//Visszatérés//
//Shanneira, Khul//
//Érintőlegesen Milhen és Rey//
*Khul könnyelmű válaszán csak somolyogva csóválja a fejét. Férfiak... Ha az egyik karját a másikban lóbálná, akkor is legyintene. Valószínűleg az elejtett végtaggal. Amikor a viszonzás kerül szóba, akkor megrázza a fejét enyhén pirulva.*
- Nem azért hoztam. Különben is…
*Még idejében megáll, hogy folytassa a mondatot.*
- Ez tényleg csak egy apróság.
*Zárja gyorsan rövidre a dolgot. Amikor éppen az toppan be az ajtón, akit a minap emlegetett jó szívvel, de legalábbis akire úgy gondolt, nagyon megörül. Először csak elkerekednek a szemei és megnyúlik az arca, míg felismeri a nőt, ám aztán csak a pult akadályozza meg, hogy boldogságában megölelje.*
- Shanneira!
*Így viszont csak a karját szorítja meg gyengéden.*
- Úgy örülök, hogy látlak! Annyira hiányoztál! Persze, máris.
*Fürgén vesz elő egy szép talpas poharat, és kitölti a bort széles mosollyal.*
- Hihetetlen, hogy itt vagy, már azt hittem örökre elmentél.
*Leteszi elé a poharat, és megvizsgálja az arcát. Elkomorul.*
- Hát te is... csak egy napra teszem ki a lábam a kikötőből, és minden harcos hősünk megsérül?
*Csügged el, de persze látja ő is, hogy nem friss keletű dologról van szó.*
- Ralas urat ma még nem láttam, talán még alszik. Még csak most indul be itt az élet.
*Megint aggódó pillantást vet Shanra.*
- Lefogytál. Hozhatok neked reggelit? A vendégem vagy.
*Teszi hozzá határozott kedvességgel. Rey egyelőre csendesen meghúzódik közöttük, s hogy Milhen mikor szedi pontosan nyakába a kikötőt, nem tudja pontosan megmondani. Ahogy elsőre érezte, a nő csendes típus, társaságban inkább háttérbe vonul, s most Cassynek nagyon sokfelé kell figyelnie, már csak hiányára ébredhet rá, hacsak nem állítja meg valaki távozásakor. Nem értene vele egyet, nagyon kis szeletét kóstolta meg még csak a Sellőháznak, de annyi bizonyos, hogy senkit sem kényszerítenek olyasmire, amit nem akar. Jelenleg a Patkányokat és a Vihar Fiait is a hátuk közepére kívánják, de idővel eljön annak is az ideje.*
//Gyldwa, Ormronym, Vyl, kicsit Khul//
//Érintőlegesen Latamie//
*Nem feledkezik meg kedves vendégeiről, sem társairól, senkit nem hagy magára a mondat közepén, lefolytatja a beszélgetést, amíg tart.*
- Üdvözletem!
*Köszönti Gyldwát is. Bár tényleg nehéz ennyi váratlan és örömteli esemény közepette megtartani a fókuszt, a testvérpárt mégis kitüntetett figyelem illeti meg. Egy kicsit tán elcsapong a tekintete, amikor némi kedélyes civódás esik kettejük között, már csak diszkrécióból is, közben biccent a felbukkanó Vylnek, ám valóban érdekli, hogyan telt az éjszakájuk, mikor rákérdez. Halkan kuncog a sajátos elismerésen.*
- Azt hiszem, örömmel hallom. Ön is kellemesen aludt?
*Terjeszti ki a puhatolózást Gyldwára is. Vyl hamarosan hangosan elterül a földön, erre halkan felsikkant és a szájához kapja a kezét.*
- Az egekre, mi volt ez? Jól érzed magad?
*Bár hamar összeszedi magát a lány, aggódása nem szűnik meg azonnal. A zajos reggeli körítésből kivonó megjegyzésre restelkedő-érdeklődő arccal fordul Orm és Gyldwa felé. Nem akarja, hogy úgy érezzék, hanyagolja kötelességét.*
- Bocsánat az átmeneti nyüzsgésért, hamarosan elrendeződik minden. Addig is pompás fürdőházunk nyugalma bármikor várja Önöket!
*Úgy tesz, mint aki észre sem veszi a záporozást, bár a karján is érzi. Az ilyen balesetek előfordulnak, majd ráérnek takarítani később, ha a kedves vendég nem látja. Azonban a célzásra meglepődik és elpirul.*
- Ugyan, hogyan zavarnának?
*Nyúl máris a korsókért, és a csapra vert hordóhoz áll, egyenként megtölti habzó nedűvel. Gyldwa és Orm elé tesz le egyet-egyet.*
- Egészségükre! És köszönöm a kollégám nevében is a meghívást.
*A harmadikat Khul elé viszi a pulton belülről odalépve, kissé zavart mosollyal.*
- Ezt neked küldik, édes, onnan a szélről.
*De máris fordul vissza vendégeihez. Mikor érzékeli, hogy valami bizalmas közlendő következik, készségesen közelebb hajol, és kissé elfordítja a fejét, hogy hegyes füle kerüljön közelebb. Bólogat a kérdésre, és halkan felel.*
- Igen, valóban van rá lehetőség. Sellőink állnak rendelkezésükre. Néhány perc türelmet kérek, ha megengedik, utánajárok, kik szabadok éppen.
*Mosolyog elnézést kérőn, majd az érkező Vylhez lép egy előre bevizezett, tiszta kendővel, amit a halántéka felé nyújt, ha engedi. Halkan válaszol.*
- Neked is jó reggelt! Szegénykém, ezt jól beütötted. Később szívesen mesélek róla, de mondd csak, ráérsz most? A vendégek a fürdőben szeretnének segítséget kérni.
*Észleli az érkező, ismerős vendéget, mosolyogva biccent is neki a pult mögül, ám úgy esik, hogy Carlotteia közelebb áll hozzá, így ezúttal nem ugrik elsőként, két vendége ügyében jár el előbb.*