Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 13:48:14
Üzenet elküldve: 2019-10-04 13:48:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lazgara//
*Torskel egy mosollyal hálája meg Lazgara szavait, majd amikor a kezét végigfuttatja mellkasán megérinti azt.*
- Ezt örömmel hallom.*-mondja a férfi.*
- Köszönöm a bókot, ha az ember a tengert járja, akkor bizony kell az erő, mert a nélkül hamar elveszne hajózás közben.*
Lazgara eközben már fel is áll, hogy kiszolgálja a férfit. A csapossal beszélget éppen. Addig ujjaival az asztal lapján dobolva figyeli a ringó csípőt, és áldja a szerencséjét, hogy ilyen egzotikus hölgyek is megfordulnak a Sellőben. Bizonyára a hely vezetője is meg van elégedve beosztottjai munkájával.*
*Torskel egy mosollyal hálája meg Lazgara szavait, majd amikor a kezét végigfuttatja mellkasán megérinti azt.*
- Ezt örömmel hallom.*-mondja a férfi.*
- Köszönöm a bókot, ha az ember a tengert járja, akkor bizony kell az erő, mert a nélkül hamar elveszne hajózás közben.*
Lazgara eközben már fel is áll, hogy kiszolgálja a férfit. A csapossal beszélget éppen. Addig ujjaival az asztal lapján dobolva figyeli a ringó csípőt, és áldja a szerencséjét, hogy ilyen egzotikus hölgyek is megfordulnak a Sellőben. Bizonyára a hely vezetője is meg van elégedve beosztottjai munkájával.*
1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 12:54:06
Üzenet elküldve: 2019-10-04 12:54:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel//
*A férfi mellé libben, majd megáll asztal előtt, és kedvesen mosolyog rá.*
- Nos! *szólal meg, miközben a férfi melletti székre huppan.* Szerencsés estéd van, mert minddel szolgálhatok.
*Egyik kezével lentről felfelé végigsimít Torskel felsőtestén. A bók hallatán csak még szélesebb lesz a mosolya.*
- Köszönöm. Igen, táncolok is, de csak neked. Erős férfi lehet az, aki ilyen erős italt kér. Várj meg, máris hozom!
*Azzal feláll, és ringó csípővel elindul a pult felé.*
//Ralas//
*Gyorsan kiszúrja a férfit, akit még mindig a csaposnak hisz, és bátran hozzá is lép, miközben az a munkájával van elfoglalva.*
- Az a férfi ott *biccent fejével Torskel felé*, Ezüstszakáll leheletét kéri, és egy zöld hölgy combjait. Na, mi lesz? Bemutatsz a főnöknek, hogy ne várakoztassuk meg nagyon a férfit, vagy tegyem zsebre az aranyat, amit ad?
*A férfi mellé libben, majd megáll asztal előtt, és kedvesen mosolyog rá.*
- Nos! *szólal meg, miközben a férfi melletti székre huppan.* Szerencsés estéd van, mert minddel szolgálhatok.
*Egyik kezével lentről felfelé végigsimít Torskel felsőtestén. A bók hallatán csak még szélesebb lesz a mosolya.*
- Köszönöm. Igen, táncolok is, de csak neked. Erős férfi lehet az, aki ilyen erős italt kér. Várj meg, máris hozom!
*Azzal feláll, és ringó csípővel elindul a pult felé.*
//Ralas//
*Gyorsan kiszúrja a férfit, akit még mindig a csaposnak hisz, és bátran hozzá is lép, miközben az a munkájával van elfoglalva.*
- Az a férfi ott *biccent fejével Torskel felé*, Ezüstszakáll leheletét kéri, és egy zöld hölgy combjait. Na, mi lesz? Bemutatsz a főnöknek, hogy ne várakoztassuk meg nagyon a férfit, vagy tegyem zsebre az aranyat, amit ad?
1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 10:18:09
Üzenet elküldve: 2019-10-04 10:18:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
//Daesys (és Anlendra), Latamie, Cahress//
//Érintőlegesen Milhen//
*Ha az Intéző hallaná Daesys gondolatait, biztos elvigyorodna. Mindig megmosolyogtatja a tévedés, ha úriembernek nézik. Üzlet- és gazember, az igen. De akit ver annyira a sors, hogy egy kicsit jobban megismerje Ambroggio Duarrte természetét, az tudja, hogy kevés dolog áll távolabb tőle, mint az úriemberség.
A gusztus kérdésének felvetődésekor csak felkacag és megcsóválja a fejét.*
- Szépségem, eddig azt hittem, a prüdéria csak az elkényeztetett nemes kisasszonyok hívsága. *A borba kortyol és két apró mozdulattal le is törli utána mindjárt a bajuszát.* - A szárba szökő szerelmek tán szűzen érik a párocskákat? Vannak a bordély falain kívül is fehérnépek, akik, hmm, szemérmetlenül élvezik az életet, a fiatalságot. Talán nekik van igazuk *vonja meg a vállát.* - Ezek a lányok pedig tiszták *biccent a Sellők felé.* - Erre figyelnek. A ház jó híre bánná, ha másképp lenne. A csóknak meg *finoman elkapja az egyik épp mellettük elhaladó Sellőlány kezét és magához húzza. Az álla alá nyúlva kéri ajkára az ajkait és megrabolja egy élveteg csókkal, aztán egy gazemberes mosollyal útjára is engedi.* - Értik a módját *pillant vissza a vörösre.* - Édes, mint a méz, borzongató, mint a legtüzesebb wegtoreni rum. Tetszene neked *bök ujjával Daesys felé. Lát benne annyi pajkosságot, hogy fogadatlan prókátorként esetleg egy kóstolóra becsábítsa a Sellő ügyfélkörébe. Ha más miatt nem, hát a kíváncsiságára, a dacára apellálva.*
- Te vigyázol rám, én meg rád. Ez elég hasznos társulásnak, nem? *húzza félre a játszma táblájáról a kifogást. Annál is inkább, mivel a lány nem utasította vissza egyértelműen. Ez Ambroggionak már elég, hogy igenbe hajszolja a maga utálatosan lehengerlő módján.
- Rég magam mögött hagytam már az éretlen legénykort, kislány *locsol szenvtelenül egy kis olajat a tűzre.* - A kihívást pedig te tetted, szépségem. Bár nem a szemembe, ahogy illene. Nem veszem sértésnek. Egyáltalán. De egy férfi megfelel az ilyesmire, mert így kívánja a becsület *és a becsület romlott, színpadi szajhának kimázolt távoli unokatestvére (az egyetlen, aki e családból még megfordul Ambroggio körül) ezen a ponton harákoló kuncogásba kezd.* - Ha visszalépsz tőle, elfelejtjük *biccent nagy kegyesen.* - De ha ragaszkodsz hozzá, akkor, ahogy mondtam, menjünk ki.
*Egymás mellé fordítja az evőeszközeit a tányéron és megtörölgeti a száját a szalvétával, jelezvén, hogy ő áll a dolog elébe.
Fél szemét a vörösön tartja, de az egyik szomszédos asztal felől jövő köhögés egy kissé elvonja a figyelmét. A tejfölszőke és a ruházata alapján valószínűleg helyi lány tekintetét követve még az ő torkán kis kicsúszik egy apró köhintés.
~A teringettét, te aztán gyorsan ideértél, kicsikém.~
Az Intéző fogja befejezettnek minősített vacsoráját, rádobja a szalvétát és a tányért felnyalábolva felkel az asztaltól.*
- Döntsd el, szépségem, míg hozok még egy rund italt *kacsint Daesysre és tollas kalapját a fejébe csapva megindul a pult felé. Épp a névvel való bajlódásra ér oda. Szélesre is szalad az a jellegzetes rókavigyor a képén. Szabad baljának mutatóujját a szája elé téve jelez a szőke pultoslánynak, hogy vállaljon egy kis cinkosságot a meglepetésben. Azért azt még végighallgatja, ahogy Latamie leírja őt a Sellőnek. Kaján elégedettséggel simít végit a szakállán, aztán Latamie mögé lépve a lány fülébe súg.*
- Duarrte. *A hanglejtés, amivel mondja, felér egy pajzán ajánlattal vagy lehetne a kísértés egy élveteg szinonimája is akár.* - Vigyázzon az ilyen kijelentésekkel *fordul a vörös mellé. Leteszi a tányért és a pultnak könyököl.* - Egy ilyen csodás bestiától könnyen meghívásnak veszik.* - Gyors voltál. Ez hízelgő *vigyorodik, aztán Cahressre pillant.* - A hölgy italát én állom *mondja.* - És kérnék még három pohárka jóféle rumot is. Ezüstszakáll lehelete, ha jól emlékszem így hívják itt. *Leteszi a 39 aranyat a rendelt italokért
és még 20 érmét azért, amit Latamie kért. Cahress Damastant elé tolja a pénzt.* - Köszönöm, drága!
*Míg a szőke lány kitölti a rumot, megfordul és ravaszdi, zöld tekintetét az asztalnál hagyott Daesys felé engedi. Elégedetten méricskéli a szemrevaló kicsikét.*
- Épp testőrt fogadok *vigyorodik féloldalasan.* - Úgy hallottam, a kikötő veszélyes hely.
//Érintőlegesen Milhen//
*Ha az Intéző hallaná Daesys gondolatait, biztos elvigyorodna. Mindig megmosolyogtatja a tévedés, ha úriembernek nézik. Üzlet- és gazember, az igen. De akit ver annyira a sors, hogy egy kicsit jobban megismerje Ambroggio Duarrte természetét, az tudja, hogy kevés dolog áll távolabb tőle, mint az úriemberség.
A gusztus kérdésének felvetődésekor csak felkacag és megcsóválja a fejét.*
- Szépségem, eddig azt hittem, a prüdéria csak az elkényeztetett nemes kisasszonyok hívsága. *A borba kortyol és két apró mozdulattal le is törli utána mindjárt a bajuszát.* - A szárba szökő szerelmek tán szűzen érik a párocskákat? Vannak a bordély falain kívül is fehérnépek, akik, hmm, szemérmetlenül élvezik az életet, a fiatalságot. Talán nekik van igazuk *vonja meg a vállát.* - Ezek a lányok pedig tiszták *biccent a Sellők felé.* - Erre figyelnek. A ház jó híre bánná, ha másképp lenne. A csóknak meg *finoman elkapja az egyik épp mellettük elhaladó Sellőlány kezét és magához húzza. Az álla alá nyúlva kéri ajkára az ajkait és megrabolja egy élveteg csókkal, aztán egy gazemberes mosollyal útjára is engedi.* - Értik a módját *pillant vissza a vörösre.* - Édes, mint a méz, borzongató, mint a legtüzesebb wegtoreni rum. Tetszene neked *bök ujjával Daesys felé. Lát benne annyi pajkosságot, hogy fogadatlan prókátorként esetleg egy kóstolóra becsábítsa a Sellő ügyfélkörébe. Ha más miatt nem, hát a kíváncsiságára, a dacára apellálva.*
- Te vigyázol rám, én meg rád. Ez elég hasznos társulásnak, nem? *húzza félre a játszma táblájáról a kifogást. Annál is inkább, mivel a lány nem utasította vissza egyértelműen. Ez Ambroggionak már elég, hogy igenbe hajszolja a maga utálatosan lehengerlő módján.
- Rég magam mögött hagytam már az éretlen legénykort, kislány *locsol szenvtelenül egy kis olajat a tűzre.* - A kihívást pedig te tetted, szépségem. Bár nem a szemembe, ahogy illene. Nem veszem sértésnek. Egyáltalán. De egy férfi megfelel az ilyesmire, mert így kívánja a becsület *és a becsület romlott, színpadi szajhának kimázolt távoli unokatestvére (az egyetlen, aki e családból még megfordul Ambroggio körül) ezen a ponton harákoló kuncogásba kezd.* - Ha visszalépsz tőle, elfelejtjük *biccent nagy kegyesen.* - De ha ragaszkodsz hozzá, akkor, ahogy mondtam, menjünk ki.
*Egymás mellé fordítja az evőeszközeit a tányéron és megtörölgeti a száját a szalvétával, jelezvén, hogy ő áll a dolog elébe.
Fél szemét a vörösön tartja, de az egyik szomszédos asztal felől jövő köhögés egy kissé elvonja a figyelmét. A tejfölszőke és a ruházata alapján valószínűleg helyi lány tekintetét követve még az ő torkán kis kicsúszik egy apró köhintés.
~A teringettét, te aztán gyorsan ideértél, kicsikém.~
Az Intéző fogja befejezettnek minősített vacsoráját, rádobja a szalvétát és a tányért felnyalábolva felkel az asztaltól.*
- Döntsd el, szépségem, míg hozok még egy rund italt *kacsint Daesysre és tollas kalapját a fejébe csapva megindul a pult felé. Épp a névvel való bajlódásra ér oda. Szélesre is szalad az a jellegzetes rókavigyor a képén. Szabad baljának mutatóujját a szája elé téve jelez a szőke pultoslánynak, hogy vállaljon egy kis cinkosságot a meglepetésben. Azért azt még végighallgatja, ahogy Latamie leírja őt a Sellőnek. Kaján elégedettséggel simít végit a szakállán, aztán Latamie mögé lépve a lány fülébe súg.*
- Duarrte. *A hanglejtés, amivel mondja, felér egy pajzán ajánlattal vagy lehetne a kísértés egy élveteg szinonimája is akár.* - Vigyázzon az ilyen kijelentésekkel *fordul a vörös mellé. Leteszi a tányért és a pultnak könyököl.* - Egy ilyen csodás bestiától könnyen meghívásnak veszik.* - Gyors voltál. Ez hízelgő *vigyorodik, aztán Cahressre pillant.* - A hölgy italát én állom *mondja.* - És kérnék még három pohárka jóféle rumot is. Ezüstszakáll lehelete, ha jól emlékszem így hívják itt. *Leteszi a 39 aranyat a rendelt italokért
és még 20 érmét azért, amit Latamie kért. Cahress Damastant elé tolja a pénzt.* - Köszönöm, drága!*Míg a szőke lány kitölti a rumot, megfordul és ravaszdi, zöld tekintetét az asztalnál hagyott Daesys felé engedi. Elégedetten méricskéli a szemrevaló kicsikét.*
- Épp testőrt fogadok *vigyorodik féloldalasan.* - Úgy hallottam, a kikötő veszélyes hely.
1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 07:17:11
Üzenet elküldve: 2019-10-04 07:17:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
*Kisebb bolydulásra felfigyel, amikor megérkezik, de ez már csak ilyen, ha egy PArtalle megjelenik. Ha neki is szól egy köhögő roham, nagyjából csak annyit fűzne hozzá, ~Helyes.~ Nem árt, ha van tekintélye az embernek, pláne ha nő. Futólag a társaság felé pillant a pulthoz menet, de nem fedez fel ismerős arcot köztük. Illetve egy hajlongva fuldokló személyt nem lát jól, de nem is figyeli meg menet közben túlságosan. ~Na majd később.~ Régi vendége már a Sellőnek, még ha csak havi rendszerességgel is kötöttek ki, vagy kéthavival, de olyankor jelentős bevétellel számolhattak idebent. Nem csoda, hogy Cassy régi cimboraként köszönti Latamiet. Amúgy el is várná a vörös, így meg magától értetődő a dolog.*
- Szervusz Csibém. Pörög az üzlet? Valami megváltozott, de meg nem mondanám mi... *Néz körül fejét forgatva. *
- Igen, régen voltam. Hiányoztatok is. Főleg Trimak. *Jelenti ki szenvtelen hangon, de amikor Trimakra kerül a sor, azért féloldalas mosolyának kezdeménye játszik az arcán.*
- Most csak én vagyok. *Mondja tűnődőn a tollas kalapot piszkálva. Ha nem fogná közre a lábával a képkeretet, talán még lóbálná is azokat.* A Csalogány még tengeren van számításaim szerint.* ~És jól is van ott.~
- Csak nekem készítsetek egy szobát pár napig még itt leszek. Valami ánizsos piát kaptam múltkor, fene sem emlékszik mi volt, de olyat kérnék most is. *Cudar egy természet, és néha memória, de hát annyi mindenre kell odafigyelni. De Cassynek biztos nem okoz gondot kitalálni, hogy mi is volt az. A szőke sellőt kimondottan kedveli Latamie, és ezt az évek alatt lány ki is tapasztalhatta, illetve azt, hogy milyen is ha valakit nem kedvel. A közönyös nemtörődöm válaszok néha jobbak a vörös sziréntől.* Ha abból nincs, egy testes vörösbor megteszi. És legutóbb nálatok vettem wegtoreni csillagsodort, a készletem kifogyóban, abból is kérnék. A szobához írhatod, a végén fizetek. *Sorolja fel, hogy a kalózbandának készítendő leánykák helyett ő most éppen mire vágyik.*
- Saját üzlet miatt jöttem. Ambroggio Du... Durta *Szűkíti szemeit, ahogy kutat gondolatai közt, mi is volt az egyszerű név második fele.* Duhaj, nem. Dumart... vagy Duart... Valami ilyesmi fazont keresek. Hoztam neki valamit. Testes vörös az is. *Kacsint sokatmondón Cassyre. Tudhatja, hogy amúgy jó kis parti lehet Latamie szemében.*
- Cuki kis szakálla van itt. *Mutatja állán a helyet, ahol a kalaposnak is van.*
- Ha találkoznál vele, üzenem, hogy itt vagyok. A szobaszámot is megmondhatod neki. *
*Kisebb bolydulásra felfigyel, amikor megérkezik, de ez már csak ilyen, ha egy PArtalle megjelenik. Ha neki is szól egy köhögő roham, nagyjából csak annyit fűzne hozzá, ~Helyes.~ Nem árt, ha van tekintélye az embernek, pláne ha nő. Futólag a társaság felé pillant a pulthoz menet, de nem fedez fel ismerős arcot köztük. Illetve egy hajlongva fuldokló személyt nem lát jól, de nem is figyeli meg menet közben túlságosan. ~Na majd később.~ Régi vendége már a Sellőnek, még ha csak havi rendszerességgel is kötöttek ki, vagy kéthavival, de olyankor jelentős bevétellel számolhattak idebent. Nem csoda, hogy Cassy régi cimboraként köszönti Latamiet. Amúgy el is várná a vörös, így meg magától értetődő a dolog.*
- Szervusz Csibém. Pörög az üzlet? Valami megváltozott, de meg nem mondanám mi... *Néz körül fejét forgatva. *
- Igen, régen voltam. Hiányoztatok is. Főleg Trimak. *Jelenti ki szenvtelen hangon, de amikor Trimakra kerül a sor, azért féloldalas mosolyának kezdeménye játszik az arcán.*
- Most csak én vagyok. *Mondja tűnődőn a tollas kalapot piszkálva. Ha nem fogná közre a lábával a képkeretet, talán még lóbálná is azokat.* A Csalogány még tengeren van számításaim szerint.* ~És jól is van ott.~
- Csak nekem készítsetek egy szobát pár napig még itt leszek. Valami ánizsos piát kaptam múltkor, fene sem emlékszik mi volt, de olyat kérnék most is. *Cudar egy természet, és néha memória, de hát annyi mindenre kell odafigyelni. De Cassynek biztos nem okoz gondot kitalálni, hogy mi is volt az. A szőke sellőt kimondottan kedveli Latamie, és ezt az évek alatt lány ki is tapasztalhatta, illetve azt, hogy milyen is ha valakit nem kedvel. A közönyös nemtörődöm válaszok néha jobbak a vörös sziréntől.* Ha abból nincs, egy testes vörösbor megteszi. És legutóbb nálatok vettem wegtoreni csillagsodort, a készletem kifogyóban, abból is kérnék. A szobához írhatod, a végén fizetek. *Sorolja fel, hogy a kalózbandának készítendő leánykák helyett ő most éppen mire vágyik.*
- Saját üzlet miatt jöttem. Ambroggio Du... Durta *Szűkíti szemeit, ahogy kutat gondolatai közt, mi is volt az egyszerű név második fele.* Duhaj, nem. Dumart... vagy Duart... Valami ilyesmi fazont keresek. Hoztam neki valamit. Testes vörös az is. *Kacsint sokatmondón Cassyre. Tudhatja, hogy amúgy jó kis parti lehet Latamie szemében.*
- Cuki kis szakálla van itt. *Mutatja állán a helyet, ahol a kalaposnak is van.*
- Ha találkoznál vele, üzenem, hogy itt vagyok. A szobaszámot is megmondhatod neki. *
1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-04 06:04:44
Üzenet elküldve: 2019-10-04 06:04:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége - de Vyl közbevág//
//leginkább Khul, Cassy//
//Ralas figyelmébe//
//főként mindenkinek - kivéve talán Milhent//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megérkezik a levese, amit nagy boldogan fogad. Természetesen a gombás Leves mellé járó 9 aranyat mosolyogva átnyújtja Cassynak. Jóízűen fogyasztja el az ételt, azzal ha még ott tartózkodik, az elf felé fordul.*
-Köszönöm! Isteni volt! *Ezután megissza a rumot és a bort, majd az előbbiből repetázik is. Khul viselkedésének hatására valamennyire tudatosul benne, hogy a férfi jelleme meglehetősen csapodár, s emiatt nem magában kell keresnie a hibát. Ez viszont egy másik dologra ad neki okot, pontosabban ötletet. ~ Nos, akkor megmutatom neki, mi az az igazi csábítás. ~ Vigyorodik el sejtelmesen, kicsit sandán, mivel tudja: amit eddig művelt, az semmi lesz ezentúl a Sellőben tartózkodók szemében. Keserédes, lassú ütemű kalózdalt fog énekelni, Khul felé fordulva, hogy elbűvölje a férfit, tréfa gyanánt. Erre a többiek felfigyelhetnek, mi több, kifejezetten Ralasnak, mint a tulajnak kíván ezzel imponálni, bemutatván rejtett képességeit. Ha hangszernél nem is olyan ügyes, az ének már teljesen más téma.*
// Aktív képesség: Bárdzene //
-Ha egy sellő szíve megtör
A tenger útra kél,
S eltörli a földről
A fájdalom gyök'ét.
Ó, jöjj hát, édes uram,
A seb hagy gyógyuljon,
Hagy lássa a nagy világ,
A szerelem hatalom!
Mert törékeny virág a nő,
Egyedül elhervadó
De vigyázz vele kalóz,
Gyökere tán' majd' megfojt.
*Hangzik el egymás után háromszor a három strófa a félvér szájából, főként a dromedár férfinek szánva. Várja a reakciót, visszavogott mosollyal, mikor befejezi. Azt meg, hogy kitől mi érkezik erre, már a jövő zenéje.*
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.04 06:10:01
//leginkább Khul, Cassy//
//Ralas figyelmébe//
//főként mindenkinek - kivéve talán Milhent//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Megérkezik a levese, amit nagy boldogan fogad. Természetesen a gombás Leves mellé járó 9 aranyat mosolyogva átnyújtja Cassynak.
Jóízűen fogyasztja el az ételt, azzal ha még ott tartózkodik, az elf felé fordul.*-Köszönöm! Isteni volt! *Ezután megissza a rumot és a bort, majd az előbbiből repetázik is. Khul viselkedésének hatására valamennyire tudatosul benne, hogy a férfi jelleme meglehetősen csapodár, s emiatt nem magában kell keresnie a hibát. Ez viszont egy másik dologra ad neki okot, pontosabban ötletet. ~ Nos, akkor megmutatom neki, mi az az igazi csábítás. ~ Vigyorodik el sejtelmesen, kicsit sandán, mivel tudja: amit eddig művelt, az semmi lesz ezentúl a Sellőben tartózkodók szemében. Keserédes, lassú ütemű kalózdalt fog énekelni, Khul felé fordulva, hogy elbűvölje a férfit, tréfa gyanánt. Erre a többiek felfigyelhetnek, mi több, kifejezetten Ralasnak, mint a tulajnak kíván ezzel imponálni, bemutatván rejtett képességeit. Ha hangszernél nem is olyan ügyes, az ének már teljesen más téma.*
// Aktív képesség: Bárdzene //
-Ha egy sellő szíve megtör
A tenger útra kél,
S eltörli a földről
A fájdalom gyök'ét.
Ó, jöjj hát, édes uram,
A seb hagy gyógyuljon,
Hagy lássa a nagy világ,
A szerelem hatalom!
Mert törékeny virág a nő,
Egyedül elhervadó
De vigyázz vele kalóz,
Gyökere tán' majd' megfojt.
*Hangzik el egymás után háromszor a három strófa a félvér szájából, főként a dromedár férfinek szánva. Várja a reakciót, visszavogott mosollyal, mikor befejezi. Azt meg, hogy kitől mi érkezik erre, már a jövő zenéje.*
A hozzászólás írója (Aranyfattyú Vyliassa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.04 06:10:01
1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 21:10:40
Üzenet elküldve: 2019-10-03 21:10:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//mindenki, meg még sokan mások, még Latamie IS//
//talán Milhen után el//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán valahol addig tudja követni a fonalat, amíg még tölt a lányoknak, kik láthatóan jó szívvel fogadják. Szerencsére nem fáradt, mert úgy alapjáraton, körülbelül még egy negyed gnómot tudna befogadni lelkes kis szervezete, aztán hanyatt homlok menekülne, mert a hadsereg kezd nyomasztóvá válni. Persze addig még jó pár korty legurul a torkán, csak félő, hogy ismét átcsap, amolyan hányaveti kombinépartiba az eset, főleg, hogy a két leányzó igen ügyesen húzza a talpalávalót.*
- Akkor egs mindenki! *Tolja be arcába, majd kézfejével száját megtörölve pillant Milhenre, némiképp meglepett képpel.*
- Hogy a biztosítás?! Hát mi, kis szívem, mi vagyunk! *Nevet fel jóízűen, aztán csak kacsint.* Kerüljük a konfliktust, csak az a baj... megtalál az minket magától! *Vigyorog szemöldökét megemelgetve. Reyraa bírja a gyűrődést, így ő szinte azonnal kap még egy pohárral, s ha Vyl is megitta, miközben a finom levesből rendel, hát ő is. Nem veszi észre, hogy némi indulatot szül, szokásos fenékcsipkedése, pedig vélhetően Vyl is fog kapni belőle, ha kissé jobban megismerik egymást, ez már csak Khul.*
- Félvééér kis szívem?! *Hördül fel, s kicsit sem fogja vissza magát.* Hát néz körül édes, ez a te hazád! *Hahotázik egyet, s Vyl vállát ha tudja, megragadva rántja magához, aztán körbemutat.* Ő is az, ő is, ő is, ő is, egy csomó mélységi, egy ork! Itt mindenkit szívesen látnak, gondolom, hogy szúrja a nemes Arth, meg a thargok szemét! *Engedi el a lányt, (ha egyáltalán megfogta), s csapkodja meg saját térdét nagy okosságában. Bár Cassy is intézkedik, az új csaj is besegít, kit Khul eddig csak látásból ismert a konyháról, azért ő is magához ragad, legalább egy kenyeres kosarat, hogy segítsen, majd visszaül a fenekére, csak kuncogva saját huncutságán. Némi szócsata még eldurranhat, de mindenekelőtt a legérdekesebb rész, talán a kölyök érkezése az asztalhoz, akit Cassy kísér oda, s míg Reyraanak ajánlatot tesz, maga is bemutatkozik. Ha tudja, alaposan hátba vágja a kölyköt felnevetve:*
- Adjanak az istenek, lurkó, hát dobd le magad, s ülj meg a pecsádon! Mitiszol?! *Kérdezi, de már önti.* Dobj be egy felest, ma különösen fehér vagy cimbora! *nem mutatkozik be, megtették már helyette.*
- Aztán mi járatban mifelénk?! *Kérdezi. Közben immár az ajtóra figyel, ahonnan egy vörös démon libben be, kit a Sellő sámánja idézett meg, a fallosz alakú lámpából.*
- Anyukááám! *Aztán a szájára csap, mert rájön, hogy nem vendég, ráadásul, mintha valaki valami utazást is emlegetett volna közben. Milhen távozása is csak ezt követően tűnik fel számára, mintha a túloldalra távozott volna. Azonban a leves már az asztalon gőzölög.*
- Mi?! Utazol? Minek? Vele? És vele? *Pillant egyik emberről a másikra. Cassy jól sejti, nem örül annyira a híreknek, de a magyarázatot elfogadja.*
- Csak óvatosan... *Morogja összevont szemöldökkel, aztán a vörös démonra tekint, majd Cassy felé biccent:*
- Ismered? Mintha neked szólt volna... *Kérdezi. Ha választ kap, természetesen nekiáll abrakolni.*
- Vylbébi... mész a főnökhöz, vagy kezdje meg más a kört? Ahogy nézem te maradtál, Milhen lelécelt, Ralasnak hívják, ott ül középen. *Int fejével. Persze a vacsorát még nyugodtan befejezhetik.*
- Én meg lehet megkeresem ezt a fehér hajút... eltűnt, mint tejfel a ködben... *Morog tovább, Milhenre gondolva, közben lapátol.*
//mindenki, meg még sokan mások, még Latamie IS//
//talán Milhen után el//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Talán valahol addig tudja követni a fonalat, amíg még tölt a lányoknak, kik láthatóan jó szívvel fogadják. Szerencsére nem fáradt, mert úgy alapjáraton, körülbelül még egy negyed gnómot tudna befogadni lelkes kis szervezete, aztán hanyatt homlok menekülne, mert a hadsereg kezd nyomasztóvá válni. Persze addig még jó pár korty legurul a torkán, csak félő, hogy ismét átcsap, amolyan hányaveti kombinépartiba az eset, főleg, hogy a két leányzó igen ügyesen húzza a talpalávalót.*
- Akkor egs mindenki! *Tolja be arcába, majd kézfejével száját megtörölve pillant Milhenre, némiképp meglepett képpel.*
- Hogy a biztosítás?! Hát mi, kis szívem, mi vagyunk! *Nevet fel jóízűen, aztán csak kacsint.* Kerüljük a konfliktust, csak az a baj... megtalál az minket magától! *Vigyorog szemöldökét megemelgetve. Reyraa bírja a gyűrődést, így ő szinte azonnal kap még egy pohárral, s ha Vyl is megitta, miközben a finom levesből rendel, hát ő is. Nem veszi észre, hogy némi indulatot szül, szokásos fenékcsipkedése, pedig vélhetően Vyl is fog kapni belőle, ha kissé jobban megismerik egymást, ez már csak Khul.*
- Félvééér kis szívem?! *Hördül fel, s kicsit sem fogja vissza magát.* Hát néz körül édes, ez a te hazád! *Hahotázik egyet, s Vyl vállát ha tudja, megragadva rántja magához, aztán körbemutat.* Ő is az, ő is, ő is, ő is, egy csomó mélységi, egy ork! Itt mindenkit szívesen látnak, gondolom, hogy szúrja a nemes Arth, meg a thargok szemét! *Engedi el a lányt, (ha egyáltalán megfogta), s csapkodja meg saját térdét nagy okosságában. Bár Cassy is intézkedik, az új csaj is besegít, kit Khul eddig csak látásból ismert a konyháról, azért ő is magához ragad, legalább egy kenyeres kosarat, hogy segítsen, majd visszaül a fenekére, csak kuncogva saját huncutságán. Némi szócsata még eldurranhat, de mindenekelőtt a legérdekesebb rész, talán a kölyök érkezése az asztalhoz, akit Cassy kísér oda, s míg Reyraanak ajánlatot tesz, maga is bemutatkozik. Ha tudja, alaposan hátba vágja a kölyköt felnevetve:*
- Adjanak az istenek, lurkó, hát dobd le magad, s ülj meg a pecsádon! Mitiszol?! *Kérdezi, de már önti.* Dobj be egy felest, ma különösen fehér vagy cimbora! *nem mutatkozik be, megtették már helyette.*
- Aztán mi járatban mifelénk?! *Kérdezi. Közben immár az ajtóra figyel, ahonnan egy vörös démon libben be, kit a Sellő sámánja idézett meg, a fallosz alakú lámpából.*
- Anyukááám! *Aztán a szájára csap, mert rájön, hogy nem vendég, ráadásul, mintha valaki valami utazást is emlegetett volna közben. Milhen távozása is csak ezt követően tűnik fel számára, mintha a túloldalra távozott volna. Azonban a leves már az asztalon gőzölög.*
- Mi?! Utazol? Minek? Vele? És vele? *Pillant egyik emberről a másikra. Cassy jól sejti, nem örül annyira a híreknek, de a magyarázatot elfogadja.*
- Csak óvatosan... *Morogja összevont szemöldökkel, aztán a vörös démonra tekint, majd Cassy felé biccent:*
- Ismered? Mintha neked szólt volna... *Kérdezi. Ha választ kap, természetesen nekiáll abrakolni.*
- Vylbébi... mész a főnökhöz, vagy kezdje meg más a kört? Ahogy nézem te maradtál, Milhen lelécelt, Ralasnak hívják, ott ül középen. *Int fejével. Persze a vacsorát még nyugodtan befejezhetik.*
- Én meg lehet megkeresem ezt a fehér hajút... eltűnt, mint tejfel a ködben... *Morog tovább, Milhenre gondolva, közben lapátol.*
1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 20:16:14
Üzenet elküldve: 2019-10-03 20:16:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Kicsit Latamie//
*Miközben a Wrexanként bemutatkozó férfi is helyet foglal az asztalnál, ő mohón kitölti magának a rumot.
Nagyot húz a pohárból, csak úgy a miheztartás végett. Szerencsétlenségére ezt épp akkor teszi, mikor a vörös kobak feltűnik az ajtóban. Nem kell kettőt pislognia, hogy felismerje az illetőt, s ennek hála a rum is félrecsúszik torkában. Heves köhögés kezdi rázni, amit képtelen magába fojtani, így csak igyekszik az asztal szélébe kapaszkodva átvészelni a dolgot. Könnyeivel küzködve egyenesedik fel újra kis idő elteltével, s szemével azonnal a tűzhajú után kutat. Tudja, ki ő, ahogy azt is, ki az apja.* ~Partalle.~
-Milhen bizony, Madam. És Semmit, köszönöm.
*Nyögi fojtott hangon, még mindig vöröslő ábrázattal pillantva fel a felszolgálóra. Ugyan itt sem kelt feltűnést, még is idejét érzi felszívódni az egyre terebélyesedő asztaltársaságtól.
Puhán s fürgén így is tesz, óvatosan kászálódva le a székről. Hiába csapódott mindenki az ő asztalához, ezidáig is nagyjából levegőnek nézték, úgyhogy a távozás az asztaltól aligha jelenthet problémát. Bárhogy is, a sűrűsödő pohármennyiség közepén árválkodó rumosüvegért azért még visszanyúl, s nyakára markolva húzza azt magához.
Még egyszer ellenőrzi, merre vert tanyát Latamie, majd kisebb nehézségek árán átverekszi magát a tömegen. Nos, ez talán túlzás, inkább áthúzza magát közöttük, akár egy macska. Üres asztalt keres egy kevésbé frekventált helyen, s nem is kell sokáig kajtatnia. Innen jól látja a vörös üstököt, s a Sellőház igen csak bőszen fogyasztó népét is. Talán Khul is megfogja érteni, hogy lelépett a tömegből, mielőtt végleg az arcára fagyott volna a mosoly. Az asztalra dobja a sapkát és az ajkaihoz emeli a rumos üveget. Mennyivel könnyedebb érzés így, mint pohárból! Hátradől a széken, hogy egy mély sóhaj kíséretében pakolja fel csizmáit az asztalra, de a mozdulat félbemarad. Ez nem ez a hely. Apró félmosoly suhan át arcán, majd nagyot húz az üvegből és tovább fixírozza a vöröshajú némbert.*
//Kicsit Latamie//
*Miközben a Wrexanként bemutatkozó férfi is helyet foglal az asztalnál, ő mohón kitölti magának a rumot.
Nagyot húz a pohárból, csak úgy a miheztartás végett. Szerencsétlenségére ezt épp akkor teszi, mikor a vörös kobak feltűnik az ajtóban. Nem kell kettőt pislognia, hogy felismerje az illetőt, s ennek hála a rum is félrecsúszik torkában. Heves köhögés kezdi rázni, amit képtelen magába fojtani, így csak igyekszik az asztal szélébe kapaszkodva átvészelni a dolgot. Könnyeivel küzködve egyenesedik fel újra kis idő elteltével, s szemével azonnal a tűzhajú után kutat. Tudja, ki ő, ahogy azt is, ki az apja.* ~Partalle.~
-Milhen bizony, Madam. És Semmit, köszönöm.
*Nyögi fojtott hangon, még mindig vöröslő ábrázattal pillantva fel a felszolgálóra. Ugyan itt sem kelt feltűnést, még is idejét érzi felszívódni az egyre terebélyesedő asztaltársaságtól.
Puhán s fürgén így is tesz, óvatosan kászálódva le a székről. Hiába csapódott mindenki az ő asztalához, ezidáig is nagyjából levegőnek nézték, úgyhogy a távozás az asztaltól aligha jelenthet problémát. Bárhogy is, a sűrűsödő pohármennyiség közepén árválkodó rumosüvegért azért még visszanyúl, s nyakára markolva húzza azt magához.
Még egyszer ellenőrzi, merre vert tanyát Latamie, majd kisebb nehézségek árán átverekszi magát a tömegen. Nos, ez talán túlzás, inkább áthúzza magát közöttük, akár egy macska. Üres asztalt keres egy kevésbé frekventált helyen, s nem is kell sokáig kajtatnia. Innen jól látja a vörös üstököt, s a Sellőház igen csak bőszen fogyasztó népét is. Talán Khul is megfogja érteni, hogy lelépett a tömegből, mielőtt végleg az arcára fagyott volna a mosoly. Az asztalra dobja a sapkát és az ajkaihoz emeli a rumos üveget. Mennyivel könnyedebb érzés így, mint pohárból! Hátradől a széken, hogy egy mély sóhaj kíséretében pakolja fel csizmáit az asztalra, de a mozdulat félbemarad. Ez nem ez a hely. Apró félmosoly suhan át arcán, majd nagyot húz az üvegből és tovább fixírozza a vöröshajú némbert.*
1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 20:06:00
Üzenet elküldve: 2019-10-03 20:06:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Temérdek teendő kutyafuttában//
//Cassy, Wrexan//
*Még időben sikerül Wrexant és Charesst tájékoztatni, vélhetően immár önállóan folytatódik tovább a feladat végrehajtás. Saját arcára is öröm ül, mikor látja Cassy örömét, s a csillogást a szemében.*
- Csak óvatosan. *Mosolyog továbbra is, aztán elfordulva indulna tovább, de a lány megállítja. Egy pillanatra az érintésre fut tekintete, majd vissza Cassyre, míg megérti miről van szó.*
- Ó, persze! Köszönöm! A lányok már úgyis végeztek. *Fut tekintete vissza Srylre és Nalára.* Természetesen. *Bízik Cassy értékítéletében, így Lazgara kapcsán sincs kivetnivalója, a lány egzotikus és vonzó, nyugodtan próbálja ki magát, főként, ha egy vendég máris megkívánta.* Vigyázz rá, Wrexan! *Bök a férfi mellkasára, kézfogás közben, majd visszatér az asztalhoz.*
//Carlotteia, Nalaeä//
//Érintőlegesen új jelentkezők//
*Keze immár folytonosan jár az asztalon, tekintete ide-oda a rendelkezésre álló teendők között és elintéznivalók után vándorol. Figyel persze, de a figyelem egyelőre már megoszlik. Szeretne mindenkire hasonló mennyiségű időt szánni, mert azt gondolja, hogy egyrészt ezt mindenki megérdemli, másrészt pedig megköveteli a tisztelet, de már lassan megfordul a fejében, hogy erre lehetne külön személyzetet alkalmazni. Persze, a jelentkezők áradata egyszer megtorpan, ebben bizonyos, bár a Sellőház rengeteg üres szobája még számtalan lehetőséget kínál.*
- A csomagjait fel fogjuk vitetni, Alfonz... *néz jelentőségteljesen Srylre* a rokon intézkedik. *Húzódik mosolyra a szája, azzal magához inti a férfit, s röviden egyeztet vele a feladatokról. Csupán egy határozott bólintás, némi sanda tekintet Alfonz részéről Carlotteia felé, egy kedves mosoly Nalaeära, majd immár vissza is áll a helyére. Felpattan, aztán némiképp gyorsan kapja vissza tekintetét Srylre, hiszen elmondta már miképp kívánja a folytatást, s most mégis megállítják. Halványan villan meg a tekintet, s a szigorúság néhány ránca vetődik, s árnyékolja be meghatározhatatlan színű tekintetének sugarát. Egy pillanatnyi gondolkodás után csak biccent.*
- Cassynek dolga van. Elég egyelőre ennyi információ. Ám legyen. Sryl, kísérd fel kérlek Nalaeät a szobájába. Első emelet, hatos számú. A kulcsot a pultnál találod. *Nalához fordul.* Nyugodtan pihenj le, a csomagjaid követni fognak. Sryl, gondoskodj kérlek a megfelelő személyzettel vízről és illatszerekről, mutasd meg neki a szekrényeket, ahonnan adott esetben választhat ruhát is. Segítheted, hogy nálunk mi a megfelelő viselet. Ha végeztetek, kapjon ételt, italt, s vezesd körbe nálunk, hisz ismered a terepet, lásson meg mindent, mi fontos, a belső udvarunkat is. Aztán várlak a pultban.
*Elmosolyodik. Ha feladatot szeretne a nő, hát megkaphatja. Biztos benne, hogy nem fog ettől megrettenni, de talán elegendő jelzés, hogy ne kérdőjelezze meg legközelebb döntését. Főként ne mások előtt, ezzel kapcsolatosan már Dreyiával is volt beszélgetni valója, nem rest azt megismételni, ha szükséges. Persze, a javaslatoknak örül, főként, ha azt, akár utólag is végiggondolva logikusnak tartja.*
- Nala, ha végeztetek, munkába állhatsz lent. Kívánom, hogy érezd jól magad nálunk. Bármi kérdésed adódik, fordulj hozzám bizalommal, vagy egy régebbi taghoz. Ismerkedj és memorizálj. *Hajtja meg magát, aztán szétnéz további teendők után, illetve megvárja, míg a hölgyek távoznak, aztán ismét helyet foglal. De előtte leszedi az asztalt, s üres poharakat hoz, hogy az újabb jelentkezőket is meg tudja kínálni.*
//Cassy, Wrexan//
*Még időben sikerül Wrexant és Charesst tájékoztatni, vélhetően immár önállóan folytatódik tovább a feladat végrehajtás. Saját arcára is öröm ül, mikor látja Cassy örömét, s a csillogást a szemében.*
- Csak óvatosan. *Mosolyog továbbra is, aztán elfordulva indulna tovább, de a lány megállítja. Egy pillanatra az érintésre fut tekintete, majd vissza Cassyre, míg megérti miről van szó.*
- Ó, persze! Köszönöm! A lányok már úgyis végeztek. *Fut tekintete vissza Srylre és Nalára.* Természetesen. *Bízik Cassy értékítéletében, így Lazgara kapcsán sincs kivetnivalója, a lány egzotikus és vonzó, nyugodtan próbálja ki magát, főként, ha egy vendég máris megkívánta.* Vigyázz rá, Wrexan! *Bök a férfi mellkasára, kézfogás közben, majd visszatér az asztalhoz.*
//Carlotteia, Nalaeä//
//Érintőlegesen új jelentkezők//
*Keze immár folytonosan jár az asztalon, tekintete ide-oda a rendelkezésre álló teendők között és elintéznivalók után vándorol. Figyel persze, de a figyelem egyelőre már megoszlik. Szeretne mindenkire hasonló mennyiségű időt szánni, mert azt gondolja, hogy egyrészt ezt mindenki megérdemli, másrészt pedig megköveteli a tisztelet, de már lassan megfordul a fejében, hogy erre lehetne külön személyzetet alkalmazni. Persze, a jelentkezők áradata egyszer megtorpan, ebben bizonyos, bár a Sellőház rengeteg üres szobája még számtalan lehetőséget kínál.*
- A csomagjait fel fogjuk vitetni, Alfonz... *néz jelentőségteljesen Srylre* a rokon intézkedik. *Húzódik mosolyra a szája, azzal magához inti a férfit, s röviden egyeztet vele a feladatokról. Csupán egy határozott bólintás, némi sanda tekintet Alfonz részéről Carlotteia felé, egy kedves mosoly Nalaeära, majd immár vissza is áll a helyére. Felpattan, aztán némiképp gyorsan kapja vissza tekintetét Srylre, hiszen elmondta már miképp kívánja a folytatást, s most mégis megállítják. Halványan villan meg a tekintet, s a szigorúság néhány ránca vetődik, s árnyékolja be meghatározhatatlan színű tekintetének sugarát. Egy pillanatnyi gondolkodás után csak biccent.*
- Cassynek dolga van. Elég egyelőre ennyi információ. Ám legyen. Sryl, kísérd fel kérlek Nalaeät a szobájába. Első emelet, hatos számú. A kulcsot a pultnál találod. *Nalához fordul.* Nyugodtan pihenj le, a csomagjaid követni fognak. Sryl, gondoskodj kérlek a megfelelő személyzettel vízről és illatszerekről, mutasd meg neki a szekrényeket, ahonnan adott esetben választhat ruhát is. Segítheted, hogy nálunk mi a megfelelő viselet. Ha végeztetek, kapjon ételt, italt, s vezesd körbe nálunk, hisz ismered a terepet, lásson meg mindent, mi fontos, a belső udvarunkat is. Aztán várlak a pultban.
*Elmosolyodik. Ha feladatot szeretne a nő, hát megkaphatja. Biztos benne, hogy nem fog ettől megrettenni, de talán elegendő jelzés, hogy ne kérdőjelezze meg legközelebb döntését. Főként ne mások előtt, ezzel kapcsolatosan már Dreyiával is volt beszélgetni valója, nem rest azt megismételni, ha szükséges. Persze, a javaslatoknak örül, főként, ha azt, akár utólag is végiggondolva logikusnak tartja.*
- Nala, ha végeztetek, munkába állhatsz lent. Kívánom, hogy érezd jól magad nálunk. Bármi kérdésed adódik, fordulj hozzám bizalommal, vagy egy régebbi taghoz. Ismerkedj és memorizálj. *Hajtja meg magát, aztán szétnéz további teendők után, illetve megvárja, míg a hölgyek távoznak, aztán ismét helyet foglal. De előtte leszedi az asztalt, s üres poharakat hoz, hogy az újabb jelentkezőket is meg tudja kínálni.*
1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 19:22:21
Üzenet elküldve: 2019-10-03 19:22:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Cahress//
-De, persze, csodás. *Mondja monoton hangon, bár azért arcán bujkál némi mosoly, már megszokta a lelkesedést a szőke elftől, most viszont, mintha így, boldogan, ragadósabb lenne a jókedve. Elnézi a vendégseregletet, aztán érkezik az információ, mi szerint egy részük munkakeresőben jár errefelé.
Azt a véleményt, nem igazán osztja, mi szerint, ha a boldogságunkat megosztjuk másokkal, az nem fogy, inkább több lesz. Ugyanis ez egészen irracionálisan hat, még így elgondolva is a nő szerint. Mikor felhozza, hogy igen fess és életerős férfi, majdnem félrenyel, köhécsel is néhányat, de gyorsan helyrerázódik. Viszont immár tiszta, a lány tudja, miről beszél.*
-Igen, az. *Nem lenne értelme immár tagadni, viszont nem nagyítaná fel a jelentőségét sem, bár számára ez az alkalom elsöprő élmény volt, nem igazán szeretné, ha ezt a véleményt más is megneszelné. Így látva a férfit pedig inkább úgy véli, megérdemli a szórakozást, ha már vele ilyen figyelmes volt a többieknek sincsen mitől félniük, rendes vendég és előzékeny. Persze mindig előkelő helyen fog szerepelni, de csak egy kaput nyitott ki számára a lehetőségek felé, nem pedig egyedüli szobrot állított magának szíve főterén.
Majd mikor kiszalad a száján a feltétel, amely mellett vállalná a felszolgálást és a nő felkacag, csak lapos pislogással nyugtáz. ~Ő már megszokta, hogy a seggét megbámulják, én nem szeretnék. ~ *
-Kac-kac, akkor mehetünk. *Indul meg a konyhába Cassyvel. Odabent aztán az ismételt feltűnése kisebb port kavar, de a szőke lány gyorsan elsimítja a dolgokat és már a karjára is fekteti a négy adag levest. Aztán választást kínál neki az elf, ő pedig a helyett inkább magához veszi a kenyeres kosarat, majd az evőeszközökkel és szalvétákkal felszerelt tányért is.*
-Ne fáradj. Légy óvatos inkább a levessel, mert úgy látom forró. *Bök az orrával a gőzölgő tányérok felé a lánynál.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona, Cahress//
*Majd kiérnek az asztalhoz, ahol a szőke, mint jó anyuci ebédet harangoz az éhes gyerekeknek és nagy gonddal. Ahogy lepakolja a tányérokat, úgy rakosgatja az evőeszközöket a megfelelő helyre, nem is nézi igazán kinek, csak próbál szépen teríteni. Majd a kenyereskosarat középre helyezi, így mindenki elérheti. Aztán felkapja a fejét, mert elhangzik a neve. De ugyan minek? Már érzi is a lány kezét a vállán, amit szintén furcsáll, de akkor legyen így, kihúzza magát és köszön.*
-Üdvözöllek benneteket, fogyasszátok jóízűen az ételt. *Más nem igazán jön a szájára és mivel Khult már ismeri és a mélységi nőt is, ezért inkább a két hölgynek címzi, tekintet alapján. Aztán Wrexan felé is elnéz, hiszen Cassy, mint már bevált munkaerőt harangozza be és tényleg. Mintha már látta volna, de elég nehezen jegyez meg arcokat. Eztán már csak arra kapja fel a fejét, hogy örömteli mosollyal újságolja a lány, hogy mennek a városba. Őt ez kicsit sem izgatja, csupán azért jegyzi fel a fejében, hogy tudja, most néhány napig a lányt ne keresse, mert nem lesz itt.
Odafordul így hát Wrexanhoz és a két nőhöz, aki előtt még mindig nincs étel.*
-Nektek mit hozhatok? Ugyan az megfelel? *Fordul oda csak egy egyszerű kérdéssel, majd a Khul előtt lévő tányérra bök, nem túlcicomázva a dolgokat. Amennyiben a két nő már éppen a másik asztalhoz sétál, úgy csak az ott maradt Wrexannak teszi fel a kérdést.*
-De, persze, csodás. *Mondja monoton hangon, bár azért arcán bujkál némi mosoly, már megszokta a lelkesedést a szőke elftől, most viszont, mintha így, boldogan, ragadósabb lenne a jókedve. Elnézi a vendégseregletet, aztán érkezik az információ, mi szerint egy részük munkakeresőben jár errefelé.
Azt a véleményt, nem igazán osztja, mi szerint, ha a boldogságunkat megosztjuk másokkal, az nem fogy, inkább több lesz. Ugyanis ez egészen irracionálisan hat, még így elgondolva is a nő szerint. Mikor felhozza, hogy igen fess és életerős férfi, majdnem félrenyel, köhécsel is néhányat, de gyorsan helyrerázódik. Viszont immár tiszta, a lány tudja, miről beszél.*
-Igen, az. *Nem lenne értelme immár tagadni, viszont nem nagyítaná fel a jelentőségét sem, bár számára ez az alkalom elsöprő élmény volt, nem igazán szeretné, ha ezt a véleményt más is megneszelné. Így látva a férfit pedig inkább úgy véli, megérdemli a szórakozást, ha már vele ilyen figyelmes volt a többieknek sincsen mitől félniük, rendes vendég és előzékeny. Persze mindig előkelő helyen fog szerepelni, de csak egy kaput nyitott ki számára a lehetőségek felé, nem pedig egyedüli szobrot állított magának szíve főterén.
Majd mikor kiszalad a száján a feltétel, amely mellett vállalná a felszolgálást és a nő felkacag, csak lapos pislogással nyugtáz. ~Ő már megszokta, hogy a seggét megbámulják, én nem szeretnék. ~ *
-Kac-kac, akkor mehetünk. *Indul meg a konyhába Cassyvel. Odabent aztán az ismételt feltűnése kisebb port kavar, de a szőke lány gyorsan elsimítja a dolgokat és már a karjára is fekteti a négy adag levest. Aztán választást kínál neki az elf, ő pedig a helyett inkább magához veszi a kenyeres kosarat, majd az evőeszközökkel és szalvétákkal felszerelt tányért is.*
-Ne fáradj. Légy óvatos inkább a levessel, mert úgy látom forró. *Bök az orrával a gőzölgő tányérok felé a lánynál.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona, Cahress//
*Majd kiérnek az asztalhoz, ahol a szőke, mint jó anyuci ebédet harangoz az éhes gyerekeknek és nagy gonddal. Ahogy lepakolja a tányérokat, úgy rakosgatja az evőeszközöket a megfelelő helyre, nem is nézi igazán kinek, csak próbál szépen teríteni. Majd a kenyereskosarat középre helyezi, így mindenki elérheti. Aztán felkapja a fejét, mert elhangzik a neve. De ugyan minek? Már érzi is a lány kezét a vállán, amit szintén furcsáll, de akkor legyen így, kihúzza magát és köszön.*
-Üdvözöllek benneteket, fogyasszátok jóízűen az ételt. *Más nem igazán jön a szájára és mivel Khult már ismeri és a mélységi nőt is, ezért inkább a két hölgynek címzi, tekintet alapján. Aztán Wrexan felé is elnéz, hiszen Cassy, mint már bevált munkaerőt harangozza be és tényleg. Mintha már látta volna, de elég nehezen jegyez meg arcokat. Eztán már csak arra kapja fel a fejét, hogy örömteli mosollyal újságolja a lány, hogy mennek a városba. Őt ez kicsit sem izgatja, csupán azért jegyzi fel a fejében, hogy tudja, most néhány napig a lányt ne keresse, mert nem lesz itt.
Odafordul így hát Wrexanhoz és a két nőhöz, aki előtt még mindig nincs étel.*
-Nektek mit hozhatok? Ugyan az megfelel? *Fordul oda csak egy egyszerű kérdéssel, majd a Khul előtt lévő tányérra bök, nem túlcicomázva a dolgokat. Amennyiben a két nő már éppen a másik asztalhoz sétál, úgy csak az ott maradt Wrexannak teszi fel a kérdést.*
1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 16:55:59
Üzenet elküldve: 2019-10-03 16:55:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Wrexan, Lazgara//
*Megegyeznek hát az úttal és az étellel kapcsolatban.*
- Máris viszem!
*Bólint, s nyugtázza magában, hogy csatlakozik a fiú a népes társasághoz, mely hamarosan talán egy kicsit megcsappan. Lazgarával szintén egyetértésre jutnak, örül, hogy máris ilyen sok lehetősége adódik a nőnek kibontakozni, s ráadásul az egyik vendég kiszolgálása is biztosítva van így. Ezzel tehát ő is jól jár, illetve a fiatalember szintén, hiszen nem kell mindenkinek Cassyre várnia, neki pedig kevesebb felé kell szakadnia.*
- Köszönöm, jól jön minden segítség! Ha bármi segítségedre szükséged van, csak szólj!
*Mosolyog Lazgarára hálásan, s egy kicsit még követi szemével. Reméli, hogy könnyen feltalálja magát, de ha mégis megakadna, könnyen magára tudja vonni Cassy figyelmét akár távolról is. Előbb-utóbb biztosan.*
//Wellyradona//
- Bizony, hát nem csodálatos?
*Mosolyog elégedetten a népes vendégseregre tett megjegyzés után. Ugyan nem az övé a hely, és a több vendég több munkát jelent, mégis boldog, hogy jól megy a szekér. Egyfelől úgy érzi, ő is a része ennek az egésznek, másfelől a személyzetnek jobb, ha a mulató sikeres. Az igazsághoz persze azért hozzátartozik még valami, ami egy kicsit talán elhomályosítja a mulatni vágyók közötti népszerűség dicsfényét, ám más szempontból ugyanúgy büszkeséghez vezethet.*
- Bár nem mindenki vendég ám, elég sokan szeretnének munkát kapni, így hamarosan nekünk segítenek, ha minden jól megy.
*Kíváncsi társa reakciójára a történtekkel kapcsolatban, de nem csámcsogni szeretne a részleteken, hanem megosztani sikerélményét, hiszen tapasztalatból tudja, hogy az őszinte öröm megsokszorozódik, ha ketten osztoznak rajta. Nincs benne irigység a többi lány iránt, gyönyörűek, csábosak, érthető, hogy felkeltik az érdeklődést. Sokszínű a kínálat, miképpen a vendégek is.*
- Igen, sejtem. Örülök neki. Fess, életerős férfi.
*Kacsint rá megint. Nem akarja túlzottan zavarba hozni, tudomása szerint nem igazán ezen a területen mozgott eddig Welly, ezért nagyon fontosak az első tapasztalatok, amennyire sejti, hogy e tapasztalatok birtokába jutott a lány. Nagyon reméli, hogy nem érinti kellemetlenül, amiért vendége új vizekre evez. Az az érzése, hogy ez egyáltalán nem elégedetlenségből fakad, akkor nem látná ilyennek őket.*
- Remélem, gyakrabban látunk majd. Szerintem itt lenne a helyed.
*A felszolgálás mellé kötött feltételen felkuncog.*
- Ez nem lehet véletlen! Rendben, megegyeztünk, köszönöm, Welly! Menjünk hát!
*Kinyitja az ajtót a lány számára, s a konyhában a négy levest kitálaltatják. Fekete hajú társnője sokkal jobban otthon van itt nála, de együtt pikk-pakk menetkészek a tányérokkal, s még Welly érdekében is szólhat, hogy a nagy forgalom miatt igényt tartanak rá odakint, mentsék fel a konyhai szolgálat alól.*
- Egyikünk vihetné a cipós kosárkát, a másikunk pedig az evőeszközöket a hajtogatott szalvétával. Melyiket szeretnéd? Válassz!
*A legkevesebb, hogy a szívességért cserébe a döntés a lányé. Ő viszi azt, ami marad, s ígéretéhez híven előre megy.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Öblös, gőzölgő tányérokkal és kosárkával egyensúlyoznak Wellyvel együtt az éhes siserehad felé.*
- Na, ki éhes?
*Áll meg mellettük, s figyelembe véve kísérője kérését, Khul elé ő teszi le a legényfogó levest nagy szeretettel, s hasonlóképpen Rey is kap egyet. Wellynek jelzi, hogy Vyl és Wrexan kért még, amennyiben Milhen vagy Vyl nem gondolta meg magát közben. A csinos tányérban fehéres leves lötyög, gazdagon szedve gombával, zöldséggel és némi hússal, s egyéb tartozékok is kerülnek még az asztalra.*
- Nem tudom, ismeritek-e egymást, biztosan nem mindenki mindenkit. Ő itt Wellyradona.
*Teszi kezeit a nő vállaira, miután mindent lepakolt a kezéből.*
- Khult talán már mindannyian ismeritek, és Rey is egy ideje velünk van. Wrexan szintén. A két új jelentkezőnk pedig…
*Egy picit hunyorgón ajkára teszi az ujját, hogy biztosra menjen.*
- Vyl és Milhen, ugye?
*Persze, ha ekkor már nincsenek itt, mert például átültek Ralashoz, akkor csak feléjük mutat Welly kedvéért. Ha már itt van, ideje felvetnie egy másik témát, melynek kapcsán választania kell Khul és Rey között, ki kísérje el őket az útra. Biztos benne, hogy a zsoldos nagyon szórakoztató társaság lenne végig, és kissé tán csendesnek és visszafogottnak mondható csapatukba hozna egy jó adag harsány határozottságot, ám nagyon kíváncsi Reyre is, hiszen alig tudtak néhány szót váltani eddig. Ő szintén eléggé félelmet keltő, mégis egy ragadozó eleganciájával bíró személy, ráadásul úgy hallotta, hogy Artheniorból érkezett, és jó, ha van velük valaki, aki jól ismeri a várost. Nehéz döntés, szíve szerint mindkettejüket vinné, de csak egy kísérőt engedélyeztek nekik. Úgy látja, Khul nagyon elemében van itt, bevált őre lett a Sellőháznak, ilyen nagy tömegben jó, ha van egy hangadó védő, valamint sajnálná elrángatni most, hogy kezdi magát jól érezni. Rey is kezd feloldódni talán, de valahogy mégis úgy érzi, jót tenne egy ilyen „kiscsoportos kirándulás” neki is, és jól jön, hogy profitálhatnak a helyismeretéből.*
- Képzeljétek, holnap felmegyünk a városba Wrexannal, hogy hozzunk néhány dolgot a piacról! A főnök azt mondta, hogy vigyünk fegyveres kísérőt is. Rey, ugye te jól ismered a várost? Eljönnél velünk?
*Nem szeretné, ha Khul zokon venné, hogy nem rá gondolt, ezért megsimogatja a vállát és rákacsint.*
- Ez nem azt jelenti ám, Cukorborsó, hogy nem örülnék neked, ha velünk töltenéd a napod. De úgy látom, itt nagyon népszerű lettél, és a sok újonc mellé kell egy erős, védelmező kéz, aki megosztja itteni tapasztalatait.
*Megvárja még, hogy megbeszéljék ezt a témát, csak utána megy tovább a dolgára.*
//Szirén a sellők közt//
*Miközben sertepertél, s találgatja, vajon az elf művésznő borát kivigye-e, vagy Ralas kínálja meg abból, amit korábban odakészített, rég nem látott ismerős toppan be. Szemöldökei felszaladnak, szája pedig széles mosolyra fut.*
- Csala!
*Lép elé a pult túloldalán.*
- Oly rég láttalak! Látom, jól felpakoltál, ma kötöttetek ki?
*Belegondol, micsoda hangzavar lesz itt, ha megérkeznek társai is, tekintete az ajtóra siklik, vajon nem jönnek-e a többiek is.*
- Te vagy az előörs? Készítsem a lányokat?
*Vigyorog huncutul.*
- Mit adhatok?
*Nyúl máris a poharak felé.*
*Megegyeznek hát az úttal és az étellel kapcsolatban.*
- Máris viszem!
*Bólint, s nyugtázza magában, hogy csatlakozik a fiú a népes társasághoz, mely hamarosan talán egy kicsit megcsappan. Lazgarával szintén egyetértésre jutnak, örül, hogy máris ilyen sok lehetősége adódik a nőnek kibontakozni, s ráadásul az egyik vendég kiszolgálása is biztosítva van így. Ezzel tehát ő is jól jár, illetve a fiatalember szintén, hiszen nem kell mindenkinek Cassyre várnia, neki pedig kevesebb felé kell szakadnia.*
- Köszönöm, jól jön minden segítség! Ha bármi segítségedre szükséged van, csak szólj!
*Mosolyog Lazgarára hálásan, s egy kicsit még követi szemével. Reméli, hogy könnyen feltalálja magát, de ha mégis megakadna, könnyen magára tudja vonni Cassy figyelmét akár távolról is. Előbb-utóbb biztosan.*
//Wellyradona//
- Bizony, hát nem csodálatos?
*Mosolyog elégedetten a népes vendégseregre tett megjegyzés után. Ugyan nem az övé a hely, és a több vendég több munkát jelent, mégis boldog, hogy jól megy a szekér. Egyfelől úgy érzi, ő is a része ennek az egésznek, másfelől a személyzetnek jobb, ha a mulató sikeres. Az igazsághoz persze azért hozzátartozik még valami, ami egy kicsit talán elhomályosítja a mulatni vágyók közötti népszerűség dicsfényét, ám más szempontból ugyanúgy büszkeséghez vezethet.*
- Bár nem mindenki vendég ám, elég sokan szeretnének munkát kapni, így hamarosan nekünk segítenek, ha minden jól megy.
*Kíváncsi társa reakciójára a történtekkel kapcsolatban, de nem csámcsogni szeretne a részleteken, hanem megosztani sikerélményét, hiszen tapasztalatból tudja, hogy az őszinte öröm megsokszorozódik, ha ketten osztoznak rajta. Nincs benne irigység a többi lány iránt, gyönyörűek, csábosak, érthető, hogy felkeltik az érdeklődést. Sokszínű a kínálat, miképpen a vendégek is.*
- Igen, sejtem. Örülök neki. Fess, életerős férfi.
*Kacsint rá megint. Nem akarja túlzottan zavarba hozni, tudomása szerint nem igazán ezen a területen mozgott eddig Welly, ezért nagyon fontosak az első tapasztalatok, amennyire sejti, hogy e tapasztalatok birtokába jutott a lány. Nagyon reméli, hogy nem érinti kellemetlenül, amiért vendége új vizekre evez. Az az érzése, hogy ez egyáltalán nem elégedetlenségből fakad, akkor nem látná ilyennek őket.*
- Remélem, gyakrabban látunk majd. Szerintem itt lenne a helyed.
*A felszolgálás mellé kötött feltételen felkuncog.*
- Ez nem lehet véletlen! Rendben, megegyeztünk, köszönöm, Welly! Menjünk hát!
*Kinyitja az ajtót a lány számára, s a konyhában a négy levest kitálaltatják. Fekete hajú társnője sokkal jobban otthon van itt nála, de együtt pikk-pakk menetkészek a tányérokkal, s még Welly érdekében is szólhat, hogy a nagy forgalom miatt igényt tartanak rá odakint, mentsék fel a konyhai szolgálat alól.*
- Egyikünk vihetné a cipós kosárkát, a másikunk pedig az evőeszközöket a hajtogatott szalvétával. Melyiket szeretnéd? Válassz!
*A legkevesebb, hogy a szívességért cserébe a döntés a lányé. Ő viszi azt, ami marad, s ígéretéhez híven előre megy.*
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey, Wrexan, Wellyradona//
*Öblös, gőzölgő tányérokkal és kosárkával egyensúlyoznak Wellyvel együtt az éhes siserehad felé.*
- Na, ki éhes?
*Áll meg mellettük, s figyelembe véve kísérője kérését, Khul elé ő teszi le a legényfogó levest nagy szeretettel, s hasonlóképpen Rey is kap egyet. Wellynek jelzi, hogy Vyl és Wrexan kért még, amennyiben Milhen vagy Vyl nem gondolta meg magát közben. A csinos tányérban fehéres leves lötyög, gazdagon szedve gombával, zöldséggel és némi hússal, s egyéb tartozékok is kerülnek még az asztalra.*
- Nem tudom, ismeritek-e egymást, biztosan nem mindenki mindenkit. Ő itt Wellyradona.
*Teszi kezeit a nő vállaira, miután mindent lepakolt a kezéből.*
- Khult talán már mindannyian ismeritek, és Rey is egy ideje velünk van. Wrexan szintén. A két új jelentkezőnk pedig…
*Egy picit hunyorgón ajkára teszi az ujját, hogy biztosra menjen.*
- Vyl és Milhen, ugye?
*Persze, ha ekkor már nincsenek itt, mert például átültek Ralashoz, akkor csak feléjük mutat Welly kedvéért. Ha már itt van, ideje felvetnie egy másik témát, melynek kapcsán választania kell Khul és Rey között, ki kísérje el őket az útra. Biztos benne, hogy a zsoldos nagyon szórakoztató társaság lenne végig, és kissé tán csendesnek és visszafogottnak mondható csapatukba hozna egy jó adag harsány határozottságot, ám nagyon kíváncsi Reyre is, hiszen alig tudtak néhány szót váltani eddig. Ő szintén eléggé félelmet keltő, mégis egy ragadozó eleganciájával bíró személy, ráadásul úgy hallotta, hogy Artheniorból érkezett, és jó, ha van velük valaki, aki jól ismeri a várost. Nehéz döntés, szíve szerint mindkettejüket vinné, de csak egy kísérőt engedélyeztek nekik. Úgy látja, Khul nagyon elemében van itt, bevált őre lett a Sellőháznak, ilyen nagy tömegben jó, ha van egy hangadó védő, valamint sajnálná elrángatni most, hogy kezdi magát jól érezni. Rey is kezd feloldódni talán, de valahogy mégis úgy érzi, jót tenne egy ilyen „kiscsoportos kirándulás” neki is, és jól jön, hogy profitálhatnak a helyismeretéből.*
- Képzeljétek, holnap felmegyünk a városba Wrexannal, hogy hozzunk néhány dolgot a piacról! A főnök azt mondta, hogy vigyünk fegyveres kísérőt is. Rey, ugye te jól ismered a várost? Eljönnél velünk?
*Nem szeretné, ha Khul zokon venné, hogy nem rá gondolt, ezért megsimogatja a vállát és rákacsint.*
- Ez nem azt jelenti ám, Cukorborsó, hogy nem örülnék neked, ha velünk töltenéd a napod. De úgy látom, itt nagyon népszerű lettél, és a sok újonc mellé kell egy erős, védelmező kéz, aki megosztja itteni tapasztalatait.
*Megvárja még, hogy megbeszéljék ezt a témát, csak utána megy tovább a dolgára.*
//Szirén a sellők közt//
*Miközben sertepertél, s találgatja, vajon az elf művésznő borát kivigye-e, vagy Ralas kínálja meg abból, amit korábban odakészített, rég nem látott ismerős toppan be. Szemöldökei felszaladnak, szája pedig széles mosolyra fut.*
- Csala!
*Lép elé a pult túloldalán.*
- Oly rég láttalak! Látom, jól felpakoltál, ma kötöttetek ki?
*Belegondol, micsoda hangzavar lesz itt, ha megérkeznek társai is, tekintete az ajtóra siklik, vajon nem jönnek-e a többiek is.*
- Te vagy az előörs? Készítsem a lányokat?
*Vigyorog huncutul.*
- Mit adhatok?
*Nyúl máris a poharak felé.*
1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 11:43:14
Üzenet elküldve: 2019-10-03 11:43:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Cassy - Vendégtér//
*Nem telik bele sok idő, valóban még fel se ocsúd, de a tömegből máris ott terem mellette Cassy.*
-Még a szokásosnál is többen vannak. *Jegyzi meg körbe tekintve, még mielőtt a lány megszólalna. Mikor pedig azt megteszi, egészen homályos kérdéssel indít, ami több dologra is utalhat, több, igen kényes dologra, így csak legyint.*
-Hát persze, tudod, hogy megy itt. *Egy általános semmiség, talán így nem kerülnek boncolgatásra a részletek, ha meg a nő nem arra gondolt, ami neki elsőre beugrott, nem buktatja le magát ezzel. Bár a cinkos kacsintás a nyelvet abba az irányba billenti, hogy valószínű pont egyre gondolnak, de hátha mégse. Ha pedig kívülről lenne szerencséje vagy balszerencséje szemléli magát, talán ő is pont úgy így találná, mármint, hogy jelenleg nagyobb életkedvvel rendelkezik, még talán a színe is olyan, mint, aki tényleg él és virul.*
-Hogyne. *Válaszol a munkába hívó szóra, pont ez hiányzik most neki, hogy valahogy levezesse azt a valamit, ami benne tombol. ~Ilyen is ritkán van, hogy akarok dolgozni. ~ Megmosolyogja, de csak magában, aztán már néz is az említett rész irányába.*
-De te mész elől. *Szűkülnek össze a szemei a társaságot látva. Ketten ismerősek, az egyik nagyon is, meg aztán ott van a mélységi nő, őt is látta már a konyhán enni. A többiek viszont mind idegen arcok, bár mostanában úgy hallotta felvétel van, így talán ez nem szokatlan, mármint, hogy még nem váltott szót egyikkel sem. Talán nem is kár érte.*
-Mindig úgy érzem, a hátsómat bámulja, akárhányszor elsétálok előtte. *Morogja, közben Khulra néz, aki éppen a kezében két üveg piával zsonglőrködik. Közben a szeme sarkából látja, hogy új vendég érkezik a pulthoz, mindjárt kiált is Cassy irányába.*
*Nem telik bele sok idő, valóban még fel se ocsúd, de a tömegből máris ott terem mellette Cassy.*
-Még a szokásosnál is többen vannak. *Jegyzi meg körbe tekintve, még mielőtt a lány megszólalna. Mikor pedig azt megteszi, egészen homályos kérdéssel indít, ami több dologra is utalhat, több, igen kényes dologra, így csak legyint.*
-Hát persze, tudod, hogy megy itt. *Egy általános semmiség, talán így nem kerülnek boncolgatásra a részletek, ha meg a nő nem arra gondolt, ami neki elsőre beugrott, nem buktatja le magát ezzel. Bár a cinkos kacsintás a nyelvet abba az irányba billenti, hogy valószínű pont egyre gondolnak, de hátha mégse. Ha pedig kívülről lenne szerencséje vagy balszerencséje szemléli magát, talán ő is pont úgy így találná, mármint, hogy jelenleg nagyobb életkedvvel rendelkezik, még talán a színe is olyan, mint, aki tényleg él és virul.*
-Hogyne. *Válaszol a munkába hívó szóra, pont ez hiányzik most neki, hogy valahogy levezesse azt a valamit, ami benne tombol. ~Ilyen is ritkán van, hogy akarok dolgozni. ~ Megmosolyogja, de csak magában, aztán már néz is az említett rész irányába.*
-De te mész elől. *Szűkülnek össze a szemei a társaságot látva. Ketten ismerősek, az egyik nagyon is, meg aztán ott van a mélységi nő, őt is látta már a konyhán enni. A többiek viszont mind idegen arcok, bár mostanában úgy hallotta felvétel van, így talán ez nem szokatlan, mármint, hogy még nem váltott szót egyikkel sem. Talán nem is kár érte.*
-Mindig úgy érzem, a hátsómat bámulja, akárhányszor elsétálok előtte. *Morogja, közben Khulra néz, aki éppen a kezében két üveg piával zsonglőrködik. Közben a szeme sarkából látja, hogy új vendég érkezik a pulthoz, mindjárt kiált is Cassy irányába.*
1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-03 07:01:13
Üzenet elküldve: 2019-10-03 07:01:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
*Hosszú és fárasztó volt az út, de Latamie mégsem levert, vagy fáradt. Talán kicsit mégis fáradt, de ellensúlyozza az érzést hogy végre vízre szállhatott. Ruganyos már-már jókedvű léptekkel halad a Sellő felé. Legutóbb is nagyjából így jött, csak akkor hosszú hónapnyi tengeri lét után. Köpenybe burkolva, zsákja a vállán, kiegészítésként a képet hóna alá csapva.
Az ajtónál kívül másik őr áll, mint legutóbb, így ő nem kap szépen csillogó kavicsot a kabátja zsebébe. Igaz, nem is állítja meg rutinból.
Mikor belép, egészen más hangulattal találkozik, mint amire emlékezett. Meg is torpan hirtelen, akkora a tömeg.*
- Mi a csöcs. *Szalad ki fogai közt szűrve a meglepetés. Ráadásul valami dajdajozás végére érhetett ide, mert többen tapsolnak. ~Franc. Na, lesz még holnap.~ És kezdik is az újabb dallamot. ~Helyes.~
Díszes kalapját leveti, köpönyegét nyakánál megoldja. Nem szándékozik minden hóbelevanccal idelent túl sokáig várakozni. Még a végén megfújják a képet, aztán lesheti az üzletet, meg a plusz kis aranyat, amit kicsalni tervez (puszta szórakozásból). A pulthoz megy azonnal, körül sem néz, mert ilyen tömegben akár milyen nagyra is nőtt Ambroggio, úgysem látná meg. Ez a feltételezése. Majd ha berendezkedik, jobban körülnéz. A pulthoz masírozik, meglehetősen határozottan, ott könyökölve int a személyzet felé, hogy a sajátos stílusában szobát és minden mást rendelhessen magának.*
- Cassy! Csibém! *Int az ismerős felszolgáló lánynak, aztán felül egy székre. A zsákját a pult tövébe teszi, a képet rábillenti, hogy a pult és a magas szék közé essen. Oldalról lábaival fogja közre, bár azok csak a kép felső szakaszáig érnek innen. Köpönyege az ölében pihen, kalapját a pultra pihenteti. Miután intett az ismerős Sellőnek, a kalap tolldíszének végét kezdi csavargatni ujjai körül.*
*Hosszú és fárasztó volt az út, de Latamie mégsem levert, vagy fáradt. Talán kicsit mégis fáradt, de ellensúlyozza az érzést hogy végre vízre szállhatott. Ruganyos már-már jókedvű léptekkel halad a Sellő felé. Legutóbb is nagyjából így jött, csak akkor hosszú hónapnyi tengeri lét után. Köpenybe burkolva, zsákja a vállán, kiegészítésként a képet hóna alá csapva.
Az ajtónál kívül másik őr áll, mint legutóbb, így ő nem kap szépen csillogó kavicsot a kabátja zsebébe. Igaz, nem is állítja meg rutinból.
Mikor belép, egészen más hangulattal találkozik, mint amire emlékezett. Meg is torpan hirtelen, akkora a tömeg.*
- Mi a csöcs. *Szalad ki fogai közt szűrve a meglepetés. Ráadásul valami dajdajozás végére érhetett ide, mert többen tapsolnak. ~Franc. Na, lesz még holnap.~ És kezdik is az újabb dallamot. ~Helyes.~
Díszes kalapját leveti, köpönyegét nyakánál megoldja. Nem szándékozik minden hóbelevanccal idelent túl sokáig várakozni. Még a végén megfújják a képet, aztán lesheti az üzletet, meg a plusz kis aranyat, amit kicsalni tervez (puszta szórakozásból). A pulthoz megy azonnal, körül sem néz, mert ilyen tömegben akár milyen nagyra is nőtt Ambroggio, úgysem látná meg. Ez a feltételezése. Majd ha berendezkedik, jobban körülnéz. A pulthoz masírozik, meglehetősen határozottan, ott könyökölve int a személyzet felé, hogy a sajátos stílusában szobát és minden mást rendelhessen magának.*
- Cassy! Csibém! *Int az ismerős felszolgáló lánynak, aztán felül egy székre. A zsákját a pult tövébe teszi, a képet rábillenti, hogy a pult és a magas szék közé essen. Oldalról lábaival fogja közre, bár azok csak a kép felső szakaszáig érnek innen. Köpönyege az ölében pihen, kalapját a pultra pihenteti. Miután intett az ismerős Sellőnek, a kalap tolldíszének végét kezdi csavargatni ujjai körül.*
1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 23:47:56
Üzenet elküldve: 2019-10-02 23:47:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hacacáré - Lazgara//
*Torskel örömmel figyelte a kis előadást, amit a Sellő művészei készítettek elő. Szemét le sem tudja venni az ork szépségről. Külön bóknak veszi, hogy felé hajolt meg a kis muzsika után. Egy időre el is vonul az énektársával, hogy beszéljenek a szöszi elffel. Ekkor egy kicsit a férfi elmélyed a saját gondolataiba. A tengerre gondol, és, hogy hajóra kellene szállnia, megismerni új vidékeket, és természetesen pénzt szerezni, amit rumra és nőkre költhet. Amint így morfondírozik magában, az egzotikus szépségű ork már oda is libben az asztala mellé, és érdeklődik az iránt, hogy mit fogyasztana.*
- Egy Ezüstszakáll lehelete lesz, meg egy valami amit te iszol, és te.*-mondja ki kurtán, ezzel is felhívva a nő figyelmét, hogy szívesen látná az asztalánál. Ha visszatér, akkor válaszol is az ork által feltett kérdésre.*
- Igen, nagyon tetszett. Szép, erős hangod van.*-jeleti ki Torskel.*
- Talán táncolsz is?*-érdeklődik a férfi.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.02 23:49:39
*Torskel örömmel figyelte a kis előadást, amit a Sellő művészei készítettek elő. Szemét le sem tudja venni az ork szépségről. Külön bóknak veszi, hogy felé hajolt meg a kis muzsika után. Egy időre el is vonul az énektársával, hogy beszéljenek a szöszi elffel. Ekkor egy kicsit a férfi elmélyed a saját gondolataiba. A tengerre gondol, és, hogy hajóra kellene szállnia, megismerni új vidékeket, és természetesen pénzt szerezni, amit rumra és nőkre költhet. Amint így morfondírozik magában, az egzotikus szépségű ork már oda is libben az asztala mellé, és érdeklődik az iránt, hogy mit fogyasztana.*
- Egy Ezüstszakáll lehelete lesz, meg egy valami amit te iszol, és te.*-mondja ki kurtán, ezzel is felhívva a nő figyelmét, hogy szívesen látná az asztalánál. Ha visszatér, akkor válaszol is az ork által feltett kérdésre.*
- Igen, nagyon tetszett. Szép, erős hangod van.*-jeleti ki Torskel.*
- Talán táncolsz is?*-érdeklődik a férfi.*
A hozzászólás írója (Torskel Ruos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.02 23:49:39
1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 22:37:05
Üzenet elküldve: 2019-10-02 22:37:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cahress, Yathlanae, Torskel//
*Éneklésben figyel a közönségre, megpróbál szemezni a közönséggel, és meg is akad a tekintete egy férfin. Pénzesek tűnik, és még nem is ronda. Ahogyan az alak rákacsint, Lazgara úgy érzi, ez a szerencsenapja. Most bizonyíthat majd, hogy itt a helye a Sellőházban! Ha még el sem kezdett dolgozni, de már van egy ügyfele, akkor nem tud majd a felvételi kérelmére nemet mondani a bordély vezetése. Hogy őszinte legyen, nem dolgozott még ilyen helyen, de nem lehet olyan nehéz!
Éneklés közben Torskelre néz, majd elmosolyodik és visszakacsint. A dal végeztével meghajol, főként Torskel felé, hogy ha a férfi egy pillanatra is, de bepillantathasson oda, ahova kedve tartja.*
- Köszönjük! *mosolyog ravaszul a bókra.* Igen, észrevettem, hogy tetszett neki a bemutató.
*Még egyszer megköszöni a bókokat, bár ez a sok hálálgatás kezd az agyára menni.*
- Megyek, megnézzem azt a jóképű férfit *vigyorog énekestársára, majd megfordul, és ringó csípővel elindul a kiszemelt felé.*
- Hozhatok neked valamit? *kérdezi mosollyal az arcán, amint odaér.* Tetszett a műsor?
*Éneklésben figyel a közönségre, megpróbál szemezni a közönséggel, és meg is akad a tekintete egy férfin. Pénzesek tűnik, és még nem is ronda. Ahogyan az alak rákacsint, Lazgara úgy érzi, ez a szerencsenapja. Most bizonyíthat majd, hogy itt a helye a Sellőházban! Ha még el sem kezdett dolgozni, de már van egy ügyfele, akkor nem tud majd a felvételi kérelmére nemet mondani a bordély vezetése. Hogy őszinte legyen, nem dolgozott még ilyen helyen, de nem lehet olyan nehéz!
Éneklés közben Torskelre néz, majd elmosolyodik és visszakacsint. A dal végeztével meghajol, főként Torskel felé, hogy ha a férfi egy pillanatra is, de bepillantathasson oda, ahova kedve tartja.*
- Köszönjük! *mosolyog ravaszul a bókra.* Igen, észrevettem, hogy tetszett neki a bemutató.
*Még egyszer megköszöni a bókokat, bár ez a sok hálálgatás kezd az agyára menni.*
- Megyek, megnézzem azt a jóképű férfit *vigyorog énekestársára, majd megfordul, és ringó csípővel elindul a kiszemelt felé.*
- Hozhatok neked valamit? *kérdezi mosollyal az arcán, amint odaér.* Tetszett a műsor?
1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 22:27:46
Üzenet elküldve: 2019-10-02 22:27:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
// Charess, kicsit Ralas, Vyl, Milhen, Khul, Rey //
* Mikor sikerül megtalálnia a lányt és elé tárja a dolgokat, akkor csak értettlenül néznek rá. Szerencsére Ralas pont jókor ér ide így nem a fiúnak megmagyaráznia a dolgot. Még szóba kerül néhány olyan dolog, ami nem Wrexanra tartozik, így aztán türelmesen várja ki a beszélgetés végét. Mikor Ralas távozik, még a kezét nyújtja a fiúnak, amit Wrexan gyorsan viszonoz. Charess ezután a fiúhoz fordul egy kedves mosollyal az arcán. Látszik, hogy szívesen fog a városba menni.*
– Hát tényleg jó kis útnak nézünk elébe. Jó ötlet a korai indulás. Részemről nincs akadálya.* Válaszol neki. Viszont van mit csinálnia a lánynak, ezért nem tartóztatja tovább.*
– Egy kis leves nekem is jól esne. Köszönöm! * Azzal elindul az asztal felé, ahova mutatták neki. Odaérve ráköszön az ott lévőkre.*
– Üdv! Én Wrexan Glunsz vagyok új dolgozó. Leülhetek? * Kérdezné meg. Az előbbi beszédüket a vásárlásról valószínűleg hallották a többiek is, ezért egyelőre nem ismétli el, hogy miért is van itt most. Ha megkapja az engedélyt a leülésre, akkor helyet is foglal. Kíváncsian néz végig a jelenlévőkön, mivel az egyikőjükkel valószínűleg együtt fog utazni a városba. Azt nem tudja, hogy eddig miről szólt a beszélgetés, ezért inkább nem is szólalna meg. Majd ha olyanról lesz szó ami rá is tartozik, akkor fog beszélni.*
// Charess, kicsit Ralas, Vyl, Milhen, Khul, Rey //
* Mikor sikerül megtalálnia a lányt és elé tárja a dolgokat, akkor csak értettlenül néznek rá. Szerencsére Ralas pont jókor ér ide így nem a fiúnak megmagyaráznia a dolgot. Még szóba kerül néhány olyan dolog, ami nem Wrexanra tartozik, így aztán türelmesen várja ki a beszélgetés végét. Mikor Ralas távozik, még a kezét nyújtja a fiúnak, amit Wrexan gyorsan viszonoz. Charess ezután a fiúhoz fordul egy kedves mosollyal az arcán. Látszik, hogy szívesen fog a városba menni.*
– Hát tényleg jó kis útnak nézünk elébe. Jó ötlet a korai indulás. Részemről nincs akadálya.* Válaszol neki. Viszont van mit csinálnia a lánynak, ezért nem tartóztatja tovább.*
– Egy kis leves nekem is jól esne. Köszönöm! * Azzal elindul az asztal felé, ahova mutatták neki. Odaérve ráköszön az ott lévőkre.*
– Üdv! Én Wrexan Glunsz vagyok új dolgozó. Leülhetek? * Kérdezné meg. Az előbbi beszédüket a vásárlásról valószínűleg hallották a többiek is, ezért egyelőre nem ismétli el, hogy miért is van itt most. Ha megkapja az engedélyt a leülésre, akkor helyet is foglal. Kíváncsian néz végig a jelenlévőkön, mivel az egyikőjükkel valószínűleg együtt fog utazni a városba. Azt nem tudja, hogy eddig miről szólt a beszélgetés, ezért inkább nem is szólalna meg. Majd ha olyanról lesz szó ami rá is tartozik, akkor fog beszélni.*
1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 21:09:20
Üzenet elküldve: 2019-10-02 21:09:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Khul csak nem hagyja rá a dolgot a kiszolgálással, így nem ellenkezik tovább, hálásan rámosolyog.*
- Köszönöm, drága, egy aranyember vagy!
*Bólint, mikor igényét fejezi ki a levesre ő, Rey és Vyl, Milhennek pedig kettőt bólint, mikor hárítja a lehetőséget.*
- Ha gondolod, Milhen, máris nyugodtan felkeresheted Ralas urat, úgy látom, egyelőre csak két hölggyel tárgyal, a másik kettő még énekel. Te is, Vyl, de persze megvárhatod itt a levest, ígérem, nem maradsz le semmiről.
*Aztán máris odébb libben, hogy a többi kötelességét is teljesítse az iménti rendeléssel együtt. Khul hamarosan utoléri, és bókkal egybekötve fenéken csípi, amitől halkan sikkantva ugrik meg.*
- Ejj! Ma nagyon huncut vagy, cukorbogár!
*Kuncog derűsen. Természetesen meg tudja érteni, hogy fel van dobva, hiszen annyi attraktív nő veszi körbe, és tudhatja, hogy Cassy nem érti félre ezeket a csintalanságait, csak mulat vele egyet rajtuk. Aztán kerülgeti a szakértő italválogatás során, miközben egy kicsit maga is sertepertél. Senki nem fogja felróni a zsoldosnak italt, igazán megérdemlik, nem csak derekasan végezték ma a munkát, de még munkaerőt is hoztak magukkal.*
//Wrexan, Ralas//
//Említés szintjén Lazgara, Torskel//
*Éppen szemléli a zenész társaságot, mikor meglátja Torskelt. Hogy pontosan mikor érkezett, nem tudja, de nagyon lazának és kisimultnak tűnik. S úgy látszik, máris szemet vetett egyik legújabb Sellőjükre, ki annyira új, hogy még hivatalosan fel se vették, de úgy tűnik mind az első benyomás, mind az előadás, mind az iránta való érdeklődés alapján, hogy már csak idő kérdése. Épp ekkortájt Wrexan is felbukkan. Homlokára szalad Cassy szemöldöke, mikor kiderül, hogy őt keresi egy vásárlás ügyében, amiről még nem is hallott.*
- Tessék...?
*Ralas épp odaér, és magyarázatot ad, ezért meglepettsége nagyon gyorsan átalakul készséges kedvességgé, sőt kislányos lelkesedéssé.*
- Artheniorba?
*Csillannak fel szemei. Még nem járt ott, de sokat hallott róla a vendégeitől. Alig várja, hogy lássa azokat a dolgokat, amikről annyit meséltek neki. Persze ábrándozás helyett nagyon gondosan megfigyel minden szót, ami elhangzik, és bólogat, hogy jelezze, megértette. Átveszi a pénzt.*
- Igenis, uram! Ó, uram!
*Teszi a karjára a kezét, hogy megállítsa, de azonnal elveszi, ha sikerrel jár.*
- Bocsánat, úgy láttam, tetszést aratott Önnél a zenész hölgyek produkciója. Ha megengedi, szólok nekik, hogy jöhetnek elbeszélgetni Önnel. Illetve…
*Sandít oda Torskelre, majd visszanéz Ralasra.*
- Mivel Lazgarával már beszéltek, és bemutatta a tehetségét, akár foglalkozhatna is annak a vendégnek az igényeivel, aki olyan érdeklődőn szemmel tartja.
*Hangsúlya kellően alázatos, tekintete pedig kérdő, hogy érzékeltesse, ez csupán egy ötlet a részéről, nem szeretne beleszólni a felvételi ügyekbe, csupán segítő szándékkal veti fel.*
- Van további két hölgy annál az asztalnál, akik szintén munkát keresnek.
*Mutat Milhen és Vyl irányába.*
- Nekik is szóltam, hogy Önnél érdeklődhetnek, a tumultusra való tekintettel viszont javasoltam nekik, hogy pihenjenek meg előbb, ha gondolják.
*Amint Ralas magukra hagyja, a fiúhoz fordul egy kedves mosollyal.*
- Úgy látszik, sok időt fogunk eltölteni együtt. Nagyon örülök, hogy elmehetek veled Artheniorba. Holnap korán indulhatnánk, hogy még napnyugtáig vissza is érjünk, mit szólsz? Csomagolok az útra ennivalót.
*Megvárja Wrexan válaszát, s ha adódik valami sürgős, marad megbeszélni, aztán egy kis időre kimenti magát. Megérinti finoman a karját egy pillanatra.*
- Bocsáss meg, kedves, egy kis dolgom van. De maradj ám nyugodtan, még járok erre én is, talán tudunk beszélgetni. És ismerkedj nyugodtan a hellyel! Gondolom, ma már nincs több dolgod, úgyhogy lazíthatsz. Ha szeretnél enni, hozok neked is valami harapnivalót. A többieknek levest tálaltatok a konyhán.
*Bök Khulék felé.*
- Te is kérsz? Ők szintén a személyzethez tartoznak, illetve ketten leendő kollégák. Ha van kedved, csüccsenj oda, Khul majd bevezet a társaságba!
*Kacsint rá, és ha Wrexan nem bánja, megy tovább intézkedni.*
//Yathlanae, Lazgara//
*A két muzsikus hűen követi a két csalogányt, akár két kiskutya. A csibész lantos Yathlanae szemein és domborulatain többet pihenteti huncutul csillogó tekintetét, mint a húrokon, vagy a vendégeken, de ez nem akadályozza meg, hogy kellemes háttérzenét biztosítson. Persze Lazgara sem marad ki a mustrából, izmos alkata képes megmozgatni a fantáziát, ám a finom lelkű zenész a törékenyebb alkathoz vonzódik jobban. A tapsra Fendronn is feláll és meghajol köszönetképpen, majd a két művésznő felé emeli kezét, kiknek a többletfigyelem kijár. Elismerősen mosolyog rájuk.*
- Hölgyeim, ez gyönyörű duett volt!
*Hacsak Ralas nem ágált javaslat ellen, Cassy épp ekkor érkezik és maga is tapsol.*
- Bravó, igazán nagyszerű négyest alkottok! Remélem, sok estén hallhatlak így titeket.
*Kacsint rájuk, majd a lányokhoz fordul.*
- Ügyesek voltatok! Mehettek is beszélni a főnökkel, ha gondoljátok. Illetve Lazgara…
*Lép közelebb az ork nőhöz és bizalmas csendességgel szól hozzá.*
- Megtennéd, hogy megkérdezed attól az úrtól, hogy óhajt-e valamit fogyasztani? Úgy látom, örülne, ha te szolgálnád ki.
*Biccent fejével Torskel felé. Amennyiben Ralas rajta keresztül üzen valamit, például, hogy ezzel felvételt nyert, vagy próbának szánja, akkor ezeket az információkat természetesen átadja. S egy étlapot is, hátha szükség lesz rá. Cassy ezzel itt végzett, a lányok belátására hagyja a dolgokat. Fendronn még odalép hozzájuk, és ha engedik, gálánsan kezet csókol nekik, Yathlanae egy kicsit elnyújtottabb gesztust kap egy mély pillantással.*
- Hölgyeim! Leköteleztek csodás hangjukkal és jelenlétükkel! Türelmetlenül várom a folytatást!
*A zene aztán hamarosan folytatódik, feltehetően immár megcsappant létszámmal és hangerővel.*
//Wellyradona//
*Visszatérésekor Cassy megpillantja Wellyradonát, valószínűleg találkozik is a pillantásuk, ahogy a szőkeség közeledik közeledik. Ez azonnal üdvözlőmosolyt csal az arcára.*
- Jó itt látni téged újra. Jól telt az estéd?
*Kacsint rá cinkosan. Azt még látta, hogy Torskellel elvonultak a fürdőház felé, és egyszer egy megpillantotta a hátát is, mikor szobakulcsért jött. Valahogy mintha egy kicsit izgatottnak látná a lányt, legalábbis élénkebb és üdébb a kisugárzása, de lehet, hogy csupán a szeme csal már Cassynek, vagy túlgondolja a dolgokat.*
- Esetleg volna néhány szabad perced? Néhány levest kellene kivinni a személyzeti részlegre, már nagyon éhesek lehetnek.
*Int fejével a derűs banda felé, ahol hölgyek koszorújában, s esetleg már talán Wrexanéban ül a nagyhangú zsoldos.*
- Ketten könnyebb lenne, és nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni.
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
*Khul csak nem hagyja rá a dolgot a kiszolgálással, így nem ellenkezik tovább, hálásan rámosolyog.*
- Köszönöm, drága, egy aranyember vagy!
*Bólint, mikor igényét fejezi ki a levesre ő, Rey és Vyl, Milhennek pedig kettőt bólint, mikor hárítja a lehetőséget.*
- Ha gondolod, Milhen, máris nyugodtan felkeresheted Ralas urat, úgy látom, egyelőre csak két hölggyel tárgyal, a másik kettő még énekel. Te is, Vyl, de persze megvárhatod itt a levest, ígérem, nem maradsz le semmiről.
*Aztán máris odébb libben, hogy a többi kötelességét is teljesítse az iménti rendeléssel együtt. Khul hamarosan utoléri, és bókkal egybekötve fenéken csípi, amitől halkan sikkantva ugrik meg.*
- Ejj! Ma nagyon huncut vagy, cukorbogár!
*Kuncog derűsen. Természetesen meg tudja érteni, hogy fel van dobva, hiszen annyi attraktív nő veszi körbe, és tudhatja, hogy Cassy nem érti félre ezeket a csintalanságait, csak mulat vele egyet rajtuk. Aztán kerülgeti a szakértő italválogatás során, miközben egy kicsit maga is sertepertél. Senki nem fogja felróni a zsoldosnak italt, igazán megérdemlik, nem csak derekasan végezték ma a munkát, de még munkaerőt is hoztak magukkal.*
//Wrexan, Ralas//
//Említés szintjén Lazgara, Torskel//
*Éppen szemléli a zenész társaságot, mikor meglátja Torskelt. Hogy pontosan mikor érkezett, nem tudja, de nagyon lazának és kisimultnak tűnik. S úgy látszik, máris szemet vetett egyik legújabb Sellőjükre, ki annyira új, hogy még hivatalosan fel se vették, de úgy tűnik mind az első benyomás, mind az előadás, mind az iránta való érdeklődés alapján, hogy már csak idő kérdése. Épp ekkortájt Wrexan is felbukkan. Homlokára szalad Cassy szemöldöke, mikor kiderül, hogy őt keresi egy vásárlás ügyében, amiről még nem is hallott.*
- Tessék...?
*Ralas épp odaér, és magyarázatot ad, ezért meglepettsége nagyon gyorsan átalakul készséges kedvességgé, sőt kislányos lelkesedéssé.*
- Artheniorba?
*Csillannak fel szemei. Még nem járt ott, de sokat hallott róla a vendégeitől. Alig várja, hogy lássa azokat a dolgokat, amikről annyit meséltek neki. Persze ábrándozás helyett nagyon gondosan megfigyel minden szót, ami elhangzik, és bólogat, hogy jelezze, megértette. Átveszi a pénzt.*
- Igenis, uram! Ó, uram!
*Teszi a karjára a kezét, hogy megállítsa, de azonnal elveszi, ha sikerrel jár.*
- Bocsánat, úgy láttam, tetszést aratott Önnél a zenész hölgyek produkciója. Ha megengedi, szólok nekik, hogy jöhetnek elbeszélgetni Önnel. Illetve…
*Sandít oda Torskelre, majd visszanéz Ralasra.*
- Mivel Lazgarával már beszéltek, és bemutatta a tehetségét, akár foglalkozhatna is annak a vendégnek az igényeivel, aki olyan érdeklődőn szemmel tartja.
*Hangsúlya kellően alázatos, tekintete pedig kérdő, hogy érzékeltesse, ez csupán egy ötlet a részéről, nem szeretne beleszólni a felvételi ügyekbe, csupán segítő szándékkal veti fel.*
- Van további két hölgy annál az asztalnál, akik szintén munkát keresnek.
*Mutat Milhen és Vyl irányába.*
- Nekik is szóltam, hogy Önnél érdeklődhetnek, a tumultusra való tekintettel viszont javasoltam nekik, hogy pihenjenek meg előbb, ha gondolják.
*Amint Ralas magukra hagyja, a fiúhoz fordul egy kedves mosollyal.*
- Úgy látszik, sok időt fogunk eltölteni együtt. Nagyon örülök, hogy elmehetek veled Artheniorba. Holnap korán indulhatnánk, hogy még napnyugtáig vissza is érjünk, mit szólsz? Csomagolok az útra ennivalót.
*Megvárja Wrexan válaszát, s ha adódik valami sürgős, marad megbeszélni, aztán egy kis időre kimenti magát. Megérinti finoman a karját egy pillanatra.*
- Bocsáss meg, kedves, egy kis dolgom van. De maradj ám nyugodtan, még járok erre én is, talán tudunk beszélgetni. És ismerkedj nyugodtan a hellyel! Gondolom, ma már nincs több dolgod, úgyhogy lazíthatsz. Ha szeretnél enni, hozok neked is valami harapnivalót. A többieknek levest tálaltatok a konyhán.
*Bök Khulék felé.*
- Te is kérsz? Ők szintén a személyzethez tartoznak, illetve ketten leendő kollégák. Ha van kedved, csüccsenj oda, Khul majd bevezet a társaságba!
*Kacsint rá, és ha Wrexan nem bánja, megy tovább intézkedni.*
//Yathlanae, Lazgara//
*A két muzsikus hűen követi a két csalogányt, akár két kiskutya. A csibész lantos Yathlanae szemein és domborulatain többet pihenteti huncutul csillogó tekintetét, mint a húrokon, vagy a vendégeken, de ez nem akadályozza meg, hogy kellemes háttérzenét biztosítson. Persze Lazgara sem marad ki a mustrából, izmos alkata képes megmozgatni a fantáziát, ám a finom lelkű zenész a törékenyebb alkathoz vonzódik jobban. A tapsra Fendronn is feláll és meghajol köszönetképpen, majd a két művésznő felé emeli kezét, kiknek a többletfigyelem kijár. Elismerősen mosolyog rájuk.*
- Hölgyeim, ez gyönyörű duett volt!
*Hacsak Ralas nem ágált javaslat ellen, Cassy épp ekkor érkezik és maga is tapsol.*
- Bravó, igazán nagyszerű négyest alkottok! Remélem, sok estén hallhatlak így titeket.
*Kacsint rájuk, majd a lányokhoz fordul.*
- Ügyesek voltatok! Mehettek is beszélni a főnökkel, ha gondoljátok. Illetve Lazgara…
*Lép közelebb az ork nőhöz és bizalmas csendességgel szól hozzá.*
- Megtennéd, hogy megkérdezed attól az úrtól, hogy óhajt-e valamit fogyasztani? Úgy látom, örülne, ha te szolgálnád ki.
*Biccent fejével Torskel felé. Amennyiben Ralas rajta keresztül üzen valamit, például, hogy ezzel felvételt nyert, vagy próbának szánja, akkor ezeket az információkat természetesen átadja. S egy étlapot is, hátha szükség lesz rá. Cassy ezzel itt végzett, a lányok belátására hagyja a dolgokat. Fendronn még odalép hozzájuk, és ha engedik, gálánsan kezet csókol nekik, Yathlanae egy kicsit elnyújtottabb gesztust kap egy mély pillantással.*
- Hölgyeim! Leköteleztek csodás hangjukkal és jelenlétükkel! Türelmetlenül várom a folytatást!
*A zene aztán hamarosan folytatódik, feltehetően immár megcsappant létszámmal és hangerővel.*
//Wellyradona//
*Visszatérésekor Cassy megpillantja Wellyradonát, valószínűleg találkozik is a pillantásuk, ahogy a szőkeség közeledik közeledik. Ez azonnal üdvözlőmosolyt csal az arcára.*
- Jó itt látni téged újra. Jól telt az estéd?
*Kacsint rá cinkosan. Azt még látta, hogy Torskellel elvonultak a fürdőház felé, és egyszer egy megpillantotta a hátát is, mikor szobakulcsért jött. Valahogy mintha egy kicsit izgatottnak látná a lányt, legalábbis élénkebb és üdébb a kisugárzása, de lehet, hogy csupán a szeme csal már Cassynek, vagy túlgondolja a dolgokat.*
- Esetleg volna néhány szabad perced? Néhány levest kellene kivinni a személyzeti részlegre, már nagyon éhesek lehetnek.
*Int fejével a derűs banda felé, ahol hölgyek koszorújában, s esetleg már talán Wrexanéban ül a nagyhangú zsoldos.*
- Ketten könnyebb lenne, és nagyon megköszönném, ha tudnál segíteni.
1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 19:54:30
Üzenet elküldve: 2019-10-02 19:54:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
//Részben Cassy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A felsoroltak igencsak tetszenek neki, szóval mosolyogva válaszol a pultos elfnek.*
-A levesetekből szeretnék kérni, ha lehet. *Majd higgadtan visszanéz az étlapra. Rey nem tűnik valami barátságosnak és Vylnek kifejezetten ez tetszik benne. Ő is súg valamit a másiknak.*
-Azért azt ne hidd, hogy csak egy eszetlen kis ribancs vagyok. Jól tudom, mivel állok szemben, csupán a kalandokért élek. *Azzal hátradől és valamivel normálisabb hangnemben folytatja.*
-Nézz rám. Erre. *Mutat a lényére.* Félvér vagyok. Egy fattyú. Egyesek szerint a puszta létezésem is képtelenség és értelmetlen, ráadásul családom sem, gyermekem meg végképpen nem lehet. Ha az istenek elvették tőlem már születésem pillanatától az egyszerű élet lehetőségét, akkor inkább éljek egy rövidebb, de tartalmasabb formulát. *Néz mélyen a másik szemébe. Ebből csupán az ember fenékcsipkedős akciója ébreszti ki, ami hamar feldühíti a lányt, persze ezt nem mutatja kifelé. ~ Szóval így állunk! Nem kellek neki. Vajon mi lehet a baja velem?! ~ Alaposan letörték ezzel a szarvát, ugyanis magában keresi a hibát. Talán ennek tudható be, hogy Khullal innestől kissé távolságtartóbban, formálisabban viselkedik. Mint egy igazi főnökkel. Ezalól az italhozatal kivétel.*
-Köszönöm! *Mondja, azzal lehúzza a rövidet és arra a bort. Nem valami finnyás vagy érzékeny alkohol terén, sőt. Kifejezetten kedveli az összeset.*
//Vyl, Milhen, Khul, Rey//
//Részben Cassy//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A felsoroltak igencsak tetszenek neki, szóval mosolyogva válaszol a pultos elfnek.*
-A levesetekből szeretnék kérni, ha lehet. *Majd higgadtan visszanéz az étlapra. Rey nem tűnik valami barátságosnak és Vylnek kifejezetten ez tetszik benne. Ő is súg valamit a másiknak.*
-Azért azt ne hidd, hogy csak egy eszetlen kis ribancs vagyok. Jól tudom, mivel állok szemben, csupán a kalandokért élek. *Azzal hátradől és valamivel normálisabb hangnemben folytatja.*
-Nézz rám. Erre. *Mutat a lényére.* Félvér vagyok. Egy fattyú. Egyesek szerint a puszta létezésem is képtelenség és értelmetlen, ráadásul családom sem, gyermekem meg végképpen nem lehet. Ha az istenek elvették tőlem már születésem pillanatától az egyszerű élet lehetőségét, akkor inkább éljek egy rövidebb, de tartalmasabb formulát. *Néz mélyen a másik szemébe. Ebből csupán az ember fenékcsipkedős akciója ébreszti ki, ami hamar feldühíti a lányt, persze ezt nem mutatja kifelé. ~ Szóval így állunk! Nem kellek neki. Vajon mi lehet a baja velem?! ~ Alaposan letörték ezzel a szarvát, ugyanis magában keresi a hibát. Talán ennek tudható be, hogy Khullal innestől kissé távolságtartóbban, formálisabban viselkedik. Mint egy igazi főnökkel. Ezalól az italhozatal kivétel.*
-Köszönöm! *Mondja, azzal lehúzza a rövidet és arra a bort. Nem valami finnyás vagy érzékeny alkohol terén, sőt. Kifejezetten kedveli az összeset.*
1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 18:07:40
Üzenet elküldve: 2019-10-02 18:07:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Munkakeresés//
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*A szív dolgában Carlotteia nagyon jól ráérez, a tündér valóban híján van még az ilyen tapasztalatnak, ami a szerelmet illeti. A nő szomorkás vonásait elnézve Nalában viszont egyre erősebb a gyanú, hogy a név és a rokoni szálak talán nem is vérségi kötelékből adódnak, hanem meglehet, hogy frigyből. Egy rosszul végződött frigyből? A fiatal tündér nem valami jó az ilyen talányokban és már azt is túl tolakodónak érzi a maga részéről, hogy gondolatban ezen morfondírozik, de nehéz kikerülni a kérdéskörből. Ám ahogy Ralas úr visszatér, ismét bonyolódik a helyzet a titokzatos Darelld körül, aki, mint kiderül, mégse ment sehová. Csapda és titkok és rejtélyek. Nem gondolta, hogy ilyesmibe csöppen mindjárt az elején. Kíváncsi lenne, mi van a dolog mögött, de már egyre kevésbé meri bolygatni. Lehet, hogy nem is érdemes. Ha mindannyian itt fognak dolgozni, egy idő után úgyis a felszínre buknak a most még kényes körülmények is. Csak remélni meri, hogy végül minden jól alakul majd és senkinek nem lesz ebből se hátránya se kellemetlensége.
Az események ezután egy kissé felgyorsulnak. Ralas úr ismét a türelmüket kéri és távozik, de ezúttal tényleg csak egy rövid időre, utána viszont, Nalaeä nagyjából ugyanarra a következtetésre jut magában, mint Carlotteia: hogy elérkezett az ideje annak a már említett próbának. Igaz, korábban arról volt szó, hogy Ralas úr megvárja vele míg a társa is visszaérkezik, de a férfiak vágya olykor hirtelen kap lángra, úgyhogy Nala nem veti a szemére a változtatást. Ami miatt egy kicsit aggódik, hogy hosszú útról érkezett és illő lenne előkészülnie, hogy méltón ajánlhassa magát az úr kedvére. Mielőtt azonban előhozakodna a dologgal, Carlotteia ragadja magához a szót. A nő által ajánlott variáció egy kicsit kisegítené ebben a dilemmában, de a döntés természetesen Ralas úré lesz, ő pedig meghajlik a férfi akarata előtt, bárhogy is rendelkezzen.*
- A holmijaim még nem érkeztek meg *mondja.* - Előresiettem, mielőtt a hajó rakterét elkezdték kipakolni. De a bricskának most már hamarosan be kell futnia a csomagjaimmal *pillant a bejárat irányába.* - Én is szívesen felfrissíteném magam, ha lehet. De ha ez a kívánsága, természetesen örömmel fogadom, ha felkísér akár most, ha most van ideje rá.
//Ralas, Nalaeä, Carlotteia//
*A szív dolgában Carlotteia nagyon jól ráérez, a tündér valóban híján van még az ilyen tapasztalatnak, ami a szerelmet illeti. A nő szomorkás vonásait elnézve Nalában viszont egyre erősebb a gyanú, hogy a név és a rokoni szálak talán nem is vérségi kötelékből adódnak, hanem meglehet, hogy frigyből. Egy rosszul végződött frigyből? A fiatal tündér nem valami jó az ilyen talányokban és már azt is túl tolakodónak érzi a maga részéről, hogy gondolatban ezen morfondírozik, de nehéz kikerülni a kérdéskörből. Ám ahogy Ralas úr visszatér, ismét bonyolódik a helyzet a titokzatos Darelld körül, aki, mint kiderül, mégse ment sehová. Csapda és titkok és rejtélyek. Nem gondolta, hogy ilyesmibe csöppen mindjárt az elején. Kíváncsi lenne, mi van a dolog mögött, de már egyre kevésbé meri bolygatni. Lehet, hogy nem is érdemes. Ha mindannyian itt fognak dolgozni, egy idő után úgyis a felszínre buknak a most még kényes körülmények is. Csak remélni meri, hogy végül minden jól alakul majd és senkinek nem lesz ebből se hátránya se kellemetlensége.
Az események ezután egy kissé felgyorsulnak. Ralas úr ismét a türelmüket kéri és távozik, de ezúttal tényleg csak egy rövid időre, utána viszont, Nalaeä nagyjából ugyanarra a következtetésre jut magában, mint Carlotteia: hogy elérkezett az ideje annak a már említett próbának. Igaz, korábban arról volt szó, hogy Ralas úr megvárja vele míg a társa is visszaérkezik, de a férfiak vágya olykor hirtelen kap lángra, úgyhogy Nala nem veti a szemére a változtatást. Ami miatt egy kicsit aggódik, hogy hosszú útról érkezett és illő lenne előkészülnie, hogy méltón ajánlhassa magát az úr kedvére. Mielőtt azonban előhozakodna a dologgal, Carlotteia ragadja magához a szót. A nő által ajánlott variáció egy kicsit kisegítené ebben a dilemmában, de a döntés természetesen Ralas úré lesz, ő pedig meghajlik a férfi akarata előtt, bárhogy is rendelkezzen.*
- A holmijaim még nem érkeztek meg *mondja.* - Előresiettem, mielőtt a hajó rakterét elkezdték kipakolni. De a bricskának most már hamarosan be kell futnia a csomagjaimmal *pillant a bejárat irányába.* - Én is szívesen felfrissíteném magam, ha lehet. De ha ez a kívánsága, természetesen örömmel fogadom, ha felkísér akár most, ha most van ideje rá.
1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 17:32:26
Üzenet elküldve: 2019-10-02 17:32:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vendégtér//
*Miután visszatér, elfoglalja helyét a pultban és végre lesz ideje azzal is foglalkozni, amiért felvették. A vendégekkel. Körbehordozza tekintetét a terepen, hogy lássa mennyien is vannak. Örömmel konstatálja, hogy a kalóz is csatlakozott a társasághoz, úgy fest, a zenészeken tartja a szemeit. Bizony, értik is a dolgukat. Látja, hogy ma este azonban valóban van valami furcsa közöttük, mégpedig egy ork nő és egy ismeretlen arcú elf. Bár a másodikban nem biztos, hogy még nem látta, viszont az ork egyértelműen új neki. Aztán elnéz a főnök asztala felé is. ~Ez eddig is itt volt? ~ Tűnődik el rajta, de nem tulajdonít nagyobb jelentőséget, hiszen éppen egy igen díszes öltözetű hölgyeménnyel ücsörög, aki neki mintha kicsit ismerősnek is tűnne, és egy felettébb, a tömegből kitűnő jelenséggel. Talán ez a jó szó rá. ~Neki biztos nem tűnt fel. ~ Majd vándorol tovább a tekintete, hátha Cassy is ott lapul valahol, mert igazán nagy tettvágyat érez jelenleg, nem is tudja miből eredeztetni, csak sok a feles energiája.*
*Miután visszatér, elfoglalja helyét a pultban és végre lesz ideje azzal is foglalkozni, amiért felvették. A vendégekkel. Körbehordozza tekintetét a terepen, hogy lássa mennyien is vannak. Örömmel konstatálja, hogy a kalóz is csatlakozott a társasághoz, úgy fest, a zenészeken tartja a szemeit. Bizony, értik is a dolgukat. Látja, hogy ma este azonban valóban van valami furcsa közöttük, mégpedig egy ork nő és egy ismeretlen arcú elf. Bár a másodikban nem biztos, hogy még nem látta, viszont az ork egyértelműen új neki. Aztán elnéz a főnök asztala felé is. ~Ez eddig is itt volt? ~ Tűnődik el rajta, de nem tulajdonít nagyobb jelentőséget, hiszen éppen egy igen díszes öltözetű hölgyeménnyel ücsörög, aki neki mintha kicsit ismerősnek is tűnne, és egy felettébb, a tömegből kitűnő jelenséggel. Talán ez a jó szó rá. ~Neki biztos nem tűnt fel. ~ Majd vándorol tovább a tekintete, hátha Cassy is ott lapul valahol, mert igazán nagy tettvágyat érez jelenleg, nem is tudja miből eredeztetni, csak sok a feles energiája.*
1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-02 17:06:27
Üzenet elküldve: 2019-10-02 17:06:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Torskel szobája, majd a Vendégtér egy rövid időre//
*A férfi előzékenyen leosztja, ami jár, majd kéri, hadd használja még a szobát és kijelenti, még múlatná az időt odalent.*
-Kedves, az egész éjszakára a tied a szoba, ezért ne aggódj. *Majd a neki leszámolt aranyakkal, miután felöltözött és elbúcsúzott a csillapíthatatlan éhségű kalóztól, nagy sóhajtozások közepette lopózik vissza a vendégtérbe. Épp, csak, mint, aki krumpliért szaladt el, és már itt is van, viszont a távollét jóval hosszadalmasabbra sikeredet, szerencsére. Így most a pult mögött állva szemléli a vendégeket és az alkalmazottakat, kezén egy konyharuhával, a pult alatt meg szöszmötöl valamint, hogy épp ne lássák, hogy lazsál.
Majd hirtelen látja meg, hogy ügyetlenül összeolajozta a ruháját. ~Még jó, hogy én vettem észre! Ez narancsolaj! Biztos ráömlött a fürdőben. Ha ezt valaki kiszagolja, hogy én munkaidőben… ~ Szerencsére, még senki nem indul el felé, gondolva itt Cassyre vagy Darelldra, aki munkát osztana ki, gyorsan kiszalad a hátsó ajtón keresztül, hogy a szobájába vegye az irányt.*
*A férfi előzékenyen leosztja, ami jár, majd kéri, hadd használja még a szobát és kijelenti, még múlatná az időt odalent.*
-Kedves, az egész éjszakára a tied a szoba, ezért ne aggódj. *Majd a neki leszámolt aranyakkal, miután felöltözött és elbúcsúzott a csillapíthatatlan éhségű kalóztól, nagy sóhajtozások közepette lopózik vissza a vendégtérbe. Épp, csak, mint, aki krumpliért szaladt el, és már itt is van, viszont a távollét jóval hosszadalmasabbra sikeredet, szerencsére. Így most a pult mögött állva szemléli a vendégeket és az alkalmazottakat, kezén egy konyharuhával, a pult alatt meg szöszmötöl valamint, hogy épp ne lássák, hogy lazsál.
Majd hirtelen látja meg, hogy ügyetlenül összeolajozta a ruháját. ~Még jó, hogy én vettem észre! Ez narancsolaj! Biztos ráömlött a fürdőben. Ha ezt valaki kiszagolja, hogy én munkaidőben… ~ Szerencsére, még senki nem indul el felé, gondolva itt Cassyre vagy Darelldra, aki munkát osztana ki, gyorsan kiszalad a hátsó ajtón keresztül, hogy a szobájába vegye az irányt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043