyezett asztalkához sétál.*
- Jöjjenek a bátrak, a harcosok, 100 arany nem kevés pénz, tán még sellőre is futja belőle! Hisz ma úgy hallottam, akciós! *Kacsint azokra, akik látszólag húzódoznának.*
- A nézők fogyasszanak, italozzanak, hosszú még a nap, tökéletes a szórakozásra! *Még, ha nincs is a legjobb idő. ~ Legalább nem esik. ~ Gondolja csak magában sóhajtva, majd hirtelen ötlettől vezérelve az egyik székre dobja magát.*
- Aki szégyenlős, hát lásson példát! *Vigyorodik el, ruhaujját feltűrve, s könyökét felcsapva az asztalra.* No? Ki nem fél megmutatni az erejét? *Kérdezi, közben Alfonz felé sandít, hogy hozza-e már a zenészeket?*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//A Sellőház előtt//
- De hát, honnan az anyámból tudtam vol... eh, bocsánat. *Legyint, s olybá tűnik, hogy a jó Alfonz kifejezetten élvezi a helyzetet. Saját kasszából mindig nehéz a fizetés, főleg, hogy gyakorlatilag a semmire ment el, ezt azért nem akarja annyiban hagyni.*
- Akkor legalább a mieinknek szólj kérlek, hátha még olcsóbban is vállalják, akkor tudsz visszaadni a pénzből, a maradék meg jó lesz motivációnak, ha pihennek. *Próbálkozik.* Jó lenne, ha lenne talp alá való is. *Sóhajt fel, majd a hangzatos konferanszié után, úgy látszik a másik kettő húzódozó is megindul. Legalábbis feláll, a történet még nem ért véget. Látszatra jó kötésű legények, Khul sem gyenge, de nem is az a kifejezett szkanderbajnok. Ám, ha a vendég azt kívánja...*
- Ha úgy tetszik, akár velem is. *Vonja meg a vállát, majd a kihelyezett asztalkához sétál.*
- Jöjjenek a bátrak, a harcosok, 100 arany nem kevés pénz, tán még sellőre is futja belőle! Hisz ma úgy hallottam, akciós! *Kacsint azokra, akik látszólag húzódoznának.*
- A nézők fogyasszanak, italozzanak, hosszú még a nap, tökéletes a szórakozásra! *Még, ha nincs is a legjobb idő. ~ Legalább nem esik. ~ Gondolja csak magában sóhajtva, majd hirtelen ötlettől vezérelve az egyik székre dobja magát.*
- Aki szégyenlős, hát lásson példát! *Vigyorodik el, ruhaujját feltűrve, s könyökét felcsapva az asztalra.* No? Ki nem fél megmutatni az erejét? *Kérdezi, közben Alfonz felé sandít, hogy hozza-e már a zenészeket?*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-02 13:08:51
Üzenet elküldve: 2019-06-02 13:08:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lágy érintések beszélnek helyettük akkor is, mikor alig-alig érik el egymást egy simítással, bár minden pillanatban összesimulnak valahol. Zam érzi, mi mindent próbál neki a férfi kifejezni, mennyire képtelen elengedni akkor is, mikor a kedvére akar tenni, pedig szükségtelen szüntelen kedveskedéssel törekednie kegyeiért. Kebleit gerjedelem feszíti, miképpen ölében is hajszoló ösztön munkálkodik, de szeretné Ralast izgalmas módon kényeztetni. Követi a mozgását, figyel igényeire és saját intuícióira, mindent megadna neki itt rögtön, még kérnie se kellene. Távoli emlékfoszlány a parton esett veszekedés, de még kibékülésük öröme is, most saját fészkükben, saját titkukat megosztva adják át magukat egymásnak a lassanként kiteljesedő reggelen.
Vágyától űzve és kérlelésre kapaszkodik fel Ralas ölébe, így az érem két fele, a Vadász és a Liliom eggyé olvad a gyönyörök oltárán, mely velük együtt nyög a fülledt padláson. A testén sikló ujjak energiával töltik fel, de leginkább az egyesülés forrósága tüzeli fel. Röviden, szuszogással kuncog hasonlatuk fejtegetésén, aztán meglepett hangot hallat az akaratos rántásra, mely váratlan örömmel ajándékozza meg mélyebb berkekben, mégis egész testén végigpezsegve.*
- Imádom, amikor érezteted az erőd!
*Suttogja felindultan és beleharap a fülébe, majd puha ajkaival csitítja az esetleges fájdalmat, s ölének heves mozgásával kárpótol fel-felsejlő vadságáért. A fenekét szorító kéz megőrjíti, nyögései már-már kiáltássá hangosodnak.*
- Szoríts, édes!
*Erősíti meg a jól eltalált szándékot, mely egyre szenvedélyesebbé teszi. Egyensúlyának elvesztése magához téríti, és meglepetten sikkant fel, amire a tetőn tanyázó galambok ijedten felreppennek. Ralas ereje azonban lenyűgözi, lábait dereka köré fonva vonaglik rajta tovább sűrű igeneket szuszogva, és olyan szorosan olvasztva össze sikamlóssá vált testüket, ahogy csak tudja. Egy-egy pillanatra már meg-megrándul a kéjtől, mely szinte elviselhetetlenné fokozódik, így hol a férfi nevét, hol a magasabb hatalmakat nyögi elfúlón. Régi ágyneműk és drapériák hevernek a bútorok között felhalmozva. Nem épp egyenletes felület, de azt se bánná, ha kavicsokon kellene feküdnie, miközben Ralas fölé tornyosul. Csapzott haja ziláltan terül szét, izzó tekintete a férfiét keresi, az erőkifejtéstől kissé reszkető lábait leereszti támaszként, mikor leteszik, és szélesebbre tárja combjait, mikor megpihennek. Ajkai kiszáradtak a lihegésben, ezért nyelvével megnedvesíti őket, keblei pihegőn hullámzanak, továbbra is hegyesen meredve, kissé ellapulva nyomakodnak Ralas mellkasához. Míg homlokán simít a szelíd gondoskodás, ő az arcot érinti meg, ujjait a fül alá fúrva, majd a csók szenvedélyében a dús hajba csúsztatva. Érzi a sikamlós ölében pihenő, lüktető forróságot, egyik keze a háton, a gerinc fölött simogat és ölel, a másik marad a tarkón, a nyakon, míg nedves ajkaik cuppogva, fülledt lehelettel találkoznak újra és újra.
Ingerlőn siklik végig testén a férfi keze, mélyen szívja be a levegőt orrán keresztül, s mikor a combját húzza magához a férfi, lábfejét az ő combjai közé vezeti, térdét partnere hátsójának magasságába húzva. A finom helyezkedéstől és benyomulástól kéjesen morran fel és hátát homorítva melleit szorosabban nyomja oda a férfi mellkasának, fejét pedig hátrafúrja a rongyhalmokba, teljesen felfedve vékony nyakát. Elnyílt ajkai között érzéki nyögés szökik ki.*
- Tudod, hogy csigázz fel...
*Leheli legyőzötten és mosolyra futnak ajkai, mielőtt visszafordítja arcát és folytatják a csókolózást, immár teljes testükkel mozdulva közben. Hasuk, mellkasuk szorosan, csúszósan ér össze, mindketten úsznak már a verítékben. Zam nagyon élvezi, ahogy a súly újra és újra ránehezedik, és területet hódítanak a kemény lökések. A másik lábát is rászorítja Ralas derekára, kezei pedig alul és fölül folytatják az ölelő simogatást, így teljesen felfedi és átadja magát a férfi akaratának, testét és lelkét kínálva fészekül. No persze ő is mocorog, amennyire lehet, csípője lágy ritmusban hullámzik, hogy törleszkedni tudjon, s mélyebben olvadjanak össze. A fokozódó tempóban gyorsan visszakapaszkodik az élvezet magaslataiba, s felajzva szuszogja Ralas nevét. Csakhamar kiáltásokká erősödnek a nyögések, ahogy szinte beledöngölik a puha ruhák kusza halmába. Ujjait begörbíti, karmolón, már-már kétségbeesetten szorítja magához a felhevült férfit. Teste minden izma megfeszül, és ölét eszét vesztetten dörgöli a férfi ágyékához, fejét hátranyomva a ruhákba és felsikkantva a kéjtől. Amint Ralas a nyakára harap, ahogy a ragadozó hímek kapaszkodnak meg a nőstény nyakán párzáskor, elemi erővel fut át testén a gyönyör. Sikkantásai és reszkető teste a már-már elviselhetetlen örömet jelzik, odalent is megfeszül, mégsem ereszti el Ralast, míg a megkönnyebbülés mindkettejüket el nem éri. Akkor zihálva ellazítja testét, és hagyja elhatalmasodni a reszketést. Bár alig kap levegőt, és minden ereje elszállt, csókokkal, cirógatással fejezi ki háláját az euforikus élményért. Nem zavarja, ha a férfi továbbra is ránehezedik, s így pihen egy kicsit ráborulva, most ő is igényli a gyengéd közelséget és élvezi az összegabalyodott pózt.*
- Szóval...
*Belekuncog a mondatba, és hátrasimítja Ralas csapzott haját.*
- Mit is akartál mutatni?
*Eszében sincs felpattanni, mi több, a csókokat és a simogatást is folytatja, s ha Ralas esetleg a szemeibe nézne, csillogó örömet láthatna.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 13:15:48
//A kikötő látképe//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lágy érintések beszélnek helyettük akkor is, mikor alig-alig érik el egymást egy simítással, bár minden pillanatban összesimulnak valahol. Zam érzi, mi mindent próbál neki a férfi kifejezni, mennyire képtelen elengedni akkor is, mikor a kedvére akar tenni, pedig szükségtelen szüntelen kedveskedéssel törekednie kegyeiért. Kebleit gerjedelem feszíti, miképpen ölében is hajszoló ösztön munkálkodik, de szeretné Ralast izgalmas módon kényeztetni. Követi a mozgását, figyel igényeire és saját intuícióira, mindent megadna neki itt rögtön, még kérnie se kellene. Távoli emlékfoszlány a parton esett veszekedés, de még kibékülésük öröme is, most saját fészkükben, saját titkukat megosztva adják át magukat egymásnak a lassanként kiteljesedő reggelen.
Vágyától űzve és kérlelésre kapaszkodik fel Ralas ölébe, így az érem két fele, a Vadász és a Liliom eggyé olvad a gyönyörök oltárán, mely velük együtt nyög a fülledt padláson. A testén sikló ujjak energiával töltik fel, de leginkább az egyesülés forrósága tüzeli fel. Röviden, szuszogással kuncog hasonlatuk fejtegetésén, aztán meglepett hangot hallat az akaratos rántásra, mely váratlan örömmel ajándékozza meg mélyebb berkekben, mégis egész testén végigpezsegve.*
- Imádom, amikor érezteted az erőd!
*Suttogja felindultan és beleharap a fülébe, majd puha ajkaival csitítja az esetleges fájdalmat, s ölének heves mozgásával kárpótol fel-felsejlő vadságáért. A fenekét szorító kéz megőrjíti, nyögései már-már kiáltássá hangosodnak.*
- Szoríts, édes!
*Erősíti meg a jól eltalált szándékot, mely egyre szenvedélyesebbé teszi. Egyensúlyának elvesztése magához téríti, és meglepetten sikkant fel, amire a tetőn tanyázó galambok ijedten felreppennek. Ralas ereje azonban lenyűgözi, lábait dereka köré fonva vonaglik rajta tovább sűrű igeneket szuszogva, és olyan szorosan olvasztva össze sikamlóssá vált testüket, ahogy csak tudja. Egy-egy pillanatra már meg-megrándul a kéjtől, mely szinte elviselhetetlenné fokozódik, így hol a férfi nevét, hol a magasabb hatalmakat nyögi elfúlón. Régi ágyneműk és drapériák hevernek a bútorok között felhalmozva. Nem épp egyenletes felület, de azt se bánná, ha kavicsokon kellene feküdnie, miközben Ralas fölé tornyosul. Csapzott haja ziláltan terül szét, izzó tekintete a férfiét keresi, az erőkifejtéstől kissé reszkető lábait leereszti támaszként, mikor leteszik, és szélesebbre tárja combjait, mikor megpihennek. Ajkai kiszáradtak a lihegésben, ezért nyelvével megnedvesíti őket, keblei pihegőn hullámzanak, továbbra is hegyesen meredve, kissé ellapulva nyomakodnak Ralas mellkasához. Míg homlokán simít a szelíd gondoskodás, ő az arcot érinti meg, ujjait a fül alá fúrva, majd a csók szenvedélyében a dús hajba csúsztatva. Érzi a sikamlós ölében pihenő, lüktető forróságot, egyik keze a háton, a gerinc fölött simogat és ölel, a másik marad a tarkón, a nyakon, míg nedves ajkaik cuppogva, fülledt lehelettel találkoznak újra és újra.
Ingerlőn siklik végig testén a férfi keze, mélyen szívja be a levegőt orrán keresztül, s mikor a combját húzza magához a férfi, lábfejét az ő combjai közé vezeti, térdét partnere hátsójának magasságába húzva. A finom helyezkedéstől és benyomulástól kéjesen morran fel és hátát homorítva melleit szorosabban nyomja oda a férfi mellkasának, fejét pedig hátrafúrja a rongyhalmokba, teljesen felfedve vékony nyakát. Elnyílt ajkai között érzéki nyögés szökik ki.*
- Tudod, hogy csigázz fel...
*Leheli legyőzötten és mosolyra futnak ajkai, mielőtt visszafordítja arcát és folytatják a csókolózást, immár teljes testükkel mozdulva közben. Hasuk, mellkasuk szorosan, csúszósan ér össze, mindketten úsznak már a verítékben. Zam nagyon élvezi, ahogy a súly újra és újra ránehezedik, és területet hódítanak a kemény lökések. A másik lábát is rászorítja Ralas derekára, kezei pedig alul és fölül folytatják az ölelő simogatást, így teljesen felfedi és átadja magát a férfi akaratának, testét és lelkét kínálva fészekül. No persze ő is mocorog, amennyire lehet, csípője lágy ritmusban hullámzik, hogy törleszkedni tudjon, s mélyebben olvadjanak össze. A fokozódó tempóban gyorsan visszakapaszkodik az élvezet magaslataiba, s felajzva szuszogja Ralas nevét. Csakhamar kiáltásokká erősödnek a nyögések, ahogy szinte beledöngölik a puha ruhák kusza halmába. Ujjait begörbíti, karmolón, már-már kétségbeesetten szorítja magához a felhevült férfit. Teste minden izma megfeszül, és ölét eszét vesztetten dörgöli a férfi ágyékához, fejét hátranyomva a ruhákba és felsikkantva a kéjtől. Amint Ralas a nyakára harap, ahogy a ragadozó hímek kapaszkodnak meg a nőstény nyakán párzáskor, elemi erővel fut át testén a gyönyör. Sikkantásai és reszkető teste a már-már elviselhetetlen örömet jelzik, odalent is megfeszül, mégsem ereszti el Ralast, míg a megkönnyebbülés mindkettejüket el nem éri. Akkor zihálva ellazítja testét, és hagyja elhatalmasodni a reszketést. Bár alig kap levegőt, és minden ereje elszállt, csókokkal, cirógatással fejezi ki háláját az euforikus élményért. Nem zavarja, ha a férfi továbbra is ránehezedik, s így pihen egy kicsit ráborulva, most ő is igényli a gyengéd közelséget és élvezi az összegabalyodott pózt.*
- Szóval...
*Belekuncog a mondatba, és hátrasimítja Ralas csapzott haját.*
- Mit is akartál mutatni?
*Eszében sincs felpattanni, mi több, a csókokat és a simogatást is folytatja, s ha Ralas esetleg a szemeibe nézne, csillogó örömet láthatna.*
A hozzászólás írója (Zammiria Rykoven) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 13:15:48
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-02 09:48:12
Üzenet elküldve: 2019-06-02 09:48:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdőben//
*Örömmel látja, hogy a makacsabb vendégek közül is csupán egy az, aki még a kérése ellenére sem mozdul.*
~Lehetett volna rosszabb is.~*Mosolyog még mindig kedvesen és odalép a vendég paravánja mellé, miután már mindenki más elhagyta a helyiséget. Mivel Cassy szavai alapján, úgy véli, a teljes kiürítés csupán óvatossági intézkedés, annyira még nem uralkodik el a pánik rajta, hogy kicsivel hosszabb időt kell a vendégek meggyőzésével töltenie, mint amennyit tervezett. Megköszörüli a torkát és odainti magához, az ott maradt lányt, megkérve, hogy tartsa a törölközőt elé, majd lassan kezdi levetni a testét takaró ruhaneműt és kidobálni oldalra, egy székre. Először az inget, persze az anyag miatt nem látszik, de a domborulatait takaró szaténkendő, még mindig a hátán megcsomózva rejti, amit kell, majd lehúzza a szoknyát és az ing után küldi. Kibújik a cipellőből és maga köré tekeri a törölközőt, elvéve a lánytól, neki pedig súg valamit a fülébe, hogy a férfi ne hallja.*
-Megtennéd, hogy kiállsz a folyosóra, és ha bármi szokatlant vagy nagyobb füstöt észlelsz, azonnal kiálts be.*Nem szívesen tenné ki magukat nagyobb veszélynek, mint muszáj, és ha valaki erre jár, akkor a lány jelenléte odakint, mutatja, hogy még tartózkodnak ezen a részen.
Miután immár csak ketten maradnak a helyiségben, odasétál a dézsa mellé és ráül a szélére óvatosan, magához fogva a törölközőt.*
-Kedves, akkor árulja el, hogy mi kárpótolná a kellemetlenségért?*Simítja a fonatot a nyaka egyik oldalára, előre.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 09:48:38
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdőben//
*Örömmel látja, hogy a makacsabb vendégek közül is csupán egy az, aki még a kérése ellenére sem mozdul.*
~Lehetett volna rosszabb is.~*Mosolyog még mindig kedvesen és odalép a vendég paravánja mellé, miután már mindenki más elhagyta a helyiséget. Mivel Cassy szavai alapján, úgy véli, a teljes kiürítés csupán óvatossági intézkedés, annyira még nem uralkodik el a pánik rajta, hogy kicsivel hosszabb időt kell a vendégek meggyőzésével töltenie, mint amennyit tervezett. Megköszörüli a torkát és odainti magához, az ott maradt lányt, megkérve, hogy tartsa a törölközőt elé, majd lassan kezdi levetni a testét takaró ruhaneműt és kidobálni oldalra, egy székre. Először az inget, persze az anyag miatt nem látszik, de a domborulatait takaró szaténkendő, még mindig a hátán megcsomózva rejti, amit kell, majd lehúzza a szoknyát és az ing után küldi. Kibújik a cipellőből és maga köré tekeri a törölközőt, elvéve a lánytól, neki pedig súg valamit a fülébe, hogy a férfi ne hallja.*
-Megtennéd, hogy kiállsz a folyosóra, és ha bármi szokatlant vagy nagyobb füstöt észlelsz, azonnal kiálts be.*Nem szívesen tenné ki magukat nagyobb veszélynek, mint muszáj, és ha valaki erre jár, akkor a lány jelenléte odakint, mutatja, hogy még tartózkodnak ezen a részen.
Miután immár csak ketten maradnak a helyiségben, odasétál a dézsa mellé és ráül a szélére óvatosan, magához fogva a törölközőt.*
-Kedves, akkor árulja el, hogy mi kárpótolná a kellemetlenségért?*Simítja a fonatot a nyaka egyik oldalára, előre.*
A hozzászólás írója (Maydeleine Rhywayers) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 09:48:38
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-06-02 08:08:56
Üzenet elküldve: 2019-06-02 08:08:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Egyetértés születik közöttük, ezért sok sikert kívánva válik el társaitól, először a csalétek összekészítésére fókuszálva. Nem akad segítsége, de megkettőzött erővel igyekszik dolgozni, talán épp ezzel hátráltatva magát kapkodása miatt, majd megindul a tálcákkal a kifelé. Ha megkérdezni nem is tudott senkit, legalább a saját szemével és fülével próbál tájékozódni, hogyan haladnak a dolgok, aztán igyekszik elzárni magában a félelmet, hogy a vendégek elé már mosolyogva és kínálón érhessen. A magával hozott ételt elrendezi az asztalon és biztatni kezdi a vendégeket.*
- Kérem, fogyasszanak kedvükre!
*Szalvétákat a pult mögött keres számukra. Látja, hogy Mady még nem ért vissza, de a külső helyszín berendezése szépen halad. Alfonznak és Khulnak is szán egy-egy hálás mosolyt érte, ha sikerül elkapni a tekintetüket. Alfonzzal nem merne bizalmaskodni, de Khul mellett elsietve egy futó érintéssel fejezi ki biztatását frappáns ötletéért, melyről feltehetően éppen zajlik az egyeztetés. Az időjárás nem a legtökéletesebb, de nem is olyan szörnyű, hogy megakadályozza az újdonsült „kerthelyiség” használatát. Ha esetleg a Sellők közül valaki közben kiérne, akkor kedvesen megkérné, hogy kezdjen foglalkozni az italokkal. A dalnoknak megörül, de neki is már csak egy futó mosoly jut, ha esetleg feléje nézne. Sok dolog áll még előtte, először is az emelet kiürítése.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 08:10:08
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Egyetértés születik közöttük, ezért sok sikert kívánva válik el társaitól, először a csalétek összekészítésére fókuszálva. Nem akad segítsége, de megkettőzött erővel igyekszik dolgozni, talán épp ezzel hátráltatva magát kapkodása miatt, majd megindul a tálcákkal a kifelé. Ha megkérdezni nem is tudott senkit, legalább a saját szemével és fülével próbál tájékozódni, hogyan haladnak a dolgok, aztán igyekszik elzárni magában a félelmet, hogy a vendégek elé már mosolyogva és kínálón érhessen. A magával hozott ételt elrendezi az asztalon és biztatni kezdi a vendégeket.*
- Kérem, fogyasszanak kedvükre!
*Szalvétákat a pult mögött keres számukra. Látja, hogy Mady még nem ért vissza, de a külső helyszín berendezése szépen halad. Alfonznak és Khulnak is szán egy-egy hálás mosolyt érte, ha sikerül elkapni a tekintetüket. Alfonzzal nem merne bizalmaskodni, de Khul mellett elsietve egy futó érintéssel fejezi ki biztatását frappáns ötletéért, melyről feltehetően éppen zajlik az egyeztetés. Az időjárás nem a legtökéletesebb, de nem is olyan szörnyű, hogy megakadályozza az újdonsült „kerthelyiség” használatát. Ha esetleg a Sellők közül valaki közben kiérne, akkor kedvesen megkérné, hogy kezdjen foglalkozni az italokkal. A dalnoknak megörül, de neki is már csak egy futó mosoly jut, ha esetleg feléje nézne. Sok dolog áll még előtte, először is az emelet kiürítése.*
A hozzászólás írója (Cahress Damastant) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 08:10:08
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-29 19:30:56
Üzenet elküldve: 2019-05-29 19:30:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*A vendégtérben Chassy kezd el intézkedni és tájékoztatni a többieket az eseményekről. Rövid beszámolóval él a tűzesetet illetően, majd indul a dolgára. A konyhát és a harapnivalókat vállalja magára, de a konyhában éppen nincs senki, azaz az ott dolgozó személyzet mind a folyosón vannak és Ralasnak segítenek eloltani a tüzet.
Cahressnek így magának kell összeállítania a tálakat, a bár alapanyag van, időbe telik összerakni pár tálat, kissé kapkod is a feszültségtől, a keze is remeg, de rövid idő alatt összekészít három tálat megrakva hideg ételekkel, kolbász, sajt, zöldség, gyümölcs, egyfajta hideg vegyes ízelítő, amivel kedvére lehet a Sellőházból kitoloncolt vendégeknek.*
//Fürdőben//
*Maydeleine is nehézségekbe ütközik a fürdőben, akadnak vendégek, akik készségesen teljesítik a szép lány kérését, de hárman nem akaródznak kimozdulni a kellemes, meleg dézsából. Miért tennék, kifizették és mi értelme, ha nem élvezhetik a kényelmét.
Ketten mosolyogva kelnek ki, talán az ingyen masszázs és fürdő győzte meg őket, esetleg komolyan elgondolkodtak, hogy mi lehet, ami miatt ilyen engedékeny a Sellőház. De a harmadik haragos szemekkel néz a lányra.*
- És miből gondolod, aranyom, hogy engem most kárpótol a mostani kellemetlenségért egy jövőbeli fürdőzés lehetősége? *Kérdi gúnyos hangon.
Közben a sellőlányok készségesen segítenek minden távozófélben lévő vendégnek, nekik nem kell kétszer mondani, ha menni kell, akkor menni kell. Hisznek Madynek, egy lány vele marad, de nem szól bele az akadékoskodó vendég és Maydeleine szóváltásába.*
//A Sellőház előtt/ajtajában//
*Alfonz egyértelműen jelezte, hogy Khul'ie-é az a két hajósforma fickó, akik nem kívánják megszakítani kellemes pihenésüket. A jó Alfonz amúgy sem szokott könyörögni vagy személyeskedni, akik ismerik, tudják, hogy el tudja érni, amit szeretne.
A férfi kérésére csak komor tekintettel néz a kapott aranyakra.*
- Ne légy ostoba, vannak zenészeink. *Mondja komoran, de valami mosolyféle árnyék megjelenik a szája sarkában, majd indul tovább a dolgára és hordja az asztalokat és a székeket a Sellőház elé.
Khul'ie aztán az ajtóba áll, ahonnan esetlegesen a bent maradt kettő is hallhatja, hogy remek ötlettel álljon elő a két hajósforma férfi figyelmének felkeltésére.
Az a kettő fel is kapja a fejét, nyakukat nyújtogatják az ajtó felé, majd az egyikük elneveti magát, a másik legyint csak, de aztán a nevetős az ajtó felé int, fel is kel a székéből, ami meggyőzi a másikat és vaskos tréfákat vágva egymáshoz elindulnak kifelé.*
- És veled kell megküzdeni, nyalonc? *Kérdi a mogorvább, a másik hangosan felnevet, de nem tágít onnan, balját széles pengéjű kardja markolatán nyugtatja.
Odakint viszont nincs túl jó idő, kissé borongós, de legalább nem esik és nincs hideg. Kisvártatva egy álmos bárd érkezik egy mandolinnal, talán épp a a pihenőidejét töltötte, amikor Alfonz felzavarta és ki a Sellőház elé zenélni a pikniken.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.29 19:37:47
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*A vendégtérben Chassy kezd el intézkedni és tájékoztatni a többieket az eseményekről. Rövid beszámolóval él a tűzesetet illetően, majd indul a dolgára. A konyhát és a harapnivalókat vállalja magára, de a konyhában éppen nincs senki, azaz az ott dolgozó személyzet mind a folyosón vannak és Ralasnak segítenek eloltani a tüzet.
Cahressnek így magának kell összeállítania a tálakat, a bár alapanyag van, időbe telik összerakni pár tálat, kissé kapkod is a feszültségtől, a keze is remeg, de rövid idő alatt összekészít három tálat megrakva hideg ételekkel, kolbász, sajt, zöldség, gyümölcs, egyfajta hideg vegyes ízelítő, amivel kedvére lehet a Sellőházból kitoloncolt vendégeknek.*
//Fürdőben//
*Maydeleine is nehézségekbe ütközik a fürdőben, akadnak vendégek, akik készségesen teljesítik a szép lány kérését, de hárman nem akaródznak kimozdulni a kellemes, meleg dézsából. Miért tennék, kifizették és mi értelme, ha nem élvezhetik a kényelmét.
Ketten mosolyogva kelnek ki, talán az ingyen masszázs és fürdő győzte meg őket, esetleg komolyan elgondolkodtak, hogy mi lehet, ami miatt ilyen engedékeny a Sellőház. De a harmadik haragos szemekkel néz a lányra.*
- És miből gondolod, aranyom, hogy engem most kárpótol a mostani kellemetlenségért egy jövőbeli fürdőzés lehetősége? *Kérdi gúnyos hangon.
Közben a sellőlányok készségesen segítenek minden távozófélben lévő vendégnek, nekik nem kell kétszer mondani, ha menni kell, akkor menni kell. Hisznek Madynek, egy lány vele marad, de nem szól bele az akadékoskodó vendég és Maydeleine szóváltásába.*
//A Sellőház előtt/ajtajában//
*Alfonz egyértelműen jelezte, hogy Khul'ie-é az a két hajósforma fickó, akik nem kívánják megszakítani kellemes pihenésüket. A jó Alfonz amúgy sem szokott könyörögni vagy személyeskedni, akik ismerik, tudják, hogy el tudja érni, amit szeretne.
A férfi kérésére csak komor tekintettel néz a kapott aranyakra.*
- Ne légy ostoba, vannak zenészeink. *Mondja komoran, de valami mosolyféle árnyék megjelenik a szája sarkában, majd indul tovább a dolgára és hordja az asztalokat és a székeket a Sellőház elé.
Khul'ie aztán az ajtóba áll, ahonnan esetlegesen a bent maradt kettő is hallhatja, hogy remek ötlettel álljon elő a két hajósforma férfi figyelmének felkeltésére.
Az a kettő fel is kapja a fejét, nyakukat nyújtogatják az ajtó felé, majd az egyikük elneveti magát, a másik legyint csak, de aztán a nevetős az ajtó felé int, fel is kel a székéből, ami meggyőzi a másikat és vaskos tréfákat vágva egymáshoz elindulnak kifelé.*
- És veled kell megküzdeni, nyalonc? *Kérdi a mogorvább, a másik hangosan felnevet, de nem tágít onnan, balját széles pengéjű kardja markolatán nyugtatja.
Odakint viszont nincs túl jó idő, kissé borongós, de legalább nem esik és nincs hideg. Kisvártatva egy álmos bárd érkezik egy mandolinnal, talán épp a a pihenőidejét töltötte, amikor Alfonz felzavarta és ki a Sellőház elé zenélni a pikniken.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.05.29 19:37:47
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-29 13:37:12
Üzenet elküldve: 2019-05-29 13:37:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Charess, Maydeleine, Khul'ie//
//Fogadótér, udvar//
*Figyelmesen hallgatja végig Mady és Cassy előzetes terveit, beszámolóját, majd végigfuttatja tekintetét a helyiségen. Röviden felméri a bent tartózkodókat, szerencsére az első felszólításra a többség nagy része kötelességből, kedvtelenül, másik része pedig mosolyogva távozik, akad azonban két fickó, aki keményebb diónak bizonyul. A berendezés kicipelése, az előkészítés ettől függetlenül problémamentesen zajlik, Khul figyelmét Alfonz reakciója sem kerüli el, bár kijelentése nem rossz szándékból, sőt igazából csak tájékoztatásból fakadt, nem akart ő utasítani senkit. Mindenesetre most egyébként sem sok idő akad arra, hogy személyeskedjenek, vagy könyörögjenek egymásnak, persze ettől függetlenül igyekszik jobban tisztelni a férfi múltját is szakmai tapasztalatát. Mielőtt a két fickóval kezdene foglalkozni, még egy utolsó pillantást vet a kinti részre és erőteljes hiányérzete támad. ~ Nincs zene. ~ Zene nélkül pedig a legtöbb mulatság, még a kreáltak is vajmi keveset érnek, így nincs választása, ismét Alfonzhoz kell fordulnia. Amint az asztalokkal és székekkel, alkoholos italokkal, üdítők, hozzá elegendő poharak kijuttatásával végeztek, mielőtt a matrózokhoz fordulna ismét Alfonzt szólítja meg, ezúttal jóval kedvesebben:*
- Cimbora... izé, Alfonz. Megtennéd, hogy egy utcazenészt kerítesz valahonnan? Te sokkal jobban ismered a környéket, nagy a tapasztalatod a kikötőben. Kérlek, nagy gondban vagyunk! *Tárja szét a kezét tanácstalanul.* Pénzért majd csak lesz valaki, aki szórakoztatja nekünk a vendégeket. *Zsebébe nyúl, s Alfonz (Mesélő (Hádész)részére nyújt át 200 aranyat. Halkan felsóhajt.*
- Remélem ez elegendő arra, hogy egy legalább kicsit tehetséges lantos elvállalja. Kérlek, tudsz segíteni? *Ha nem, hát kénytelen lesz maga énekelni, az is egy megoldás, legalább a vendégek nagy része távozik. Ezt követően jut ideje a másik két vendégre is, akiknek már időközben kieszelt valamit, így harsányan, széttárt kezekkel, barátságosan vigyorogva fordul, azonban a bejárati ajtó irányába, ahol éppen csak annyira lép ki, hogy mondandóját a bent maradt kettő még hallja:*
- Kedves hölgyeim és uraim, kedvelt vendégeink! Remélem, hogy ez a kis módosítás kedvüket nem szegi, fogyasszanak bátran, beszélgessenek, de az erős *szorítja levegőben ökölbe a kezét*, marcona és kihívásokat *Nyomja meg a kihívás szót.* kedvelő férfiak és asszonyok figyelmébe ajánlanék egy versenyt. *Egy különálló kis asztalra mutat.* Rövidesen két széket helyezek oda, s a Sellőház első, pénzdíjazású mérkőzése veszi kezdetét. *Megvonja a vállát.* Persze csak azoknak, *Sandít egy kissé befelé a fogadótérbe.* akik nem félnek megmutatni erejüket és nem anyámasszony katonái abban, hogy egymás előtt bizonyítsanak. A szkanderverseny első helyezettének a Sellőház 100 aranyat ajánl fel, melyet tőlem kapnak meg, az ünnepség ideje alatti ingyen fogyasztás mellett, természetesen. *Biccent, majd anélkül, hogy a bent ülő kettőhöz fordulna, a két széket az egyik különálló asztalhoz helyezi, majd papírost és irónt készít elő, hogy a jelentkezők nevét felírhassa.*
- Aki csak nézni szeretné, bátran húzza ide a székét és drukkoljon! *Mondja mosolyogva a többieknek, s csak reménykedik benne, hogy mire a verseny véget ér, Alfonz esetleg már egy zenésszel állít vissza.*
//Charess, Maydeleine, Khul'ie//
//Fogadótér, udvar//
*Figyelmesen hallgatja végig Mady és Cassy előzetes terveit, beszámolóját, majd végigfuttatja tekintetét a helyiségen. Röviden felméri a bent tartózkodókat, szerencsére az első felszólításra a többség nagy része kötelességből, kedvtelenül, másik része pedig mosolyogva távozik, akad azonban két fickó, aki keményebb diónak bizonyul. A berendezés kicipelése, az előkészítés ettől függetlenül problémamentesen zajlik, Khul figyelmét Alfonz reakciója sem kerüli el, bár kijelentése nem rossz szándékból, sőt igazából csak tájékoztatásból fakadt, nem akart ő utasítani senkit. Mindenesetre most egyébként sem sok idő akad arra, hogy személyeskedjenek, vagy könyörögjenek egymásnak, persze ettől függetlenül igyekszik jobban tisztelni a férfi múltját is szakmai tapasztalatát. Mielőtt a két fickóval kezdene foglalkozni, még egy utolsó pillantást vet a kinti részre és erőteljes hiányérzete támad. ~ Nincs zene. ~ Zene nélkül pedig a legtöbb mulatság, még a kreáltak is vajmi keveset érnek, így nincs választása, ismét Alfonzhoz kell fordulnia. Amint az asztalokkal és székekkel, alkoholos italokkal, üdítők, hozzá elegendő poharak kijuttatásával végeztek, mielőtt a matrózokhoz fordulna ismét Alfonzt szólítja meg, ezúttal jóval kedvesebben:*
- Cimbora... izé, Alfonz. Megtennéd, hogy egy utcazenészt kerítesz valahonnan? Te sokkal jobban ismered a környéket, nagy a tapasztalatod a kikötőben. Kérlek, nagy gondban vagyunk! *Tárja szét a kezét tanácstalanul.* Pénzért majd csak lesz valaki, aki szórakoztatja nekünk a vendégeket. *Zsebébe nyúl, s Alfonz (Mesélő (Hádész)részére nyújt át 200 aranyat.
Halkan felsóhajt.*- Remélem ez elegendő arra, hogy egy legalább kicsit tehetséges lantos elvállalja. Kérlek, tudsz segíteni? *Ha nem, hát kénytelen lesz maga énekelni, az is egy megoldás, legalább a vendégek nagy része távozik. Ezt követően jut ideje a másik két vendégre is, akiknek már időközben kieszelt valamit, így harsányan, széttárt kezekkel, barátságosan vigyorogva fordul, azonban a bejárati ajtó irányába, ahol éppen csak annyira lép ki, hogy mondandóját a bent maradt kettő még hallja:*
- Kedves hölgyeim és uraim, kedvelt vendégeink! Remélem, hogy ez a kis módosítás kedvüket nem szegi, fogyasszanak bátran, beszélgessenek, de az erős *szorítja levegőben ökölbe a kezét*, marcona és kihívásokat *Nyomja meg a kihívás szót.* kedvelő férfiak és asszonyok figyelmébe ajánlanék egy versenyt. *Egy különálló kis asztalra mutat.* Rövidesen két széket helyezek oda, s a Sellőház első, pénzdíjazású mérkőzése veszi kezdetét. *Megvonja a vállát.* Persze csak azoknak, *Sandít egy kissé befelé a fogadótérbe.* akik nem félnek megmutatni erejüket és nem anyámasszony katonái abban, hogy egymás előtt bizonyítsanak. A szkanderverseny első helyezettének a Sellőház 100 aranyat ajánl fel, melyet tőlem kapnak meg, az ünnepség ideje alatti ingyen fogyasztás mellett, természetesen. *Biccent, majd anélkül, hogy a bent ülő kettőhöz fordulna, a két széket az egyik különálló asztalhoz helyezi, majd papírost és irónt készít elő, hogy a jelentkezők nevét felírhassa.*
- Aki csak nézni szeretné, bátran húzza ide a székét és drukkoljon! *Mondja mosolyogva a többieknek, s csak reménykedik benne, hogy mire a verseny véget ér, Alfonz esetleg már egy zenésszel állít vissza.*
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-29 08:07:29
Üzenet elküldve: 2019-05-29 08:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdőben//
*Még odalent Cassy felvetésére csak erősen bólogat, így még mindig nem tudni milyen nagy a baj, nem lettek okosabbak, ezért a legrosszabbat kell feltételeznie.
Mikor pedig néhány vendég a fürdőben megmakacsolja magát, mindjárt valami vészjósló kezd el mozgolódni benne.
Érezte, hogy ez nem fog gyorsan menni, de mindent be kell vessen, hiszen a vendégek épsége a tét. Nem igazán tudja mennyire vannak veszélyben, de szörnyű elképzelnie is, hogy akár bent is rekedhetnek a fürdőhelyiségben, ha elzárják az utat a lángok. Nagy lélegzetet vesz, hogy nyugtassa magát, akármennyi zavart és félelmet mégsem tud palástolni, előbb vagy utóbb kiülne az arcára. Még egy lélegzet, majd odasétál és kinyitja a paravánokat, amelyek eddig eltakarták a vendégeket a közlekedők elől, hogy megfelelő helyre állva, egyszerre tudjon mind a hármunkhoz szólni.*
-Sajnálatos módon, én addig nem tágíthatok, míg az urak ki nem fáradnak a kíséretemben az épület elé. Viszont, a fürdőjük megzavarása miatt, szeretnénk felajánlani a kinti ingyenes fogyasztáson felül egy legközelebbi alkalommal ingyenesen igénybe vehető alkalmat masszázsra és fürdőre. Amint a pulthoz értünk kiállítjuk az utalványlevelet a kellemetlenségért cserébe. Most pedig tisztelettel kérem önöket, hogy öltözzenek fel, a lányok majd segítenek benne.*Mutat oda a bent maradt két lány felé, hiszen személyzetet sem marasztal, ha nem feltétlen szükséges. Egyesével odalép a paravánokhoz és, ha úgy látja, hogy a vendég hajlandó eleget tenni a kérésének, akkor a segítő lány fülébe súgja, hogy iparkodjanak, majd visszahajtja a paravánt, hogy ezt zavartalanul megtehessék. Ha még így is van olyan vendég, aki hajthatatlan, ahhoz személyesen lép oda, de ha nincs, akkor maga is segít, hogy legyenek elegen és megindulhassanak a kijárat felé.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
//Fürdőben//
*Még odalent Cassy felvetésére csak erősen bólogat, így még mindig nem tudni milyen nagy a baj, nem lettek okosabbak, ezért a legrosszabbat kell feltételeznie.
Mikor pedig néhány vendég a fürdőben megmakacsolja magát, mindjárt valami vészjósló kezd el mozgolódni benne.
Érezte, hogy ez nem fog gyorsan menni, de mindent be kell vessen, hiszen a vendégek épsége a tét. Nem igazán tudja mennyire vannak veszélyben, de szörnyű elképzelnie is, hogy akár bent is rekedhetnek a fürdőhelyiségben, ha elzárják az utat a lángok. Nagy lélegzetet vesz, hogy nyugtassa magát, akármennyi zavart és félelmet mégsem tud palástolni, előbb vagy utóbb kiülne az arcára. Még egy lélegzet, majd odasétál és kinyitja a paravánokat, amelyek eddig eltakarták a vendégeket a közlekedők elől, hogy megfelelő helyre állva, egyszerre tudjon mind a hármunkhoz szólni.*
-Sajnálatos módon, én addig nem tágíthatok, míg az urak ki nem fáradnak a kíséretemben az épület elé. Viszont, a fürdőjük megzavarása miatt, szeretnénk felajánlani a kinti ingyenes fogyasztáson felül egy legközelebbi alkalommal ingyenesen igénybe vehető alkalmat masszázsra és fürdőre. Amint a pulthoz értünk kiállítjuk az utalványlevelet a kellemetlenségért cserébe. Most pedig tisztelettel kérem önöket, hogy öltözzenek fel, a lányok majd segítenek benne.*Mutat oda a bent maradt két lány felé, hiszen személyzetet sem marasztal, ha nem feltétlen szükséges. Egyesével odalép a paravánokhoz és, ha úgy látja, hogy a vendég hajlandó eleget tenni a kérésének, akkor a segítő lány fülébe súgja, hogy iparkodjanak, majd visszahajtja a paravánt, hogy ezt zavartalanul megtehessék. Ha még így is van olyan vendég, aki hajthatatlan, ahhoz személyesen lép oda, de ha nincs, akkor maga is segít, hogy legyenek elegen és megindulhassanak a kijárat felé.*
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-28 21:57:54
Üzenet elküldve: 2019-05-28 21:57:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*A vendégek felől érkező pillantásokra bocsánatkérő tekintettel és engesztelő mosollyal felel, szerencsére senki nem kezd kérdezősködni, így hamar visszaléphet a pulthoz.*
- Köszönöm!
*Fordul először Madyhez, aki gyorsan összeverbuválta a kis csapatot, aztán jön a tájékoztató kör, végül Mady kérdései, amikre igyekszik legjobb tudása szerint felelni.*
- Nem tudni, mekkora a tűz, még nem jutottak be az irodába. Egyelőre nincs talán nagy veszély, de Ralas úr semmiféle kockázatnak nem kívánja kitenni a vendégeket. A lányok kérdése jó ötlet, semmiképp ne maradjanak bent szerintem. Viszont segíthetnének kiterelni a vendégeket és szórakoztatni őket. Főleg azok, akiknek éppen saját vendége van. Akinek nincs, az is találhat magának társaságot és elterelheti a figyelmet a kellemetlenségekről. Mit gondoltok?
*Ha minden kérdést megbeszéltek, akkor már tudja, hogy az emelet lesz az ő reszortja, amire biccentett azon a ponton, ahol Mady vállalta a fürdőt. Elkéri Alfonztól a kulcsokat a biztonság kedvéért, aztán a konyhába siet, hogy két tálca harapnivalót készítsen össze, ehhez segítséget kér a vízhordók sorából. Elméletileg tartanak hideg tálra valót bekészítve, nem kell mindent az alapokról felépíteni. Közben igyekszik informálódni arról, hogyan haladnak a dolgok. Amint elkészül a két tálca, viszi is ki a piknikre. Elvileg elhalad azon a folyosón, ahonnan az iroda nyílik, de ha közben már akadályba ütközik, akkor a hátsó lépcsőn kerül az emelet felé, előbb a személyzeti szállások, majd a vendégszobák mellett elhaladva, onnan le a fogadótérbe, s ki az épület elé.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*A vendégek felől érkező pillantásokra bocsánatkérő tekintettel és engesztelő mosollyal felel, szerencsére senki nem kezd kérdezősködni, így hamar visszaléphet a pulthoz.*
- Köszönöm!
*Fordul először Madyhez, aki gyorsan összeverbuválta a kis csapatot, aztán jön a tájékoztató kör, végül Mady kérdései, amikre igyekszik legjobb tudása szerint felelni.*
- Nem tudni, mekkora a tűz, még nem jutottak be az irodába. Egyelőre nincs talán nagy veszély, de Ralas úr semmiféle kockázatnak nem kívánja kitenni a vendégeket. A lányok kérdése jó ötlet, semmiképp ne maradjanak bent szerintem. Viszont segíthetnének kiterelni a vendégeket és szórakoztatni őket. Főleg azok, akiknek éppen saját vendége van. Akinek nincs, az is találhat magának társaságot és elterelheti a figyelmet a kellemetlenségekről. Mit gondoltok?
*Ha minden kérdést megbeszéltek, akkor már tudja, hogy az emelet lesz az ő reszortja, amire biccentett azon a ponton, ahol Mady vállalta a fürdőt. Elkéri Alfonztól a kulcsokat a biztonság kedvéért, aztán a konyhába siet, hogy két tálca harapnivalót készítsen össze, ehhez segítséget kér a vízhordók sorából. Elméletileg tartanak hideg tálra valót bekészítve, nem kell mindent az alapokról felépíteni. Közben igyekszik informálódni arról, hogyan haladnak a dolgok. Amint elkészül a két tálca, viszi is ki a piknikre. Elvileg elhalad azon a folyosón, ahonnan az iroda nyílik, de ha közben már akadályba ütközik, akkor a hátsó lépcsőn kerül az emelet felé, előbb a személyzeti szállások, majd a vendégszobák mellett elhaladva, onnan le a fogadótérbe, s ki az épület elé.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-27 13:29:17
Üzenet elküldve: 2019-05-27 13:29:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Forró helyzet//
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Odakint azért észlelik a történtek hatását, némi füstszag is érződik, de a válasz úgy tűnik, első ránézésre megnyugtatja a kíváncsiskodó vendéget. A szőke lány diplomatikusan közli a bent tartózkodó vendégekkel a fedősztorit, amely egy-két vendégből mosolyt vált ki, de akad egy asztal, ahonnan neheztelő pillantásokat kap válaszul, ők láthatóan nem kívánják a friss tengeri levegőt. Hajósoknak tűnnek, de nem matrózoknak. Viharkabátok és háromszög alakú kalapok vannak az asztal melletti székekre akasztva, oldalukon tengerészkardok és széles pengéjű tőrök.
A pultnál aztán megkezdődik a szabadtéri piknik előkészítése, van, aki feladatául kapja, hogy pakoljon kintre, hogy kísérje ki a vendégeket, Chassy pedig a konyhára megy harapnivalóért.
Maydeleine is a pulthoz lép, hogy aztán magával hívja Khul'iet is és együtt hallgassák meg Cahress mondanivalóját a bent történtekről, ahol mind megkapják a feladatukat. Alfonz kurta biccentéssel indul, hogy székeket és asztalokat telepítsen az épület elé.
Odakint egyelőre senki sem tudja még, milyen idő van pontosan, hisz a Sellőben mindig kellemes félhomály uralkodik, ahol a vendégek feláldozhatják időérzéküket a kellemes szórakozás oltárán.*
//Fürdőben//
*A lánynak az jut, hogy menjen a fürdőbe és ott rendezze el a dolgokat. Kétségkívül a legnehezebb feladatot kapta, hisz kinek volna kedve egy kellemes fürdőzést félbeszakítani, felöltözni és kimenni a Sellőház elé, még ha ingyen piknik is várja.
A fürdőben akadnak olyanok, akik nevetve emelkednek ki a dézsából, de akadnak olyanok is, főleg idősebbek, akik nem kívánják elhagyni a fürdőt, főleg azért nem, mert a konyhán odaégettek valamit.
Láthatóan nem fog ez olyan gyorsan menni, mint kellene. A fürdőben a gőztől és a fürdőolajok aromájával telt levegőben szinte nem is érezni a füstöt. Maydeleine-nek viszont így nem nyílik lehetősége visszamenni azonnal, s bár a lányok készségesen állnak a segítségére, három vendég így is akad, akik nem hallgatnak rá és nem hajlandóak kiszállni a dézsából.*
//Khul'ie//
*Alfonz egyszerre mozdul a férfivel, két asztalt ki is visznek, majd a székes megjegyzésre a komor arcú, jó Alfonz egyik szemöldöke megemelkedik. Nem szokott hozzá, hogy valaki nem használja vele szemben a "kérlek" és "köszönöm" szavakat. Régi bútordarab ő.*
- Intézem. *Mondja komor hangon, majd fejével a hátsó asztalnál békésen tovább beszélgető két hajósforma férfi felé int.
Úgy tűnik, a férfinek más dolga is akad a székek és asztalok mellett. A betérni készülő, avagy készségesen mozduló vendégek elindulnak kifelé, de az a két makacs hajós csak nyugodtan kortyolgatja a rumot a poharából. Nem tűnnek ijedős fajtának.*
//Cahress, Maydeleine, Khul'ie//
*Odakint azért észlelik a történtek hatását, némi füstszag is érződik, de a válasz úgy tűnik, első ránézésre megnyugtatja a kíváncsiskodó vendéget. A szőke lány diplomatikusan közli a bent tartózkodó vendégekkel a fedősztorit, amely egy-két vendégből mosolyt vált ki, de akad egy asztal, ahonnan neheztelő pillantásokat kap válaszul, ők láthatóan nem kívánják a friss tengeri levegőt. Hajósoknak tűnnek, de nem matrózoknak. Viharkabátok és háromszög alakú kalapok vannak az asztal melletti székekre akasztva, oldalukon tengerészkardok és széles pengéjű tőrök.
A pultnál aztán megkezdődik a szabadtéri piknik előkészítése, van, aki feladatául kapja, hogy pakoljon kintre, hogy kísérje ki a vendégeket, Chassy pedig a konyhára megy harapnivalóért.
Maydeleine is a pulthoz lép, hogy aztán magával hívja Khul'iet is és együtt hallgassák meg Cahress mondanivalóját a bent történtekről, ahol mind megkapják a feladatukat. Alfonz kurta biccentéssel indul, hogy székeket és asztalokat telepítsen az épület elé.
Odakint egyelőre senki sem tudja még, milyen idő van pontosan, hisz a Sellőben mindig kellemes félhomály uralkodik, ahol a vendégek feláldozhatják időérzéküket a kellemes szórakozás oltárán.*
//Fürdőben//
*A lánynak az jut, hogy menjen a fürdőbe és ott rendezze el a dolgokat. Kétségkívül a legnehezebb feladatot kapta, hisz kinek volna kedve egy kellemes fürdőzést félbeszakítani, felöltözni és kimenni a Sellőház elé, még ha ingyen piknik is várja.
A fürdőben akadnak olyanok, akik nevetve emelkednek ki a dézsából, de akadnak olyanok is, főleg idősebbek, akik nem kívánják elhagyni a fürdőt, főleg azért nem, mert a konyhán odaégettek valamit.
Láthatóan nem fog ez olyan gyorsan menni, mint kellene. A fürdőben a gőztől és a fürdőolajok aromájával telt levegőben szinte nem is érezni a füstöt. Maydeleine-nek viszont így nem nyílik lehetősége visszamenni azonnal, s bár a lányok készségesen állnak a segítségére, három vendég így is akad, akik nem hallgatnak rá és nem hajlandóak kiszállni a dézsából.*
//Khul'ie//
*Alfonz egyszerre mozdul a férfivel, két asztalt ki is visznek, majd a székes megjegyzésre a komor arcú, jó Alfonz egyik szemöldöke megemelkedik. Nem szokott hozzá, hogy valaki nem használja vele szemben a "kérlek" és "köszönöm" szavakat. Régi bútordarab ő.*
- Intézem. *Mondja komor hangon, majd fejével a hátsó asztalnál békésen tovább beszélgető két hajósforma férfi felé int.
Úgy tűnik, a férfinek más dolga is akad a székek és asztalok mellett. A betérni készülő, avagy készségesen mozduló vendégek elindulnak kifelé, de az a két makacs hajós csak nyugodtan kortyolgatja a rumot a poharából. Nem tűnnek ijedős fajtának.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-05-26 19:23:45
Üzenet elküldve: 2019-05-26 19:23:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Forró helyzet//
//Ralas, Darelld, Rella, Zammiria, Cahress, Dreyia, Maydeleine, Khul'ie//
*Kevés hangot hall a szolgálati területről, persze fülét hegyezi, de nem kelt feltűnést. A fegyvereket alaposan megtisztította, csupán Dreyia távozására kapja fel a fejét. Nem gyanakszik semmire, de ha tenné sem mozdulna, míg erre külön utasítást nem kap. Sokáig nem is kell várnia, Chassy jelenik meg a szolgálati bejáraton és a pulthoz inti őket. Sokat nem kell mennie, körsétájával éppen akkor végzett is. Csendben hallgatja végig, csak arcán ráng meg egy apró ideg, utána azonnal összenéz Alfonzzal, s egy időben indulnak meg. A két asztal hamar kikerül, a Sellőház fehér és apró kavicsokkal borított, tulajdonképpeni előkertjébe. Akárha még ide is lett volna kitalálva a rögtönzött "ünnepség", szerencsére a Sellő már elég távol van a lakónegyedtől ahhoz, hogy elég impozáns legyen a külterülete. Takarított és rendezett, kiváló figyelemelterelés. Amint az asztalokka kiértek, árnyékos helyre helyezik, a távolból a tenger morajlása és sirályok kiáltása adnak zenés aláfestést.*
- Alfonz, székeket is! *Int Khul a férfinak, akivel, bár nem rég ismeri, remekül tudnak együtt dolgozni, így, ha adódik rá lehetőség székeket is elhelyeznek, hogy mindenki elférhessen. Aki nem, azt menet közben pótolják. Rögtön ezután Madynek bólint, s odalép hozzá.*
- Csak természetes. *Széles mosoly és nyugodt tekintet, mit aki már átélt egy pár csatát ahhoz, hogy megijesszék bármivel.*
- Alfonz, a vendégeket... *Biccent a bizonyára lassan meglepett tekintettel érkezők felé.*
- Erre csak erre, tessék csak tessék! *Int gálánsan.* A Sellőház hivatalosan első kerti fogadása veszi kezdetét! Mindenki fogyasszon kedvére, az esti fogyasztást a Sellő állja! *Hirdeti kedvesen és közepes hangerővel. Mindemellett persze a pultot sem hagyja figyelmen kívül és üdítőt, alkoholos italokat kezd el kitöltögetni, poharakat és tányérokat készít elő.*
- Zene is kellene... vagy legalább tánc. *Morfondírozik magában.*
//Ralas, Darelld, Rella, Zammiria, Cahress, Dreyia, Maydeleine, Khul'ie//
*Kevés hangot hall a szolgálati területről, persze fülét hegyezi, de nem kelt feltűnést. A fegyvereket alaposan megtisztította, csupán Dreyia távozására kapja fel a fejét. Nem gyanakszik semmire, de ha tenné sem mozdulna, míg erre külön utasítást nem kap. Sokáig nem is kell várnia, Chassy jelenik meg a szolgálati bejáraton és a pulthoz inti őket. Sokat nem kell mennie, körsétájával éppen akkor végzett is. Csendben hallgatja végig, csak arcán ráng meg egy apró ideg, utána azonnal összenéz Alfonzzal, s egy időben indulnak meg. A két asztal hamar kikerül, a Sellőház fehér és apró kavicsokkal borított, tulajdonképpeni előkertjébe. Akárha még ide is lett volna kitalálva a rögtönzött "ünnepség", szerencsére a Sellő már elég távol van a lakónegyedtől ahhoz, hogy elég impozáns legyen a külterülete. Takarított és rendezett, kiváló figyelemelterelés. Amint az asztalokka kiértek, árnyékos helyre helyezik, a távolból a tenger morajlása és sirályok kiáltása adnak zenés aláfestést.*
- Alfonz, székeket is! *Int Khul a férfinak, akivel, bár nem rég ismeri, remekül tudnak együtt dolgozni, így, ha adódik rá lehetőség székeket is elhelyeznek, hogy mindenki elférhessen. Aki nem, azt menet közben pótolják. Rögtön ezután Madynek bólint, s odalép hozzá.*
- Csak természetes. *Széles mosoly és nyugodt tekintet, mit aki már átélt egy pár csatát ahhoz, hogy megijesszék bármivel.*
- Alfonz, a vendégeket... *Biccent a bizonyára lassan meglepett tekintettel érkezők felé.*
- Erre csak erre, tessék csak tessék! *Int gálánsan.* A Sellőház hivatalosan első kerti fogadása veszi kezdetét! Mindenki fogyasszon kedvére, az esti fogyasztást a Sellő állja! *Hirdeti kedvesen és közepes hangerővel. Mindemellett persze a pultot sem hagyja figyelmen kívül és üdítőt, alkoholos italokat kezd el kitöltögetni, poharakat és tányérokat készít elő.*
- Zene is kellene... vagy legalább tánc. *Morfondírozik magában.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043