Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:38:46
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:38:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
*Parcy engedélyének birtokában vidáman indul szellőztetni. Fél szemét menetközben a kecses cicán tartja, aki vele tart, s mikor kinyitja az ablakot, ellenőrzi, hogy tényleg minden rendben lesz-e. Leguggol hozzá, és ha érdeklődést mutat, megsimogatja Beltryst. Ha nem, akkor nem erőlteti.*
- Gyönyörű cicus vagy, Beltrys.
*Aztán feláll, ettől enyhe szédülés fogja el, de félrecsúszó vállkendőjét megigazítva biztonságban visszatér az asztalhoz. Wrexan hasonló cipőben jár vele, ezek szerint egy kissé szédül, ezen Cassy felkuncog.*
- Velem is enyhén forog a világ.
*A férfi pozitív válasza boldoggá teszi, ragyogón és spiccesen rámosolyog.*
- Örülök, hogy jól érzed magad itt, Wrexan.
*Parcy visszafogott véleményén sem búsul el, megpróbálja vigasztalón megsimogatni a kezét vagy a vállát.*
- Jobb lesz idővel, csak nyiss egy kicsit a világ felé, kedves!
*Rákacsint a végén. A kártyázás ötlete nem arat osztatlan sikert, de Darelld bevonásán felkuncog.*
- Csak ha kész vagy rá, édes, hogy minden vagyodat és a nadrágodat is elnyerje tőled.
*Parcy marad az első dobásánál, Wrexannal ők ketten újat dobnak.*
- Ohh... ez nem lett jobb.
*Kuncog magán, hiszen a két 3-as mellé egy 1-est, egy 2-est és egy 5-öst pörget ki.*
//A kocka el van vetve//
//Wrexan, Cassy, Parcy//
//Cassy szobája//
*Parcy engedélyének birtokában vidáman indul szellőztetni. Fél szemét menetközben a kecses cicán tartja, aki vele tart, s mikor kinyitja az ablakot, ellenőrzi, hogy tényleg minden rendben lesz-e. Leguggol hozzá, és ha érdeklődést mutat, megsimogatja Beltryst. Ha nem, akkor nem erőlteti.*
- Gyönyörű cicus vagy, Beltrys.
*Aztán feláll, ettől enyhe szédülés fogja el, de félrecsúszó vállkendőjét megigazítva biztonságban visszatér az asztalhoz. Wrexan hasonló cipőben jár vele, ezek szerint egy kissé szédül, ezen Cassy felkuncog.*
- Velem is enyhén forog a világ.
*A férfi pozitív válasza boldoggá teszi, ragyogón és spiccesen rámosolyog.*
- Örülök, hogy jól érzed magad itt, Wrexan.
*Parcy visszafogott véleményén sem búsul el, megpróbálja vigasztalón megsimogatni a kezét vagy a vállát.*
- Jobb lesz idővel, csak nyiss egy kicsit a világ felé, kedves!
*Rákacsint a végén. A kártyázás ötlete nem arat osztatlan sikert, de Darelld bevonásán felkuncog.*
- Csak ha kész vagy rá, édes, hogy minden vagyodat és a nadrágodat is elnyerje tőled.
*Parcy marad az első dobásánál, Wrexannal ők ketten újat dobnak.*
- Ohh... ez nem lett jobb.
*Kuncog magán, hiszen a két 3-as mellé egy 1-est, egy 2-est és egy 5-öst pörget ki.*
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:10:48
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:10:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Másnap reggel//
*A férfi nagyot nyújtózkodik az ágyban, miközben a szépséges elf lány kitekint az ablakon. Aztán a bárd is kipattan, és a lány mögé lép, ás átöleli hátulról, is beszívja annak finom illatát.*
-Tökéletes éjszaka volt. *Szól Xaras és egy csókot lehel Yath ajkaira. A reggelire is szívesen maradna, de még van egy kis elintéznivalója, így ruháit gyorsan magára kapja.*
-Sajnos nem tudok veled reggelizni Édesem, de ne félj. Kárpótollak érte. *Szól és leszámol Yathlanae Vyserra részére 300 aranyat.
Még egy mosolyt vet a lány felé, és udvariasan kezet csókol neki. A pulthoz érve újra megáll, és az erszényét veszi elő. Kifizeti a 17 aranyba kerülő Kapitány kedvence nevű ételt, majd ugyancsak fizeti a Szoba árát 16 aranyért. Így rendezte minden tartozását a ház felé, és el is indul a dolgára.*
//Másnap reggel//
*A férfi nagyot nyújtózkodik az ágyban, miközben a szépséges elf lány kitekint az ablakon. Aztán a bárd is kipattan, és a lány mögé lép, ás átöleli hátulról, is beszívja annak finom illatát.*
-Tökéletes éjszaka volt. *Szól Xaras és egy csókot lehel Yath ajkaira. A reggelire is szívesen maradna, de még van egy kis elintéznivalója, így ruháit gyorsan magára kapja.*
-Sajnos nem tudok veled reggelizni Édesem, de ne félj. Kárpótollak érte. *Szól és leszámol Yathlanae Vyserra részére 300 aranyat.
Még egy mosolyt vet a lány felé, és udvariasan kezet csókol neki. A pulthoz érve újra megáll, és az erszényét veszi elő. Kifizeti a 17 aranyba kerülő Kapitány kedvence nevű ételt, majd ugyancsak fizeti a Szoba árát 16 aranyért. Így rendezte minden tartozását a ház felé, és el is indul a dolgára.*
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-06 07:50:48
Üzenet elküldve: 2020-06-06 07:50:48
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Másnap reggel//
*Mégis csak sikerül mocorgásával felébresztenie Xarast, de nem bánja, hiszen már jócskán elmúltak a kényelmetlen korai órák, s bizonyára a konyhában is megindulhatott már a sürgés. Kelés terén Yath talán az arany középút, nem egy hajnali pacsirta, de nem nevezhető hétalvónak sem. Szereti azért, ha ki tudja használni rendesen a napot, ha már az estét serényen dolgozva tölti, másokat szolgálva. Ilyenkor van ideje kicsit magára is gondolni, egyedül sétálgatni, s elmélyülni cifra és csapongó gondolataiban.
A haját birizgáló kéz érintésére már hunyorogva ki is nyitja szemeit, de csak résnyire, hogy fokozatosan hozzászokhasson a kellemetlenül erős fényhez. Majd kezeivel álmatag tapogatózásba fog, s ha sikeresen megtalálja a bárd arcát, tenyere közé foglalja, s reggeli, lágy csókot lehel ajkaira.*
- Fantasztikusan.
*Válaszol kedvesen mosolyogva. Valóban kielégítő éjszakája volt, az álmok lágy, és habos tengerén, s már pilláit sem érzi fáradtnak, tagjai is újult erőre kapnak. Mozgolódik kicsit, félig felülve, magára gyűrve egy kis takarót, s kikémlel a sötétítő mellett, mintha a külvilágra lenne kíváncsi.*
- Remélem, neked is tökéletes éjszakád volt.
*Gyomra enyhén megkordul, s eszébe is jut a közelgő reggeli gondolata. Már biztosan kész a friss, ropogós és meleg reggeli cipó és kalács.*
- Úgy érzem, valahol lent vár ránk egy jó kis reggeli.
*Böki meg játékosan a férfi oldalát, persze nem akarja siettetni, csak ellátja információval. Ha Xaras még maradni kíván, nem áll útjába, a vendég óhaja mindenek felett áll.*
//Másnap reggel//
*Mégis csak sikerül mocorgásával felébresztenie Xarast, de nem bánja, hiszen már jócskán elmúltak a kényelmetlen korai órák, s bizonyára a konyhában is megindulhatott már a sürgés. Kelés terén Yath talán az arany középút, nem egy hajnali pacsirta, de nem nevezhető hétalvónak sem. Szereti azért, ha ki tudja használni rendesen a napot, ha már az estét serényen dolgozva tölti, másokat szolgálva. Ilyenkor van ideje kicsit magára is gondolni, egyedül sétálgatni, s elmélyülni cifra és csapongó gondolataiban.
A haját birizgáló kéz érintésére már hunyorogva ki is nyitja szemeit, de csak résnyire, hogy fokozatosan hozzászokhasson a kellemetlenül erős fényhez. Majd kezeivel álmatag tapogatózásba fog, s ha sikeresen megtalálja a bárd arcát, tenyere közé foglalja, s reggeli, lágy csókot lehel ajkaira.*
- Fantasztikusan.
*Válaszol kedvesen mosolyogva. Valóban kielégítő éjszakája volt, az álmok lágy, és habos tengerén, s már pilláit sem érzi fáradtnak, tagjai is újult erőre kapnak. Mozgolódik kicsit, félig felülve, magára gyűrve egy kis takarót, s kikémlel a sötétítő mellett, mintha a külvilágra lenne kíváncsi.*
- Remélem, neked is tökéletes éjszakád volt.
*Gyomra enyhén megkordul, s eszébe is jut a közelgő reggeli gondolata. Már biztosan kész a friss, ropogós és meleg reggeli cipó és kalács.*
- Úgy érzem, valahol lent vár ránk egy jó kis reggeli.
*Böki meg játékosan a férfi oldalát, persze nem akarja siettetni, csak ellátja információval. Ha Xaras még maradni kíván, nem áll útjába, a vendég óhaja mindenek felett áll.*
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-04 16:24:48
Üzenet elküldve: 2020-06-04 16:24:48
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rendor//
//Pult//
*Erényes asszony lévén valóban legfeljebb a keze alatt szokhattak be a Sellőház életébe az új alkalmazottak, de ezt ő a mai napig nem bánja. Persze neki is van szeme, és van, mi megdobogtatja a szívét, de sosem volt szokása kétes helyzetekbe menni. Ez nála elvi kérdés. Szenvedélyessége különben is makacsul ragaszkodott ahhoz a kőtömbhöz, melyet megszeretett egykor. Persze női büszkeségének azért imponál a bók, minden virág igényli, hogy néha öntözzék.*
- Köszönöm.
*Elragadónak találja, ahogy Rendor szabadkozik a hiányosságon, mintha olyan nagy hibát vétett volna. Persze, a jeltelen tartozások okozhatnak galibát, de azért ez még nem katasztrófa. De a világért se árulná el, mennyire szórakoztató a reakció, csak higgadtan elfogadja a korrigálást.*
- Nos, nem olyan nagy baj, most szépen pótoljuk is.
*Íróeszközt ragad, és odakanyarítja a számot, majd becsukja a könyvet.*
- Nem lesz itt semmi gond. És ha jól sejtem, más feladatkörben sem...
*Sandít a férfira, aki máris elégedett ügyfelet tudhat maga mögött.*
- Ismered a járást az épületben?
//Pult//
*Erényes asszony lévén valóban legfeljebb a keze alatt szokhattak be a Sellőház életébe az új alkalmazottak, de ezt ő a mai napig nem bánja. Persze neki is van szeme, és van, mi megdobogtatja a szívét, de sosem volt szokása kétes helyzetekbe menni. Ez nála elvi kérdés. Szenvedélyessége különben is makacsul ragaszkodott ahhoz a kőtömbhöz, melyet megszeretett egykor. Persze női büszkeségének azért imponál a bók, minden virág igényli, hogy néha öntözzék.*
- Köszönöm.
*Elragadónak találja, ahogy Rendor szabadkozik a hiányosságon, mintha olyan nagy hibát vétett volna. Persze, a jeltelen tartozások okozhatnak galibát, de azért ez még nem katasztrófa. De a világért se árulná el, mennyire szórakoztató a reakció, csak higgadtan elfogadja a korrigálást.*
- Nos, nem olyan nagy baj, most szépen pótoljuk is.
*Íróeszközt ragad, és odakanyarítja a számot, majd becsukja a könyvet.*
- Nem lesz itt semmi gond. És ha jól sejtem, más feladatkörben sem...
*Sandít a férfira, aki máris elégedett ügyfelet tudhat maga mögött.*
- Ismered a járást az épületben?
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-04 11:32:36
Üzenet elküldve: 2020-06-04 11:32:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Amaziana//
//Futólag Carlotteia és Rendor//
//Pult mögött//
*Odakint a pultnál persze már nincsenek egyedül, látja, hogy Carlotteia valamit nagyon néz és vele együtt egy igen megnyerő küllemű férfi is. Távolról is közelről is ez bizony elfoglaltságnak tűnik, a tegnapi új fiúból kiindulva pedig arra a következtetésre jut, hogy talán Rendor is az. Közben a kiszűrődő megjegyzések ezt meg is erősítik. ~Elfelejtette megkérdezni a vendég nevét? Csakis úgy lehet…~ Aztán viszonozza a köszöntéseket, ahogy azt illik.*
-Jó reggelt nektek is. *Egyelőre a saját dolgával törődik, talán majd később lesz alkalma bemutatkozni, de a tea az első, nekik meg, ahogy sejti van most elég bajuk nélküle is. Miközben haladnak a nő válaszol is a feltett kérdéseire, amire fel is szalad a szemöldöke, de nem szól. Olyat még ő bizony nem látott, hogy egy sellő szabadidejében csak aludjék egyfolytában. Mert aki dolgozik, az szórakozni is szokott, vagy szép dolgokat vesz magának esetleg másnak. ~Csak nehogy kiégjen szegényke idővel. ~ Nem lenne példa nélküli, hogy egy sellő céljátvesztetten bolyongjon a házban. ~De amilyen sokrétű a felszerelés, biztos akad majd kedvére való dolog. ~ Nem véletlenül járnak ide az emberek kikapcsolódni.*
-Felnőtt, felnőtt, azt bárki mondhatja… *Mosolyodik el, az orra alatt a tréfás megjegyzés után, de ennyiben is hagyja a dolgot. ~A biztonságérzet is fontos. ~ Szűri le magában, ebben a pontban egyetértenek, ő sem érezné itt jól magát, ha minden vendég kénye- kedve szerint bánhatna a sellővel és bárkit beengednének, aki csak beesik az ajtón az összes fegyverével együtt.*
-Én munkaidő után veszek egy forró fürdőt és megmasszíroztatom magam, aztán vacsorázom és átnézek valakihez beszélgetni. Nem vagyok az a kijárkálós típus, a kertben meg fázom. Néha szoktunk kártyázni is. *Említi meg, persze nem pénzben játszanak, inkább csak cserélgetik a szekrényben talált holmikat. A teára csak vállat von és szépen elkészíti a sajátját, majd meg is issza, amint kihűl.*
-Kiismered már magad az étlapon? *Kérdi a másikat, hiszen, ha már itt vannak, akkor hasznos dologgal is tölthetik az időt.*
//Futólag Carlotteia és Rendor//
//Pult mögött//
*Odakint a pultnál persze már nincsenek egyedül, látja, hogy Carlotteia valamit nagyon néz és vele együtt egy igen megnyerő küllemű férfi is. Távolról is közelről is ez bizony elfoglaltságnak tűnik, a tegnapi új fiúból kiindulva pedig arra a következtetésre jut, hogy talán Rendor is az. Közben a kiszűrődő megjegyzések ezt meg is erősítik. ~Elfelejtette megkérdezni a vendég nevét? Csakis úgy lehet…~ Aztán viszonozza a köszöntéseket, ahogy azt illik.*
-Jó reggelt nektek is. *Egyelőre a saját dolgával törődik, talán majd később lesz alkalma bemutatkozni, de a tea az első, nekik meg, ahogy sejti van most elég bajuk nélküle is. Miközben haladnak a nő válaszol is a feltett kérdéseire, amire fel is szalad a szemöldöke, de nem szól. Olyat még ő bizony nem látott, hogy egy sellő szabadidejében csak aludjék egyfolytában. Mert aki dolgozik, az szórakozni is szokott, vagy szép dolgokat vesz magának esetleg másnak. ~Csak nehogy kiégjen szegényke idővel. ~ Nem lenne példa nélküli, hogy egy sellő céljátvesztetten bolyongjon a házban. ~De amilyen sokrétű a felszerelés, biztos akad majd kedvére való dolog. ~ Nem véletlenül járnak ide az emberek kikapcsolódni.*
-Felnőtt, felnőtt, azt bárki mondhatja… *Mosolyodik el, az orra alatt a tréfás megjegyzés után, de ennyiben is hagyja a dolgot. ~A biztonságérzet is fontos. ~ Szűri le magában, ebben a pontban egyetértenek, ő sem érezné itt jól magát, ha minden vendég kénye- kedve szerint bánhatna a sellővel és bárkit beengednének, aki csak beesik az ajtón az összes fegyverével együtt.*
-Én munkaidő után veszek egy forró fürdőt és megmasszíroztatom magam, aztán vacsorázom és átnézek valakihez beszélgetni. Nem vagyok az a kijárkálós típus, a kertben meg fázom. Néha szoktunk kártyázni is. *Említi meg, persze nem pénzben játszanak, inkább csak cserélgetik a szekrényben talált holmikat. A teára csak vállat von és szépen elkészíti a sajátját, majd meg is issza, amint kihűl.*
-Kiismered már magad az étlapon? *Kérdi a másikat, hiszen, ha már itt vannak, akkor hasznos dologgal is tölthetik az időt.*
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-03 19:23:08
Üzenet elküldve: 2020-06-03 19:23:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Másnap reggel//
*Az alvás eléggé pihentető volt Xaras számára, főleg úgy, hogy Yath forró teste melegítette őt is. Ő sem a hajnal első sugaraival kelt. Ha kényelmes a fekhely, akkor egészen ebédidőig képes aludni, most is csak a lány kis mocorgására ébredt fel. Keze mutatóujjával finoman játszik az elf egyik tincsével, finoman az ujjai köré tekeri, majd leengedi, és újra az ujjai köré tekeri.*
-Jó reggelt neked is, Napsugaram! *Szól, és egy lágy puszit nyom a nő homlokára. *
-Jól aludtál? *Érdeklődik kedvesen a férfi, miközben finoman magához vonja a lányt.*
//Másnap reggel//
*Az alvás eléggé pihentető volt Xaras számára, főleg úgy, hogy Yath forró teste melegítette őt is. Ő sem a hajnal első sugaraival kelt. Ha kényelmes a fekhely, akkor egészen ebédidőig képes aludni, most is csak a lány kis mocorgására ébredt fel. Keze mutatóujjával finoman játszik az elf egyik tincsével, finoman az ujjai köré tekeri, majd leengedi, és újra az ujjai köré tekeri.*
-Jó reggelt neked is, Napsugaram! *Szól, és egy lágy puszit nyom a nő homlokára. *
-Jól aludtál? *Érdeklődik kedvesen a férfi, miközben finoman magához vonja a lányt.*
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-03 18:25:14
Üzenet elküldve: 2020-06-03 18:25:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Napváltás//
//Szoba//
*Xarasnak nem kell sokáig várnia arra, hogy elszunnyadjon az oldalán nyugvó elf. Yath ahogy lehunyja fáradt pilláit, nem telik bele pár perc, már repül is az álmok varázslatos és távoli mezejére. Fárasztó és hosszú napja volt, így nyugodtan és mélyen alszik, kellemes, pihentető sötétségben. Amúgy sem szokása nagyon forgolódni, de most végképp nem moccan egy arasznyit sem. Mellkasa egyenletes, lelassult hullámzásából és aranyos, halk szuszogásából tudhatja a másik, hogy már rég elszenderült.*
//Másnap reggel//
*Nem a hajnal első sugaraira ébred, hanem jóval később, már jócskán szivárog be világosság a sötétítő széleinél. De úgy érzi, megengedhet magának ennyi lustulást, igazán megdolgozta a megérdemelt pihenést. Még így is nehezen nyílnak fel szemei, s ahogy résnyire nyitja a zöld íriszeket, fájdalmas sóhaj kíséretében vissza is csukja. Irritálja a világosság, s bár már felébredt, egyáltalán nincs kedve felkelni. Nem tudja, hogy Xaras előtte kelt-e, vagy még alszik, de bármilyen állapotban van is a férfi, az elf gyengéden és óvatosan mocorgásba kezd, s egy elégedett, fáradt nyögés kíséretében ráfordul a mellkasára.*
- Jó reggelt...
*Motyogja akkor is, ha a bárd még mélyen alszik. Neki továbbra is csukva vannak a szemei, így nem láthatja, mi zajlik körülötte.*
//Napváltás//
//Szoba//
*Xarasnak nem kell sokáig várnia arra, hogy elszunnyadjon az oldalán nyugvó elf. Yath ahogy lehunyja fáradt pilláit, nem telik bele pár perc, már repül is az álmok varázslatos és távoli mezejére. Fárasztó és hosszú napja volt, így nyugodtan és mélyen alszik, kellemes, pihentető sötétségben. Amúgy sem szokása nagyon forgolódni, de most végképp nem moccan egy arasznyit sem. Mellkasa egyenletes, lelassult hullámzásából és aranyos, halk szuszogásából tudhatja a másik, hogy már rég elszenderült.*
//Másnap reggel//
*Nem a hajnal első sugaraira ébred, hanem jóval később, már jócskán szivárog be világosság a sötétítő széleinél. De úgy érzi, megengedhet magának ennyi lustulást, igazán megdolgozta a megérdemelt pihenést. Még így is nehezen nyílnak fel szemei, s ahogy résnyire nyitja a zöld íriszeket, fájdalmas sóhaj kíséretében vissza is csukja. Irritálja a világosság, s bár már felébredt, egyáltalán nincs kedve felkelni. Nem tudja, hogy Xaras előtte kelt-e, vagy még alszik, de bármilyen állapotban van is a férfi, az elf gyengéden és óvatosan mocorgásba kezd, s egy elégedett, fáradt nyögés kíséretében ráfordul a mellkasára.*
- Jó reggelt...
*Motyogja akkor is, ha a bárd még mélyen alszik. Neki továbbra is csukva vannak a szemei, így nem láthatja, mi zajlik körülötte.*
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:03:23
Üzenet elküldve: 2020-06-02 20:03:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Carlotteia//
//Futólag Mady, Amaziana, Darelld//
//Pult//
* A nő reakciójára ő is elmosolyodik. Biztosra merné mondani, hogy nem egy alkalmazott tanult már be a keze alatt.*
- Rendben van. Azt hiszem én maradok a Carlotteiánál. Igazán szép név.* Bókol a férfi neki egy kicsit. Mind a ketten igyekeznek a reggel még nem létező mocskot eltávolítani, de amikor szóba jön a könyvelés, akkor rögtön megszakad ez a folyamat. Ahogy látja a nő még talán örül is neki, hogy kicsit taníttathatja Rendort. Így hát néhány pillanat múlva, már egymás mellet ácsorognak és a könyvelést lesik. Ahogy ott áll Sryl mellet megcsapja orrát a parfüm édeskés illata. Érdekes tanulmány számára, hogy a különböző lányok különböző illatot használnak. A választott illatuk, meg elárul a személyiségükből is egy keveset. Na, de sokáig nem ér rá ezen elmélkedni, mert a könyvelésre kell figyelnie. Vagyis figyelne, ha nem zavarnák meg őket.*
- Jó reggelt!* Furcsának találja a két fél reakcióját egymás felé, de ez most nem a megfelelő pillanat, hogy kíváncsiskodjék. Elég csak a szakértő szemnek rápillantania a könyvelésre, hogy máris kiszúrja az első hibát.*
- Na az szép! Hát nem elfelejtettem felírni a szobaszámot. Az a baj, hogy kulcs csere történt, aztán biztos elsiklottam felette. Elnézést! A kettes szoba kulcsát vitték el.* Mondja kissé zavartan és közben nagyon figyel arra, amit mondanak neki.*
- Sajnos a nevét nem tudom a vendégnek. Asztalszáma sem volt mivel a szobába kérte az ételt. Erre jó lesz figyelnem a jövőben.* Közben újabb kollégák tűnnek fel a színen, akiknek odaköszön Rendor is.*
- Szép jó reggelt kívánok a kisasszonyoknak!* A gyors köszönés után újfent a könyvelés felé fordítja a figyelmét.*
//Futólag Mady, Amaziana, Darelld//
//Pult//
* A nő reakciójára ő is elmosolyodik. Biztosra merné mondani, hogy nem egy alkalmazott tanult már be a keze alatt.*
- Rendben van. Azt hiszem én maradok a Carlotteiánál. Igazán szép név.* Bókol a férfi neki egy kicsit. Mind a ketten igyekeznek a reggel még nem létező mocskot eltávolítani, de amikor szóba jön a könyvelés, akkor rögtön megszakad ez a folyamat. Ahogy látja a nő még talán örül is neki, hogy kicsit taníttathatja Rendort. Így hát néhány pillanat múlva, már egymás mellet ácsorognak és a könyvelést lesik. Ahogy ott áll Sryl mellet megcsapja orrát a parfüm édeskés illata. Érdekes tanulmány számára, hogy a különböző lányok különböző illatot használnak. A választott illatuk, meg elárul a személyiségükből is egy keveset. Na, de sokáig nem ér rá ezen elmélkedni, mert a könyvelésre kell figyelnie. Vagyis figyelne, ha nem zavarnák meg őket.*
- Jó reggelt!* Furcsának találja a két fél reakcióját egymás felé, de ez most nem a megfelelő pillanat, hogy kíváncsiskodjék. Elég csak a szakértő szemnek rápillantania a könyvelésre, hogy máris kiszúrja az első hibát.*
- Na az szép! Hát nem elfelejtettem felírni a szobaszámot. Az a baj, hogy kulcs csere történt, aztán biztos elsiklottam felette. Elnézést! A kettes szoba kulcsát vitték el.* Mondja kissé zavartan és közben nagyon figyel arra, amit mondanak neki.*
- Sajnos a nevét nem tudom a vendégnek. Asztalszáma sem volt mivel a szobába kérte az ételt. Erre jó lesz figyelnem a jövőben.* Közben újabb kollégák tűnnek fel a színen, akiknek odaköszön Rendor is.*
- Szép jó reggelt kívánok a kisasszonyoknak!* A gyors köszönés után újfent a könyvelés felé fordítja a figyelmét.*
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-02 19:11:46
Üzenet elküldve: 2020-06-02 19:11:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bizony az elf lány nem csak a szerelem nagy ismerője, hanem kiváló költő, és dalnok is. Xaras érzi is, hogy Yath igazán a költészetben teljesedik ki. Ilyenkor olyan mint az a virág, ami még csak bimbóban van, de ha megérinti a nap melege akkor kinyílik, hogy szépségével is illatával elkápráztassa a világot. *
-Ez gyönyörű volt Kedvesem! *Szól kedves hangon Xaras, és leteszi a hangszerét az ágy mellé, és magához öleli az elfet. A homlokára ad pár puszit, és a hátát simogatja. Már érzi a nő levegővételéből, hogy hamarosan az álmok mezejére fog lépni. Xaras addig simogatja és kényezteti, ameddig Yath el nem ér álomföldre.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Bizony az elf lány nem csak a szerelem nagy ismerője, hanem kiváló költő, és dalnok is. Xaras érzi is, hogy Yath igazán a költészetben teljesedik ki. Ilyenkor olyan mint az a virág, ami még csak bimbóban van, de ha megérinti a nap melege akkor kinyílik, hogy szépségével is illatával elkápráztassa a világot. *
-Ez gyönyörű volt Kedvesem! *Szól kedves hangon Xaras, és leteszi a hangszerét az ágy mellé, és magához öleli az elfet. A homlokára ad pár puszit, és a hátát simogatja. Már érzi a nő levegővételéből, hogy hamarosan az álmok mezejére fog lépni. Xaras addig simogatja és kényezteti, ameddig Yath el nem ér álomföldre.*
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-02 14:49:31
Üzenet elküldve: 2020-06-02 14:49:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A férfi dala csaknem a várt hatást éri el, ugyanis ha van valami, amit Yath többre tart a szerelem művészeténél, az a zene és költészet világa. Xaras sorai pedig, amellett hogy aranyosak és kedvesek, rendelkeznek némi művészi tehetséggel, hiszen nem lehet egyszerű ilyen rímeket rögtönözni. Mire a bárd végigénekli kis költeményét, Yath egészen közel húzódik hozzá, hogy a záró dallamok után hálás és gyengéd csókot lehelhessen ajkaira.*
- Kedves kis dal, köszönöm.
*De azért egy ilyen gesztust illik neki is méltóképp viszonoznia, így, bár ő hangszerét most nem vonja bele az előadásba, ő is zengő énekre nyitja száját, válaszképp.*
- Hűvös, szúrós éjjel szállt le a Kikötőben
Az utcák üresen kongnak
Egy hely mégis most van ébredőben
Sellők és zenészek zsongnak
Nyílik az ajtó, s belép egy délceg lovag
Kard helyett lant lóg vállán
S az összes lány vágyakozva sóhajt
Mind ott akar lenni az oldalán
De a vitéznek szeme már valakin megakadt
A sellők irigykedve nézik
Egy elf az, ki mellette marad
Kihez majd egész éjjel dalait intézi
A választott hölgynek szíve tele
Törődni és szeretni vágyik
Átdalolni az éjjelt vele
Amíg a hajnal meg nem jelenik
Most oly jó és oly szép minden
Bár örökké tarthatna
Egyszer a lovag tovalibben
Futó kaland, de forró éjszaka
*Énekli ő is szerény, improvizáld dalát, fülbemászó, egyszerű, különféle giccsektől és hajlításoktól mentes dallamon- Majd doromboló kiscica módjára gömbölyödik a férfi meleget adó oldalához, s ujjaival továbbra is szelíden simogatja a mellkast. Zöld íriszeit pedig kíváncsian fúrja a férfi tekintetébe, megpróbálva kitalálni, hogy mi egyebet kívánhat még tőle drága vendége. Yath már egyre inkább érzi a tudatát elnyomó édes fáradtságot, s talán nem is vágyik egyébre, mint hogy Xaras nyugodtan lüktető oldalán térhessen nyugovóra.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*A férfi dala csaknem a várt hatást éri el, ugyanis ha van valami, amit Yath többre tart a szerelem művészeténél, az a zene és költészet világa. Xaras sorai pedig, amellett hogy aranyosak és kedvesek, rendelkeznek némi művészi tehetséggel, hiszen nem lehet egyszerű ilyen rímeket rögtönözni. Mire a bárd végigénekli kis költeményét, Yath egészen közel húzódik hozzá, hogy a záró dallamok után hálás és gyengéd csókot lehelhessen ajkaira.*
- Kedves kis dal, köszönöm.
*De azért egy ilyen gesztust illik neki is méltóképp viszonoznia, így, bár ő hangszerét most nem vonja bele az előadásba, ő is zengő énekre nyitja száját, válaszképp.*
- Hűvös, szúrós éjjel szállt le a Kikötőben
Az utcák üresen kongnak
Egy hely mégis most van ébredőben
Sellők és zenészek zsongnak
Nyílik az ajtó, s belép egy délceg lovag
Kard helyett lant lóg vállán
S az összes lány vágyakozva sóhajt
Mind ott akar lenni az oldalán
De a vitéznek szeme már valakin megakadt
A sellők irigykedve nézik
Egy elf az, ki mellette marad
Kihez majd egész éjjel dalait intézi
A választott hölgynek szíve tele
Törődni és szeretni vágyik
Átdalolni az éjjelt vele
Amíg a hajnal meg nem jelenik
Most oly jó és oly szép minden
Bár örökké tarthatna
Egyszer a lovag tovalibben
Futó kaland, de forró éjszaka
*Énekli ő is szerény, improvizáld dalát, fülbemászó, egyszerű, különféle giccsektől és hajlításoktól mentes dallamon- Majd doromboló kiscica módjára gömbölyödik a férfi meleget adó oldalához, s ujjaival továbbra is szelíden simogatja a mellkast. Zöld íriszeit pedig kíváncsian fúrja a férfi tekintetébe, megpróbálva kitalálni, hogy mi egyebet kívánhat még tőle drága vendége. Yath már egyre inkább érzi a tudatát elnyomó édes fáradtságot, s talán nem is vágyik egyébre, mint hogy Xaras nyugodtan lüktető oldalán térhessen nyugovóra.*
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-02 12:22:01
Üzenet elküldve: 2020-06-02 12:22:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Maydeleine//
*Hallgatja és hallgatja a másik szavait, de azok a lehető legszélesebb énjét csalják ki a sellőnek. *
- Tudom, ez mindenhol így van. A vendég az első. *szája széle hamis mosolyra rándul, karjait szorosan össze fogja mellei alatt, így kissé megemelve azokat. Viszont pár másodperc sem kell észbekapja magát és immáron az elf a ruhája láthatatlan ráncait igazgatja, amolyan kényszercselekvésként. *
- Mindenki ezt kérdezi, de én döntöttem, így. Felnőtt nő vagyok, nem kényszerített senki és a Sellőház biztonságot nyújt, amit régen tapasztaltam. A szabadidőm pedig nem több, mint alvás. Eleget bonyolította, már a sors az életemet én nem fogom tovább. *Amaziana útja során sem volt ennyire komor, de ha valakinek állandóan ugyanazokat a kérdéseket szögezik oda, egy idő után kevésbé lesz mosolygós az arca. *
- Köszönöm, nem. *feleli sokkal lágyabban, amíg végre mosolyra nem gördül az arca. ~Ki kell találnom valami hazugságot a vendégeknek a múltamról. ~ gondolja magában, hiszen itt egyetlenegy elvárás van, hogy azt higgyék a sellők minden álma a vendéget szolgálni. ~Menni fog, sok színdarabot láttam és hazudni is jól tudok. ~*
- Ha szabadidő, akkor te mit szoktál csinálni munka után? Nem hinném, hogy mindenki áll hozzám hasonlóan alvó mormotának. *viccelődik oldva kettejük hangulatát. *
*Hallgatja és hallgatja a másik szavait, de azok a lehető legszélesebb énjét csalják ki a sellőnek. *
- Tudom, ez mindenhol így van. A vendég az első. *szája széle hamis mosolyra rándul, karjait szorosan össze fogja mellei alatt, így kissé megemelve azokat. Viszont pár másodperc sem kell észbekapja magát és immáron az elf a ruhája láthatatlan ráncait igazgatja, amolyan kényszercselekvésként. *
- Mindenki ezt kérdezi, de én döntöttem, így. Felnőtt nő vagyok, nem kényszerített senki és a Sellőház biztonságot nyújt, amit régen tapasztaltam. A szabadidőm pedig nem több, mint alvás. Eleget bonyolította, már a sors az életemet én nem fogom tovább. *Amaziana útja során sem volt ennyire komor, de ha valakinek állandóan ugyanazokat a kérdéseket szögezik oda, egy idő után kevésbé lesz mosolygós az arca. *
- Köszönöm, nem. *feleli sokkal lágyabban, amíg végre mosolyra nem gördül az arca. ~Ki kell találnom valami hazugságot a vendégeknek a múltamról. ~ gondolja magában, hiszen itt egyetlenegy elvárás van, hogy azt higgyék a sellők minden álma a vendéget szolgálni. ~Menni fog, sok színdarabot láttam és hazudni is jól tudok. ~*
- Ha szabadidő, akkor te mit szoktál csinálni munka után? Nem hinném, hogy mindenki áll hozzám hasonlóan alvó mormotának. *viccelődik oldva kettejük hangulatát. *
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-01 19:41:03
Üzenet elküldve: 2020-06-01 19:41:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xaras arca újra kaján vigyorba fordul. Lehet a lány nem is sejti, de a férfi a szerelem egyik nagymestere. Bár leginkább elhanyagolt nemesasszonyok ágyában tette a szépet. Becézgette, simogatta őket, és dalokat írt nekik. Persze, ha a férj rájött, hogy a bárd "közelebbről" is ismerkedik a feleségével, akkor fel kellett ám kötni a nyúlcipőt. A parasztlányok egy-két rímért, már omlottak is Xaras karjaiba, sőt volt, hogy kenyeret, sajtot, sört és pálinkát hoztak neki. A mostani eset azonban annyiban más, hogy két művész gyűri éppen a lepedőt.*
-Igen, értek ahhoz, hogy miként nyűgözzek le egy nőt. *Szól, és egy hangos hörgés keretében átadja magjait a lánynak. Egy kicsit elterül a széles ágyon, majd, magához veszi a hangszerét. Ha Yathanae mellé bújik, akkor a lány válla fölött átteszi a kezét, hogy odaférjen a fogólaphoz. *
- Kikötőben és egy sellő, Yathalanae a neve
Ezüst dallal, forró csókkal van a szíve tele.
Xaras, a bárd magasztalta, istennővé tette
Szállni fog e ballada, négy égtájon szerte.
Aki belép, csak őt keresse, a smaragdzöld szemeket.
Barackajka, jó illata vidítja a lelkeket.
Hangja olyan, mint a bársony, simogató búgás.
Elolvadsz, ó férfi, ha meghallod e zúgást.
E sellő mindig szabadon él, s szeret ha megkéred.
Menj ő hozzá, s meglásd testvér, felbuzog a véred.
Éjszakáknak királynője, Yathalanae, a bájos.
Méltó, hogy ismerjen e világ, s benne e szép város. *Szól a megzenésített költemény, és a bár ujjai fürgén járnak a lant húrjain. Nem titkolt szándéka, hogy lenyűgözze vele az elf hölgyeményt.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xaras arca újra kaján vigyorba fordul. Lehet a lány nem is sejti, de a férfi a szerelem egyik nagymestere. Bár leginkább elhanyagolt nemesasszonyok ágyában tette a szépet. Becézgette, simogatta őket, és dalokat írt nekik. Persze, ha a férj rájött, hogy a bárd "közelebbről" is ismerkedik a feleségével, akkor fel kellett ám kötni a nyúlcipőt. A parasztlányok egy-két rímért, már omlottak is Xaras karjaiba, sőt volt, hogy kenyeret, sajtot, sört és pálinkát hoztak neki. A mostani eset azonban annyiban más, hogy két művész gyűri éppen a lepedőt.*
-Igen, értek ahhoz, hogy miként nyűgözzek le egy nőt. *Szól, és egy hangos hörgés keretében átadja magjait a lánynak. Egy kicsit elterül a széles ágyon, majd, magához veszi a hangszerét. Ha Yathanae mellé bújik, akkor a lány válla fölött átteszi a kezét, hogy odaférjen a fogólaphoz. *
- Kikötőben és egy sellő, Yathalanae a neve
Ezüst dallal, forró csókkal van a szíve tele.
Xaras, a bárd magasztalta, istennővé tette
Szállni fog e ballada, négy égtájon szerte.
Aki belép, csak őt keresse, a smaragdzöld szemeket.
Barackajka, jó illata vidítja a lelkeket.
Hangja olyan, mint a bársony, simogató búgás.
Elolvadsz, ó férfi, ha meghallod e zúgást.
E sellő mindig szabadon él, s szeret ha megkéred.
Menj ő hozzá, s meglásd testvér, felbuzog a véred.
Éjszakáknak királynője, Yathalanae, a bájos.
Méltó, hogy ismerjen e világ, s benne e szép város. *Szól a megzenésített költemény, és a bár ujjai fürgén járnak a lant húrjain. Nem titkolt szándéka, hogy lenyűgözze vele az elf hölgyeményt.*
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-01 12:35:49
Üzenet elküldve: 2020-06-01 12:35:49
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Aljas és édesen kínzó játéka eléri a várt hatást, s a nő elégedetten hallgatja a mozdulatai nyomában felszabaduló tehetetlen és kéjes nyögéseket, sóhajokat. A hangokkal persze ő maga sem fukarkodik, hiszen legalább annyira élvezi ezt a veszélyes keringőt, mint a bárd. S a megjátszott, távozásra való készülődése is a várt hatást éri el, számított az utána nyúló, marasztaló kézre, s engedelmesen vissza is huppan az ágyra. Gyengéden végigfuttatja ujjait a férfi mellkasán, s búgva, dorombolva, hízelegve szól hozzá, akár egy kezes, szelíd macska.*
- Szóval szeretnéd, hogy maradjak... Nem bánom, szívesen leszek az alvókád, a takaród, a társad, ezen az éjszakán akármi leszek, amit csak akarsz.
*Majd hagyja, hogy Xaras ismét átvegye az irányítás illúzióját, hadd érezze magát annak a hős, erős lovagnak, aki előtt megremeg és elgyengül a lányok térde, s csillogó szemekkel lesik minden egyes kívánságát. Hadd gondolja, hogy amit csinál, páratlan és egyedi, s Yath tehetetlenül és gyönyörtől sóhajtozva, meg-megfeszülve tűri a fáradhatatlan és kitartó ostromot. Mert most a férfi ezt akarja hallani, a szenvedélyes, elhaló, mégis erőteljes nyögéseket és kiáltásokat, s talán el akarja hinni, hogy igazán ritka és kiváltságos élményben részesíti a sellőt. Persze Yath, a maga több, mint nyolcvan évével már bőven magának tudhat annyi tapasztalatot, hogy az efféle szokatlan kényeztetés ne jelentsen számára meglepetést. Sőt, kifejezetten élvezi ezeket a veszélyes vizeket, amelyre nem minden férfi mer elhajózni, sokan inkább a jól kiismert öblök területén maradnak. A test számtalan módon képes gyönyört okozni, s ezeknek az utaknak az átlagember talán csak a felét ismeri. Yathlanae pedig egészen kamaszkorától kezdve ezeket az utakat fedezte fel, s ismerte meg, majd tette magáévá, így, bár dicséretes a bárd lankadatlan lelkesedése, újat már aligha tudna mutatni.*
- Az én lovagom aztán tényleg tudja, hogy kényszerítse térdre az ellenfeleit.
*Préseli ki magából a pimaszul hízelgő szavakat, majd egy fojtott, apró sikkantás is elhagyja torkát, ahogy megérzi a hirtelen, hátsóját érő, csípős, mégis kellemesen égető érzést.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Aljas és édesen kínzó játéka eléri a várt hatást, s a nő elégedetten hallgatja a mozdulatai nyomában felszabaduló tehetetlen és kéjes nyögéseket, sóhajokat. A hangokkal persze ő maga sem fukarkodik, hiszen legalább annyira élvezi ezt a veszélyes keringőt, mint a bárd. S a megjátszott, távozásra való készülődése is a várt hatást éri el, számított az utána nyúló, marasztaló kézre, s engedelmesen vissza is huppan az ágyra. Gyengéden végigfuttatja ujjait a férfi mellkasán, s búgva, dorombolva, hízelegve szól hozzá, akár egy kezes, szelíd macska.*
- Szóval szeretnéd, hogy maradjak... Nem bánom, szívesen leszek az alvókád, a takaród, a társad, ezen az éjszakán akármi leszek, amit csak akarsz.
*Majd hagyja, hogy Xaras ismét átvegye az irányítás illúzióját, hadd érezze magát annak a hős, erős lovagnak, aki előtt megremeg és elgyengül a lányok térde, s csillogó szemekkel lesik minden egyes kívánságát. Hadd gondolja, hogy amit csinál, páratlan és egyedi, s Yath tehetetlenül és gyönyörtől sóhajtozva, meg-megfeszülve tűri a fáradhatatlan és kitartó ostromot. Mert most a férfi ezt akarja hallani, a szenvedélyes, elhaló, mégis erőteljes nyögéseket és kiáltásokat, s talán el akarja hinni, hogy igazán ritka és kiváltságos élményben részesíti a sellőt. Persze Yath, a maga több, mint nyolcvan évével már bőven magának tudhat annyi tapasztalatot, hogy az efféle szokatlan kényeztetés ne jelentsen számára meglepetést. Sőt, kifejezetten élvezi ezeket a veszélyes vizeket, amelyre nem minden férfi mer elhajózni, sokan inkább a jól kiismert öblök területén maradnak. A test számtalan módon képes gyönyört okozni, s ezeknek az utaknak az átlagember talán csak a felét ismeri. Yathlanae pedig egészen kamaszkorától kezdve ezeket az utakat fedezte fel, s ismerte meg, majd tette magáévá, így, bár dicséretes a bárd lankadatlan lelkesedése, újat már aligha tudna mutatni.*
- Az én lovagom aztán tényleg tudja, hogy kényszerítse térdre az ellenfeleit.
*Préseli ki magából a pimaszul hízelgő szavakat, majd egy fojtott, apró sikkantás is elhagyja torkát, ahogy megérzi a hirtelen, hátsóját érő, csípős, mégis kellemesen égető érzést.*
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:31:17
Üzenet elküldve: 2020-06-01 10:31:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Hálásan bújik Taitos úr nyugtató ölelésébe. Nincs sokra tőle, hogy elpityeredjen, de a biztató szavak és a gyengéden ölelő karok lelket öntenek belé.*
- De Xavy kisasszony csak jót akart *veszi védelmébe azért a kis úrnőt.* - És a nagymamája... mert, mert az úr olyan... *saját szavaiba gabalyodva, kissé zavarban pillant fel az ifjúra, aztán szégyellős kis mosollyal szegi le a tekintetét újra. ~Ellenállhatatlan.~ Nem tudna haragudni egy pillanatig se a kisasszonyra, amiért úgy viseltetik a körülöttük somfordáló érzések iránt, ahogyan és az igazat megvallva nagyon is megérintette, hogy olyan vehemensen védte őt.*
- Hogy? *pillant fel Taitos úr kérdésére, aztán a tekintetét lekövetve rájön, hogy még mindig magánál szorongatja az összeszedett ruhákat.* - Persze! *Egy kicsit össze is rezzen, mert attól fél, esetleg összegyűrte a holmikat a figyelmetlensége miatt. Az úr öltözködni kezd, de Nala csak az ujjait tördelve ácsorog az aggodalmaival. Taitos úr olyan nyugodtnak tűnik, de nem biztos benne, hogy a Xavy kisasszony utáni kutatást szükségesnek tartja. Az is lehet, hogy csak a dolga után indulna. Ezt nem is róná fel neki, hiszen nem lenne tisztességes az ő nyakába varrni a feladatot. A tündért azonban nem hagyja nyugodni a dolog. Megfordul a fejében, hogy megkéri az őrjáratot, hogy próbáljanak a nyomára akadni. Nem nehéz felismerni abban a különleges kalpagban. Valaki biztos látta, merre ment.
A kacsintás egy pillanatra visszarántja az aggodalmak közül és egy pillanat alatt elolvad ismét az ifjú úr bűvöletében. Amikor az magához veszi a vándorbotját is, a tündérke mellkasában szorító érzéssé bontakozik a felismerés, hogy az úr távozik, ő pedig csak reménykedhet benne valamikor viszont látja még. A felé nyújtott kéz és hozzá fűzött mondat váratlanul éri Nalát. Ennek köze lehet hozzá, hogy a kis tündér úgy elérzékenyül, mintha legalábbis az úr épp most kérte volna meg a kezét, és nem egy bájos gnóm kisasszony megkeresésére, hanem egy annál sokkal romantikusabb célból. Így aztán nem meglepő, hogy az örömtől kivirult tündérke egyenesen ölelésre ragadtatja magát ahelyett, hogy egyszerűen a férfiéba csúsztatná a kezét.* - Jövök! *vágja rá boldogan, aztán a kérdésre egy kisit elgondolkodik.* - Trükk? Nem tudom. Talán... talán kérdezősködhetnénk a dokkoknál. A hajók tényleg nagyon szépek és talán a kisasszony is szívesen nézelődne arra. *Fogalma sincs, hogy az úr egyáltalán nem erre gondolt. A nagy lelkesedésben még amiatt is végszóra torpan meg, hogy szemrevételezze saját öltözékét.*
- Ó. *Végigsimít a lenge kis anyagon és meztelen talpacskájával mintha igyekezne eltakarni másik lábán eltakarni a tényt, hogy valójában még lábbeli sincs rajta.* - Így nem mehetek. *Már a nyelvén van, hogy gyorsan átöltözik és indulhatnak is, de a mondat egy hangocska nélkül akad el. Nala a megérkezése napját leszámítva még sosem járt odakint. Fogalma sincs, milyen szabályai vannak az elegáns kalitkán kívüli életnek.* - Azt hiszem, kellene egy kis segítség *pillant fel tanácstalanul Taitos úrra.* - Fogalmam sincs, mit vegyek fel. Még nem igazán jártam odakint. *Ha az ifjú hajlandó segíteni neki, akkor ismét átlopakodik vele a személyzeti részre és gyorsan magukra csukja a szobája ajtaját. Először a saját holmijai közt kezd el kutatni, de fodros, csipkés olykor egészen áttetsző kis semmiségek nem igazán lennének jobbak annál, mint akik most rajta vannak. Úgyhogy miután maga elé próbált párat, inkább az ágyra teszi a kezébe gyűjtött kupacot.*
- Nekem csak ilyenek vannak *vallja be, aztán pillantása más alternatíva után kezd kutatni.
A szekrényében elég sok ruha van. Már itt voltak, amikor ő beköltözött. Nem akarta piszkálni őket, úgyhogy maradtak, ahol voltak. Most viszont talán másodjára is jó szolgálatot tehetnek, de ő nem ért az ilyesmihez. Nadrágot például, bár sokat vett le a vendégeiről, ő maga még sosem viselt.*
//Fodrok a víz tükrén//
*Hálásan bújik Taitos úr nyugtató ölelésébe. Nincs sokra tőle, hogy elpityeredjen, de a biztató szavak és a gyengéden ölelő karok lelket öntenek belé.*
- De Xavy kisasszony csak jót akart *veszi védelmébe azért a kis úrnőt.* - És a nagymamája... mert, mert az úr olyan... *saját szavaiba gabalyodva, kissé zavarban pillant fel az ifjúra, aztán szégyellős kis mosollyal szegi le a tekintetét újra. ~Ellenállhatatlan.~ Nem tudna haragudni egy pillanatig se a kisasszonyra, amiért úgy viseltetik a körülöttük somfordáló érzések iránt, ahogyan és az igazat megvallva nagyon is megérintette, hogy olyan vehemensen védte őt.*
- Hogy? *pillant fel Taitos úr kérdésére, aztán a tekintetét lekövetve rájön, hogy még mindig magánál szorongatja az összeszedett ruhákat.* - Persze! *Egy kicsit össze is rezzen, mert attól fél, esetleg összegyűrte a holmikat a figyelmetlensége miatt. Az úr öltözködni kezd, de Nala csak az ujjait tördelve ácsorog az aggodalmaival. Taitos úr olyan nyugodtnak tűnik, de nem biztos benne, hogy a Xavy kisasszony utáni kutatást szükségesnek tartja. Az is lehet, hogy csak a dolga után indulna. Ezt nem is róná fel neki, hiszen nem lenne tisztességes az ő nyakába varrni a feladatot. A tündért azonban nem hagyja nyugodni a dolog. Megfordul a fejében, hogy megkéri az őrjáratot, hogy próbáljanak a nyomára akadni. Nem nehéz felismerni abban a különleges kalpagban. Valaki biztos látta, merre ment.
A kacsintás egy pillanatra visszarántja az aggodalmak közül és egy pillanat alatt elolvad ismét az ifjú úr bűvöletében. Amikor az magához veszi a vándorbotját is, a tündérke mellkasában szorító érzéssé bontakozik a felismerés, hogy az úr távozik, ő pedig csak reménykedhet benne valamikor viszont látja még. A felé nyújtott kéz és hozzá fűzött mondat váratlanul éri Nalát. Ennek köze lehet hozzá, hogy a kis tündér úgy elérzékenyül, mintha legalábbis az úr épp most kérte volna meg a kezét, és nem egy bájos gnóm kisasszony megkeresésére, hanem egy annál sokkal romantikusabb célból. Így aztán nem meglepő, hogy az örömtől kivirult tündérke egyenesen ölelésre ragadtatja magát ahelyett, hogy egyszerűen a férfiéba csúsztatná a kezét.* - Jövök! *vágja rá boldogan, aztán a kérdésre egy kisit elgondolkodik.* - Trükk? Nem tudom. Talán... talán kérdezősködhetnénk a dokkoknál. A hajók tényleg nagyon szépek és talán a kisasszony is szívesen nézelődne arra. *Fogalma sincs, hogy az úr egyáltalán nem erre gondolt. A nagy lelkesedésben még amiatt is végszóra torpan meg, hogy szemrevételezze saját öltözékét.*
- Ó. *Végigsimít a lenge kis anyagon és meztelen talpacskájával mintha igyekezne eltakarni másik lábán eltakarni a tényt, hogy valójában még lábbeli sincs rajta.* - Így nem mehetek. *Már a nyelvén van, hogy gyorsan átöltözik és indulhatnak is, de a mondat egy hangocska nélkül akad el. Nala a megérkezése napját leszámítva még sosem járt odakint. Fogalma sincs, milyen szabályai vannak az elegáns kalitkán kívüli életnek.* - Azt hiszem, kellene egy kis segítség *pillant fel tanácstalanul Taitos úrra.* - Fogalmam sincs, mit vegyek fel. Még nem igazán jártam odakint. *Ha az ifjú hajlandó segíteni neki, akkor ismét átlopakodik vele a személyzeti részre és gyorsan magukra csukja a szobája ajtaját. Először a saját holmijai közt kezd el kutatni, de fodros, csipkés olykor egészen áttetsző kis semmiségek nem igazán lennének jobbak annál, mint akik most rajta vannak. Úgyhogy miután maga elé próbált párat, inkább az ágyra teszi a kezébe gyűjtött kupacot.*
- Nekem csak ilyenek vannak *vallja be, aztán pillantása más alternatíva után kezd kutatni.
A szekrényében elég sok ruha van. Már itt voltak, amikor ő beköltözött. Nem akarta piszkálni őket, úgyhogy maradtak, ahol voltak. Most viszont talán másodjára is jó szolgálatot tehetnek, de ő nem ért az ilyesmihez. Nadrágot például, bár sokat vett le a vendégeiről, ő maga még sosem viselt.*
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-31 17:49:25
Üzenet elküldve: 2020-05-31 17:49:25
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fodrok a víz tükrén//
*Pezsgő ide, vagy oda, Taitos az igazak álmát alussza, és Xavy meglátásai nem is olyan helytelenek, tényleg szorosan öleli magáhot a kis tündért. Álmai az este történéseit vegyítik magukban, és talán ezért is ébred néhány csókra és törődő érintésre. Mosollyal és a világ leghalkabb csókjaival viszonoz, az kéne még csak, hogy a gnóm rajtakapja őket. Aztán szemével int a takaró alsóbb részei felé és kedvesen kezét Naláéra teszi jelezve, hogy inkább arra fogjon rá ezekben a kényes percekben.*
-Jó reggelt!
*Suttogja vissza, aztán mikor Nala mocorogni kezd, a fiú gyengéden útjára engedi, ülésbe tornássza magát, nyújtózik egyet, és egy kicsit felborzolja haját.*
-Nincs semmi baj, valószínűleg csak víz közelét kívánta így reggel. Erről jut eszembe, a reggeli kitérőmet én is megtenném, merre induljak?
*Teszi fel a kérdést, ami költőinek bizonyul, hiszen a kis tündér eddigre már a folyosót járja. Taitos addig feláll, körbejár a szobában és feltűnik neki is, hogy bizony a csizmák sincsenek meg. Kíváncsian les ki az ajtón.*
~Elment?!~
*Rökönyödik és könnyebbül meg egyszerre, noha elsőre nem olyan biztos abban, hogy ez jó. Például a nadrágja máris rossz helyen van. Morcosan vándorol ki érte, ám mire az aggódó lány visszaér, már bent van. Karjával átöleli a kis tündért, hátha úgy megnyugtathatja kicsit.*
-Ne aggódj, rossz pénz nem vész el.
*Mormogja elsőre.*
-És nem is miattad volt, nagy tündér vagy már, ott alszol, ahol akarsz.
*Jegyzi meg, kicsit neheztel is Xavyra ezért.*
~Még ha valami rosszat csináltunk volna.~
*Duzzog magában.*
~Vagyis csináltunk, de előtte nem.~
*Kibontja a lányt öleléséből, aztán a ruhakupacra pillant.*
-Elkérhetem?
*Nem mintha akkora dolog lenne, de azok a szinte rongyosra hordott ruhák a szívéhez nőttek mára. Ha megkapja nincs más hátra, a tündérnyire nyitott ajtó takarásába húzódik, és átveszi utcai ruháit. Ha Nala tekintetét is elkapja, rákacsint, hátha egy kis pírt varázsolhat arcára még ebben a vészhelyzetben is. Végül kezébe ragadja a falnál pihenő vándorbotot és másik kezét Nalának nyújtja.*
-Gyere, keressük meg a gnómunkat!
*Kicsit közelebb hajol.*
-Kell hozzá valami trükk?
*Kérdezgeti, hiszen nem szeretne tündérrabló színben feltűnni.*
-De nem hagyom futni azok után, hogy így szétdobálta a ruháimat.
*Fogadkozik, és ha a tündér nem tartja vissza, már indul is.*
~Na lássuk, nehezebb-e a tű a szénakazalban, mint a gnóm a Kikötőben?~
//Fodrok a víz tükrén//
*Pezsgő ide, vagy oda, Taitos az igazak álmát alussza, és Xavy meglátásai nem is olyan helytelenek, tényleg szorosan öleli magáhot a kis tündért. Álmai az este történéseit vegyítik magukban, és talán ezért is ébred néhány csókra és törődő érintésre. Mosollyal és a világ leghalkabb csókjaival viszonoz, az kéne még csak, hogy a gnóm rajtakapja őket. Aztán szemével int a takaró alsóbb részei felé és kedvesen kezét Naláéra teszi jelezve, hogy inkább arra fogjon rá ezekben a kényes percekben.*
-Jó reggelt!
*Suttogja vissza, aztán mikor Nala mocorogni kezd, a fiú gyengéden útjára engedi, ülésbe tornássza magát, nyújtózik egyet, és egy kicsit felborzolja haját.*
-Nincs semmi baj, valószínűleg csak víz közelét kívánta így reggel. Erről jut eszembe, a reggeli kitérőmet én is megtenném, merre induljak?
*Teszi fel a kérdést, ami költőinek bizonyul, hiszen a kis tündér eddigre már a folyosót járja. Taitos addig feláll, körbejár a szobában és feltűnik neki is, hogy bizony a csizmák sincsenek meg. Kíváncsian les ki az ajtón.*
~Elment?!~
*Rökönyödik és könnyebbül meg egyszerre, noha elsőre nem olyan biztos abban, hogy ez jó. Például a nadrágja máris rossz helyen van. Morcosan vándorol ki érte, ám mire az aggódó lány visszaér, már bent van. Karjával átöleli a kis tündért, hátha úgy megnyugtathatja kicsit.*
-Ne aggódj, rossz pénz nem vész el.
*Mormogja elsőre.*
-És nem is miattad volt, nagy tündér vagy már, ott alszol, ahol akarsz.
*Jegyzi meg, kicsit neheztel is Xavyra ezért.*
~Még ha valami rosszat csináltunk volna.~
*Duzzog magában.*
~Vagyis csináltunk, de előtte nem.~
*Kibontja a lányt öleléséből, aztán a ruhakupacra pillant.*
-Elkérhetem?
*Nem mintha akkora dolog lenne, de azok a szinte rongyosra hordott ruhák a szívéhez nőttek mára. Ha megkapja nincs más hátra, a tündérnyire nyitott ajtó takarásába húzódik, és átveszi utcai ruháit. Ha Nala tekintetét is elkapja, rákacsint, hátha egy kis pírt varázsolhat arcára még ebben a vészhelyzetben is. Végül kezébe ragadja a falnál pihenő vándorbotot és másik kezét Nalának nyújtja.*
-Gyere, keressük meg a gnómunkat!
*Kicsit közelebb hajol.*
-Kell hozzá valami trükk?
*Kérdezgeti, hiszen nem szeretne tündérrabló színben feltűnni.*
-De nem hagyom futni azok után, hogy így szétdobálta a ruháimat.
*Fogadkozik, és ha a tündér nem tartja vissza, már indul is.*
~Na lássuk, nehezebb-e a tű a szénakazalban, mint a gnóm a Kikötőben?~
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-31 17:26:40
Üzenet elküldve: 2020-05-31 17:26:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xarast teljesen elönti a mámor. Amit Yathanae művel, az maga a megtestesült szenvedély. Próbálja visszafogni a nyögdécseléseit, de egyszerűen nem megy neki. Amikor az ékességét kényezteti, a bárd megfogja a nő fejét, és le-le nyomja, hogy ezzel is a tudtára adja, amit a lány művel, az tökéletes. A férfi szinte el sem hiszi, hogy partnere az egész ékességét képes befogadni. Ez Xaras számára eléggé imponáló. A lány kérdése, és elindulása a férfit arra készteti, hogy megfogja a nő kezét, természetesen ezt nem erőszakosan teszi. *
-Még maradj! *Kéri a bárd, majd a lány fülébe súg. *
-Egy egészen különleges kényeztetésben lesz most részed. *És megkéri a nőt, hogy a nő ereszkedjen a térdére. Most a kerekded feneket veszi célba, először csak az ujjaival, de amikor már úgy érzi, hogy partnere felkészült az ékességével kezdi el férfiúi dolgát. Egy ideig finom csinálja, majd egyre, erősebb, és erősebb lesz. *
-Remélem tetszik ez neked Istennőm! *És kezével rásóz a nő farára. *
- Azt szeretném, ha egész éjszaka velem lennél... érezni akarom a tested melegét az ágyban... és reggel az első dolog, amit látni akarok, az te legyél. *Mondja a férfi, miközben erejét nem sajnálva dolgozza a lányt. Ha akar, Yath kérheti, hogy váltsanak pózt, de annak ellenére akkor is ezt a részt fogja kényeztetni a bárd.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Xarast teljesen elönti a mámor. Amit Yathanae művel, az maga a megtestesült szenvedély. Próbálja visszafogni a nyögdécseléseit, de egyszerűen nem megy neki. Amikor az ékességét kényezteti, a bárd megfogja a nő fejét, és le-le nyomja, hogy ezzel is a tudtára adja, amit a lány művel, az tökéletes. A férfi szinte el sem hiszi, hogy partnere az egész ékességét képes befogadni. Ez Xaras számára eléggé imponáló. A lány kérdése, és elindulása a férfit arra készteti, hogy megfogja a nő kezét, természetesen ezt nem erőszakosan teszi. *
-Még maradj! *Kéri a bárd, majd a lány fülébe súg. *
-Egy egészen különleges kényeztetésben lesz most részed. *És megkéri a nőt, hogy a nő ereszkedjen a térdére. Most a kerekded feneket veszi célba, először csak az ujjaival, de amikor már úgy érzi, hogy partnere felkészült az ékességével kezdi el férfiúi dolgát. Egy ideig finom csinálja, majd egyre, erősebb, és erősebb lesz. *
-Remélem tetszik ez neked Istennőm! *És kezével rásóz a nő farára. *
- Azt szeretném, ha egész éjszaka velem lennél... érezni akarom a tested melegét az ágyban... és reggel az első dolog, amit látni akarok, az te legyél. *Mondja a férfi, miközben erejét nem sajnálva dolgozza a lányt. Ha akar, Yath kérheti, hogy váltsanak pózt, de annak ellenére akkor is ezt a részt fogja kényeztetni a bárd.*
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:50:52
Üzenet elküldve: 2020-05-31 16:50:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedett és kaján vigyor terül szét arcán a biztató szavak hallatára. Erre számított, elvégre ki mondana nemet egy Yathlanaehoz hasonló, udvarias, mégis kellően pimasz, s egyben gyönyörű teremtésnek. Nem sok férfi lenne rá képes, főleg a mostanihoz hasonló körülmények között. Szereti, amikor a rajongó vendégei teljesen alávetik magukat kegyeinek, hatalmat és irányítást adva a nő kezébe. Édes és csábító játék ez, ahol ő van felül, ő rángatja a szálakat, de közben a vendégek végig azt hiszik, hogy nekik szolgál, s egyetlen célja, hogy vágyaikat kielégítse. Ha a testiség már nem is, ez a győzelemtudat egészen különleges élvezetekhez tudja juttatni, élteti ez a titkos játék, olyan neki, mint a táplálék. S új erőt is ad, hogy friss energiával tudjon nekiesni a gyanútlan bárdnak.*
- Szóval teljesen az istennőd kegyeire bízod magad... Csak nehogy megbánd.
*Lehel incselkedő, gyengéd csókot a férfi ajkaira, majd elfoglalja trónját, méghozzá a férfi ölén. Úgy helyezkedik, hogy hasa éppen hozzáérjen Xaras ékességéhez, ingerelve őt ezzel is. Majd bőségesen benedvesíti kezét az illatos aromával, s egészen előre hajol, hogy hozzáférjen a vállhoz, s mellkashoz. Itt kezdi a műveletet, apró és forró csókokkal előkészítve az utat gyakorlott ujjainak. A mellkason nyelvével bőségesen elidőzik, mielőtt ezt a részt is bekenné. Nem riad vissza attól sem, hogy finoman és mohón megízlelje a férfi mellbimbóit, elvégre nem a nők jogosultak efféle élvezetekre.
A köldökkel is eljátszadozik, miközben kezei már a mellkasról vándorolnak egyre lejjebb, kellemesen masszírozva az izmokat. Közben csípője gyenge és lassú hullámzásba kezd, ügyelve, hogy bőre enyhén súrolja Xaras éledező vágyát, fokozva ezzel a forró feszültséget. Majd elér a legérzékenyebb részhez, s rálehel egy nyájas csókot, de csak egészen aprót és szelídet, nem akarja, hogy idő előtt vége legyen a mókának és édes kínzásnak. S mivel ez a rész sem maradhat ki, egy újabb adag olajat önt kezére, s pimasz, vészjósló vigyorral összedörzsöli tenyereit.
Egészen lent kezdi a kényeztető masszázst, jól megdolgozva a mogyorókat, majd egyre feljebb halad az árbocon, kíméletlenül simogatva, cirógatva, masszírozva. Mindegyik ujja pontosan tudja, hol a helye, mit kell tenni, hogy a lehető legintenzívebb hatást keltse a férfiban. S ha már az egész testrész csillog, ismét ráhajol, hogy vágytól bizsergő ajkaival ízlelhesse meg a bárdot, s egyúttal bemutathassa mérhetetlen tehetségét ezen a téren is. S miközben szájával igyekszik lenyűgözni Xarast, kezei sem lustálkodnak, az ékesség tövénél látnak hasonlóan élvezetes munkához, még inkább fokozva a bárdot ért ingereket.
Végtelennek tűnő percek telnek el ebben a felfokozott állapotban, mire Yath végre elszakítja magát játékszerétől, pont mielőtt elsülhetne az ágyú. Ennek még nincs itt az ismételt ideje. Majd gonoszan mosolyogva fordul meg, most fenekét nyomva a férfi lángoló ölének, s befejezi munkáját, gyors mozdulatokkal bekeni a lábat is. Most már tényleg végzett, visszafordul, s kezével gyengéden simogatva és ingerelve a férfiasságot, továbbra sem száll le Xarasról.*
- Kíván még valamit az én lovagom, vagy elenged, s mehetek utamra?
*Kérdi megjátszott komolysággal s alázatosan csillogó szemekkel. Természetesen eszébe sincs távozni, bár felérne egy kegyetlen hátba döféssel, ha ilyen állapotban hagyná itt a vendégét, egyedül, az erősen feltüzelt vágyának társaságában. S mozdul is, mintha felállni készülne, hogy aztán minden további nélkül faképnél hagyhassa a bárdot.*
//Szoba//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Elégedett és kaján vigyor terül szét arcán a biztató szavak hallatára. Erre számított, elvégre ki mondana nemet egy Yathlanaehoz hasonló, udvarias, mégis kellően pimasz, s egyben gyönyörű teremtésnek. Nem sok férfi lenne rá képes, főleg a mostanihoz hasonló körülmények között. Szereti, amikor a rajongó vendégei teljesen alávetik magukat kegyeinek, hatalmat és irányítást adva a nő kezébe. Édes és csábító játék ez, ahol ő van felül, ő rángatja a szálakat, de közben a vendégek végig azt hiszik, hogy nekik szolgál, s egyetlen célja, hogy vágyaikat kielégítse. Ha a testiség már nem is, ez a győzelemtudat egészen különleges élvezetekhez tudja juttatni, élteti ez a titkos játék, olyan neki, mint a táplálék. S új erőt is ad, hogy friss energiával tudjon nekiesni a gyanútlan bárdnak.*
- Szóval teljesen az istennőd kegyeire bízod magad... Csak nehogy megbánd.
*Lehel incselkedő, gyengéd csókot a férfi ajkaira, majd elfoglalja trónját, méghozzá a férfi ölén. Úgy helyezkedik, hogy hasa éppen hozzáérjen Xaras ékességéhez, ingerelve őt ezzel is. Majd bőségesen benedvesíti kezét az illatos aromával, s egészen előre hajol, hogy hozzáférjen a vállhoz, s mellkashoz. Itt kezdi a műveletet, apró és forró csókokkal előkészítve az utat gyakorlott ujjainak. A mellkason nyelvével bőségesen elidőzik, mielőtt ezt a részt is bekenné. Nem riad vissza attól sem, hogy finoman és mohón megízlelje a férfi mellbimbóit, elvégre nem a nők jogosultak efféle élvezetekre.
A köldökkel is eljátszadozik, miközben kezei már a mellkasról vándorolnak egyre lejjebb, kellemesen masszírozva az izmokat. Közben csípője gyenge és lassú hullámzásba kezd, ügyelve, hogy bőre enyhén súrolja Xaras éledező vágyát, fokozva ezzel a forró feszültséget. Majd elér a legérzékenyebb részhez, s rálehel egy nyájas csókot, de csak egészen aprót és szelídet, nem akarja, hogy idő előtt vége legyen a mókának és édes kínzásnak. S mivel ez a rész sem maradhat ki, egy újabb adag olajat önt kezére, s pimasz, vészjósló vigyorral összedörzsöli tenyereit.
Egészen lent kezdi a kényeztető masszázst, jól megdolgozva a mogyorókat, majd egyre feljebb halad az árbocon, kíméletlenül simogatva, cirógatva, masszírozva. Mindegyik ujja pontosan tudja, hol a helye, mit kell tenni, hogy a lehető legintenzívebb hatást keltse a férfiban. S ha már az egész testrész csillog, ismét ráhajol, hogy vágytól bizsergő ajkaival ízlelhesse meg a bárdot, s egyúttal bemutathassa mérhetetlen tehetségét ezen a téren is. S miközben szájával igyekszik lenyűgözni Xarast, kezei sem lustálkodnak, az ékesség tövénél látnak hasonlóan élvezetes munkához, még inkább fokozva a bárdot ért ingereket.
Végtelennek tűnő percek telnek el ebben a felfokozott állapotban, mire Yath végre elszakítja magát játékszerétől, pont mielőtt elsülhetne az ágyú. Ennek még nincs itt az ismételt ideje. Majd gonoszan mosolyogva fordul meg, most fenekét nyomva a férfi lángoló ölének, s befejezi munkáját, gyors mozdulatokkal bekeni a lábat is. Most már tényleg végzett, visszafordul, s kezével gyengéden simogatva és ingerelve a férfiasságot, továbbra sem száll le Xarasról.*
- Kíván még valamit az én lovagom, vagy elenged, s mehetek utamra?
*Kérdi megjátszott komolysággal s alázatosan csillogó szemekkel. Természetesen eszébe sincs távozni, bár felérne egy kegyetlen hátba döféssel, ha ilyen állapotban hagyná itt a vendégét, egyedül, az erősen feltüzelt vágyának társaságában. S mozdul is, mintha felállni készülne, hogy aztán minden további nélkül faképnél hagyhassa a bárdot.*
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-31 09:20:34
Üzenet elküldve: 2020-05-31 09:20:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor az úr jobbja visszavonul, Nala elengedi. Saját keze viszont ott marad. Combjait szorosan rázárja, mintha így akarná megőrizni az érintés buja emlékét. Hagyja, hogy a férfi szenvedélyes csókban eméssze el. Követi őt ebben a táncban a legjobb tudása szerint. Minden érzéke csak arra figyel, vajon mi az, ami az úrnak kedvére van.
Amikor vendége elérkezettnek látja az időt, hogy tovább lépjenek, Nala természetesen máris kicsusszan az öléből, hogy felkelhessen. Utat enged neki, hiszen privilégiuma rámutatni, mit jelöl ki alkalmas helynek. A tündér nem igazítja meg a ruháját. Feslett ártatlanság bája hatja át. Pár pillanat múlva azért a férfihoz lép és finom ujjacskái a fehér ing gombjai felé nyúlnak.*
- Megengedi? *kérdi, s ha Karoran Dor úrnak nincs ellenére, segít a vetkőzésben. Gyakorlott mozdulatokkal bontja ki az ingből, melyet utána a szék hátára terít. Ahogy az ujjai alatt egyre jobban kinyílik az anyag, ajka áhítattal hinti csókjait a fakó bőrű mellkasra. Ha az úrnak nincs ellenére, nyelvecskéje értő kis játékban incselkedik annak érzékeny ékein is, míg újabb és újabb gombokat nyit.*
- Ha helyet foglal, lesegítem a csizmáját *ajánlkozik. Természetesen, ha az úr instruálja, mindenben engedelmeskedik. A ruháktól való megszabadulás kottájáról is a vendég dönt elsődlegesen. Így van ez Nala ruháival is. Ő maga egyelőre nem kezd vetkőzni. Egyesek kifejezetten szeretik, ha rajta marad a ruha és csak bizonyos részeit csupaszítják le. Mások szinte az első pillanatban úgy óhajtják, hogy semmi ne takarja. Van, hogy úgy kívánják, hogy maga vetkőzzön le, de sokan kifejezetten sérelmeznék, ha ettől az élvezettől megfosztaná őket. Az úr majd határoz. És ő teljesíti az óhaját, ahogy arra rendeltetett.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mikor az úr jobbja visszavonul, Nala elengedi. Saját keze viszont ott marad. Combjait szorosan rázárja, mintha így akarná megőrizni az érintés buja emlékét. Hagyja, hogy a férfi szenvedélyes csókban eméssze el. Követi őt ebben a táncban a legjobb tudása szerint. Minden érzéke csak arra figyel, vajon mi az, ami az úrnak kedvére van.
Amikor vendége elérkezettnek látja az időt, hogy tovább lépjenek, Nala természetesen máris kicsusszan az öléből, hogy felkelhessen. Utat enged neki, hiszen privilégiuma rámutatni, mit jelöl ki alkalmas helynek. A tündér nem igazítja meg a ruháját. Feslett ártatlanság bája hatja át. Pár pillanat múlva azért a férfihoz lép és finom ujjacskái a fehér ing gombjai felé nyúlnak.*
- Megengedi? *kérdi, s ha Karoran Dor úrnak nincs ellenére, segít a vetkőzésben. Gyakorlott mozdulatokkal bontja ki az ingből, melyet utána a szék hátára terít. Ahogy az ujjai alatt egyre jobban kinyílik az anyag, ajka áhítattal hinti csókjait a fakó bőrű mellkasra. Ha az úrnak nincs ellenére, nyelvecskéje értő kis játékban incselkedik annak érzékeny ékein is, míg újabb és újabb gombokat nyit.*
- Ha helyet foglal, lesegítem a csizmáját *ajánlkozik. Természetesen, ha az úr instruálja, mindenben engedelmeskedik. A ruháktól való megszabadulás kottájáról is a vendég dönt elsődlegesen. Így van ez Nala ruháival is. Ő maga egyelőre nem kezd vetkőzni. Egyesek kifejezetten szeretik, ha rajta marad a ruha és csak bizonyos részeit csupaszítják le. Mások szinte az első pillanatban úgy óhajtják, hogy semmi ne takarja. Van, hogy úgy kívánják, hogy maga vetkőzzön le, de sokan kifejezetten sérelmeznék, ha ettől az élvezettől megfosztaná őket. Az úr majd határoz. És ő teljesíti az óhaját, ahogy arra rendeltetett.*
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-30 22:46:49
Üzenet elküldve: 2020-05-30 22:46:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A 2-es szobában//
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Helyzete kezd egészen kényelmessé válni, ahogyan a vacsora elköltéséről figyelme egyre inkább Nalára terelődik át. A kezét a magáéba foglaló Sellő testének rezdülései, és a kellemes ölelkezéssel párhuzamosan hallgatott történet igéző hatással van érzékeire, melyek kiélesedése kijelöli az utat egyre inkább elhatalmasodó ösztönei számára. Bal kezének sem kell sokáig a levegőben kapálóznia, vagy éppen az asztalon pihennie. A felkínálkozó lehetőséggel kapcsolatban csak egy aggálya van, nevezetesen, hogy képes lesz-e azt kellően lassan kihasználni. Nem szeretne semmit sem elhamarkodni, vagy túlzottan hevesen csinálni. Egyre inkább tudatosul benne, hogy ha ténylegesen olyan gyengéd szeretne lenni a lányhoz, mint amit elvár magától, akkor nem mindennapi önuralomra lesz szüksége. Jobbjával végzett ritmikus mozgása lassacskán abbamarad, és ahogyan a lány szünetet tart mondanivalójában, megkísérli finoman kiszabadítani kezét a különböző testrészek szorításából. Baljával eközben a tündér mellkasán kezdi meg a felfedezést, hogy rövidesen birtokba is vegye a legkellemesebb helyet, és tenyerének játékával kiteljesítve a finom érintkezést, ne mozduljon el túl messzire tőle, annyi időt eltöltve rajta, amennyit csak lehetséges. Gondolatai elkezdenek szaporábban cikázni, frissen szabaddá vált jobb kezével magához öleli a lányt, a nyakán érzékelt kényeztető forróságra reagálva pedig ajkaival Nala ajkait keresi, miután azok eltávolodtak bőrétől, csak hogy újra egyesülhessen velük, a kölcsönös kéj jegyében lejtve vad táncukat. Nem lehet azt mondani, hogy sok kedve lenne kimozdulni ebből az állapotból, mindenesetre szinte dühös magára, miután apróbb szünetet iktat kettejük kellemes csatározásába, hogy megszólíthassa a lányt.*
- Azt hiszem, ideje lenne egy alkalmasabb helyet keresnünk, mint ez a szék. –
*Ha egyetértésre talál, akkor finoman elkezd emelkedni ülő helyzetéből, amennyire a lány teste engedi, karjaival pedig hasonlóra ösztönzi partnerét, természetesen rendkívül ügyelve arra, hogy minden mozdulata finom legyen. A mesét illetően nem tudhatja, hogy van-e folytatása a történetnek, és lát rá esélyt, hogy ez nem is fog kiderülni.*
//Nalaeä Phyrra, Karoran Dor//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Helyzete kezd egészen kényelmessé válni, ahogyan a vacsora elköltéséről figyelme egyre inkább Nalára terelődik át. A kezét a magáéba foglaló Sellő testének rezdülései, és a kellemes ölelkezéssel párhuzamosan hallgatott történet igéző hatással van érzékeire, melyek kiélesedése kijelöli az utat egyre inkább elhatalmasodó ösztönei számára. Bal kezének sem kell sokáig a levegőben kapálóznia, vagy éppen az asztalon pihennie. A felkínálkozó lehetőséggel kapcsolatban csak egy aggálya van, nevezetesen, hogy képes lesz-e azt kellően lassan kihasználni. Nem szeretne semmit sem elhamarkodni, vagy túlzottan hevesen csinálni. Egyre inkább tudatosul benne, hogy ha ténylegesen olyan gyengéd szeretne lenni a lányhoz, mint amit elvár magától, akkor nem mindennapi önuralomra lesz szüksége. Jobbjával végzett ritmikus mozgása lassacskán abbamarad, és ahogyan a lány szünetet tart mondanivalójában, megkísérli finoman kiszabadítani kezét a különböző testrészek szorításából. Baljával eközben a tündér mellkasán kezdi meg a felfedezést, hogy rövidesen birtokba is vegye a legkellemesebb helyet, és tenyerének játékával kiteljesítve a finom érintkezést, ne mozduljon el túl messzire tőle, annyi időt eltöltve rajta, amennyit csak lehetséges. Gondolatai elkezdenek szaporábban cikázni, frissen szabaddá vált jobb kezével magához öleli a lányt, a nyakán érzékelt kényeztető forróságra reagálva pedig ajkaival Nala ajkait keresi, miután azok eltávolodtak bőrétől, csak hogy újra egyesülhessen velük, a kölcsönös kéj jegyében lejtve vad táncukat. Nem lehet azt mondani, hogy sok kedve lenne kimozdulni ebből az állapotból, mindenesetre szinte dühös magára, miután apróbb szünetet iktat kettejük kellemes csatározásába, hogy megszólíthassa a lányt.*
- Azt hiszem, ideje lenne egy alkalmasabb helyet keresnünk, mint ez a szék. –
*Ha egyetértésre talál, akkor finoman elkezd emelkedni ülő helyzetéből, amennyire a lány teste engedi, karjaival pedig hasonlóra ösztönzi partnerét, természetesen rendkívül ügyelve arra, hogy minden mozdulata finom legyen. A mesét illetően nem tudhatja, hogy van-e folytatása a történetnek, és lát rá esélyt, hogy ez nem is fog kiderülni.*
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-30 14:57:10
Üzenet elküldve: 2020-05-30 14:57:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Rendor//
//Futólag Mady, Amaziana, Darelld//
//Pult//
- Hmm...*felel visszafogottan huncut mosollyal, bal szemöldökét megemelve az első vendég említésére, tekintetét végigfuttatja Rendoron.*
- Azt elhiszem!
*Kelekótya egy nap volt, maga sem biztos már benne, kinek és milyen mélységig mutatkozott be.*
- Carlotteia Sryllina Oryw.
*Feleli dallamosan, majd biccent, tollai megbillennek a mozdulatra.*
- A legtöbben Srylnek vagy Carlotteiának szólítanak. Válassz kedvedre!
*Mikor Rendor a könyvelésben kér segítséget, épp a második asztalt törölgeti, de a pénzügyek fontosabbak a láthatatlan szöszök eltávolításánál. Összecsomagolja a kendőt, és kopogó léptekkel vonul be a pult mögé.*
- Bizony a könyvelés jó, ha rendben van, nos, lássuk!
*Élénkül fel, hogy fontoskodhat egy kicsit, élvezi a dolgot. Felemeli a könyvet a kezébe, és Rendor mellett állva úgy tartja, hogy ő is könnyen hozzáférjen, így megmutathassa az említett tételeket. Persze bevonul az ünneprontó Darelld, de most még ez is kapóra jön. Ha a férfi kísérgethet Sellőket, akkor neki is jár a szórakozás.*
- Jó reggelt...
*Motyogja oda szenvtelenül Darelldnek a néma üdvözlésre, inkább pillantása lehet kicsit lapos, míg szoborrá nem merevedik a falnál. Aztán persze Rendorhoz beszél.*
- Hm, hol is van a vendég szobája feltűntetve?
*Kérdi morfondírozón, s tekintete keresi a jegyzetek között.*
- Én általában azzal vagy az asztal számával szoktam bejegyezni, esetleg névvel.
*Közben Mady is feltűnik a közelben az új Sellővel, nekik is köszön futólag.*
- Jó reggelt!
*Majd tovább tanulmányozza a beírásokat, és példákat keres Rendornak, amiken megmutathatja a közös rendszert.*
//Futólag Mady, Amaziana, Darelld//
//Pult//
- Hmm...*felel visszafogottan huncut mosollyal, bal szemöldökét megemelve az első vendég említésére, tekintetét végigfuttatja Rendoron.*
- Azt elhiszem!
*Kelekótya egy nap volt, maga sem biztos már benne, kinek és milyen mélységig mutatkozott be.*
- Carlotteia Sryllina Oryw.
*Feleli dallamosan, majd biccent, tollai megbillennek a mozdulatra.*
- A legtöbben Srylnek vagy Carlotteiának szólítanak. Válassz kedvedre!
*Mikor Rendor a könyvelésben kér segítséget, épp a második asztalt törölgeti, de a pénzügyek fontosabbak a láthatatlan szöszök eltávolításánál. Összecsomagolja a kendőt, és kopogó léptekkel vonul be a pult mögé.*
- Bizony a könyvelés jó, ha rendben van, nos, lássuk!
*Élénkül fel, hogy fontoskodhat egy kicsit, élvezi a dolgot. Felemeli a könyvet a kezébe, és Rendor mellett állva úgy tartja, hogy ő is könnyen hozzáférjen, így megmutathassa az említett tételeket. Persze bevonul az ünneprontó Darelld, de most még ez is kapóra jön. Ha a férfi kísérgethet Sellőket, akkor neki is jár a szórakozás.*
- Jó reggelt...
*Motyogja oda szenvtelenül Darelldnek a néma üdvözlésre, inkább pillantása lehet kicsit lapos, míg szoborrá nem merevedik a falnál. Aztán persze Rendorhoz beszél.*
- Hm, hol is van a vendég szobája feltűntetve?
*Kérdi morfondírozón, s tekintete keresi a jegyzetek között.*
- Én általában azzal vagy az asztal számával szoktam bejegyezni, esetleg névvel.
*Közben Mady is feltűnik a közelben az új Sellővel, nekik is köszön futólag.*
- Jó reggelt!
*Majd tovább tanulmányozza a beírásokat, és példákat keres Rendornak, amiken megmutathatja a közös rendszert.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242