Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 122 (2421. - 2440. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2440. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-29 14:53:16
Üzenet elküldve: 2023-03-29 14:53:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Mint bölcs tanítómester, aki bevezette a kurtizánok társaságába, hátradőlve szemléli "művét". Azaz, a lelkes örömleányok zsizsgését társa körül. Akár méhek a méz körül. Végigméri a fickót. *
~ Legyen inkább legyek, a szarkupac körül. ~
* Nem igazán érti, miért hajtja el a többi nőszemélyt, ennyire zsugori, vagy talán nem bír el egynél több fehérnéppel? Bajsza aaltt somolyogva, iddogálva figyeli a riasztó külsejű alakot, ahogy gavallérmód kínálgatja a leányokat. Le sem tagadhatná, hogy nem az a bordélylátogató-fajta. *
- Na és aztán?
* Pöfékel egykedvűen, szemöldökét felvonva. *
- A lényeg úgyis az, melyiket viszed szobára, barátom.
* Brok, a Tönk valószínűleg elérte az első határt, már ami az ivászatot illeti. Mi mást jelenthetne az éktelen ricsaj, ami a szájából hangzik fel?
Figyelmét megragadja egy jellegtelen öltözékű alak mozgása az asztalok és a vendégek körül. Nem volna benne semmi különleges, vagy figyelemreméltó, de mégis, ahogy a népek fülébe sustorog és leleményesen gazdát cserél valami az asztalok mellett... Így van, nem is lehet más a dologban. Int neki, majd fél kézzel a ledér nőszemély szoknyája alá kíváncsiskodik. Odaóvakodik hozzájuk a porlepte fickó, majd szolgálatkészen tartja a markát. Daioryn biccent és elveszi a száraz gaznak tűnő holmit, majd kicseréli némi arannyal. Miután az árus távozik, sokatmondóan kacsint italcimborájára.
Szakavatott mozdulatokkal beletömködi a pipájába a csodafüvet, majd pipára gyújt, immár az újfajta töltettel.
Néhány szipák után újfajta gondolatai támadnak. Egyszer csak rátalál valami réges-rég feledettnek hitt, elemi feszültség. Akárha villámütés járná át a testét. Érezni véli megáradt vére forróságát, erei teltségét. Belülről látja dübörgő életnedvének gyöngyöző élénkpirosból bíborrá sötétülő színét. Nyelvét bizsergeti, nyálát fűszerezi tulajdon vérének édes-sós íze. Szíve gyakorta félrekalapál. Tudatába jut minden egyes porcikájának.
Odakínálja a csodatévő szert Broknak.
Megint felujjong magában, mint aki megtalálni véli azt, aminek elvesztését időtlen ideje fájlalja. Végre bizonyosan érzi, hogy él, hogy a Világhoz tartozik, ahhoz minden részecskéjével köze van, s viszonyuk egyszerre lázasan érzéki és szerelmetes.
Mindig ezt érzi, aztán majd elmúlik. Ezért ilyen viszolyogtatóan kerülendőek a csodafüvek és ilyesfélék. Másnap még roszabbnak érződik az élet kserűsége. De ez most nem jut eszébe. Szemét dörzsölve bámul. Hirtelen kedvet érez, hogy használatba vegye a fehérnépet. *
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Mint bölcs tanítómester, aki bevezette a kurtizánok társaságába, hátradőlve szemléli "művét". Azaz, a lelkes örömleányok zsizsgését társa körül. Akár méhek a méz körül. Végigméri a fickót. *
~ Legyen inkább legyek, a szarkupac körül. ~
* Nem igazán érti, miért hajtja el a többi nőszemélyt, ennyire zsugori, vagy talán nem bír el egynél több fehérnéppel? Bajsza aaltt somolyogva, iddogálva figyeli a riasztó külsejű alakot, ahogy gavallérmód kínálgatja a leányokat. Le sem tagadhatná, hogy nem az a bordélylátogató-fajta. *
- Na és aztán?
* Pöfékel egykedvűen, szemöldökét felvonva. *
- A lényeg úgyis az, melyiket viszed szobára, barátom.
* Brok, a Tönk valószínűleg elérte az első határt, már ami az ivászatot illeti. Mi mást jelenthetne az éktelen ricsaj, ami a szájából hangzik fel?
Figyelmét megragadja egy jellegtelen öltözékű alak mozgása az asztalok és a vendégek körül. Nem volna benne semmi különleges, vagy figyelemreméltó, de mégis, ahogy a népek fülébe sustorog és leleményesen gazdát cserél valami az asztalok mellett... Így van, nem is lehet más a dologban. Int neki, majd fél kézzel a ledér nőszemély szoknyája alá kíváncsiskodik. Odaóvakodik hozzájuk a porlepte fickó, majd szolgálatkészen tartja a markát. Daioryn biccent és elveszi a száraz gaznak tűnő holmit, majd kicseréli némi arannyal. Miután az árus távozik, sokatmondóan kacsint italcimborájára.
Szakavatott mozdulatokkal beletömködi a pipájába a csodafüvet, majd pipára gyújt, immár az újfajta töltettel.
Néhány szipák után újfajta gondolatai támadnak. Egyszer csak rátalál valami réges-rég feledettnek hitt, elemi feszültség. Akárha villámütés járná át a testét. Érezni véli megáradt vére forróságát, erei teltségét. Belülről látja dübörgő életnedvének gyöngyöző élénkpirosból bíborrá sötétülő színét. Nyelvét bizsergeti, nyálát fűszerezi tulajdon vérének édes-sós íze. Szíve gyakorta félrekalapál. Tudatába jut minden egyes porcikájának.
Odakínálja a csodatévő szert Broknak.
Megint felujjong magában, mint aki megtalálni véli azt, aminek elvesztését időtlen ideje fájlalja. Végre bizonyosan érzi, hogy él, hogy a Világhoz tartozik, ahhoz minden részecskéjével köze van, s viszonyuk egyszerre lázasan érzéki és szerelmetes.
Mindig ezt érzi, aztán majd elmúlik. Ezért ilyen viszolyogtatóan kerülendőek a csodafüvek és ilyesfélék. Másnap még roszabbnak érződik az élet kserűsége. De ez most nem jut eszébe. Szemét dörzsölve bámul. Hirtelen kedvet érez, hogy használatba vegye a fehérnépet. *
2439. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-28 17:58:26
Üzenet elküldve: 2023-03-28 17:58:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bah... ~ a szemtelen ~ gondolja magában amaz szájából kitüremkedő pöffeteg gomolyagjára, persze csak amolyan duzzogós vidáman, nem komolyan. Megszokta már Daioryn csipkelődő stílusát, ami valljuk be, tőle sem áll oly távol, csak kissé harsányabb és durvább. Aztán persze szemöldöke felszalad a nyílt kihívásra... hát persze, hogy azonnal kelendő lesz, mondhatni könnyű préda, legalábbis sok asszonynép gondolhatná. Az ilyen piacon az egyszerű, gyorslöketű fickókat kedvelik a legjobban, hisz a kevés munka sok haszonnal kecsegtető üzletek az igazán hízelgőek. Ha véletlen valamelyik ugrana, csak elhessegeti, amúgy is megvan már a választottja, ha megsértődnek rajta, ha nem.*
- No... Cytne, foglalj csak helyet, ne foglalkozz senkivel. *Persze a lány készséges, még csengő kacajával is megajándékozza őket, főként, mikor Daioryn is bemutatja saját választottját, akkor még apró öklébe is kuncog szégyenlősen.*
- A mindenit... *kezd meleg lenni, így kénytelen kelletlen Brok is inni kényszerül, s hazudna, ha azt mondaná valaki, hogy keveset.*
- De ti se maradjatok ki... *s átnyúlva a másik asztalra, két pohárba tessék lássék belefújva, így kitisztítva tolja a hölgyek elé a frissen töltött nedűt. Ő még az aranyával spórol, meg egyébként is most töltött bort.*
- Ha így szórod az aranyat, hamarosan az összes leány az asztalunknál fog ülni. *Dől hátra vidoran a széken összefont kézzel.* Persze megérdemlik. *Legyint aztán, s körbe is néz. A csengő kacajok, a környezet, a bársony függönyök, s a békésen lengedező gyertyaláng egészen más színezetet kölcsönöz a háznak, mint egy hagyományos bordély.* Igaz, azt is hallottam, hogy itt egészen jó soruk van... *Vonja meg a vállát, majd egy ötlettől vezérelve emeli korsóját.*
- Hát akkor... frissen szerzett cimbora, ivótárs, Cytne és Gyöngyvirág... igyunk az estére! Mit estére? Éjszakára!! *Utolsó mondata egészen hangosra sikeredett, Cytne persze gyöngyöző kacajjal csatlakozik, hogy aztán másik, szabadabb keze, egy csábos, szemérmes pillantástól kísérve, azonnal önálló útjára induljon az asztal alatt. Nem bánja.*
- Ha volna nékem, még annyi aranyam! Nem sajnálnám szétszórni a tengeren! S, ha emiatt Sellők hátán repülnék, úgy volna szép az életem! Hangjuktól, s bortól részegen, fekve okádnék a fedélzeten! Nem számít a mocskos tat, ha a katona gatyakorca domborulhat! Héjj! *Nos igen, nótára is gyújtott, a kezében lengetett korsóból az asztalra is jut... egyáltalán nem mondható, hogy szép hangja van, de legalább öblös és részeg... szokták volt mondani.*
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Bah... ~ a szemtelen ~ gondolja magában amaz szájából kitüremkedő pöffeteg gomolyagjára, persze csak amolyan duzzogós vidáman, nem komolyan. Megszokta már Daioryn csipkelődő stílusát, ami valljuk be, tőle sem áll oly távol, csak kissé harsányabb és durvább. Aztán persze szemöldöke felszalad a nyílt kihívásra... hát persze, hogy azonnal kelendő lesz, mondhatni könnyű préda, legalábbis sok asszonynép gondolhatná. Az ilyen piacon az egyszerű, gyorslöketű fickókat kedvelik a legjobban, hisz a kevés munka sok haszonnal kecsegtető üzletek az igazán hízelgőek. Ha véletlen valamelyik ugrana, csak elhessegeti, amúgy is megvan már a választottja, ha megsértődnek rajta, ha nem.*
- No... Cytne, foglalj csak helyet, ne foglalkozz senkivel. *Persze a lány készséges, még csengő kacajával is megajándékozza őket, főként, mikor Daioryn is bemutatja saját választottját, akkor még apró öklébe is kuncog szégyenlősen.*
- A mindenit... *kezd meleg lenni, így kénytelen kelletlen Brok is inni kényszerül, s hazudna, ha azt mondaná valaki, hogy keveset.*
- De ti se maradjatok ki... *s átnyúlva a másik asztalra, két pohárba tessék lássék belefújva, így kitisztítva tolja a hölgyek elé a frissen töltött nedűt. Ő még az aranyával spórol, meg egyébként is most töltött bort.*
- Ha így szórod az aranyat, hamarosan az összes leány az asztalunknál fog ülni. *Dől hátra vidoran a széken összefont kézzel.* Persze megérdemlik. *Legyint aztán, s körbe is néz. A csengő kacajok, a környezet, a bársony függönyök, s a békésen lengedező gyertyaláng egészen más színezetet kölcsönöz a háznak, mint egy hagyományos bordély.* Igaz, azt is hallottam, hogy itt egészen jó soruk van... *Vonja meg a vállát, majd egy ötlettől vezérelve emeli korsóját.*
- Hát akkor... frissen szerzett cimbora, ivótárs, Cytne és Gyöngyvirág... igyunk az estére! Mit estére? Éjszakára!! *Utolsó mondata egészen hangosra sikeredett, Cytne persze gyöngyöző kacajjal csatlakozik, hogy aztán másik, szabadabb keze, egy csábos, szemérmes pillantástól kísérve, azonnal önálló útjára induljon az asztal alatt. Nem bánja.*
- Ha volna nékem, még annyi aranyam! Nem sajnálnám szétszórni a tengeren! S, ha emiatt Sellők hátán repülnék, úgy volna szép az életem! Hangjuktól, s bortól részegen, fekve okádnék a fedélzeten! Nem számít a mocskos tat, ha a katona gatyakorca domborulhat! Héjj! *Nos igen, nótára is gyújtott, a kezében lengetett korsóból az asztalra is jut... egyáltalán nem mondható, hogy szép hangja van, de legalább öblös és részeg... szokták volt mondani.*
2438. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-28 11:32:08
Üzenet elküldve: 2023-03-28 11:32:08
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Daesys, Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Halkan felhorkan a reakcióra, sőt, haloványan még el is mosolyodik. Bizonyos benne, hogy Daesyst hívták már rosszabbnak is. A határokat szeretné felrajzolni számára húga, ami viszont kifejezetten szórakoztatja őt. Hisz nemhogy határokat, de falakat sem ismer, ha másokról van szó.
Ahogy a lány helyet foglal, ő hanyagul az asztalra támaszkodik és hagyja, hogy amaz beszéljen. A férfiszemnek akár kacérkodó kihívásnak is tűnhetne e mozdulat, Daesys esetében azonban csupán kihívásról lehet beszélni.*
-Mindig történik valami. Hát persze. *Lassan engedi ki ajkai között a füstöt, s közben a figyelmét nem kerüli el, miképp feszül meg egy pillanatra Daesys a férfi említésekor. Szeme villan csalárdul, majd még mindig az asztalon támaszkodva fordul hátra, merengve szemlélve a pultnál cseverésző bájgúnárt. Daesys minél inkább szeretné elterelni a figyelmét az alakról, az ő kíváncsisága annál meredekebb.
Megtehetné, hogy hazudik a lánynak és ezzel némi információra tesz szert. Ostoba lenne azonban, ha megbízna a róka szavaiban. Az ellenszenvért nem kárhoztatja, de hogy még aranyat sem fogad el... Nos, ez intő jel számára.
Visszafordulva mustrálja egy darabon a lányt, összeszűkült szemekkel viszonozva a pillantást. Már ő is kezdi kapiskálni; húga le akarja rázni. Kicsippenti ajkai közül a lesoványodott ördögvigyort, majd széles mosolyt küld féltestvére felé. Egészen lecsillapodik a nyugtató hatású dohány okán, habár azért meg nem elégszik vele.*
-Döntöttem. *Felegyenesedik, majd hátat fordít Daesysnek és combját az asztal szélének vetve megtámaszkodik. Figyelemmel kíséri, miképp hagyja ott Ambroggio a pultot, csak ezután szólal meg ismét.*
-Megismerkednék a barátoddal. Csak hogy tudjam, hozzád való-e. *Persze szavai közül kiérezhető az él. Ahogy vérmérséklete, úgy elképzelései is legalább olyan változékonyak. Ha csak Daesys meg nem állítja, kellő nőiességet kölcsönözve tartásának komótosan a férfi felé veszi az irányt. Út közben nem rest a pultot is megejteni, hogy magához vegye a már kitöltött, csípős szagú rumot.*
-Hagyja csak. Majd én kiviszem. *A pultra helyez még 15 aranyat.* És még egy Ezüstszakáll leheletet is legyen szíves.
*Lopva a pult tövébe pöcköli az ördögvigyorból hátramaradt szivarvéget, hátrapillant Daesysre válla felett, majd Ambroggio asztalához lép.*
-Becses vendég lehet, akit ilyesmivel kínálnak. *Pillant a csillagsodorra, miközben igyekszik legjobb arcát mutatni, már ami vonásait és szavait érinti. Leteszi a wegtoreni rumot a férfi elé, s közben van ideje alaposabban is megmérni. Gondosan nyírt szakáll, ápolt bőr, cicomás gúnya... Vagy valami messzi földi nemes, vagy a nemesi kisasszonyok gyakori vizitora. Ül az arcán valami sajátos fondorlatosság is, mi bevonzza az olyan haszonleső döglegyeket is, mint ő, vagy akár Daesys. De vajon szóba elegyedne-e valakivel, ki nem a Sellőház jól megszokott vendégköréből mozog? Szóba állt-e Daesyssel, vagy csak kifigyelte magának a kis róka?*
-Kár, hogy erősebb holmival nem sáfárkodnak. De ha mégis akad... ~Talán tényleg akad nála hodaril.~ *Legyűri a tekintetére ülő sóvárgást és megmarad szerepénél. Legalábbis igyekszik. Lopva húga irányába pillant, mielőtt folytatná.*
-Latamie Partalle. *Mutatkozik be természetességgel, elméje hátsó zugából húzva ki a nevet. Hosszú esztendők óta nem látta a név valódi gazdáját, tán tengerbe is fúlt azóta azzal a lélekvesztővel együtt. Utcahosszal jobb csengése van azonban e névnek a Kikötőben az övénél, ebben viszont biztos.*
-Lefogadom, hogy nem helyi. Ahhoz túl... Finom. Bizonyára átutazóban. *Megenged egy mosolyt, és azzal a lendülettel helyet is foglal a férfi mellett. Átkozza Daesyst, amiért nem tudott legalább két szót kicsikarni belőle a jól öltözött uraságot illetően, de elég önhitt ahhoz, hogy kitalálja a részleteket magától is.*
-Szívesen regélek a helyről, sőt, még tanáccsal is szolgálhatok. Megfelelő komfort kíséretében persze.
//Daesys, Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Halkan felhorkan a reakcióra, sőt, haloványan még el is mosolyodik. Bizonyos benne, hogy Daesyst hívták már rosszabbnak is. A határokat szeretné felrajzolni számára húga, ami viszont kifejezetten szórakoztatja őt. Hisz nemhogy határokat, de falakat sem ismer, ha másokról van szó.
Ahogy a lány helyet foglal, ő hanyagul az asztalra támaszkodik és hagyja, hogy amaz beszéljen. A férfiszemnek akár kacérkodó kihívásnak is tűnhetne e mozdulat, Daesys esetében azonban csupán kihívásról lehet beszélni.*
-Mindig történik valami. Hát persze. *Lassan engedi ki ajkai között a füstöt, s közben a figyelmét nem kerüli el, miképp feszül meg egy pillanatra Daesys a férfi említésekor. Szeme villan csalárdul, majd még mindig az asztalon támaszkodva fordul hátra, merengve szemlélve a pultnál cseverésző bájgúnárt. Daesys minél inkább szeretné elterelni a figyelmét az alakról, az ő kíváncsisága annál meredekebb.
Megtehetné, hogy hazudik a lánynak és ezzel némi információra tesz szert. Ostoba lenne azonban, ha megbízna a róka szavaiban. Az ellenszenvért nem kárhoztatja, de hogy még aranyat sem fogad el... Nos, ez intő jel számára.
Visszafordulva mustrálja egy darabon a lányt, összeszűkült szemekkel viszonozva a pillantást. Már ő is kezdi kapiskálni; húga le akarja rázni. Kicsippenti ajkai közül a lesoványodott ördögvigyort, majd széles mosolyt küld féltestvére felé. Egészen lecsillapodik a nyugtató hatású dohány okán, habár azért meg nem elégszik vele.*
-Döntöttem. *Felegyenesedik, majd hátat fordít Daesysnek és combját az asztal szélének vetve megtámaszkodik. Figyelemmel kíséri, miképp hagyja ott Ambroggio a pultot, csak ezután szólal meg ismét.*
-Megismerkednék a barátoddal. Csak hogy tudjam, hozzád való-e. *Persze szavai közül kiérezhető az él. Ahogy vérmérséklete, úgy elképzelései is legalább olyan változékonyak. Ha csak Daesys meg nem állítja, kellő nőiességet kölcsönözve tartásának komótosan a férfi felé veszi az irányt. Út közben nem rest a pultot is megejteni, hogy magához vegye a már kitöltött, csípős szagú rumot.*
-Hagyja csak. Majd én kiviszem. *A pultra helyez még 15 aranyat.* És még egy Ezüstszakáll leheletet is legyen szíves.
*Lopva a pult tövébe pöcköli az ördögvigyorból hátramaradt szivarvéget, hátrapillant Daesysre válla felett, majd Ambroggio asztalához lép.*
-Becses vendég lehet, akit ilyesmivel kínálnak. *Pillant a csillagsodorra, miközben igyekszik legjobb arcát mutatni, már ami vonásait és szavait érinti. Leteszi a wegtoreni rumot a férfi elé, s közben van ideje alaposabban is megmérni. Gondosan nyírt szakáll, ápolt bőr, cicomás gúnya... Vagy valami messzi földi nemes, vagy a nemesi kisasszonyok gyakori vizitora. Ül az arcán valami sajátos fondorlatosság is, mi bevonzza az olyan haszonleső döglegyeket is, mint ő, vagy akár Daesys. De vajon szóba elegyedne-e valakivel, ki nem a Sellőház jól megszokott vendégköréből mozog? Szóba állt-e Daesyssel, vagy csak kifigyelte magának a kis róka?*
-Kár, hogy erősebb holmival nem sáfárkodnak. De ha mégis akad... ~Talán tényleg akad nála hodaril.~ *Legyűri a tekintetére ülő sóvárgást és megmarad szerepénél. Legalábbis igyekszik. Lopva húga irányába pillant, mielőtt folytatná.*
-Latamie Partalle. *Mutatkozik be természetességgel, elméje hátsó zugából húzva ki a nevet. Hosszú esztendők óta nem látta a név valódi gazdáját, tán tengerbe is fúlt azóta azzal a lélekvesztővel együtt. Utcahosszal jobb csengése van azonban e névnek a Kikötőben az övénél, ebben viszont biztos.*
-Lefogadom, hogy nem helyi. Ahhoz túl... Finom. Bizonyára átutazóban. *Megenged egy mosolyt, és azzal a lendülettel helyet is foglal a férfi mellett. Átkozza Daesyst, amiért nem tudott legalább két szót kicsikarni belőle a jól öltözött uraságot illetően, de elég önhitt ahhoz, hogy kitalálja a részleteket magától is.*
-Szívesen regélek a helyről, sőt, még tanáccsal is szolgálhatok. Megfelelő komfort kíséretében persze.
2437. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-28 00:10:13
Üzenet elküldve: 2023-03-28 00:10:13
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Tirä//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*"Nyugi" ez a kifejezés, ami aligha vált be bárki megnyugtatásában, ez alól az egyébként pacifista Daesys sem kivétel. Összeszűkült szemekkel méregeti féltestvérét, akinél aligha képes kiszámítani, hogy mi lesz a következő lépése, s nem csak azért, mert nem ismerik igazán egymást. Persze amit érdemes tudnia az az, hogy hasonló vér buzog ereikben, ez a tény pedig elég ahhoz, hogy óvatosságra intse Daesyst.*
- Ne nevezz így!
*Szűri ingerülten s talán kissé sértetten fogai között. Láthatóan tépelődik, hogy visszaüljön. Szíve szerint két szót sem váltana a kellemetlen nőszeméllyel, főleg előbbi támadása után, ugyanakkor megfutamodni sem kíván. Ez pedig az ő asztala, legalábbis ő ült eddig itt, nem hagyhatja csak úgy, hogy nagypofájú testvére ilyen könnyen nyerjen.
Felnyög. Az aranynál talán csak egy értékesebb kincs van a Kikötőben, az pedig az információ. Lehet ha volna néhány üres garasa, akkor most azokat mind az asztalra szórná, hogy szabaduljon végre a Tirä névre hallgató piócától, de arany híján kénytelen hallgatni.*
- Hát, ez egy olyan problémának hangzik, ami a tiéd és nem az enyém.
*Rántja meg hanyagul vállait egy ásítás keretében, majd megfordul, hogy az előbb felborított széket készségesen vissza tegye a helyére, s mintegy véletlenül le is huppan rá. Persze félig lecsúszva, ugrásra készen tesped el rajta, elvégre valóban van dolga. Az az egy kósza aranyérme csupán az egyetlen dolog, ami miatt még nem hagyta faképnél testvérét, de az sem túl meggyőző.*
- Tudod milyen a kikötő. Mindig történik valami és mégsem változik soha semmi.
*Ambroggio utalására megfeszül állkapcsa. Éppen eléggé a férfi türelmének határán táncol, az kellene még, hogy ezen Tirä tovább rontson.*
- Nem kell a szaros pénzed.
*Mondat, ami nem gyakran hagyja el a leány száját, aki inkább hunyászkodik meg időnként, ám ezúttal igen büszkének mutatkozik. Talán csupán a rokoni vonatkozásból kifolyólag, talán csak Tirä attitűdje zavarja kifejezetten, ami nem mellesleg igen hasonlatos Daesyséhez. Feltehetően ezért is zavarja.*
- Jól van, mondok ezt-azt, de cserébe utána elkerülsz engem is és a vén kecskét is. Világos voltam?!
*Hangja igen szigorú, sőt egyenesen farkasszemet néz féltestvérével, holott jól tudja családi rossz szokás az ígéretek be nem tartása, s feltehetően Tirä szava sem ér egy fabatkát sem ilyen téren.*
//Tirä//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*"Nyugi" ez a kifejezés, ami aligha vált be bárki megnyugtatásában, ez alól az egyébként pacifista Daesys sem kivétel. Összeszűkült szemekkel méregeti féltestvérét, akinél aligha képes kiszámítani, hogy mi lesz a következő lépése, s nem csak azért, mert nem ismerik igazán egymást. Persze amit érdemes tudnia az az, hogy hasonló vér buzog ereikben, ez a tény pedig elég ahhoz, hogy óvatosságra intse Daesyst.*
- Ne nevezz így!
*Szűri ingerülten s talán kissé sértetten fogai között. Láthatóan tépelődik, hogy visszaüljön. Szíve szerint két szót sem váltana a kellemetlen nőszeméllyel, főleg előbbi támadása után, ugyanakkor megfutamodni sem kíván. Ez pedig az ő asztala, legalábbis ő ült eddig itt, nem hagyhatja csak úgy, hogy nagypofájú testvére ilyen könnyen nyerjen.
Felnyög. Az aranynál talán csak egy értékesebb kincs van a Kikötőben, az pedig az információ. Lehet ha volna néhány üres garasa, akkor most azokat mind az asztalra szórná, hogy szabaduljon végre a Tirä névre hallgató piócától, de arany híján kénytelen hallgatni.*
- Hát, ez egy olyan problémának hangzik, ami a tiéd és nem az enyém.
*Rántja meg hanyagul vállait egy ásítás keretében, majd megfordul, hogy az előbb felborított széket készségesen vissza tegye a helyére, s mintegy véletlenül le is huppan rá. Persze félig lecsúszva, ugrásra készen tesped el rajta, elvégre valóban van dolga. Az az egy kósza aranyérme csupán az egyetlen dolog, ami miatt még nem hagyta faképnél testvérét, de az sem túl meggyőző.*
- Tudod milyen a kikötő. Mindig történik valami és mégsem változik soha semmi.
*Ambroggio utalására megfeszül állkapcsa. Éppen eléggé a férfi türelmének határán táncol, az kellene még, hogy ezen Tirä tovább rontson.*
- Nem kell a szaros pénzed.
*Mondat, ami nem gyakran hagyja el a leány száját, aki inkább hunyászkodik meg időnként, ám ezúttal igen büszkének mutatkozik. Talán csupán a rokoni vonatkozásból kifolyólag, talán csak Tirä attitűdje zavarja kifejezetten, ami nem mellesleg igen hasonlatos Daesyséhez. Feltehetően ezért is zavarja.*
- Jól van, mondok ezt-azt, de cserébe utána elkerülsz engem is és a vén kecskét is. Világos voltam?!
*Hangja igen szigorú, sőt egyenesen farkasszemet néz féltestvérével, holott jól tudja családi rossz szokás az ígéretek be nem tartása, s feltehetően Tirä szava sem ér egy fabatkát sem ilyen téren.*
2436. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-26 14:57:09
Üzenet elküldve: 2023-03-26 14:57:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Fejvadászok //
* A két fogadó nincs messze egymástól, a rövid kanyarokat gyorsan véve rohan, hogy mihamarabb vissza érkezhessen társaihoz. ~ Nem hiszem el, hogy a francba alakulhatott pont így! ~ Dühöng miközben tekintetével a környezetét figyeli továbbra is.
A fogadó látványa megkönnyebbülést hoz számára, szerencsére a fogadóban nem hagytak semmit, így elég a lovakat elhoznia. Az istállóba belépve a két állat meglepetten tekint fel rá, majd gyors lépésben már oldja is ki őket, hogy mihamarabb elindulhasson velük. *
- Gazdád veszélyben van pajtás, igyekeznünk kell.
* Mondja, majd a két lovat kivezeti, ha valamit talál még a lovaknál azt az oldal táskájukba süllyeszti, hogy nehogy lemaradjon valamijük.
Szilajra felpattanva már el is indul, hogy mihamarabb a többiekhez vissza érhessen. *
- Gyiáh!
* Kiált fel, majd indul is a sikátor irányába. *
* A két fogadó nincs messze egymástól, a rövid kanyarokat gyorsan véve rohan, hogy mihamarabb vissza érkezhessen társaihoz. ~ Nem hiszem el, hogy a francba alakulhatott pont így! ~ Dühöng miközben tekintetével a környezetét figyeli továbbra is.
A fogadó látványa megkönnyebbülést hoz számára, szerencsére a fogadóban nem hagytak semmit, így elég a lovakat elhoznia. Az istállóba belépve a két állat meglepetten tekint fel rá, majd gyors lépésben már oldja is ki őket, hogy mihamarabb elindulhasson velük. *
- Gazdád veszélyben van pajtás, igyekeznünk kell.
* Mondja, majd a két lovat kivezeti, ha valamit talál még a lovaknál azt az oldal táskájukba süllyeszti, hogy nehogy lemaradjon valamijük.
Szilajra felpattanva már el is indul, hogy mihamarabb a többiekhez vissza érhessen. *
- Gyiáh!
* Kiált fel, majd indul is a sikátor irányába. *
2435. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-25 15:25:31
Üzenet elküldve: 2023-03-25 15:25:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Borban az igazság//
//Tirä, Daesys//
*Ambroggio óvatosan építi az eseményeket a számára előnyös végkifejlet felé, mint a különböző méretű és alakú köveket toronnyá balanszírozó lihanechi művészek. Most épp egy kardinális elemet helyez el az összképben, s várja a hatást. Figyelmét épp csak megrezzenti a felé tapogatózó pillantást. Felületességében hirtelen nem is tűnik fel, hogy nem testőrét látja a pultnak támaszkodva, aki az imént még elmélyült enyelgésben falatozott valami fickóval. Inkább asztaltársára koncentrál most, aki elmélyülten fontolgatja a hallottakat. Nagyon elmélyülte... ~Nemár! Ez most tényleg...~ Bosszúsan ráncolja össze a homlokát, amikor kissé oldalvást hajolva bizonyosságot nyer: ~Alszik!~
A küldönccel így nem megy sokra, ami kifejezetten sajnálatos annak fényében, hogy mennyi energiát feccölt bele. Csalódottan sóhajt, de eb legyen, ha egy ilyen helyen ez az ügy kisiklatja a hangulatát.
Sóhajtva dől hátra a székén, s miközben pillantása azt a formás kurtizánt keresi, akit az imént kinézett, ráébred, hogy az imént a pultnál támaszkodó vörös nem Az a vörös, bár a hasonlóság tagadhatatlan. Főleg a modor terén. Erőfeszítései teljesen haszontalannak bizonyultak, a felcsattanó poshadt szóvirágok fényében. Erről csak a pillanatra megránduló arcizmai árulkodnak, mert még a csörömpöléssel aláfestett ribillióra se pillant arra. Pedig hányszor intette már a kis vöröst, hogy a jelenlétében nyelje vissza a közönségességet. Talán teljesen fölösleges is vesztegetnie rá az idejét, ha már egy ilyen egyszerű dolgon is elhasal.
Azt viszont felettébb sérelmezi, hogy egy ilyen nívós helyen ilyesmit kell elviselnie. Ha mocskos szájú némberek marakodását akarná hallgatni, akkor a Rumosba megy. Ennyi pénzből egy hétig is eldorbézolhatott volna ott. De nyilván nem véletlen, hogy itt van és nem a Rumosban.
Kiissza maradék italát, aztán felkel a használhatatlanná részegedett küldönc mellől, fogja a kalapját, a sétapálcáját és a pulthoz sétál. Szokásosan émelygősre cukrozott modorában megérdeklődi, milyen dohányt tartanak, aztán bajuszkája szélét pödörgetve töpreng egy keveset, mielőtt döntene.*
- Úgy hallottam, akad csillagsodor is *kacsint bizalmasan a pultos [Mesélő (Atlasz)] felé, akinek mindjárt oda is csúsztat 35 aranyat.* - Sajnálatos, hogy csak kevés helyen tartanak belőle. Kiváló fajta. *Bár a Sellőház kínálatából általában a fehér rumot szokása választani, ezúttal kivételt tesz a különleges tabak tiszteletére. Ehhez Wegtoren tüze dukál, semmi kétség! 18 arany pedig nem sok érte, ha tudja, hogy minőségi nedűt kap, nem valami pancsolt kerítésszaggatót egy sikátorban csencselt üvegből.
A dohányt elveszi, de az italt nem várja meg. Keres egy nyugodalmas asztalt, ahol kellően ki tudja majd élvezni a pöfékelést. Neki is lát megtömködni a pipáját, míg egy remélhetően igen dekoratív alkalmazott kihozza a rumot hozzá. Talán mindjárt ott is marasztalja. Mi tagadás, ráférne az értő hölgytársaság egy ilyen nap után.*
//Tirä, Daesys//
*Ambroggio óvatosan építi az eseményeket a számára előnyös végkifejlet felé, mint a különböző méretű és alakú köveket toronnyá balanszírozó lihanechi művészek. Most épp egy kardinális elemet helyez el az összképben, s várja a hatást. Figyelmét épp csak megrezzenti a felé tapogatózó pillantást. Felületességében hirtelen nem is tűnik fel, hogy nem testőrét látja a pultnak támaszkodva, aki az imént még elmélyült enyelgésben falatozott valami fickóval. Inkább asztaltársára koncentrál most, aki elmélyülten fontolgatja a hallottakat. Nagyon elmélyülte... ~Nemár! Ez most tényleg...~ Bosszúsan ráncolja össze a homlokát, amikor kissé oldalvást hajolva bizonyosságot nyer: ~Alszik!~
A küldönccel így nem megy sokra, ami kifejezetten sajnálatos annak fényében, hogy mennyi energiát feccölt bele. Csalódottan sóhajt, de eb legyen, ha egy ilyen helyen ez az ügy kisiklatja a hangulatát.
Sóhajtva dől hátra a székén, s miközben pillantása azt a formás kurtizánt keresi, akit az imént kinézett, ráébred, hogy az imént a pultnál támaszkodó vörös nem Az a vörös, bár a hasonlóság tagadhatatlan. Főleg a modor terén. Erőfeszítései teljesen haszontalannak bizonyultak, a felcsattanó poshadt szóvirágok fényében. Erről csak a pillanatra megránduló arcizmai árulkodnak, mert még a csörömpöléssel aláfestett ribillióra se pillant arra. Pedig hányszor intette már a kis vöröst, hogy a jelenlétében nyelje vissza a közönségességet. Talán teljesen fölösleges is vesztegetnie rá az idejét, ha már egy ilyen egyszerű dolgon is elhasal.
Azt viszont felettébb sérelmezi, hogy egy ilyen nívós helyen ilyesmit kell elviselnie. Ha mocskos szájú némberek marakodását akarná hallgatni, akkor a Rumosba megy. Ennyi pénzből egy hétig is eldorbézolhatott volna ott. De nyilván nem véletlen, hogy itt van és nem a Rumosban.
Kiissza maradék italát, aztán felkel a használhatatlanná részegedett küldönc mellől, fogja a kalapját, a sétapálcáját és a pulthoz sétál. Szokásosan émelygősre cukrozott modorában megérdeklődi, milyen dohányt tartanak, aztán bajuszkája szélét pödörgetve töpreng egy keveset, mielőtt döntene.*
- Úgy hallottam, akad csillagsodor is *kacsint bizalmasan a pultos [Mesélő (Atlasz)] felé, akinek mindjárt oda is csúsztat 35 aranyat.*
- Sajnálatos, hogy csak kevés helyen tartanak belőle. Kiváló fajta. *Bár a Sellőház kínálatából általában a fehér rumot szokása választani, ezúttal kivételt tesz a különleges tabak tiszteletére. Ehhez Wegtoren tüze dukál, semmi kétség! 18 arany pedig nem sok érte, ha tudja, hogy minőségi nedűt kap, nem valami pancsolt kerítésszaggatót egy sikátorban csencselt üvegből.A dohányt elveszi, de az italt nem várja meg. Keres egy nyugodalmas asztalt, ahol kellően ki tudja majd élvezni a pöfékelést. Neki is lát megtömködni a pipáját, míg egy remélhetően igen dekoratív alkalmazott kihozza a rumot hozzá. Talán mindjárt ott is marasztalja. Mi tagadás, ráférne az értő hölgytársaság egy ilyen nap után.*
2434. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-22 10:28:57
Üzenet elküldve: 2023-03-22 10:28:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hunyorogva figyeli Brok ügyetlen pipázási kísérletét, látszik, hogy először csinálja. Visszaveszi a füstölőt és homlokhorpasztót szippant belőle, majd ügyes kis karikát fúj a vastag füstből. Önelégülten vigyorog, bár kissé szétcsúszott ábrázattal. A fürdőházi adakozó fehérnép bora nem múlt el nyomtalanul. *
- Hja. Ezt valaki nekem is megemlíthette volna akkoriban.
* Röhög fel keserűen. Majd úgy dönt, ad némi gyereknevelési tanácsot is. *
- Az a szülő amelyik sosem ejti ki a száján ezeket a szavakat, nem is veszi komolyan a szerepét, hidd el nekem, báttya.
* Hogy nyomatékosítsa a szavait, belecsíp a fehérnép farába. Majd belesúg a fülébe, jól hallhatóan mindenki számára. *
- A barátom épp most tért vissza egy jövedelmező tengeri kereskedőútról. Szegény pára, hatok óta nem látott asszonyszemélyt.
* Szomorúan felsóhajt, majd nyíltan ivócimborájára bazsalyog. Ez a hír valószínűleg a Sellőház összes kurvájának felragyogtatja a szemét. *
- Ez a beszéd!
* Magasba emeli a korsóját és mélyen magába dönti. Egy kevés végigfolyik a szakállán is. Elégedetten csettint a nyelvével. A felszólításra megmarkolássza a sellő derekát és közelebbhúzza. *
- Ezt jányt itt, ni?
* Megfogja annak puha állát és eltartja magától, hogy jobban megnézhesse. Hunyorog erősen. *
- Én úgy látom, amolyan Gyöngyvirágféle lehet. Vagy Angyalom, most hogy jobban megnézem.
* A fehérnép a fülébe hajol és belesúg egy nevet. *
- Aha, aha.
* Értőn bólogat. Majd harsányan felröhög, vállát megvonva. *
- Mondtam én hogy Gyöngyvirág!
* Igazából valami egészen mást hallott, de ki a francot érdekel?
Előkotor 2 aranyérmét és a fehérnép (Mesélő (Morw)) dekoltázsába gyömöszöli. *
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hunyorogva figyeli Brok ügyetlen pipázási kísérletét, látszik, hogy először csinálja. Visszaveszi a füstölőt és homlokhorpasztót szippant belőle, majd ügyes kis karikát fúj a vastag füstből. Önelégülten vigyorog, bár kissé szétcsúszott ábrázattal. A fürdőházi adakozó fehérnép bora nem múlt el nyomtalanul. *
- Hja. Ezt valaki nekem is megemlíthette volna akkoriban.
* Röhög fel keserűen. Majd úgy dönt, ad némi gyereknevelési tanácsot is. *
- Az a szülő amelyik sosem ejti ki a száján ezeket a szavakat, nem is veszi komolyan a szerepét, hidd el nekem, báttya.
* Hogy nyomatékosítsa a szavait, belecsíp a fehérnép farába. Majd belesúg a fülébe, jól hallhatóan mindenki számára. *
- A barátom épp most tért vissza egy jövedelmező tengeri kereskedőútról. Szegény pára, hatok óta nem látott asszonyszemélyt.
* Szomorúan felsóhajt, majd nyíltan ivócimborájára bazsalyog. Ez a hír valószínűleg a Sellőház összes kurvájának felragyogtatja a szemét. *
- Ez a beszéd!
* Magasba emeli a korsóját és mélyen magába dönti. Egy kevés végigfolyik a szakállán is. Elégedetten csettint a nyelvével. A felszólításra megmarkolássza a sellő derekát és közelebbhúzza. *
- Ezt jányt itt, ni?
* Megfogja annak puha állát és eltartja magától, hogy jobban megnézhesse. Hunyorog erősen. *
- Én úgy látom, amolyan Gyöngyvirágféle lehet. Vagy Angyalom, most hogy jobban megnézem.
* A fehérnép a fülébe hajol és belesúg egy nevet. *
- Aha, aha.
* Értőn bólogat. Majd harsányan felröhög, vállát megvonva. *
- Mondtam én hogy Gyöngyvirág!
* Igazából valami egészen mást hallott, de ki a francot érdekel?
Előkotor 2 aranyérmét és a fehérnép (Mesélő (Morw)) dekoltázsába gyömöszöli.
*
2433. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-21 21:36:37
Üzenet elküldve: 2023-03-21 21:36:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Daesys, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tervét a kis róka keresztülhúzza, legalábbis nem tudja elkapni a vörös üstököt. A földre szórja a kezében ragadt hajszálakat, miközben nagyot szív az ajkai közé csippentett cigarettából. Féloldalvást állva kerüli ki a felé csapódó tányért, közben igyekszik úrrá lenni hirtelen támadt dühén. Elvégre balhét kavarni itt, a Sellőházban nem lenne okos döntés rögtön azután, hogy visszatért a Kikötőbe.*
-Nyugi. *Szólal meg olyan fapofát mázolva arcára, mintha nem az imént próbálta volna átrendezni féltestvére arcát az asztal segítségével. Amilyen gyorsan lángra lobbant, olyan gyorsan alszik ki a tűz vérében. Persze hiába kaparja rá a hamut, a legkisebb szikrára képes újra tűzbe borulni. Ezzel még ő is tisztában van.
A közeledő "személyzet láttán csak zsebébe túr, hogy előhalásszon 10 aranynak megfelelő érmét és a Mesélő (Hydra)kidobó felé nyújtsa. . A károkozásért természetesen.
A felé intézett "tanácsra" felhorkan, de tekintete nem nevet ajkaival. Kifejezéstelen ridegséggel méricskéli Daesyst egy darabig, mielőtt újra megszólalna.*
-Vannak itt különbek is, akik megteszik nekik, az én szám miatt senki sem fáradna. De figyelj csak, Dózi! *Ujjai között aranyérme forog körbe, miközben a lányt fixírozza. Közelebb lép az asztalukhoz, s remélve azt, hogy a feltűnés amit keltettek lecsengett már, tompít némileg hangján.*
-Évek óta nem jártam a Kikötőben. Talán akad néhány... Frappáns tipped. És talán azt is elmondhatnád, ki a fickód. *Nem fordul hátra Ambroggio felé, csak szemével jelez. Jó partinak tűnik, a vak is látja. Nem csodálkozik, hogy a kis róka is szagot fogott.*
-És te sem jársz rosszul. *Rejti egy ügyes trükk kíséretében valahova ruhája alá az eddig forgatott aranyérmét. Ha már lehúzni nem sikerült testvérét, talán némi információt nyerhet tőle. Az ő "szakmájában" ez is érték.*
-Nincs több balhé. *Szeme rebben, hogy ostoba ígéretekkel kell traktálnia a Daesyst, de ha akar tőle valamit, csillapítania kell némileg feldúltságán.*
-Na?
//Daesys, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A tervét a kis róka keresztülhúzza, legalábbis nem tudja elkapni a vörös üstököt. A földre szórja a kezében ragadt hajszálakat, miközben nagyot szív az ajkai közé csippentett cigarettából. Féloldalvást állva kerüli ki a felé csapódó tányért, közben igyekszik úrrá lenni hirtelen támadt dühén. Elvégre balhét kavarni itt, a Sellőházban nem lenne okos döntés rögtön azután, hogy visszatért a Kikötőbe.*
-Nyugi. *Szólal meg olyan fapofát mázolva arcára, mintha nem az imént próbálta volna átrendezni féltestvére arcát az asztal segítségével. Amilyen gyorsan lángra lobbant, olyan gyorsan alszik ki a tűz vérében. Persze hiába kaparja rá a hamut, a legkisebb szikrára képes újra tűzbe borulni. Ezzel még ő is tisztában van.
A közeledő "személyzet láttán csak zsebébe túr, hogy előhalásszon 10 aranynak megfelelő érmét és a Mesélő (Hydra)kidobó felé nyújtsa.
. A károkozásért természetesen.A felé intézett "tanácsra" felhorkan, de tekintete nem nevet ajkaival. Kifejezéstelen ridegséggel méricskéli Daesyst egy darabig, mielőtt újra megszólalna.*
-Vannak itt különbek is, akik megteszik nekik, az én szám miatt senki sem fáradna. De figyelj csak, Dózi! *Ujjai között aranyérme forog körbe, miközben a lányt fixírozza. Közelebb lép az asztalukhoz, s remélve azt, hogy a feltűnés amit keltettek lecsengett már, tompít némileg hangján.*
-Évek óta nem jártam a Kikötőben. Talán akad néhány... Frappáns tipped. És talán azt is elmondhatnád, ki a fickód. *Nem fordul hátra Ambroggio felé, csak szemével jelez. Jó partinak tűnik, a vak is látja. Nem csodálkozik, hogy a kis róka is szagot fogott.*
-És te sem jársz rosszul. *Rejti egy ügyes trükk kíséretében valahova ruhája alá az eddig forgatott aranyérmét. Ha már lehúzni nem sikerült testvérét, talán némi információt nyerhet tőle. Az ő "szakmájában" ez is érték.*
-Nincs több balhé. *Szeme rebben, hogy ostoba ígéretekkel kell traktálnia a Daesyst, de ha akar tőle valamit, csillapítania kell némileg feldúltságán.*
-Na?
2432. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-21 19:06:31
Üzenet elküldve: 2023-03-21 19:06:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Érdeklődve hallgatja, ez a téma máris kedvére valóbb és információ éhségét is jobban kielégíti. Szolidan előre hajolva fogadja el a pipát, s bár sohasem élt vele még, a másikat megtisztelve szippant bele apróbbat, s ahogyan látta, úgy fújja ki a füstöt. Nem oly takaros, bodros és sűrű, mint Daioryné, de első próbálkozásra szerinte megteszi. Ezúttal csendben van, s tekintete sem kalandozik el. Kezét térdén keresztülvetett másik bokáján nyugtatja, kissé lejjebb csúszva, kényelmesen a széken. Akkor is mereven néz, mikor társa immár családjáról előbb hallgat, s aztán utasít. Kezét felemelve tesz ígéretet, de nem beszél, inkább amaz csábítási tudományát figyeli, majd hosszan kortyol a borból. A szemközt ülő férfiba sokkal több szorult, mint azt korábban gondolta, de hajlamos másokat előre megítélni. Vállát vonja a kérdésre.*
- Senkit. Az én szakmámban nem érdemes családot alapítani. *Röhög fel, csak a szeme marad komoly.* Tán apám él még, lehet anyám is. Azt hiszem az utolsó mondat, amit hallottam a "belőled nem lesz semmi volt". *Ismét iszik, ezúttal lendületesebben, tekintete is kissé párás már.*
- A nőket illetően megmondom őszintén elszoktam már a jótól is, a rossztól is. Az olyan típusok, mint én, hajlamosak az egyedüllétre. Egy időben még ment az "ahány kikötő, ahány város, annyi kurva", de ma már nem annyira. Nem is vagyok az a csábító típus. *Nevet fel, s közben érdeklődve figyeli társa választottját, majd felsóhajt, s eleddig szabad kezében nyugtatott korsójának talpa halkan koppan az asztalon.*
- De tudod mit... ha ez téged boldogít. *Kezét felemelve int annak a fehér hajúnak. Fiatal, s tekintete szinte égszínkéken világlik arcáról, homlokát pajkos fürt szegélyezi, leginkább az ajkán játszó huncut mosolyhoz hasonlatosan.*
- Hogy hívnak szépségem? *Kérdezi vidor tekintettel, mikor amaz intésére közelebb ér.* Úgy... *Biccent a fülébe súgott válaszra.* hát akkor Daioryn... engedd meg, hogy bemutassam Cytnét, kinek neve gyanúsan ismerős, de a fene bánja. *Kirántja a mellette lévő széket.*
- Foglalj helyet. *Még a korsót is elétolja egy bősz korty erejéig.*
- Hát a te barátnődet hogy hívják, kedves barátom? *Kacsint amazra, hátha korábban elvett kedvét, valahogyan visszacsalja.*
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Érdeklődve hallgatja, ez a téma máris kedvére valóbb és információ éhségét is jobban kielégíti. Szolidan előre hajolva fogadja el a pipát, s bár sohasem élt vele még, a másikat megtisztelve szippant bele apróbbat, s ahogyan látta, úgy fújja ki a füstöt. Nem oly takaros, bodros és sűrű, mint Daioryné, de első próbálkozásra szerinte megteszi. Ezúttal csendben van, s tekintete sem kalandozik el. Kezét térdén keresztülvetett másik bokáján nyugtatja, kissé lejjebb csúszva, kényelmesen a széken. Akkor is mereven néz, mikor társa immár családjáról előbb hallgat, s aztán utasít. Kezét felemelve tesz ígéretet, de nem beszél, inkább amaz csábítási tudományát figyeli, majd hosszan kortyol a borból. A szemközt ülő férfiba sokkal több szorult, mint azt korábban gondolta, de hajlamos másokat előre megítélni. Vállát vonja a kérdésre.*
- Senkit. Az én szakmámban nem érdemes családot alapítani. *Röhög fel, csak a szeme marad komoly.* Tán apám él még, lehet anyám is. Azt hiszem az utolsó mondat, amit hallottam a "belőled nem lesz semmi volt". *Ismét iszik, ezúttal lendületesebben, tekintete is kissé párás már.*
- A nőket illetően megmondom őszintén elszoktam már a jótól is, a rossztól is. Az olyan típusok, mint én, hajlamosak az egyedüllétre. Egy időben még ment az "ahány kikötő, ahány város, annyi kurva", de ma már nem annyira. Nem is vagyok az a csábító típus. *Nevet fel, s közben érdeklődve figyeli társa választottját, majd felsóhajt, s eleddig szabad kezében nyugtatott korsójának talpa halkan koppan az asztalon.*
- De tudod mit... ha ez téged boldogít. *Kezét felemelve int annak a fehér hajúnak. Fiatal, s tekintete szinte égszínkéken világlik arcáról, homlokát pajkos fürt szegélyezi, leginkább az ajkán játszó huncut mosolyhoz hasonlatosan.*
- Hogy hívnak szépségem? *Kérdezi vidor tekintettel, mikor amaz intésére közelebb ér.* Úgy... *Biccent a fülébe súgott válaszra.* hát akkor Daioryn... engedd meg, hogy bemutassam Cytnét, kinek neve gyanúsan ismerős, de a fene bánja. *Kirántja a mellette lévő széket.*
- Foglalj helyet. *Még a korsót is elétolja egy bősz korty erejéig.*
- Hát a te barátnődet hogy hívják, kedves barátom? *Kacsint amazra, hátha korábban elvett kedvét, valahogyan visszacsalja.*
2431. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-20 09:45:28
Üzenet elküldve: 2023-03-20 09:45:28
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hitetlenkedve felvonja busa szemöldökeit. Nem akar beleszólni, de ha már zendülést szervez valaki, az a legkevesebb, hogy előtte kipuhatolja az akció sikerét. Társakat keres, meg minden. Nem mintha szervezett volna valaha, így hát, nem is tudhatja biztosra.
Emigyen felfrissülve, illatozva ücsörögnek a tűznél, mint két fess úriember, de legalább is majdnem az. *
– Minek nézel engem?
* Hörren Daioryn. Észleli, hogy még mindig a kezében fogja a kupát. Feje fölé tartja, lefelé fordítja, belenéz. Üres. Eldobja a haszontalan holmit. *
- Eh? Csak tudnám hová való vagyok... Ez nem Wegtoren.
* Bár ott se tartozott igazán sehova. *
- Itt mások a népek, kevésbé szívesen metszik el a torkodat egy hétköznapi estén. Ennek ellenére, mi sem könnyebb, mint a meghalás. A megfelelő helyeken. És barátom, a Kikötő megfelelő. Csak állj ki a dokkokra és pisáld le egy kalóz csizmáját.
* Mojol még a pipájával, mire Brok kisegíti ügyetlenkedését. Hálásan biccent és megkínálja egy szippogatással. Vicsorít és persze, eszébe jut a múlt, saját küzdelmei, a halottak. *
- Meghaltak.
* Felei tömören a kérdezett. Körbepillant, hol ihatna meg egy hordócska bort. Majd addig méreget egynszolgálólányt, míg az fel nem figyel gondjára. Nemsokára anközelében, mellette tesz-vesz, s minden fordulónál bort kortyoltat vele. Azért fizetni sem felejt el a Borért, előkotor 20 aranyat, neki s a Tönknek. *
~ Elrontja a kedvem ez a dögkóró. ~
- Még egyszer ki ne ejtsd a szádon!
* Mélyet lélegzik. *
- Nőt akarok!
* Követeli. Körülbámészkodik, hol az előbbi fehérnép. Mikor megtalálja, csábosan ráhunyorog. A hatás nem marad el, nyugtázza magában önelégülten. *
~ Vén a kecske, de használható. ~
* Persze, megkorosult kissé, de közben egyetlen rondább ránca, tokája, hasredője sem keletkezett, bájtagja nem fonnyadt el, ülepe nem lógósodott meg. *
- Hát te hagytál-e valakit odahaza, bárhol is legyen az. Azért nem keresed a leányok társaságát?
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Hitetlenkedve felvonja busa szemöldökeit. Nem akar beleszólni, de ha már zendülést szervez valaki, az a legkevesebb, hogy előtte kipuhatolja az akció sikerét. Társakat keres, meg minden. Nem mintha szervezett volna valaha, így hát, nem is tudhatja biztosra.
Emigyen felfrissülve, illatozva ücsörögnek a tűznél, mint két fess úriember, de legalább is majdnem az. *
– Minek nézel engem?
* Hörren Daioryn. Észleli, hogy még mindig a kezében fogja a kupát. Feje fölé tartja, lefelé fordítja, belenéz. Üres. Eldobja a haszontalan holmit. *
- Eh? Csak tudnám hová való vagyok... Ez nem Wegtoren.
* Bár ott se tartozott igazán sehova. *
- Itt mások a népek, kevésbé szívesen metszik el a torkodat egy hétköznapi estén. Ennek ellenére, mi sem könnyebb, mint a meghalás. A megfelelő helyeken. És barátom, a Kikötő megfelelő. Csak állj ki a dokkokra és pisáld le egy kalóz csizmáját.
* Mojol még a pipájával, mire Brok kisegíti ügyetlenkedését. Hálásan biccent és megkínálja egy szippogatással. Vicsorít és persze, eszébe jut a múlt, saját küzdelmei, a halottak. *
- Meghaltak.
* Felei tömören a kérdezett. Körbepillant, hol ihatna meg egy hordócska bort. Majd addig méreget egynszolgálólányt, míg az fel nem figyel gondjára. Nemsokára anközelében, mellette tesz-vesz, s minden fordulónál bort kortyoltat vele. Azért fizetni sem felejt el a Borért, előkotor 20 aranyat, neki s a Tönknek.
*~ Elrontja a kedvem ez a dögkóró. ~
- Még egyszer ki ne ejtsd a szádon!
* Mélyet lélegzik. *
- Nőt akarok!
* Követeli. Körülbámészkodik, hol az előbbi fehérnép. Mikor megtalálja, csábosan ráhunyorog. A hatás nem marad el, nyugtázza magában önelégülten. *
~ Vén a kecske, de használható. ~
* Persze, megkorosult kissé, de közben egyetlen rondább ránca, tokája, hasredője sem keletkezett, bájtagja nem fonnyadt el, ülepe nem lógósodott meg. *
- Hát te hagytál-e valakit odahaza, bárhol is legyen az. Azért nem keresed a leányok társaságát?
2430. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-18 19:10:16
Üzenet elküldve: 2023-03-18 19:10:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
*Szemöldöke rándul, de nem fűz több véleményt hozzá, ha őt, ha az aranyát, úgyis az a lényeg, hogy a vendég boldog legyen. Aztán mikor társa nagy hahotában tör ki, már az ő szája is szélesebbre húzódik, kénytelen kelletlen elneveti magát.*
- Most mit mondjak? Többen voltak. *Tárja szét kezét teátrálisan, majd rövid idő múltával indulni készül. Meglepi, hogy Daioryn is hasonlót tervezett, úgy látja rajta, hogy legalább a múlt haton már fürdött egyszer, nem is tűnik olyan koszosnak de nem szól bele. Nem is kell sok idő hozzá, s mindketten akár a patyolat, úgy feszítenek a vörösen izzó, s olykor megpattanó fahasábok előterében, kellemesen melegedve. Nincs is jobb, mint ilyen környezetben tovább borozni, így tölt is mindkettejüknek... a maradékot. Hogy aztán csalódottan fordítsa fejre a kancsót az asztal fölött, s szemrehányón pillantson társára.*
- Lányok mi? Te már biztosan nem vagy szomjas, hogy jönne rád a dér. *Dohog magában, de azért két korsóra futja még, jóízűt kortyol, s száját kézfejével törli meg.*
- Máris nőket falnál? *Pillant körbe, s egy szemrevaló szőkés-fehéres hajút ki is szúr magának.* Akadnak szép számmal. *Biccent rá, de egyiket sem rendeli oda, inkább elnézi, hogy amaz a pipájával piszmog.*
- Aztán csak csapódsz ide, oda, vagy tartozol valahová? *Kérdezi, bár nagyjából tisztában van a válasszal is. Csak jó volna Artheniorból kiokosodni.*
- Wegtorenben, ha egyedül vagy, halott vagy... valahová mindig kell tartoznod. Ez volt a baj a hajón is, bár oda inkább küldtek, mint mentem. *Magyarázza csendesen, s ha Daioryn pipája még mindig fakó, türelmetlenül hátranyúl, hogy a kandallóból piszkáljon ki egy vesszőt, s odatartsa amaz pipájához, ha igényt tart rá.*
- És hol van a fiad, asszonyod? Hol hagytad őket? *Kérdezi minden szemrehányás nélkül, majd csak kikacsint a fehér szépség felé, egy mosoly kíséretében.*
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
*Szemöldöke rándul, de nem fűz több véleményt hozzá, ha őt, ha az aranyát, úgyis az a lényeg, hogy a vendég boldog legyen. Aztán mikor társa nagy hahotában tör ki, már az ő szája is szélesebbre húzódik, kénytelen kelletlen elneveti magát.*
- Most mit mondjak? Többen voltak. *Tárja szét kezét teátrálisan, majd rövid idő múltával indulni készül. Meglepi, hogy Daioryn is hasonlót tervezett, úgy látja rajta, hogy legalább a múlt haton már fürdött egyszer, nem is tűnik olyan koszosnak de nem szól bele. Nem is kell sok idő hozzá, s mindketten akár a patyolat, úgy feszítenek a vörösen izzó, s olykor megpattanó fahasábok előterében, kellemesen melegedve. Nincs is jobb, mint ilyen környezetben tovább borozni, így tölt is mindkettejüknek... a maradékot. Hogy aztán csalódottan fordítsa fejre a kancsót az asztal fölött, s szemrehányón pillantson társára.*
- Lányok mi? Te már biztosan nem vagy szomjas, hogy jönne rád a dér. *Dohog magában, de azért két korsóra futja még, jóízűt kortyol, s száját kézfejével törli meg.*
- Máris nőket falnál? *Pillant körbe, s egy szemrevaló szőkés-fehéres hajút ki is szúr magának.* Akadnak szép számmal. *Biccent rá, de egyiket sem rendeli oda, inkább elnézi, hogy amaz a pipájával piszmog.*
- Aztán csak csapódsz ide, oda, vagy tartozol valahová? *Kérdezi, bár nagyjából tisztában van a válasszal is. Csak jó volna Artheniorból kiokosodni.*
- Wegtorenben, ha egyedül vagy, halott vagy... valahová mindig kell tartoznod. Ez volt a baj a hajón is, bár oda inkább küldtek, mint mentem. *Magyarázza csendesen, s ha Daioryn pipája még mindig fakó, türelmetlenül hátranyúl, hogy a kandallóból piszkáljon ki egy vesszőt, s odatartsa amaz pipájához, ha igényt tart rá.*
- És hol van a fiad, asszonyod? Hol hagytad őket? *Kérdezi minden szemrehányás nélkül, majd csak kikacsint a fehér szépség felé, egy mosoly kíséretében.*
2429. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-18 12:54:06
Üzenet elküldve: 2023-03-18 12:54:06
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Tirä//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Pff, mióta is vagyunk olyan baráti viszonyban, hogy adjak én neked bármit is?
*Horkan fel háborogva. Bizony a Kikötő egy könyörtelen közeg, aki pedig nem elég önző, az könnyen ráfaraghat, hiszen mindig akad olyan ismerős aki éppen elverte pénzét nőkre, szerencsejátékra vagy ételre és éppen kölcsönre van szüksége. Ezek az aranyak viszont ritkán kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz, Daesys is igen komoly tartozást halmozott már fel.
Valóban nem tudja, hogy jelentős számú féltestvére közül ez éppen milyen is valójában, ezért nem is sejti, hogy az annyira rosszul fogadja majd elutasítását. Van egy-kettő akiket valamivel jobban ismer már, de mint egy kéjhölgy koszos kis korcsai valahogy sosem járta át őket a családi hangulat, jellemzően hamar szélnek is eresztették őket, hogy gondoskodjanak magukról. Daesys azért szerette anyját, aki ha sajátos módon, de gondoskodott róla, éppen ezért a mosolytalan szitkozódásra összeszűkülnek szemei. Nem kifogásolhatja a jelzőt amit már nagyon sokszor vágtak már a fejéhez, elvégre az említett anya valóban egy kurva, azért mégis megjegyzi magának ezt az apró sérelmet.*
- Mi a...
*Hagyja el még ajkait a mondatfoszlány egy nyögéssel együtt, ahogy minden erejét bevetve löki távolabb magát. Egy hajszálon múlik csak, hogy Tirä elkapja őt s ezúttal ez szó szerint értendő. Még érzi is, hogy a görcsösen megfeszülő ujjak belekapaszkodnak egy hosszabb tincsébe, de nem találnak elég erős fogást, ezért csak néhány elszakadó hajszálat kapnak el.
Daesys döbbenten pillant féltestvérére, közben megérzi magán a fogadó népének pillantását, hiszen hirtelen talpra ugrásra következtében hangosan landolt széke a földön. A vöröske jellemzően szereti húzogatni a cica bajszát, de a meredek helyzetekben mindig visszavonulót fúj, ám ez alól kivételt képeznek nagypofájú testvérei. Főleg ha ennyire átlépnek egy határt.*
- Hogy Sa'Tereth baszna meg a rücskös faszával, mi a kurva élet bajod van neked?
*Elragadja az indulat eddig még nem tapasztalt módon, és felkap egy koszos tányért, amit rögvest féltestvére irányába hajít. Legalábbis meggyőződése, hogy célzása helyes, ám a tárgy nem talál, hanem az egyik szék háttámlájának csattanva törik darabokra. Kicsit megdöbben és egyben észhez is tér, hogy nem a Rumosban vannak éppen és még Ambroggio is itt van. Már szinte érezni is véli a gyűrűs ujjak által kiosztott pofont arcán, amit most már aligha fog megúszni azután, hogy már sokadjára kelti rossz hírét az Intézőnek.*
- Figyelj, rohadtul nem akarok balhézni. Ha arany kell, akkor szopjál le valakit, itt van elég jelentkező, engem meg hagyjál. Egyébként is dolgom van éppen.
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.18 12:55:44
//Tirä//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Pff, mióta is vagyunk olyan baráti viszonyban, hogy adjak én neked bármit is?
*Horkan fel háborogva. Bizony a Kikötő egy könyörtelen közeg, aki pedig nem elég önző, az könnyen ráfaraghat, hiszen mindig akad olyan ismerős aki éppen elverte pénzét nőkre, szerencsejátékra vagy ételre és éppen kölcsönre van szüksége. Ezek az aranyak viszont ritkán kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz, Daesys is igen komoly tartozást halmozott már fel.
Valóban nem tudja, hogy jelentős számú féltestvére közül ez éppen milyen is valójában, ezért nem is sejti, hogy az annyira rosszul fogadja majd elutasítását. Van egy-kettő akiket valamivel jobban ismer már, de mint egy kéjhölgy koszos kis korcsai valahogy sosem járta át őket a családi hangulat, jellemzően hamar szélnek is eresztették őket, hogy gondoskodjanak magukról. Daesys azért szerette anyját, aki ha sajátos módon, de gondoskodott róla, éppen ezért a mosolytalan szitkozódásra összeszűkülnek szemei. Nem kifogásolhatja a jelzőt amit már nagyon sokszor vágtak már a fejéhez, elvégre az említett anya valóban egy kurva, azért mégis megjegyzi magának ezt az apró sérelmet.*
- Mi a...
*Hagyja el még ajkait a mondatfoszlány egy nyögéssel együtt, ahogy minden erejét bevetve löki távolabb magát. Egy hajszálon múlik csak, hogy Tirä elkapja őt s ezúttal ez szó szerint értendő. Még érzi is, hogy a görcsösen megfeszülő ujjak belekapaszkodnak egy hosszabb tincsébe, de nem találnak elég erős fogást, ezért csak néhány elszakadó hajszálat kapnak el.
Daesys döbbenten pillant féltestvérére, közben megérzi magán a fogadó népének pillantását, hiszen hirtelen talpra ugrásra következtében hangosan landolt széke a földön. A vöröske jellemzően szereti húzogatni a cica bajszát, de a meredek helyzetekben mindig visszavonulót fúj, ám ez alól kivételt képeznek nagypofájú testvérei. Főleg ha ennyire átlépnek egy határt.*
- Hogy Sa'Tereth baszna meg a rücskös faszával, mi a kurva élet bajod van neked?
*Elragadja az indulat eddig még nem tapasztalt módon, és felkap egy koszos tányért, amit rögvest féltestvére irányába hajít. Legalábbis meggyőződése, hogy célzása helyes, ám a tárgy nem talál, hanem az egyik szék háttámlájának csattanva törik darabokra. Kicsit megdöbben és egyben észhez is tér, hogy nem a Rumosban vannak éppen és még Ambroggio is itt van. Már szinte érezni is véli a gyűrűs ujjak által kiosztott pofont arcán, amit most már aligha fog megúszni azután, hogy már sokadjára kelti rossz hírét az Intézőnek.*
- Figyelj, rohadtul nem akarok balhézni. Ha arany kell, akkor szopjál le valakit, itt van elég jelentkező, engem meg hagyjál. Egyébként is dolgom van éppen.
A hozzászólás írója (Daesys Vaelyora) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.18 12:55:44
2428. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-18 12:41:16
Üzenet elküldve: 2023-03-18 12:41:16
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
- Szeretem azt gondolni, hogy az aranyamat és engem is kedvelnek.
* Somolyog a bajsza alatt, és természetesen tisztában van a kurtizánok motivációival, de kevéssé érdekli, amíg megkapja, amit óhajt. Ledönt a torkán fél kancsó bort. Véletlenül. *
~ Lassan, ésszel! Kár volna ellocsolni a drága nedűt. ~
* Nem tudhatja, meddig tart újdonsült cimborája nagylelkűsége. *
- Háh? Hát azt meg hogy hoztad össze? * Hunyorgat. *
Úgy érted... kidobtak a hajóról? Háháhá!
* Kirobban, harsányan kacag, fejét hátravetve, még a térdét is megcsapkodja széles jókedvében. *
- Fürödni akarok. * Közli szintén. * Gondolok a többi dologra is, de mielőbb fürödni akarok.
* Szögezi le Daioryn és feltápászkodik, öléből félig kiejtve a fogékony fehérnépet. Kifizeti magának 24 aranyért a Fürdőt. Mert hát, mégis csak a parton töltötte az éjszakát, még a gatyájából is homok pereg. Elcammog az illatos-szagos fürdőhelyiség felé. Odabent is szívesen öntik belé a bort. Ő bizony szívesen veszi a hozzáértő puha női kacsók dögönyözését, bár túl hosszúra nem nyújtja a lubickolást. Bár foggal-körömmel ragaszkodna az édes gyümölcsből érlelt borral töltött hordók valamelyikéhez, ráveszi magát a visszatérésre. Előbb végez, mint Brok, igaz nem is annyira retkes mint amaz.
Csizmatalpa meg-megcsúszik a padlón, ahogy vidámmá fürödve és borozva magát visszaevickél az asztalokhoz. Kissé kerekre tágult szemekkel végigméri a frissen érkező Brokot, aki mintha tócsákat hagyna maga után, amerre jár. Megcsóválja a fejét, hátha az ital vicceli meg a látását, majd követi a kandallóhoz. *
- Okos ötlet.
* Biccent jóváhagyólag. *
- Nohát. Megvolt az ital, nagyjából az étel. Illatos vagy, mint egy nyiladozó rózsabimbó. Jöhetnek a leányok?
* Piszmorogva megkísérel pipára gyújtani. *
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
- Szeretem azt gondolni, hogy az aranyamat és engem is kedvelnek.
* Somolyog a bajsza alatt, és természetesen tisztában van a kurtizánok motivációival, de kevéssé érdekli, amíg megkapja, amit óhajt. Ledönt a torkán fél kancsó bort. Véletlenül. *
~ Lassan, ésszel! Kár volna ellocsolni a drága nedűt. ~
* Nem tudhatja, meddig tart újdonsült cimborája nagylelkűsége. *
- Háh? Hát azt meg hogy hoztad össze? * Hunyorgat. *
Úgy érted... kidobtak a hajóról? Háháhá!
* Kirobban, harsányan kacag, fejét hátravetve, még a térdét is megcsapkodja széles jókedvében. *
- Fürödni akarok. * Közli szintén. * Gondolok a többi dologra is, de mielőbb fürödni akarok.
* Szögezi le Daioryn és feltápászkodik, öléből félig kiejtve a fogékony fehérnépet. Kifizeti magának 24 aranyért a Fürdőt.
Mert hát, mégis csak a parton töltötte az éjszakát, még a gatyájából is homok pereg. Elcammog az illatos-szagos fürdőhelyiség felé. Odabent is szívesen öntik belé a bort. Ő bizony szívesen veszi a hozzáértő puha női kacsók dögönyözését, bár túl hosszúra nem nyújtja a lubickolást. Bár foggal-körömmel ragaszkodna az édes gyümölcsből érlelt borral töltött hordók valamelyikéhez, ráveszi magát a visszatérésre. Előbb végez, mint Brok, igaz nem is annyira retkes mint amaz. Csizmatalpa meg-megcsúszik a padlón, ahogy vidámmá fürödve és borozva magát visszaevickél az asztalokhoz. Kissé kerekre tágult szemekkel végigméri a frissen érkező Brokot, aki mintha tócsákat hagyna maga után, amerre jár. Megcsóválja a fejét, hátha az ital vicceli meg a látását, majd követi a kandallóhoz. *
- Okos ötlet.
* Biccent jóváhagyólag. *
- Nohát. Megvolt az ital, nagyjából az étel. Illatos vagy, mint egy nyiladozó rózsabimbó. Jöhetnek a leányok?
* Piszmorogva megkísérel pipára gyújtani. *
2427. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-17 22:21:14
Üzenet elküldve: 2023-03-17 22:21:14
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Tirä, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ő még aligha ismerheti azt az arckifejezést, amit megjelenése vált ki Daesysből, így szétterülő vigyorral arcán fogadja azt.*
-Mit kéreted magad? Éveket töltöttem a tengeren, néhány aranyat is sajnálsz? Te smucig kis szaros!
*Hasonló stílusú kommunikációhoz van szokva, nem vágja földhöz az elutasítás. Legalábbis az első körben. Lobbanékonyabb azonban, mint a nyári szalma, de persze ezt a kis féltestvér aligha tudhatja.
Még a dohánnyal a szájában is csak vigyorog. Teszi ezt egészen addig, míg a kis bajkeverő el nem küldi melegebb éghajlatra. Hátrafordulva követi tekintetével Daesys pillantásának útját az imént kiszúrt, piperkőc alakra. Le meri fogadni, hogy ismeri, és most védelemért kuncsorogva keresi a szemkontaktust.*
-A kurva anyád. *Fordul vissza suttogva, immáron mosolytalan ábrázattal füstölögve. Meg sem fordul fejében a sértés valóságtartalma, vagy hogy a szóban forgó anya közös. Őszintén szólva nem is érdekli. Agyába ugyan pumpál a hirtelen feltóduló düh némi vért, de ahhoz nem eleget, hogy ne mérlegeljen. Hajlandó lenne elpáholni a nyeszlett kis félvért, csak úgy a miheztartás végett. Még azt sem bánná különösebben, ha emiatt kihajítanák innen.*
-Úgy látom, rád férne néhány lecke tisztelettudásból. Talán segíthetek neked, Te kis korcs!
*Végül hirtelen lobban lángra haragja. Ezzel együtt a meglepetés erejét hívja segítségül, ahogy felemelkedvén, még mindig a tekert dohánnyal szájában Daesys haja után kap. Azt megragadva igyekezne istenesen odavágni a lány fejét az asztallapnak. Persze nem használja teljes erejét, nem akar komoly kárt tenni a másikban, bolondság lenne vásárra vinni a bőrét. Csak némi tiszteletet szeretne húgába náspángolni, mielőtt folytatják az eszmecserét. Figyel persze a visszatámadásra, hogy is ne tenné. Megvan hozzá a képessége.*
//Aktív képességhasználat: Árnytánc//
A hozzászólás írója (Tirä Rhigs) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.17 23:38:30
//Tirä, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ő még aligha ismerheti azt az arckifejezést, amit megjelenése vált ki Daesysből, így szétterülő vigyorral arcán fogadja azt.*
-Mit kéreted magad? Éveket töltöttem a tengeren, néhány aranyat is sajnálsz? Te smucig kis szaros!
*Hasonló stílusú kommunikációhoz van szokva, nem vágja földhöz az elutasítás. Legalábbis az első körben. Lobbanékonyabb azonban, mint a nyári szalma, de persze ezt a kis féltestvér aligha tudhatja.
Még a dohánnyal a szájában is csak vigyorog. Teszi ezt egészen addig, míg a kis bajkeverő el nem küldi melegebb éghajlatra. Hátrafordulva követi tekintetével Daesys pillantásának útját az imént kiszúrt, piperkőc alakra. Le meri fogadni, hogy ismeri, és most védelemért kuncsorogva keresi a szemkontaktust.*
-A kurva anyád. *Fordul vissza suttogva, immáron mosolytalan ábrázattal füstölögve. Meg sem fordul fejében a sértés valóságtartalma, vagy hogy a szóban forgó anya közös. Őszintén szólva nem is érdekli. Agyába ugyan pumpál a hirtelen feltóduló düh némi vért, de ahhoz nem eleget, hogy ne mérlegeljen. Hajlandó lenne elpáholni a nyeszlett kis félvért, csak úgy a miheztartás végett. Még azt sem bánná különösebben, ha emiatt kihajítanák innen.*
-Úgy látom, rád férne néhány lecke tisztelettudásból. Talán segíthetek neked, Te kis korcs!
*Végül hirtelen lobban lángra haragja. Ezzel együtt a meglepetés erejét hívja segítségül, ahogy felemelkedvén, még mindig a tekert dohánnyal szájában Daesys haja után kap. Azt megragadva igyekezne istenesen odavágni a lány fejét az asztallapnak. Persze nem használja teljes erejét, nem akar komoly kárt tenni a másikban, bolondság lenne vásárra vinni a bőrét. Csak némi tiszteletet szeretne húgába náspángolni, mielőtt folytatják az eszmecserét. Figyel persze a visszatámadásra, hogy is ne tenné. Megvan hozzá a képessége.*
//Aktív képességhasználat: Árnytánc//
A hozzászólás írója (Tirä Rhigs) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.17 23:38:30
2426. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-17 21:16:22
Üzenet elküldve: 2023-03-17 21:16:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Tirä, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Már igazán jól lakott, előtte ki is pihente magát, sőt fürdött is, ezzel egy jó pár napig ellesz. Már valamennyire apadt teli hasa mérete, ezért bátorkodik visszagombolni nadrágját, és igyekszik megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy feltápászkodjon és dolgára induljon. Szívesen töltene időt még Pashthrával, de egyrészt a kikötő nem túl szerencsés helyszín arra, hogy artheniori őrökkel hetyegjen, másrészt izgő-mozgó jelleméből fakadóan nehezen ül meg a fenekén tartósan.
Rövidesen ráébred, hogy nagy hibát követett el azzal, hogy nem sietett jobban, amikor látóterében megjelenik övéhez hasonló árnyalatú hajkorona annak kiállhatatlan tulajdonosával együtt. Sajnos már késő, mire észbe kap a mögüle érkező kikötői már kényelembe is helyezte magát. Daesys már azelőtt utálatos képet vág, hogy Tirä előhozakodna kéregetésével, arckifejezése pont olyan, amit Ambroggio epés megjegyzéseinél szokott vágni.*
- Ó, hogy az istenek basznának meg, mit keresel itt?
*Sóhajtja fáradtan, s úgy érzi ebben a pillanatban évtizedeket öregedett. Már kedve sincs visszavágni nevén való gúnyolódásra, csak szíve szerint képen vágná a kellemetlenkedő nővérét.*
- Neked? Nincs.
*Összeszűkült szemekkel fogadja az arcába érkező füstöt, minden idegszálával megfeszülve megállja, hogy köhögjön és azt is, hogy ebből a kényelmes közelségből képen törölje féltestvérét. Pedig az istenek volnának tanúi, hogy igen komoly akaraterő kell ennek az édes késztetésnek nemet mondani, szándékairól egyébként megfeszülő ökle is árulkodik.*
- Hosszú út, de azért a dohány belefért, mi?
*Persze ha valaki, akkor ő nem tehetne megjegyzést bárki anyagi döntéseire, hiszen most is egy lyukas garas nélkül ücsörög itt és jóformán mások szánalmából él, de ez cseppet sem zavarja Daesyst. Főleg mert Tirä ezekről aligha tud bármit is.*
- Na, tégy egy szívességet és húzz a picsába!
*Fejével biccentve jelzi is az irányt, tekintete pedig egy kósza pillanatra elvándorol Ambroggiora, majd vissza a kellemetlen fruskára.*
//Tirä, kicsit Ambroggio//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Már igazán jól lakott, előtte ki is pihente magát, sőt fürdött is, ezzel egy jó pár napig ellesz. Már valamennyire apadt teli hasa mérete, ezért bátorkodik visszagombolni nadrágját, és igyekszik megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy feltápászkodjon és dolgára induljon. Szívesen töltene időt még Pashthrával, de egyrészt a kikötő nem túl szerencsés helyszín arra, hogy artheniori őrökkel hetyegjen, másrészt izgő-mozgó jelleméből fakadóan nehezen ül meg a fenekén tartósan.
Rövidesen ráébred, hogy nagy hibát követett el azzal, hogy nem sietett jobban, amikor látóterében megjelenik övéhez hasonló árnyalatú hajkorona annak kiállhatatlan tulajdonosával együtt. Sajnos már késő, mire észbe kap a mögüle érkező kikötői már kényelembe is helyezte magát. Daesys már azelőtt utálatos képet vág, hogy Tirä előhozakodna kéregetésével, arckifejezése pont olyan, amit Ambroggio epés megjegyzéseinél szokott vágni.*
- Ó, hogy az istenek basznának meg, mit keresel itt?
*Sóhajtja fáradtan, s úgy érzi ebben a pillanatban évtizedeket öregedett. Már kedve sincs visszavágni nevén való gúnyolódásra, csak szíve szerint képen vágná a kellemetlenkedő nővérét.*
- Neked? Nincs.
*Összeszűkült szemekkel fogadja az arcába érkező füstöt, minden idegszálával megfeszülve megállja, hogy köhögjön és azt is, hogy ebből a kényelmes közelségből képen törölje féltestvérét. Pedig az istenek volnának tanúi, hogy igen komoly akaraterő kell ennek az édes késztetésnek nemet mondani, szándékairól egyébként megfeszülő ökle is árulkodik.*
- Hosszú út, de azért a dohány belefért, mi?
*Persze ha valaki, akkor ő nem tehetne megjegyzést bárki anyagi döntéseire, hiszen most is egy lyukas garas nélkül ücsörög itt és jóformán mások szánalmából él, de ez cseppet sem zavarja Daesyst. Főleg mert Tirä ezekről aligha tud bármit is.*
- Na, tégy egy szívességet és húzz a picsába!
*Fejével biccentve jelzi is az irányt, tekintete pedig egy kósza pillanatra elvándorol Ambroggiora, majd vissza a kellemetlen fruskára.*
2425. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-17 20:36:26
Üzenet elküldve: 2023-03-17 20:36:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Daesys, kicsit Ambroggio//
*Ahogy megüti orrát a fülledt parfümillat, fülét pedig a finomkodó cimbalom hangjai, valamelyest nyugadalomra lel lelke. Nem az a fajta ember, akit bármikor is megfeszít az ideg, de a sóvárgása némi könnyítő szer után apadhatatlannak bizonyul.
Barna tekintete csak úgy csillog, ahogy körbepillant a helyiségben. Tenyerével közben türelmetlenül utasít el egy felé igyekvő, lenge selyembe öltözött sellőt, majd átvág a fogadótéren. Egyenesen a pulthoz siet, s kezeit rátámasztva vált néhány szót a csapossal.*
-Hogy érted azt, hogy nem tartanak hodarilt?! *Csattan fel, s arcáról hamar le is olvad a mámoros mosoly. Félresöpör arcából néhány zavaró tincset, s fogai szinte összecsikordulnak, ahogy kipréseli a következő szavakat.*
-Emlékszem, hogy lehetett kapni. Vagy tán azt mondod, hazudok? Na, akkor adj helyette ördögvigyort... Már ha tartotok. * Azzal a pultra csapja az érte járó 38aranyat. Előrehajolva gyújtja meg a hevenyészett Ördögvigyor dohányként egy gyertya segítségével, majd nagyot szippantva belőle hátát a pultnak veti és körbepillant a vendégtérben. Egy ilyen könnyű kis füstölő nem elégíti ki vágyait. Épp ellenkezőleg. Ugyanakkor egy valamit jól tud a Sellőházról, na meg annak vendégeiről. Valakinél mindig akad valami... Erősebb.
Végigkíséri tekintetével a cicomás urakat és a lenge leányokat, rövidke pillanatig pedig megállapodik egy közeli, piperkőc alakon. A megnyerő küllem ellenére rejlik benne valami sikamlós megbízhatatlanság is. Ha valaki rejteget valami különlegeset, az ő lesz. Mielőtt azonban rászánná magát, hogy megközelítse az alakot, egy rikító, vörös üstök úszik be a látóterébe. Majdnem olyan, mint az övé.
A bűzös, vékony dohánycsík kígyó módjára kanyarog, miközben összeszűkült szemekkel vizslatja a pernahajdert. Ki tudja, mennyi féltestvére közül nem mindet ismeri névről, de ezt itt igen. Nyelvével nedvesíti ajkait, odébb tolva a füstölgő bagót szájában. Az anyai ösztön még messze váratott magára, mikor az a szajha kihordta őt egy névtelen sikátorban, de ahogy hírlik, az évek csak beértek nála is. El kellett telnie pár fagyosabb télnek hozzá, de néhány vörös üstöknek végül csak jutott fedél a feje fölé. A szerencsétlenek.*
-Szervusz Dózi. *Kerüli meg a lányt ültében, természetesen hátulról duruzsolva.*
-Mondd csak, lenne néhány petákod rég nem látott nővérednek? Nagy út áll mögötte. *Előrehajolva fújja a füstöt a a lány arcába, majd körbependerít egy széket és helyet foglal vele szemben. Szenvtelenül méri végig a nyeszlett fattyút. Nem kérdi, mit csinál itt, a legkevésbé sem érdekli. Ami azt illeti, fogalma sincs, hogy valaha volt-e dolga már a lánykával. Hallott róla ezt-azt, s eképp a vörös üstök mellé név is társul. Tán pont a "cafkától" kapta.*
//Daesys, kicsit Ambroggio//
*Ahogy megüti orrát a fülledt parfümillat, fülét pedig a finomkodó cimbalom hangjai, valamelyest nyugadalomra lel lelke. Nem az a fajta ember, akit bármikor is megfeszít az ideg, de a sóvárgása némi könnyítő szer után apadhatatlannak bizonyul.
Barna tekintete csak úgy csillog, ahogy körbepillant a helyiségben. Tenyerével közben türelmetlenül utasít el egy felé igyekvő, lenge selyembe öltözött sellőt, majd átvág a fogadótéren. Egyenesen a pulthoz siet, s kezeit rátámasztva vált néhány szót a csapossal.*
-Hogy érted azt, hogy nem tartanak hodarilt?! *Csattan fel, s arcáról hamar le is olvad a mámoros mosoly. Félresöpör arcából néhány zavaró tincset, s fogai szinte összecsikordulnak, ahogy kipréseli a következő szavakat.*
-Emlékszem, hogy lehetett kapni. Vagy tán azt mondod, hazudok? Na, akkor adj helyette ördögvigyort... Már ha tartotok. * Azzal a pultra csapja az érte járó 38aranyat. Előrehajolva gyújtja meg a hevenyészett Ördögvigyor dohányként egy gyertya segítségével,
majd nagyot szippantva belőle hátát a pultnak veti és körbepillant a vendégtérben. Egy ilyen könnyű kis füstölő nem elégíti ki vágyait. Épp ellenkezőleg. Ugyanakkor egy valamit jól tud a Sellőházról, na meg annak vendégeiről. Valakinél mindig akad valami... Erősebb.Végigkíséri tekintetével a cicomás urakat és a lenge leányokat, rövidke pillanatig pedig megállapodik egy közeli, piperkőc alakon. A megnyerő küllem ellenére rejlik benne valami sikamlós megbízhatatlanság is. Ha valaki rejteget valami különlegeset, az ő lesz. Mielőtt azonban rászánná magát, hogy megközelítse az alakot, egy rikító, vörös üstök úszik be a látóterébe. Majdnem olyan, mint az övé.
A bűzös, vékony dohánycsík kígyó módjára kanyarog, miközben összeszűkült szemekkel vizslatja a pernahajdert. Ki tudja, mennyi féltestvére közül nem mindet ismeri névről, de ezt itt igen. Nyelvével nedvesíti ajkait, odébb tolva a füstölgő bagót szájában. Az anyai ösztön még messze váratott magára, mikor az a szajha kihordta őt egy névtelen sikátorban, de ahogy hírlik, az évek csak beértek nála is. El kellett telnie pár fagyosabb télnek hozzá, de néhány vörös üstöknek végül csak jutott fedél a feje fölé. A szerencsétlenek.*
-Szervusz Dózi. *Kerüli meg a lányt ültében, természetesen hátulról duruzsolva.*
-Mondd csak, lenne néhány petákod rég nem látott nővérednek? Nagy út áll mögötte. *Előrehajolva fújja a füstöt a a lány arcába, majd körbependerít egy széket és helyet foglal vele szemben. Szenvtelenül méri végig a nyeszlett fattyút. Nem kérdi, mit csinál itt, a legkevésbé sem érdekli. Ami azt illeti, fogalma sincs, hogy valaha volt-e dolga már a lánykával. Hallott róla ezt-azt, s eképp a vörös üstök mellé név is társul. Tán pont a "cafkától" kapta.*
2424. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-17 19:33:19
Üzenet elküldve: 2023-03-17 19:33:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
*Továbbra is egykedvűen figyeli, ahogyan Daioryn teszi magát az asszonynépnek. Nem egyszer látott már ilyet, s mint korábban mondta, a szerájokban akadt bőven látnivaló és intézkedő is. Szerencsére azt a jó hagyományt, miszerint a nagyja részt anyaszült meztelen, egy ágyékkötőben rohangáltak két korty bor után, itt nem követi senki. Bőszen bólogat, s egyetértését fejezi ki a pocsék élet kifejezésre, bár a családalapításra szimpla bolondériaként tekinteni... na ezt azért nem engedi el ilyen könnyen, de magánéletben nem vájkálunk.*
- Inkább az aranyadat szeretik cimbora... még egy órát kóricálnak körötted, s ha nem cseng az asztalon, elreppennek, mint pillangók az elfújt gyertyalángtól. *Közben egy-egy sajtdarabot bekap, után fejét csóválja, s ezúttal azt is megvárja, míg azt lenyeli, csak akkor válaszol.*
- Nem. Nem ide. Wegtoreni partok voltak az úti cél, miután a kapitányt kibeleztem. *Megvonja a vállát.* Kicsit korábban sikerült, mint terveztem és a legénysége sem örült túlzottan neki, így mennem kellett. *Sóhajt fel, s még most is kirázza a hideg a sós víz ízétől. Azért halkan felgöcög, s automatikusan utántölt. Magának is, társának is.*
- Úgyszintén. *Teszi le poharát másodjára is.* S amíg te hegyeket mászol az orroddal, engedelmeddel... *szól fejét csóválva, lehúzza a második adagot is, majd feláll, magához intve az egyik leányzót.*
- Fürödnék... *a halk sikkantásra csak fejét rázza meg* de egyedül. *Fűzi hozzá, s a 22 aranyat leszámolja a Fürdőért ismét az asztalra. Társának már külön nem köszön, majd megfullasztja magát úgyis.*
//A fürdőben//
*Nem sieti el, de nem is élvezkedik túlságosan. A víz pont annyira forró, hogy fáradt tagjait átjárja az erő, előbb nyakig, majd egészen feje búbjáig lemerül. Ha sellő érkezne, hát elhessegeti, kivéve, ha a forró vizet töltené, nehogy kihűljön a dézsa fürdő. Nem rest szappant sem használni, de kencéktől tartózkodik. Rövid gondolkodás után ruháit is a dézsába teszi és saját kézzel suvickolja ki azokat. Nem tudja benne van-e az árban így nem kockáztat, s amint végzett, a kandalló mellé, szinte a lobogó lángokra helyezi, hogy míg tovább fürdik, azok száradhassanak.*
//Fogadótér ismét//
*Nem mondhatni, hogy szárazan, inkább kissé még nedves ruhával, de tisztán ballag vissza, s ha társát még az asztalnál éri, fejével int neki, hogy üljenek át a kandalló mellé. A borosüveget, már ha maradt benne, nyakánál ragadja meg, két ujja közé csippenti a korsókat és átül.*
- Száradok. *Mutat a ruhájára.*
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
*Továbbra is egykedvűen figyeli, ahogyan Daioryn teszi magát az asszonynépnek. Nem egyszer látott már ilyet, s mint korábban mondta, a szerájokban akadt bőven látnivaló és intézkedő is. Szerencsére azt a jó hagyományt, miszerint a nagyja részt anyaszült meztelen, egy ágyékkötőben rohangáltak két korty bor után, itt nem követi senki. Bőszen bólogat, s egyetértését fejezi ki a pocsék élet kifejezésre, bár a családalapításra szimpla bolondériaként tekinteni... na ezt azért nem engedi el ilyen könnyen, de magánéletben nem vájkálunk.*
- Inkább az aranyadat szeretik cimbora... még egy órát kóricálnak körötted, s ha nem cseng az asztalon, elreppennek, mint pillangók az elfújt gyertyalángtól. *Közben egy-egy sajtdarabot bekap, után fejét csóválja, s ezúttal azt is megvárja, míg azt lenyeli, csak akkor válaszol.*
- Nem. Nem ide. Wegtoreni partok voltak az úti cél, miután a kapitányt kibeleztem. *Megvonja a vállát.* Kicsit korábban sikerült, mint terveztem és a legénysége sem örült túlzottan neki, így mennem kellett. *Sóhajt fel, s még most is kirázza a hideg a sós víz ízétől. Azért halkan felgöcög, s automatikusan utántölt. Magának is, társának is.*
- Úgyszintén. *Teszi le poharát másodjára is.* S amíg te hegyeket mászol az orroddal, engedelmeddel... *szól fejét csóválva, lehúzza a második adagot is, majd feláll, magához intve az egyik leányzót.*
- Fürödnék... *a halk sikkantásra csak fejét rázza meg* de egyedül. *Fűzi hozzá, s a 22 aranyat leszámolja a Fürdőért ismét az asztalra.
Társának már külön nem köszön, majd megfullasztja magát úgyis.*//A fürdőben//
*Nem sieti el, de nem is élvezkedik túlságosan. A víz pont annyira forró, hogy fáradt tagjait átjárja az erő, előbb nyakig, majd egészen feje búbjáig lemerül. Ha sellő érkezne, hát elhessegeti, kivéve, ha a forró vizet töltené, nehogy kihűljön a dézsa fürdő. Nem rest szappant sem használni, de kencéktől tartózkodik. Rövid gondolkodás után ruháit is a dézsába teszi és saját kézzel suvickolja ki azokat. Nem tudja benne van-e az árban így nem kockáztat, s amint végzett, a kandalló mellé, szinte a lobogó lángokra helyezi, hogy míg tovább fürdik, azok száradhassanak.*
//Fogadótér ismét//
*Nem mondhatni, hogy szárazan, inkább kissé még nedves ruhával, de tisztán ballag vissza, s ha társát még az asztalnál éri, fejével int neki, hogy üljenek át a kandalló mellé. A borosüveget, már ha maradt benne, nyakánál ragadja meg, két ujja közé csippenti a korsókat és átül.*
- Száradok. *Mutat a ruhájára.*
2423. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-17 08:56:42
Üzenet elküldve: 2023-03-17 08:56:42
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ha nem is számít rá, hogy titokzatos kollégájával még ma éjjel összefut, egy esélyt azért ad neki. És ugyan hol lenne erre jobb helyszín, ha nem a Sellőházban? Attól, hogy valakit az Értelem vezet, nem kell lemondania a földi örömökről.
A mulatóhoz érve Wruzto elégedetten konstatálja, hogy az ajtó melletti fegyverállványnak nyoma sincs. Úgy látszik, a vezetés is rájött, hogy egy kikötői mulatóból soha a kurva életben nem lesz fegyvermentes övezet.
Miután az őröknek udvariasan köszön, az agyaras a pulthoz járul. Itt éri a következő újdonság. Mikor ugyanis Znek felől érdeklődik, senki nem tudja, ki az. Kiderül, hogy míg Wruzto Artheniorban járt, új tulajdonosa lett a bordélynak, aki a személyzetet is lecserélte. Znekkel a fasz tudja, mi lett, talán nem is tud az egészről.*
~Azért remélem, még előkerül. Kéne testőr.~
*Egyelőre azonban a következő néhány éjszaka teendőit kell kitalálnia. Megbeszéli a pultosokkal, hogy ha bárki Wruztót keresné, irányítsák hozzá. Kevertet magának egy Sellők könnye koktélt (15 arany, még szerencse, hogy lehet kapni), letelepül vele az ivó legsötétebb sarkába, és nekiáll újratömni a pipáját. Perceken belül a vonatkozó sarok már nemcsak homályba, de füstbe is burkolózik.*
*Ha nem is számít rá, hogy titokzatos kollégájával még ma éjjel összefut, egy esélyt azért ad neki. És ugyan hol lenne erre jobb helyszín, ha nem a Sellőházban? Attól, hogy valakit az Értelem vezet, nem kell lemondania a földi örömökről.
A mulatóhoz érve Wruzto elégedetten konstatálja, hogy az ajtó melletti fegyverállványnak nyoma sincs. Úgy látszik, a vezetés is rájött, hogy egy kikötői mulatóból soha a kurva életben nem lesz fegyvermentes övezet.
Miután az őröknek udvariasan köszön, az agyaras a pulthoz járul. Itt éri a következő újdonság. Mikor ugyanis Znek felől érdeklődik, senki nem tudja, ki az. Kiderül, hogy míg Wruzto Artheniorban járt, új tulajdonosa lett a bordélynak, aki a személyzetet is lecserélte. Znekkel a fasz tudja, mi lett, talán nem is tud az egészről.*
~Azért remélem, még előkerül. Kéne testőr.~
*Egyelőre azonban a következő néhány éjszaka teendőit kell kitalálnia. Megbeszéli a pultosokkal, hogy ha bárki Wruztót keresné, irányítsák hozzá. Kevertet magának egy Sellők könnye koktélt (15 arany,
még szerencse, hogy lehet kapni), letelepül vele az ivó legsötétebb sarkába, és nekiáll újratömni a pipáját. Perceken belül a vonatkozó sarok már nemcsak homályba, de füstbe is burkolózik.*
2422. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:33:55
Üzenet elküldve: 2023-03-15 22:33:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Körültekintget jómaga is, de mivel jó ismerős itt, csak amolyan megszokásból. Talán ezért is nem meresztenek rájuk ellenséges tekinteteket, még ha a kinézetük hagy is némi kivetnivalót maga után. Főleg a Tönk kinézete. *
- Igen. Régi idők, régi bolondságok.
* Legyint, még ha a nősülését és egy szem fiát nem is ebbe a kategóriába sorolná fejben. *
- Íly pocsék az élet.
* Vigyorog. Főleg mivel társa igen gavallérnak bizonyul. Jó kérdés, hogy mit is kíván ezért cserébe? Falja a sajtot, s közben minden lehető módon hevíti az előbbi ledércselédet. Amaz nem bánja, ha a férfi közelében járván az elkapja s megropogtatja derekát, vagy a térdére ülteti, és bolondozva, közvetlen közelről a ruhakivágásába bámészkodik. A lány nevetgél, meg-megborzolja Daioryn haját, s egy idő múltán már akkor is folyton körülötte tesz-vesz, ha amúgy semmi dolga arrafelé. Olykor hódolója combjába csíp, máskor a kebelére húzza a férfi arcát, mintha az volna szándéka, hogy emlői közé fojtsa széptevőjét. *
- Jó kérdés, igaz? * Röhinti el magát, tele pofázmánnyal. * Még mindig csurran-cseppen azért munka, s fizetség is. Ha nincs megbízatás, szívesen tángálok el különböző vidéki csehókban nagypofájú hangembereket is, a közönség örömére.
* Nem túl szívderítő, se nem hősies, de nem is azért csinálja. Kizárólag az aranyért. Már rég nem lelkesítik őt az ilyesféle viadalok. Bekap egyet a sajtból, szabad kezével a mellette ringatózó Sellő szoknyája alá kíváncsiskodik. Úgy látszik Brok lehangoló külseje nem tántorítja el a fehérnépeket, vagy csak hosszú útról érkező kiéhezett vándornak hiszik a társát, aki majd szívesen nyúl a zsebébe egy kis társaságért. *
- Mit mondhatnék? * Szájába dob egy falat kenyeret. * Kedvelnek a leányok.
* Lenyeli a falatot, majd újabb kenyérért pattint az ujjával, jelezve, hogy tolja már közelebb az ő felén lévő combirája. *
- És te hova szándékoztál elérni? Mert nem ide, az bizonyos.
* Vigyorog csúfondárosan. Megérkezik az itóka, igazán jóféle, a palack alapján. *
- Egészség.
* Kortyint a borból, majd inkább alaposan a kupa fenekére néz. Elégedetten csettint és megtörli a szakállát kezének hátával. *
- Ha fürödni akarsz, hát fürdő is van. Magadra kenhetsz mindenféle illatos nyavalyákat.
* Rá is ráférne, de előbb bebiztosítja az estéjét. Ölébe ülteti az odasiető Sellőt, és a lepedőfehér, tésztapuha mellek közé temeti arcát egy pillanatra. *
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Körültekintget jómaga is, de mivel jó ismerős itt, csak amolyan megszokásból. Talán ezért is nem meresztenek rájuk ellenséges tekinteteket, még ha a kinézetük hagy is némi kivetnivalót maga után. Főleg a Tönk kinézete. *
- Igen. Régi idők, régi bolondságok.
* Legyint, még ha a nősülését és egy szem fiát nem is ebbe a kategóriába sorolná fejben. *
- Íly pocsék az élet.
* Vigyorog. Főleg mivel társa igen gavallérnak bizonyul. Jó kérdés, hogy mit is kíván ezért cserébe? Falja a sajtot, s közben minden lehető módon hevíti az előbbi ledércselédet. Amaz nem bánja, ha a férfi közelében járván az elkapja s megropogtatja derekát, vagy a térdére ülteti, és bolondozva, közvetlen közelről a ruhakivágásába bámészkodik. A lány nevetgél, meg-megborzolja Daioryn haját, s egy idő múltán már akkor is folyton körülötte tesz-vesz, ha amúgy semmi dolga arrafelé. Olykor hódolója combjába csíp, máskor a kebelére húzza a férfi arcát, mintha az volna szándéka, hogy emlői közé fojtsa széptevőjét. *
- Jó kérdés, igaz? * Röhinti el magát, tele pofázmánnyal. * Még mindig csurran-cseppen azért munka, s fizetség is. Ha nincs megbízatás, szívesen tángálok el különböző vidéki csehókban nagypofájú hangembereket is, a közönség örömére.
* Nem túl szívderítő, se nem hősies, de nem is azért csinálja. Kizárólag az aranyért. Már rég nem lelkesítik őt az ilyesféle viadalok. Bekap egyet a sajtból, szabad kezével a mellette ringatózó Sellő szoknyája alá kíváncsiskodik. Úgy látszik Brok lehangoló külseje nem tántorítja el a fehérnépeket, vagy csak hosszú útról érkező kiéhezett vándornak hiszik a társát, aki majd szívesen nyúl a zsebébe egy kis társaságért. *
- Mit mondhatnék? * Szájába dob egy falat kenyeret. * Kedvelnek a leányok.
* Lenyeli a falatot, majd újabb kenyérért pattint az ujjával, jelezve, hogy tolja már közelebb az ő felén lévő combirája. *
- És te hova szándékoztál elérni? Mert nem ide, az bizonyos.
* Vigyorog csúfondárosan. Megérkezik az itóka, igazán jóféle, a palack alapján. *
- Egészség.
* Kortyint a borból, majd inkább alaposan a kupa fenekére néz. Elégedetten csettint és megtörli a szakállát kezének hátával. *
- Ha fürödni akarsz, hát fürdő is van. Magadra kenhetsz mindenféle illatos nyavalyákat.
* Rá is ráférne, de előbb bebiztosítja az estéjét. Ölébe ülteti az odasiető Sellőt, és a lepedőfehér, tésztapuha mellek közé temeti arcát egy pillanatra. *
2421. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:17
Üzenet elküldve: 2023-03-15 19:58:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Társához képest kissé egykedvűbben pillant szét, bár a felkínált látvány azért felcsigázza őt is... aztán magára pillant és azonnal megérzi a sós iszapszagot. Fintorogva sóhajt fel, s közben mellékesen válaszol is.*
- Úgy, úgy... *helyesel, ahogyan illik, mikor beszélnek hozzá, s jeleznie kell figyelmét. Közben tekintete alaposan körbejár mindent, az őröket, s az egyre szebb leányzókat, pedig bizony még nem is ivott semmit.*
- Arénákban... te? *Képed el, s ezúttal kizökken a nézelődésből, s alaposabban szemügyre veszi Daiorynt. A képe még jobban menyúlik.* Nősültél is? Hja, barátom, lehet, mégis én vagyok az élesebb kés. *Nevet fel, s ismét csettint a felszolgálónak. Egyelőre 54 aranyat tesz ki az asztalra. Bort kér, s számítása szerint ezért nem csekély mennyiséget kap. Szeme szinte könnybelábad a gondolatra.*
- Bort! Hozz vagy hatot, de tüstént! *Morrant oda cseppet sem udvariasan.* Ebből elleszünk. *Sóhajt fel, közben az érkező sajttálra veti magát, minden előzmény és köszönet nélkül.*
- Ez jó. *Veti oda csámcsogva társának, majd két ujja közé csippentve egy darabot hevesen gesztikulálva folytatja mondandóját. Csak néha nyel egy nagyot közben.*
- Ha rád jár a rúd, honnan van pénzed egy ilyen csehóra? *Közben az egyik felé riszálóra vicsorogva, mordulva zavarja azt el. Előbb fürödni akar.*
- Mert ahogy elnézem *irigykedve figyeli, ahogy a ledérek cimborájára mosolyognak* elég jól ismernek. *A gesztikulációra használt sajtdarab a szájban végzi.*
- Wegtoren dűnéi közt számos szerájban megfordultam, az ehhez hasonlatos, bár oda nem engedtek volna be így. *Pillant végig ismét magán. Közben a felszolgáló visszaérkezik, s a hat pohár helyett inkább csak kettőt hoz, egy üveg borral.*
- Ide vele kisanyám! *A dugót fogaival tépi ki, majd köpi el valahová oldalra.*
- Nesze, vérezd meg a torkod, baszics! *Borítja tele cseppet sem stílusosan társa poharát (jut belőle az asztalra is), majd a sajátját is, hogy aztán csak csapdosó gigájának csattogó hangját lehessen hallani.*
//Kerüld a másnaposságot - maradj részeg!//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Társához képest kissé egykedvűbben pillant szét, bár a felkínált látvány azért felcsigázza őt is... aztán magára pillant és azonnal megérzi a sós iszapszagot. Fintorogva sóhajt fel, s közben mellékesen válaszol is.*
- Úgy, úgy... *helyesel, ahogyan illik, mikor beszélnek hozzá, s jeleznie kell figyelmét. Közben tekintete alaposan körbejár mindent, az őröket, s az egyre szebb leányzókat, pedig bizony még nem is ivott semmit.*
- Arénákban... te? *Képed el, s ezúttal kizökken a nézelődésből, s alaposabban szemügyre veszi Daiorynt. A képe még jobban menyúlik.* Nősültél is? Hja, barátom, lehet, mégis én vagyok az élesebb kés. *Nevet fel, s ismét csettint a felszolgálónak. Egyelőre 54 aranyat tesz ki az asztalra. Bort kér, s számítása szerint ezért nem csekély mennyiséget kap.
Szeme szinte könnybelábad a gondolatra.*- Bort! Hozz vagy hatot, de tüstént! *Morrant oda cseppet sem udvariasan.* Ebből elleszünk. *Sóhajt fel, közben az érkező sajttálra veti magát, minden előzmény és köszönet nélkül.*
- Ez jó. *Veti oda csámcsogva társának, majd két ujja közé csippentve egy darabot hevesen gesztikulálva folytatja mondandóját. Csak néha nyel egy nagyot közben.*
- Ha rád jár a rúd, honnan van pénzed egy ilyen csehóra? *Közben az egyik felé riszálóra vicsorogva, mordulva zavarja azt el. Előbb fürödni akar.*
- Mert ahogy elnézem *irigykedve figyeli, ahogy a ledérek cimborájára mosolyognak* elég jól ismernek. *A gesztikulációra használt sajtdarab a szájban végzi.*
- Wegtoren dűnéi közt számos szerájban megfordultam, az ehhez hasonlatos, bár oda nem engedtek volna be így. *Pillant végig ismét magán. Közben a felszolgáló visszaérkezik, s a hat pohár helyett inkább csak kettőt hoz, egy üveg borral.*
- Ide vele kisanyám! *A dugót fogaival tépi ki, majd köpi el valahová oldalra.*
- Nesze, vérezd meg a torkod, baszics! *Borítja tele cseppet sem stílusosan társa poharát (jut belőle az asztalra is), majd a sajátját is, hogy aztán csak csapdosó gigájának csattogó hangját lehessen hallani.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242