Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 86 (1701. - 1720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1720. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-12 01:34:22
Üzenet elküldve: 2019-10-12 01:34:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Álla már a karján pihen, onnan pillant körbe az aktuális beszélőre. Hosszú nap áll mögötte, s a beszélgetés is hosszúra nyúlik, egyáltalán nincs hozzászokva az ilyen helyzetekhez.*
-Szintén zenész?
*Teszi meg a roppant elmés kis megjegyzését Vylnek, majd felhorkan. Néhány másodpercig még karjába harapva rázkódik, mielőtt erőt venne magán és sóhajtva felegyenesedne. Talán a zsenge kora, talán az ital, talán a fáradtság az oka viselkedésének, talán mindhárom. Vagy talán ő maga ilyen. Egy biztos, egészen addig ül a vigyor arcán, míg nem ütik meg a fülét Ralas hozzá intézett szavai.
Odakapja fejét, arcáról pedig eltűnik a mosoly.* ~Megtorlás?~ *Elég fenyegetően hangzott, bár éppenséggel nem tudja hova rakni a férfi szavait. Talán a rum az oka, ő mindenképp erre fogná.*
-Khul'ie.
*Ismétli a nevet, tekintetével pedig igyekszik megkeresni a megtermett fickót. Jó fej. Ő biztos benne lenne egy-két simlis dologban...
Csendben hallgatja Ralas szavait s mozgó ajkain pihentetni tekintetét. Szobát kapnak, kulcsot hozzá, meg minden. Nincs más vágya, mint aludni... És most végre módja lesz rá.*
*Álla már a karján pihen, onnan pillant körbe az aktuális beszélőre. Hosszú nap áll mögötte, s a beszélgetés is hosszúra nyúlik, egyáltalán nincs hozzászokva az ilyen helyzetekhez.*
-Szintén zenész?
*Teszi meg a roppant elmés kis megjegyzését Vylnek, majd felhorkan. Néhány másodpercig még karjába harapva rázkódik, mielőtt erőt venne magán és sóhajtva felegyenesedne. Talán a zsenge kora, talán az ital, talán a fáradtság az oka viselkedésének, talán mindhárom. Vagy talán ő maga ilyen. Egy biztos, egészen addig ül a vigyor arcán, míg nem ütik meg a fülét Ralas hozzá intézett szavai.
Odakapja fejét, arcáról pedig eltűnik a mosoly.* ~Megtorlás?~ *Elég fenyegetően hangzott, bár éppenséggel nem tudja hova rakni a férfi szavait. Talán a rum az oka, ő mindenképp erre fogná.*
-Khul'ie.
*Ismétli a nevet, tekintetével pedig igyekszik megkeresni a megtermett fickót. Jó fej. Ő biztos benne lenne egy-két simlis dologban...
Csendben hallgatja Ralas szavait s mozgó ajkain pihentetni tekintetét. Szobát kapnak, kulcsot hozzá, meg minden. Nincs más vágya, mint aludni... És most végre módja lesz rá.*
1719. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 22:57:17
Üzenet elküldve: 2019-10-11 22:57:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
//Latamie, Wellyradona//
//Érintőlegesen Reyraa, Wrexan, Khul//
*Abszolút megérti mindkét felet, kik között hirtelen kellett választania, egyfelől Ambroggio találékony belépőjét, mellyel le akarta nyűgözni a vörös szirént, másfelől a nő neheztelését, amiért Cassy segített célba venni. Talán túlontúl romantikus lelkületű és kedveli a frappáns belépőket, valamint hajlamos rá, hogy engedelmeskedjen a kéréseknek, de közben megfeledkezett róla, hogy nem minden nő kedveli az ilyen meglepetéseket. Némi aggodalommal néz az ajtóban eltűnő férfi után, egyelőre kérdéssel puhatolózik. Szavak nélkül is megértik egymás szándékát Latamie-val, a fanyar aromájú ital halkan csurog a pohárba, majd az üveg talpa is koppan a helyén, lezárva. Lesüti szemeit a rövid feddésre, aztán bocsánatkérőn emeli fel tekintetét.*
- Sajnálom, olyan kedvesnek tűnt a szándék, és már a név feléből is tudtam, hogy őt keresed, valamennyire ismered. Nekem szimpatikusnak tűnt elsőre az az úr, és azt hittem… de ígérem, többször nem fordul elő.
*Bólint nyomatékosan, és eltakarítja Ambroggio tányérját, amit a férfi maga hozott ki, majd a pultot is letörölgeti. Örül a témaváltásnak, mosolya is felsejlik újra.*
- Valójában ketten vannak, egy igen különleges, fiatal, karizmatikus páros. Elfogadóak, nem néznek ki senkit, sőt, hirdetik semlegességüket, de a rendet azért komolyan veszik. Én nem hiszem, hogy aggódnotok kellene.
*Kacsint rá. Beszélgetésük közben természetesen komolyan figyel Latamie-ra, de a körülöttük zajló események egy-egy momentumát is kiragadja, ez szükséges a munkájában. Fél szemmel látja, hogy Welly visszatér a személyzet asztalától, és beáll a közelében a pulthoz szolid csendben, a társaság pedig egészen szétszéled. A lányok összetömörülnek Ralas asztalánál, Reyraa és a két fiú pedig némi időkülönbséggel elvonul, talán elteszik magukat mára. Ha valamelyikük feléje pillant, akkor mosolyogva integet neki. Reyt és Wrexant holnap reggel biztosan viszontlátja, viszont Khultól már nem biztos, hogy el tud köszönni az út előtt, amiért egy kicsit szomorú. Reggel, mikor olyan komornak látta, remélte, hogy később kicsit beszélgethetnek, de néhány rövid szótól eltekintve ebből nem lett semmi. Igaz, elég sok nőtől körülvéve, vidoran érkezett, s úgy tűnt, egyikükkel különösen jól megértik egymást. Még az is lehet, hogy megbeszélték, hol találkoznak később. Nem kellene hát szomorkodnia egy cseppet sem. Mégis sóhajt egyet magában titkon, aztán megakad tekintete a népes társaság által magára hagyott asztalon. Látja egy pillanatra L'zgara és Torskel párosát, amint szintén távozni készülnek. Fogyatkozik a jelenlévők köre. Eszébe jut, hogy Welly ott árválkodik mellettük, és még igazából meg sem tudta köszönni neki, hogy kijött segíteni. Megvár egy alkalmas pillanatot az aktuális beszélgetésben, hogy egy kis türelmet kérjen Latamie-tól.*
- Bocsáss meg, kérlek, csak egy percre!
*Épp csak kettőt kell lépnie társához, csendesen, de barátságosan szól hozzá.*
- Welly, nagyon köszönöm a segítséget! A felszolgálásnál és tudod… a figyelmeztetésnél is. Szóltak már rá őrre azért, mert egy nővel bizalmaskodott a fogadótérben, jobb, ha azt nem itt csinálják.
*Azt nem teszi hozzá, hogy ki volt a delikvens, nem akar pletykát indítani.*
- Ne haragudj, hogy erre kérlek, de ha nem bánod, megtennéd, hogy lepakolsz arról az asztalról? Úgy látom, mindenki befejezte a vacsorát.
*Mutat oda, ahol nemrég a társaik ültek, ám most már csak árválkodó leveses tányérok, morzsával körülszórt kenyeres kosárka, poharak és egy üres üveg árválkodik ott, mert a másik Milhen keze ügyében van még. Nem szívesen oszt másra munkát, de maga most egy régi, becsben tartott vendéggel foglalkozik, akit nem szeretne mindjárt magára hagyni, ha van más lehetőség. Azon kívül Wellyre is jó fényt vet, ha a főnök látja, hogy szorgoskodik, bár ettől még Cassy nem érzi magát jobban ettől a kényszerítő helyzettől, ez látszik is rajta. Akár vállalja Welly, akár nem, Cassy nem fog rá haragudni, és egyelőre visszatér Latamie-hoz.*
- Már itt is vagyok. Hol tartottunk?
*Most jut eszébe, hogy mit mondott Ambroggio korábban a báróról és a csomagról, de Latamie személyével csak most kapcsolja össze.*
- Várjunk csak!
*Kicsit közelebb hajol, és lehalkítja a hangját.*
- Te érkeztél Caldocor bárótól, ugye?
*Ahogy hallotta, ő a Pinty tulajdonosa, márpedig akkor egyáltalán nem a tenger felől érkezett a nő.*
- Északon voltál?
*Láthatóan meglepett, hiszen számára a nő és a tenger elválaszthatatlannak tűnt.*
//Latamie, Wellyradona//
//Érintőlegesen Reyraa, Wrexan, Khul//
*Abszolút megérti mindkét felet, kik között hirtelen kellett választania, egyfelől Ambroggio találékony belépőjét, mellyel le akarta nyűgözni a vörös szirént, másfelől a nő neheztelését, amiért Cassy segített célba venni. Talán túlontúl romantikus lelkületű és kedveli a frappáns belépőket, valamint hajlamos rá, hogy engedelmeskedjen a kéréseknek, de közben megfeledkezett róla, hogy nem minden nő kedveli az ilyen meglepetéseket. Némi aggodalommal néz az ajtóban eltűnő férfi után, egyelőre kérdéssel puhatolózik. Szavak nélkül is megértik egymás szándékát Latamie-val, a fanyar aromájú ital halkan csurog a pohárba, majd az üveg talpa is koppan a helyén, lezárva. Lesüti szemeit a rövid feddésre, aztán bocsánatkérőn emeli fel tekintetét.*
- Sajnálom, olyan kedvesnek tűnt a szándék, és már a név feléből is tudtam, hogy őt keresed, valamennyire ismered. Nekem szimpatikusnak tűnt elsőre az az úr, és azt hittem… de ígérem, többször nem fordul elő.
*Bólint nyomatékosan, és eltakarítja Ambroggio tányérját, amit a férfi maga hozott ki, majd a pultot is letörölgeti. Örül a témaváltásnak, mosolya is felsejlik újra.*
- Valójában ketten vannak, egy igen különleges, fiatal, karizmatikus páros. Elfogadóak, nem néznek ki senkit, sőt, hirdetik semlegességüket, de a rendet azért komolyan veszik. Én nem hiszem, hogy aggódnotok kellene.
*Kacsint rá. Beszélgetésük közben természetesen komolyan figyel Latamie-ra, de a körülöttük zajló események egy-egy momentumát is kiragadja, ez szükséges a munkájában. Fél szemmel látja, hogy Welly visszatér a személyzet asztalától, és beáll a közelében a pulthoz szolid csendben, a társaság pedig egészen szétszéled. A lányok összetömörülnek Ralas asztalánál, Reyraa és a két fiú pedig némi időkülönbséggel elvonul, talán elteszik magukat mára. Ha valamelyikük feléje pillant, akkor mosolyogva integet neki. Reyt és Wrexant holnap reggel biztosan viszontlátja, viszont Khultól már nem biztos, hogy el tud köszönni az út előtt, amiért egy kicsit szomorú. Reggel, mikor olyan komornak látta, remélte, hogy később kicsit beszélgethetnek, de néhány rövid szótól eltekintve ebből nem lett semmi. Igaz, elég sok nőtől körülvéve, vidoran érkezett, s úgy tűnt, egyikükkel különösen jól megértik egymást. Még az is lehet, hogy megbeszélték, hol találkoznak később. Nem kellene hát szomorkodnia egy cseppet sem. Mégis sóhajt egyet magában titkon, aztán megakad tekintete a népes társaság által magára hagyott asztalon. Látja egy pillanatra L'zgara és Torskel párosát, amint szintén távozni készülnek. Fogyatkozik a jelenlévők köre. Eszébe jut, hogy Welly ott árválkodik mellettük, és még igazából meg sem tudta köszönni neki, hogy kijött segíteni. Megvár egy alkalmas pillanatot az aktuális beszélgetésben, hogy egy kis türelmet kérjen Latamie-tól.*
- Bocsáss meg, kérlek, csak egy percre!
*Épp csak kettőt kell lépnie társához, csendesen, de barátságosan szól hozzá.*
- Welly, nagyon köszönöm a segítséget! A felszolgálásnál és tudod… a figyelmeztetésnél is. Szóltak már rá őrre azért, mert egy nővel bizalmaskodott a fogadótérben, jobb, ha azt nem itt csinálják.
*Azt nem teszi hozzá, hogy ki volt a delikvens, nem akar pletykát indítani.*
- Ne haragudj, hogy erre kérlek, de ha nem bánod, megtennéd, hogy lepakolsz arról az asztalról? Úgy látom, mindenki befejezte a vacsorát.
*Mutat oda, ahol nemrég a társaik ültek, ám most már csak árválkodó leveses tányérok, morzsával körülszórt kenyeres kosárka, poharak és egy üres üveg árválkodik ott, mert a másik Milhen keze ügyében van még. Nem szívesen oszt másra munkát, de maga most egy régi, becsben tartott vendéggel foglalkozik, akit nem szeretne mindjárt magára hagyni, ha van más lehetőség. Azon kívül Wellyre is jó fényt vet, ha a főnök látja, hogy szorgoskodik, bár ettől még Cassy nem érzi magát jobban ettől a kényszerítő helyzettől, ez látszik is rajta. Akár vállalja Welly, akár nem, Cassy nem fog rá haragudni, és egyelőre visszatér Latamie-hoz.*
- Már itt is vagyok. Hol tartottunk?
*Most jut eszébe, hogy mit mondott Ambroggio korábban a báróról és a csomagról, de Latamie személyével csak most kapcsolja össze.*
- Várjunk csak!
*Kicsit közelebb hajol, és lehalkítja a hangját.*
- Te érkeztél Caldocor bárótól, ugye?
*Ahogy hallotta, ő a Pinty tulajdonosa, márpedig akkor egyáltalán nem a tenger felől érkezett a nő.*
- Északon voltál?
*Láthatóan meglepett, hiszen számára a nő és a tenger elválaszthatatlannak tűnt.*
1718. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 21:18:25
Üzenet elküldve: 2019-10-11 21:18:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi a nővel az oldalán megérkezik a fürdőházhoz. Ki is választ egy szimpatikus szeparét, ahol kettesben lehetnek. A szolgát megkéri, hogy töltse fel a dézsát forró vízzel. Miután kettesben maradnak behúzza a függönyt, hogy senki ne zavarja őket. Valami különleges menta illatú olajat tesz bele, amitől a víz habzik is, egyszóval kellemes illatúvá válik a víz és a levegő is. A férfi magához vonja a zöldbőrűt, és finoman elkezdi kihámozni a ruháiból.*
- És, mi szél hozott ide ebbe a városba?*-kérdezi és közben finoman simogatja a nő testét. Reméli, L'zgara sem tétlen, és ő is elkezdi megszabadítani Torskelt a felesleges textiltől.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A férfi a nővel az oldalán megérkezik a fürdőházhoz. Ki is választ egy szimpatikus szeparét, ahol kettesben lehetnek. A szolgát megkéri, hogy töltse fel a dézsát forró vízzel. Miután kettesben maradnak behúzza a függönyt, hogy senki ne zavarja őket. Valami különleges menta illatú olajat tesz bele, amitől a víz habzik is, egyszóval kellemes illatúvá válik a víz és a levegő is. A férfi magához vonja a zöldbőrűt, és finoman elkezdi kihámozni a ruháiból.*
- És, mi szél hozott ide ebbe a városba?*-kérdezi és közben finoman simogatja a nő testét. Reméli, L'zgara sem tétlen, és ő is elkezdi megszabadítani Torskelt a felesleges textiltől.*
1717. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 20:54:17
Üzenet elküldve: 2019-10-11 20:54:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
* Elég érdekes reakciót vált ki a másikból. Na persze ez a nyílt hozzáállás Khultól nem segít azon, hogy leküzdje a fiú zavarát. Az első kérdésre talán nem is vár a másik választ. Túl sok szünetet nem is hagy rá. Ami viszont ezután következik arra igazán figyel, mert hasznos tanácsoknak tűnnek. Közben tarja a lépést a lépcsőn felfelé menet. ~ Szóval dicséret, segítség, nézés. Nézés? Ezt szerintem másként gondolta. Hmmm. Érdekes. ~ Talán már volt haszna ennek a beszélgetésnek, ami eddig inkább csak egyirányú volt. De úgy látszik, hogy ezzel még nem ért véget. Számára érthetetlen, hogy miért kéne ilyen dolgokat elintéznie a férfinak.*
– Olyan furán beszélsz erről a dologról. Mintha valami tárgyak lennének, hogy csak úgy el lehet intézni most kinél lesznek. Nem úgy kéne mennie a dolognak, hogy ha tetszik a férfinak a nő és a nőnek is a férfi, akkor történik majd meg az ilyesmi amiről beszélsz? Aztán majd ha jobban megismerik egymást, akkor lesznek gyerekeik.* Egyszerű munkásként nem is vágyott másra, mint a családra és a nyugodt életre. Látta, hogy vedeltek és űzték az olcsó nőket a munkás társai. Ez tőle eddig távol állt.*
//Wrexan, Khul//
* Elég érdekes reakciót vált ki a másikból. Na persze ez a nyílt hozzáállás Khultól nem segít azon, hogy leküzdje a fiú zavarát. Az első kérdésre talán nem is vár a másik választ. Túl sok szünetet nem is hagy rá. Ami viszont ezután következik arra igazán figyel, mert hasznos tanácsoknak tűnnek. Közben tarja a lépést a lépcsőn felfelé menet. ~ Szóval dicséret, segítség, nézés. Nézés? Ezt szerintem másként gondolta. Hmmm. Érdekes. ~ Talán már volt haszna ennek a beszélgetésnek, ami eddig inkább csak egyirányú volt. De úgy látszik, hogy ezzel még nem ért véget. Számára érthetetlen, hogy miért kéne ilyen dolgokat elintéznie a férfinak.*
– Olyan furán beszélsz erről a dologról. Mintha valami tárgyak lennének, hogy csak úgy el lehet intézni most kinél lesznek. Nem úgy kéne mennie a dolognak, hogy ha tetszik a férfinak a nő és a nőnek is a férfi, akkor történik majd meg az ilyesmi amiről beszélsz? Aztán majd ha jobban megismerik egymást, akkor lesznek gyerekeik.* Egyszerű munkásként nem is vágyott másra, mint a családra és a nyugodt életre. Látta, hogy vedeltek és űzték az olcsó nőket a munkás társai. Ez tőle eddig távol állt.*
1716. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:59:49
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:59:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem foglalkozik vele, hogy a kölyök akar-e jönni vagy sem, sosem magvas gondolatairól és megfontolt viselkedéséről volt híres, hát ez megnyilvánul itt is bőséggel. Öblös röhögése néha vissza-visszapattan a lépcsőforduló falazatáról, s kíváncsian lesi a kölyök válaszát. Ösztönösen kérdez, s beszél is, csupán magát adja, mint általában, a következmények végiggondolása nélkül.*
- Miii? Nebasszmárfel... Ugya nem azt akarod mondani, hogy két hatalmas duda, meg egy kerek fenék, csókos ajakkal nem juttat a felhők közé. Azok ott jó csajok... *Bök vissza háta mögött.* Mondjuk itt mindenki az... mondjuk nekem mindenki az... *Módosít gyorsan. Persze ezzel nem azt akarja mondani, hogy lyuk, lyuk, csak darázsfészek ne legyen, azért neki is vannak igényei, de valahogy mindenkiben meglátja a szépet.*
- Figyu haver... *Hallatszik, hogy rendkívül fontos, a férfiak világában igencsak küldetésszerű meglátások következnek.* nem azt mondtam, hogy innentől csapj a seggére annak, aki elbattyog melletted... az tényleg bunkóság lenne... mondjuk én ezt csinálom. *Vakarja meg egy pillanatra a fejét, miután ellentétbe keveredik saját magával.* Erre. *Immár felfelé sétálnak a bordó bársonnyal borított lépcsőn, s hamarosan felérnek az emeletre.*
- ... de a nő, egy kincs. Ragyogása elkápráztató, s nézni kell, különben üres lesz az életed. Dicsérd őket, mert a lelkük attól virágzik. Segítsd őket, úgy hálás mosolyukkal szemed előtt alszol el. Mondjuk az még jobb, ha úgy, hogy a nyakadba lihegnek... de asszem ezt még túl korai lenne ecsetelnem. *Pillant gyanakodva, az imént is meghökkent Wrexanra.*
- No... súgd meg a harcizomnak, kölyök... melyik jön be? Vyl, Milhen? Yathlanae, vagy az új ork csajszi? Esetleg Mady... ő is kis talpraesett tündér, én mondom neked! Na suttogd ide Khul papa fülibe, aztán a többit majd intézem. *Kacsint a fiúra, már, ha érti mire gondol. Ha meg nem, hát két öklét amúgy is csípője mellé teszi, s előre hátra mozdulattal imitálja, hogy mit fog a gyereknek elintézni.*
//Wrexan, Khul//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem foglalkozik vele, hogy a kölyök akar-e jönni vagy sem, sosem magvas gondolatairól és megfontolt viselkedéséről volt híres, hát ez megnyilvánul itt is bőséggel. Öblös röhögése néha vissza-visszapattan a lépcsőforduló falazatáról, s kíváncsian lesi a kölyök válaszát. Ösztönösen kérdez, s beszél is, csupán magát adja, mint általában, a következmények végiggondolása nélkül.*
- Miii? Nebasszmárfel... Ugya nem azt akarod mondani, hogy két hatalmas duda, meg egy kerek fenék, csókos ajakkal nem juttat a felhők közé. Azok ott jó csajok... *Bök vissza háta mögött.* Mondjuk itt mindenki az... mondjuk nekem mindenki az... *Módosít gyorsan. Persze ezzel nem azt akarja mondani, hogy lyuk, lyuk, csak darázsfészek ne legyen, azért neki is vannak igényei, de valahogy mindenkiben meglátja a szépet.*
- Figyu haver... *Hallatszik, hogy rendkívül fontos, a férfiak világában igencsak küldetésszerű meglátások következnek.* nem azt mondtam, hogy innentől csapj a seggére annak, aki elbattyog melletted... az tényleg bunkóság lenne... mondjuk én ezt csinálom. *Vakarja meg egy pillanatra a fejét, miután ellentétbe keveredik saját magával.* Erre. *Immár felfelé sétálnak a bordó bársonnyal borított lépcsőn, s hamarosan felérnek az emeletre.*
- ... de a nő, egy kincs. Ragyogása elkápráztató, s nézni kell, különben üres lesz az életed. Dicsérd őket, mert a lelkük attól virágzik. Segítsd őket, úgy hálás mosolyukkal szemed előtt alszol el. Mondjuk az még jobb, ha úgy, hogy a nyakadba lihegnek... de asszem ezt még túl korai lenne ecsetelnem. *Pillant gyanakodva, az imént is meghökkent Wrexanra.*
- No... súgd meg a harcizomnak, kölyök... melyik jön be? Vyl, Milhen? Yathlanae, vagy az új ork csajszi? Esetleg Mady... ő is kis talpraesett tündér, én mondom neked! Na suttogd ide Khul papa fülibe, aztán a többit majd intézem. *Kacsint a fiúra, már, ha érti mire gondol. Ha meg nem, hát két öklét amúgy is csípője mellé teszi, s előre hátra mozdulattal imitálja, hogy mit fog a gyereknek elintézni.*
1715. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:45:01
Üzenet elküldve: 2019-10-11 19:45:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
*A beszélgetést, ha csak egy halvány pillanatra is, de megzavarják. Nem veszi rossz néven, a kölyök már bizonyított, jóllehet Khul közbeavatkozása azért csal néhány ráncot a szemére. Éppen száját nyitná, hogy válaszoljon, mikor a harcos megérkezik. Csak halkan sóhajt fel, nehezen szokja természetét.*
- Rendben, Khul... menjetek csak. Pihenj jól Wrexan, kiváló munkát végeztél! *Bólint a fiúnak mosolyogva, majd jelez Khulnak, hogy indulhatnak, s ismét a lányoké teljes mértékben.*
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Van, ki életét egy bársonyszalagra fűzi fel, s mondatonként engedi ki markából, s van, ki ostorként csettintve löki oda a szavakat, akad olyan is, ki távolról közelít, s olyan is, ki rögtön a közepébe vág. Van, ki közöl, van, ki látszólag nem, mégis mindent elmond. Ajkán félmosoly ül, s miközben hallgatja a beszámolókat, a lányokon pihenteti tekintetét, keze szórakozottan pördíti meg a puhakalapot az asztalon, karimáján. Milhen. Látszólag céltalan, sokat próbált, talpraesett nő, akinek a múltja mögötte van, a jövője meg mindegy, egyik napról a másikra él, s a rum illatú lehelettel kimondott mondatok mögött, ugyan elbújva, de egy élet jelenik meg, határozott, hirtelen, gyakrabban sötét, mindenesetre racionális, néha élvhajhász, minden mindegy alapon.
Yathlanae egy művész. Maga az ecset és a vászon is egyben. Színesben festi meg a világot, ha sírnia kell, azt is csendes magányában teszi, egyébiránt megtalálta azokat a dolgokat, melyek világát, s másokét teszik nagyszerűvé. Törékenynek látszik, de egy Sellőt soha nem lehet törékenynek nevezni, erősebbek azok a világ legkeményebb sziklájánál is. Akárcsak Vyliassa. Tavasszal érkező madár, kecses, pihe tollazatú, tündöklő hangú. Repülhetne ágról ágra, ő mégis egyetlen fa mellett kötelezné el magát.
Van, ki terjedelmesen, van, ki szűkszavúan, azonban Ralas Drayte-nek mindkét variáció tökéletesen megfelel. A válaszokat biccentéssel és határozott mosollyal fogadja, nem szól közbe, engedi szárnyalni, azt, aki szárnyalni szeretne, s nem feddi meg azt, ki látszólag semmit nem akar közölni. Ő kérte a valós természetet, s most köszönettel és örömmel fogadja azokat.*
- Úgy lesz. Biztos vagyok benne. *Erősíti meg csendesen Milhent, s egy árnyalattal tovább pihenteti rajta a szemét, mint az természetes lenne. Nem zavarja az ittasság, ez a kikötő és a Sellő, tetszik neki a nő kiállása, nyersessége, olyan, mint akibe csákánnyal kell utat vágni. Yathlanae mondandójára aprót szélesedik a mosoly, s a zöld íriszek rejtekében kutatva, ugrik fel szemöldöke egy pillanatra a szépen csengő szavaknál.*
- Ez a hely mindegyik általad kedvelt dologra alkalmas. *Emeli ajkához poharát elgondolkodva, majd a távolba réved.* Számos demagóg elképzelést hallottam a prostituáltak tárgyiasításáról, vagy mocsokként kezeléséről. A leghangosabb általában az volt, aki három pohár után combjait széttárva, tálcán kínálta magát... ingyen... nagy koponyák heh... cseszett filozófusok. *Tekintete komor marad, felsóhajt.*
- Őket az élet kurváinak nevezem, sorsokat szidnak anélkül, hogy ismernék azok előzményeit. Mocskot emlegetnek, jóllehet nyakig úsznak benne, olykor meg-megmerülve, de azt is pökhendin, felemelt állal. Van, ki tárgyként kezeli a nőket, azoknak nem itt a helye. Nem riadunk vissza a megtorlástól... *Milhenre pillant.*
- Olykor erre is szükség lehet, Milhen. *Csupán tájékoztat, nem céloz, Milhennek is tudnia kell, mire vállalkozik. Vylre fut tekintete, s már ismét mosolyog. Magában az epés megjegyzéseket megszokta már, több gondolatot nem pazarol rájuk.*
- Vyl... természetesen örömmel venném, ha megcsillantanád énektudásod, Yathlanaevel és L'zgarával egyetemben, rendkívül tehetségesek, csábosak és szórakoztatóak vagytok. Csak azzal a vendéggel mész el, akivel te is jónak látod... persze, ez nem azt jelenti, hogy fürdésre szólítod fel őket. *emeli fel ujját* Ellenben semmi akadálya, hogy a Sellőház fürdőházába invitáld, s a kényeztetést, egyéb szolgáltatással kösd össze. Kellemesebb neked, s hasznosabb nekünk. *Csapja össze tenyerét, s kuncog fel.*
- Nos... hölgyeim! A lényeget megértettétek, részemről nincs akadálya a kezdésnek, előbb persze szobát, s kulcsot kaptok. Berendezkedtek, pihentek, esztek, isztok, figyeltek. Milhen, te első körben Khul'ie csapatába fogsz tartozni őrként. Nem mindig lesztek együtt szolgálatban, van, hogy máshová szólít majd a kötelesség. Yathlanae és Vyl... aranytorkú madaraim, ti éljetek, s adjátok mitek van, kedvességgel, jó szívvel, ha dallamban, hát úgy, ha egyéb módon, akkor úgy. Holnap Charess elmondja a beosztásotokat, ha épp nincs vendég, vagy sokan vagytok, leülhettek, beszélgethettek, vagy átvehetitek a színpadon a helyet, szabadon, kérdés nélkül. Ha szabadság kell, bármikor szóljatok. Ó... és lányok... ha Zammiria megérkezik, a társam, neki is be kell mutatkoznotok. *Biccent. Végzett. Időközben Alfonznak is int, aki az asztalhoz sétál, s türelmesen vár. Ralas kérdőn tekint, s megvárja a reakciókat, aztán ismét szól.*
- Alfonz. A három hölgy mostantól a személyzet része. Kapjanak mindhárman szobát az emeleten, amit végeztünk kísérd fel őket, kérlek. Olyat válasszanak, amelyik tetszik nekik, úgy rendezzék be, ahogy szeretnék. Hűvös az éjszaka, a személyzet gyújtsa be a kandallókat is, s ha a dézsába forró víz kell, kapjanak azt is. *Ismét feléjük fordul.*
- A mai este az ismerkedésé és a pihenésé, élvezzétek, nézzetek körül, kérdezzetek. *Széttárja mosolyogva a kezét.*
- És... üdvözöllek benneteket a Sellőházban. *Az utolsó korty is elfogyott a pohárban.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.11 19:48:13
//Wrexan, Khul//
*A beszélgetést, ha csak egy halvány pillanatra is, de megzavarják. Nem veszi rossz néven, a kölyök már bizonyított, jóllehet Khul közbeavatkozása azért csal néhány ráncot a szemére. Éppen száját nyitná, hogy válaszoljon, mikor a harcos megérkezik. Csak halkan sóhajt fel, nehezen szokja természetét.*
- Rendben, Khul... menjetek csak. Pihenj jól Wrexan, kiváló munkát végeztél! *Bólint a fiúnak mosolyogva, majd jelez Khulnak, hogy indulhatnak, s ismét a lányoké teljes mértékben.*
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Van, ki életét egy bársonyszalagra fűzi fel, s mondatonként engedi ki markából, s van, ki ostorként csettintve löki oda a szavakat, akad olyan is, ki távolról közelít, s olyan is, ki rögtön a közepébe vág. Van, ki közöl, van, ki látszólag nem, mégis mindent elmond. Ajkán félmosoly ül, s miközben hallgatja a beszámolókat, a lányokon pihenteti tekintetét, keze szórakozottan pördíti meg a puhakalapot az asztalon, karimáján. Milhen. Látszólag céltalan, sokat próbált, talpraesett nő, akinek a múltja mögötte van, a jövője meg mindegy, egyik napról a másikra él, s a rum illatú lehelettel kimondott mondatok mögött, ugyan elbújva, de egy élet jelenik meg, határozott, hirtelen, gyakrabban sötét, mindenesetre racionális, néha élvhajhász, minden mindegy alapon.
Yathlanae egy művész. Maga az ecset és a vászon is egyben. Színesben festi meg a világot, ha sírnia kell, azt is csendes magányában teszi, egyébiránt megtalálta azokat a dolgokat, melyek világát, s másokét teszik nagyszerűvé. Törékenynek látszik, de egy Sellőt soha nem lehet törékenynek nevezni, erősebbek azok a világ legkeményebb sziklájánál is. Akárcsak Vyliassa. Tavasszal érkező madár, kecses, pihe tollazatú, tündöklő hangú. Repülhetne ágról ágra, ő mégis egyetlen fa mellett kötelezné el magát.
Van, ki terjedelmesen, van, ki szűkszavúan, azonban Ralas Drayte-nek mindkét variáció tökéletesen megfelel. A válaszokat biccentéssel és határozott mosollyal fogadja, nem szól közbe, engedi szárnyalni, azt, aki szárnyalni szeretne, s nem feddi meg azt, ki látszólag semmit nem akar közölni. Ő kérte a valós természetet, s most köszönettel és örömmel fogadja azokat.*
- Úgy lesz. Biztos vagyok benne. *Erősíti meg csendesen Milhent, s egy árnyalattal tovább pihenteti rajta a szemét, mint az természetes lenne. Nem zavarja az ittasság, ez a kikötő és a Sellő, tetszik neki a nő kiállása, nyersessége, olyan, mint akibe csákánnyal kell utat vágni. Yathlanae mondandójára aprót szélesedik a mosoly, s a zöld íriszek rejtekében kutatva, ugrik fel szemöldöke egy pillanatra a szépen csengő szavaknál.*
- Ez a hely mindegyik általad kedvelt dologra alkalmas. *Emeli ajkához poharát elgondolkodva, majd a távolba réved.* Számos demagóg elképzelést hallottam a prostituáltak tárgyiasításáról, vagy mocsokként kezeléséről. A leghangosabb általában az volt, aki három pohár után combjait széttárva, tálcán kínálta magát... ingyen... nagy koponyák heh... cseszett filozófusok. *Tekintete komor marad, felsóhajt.*
- Őket az élet kurváinak nevezem, sorsokat szidnak anélkül, hogy ismernék azok előzményeit. Mocskot emlegetnek, jóllehet nyakig úsznak benne, olykor meg-megmerülve, de azt is pökhendin, felemelt állal. Van, ki tárgyként kezeli a nőket, azoknak nem itt a helye. Nem riadunk vissza a megtorlástól... *Milhenre pillant.*
- Olykor erre is szükség lehet, Milhen. *Csupán tájékoztat, nem céloz, Milhennek is tudnia kell, mire vállalkozik. Vylre fut tekintete, s már ismét mosolyog. Magában az epés megjegyzéseket megszokta már, több gondolatot nem pazarol rájuk.*
- Vyl... természetesen örömmel venném, ha megcsillantanád énektudásod, Yathlanaevel és L'zgarával egyetemben, rendkívül tehetségesek, csábosak és szórakoztatóak vagytok. Csak azzal a vendéggel mész el, akivel te is jónak látod... persze, ez nem azt jelenti, hogy fürdésre szólítod fel őket. *emeli fel ujját* Ellenben semmi akadálya, hogy a Sellőház fürdőházába invitáld, s a kényeztetést, egyéb szolgáltatással kösd össze. Kellemesebb neked, s hasznosabb nekünk. *Csapja össze tenyerét, s kuncog fel.*
- Nos... hölgyeim! A lényeget megértettétek, részemről nincs akadálya a kezdésnek, előbb persze szobát, s kulcsot kaptok. Berendezkedtek, pihentek, esztek, isztok, figyeltek. Milhen, te első körben Khul'ie csapatába fogsz tartozni őrként. Nem mindig lesztek együtt szolgálatban, van, hogy máshová szólít majd a kötelesség. Yathlanae és Vyl... aranytorkú madaraim, ti éljetek, s adjátok mitek van, kedvességgel, jó szívvel, ha dallamban, hát úgy, ha egyéb módon, akkor úgy. Holnap Charess elmondja a beosztásotokat, ha épp nincs vendég, vagy sokan vagytok, leülhettek, beszélgethettek, vagy átvehetitek a színpadon a helyet, szabadon, kérdés nélkül. Ha szabadság kell, bármikor szóljatok. Ó... és lányok... ha Zammiria megérkezik, a társam, neki is be kell mutatkoznotok. *Biccent. Végzett. Időközben Alfonznak is int, aki az asztalhoz sétál, s türelmesen vár. Ralas kérdőn tekint, s megvárja a reakciókat, aztán ismét szól.*
- Alfonz. A három hölgy mostantól a személyzet része. Kapjanak mindhárman szobát az emeleten, amit végeztünk kísérd fel őket, kérlek. Olyat válasszanak, amelyik tetszik nekik, úgy rendezzék be, ahogy szeretnék. Hűvös az éjszaka, a személyzet gyújtsa be a kandallókat is, s ha a dézsába forró víz kell, kapjanak azt is. *Ismét feléjük fordul.*
- A mai este az ismerkedésé és a pihenésé, élvezzétek, nézzetek körül, kérdezzetek. *Széttárja mosolyogva a kezét.*
- És... üdvözöllek benneteket a Sellőházban. *Az utolsó korty is elfogyott a pohárban.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.11 19:48:13
1714. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:34:31
Üzenet elküldve: 2019-10-11 18:34:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Miután helyet kap az asztalnál, megfigyeli a többi jelentkezőt. Az aranyosan mosolygó, talán elf lányra visszavigyorog. Jó első benyomás, Vyl azonnal elkönyveli barátságra hajlamos személynek. A másik pedig... ~ Ne... Ne, ez Milhen! ~ Mindenesetre nem mutatja ki gondolatait. ~ Sebaj, hátha rendesebb lesz most. Elvégre kicsit túlságosan jól játszottam meg magamat előtte. Érthető lehet. ~ Végig hallgatja Ralast, a bókot kurta mosollyal fogadja, a megértését bólogatással fejezi ki.*
-Igen, főnök, persze. *Mondja a megszólításra való kikötéstre. A hallottak tetszenek neki. Jók a feltételek. Lehúzza az italt, bólint köszönés gyanánt, majd mikor a csengő hangú csevejpartner befejezi,ő is szólni fog.*
-Nekem elfogadhatónak tűnik minden feltételed, Ralas. Felcsapnék közétek az alábbiak közül. Lennék szívesen zenész, akár a Sellőben szolgálók között, ha kell, fel is szolgálok. Sellőnek is beállok, de csak kifejezetten higiénikus vendégeknél. *Válaszolja. Szerinte egy kompakt csomagot képezne a zenével együtt és megérdemli azt a minimumot, hogy ne sárral cifrázott matrózokkal kelljen üzekednie.*
-Elsősorban a zenészet érdekel azonban, bár ha szükséges, a Sellőház ügyeiben is képes vagyok eljárni, tárgyalni. *Apró mosoly kúszik az arcára.*
-Szóval dönts te; minek lennék jó! Bármire kapható vagyok, de az örömlány szerepén belül, csak annál az egy kritirumnál elfogadható kereteken belül. *Válaszolja céltudatosan. Ha ezzel végzett, apró, felfelé konyuló szájjal beszél.*
-Hogy tálaljak ki? Kitálalok én neked! Egy nemes fattya voltam és kalandos életet élni jöttem. Szerintem jó csapat vagytok és csatlakoznék szívesen hozzátok. Itt mindig történik valami. Istent akarok majd választani magamnak és barátokat szerezni. A kegyeimet nőknek és férfiaknak egyaránt osztogatom, ha kell. *Kuncog a huncut részleten.*
-Ettől még ne gondoljatok, valami kélyvágyó némbernek. Valamennyire a fegyverforgatást is kedvelem. *Mutat az oldalán csüngő kardokra.*
*Miután helyet kap az asztalnál, megfigyeli a többi jelentkezőt. Az aranyosan mosolygó, talán elf lányra visszavigyorog. Jó első benyomás, Vyl azonnal elkönyveli barátságra hajlamos személynek. A másik pedig... ~ Ne... Ne, ez Milhen! ~ Mindenesetre nem mutatja ki gondolatait. ~ Sebaj, hátha rendesebb lesz most. Elvégre kicsit túlságosan jól játszottam meg magamat előtte. Érthető lehet. ~ Végig hallgatja Ralast, a bókot kurta mosollyal fogadja, a megértését bólogatással fejezi ki.*
-Igen, főnök, persze. *Mondja a megszólításra való kikötéstre. A hallottak tetszenek neki. Jók a feltételek. Lehúzza az italt, bólint köszönés gyanánt, majd mikor a csengő hangú csevejpartner befejezi,ő is szólni fog.*
-Nekem elfogadhatónak tűnik minden feltételed, Ralas. Felcsapnék közétek az alábbiak közül. Lennék szívesen zenész, akár a Sellőben szolgálók között, ha kell, fel is szolgálok. Sellőnek is beállok, de csak kifejezetten higiénikus vendégeknél. *Válaszolja. Szerinte egy kompakt csomagot képezne a zenével együtt és megérdemli azt a minimumot, hogy ne sárral cifrázott matrózokkal kelljen üzekednie.*
-Elsősorban a zenészet érdekel azonban, bár ha szükséges, a Sellőház ügyeiben is képes vagyok eljárni, tárgyalni. *Apró mosoly kúszik az arcára.*
-Szóval dönts te; minek lennék jó! Bármire kapható vagyok, de az örömlány szerepén belül, csak annál az egy kritirumnál elfogadható kereteken belül. *Válaszolja céltudatosan. Ha ezzel végzett, apró, felfelé konyuló szájjal beszél.*
-Hogy tálaljak ki? Kitálalok én neked! Egy nemes fattya voltam és kalandos életet élni jöttem. Szerintem jó csapat vagytok és csatlakoznék szívesen hozzátok. Itt mindig történik valami. Istent akarok majd választani magamnak és barátokat szerezni. A kegyeimet nőknek és férfiaknak egyaránt osztogatom, ha kell. *Kuncog a huncut részleten.*
-Ettől még ne gondoljatok, valami kélyvágyó némbernek. Valamennyire a fegyverforgatást is kedvelem. *Mutat az oldalán csüngő kardokra.*
1713. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 14:36:36
Üzenet elküldve: 2019-10-11 14:36:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Immár négyen ülnek az asztalnál, az imént csatlakozott egy félvér lány társaságukhoz. A Vyliassa névre hallgató szépség sincs híján a tehetségnek és bájnak, ráadásul kis előadása hallatán Yathlanae biztos benne, hogy zenei vér csörgedezik az ő ereiben is. Érkeztét egy barátságos mosollyal fogadja, majd minden figyelmét az éppen beszélni kezdő Főnökre fordítja. Nem beszél sokat, de keveset se, pont annyit, amennyit illik egy ilyen alkalomkor. Nem áradozik feleslegesen, nem fényezi se magát, sem a helyet, hamar a lényegre tér, és a kellő szigorral teríti eléjük a szabályokat, tudnivalókat. Vérbeli főnök, aki amellett, hogy tekintélye van, könnyedén megtalálja a közös hangot bárkivel, fajtól, munkától függetlenül.
A koccintásra ő is megemeli poharát, majd Ralas kérésére megpróbálja összeszedni gondolatait, a hellyel kapcsolatban.*
- Mindig is a művészetekért éltem, legyen az zene, tánc vagy a szerelem művészete. Azt hallottam, hogy ez a hely magas színvonalon űzi ezeket a különböző örömöket, és nekem pont egy ilyen helyre van szükségem. Talán itt lenne lehetőségem kibontakozni, minden téren. Számomra még az is fontos, hogy ne egy tárgyként, eszközként kezeljenek, hanem bemutathassam, mennyiféleképpen lehet egy nő a gyönyör forrása. Eddig tetszett, amit itt láttam, örömmel csatlakoznék a személyzethez. Természetesen szívesen szolgálok fel, ha a helyzet úgy kívánja, és a zenészek sorát is bármikor szívesen színesítem.
*Futó pillantást vet Vylre, hiszen ő is valami zenészféleség lehet, így rokonszenvet érez iránta. Ha netán egyszer ő is csatlakozna az orkkal alkotott duójukhoz, olyan hármast alkothatnának, akiknek csodájára jár az egész vidék.*
*Immár négyen ülnek az asztalnál, az imént csatlakozott egy félvér lány társaságukhoz. A Vyliassa névre hallgató szépség sincs híján a tehetségnek és bájnak, ráadásul kis előadása hallatán Yathlanae biztos benne, hogy zenei vér csörgedezik az ő ereiben is. Érkeztét egy barátságos mosollyal fogadja, majd minden figyelmét az éppen beszélni kezdő Főnökre fordítja. Nem beszél sokat, de keveset se, pont annyit, amennyit illik egy ilyen alkalomkor. Nem áradozik feleslegesen, nem fényezi se magát, sem a helyet, hamar a lényegre tér, és a kellő szigorral teríti eléjük a szabályokat, tudnivalókat. Vérbeli főnök, aki amellett, hogy tekintélye van, könnyedén megtalálja a közös hangot bárkivel, fajtól, munkától függetlenül.
A koccintásra ő is megemeli poharát, majd Ralas kérésére megpróbálja összeszedni gondolatait, a hellyel kapcsolatban.*
- Mindig is a művészetekért éltem, legyen az zene, tánc vagy a szerelem művészete. Azt hallottam, hogy ez a hely magas színvonalon űzi ezeket a különböző örömöket, és nekem pont egy ilyen helyre van szükségem. Talán itt lenne lehetőségem kibontakozni, minden téren. Számomra még az is fontos, hogy ne egy tárgyként, eszközként kezeljenek, hanem bemutathassam, mennyiféleképpen lehet egy nő a gyönyör forrása. Eddig tetszett, amit itt láttam, örömmel csatlakoznék a személyzethez. Természetesen szívesen szolgálok fel, ha a helyzet úgy kívánja, és a zenészek sorát is bármikor szívesen színesítem.
*Futó pillantást vet Vylre, hiszen ő is valami zenészféleség lehet, így rokonszenvet érez iránta. Ha netán egyszer ő is csatlakozna az orkkal alkotott duójukhoz, olyan hármast alkothatnának, akiknek csodájára jár az egész vidék.*
1712. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-11 02:11:48
Üzenet elküldve: 2019-10-11 02:11:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
*Természetesen kitölti a jó ideje gyötört üveg megfogyatkozott tartalmát Ralas poharába, majd szórakozottan rázza még a pohárba az utolsó cseppeket is.
Tenyerébe dönti halántékát, úgy szemléli, ahogy egyre többen s többen csatlakoznak az asztalukhoz önkényesen. Ő kellően ittas már ahhoz, hogy ne zavarja a dolog, szemei is félig leragadnak, de kitartóan hallgatja Ralas mondókáját.*
-Mindent elfogadok.
*Hangosat koppan az üres üveg az asztalon, ő pedig nagyot csukolva keze ügyébe keríti a kalapját. Nem ereszti bőlére a mondandóját, kétli, hogy Ralast érdekelné bármely meséje most. Nem túlzottan bírja az alkoholt, de azért taccson sincs még. Viszont érzi már a rum jótékony, álmosító hatását, igen erőteljesen.*
-Nem fogsz csalódni.
*A mondatot egy erős bólintással toldja meg, majd várja a további instrukciókat. A legjobb az lenne, ha ágyba küldenék, azonban nem mozdul, míg újdonsült főnöke ki nem adta a parancsot. Olyan ez, mint egy a fedélzeten. Egy lépést nem teszel anélkül, hogy ne parancsot teljesítenél.*
*Természetesen kitölti a jó ideje gyötört üveg megfogyatkozott tartalmát Ralas poharába, majd szórakozottan rázza még a pohárba az utolsó cseppeket is.
Tenyerébe dönti halántékát, úgy szemléli, ahogy egyre többen s többen csatlakoznak az asztalukhoz önkényesen. Ő kellően ittas már ahhoz, hogy ne zavarja a dolog, szemei is félig leragadnak, de kitartóan hallgatja Ralas mondókáját.*
-Mindent elfogadok.
*Hangosat koppan az üres üveg az asztalon, ő pedig nagyot csukolva keze ügyébe keríti a kalapját. Nem ereszti bőlére a mondandóját, kétli, hogy Ralast érdekelné bármely meséje most. Nem túlzottan bírja az alkoholt, de azért taccson sincs még. Viszont érzi már a rum jótékony, álmosító hatását, igen erőteljesen.*
-Nem fogsz csalódni.
*A mondatot egy erős bólintással toldja meg, majd várja a további instrukciókat. A legjobb az lenne, ha ágyba küldenék, azonban nem mozdul, míg újdonsült főnöke ki nem adta a parancsot. Olyan ez, mint egy a fedélzeten. Egy lépést nem teszel anélkül, hogy ne parancsot teljesítenél.*
1711. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 21:31:36
Üzenet elküldve: 2019-10-10 21:31:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
// Futottak még //
// Kicsit Ralas és Vyl, Khul //
* Éppen elé tárja Ralasnak a kis problémáját, amikor Khul utána siet. Ezek után már csak azt veszi észre, hogy a férfi maga után vonszolja. Amennyire képes rá ő is meghajtja magát Ralas előtt. Távozáskor még vett egy pillantást a boszorkányra is. A szemkontaktust, azért kerüli. Igyekszik felvenni a férfi tempóját és nem bámészkodni tovább. Nemsokára megtapasztalja Khul egyedi humorát is. A furcsa kérdésére a szobával kapcsolatban próbálna valami értelmes választ kinyögni, mikor a másik röhögésben tör ki. Nem úgy néz ki, mintha Wrexan teljesen értené a férfi sajátos humorát. Egy a szokásosnál is ostobább képet vágva megy tovább mellette. Szeretne mondani valamit, de egyáltalán nem tudja, hogy mit kéne mondania. Így inkább csöndben marad. Éppen a lépcsőn tartanak felfelé, mikor a számára az egyik legkényelmetlenebb kérdés hangzik el. Közben ha nem lenne világos a kérdés Khul be is mutatja, hogy mire gondolt.*
– Ööö. Hát én még nem gondolkodtam ilyesmin. A munkámmal voltam elfoglalva. Meg tiszteletlenség lenne, ha bámulnám őket.* Mondja védekezően.*
// Kicsit Ralas és Vyl, Khul //
* Éppen elé tárja Ralasnak a kis problémáját, amikor Khul utána siet. Ezek után már csak azt veszi észre, hogy a férfi maga után vonszolja. Amennyire képes rá ő is meghajtja magát Ralas előtt. Távozáskor még vett egy pillantást a boszorkányra is. A szemkontaktust, azért kerüli. Igyekszik felvenni a férfi tempóját és nem bámészkodni tovább. Nemsokára megtapasztalja Khul egyedi humorát is. A furcsa kérdésére a szobával kapcsolatban próbálna valami értelmes választ kinyögni, mikor a másik röhögésben tör ki. Nem úgy néz ki, mintha Wrexan teljesen értené a férfi sajátos humorát. Egy a szokásosnál is ostobább képet vágva megy tovább mellette. Szeretne mondani valamit, de egyáltalán nem tudja, hogy mit kéne mondania. Így inkább csöndben marad. Éppen a lépcsőn tartanak felfelé, mikor a számára az egyik legkényelmetlenebb kérdés hangzik el. Közben ha nem lenne világos a kérdés Khul be is mutatja, hogy mire gondolt.*
– Ööö. Hát én még nem gondolkodtam ilyesmin. A munkámmal voltam elfoglalva. Meg tiszteletlenség lenne, ha bámulnám őket.* Mondja védekezően.*
1710. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:52:30
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:52:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Futottak még//
//Wrexan, Khul//
//Meg a főni//
//No meg aztán érintőlegesen mindenki, aki valaha ott volt az asztalnál//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz!//
*Ahogy magához tér, kissé megrázza magát, persze aztán hamar észhez tér, saját magát is el szokta bűvölni néha, hát mit számít, hogy most végre más is ezt tette vele.*
- Ho-ogy?? Mi?? *Néz kérdőn Reyraara, aztán leesik neki, hogy mire is gondol a nő.* Dehogy, persze! *legyint.* Azért kösz, Rey. *Biccent felé, majd egy intés jár neki, miután távozóra fogja, főként, hogy hátrahőkölni kényszerül, mert a kis tüzes szinte megégeti bájos pofijával.*
- Heheee... rá se ránts, kislány, ügyes mutatvány volt. *Legyint heherészve, majd keresztbe rakja maga előtt a lábát.* Menj csak, szivi. *Egy laza mozdulattal kapja le az egyik poharat az asztalról, s függetlenül attól kié volt, kiissza a tartalmát, majd kézfejével száját törölve pillant Wellyre. Vigyora mit sem lankad, még Welly közönyös ábrázatára sem, nem abból a fából faragták. Mikor a lány elfordul, még pofáját felfújva grimaszol is utána. ~ Hülye picsa... ~ Persze nem gondolja komolyan és a picsa szóra rögtön a fenekére is ugrik a tekintete, az korántsem tűnik olyan morcosnak, sőt, kifejezetten mosolyogva ringatózik a leány derekán, mint egy érett barack. ~ Miből lesz a cserebogár... ~ Tűnődik el, saját magvas gondolataival, majd meglepődik mélyfilozófikus természetén és azonnal igyekszik valami marhaságra gondolni. Ez nem nehéz, főként, hogy egyedül maradt és egyedül, általában a kefélésre gondol, meg bődületes baromságokra, például, hogy vajon hány poharat bírna egyensúlyozni a segge partján, azonban most nem próbálja ki.*
- Héjh, kölyök! *Kiált a távozó Wrexan után, miután elhessegeti a képet maga elől, amint meztelen hátsóval pucsít a Sellő közepén, hogy így kápráztassa el méltán üdvrivalgó közönségét. Elképzelhető, hogy az a négy begre szesz már megint egy kicsit sok volt.*
- Kölyök! Eh... baz'meg... ez szalad.*Ellöki magát a széktől, majd öles léptekkel indul Wrexan után, akit Ralas asztalánál ér utol.*
- Majd én intézem, főnök! *Csípi el az utolsó mondatot, s Wrexan fülébe sziszegi.*
- Állásinterjú van töki, gyere, majd adok én neked szobát! Szevasztok csajok! *Vigyorodik el.* Főnök! *Hajtja meg magát egy pillanatra, aztán, ha tudja maga után vonszolja Wrexant is.*
- No aztán milyen szoba kék, cimbora? Kék, zöld, vagy piros? *Hunyorog a férfire, aztán kitör belőle a röhögés.*
- Nyugi, bástya, fasz tudja milyenek vannak, csak szívom a véred! *Rötyög magában.* Gyere... erre! *Mutat fel a lépcsőn.*
- Aztán mondd csak, melyik tüncit húznád karóba, testvér? *Érdeklődik kedvesen.* Ficeregtek a guluk, mi??? *Amolyan Khullosan megmarkolva, kissé megemeli saját golyóit, hogy a kölyöknek ne kelljen értelmező kéziszótárt használnia.*
//Wrexan, Khul//
//Meg a főni//
//No meg aztán érintőlegesen mindenki, aki valaha ott volt az asztalnál//
//A hozzászólás 16+ jelenet tartalmaz!//
*Ahogy magához tér, kissé megrázza magát, persze aztán hamar észhez tér, saját magát is el szokta bűvölni néha, hát mit számít, hogy most végre más is ezt tette vele.*
- Ho-ogy?? Mi?? *Néz kérdőn Reyraara, aztán leesik neki, hogy mire is gondol a nő.* Dehogy, persze! *legyint.* Azért kösz, Rey. *Biccent felé, majd egy intés jár neki, miután távozóra fogja, főként, hogy hátrahőkölni kényszerül, mert a kis tüzes szinte megégeti bájos pofijával.*
- Heheee... rá se ránts, kislány, ügyes mutatvány volt. *Legyint heherészve, majd keresztbe rakja maga előtt a lábát.* Menj csak, szivi. *Egy laza mozdulattal kapja le az egyik poharat az asztalról, s függetlenül attól kié volt, kiissza a tartalmát, majd kézfejével száját törölve pillant Wellyre. Vigyora mit sem lankad, még Welly közönyös ábrázatára sem, nem abból a fából faragták. Mikor a lány elfordul, még pofáját felfújva grimaszol is utána. ~ Hülye picsa... ~ Persze nem gondolja komolyan és a picsa szóra rögtön a fenekére is ugrik a tekintete, az korántsem tűnik olyan morcosnak, sőt, kifejezetten mosolyogva ringatózik a leány derekán, mint egy érett barack. ~ Miből lesz a cserebogár... ~ Tűnődik el, saját magvas gondolataival, majd meglepődik mélyfilozófikus természetén és azonnal igyekszik valami marhaságra gondolni. Ez nem nehéz, főként, hogy egyedül maradt és egyedül, általában a kefélésre gondol, meg bődületes baromságokra, például, hogy vajon hány poharat bírna egyensúlyozni a segge partján, azonban most nem próbálja ki.*
- Héjh, kölyök! *Kiált a távozó Wrexan után, miután elhessegeti a képet maga elől, amint meztelen hátsóval pucsít a Sellő közepén, hogy így kápráztassa el méltán üdvrivalgó közönségét. Elképzelhető, hogy az a négy begre szesz már megint egy kicsit sok volt.*
- Kölyök! Eh... baz'meg... ez szalad.*Ellöki magát a széktől, majd öles léptekkel indul Wrexan után, akit Ralas asztalánál ér utol.*
- Majd én intézem, főnök! *Csípi el az utolsó mondatot, s Wrexan fülébe sziszegi.*
- Állásinterjú van töki, gyere, majd adok én neked szobát! Szevasztok csajok! *Vigyorodik el.* Főnök! *Hajtja meg magát egy pillanatra, aztán, ha tudja maga után vonszolja Wrexant is.*
- No aztán milyen szoba kék, cimbora? Kék, zöld, vagy piros? *Hunyorog a férfire, aztán kitör belőle a röhögés.*
- Nyugi, bástya, fasz tudja milyenek vannak, csak szívom a véred! *Rötyög magában.* Gyere... erre! *Mutat fel a lépcsőn.*
- Aztán mondd csak, melyik tüncit húznád karóba, testvér? *Érdeklődik kedvesen.* Ficeregtek a guluk, mi??? *Amolyan Khullosan megmarkolva, kissé megemeli saját golyóit, hogy a kölyöknek ne kelljen értelmező kéziszótárt használnia.*
1709. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:13:19
Üzenet elküldve: 2019-10-10 20:13:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Torskel//
- Ó, nem csak jóképű és férfias, de még figyelmes is! *hízeleg Torskelnek, miközben a szoba felé tartva belesimul a karjaiba. Élvezi a csókokat, amiket a nyakára kap, és élvezi, ahogyan a karok magához szorítják.*
- Igen, hosszról *bólint.* De már most látom, hogy megérte.
*Bár a tapogatást túlzásnak érzi itt, mindenki előtt, nem szól érte, mert az arany kell, és hamarosan egyébként is belépnek a szobába, ahol senki nem nézi őket, és Torkel azt fogdos meg, ami csak tetszik neki.*
- Mutasd az utat! *mosolyog rá ravaszul és kéjesen.*
- Ó, nem csak jóképű és férfias, de még figyelmes is! *hízeleg Torskelnek, miközben a szoba felé tartva belesimul a karjaiba. Élvezi a csókokat, amiket a nyakára kap, és élvezi, ahogyan a karok magához szorítják.*
- Igen, hosszról *bólint.* De már most látom, hogy megérte.
*Bár a tapogatást túlzásnak érzi itt, mindenki előtt, nem szól érte, mert az arany kell, és hamarosan egyébként is belépnek a szobába, ahol senki nem nézi őket, és Torkel azt fogdos meg, ami csak tetszik neki.*
- Mutasd az utat! *mosolyog rá ravaszul és kéjesen.*
1708. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:43:06
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:43:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Rey, Khul, Vyl, //
* Először nem tulajdonított sokat az éneklésnek, de mikor meglátja a férfi reakcióit, akkor rendesen megborzong.~ Ezt meg, hogy csinálja? Rajtam miért nem fog? Ha akarná engem is meg tudna bűvölni?~ Ilyesfajta gondolatok járnak a fejében. Szinte fellélegzik, amikor befogják a nő száját. Ralas megtapsolja a mutatványt, de Wrexanból ez inkább iszonyatot vált ki.~ Bemutatni a képességeidet? Miféle trükkjei vannak még ennek a nőnek?~ Talán Vyl megérzi, hogy a fiú gondolatai körülötte járnak, mert felé fordul és még kezet is ráz vele. Még rendesen megijed egy pillanatra, de aztán kiprésel magából néhány szót.*
– Én is örvendek. ~ Mi ez valami gondolat olvasó vagy mi? Remélem tőlem távol tartja magát és a varázslatait. Az is lehet, hogy ezeket a gondolataimat is olvassa. ~ * Szerencsére már távolodik tőle a nő. A mélységi közben távozni készül. Wrexan is így fog tenni, csak előtte még benyomja a levesét.*
– Azt hiszem én is visszavonulok. További jó mulatást!* Már indulna is, hogy lepihenjen, mikor eszébe jut, hogy neki még nem is adtak szobát. Így hát muszáj neki Ralashoz mennie.*
// Ralas //
* Megáll az asztalától nem messze és megvárja, hogy a főnöke megszólítsa. Nem akarja egyként megzavarni az ügyeiket. Ha megszólítják akkor elmondja, majd a kis problémáját.*
– Bocsánat a zavarásért! Vissza vonulnék pihenni ha nincs más feladatom, de még nem lett szoba kiadva a részemre.* Igyekszik szerény maradni a beszélgetés alatt.*
//Rey, Khul, Vyl, //
* Először nem tulajdonított sokat az éneklésnek, de mikor meglátja a férfi reakcióit, akkor rendesen megborzong.~ Ezt meg, hogy csinálja? Rajtam miért nem fog? Ha akarná engem is meg tudna bűvölni?~ Ilyesfajta gondolatok járnak a fejében. Szinte fellélegzik, amikor befogják a nő száját. Ralas megtapsolja a mutatványt, de Wrexanból ez inkább iszonyatot vált ki.~ Bemutatni a képességeidet? Miféle trükkjei vannak még ennek a nőnek?~ Talán Vyl megérzi, hogy a fiú gondolatai körülötte járnak, mert felé fordul és még kezet is ráz vele. Még rendesen megijed egy pillanatra, de aztán kiprésel magából néhány szót.*
– Én is örvendek. ~ Mi ez valami gondolat olvasó vagy mi? Remélem tőlem távol tartja magát és a varázslatait. Az is lehet, hogy ezeket a gondolataimat is olvassa. ~ * Szerencsére már távolodik tőle a nő. A mélységi közben távozni készül. Wrexan is így fog tenni, csak előtte még benyomja a levesét.*
– Azt hiszem én is visszavonulok. További jó mulatást!* Már indulna is, hogy lepihenjen, mikor eszébe jut, hogy neki még nem is adtak szobát. Így hát muszáj neki Ralashoz mennie.*
// Ralas //
* Megáll az asztalától nem messze és megvárja, hogy a főnöke megszólítsa. Nem akarja egyként megzavarni az ügyeiket. Ha megszólítják akkor elmondja, majd a kis problémáját.*
– Bocsánat a zavarásért! Vissza vonulnék pihenni ha nincs más feladatom, de még nem lett szoba kiadva a részemre.* Igyekszik szerény maradni a beszélgetés alatt.*
1707. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:41:03
Üzenet elküldve: 2019-10-10 19:41:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//A kalóz, a kanári, a huncut, meg egy kalap//
//Milhen, Yathlanae, Vyl, Ralas//
//Érintőlegesen L'zgara, Reyraa, Welly, Cassy//
*Huncut mosoly a szája sarkában, s átütő tekintet, miképp az ork nőt nézi. Nem kívánja sokáig bolondítani, s ami azt illeti ezt sem szándékosan tette, de sokkal egyszerűbb így, mintha hosszabb ismertetésbe bocsátkozna. Lám, máris igyekeznek asztalához. Egyáltalán nem bánja, ereje teljében van, jó kedvű, a csapat látszólag kedves számára, mind ki itt összegyűlt, jóllehet még egyiket sem ismeri igazán. Biccent L'zgarának, s útjára is engedi, lám, máris kiválóan beilleszkedett, pedig alig van itt néhány órája. Észleli Reyraa távozását, amivel szemben semmi kifogása, rászolgált, sőt, még kezét felemelve int is neki, szintén egy bólintás kíséretében, azt követően tekintete a közeledő Milhen felé fordul. Kedveli a lány lezserségét, hányavetiségét, valahogy, még ahhoz az elcsent palackhoz is úgy tud ragaszkodni, mintha csupán ezen múlna egy élet. Jó pont. Semmi feszesség, s mégis a maga módján méltóságteljes. Szélesen mosolyogva nézi végig helyfoglalását, s mindazon apró jeleket, mik kissé közelebb hozhatják. ~ Hogy ragaszkodik ahhoz az üveghez... ~ Kedve támad vigyorogni.*
- Kapsz, csak tölts előtte! *Enged mégis a csábításnak, s kivillantja fogsorát, miközben odacsúsztatja egy határozott mozdulattal a poharat, majd egy kacsintás kíséretében ismét a kiismerhetetlen, merengő mosoly árnyékába bújik.* Megvárjuk a többieket. *Jelenti ki, s sokáig nem is kell várakozni. Yathlanae zöldellő szempárjával nem esik nehezére tartani a szemkontaktust, hasonló kedvességgel üdvözli, mint imént a kalózlányt.*
- Foglalj helyet, kedves. *Kezeit maga előtt összefűzve dől hátra, de még mindig vár. A huncut még hiányzik.*
- Hogyne! *Válaszol Vylnek, a széket érintő kérdésre.* És enyém a megtiszteltetés, mindkettőtök kapcsán. *Pillant Vylre és Yathlanaere.* Csodálatos műsor volt, igaz... Khul'iet nem nehéz elcsábítani, de ilyen hatást még nem láttam, ahogyan a vendégek arcán sem ekkora figyelmet, a zenészek kapcsán. *Dicséri meg mindkettejüket, aztán Milhenhez fordul, anélkül, hogy a munkakeresést elhangzott kijelentésekre érdemben reagálna, bár szavai mindenkihez szólnak:*
- Szeretem a határozottságot, a kedvességet, az őszinteséget, a kitartást, a hűséget... *Kissé összeráncolódik a szemöldöke.* Igen. Hűséget mondtam. Nem érdekel, hogy ki kell érdemelni, ahogyan az sem, hogy valójában ki mit gondol erről a fogalomról. Aki nekünk dolgozik, feltétlenül lojális, amennyiben ezzel nem értetek egyet, máris indulhattok.
*Arca nem komor, hangjában is csupán annyi szigorúság csendül, mint, amennyi szükséges. Nem elijeszteni akar, de nincs kedve filozofikus értekezésekbe bocsátkozni. Ő egy munkaadó, aki megbízható személyzetet keres.*
- A nevem, Ralas... _csak_ Ralas. Nem úr, nem gróf, nem nemes, csak így... egyszerűen Ralas, esetleg főnök. Egyszerű, földhözragadt ember vagyok, nagy álmokkal, mint bárki más. *Vonja meg a vállát, majd az asztalon lévő üvegből tölt a két lánynak, tekintete kérdőn Milhenre szalad, ha kér, neki is, sajátjából.*
- Szükségem van katonára is, őrre is, testőrre is, küldöncre is. *Fordul Milhenhez.* Sellő csak az lesz, aki tényleg akar, nálunk ez előfeltétel. Senkiből nem _csinálunk_, akkor sem, ha mindegyik lebetegszik. *Vyl és Yathlanae felé fordul ismételten.*
- És ti... *Emeli meg kezét szélesen mosolyogva.* kedveseim, a legtündöklőbb csillagok közé fogtok tartozni, de... *Emeli fel ujját.* olykor felszolgálni is kell, lehet egyéb feladat is hárul rátok. A főnökötök jelenleg Charess Damastant... ott. *Mutat Cassyre.* Azonban ő hamarosan elutazik, így ezt még át kell gondolnom. A munkával ingyen szállás, étel, ital jár. Természetesen mindenki külön szobában, saját dézsával, van elég helyünk. És... nincs első éjszaka joga, meg kipróbálás, meg a többi hülyeség. *Legyint, valamiért eddig mindenki ezt várja, s gondolja.* Döntsön a vendég, ne én. *Zárja ezt a részt.*
- Társam, Zammiria Rykoven, jelenleg nincs itt. *Akaratlanul is eszébe jut valami, mely kapcsán tekintete egy pillanatra elborul, s elkomorul.*
- A Sellőházban nincs előítélet, sem fajra, sem nemre, sem vallásra tekintettel. Semleges zóna, nincs harc még a legnagyobb ellenségek között sem. Lehet az utcán egymást ölték, de amint beteszik a lábukat, nincs ellenségeskedés. Aki ilyet tesz, repül. Ha nem akar repülni... jön a kard, vagy a számszeríj. *Poharát fogja, tűnődve nézi végig a lányokat, s megforgatja kicsit kezében.*
- Mindegyikőtök mondja el, mit gondol erről az egészről a hallottak alapján. Mielőtt közös döntést hozunk az igenekről, vagy nemekről, ismerjük meg kicsit egymást, de nem a mesékre vagyok kíváncsi, csak adjátok magatokat. *Mosoly, s pohár a levegőbe.*
- Egészségetekre. *Ha teheti, koccint mindhármukkal, majd lehúzza az italt. Közben a pulthoz érő Wellynek is jut egy hálás mosoly, amiért a fogadótérben marad. Megemeli felé is a poharát.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.10 19:41:35
//Milhen, Yathlanae, Vyl, Ralas//
//Érintőlegesen L'zgara, Reyraa, Welly, Cassy//
*Huncut mosoly a szája sarkában, s átütő tekintet, miképp az ork nőt nézi. Nem kívánja sokáig bolondítani, s ami azt illeti ezt sem szándékosan tette, de sokkal egyszerűbb így, mintha hosszabb ismertetésbe bocsátkozna. Lám, máris igyekeznek asztalához. Egyáltalán nem bánja, ereje teljében van, jó kedvű, a csapat látszólag kedves számára, mind ki itt összegyűlt, jóllehet még egyiket sem ismeri igazán. Biccent L'zgarának, s útjára is engedi, lám, máris kiválóan beilleszkedett, pedig alig van itt néhány órája. Észleli Reyraa távozását, amivel szemben semmi kifogása, rászolgált, sőt, még kezét felemelve int is neki, szintén egy bólintás kíséretében, azt követően tekintete a közeledő Milhen felé fordul. Kedveli a lány lezserségét, hányavetiségét, valahogy, még ahhoz az elcsent palackhoz is úgy tud ragaszkodni, mintha csupán ezen múlna egy élet. Jó pont. Semmi feszesség, s mégis a maga módján méltóságteljes. Szélesen mosolyogva nézi végig helyfoglalását, s mindazon apró jeleket, mik kissé közelebb hozhatják. ~ Hogy ragaszkodik ahhoz az üveghez... ~ Kedve támad vigyorogni.*
- Kapsz, csak tölts előtte! *Enged mégis a csábításnak, s kivillantja fogsorát, miközben odacsúsztatja egy határozott mozdulattal a poharat, majd egy kacsintás kíséretében ismét a kiismerhetetlen, merengő mosoly árnyékába bújik.* Megvárjuk a többieket. *Jelenti ki, s sokáig nem is kell várakozni. Yathlanae zöldellő szempárjával nem esik nehezére tartani a szemkontaktust, hasonló kedvességgel üdvözli, mint imént a kalózlányt.*
- Foglalj helyet, kedves. *Kezeit maga előtt összefűzve dől hátra, de még mindig vár. A huncut még hiányzik.*
- Hogyne! *Válaszol Vylnek, a széket érintő kérdésre.* És enyém a megtiszteltetés, mindkettőtök kapcsán. *Pillant Vylre és Yathlanaere.* Csodálatos műsor volt, igaz... Khul'iet nem nehéz elcsábítani, de ilyen hatást még nem láttam, ahogyan a vendégek arcán sem ekkora figyelmet, a zenészek kapcsán. *Dicséri meg mindkettejüket, aztán Milhenhez fordul, anélkül, hogy a munkakeresést elhangzott kijelentésekre érdemben reagálna, bár szavai mindenkihez szólnak:*
- Szeretem a határozottságot, a kedvességet, az őszinteséget, a kitartást, a hűséget... *Kissé összeráncolódik a szemöldöke.* Igen. Hűséget mondtam. Nem érdekel, hogy ki kell érdemelni, ahogyan az sem, hogy valójában ki mit gondol erről a fogalomról. Aki nekünk dolgozik, feltétlenül lojális, amennyiben ezzel nem értetek egyet, máris indulhattok.
*Arca nem komor, hangjában is csupán annyi szigorúság csendül, mint, amennyi szükséges. Nem elijeszteni akar, de nincs kedve filozofikus értekezésekbe bocsátkozni. Ő egy munkaadó, aki megbízható személyzetet keres.*
- A nevem, Ralas... _csak_ Ralas. Nem úr, nem gróf, nem nemes, csak így... egyszerűen Ralas, esetleg főnök. Egyszerű, földhözragadt ember vagyok, nagy álmokkal, mint bárki más. *Vonja meg a vállát, majd az asztalon lévő üvegből tölt a két lánynak, tekintete kérdőn Milhenre szalad, ha kér, neki is, sajátjából.*
- Szükségem van katonára is, őrre is, testőrre is, küldöncre is. *Fordul Milhenhez.* Sellő csak az lesz, aki tényleg akar, nálunk ez előfeltétel. Senkiből nem _csinálunk_, akkor sem, ha mindegyik lebetegszik. *Vyl és Yathlanae felé fordul ismételten.*
- És ti... *Emeli meg kezét szélesen mosolyogva.* kedveseim, a legtündöklőbb csillagok közé fogtok tartozni, de... *Emeli fel ujját.* olykor felszolgálni is kell, lehet egyéb feladat is hárul rátok. A főnökötök jelenleg Charess Damastant... ott. *Mutat Cassyre.* Azonban ő hamarosan elutazik, így ezt még át kell gondolnom. A munkával ingyen szállás, étel, ital jár. Természetesen mindenki külön szobában, saját dézsával, van elég helyünk. És... nincs első éjszaka joga, meg kipróbálás, meg a többi hülyeség. *Legyint, valamiért eddig mindenki ezt várja, s gondolja.* Döntsön a vendég, ne én. *Zárja ezt a részt.*
- Társam, Zammiria Rykoven, jelenleg nincs itt. *Akaratlanul is eszébe jut valami, mely kapcsán tekintete egy pillanatra elborul, s elkomorul.*
- A Sellőházban nincs előítélet, sem fajra, sem nemre, sem vallásra tekintettel. Semleges zóna, nincs harc még a legnagyobb ellenségek között sem. Lehet az utcán egymást ölték, de amint beteszik a lábukat, nincs ellenségeskedés. Aki ilyet tesz, repül. Ha nem akar repülni... jön a kard, vagy a számszeríj. *Poharát fogja, tűnődve nézi végig a lányokat, s megforgatja kicsit kezében.*
- Mindegyikőtök mondja el, mit gondol erről az egészről a hallottak alapján. Mielőtt közös döntést hozunk az igenekről, vagy nemekről, ismerjük meg kicsit egymást, de nem a mesékre vagyok kíváncsi, csak adjátok magatokat. *Mosoly, s pohár a levegőbe.*
- Egészségetekre. *Ha teheti, koccint mindhármukkal, majd lehúzza az italt. Közben a pulthoz érő Wellynek is jut egy hálás mosoly, amiért a fogadótérben marad. Megemeli felé is a poharát.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.10 19:41:35
1706. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 18:30:10
Üzenet elküldve: 2019-10-10 18:30:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Őrjárat vége//
//Khul, Vyl, egyebek//
//Pultnál//
*Ahogy az ének abbamarad, az őr is egyre inkább veti meg a lábát a valóság csúszós talaján. Lapos tekintettel bámul rá, míg a zavarodottság köde felszáll az elméjéről, de se válaszolni nincs kedve, se egyebet. Persze azért érzi, hogy a szoknyapecérnek talán feküdt volna a kicsike, de ugye munkaidőben ő is dolgozik, más is tegye pont ugyan ezt. Még a felé eresztett kacsintásra sem változik meg a semmit mondó, talán még közönyösnek is nevezhető tekintet. Eddig sem igazán lett volna kedve leülni közéjük, most még inkább híján van ennek.
A nő eltolja a kezét a szájától, természetesen ez őt egyáltalán nem lepi meg, sőt, többre számított. Csak valami nyekergő, feszült hangú nyivákolást hallat, holott legalább egy asztalra csapásra vagy rosszabb esetben egy visszakézből ütésre azért fel volt készülve. Aztán még lezárja a műsort, amit rittyentett, szinte már egyértelmű, hogy a főnökhöz is azért megy, hogy beálljon örömlánynak.
~Azok ilyenek. ~ Von vállat, aztán körbenéz, de mivel Cassynek is épp dolga akadt, így visszasétál a pulthoz. Úgy fest, a társaság is fogyatkozik, szétszélednek, az utazók a másnapra, a munkában lévők pedig még az aznapra készülnek rá.*
//Khul, Vyl, egyebek//
//Pultnál//
*Ahogy az ének abbamarad, az őr is egyre inkább veti meg a lábát a valóság csúszós talaján. Lapos tekintettel bámul rá, míg a zavarodottság köde felszáll az elméjéről, de se válaszolni nincs kedve, se egyebet. Persze azért érzi, hogy a szoknyapecérnek talán feküdt volna a kicsike, de ugye munkaidőben ő is dolgozik, más is tegye pont ugyan ezt. Még a felé eresztett kacsintásra sem változik meg a semmit mondó, talán még közönyösnek is nevezhető tekintet. Eddig sem igazán lett volna kedve leülni közéjük, most még inkább híján van ennek.
A nő eltolja a kezét a szájától, természetesen ez őt egyáltalán nem lepi meg, sőt, többre számított. Csak valami nyekergő, feszült hangú nyivákolást hallat, holott legalább egy asztalra csapásra vagy rosszabb esetben egy visszakézből ütésre azért fel volt készülve. Aztán még lezárja a műsort, amit rittyentett, szinte már egyértelmű, hogy a főnökhöz is azért megy, hogy beálljon örömlánynak.
~Azok ilyenek. ~ Von vállat, aztán körbenéz, de mivel Cassynek is épp dolga akadt, így visszasétál a pulthoz. Úgy fest, a társaság is fogyatkozik, szétszélednek, az utazók a másnapra, a munkában lévők pedig még az aznapra készülnek rá.*
1705. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-10 12:14:59
Üzenet elküldve: 2019-10-10 12:14:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Khul, Welly, Wrexan, érintőlegesen Rey//
//Később Ralas//
*Énekel, de csak egy darabig. Valaki megszakítja a varázsát a szinfóniának, ráadásul egy igen bosszantó módon: befogják a száját! A tettest először nem látja, de látván a kívánt állapotból kimászó Khult és a tapsoló Ralast, nem kockáztat meg harcot. A kezeket lecsapja lepénylesőjéről, majd Welly felé fordul, hogy a fülébe suttogja, izzó szemeivel.*
-Vigyázz, kislány, még a végén valaki viszonozni találja a segítségedet. Csak nehogy fulladásig maradjanak rajtad a kezecskék. *Azzal Khul mellé lép, innestől őszinte önmagát adva. Jól esik neki, hogy a tulajdonos tetszését is elnyerte. Reméli, nem kell újra a tudatlan fruskát játszania. Igaz mosollyal súgja oda neki is.*
-Remélem megbocsátasz. Csak én is be akartam mutatni a képességeimet. Úgy látom, sikerült. Köszönöm, hogy idehoztál. *Integetni kezd a kezével, azzal Reyre pillant és viszonozza a sejtelmes mosolyt, egy bólintás keretében. Elhatározta, hogy jóban lesz a mélységivel. Szegény elszalasztott Wrexan felé fordul, kezet ráz vele, ha engedi.*
-Bocsánat, hogy eddig ilyen illetlen voltam. Vyliassa vagyok, örvendek a szerencsének! *Fehér fogai kivillannak a vigyorgó ajkak alól, majd ha az ismerkedés véget ért, hátralép és kollektívan mondja mindenkinek.*
-Bocsássatok meg, de szeretnék beszélni a tulajjal, ezek után. *Pukkedlizik, azzal Ralaa felé indul.*
//Ralas asztalánál//
*Az ember előtt is megejt egyet az előző köszönésből és boldogan, de tisztelettudóan beszél.*
-Köszönöm a dicséretet, uram, Aranyfattyú Vyliassa vagyok! *Az egyik székre néz.* Szabadna? *Amennyiben megengedik, helyet foglalna, majd úgy kezdene bele a mondandójában.*
-Tudja uram, én félvér vagyok és létezésemből a legkalandosabbat szeretném kihozni, akár részemről, akár cseppnyi színt csempézve a többiek életébe. Emiatt szeretnék élni a lehetőséggel, hogy a Sellőház tagjainak skáláját gyarapítsam, amennyiben megenedi. *Apja kastélybeli neveltetését csillogtatja meg, hátha jobb benyomást kelthet vele. Jobb lábát a balon átvetve, kezeit elől összekulcsolva, enyhén előre hajolva, barátságos félmosollyal várja a választ.*
//Khul, Welly, Wrexan, érintőlegesen Rey//
//Később Ralas//
*Énekel, de csak egy darabig. Valaki megszakítja a varázsát a szinfóniának, ráadásul egy igen bosszantó módon: befogják a száját! A tettest először nem látja, de látván a kívánt állapotból kimászó Khult és a tapsoló Ralast, nem kockáztat meg harcot. A kezeket lecsapja lepénylesőjéről, majd Welly felé fordul, hogy a fülébe suttogja, izzó szemeivel.*
-Vigyázz, kislány, még a végén valaki viszonozni találja a segítségedet. Csak nehogy fulladásig maradjanak rajtad a kezecskék. *Azzal Khul mellé lép, innestől őszinte önmagát adva. Jól esik neki, hogy a tulajdonos tetszését is elnyerte. Reméli, nem kell újra a tudatlan fruskát játszania. Igaz mosollyal súgja oda neki is.*
-Remélem megbocsátasz. Csak én is be akartam mutatni a képességeimet. Úgy látom, sikerült. Köszönöm, hogy idehoztál. *Integetni kezd a kezével, azzal Reyre pillant és viszonozza a sejtelmes mosolyt, egy bólintás keretében. Elhatározta, hogy jóban lesz a mélységivel. Szegény elszalasztott Wrexan felé fordul, kezet ráz vele, ha engedi.*
-Bocsánat, hogy eddig ilyen illetlen voltam. Vyliassa vagyok, örvendek a szerencsének! *Fehér fogai kivillannak a vigyorgó ajkak alól, majd ha az ismerkedés véget ért, hátralép és kollektívan mondja mindenkinek.*
-Bocsássatok meg, de szeretnék beszélni a tulajjal, ezek után. *Pukkedlizik, azzal Ralaa felé indul.*
//Ralas asztalánál//
*Az ember előtt is megejt egyet az előző köszönésből és boldogan, de tisztelettudóan beszél.*
-Köszönöm a dicséretet, uram, Aranyfattyú Vyliassa vagyok! *Az egyik székre néz.* Szabadna? *Amennyiben megengedik, helyet foglalna, majd úgy kezdene bele a mondandójában.*
-Tudja uram, én félvér vagyok és létezésemből a legkalandosabbat szeretném kihozni, akár részemről, akár cseppnyi színt csempézve a többiek életébe. Emiatt szeretnék élni a lehetőséggel, hogy a Sellőház tagjainak skáláját gyarapítsam, amennyiben megenedi. *Apja kastélybeli neveltetését csillogtatja meg, hátha jobb benyomást kelthet vele. Jobb lábát a balon átvetve, kezeit elől összekulcsolva, enyhén előre hajolva, barátságos félmosollyal várja a választ.*
1704. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-09 23:29:41
Üzenet elküldve: 2019-10-09 23:29:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Őrjárat vége//
//Wrexan, Khul, Vyl, érintőlegesen Ralas//
*Kérdését szinte azonnal meg is válaszolja a Wrexan nevű új kolléga. Rey nem látta még itt, szóval valószínű távollétük alatt érkezhetett, az lehetetlen, hogy elfelejtette volna az arcát. Ahhoz neki túl jó memóriája van.
A másnap reggeli indulás felrázza a táplálkozás mámorából, ezüst íriszeit a férfira emeli.*
- Rendben. Pontos leszek.
*Még eltünteti a maradék étel-italt az asztalukról, majd arra jut, talán nem ártana visszatérnie hamarosan szerény szobájába. Hosszú és fárasztó napok állnak mögötte, ideje lenne aludnia is egy keveset, hiszen lesz bőven teendője másnap, két sejhajt is meg kell védenie a gonosz útonállóktól...
Nem kerüli el a figyelmét Khul és Vyl szórakoztató jelenete sem, Reyraa, elismerő mosollyal a szája szegletében, fél szemmel a történéseket figyeli. Egy biztos, a kis Vyl ügyesen bánik a hangjával, már-már mágikusan tehetségen. Nem kizárt, hogy tényleg volt benne valami varázslat. A vicceskedő, keménykedő zsoldos pedig egyik pillanatról a másikra tátott szájú, kezes báránykává válik, majd kiesnek a szemei a csodálattól. Kívülről elég szórakoztató látvány.*
- El ne felejtsd, hogy műszakban vagy...
*Veti oda neki szokásos, nyugodt, mély hangján, így akik nem ismerik, elég nehezen döntik el, hogy komolyan beszél-e, vagy csak a társai idegeivel játszik.*
- Ha nincs ellenvetésetek, én elteszem magam holnapra.
*Áll fel határozottan az asztaltól, és amennyiben senki sem marasztalja, elindul a lépcső irányába. Útközben futó pillantást vet Ralasra, aki elég elfoglaltnak tűnik. Majd Khul beszámol neki, ha hallani akar az őrjárat részleteiről. Mozgalmas volt, az biztos.*
//Wrexan, Khul, Vyl, érintőlegesen Ralas//
*Kérdését szinte azonnal meg is válaszolja a Wrexan nevű új kolléga. Rey nem látta még itt, szóval valószínű távollétük alatt érkezhetett, az lehetetlen, hogy elfelejtette volna az arcát. Ahhoz neki túl jó memóriája van.
A másnap reggeli indulás felrázza a táplálkozás mámorából, ezüst íriszeit a férfira emeli.*
- Rendben. Pontos leszek.
*Még eltünteti a maradék étel-italt az asztalukról, majd arra jut, talán nem ártana visszatérnie hamarosan szerény szobájába. Hosszú és fárasztó napok állnak mögötte, ideje lenne aludnia is egy keveset, hiszen lesz bőven teendője másnap, két sejhajt is meg kell védenie a gonosz útonállóktól...
Nem kerüli el a figyelmét Khul és Vyl szórakoztató jelenete sem, Reyraa, elismerő mosollyal a szája szegletében, fél szemmel a történéseket figyeli. Egy biztos, a kis Vyl ügyesen bánik a hangjával, már-már mágikusan tehetségen. Nem kizárt, hogy tényleg volt benne valami varázslat. A vicceskedő, keménykedő zsoldos pedig egyik pillanatról a másikra tátott szájú, kezes báránykává válik, majd kiesnek a szemei a csodálattól. Kívülről elég szórakoztató látvány.*
- El ne felejtsd, hogy műszakban vagy...
*Veti oda neki szokásos, nyugodt, mély hangján, így akik nem ismerik, elég nehezen döntik el, hogy komolyan beszél-e, vagy csak a társai idegeivel játszik.*
- Ha nincs ellenvetésetek, én elteszem magam holnapra.
*Áll fel határozottan az asztaltól, és amennyiben senki sem marasztalja, elindul a lépcső irányába. Útközben futó pillantást vet Ralasra, aki elég elfoglaltnak tűnik. Majd Khul beszámol neki, ha hallani akar az őrjárat részleteiről. Mozgalmas volt, az biztos.*
1703. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-09 21:41:36
Üzenet elküldve: 2019-10-09 21:41:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Szirén a sellők közt//
*Latamie persze csak viccel a tőrrel. Önmagának persze, és nagyon is jó szórakozik, annak ellenére, hogy esélyesen Ambroggion nem szórakozik olyan jól. Nem hiába tartotta rajta Lerach kapitány is a szemét, nehogy nem várt galibát okozzon. Mindettől eltekintve Ambroggio nem tűnik ijedősnek, bármilyen piperkőcnek is látszik első ránézésre. Egy kósza izzadtságcsepp sem mutatja, hogy elhinné, valós veszély fenyegeti nemesebb testrészét. Elgondolkodtató, az egykori kalóz számára, vajon azért, mert amúgy nem sok van odalent amit félteni kellene, vagy mert éppen olyan tökös, mint amennyire nem annak tűnik, vagy mert előtte jár egy lépéssel, s nem veszi komoly fenyegetésnek Latamiet.*
- Ja hogy. *Helyesbít, mikor még elcsípi a tüzesebbnek tűnő leány távozásának utolsó momentumát.*
- Ő már mozgékonyabb. *Mosolyog továbbra is ugyan azzal a gunyoros kis fintorral orra mellett, amitől olyan pimasznak tűnik folyton.*
- Ízlések és pofonok. *Jegyzi meg, mert neki azért Khul inkább az esete volna mint egy vörös bögyös. Főleg mert annak itt van ő maga. *
- Azt mondják? *Mustrálja meg felfelé ívelő szemöldökkel az első kilélegzett füstpászma mögül, aki maga is ezt a vörös és a fantáziadús kategóriát erősíti. Egyértelműen tetszik a pasasnak a vörös aki elhagyta a Sellőt, de kétség sem fér hozzá, hogy Latamie is piszkálja a fantáziáját. Kiderül a búcsúból, nem kell tudósnak lenni hozzá.*
- Sellőház és a becsület *Gurgulázó halk nevetésnek hallatszódhat, amit a dohányos rekedtség fűszerez. Ambroggio felé fordul immár teljes testtel, tüzetesen végignézve rajta lefelé, majd felfelé is. Válláról mesterkélt mozdulattal lesöpör egy képzeletbeli szöszt, majd olyan közel hajol, hogy akár össze is érhetnének.*
- Utálok várni. *Ellenben cicázni nagyon is szeret. Hüvelyujjával végigsimít azon a hetyke kis szakállkán.* De ezekkel addig szépen elleszek *Nyúl ki az egyik kupicáért, és hajtja is le Ambroggio mintájára. ~Kecskére káposztát.~
Miután Ambroggio elindul kifelé, Latamie a magas lábú széken keresztbe veti lábát, s hátát a pultnak támasztva nézi ahogy elhagyja a Sellőházat.*
~Idióta. Még megöleti magát.~
*Háta mögül Charess hangja ébreszti. *
- Ja. Minden. *Fordul vissza s tartja oda az üres ánizsos pohárkát az üveg alá. Aztán szív is a dohányból egy alaposat. *
- Rühellem, ha kijátszanak, de téged kedvellek. Ne játszd el a bizalmam.
*Ezért sem kapta el a grabancát, mikor Ambroggio feltűnt mögötte. Meg mert egyszerre két felé még mindig nem tud szakadni. Hírekkel viszont híján van, mióta a városban keresi útját.*
- Inkább mondj valamit. Mi hír errefelé? Ki az új tulaj? Tűri a mi fajtánkat? *Kérdi laposabban, bár a korábbiból úgy gondolja, nem lehet olyan gyökeres változás, hogy a Csalogány legénysége ne léphessen be.*
A hozzászólás írója (Latamie Partalle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.09 21:43:38
*Latamie persze csak viccel a tőrrel. Önmagának persze, és nagyon is jó szórakozik, annak ellenére, hogy esélyesen Ambroggion nem szórakozik olyan jól. Nem hiába tartotta rajta Lerach kapitány is a szemét, nehogy nem várt galibát okozzon. Mindettől eltekintve Ambroggio nem tűnik ijedősnek, bármilyen piperkőcnek is látszik első ránézésre. Egy kósza izzadtságcsepp sem mutatja, hogy elhinné, valós veszély fenyegeti nemesebb testrészét. Elgondolkodtató, az egykori kalóz számára, vajon azért, mert amúgy nem sok van odalent amit félteni kellene, vagy mert éppen olyan tökös, mint amennyire nem annak tűnik, vagy mert előtte jár egy lépéssel, s nem veszi komoly fenyegetésnek Latamiet.*
- Ja hogy. *Helyesbít, mikor még elcsípi a tüzesebbnek tűnő leány távozásának utolsó momentumát.*
- Ő már mozgékonyabb. *Mosolyog továbbra is ugyan azzal a gunyoros kis fintorral orra mellett, amitől olyan pimasznak tűnik folyton.*
- Ízlések és pofonok. *Jegyzi meg, mert neki azért Khul inkább az esete volna mint egy vörös bögyös. Főleg mert annak itt van ő maga. *
- Azt mondják? *Mustrálja meg felfelé ívelő szemöldökkel az első kilélegzett füstpászma mögül, aki maga is ezt a vörös és a fantáziadús kategóriát erősíti. Egyértelműen tetszik a pasasnak a vörös aki elhagyta a Sellőt, de kétség sem fér hozzá, hogy Latamie is piszkálja a fantáziáját. Kiderül a búcsúból, nem kell tudósnak lenni hozzá.*
- Sellőház és a becsület *Gurgulázó halk nevetésnek hallatszódhat, amit a dohányos rekedtség fűszerez. Ambroggio felé fordul immár teljes testtel, tüzetesen végignézve rajta lefelé, majd felfelé is. Válláról mesterkélt mozdulattal lesöpör egy képzeletbeli szöszt, majd olyan közel hajol, hogy akár össze is érhetnének.*
- Utálok várni. *Ellenben cicázni nagyon is szeret. Hüvelyujjával végigsimít azon a hetyke kis szakállkán.* De ezekkel addig szépen elleszek *Nyúl ki az egyik kupicáért, és hajtja is le Ambroggio mintájára. ~Kecskére káposztát.~
Miután Ambroggio elindul kifelé, Latamie a magas lábú széken keresztbe veti lábát, s hátát a pultnak támasztva nézi ahogy elhagyja a Sellőházat.*
~Idióta. Még megöleti magát.~
*Háta mögül Charess hangja ébreszti. *
- Ja. Minden. *Fordul vissza s tartja oda az üres ánizsos pohárkát az üveg alá. Aztán szív is a dohányból egy alaposat. *
- Rühellem, ha kijátszanak, de téged kedvellek. Ne játszd el a bizalmam.
*Ezért sem kapta el a grabancát, mikor Ambroggio feltűnt mögötte. Meg mert egyszerre két felé még mindig nem tud szakadni. Hírekkel viszont híján van, mióta a városban keresi útját.*
- Inkább mondj valamit. Mi hír errefelé? Ki az új tulaj? Tűri a mi fajtánkat? *Kérdi laposabban, bár a korábbiból úgy gondolja, nem lehet olyan gyökeres változás, hogy a Csalogány legénysége ne léphessen be.*
A hozzászólás írója (Latamie Partalle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.09 21:43:38
1702. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-08 20:51:18
Üzenet elküldve: 2019-10-08 20:51:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas, Milhen//
*Igazán szívesen megismerkedne a lantossal, de hát hívja a kötelesség, beszélnie kell a főnökkel. Így hát egy szégyenlős mosollyal elbúcsúzik, és Ralas felé indul, aki épp az imént szólt neki. Megvárakoztatni meg természetesen nem akarja.
A férfi nincs egyedül, már letelepedett mellé egy szőke, inkább kalóz, mint sellőszerű lány. Szélesen mosolyog, dallamos, mély hangján köszön a párosra.*
- Nagyon szépen köszönöm, hogy fogad. Remélem nem zavarok, ellenkező esetben tudok még várni kicsit.
*Pillant a másik nőre, majd Ralast kezdi vizsgálgatni. Nem kihívóan, mint ahogy egy ragadozó méregeti a zsákmányt, inkább kíváncsi csillogással a szemében.*
~Szóval ő itt a főnök... Egészen szimpatikus alak.~
- Yathlanae Vyserra vagyok, énekkel, tánccal, és szerelemmel kereskedem.
*Mutatkozik be udvariasan, amennyiben maradhat. Közben szemét felváltva nyugtatja a nőn és a férfin, elvégre hiába Ralas a főnök, nem illik senkit se kirekeszteni egy társaságból.*
- Úgy hallottam, szívesen látnak itt egzotikus Sellőket, a világ bármely pontjáról.
*Igazán szívesen megismerkedne a lantossal, de hát hívja a kötelesség, beszélnie kell a főnökkel. Így hát egy szégyenlős mosollyal elbúcsúzik, és Ralas felé indul, aki épp az imént szólt neki. Megvárakoztatni meg természetesen nem akarja.
A férfi nincs egyedül, már letelepedett mellé egy szőke, inkább kalóz, mint sellőszerű lány. Szélesen mosolyog, dallamos, mély hangján köszön a párosra.*
- Nagyon szépen köszönöm, hogy fogad. Remélem nem zavarok, ellenkező esetben tudok még várni kicsit.
*Pillant a másik nőre, majd Ralast kezdi vizsgálgatni. Nem kihívóan, mint ahogy egy ragadozó méregeti a zsákmányt, inkább kíváncsi csillogással a szemében.*
~Szóval ő itt a főnök... Egészen szimpatikus alak.~
- Yathlanae Vyserra vagyok, énekkel, tánccal, és szerelemmel kereskedem.
*Mutatkozik be udvariasan, amennyiben maradhat. Közben szemét felváltva nyugtatja a nőn és a férfin, elvégre hiába Ralas a főnök, nem illik senkit se kirekeszteni egy társaságból.*
- Úgy hallottam, szívesen látnak itt egzotikus Sellőket, a világ bármely pontjáról.
1701. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-10-07 22:30:45
Üzenet elküldve: 2019-10-07 22:30:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'zgara//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kaján vigyor mellé, egy csókot is lehel a zöldbőrű lány vállaira.*
- Hát, ha ez az leső napod, akkor minden kényeztetést megérdemelsz.*-szól a férfi kedvesen, és apró puszikat ad a nyakára.*
- Gondolom hosszú útról érkeztél. Szívesen megtisztogatlak.*-szól a férfi, és újra átsimít a combokon. Óvatosan leemeli magáról a nőt, és a derekára fonja a kezét.*
- Mehetünk L'zgara?*-kérdezi a férfi. Közbe azért a keze kicsit lentebb vándorolnak a deréktól megtapogatva a formás feneket. Reméli, hogy ezt az ork nő nem fogja tolakodásnak venni.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A kaján vigyor mellé, egy csókot is lehel a zöldbőrű lány vállaira.*
- Hát, ha ez az leső napod, akkor minden kényeztetést megérdemelsz.*-szól a férfi kedvesen, és apró puszikat ad a nyakára.*
- Gondolom hosszú útról érkeztél. Szívesen megtisztogatlak.*-szól a férfi, és újra átsimít a combokon. Óvatosan leemeli magáról a nőt, és a derekára fonja a kezét.*
- Mehetünk L'zgara?*-kérdezi a férfi. Közbe azért a keze kicsit lentebb vándorolnak a deréktól megtapogatva a formás feneket. Reméli, hogy ezt az ork nő nem fogja tolakodásnak venni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043