Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 72 (1421. - 1440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1440. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-22 10:05:17
Üzenet elküldve: 2019-08-22 10:05:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Zevmann//
//Érintőlegesen mindenki//
*Miután a feladatokat kiosztotta, gyakorlatilag a Sellőház folytatja szokásos életét, mely jelenleg szerencsére egy felbolydult méhkashoz hasonlítható. Zevmann elmélkedését nem töri meg, szerencsére tudott egy-két utasítást kiosztani, mielőtt folytatnák a beszélgetést. A városba távozó csapat jó szerencse kívánságai mellett távozik, Darelld és Wrexan pedig már az istálló felé. Az őrjárat is elhagyta az épületet, hogy megkezdjék munkájukat. Cassy és Yeza kisasszony is távozott, ahogy Zammiria is. Shan úgy látszik őrposztot kapott, amit máris elfoglal, ezt elégedetten veszi tudomásul. Mosolyra húzódik ajka, majd a megszólaló Zevmann felé fordul.*
- Mármint a kikötőt? Vagy az egészet?
*Kérdezi, bár elhessegeti az Arthenior egészére irányuló lehetőséget.*
- Elsősorban egy Patkányoknak nevezett bűnszervezet, azonban emellett megtalálhatóak más bandák is, közülük a legszervezettebb a Vihar Fiai. *Biccent.* De akadnak mélységben megbúvó szektások is, a fontos, *emeli fel ujját* hogy mindenkivel semleges, jó viszont ápoljunk. *Kicsit közelebb hajol.*
- Tudja, van egy-két tervem, amihez szükségesek ingatlanok, illetve az őrjárat is a település biztonságát hivatott szolgálni. Hogy ezt meddig nézik el... *tárja szét kezét* nos, nincsenek illúzióim, ez a kikötő. *engedi le mindkettőt az asztalra.*
- Jóllehet, ami rendet itt lát, *mutat körbe* azt mi biztosítjuk, s értük el a saját kezünkkel súlyos aranyak árán.
*Nevet fel halkan, mintha nem is számítana. A továbbiakat figyelmesen hallgatja, valójában érti is, meg nem is, mit a férfi gondol, bár az az érzése, hogy, bár ő tudományosabb szempontból, de meglátta a lehetőséget a helyben, csak úgy, mint Zammiria és saját maga. Megvárja míg iszik, s a közjátékot eltekintve maga is így tesz.*
- Itt megadhatjuk ezt a lehetőséget önnek. *Bólint.* Emellett kereskedelmi kapcsolatot szeretnék kiépíteni minden környező szerveződéssel, Artheniorban és a külső területeken is. A thargokat hagynám utoljára, kemény diónak tűnnek, bár jelenleg csendesek, bizonyára nyitottak ők is jövedelmező társulásokra. Harcosok. *Vonja meg a vállát.* Emellett egy bizonyos növény kitermelését is megkezdeném itt, a kikötőben. Nem tudom mi szükséges hozzá. *Zárja mondatait.*
//Retorein Arzatrai, Zevmann//
//Érintőlegesen Shan//
*Ajtó nyílását hallja, majd felpillant. Egy ápolatlannak tűnő, magas ember jelenik meg a Sellőben. Összevonja szemöldökét. Teljes vértezetben, nem szokványos látvány, arca tarkított, egyébiránt nem az a napbarnított fajta, mintha eleddig a csatornában mászkált volna, s a napot nem látta. Halkan felsóhajt, s már intene valamelyik lánynak... azonban egyiket sem találja.*
- Hova tűnt mindenki?! *Mordul fel úgy, hogy Zevmann is kiválóan hallhatja. Mármint a felszolgáló személyzetre gondol. Nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy bármikor is felügyelet és kiszolgálás nélkül maradnak. Jobb híján Alfonz felé int tekintetével, Shan még tapasztalatlan e téren, nem akarja rábízni, jóllehet kezét felemelve biccent a lánynak a férfi felé, hogy figyeljen. Alfonz, szikár férfi hosszú ideje a Sellő őrszeme és gyakorlatilag mindenese. Felügyel a biztonságra, óvja a vendégeket. Alfonz néma bólintással löki el magát posztjáról és a férfihoz siet.*
- Jó napot, Uram! Üdvözöljük a Sellőben!
*Hajol meg, s ajkára kisebb mosoly húzódik. Ralas úr jelenleg nem ér rá, illetve addig, míg a férfi szándékáról meg nem bizonyosodik nem is tud intézkedni.*
- Kérem, válasszon helyet, a fegyvereit pedig helyezze el az ajtó mellett álló tartóban. Esetleg hozhatok valamit, vagy még gondolkodik?
*Alfonz tekintete nem felmérő, bár bizonyára alaposan felméri az érkezett alakot. Minden apró rezdülést, minden apró esetleges izgága tekintetet, mely veszélye utalhat. Retorein azonban szúrós, tekintetbe fúrt tekintettel nem találkozhat, Alfonz most felszolgálóként és nem rendreutasítóként van jelen, így tartja a tiszteletteljes távolságot és kimért, kedves modorban beszél. Ralas ellenben visszafordul Zevmannhoz, azzal a gondolattal, hogy a beosztás átírása lesz szükséges és a kiemelt vendégeket is kissé nagyobb szabadságra engedik, mármint kiszolgálás nélkül, mert ez így nem jó. Ha Cassy rövid időn belül nem jelenik meg kénytelen lesz beállni a pult mögé, az viszont a megbeszélések rovására fog menni, amit nem akar.*
- Hol is tartottunk? Látja, zajlik az élet! *Mosolyodik el bocsánatkérően, de belül valójában tombol.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.22 10:23:12
//Érintőlegesen mindenki//
*Miután a feladatokat kiosztotta, gyakorlatilag a Sellőház folytatja szokásos életét, mely jelenleg szerencsére egy felbolydult méhkashoz hasonlítható. Zevmann elmélkedését nem töri meg, szerencsére tudott egy-két utasítást kiosztani, mielőtt folytatnák a beszélgetést. A városba távozó csapat jó szerencse kívánságai mellett távozik, Darelld és Wrexan pedig már az istálló felé. Az őrjárat is elhagyta az épületet, hogy megkezdjék munkájukat. Cassy és Yeza kisasszony is távozott, ahogy Zammiria is. Shan úgy látszik őrposztot kapott, amit máris elfoglal, ezt elégedetten veszi tudomásul. Mosolyra húzódik ajka, majd a megszólaló Zevmann felé fordul.*
- Mármint a kikötőt? Vagy az egészet?
*Kérdezi, bár elhessegeti az Arthenior egészére irányuló lehetőséget.*
- Elsősorban egy Patkányoknak nevezett bűnszervezet, azonban emellett megtalálhatóak más bandák is, közülük a legszervezettebb a Vihar Fiai. *Biccent.* De akadnak mélységben megbúvó szektások is, a fontos, *emeli fel ujját* hogy mindenkivel semleges, jó viszont ápoljunk. *Kicsit közelebb hajol.*
- Tudja, van egy-két tervem, amihez szükségesek ingatlanok, illetve az őrjárat is a település biztonságát hivatott szolgálni. Hogy ezt meddig nézik el... *tárja szét kezét* nos, nincsenek illúzióim, ez a kikötő. *engedi le mindkettőt az asztalra.*
- Jóllehet, ami rendet itt lát, *mutat körbe* azt mi biztosítjuk, s értük el a saját kezünkkel súlyos aranyak árán.
*Nevet fel halkan, mintha nem is számítana. A továbbiakat figyelmesen hallgatja, valójában érti is, meg nem is, mit a férfi gondol, bár az az érzése, hogy, bár ő tudományosabb szempontból, de meglátta a lehetőséget a helyben, csak úgy, mint Zammiria és saját maga. Megvárja míg iszik, s a közjátékot eltekintve maga is így tesz.*
- Itt megadhatjuk ezt a lehetőséget önnek. *Bólint.* Emellett kereskedelmi kapcsolatot szeretnék kiépíteni minden környező szerveződéssel, Artheniorban és a külső területeken is. A thargokat hagynám utoljára, kemény diónak tűnnek, bár jelenleg csendesek, bizonyára nyitottak ők is jövedelmező társulásokra. Harcosok. *Vonja meg a vállát.* Emellett egy bizonyos növény kitermelését is megkezdeném itt, a kikötőben. Nem tudom mi szükséges hozzá. *Zárja mondatait.*
//Retorein Arzatrai, Zevmann//
//Érintőlegesen Shan//
*Ajtó nyílását hallja, majd felpillant. Egy ápolatlannak tűnő, magas ember jelenik meg a Sellőben. Összevonja szemöldökét. Teljes vértezetben, nem szokványos látvány, arca tarkított, egyébiránt nem az a napbarnított fajta, mintha eleddig a csatornában mászkált volna, s a napot nem látta. Halkan felsóhajt, s már intene valamelyik lánynak... azonban egyiket sem találja.*
- Hova tűnt mindenki?! *Mordul fel úgy, hogy Zevmann is kiválóan hallhatja. Mármint a felszolgáló személyzetre gondol. Nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy bármikor is felügyelet és kiszolgálás nélkül maradnak. Jobb híján Alfonz felé int tekintetével, Shan még tapasztalatlan e téren, nem akarja rábízni, jóllehet kezét felemelve biccent a lánynak a férfi felé, hogy figyeljen. Alfonz, szikár férfi hosszú ideje a Sellő őrszeme és gyakorlatilag mindenese. Felügyel a biztonságra, óvja a vendégeket. Alfonz néma bólintással löki el magát posztjáról és a férfihoz siet.*
- Jó napot, Uram! Üdvözöljük a Sellőben!
*Hajol meg, s ajkára kisebb mosoly húzódik. Ralas úr jelenleg nem ér rá, illetve addig, míg a férfi szándékáról meg nem bizonyosodik nem is tud intézkedni.*
- Kérem, válasszon helyet, a fegyvereit pedig helyezze el az ajtó mellett álló tartóban. Esetleg hozhatok valamit, vagy még gondolkodik?
*Alfonz tekintete nem felmérő, bár bizonyára alaposan felméri az érkezett alakot. Minden apró rezdülést, minden apró esetleges izgága tekintetet, mely veszélye utalhat. Retorein azonban szúrós, tekintetbe fúrt tekintettel nem találkozhat, Alfonz most felszolgálóként és nem rendreutasítóként van jelen, így tartja a tiszteletteljes távolságot és kimért, kedves modorban beszél. Ralas ellenben visszafordul Zevmannhoz, azzal a gondolattal, hogy a beosztás átírása lesz szükséges és a kiemelt vendégeket is kissé nagyobb szabadságra engedik, mármint kiszolgálás nélkül, mert ez így nem jó. Ha Cassy rövid időn belül nem jelenik meg kénytelen lesz beállni a pult mögé, az viszont a megbeszélések rovására fog menni, amit nem akar.*
- Hol is tartottunk? Látja, zajlik az élet! *Mosolyodik el bocsánatkérően, de belül valójában tombol.*
A hozzászólás írója (Ralas Drayte) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.22 10:23:12
1439. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 22:31:50
Üzenet elküldve: 2019-08-21 22:31:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Tévedett, Khul nem ismeri a kölyköt, de minden bizonnyal akadt már dolga hasonló kis taknyos csavargókkal. Legalábbis abból kiindulva, ahogy kezeli a helyzetet. Ezt látva Reyraa úgy dönt, nem is szól bele, marad a háttérben, fenyegető árnyként, és csak szúrós szemekkel bámulja a lányt, némi gúnnyal a tekintetében. Amúgy sincs jó beszélőkéje, nem szokott csevegni az áldozatokkal.
Khul ügyesen visszavág, hasonló stílusban, mint ahogy a kölyök úgy rájuk rontott. Váratlan és kiszámíthatatlan.
Látva a kis kormos meghökkent arcát, Rey megenged magának egy mosolyt.*
~Na mivan, öcsi, erre nem számítottál? ~
*A szituáció egyre absztaktabbá válik, a kislány pedig egyre zavartabbá, legalábbis a mélységi nőnek úgy tűnik. A jelenet csúcspontján Rey nem bírja tovább, fekszakad belőle egy halk kacaj. Persze nem az az édes, gyöngyöző női kacaj, sokkal inkább nevezhető gúnyosnak, megintcsak. (Ez Rey specialitása, már szinte tökélyre fejlesztette a gúnyos és megvető nevetés és mosoly tudományát.)
És a csavargó hamarosan elszalad, majd vissza, majd megint el, majd megint vissza, végül úgy néz ki, eltűnik. Reyraa legalábbis nagyon reméli.*
-Szép volt, Zsoldoskám, szerintem kiakasztottad.
*Kacsint a férfi felé, majd végignéz az előttük elterülő házakon.*
-Ideje lenne tényleg elindulni.
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Tévedett, Khul nem ismeri a kölyköt, de minden bizonnyal akadt már dolga hasonló kis taknyos csavargókkal. Legalábbis abból kiindulva, ahogy kezeli a helyzetet. Ezt látva Reyraa úgy dönt, nem is szól bele, marad a háttérben, fenyegető árnyként, és csak szúrós szemekkel bámulja a lányt, némi gúnnyal a tekintetében. Amúgy sincs jó beszélőkéje, nem szokott csevegni az áldozatokkal.
Khul ügyesen visszavág, hasonló stílusban, mint ahogy a kölyök úgy rájuk rontott. Váratlan és kiszámíthatatlan.
Látva a kis kormos meghökkent arcát, Rey megenged magának egy mosolyt.*
~Na mivan, öcsi, erre nem számítottál? ~
*A szituáció egyre absztaktabbá válik, a kislány pedig egyre zavartabbá, legalábbis a mélységi nőnek úgy tűnik. A jelenet csúcspontján Rey nem bírja tovább, fekszakad belőle egy halk kacaj. Persze nem az az édes, gyöngyöző női kacaj, sokkal inkább nevezhető gúnyosnak, megintcsak. (Ez Rey specialitása, már szinte tökélyre fejlesztette a gúnyos és megvető nevetés és mosoly tudományát.)
És a csavargó hamarosan elszalad, majd vissza, majd megint el, majd megint vissza, végül úgy néz ki, eltűnik. Reyraa legalábbis nagyon reméli.*
-Szép volt, Zsoldoskám, szerintem kiakasztottad.
*Kacsint a férfi felé, majd végignéz az előttük elterülő házakon.*
-Ideje lenne tényleg elindulni.
1438. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:56:07
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:56:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőház - Cassy//
- Galantéria... nos, udvariasság, modor *sorolja a szónak megfelelő szinonimákat.* - A nőkkel szembeni előzékenységre szokás használni. Igaz, nem a legelterjedtebb kifejezés. Ahogy a szokás maga is elég kopott darab *húzza el a száját kissé.* - A férfiak mind disznók *sóhajtja el a konklúziót.* - Némelyik mondjuk egész szerethető, formás fajta *teszi hozzá, belekuncogva a borongósra sikerült társadalomkritikába.
A fürdővíz kellemesen ellazítja, a hajával babráló lány egyszerű, nyílt közvetlensége, a természetéből fakadó odaadás pedig kisöpri a fejéből a nyomasztó gondolatokat. A szerénysége, a pironkodása és hogy ennyire híján van a nagyravágyásnak, mintha épp Yeza ellenpólusa lenne a világban. A fejére kínált koronát Cassy bársonypárnára helyezve nyújtja vissza a vörösnek. Finoman kibújik a bókban ráruházott hatalom alól, s visszaállítja a rendet, mely ugyan hálásan megtartja a csillogás közelében, de visszaállítja szerényebb posztjára.*
- Rád bízom *mondja a hajfonat kapcsán. Ő igazán nem gondolta túl ezt a dolgot. Csupán praktikus szempontok miatt kérte. De nehéz lenne nem észrevenni, hogy az elf lány milyen örömmel babrál a rőt tincsekkel. Nem szegné kedvét azzal, hogy szorítkozzon az egyszerűségre, inkább hagyja kibontakozni.* - Csak ne legyen se túl szoros, se túl laza. *Ennyi kikötést tesz csupán, s így valószínűleg mindketten megkapják, amit szeretnének. Yeza előre fordul és a tenyerébe merve vizet csorgat végig a nyakán, a vállán, aztán a szivacsért nyúl, hogy megnedvesítve azzal folytassa. Tisztálkodás köntösébe bujtatott hedonizmus. Egy ilyen fürdőház pontosan ennek emelt templom.*
- Ha egyszer rám szállna egy kósza hercegség *mosolyodik kegyes hálával a kényeztetés felett* -, téged foglak elsőnek a szolgálatomba csábítani. És Essant *teszi hozzá.* - Talán. Mit gondolsz? *kérdi vidoran, de nem fordul hátra. Egyrészt nem akarja megzavarni a lányt a fonatokkal való ügyködésben, másrészt pedig sejtése szerint a név említése is épp eléggé zavarba hozza anélkül is, hogy a pillantásával tetézné.*
- Galantéria... nos, udvariasság, modor *sorolja a szónak megfelelő szinonimákat.* - A nőkkel szembeni előzékenységre szokás használni. Igaz, nem a legelterjedtebb kifejezés. Ahogy a szokás maga is elég kopott darab *húzza el a száját kissé.* - A férfiak mind disznók *sóhajtja el a konklúziót.* - Némelyik mondjuk egész szerethető, formás fajta *teszi hozzá, belekuncogva a borongósra sikerült társadalomkritikába.
A fürdővíz kellemesen ellazítja, a hajával babráló lány egyszerű, nyílt közvetlensége, a természetéből fakadó odaadás pedig kisöpri a fejéből a nyomasztó gondolatokat. A szerénysége, a pironkodása és hogy ennyire híján van a nagyravágyásnak, mintha épp Yeza ellenpólusa lenne a világban. A fejére kínált koronát Cassy bársonypárnára helyezve nyújtja vissza a vörösnek. Finoman kibújik a bókban ráruházott hatalom alól, s visszaállítja a rendet, mely ugyan hálásan megtartja a csillogás közelében, de visszaállítja szerényebb posztjára.*
- Rád bízom *mondja a hajfonat kapcsán. Ő igazán nem gondolta túl ezt a dolgot. Csupán praktikus szempontok miatt kérte. De nehéz lenne nem észrevenni, hogy az elf lány milyen örömmel babrál a rőt tincsekkel. Nem szegné kedvét azzal, hogy szorítkozzon az egyszerűségre, inkább hagyja kibontakozni.* - Csak ne legyen se túl szoros, se túl laza. *Ennyi kikötést tesz csupán, s így valószínűleg mindketten megkapják, amit szeretnének. Yeza előre fordul és a tenyerébe merve vizet csorgat végig a nyakán, a vállán, aztán a szivacsért nyúl, hogy megnedvesítve azzal folytassa. Tisztálkodás köntösébe bujtatott hedonizmus. Egy ilyen fürdőház pontosan ennek emelt templom.*
- Ha egyszer rám szállna egy kósza hercegség *mosolyodik kegyes hálával a kényeztetés felett* -, téged foglak elsőnek a szolgálatomba csábítani. És Essant *teszi hozzá.* - Talán. Mit gondolsz? *kérdi vidoran, de nem fordul hátra. Egyrészt nem akarja megzavarni a lányt a fonatokkal való ügyködésben, másrészt pedig sejtése szerint a név említése is épp eléggé zavarba hozza anélkül is, hogy a pillantásával tetézné.*
1437. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:17:15
Üzenet elküldve: 2019-08-21 21:17:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Lassan, lépésről lépésre minden egyes mozdulatát alaposan megfontolva halad a Sellőház irányába Retorein. Kifejezetten kényelmetlenül érzi magát amiért önszántából merészkedik emberek közé. Gondolatai egymás hegyén-hátán tolongva kavarognak körbe a fejében. Hol el kap egy gondolatszálat, hol belegabalyodik másik háromba, aztán elfelejti mindet. Már azt is súlyos teher észben tartania, hogy hova is készült. Többször majdnem sarkon fordult, és visszahúzódott egy "kényelmes" és "biztonságos" sikátorba. Végül sikeresen ujjai közé tudta kaparintani a sok keringő gondolat foszlány közül azt ami tartalmazta elindulása céljának emlékét. Ezt az emléket jó szorosan megragadja, és sokadik alkalommal csomagolja ki, hogy rálátást szerezzen saját ambíciójára.* ~Miért? Miért is megyek pénzt keresni? Ez az! Munkát akarok találni és pénzt keresni! Ezért indultam, nem? De. Ezért. Pénz... Vajon mire használnám?~ *Saját magához feltett kérdésében talál válaszra. Végül csak ennyire jut. Megdolgozni némi aranyért. Eszébe jut az is hogy egy napja látott egy hirdetést. Ezért elindult a Sellőházba, hogy jelentkezzen arra a hirdetésre. Viszont anyagi javak utáni vágyának okát nem sikerül felfednie maga előtt. Végül egy vállrántás kíséretében beletörődik ebbe. Ettől függetlenül folytatja útját. Abban biztos hogy nem hiába indult el. Nem szeret felesleges dolgokat csinálni, és bizonyos hogy jó ok nélkül nem menne közösségbe.
Mire sikeresen elrendezi gondolatit, máris egy ajtóba ütközik. Igazi ajtóba, de csak képletesen ütközik bele. ~Hehe! Útonálló.~ Igencsak jót mulat a saját bugyuta viccén, de ez külsején nem látszik. Arca vonásai rezzenéstelenek már amióta elindult. Továbbá szokásos testét és arcát is takaró öltözékét is magán viseli. Éppen ezért arca fedetlen részeiről, de már a maszkjából is csöpög az izzadtság. Bár ez egy cseppet sem zavarja. Azért visel ennyi göncöt, hogy eltakarja bőrét, illetve az azon található tetoválásokat. Túl sok tekintetet vonzana eltérő színű íriszeivel, és a tetoválásokkal. Márpedig nem szereti ha nézik, pontosabban azt nem szívleli ha bámulják. A szemkontaktust pedig kifejezetten kerüli. Ahogy a vadon élőlényei is, ugyanúgy ő is idegesen, olykor agresszívan reagál rá. Habár általában sikerül uralkodnia magán. Sőt! Arra is képes, hogy az elméje kavargó káoszát kordában tartsa, és gondolatainak hatalmas csomóját egyenesre fésülje. Ilyenkor teljesen eltudja űzni zavartságát, így viselkedése is szinte teljesen átlagossá válik. Szinte. Csak hogy amint újra összegabalyodnak fejében az okokat és célokat összekötő szálak, újra fejetlenség uralkodik el a tudatában.
Visszatérve az ajtóhoz. Körbe nézve lassan megerősíti magában a tényt, miszerint ezen ajtó már a pinty bejárata. Mivel nehezére esik bemerészkedni, ezért nem ront be csak úgy. Szépen, illedelmesen, természetesen csak időhúzás céljából be kopog az épületbe. Aztán tudatosul benne hogy a kopogás nem is volt jó ötlet. Jelezte hogy itt van, innen már nem fordulhat vissza. Ezért hát lassú mozdulattal nyitja ki maga előtt az ajtót. Amint belép igen merevvé, feszélyezetté válik. Le szegett fejjel halad beljebb, de szó nélkül. Nem is köszön. Egyszerűen csak helyet foglal egy asztalnál. Eztán törni kezdi a fejét hogyan is kéne tovább folytatnia. Az is nehezére esett hogy ide jöjjön. Másokkal pedig nem repesve az örömtől szokott beszélgetni. Maximum csak magának feltett kérdésekre válaszol könnyeden. Így hát ül és jobb híján várja a csodát. Közben próbálja le nyugtatni magát. Barátkozik a gondolattal miszerint mostantól sokat lesz emberek között.*
Mire sikeresen elrendezi gondolatit, máris egy ajtóba ütközik. Igazi ajtóba, de csak képletesen ütközik bele. ~Hehe! Útonálló.~ Igencsak jót mulat a saját bugyuta viccén, de ez külsején nem látszik. Arca vonásai rezzenéstelenek már amióta elindult. Továbbá szokásos testét és arcát is takaró öltözékét is magán viseli. Éppen ezért arca fedetlen részeiről, de már a maszkjából is csöpög az izzadtság. Bár ez egy cseppet sem zavarja. Azért visel ennyi göncöt, hogy eltakarja bőrét, illetve az azon található tetoválásokat. Túl sok tekintetet vonzana eltérő színű íriszeivel, és a tetoválásokkal. Márpedig nem szereti ha nézik, pontosabban azt nem szívleli ha bámulják. A szemkontaktust pedig kifejezetten kerüli. Ahogy a vadon élőlényei is, ugyanúgy ő is idegesen, olykor agresszívan reagál rá. Habár általában sikerül uralkodnia magán. Sőt! Arra is képes, hogy az elméje kavargó káoszát kordában tartsa, és gondolatainak hatalmas csomóját egyenesre fésülje. Ilyenkor teljesen eltudja űzni zavartságát, így viselkedése is szinte teljesen átlagossá válik. Szinte. Csak hogy amint újra összegabalyodnak fejében az okokat és célokat összekötő szálak, újra fejetlenség uralkodik el a tudatában.
Visszatérve az ajtóhoz. Körbe nézve lassan megerősíti magában a tényt, miszerint ezen ajtó már a pinty bejárata. Mivel nehezére esik bemerészkedni, ezért nem ront be csak úgy. Szépen, illedelmesen, természetesen csak időhúzás céljából be kopog az épületbe. Aztán tudatosul benne hogy a kopogás nem is volt jó ötlet. Jelezte hogy itt van, innen már nem fordulhat vissza. Ezért hát lassú mozdulattal nyitja ki maga előtt az ajtót. Amint belép igen merevvé, feszélyezetté válik. Le szegett fejjel halad beljebb, de szó nélkül. Nem is köszön. Egyszerűen csak helyet foglal egy asztalnál. Eztán törni kezdi a fejét hogyan is kéne tovább folytatnia. Az is nehezére esett hogy ide jöjjön. Másokkal pedig nem repesve az örömtől szokott beszélgetni. Maximum csak magának feltett kérdésekre válaszol könnyeden. Így hát ül és jobb híján várja a csodát. Közben próbálja le nyugtatni magát. Barátkozik a gondolattal miszerint mostantól sokat lesz emberek között.*
1436. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 19:25:49
Üzenet elküldve: 2019-08-21 19:25:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Fogadótér//
//Zammiria, Darelld, Wrexan//
*Shanneira gondolatai kákicslevek és erős, rumos teák körül forognak, illetve azon morfondírozik, hogy hogy a fenébe szerezhetne úgy, hogy nem bír még megszólalni. Noha ő úgy gondolja, ábrázata magáért beszél, úgy tűnik mások számára nem egyértelmű a helyzet, senki sem siet ugyanis a megmentésére. Sorsába beletörődve sóhajt, mikor végül valaki megszólítja. Erősen hunyorogva pillant a hang irányába, már eléggé kitisztult a látása szerencsére ahhoz, hogy felismerje egyik főnökét és ne morranjon rá, bár valószínűleg nem is lenne rá ereje.*
-Rendben.
*Suttogja a szokottnál is rekedtebb hangon, miután Zammiriához lépve megtudja mai feladatát. Jobban is örül kicsit, hogy inkább őrködni osztotta őt be a mélységi, az ilyen pakolászásért meg hasonlókért nincs kifejezetten oda, persze, ha muszáj lenne azt is megcsinálná.*
-'Reggelt!
*Köszönti kisebb torokköszörülés után Darelldet is, meg az imént emlegetett fiút, akire épp csak egy gyors pillantást vet, hamar leterheli ugyanis az éppen egészen takarékosan működő agyát a férfi nem is oly rövid mondókája. Lassan, de biztosan ugyan elérnek az információk a tudatáig, legalább is a lényeges részek, ezt halvány bólogatásokkal jelzi is a másiknak.
Amint magára hagyják őt, egy ásítás kíséretében nyújtózik egyet, kiroppantja ujjait és nyakát majd fejbőrét vakargatva pillant végig a helyiségen és megállapítja, hogy tényleg jóformán senki sincs itt. Ledobja hát magát az egyik üres székre, ahonnan jól rálát a bejárati ajtóra, közben pedig abban reménykedik, hogy Csibe hamarosan visszaér és ad neki valamit, amitől felébred.*
//Zammiria, Darelld, Wrexan//
*Shanneira gondolatai kákicslevek és erős, rumos teák körül forognak, illetve azon morfondírozik, hogy hogy a fenébe szerezhetne úgy, hogy nem bír még megszólalni. Noha ő úgy gondolja, ábrázata magáért beszél, úgy tűnik mások számára nem egyértelmű a helyzet, senki sem siet ugyanis a megmentésére. Sorsába beletörődve sóhajt, mikor végül valaki megszólítja. Erősen hunyorogva pillant a hang irányába, már eléggé kitisztult a látása szerencsére ahhoz, hogy felismerje egyik főnökét és ne morranjon rá, bár valószínűleg nem is lenne rá ereje.*
-Rendben.
*Suttogja a szokottnál is rekedtebb hangon, miután Zammiriához lépve megtudja mai feladatát. Jobban is örül kicsit, hogy inkább őrködni osztotta őt be a mélységi, az ilyen pakolászásért meg hasonlókért nincs kifejezetten oda, persze, ha muszáj lenne azt is megcsinálná.*
-'Reggelt!
*Köszönti kisebb torokköszörülés után Darelldet is, meg az imént emlegetett fiút, akire épp csak egy gyors pillantást vet, hamar leterheli ugyanis az éppen egészen takarékosan működő agyát a férfi nem is oly rövid mondókája. Lassan, de biztosan ugyan elérnek az információk a tudatáig, legalább is a lényeges részek, ezt halvány bólogatásokkal jelzi is a másiknak.
Amint magára hagyják őt, egy ásítás kíséretében nyújtózik egyet, kiroppantja ujjait és nyakát majd fejbőrét vakargatva pillant végig a helyiségen és megállapítja, hogy tényleg jóformán senki sincs itt. Ledobja hát magát az egyik üres székre, ahonnan jól rálát a bejárati ajtóra, közben pedig abban reménykedik, hogy Csibe hamarosan visszaér és ad neki valamit, amitől felébred.*
1435. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 18:20:56
Üzenet elküldve: 2019-08-21 18:20:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld//
// Istálló //
// Istálló takarítás //
* Nincs baj a lovakkal, mondjuk az egyik kanca húzódozik, de végül csak zöld ágra vergődnek. Szépen átvezeti mindegyiket egy másik bokszba. Megpaskolja az állatok nyakát is, dicséretképpen. Kiderül, hogy a karám említése, csak félreértés volt. Ezt tisztázva már nincs más. Hamarosan Darelld távozik is, így Wrexan egyedül marad a munkájával. Miután a lovak másik helyre kerültek, elkeríti a két nagy vedret. Fogja villát és elkezdi a trágyát beleszedni. Ha megtelt, akkor megragadja a két vödröt és megindul a trágyatároló felé. Nem egyszerű dolog cipelni a két vedret, de nem fog ki ez a fiún. A tárolóhoz érve egyesével borítja ki a vedreket. Aztán szépen megindul vissza. ~ Nem vészes a munka, csak időigényes lesz egy kicsit. Nem akarom összecsapni. ~ Vélekedik magában. Eddig ilyesfajta munkát nem végzet még. A lovakkal csak annyi dolga volt, hogy befogja a bánya kocsi elé és irányítsa a jószágot. Soha nem is gondolta volna, hogy ez most a hasznára válik. Visszatérve a bokszhoz, folytatja amit elkezdett.*
// Istálló //
// Istálló takarítás //
* Nincs baj a lovakkal, mondjuk az egyik kanca húzódozik, de végül csak zöld ágra vergődnek. Szépen átvezeti mindegyiket egy másik bokszba. Megpaskolja az állatok nyakát is, dicséretképpen. Kiderül, hogy a karám említése, csak félreértés volt. Ezt tisztázva már nincs más. Hamarosan Darelld távozik is, így Wrexan egyedül marad a munkájával. Miután a lovak másik helyre kerültek, elkeríti a két nagy vedret. Fogja villát és elkezdi a trágyát beleszedni. Ha megtelt, akkor megragadja a két vödröt és megindul a trágyatároló felé. Nem egyszerű dolog cipelni a két vedret, de nem fog ki ez a fiún. A tárolóhoz érve egyesével borítja ki a vedreket. Aztán szépen megindul vissza. ~ Nem vészes a munka, csak időigényes lesz egy kicsit. Nem akarom összecsapni. ~ Vélekedik magában. Eddig ilyesfajta munkát nem végzet még. A lovakkal csak annyi dolga volt, hogy befogja a bánya kocsi elé és irányítsa a jószágot. Soha nem is gondolta volna, hogy ez most a hasznára válik. Visszatérve a bokszhoz, folytatja amit elkezdett.*
1434. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 16:17:33
Üzenet elküldve: 2019-08-21 16:17:33
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Istálló//
//Wrexan//
*Bólint az elhatározásra, és figyeli, miképp bánik Wrexan a jószágokkal. Meg kell állapítania, hogy egész nyugodtan viselik, látszik, hogy valóban nem először nyúl lovakhoz. A pej kanca ugyan húzódozik egy kicsit, de mindenkivel ilyen félénk, az egyik illusztris hölgyvendég hátasa, aki három napja érkezett. A női vendégek nem meglepő módon valamivel ritkábban fordulnak meg itt, de ha a kikötői szállásnál a Rumos és a Sellő között kell választani, akkor még bordély mivolta ellenére is szívesebben jönnek ide, főleg, ha nem egyedül szállnak meg. Tudomása szerint nem is tölti egyedül az éjszakáit az asszony, legalábbis valahogy férjezett benyomást kelt kora és alakja miatt. Nem csúnya nő és nem is öreg, de legalább egy-két gyermeket kinéz belőle. Arról természetesen mélyen hallgat, hogy nem gyerekekkel, de még csak nem is férjjel érkezett ide, ez nem tartozik rá, különben is az egész merő spekuláció, amit évtizedek tapasztalatai táplálnak. Sokan vannak, kik a hamvas leányoknál jobban értékelik az érett, asszonyi kegyeket, az elhanyagolt, tapasztalt, hálás nőkét, kik még csak nem is akaszkodhatnak a szabad széptevők nyakába, akkor sem, ha állapotosak lesznek. Ez azonban a saját magánügyük, Darelldtől biztosan nem is hall senki erről, a folyosói pletykák leginkább a szobalányoktól és a Sellőktől erednek. A kérdés még akkor éri, mikor épp azon gondolkodik, hogy lassan távozóra fogja.*
- Csak ott kell takaríts, ahol bent álltak a lovak az imént. Az istálló teljes takarítása két nap múlva esedékes.
*Szabadtéri kifutójuk nincs, csupán gerenda, melyhez a szabad ég alatt kiköthetik a lovakat, így Darelld helytelenül használta a karám szót, ha esetleg elhagyta a száját. Úgy tűnik, más dolga nincs, nem marad hát tovább, elindul megkeresni a mélységit, hogy nekilássanak a munkának.*
//Wrexan//
*Bólint az elhatározásra, és figyeli, miképp bánik Wrexan a jószágokkal. Meg kell állapítania, hogy egész nyugodtan viselik, látszik, hogy valóban nem először nyúl lovakhoz. A pej kanca ugyan húzódozik egy kicsit, de mindenkivel ilyen félénk, az egyik illusztris hölgyvendég hátasa, aki három napja érkezett. A női vendégek nem meglepő módon valamivel ritkábban fordulnak meg itt, de ha a kikötői szállásnál a Rumos és a Sellő között kell választani, akkor még bordély mivolta ellenére is szívesebben jönnek ide, főleg, ha nem egyedül szállnak meg. Tudomása szerint nem is tölti egyedül az éjszakáit az asszony, legalábbis valahogy férjezett benyomást kelt kora és alakja miatt. Nem csúnya nő és nem is öreg, de legalább egy-két gyermeket kinéz belőle. Arról természetesen mélyen hallgat, hogy nem gyerekekkel, de még csak nem is férjjel érkezett ide, ez nem tartozik rá, különben is az egész merő spekuláció, amit évtizedek tapasztalatai táplálnak. Sokan vannak, kik a hamvas leányoknál jobban értékelik az érett, asszonyi kegyeket, az elhanyagolt, tapasztalt, hálás nőkét, kik még csak nem is akaszkodhatnak a szabad széptevők nyakába, akkor sem, ha állapotosak lesznek. Ez azonban a saját magánügyük, Darelldtől biztosan nem is hall senki erről, a folyosói pletykák leginkább a szobalányoktól és a Sellőktől erednek. A kérdés még akkor éri, mikor épp azon gondolkodik, hogy lassan távozóra fogja.*
- Csak ott kell takaríts, ahol bent álltak a lovak az imént. Az istálló teljes takarítása két nap múlva esedékes.
*Szabadtéri kifutójuk nincs, csupán gerenda, melyhez a szabad ég alatt kiköthetik a lovakat, így Darelld helytelenül használta a karám szót, ha esetleg elhagyta a száját. Úgy tűnik, más dolga nincs, nem marad hát tovább, elindul megkeresni a mélységit, hogy nekilássanak a munkának.*
1433. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 14:46:54
Üzenet elküldve: 2019-08-21 14:46:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőház - Yeza//
*Bizalmas mosollyal kuncog Yeza hárításán, bizony erős személyiség, ezért, ha nőnek akarja érezni magát, egy erős akaratú férfi dukál mellé. El tudja képzelni valóban, hogy más nők viszont éppen az uralkodást élvezik, bár őt sosem hajtották ilyen késztetések, így nehezen érzi át. Még egy szende leány mellé tudna elképzelni egy szende fiút, kik kedves párost alkotnak, bizonyosan annyira udvariasan és félénken bánva egymással, hogy az udvarlás tényleg egy esztendőn át is eltarthat, ahogy a szokások terjedtek el bizonyos helyeken.*
- Gondolod?
*Kérdez vissza sustorgón arra, hogy Wrexan a nők kedvence is lehet, bár esély sincs, hogy bárki kihallgatja a beszélgetést, hiszen még úton vannak. Egy új fiú mindig hálás beszédtéma a nők körében, ahogy fordítva is bizonyára így történik a férfiak között, amennyiben új szoknyát látnak.*
- Remélem, kedvére alakulnak a dolgok, bárhogy is lesz. Biztosan meghódít egy-két szívet, ha megakadt rajta a tekinteted.
*Igazán ő sem tud többet mondani Wrexanról egy röpke pillantás alapján, csak annyit, hogy szegény közegből érkezhetett, de annak meg nem sok köze van itt a jövőjéhez. Annál hálásabb téma Khul és Shan párosa. Itt is Yezával együtt derül szíve mélyéről, örömmel konstatálja, hogy a nő kedve javulni kezd, legalábbis látszólag. Egy szón viszont elakad az értelmezésben, ezért visszakérdez.*
- Galantéria? Ez mit jelent? Bocsáss meg, még sose hallottam ezt a szót.
*Shan szépségén is eltöpreng, mert igazából nem ez az első dolog, ami eszébe jutott, mikor ránézett. Külseje valóban vad és különleges, de zavarba jön, ha női oldalát vizsgálja, mert nem olyan a kisugárzása. Ez nem jelenti azt, hogy ellenszenves lenne számára, éppen ellenkezőleg, hiszen személyisége magával ragadó. Egy kicsit szabadkozón válaszol hát Yezának.*
- Nem is tudom, inkább a jelleme az, ami megfogott. Magabiztos, nyugodt és csendes, de ahogy mondod, akár egy-két szóval helyre tesz bárkit, és tökéletesen időzíti humorát.
*Vigyorog a Khullal történt adok-kapok emlékén. Khul említésén egy kicsit ő is ellágyul, részben ráérezve Yeza lelkiállapotának finom változásaira, részben hozzátéve saját érzéseit. A tegnap esti társaságból ő az, akit a legrégebben ismer, és több alkalommal is bizonyította, hogy figyelmes, sőt, lovagias.*
- Khul az a fajta férfi, akire lehet számítani.
*Bólogat.*
- Elsőre nagyszájúnak tűnik, és szereti a nőket, de azt hiszem, valójában nagy szíve van.
*Eszébe jut, hogy nős volt, de ezt most nem osztja meg, érezhetően tegnap sem akart róla beszélni, mikor fény derült rá. Nem biztos, hogy bolygatnia kellene a témát, bár tegnap megfogadta, hogy félreteszi kérdéseit, míg négyszemközt beszélhetnek. Majd talán arrafelé vezeti a témát, és ha akar, majd beszél róla. Nem szeretne vakon tapogatni egy seb körül.
Cassy sokszor mutatkozik naivnak, talán túlzottan nyitott mások felé, pedig óvatosabb is lehetne például Reyraa kapcsán. Nem állítható, hogy nincs benne némi félsz a mélységiekkel szemben, már puszta megjelenésük is ijesztő, főként, ha erős kisugárzással párosul, mint ahogy a Sellőház sötételfeinek mindegyikénél megfigyelhető. A szőke Sellő egy kicsit álomvilágba zárkózva, elszakadva a talajtól, sajátos kaleidoszkópon keresztül szemléli a körülötte lévőket. Reyraa szépségére fogékonyabb ijesztő volta ellenére is, belőle ugyanis süt a nőiesség.
Észre sem veszi, hogy egy kicsit kiadja munkatársait az elsőre ártatlannak tűnő benyomásokat megosztva, pusztán olyan információkat szűrve, amik titkolásával védeni igyekszik magánéletüket, és amiket elsőre nem árulnak el magukról. Illetve, amikről így vélekedik, mert azért ennél több csúszik át a rostán.*
- Ó, bocsáss meg, Ernuss a mélységi férfi.
*Egészíti ki a leírást, mikor rájön, hogy azért minddel nem ült egy asztalnál a nő, bár addigra mintha maga is megfejtené. Feltűnik neki némi ellenérzés a távolságtartó mélységiek témájában, de hagyja elterelni a szót másfelé. Nem mosolyogja meg a tanácstalanságot a szék kapcsán, s bár készségesen adna ötletet, Yeza előbb nyilvánította ki, hogy nem tart igényt a támaszra, ezért kívánsága szerint jár el, majd szabadkozik, hogy nem találta el ízlését.*
- Ugyan, semmiség! Elnézést kérek, rossz ötlet volt.
*Boldog, hogy megkaphatja az egész vörös hajzatot, és selymes fényűvé varázsolhatja. A fésülgetés nagyon bensőséges, otthonos érzés számára, megtölti lelkét megnyugvással, a lélegzetvételekkel egyre jobban látszódó eredmény pedig elégedettséggel. Igazán nem sok bogot talál, puhán és könnyeden csúszik a puha kefe. Úgy értelmezi, hogy a visszakérdezés költői, a választ magától kitalálja a nő minden magyarázat nélkül.*
- Azt mondod?
*Halkítja le a hangját és somolyog szerényen, ekkor a még háttal ülő vendégnek, aki a várost hozzáillőnek titulálja. A bók jóleső, hiszen a várost csodásnak emlegetik, bár Yeza nem erősítette meg benne, hogy a mendemondáknak igazi alapja van-e, vagy hogy egyáltalán járt-e már ott. De úgy feltételezi, hogy a valóság nem lehet olyan cudar, akkor nem így mondaná. Különösen azt, amit utána említ. Abba Cassy valósággal a füle hegyéig belepirul, és szégyenlős mosollyal le-lesüti a szemeit, szórakozottan játszva a hajkefével, egy kicsit továbbszőve az ábrándképet.*
- Oh, én igazán nem is tudom... inkább tudnám elképzelni magam a hercegnő szolgálatában. Már az is megtiszteltetés lenne egy magamfajtának, hogy öltöztethetem, fürdővizet készíthetek neki, kifésülhetem a haját esténként és reggel.
*Meglepi, mennyire magával ragadja a vágy hirtelen, hogy tényleg ezt a munkát végezze. Sóhajt egyet és leteszi a hajkefét a többi eszköz mellé, majd kihúzza magát és Yezára pillant játékos mosollyal, akár visszafordult előre, akár nem.*
- Úrnőm ma milyen hajfonatot kíván magának? Ajánlhatok egy díszes félkörívet, melyből laza tincsek lógnak ki? Akár egész nap viselhetnéd hajkoronádat úgy.
*Bizalmas mosollyal kuncog Yeza hárításán, bizony erős személyiség, ezért, ha nőnek akarja érezni magát, egy erős akaratú férfi dukál mellé. El tudja képzelni valóban, hogy más nők viszont éppen az uralkodást élvezik, bár őt sosem hajtották ilyen késztetések, így nehezen érzi át. Még egy szende leány mellé tudna elképzelni egy szende fiút, kik kedves párost alkotnak, bizonyosan annyira udvariasan és félénken bánva egymással, hogy az udvarlás tényleg egy esztendőn át is eltarthat, ahogy a szokások terjedtek el bizonyos helyeken.*
- Gondolod?
*Kérdez vissza sustorgón arra, hogy Wrexan a nők kedvence is lehet, bár esély sincs, hogy bárki kihallgatja a beszélgetést, hiszen még úton vannak. Egy új fiú mindig hálás beszédtéma a nők körében, ahogy fordítva is bizonyára így történik a férfiak között, amennyiben új szoknyát látnak.*
- Remélem, kedvére alakulnak a dolgok, bárhogy is lesz. Biztosan meghódít egy-két szívet, ha megakadt rajta a tekinteted.
*Igazán ő sem tud többet mondani Wrexanról egy röpke pillantás alapján, csak annyit, hogy szegény közegből érkezhetett, de annak meg nem sok köze van itt a jövőjéhez. Annál hálásabb téma Khul és Shan párosa. Itt is Yezával együtt derül szíve mélyéről, örömmel konstatálja, hogy a nő kedve javulni kezd, legalábbis látszólag. Egy szón viszont elakad az értelmezésben, ezért visszakérdez.*
- Galantéria? Ez mit jelent? Bocsáss meg, még sose hallottam ezt a szót.
*Shan szépségén is eltöpreng, mert igazából nem ez az első dolog, ami eszébe jutott, mikor ránézett. Külseje valóban vad és különleges, de zavarba jön, ha női oldalát vizsgálja, mert nem olyan a kisugárzása. Ez nem jelenti azt, hogy ellenszenves lenne számára, éppen ellenkezőleg, hiszen személyisége magával ragadó. Egy kicsit szabadkozón válaszol hát Yezának.*
- Nem is tudom, inkább a jelleme az, ami megfogott. Magabiztos, nyugodt és csendes, de ahogy mondod, akár egy-két szóval helyre tesz bárkit, és tökéletesen időzíti humorát.
*Vigyorog a Khullal történt adok-kapok emlékén. Khul említésén egy kicsit ő is ellágyul, részben ráérezve Yeza lelkiállapotának finom változásaira, részben hozzátéve saját érzéseit. A tegnap esti társaságból ő az, akit a legrégebben ismer, és több alkalommal is bizonyította, hogy figyelmes, sőt, lovagias.*
- Khul az a fajta férfi, akire lehet számítani.
*Bólogat.*
- Elsőre nagyszájúnak tűnik, és szereti a nőket, de azt hiszem, valójában nagy szíve van.
*Eszébe jut, hogy nős volt, de ezt most nem osztja meg, érezhetően tegnap sem akart róla beszélni, mikor fény derült rá. Nem biztos, hogy bolygatnia kellene a témát, bár tegnap megfogadta, hogy félreteszi kérdéseit, míg négyszemközt beszélhetnek. Majd talán arrafelé vezeti a témát, és ha akar, majd beszél róla. Nem szeretne vakon tapogatni egy seb körül.
Cassy sokszor mutatkozik naivnak, talán túlzottan nyitott mások felé, pedig óvatosabb is lehetne például Reyraa kapcsán. Nem állítható, hogy nincs benne némi félsz a mélységiekkel szemben, már puszta megjelenésük is ijesztő, főként, ha erős kisugárzással párosul, mint ahogy a Sellőház sötételfeinek mindegyikénél megfigyelhető. A szőke Sellő egy kicsit álomvilágba zárkózva, elszakadva a talajtól, sajátos kaleidoszkópon keresztül szemléli a körülötte lévőket. Reyraa szépségére fogékonyabb ijesztő volta ellenére is, belőle ugyanis süt a nőiesség.
Észre sem veszi, hogy egy kicsit kiadja munkatársait az elsőre ártatlannak tűnő benyomásokat megosztva, pusztán olyan információkat szűrve, amik titkolásával védeni igyekszik magánéletüket, és amiket elsőre nem árulnak el magukról. Illetve, amikről így vélekedik, mert azért ennél több csúszik át a rostán.*
- Ó, bocsáss meg, Ernuss a mélységi férfi.
*Egészíti ki a leírást, mikor rájön, hogy azért minddel nem ült egy asztalnál a nő, bár addigra mintha maga is megfejtené. Feltűnik neki némi ellenérzés a távolságtartó mélységiek témájában, de hagyja elterelni a szót másfelé. Nem mosolyogja meg a tanácstalanságot a szék kapcsán, s bár készségesen adna ötletet, Yeza előbb nyilvánította ki, hogy nem tart igényt a támaszra, ezért kívánsága szerint jár el, majd szabadkozik, hogy nem találta el ízlését.*
- Ugyan, semmiség! Elnézést kérek, rossz ötlet volt.
*Boldog, hogy megkaphatja az egész vörös hajzatot, és selymes fényűvé varázsolhatja. A fésülgetés nagyon bensőséges, otthonos érzés számára, megtölti lelkét megnyugvással, a lélegzetvételekkel egyre jobban látszódó eredmény pedig elégedettséggel. Igazán nem sok bogot talál, puhán és könnyeden csúszik a puha kefe. Úgy értelmezi, hogy a visszakérdezés költői, a választ magától kitalálja a nő minden magyarázat nélkül.*
- Azt mondod?
*Halkítja le a hangját és somolyog szerényen, ekkor a még háttal ülő vendégnek, aki a várost hozzáillőnek titulálja. A bók jóleső, hiszen a várost csodásnak emlegetik, bár Yeza nem erősítette meg benne, hogy a mendemondáknak igazi alapja van-e, vagy hogy egyáltalán járt-e már ott. De úgy feltételezi, hogy a valóság nem lehet olyan cudar, akkor nem így mondaná. Különösen azt, amit utána említ. Abba Cassy valósággal a füle hegyéig belepirul, és szégyenlős mosollyal le-lesüti a szemeit, szórakozottan játszva a hajkefével, egy kicsit továbbszőve az ábrándképet.*
- Oh, én igazán nem is tudom... inkább tudnám elképzelni magam a hercegnő szolgálatában. Már az is megtiszteltetés lenne egy magamfajtának, hogy öltöztethetem, fürdővizet készíthetek neki, kifésülhetem a haját esténként és reggel.
*Meglepi, mennyire magával ragadja a vágy hirtelen, hogy tényleg ezt a munkát végezze. Sóhajt egyet és leteszi a hajkefét a többi eszköz mellé, majd kihúzza magát és Yezára pillant játékos mosollyal, akár visszafordult előre, akár nem.*
- Úrnőm ma milyen hajfonatot kíván magának? Ajánlhatok egy díszes félkörívet, melyből laza tincsek lógnak ki? Akár egész nap viselhetnéd hajkoronádat úgy.
1432. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-21 13:42:19
Üzenet elküldve: 2019-08-21 13:42:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Ralas//
*Talán egészen jól megy a kis állás interjú a leendő munkaadójánál. Látja, hogy némi kezdeti megrökönyödés után a beszélgető partnere kezdi felismerni a lehetőségeket benne. Vagyis erre a következtetésre jut.*
- Igen magam is erre jutottam a már hallottak alapján és miután a hajóról leszálltam a látottak is megerősítették. *Felel a törvénykönyvekkel kapcsolatos ügyéről, majd a rokonsággal kapcsolatos kérdésre egy határozott nemet felel.*
- Nem mellesleg ki irányítja jelenleg a települést? Ahogy elmondta, hogy nincsenek írott törvények, azért kell lennie valaminek, szokásjog, íratlan szabályok vagy bárminek, amelyhez az itt élőknek tartaniuk kell magukat. *Mivel másként nem működhetne még ennyire sem egy közösség élete, kell, hogy valami szabályozza, vagy irányítsa, mozgassa a környéket, még ha az egy erőskezű vezető folyton változó szava is.*
- A látottak alapján van valami rend, kétlem, hogy teljes káosz uralkodna. *Háborúban, lázongásban és teljes káoszban talán ez a hely sem létezne. Vagy ki lenne fosztva, vagy fel lenne égetve.*
- Nos. *Egy pillanatra megköszörüli a torkát, majd belevág.*
- Elsősorban a lehetőségek vonzottak ide. Ahonnan jöttem, ott egy jól felépített és szabályozott struktúrában működnek a dolgok, amely kevés kreativitást és rugalmasságot enged meg annak, akik valamit szeretne változtatni, vagy megvalósítani. Mivel úgy éreztem, hogy a jól megszokottnál többre vágyom és vagyok is képes, úgy döntöttem, hogy ez a terület és városka pont megfelelő a kibontakozásra. *Nem is lehet kétséges a látottak alapján, amely bőven igazolja a jogtudor elképzeléseit és ambícióinak alapját. A magáról való részt egyelőre átugorja, mivel nem egy túl érdekes vagy kalandos életet tudhat maga mögött. Igazából ez az első kalandja, unalmas élete során.
Végül a felkérésnek eleget téve iszik egy kortyot az italából.*
*Talán egészen jól megy a kis állás interjú a leendő munkaadójánál. Látja, hogy némi kezdeti megrökönyödés után a beszélgető partnere kezdi felismerni a lehetőségeket benne. Vagyis erre a következtetésre jut.*
- Igen magam is erre jutottam a már hallottak alapján és miután a hajóról leszálltam a látottak is megerősítették. *Felel a törvénykönyvekkel kapcsolatos ügyéről, majd a rokonsággal kapcsolatos kérdésre egy határozott nemet felel.*
- Nem mellesleg ki irányítja jelenleg a települést? Ahogy elmondta, hogy nincsenek írott törvények, azért kell lennie valaminek, szokásjog, íratlan szabályok vagy bárminek, amelyhez az itt élőknek tartaniuk kell magukat. *Mivel másként nem működhetne még ennyire sem egy közösség élete, kell, hogy valami szabályozza, vagy irányítsa, mozgassa a környéket, még ha az egy erőskezű vezető folyton változó szava is.*
- A látottak alapján van valami rend, kétlem, hogy teljes káosz uralkodna. *Háborúban, lázongásban és teljes káoszban talán ez a hely sem létezne. Vagy ki lenne fosztva, vagy fel lenne égetve.*
- Nos. *Egy pillanatra megköszörüli a torkát, majd belevág.*
- Elsősorban a lehetőségek vonzottak ide. Ahonnan jöttem, ott egy jól felépített és szabályozott struktúrában működnek a dolgok, amely kevés kreativitást és rugalmasságot enged meg annak, akik valamit szeretne változtatni, vagy megvalósítani. Mivel úgy éreztem, hogy a jól megszokottnál többre vágyom és vagyok is képes, úgy döntöttem, hogy ez a terület és városka pont megfelelő a kibontakozásra. *Nem is lehet kétséges a látottak alapján, amely bőven igazolja a jogtudor elképzeléseit és ambícióinak alapját. A magáról való részt egyelőre átugorja, mivel nem egy túl érdekes vagy kalandos életet tudhat maga mögött. Igazából ez az első kalandja, unalmas élete során.
Végül a felkérésnek eleget téve iszik egy kortyot az italából.*
1431. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-20 13:35:40
Üzenet elküldve: 2019-08-20 13:35:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld//
//Istálló//
* Az hogy mennyire akar dolgozni, most már nyilvánvalóvá vált Darelld számára is. Nem is fecsérelnek erre több szót. A korbács itteni mivoltára csak csodálkozva néz. El nem tudja képzelni, hogy a vendégeknek minek kéne ilyesfajta eszköz. Érdekelné a dolog, de inkább nem kérdez rá. Mikor legutóbb is ilyen furcsaságról kérdezte Ralast, akkor is kényelmetlené vált a beszélgetés. Valahogy az az érzése, hogy most is hasonló történne. Az egyedül csatangolásra csak bólint, mert nem szívesen menne itt sehova egyelőre egyedül. A feladatott megkapta, ráadásul minden érthető. Arra az egy kérdésre már a visszaúton az istállóba megkapja a választ. Kiderül, hogy egyedül fog dolgozni és majd később valószínűleg csatlakozik a többiekhez az edzőterem kialakításához.*
– Rendben, akkor én kezdem is.* Azzal nekilát, hogy a takarítandó jószágokat átkösse másik állásba. Ekkor jut még valami az eszébe.*
– A karámban is szedjem össze?* Kérdezi meg. Ha választ kapott, akkor már nincs több kérdése. Csendben dolgozik.*
//Istálló//
* Az hogy mennyire akar dolgozni, most már nyilvánvalóvá vált Darelld számára is. Nem is fecsérelnek erre több szót. A korbács itteni mivoltára csak csodálkozva néz. El nem tudja képzelni, hogy a vendégeknek minek kéne ilyesfajta eszköz. Érdekelné a dolog, de inkább nem kérdez rá. Mikor legutóbb is ilyen furcsaságról kérdezte Ralast, akkor is kényelmetlené vált a beszélgetés. Valahogy az az érzése, hogy most is hasonló történne. Az egyedül csatangolásra csak bólint, mert nem szívesen menne itt sehova egyelőre egyedül. A feladatott megkapta, ráadásul minden érthető. Arra az egy kérdésre már a visszaúton az istállóba megkapja a választ. Kiderül, hogy egyedül fog dolgozni és majd később valószínűleg csatlakozik a többiekhez az edzőterem kialakításához.*
– Rendben, akkor én kezdem is.* Azzal nekilát, hogy a takarítandó jószágokat átkösse másik állásba. Ekkor jut még valami az eszébe.*
– A karámban is szedjem össze?* Kérdezi meg. Ha választ kapott, akkor már nincs több kérdése. Csendben dolgozik.*
1430. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-20 12:28:13
Üzenet elküldve: 2019-08-20 12:28:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 81
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Xurra már baromi rutinos az átgázolókkal, így meg se ugrasztja a sirályköpetnyire megtorpanó lendület.
A nő tanácstalan arca láttán már majdnem kienged egy megbocsátó sóhajt (mert hát van akit eléggé zavarba ejt, ha egy ilyen nagysággal találkozik szembe, mint Xurra), de a fickó észnél van és józanul elmagyarázza nyilvánvalót, ami valljuk be, itt a kikötőben elég ritka még ilyen korai vizitációnál is. Mármint a józanul, nem a nyilvánvaló. De a "te vagy az én emberem" bólintást viharos lendülettel térdeli ágyékon a következő kérdés, ami már kihúzza a kis mélységiből azt a csendesen hisztérikus türelemtől szagló sóhajt.*
- Hát oda! *mutat újra a szerinte már előzőleg is pontosan megjelölt helyre.* - A Fedelesbe *mondja, mert sajnos rajta kívül a macskák, sőt, a sirályok is törzsvendégek itt, és hát... néha van némi zűr az asztalfoglalással.
A minőségi felülvizsgálat egy kicsit váratlanul éri és egy kicsit el is nyúlik tőle a képe, mert hát sok mindennel szokták Xurrát illetni, de azzal, hogy válogatós? Csak pislog, ahogy a fogak alatt ropog a csont és állatira betesz a dolog az önérzetének, mert végül is teljesen igaza van a fickónak: csirke. Emiatt eszi is a fene, mert ha valakinek igaza van és az történetesen nem ő, na az dühítő. Mint amikor Balarickkal elindultak és Xurra a francnak se hagyta magát meggyőzni, hogy a vándorbot kiválasztásánál nem az számít, hogy minél nagyobb legyen.
Mikor észbe kap ebből a csapásból, az ipse már Rognak teszi a szépet. Xurra pedig hirtelen bepánikol. ~Na azt már nem! Attól, hogy igaza van, Rogra még hiába kacsingat!~ Mert Rogarr csak az övé!*
- Ájjjál le, frászmadár! *rántja vissza féltékenyen Rogot. Ettől meg a kizárólagosságában szorongatott jobb kéz már azért nem annyira fitt hüvelykujja nem bírja a gyűrődést és kicsit furcsa szögben marad. Ettől meg persze Xurra szája széle kezd remegni, úgyhogy inkább felszívja magát és elszalad. Aztán mire értetlenül egymásra pislognának az absztrakt melodráma elszenvedői, visszaszalad.*
- Köszönöm a tájékmozgatást! *Egy pillanatra erősen gondolkodva hunyorog, aztán elszalad. Aztán kisvártatva visszaszalad* - koztatást! *javít bele és újra elszalad.*
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Xurra már baromi rutinos az átgázolókkal, így meg se ugrasztja a sirályköpetnyire megtorpanó lendület.
A nő tanácstalan arca láttán már majdnem kienged egy megbocsátó sóhajt (mert hát van akit eléggé zavarba ejt, ha egy ilyen nagysággal találkozik szembe, mint Xurra), de a fickó észnél van és józanul elmagyarázza nyilvánvalót, ami valljuk be, itt a kikötőben elég ritka még ilyen korai vizitációnál is. Mármint a józanul, nem a nyilvánvaló. De a "te vagy az én emberem" bólintást viharos lendülettel térdeli ágyékon a következő kérdés, ami már kihúzza a kis mélységiből azt a csendesen hisztérikus türelemtől szagló sóhajt.*
- Hát oda! *mutat újra a szerinte már előzőleg is pontosan megjelölt helyre.* - A Fedelesbe *mondja, mert sajnos rajta kívül a macskák, sőt, a sirályok is törzsvendégek itt, és hát... néha van némi zűr az asztalfoglalással.
A minőségi felülvizsgálat egy kicsit váratlanul éri és egy kicsit el is nyúlik tőle a képe, mert hát sok mindennel szokták Xurrát illetni, de azzal, hogy válogatós? Csak pislog, ahogy a fogak alatt ropog a csont és állatira betesz a dolog az önérzetének, mert végül is teljesen igaza van a fickónak: csirke. Emiatt eszi is a fene, mert ha valakinek igaza van és az történetesen nem ő, na az dühítő. Mint amikor Balarickkal elindultak és Xurra a francnak se hagyta magát meggyőzni, hogy a vándorbot kiválasztásánál nem az számít, hogy minél nagyobb legyen.
Mikor észbe kap ebből a csapásból, az ipse már Rognak teszi a szépet. Xurra pedig hirtelen bepánikol. ~Na azt már nem! Attól, hogy igaza van, Rogra még hiába kacsingat!~ Mert Rogarr csak az övé!*
- Ájjjál le, frászmadár! *rántja vissza féltékenyen Rogot. Ettől meg a kizárólagosságában szorongatott jobb kéz már azért nem annyira fitt hüvelykujja nem bírja a gyűrődést és kicsit furcsa szögben marad. Ettől meg persze Xurra szája széle kezd remegni, úgyhogy inkább felszívja magát és elszalad. Aztán mire értetlenül egymásra pislognának az absztrakt melodráma elszenvedői, visszaszalad.*
- Köszönöm a tájékmozgatást! *Egy pillanatra erősen gondolkodva hunyorog, aztán elszalad. Aztán kisvártatva visszaszalad* - koztatást! *javít bele és újra elszalad.*
1429. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-20 11:11:04
Üzenet elküldve: 2019-08-20 11:11:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőház - Cassy//
- Ó, nem *rázza a fejét.* - A szende fiúk nem nekem valók. *Nevetése vidám és őszinte.* - De van, akinek pont ilyen az esete. Ki tudja, ha megszokta a helyet, még a hölgyek kedvence is lehet *vonja meg a vállát. Lát benne lehetőséget. Az ifjú és naiv szolgálatkészséget még nagyon finoman lehet terelgetni. De épp csak pár pillanatra látta a kis kócost. Ennyi azért harmatosan kevés, hogy felmérje, mi rejtőzik benne. Az is lehet, hogy nem is olyan szende fiú, csak egy kicsit még meg van illetődve.*
- Shan *mosolyodik a nő említésére.* - Bizony, Khul meg ő... Mint a zsák és a foltja. Ha egyszer leülnek inni ők ketten, abba filozófusok sápadnak bele *mondja kacagva, de azt már nem részletezi, hogy irigységtől vagy gutaütéstől. Szereti a hozzájuk hasonló embereket. Üdítő tud lenni, amikor az őszinteségük és az egyenes észjárásuk lecsapja a problémák boggá bonyolított kurflijait.* - És Shan igazi kikötői szépség. Nem gondolod? *pillant az elf lányra.* - Vad és nyers. A tengeri medvék galantériája olyan mint egy durva szőrpokróc. De Shan az a fajta, aki foghegyről sercintett megjegyzéssel helyre rakja a rendet. Khul pedig... *sóhajt szeretetteljes mosollyal.* - Sokkal több benne a komolyság, mint mutatja. *Szívesen behajtaná azt az ígéretet a nyílpuskával kapcsolatban. De Darelld esetéből okulva, jobb lesz, ha kivárja a megfelelő alkalmat rá.
A Reyraaról tett meglátásokra ezúttal nem csacsog, inkább elmerengőn bólogat csupán. A mélységi nőben van valami csendben, mélyen megbúvó bizarrság. Nem mutatja magát nyíltan, de mégis ott csillog a hideg, ezüstszín íriszek mélyén. Különleges szépség, az tagadhatatlan. Egészen rendkívüli. De Yeza egyelőre inkább kihátrál előle. Az ilyesmi egészen más elvek szerint működik. Jobb az óvatosság, míg az ember jobban megismeri a természetét. Olyan, mint a wegtoreni legendák tündérforrásai. Utazók mesélnek róla, akik átkeltek a Mélysivatagon. Kristálytiszta vizű, hívogató jelenések, melyek néha feltűnnek, amikor a nap a legmagasabban jár. De az ezüstös sziklarepedésből csorgó, hűs ígéret csupán veszedelmes káprázat. A délibábok ősanyja, mely lelkeket rabol a dűnék poklába. Áldozatai addig merik a szájukba a forró homokot, míg belefúlnak.*
- Ernuss? *szűkíti a tekintetét* - Á *kizárásos alapon beazonosítja a mélységi férfit, akivel a pultnál találkozott és aki szintén nem volt hajlandó elárulni a nevét, míg munkáltatói fennhatóság alatt nem egyesülnek.*
- Nem mindegyik *mondja némi kesernyés dallammal a hangjában. A meleg víz ellenére egy pillanatra mintha hűvösség borzolná a bőrét. Úgy intézi, hogy a téma inkább hamar elterelődjön s erre épp kapóra is jön a szék ürügye.*
- Nem, én csak... *próbál a fejben kitalált pozitúrák szerint fordulni a vízbe lépés előtt, így-úgy, de valahogy nem áll kézre, vagy inkább lábra a dolog. De a további magyarázkodás elé vágva Cassy már veszi is ki a dézsából az ülőalkalmatosságot.* - Köszönöm *mosolyodik hálásan, mert hát kicsit sutának érezte magát e kihívásban.
Természetesen engedi, hogy a lány megfésülje a haját. Készségesen dönti hozzá a fejét, hiszen igazán jóleső ez a kényeztetés.*
- Azt hallottad? *kérdez vissza csodálkozó homlokráncolással. Őszintén szólva valamiért meg volt róla győződve, hogy Cassy a víz városából való. Ezek szerint csak elragadták a túl hálásan a látványhoz illeszkedő sztereotípiák.* - Akkor egyszer mindenképp meg kell nézd *mondja a kendőzetlenül elragadtatott leírást hallgatva.* - Illene hozzád. Ami azt illeti *fordul meg óvatosan* - nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy igazából elveszett lihanechi hercegnő vagy. *A szavai puhák, de a barna szemek nyílt csillogása miatt messze elkerülik az émelygősséget.* - Az is illene hozzád.
- Ó, nem *rázza a fejét.* - A szende fiúk nem nekem valók. *Nevetése vidám és őszinte.* - De van, akinek pont ilyen az esete. Ki tudja, ha megszokta a helyet, még a hölgyek kedvence is lehet *vonja meg a vállát. Lát benne lehetőséget. Az ifjú és naiv szolgálatkészséget még nagyon finoman lehet terelgetni. De épp csak pár pillanatra látta a kis kócost. Ennyi azért harmatosan kevés, hogy felmérje, mi rejtőzik benne. Az is lehet, hogy nem is olyan szende fiú, csak egy kicsit még meg van illetődve.*
- Shan *mosolyodik a nő említésére.* - Bizony, Khul meg ő... Mint a zsák és a foltja. Ha egyszer leülnek inni ők ketten, abba filozófusok sápadnak bele *mondja kacagva, de azt már nem részletezi, hogy irigységtől vagy gutaütéstől. Szereti a hozzájuk hasonló embereket. Üdítő tud lenni, amikor az őszinteségük és az egyenes észjárásuk lecsapja a problémák boggá bonyolított kurflijait.* - És Shan igazi kikötői szépség. Nem gondolod? *pillant az elf lányra.* - Vad és nyers. A tengeri medvék galantériája olyan mint egy durva szőrpokróc. De Shan az a fajta, aki foghegyről sercintett megjegyzéssel helyre rakja a rendet. Khul pedig... *sóhajt szeretetteljes mosollyal.* - Sokkal több benne a komolyság, mint mutatja. *Szívesen behajtaná azt az ígéretet a nyílpuskával kapcsolatban. De Darelld esetéből okulva, jobb lesz, ha kivárja a megfelelő alkalmat rá.
A Reyraaról tett meglátásokra ezúttal nem csacsog, inkább elmerengőn bólogat csupán. A mélységi nőben van valami csendben, mélyen megbúvó bizarrság. Nem mutatja magát nyíltan, de mégis ott csillog a hideg, ezüstszín íriszek mélyén. Különleges szépség, az tagadhatatlan. Egészen rendkívüli. De Yeza egyelőre inkább kihátrál előle. Az ilyesmi egészen más elvek szerint működik. Jobb az óvatosság, míg az ember jobban megismeri a természetét. Olyan, mint a wegtoreni legendák tündérforrásai. Utazók mesélnek róla, akik átkeltek a Mélysivatagon. Kristálytiszta vizű, hívogató jelenések, melyek néha feltűnnek, amikor a nap a legmagasabban jár. De az ezüstös sziklarepedésből csorgó, hűs ígéret csupán veszedelmes káprázat. A délibábok ősanyja, mely lelkeket rabol a dűnék poklába. Áldozatai addig merik a szájukba a forró homokot, míg belefúlnak.*
- Ernuss? *szűkíti a tekintetét* - Á *kizárásos alapon beazonosítja a mélységi férfit, akivel a pultnál találkozott és aki szintén nem volt hajlandó elárulni a nevét, míg munkáltatói fennhatóság alatt nem egyesülnek.*
- Nem mindegyik *mondja némi kesernyés dallammal a hangjában. A meleg víz ellenére egy pillanatra mintha hűvösség borzolná a bőrét. Úgy intézi, hogy a téma inkább hamar elterelődjön s erre épp kapóra is jön a szék ürügye.*
- Nem, én csak... *próbál a fejben kitalált pozitúrák szerint fordulni a vízbe lépés előtt, így-úgy, de valahogy nem áll kézre, vagy inkább lábra a dolog. De a további magyarázkodás elé vágva Cassy már veszi is ki a dézsából az ülőalkalmatosságot.* - Köszönöm *mosolyodik hálásan, mert hát kicsit sutának érezte magát e kihívásban.
Természetesen engedi, hogy a lány megfésülje a haját. Készségesen dönti hozzá a fejét, hiszen igazán jóleső ez a kényeztetés.*
- Azt hallottad? *kérdez vissza csodálkozó homlokráncolással. Őszintén szólva valamiért meg volt róla győződve, hogy Cassy a víz városából való. Ezek szerint csak elragadták a túl hálásan a látványhoz illeszkedő sztereotípiák.* - Akkor egyszer mindenképp meg kell nézd *mondja a kendőzetlenül elragadtatott leírást hallgatva.* - Illene hozzád. Ami azt illeti *fordul meg óvatosan* - nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy igazából elveszett lihanechi hercegnő vagy. *A szavai puhák, de a barna szemek nyílt csillogása miatt messze elkerülik az émelygősséget.* - Az is illene hozzád.
1428. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-19 23:08:00
Üzenet elküldve: 2019-08-19 23:08:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Néhány percnyi elméletbe fojtott egyezkedés, kölcsönös mustra, avagy felmérés a másik határairól, illetve személyiségéről. Reyraa magától eltérően azonban megtiszteli Khult azzal, hogy néhány fejezetet feltár életéből, melyre Khul természetesen fejet hajt.*
- Hja... a zsoldosok élete. *Fűzi hozzá, bár reménytelennek tűnő, mégis valójában közös nevezőre hajazó mondatát, amiben egyetértését fejezi ki a lány megjegyzésével kapcsolatban.* Valójában a Sellőház előtt én is magányos voltam, azonban mára ez megváltozott és nem bánom. *Szalad egy szolid mosolyra az ajak.* Egyetértek... *indulnának el, azonban egy koszhadt, töpörödött feketeség útjukat állja, s rajta Khul majdhogynem átgázol.*
- Miagörcs?! *Néz lefelé, mert először azt hiszi, valami kéményből előbújt manóba botlott, mit megdörzsölve rögtön kívánhat is valamit.* Tőlem kérded? Panaszt tenni, hát most mondta. *Vonja meg a vállát Reyraanak, mintha a kölyök ott sem lenne, aztán hozzáfordul.*
- Hova tálalták ki aranyom? *Kérdezi vigyorogva, mindig is bírta az ilyen kis taknyosokat, sok borsot törnek mindig mások orra alá.*
- Amúgy meg mi bajod van vele? Csirke... *Ismét egy vállrándítás, majd ha tudja az egyik csontot kicsippenti a retkes kézből és elropogtatja.* Szerintem semmi baja nincs. *Közli észrevételeit, s miközben ropogtat, ha teheti, ha nem, akkor csak úgy, pillant le a felé nyújtott végtagdarabra, de a maga részéről nem rest belecsapni, ha sikerül és alaposan megropogtatni.*
- Nos, üdv, Rogar, én meg Khul vagyok, ő meg Rey. Hát a társad hogy hívják? *Néz a kézre, s mutat a hirtelen kezet törölgetni kezdő szurtos kislányra.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.20 00:04:17
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Néhány percnyi elméletbe fojtott egyezkedés, kölcsönös mustra, avagy felmérés a másik határairól, illetve személyiségéről. Reyraa magától eltérően azonban megtiszteli Khult azzal, hogy néhány fejezetet feltár életéből, melyre Khul természetesen fejet hajt.*
- Hja... a zsoldosok élete. *Fűzi hozzá, bár reménytelennek tűnő, mégis valójában közös nevezőre hajazó mondatát, amiben egyetértését fejezi ki a lány megjegyzésével kapcsolatban.* Valójában a Sellőház előtt én is magányos voltam, azonban mára ez megváltozott és nem bánom. *Szalad egy szolid mosolyra az ajak.* Egyetértek... *indulnának el, azonban egy koszhadt, töpörödött feketeség útjukat állja, s rajta Khul majdhogynem átgázol.*
- Miagörcs?! *Néz lefelé, mert először azt hiszi, valami kéményből előbújt manóba botlott, mit megdörzsölve rögtön kívánhat is valamit.* Tőlem kérded? Panaszt tenni, hát most mondta. *Vonja meg a vállát Reyraanak, mintha a kölyök ott sem lenne, aztán hozzáfordul.*
- Hova tálalták ki aranyom? *Kérdezi vigyorogva, mindig is bírta az ilyen kis taknyosokat, sok borsot törnek mindig mások orra alá.*
- Amúgy meg mi bajod van vele? Csirke... *Ismét egy vállrándítás, majd ha tudja az egyik csontot kicsippenti a retkes kézből és elropogtatja.* Szerintem semmi baja nincs. *Közli észrevételeit, s miközben ropogtat, ha teheti, ha nem, akkor csak úgy, pillant le a felé nyújtott végtagdarabra, de a maga részéről nem rest belecsapni, ha sikerül és alaposan megropogtatni.*
- Nos, üdv, Rogar, én meg Khul vagyok, ő meg Rey. Hát a társad hogy hívják? *Néz a kézre, s mutat a hirtelen kezet törölgetni kezdő szurtos kislányra.*
A hozzászólás írója (Khul'ie Vantruez) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.08.20 00:04:17
1427. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-19 21:42:33
Üzenet elküldve: 2019-08-19 21:42:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Istálló//
//Wrexan//
*A fiúnak van lelke, az már most látszik, Pirtianes kegyetlensége nem ölte ki belőle az érzéseket. Bizonyos tekintetben a kikötő sem jobb, durva matrózok és éles pengéjű haramiák fészke ez, tele árulással és haszonleséssel. Ha valaki a földre hanyatlik Artheniorban, általában akad egy jótevő, aki vizet ad és gondoskodik az elesettről, hacsak nem a szegénynegyed mélyén esik össze. Ha itt rogy le valaki haldokolni, esélyesebb, hogy az arra járók inkább elfordítják a fejüket és elsietnek, esetleg valaki megnézi, van-e még mozdítható értéke. Később igazat ad tehát a pirtianesi közbiztonság terén, mikor szóba kerül. A szándékok tisztaságának megerősítésére nincs szükség, azt már igazából túltárgyalták, és biztos benne, hogy ezt a főnökkel megbeszélték. Darelld különben sem az a fajta, akit a szavak érdekelnek e téren.*
- Jól beszélsz. Nem is ezért mondtam.
*Bólint tehát a közbiztonság és a korbács említésén, inkább mást tesz hozzá.*
- Itt nincs korbács. Hacsak a lányok nem dugdosnak a vendégek számára, de attól igazán nem kell tartani.
*Próbálkozik megint enyhíteni a hangulatot.*
- Viszont itt valóban nem tanácsos egyedül csatangolni.
*A kemény kéz szó szerinti értelmezésén megsűrűsödnek a szarkalábak a szeme sarkában, amilyen őszinte képpel mondja Wrexan. Pedig Darelld nem szokott tettlegességhez folyamodni, ha nem provokálják ki kifejezetten. Akkor nem rest erővel fellépni, de egyébként nem az a pofonosztó fajta. Megállja, hogy szája mosolyra húzódjon, de nagyon nehezen. Jobb, ha tartanak tőle, és idővel alakul ki egy egészséges, kölcsönös tisztelet, mintha mindjárt barátságos próbálna lenni. Mindent elmondott, amit tervezett, és láthatóan Wrexan is hamar megértette, hogy ennyi lesz most a feladata. Int visszafelé, hogy menjenek be az istállóba, közben fejezi be a tájékoztatást.*
- Nem, én visszamegyek az épületbe, elkezdjük a raktár átalakítását a pincében. Kialakítunk egy edzőtermet a harcosaink számára. Valószínűleg ebben is részt veszel. Amint kész leszel a munkával, visszajövök érted.
*Biccent, hogy kezdheti is. Megvárja, míg nekilát, mert tapasztalatai szerint a fontos kérdések a végrehajtás során merülnek fel legvalószínűbben, különösen az első lépéseknél. Két-három percnél tovább azonban nem marad, addig Wrexannak lehetősége van kérdezni. Utána viszont eltűnik csendesen, talán észre se lehet venni távozását, ha addig úgy megszokják hangtalan jelenlétét, mintha csak egy lenne a karámokban álló lovak közül.*
//Wrexan//
*A fiúnak van lelke, az már most látszik, Pirtianes kegyetlensége nem ölte ki belőle az érzéseket. Bizonyos tekintetben a kikötő sem jobb, durva matrózok és éles pengéjű haramiák fészke ez, tele árulással és haszonleséssel. Ha valaki a földre hanyatlik Artheniorban, általában akad egy jótevő, aki vizet ad és gondoskodik az elesettről, hacsak nem a szegénynegyed mélyén esik össze. Ha itt rogy le valaki haldokolni, esélyesebb, hogy az arra járók inkább elfordítják a fejüket és elsietnek, esetleg valaki megnézi, van-e még mozdítható értéke. Később igazat ad tehát a pirtianesi közbiztonság terén, mikor szóba kerül. A szándékok tisztaságának megerősítésére nincs szükség, azt már igazából túltárgyalták, és biztos benne, hogy ezt a főnökkel megbeszélték. Darelld különben sem az a fajta, akit a szavak érdekelnek e téren.*
- Jól beszélsz. Nem is ezért mondtam.
*Bólint tehát a közbiztonság és a korbács említésén, inkább mást tesz hozzá.*
- Itt nincs korbács. Hacsak a lányok nem dugdosnak a vendégek számára, de attól igazán nem kell tartani.
*Próbálkozik megint enyhíteni a hangulatot.*
- Viszont itt valóban nem tanácsos egyedül csatangolni.
*A kemény kéz szó szerinti értelmezésén megsűrűsödnek a szarkalábak a szeme sarkában, amilyen őszinte képpel mondja Wrexan. Pedig Darelld nem szokott tettlegességhez folyamodni, ha nem provokálják ki kifejezetten. Akkor nem rest erővel fellépni, de egyébként nem az a pofonosztó fajta. Megállja, hogy szája mosolyra húzódjon, de nagyon nehezen. Jobb, ha tartanak tőle, és idővel alakul ki egy egészséges, kölcsönös tisztelet, mintha mindjárt barátságos próbálna lenni. Mindent elmondott, amit tervezett, és láthatóan Wrexan is hamar megértette, hogy ennyi lesz most a feladata. Int visszafelé, hogy menjenek be az istállóba, közben fejezi be a tájékoztatást.*
- Nem, én visszamegyek az épületbe, elkezdjük a raktár átalakítását a pincében. Kialakítunk egy edzőtermet a harcosaink számára. Valószínűleg ebben is részt veszel. Amint kész leszel a munkával, visszajövök érted.
*Biccent, hogy kezdheti is. Megvárja, míg nekilát, mert tapasztalatai szerint a fontos kérdések a végrehajtás során merülnek fel legvalószínűbben, különösen az első lépéseknél. Két-három percnél tovább azonban nem marad, addig Wrexannak lehetősége van kérdezni. Utána viszont eltűnik csendesen, talán észre se lehet venni távozását, ha addig úgy megszokják hangtalan jelenlétét, mintha csak egy lenne a karámokban álló lovak közül.*
1426. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-19 20:23:20
Üzenet elküldve: 2019-08-19 20:23:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Hátsó részleg, majd istálló//
//Darelld//
* Megtudja, hogy mi lett a lánnyal aki magára gyújtotta szobát. Mondjuk az oka ismeretlen marad.*
– Sajnálatos dolog ez. Érthetetlen, hogy miért csinál valaki ilyet.* Mondja, egy kicsi sajnálattal a hangjában. Kísérőjét ez a dolog nem úgy néz ki, hogy meghatná. ~ Biztos sok ilyet látott már életében.~ Gondolja át a dolgot magában. A férfi következő kijelentése nem pont neki szól, de Wrexannak felér egy figyelmeztetéssel.*
– Én dolgozni jöttem ide, mert kell a pénz. Mikor Ralas, vagyis Ralas úr felajánlotta a munkát nekem én nem ígértem neki semmit. Úgy beszéltük meg, hogy meglátjuk mi lesz. Mindet meg fogok tenni, hogy ne kelljen csalódnia bennem. A fizetésem mellé, még kosztot és kvártélyt is ajánlott. Az ilyet meg kell becsülni.* Jelenti ki határozottan. Ralas nevének említésekor kicsit megzavarodik, mert eddig a férfi nem engedte neki, hogy urazza. Viszont Darelld eddig szinte mindenkinek teljes mértékben megadta a tiszteletet és ez a fiúra is kezd átragadni. Úgy néz ki, hogy csaptak egy kört, de a férfi hamar megmagyarázza az okát.*
– Megértettem. Végül is logikus. Ha úgy van megvárlak majd.* Mondja aztán átterelődik a szó Pirtianesre. Darelld jól beszél, de utána el mosolyodik. Wrexan nem érti, hogy miért teszi ezt, de inkább nem kérdezi meg.*
– Hát tényleg nem a legbarátságosabb hely, de azért annyira nem vészes. Néha túloznak a hírek. Persze keményen vagyunk fogva, de a rend és a közbiztonság jóval nagyobb, mint erre. Mondjuk a korbács nem fog hiányozni.* A kemény kézre ösztönösen rápillant a másik kezére.~ Hát nem szívesen lennék a haragosa.~ Gondolja, ahogy végig méri a másikat.*
– Igyekszem betartani azokat a szabályokat, mert nem szívesen szeretném megismerni az említett kemény kezet.* Közben végre megérkeznek az istállóba. Jóval elegánsabb, mint az eddig látottak. Mondjuk a bányalovaknak mindegy volt. A rend is nagyobb, mint a többinél volt. Külön a víz és a széna, szalma bálák. Tovább menve a karámokat pillantja meg. Nem sok jószág van most bent. Egy szép fekete mént pillant meg, ami jóval tetszetősebb, mint a többi. Nem sok ideje van bámészkodni, mert tovább haladnak a szerszámokhoz. Darelld a villáért nyúl, de aztán inkább leteszi. Elkezdi részletesen ismertetni a dolgokat. Gondosan elraktározza, amit most hallott. Mielőtt kimennének mond valamit, hogy tudassa a másikkal, hogy megértette a hallottakat.*
– Rendben a hallottak szerint fogok eljárni.* A földjavításra való felhasználása a ganénak, hasznosnak tűnik. Ha gazdálkodni akar majd, akkor szüksége lehet, majd ilyen tudásra. A kérdésre magabiztosan válaszol.*
– Minden tiszta. Akkor most te gondolom távozol, vagy maradsz figyelni?* A válasz mindegy is neki, mert ha nincs más neki kezd a munkának.*
//Darelld//
* Megtudja, hogy mi lett a lánnyal aki magára gyújtotta szobát. Mondjuk az oka ismeretlen marad.*
– Sajnálatos dolog ez. Érthetetlen, hogy miért csinál valaki ilyet.* Mondja, egy kicsi sajnálattal a hangjában. Kísérőjét ez a dolog nem úgy néz ki, hogy meghatná. ~ Biztos sok ilyet látott már életében.~ Gondolja át a dolgot magában. A férfi következő kijelentése nem pont neki szól, de Wrexannak felér egy figyelmeztetéssel.*
– Én dolgozni jöttem ide, mert kell a pénz. Mikor Ralas, vagyis Ralas úr felajánlotta a munkát nekem én nem ígértem neki semmit. Úgy beszéltük meg, hogy meglátjuk mi lesz. Mindet meg fogok tenni, hogy ne kelljen csalódnia bennem. A fizetésem mellé, még kosztot és kvártélyt is ajánlott. Az ilyet meg kell becsülni.* Jelenti ki határozottan. Ralas nevének említésekor kicsit megzavarodik, mert eddig a férfi nem engedte neki, hogy urazza. Viszont Darelld eddig szinte mindenkinek teljes mértékben megadta a tiszteletet és ez a fiúra is kezd átragadni. Úgy néz ki, hogy csaptak egy kört, de a férfi hamar megmagyarázza az okát.*
– Megértettem. Végül is logikus. Ha úgy van megvárlak majd.* Mondja aztán átterelődik a szó Pirtianesre. Darelld jól beszél, de utána el mosolyodik. Wrexan nem érti, hogy miért teszi ezt, de inkább nem kérdezi meg.*
– Hát tényleg nem a legbarátságosabb hely, de azért annyira nem vészes. Néha túloznak a hírek. Persze keményen vagyunk fogva, de a rend és a közbiztonság jóval nagyobb, mint erre. Mondjuk a korbács nem fog hiányozni.* A kemény kézre ösztönösen rápillant a másik kezére.~ Hát nem szívesen lennék a haragosa.~ Gondolja, ahogy végig méri a másikat.*
– Igyekszem betartani azokat a szabályokat, mert nem szívesen szeretném megismerni az említett kemény kezet.* Közben végre megérkeznek az istállóba. Jóval elegánsabb, mint az eddig látottak. Mondjuk a bányalovaknak mindegy volt. A rend is nagyobb, mint a többinél volt. Külön a víz és a széna, szalma bálák. Tovább menve a karámokat pillantja meg. Nem sok jószág van most bent. Egy szép fekete mént pillant meg, ami jóval tetszetősebb, mint a többi. Nem sok ideje van bámészkodni, mert tovább haladnak a szerszámokhoz. Darelld a villáért nyúl, de aztán inkább leteszi. Elkezdi részletesen ismertetni a dolgokat. Gondosan elraktározza, amit most hallott. Mielőtt kimennének mond valamit, hogy tudassa a másikkal, hogy megértette a hallottakat.*
– Rendben a hallottak szerint fogok eljárni.* A földjavításra való felhasználása a ganénak, hasznosnak tűnik. Ha gazdálkodni akar majd, akkor szüksége lehet, majd ilyen tudásra. A kérdésre magabiztosan válaszol.*
– Minden tiszta. Akkor most te gondolom távozol, vagy maradsz figyelni?* A válasz mindegy is neki, mert ha nincs más neki kezd a munkának.*
1425. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-19 11:02:57
Üzenet elküldve: 2019-08-19 11:02:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hátsó részleg, majd istálló//
//Wrexan//
*A szolgálati részlegen gyorsan áthaladnak, bár látnivaló is akad közben. Például az a bizonyos iroda, melyről kérdés is elhangzik.*
- Nem tudjuk. De meghalt, igen.
*Különösebben nem változik hangszíne, se a részvét, se a kárörvendés irányába. Egyszerű tényként közli. Elégedetten nyugtázza, hogy a fiú pontosan tisztában van a feltételekkel, és érzi rajta, hogy tényleg igyekszik megfelelni nekik. Kissé kunkorodik szája széle.*
- Ilyen hozzáállással nem féltelek. Feltéve, ha kitartó a szorgalmad. Néhányan elkövetik azt a hibát, hogy addig igyekeznek lenyűgözni a munkaadókat, amíg belül nem kerülnek az ajtón. Fűt-fát ígérnek és megnyerőek igyekeznek lenni, aztán mikor dolgozni kellene, elengedik magukat. Na, az ilyenek szoktak rövid úton kikerülni azon a bizonyos ajtón. Ez nem célzás, csak általánosságban beszélek, magadra ne vedd!
*Emeli fel a kezét tagadólag.*
- Semmi okom feltételezni, hogy ilyen lennél.
*Kiérnek a hátsó ajtón, itt megragadja az alkalmat, hogy megossza az okát, miért körbe jöttek.*
- A személyzet a hátsó ajtón át közlekedik, nem a főbejáraton. Különösen istállótakarítás után. Az őrök tudni fogják, hogy ide tartozol és beengednek. Először persze várj meg idekint, majd érted jövök. Még nem ismered a helyet úgy, hogy egyedül kóricálj.
*Figyelmesen hallgatja a bányáról szóló részt, Pirtianes említésén szemöldöke kap egy újabb ráncot, de el is tűnik. Már érti, miért jöhetett el onnan a fiú.*
- Pirtianes nem a legbarátságosabb hely, főleg egy embernek. Kemény kézhez szokhattál. Itt fenyítés és megalázás nélkül dolgozhatsz. Remélem, anélkül is menni fog.
*Hajszálnyit megint elmosolyodik, jelezve, hogy e szavakat nem gondolja olyan véresen komolyan. Bizony a város híre nem a legjobb errefelé, ahogy a mélységieké sem. Kezdi sejteni, hogy e szerény viselkedés honnan ered. Ez szolgálhat a javára is, ha az engedelmességet előnyére tartja meg, azonban az új környezet könnyen el is kapathatja, ezért a biztonság kedvéért hozzátesz még valamit.*
- A kemény kézről én gondoskodom, ha szükséges. De nem olyan nehéz megfelelni a szabályoknak, csak akarni kell.
*Kezd túl sok szó esni szabályokról, ezért inkább témát vált, annál is inkább, mert megérkeznek az istállóhoz. Semmi különleges nincs benne, olyan, mint bármelyik, nagyjából 8-10 ló fogadására alkalmas egyidejűleg, de ha ennél több érkezne, a szabad ég alá is van hova kikötni őket. Lényegében rend honol, néhány bála széna és szalma áll a bejárattól jobbra, balra pedig vizes hordók. Szemben középen vezet a csapás a karámok között, melyek kétoldalt helyezkednek el egymással szemben. Most csak egy-két hátas áll benn, szobát bérelt vendégeké és Zammiria kisasszony fekete csődöre. Korán van. A karámok elején itató vályú áll, odabent némi szalmával van felszórva a talaj. Legbelül nyílik ki kissé a tér, a szerszámok is itt kaptak helyet. Darelld egészen eddig sétál be és megvárja, hogy Wrexan beérje. Itt szép rendben vannak a falnak támasztva a szerszámok.*
- Elsőként a vasvillát fogod használni.
*Fogja meg a nyelét, s elgondolkodik róla, hogy mindjárt a fiú kezébe adja-e, de úgy dönt, még pár dolgot meg kell mutatnia neki előbb, így visszatámasztja a falhoz.*
- Ez az, amelyiket takarításnál használunk, sose keverd azzal, ami a szénabáláknál áll! Az pedig csak etetésnél és almozásnál kell. Ezzel itt a trágyával összetapadt szalmát tudod összerakni és a vederbe pakolni.
*Mutat a vödrökre is, melyek a szokásosnál nagyobb űrtartalmúak.*
- Ha már túl apró, ami maradt, jön a seprű és a lapát.
*Mutat ezekre is.*
- Aztán friss szalmát szórsz. Nem kell túl vastagon, látni fogod, máshol hogy van kibélelve a lóállás. Hetente ott is cseréljük a szalmát, ahol nem állt bent ló. Az eszközöket aztán kiviszed. Gyere!
*Int neki, és kívülre vezeti, az istálló melletti tárolóhoz.*
- Itt gyűjtjük, amit összekaparsz majd. Hetente egy gazda szokott jönni érte, viszi földjavítónak. Ha pedig mindent kihordtál, akkor az eszközöket is tisztítsd le, mielőtt beviszed! Innen a vályúból meríthetsz esővizet. Azzal a vödörrel, amit mellette találsz, ne a piszkossal. A vödröt is öblítsd ki! Aztán tegyél vissza mindent a helyére! Addig, amíg dolgozol, átvezetheted a lovat egy másik állásba, most van hely bőven. Amelyik izgágább, azt mindenképp, még meg is sérülhet, ha nyugtalankodik. Minden világos?
//Wrexan//
*A szolgálati részlegen gyorsan áthaladnak, bár látnivaló is akad közben. Például az a bizonyos iroda, melyről kérdés is elhangzik.*
- Nem tudjuk. De meghalt, igen.
*Különösebben nem változik hangszíne, se a részvét, se a kárörvendés irányába. Egyszerű tényként közli. Elégedetten nyugtázza, hogy a fiú pontosan tisztában van a feltételekkel, és érzi rajta, hogy tényleg igyekszik megfelelni nekik. Kissé kunkorodik szája széle.*
- Ilyen hozzáállással nem féltelek. Feltéve, ha kitartó a szorgalmad. Néhányan elkövetik azt a hibát, hogy addig igyekeznek lenyűgözni a munkaadókat, amíg belül nem kerülnek az ajtón. Fűt-fát ígérnek és megnyerőek igyekeznek lenni, aztán mikor dolgozni kellene, elengedik magukat. Na, az ilyenek szoktak rövid úton kikerülni azon a bizonyos ajtón. Ez nem célzás, csak általánosságban beszélek, magadra ne vedd!
*Emeli fel a kezét tagadólag.*
- Semmi okom feltételezni, hogy ilyen lennél.
*Kiérnek a hátsó ajtón, itt megragadja az alkalmat, hogy megossza az okát, miért körbe jöttek.*
- A személyzet a hátsó ajtón át közlekedik, nem a főbejáraton. Különösen istállótakarítás után. Az őrök tudni fogják, hogy ide tartozol és beengednek. Először persze várj meg idekint, majd érted jövök. Még nem ismered a helyet úgy, hogy egyedül kóricálj.
*Figyelmesen hallgatja a bányáról szóló részt, Pirtianes említésén szemöldöke kap egy újabb ráncot, de el is tűnik. Már érti, miért jöhetett el onnan a fiú.*
- Pirtianes nem a legbarátságosabb hely, főleg egy embernek. Kemény kézhez szokhattál. Itt fenyítés és megalázás nélkül dolgozhatsz. Remélem, anélkül is menni fog.
*Hajszálnyit megint elmosolyodik, jelezve, hogy e szavakat nem gondolja olyan véresen komolyan. Bizony a város híre nem a legjobb errefelé, ahogy a mélységieké sem. Kezdi sejteni, hogy e szerény viselkedés honnan ered. Ez szolgálhat a javára is, ha az engedelmességet előnyére tartja meg, azonban az új környezet könnyen el is kapathatja, ezért a biztonság kedvéért hozzátesz még valamit.*
- A kemény kézről én gondoskodom, ha szükséges. De nem olyan nehéz megfelelni a szabályoknak, csak akarni kell.
*Kezd túl sok szó esni szabályokról, ezért inkább témát vált, annál is inkább, mert megérkeznek az istállóhoz. Semmi különleges nincs benne, olyan, mint bármelyik, nagyjából 8-10 ló fogadására alkalmas egyidejűleg, de ha ennél több érkezne, a szabad ég alá is van hova kikötni őket. Lényegében rend honol, néhány bála széna és szalma áll a bejárattól jobbra, balra pedig vizes hordók. Szemben középen vezet a csapás a karámok között, melyek kétoldalt helyezkednek el egymással szemben. Most csak egy-két hátas áll benn, szobát bérelt vendégeké és Zammiria kisasszony fekete csődöre. Korán van. A karámok elején itató vályú áll, odabent némi szalmával van felszórva a talaj. Legbelül nyílik ki kissé a tér, a szerszámok is itt kaptak helyet. Darelld egészen eddig sétál be és megvárja, hogy Wrexan beérje. Itt szép rendben vannak a falnak támasztva a szerszámok.*
- Elsőként a vasvillát fogod használni.
*Fogja meg a nyelét, s elgondolkodik róla, hogy mindjárt a fiú kezébe adja-e, de úgy dönt, még pár dolgot meg kell mutatnia neki előbb, így visszatámasztja a falhoz.*
- Ez az, amelyiket takarításnál használunk, sose keverd azzal, ami a szénabáláknál áll! Az pedig csak etetésnél és almozásnál kell. Ezzel itt a trágyával összetapadt szalmát tudod összerakni és a vederbe pakolni.
*Mutat a vödrökre is, melyek a szokásosnál nagyobb űrtartalmúak.*
- Ha már túl apró, ami maradt, jön a seprű és a lapát.
*Mutat ezekre is.*
- Aztán friss szalmát szórsz. Nem kell túl vastagon, látni fogod, máshol hogy van kibélelve a lóállás. Hetente ott is cseréljük a szalmát, ahol nem állt bent ló. Az eszközöket aztán kiviszed. Gyere!
*Int neki, és kívülre vezeti, az istálló melletti tárolóhoz.*
- Itt gyűjtjük, amit összekaparsz majd. Hetente egy gazda szokott jönni érte, viszi földjavítónak. Ha pedig mindent kihordtál, akkor az eszközöket is tisztítsd le, mielőtt beviszed! Innen a vályúból meríthetsz esővizet. Azzal a vödörrel, amit mellette találsz, ne a piszkossal. A vödröt is öblítsd ki! Aztán tegyél vissza mindent a helyére! Addig, amíg dolgozol, átvezetheted a lovat egy másik állásba, most van hely bőven. Amelyik izgágább, azt mindenképp, még meg is sérülhet, ha nyugtalankodik. Minden világos?
1424. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-18 20:49:05
Üzenet elküldve: 2019-08-18 20:49:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőház//
*Nyílt tekintettel, együttérzőn mosolyog Yezára, míg a gyógyuló sebekről beszél. A szigorra bólogat.*
- Rendben van. Ha úgy érzed, akkor én is örülök, hogy így történt. De azért remélem, gyorsabban elmúlik az emléke is annak a sebnek, mint gondolod.
*Érzi, hogy nem csak a sérülésről beszélnek, ahogy azt is, hogy jobb, ha nem bolygatja tovább a dolgot, inkább más irányba próbálná terelni a nő gondolatait, hogy felvidítsa. Eszébe jut, milyen csendesen üldögélt akkor is az asztalánál, mikor pipát vitt neki. Valami komoly dolog nyomaszthatja, ami vissza-visszarántja a melankóliába. Érzi minden pórusában a sebzett lelket, ezért kettőzött akarattal töri a fejét, miképpen segítsen rajta. Talán a fürdőház erre épp a legjobb ellenszer. A megnyugtató melegség, a gondolkodást lassító, nehéz pára, egy kellemes masszázs. A tisztaság érzése, egy frissen ropogó ruha, s némi szépítőszer egy jól eltalált frizurával egészen ki tud cserélni egy nőt lelkiállapotában is. Amint a szó a személyzetre terelődik, máris jobban elemében érzi magát. Hátrapillant, bár már úgysem láthatja Wrexant.*
- Ó, vele még nem ismerkedtem meg! Egy kicsit meglepődtem én is, eddig többnyire maguktól jöttek az újak. Kedves fiúnak tűnik, bár őszintén szólva még alig vetettem rá egy pillantást. Biztosan azért, mert olyan csendesen álldogált ott. Lehet valami abban a félszegségben, de majd biztosan feloldódik idővel. Szóval azt mondod, hogy jóvágású fiú?
*Mosolyog hunyorgón Yezára.*
- Csak nem máris megakadt rajta a szemed? Gondolod, hogy egy új Sellőt köszönthetünk benne?
*Ha így van, akkor lehet, hogy már meg is találták első vendégét. Cassy aztán visszatér a téma elejére, a személyzet többi új tagjára.*
- Kettejükkel tudtam egyébként jobban megismerkedni tegnap. Shanneira remek humora vetekszik Khuléval, pedig az aztán nagy szó!
*Felnevet csillogó szemekkel a tegnapi adok-kapokra, mellyel Reyt és őt szórakoztatták.*
- Olyan könnyedén jönnek tréfáik minden pillanatban, hogy már kezdtek fájni a nevetőizmaim. Azt hittem, kénytelen leszek borogatni éjjel. Legközelebb kétszer is meggondolom, hogy kettejükkel leüljek hosszabban beszélgetni.
*Csóválja a fejét. Talán az ital is közrejátszott a dologban, attól eleve mindig mosolygósabbá válik.*
- Rey csendesebb. Azt hiszem, egy kicsit visszahúzódó, mintha még nem találná a helyét közöttünk. Vagy talán csak nehezebben oldódik társaságban. Gyönyörűek viszont a rajzolatok a bőrén, de talán te is láttad. Hiszen ők ketten ültek tegnap az asztalodnál.
*Jut eszébe az emlékfoszlány.*
- Ernuss viszont talán két szót sem szólt. Méltóságteljes, komoly fickónak tűnik. A maga módján van benne valami szerénység is.
*Kutat tovább emlékeiben, leginkább arról az időről, mikor vacsoráját intézte, és szerény igényeknek adott hangot. Nem is látta a megbeszélés után, ahogy Madyt sem. Zammiria és Dreyia egy ideig a közelben voltak, de nem léptek a körükbe, és csendesen eltűntek ők is, Ernuss visszatérésére nem emlékszik, akkor már nagyban mulatoztak, és nem volt teljesen ura önmagának. De azért így, hogy belegondol a dolgokba, tesz egy bizonytalan megfigyelést. Lehalkítja a hangját és közelebb hajol.*
- Szerinted minden mélységi ilyen távolságtartó?
*Újabban egyre többen vannak körülötte, és egyelőre ezt szűrte le. Talán Dreyia tűnik közvetlenebbnek, még most is megmosolyogja, ahogy csípős krémet rendelt magának, és összerakott egy különleges szendvicset, nem zavartatva a főnökök jelenlététől. Lefogadja, hogy az asztalnál ülők közül többeknek is meghozta az étvágyát, amilyen jóízűen nekiállt. Jó lenne vele is elbeszélgetnie kicsit, úgy látja, hogy Madyvel jól kijönnek. Az pedig jelzi, hogy nem is annyira magának való figura.
A Darellddel kapcsolatos kétségekben sajnos akkor se tudna igazán segíteni, ha megosztaná vele a nő, hiszen közelebbi ismeretei nincsenek. Vigasztalhatna legfeljebb azzal, hogy olyan nagyon nem árthatott, s ha úgy érzi is, hogy hibázott, ne tekintse kijavíthatatlannak, s úgy általában véve ne legyen túl szigorú önmagával. Hiszen oly sok dologra lehet büszke, kezdve mindjárt külsejével és csábos fellépésével. Erre Cassynek is van szeme, még ha csak nőként is, de ismerve a férfiak ízlését nekik kellene ölre menniük egymással Yeza kegyeiért. Ha itt dolgozna Sellőként, a lányok nagy része sárgulna az irigységtől, jó néhányuk vendégét bizonyosan elszipkázná a vörös szirén. Persze ez a munka talán nem oly vonzó egy Yeza-féle hölgynek, aki eszéből, s tán erejéből is másképp meg tudna élni. Átveszi a levetett ruhát és szépen összehajtva elrendezi az öltözőpadon.*
- Hogyne! Elnézést kérek, azt hittem, kényelmesebb lesz így.
*Lép oda máris és kiemeli a széket, a törölközőt pedig elhelyezi a kért módon. A beszállásnál mellette áll, segít beülni, és készen áll, hogy bármiben segíteni tudjon, ami felmerül. Bár úgy látja, Yeza ügyesen elboldogul, a plusz törölközőt is megkapja párnának. A keze ügyében pedig fürdőkellékeket talál. Cassy boldogan mosolyog az elégedett szóra. Mikor pedig felajánlják, hogy a ragyogó, vörös hajfürtökhöz nyúljon, szinte kislányos örömmel csillannak fel a szemei.*
- Boldogan! És ha megengeded… megfésülhetem előtte? Nagyon puha kefénk van, amitől fényesebb lesz.
*Hamarosan hozza is az eszközöket. Egy széket állít Yeza mögé, ahol helyet foglalhat. Finoman kibontja, ha most is copfba van fogva a haja. Gyönyörködik egy sort a különleges színű hajfürtökben, különösen azt élvezi, hogy megfoghatja őket, érezheti puhaságukat. Ha engedélyt kapott rá, akkor finoman alányúl baljával, minél közelebb a tarkónál, melyen a nő továbbra is nyugodtan támaszkodhat persze. Jobb kezébe veszi a hajkefét, és puhán futtatja rajta végig homloktól a fejtetőn át a tarkóig. Jól ismeri már ezt az eszközt, tudja, hogy miképp esik kellemesen a használata a fejbőrnek. A hosszú hajtincsek az ölébe érnek, törés nélkül, nagy gonddal húzza rajta végig a hajkefét, majd újrakezdi, ezúttal fél hossznyival elmozdítva oldalra, hogy átfedésben maradjon az imént végigsimított úttal. Majd így halad tovább a beszélgetés alatt. Ha a fésülést mégsem kérték tőle, akkor viszont egy bonyolultabb, csinos fonatot ajánl, melyet akár egész nap fejdíszként is viselhet, ha szeretné. Elfogódottan dicséri meg.*
- Igazán különlegesen szép a hajad. Ritkaság errefelé ez a színárnyalat. Inkább északra jellemző.
*Erről hirtelen eszébe jut valami.*
- Lihanechben jártál már? Nemrég említetted a várost.
*Egy kicsit elhalkul a hangja, szerénytelenségnek érzi emlékeztetni rá, hogy bókja során hangzott el.*
- Azt hallottam, gyönyörű hely. Úgy képzelem, rengeteg díszes épület áll ott, karcsú szökőkutak, parkok és sok virág díszíti. Este lágy, tiszta fények gyúlnak, és miriád csillag tükröződik a tavon.
*Restelkedőn elmosolyodik, bár Yeza nem láthatja most.*
- Tudom, naiv gyermekálomnak hangzik, egy város sem olyan, ahogyan beszélnek róla egy romantikus leírásban. Én is olvastam csupán egy regényben. De nagyon megragadt bennem, és ilyennek képzelem.
*Nyílt tekintettel, együttérzőn mosolyog Yezára, míg a gyógyuló sebekről beszél. A szigorra bólogat.*
- Rendben van. Ha úgy érzed, akkor én is örülök, hogy így történt. De azért remélem, gyorsabban elmúlik az emléke is annak a sebnek, mint gondolod.
*Érzi, hogy nem csak a sérülésről beszélnek, ahogy azt is, hogy jobb, ha nem bolygatja tovább a dolgot, inkább más irányba próbálná terelni a nő gondolatait, hogy felvidítsa. Eszébe jut, milyen csendesen üldögélt akkor is az asztalánál, mikor pipát vitt neki. Valami komoly dolog nyomaszthatja, ami vissza-visszarántja a melankóliába. Érzi minden pórusában a sebzett lelket, ezért kettőzött akarattal töri a fejét, miképpen segítsen rajta. Talán a fürdőház erre épp a legjobb ellenszer. A megnyugtató melegség, a gondolkodást lassító, nehéz pára, egy kellemes masszázs. A tisztaság érzése, egy frissen ropogó ruha, s némi szépítőszer egy jól eltalált frizurával egészen ki tud cserélni egy nőt lelkiállapotában is. Amint a szó a személyzetre terelődik, máris jobban elemében érzi magát. Hátrapillant, bár már úgysem láthatja Wrexant.*
- Ó, vele még nem ismerkedtem meg! Egy kicsit meglepődtem én is, eddig többnyire maguktól jöttek az újak. Kedves fiúnak tűnik, bár őszintén szólva még alig vetettem rá egy pillantást. Biztosan azért, mert olyan csendesen álldogált ott. Lehet valami abban a félszegségben, de majd biztosan feloldódik idővel. Szóval azt mondod, hogy jóvágású fiú?
*Mosolyog hunyorgón Yezára.*
- Csak nem máris megakadt rajta a szemed? Gondolod, hogy egy új Sellőt köszönthetünk benne?
*Ha így van, akkor lehet, hogy már meg is találták első vendégét. Cassy aztán visszatér a téma elejére, a személyzet többi új tagjára.*
- Kettejükkel tudtam egyébként jobban megismerkedni tegnap. Shanneira remek humora vetekszik Khuléval, pedig az aztán nagy szó!
*Felnevet csillogó szemekkel a tegnapi adok-kapokra, mellyel Reyt és őt szórakoztatták.*
- Olyan könnyedén jönnek tréfáik minden pillanatban, hogy már kezdtek fájni a nevetőizmaim. Azt hittem, kénytelen leszek borogatni éjjel. Legközelebb kétszer is meggondolom, hogy kettejükkel leüljek hosszabban beszélgetni.
*Csóválja a fejét. Talán az ital is közrejátszott a dologban, attól eleve mindig mosolygósabbá válik.*
- Rey csendesebb. Azt hiszem, egy kicsit visszahúzódó, mintha még nem találná a helyét közöttünk. Vagy talán csak nehezebben oldódik társaságban. Gyönyörűek viszont a rajzolatok a bőrén, de talán te is láttad. Hiszen ők ketten ültek tegnap az asztalodnál.
*Jut eszébe az emlékfoszlány.*
- Ernuss viszont talán két szót sem szólt. Méltóságteljes, komoly fickónak tűnik. A maga módján van benne valami szerénység is.
*Kutat tovább emlékeiben, leginkább arról az időről, mikor vacsoráját intézte, és szerény igényeknek adott hangot. Nem is látta a megbeszélés után, ahogy Madyt sem. Zammiria és Dreyia egy ideig a közelben voltak, de nem léptek a körükbe, és csendesen eltűntek ők is, Ernuss visszatérésére nem emlékszik, akkor már nagyban mulatoztak, és nem volt teljesen ura önmagának. De azért így, hogy belegondol a dolgokba, tesz egy bizonytalan megfigyelést. Lehalkítja a hangját és közelebb hajol.*
- Szerinted minden mélységi ilyen távolságtartó?
*Újabban egyre többen vannak körülötte, és egyelőre ezt szűrte le. Talán Dreyia tűnik közvetlenebbnek, még most is megmosolyogja, ahogy csípős krémet rendelt magának, és összerakott egy különleges szendvicset, nem zavartatva a főnökök jelenlététől. Lefogadja, hogy az asztalnál ülők közül többeknek is meghozta az étvágyát, amilyen jóízűen nekiállt. Jó lenne vele is elbeszélgetnie kicsit, úgy látja, hogy Madyvel jól kijönnek. Az pedig jelzi, hogy nem is annyira magának való figura.
A Darellddel kapcsolatos kétségekben sajnos akkor se tudna igazán segíteni, ha megosztaná vele a nő, hiszen közelebbi ismeretei nincsenek. Vigasztalhatna legfeljebb azzal, hogy olyan nagyon nem árthatott, s ha úgy érzi is, hogy hibázott, ne tekintse kijavíthatatlannak, s úgy általában véve ne legyen túl szigorú önmagával. Hiszen oly sok dologra lehet büszke, kezdve mindjárt külsejével és csábos fellépésével. Erre Cassynek is van szeme, még ha csak nőként is, de ismerve a férfiak ízlését nekik kellene ölre menniük egymással Yeza kegyeiért. Ha itt dolgozna Sellőként, a lányok nagy része sárgulna az irigységtől, jó néhányuk vendégét bizonyosan elszipkázná a vörös szirén. Persze ez a munka talán nem oly vonzó egy Yeza-féle hölgynek, aki eszéből, s tán erejéből is másképp meg tudna élni. Átveszi a levetett ruhát és szépen összehajtva elrendezi az öltözőpadon.*
- Hogyne! Elnézést kérek, azt hittem, kényelmesebb lesz így.
*Lép oda máris és kiemeli a széket, a törölközőt pedig elhelyezi a kért módon. A beszállásnál mellette áll, segít beülni, és készen áll, hogy bármiben segíteni tudjon, ami felmerül. Bár úgy látja, Yeza ügyesen elboldogul, a plusz törölközőt is megkapja párnának. A keze ügyében pedig fürdőkellékeket talál. Cassy boldogan mosolyog az elégedett szóra. Mikor pedig felajánlják, hogy a ragyogó, vörös hajfürtökhöz nyúljon, szinte kislányos örömmel csillannak fel a szemei.*
- Boldogan! És ha megengeded… megfésülhetem előtte? Nagyon puha kefénk van, amitől fényesebb lesz.
*Hamarosan hozza is az eszközöket. Egy széket állít Yeza mögé, ahol helyet foglalhat. Finoman kibontja, ha most is copfba van fogva a haja. Gyönyörködik egy sort a különleges színű hajfürtökben, különösen azt élvezi, hogy megfoghatja őket, érezheti puhaságukat. Ha engedélyt kapott rá, akkor finoman alányúl baljával, minél közelebb a tarkónál, melyen a nő továbbra is nyugodtan támaszkodhat persze. Jobb kezébe veszi a hajkefét, és puhán futtatja rajta végig homloktól a fejtetőn át a tarkóig. Jól ismeri már ezt az eszközt, tudja, hogy miképp esik kellemesen a használata a fejbőrnek. A hosszú hajtincsek az ölébe érnek, törés nélkül, nagy gonddal húzza rajta végig a hajkefét, majd újrakezdi, ezúttal fél hossznyival elmozdítva oldalra, hogy átfedésben maradjon az imént végigsimított úttal. Majd így halad tovább a beszélgetés alatt. Ha a fésülést mégsem kérték tőle, akkor viszont egy bonyolultabb, csinos fonatot ajánl, melyet akár egész nap fejdíszként is viselhet, ha szeretné. Elfogódottan dicséri meg.*
- Igazán különlegesen szép a hajad. Ritkaság errefelé ez a színárnyalat. Inkább északra jellemző.
*Erről hirtelen eszébe jut valami.*
- Lihanechben jártál már? Nemrég említetted a várost.
*Egy kicsit elhalkul a hangja, szerénytelenségnek érzi emlékeztetni rá, hogy bókja során hangzott el.*
- Azt hallottam, gyönyörű hely. Úgy képzelem, rengeteg díszes épület áll ott, karcsú szökőkutak, parkok és sok virág díszíti. Este lágy, tiszta fények gyúlnak, és miriád csillag tükröződik a tavon.
*Restelkedőn elmosolyodik, bár Yeza nem láthatja most.*
- Tudom, naiv gyermekálomnak hangzik, egy város sem olyan, ahogyan beszélnek róla egy romantikus leírásban. Én is olvastam csupán egy regényben. De nagyon megragadt bennem, és ilyennek képzelem.
1423. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-18 17:58:11
Üzenet elküldve: 2019-08-18 17:58:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Cassy//
//Fogadótér, majd fürdőház//
- Az ilyen sebek viszonylag hamar begyógyulnak *mondja.* - De a helyük sokáig érzékeny marad. *A hanglejtése egy kicsit inkább filozofikus tartalomra utal, mint a valódi sérülésre, de ezt egy némileg nehéz most megítélni.* - Kibírom *mosolyog Cassyre.* - És véletlenül se kárhoztasd magad *ráncolja a szemöldökét feddőn.* - Mindent összevetve örülök, hogy én mentem. Akkor is, ha pár nap kényelmetlenséggel kell fizetnem érte. Talán így kellett lennie. A sors útjai kifürkészhetetlenek. *Egy téma lezárásához ez a közhely mindig kéznél van és most Yeza él is vele.
A szépen rendben tartott kert varázsa eléggé hidegen hagyja a vöröst. Inkább Cassyre figyel, mint a gondosan összeválogatott növénykompozíciókra, az egymással finoman harmonizáló kertépítészeti elemekre.*
- És? Milyenek? *kérdi érdeklődő csillogással a szemében, aztán pontosít kicsit* - Az új kollégák. *Egészen úgy beszél a lánnyal, mintha már legalábbis évek óta jó barátnők lennének.* - Néhányukkal találkoztam az este, míg meghallgatásra várakoztak. *Azt nem tudja, hogy mindegyikükkel-e.* - Talán a kis kócos mezítlábas fiú a legújabb? Helyes arca van *jegyzi meg komisz mosolygással.* - És a nem túl fess tartását leszámítva igen jó kiállású kölyök. De egy kicsit félszegnek tűnik. *A feszengés szinte tapinthatóan lengte körül az ifjút, ahogy ott ácsorgott kicsit sután, mint aki aggódik, nehogy véletlenül koszos lábbal rálépjen a pompa szélére.* - Ralas úr gyakran hoz haza ilyen gazdátlan, felfedezetlen kincseket? *kérdi.* - Mert mintha együtt jöttek volna. *Persze lehet, hogy a fiú is ugyanúgy a hirdetésre érkezett, ahogy a többiek, csak még az ajtóban összefutottak. De Ralas elég hamar átadta az alkalmazottaknak gardírozásra, az meg kevésbé valószínű, hogy az ajtó előtt ácsorogva ismerkedtek volna össze. Előző este legalábbis elég hosszan tartott egy-egy meghallgatás. Mondjuk akkor, ha minden igaz Zammiria is vele volt. Már bánja egy kicsit, hogy a megjegyzését Darellddel úgy időzítette, ahogy. Attól nem fél, hogy a férfi ne tudná megvédeni magát, ha kérdőre vonnák, hiszen végig nagyon precízen tartotta a távolságot, és külön figyelt, hogy a játékuk ne menjen a munkája rovására. Fél szeme végig a fogadótéren volt, ezt nem tudta nem észrevenni. De akármit is mutatnak a tények, egy kicsit azért Yezában is motoszkál a bűntudat. Mikor leültek kártyázni még épp csak ébredezett a hely. A helyzet gonosz fintora, hogy ilyen hirtelen csapott át nyüzsgőbe az élet a Sellőházban. És minek tagadná? Önzőbben ragaszkodott a férfi társaságához, minthogy beismerje elmúlt létjogát rá. De a mélységi főnökasszony talán meg sem hallotta a megjegyzést. Legalábbis nem mutatta jelét. Reménykedik benne, hogy így van, mert egy dolog Cassyvel mókázni, de Zammiria egészen más. Ezzel a hebehurgyasággal a végén még elront mindent, mielőtt bármit is elkezdene. A muszáj kényszere egyelőre még nem szorongatja, és emiatt kevésbé tépelődik, de érzi, hogy egy kicsit lazán fogja a gyeplőt a kezében. A saját gyeplőjét. Hiába, régen mindig volt más, aki tartsa.
Még igénybe veszi Cassy segítségét, míg kilép a sarujából, de a vetkőzéshez nem kell leülnie. Yeza ruháiból kifejezetten könnyű kibontakozni. Nem csoda, ha Darelld köntösnek nézte a holmit. Csak a kötőt kell megoldania, ami az öv részt összefogja és már bújhat is ki belőle. A könnyű kelme alatt egyáltalán nem visel semmit, így gyakorlatilag kész is a dézsába szállni. Azonban mielőtt a vízbe lépne, egy kicsit elbizonytalanodik.
- Inkább mégis vegyük ki azt a széket. Jobb szeretek egészen elnyújtózni *mondja, ahogy morfondírozva felméri a dézsa széle-hosszát és a kényelmes elhelyezkedés vektorait. De a törölköző maradjon *bólogat, mert az valóban komfortosabb alátámasztást jelent majd a bokájának a dézsa szélén is.
Cassybe kapaszkodva lép és ereszkedik a vízbe. Egy kicsit körülményes a dolog így, bekötött lábbal, de végül teljes kényelemben nyúlhat el a fürdőben. Kér még egy törölközőt a nyaka mögé is, és egészen hátradőlve, a haját hátul lelógatva sóhajt.*
- Ez mennyei.
*A tarkójánál hátrasimítja a rakoncátlan vörös tincseket, aztán hátranyúlva tekergetni kezdi a kezében a magasan felkötött loboncot.*
- Akadna esetleg egy hajtű? Összefonod nekem? *pillant Cassyre.* - Nem szeretném összevizezni.
//Fogadótér, majd fürdőház//
- Az ilyen sebek viszonylag hamar begyógyulnak *mondja.* - De a helyük sokáig érzékeny marad. *A hanglejtése egy kicsit inkább filozofikus tartalomra utal, mint a valódi sérülésre, de ezt egy némileg nehéz most megítélni.* - Kibírom *mosolyog Cassyre.* - És véletlenül se kárhoztasd magad *ráncolja a szemöldökét feddőn.* - Mindent összevetve örülök, hogy én mentem. Akkor is, ha pár nap kényelmetlenséggel kell fizetnem érte. Talán így kellett lennie. A sors útjai kifürkészhetetlenek. *Egy téma lezárásához ez a közhely mindig kéznél van és most Yeza él is vele.
A szépen rendben tartott kert varázsa eléggé hidegen hagyja a vöröst. Inkább Cassyre figyel, mint a gondosan összeválogatott növénykompozíciókra, az egymással finoman harmonizáló kertépítészeti elemekre.*
- És? Milyenek? *kérdi érdeklődő csillogással a szemében, aztán pontosít kicsit* - Az új kollégák. *Egészen úgy beszél a lánnyal, mintha már legalábbis évek óta jó barátnők lennének.* - Néhányukkal találkoztam az este, míg meghallgatásra várakoztak. *Azt nem tudja, hogy mindegyikükkel-e.* - Talán a kis kócos mezítlábas fiú a legújabb? Helyes arca van *jegyzi meg komisz mosolygással.* - És a nem túl fess tartását leszámítva igen jó kiállású kölyök. De egy kicsit félszegnek tűnik. *A feszengés szinte tapinthatóan lengte körül az ifjút, ahogy ott ácsorgott kicsit sután, mint aki aggódik, nehogy véletlenül koszos lábbal rálépjen a pompa szélére.* - Ralas úr gyakran hoz haza ilyen gazdátlan, felfedezetlen kincseket? *kérdi.* - Mert mintha együtt jöttek volna. *Persze lehet, hogy a fiú is ugyanúgy a hirdetésre érkezett, ahogy a többiek, csak még az ajtóban összefutottak. De Ralas elég hamar átadta az alkalmazottaknak gardírozásra, az meg kevésbé valószínű, hogy az ajtó előtt ácsorogva ismerkedtek volna össze. Előző este legalábbis elég hosszan tartott egy-egy meghallgatás. Mondjuk akkor, ha minden igaz Zammiria is vele volt. Már bánja egy kicsit, hogy a megjegyzését Darellddel úgy időzítette, ahogy. Attól nem fél, hogy a férfi ne tudná megvédeni magát, ha kérdőre vonnák, hiszen végig nagyon precízen tartotta a távolságot, és külön figyelt, hogy a játékuk ne menjen a munkája rovására. Fél szeme végig a fogadótéren volt, ezt nem tudta nem észrevenni. De akármit is mutatnak a tények, egy kicsit azért Yezában is motoszkál a bűntudat. Mikor leültek kártyázni még épp csak ébredezett a hely. A helyzet gonosz fintora, hogy ilyen hirtelen csapott át nyüzsgőbe az élet a Sellőházban. És minek tagadná? Önzőbben ragaszkodott a férfi társaságához, minthogy beismerje elmúlt létjogát rá. De a mélységi főnökasszony talán meg sem hallotta a megjegyzést. Legalábbis nem mutatta jelét. Reménykedik benne, hogy így van, mert egy dolog Cassyvel mókázni, de Zammiria egészen más. Ezzel a hebehurgyasággal a végén még elront mindent, mielőtt bármit is elkezdene. A muszáj kényszere egyelőre még nem szorongatja, és emiatt kevésbé tépelődik, de érzi, hogy egy kicsit lazán fogja a gyeplőt a kezében. A saját gyeplőjét. Hiába, régen mindig volt más, aki tartsa.
Még igénybe veszi Cassy segítségét, míg kilép a sarujából, de a vetkőzéshez nem kell leülnie. Yeza ruháiból kifejezetten könnyű kibontakozni. Nem csoda, ha Darelld köntösnek nézte a holmit. Csak a kötőt kell megoldania, ami az öv részt összefogja és már bújhat is ki belőle. A könnyű kelme alatt egyáltalán nem visel semmit, így gyakorlatilag kész is a dézsába szállni. Azonban mielőtt a vízbe lépne, egy kicsit elbizonytalanodik.
- Inkább mégis vegyük ki azt a széket. Jobb szeretek egészen elnyújtózni *mondja, ahogy morfondírozva felméri a dézsa széle-hosszát és a kényelmes elhelyezkedés vektorait. De a törölköző maradjon *bólogat, mert az valóban komfortosabb alátámasztást jelent majd a bokájának a dézsa szélén is.
Cassybe kapaszkodva lép és ereszkedik a vízbe. Egy kicsit körülményes a dolog így, bekötött lábbal, de végül teljes kényelemben nyúlhat el a fürdőben. Kér még egy törölközőt a nyaka mögé is, és egészen hátradőlve, a haját hátul lelógatva sóhajt.*
- Ez mennyei.
*A tarkójánál hátrasimítja a rakoncátlan vörös tincseket, aztán hátranyúlva tekergetni kezdi a kezében a magasan felkötött loboncot.*
- Akadna esetleg egy hajtű? Összefonod nekem? *pillant Cassyre.* - Nem szeretném összevizezni.
1422. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-18 14:52:58
Üzenet elküldve: 2019-08-18 14:52:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Legsötétebb éj - másnap reggel//
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Egy akár még kedvesnek is mondható megnyilvánulást hallhat a zsoldostól, amin meg is lepődne, vagy hálás lenne, ha normális lelki világgal és érzelmekkel rendelkezne. Mindezek hiányában azonban csak egy újabb bólintással tudatja a másikkal, hogy megértette. Bár még tényleg idegen neki a helyzet, nem éppen a környezettel van a gondja.*
- Eddig mindig egyedül dolgoztam, nem szoktam hozzá a társasághoz.
*Ad hangot a számára zavaró tényezőnek. Amikor egyedül van, csak a saját döntéseire hagyatkozhat, s a felelősség is az ő vállán nyugszik. Nem kell megfelelnie senkinek, nem kell kompromisszumokat kötnie, nem kell figyelembe venni saját magán kívül senki mást.*
- A lakónegyedben több infót szerezhetünk, többen mászkálnak arra.
*A csatornarendszer gondolatára alig észrevehető fintor ül ki arcára. Büdös, sötét és veszélyes hely az, ő már csak tudja. Amíg nem szerzett itt a kikötőben egy szerény, kisebb ingatlant, ott húzta meg magát, és nincsenek szép emlékei. Nem szívesen menne oda vissza, persze ha a tapasztaltabb Khul azt akarja, vele tart.*
- Ha nem tetszik, hát...
*Nem tudja befejezni a mondatot, mert szembe találja magát egy kiskölyökkel, méghozzá egy mélységivel. Veszélyesnek egyáltalán nem tűnik, inkább olyan tipikus, koszos utcagyerek, aki problémázik valamin, amit Reyraa egészen nem is ért. Kezet fogni viszont abszolút nincs kedve a lánnyal, vagyis inkább Rogarral, valahogy undorodik tőle. Így karjait inkább keresztbe kulcsolja, egyértelműen mutatva, hogy nem fog hozzáérni, plusz ez a tartás némi határozott, fenyegető kinézetet is kölcsönöz neki.
Khulra pillant, enyhén felhúzott szemöldökkel.*
- Mi a fenét akar ez a kölyök?
*Tőle kérdezi, hátha esetleg ő már látta a kiscsajt, az is lehet, hogy valami visszatérő "vendég".*
//Őrjárat//
//Sellőház előtt//
*Egy akár még kedvesnek is mondható megnyilvánulást hallhat a zsoldostól, amin meg is lepődne, vagy hálás lenne, ha normális lelki világgal és érzelmekkel rendelkezne. Mindezek hiányában azonban csak egy újabb bólintással tudatja a másikkal, hogy megértette. Bár még tényleg idegen neki a helyzet, nem éppen a környezettel van a gondja.*
- Eddig mindig egyedül dolgoztam, nem szoktam hozzá a társasághoz.
*Ad hangot a számára zavaró tényezőnek. Amikor egyedül van, csak a saját döntéseire hagyatkozhat, s a felelősség is az ő vállán nyugszik. Nem kell megfelelnie senkinek, nem kell kompromisszumokat kötnie, nem kell figyelembe venni saját magán kívül senki mást.*
- A lakónegyedben több infót szerezhetünk, többen mászkálnak arra.
*A csatornarendszer gondolatára alig észrevehető fintor ül ki arcára. Büdös, sötét és veszélyes hely az, ő már csak tudja. Amíg nem szerzett itt a kikötőben egy szerény, kisebb ingatlant, ott húzta meg magát, és nincsenek szép emlékei. Nem szívesen menne oda vissza, persze ha a tapasztaltabb Khul azt akarja, vele tart.*
- Ha nem tetszik, hát...
*Nem tudja befejezni a mondatot, mert szembe találja magát egy kiskölyökkel, méghozzá egy mélységivel. Veszélyesnek egyáltalán nem tűnik, inkább olyan tipikus, koszos utcagyerek, aki problémázik valamin, amit Reyraa egészen nem is ért. Kezet fogni viszont abszolút nincs kedve a lánnyal, vagyis inkább Rogarral, valahogy undorodik tőle. Így karjait inkább keresztbe kulcsolja, egyértelműen mutatva, hogy nem fog hozzáérni, plusz ez a tartás némi határozott, fenyegető kinézetet is kölcsönöz neki.
Khulra pillant, enyhén felhúzott szemöldökkel.*
- Mi a fenét akar ez a kölyök?
*Tőle kérdezi, hátha esetleg ő már látta a kiscsajt, az is lehet, hogy valami visszatérő "vendég".*
1421. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2019-08-17 22:42:54
Üzenet elküldve: 2019-08-17 22:42:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Darelld, Zammiria, Shan//
* Épp arról folyik a beszélgetés, hogy milyen nehéz a bánya munka, mikor leszólítják Darelldet. Olyan dolgokról folyik a beszéd, ami nem érinti a Wrexant, ezért csak szótlanul áll. Körülöttük megy az élet, mindenki valamivel el van foglalva vagy éppen megy valahová. Shant ő is köszönti már csak illendőségből is.*
– Jó reggelt! *És ezzel le is tudja a dolgot. Nemsokára őt is bemutatják a sötételf nőnek. Most is csak egy gyors köszönés és ha nincs semmi, akkor csöndben álldogál tovább.*
– Tiszteletem hölgyem!* A nő nem sokára távozik is. Darelld még tájékoztatja az ideérkezőt a helyzetről és már mennek is tovább. A férfi visszatér a munka ismertetésére. A lovakkal való bánásról és a hozzájuk tartozó feladatokról beszél. Egy része nem ismeretlen amiről Wrexan számára. Sőt örül neki, hogy erről kérdezték, mert van némi tapasztalata ez ügyben.*
– Hát bányalovakkal dolgoztam már. Szekér elé befogni azt betudom. Az ellátásukat is meg tudom oldani. Egyedül takarítást, csutakolást és nyergelést nem csináltam még. A takarításra ott voltak a gondozók a többire meg nem volt szükség.* Fejezi be a beszédet. Darelld kinyitja előtte az ajtót és ő gyorsan belép rajta. Végre újra hátrahagyják a nyüzsgő termet. Jobban szereti ezt a csendesebb részt.*
* Épp arról folyik a beszélgetés, hogy milyen nehéz a bánya munka, mikor leszólítják Darelldet. Olyan dolgokról folyik a beszéd, ami nem érinti a Wrexant, ezért csak szótlanul áll. Körülöttük megy az élet, mindenki valamivel el van foglalva vagy éppen megy valahová. Shant ő is köszönti már csak illendőségből is.*
– Jó reggelt! *És ezzel le is tudja a dolgot. Nemsokára őt is bemutatják a sötételf nőnek. Most is csak egy gyors köszönés és ha nincs semmi, akkor csöndben álldogál tovább.*
– Tiszteletem hölgyem!* A nő nem sokára távozik is. Darelld még tájékoztatja az ideérkezőt a helyzetről és már mennek is tovább. A férfi visszatér a munka ismertetésére. A lovakkal való bánásról és a hozzájuk tartozó feladatokról beszél. Egy része nem ismeretlen amiről Wrexan számára. Sőt örül neki, hogy erről kérdezték, mert van némi tapasztalata ez ügyben.*
– Hát bányalovakkal dolgoztam már. Szekér elé befogni azt betudom. Az ellátásukat is meg tudom oldani. Egyedül takarítást, csutakolást és nyergelést nem csináltam még. A takarításra ott voltak a gondozók a többire meg nem volt szükség.* Fejezi be a beszédet. Darelld kinyitja előtte az ajtót és ő gyorsan belép rajta. Végre újra hátrahagyják a nyüzsgő termet. Jobban szereti ezt a csendesebb részt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5043-5062