Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1140. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 21:11:54
Üzenet elküldve: 2020-05-17 21:11:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld//
*Darelld, akár egy csalhatatlan, mindig pontos gnóm szerkezet. Kimért és udvarias profizmus. Yeza valahol csodálja ezért, valahol szívből gyűlöli, most viszont megkönnyíti a dolgát, hogy a férfi nem lépi át a határokat. Darelld felelőssége csupán a Sellőházig terjed, s bár érezni felőle ezt a szolgálatkészséget, ami egészen lekötelező, de a Rőt már nem álltatja magát. Neki ez nem megy olyan könnyen.*
- Kérem *rebben a markáns vonásokra a pillantása egy bólintás kíséretében. Ha a férfi elindul, Yeza a helyére húzódik. Nem akaratlagos tett, csupán ösztönösen keresi a biztonságot, és Darelld iménti őrposztja mintha magába szívta volna a védelmező aurát. A súlyát megszokott padlódeszkák, az árnyéka körvonalát jól ismerő fal a háta mögött... Yeza tekintete a vendégteret kutatja. Nem mutatja sok jelét, de nem érzi jól magát zárt tereken mostanság. A fülét hegyezi minden wegtoreni hangzású szófoszlányra, hirtelen mozdulatokat pedig kissé feszülten fogadja, ami leginkább csak a szívverése csapongásán érezhető, de egy átlag szemlélő előtt viszonylag jól leplezi.
Csak remélni meri, hogy nem számolnak fel költséget a hosszúra nyúlt és előre nem lebeszélt megőrzésért. Nem így tervezte a dolgokat, de ebben lassan már nem lesz semmi meglepő. Ha fizetnie kell és futja az aranyaiból, akkor hát letudja, de az a kevéske pénz, amije maradt, jobban jönne az útra.
Figyelme azért megakad az egyik asztalnál kibontakozó kisebb drámán. Keserű mosoly árnya suhan át az ajkán, de inkább nem hagyja magát a történések bűvkörébe vonni. Pillantása Darelld alakját keresve néz a férfi után. Pipafüst telt aromája tekeredik az orrába. Mintha csak pár napja lett volna, hogy ő is kényelmesen hátradőlve élvezte itt a dohány fűszeres ízét.*
*Darelld, akár egy csalhatatlan, mindig pontos gnóm szerkezet. Kimért és udvarias profizmus. Yeza valahol csodálja ezért, valahol szívből gyűlöli, most viszont megkönnyíti a dolgát, hogy a férfi nem lépi át a határokat. Darelld felelőssége csupán a Sellőházig terjed, s bár érezni felőle ezt a szolgálatkészséget, ami egészen lekötelező, de a Rőt már nem álltatja magát. Neki ez nem megy olyan könnyen.*
- Kérem *rebben a markáns vonásokra a pillantása egy bólintás kíséretében. Ha a férfi elindul, Yeza a helyére húzódik. Nem akaratlagos tett, csupán ösztönösen keresi a biztonságot, és Darelld iménti őrposztja mintha magába szívta volna a védelmező aurát. A súlyát megszokott padlódeszkák, az árnyéka körvonalát jól ismerő fal a háta mögött... Yeza tekintete a vendégteret kutatja. Nem mutatja sok jelét, de nem érzi jól magát zárt tereken mostanság. A fülét hegyezi minden wegtoreni hangzású szófoszlányra, hirtelen mozdulatokat pedig kissé feszülten fogadja, ami leginkább csak a szívverése csapongásán érezhető, de egy átlag szemlélő előtt viszonylag jól leplezi.
Csak remélni meri, hogy nem számolnak fel költséget a hosszúra nyúlt és előre nem lebeszélt megőrzésért. Nem így tervezte a dolgokat, de ebben lassan már nem lesz semmi meglepő. Ha fizetnie kell és futja az aranyaiból, akkor hát letudja, de az a kevéske pénz, amije maradt, jobban jönne az útra.
Figyelme azért megakad az egyik asztalnál kibontakozó kisebb drámán. Keserű mosoly árnya suhan át az ajkán, de inkább nem hagyja magát a történések bűvkörébe vonni. Pillantása Darelld alakját keresve néz a férfi után. Pipafüst telt aromája tekeredik az orrába. Mintha csak pár napja lett volna, hogy ő is kényelmesen hátradőlve élvezte itt a dohány fűszeres ízét.*
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:19:54
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:19:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
*Furcsállva figyeli a nő kissé vad módszerekkel dúsított megnyilvánulását, majd a feléje intézett szavakból, ha eddig nem tette volna végképp rájön, hogy a vörös nem igazán kedveli szerény személyét. Kissé szíven is üti az elutasító megnyilvánulás, de inkább, úgy dönt nem foglalkozik vele, hiszen ami jogos az jogos. Hibás amiért kinevette a vendég értetlenségét, bármennyire is komikusan lépett elő a kékes szemű. *
- Nem tudom, hogy a többi itt dolgozó mennyire művelt, de higgye el nem én vagyok itt az átlagos személyzet mintaképe. *feleli a férfi szavaira, de valamelyest Lisé számára célozva, hátha kevésbé lesz ellenszenves a hely egészével szemben. Meglepődik amikor a karját egy másik kéz fogja érintésbe és szinte, csak kábultan botladozik a barna hajú után Sellőhöz nem méltó kecsesség hiányában. Azonban, ahogy a szavak özönleni kezdenek feléje, úgy kapja a pirosruhás is rendbe magát. *
- Ne kérjen bocsánatot! *Feleli, olyan hirtelen, hogy ha ülne saját maga is lefordulna a székről, most viszont pusztán hevesebben dobban a szíve a némiképpen ellenkezésnek értetődő felelet után. *
- Ha bárkinek bocsánatot kell itt kérnie az én vagyok. Nem, hogy a vendégek igényeit nem teljesítettem meg is sértettem az asztal társát, ráadásul, úgy hogy pontosan tudom milyen kívülállónak lenni. Szóval kérem most bocsásson meg! *Feleli a lehető legudvariasabban amennyire az tőle telik és a vizes tűzhajú felé veszi az irányt. *
- Amaziana Urstik vagyok. Nincs egy napja, hogy betértem a Sellőház falai közé szakadt ruhában, sárosan, félájultan. Nem illettem ide, talán ez most is így van. Kívülálló vagyok, azt sem tudom hol az otthonom. Az apám egy őrült gyilkos, a vőlegényem meghalt, a tarkómba szidalmazó szavakat véstek. Én meg, mint kiderült egy igazi aljas alak vagyok, aki pár óra alatt képes elfelejteni ki is valójában és kinevetni valakit akiben legbelül saját magát látja. Mindez egyáltalán nem ment fel semmi alól, csak szerettem volna, ha tudja, hogy egyáltalán nem vagyok vagy voltam én sem könnyű helyzetben és elég sokszor nehezen kezelhető vagyok. Hölgyem, teljes szívemből sajnálom, hogy nem azt a kiszolgálást kapta amit megérdemelne és még inkább remélem, hogy nem veszik ki magából a tűz aminek hála ennyire erős. Nem ismerem magát, de biztosra veszem, ha valaki egyszer megteheti és nem teszi össze a két kezét az bolond. Soha nem szabadott volna kinevetnem, nekem sem lett volna jó érzés a helyében. Nem szeretném magát bántani, ez a hely az önök boldogságáért kéne, hogy feleljen amit én szépen elrontottam, így ha bármivel jobbá tehetem a helyről szőtt véleményét vagy a napját, csak szóljon. Ha nagyon szeretné újra megcsíphet. *teszi hozzá a végén félénken mosolyogva apró viccét, hiszen lassacskán elsírja magát a saját magában való csalódottságtól. Azonban rögtön az eszébe is jut, hogy lehet magára veszi a vöröshajú, így hát még gyorsan hozzá teszi szinte kétségbeesetten újabb magyarázatát. *
- Ez vicc volt!
// A Süti bonyolult kérdése //
*Furcsállva figyeli a nő kissé vad módszerekkel dúsított megnyilvánulását, majd a feléje intézett szavakból, ha eddig nem tette volna végképp rájön, hogy a vörös nem igazán kedveli szerény személyét. Kissé szíven is üti az elutasító megnyilvánulás, de inkább, úgy dönt nem foglalkozik vele, hiszen ami jogos az jogos. Hibás amiért kinevette a vendég értetlenségét, bármennyire is komikusan lépett elő a kékes szemű. *
- Nem tudom, hogy a többi itt dolgozó mennyire művelt, de higgye el nem én vagyok itt az átlagos személyzet mintaképe. *feleli a férfi szavaira, de valamelyest Lisé számára célozva, hátha kevésbé lesz ellenszenves a hely egészével szemben. Meglepődik amikor a karját egy másik kéz fogja érintésbe és szinte, csak kábultan botladozik a barna hajú után Sellőhöz nem méltó kecsesség hiányában. Azonban, ahogy a szavak özönleni kezdenek feléje, úgy kapja a pirosruhás is rendbe magát. *
- Ne kérjen bocsánatot! *Feleli, olyan hirtelen, hogy ha ülne saját maga is lefordulna a székről, most viszont pusztán hevesebben dobban a szíve a némiképpen ellenkezésnek értetődő felelet után. *
- Ha bárkinek bocsánatot kell itt kérnie az én vagyok. Nem, hogy a vendégek igényeit nem teljesítettem meg is sértettem az asztal társát, ráadásul, úgy hogy pontosan tudom milyen kívülállónak lenni. Szóval kérem most bocsásson meg! *Feleli a lehető legudvariasabban amennyire az tőle telik és a vizes tűzhajú felé veszi az irányt. *
- Amaziana Urstik vagyok. Nincs egy napja, hogy betértem a Sellőház falai közé szakadt ruhában, sárosan, félájultan. Nem illettem ide, talán ez most is így van. Kívülálló vagyok, azt sem tudom hol az otthonom. Az apám egy őrült gyilkos, a vőlegényem meghalt, a tarkómba szidalmazó szavakat véstek. Én meg, mint kiderült egy igazi aljas alak vagyok, aki pár óra alatt képes elfelejteni ki is valójában és kinevetni valakit akiben legbelül saját magát látja. Mindez egyáltalán nem ment fel semmi alól, csak szerettem volna, ha tudja, hogy egyáltalán nem vagyok vagy voltam én sem könnyű helyzetben és elég sokszor nehezen kezelhető vagyok. Hölgyem, teljes szívemből sajnálom, hogy nem azt a kiszolgálást kapta amit megérdemelne és még inkább remélem, hogy nem veszik ki magából a tűz aminek hála ennyire erős. Nem ismerem magát, de biztosra veszem, ha valaki egyszer megteheti és nem teszi össze a két kezét az bolond. Soha nem szabadott volna kinevetnem, nekem sem lett volna jó érzés a helyében. Nem szeretném magát bántani, ez a hely az önök boldogságáért kéne, hogy feleljen amit én szépen elrontottam, így ha bármivel jobbá tehetem a helyről szőtt véleményét vagy a napját, csak szóljon. Ha nagyon szeretné újra megcsíphet. *teszi hozzá a végén félénken mosolyogva apró viccét, hiszen lassacskán elsírja magát a saját magában való csalódottságtól. Azonban rögtön az eszébe is jut, hogy lehet magára veszi a vöröshajú, így hát még gyorsan hozzá teszi szinte kétségbeesetten újabb magyarázatát. *
- Ez vicc volt!
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:15:09
Üzenet elküldve: 2020-05-17 20:15:09
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Yeza//
//Érintőlegesen Amaziana, Lisé, Nazron//
*Kisebb mozgolódás támad két vendég asztalánál, ahol a frissen bevezetett Amaziana szorgoskodik, ezért némi csendes figyelmet vonnak magukra a távolabb álló Darelld részéről. A beszélgetés részleteinek ismerete nélkül sem veszélynek érzékeli, inkább csak egy lehetséges incidens csírájának, ám egyelőre nem érzi úgy, hogy az ügy közbelépést igényelne. Bár mikor Nazron magával vonja az ifjú Sellőt, diszkréten szemmel tartja őket. Minthogy csak beszélgetésnek indul a dolog, a hűvös tekintet inkább a nyíló bejárat felé moccan, amelyen át kisebb társaság érkezik, s friss kikötői szellőt hoznak magukkal a sűrű levegőjű bordélyházi szalonba. Átlagos vendégeknek tűnnek, ezért az ajtónállókra bízza az üdvözlést, s az esetlegesen látható fegyverek elvételét, melyeket új szabály szerint a fegyvertárolóban kell elhelyezni. Sok dolguk nem akad az őröknek, ezért figyelmét megosztja inkább a beltér egészében. A szeme sarkából érzékeli a közeledőt, de különösebben nem tesz semmit, míg közelebb nem ér. Akkor felé fordítja a fejét, s komoly tekintete a csuklya árnyékában rejlő arc részleteit kutatja. A hang, a tekintet és az arcél összetéveszthetetlen, ahogy az enyhe csipkelődés is. Darelld elmosolyodik, és enyhén bólint válaszul.*
- Örülök, hogy ismét látom, kisasszony. Soká távol maradt tőlünk.
*Nevét szándékosan nem ejti ki, tudja, hogy arckifejezése is jelzi, hogy világosan emlékszik rá, s nem lehet véletlen az öltözet, sem a viselkedés. Az ő pillantása tovább marad a nőn, bár hiába találgatja, vajon sebe begyógyult-e már, ahogyan azt is, vajon miért rejti el magát ezúttal. Yeza holmijáról nem ő rendelkezett, de mégis határozottan és őszintén tud felelni a kérdésre.*
- Amit ránk bízott, azt szavatoltan biztonságban tudhatja, akármennyi idő telt is el. Kívánja, hogy utánaérdeklődjem?
*Valami marasztalja még, mondhatni, nem hagyja nyugodni, ezért egyelőre nem indul el.*
//Érintőlegesen Amaziana, Lisé, Nazron//
*Kisebb mozgolódás támad két vendég asztalánál, ahol a frissen bevezetett Amaziana szorgoskodik, ezért némi csendes figyelmet vonnak magukra a távolabb álló Darelld részéről. A beszélgetés részleteinek ismerete nélkül sem veszélynek érzékeli, inkább csak egy lehetséges incidens csírájának, ám egyelőre nem érzi úgy, hogy az ügy közbelépést igényelne. Bár mikor Nazron magával vonja az ifjú Sellőt, diszkréten szemmel tartja őket. Minthogy csak beszélgetésnek indul a dolog, a hűvös tekintet inkább a nyíló bejárat felé moccan, amelyen át kisebb társaság érkezik, s friss kikötői szellőt hoznak magukkal a sűrű levegőjű bordélyházi szalonba. Átlagos vendégeknek tűnnek, ezért az ajtónállókra bízza az üdvözlést, s az esetlegesen látható fegyverek elvételét, melyeket új szabály szerint a fegyvertárolóban kell elhelyezni. Sok dolguk nem akad az őröknek, ezért figyelmét megosztja inkább a beltér egészében. A szeme sarkából érzékeli a közeledőt, de különösebben nem tesz semmit, míg közelebb nem ér. Akkor felé fordítja a fejét, s komoly tekintete a csuklya árnyékában rejlő arc részleteit kutatja. A hang, a tekintet és az arcél összetéveszthetetlen, ahogy az enyhe csipkelődés is. Darelld elmosolyodik, és enyhén bólint válaszul.*
- Örülök, hogy ismét látom, kisasszony. Soká távol maradt tőlünk.
*Nevét szándékosan nem ejti ki, tudja, hogy arckifejezése is jelzi, hogy világosan emlékszik rá, s nem lehet véletlen az öltözet, sem a viselkedés. Az ő pillantása tovább marad a nőn, bár hiába találgatja, vajon sebe begyógyult-e már, ahogyan azt is, vajon miért rejti el magát ezúttal. Yeza holmijáról nem ő rendelkezett, de mégis határozottan és őszintén tud felelni a kérdésre.*
- Amit ránk bízott, azt szavatoltan biztonságban tudhatja, akármennyi idő telt is el. Kívánja, hogy utánaérdeklődjem?
*Valami marasztalja még, mondhatni, nem hagyja nyugodni, ezért egyelőre nem indul el.*
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 17:39:36
Üzenet elküldve: 2020-05-17 17:39:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Pulttól el, egy távolabbi asztalnál//
*Még a pultnál ücsörög, esetleges vendégre várva, egy sellő sétál be a fogadótérbe a kert felől. Látta már, de a neve hirtelen nem jut eszébe, még nem igazán volt alkalmuk jobban megismerkedni. Ahogy a társaság szélére ér, kis figyelmetlenség folytán sikerül belebotlania neki is az újfiúba. Ahogy ő megszeppen egy csinos férfi láttán, azt szinte mulatságos nézni. Forgatja is a szemét, mikor ő is felajánlja a szolgálatait, mert hát, neki is ez volt a második gondolata. A szöszi valószínű az első néhány napban csak ilyen véletlenekkel fog találkozni, csak nehogy a fejébe szálljon a nagy önbizalom majd.*
-Azt hiszem én átülök egy asztalhoz, ha esetleg érkezik vendég, ott megtalálsz. *Intézi a szavait Srylhez, mert látja, hogy a pultnál kezd nagy lenni a tömörület. Besétál a pult mögé és önt magának egy teát, majd kis tálcára teszi és már megy is egy kisasztalhoz, ahonnan pont rálát az ajtóra, nehogy valamelyik törzsvendége kicsusszanjon a kezei közül. Biccent az ottmaradóknak udvariasságból, majd már ott sincsen.*
-Cassy vajon merre lehet? Már egy ideje nem láttam. *Bukkan fel a fejében a gondolat, hogy igazából neki is hozott ajándékot még a városból, de nem volt alkalma odaadni.*
*Még a pultnál ücsörög, esetleges vendégre várva, egy sellő sétál be a fogadótérbe a kert felől. Látta már, de a neve hirtelen nem jut eszébe, még nem igazán volt alkalmuk jobban megismerkedni. Ahogy a társaság szélére ér, kis figyelmetlenség folytán sikerül belebotlania neki is az újfiúba. Ahogy ő megszeppen egy csinos férfi láttán, azt szinte mulatságos nézni. Forgatja is a szemét, mikor ő is felajánlja a szolgálatait, mert hát, neki is ez volt a második gondolata. A szöszi valószínű az első néhány napban csak ilyen véletlenekkel fog találkozni, csak nehogy a fejébe szálljon a nagy önbizalom majd.*
-Azt hiszem én átülök egy asztalhoz, ha esetleg érkezik vendég, ott megtalálsz. *Intézi a szavait Srylhez, mert látja, hogy a pultnál kezd nagy lenni a tömörület. Besétál a pult mögé és önt magának egy teát, majd kis tálcára teszi és már megy is egy kisasztalhoz, ahonnan pont rálát az ajtóra, nehogy valamelyik törzsvendége kicsusszanjon a kezei közül. Biccent az ottmaradóknak udvariasságból, majd már ott sincsen.*
-Cassy vajon merre lehet? Már egy ideje nem láttam. *Bukkan fel a fejében a gondolat, hogy igazából neki is hozott ajándékot még a városból, de nem volt alkalma odaadni.*
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:24:36
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:24:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 891
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld//
*Néhány belépő nyomába szegődve Yeza úgy csusszan be a Sellőház ajtaján, mint aki már kölyökkora óta bliccel így színi előadásokon, esküvőkön és zártkörű rendezvények bőségesen rakott asztalai környékén. Alakját köpenybe burkolja, rőt tincseit csuklya alá rejti, de inkognitójával azért ügyesen lavíroz. Idebent kevéssé kell tartania azoktól, akik a nyomában vannak, de igyekszik inkább óvatos maradni. Természetesen, fesztelenül viselkedik, az ajtónállókra mosolyt villant és a köpenyét is megnyitja kissé. Nem akar feltűnést kelteni. Legutóbb ez szándékosan se sikerült igazán, de amikor az ember csak úgy besétál fű alatt, épp csak pár gyors, diszkrét pillanatra, na az egy kellemetlen törvényszerűség szerint jobban oda szokta vonzani a kéretlen tekinteteket, mint bármi.
Pillantása épp csak átsuhan a benti nyüzsgésen. Azt az állandó, szilárd pontot keresi, ami a mulatozó kavalkád felett láthatatlanul vigyázza a rendet. A sebhelyes arcú férfi felé indul, de nem egyenesen, hanem kisebb kitérővel, hogy neki oldalról érkezzen.*
- Szolgálatban, mint mindig, hm, nagyfiú? *szólítja meg egy cserfes kis mosollyal, de a köszöntés után a pillantása elereszti Darelld tekintetét és hozzá hasonlóan a vendégteret kezdi fürkészni, miközben beszél.* - A holmimért jöttem. Ugye megvan még? *Yeza egészen csendesen beszél. A vonásain bájos, magabiztos kifejezés ül, de egy kis feszültség azért érezhető rajta. Ha korábbról ismerős egyénnel akadna össze véletlenül a pillantása, egy rövid biccentést megejt, de senkivel nem tartja a szemkontaktust.*
*Néhány belépő nyomába szegődve Yeza úgy csusszan be a Sellőház ajtaján, mint aki már kölyökkora óta bliccel így színi előadásokon, esküvőkön és zártkörű rendezvények bőségesen rakott asztalai környékén. Alakját köpenybe burkolja, rőt tincseit csuklya alá rejti, de inkognitójával azért ügyesen lavíroz. Idebent kevéssé kell tartania azoktól, akik a nyomában vannak, de igyekszik inkább óvatos maradni. Természetesen, fesztelenül viselkedik, az ajtónállókra mosolyt villant és a köpenyét is megnyitja kissé. Nem akar feltűnést kelteni. Legutóbb ez szándékosan se sikerült igazán, de amikor az ember csak úgy besétál fű alatt, épp csak pár gyors, diszkrét pillanatra, na az egy kellemetlen törvényszerűség szerint jobban oda szokta vonzani a kéretlen tekinteteket, mint bármi.
Pillantása épp csak átsuhan a benti nyüzsgésen. Azt az állandó, szilárd pontot keresi, ami a mulatozó kavalkád felett láthatatlanul vigyázza a rendet. A sebhelyes arcú férfi felé indul, de nem egyenesen, hanem kisebb kitérővel, hogy neki oldalról érkezzen.*
- Szolgálatban, mint mindig, hm, nagyfiú? *szólítja meg egy cserfes kis mosollyal, de a köszöntés után a pillantása elereszti Darelld tekintetét és hozzá hasonlóan a vendégteret kezdi fürkészni, miközben beszél.* - A holmimért jöttem. Ugye megvan még? *Yeza egészen csendesen beszél. A vonásain bájos, magabiztos kifejezés ül, de egy kis feszültség azért érezhető rajta. Ha korábbról ismerős egyénnel akadna össze véletlenül a pillantása, egy rövid biccentést megejt, de senkivel nem tartja a szemkontaktust.*
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:06:34
Üzenet elküldve: 2020-05-17 12:06:34
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
* Valamiért nem hiszi, hogy egyhamar eltudná felejteni a történteket, de inkább ezt nem mondja. Sajnos egyet kell értenie a vörössel, mert tényleg nem ismeri a lányt. Mindig mikor azt hinné, hogy már sikerült eligazodnia rajta mutat valami újat, amivel meglepi a fiút.*
- Hát nem ismerlek ez tény. Túl szeszélyes vagy.* Ért vele egyet. A morcos lánnyal nehéz kijönni, így hát ráhagyja a dolgot és a sütije után nyúl, hogy aztán az asztalra kiterülve színészkedjék. Sajnos a szemét kénytelen nyitva tartani, hogy lássa az eseményeket. A bokán rúgásra és a megszólításra nem is reagál. Az orr befogásra előre felkészült, így visszatartja a lélegzetét. Minden remekül megy, már csak azt várja, hogy mellé lépjen a vörös, hogy aztán jól belé csípjen. Sajnos a pultos lánnyal nem számolt. Mellé guggol és szépen felfedi a kis játékát. Erre aztán elneveti magát a fiú és a még mindig guggoló elfhez intéz néhány szócskát.*
- Elnézést, csak meg szerettem volna tréfálni a Lisét. Nem gondoltam volna, hogy itt ilyen tanult a személyzet. Jó tudni, hogy itt ilyen jó kezekben vannak a vendégek.* Bár elrontották a színjátékát, ettől még nem haragszik. Akkor lepődik meg igazán, amikor a Rókalány megtaszítja a másikat. Már előre látja, hogy ezt a két lányt nem szabad egymás közelébe engednie, mert csak egy hajszálnyira vannak a balhétól. Naz pedig nem szeretné, ha kidobnák őket innét vagy esetleg végleg kitiltsák a helyről, ezért rögtön fel is pattan és Amaziana kezét megragadva kicsit arrébb húzza, miközben Lisének odaszól pár nyugtató szót. Így egyelőre sütitávolságon kívülre helyezné az elfet.*
- Egy pillanat és jövök, csak váltok a hölggyel néhány szót.* Csak pár méterre távolodik el és akkor halkan megszólal.*
- Kérem bocsátson meg neki! Egy messzi törzsből érkezett ide és nincs tisztában a helyi szokásokkal. Majd én foglalkozok vele.* Fél szemét Lisén tartja beszéd közben, aztán amint végzet vissza is térne hozzá. Persze a választ még kivárja, ha van valami. Az asztalhoz visszatérve nekilátna sütizni végre.*
- Semmi baj, nyugalom. Együk meg most már ezt a remek sütit!* Reméli, hogy ennél már nem lesz nagyobb probléma.*
// A Süti bonyolult kérdése //
* Valamiért nem hiszi, hogy egyhamar eltudná felejteni a történteket, de inkább ezt nem mondja. Sajnos egyet kell értenie a vörössel, mert tényleg nem ismeri a lányt. Mindig mikor azt hinné, hogy már sikerült eligazodnia rajta mutat valami újat, amivel meglepi a fiút.*
- Hát nem ismerlek ez tény. Túl szeszélyes vagy.* Ért vele egyet. A morcos lánnyal nehéz kijönni, így hát ráhagyja a dolgot és a sütije után nyúl, hogy aztán az asztalra kiterülve színészkedjék. Sajnos a szemét kénytelen nyitva tartani, hogy lássa az eseményeket. A bokán rúgásra és a megszólításra nem is reagál. Az orr befogásra előre felkészült, így visszatartja a lélegzetét. Minden remekül megy, már csak azt várja, hogy mellé lépjen a vörös, hogy aztán jól belé csípjen. Sajnos a pultos lánnyal nem számolt. Mellé guggol és szépen felfedi a kis játékát. Erre aztán elneveti magát a fiú és a még mindig guggoló elfhez intéz néhány szócskát.*
- Elnézést, csak meg szerettem volna tréfálni a Lisét. Nem gondoltam volna, hogy itt ilyen tanult a személyzet. Jó tudni, hogy itt ilyen jó kezekben vannak a vendégek.* Bár elrontották a színjátékát, ettől még nem haragszik. Akkor lepődik meg igazán, amikor a Rókalány megtaszítja a másikat. Már előre látja, hogy ezt a két lányt nem szabad egymás közelébe engednie, mert csak egy hajszálnyira vannak a balhétól. Naz pedig nem szeretné, ha kidobnák őket innét vagy esetleg végleg kitiltsák a helyről, ezért rögtön fel is pattan és Amaziana kezét megragadva kicsit arrébb húzza, miközben Lisének odaszól pár nyugtató szót. Így egyelőre sütitávolságon kívülre helyezné az elfet.*
- Egy pillanat és jövök, csak váltok a hölggyel néhány szót.* Csak pár méterre távolodik el és akkor halkan megszólal.*
- Kérem bocsátson meg neki! Egy messzi törzsből érkezett ide és nincs tisztában a helyi szokásokkal. Majd én foglalkozok vele.* Fél szemét Lisén tartja beszéd közben, aztán amint végzet vissza is térne hozzá. Persze a választ még kivárja, ha van valami. Az asztalhoz visszatérve nekilátna sütizni végre.*
- Semmi baj, nyugalom. Együk meg most már ezt a remek sütit!* Reméli, hogy ennél már nem lesz nagyobb probléma.*
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-16 15:37:46
Üzenet elküldve: 2020-05-16 15:37:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
*Nazron nem ismeri még Lisét, a külseje alapján gyakran félreismerik, de az élete nem volt könnyű. Túl kellett élnie és ezt csak a harcias akaratával tudta elérni. Persze azért Lisé ettől jóval összetettebb személyiség, mert nem könyörtelen gyilkos, de nem riad vissza bizonyos esetekben a szélsőséges megoldásoktól sem. Nazron figyelmeztetésére csak vállat von, egyelőre nem kíván újabb csípést kiosztani a fiúnak, így nem is szól ehhez hozzá. Nazront kedveli, így amikor morcosságát említi résnyire összehúzott szemekkel méregeti a vele szemben ülőt.*
- Majd kitalálok valamit, hogy elfelejtsd. *közben még mindig nem hajlandó a sütihez nyúlni. Kezdi túltenni magát ezen az egészen. Nazron kérdésére hátradőlve.*
- Nem ismersz Nazron, szóval nem tudhatod, milyen vagyok valójában. *mondja halkan. Semmi fenyegető nincsen benne most. Viszont úgy érzi, inkább távozna, most valahogy nincsen jó kedve, és a hely valahogy nem tetszik neki, most hogy az elf ilyen csúnya módon kinevette. Tudja nem kéne a Sellőt egy dolgozó alapján megítélnie, de most valahogy nem tud elvonatkoztatni. A friss levegő bizonyosan jót tenne, kiszellőzne az iménti eseményektől, a nehéz füstölőtől a feje, és lehet, másszínben látná utána a Sellőt még talán az elfet is. Nagyot sóhajt.*
- Bánom is én. *felel Nazron kérdésére és kijelentésére. Egyre jobban úgy érzi, hogy mehetnékje van. Talán felkapná a sütit csakúgy a kezében akár, és elmenne… Nazron azonban másféle folytatást tervezett el. Sejti, hogy nagyon finom lehet a süti, de amikor Nazron köhögni kezd, és az asztalra hanyatlik, úgy igen csak meglepődik. Elsőre tényleg viccnek gondolja, és az asztal alatt gyengéden bokán taszítja a fiút.*
- Naz! *szólítja meg. Ha erre se mozdul, úgy viszont kicsit megijed, és az ujjaival Nazron orrát csípi össze, hogy ne tudjon levegőt venni. Halottaknak nincsen rá szüksége, ha Nazron szórakozik, úgy rögtön abbahagyja, és magához tér, ha elájult akkor legalább a száját ki kell nyissa. Amire viszont nem számol az az, hogy az elf erre idejön, és Naz elé guggolva, beszélni kezd hozzá. A tudós és a színész szavak jelentésével kicsit bajban van, így nem teljesen érti, mit akarhat mondani Amaziana. De nem érdekli, mivel az elf még kicsit a bögyében van. Nem igazán tud így hozzá felhőtlenül jó pofát vágni a jelenlétéhez. Nazron lábát lökdöső talpával erősen taszítja meg az elfet térdén, ha nem kapaszkodik erősen, vagy nem számolt az asztal alól érkező aljas támadásra, akkor elméletileg a fenekére kell huppannia. Nem ténylegesen ártani nem akar a nőnek, mert azért nem próbálta megölni Lisét, vagy Nazront bántani. De igenis essen csak rá a megcsípett fenekére. Ha ez nem sikerülne, úgy kezével is besegít, hogy a sütit Amaziana arcába kenni és ily módon ellöki az elf nőt az asztaltól.*
- Nazron az én gondom. *csak ennyit mond. Közben eddigre már remélhetőleg Naz magához tér, hacsak nem halt bele, vagy bénult le valamibe, ami a sütiben volt. De úgy akkor biztos jó pár ütést el szenved még az elf. Mert a sütit ő hozta ki, és ha a fiú attól lett rosszul az ő hibája az egész. Mármint Lisé fejében így áll össze a történet.*
// A Süti bonyolult kérdése //
*Nazron nem ismeri még Lisét, a külseje alapján gyakran félreismerik, de az élete nem volt könnyű. Túl kellett élnie és ezt csak a harcias akaratával tudta elérni. Persze azért Lisé ettől jóval összetettebb személyiség, mert nem könyörtelen gyilkos, de nem riad vissza bizonyos esetekben a szélsőséges megoldásoktól sem. Nazron figyelmeztetésére csak vállat von, egyelőre nem kíván újabb csípést kiosztani a fiúnak, így nem is szól ehhez hozzá. Nazront kedveli, így amikor morcosságát említi résnyire összehúzott szemekkel méregeti a vele szemben ülőt.*
- Majd kitalálok valamit, hogy elfelejtsd. *közben még mindig nem hajlandó a sütihez nyúlni. Kezdi túltenni magát ezen az egészen. Nazron kérdésére hátradőlve.*
- Nem ismersz Nazron, szóval nem tudhatod, milyen vagyok valójában. *mondja halkan. Semmi fenyegető nincsen benne most. Viszont úgy érzi, inkább távozna, most valahogy nincsen jó kedve, és a hely valahogy nem tetszik neki, most hogy az elf ilyen csúnya módon kinevette. Tudja nem kéne a Sellőt egy dolgozó alapján megítélnie, de most valahogy nem tud elvonatkoztatni. A friss levegő bizonyosan jót tenne, kiszellőzne az iménti eseményektől, a nehéz füstölőtől a feje, és lehet, másszínben látná utána a Sellőt még talán az elfet is. Nagyot sóhajt.*
- Bánom is én. *felel Nazron kérdésére és kijelentésére. Egyre jobban úgy érzi, hogy mehetnékje van. Talán felkapná a sütit csakúgy a kezében akár, és elmenne… Nazron azonban másféle folytatást tervezett el. Sejti, hogy nagyon finom lehet a süti, de amikor Nazron köhögni kezd, és az asztalra hanyatlik, úgy igen csak meglepődik. Elsőre tényleg viccnek gondolja, és az asztal alatt gyengéden bokán taszítja a fiút.*
- Naz! *szólítja meg. Ha erre se mozdul, úgy viszont kicsit megijed, és az ujjaival Nazron orrát csípi össze, hogy ne tudjon levegőt venni. Halottaknak nincsen rá szüksége, ha Nazron szórakozik, úgy rögtön abbahagyja, és magához tér, ha elájult akkor legalább a száját ki kell nyissa. Amire viszont nem számol az az, hogy az elf erre idejön, és Naz elé guggolva, beszélni kezd hozzá. A tudós és a színész szavak jelentésével kicsit bajban van, így nem teljesen érti, mit akarhat mondani Amaziana. De nem érdekli, mivel az elf még kicsit a bögyében van. Nem igazán tud így hozzá felhőtlenül jó pofát vágni a jelenlétéhez. Nazron lábát lökdöső talpával erősen taszítja meg az elfet térdén, ha nem kapaszkodik erősen, vagy nem számolt az asztal alól érkező aljas támadásra, akkor elméletileg a fenekére kell huppannia. Nem ténylegesen ártani nem akar a nőnek, mert azért nem próbálta megölni Lisét, vagy Nazront bántani. De igenis essen csak rá a megcsípett fenekére. Ha ez nem sikerülne, úgy kezével is besegít, hogy a sütit Amaziana arcába kenni és ily módon ellöki az elf nőt az asztaltól.*
- Nazron az én gondom. *csak ennyit mond. Közben eddigre már remélhetőleg Naz magához tér, hacsak nem halt bele, vagy bénult le valamibe, ami a sütiben volt. De úgy akkor biztos jó pár ütést el szenved még az elf. Mert a sütit ő hozta ki, és ha a fiú attól lett rosszul az ő hibája az egész. Mármint Lisé fejében így áll össze a történet.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-16 09:49:18
Üzenet elküldve: 2020-05-16 09:49:18
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a Sellőbe - Rhule//
//Launridan, Nala//
//Érintőlegesen Reyraa, Lisé, Nazron, Amaziana//
//Pult//
*Vállat von Reyraa megjegyzésére, a legtöbb Sellőt ő nem ismeri annyira harciasnak, de persze biztosan rejlenek bennük lehetőségek.*
- Lehet.
*Látva, hogy kivonja magát a beszélgetésből, nem erőlteti a folytatást, különben sem akarja bajba keverni Darelld és a vezetés előtt. Launridan első lépéseit kedvtelve követi, az az érzése, hogy sok tréfájuk lesz még egymással. A jelmez visszautasítására legörbül a szája.*
- Pedig az a kedvenc részem!
*Egyfelől Launridan figyelme a fiatalok felé fordul, hogy megismerkedjen velük, másfelől Nala is feltűnik a színen, ezért társalgásuk félbemarad. Megörül a tündérlánynak, hiszen régen látta a törékeny Sellőt.*
- Nala! Már aggódtam érted. A vendégek nem eresztenek, igaz?
*Mosolyog megértőn. A kendő, amivel takarja magát, egy kissé nyugtalanítja.*
- Minden rendben van?
*A tündér kérését kíváncsian várja, épp csak ki kell mondania, hogy mit kíván, hogy megkapja, de közben a lány figyelmét elvonja a Launridannal való találkozás.
Közben az emeletről csendesen érkező Rhule-t a jelek szerint ő vette először észre, ezért otthagyja a társaságot és odalép, hogy kérését fogadja. Egy udvarias, féloldalas mosolyt kap a férfi.*
- Szép estét Önnek is!
*Egy kissé meglepi, hogy bár az emeltről jött, mégis szobát kér, ám valóban elég sokan mentek fel, és még senki nem jött le, legalábbis véglegesen. Szokatlannak találja, hogy egy vendég maga intézkedjen, mikor a személyzet két tagja is rendelkezésére áll, bár vannak elképzelései, amit inkább nem is próbál meg továbbgondolni, főleg, míg Rhule itt áll előtte.*
- Természetesen, uram! Van valami óhaja a szobát illetően?
*Kérdezi még készségesen, majd a kérésnek megfelelően választ ki egyet a szabad szobák közül, és nyújtja át a kulcsot.*
- Kellemes estét kívánok!
*Köszön el tőle, majd furcsa eseményre figyel fel a szeme sarkából az Amaziana által kiszolgált asztalnál. Egy kicsit figyeli az eseményeket.*
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.16 09:51:12
//Launridan, Nala//
//Érintőlegesen Reyraa, Lisé, Nazron, Amaziana//
//Pult//
*Vállat von Reyraa megjegyzésére, a legtöbb Sellőt ő nem ismeri annyira harciasnak, de persze biztosan rejlenek bennük lehetőségek.*
- Lehet.
*Látva, hogy kivonja magát a beszélgetésből, nem erőlteti a folytatást, különben sem akarja bajba keverni Darelld és a vezetés előtt. Launridan első lépéseit kedvtelve követi, az az érzése, hogy sok tréfájuk lesz még egymással. A jelmez visszautasítására legörbül a szája.*
- Pedig az a kedvenc részem!
*Egyfelől Launridan figyelme a fiatalok felé fordul, hogy megismerkedjen velük, másfelől Nala is feltűnik a színen, ezért társalgásuk félbemarad. Megörül a tündérlánynak, hiszen régen látta a törékeny Sellőt.*
- Nala! Már aggódtam érted. A vendégek nem eresztenek, igaz?
*Mosolyog megértőn. A kendő, amivel takarja magát, egy kissé nyugtalanítja.*
- Minden rendben van?
*A tündér kérését kíváncsian várja, épp csak ki kell mondania, hogy mit kíván, hogy megkapja, de közben a lány figyelmét elvonja a Launridannal való találkozás.
Közben az emeletről csendesen érkező Rhule-t a jelek szerint ő vette először észre, ezért otthagyja a társaságot és odalép, hogy kérését fogadja. Egy udvarias, féloldalas mosolyt kap a férfi.*
- Szép estét Önnek is!
*Egy kissé meglepi, hogy bár az emeltről jött, mégis szobát kér, ám valóban elég sokan mentek fel, és még senki nem jött le, legalábbis véglegesen. Szokatlannak találja, hogy egy vendég maga intézkedjen, mikor a személyzet két tagja is rendelkezésére áll, bár vannak elképzelései, amit inkább nem is próbál meg továbbgondolni, főleg, míg Rhule itt áll előtte.*
- Természetesen, uram! Van valami óhaja a szobát illetően?
*Kérdezi még készségesen, majd a kérésnek megfelelően választ ki egyet a szabad szobák közül, és nyújtja át a kulcsot.*
- Kellemes estét kívánok!
*Köszön el tőle, majd furcsa eseményre figyel fel a szeme sarkából az Amaziana által kiszolgált asztalnál. Egy kicsit figyeli az eseményeket.*
A hozzászólás írója (Carlotteia Oryw [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.16 09:51:12
1132. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-16 09:04:15
Üzenet elküldve: 2020-05-16 09:04:15
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Megérkezés a Sellőbe//
//Meira szobája //
*Rhule megszólalására odafordul, kiegészítésére bólogat, jelezve, hogy ezt elfelejtette hozzátenni. Meira ellenvetésére elnyom egy mosolyt, aranyosnak találja kettejük évődését. Mikor a férfi falatozni kezd, kedvesen rámosolyog. Úgy gondolja, jobb, ha sietnek, hogy Meira is csatlakozhasson, mielőtt elhűl az étel. Egy pillanatra aggódó arcot ölt, mikor Rhule szól, hogy távozik. Ha még teheti, próbálja kitalálni, hogy valami mulasztásról lehet-e szó részükről. Esetleg a levessel van gond, vagy valamit elfelejtettek. Persze lehet, hogy csak a mellékhelyiséget kívánja felkeresni, ezért nem kívánja mindenáron kiszedni belőle távozása okát, csak ha első kérdésére hajlandó elárulni.*
- Valami baj van?
*Ha Rhule maga kívánja valóban a szobát kivenni, bizonyosan sikerrel jár, és kulccsal távozhat a pulttól. Ha Cassyre bízza a dolgot, akkor a Sellő azonnal elintézi, és biztos lehet benne, hogy szomszédos vagy szemközti szobát kap. Mindeközben Paranvyr beveti szaktudását, s készleteit is, azonban a fizetségről megfeledkezik, így Cassy megint belefolyik a dologba egy kicsit. Rámosolyog büszkén a férfira, és kedvesen megsimítja a karját.*
- Ez szép munka volt, Parcy!
*Aztán Meirához fordul.*
- Igazán nem is zavarnánk tovább, a vacsora már tálalva van, és közel az áhított nyugalom. Azonban kedves kollégám a saját készletéből áldozott az imént, és úgy vélem, túl szerény, hogy maga előhozakodjon az árával, pedig az őt illeti. Sajnos még az alap varázsitalok is meglehetősen drágák a piacon…
*Süti a szemét restelkedőn egy kis időre, majd felpillant a férfira. Ha Parcy mondana egy árat, akkor Cassy nem folytatja mondandóját, de ha hallgat, akkor levezeti a maga verzióját.*
- Alapáron üvegcséje 80 arany körül van, és erre most kettő is felhasználásra került.
*Tulajdonképpen a szakértelemért is járna néhány arany, de mivel ez a rész már a Sellőházat illeti, és még nem dolgoztak ki általános díjszabást, talán így első alkalommal eltekinthetnek tőle. Hacsak Parcy nem mond összeget. Ha végeznek, akkor még Cassy érdeklődik, hogy bármiben a segítségükre lehetnek-e, és ha nincs ilyesmi, akkor mielőbb távoznak.*
//Meira szobája //
*Rhule megszólalására odafordul, kiegészítésére bólogat, jelezve, hogy ezt elfelejtette hozzátenni. Meira ellenvetésére elnyom egy mosolyt, aranyosnak találja kettejük évődését. Mikor a férfi falatozni kezd, kedvesen rámosolyog. Úgy gondolja, jobb, ha sietnek, hogy Meira is csatlakozhasson, mielőtt elhűl az étel. Egy pillanatra aggódó arcot ölt, mikor Rhule szól, hogy távozik. Ha még teheti, próbálja kitalálni, hogy valami mulasztásról lehet-e szó részükről. Esetleg a levessel van gond, vagy valamit elfelejtettek. Persze lehet, hogy csak a mellékhelyiséget kívánja felkeresni, ezért nem kívánja mindenáron kiszedni belőle távozása okát, csak ha első kérdésére hajlandó elárulni.*
- Valami baj van?
*Ha Rhule maga kívánja valóban a szobát kivenni, bizonyosan sikerrel jár, és kulccsal távozhat a pulttól. Ha Cassyre bízza a dolgot, akkor a Sellő azonnal elintézi, és biztos lehet benne, hogy szomszédos vagy szemközti szobát kap. Mindeközben Paranvyr beveti szaktudását, s készleteit is, azonban a fizetségről megfeledkezik, így Cassy megint belefolyik a dologba egy kicsit. Rámosolyog büszkén a férfira, és kedvesen megsimítja a karját.*
- Ez szép munka volt, Parcy!
*Aztán Meirához fordul.*
- Igazán nem is zavarnánk tovább, a vacsora már tálalva van, és közel az áhított nyugalom. Azonban kedves kollégám a saját készletéből áldozott az imént, és úgy vélem, túl szerény, hogy maga előhozakodjon az árával, pedig az őt illeti. Sajnos még az alap varázsitalok is meglehetősen drágák a piacon…
*Süti a szemét restelkedőn egy kis időre, majd felpillant a férfira. Ha Parcy mondana egy árat, akkor Cassy nem folytatja mondandóját, de ha hallgat, akkor levezeti a maga verzióját.*
- Alapáron üvegcséje 80 arany körül van, és erre most kettő is felhasználásra került.
*Tulajdonképpen a szakértelemért is járna néhány arany, de mivel ez a rész már a Sellőházat illeti, és még nem dolgoztak ki általános díjszabást, talán így első alkalommal eltekinthetnek tőle. Hacsak Parcy nem mond összeget. Ha végeznek, akkor még Cassy érdeklődik, hogy bármiben a segítségükre lehetnek-e, és ha nincs ilyesmi, akkor mielőbb távoznak.*
1131. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:26:17
Üzenet elküldve: 2020-05-15 17:26:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
*Ha hallaná Lisé gondolatait minden bizonnyal elmondaná a nőnek, hogy ők ketten amennyire különböznek annyira hasonlítanak. Tudja milyen túlélni, bárcsak ne tudná. Az a szakadt vászonruha amiben belépdelt a Sellőbe és a szeretteinek tetemei a felismerhetetlenségig égve sosem fog elhomályosulni. Mindig befog könnyezni a pillantása arra a rengeteg emlékre, így jobb is, hogy nem képes a vörös fejébe látni. Amaziana, már a pultot támasztja, és ahogy bele kostól az édességbe, melyet oly régen volt alkalma fogyasztani, még a szemeit is lehunyja a mágikus ízkavalkád érzetére. Azonban nem sokáig élvezheti a villáján tartott finomságot, ugyanis furcsa köhögés csapja meg a füleit, majd a látókörébe ér az asztalon elterülő férfi képe is, így hát ijedten közelebb lépked, és már sorolja is felmagában az összetevőket nem e lehet allergiás bármire belőle a vendég, amikor megpillantja a kékes íriszeket, és már tudja a másik színészkedik. Eleget tanult, hogy tudhassa egy eszméleténél lévő személy miként reagál a fényre és most az asztalon fekvő pontosan, úgy mered meglehetősen jó színészi képeségekkel maga elé. Ezért hát, csak leguggol a bútor mellé és reménykedik nem tépik meg ez idő alatt a gondosan beállított frizuráját és rámosolyog a másik nemre közben, ha teheti finoman megkocogtatja a másik vállát. *
- Tudósnak tanultam, uram. Felismerem a színészet és a haldoklás közötti meglehetősen mély különbséget. Örömmel tölt el, hogy nem veszett ki magából a ifjúkori csínytevés, de megijeszti a többi vendéget. *feleli nyugodtan, és ha nem állítják meg ezzel fel is tápászkodik és visszaáll a pulthoz. Azonban legbelül kissé sajnálja, hogy nagy valószínűséggel elrontotta a szerény tréfát. *
// A Süti bonyolult kérdése //
*Ha hallaná Lisé gondolatait minden bizonnyal elmondaná a nőnek, hogy ők ketten amennyire különböznek annyira hasonlítanak. Tudja milyen túlélni, bárcsak ne tudná. Az a szakadt vászonruha amiben belépdelt a Sellőbe és a szeretteinek tetemei a felismerhetetlenségig égve sosem fog elhomályosulni. Mindig befog könnyezni a pillantása arra a rengeteg emlékre, így jobb is, hogy nem képes a vörös fejébe látni. Amaziana, már a pultot támasztja, és ahogy bele kostól az édességbe, melyet oly régen volt alkalma fogyasztani, még a szemeit is lehunyja a mágikus ízkavalkád érzetére. Azonban nem sokáig élvezheti a villáján tartott finomságot, ugyanis furcsa köhögés csapja meg a füleit, majd a látókörébe ér az asztalon elterülő férfi képe is, így hát ijedten közelebb lépked, és már sorolja is felmagában az összetevőket nem e lehet allergiás bármire belőle a vendég, amikor megpillantja a kékes íriszeket, és már tudja a másik színészkedik. Eleget tanult, hogy tudhassa egy eszméleténél lévő személy miként reagál a fényre és most az asztalon fekvő pontosan, úgy mered meglehetősen jó színészi képeségekkel maga elé. Ezért hát, csak leguggol a bútor mellé és reménykedik nem tépik meg ez idő alatt a gondosan beállított frizuráját és rámosolyog a másik nemre közben, ha teheti finoman megkocogtatja a másik vállát. *
- Tudósnak tanultam, uram. Felismerem a színészet és a haldoklás közötti meglehetősen mély különbséget. Örömmel tölt el, hogy nem veszett ki magából a ifjúkori csínytevés, de megijeszti a többi vendéget. *feleli nyugodtan, és ha nem állítják meg ezzel fel is tápászkodik és visszaáll a pulthoz. Azonban legbelül kissé sajnálja, hogy nagy valószínűséggel elrontotta a szerény tréfát. *
1130. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:58:36
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:58:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras bár szereti csapni a szelet egy valamit nem lehet róla elmondani: azt, hogy hűtlen lenne. Szereti a művészeteket, a szép nőket, de ha megtalálja az igazit, akkor mellette marad. Miután abbahagyja lenti tevékenységét mélyen Yath szemébe néz, és megsimogatja az arcát. A hangja is komoly.*
-Mindig kettőn áll a vásár, Yathalanae. Ha így történne, akkor azt gondolnám, hogy az égiek megbüntetnek egy régi bűnöm miatt. Ha valaki hűtlenné lesz mellettem, az csak azért lehet, mert nem szerettem eléggé, és nem adtam meg neki mindent. *Szól kedves hangon, majd a lány fülébe súg. *
-Egy istennő megérdemli, hogy kényeztessék. Mondd mi a vágyad, és én teljesítem neked!* Szól, újabb csókot váltva a gyönyörű elffel.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras bár szereti csapni a szelet egy valamit nem lehet róla elmondani: azt, hogy hűtlen lenne. Szereti a művészeteket, a szép nőket, de ha megtalálja az igazit, akkor mellette marad. Miután abbahagyja lenti tevékenységét mélyen Yath szemébe néz, és megsimogatja az arcát. A hangja is komoly.*
-Mindig kettőn áll a vásár, Yathalanae. Ha így történne, akkor azt gondolnám, hogy az égiek megbüntetnek egy régi bűnöm miatt. Ha valaki hűtlenné lesz mellettem, az csak azért lehet, mert nem szerettem eléggé, és nem adtam meg neki mindent. *Szól kedves hangon, majd a lány fülébe súg. *
-Egy istennő megérdemli, hogy kényeztessék. Mondd mi a vágyad, és én teljesítem neked!* Szól, újabb csókot váltva a gyönyörű elffel.*
1129. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:53:36
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:53:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 244
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
* Naz nem is sejti, hogy Lisé mennyire haragszik a pultos lányra. Ha tudná olvasni a gondolatait lehet, hogy kissé megváltozna a véleménye a vörösről. Maga részéről hamar megbékél azzal, hogy kinevették, még ha nem is sejti, hogy igazából nem is rajta nevettek. Ilyen kis semmiségekért nem tud tartósan haragudni egy nőre, főleg akkor nem, ha az mellé még elég formás is. Lisé persze más, mert neki még rá is játszik egy kicsit a sértettségére, ha úgy van. Meg a csípés is elég friss még. Ő is szívesen használná a kezét az elf fenekén, csak éppen nem csipkedés formájában. A Rókalány megjegyzését hitetlenkedve fogadja.*
- Biztosan, bár összehasonlítani azt most nem igen tudnám. Az meg, hogy megcsípj eszedbe se jusson, mert nagyon mérges leszek. Már így is morcos vagyok a most történtek miatt.* A fojtogatás említésére csak csóválja a fejét.*
- Mikor lettél te ilyen harcias vad állat?* Ennyire vadócnak még nem látta ezelőtt. Most, hogy végre talán kezd enyhülni a hangulat a nehezen megszerzett sütije felé fordítja a figyelmét. Ő aztán nem sajnálja a kis pohárkában kapott kiegészítők használatát. Jó bőségesen megrakja vele azt az édességet. Furcsának találja, hogy Lisé, aki eddig oda volt az édességért, most nem veti rá magát.*
- Na mi van nem kell? Hát, jó én azért megkóstolom.* Villájával óvatosan szel belőle egy kis falatott és aztán szájába helyezi. Rövid ízlelgetés után lenyeli. Már előre kigondolt magában egy tervet, hogy kicsit szórakoztassa magát. Rögvest be is dobja a kis magán számát, amint Lisé rákérdez a sütire.*
- Ez nagyon fi...* El kezd köhécselni, majd aztán az asztalra hanyatlik a süti mellé, mintha meghalt volna. Szemei nyitva merednek maga elé. Nagyon kíváncsi, hogy Lisé erre mit fog reagálni. Reméli, hogy nem fog rögtön a pulthoz rohanni, mert akkor kénytelen lesz abba hagyni ezt az előadást, mert elég volt a cirkuszból már mára.*
// A Süti bonyolult kérdése //
* Naz nem is sejti, hogy Lisé mennyire haragszik a pultos lányra. Ha tudná olvasni a gondolatait lehet, hogy kissé megváltozna a véleménye a vörösről. Maga részéről hamar megbékél azzal, hogy kinevették, még ha nem is sejti, hogy igazából nem is rajta nevettek. Ilyen kis semmiségekért nem tud tartósan haragudni egy nőre, főleg akkor nem, ha az mellé még elég formás is. Lisé persze más, mert neki még rá is játszik egy kicsit a sértettségére, ha úgy van. Meg a csípés is elég friss még. Ő is szívesen használná a kezét az elf fenekén, csak éppen nem csipkedés formájában. A Rókalány megjegyzését hitetlenkedve fogadja.*
- Biztosan, bár összehasonlítani azt most nem igen tudnám. Az meg, hogy megcsípj eszedbe se jusson, mert nagyon mérges leszek. Már így is morcos vagyok a most történtek miatt.* A fojtogatás említésére csak csóválja a fejét.*
- Mikor lettél te ilyen harcias vad állat?* Ennyire vadócnak még nem látta ezelőtt. Most, hogy végre talán kezd enyhülni a hangulat a nehezen megszerzett sütije felé fordítja a figyelmét. Ő aztán nem sajnálja a kis pohárkában kapott kiegészítők használatát. Jó bőségesen megrakja vele azt az édességet. Furcsának találja, hogy Lisé, aki eddig oda volt az édességért, most nem veti rá magát.*
- Na mi van nem kell? Hát, jó én azért megkóstolom.* Villájával óvatosan szel belőle egy kis falatott és aztán szájába helyezi. Rövid ízlelgetés után lenyeli. Már előre kigondolt magában egy tervet, hogy kicsit szórakoztassa magát. Rögvest be is dobja a kis magán számát, amint Lisé rákérdez a sütire.*
- Ez nagyon fi...* El kezd köhécselni, majd aztán az asztalra hanyatlik a süti mellé, mintha meghalt volna. Szemei nyitva merednek maga elé. Nagyon kíváncsi, hogy Lisé erre mit fog reagálni. Reméli, hogy nem fog rögtön a pulthoz rohanni, mert akkor kénytelen lesz abba hagyni ezt az előadást, mert elég volt a cirkuszból már mára.*
1128. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:33:58
Üzenet elküldve: 2020-05-15 15:33:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Furcsa, de szórakoztató felfogása lehet a bárdnak a kaland fogalmáról. Kevesen vágnának bele egy ilyesmi életbe, egy szajha édes társaságában, s Yath sem tudja eldönteni, hogy Xaras komolyan gondolja-e minden szavát, vagy csak a szokásos álmodozást, hülyítést hallja, amellyel gyakran élnek a férfiak, hogy elcsábítsák a szépséges sellőket. Aztán ha tényleg szökésre kerül a sor, már fabatkát sem ér a lány, néhány boldog hét után el lesz hajítva, mint egy használt, ócska ruha, s a nagyszájú legény továbbáll, hogy rendes asszonyt keressen magának. Bár Yath maga sosem szökött még el senkivel, látott már hasonló eseteket, s kapart össze a sárból zokogó, magára hagyott nőket. Segített letörölni könnyeiket, hogy aztán a pórul járt lányok újra visszatérhessenek régi életükbe, örökre elzárva magukat a szerelemtől. Így érthető, hogy némi gyanúval fürkészi a férfit, amikor szép ígéreteivel dobálózik, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.*
- Tégy velem amit csak akarsz, Lovagom.
*Terpeszkedik kényelembe, egzotikus édességként kínálva testét. Érzékeny bőre libabőrrel reagál az izgató csókokra, s mikor Xaras elér nőiességéhez, elhagyja ajkait egy vággyal fűtött "Ahh" szócska. Nem tud mit tenni, a férfi kitartó munkájával lassacskán újjáéleszti a gyengécske forrást.*
- Nem félsz, hogy aki egész életében másokkal osztotta ágyát, végül melletted is hűtlenné lesz?
*Sóhajtja ki a kérdést, ami pár perce már nem hagyja nyugodni lelkét.*
- Olyan jó vagy hozzám...
*Nyögi még elhalóan, mert ha van valami, amit nagyon szeret, az az, ha egy férfi ilyen módon kényezteti. S agyának egyik fele máris azon kezd kattogni, hogy mindezt hogyan viszonozhatná méltóképpen.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Furcsa, de szórakoztató felfogása lehet a bárdnak a kaland fogalmáról. Kevesen vágnának bele egy ilyesmi életbe, egy szajha édes társaságában, s Yath sem tudja eldönteni, hogy Xaras komolyan gondolja-e minden szavát, vagy csak a szokásos álmodozást, hülyítést hallja, amellyel gyakran élnek a férfiak, hogy elcsábítsák a szépséges sellőket. Aztán ha tényleg szökésre kerül a sor, már fabatkát sem ér a lány, néhány boldog hét után el lesz hajítva, mint egy használt, ócska ruha, s a nagyszájú legény továbbáll, hogy rendes asszonyt keressen magának. Bár Yath maga sosem szökött még el senkivel, látott már hasonló eseteket, s kapart össze a sárból zokogó, magára hagyott nőket. Segített letörölni könnyeiket, hogy aztán a pórul járt lányok újra visszatérhessenek régi életükbe, örökre elzárva magukat a szerelemtől. Így érthető, hogy némi gyanúval fürkészi a férfit, amikor szép ígéreteivel dobálózik, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.*
- Tégy velem amit csak akarsz, Lovagom.
*Terpeszkedik kényelembe, egzotikus édességként kínálva testét. Érzékeny bőre libabőrrel reagál az izgató csókokra, s mikor Xaras elér nőiességéhez, elhagyja ajkait egy vággyal fűtött "Ahh" szócska. Nem tud mit tenni, a férfi kitartó munkájával lassacskán újjáéleszti a gyengécske forrást.*
- Nem félsz, hogy aki egész életében másokkal osztotta ágyát, végül melletted is hűtlenné lesz?
*Sóhajtja ki a kérdést, ami pár perce már nem hagyja nyugodni lelkét.*
- Olyan jó vagy hozzám...
*Nyögi még elhalóan, mert ha van valami, amit nagyon szeret, az az, ha egy férfi ilyen módon kényezteti. S agyának egyik fele máris azon kezd kattogni, hogy mindezt hogyan viszonozhatná méltóképpen.*
1127. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:10:02
Üzenet elküldve: 2020-05-15 14:10:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras tovább cirógatja Yathot. *
-Miért is ne? Egy kis kaland. *Kacsint kacéran a bárd, majd közelebb húzódik az elfhez. *
- Engedd meg Istennőm, hogy kényeztesselek!* Szól és csókokat hint Yath szemére és homlokára. A pusziáradat tovább megy le az orron az ajkakon át a nyakig, ott elidőzik egy kicsit, és utána megy csak a kelek felé, le a hashoz, végül eljut a gyönyörök kapujáig. Nyelvével ingerli a lányt, hogy az odúból egy kis nektárt, és kéjes hangikat csaljon ki a lányból. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Xaras tovább cirógatja Yathot. *
-Miért is ne? Egy kis kaland. *Kacsint kacéran a bárd, majd közelebb húzódik az elfhez. *
- Engedd meg Istennőm, hogy kényeztesselek!* Szól és csókokat hint Yath szemére és homlokára. A pusziáradat tovább megy le az orron az ajkakon át a nyakig, ott elidőzik egy kicsit, és utána megy csak a kelek felé, le a hashoz, végül eljut a gyönyörök kapujáig. Nyelvével ingerli a lányt, hogy az odúból egy kis nektárt, és kéjes hangikat csaljon ki a lányból. *
1126. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:51:24
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:51:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Most már valóban felkacag, jóízűen, ahogy a bárd tovább meséli lehetetlennek tűnő ötleteit. A kertes ház, meg a békés élet még valahogy csak-csak rendben van, na de hogy neki porontyai legyenek. Nem egy tipikus anya alapanyag, ráadásul aligha akar félvéreket a világra hozni. Saját szemével tapasztalta, milyen szomorúan tud végződni egy ilyen nász. Elvenné a leendő gyermekeitől a család lehetőségét. De végtelenül aranyos Xaras áradozása, s ezt meg is jutalmazza egy lágy, törődő csókkal.*
- Szép, békés életet ígérgetsz nekem, pedig nem is ismersz.
*Hangja nyugodt, békés, s arcára szomorkás mosoly ül.*
- Nem tudod, milyen vagyok, milyen tudok lenni, mégis képes lennél így vakon megszöktetni, és velem tölteni az életed?
*Naiv dolognak hangzik, főleg hogy a bárd kedves, más életre hívó szavait pont egy sellőnek mondja. Vajon tisztában van azzal, hogy aki mellette fekszik, egy nem túl becsületes munkával rendelkező, rossz vérű nő, aki már talán számolni sem tudja, hány lélekkel hált együtt?*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Most már valóban felkacag, jóízűen, ahogy a bárd tovább meséli lehetetlennek tűnő ötleteit. A kertes ház, meg a békés élet még valahogy csak-csak rendben van, na de hogy neki porontyai legyenek. Nem egy tipikus anya alapanyag, ráadásul aligha akar félvéreket a világra hozni. Saját szemével tapasztalta, milyen szomorúan tud végződni egy ilyen nász. Elvenné a leendő gyermekeitől a család lehetőségét. De végtelenül aranyos Xaras áradozása, s ezt meg is jutalmazza egy lágy, törődő csókkal.*
- Szép, békés életet ígérgetsz nekem, pedig nem is ismersz.
*Hangja nyugodt, békés, s arcára szomorkás mosoly ül.*
- Nem tudod, milyen vagyok, milyen tudok lenni, mégis képes lennél így vakon megszöktetni, és velem tölteni az életed?
*Naiv dolognak hangzik, főleg hogy a bárd kedves, más életre hívó szavait pont egy sellőnek mondja. Vajon tisztában van azzal, hogy aki mellette fekszik, egy nem túl becsületes munkával rendelkező, rossz vérű nő, aki már talán számolni sem tudja, hány lélekkel hált együtt?*
1125. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:19:15
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:19:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi végighallgatja az elfet. Közben cirógatja Yathot, és csókokkal halmozza el. *
-Igazad lehet, de tudok írni, olvasni, elmehetnék íróknak, vagy intézőnek egy faluba. Lenne egy szép házunk, virágos kerttel, pehelypaplannal, és három poronttyal. *Szól a bárd és megcsókolja Yathot. *
-Persze, ha itt akarnál maradni azt is megértem, csak kicsit szomorú lennék. *Mosolyodik el a bárd, és egy hosszú csókot vált a lánnyal. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A férfi végighallgatja az elfet. Közben cirógatja Yathot, és csókokkal halmozza el. *
-Igazad lehet, de tudok írni, olvasni, elmehetnék íróknak, vagy intézőnek egy faluba. Lenne egy szép házunk, virágos kerttel, pehelypaplannal, és három poronttyal. *Szól a bárd és megcsókolja Yathot. *
-Persze, ha itt akarnál maradni azt is megértem, csak kicsit szomorú lennék. *Mosolyodik el a bárd, és egy hosszú csókot vált a lánnyal. *
1124. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:02:04
Üzenet elküldve: 2020-05-15 13:02:04
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bizony, az éjszaka még rengeteg beteljesülő vággyal kecsegtet, tengernyi idő van még a hajnal első sugaráig. Így a párocska is megengedhet magának pár perc szusszanást, esetleg nyugodt, kedves társalgást, mielőtt ismét belevetik magukat az örömök édes mocsarába.
Kényelembe helyezi magát a másik oldalán, fejét ráhajtva a férfi mellkasára, meghitt, bensőséges pózba kuporodva. Kezeit most Xaras karján pihenteti, eljátszadozva a bőrrel és szőrszálakkal. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy felnézhessen a bárd csillogó szemeibe.*
- - Ahogy mondod. De nem árt, ha összeszedünk előtte egy jó adag újabb erőt.
*Mosolyog szendén.
A szökés gondolatára halkan felkuncog, bár szemében megcsillan egy kis vágyódás egy másik élet felé. Rég volt, hogy vándorolt, faluról falura, városról városra, s énekével, zenéjével szórakoztatta az útjába esőket. Szegényet, gazdagot egyaránt. Abban az időben született a legtöbb saját dala, amelyek közül manapság válogat. Mostanában nincs annyi ideje a zenére és alkotásra. De nem is kell szabad ég alatt, vagy olcsó, rozoga fogadókban megszállnia. Valahol mélyen viszont vágyik vissza oda, a teljesen szabad életbe, a természet szüntelen hullámzásához, lüktetéséhez idomulva. Megénekelni az útjába eső apró csodákat, szökellő őzeket, fészkelő madarakat. Szép időszak volt, bár nehézségekkel teli, de mégis az tette azzá, aki most. Megannyi boldog emlék, kellemes csók, s a csillagok szemlélése a fűben fekve, gondatlanul, szegényen és szabadon.*
- Megszökni? Gondolod, hogy pusztán énekléssel kellemesen megélnénk? Vagy nem riadsz vissza a durva földtől sem, ha arra kényszerít az üres erszényed?
*Feleli hasonló humorral, játékosan megbökve, majd megpuszilva a férfi orrát.*
- Vándoroltam én már eleget...
*Merengve emeli feljebb tekintetét, s nosztalgikus mosoly ül ki rózsás arcára.*
- Szép idők voltak, a maguk nyers módján.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Bizony, az éjszaka még rengeteg beteljesülő vággyal kecsegtet, tengernyi idő van még a hajnal első sugaráig. Így a párocska is megengedhet magának pár perc szusszanást, esetleg nyugodt, kedves társalgást, mielőtt ismét belevetik magukat az örömök édes mocsarába.
Kényelembe helyezi magát a másik oldalán, fejét ráhajtva a férfi mellkasára, meghitt, bensőséges pózba kuporodva. Kezeit most Xaras karján pihenteti, eljátszadozva a bőrrel és szőrszálakkal. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy felnézhessen a bárd csillogó szemeibe.*
- - Ahogy mondod. De nem árt, ha összeszedünk előtte egy jó adag újabb erőt.
*Mosolyog szendén.
A szökés gondolatára halkan felkuncog, bár szemében megcsillan egy kis vágyódás egy másik élet felé. Rég volt, hogy vándorolt, faluról falura, városról városra, s énekével, zenéjével szórakoztatta az útjába esőket. Szegényet, gazdagot egyaránt. Abban az időben született a legtöbb saját dala, amelyek közül manapság válogat. Mostanában nincs annyi ideje a zenére és alkotásra. De nem is kell szabad ég alatt, vagy olcsó, rozoga fogadókban megszállnia. Valahol mélyen viszont vágyik vissza oda, a teljesen szabad életbe, a természet szüntelen hullámzásához, lüktetéséhez idomulva. Megénekelni az útjába eső apró csodákat, szökellő őzeket, fészkelő madarakat. Szép időszak volt, bár nehézségekkel teli, de mégis az tette azzá, aki most. Megannyi boldog emlék, kellemes csók, s a csillagok szemlélése a fűben fekve, gondatlanul, szegényen és szabadon.*
- Megszökni? Gondolod, hogy pusztán énekléssel kellemesen megélnénk? Vagy nem riadsz vissza a durva földtől sem, ha arra kényszerít az üres erszényed?
*Feleli hasonló humorral, játékosan megbökve, majd megpuszilva a férfi orrát.*
- Vándoroltam én már eleget...
*Merengve emeli feljebb tekintetét, s nosztalgikus mosoly ül ki rózsás arcára.*
- Szép idők voltak, a maguk nyers módján.
1123. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:12:19
Üzenet elküldve: 2020-05-15 12:12:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yath művészete egészen a mennyekig képes repíteni a férfit. A kis csókok, harapások, nyalogatások, és simogatások mind-mind egy hatalmas egész részei. Amikor a lány szájával kezdi el kényeztetni a bárdot Xaras beletúr a hajzuhatagba, sőt olykor-olykor, kicsit lentebb is nyomja a lány fejét, hogy jobban ösztökélje őt. Amikor pedig felé kerekedik a férfi megadja magát és élvezi, hogy a lány teste, miként hullámzik rajta. Egyik kezével a rózsás kebleket simogatja, a másikkal tökéletesen kerek feneket. Végül egyszerre jutnak el az édes öröm beteljesedésig. A férfi is hangos kiáltással jelzi, hogy magjai előbújtak. A mellkasán pihenő nő homlokára ad egy csókot, és kezei simogatják a fedetlen, márványszínű, de bársonyos puhaságú bőrt. *
-Teljes mértékben, de hosszú még az éjszaka. *Jegyzi meg Xaras, ezzel utalva arra, hogy még igényli a nő társaságát. *
-Nincs kedved elszökni velem? Nappal duettben szórakoztatnánk énekünkkel a nagyérdeműt, esténként pedig csak egymás társaságát élveznénk. *Szól Xaras, viccesen, mert sejti, hogy Yath nem hagyná csak úgy ott a munkahelyét.*
A hozzászólás írója (Xaras Nodraelor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 12:31:08
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Yath művészete egészen a mennyekig képes repíteni a férfit. A kis csókok, harapások, nyalogatások, és simogatások mind-mind egy hatalmas egész részei. Amikor a lány szájával kezdi el kényeztetni a bárdot Xaras beletúr a hajzuhatagba, sőt olykor-olykor, kicsit lentebb is nyomja a lány fejét, hogy jobban ösztökélje őt. Amikor pedig felé kerekedik a férfi megadja magát és élvezi, hogy a lány teste, miként hullámzik rajta. Egyik kezével a rózsás kebleket simogatja, a másikkal tökéletesen kerek feneket. Végül egyszerre jutnak el az édes öröm beteljesedésig. A férfi is hangos kiáltással jelzi, hogy magjai előbújtak. A mellkasán pihenő nő homlokára ad egy csókot, és kezei simogatják a fedetlen, márványszínű, de bársonyos puhaságú bőrt. *
-Teljes mértékben, de hosszú még az éjszaka. *Jegyzi meg Xaras, ezzel utalva arra, hogy még igényli a nő társaságát. *
-Nincs kedved elszökni velem? Nappal duettben szórakoztatnánk énekünkkel a nagyérdeműt, esténként pedig csak egymás társaságát élveznénk. *Szól Xaras, viccesen, mert sejti, hogy Yath nem hagyná csak úgy ott a munkahelyét.*
A hozzászólás írója (Xaras Nodraelor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.15 12:31:08
1122. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 11:12:17
Üzenet elküldve: 2020-05-15 11:12:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Xaras, Yathalanae//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azért nem csinálja rosszul a férfi, Yath egyre inkább élvezi helyzetét, főleg, mikor a bárd magához is húzza, s egyéb módokon kényezteti. Elégedettségét jelzik egyre szaporább, kéjesebb nyögései, sóhajai. Arca kellemesen kipirult, teste lángban ég. És csak most kezdődik az este, még annyi módja van az örömszerzésnek, amit megtapasztalhatnak ezen éjszaka. Végre elhangzik a mondat, amire a lelke mélyén azért várt az elf. Átadják neki az irányítást, s a kezében a lehetőség, hogy alaposan szemléltesse a férfival a különleges tudományát.*
- Csak bízd rám magad.
*Suttogja szelíden, s egy pár pillanatra elszakad a bárdtól, de csak azért, hogy gyengéden az ágyra nyomhassa, háttal. Aztán felé mászik, négykézláb, s egészen közel hajol Xaras arcához, egy szenvedélyes csók erejéig. Majd ajkai elvándorolnak, mohón kóstolgatva a nyakat, arcot, majd mellkast, nyelvével alaposan bejárja a feszes hasizmok és köldök birodalmát, türelmesen megízlelve minden egyes felületet. Jobbja közben odalent kezdi szelíden, majd egyre határozottabban kényeztetni a férfit, hogy vágya ne lankadjon a kis közjáték alatt. Majd lassan, de biztosan ajkai is elérik az érzékeny helyet, s miközben kezével szorgosan dolgozik, néhány tüzes csókkal is kiegészíti a műveletet. Addig tart ez a kis játék, amíg ismét azt nem érzi, hogy a férfi újra készen áll egy hevesebb élményre. Ekkor előre kúszik, hozzányomva testét a lüktető részhez, s baljával óvatosan támaszkodik Xaras mellkasára. Kissé fel is egyenesedik, de csak azért, hogy megfelelően elhelyezkedhessen, majd kezével kicsit rásegítve ráül a nyeregre, s felkészül a szenvedélyes lovaglásra. Először lágyan kezdi csípőjét ringatni, mint a tenger szelíd hullámai, hogy könnyen alkalmazkodhasson a másik. Fokozatosan előredől, rásimulva a bárd testére, s ajkaival kényeztetve minden bőrfelületet, amit csak ér. Egyre tüzesebben mozog, a finom galoppot felváltja a gyorsabb vágtázás, s légzése is erőteljesebb, kapkodóbb. Ez is olyan, mint egy különleges tánc. egész lénye átszellemül a ritmusos vonaglásba, s nem is érzékeli pontosan, mennyi idő telik el, mire teste élvezetes görcsbe rándul, s elhagyja tüdejét egy jóleső, kéjes kiáltás. Feleszmélve a beteljesülés extázisából, lifegve, mosolyogva nehezedik Xaras mellkasára, játékosan és kacéran megnyalva nyakát.*
- Remélem, nem csalódtál a te Istennődben.
*Búgja édese, ujjaival a mellkas izmain játszadozva.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Azért nem csinálja rosszul a férfi, Yath egyre inkább élvezi helyzetét, főleg, mikor a bárd magához is húzza, s egyéb módokon kényezteti. Elégedettségét jelzik egyre szaporább, kéjesebb nyögései, sóhajai. Arca kellemesen kipirult, teste lángban ég. És csak most kezdődik az este, még annyi módja van az örömszerzésnek, amit megtapasztalhatnak ezen éjszaka. Végre elhangzik a mondat, amire a lelke mélyén azért várt az elf. Átadják neki az irányítást, s a kezében a lehetőség, hogy alaposan szemléltesse a férfival a különleges tudományát.*
- Csak bízd rám magad.
*Suttogja szelíden, s egy pár pillanatra elszakad a bárdtól, de csak azért, hogy gyengéden az ágyra nyomhassa, háttal. Aztán felé mászik, négykézláb, s egészen közel hajol Xaras arcához, egy szenvedélyes csók erejéig. Majd ajkai elvándorolnak, mohón kóstolgatva a nyakat, arcot, majd mellkast, nyelvével alaposan bejárja a feszes hasizmok és köldök birodalmát, türelmesen megízlelve minden egyes felületet. Jobbja közben odalent kezdi szelíden, majd egyre határozottabban kényeztetni a férfit, hogy vágya ne lankadjon a kis közjáték alatt. Majd lassan, de biztosan ajkai is elérik az érzékeny helyet, s miközben kezével szorgosan dolgozik, néhány tüzes csókkal is kiegészíti a műveletet. Addig tart ez a kis játék, amíg ismét azt nem érzi, hogy a férfi újra készen áll egy hevesebb élményre. Ekkor előre kúszik, hozzányomva testét a lüktető részhez, s baljával óvatosan támaszkodik Xaras mellkasára. Kissé fel is egyenesedik, de csak azért, hogy megfelelően elhelyezkedhessen, majd kezével kicsit rásegítve ráül a nyeregre, s felkészül a szenvedélyes lovaglásra. Először lágyan kezdi csípőjét ringatni, mint a tenger szelíd hullámai, hogy könnyen alkalmazkodhasson a másik. Fokozatosan előredől, rásimulva a bárd testére, s ajkaival kényeztetve minden bőrfelületet, amit csak ér. Egyre tüzesebben mozog, a finom galoppot felváltja a gyorsabb vágtázás, s légzése is erőteljesebb, kapkodóbb. Ez is olyan, mint egy különleges tánc. egész lénye átszellemül a ritmusos vonaglásba, s nem is érzékeli pontosan, mennyi idő telik el, mire teste élvezetes görcsbe rándul, s elhagyja tüdejét egy jóleső, kéjes kiáltás. Feleszmélve a beteljesülés extázisából, lifegve, mosolyogva nehezedik Xaras mellkasára, játékosan és kacéran megnyalva nyakát.*
- Remélem, nem csalódtál a te Istennődben.
*Búgja édese, ujjaival a mellkas izmain játszadozva.*
1121. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:43:55
Üzenet elküldve: 2020-05-15 09:43:55
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Naz és Lisé a Sellőben //
// A Süti bonyolult kérdése //
*Szívesen bedobná az elfet Lisé világába, és megnézné, mit csinálna. Mondjuk az erdő mélyére, ahol orkok is tanyáznak, vagy tőlük sokkal rosszabb lények is. Vagy még távolabb a hegyekbe, ahol a túlélés még nehezebb. Élelmet se találna, ha nem tudná, hol keressen, vagy a hideg elől melyik barlangba húzódhat be. Az hogy életében először jár városban, nem kellene azzal köszönteni, hogy kinevetik. Tiszta szerencsének tartja, hogy Nazronnal találkozott a Vérkertben és nem ezzel az elffel. Közben kiérkezik a süti, a bájcsevej mindkettejüktől, majd az alfelébe csíp az elfnek. Amit számára kicsit rombolóan hat, hogy Naz nevetni kezd. Ráébred, miért teszi, és miután az elf távozott egy gyengécske mosolyt megenged magának. A sütire néz és ehhez most igazán megkeseredett a szájíze.*
- Háromszor erősebben csíptem meg, mint téged. *jelenti ki. Nagyot sóhajt, kifújva az előbbi bosszús feszültségét. De a sütihez még mindig nem nyúl.*
- Ha vele találkozom, a Vértkertben biztosan ott fojtom meg. *jelenti ki. Nem is gondolta volna, hogy az elfek ilyen idegesítőek. Az ő törzsében is élt egy kettő ilyen remete elf, de azok nem ilyenek voltak. Voltak olyan barbárok, mint az övéi, és szebben öltek, mint némelyik ember. Ha Nazron a sütihez nyúl, és belekóstol, akkor figyeli, hogy milyen fejet fog vágni rá.*
- Milyen az íze? *kérdezi, és teljesen úgy nézi a sütit, mintha nem bízna az elfben. Mellékesen így is van. Nem is akar idejönni többet, ha egy mód van rá.*
// A Süti bonyolult kérdése //
*Szívesen bedobná az elfet Lisé világába, és megnézné, mit csinálna. Mondjuk az erdő mélyére, ahol orkok is tanyáznak, vagy tőlük sokkal rosszabb lények is. Vagy még távolabb a hegyekbe, ahol a túlélés még nehezebb. Élelmet se találna, ha nem tudná, hol keressen, vagy a hideg elől melyik barlangba húzódhat be. Az hogy életében először jár városban, nem kellene azzal köszönteni, hogy kinevetik. Tiszta szerencsének tartja, hogy Nazronnal találkozott a Vérkertben és nem ezzel az elffel. Közben kiérkezik a süti, a bájcsevej mindkettejüktől, majd az alfelébe csíp az elfnek. Amit számára kicsit rombolóan hat, hogy Naz nevetni kezd. Ráébred, miért teszi, és miután az elf távozott egy gyengécske mosolyt megenged magának. A sütire néz és ehhez most igazán megkeseredett a szájíze.*
- Háromszor erősebben csíptem meg, mint téged. *jelenti ki. Nagyot sóhajt, kifújva az előbbi bosszús feszültségét. De a sütihez még mindig nem nyúl.*
- Ha vele találkozom, a Vértkertben biztosan ott fojtom meg. *jelenti ki. Nem is gondolta volna, hogy az elfek ilyen idegesítőek. Az ő törzsében is élt egy kettő ilyen remete elf, de azok nem ilyenek voltak. Voltak olyan barbárok, mint az övéi, és szebben öltek, mint némelyik ember. Ha Nazron a sütihez nyúl, és belekóstol, akkor figyeli, hogy milyen fejet fog vágni rá.*
- Milyen az íze? *kérdezi, és teljesen úgy nézi a sütit, mintha nem bízna az elfben. Mellékesen így is van. Nem is akar idejönni többet, ha egy mód van rá.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242