Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 77 (1521. - 1540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1540. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:47:22
Üzenet elküldve: 2020-12-05 15:47:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
*A tündér végül, csak sikeresen elkezdi a megrendelt ételét, de az arca nem éppen a mennyekről áradozik. ~Nem ízlene neki? Bár akkor visszaküldené? Most ajánljam fel neki a cserét? Fogalmam sincs itt szokás e? ~ töri a fejét nehézkes vívódás közepette, amikor a vendég új kérdést intéz felé, Dalaf arcára pedig hamar csak ismét mosoly húzódik. *
- Jól hallotta, gyönyörű fürdőházunk van. A víz simogató, az olajok a masszázshoz csodálatosak, vannak gyertyáink is, amit csak kíván. Igazán hangulatos az egész kompozíció, szerintem imádná. Ismerem egyébként a várost, elég sokáig ott éltem, bár akkor még én a temető mellé a folyóhoz jártam le fürdeni. Elég vicces volt, egyszer majdnem letartóztattak miatta, mert elvileg ott nem is szabadott volna fürdeni. Szerintem pusztán a városőr féltékeny volt a testemre. *vigyorog kacér büszkeséggel története mellé és szinte még mindig hallja az őr kiáltásait, na meg emlékszik, hogy fázott egy száll nadrágban rohanva, porig ázott testtel. *
- Szépséges tündérem, az a kagyló, már régen túl van áztatva. Tegye le és hagyja, hogy egy kicsit megmasszírozzam. Noha most teljes szolgáltatást nem nyújthatok, de azt hiszem ennyi grátisz belefér, ha gondolja. Egyébként 80 arany volna a sellők megszabott ára, de természetesen így egész éjszakás, akár nappalba nyúló felejthetetlen szórakozást nyújtunk. Természetesen mindennek meg van az ára, de az itt dolgozók profik, legalábbis én magam biztosan. Nem kell félned, Zold *zúgja lágyan a hölgynek, miközben annak háta mögé lépked, hogy lágy simogatásba kezdhessen a két apró vállon, aztán fokozatosan bevesse a masszázs kellemesebb, lazító teknikáit. *
- Megkérdezhetem mennyire van hozzászokva a férfi érintésekhez? Boldog lennék, ha elárulná nekem mit szeret.
1539. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-03 20:18:00
Üzenet elküldve: 2020-12-03 20:18:00
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
*Shan nem valami szemérmes fajta. Nem igazán szokott zavarba jönni, nem szokta elkapni a tekintetét illetlen dolgok láttán, sőt, kifejezetten élvezi az ilyesmit. Egy pillanatig sem próbál hát úgy tenni, mint aki nem legelteti szemeit a formás idomokon vagy a kecses, hosszú nyakon. Sőt, elég feltűnően csinálja, hisz jól láthatóan Redin csak úgy fürdőzik a figyelemben, így pedig úgy tűnik, mind a ketten jól járnak.*
-Ehhez kétség sem férhet.
*Ért egyet pimaszul mosolyogva. Természetesen ahogy elindulnak, teljesen lefoglalja tekintetét a ringó csípő és a formás fenék, így nem is igazán figyel oda arra, merre is haladnak. Csaknem beleütközik a másikba, ahogy az megáll, de szerencsére még időben észbe kap, megelőzve ezzel egy valószínűleg kissé kínos balesetet. Annyira máshol járnak gondolatai, már a kérdést is félrehallja, és a vezető helyett természetesen azt érti, szerető, de hamar rájön, vélhetőleg félreértette. Mert hát ugye attól, hogy incselkedik vele a lány, nem biztos, hogy akar is tőle valamit, a sellők szeretnek játszadozni. Kihúzza csak magát a felkérésre, s kinyitja az ajtót a másik előtt, hogy nagylelkűen előre engedje.*
-Meg is érkeztünk.
*Szól, mintha nem találta volna megy egyből a Vörös a konyhát, s legalább is az egész Sellőházat be kellett volna járniuk a helyiséget kutatva.
Amint belép Redin, ő is követi, majd zavartan körbepillant. Tudománya ugyanis eddig tartott, fogalma sincs, hogy mit hol fognak találni idebent.*
-Az istenek segítsenek minket ebben az életveszélyes kalandban.
*Mormol viccelődve imát, s indul is, hogy ételre emlékeztető dolgokat keressen.*
//Nyílt//
*Shan nem valami szemérmes fajta. Nem igazán szokott zavarba jönni, nem szokta elkapni a tekintetét illetlen dolgok láttán, sőt, kifejezetten élvezi az ilyesmit. Egy pillanatig sem próbál hát úgy tenni, mint aki nem legelteti szemeit a formás idomokon vagy a kecses, hosszú nyakon. Sőt, elég feltűnően csinálja, hisz jól láthatóan Redin csak úgy fürdőzik a figyelemben, így pedig úgy tűnik, mind a ketten jól járnak.*
-Ehhez kétség sem férhet.
*Ért egyet pimaszul mosolyogva. Természetesen ahogy elindulnak, teljesen lefoglalja tekintetét a ringó csípő és a formás fenék, így nem is igazán figyel oda arra, merre is haladnak. Csaknem beleütközik a másikba, ahogy az megáll, de szerencsére még időben észbe kap, megelőzve ezzel egy valószínűleg kissé kínos balesetet. Annyira máshol járnak gondolatai, már a kérdést is félrehallja, és a vezető helyett természetesen azt érti, szerető, de hamar rájön, vélhetőleg félreértette. Mert hát ugye attól, hogy incselkedik vele a lány, nem biztos, hogy akar is tőle valamit, a sellők szeretnek játszadozni. Kihúzza csak magát a felkérésre, s kinyitja az ajtót a másik előtt, hogy nagylelkűen előre engedje.*
-Meg is érkeztünk.
*Szól, mintha nem találta volna megy egyből a Vörös a konyhát, s legalább is az egész Sellőházat be kellett volna járniuk a helyiséget kutatva.
Amint belép Redin, ő is követi, majd zavartan körbepillant. Tudománya ugyanis eddig tartott, fogalma sincs, hogy mit hol fognak találni idebent.*
-Az istenek segítsenek minket ebben az életveszélyes kalandban.
*Mormol viccelődve imát, s indul is, hogy ételre emlékeztető dolgokat keressen.*
1538. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-02 07:56:55
Üzenet elküldve: 2020-12-02 07:56:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
*Nem mintha tudna ártani bárkinek is egy kanállal, akár csak véletlenül is, sőt abba a tévhitbe se ringatja magát, hogy kanállal ütlegeléssel bárkit is el tudna riasztani, ha valami balul sülne el. Egyszerűen váratlanul érte a dolog, amint a férfi elhúzza a kacsóját, mindjárt vissza is teszi az asztalra a kanalat. Meg is kapja a kérdésére a választ, bár a „falakon belül marad” kifejezés, amivel a vörös hajú él, nagyon megragad a fejében. ~Itt fognak szétszabdalni és elásni a pincében. ~ Néz körbe, aztán megnyugtatja magát azzal a gondolattal, hogy itt a vendéget ilyesféle atrocitás érné, akkor valószínű nem lennének most is ennyien. El is árulja a nevét, azaz szeretné, de valahogy az első betű nem bújik elő, viszont a férfi tiltakozással él, amit helyben is hagy. Nem biztos, hogy jó ötlet volt akár csak ennyit is elárulni az igazi nevéből. Így biccent a dologra és figyel, mikor az elf a saját nevét adja cserébe.*
-Dalaf. *Ismétli meg maga is hangosan.*
-Én is örvendek. *Vágja rá gyorsan, mert nem akar tiszteletlennek tűnni. Miután pedig ezt letudták, megkezdi a hezitálását az asztalon lévő étel irányában, ezt látva pedig Dalaf felé nyújtja a tányért. Egyértelműen segíteni szeretne neki. Az ölébe is veszi azt, és leemeli a villát az asztalról, a kedves bók hallatán kicsit igazít a tányér pozícióján és lopva a másik felé tekint. Majd nincs mit tenni, neki kell állni megenni, amit rendelt, többször is megbökdösi a kagylót egy- egy héjban mire sikerül felszúrnia a villa hegyére. Szinte mészárlást rendezve, néha igen erőteljeset bök, hogy még a kagylóhéja is megkondul. Nem szeretné azt láttatni, hogy megszállott módjára gyorsan egymást követő szúrásokkal csap le, mindig hagy néhány üres, várakozó másodpercet kettő között. Majd miután kihalászta a kagylót a mártásba tömködi és a szájához emeli, majd megeszi. A méretéből adódóan, egészen nagy falatokat sikerül a szájába juttatni, bár már az első megrágás alkalmával látni az arcán, hogy nem erre számított. ~De nem rossz. ~*
-Úgy hallottam fürdő is van a házban… ez igaz? *Érdeklődik evés közben, persze, csak miután lenyelte az aktuális falatot.*
-A városból jövök és ott.. hát… mondhatni… nem igazán megszokott a gyakori fürdés… *Motyogja, néha körbe nézve, mert nem szeretne senki, nálánál nagyobbat ezzel megbántani, de hát ez az igazság. Egy némely ember már messziről is bűzlött.*
-És... mennyiért lehet... tudod... bérelni, sellőt? *Nyögi be gyorsan utána még a kérdést, a villájára feltűzött kagylót pedig éppen próbálja megfojtani a szószban, annyiszor mártja bele és emeli ki.*
*Nem mintha tudna ártani bárkinek is egy kanállal, akár csak véletlenül is, sőt abba a tévhitbe se ringatja magát, hogy kanállal ütlegeléssel bárkit is el tudna riasztani, ha valami balul sülne el. Egyszerűen váratlanul érte a dolog, amint a férfi elhúzza a kacsóját, mindjárt vissza is teszi az asztalra a kanalat. Meg is kapja a kérdésére a választ, bár a „falakon belül marad” kifejezés, amivel a vörös hajú él, nagyon megragad a fejében. ~Itt fognak szétszabdalni és elásni a pincében. ~ Néz körbe, aztán megnyugtatja magát azzal a gondolattal, hogy itt a vendéget ilyesféle atrocitás érné, akkor valószínű nem lennének most is ennyien. El is árulja a nevét, azaz szeretné, de valahogy az első betű nem bújik elő, viszont a férfi tiltakozással él, amit helyben is hagy. Nem biztos, hogy jó ötlet volt akár csak ennyit is elárulni az igazi nevéből. Így biccent a dologra és figyel, mikor az elf a saját nevét adja cserébe.*
-Dalaf. *Ismétli meg maga is hangosan.*
-Én is örvendek. *Vágja rá gyorsan, mert nem akar tiszteletlennek tűnni. Miután pedig ezt letudták, megkezdi a hezitálását az asztalon lévő étel irányában, ezt látva pedig Dalaf felé nyújtja a tányért. Egyértelműen segíteni szeretne neki. Az ölébe is veszi azt, és leemeli a villát az asztalról, a kedves bók hallatán kicsit igazít a tányér pozícióján és lopva a másik felé tekint. Majd nincs mit tenni, neki kell állni megenni, amit rendelt, többször is megbökdösi a kagylót egy- egy héjban mire sikerül felszúrnia a villa hegyére. Szinte mészárlást rendezve, néha igen erőteljeset bök, hogy még a kagylóhéja is megkondul. Nem szeretné azt láttatni, hogy megszállott módjára gyorsan egymást követő szúrásokkal csap le, mindig hagy néhány üres, várakozó másodpercet kettő között. Majd miután kihalászta a kagylót a mártásba tömködi és a szájához emeli, majd megeszi. A méretéből adódóan, egészen nagy falatokat sikerül a szájába juttatni, bár már az első megrágás alkalmával látni az arcán, hogy nem erre számított. ~De nem rossz. ~*
-Úgy hallottam fürdő is van a házban… ez igaz? *Érdeklődik evés közben, persze, csak miután lenyelte az aktuális falatot.*
-A városból jövök és ott.. hát… mondhatni… nem igazán megszokott a gyakori fürdés… *Motyogja, néha körbe nézve, mert nem szeretne senki, nálánál nagyobbat ezzel megbántani, de hát ez az igazság. Egy némely ember már messziről is bűzlött.*
-És... mennyiért lehet... tudod... bérelni, sellőt? *Nyögi be gyorsan utána még a kérdést, a villájára feltűzött kagylót pedig éppen próbálja megfojtani a szószban, annyiszor mártja bele és emeli ki.*
1537. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-01 21:58:51
Üzenet elküldve: 2020-12-01 21:58:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*Elégedetten látja, hogy incselkedése nem talált süket fülekre. Győzelemittassága megszépíti, érzi a szemérmetlenül kóborló tekintet sugarát, szinte fürdőzik a ráirányuló figyelemben. Teste lágyan megfeszül, vállai a nő felé mozdulnak szinte akaratlanul, jobb rálátást engedve domborulataira. Légzésének ritmusa egy pillanatra megakad, majd a megszokott rendben folytatódik tovább. Arcán pimasz, önelégült kifejezés feszül, meg sem próbálja palástolni, mennyire élvezi a helyzetet. Haját egy óvatos, de mégis lendületes mozdulattal hátradobja bal válla felett, majd keze a visszaút közben elidőzik saját nyakán, majd végigfut a finoman ívelő kulccsonton. Eszébe ötlik méltatlanul elhanyagolt itala, s a pohár után nyúl, majd lassan megemelve ajkaihoz érinti és elfogyasztja az utolsó kortyokat. Az üveg ismét koccan a fán, ajkain az utolsó édes cseppek nedvesen csillognak. Elmosolyodik, majd ha a másik is végzett teendőivel, feláll.*
- Szerintem egészen ügyes csapatot fogunk alkotni.
*Lassan, apró léptekkel indul a mutatott irányba, hagyva időt a másiknak nézelődésre, míg elhalad mellette. Arca sejtelmes, furcsa megvilágításban tűnik fel egy pillanatra, a jeges szempár huncutul villan hátra. Csípője lágyan ring, léptei szinte hangtalanul puhák, gondosan komponálja meg minden mozdulatát. Míg ezzel van elfoglalva, el is feledkezik arról, hogy tulajdonképpen fogalma sincs, hol van a konyha pontosan. Mikor rádöbben erre a tényre, először megijed, kissé kínosan érzi magát, majd továbbra is tökéletesen indokolatlan magabiztossággal folytatja útját. A mutatott irányban hirtelen felbukkan egy ajtó, először be akar nyitni kérdés nélkül, majd keze megáll a levegőben. Megfordul, mint aki csak így tervezte, egy elbűvölő mosoly keretei közt előadja a tények jelen állását.*
- Nos, valójában olyan új vagyok itt, hogy fogalmam sincs, merre van az a bizonyos konyha. Lennél a hős vezetőm?
*Kezét csípőre téve, cseppet zavartan vigyorogva várja a választ kérdésére.*
//Nyílt//
*Elégedetten látja, hogy incselkedése nem talált süket fülekre. Győzelemittassága megszépíti, érzi a szemérmetlenül kóborló tekintet sugarát, szinte fürdőzik a ráirányuló figyelemben. Teste lágyan megfeszül, vállai a nő felé mozdulnak szinte akaratlanul, jobb rálátást engedve domborulataira. Légzésének ritmusa egy pillanatra megakad, majd a megszokott rendben folytatódik tovább. Arcán pimasz, önelégült kifejezés feszül, meg sem próbálja palástolni, mennyire élvezi a helyzetet. Haját egy óvatos, de mégis lendületes mozdulattal hátradobja bal válla felett, majd keze a visszaút közben elidőzik saját nyakán, majd végigfut a finoman ívelő kulccsonton. Eszébe ötlik méltatlanul elhanyagolt itala, s a pohár után nyúl, majd lassan megemelve ajkaihoz érinti és elfogyasztja az utolsó kortyokat. Az üveg ismét koccan a fán, ajkain az utolsó édes cseppek nedvesen csillognak. Elmosolyodik, majd ha a másik is végzett teendőivel, feláll.*
- Szerintem egészen ügyes csapatot fogunk alkotni.
*Lassan, apró léptekkel indul a mutatott irányba, hagyva időt a másiknak nézelődésre, míg elhalad mellette. Arca sejtelmes, furcsa megvilágításban tűnik fel egy pillanatra, a jeges szempár huncutul villan hátra. Csípője lágyan ring, léptei szinte hangtalanul puhák, gondosan komponálja meg minden mozdulatát. Míg ezzel van elfoglalva, el is feledkezik arról, hogy tulajdonképpen fogalma sincs, hol van a konyha pontosan. Mikor rádöbben erre a tényre, először megijed, kissé kínosan érzi magát, majd továbbra is tökéletesen indokolatlan magabiztossággal folytatja útját. A mutatott irányban hirtelen felbukkan egy ajtó, először be akar nyitni kérdés nélkül, majd keze megáll a levegőben. Megfordul, mint aki csak így tervezte, egy elbűvölő mosoly keretei közt előadja a tények jelen állását.*
- Nos, valójában olyan új vagyok itt, hogy fogalmam sincs, merre van az a bizonyos konyha. Lennél a hős vezetőm?
*Kezét csípőre téve, cseppet zavartan vigyorogva várja a választ kérdésére.*
1536. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-01 19:25:33
Üzenet elküldve: 2020-12-01 19:25:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
*Shan elég egyértelműen flörtöl a lánnyal, de ez tőle egyáltalán nem szokatlan, sőt, elég gyakran előfordul, ha szép emberek társaságában van. Ráadásul most a figyelmét is sikeresen eltereli az önmagát emésztő gyomráról.
Ami viszont kevésbé megszokott az az, hogy valaki vevő is az effajta kacérkodásra, márpedig úgy tűnik Redinnek egyáltalán nincs ellenére a dolog. Sőt, egyértelműen bókol is.
A szavak hallatán sejtelmes félmosoly kúszik arcára majd mielőtt bármit is reagálna, megnedvesíti kiszáradt alsó ajkát*
-Valóban így gondolod?
*Kérdi duruzsolva, továbbra is közel majd hátrébb húzódva rágyújt a pipájára, s mézszín pillantásaival zavarba ejtő alapossággal néz végig ismét asztaltársán. Lassan kifújja a füstöt, közben pedig igencsak pimasz gondolatok kezdenek cikázni a fejében. Ezeket természetesen nem osztja meg a másikkal, de talán felesleges is, szinte leolvasható minden az arcáról.
Az ajánlatra nem felel egyből, kicsit habozik, végül azonban megrántja vállait.*
-Miért is ne?
*Teszi fel költői kérdését, szájában a pipaszárral, közben pedig neki is lát a maradék dohánya összekaparásának, hogy végül beletuszkolva a kis szelencébe visszasüllyeszthesse a kabátja egy eldugott zsebébe.
Felállva az asztaltól nagyot nyújtózik majd int a Vörösnek a konyha felé.*
-Csak utánad.
//Nyílt//
*Shan elég egyértelműen flörtöl a lánnyal, de ez tőle egyáltalán nem szokatlan, sőt, elég gyakran előfordul, ha szép emberek társaságában van. Ráadásul most a figyelmét is sikeresen eltereli az önmagát emésztő gyomráról.
Ami viszont kevésbé megszokott az az, hogy valaki vevő is az effajta kacérkodásra, márpedig úgy tűnik Redinnek egyáltalán nincs ellenére a dolog. Sőt, egyértelműen bókol is.
A szavak hallatán sejtelmes félmosoly kúszik arcára majd mielőtt bármit is reagálna, megnedvesíti kiszáradt alsó ajkát*
-Valóban így gondolod?
*Kérdi duruzsolva, továbbra is közel majd hátrébb húzódva rágyújt a pipájára, s mézszín pillantásaival zavarba ejtő alapossággal néz végig ismét asztaltársán. Lassan kifújja a füstöt, közben pedig igencsak pimasz gondolatok kezdenek cikázni a fejében. Ezeket természetesen nem osztja meg a másikkal, de talán felesleges is, szinte leolvasható minden az arcáról.
Az ajánlatra nem felel egyből, kicsit habozik, végül azonban megrántja vállait.*
-Miért is ne?
*Teszi fel költői kérdését, szájában a pipaszárral, közben pedig neki is lát a maradék dohánya összekaparásának, hogy végül beletuszkolva a kis szelencébe visszasüllyeszthesse a kabátja egy eldugott zsebébe.
Felállva az asztaltól nagyot nyújtózik majd int a Vörösnek a konyha felé.*
-Csak utánad.
1535. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-01 12:35:04
Üzenet elküldve: 2020-12-01 12:35:04
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*Graril egy újabb kézcsókot ad az elf lánynak.*
- Kötelet tudok szerezni, szóval az éj leple alatt elszökünk. Veszek egy kis tanyát, és ott fogunk élni, és lesz három szép kis porontyunk.* Vázolja fel viccesen a lehetőségeket az férfi, persze mindezt jó humorral fűszerezve. Szeret Yath közelében lenni. Szinte együtt indult a karrierjük, de ez idő alatt mindketten révbe értek, és megtalálták a maguk számítását. Az ital benne is egy jóleső, meleg bizsergést gerjeszt benne belülről, majd újra a nőre mosolyog, és simogatja a kezét.*
-Örülök, hogy számomra mindig van hely nálad, Madárka.* Mondja búgó hangon a férfi. Nem felejti el azt a az éjszakát, amikor ő volt a nő szállásadója. Minden tökéletes volt benne, ezért is indult útnak, hogy újra találkozzon vele. Bár szeretett volna információkat kapni a kikötői helyzetről, de úgy tűnik Yath nem eléggé tájékozott ilyen ügyekben.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.01 12:36:45
//Madárka//
*Graril egy újabb kézcsókot ad az elf lánynak.*
- Kötelet tudok szerezni, szóval az éj leple alatt elszökünk. Veszek egy kis tanyát, és ott fogunk élni, és lesz három szép kis porontyunk.* Vázolja fel viccesen a lehetőségeket az férfi, persze mindezt jó humorral fűszerezve. Szeret Yath közelében lenni. Szinte együtt indult a karrierjük, de ez idő alatt mindketten révbe értek, és megtalálták a maguk számítását. Az ital benne is egy jóleső, meleg bizsergést gerjeszt benne belülről, majd újra a nőre mosolyog, és simogatja a kezét.*
-Örülök, hogy számomra mindig van hely nálad, Madárka.* Mondja búgó hangon a férfi. Nem felejti el azt a az éjszakát, amikor ő volt a nő szállásadója. Minden tökéletes volt benne, ezért is indult útnak, hogy újra találkozzon vele. Bár szeretett volna információkat kapni a kikötői helyzetről, de úgy tűnik Yath nem eléggé tájékozott ilyen ügyekben.*
A hozzászólás írója (Graril Dhassorn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.12.01 12:36:45
1534. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-12-01 00:03:22
Üzenet elküldve: 2020-12-01 00:03:22
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*Pajkos komolysággal veszi a férfi viccelődését a házassággal, s megjátszott szomorúsággal megy bele a játékba.*
- Bármily kecsegtető is az ajánlat, aligha hiszem, hogy innen könnyen eleresztenének. Talán ha megszöktetnél...
*Rebegteti meg pilláit ábrándozó szemekkel, s egy mély, vágyakozó sóhajt hallat.
Graril történeteit hallgatva azonban egészen másfajta csillogás ül íriszeibe, fejét kíváncsian emeli feljebb.*
- Akkor te sem panaszkodhatsz, megtaláltad a helyed te is.
*Őszintén örül a férfi sikerének, hiszen akkor találtak egymásra, amikor még talán mindketten azt keresték, amit majd otthonuknak nevezhetnek. Már közel jártak a célhoz, de még pont egy lépéssel a megvalósítás előtt toporogtak, mikor tekintetük találkozott. Ez is összeköti őket, valami megmagyarázhatatlan módon. Erőt merítettek egymásból, mielőtt nagy döntéseket hoztak volna. Most erre nem lesz szükség, úgy tűnik, mindkettejüknek elég jól egyenesbe jött az élete. Nem kell ismerkedni, sem beszélgetni, ezt a részt már rég maguk mögött tudták. Csak egy dologra kell koncentrálni, hogy örömüket leljék egymásban, hátráltató gátlások és formalitások nélkül.*
- Az együtt töltött időre.
*Emeli ő is poharát, s először csak lágyan belekóstol, majd egy elegáns mozdulattal felhajtja a rumot. Jóleső sóhaj szakad fel mellkasából, miközben tompa puffanással leteszi az üveget.*
- Ritkán megyek ki, a Főnök nem szereti, ha egyedül sétálgatunk. Így leginkább a vendégek s őrök pletykáira hagyatkozom.
*Ad egy tartózkodó, udvarias választ, mert tényleg nem ő a legtájékozottabb személy ilyen téren, valótlanságokat pedig nem akar állítani.*
- Hát, sajnos úgy tűnik, már nem vagyok szabad, mert váratlanul felbukkant egy kedves, régi ismerős.
*Ereszt meg egy pimasz mosolyt, s nem húzódik el az érintés elől.*
//Madárka//
*Pajkos komolysággal veszi a férfi viccelődését a házassággal, s megjátszott szomorúsággal megy bele a játékba.*
- Bármily kecsegtető is az ajánlat, aligha hiszem, hogy innen könnyen eleresztenének. Talán ha megszöktetnél...
*Rebegteti meg pilláit ábrándozó szemekkel, s egy mély, vágyakozó sóhajt hallat.
Graril történeteit hallgatva azonban egészen másfajta csillogás ül íriszeibe, fejét kíváncsian emeli feljebb.*
- Akkor te sem panaszkodhatsz, megtaláltad a helyed te is.
*Őszintén örül a férfi sikerének, hiszen akkor találtak egymásra, amikor még talán mindketten azt keresték, amit majd otthonuknak nevezhetnek. Már közel jártak a célhoz, de még pont egy lépéssel a megvalósítás előtt toporogtak, mikor tekintetük találkozott. Ez is összeköti őket, valami megmagyarázhatatlan módon. Erőt merítettek egymásból, mielőtt nagy döntéseket hoztak volna. Most erre nem lesz szükség, úgy tűnik, mindkettejüknek elég jól egyenesbe jött az élete. Nem kell ismerkedni, sem beszélgetni, ezt a részt már rég maguk mögött tudták. Csak egy dologra kell koncentrálni, hogy örömüket leljék egymásban, hátráltató gátlások és formalitások nélkül.*
- Az együtt töltött időre.
*Emeli ő is poharát, s először csak lágyan belekóstol, majd egy elegáns mozdulattal felhajtja a rumot. Jóleső sóhaj szakad fel mellkasából, miközben tompa puffanással leteszi az üveget.*
- Ritkán megyek ki, a Főnök nem szereti, ha egyedül sétálgatunk. Így leginkább a vendégek s őrök pletykáira hagyatkozom.
*Ad egy tartózkodó, udvarias választ, mert tényleg nem ő a legtájékozottabb személy ilyen téren, valótlanságokat pedig nem akar állítani.*
- Hát, sajnos úgy tűnik, már nem vagyok szabad, mert váratlanul felbukkant egy kedves, régi ismerős.
*Ereszt meg egy pimasz mosolyt, s nem húzódik el az érintés elől.*
1533. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-30 17:42:21
Üzenet elküldve: 2020-11-30 17:42:21
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Cserebogár a mély vízben//
*A hölgy látszólag megijed, sőt még a kanalát is a kezébe veszi Dalaf érintése hatására, és ezúttal kezdi érteni a Sellő mire is az a tároló ott elől. Természetesen elveszi a hölgy combjáról a kezét és a legnagyobb türelemmel várja ki a tündér mondandóját. Szerencsére nem tervez a vendég kiakadni az apró afféron, így ezt már apró győzelemnek tulajdonítja. Ám nemsokára meglepő dolgot kérdez tőle a Yzold, de a lehető leginkább boldogító dolgot. ~Szóval megakar rendelni~ mosolyog magában a tűz hajú, miközben válaszra is fogja magát. *
- Igen, hölgyem. Amire, csak a vendég kívánja. Bármivel szolgálhatok, amire csak vágyik. Egyszerűen ki kell mondania. Ezen a helyen az emberek lebegnek a boldogságtól, úgyhogy ne feszengjen semmiért, ami önhöz tartozik, hiszen minden a falakon belül marad. *A vörös természetesen észrevette a szárnyas szépség néhai hezitálását azzal kapcsolatban mit is tehetne itt meg, így a most elhangzó szavaival igyekszik könnyedebbé tenni a meg- meg rezzenő, reszkető lelket*
- Örvendek, neve első betűjét el nem áruló Zold. Szólítson, csak Dalafnak vagy, ahogy a kedve óhajtja. *miközben befejezi az elf minden mondandóját az asztalon lévő étekélt nyúl a vendég helyett is és a másik felé nyújtja kedves mosollyal az arcán*
- Nyugodtan vegye le legközelebb magától a tányért, nem törheti egy vendég sem össze magát az asztalaink miatt. Viszont vigyázzon, le ne öntse a ruháját, ahhoz túl szépen áll magán.
*A hölgy látszólag megijed, sőt még a kanalát is a kezébe veszi Dalaf érintése hatására, és ezúttal kezdi érteni a Sellő mire is az a tároló ott elől. Természetesen elveszi a hölgy combjáról a kezét és a legnagyobb türelemmel várja ki a tündér mondandóját. Szerencsére nem tervez a vendég kiakadni az apró afféron, így ezt már apró győzelemnek tulajdonítja. Ám nemsokára meglepő dolgot kérdez tőle a Yzold, de a lehető leginkább boldogító dolgot. ~Szóval megakar rendelni~ mosolyog magában a tűz hajú, miközben válaszra is fogja magát. *
- Igen, hölgyem. Amire, csak a vendég kívánja. Bármivel szolgálhatok, amire csak vágyik. Egyszerűen ki kell mondania. Ezen a helyen az emberek lebegnek a boldogságtól, úgyhogy ne feszengjen semmiért, ami önhöz tartozik, hiszen minden a falakon belül marad. *A vörös természetesen észrevette a szárnyas szépség néhai hezitálását azzal kapcsolatban mit is tehetne itt meg, így a most elhangzó szavaival igyekszik könnyedebbé tenni a meg- meg rezzenő, reszkető lelket*
- Örvendek, neve első betűjét el nem áruló Zold. Szólítson, csak Dalafnak vagy, ahogy a kedve óhajtja. *miközben befejezi az elf minden mondandóját az asztalon lévő étekélt nyúl a vendég helyett is és a másik felé nyújtja kedves mosollyal az arcán*
- Nyugodtan vegye le legközelebb magától a tányért, nem törheti egy vendég sem össze magát az asztalaink miatt. Viszont vigyázzon, le ne öntse a ruháját, ahhoz túl szépen áll magán.
1532. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-29 13:18:33
Üzenet elküldve: 2020-11-29 13:18:33
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*Mikor látja a kérdésére válaszként megfeszülő vigyort rögtön érzi, mekkora badarságot is mondott. Tény és való, hogy ő nem az a válogatós fajta, ha valaki izgalmas társaságnak ígérkezik, vajmi kevéssé törődik a külső megjelenéssel. Ez azonban a népek többségéről nem mondható el ilyen könnyedén, a sellő teste mégiscsak legyen makulátlan, ha már a lelke nem is érdekli a klienseket. A meglepően komoly válasz bámulatos önuralomról árulkodik, majdnem felkacag, de nem akarja elrontani a játékot, így türtőzteti magát. Mikor a másik közelebb hajol hozzá mélyen magába szívja pipafüvének illatát, váratlanul kellemes élményben részesül. Talán neki is ki kellene próbálnia, finomnak és kellemesen bódító hatásúnak tűnik. A kard extravagáns céljainak említése után nem bírja már tovább, csilingelő kacaj bugyog fel halványrózsaszín ajkain keresztül. Lágy pír kúszik orcáira, de a permeteg félhomály szerencsésen elfedi zavarának jelét. A szinte intimitást sugalló közelséget nem engedi eltűnni.*
- Tudod, mindenki egy kicsit magából indul ki. Nekem személy szerint semmi problémám a sebhelyekkel, csak izgalmasabbá varázsolnak egy testet.
*Elvigyorodik, egészen szépnek érzi mentését. Amennyiben Shan engedi neki, jobb mutatóujját lágyan végigfuttatja a markáns arcélén, mozdulata lassú, a végén megpihen az állcsúcson egy pillanatra, majd elengedi. Puha mosoly kúszik vonásaira, kék íriszei szinte villognak a táncoló fényben. Hiába próbálja terelni tulajdon figyelmét is, gyomra egyre határozottabb, nyilalló fájdalommal jelzi, követeli, ami jár neki.*
- Mit szólnál hozzá, ha közösen meglátogatnánk a konyhát, és megpróbálnánk jóllakni? Együtt talán sikerül nem magunkra gyújtani a házat.
*Redin sem kiáltható ki mesterszakácsnak, nem véletlen, hogy mindig bájait és fondorlatos taktikáit hívta segítségül, ha megéhezett, és kiszolgáltatta magát valami szerencsétlennel. Csak nem lehet olyan nehéz összeütni valamit, ha a legtöbb félnótás is képes ellátni magát.*
//Nyílt//
*Mikor látja a kérdésére válaszként megfeszülő vigyort rögtön érzi, mekkora badarságot is mondott. Tény és való, hogy ő nem az a válogatós fajta, ha valaki izgalmas társaságnak ígérkezik, vajmi kevéssé törődik a külső megjelenéssel. Ez azonban a népek többségéről nem mondható el ilyen könnyedén, a sellő teste mégiscsak legyen makulátlan, ha már a lelke nem is érdekli a klienseket. A meglepően komoly válasz bámulatos önuralomról árulkodik, majdnem felkacag, de nem akarja elrontani a játékot, így türtőzteti magát. Mikor a másik közelebb hajol hozzá mélyen magába szívja pipafüvének illatát, váratlanul kellemes élményben részesül. Talán neki is ki kellene próbálnia, finomnak és kellemesen bódító hatásúnak tűnik. A kard extravagáns céljainak említése után nem bírja már tovább, csilingelő kacaj bugyog fel halványrózsaszín ajkain keresztül. Lágy pír kúszik orcáira, de a permeteg félhomály szerencsésen elfedi zavarának jelét. A szinte intimitást sugalló közelséget nem engedi eltűnni.*
- Tudod, mindenki egy kicsit magából indul ki. Nekem személy szerint semmi problémám a sebhelyekkel, csak izgalmasabbá varázsolnak egy testet.
*Elvigyorodik, egészen szépnek érzi mentését. Amennyiben Shan engedi neki, jobb mutatóujját lágyan végigfuttatja a markáns arcélén, mozdulata lassú, a végén megpihen az állcsúcson egy pillanatra, majd elengedi. Puha mosoly kúszik vonásaira, kék íriszei szinte villognak a táncoló fényben. Hiába próbálja terelni tulajdon figyelmét is, gyomra egyre határozottabb, nyilalló fájdalommal jelzi, követeli, ami jár neki.*
- Mit szólnál hozzá, ha közösen meglátogatnánk a konyhát, és megpróbálnánk jóllakni? Együtt talán sikerül nem magunkra gyújtani a házat.
*Redin sem kiáltható ki mesterszakácsnak, nem véletlen, hogy mindig bájait és fondorlatos taktikáit hívta segítségül, ha megéhezett, és kiszolgáltatta magát valami szerencsétlennel. Csak nem lehet olyan nehéz összeütni valamit, ha a legtöbb félnótás is képes ellátni magát.*
1531. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-28 20:00:34
Üzenet elküldve: 2020-11-28 20:00:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
-Lehet, hogy a saját kezünkbe kellene vennünk a sorsunkat...
*Osztja meg gondolatait hangosan a másikkal. Baromi éhes, s komolyan fontolóra vette, hogy maga indul meg a konyhába és készít valamit. Egy rántottát talán még össze tudna ütni, igaz, még életében nem csinált, de egyszer már látta, ahogy valaki elkészíti. Csak fel kell törni a tojás és kutyulgatni a tűz fölött, csak nem lehet olyan nehéz.*
-Áh, nem hiányzik, hogy megint kigyulladjon valamit.
*Legyint végül, ahogy sikeresen lebeszéli magát az akcióról. Úgy dönt, bír még egy kicsit várni, abban az esetben, ha sikerül elterelni a témát az evésről. Alig várja így hát, hogy a másik a mondandójába kezdjen, figyelmét teljesen a lánynak szenteli, hogy gondolatait más irányba terelje. A kérdésére érkező felelet azonban elég semmitmondó, sokat nem árul el neki a Vörös a múltjáról, hogy szándékosan vagy véletlenül, azt nem tudná megmondani. Mindenesetre nem szokása vallatni az embereket, most se tesz másképp, annyiban hagyja a dolgot.*
-Szabadosoknak valóban ez a legkiválóbb.
*Ért egyet, közben pedig megleli pipáját, amit a szájába is rak, s fogai között tartja, amíg kivesz valamennyi dohányt a kis szelencéből. A kérdésen majdnem elneveti magát, de végül sikerül erőt vennie magán és mindössze egy mosollyá redukálja az ingert.*
-Nyilván sellő.
*Böki ki végül teljesen komoly hangon*
-Elég sok fickónak a sebhelyes, izmos nők a kedvencei, csak nagyon jól titkolják.
*Kicsit közelebb hajol, mintha valami titkot készülne megosztani*
-Kard is csak azért van nálam, mert némelyik szereti, ha elfenekelem vele.
//Nyílt//
-Lehet, hogy a saját kezünkbe kellene vennünk a sorsunkat...
*Osztja meg gondolatait hangosan a másikkal. Baromi éhes, s komolyan fontolóra vette, hogy maga indul meg a konyhába és készít valamit. Egy rántottát talán még össze tudna ütni, igaz, még életében nem csinált, de egyszer már látta, ahogy valaki elkészíti. Csak fel kell törni a tojás és kutyulgatni a tűz fölött, csak nem lehet olyan nehéz.*
-Áh, nem hiányzik, hogy megint kigyulladjon valamit.
*Legyint végül, ahogy sikeresen lebeszéli magát az akcióról. Úgy dönt, bír még egy kicsit várni, abban az esetben, ha sikerül elterelni a témát az evésről. Alig várja így hát, hogy a másik a mondandójába kezdjen, figyelmét teljesen a lánynak szenteli, hogy gondolatait más irányba terelje. A kérdésére érkező felelet azonban elég semmitmondó, sokat nem árul el neki a Vörös a múltjáról, hogy szándékosan vagy véletlenül, azt nem tudná megmondani. Mindenesetre nem szokása vallatni az embereket, most se tesz másképp, annyiban hagyja a dolgot.*
-Szabadosoknak valóban ez a legkiválóbb.
*Ért egyet, közben pedig megleli pipáját, amit a szájába is rak, s fogai között tartja, amíg kivesz valamennyi dohányt a kis szelencéből. A kérdésen majdnem elneveti magát, de végül sikerül erőt vennie magán és mindössze egy mosollyá redukálja az ingert.*
-Nyilván sellő.
*Böki ki végül teljesen komoly hangon*
-Elég sok fickónak a sebhelyes, izmos nők a kedvencei, csak nagyon jól titkolják.
*Kicsit közelebb hajol, mintha valami titkot készülne megosztani*
-Kard is csak azért van nálam, mert némelyik szereti, ha elfenekelem vele.
1530. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-27 17:52:07
Üzenet elküldve: 2020-11-27 17:52:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Próféták//
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//Szobában//
*Szégyelli magát, amiért ilyen haszontalannak bizonyul, de Gaiffar úr olyan elnéző, megértéssel és határtalannak tetsző türelemmel viseltetik iránta. Nala szeméből hála sugárzik és igyekezet, hogy megszolgálhassa Gaiffar úr jóságát. Már veszi is a levegőt hozzá, hogy elmondja, mennyire különlegesnek is tartja a férfit, amikor a vendég tekintetéből ráeszmél, hogy újabb mulasztás küszöbén inog. Sietve lép a szekrényhez és kezd kutatni az ott lévő holmik között. Kihajtogatva mutatja, miből választhat az úr. Az egyszerű, de finom szövésű daraboktól a selyemig kínál hálóruhát. Vannak hosszított ingek, belebújós hálótunikák, de van nadrágos szett is, így Gaiffar úr biztosan talál köztük megfelelőt. Nala készségesen segít az öltözködésben is. Minden érintése áhítatos tisztelettel munkál. A férfi szavaira egyre erősödő szorítást érez a mellkasában. Szerencsésnek érzi magát, amiért a Sellőház, korábban pedig a szeráj védelmét élvezhette. Mihez is kezdene odakint a világban? Ami egy ilyen helyen értékessé teszi, az ott átokként vonzaná köré az ölést és a felfordulást. Ő nincs felkészülve az ilyesmire. Már attól riadtan zakatol a szíve, hogy belegondol.*
- A te étvágyad szolgálatában, uram, aligha lehet csendben maradni *mondja, hogy kissé elhessegesse a komor gondolatokat. Mosolyogva pillant a férfira.
A szekrényben van néhány ruhadarab a Sellő-lányok számára is. Némelyik egészen pikáns kis semmiség. Sajnos a tündérre csak néhány illik közülük, de azért van miből választani.*
- Kívánod, uram, hogy felöltözzek? *kérdi. Már a tekintetéből látni, hogy a döntés teljes mértékben a vendégé. Nala kizárólag az ő kedvében szeretne járni azzal ha bármit felvesz, vagy nem vesz fel. A döntésnek megfelelően jár el, de közben természetesen figyel az úr minden szavára. Bebújik mellé az ágyba, hozzá simulva cirógatja, míg beszél.*
- Hogyan választanak ilyesmire? *tűnődik. Nem gondolkodik rajta, hogy esetleg túlzott kíváncsiskodás lenne. Túl fáradt, hogy ez az eszébe jusson. Egyszerűen csak a nyelvére szalad a kérdés.*
- És a szüleid, uram? Ők csak úgy odaadtak? Élnek még? *Úgy teszi fel a kérdéseket, mintha csak magában töprengene. Talán így is van. Beharapja az ajkát és szégyenlős pillantással tekint fel a férfira.* - Bocsánat.
//Nalaeä, D'or Gaiffar//
//Szobában//
*Szégyelli magát, amiért ilyen haszontalannak bizonyul, de Gaiffar úr olyan elnéző, megértéssel és határtalannak tetsző türelemmel viseltetik iránta. Nala szeméből hála sugárzik és igyekezet, hogy megszolgálhassa Gaiffar úr jóságát. Már veszi is a levegőt hozzá, hogy elmondja, mennyire különlegesnek is tartja a férfit, amikor a vendég tekintetéből ráeszmél, hogy újabb mulasztás küszöbén inog. Sietve lép a szekrényhez és kezd kutatni az ott lévő holmik között. Kihajtogatva mutatja, miből választhat az úr. Az egyszerű, de finom szövésű daraboktól a selyemig kínál hálóruhát. Vannak hosszított ingek, belebújós hálótunikák, de van nadrágos szett is, így Gaiffar úr biztosan talál köztük megfelelőt. Nala készségesen segít az öltözködésben is. Minden érintése áhítatos tisztelettel munkál. A férfi szavaira egyre erősödő szorítást érez a mellkasában. Szerencsésnek érzi magát, amiért a Sellőház, korábban pedig a szeráj védelmét élvezhette. Mihez is kezdene odakint a világban? Ami egy ilyen helyen értékessé teszi, az ott átokként vonzaná köré az ölést és a felfordulást. Ő nincs felkészülve az ilyesmire. Már attól riadtan zakatol a szíve, hogy belegondol.*
- A te étvágyad szolgálatában, uram, aligha lehet csendben maradni *mondja, hogy kissé elhessegesse a komor gondolatokat. Mosolyogva pillant a férfira.
A szekrényben van néhány ruhadarab a Sellő-lányok számára is. Némelyik egészen pikáns kis semmiség. Sajnos a tündérre csak néhány illik közülük, de azért van miből választani.*
- Kívánod, uram, hogy felöltözzek? *kérdi. Már a tekintetéből látni, hogy a döntés teljes mértékben a vendégé. Nala kizárólag az ő kedvében szeretne járni azzal ha bármit felvesz, vagy nem vesz fel. A döntésnek megfelelően jár el, de közben természetesen figyel az úr minden szavára. Bebújik mellé az ágyba, hozzá simulva cirógatja, míg beszél.*
- Hogyan választanak ilyesmire? *tűnődik. Nem gondolkodik rajta, hogy esetleg túlzott kíváncsiskodás lenne. Túl fáradt, hogy ez az eszébe jusson. Egyszerűen csak a nyelvére szalad a kérdés.*
- És a szüleid, uram? Ők csak úgy odaadtak? Élnek még? *Úgy teszi fel a kérdéseket, mintha csak magában töprengene. Talán így is van. Beharapja az ajkát és szégyenlős pillantással tekint fel a férfira.* - Bocsánat.
1529. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-27 12:57:38
Üzenet elküldve: 2020-11-27 12:57:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*A férfi már kezével int is egy pincér felé. Rendel 30 arany értékben Ezüstszakáll lehelete nevű rumot.
Érdeklődve hallgatja Yath beszámolóját, és látja azt is, hogy a nő valóban jól érzi magát ezen a helyen.*
-Ezt egyszerre hallgatom örömmel, és szomorúan, még mindig áll a házassági ajánlatom.* Vigyorodik el a harcos, és kacsint egyet a sellő felé. Tudja, hogy a nőnek esze ágában sincs hozzá menni, csupán az apró játék miatt csinálja, hogy incselkedjen a lánnyal.*
-Köszönöm, volt pár kalandban részem. Általában engem szoktak elküldeni egy kalmár társaságában, hogy különleges dolgokat szerezzünk be. Nem olyan régen egy speciális íjat kellett elhoznom a Füves pusztákról, és Mil'Ochassba vinnem.* Jegyzi meg a férfi.*
-De jó a munka, a munkatársaimat is szeretem, így miden jól megy.* Közben megérkezik az ital, az egyik poharat felemeli koccintásra.*
-Az újbóli találkozásra.* És felhörpinti az italt.*
-A Kikötő helyzetéről hallottál esetleg valamit Madárka?* És kezével a nő kezét simogatja.*
-Illetve, ha szabad lenne az estéd, annak nagyon örülnék.* Mondja kedvesen a férfi.*
//Madárka//
*A férfi már kezével int is egy pincér felé. Rendel 30 arany értékben Ezüstszakáll lehelete nevű rumot.
Érdeklődve hallgatja Yath beszámolóját, és látja azt is, hogy a nő valóban jól érzi magát ezen a helyen.*-Ezt egyszerre hallgatom örömmel, és szomorúan, még mindig áll a házassági ajánlatom.* Vigyorodik el a harcos, és kacsint egyet a sellő felé. Tudja, hogy a nőnek esze ágában sincs hozzá menni, csupán az apró játék miatt csinálja, hogy incselkedjen a lánnyal.*
-Köszönöm, volt pár kalandban részem. Általában engem szoktak elküldeni egy kalmár társaságában, hogy különleges dolgokat szerezzünk be. Nem olyan régen egy speciális íjat kellett elhoznom a Füves pusztákról, és Mil'Ochassba vinnem.* Jegyzi meg a férfi.*
-De jó a munka, a munkatársaimat is szeretem, így miden jól megy.* Közben megérkezik az ital, az egyik poharat felemeli koccintásra.*
-Az újbóli találkozásra.* És felhörpinti az italt.*
-A Kikötő helyzetéről hallottál esetleg valamit Madárka?* És kezével a nő kezét simogatja.*
-Illetve, ha szabad lenne az estéd, annak nagyon örülnék.* Mondja kedvesen a férfi.*
1528. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-27 00:26:31
Üzenet elküldve: 2020-11-27 00:26:31
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*A hihetetlenül fontos ügy hallatán Redin felkuncog, s elgondolkodik azon, ő mikor foglalkozott utoljára bendőjével. Szemét összehúzza, végigsimít állán, de képtelen kitalálni a megoldást. A gyomrába nyilalló éles fájdalom jelzi számára, hogy ideje lenne harapni valamit. Derűsen néz fel a nőre, gyöngyfehér fogsorát megvillantva mosolyog.*
- Ha visszatér, akár nekem is összeüthetne valamit. Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára.
*Íves szemöldöke egészen magasra szalad homlokán, mikor Rendor felpattan és elviharzik. Tüzetesen megszemléli távolodó alakját, roppantul meg tudja érti, miért lett sellő a pasasból. Kitűnőek az adottságai. Shanra fordítva tekintetét észreveszi, hogy egyazon tájékon felejtették ott szemüket. Pajkosan elvigyorodik, tetszik neki az alku, amit ajánlanak neki.*
- Kifejezetten tökéletes tervnek hangzik.
*Apró kortyokban szürcsöl az előtte pihenő, kellemesen édeskés nedűből, majd kezében tartva játszik a folyadékkal körbe-körbe pörgetve a poharat. Egy pillanatra elmélyed a hullámok játékát szemlélve. Jeges íriszei villanásszerű gyorsasággal ugranak a nő arcára, fürkészve, valamint memorizálva a vonásokat. Kérdését hallva elmosolyodik, sejtelmességgel próbálja leplezni zavarát. Néhány pillanatig agyal, hogy mit is mondhatna, hiszen tulajdonképpen fogalma sincs, mit csinált az elmúlt hónapokban, egy nagy homályos folt az egész időszak elméjében. Végül a ködösítő rébuszos válasz megoldása mellett dönt.*
- Sokáig lézengtem céltalanul a cudar külvilágban. Napról napra éltem, nem igazán érdekelt, hogy haladjon valamerre az élet. Ne érts félre, baromi jó buli volt, de tartozni akartam valahová úgy, hogy nem adom fel a szabados életmódot, és nem is ítélnek el érte. Hát nem ez a tökéletes hely ehhez?
*Kacér arckifejezés ül ki bájosan puha vonásaira, kacsint is a mondata végén. Mellkasával az asztalhoz közelít, mozdulatai lassúak, kecsesek, furcsa tánchoz hasonlatosak. Mutatóujjával megsimítja arcélét, halvány bőrén meleg reflexfények járnak ritmikus táncot.*
- Te sellő vagy, vagy más minőségben vagy jelen?
//Nyílt//
*A hihetetlenül fontos ügy hallatán Redin felkuncog, s elgondolkodik azon, ő mikor foglalkozott utoljára bendőjével. Szemét összehúzza, végigsimít állán, de képtelen kitalálni a megoldást. A gyomrába nyilalló éles fájdalom jelzi számára, hogy ideje lenne harapni valamit. Derűsen néz fel a nőre, gyöngyfehér fogsorát megvillantva mosolyog.*
- Ha visszatér, akár nekem is összeüthetne valamit. Nem is emlékszem, mikor ettem utoljára.
*Íves szemöldöke egészen magasra szalad homlokán, mikor Rendor felpattan és elviharzik. Tüzetesen megszemléli távolodó alakját, roppantul meg tudja érti, miért lett sellő a pasasból. Kitűnőek az adottságai. Shanra fordítva tekintetét észreveszi, hogy egyazon tájékon felejtették ott szemüket. Pajkosan elvigyorodik, tetszik neki az alku, amit ajánlanak neki.*
- Kifejezetten tökéletes tervnek hangzik.
*Apró kortyokban szürcsöl az előtte pihenő, kellemesen édeskés nedűből, majd kezében tartva játszik a folyadékkal körbe-körbe pörgetve a poharat. Egy pillanatra elmélyed a hullámok játékát szemlélve. Jeges íriszei villanásszerű gyorsasággal ugranak a nő arcára, fürkészve, valamint memorizálva a vonásokat. Kérdését hallva elmosolyodik, sejtelmességgel próbálja leplezni zavarát. Néhány pillanatig agyal, hogy mit is mondhatna, hiszen tulajdonképpen fogalma sincs, mit csinált az elmúlt hónapokban, egy nagy homályos folt az egész időszak elméjében. Végül a ködösítő rébuszos válasz megoldása mellett dönt.*
- Sokáig lézengtem céltalanul a cudar külvilágban. Napról napra éltem, nem igazán érdekelt, hogy haladjon valamerre az élet. Ne érts félre, baromi jó buli volt, de tartozni akartam valahová úgy, hogy nem adom fel a szabados életmódot, és nem is ítélnek el érte. Hát nem ez a tökéletes hely ehhez?
*Kacér arckifejezés ül ki bájosan puha vonásaira, kacsint is a mondata végén. Mellkasával az asztalhoz közelít, mozdulatai lassúak, kecsesek, furcsa tánchoz hasonlatosak. Mutatóujjával megsimítja arcélét, halvány bőrén meleg reflexfények járnak ritmikus táncot.*
- Te sellő vagy, vagy más minőségben vagy jelen?
1527. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-26 23:25:32
Üzenet elküldve: 2020-11-26 23:25:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
*A lágy simítás felkelti Shanneira figyelmét. Jobban szemügyre veszi hát a friss húst, és valóban, a többi sellőhöz hasonlóan igencsak kellemes megjelenéssel rendelkezik, s ha bizony nem az evésen járna az esze, valószínűleg roppant pajzán gondolatai lennének. Bár végül is, most is combok közé vágyik, csak inkább olyanok közé, amiket alaposan fűszerbe forgattak és ropogósra sütöttek.*
-Igen, Yath.
*Erősíti meg a lány tippjét, a nevet csupán csak azért nem említett az imént, mert nem gondolta, hogy már találkozott az elffel. Elvégre mennyi ideje lehet itt a vörös? Pár órája?*
-Életbevágó. A gyomrom hamarosan saját magát emészti fel.
*Paskolja meg éhes bendőjét lebiggyesztett ajakkal majd furcsán összehúzza szemöldökét, ahogy Rendor a semmiből felpattan és otthagyja őket.*
-Szegény, biztos rájött a cifra.
*Néz a feszes fenék után, kicsit elkalandozva majd tekintete visszavándorol Redinre.*
-Na, társaság nélkül maradtál. Mi lenne, ha leülnék hozzád egy darabig és elszórakoztatnálak, te pedig elterelnéd a figyelmem arról, hogy mindjárt élve felfalom az első lélegző lényt, ami belép az ajtón?
*Amennyiben a másik belemegy, úgy le is dobja magát a székre majd pipadohány után kezd kotorászni a kabátjában*
-És honnan érkeztél a fenséges Sellőházba, Vöröske?
//Nyílt//
*A lágy simítás felkelti Shanneira figyelmét. Jobban szemügyre veszi hát a friss húst, és valóban, a többi sellőhöz hasonlóan igencsak kellemes megjelenéssel rendelkezik, s ha bizony nem az evésen járna az esze, valószínűleg roppant pajzán gondolatai lennének. Bár végül is, most is combok közé vágyik, csak inkább olyanok közé, amiket alaposan fűszerbe forgattak és ropogósra sütöttek.*
-Igen, Yath.
*Erősíti meg a lány tippjét, a nevet csupán csak azért nem említett az imént, mert nem gondolta, hogy már találkozott az elffel. Elvégre mennyi ideje lehet itt a vörös? Pár órája?*
-Életbevágó. A gyomrom hamarosan saját magát emészti fel.
*Paskolja meg éhes bendőjét lebiggyesztett ajakkal majd furcsán összehúzza szemöldökét, ahogy Rendor a semmiből felpattan és otthagyja őket.*
-Szegény, biztos rájött a cifra.
*Néz a feszes fenék után, kicsit elkalandozva majd tekintete visszavándorol Redinre.*
-Na, társaság nélkül maradtál. Mi lenne, ha leülnék hozzád egy darabig és elszórakoztatnálak, te pedig elterelnéd a figyelmem arról, hogy mindjárt élve felfalom az első lélegző lényt, ami belép az ajtón?
*Amennyiben a másik belemegy, úgy le is dobja magát a székre majd pipadohány után kezd kotorászni a kabátjában*
-És honnan érkeztél a fenséges Sellőházba, Vöröske?
1526. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-26 22:52:17
Üzenet elküldve: 2020-11-26 22:52:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Madárka//
*A kézcsókot nemes kecsességgel fogadja, hosszú ujjait elegánsan behajlítva, de közben szája csücskében kiül az a tipikus pajkos mosoly. Rendkívül szórakoztatónak és élvezetesnek találja az efféle lovagias gesztusokat, s Sellőként bizony nem sok férfi köszönti ily módon, inkább a közvetlenebb formákat részesítik előnyben.*
-Köszönöm, egy rumot elfogadok. Elvégre illene koccintani eme csodás találkozás örömére.
*Ó igen, a jóféle fehér rumok mindig is a gyengéi voltak, s ki nem hagyná a férfi ajánlatát. Természetesen Sellő létére ő térítésmentesen fogyaszthat bármit, ezt valószínű Graril is tudja. Persze ha ragaszkodik ahhoz, higy mindenképp fizessen a lány helyett is, semmi akadálya, de ha nem így történik, Yath leint magának egy felszolgálót, és kikéri a saját italát.*
-Nagyszerűen érzem itt magam, egyszerűen csodálatos ez a hely.
*Áradozik lelkesen, s csakugyan láthatja a férfi, hogy az elfnek igazán nincs oka panaszra. Ruhája finom, drága selyem, s maga a hely is ragyog a tisztaságtól. A zene egész minőségi, az italokról és ételekről nem is beszélve. Aligha hasonlítható bármilyen útszéli fogadóhoz.*
- A társaságról nem is beszélve. Mindenkit annyira szeretek itt.
*Folytatja rövid és lelkes beszámolóját.*
-Valóban ez a nekem való hely, s még a zenével is foglalkoztok, szórakoztatva a nagyérdeműt. Na de most már elég a fecsegésemből, mesélj te is valamit!
*Fejezi be, mielőtt nagyon elragadtatná magát, belefeledkezve a sok mesélnivalójába.*
-A te sorsod hogy alakult?
A hozzászólás írója (Yathlanae Vyserra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.26 22:53:15
//Madárka//
*A kézcsókot nemes kecsességgel fogadja, hosszú ujjait elegánsan behajlítva, de közben szája csücskében kiül az a tipikus pajkos mosoly. Rendkívül szórakoztatónak és élvezetesnek találja az efféle lovagias gesztusokat, s Sellőként bizony nem sok férfi köszönti ily módon, inkább a közvetlenebb formákat részesítik előnyben.*
-Köszönöm, egy rumot elfogadok. Elvégre illene koccintani eme csodás találkozás örömére.
*Ó igen, a jóféle fehér rumok mindig is a gyengéi voltak, s ki nem hagyná a férfi ajánlatát. Természetesen Sellő létére ő térítésmentesen fogyaszthat bármit, ezt valószínű Graril is tudja. Persze ha ragaszkodik ahhoz, higy mindenképp fizessen a lány helyett is, semmi akadálya, de ha nem így történik, Yath leint magának egy felszolgálót, és kikéri a saját italát.*
-Nagyszerűen érzem itt magam, egyszerűen csodálatos ez a hely.
*Áradozik lelkesen, s csakugyan láthatja a férfi, hogy az elfnek igazán nincs oka panaszra. Ruhája finom, drága selyem, s maga a hely is ragyog a tisztaságtól. A zene egész minőségi, az italokról és ételekről nem is beszélve. Aligha hasonlítható bármilyen útszéli fogadóhoz.*
- A társaságról nem is beszélve. Mindenkit annyira szeretek itt.
*Folytatja rövid és lelkes beszámolóját.*
-Valóban ez a nekem való hely, s még a zenével is foglalkoztok, szórakoztatva a nagyérdeműt. Na de most már elég a fecsegésemből, mesélj te is valamit!
*Fejezi be, mielőtt nagyon elragadtatná magát, belefeledkezve a sok mesélnivalójába.*
-A te sorsod hogy alakult?
A hozzászólás írója (Yathlanae Vyserra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.11.26 22:53:15
1525. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-26 19:09:53
Üzenet elküldve: 2020-11-26 19:09:53
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
// Rendor el //
* Éppen hallgatná, hogy mi is itt a probléma, amikor meglátja, hogy a pultban intenek neki.*
- Elnézést! Mennem kell!* Azzal fel is áll és a poharával együtt elindul a pult felé. Kiderül, hogy az egyik testesebb vendéget át kéne gyúrni. Erős kezekre van szükség, ezért is hívták őt. Ha dolgozni kell, akkor nincs mese. Elindul, hogy teljesítse kötelességét, de közben végig azon jár az agya, amit Rendin mondott neki a maszkokról.*
// Rendor el //
* Éppen hallgatná, hogy mi is itt a probléma, amikor meglátja, hogy a pultban intenek neki.*
- Elnézést! Mennem kell!* Azzal fel is áll és a poharával együtt elindul a pult felé. Kiderül, hogy az egyik testesebb vendéget át kéne gyúrni. Erős kezekre van szükség, ezért is hívták őt. Ha dolgozni kell, akkor nincs mese. Elindul, hogy teljesítse kötelességét, de közben végig azon jár az agya, amit Rendin mondott neki a maszkokról.*
1524. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-26 13:13:02
Üzenet elküldve: 2020-11-26 13:13:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Cserebogár a mély vízben//
*Úgy érzi, itt egy egészen más világba csöppent, hiszen a városban csak gúnyolódtak rajta és legtöbbször rá is léptek tömött helyeken, itt viszont pont olyan kiemelt figyelemben részesül, mint bárki más. Igazán hízelgőnek találja, hogy egy nálánál vagy kétszer nagyobb férfi próbál kedveskedni neki. A férfi pedig jól érti a dolgát, ezzel a történettel igazán belopta magát a kis teremtmény szívébe. Mindig is szeretett volna egy ilyen sellőt látni, de a tóban bizonyosan nem élnek, hátha majd itt. Dalaf szépen elmagyarázza a kérés szerint, hogyan is kéne kihalásznia a kagyló héjából a húst, egészen részletekbe menőkig. Biccent egyet, hogy megértette a dolgot és közelebb húzódik az asztalhoz, ám ekkor derül rá fény, hogy bizony itt állal fogja levenni az asztalt, hogy még közelebb merészkedik. Általában az ölébe veszi az tányért, úgy eszik, viszont nem körbe hordozva a tekintetét sem talál olyat, aki nem evőeszközzel vagy az asztalon fogyasztaná az ételt. ~Mi legyen most? Szabad egyáltalán itt ilyet csinálni? ~ Néz bizonytalan tekintettel fel a férfire, miközben az leül. Miközben gondolkodik azon, miképpen tudná foganatosítani az illedelmes étkezés megérzi, hogy valami rásiklik a combjára. Ilyenkor jó szerével egy nagyobb pók vagy rágcsáló, esetleg egy kíváncsi macska szokott visszanézni rá, így már jó előre megijed és hirtelen felkapja a kanalat a kezébe, mint a legközelebbi fegyvert. Hátra ugrik a székben és a lábára bámul, mikor viszont látja, hogy az csak a másik keze, akkor sem nyugszik meg igazán.*
-Kö… kö..köszönöm az eligazítást… még soh ne ttem ilyet. *Csuklik el néha a hangja, hogy kihagy egy-egy ütemet is a mondatból.*
-Ha… hadd kérdezzem meg… láttam az étlapon egy dolgot… *Még mindig maga előtt tartja felemelve a kanalat, mintha bármelyik pillanatban rásózhatna vele a betolakodó kézre.*
-Mivel ugye egy ordély… a sellő pedig ugye.. hát te… *Indul meg a szabad kezén lévő ujja, hogy mutogasson is a levegőben, maga majd a férfi irányába.*
-Hát izé… lehet téged bérelni? *Találja meg hirtelen az ide illő szót, amit eddig keresett.*
-…zold vagyok. *Böki ki, leharapva az első betűt a nevéből, mikor a másik rákérdez.*
-És te? *Vágja mindjárt rá gyorsan, nehogy illetlennek tűnjön.*
*Úgy érzi, itt egy egészen más világba csöppent, hiszen a városban csak gúnyolódtak rajta és legtöbbször rá is léptek tömött helyeken, itt viszont pont olyan kiemelt figyelemben részesül, mint bárki más. Igazán hízelgőnek találja, hogy egy nálánál vagy kétszer nagyobb férfi próbál kedveskedni neki. A férfi pedig jól érti a dolgát, ezzel a történettel igazán belopta magát a kis teremtmény szívébe. Mindig is szeretett volna egy ilyen sellőt látni, de a tóban bizonyosan nem élnek, hátha majd itt. Dalaf szépen elmagyarázza a kérés szerint, hogyan is kéne kihalásznia a kagyló héjából a húst, egészen részletekbe menőkig. Biccent egyet, hogy megértette a dolgot és közelebb húzódik az asztalhoz, ám ekkor derül rá fény, hogy bizony itt állal fogja levenni az asztalt, hogy még közelebb merészkedik. Általában az ölébe veszi az tányért, úgy eszik, viszont nem körbe hordozva a tekintetét sem talál olyat, aki nem evőeszközzel vagy az asztalon fogyasztaná az ételt. ~Mi legyen most? Szabad egyáltalán itt ilyet csinálni? ~ Néz bizonytalan tekintettel fel a férfire, miközben az leül. Miközben gondolkodik azon, miképpen tudná foganatosítani az illedelmes étkezés megérzi, hogy valami rásiklik a combjára. Ilyenkor jó szerével egy nagyobb pók vagy rágcsáló, esetleg egy kíváncsi macska szokott visszanézni rá, így már jó előre megijed és hirtelen felkapja a kanalat a kezébe, mint a legközelebbi fegyvert. Hátra ugrik a székben és a lábára bámul, mikor viszont látja, hogy az csak a másik keze, akkor sem nyugszik meg igazán.*
-Kö… kö..köszönöm az eligazítást… még soh ne ttem ilyet. *Csuklik el néha a hangja, hogy kihagy egy-egy ütemet is a mondatból.*
-Ha… hadd kérdezzem meg… láttam az étlapon egy dolgot… *Még mindig maga előtt tartja felemelve a kanalat, mintha bármelyik pillanatban rásózhatna vele a betolakodó kézre.*
-Mivel ugye egy ordély… a sellő pedig ugye.. hát te… *Indul meg a szabad kezén lévő ujja, hogy mutogasson is a levegőben, maga majd a férfi irányába.*
-Hát izé… lehet téged bérelni? *Találja meg hirtelen az ide illő szót, amit eddig keresett.*
-…zold vagyok. *Böki ki, leharapva az első betűt a nevéből, mikor a másik rákérdez.*
-És te? *Vágja mindjárt rá gyorsan, nehogy illetlennek tűnjön.*
1523. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-25 21:29:41
Üzenet elküldve: 2020-11-25 21:29:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 133
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
* Határozottan komisz nőszemélynek néz ki a vörös. Egyik pillanatról a másikra váltja magát. Most is mosolyog és az ajkait nyalja, mint valami fene vad. A férfi felírja képzeletbeli listájára azon személyek mellé, akikre érdemes figyelni. Viszont azt is észre vette még, hogy igazán jó kis válaszokat add neki a kérdésére. Egy másik ok, amiért érdemes még figyelni rá. Nagyon is tetszik neki a kapott válasz, mert felkuncog rajta.*
- Igazad lehet. Főleg az agyunk járásában. Ha legközelebb erre jár az nő, akkor majd mindenképpen szólok neked.* Nagyon reméli, hogy ilyenre nem kerül sor, bár kitudja. Humor területén nagyon különbözhetnek, mert egyáltalán nem érti, hogy mi olyan vicces ezen. Viszont készül egy visszavágásra. Már ki is ül a gonosz vigyor az arcára, de szólni már nem tud, mert jövevény érkezik. Az egyik őr lehet az. Rémlik is, hogy már látta itt párszor. Ő is felpattan és bemutatkozik, amikor a kéz felé nyúlik ki.*
- Rendor!* A férfi a kézfogást meg se jegyzi magának. Valószínűleg ő is egy határozottat kap. Kemény nő, kemény kézfogás. Keres valakit, de Rendor hiába is töri a fejét ennyiről aztán nem fog eszébe jutni, hogy ki is lehet az. Nagy keblű fekete elf hölgyet többet is látott már itt. Mire leszűkíthetné a kört, addigra az új lány már rá is vágja, hogy ki lehet az.*
~ Most került ide és máris ilyen jól ismeri az itt dolgozókat? Nem semmi egy csaj!~* A név így neki is ismerős, hiszen ő is látta mielőtt kiment volna a barikádhoz, csak az már régen volt. Redin helyette is kérdez, így aztán ő csöndben marad és csak figyel.*
//Nyílt//
* Határozottan komisz nőszemélynek néz ki a vörös. Egyik pillanatról a másikra váltja magát. Most is mosolyog és az ajkait nyalja, mint valami fene vad. A férfi felírja képzeletbeli listájára azon személyek mellé, akikre érdemes figyelni. Viszont azt is észre vette még, hogy igazán jó kis válaszokat add neki a kérdésére. Egy másik ok, amiért érdemes még figyelni rá. Nagyon is tetszik neki a kapott válasz, mert felkuncog rajta.*
- Igazad lehet. Főleg az agyunk járásában. Ha legközelebb erre jár az nő, akkor majd mindenképpen szólok neked.* Nagyon reméli, hogy ilyenre nem kerül sor, bár kitudja. Humor területén nagyon különbözhetnek, mert egyáltalán nem érti, hogy mi olyan vicces ezen. Viszont készül egy visszavágásra. Már ki is ül a gonosz vigyor az arcára, de szólni már nem tud, mert jövevény érkezik. Az egyik őr lehet az. Rémlik is, hogy már látta itt párszor. Ő is felpattan és bemutatkozik, amikor a kéz felé nyúlik ki.*
- Rendor!* A férfi a kézfogást meg se jegyzi magának. Valószínűleg ő is egy határozottat kap. Kemény nő, kemény kézfogás. Keres valakit, de Rendor hiába is töri a fejét ennyiről aztán nem fog eszébe jutni, hogy ki is lehet az. Nagy keblű fekete elf hölgyet többet is látott már itt. Mire leszűkíthetné a kört, addigra az új lány már rá is vágja, hogy ki lehet az.*
~ Most került ide és máris ilyen jól ismeri az itt dolgozókat? Nem semmi egy csaj!~* A név így neki is ismerős, hiszen ő is látta mielőtt kiment volna a barikádhoz, csak az már régen volt. Redin helyette is kérdez, így aztán ő csöndben marad és csak figyel.*
1522. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-25 21:02:21
Üzenet elküldve: 2020-11-25 21:02:21
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Első nap//
//Nyílt//
*A férfi suta visszhangot keltő mondatait hallva a nőkről elvigyorodik, s lassú, érzéki mozdulattal végigfuttatja nyelve hegyét felső ajkán, mint egy jóllakott oroszlán. Szereti az egyszerű férfiakat, pontosabban szeret szórakozni az egyszerű férfiakkal. Megvárja, míg Rendor a mondandója végére ér, majd megemeli poharát, kissé a másik felé bökve kezével.*
- Csak annyira bonyolult ez, mint amennyire a férfiak agyának járása. Hamar elsajátítható, s némi természetes adottsággal fűszerezve egészen mesés szinteket érhet el az ember, éppúgy, ahogy ez a bizonyos hölgyemény tette. Okos lehet. Szívesen megismerném.
*Az utolsó mondat csak úgy kicsúszik a száján, nem gondolja komolyan. Mindig is gyűlölte, ha konkurencia jelentkezik a környezetében. Elméjébe ötlik egy rettenetes, elcsépelt vicc, egy darabig próbál uralkodni magán, de végül egy gonoszkás mosoly kíséretében csak kiböki.*
- És mégis miféle szerszámodat változtatta arannyá? Jó, erre inkább ne válaszolj, sajnálom, rémes volt.
*Röviden felkacag, majd félbeszakad a társalgás egy új jövevény miatt. Egy pillanatig zavartan néz, majd eszmél, hogy May ezzel a nővel beszélt, mikor megváratta őt. A felismerés örömével felpattan, elragadóan bájos mosollyal tekint feltehetőleges kollégájára.*
- Igen, igen, én vagyok a legfrissebb hús a sellők között.
*A kézfogást viszonozza, tenyere lágy, simogatáshoz hasonló mozdulattal ér a nőéhez, majd markánsan, de nem túl erősen megszorítja azt. Szimpatikus neki a határozott, férfias érintés, amit bőrén tapasztal.*
- Redin.
*Barátságos kifejezéssel arcán visszahuppan eddigi ülőhelyére, s kezébe veszi italát, belekortyol, míg a férfi kerül Shan figyelmébe. Figyelmesen hallgatja végig a keresett személy leírását, fokozatosan elvigyorodik, ahogy ráismer egykori kalandjára. Tekintetében huncut, sejtelmesen cinkos kifejezés bujkál, készségesen válaszol is.*
- Ha jól sejtem, Yath holléte felől érdeklődsz. Mielőtt elfoglaltam a szobám, a pult körül láttam legyeskedni, azóta felszívódhatott. Fontos ügy?
*Várakozón néz felfelé, szívesen megismerné a hölgyet, ha nincs éppen sürgős dolga.*
//Nyílt//
*A férfi suta visszhangot keltő mondatait hallva a nőkről elvigyorodik, s lassú, érzéki mozdulattal végigfuttatja nyelve hegyét felső ajkán, mint egy jóllakott oroszlán. Szereti az egyszerű férfiakat, pontosabban szeret szórakozni az egyszerű férfiakkal. Megvárja, míg Rendor a mondandója végére ér, majd megemeli poharát, kissé a másik felé bökve kezével.*
- Csak annyira bonyolult ez, mint amennyire a férfiak agyának járása. Hamar elsajátítható, s némi természetes adottsággal fűszerezve egészen mesés szinteket érhet el az ember, éppúgy, ahogy ez a bizonyos hölgyemény tette. Okos lehet. Szívesen megismerném.
*Az utolsó mondat csak úgy kicsúszik a száján, nem gondolja komolyan. Mindig is gyűlölte, ha konkurencia jelentkezik a környezetében. Elméjébe ötlik egy rettenetes, elcsépelt vicc, egy darabig próbál uralkodni magán, de végül egy gonoszkás mosoly kíséretében csak kiböki.*
- És mégis miféle szerszámodat változtatta arannyá? Jó, erre inkább ne válaszolj, sajnálom, rémes volt.
*Röviden felkacag, majd félbeszakad a társalgás egy új jövevény miatt. Egy pillanatig zavartan néz, majd eszmél, hogy May ezzel a nővel beszélt, mikor megváratta őt. A felismerés örömével felpattan, elragadóan bájos mosollyal tekint feltehetőleges kollégájára.*
- Igen, igen, én vagyok a legfrissebb hús a sellők között.
*A kézfogást viszonozza, tenyere lágy, simogatáshoz hasonló mozdulattal ér a nőéhez, majd markánsan, de nem túl erősen megszorítja azt. Szimpatikus neki a határozott, férfias érintés, amit bőrén tapasztal.*
- Redin.
*Barátságos kifejezéssel arcán visszahuppan eddigi ülőhelyére, s kezébe veszi italát, belekortyol, míg a férfi kerül Shan figyelmébe. Figyelmesen hallgatja végig a keresett személy leírását, fokozatosan elvigyorodik, ahogy ráismer egykori kalandjára. Tekintetében huncut, sejtelmesen cinkos kifejezés bujkál, készségesen válaszol is.*
- Ha jól sejtem, Yath holléte felől érdeklődsz. Mielőtt elfoglaltam a szobám, a pult körül láttam legyeskedni, azóta felszívódhatott. Fontos ügy?
*Várakozón néz felfelé, szívesen megismerné a hölgyet, ha nincs éppen sürgős dolga.*
1521. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:10:25
Üzenet elküldve: 2020-11-25 20:10:25
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Első nap//
//Nyílt//
*Süket fülekre találnak szavai. Hiába próbálja megidézni Yathlanaet, nem sok sikerrel jár, ilyen helyzetekben kicsit bánja, hogy nem jártas a mágiában. Akkor ide tudná varázsolni a sellőt egy csettintéssel, tapsolással vagy ijesztő, furcsa nyelveken kántálással -vagy hát tudja a fene még hogyan, nem ért ő az efféle hókuszpókuszokhoz. Könyököl még egy darabig, türelmetlenül dobol ujjaival, miközben szemeivel a szolgálati területre nyíló ajtót figyeli, végül azonban megunva a várakozást nagyot sóhajtva ellöki magát a pulttól. Körbepillantva a helyen ismerősök után kutat, de se Cassyt, se Carlotteiát nem leli. Szeme megakad viszont a vörös félvéren, ő volt ugyanis az a lány, akit Mady nem olyan rég felkísért, jobb ötlet híján pedig meg is indul felé.
Egy fickóval beszélget épp, akit mintha már látott volna itt korábban, de persze könnyen lehet, hogy csak összekeveri valakivel. A zsoldos nem a kiváló név vagy arcmemóriájáról híres.*
-Te új vagy itt igaz?
*Szegezi is kérdését rögtön a lánynak majd széles mosollyal arcán kezet nyújt, s ha a másik elfogadja, határozottan rázza meg, mint egy férfi.*
-Shan.
*Szól röviden, feleslegesnek érzi fárasztani őt a teljes nevével. Keze persze eztán a vörös asztaltársa felé nyúl, hisz ha valóban látta is már itt, biztos benne, hogy a bemutatkozás elmaradt.*
-Bocs, hogy megzavarom itt ezt a kis flörtöt, de egész véletlenül nem láttatok errefelé egy fekete hajú elf hölgyet? Körülbelül ekkora magas...
*Mutatja is, bár csak nagyjából, mert őszintén nem emlékszik már rá, hogy mekkora*
-... egészen kellemes megjelenéssel.
*Formáz a kezével nagy kebleket, hogy értsék pontosan mire is gondol, hiszen ez az a testrésze az emlegetett sellőnek, amit meg is jegyzett.*
//Nyílt//
*Süket fülekre találnak szavai. Hiába próbálja megidézni Yathlanaet, nem sok sikerrel jár, ilyen helyzetekben kicsit bánja, hogy nem jártas a mágiában. Akkor ide tudná varázsolni a sellőt egy csettintéssel, tapsolással vagy ijesztő, furcsa nyelveken kántálással -vagy hát tudja a fene még hogyan, nem ért ő az efféle hókuszpókuszokhoz. Könyököl még egy darabig, türelmetlenül dobol ujjaival, miközben szemeivel a szolgálati területre nyíló ajtót figyeli, végül azonban megunva a várakozást nagyot sóhajtva ellöki magát a pulttól. Körbepillantva a helyen ismerősök után kutat, de se Cassyt, se Carlotteiát nem leli. Szeme megakad viszont a vörös félvéren, ő volt ugyanis az a lány, akit Mady nem olyan rég felkísért, jobb ötlet híján pedig meg is indul felé.
Egy fickóval beszélget épp, akit mintha már látott volna itt korábban, de persze könnyen lehet, hogy csak összekeveri valakivel. A zsoldos nem a kiváló név vagy arcmemóriájáról híres.*
-Te új vagy itt igaz?
*Szegezi is kérdését rögtön a lánynak majd széles mosollyal arcán kezet nyújt, s ha a másik elfogadja, határozottan rázza meg, mint egy férfi.*
-Shan.
*Szól röviden, feleslegesnek érzi fárasztani őt a teljes nevével. Keze persze eztán a vörös asztaltársa felé nyúl, hisz ha valóban látta is már itt, biztos benne, hogy a bemutatkozás elmaradt.*
-Bocs, hogy megzavarom itt ezt a kis flörtöt, de egész véletlenül nem láttatok errefelé egy fekete hajú elf hölgyet? Körülbelül ekkora magas...
*Mutatja is, bár csak nagyjából, mert őszintén nem emlékszik már rá, hogy mekkora*
-... egészen kellemes megjelenéssel.
*Formáz a kezével nagy kebleket, hogy értsék pontosan mire is gondol, hiszen ez az a testrésze az emlegetett sellőnek, amit meg is jegyzett.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242