//Sellők bűvkörében: A rejtélyes gyógyító//
*Annyi biztos, hogy a férfi ért a dolgához, Mai-t pedig egészen egyszerű addig vezetni, amíg helyét érzi a szituációban. Ha megmakacsolná magát, mert nem szeretne egy kis időt ellopni magának Nori-tól és kettesben lenni a szőkével, akkor bizony nem lenne ilyen egyszerű dolga, de most ez minden vágya. Azon túl pedig egy kicsit mégis a jövőre gondolva, nagyon jól fog neki jönni a másik ismerete. Mind azért, mert nem titkoltan tetszik neki, mind azért mert a tudása, tapasztalata is kell neki, legalábbis részben. Ha tőle tanulhatna bármit is, az sokkal kedvesebb lenne a lelkének, mintha könyvekből kéne kutatni. Na meg mennyivel élvezetesebb, csak ne veszne el a zöldekben mindig, s tudna teljesen hideg fejjel gondolkodni. *
- Nos, én pedig kíváncsi természet vagyok.
* Elfogadja a kart, már hogy is ne szeretne belekapaszkodni, egy ilyen kísérőt bárkinek fel kellene írni terápiás javaslatként. Vagy megelőzésként. Teljesen mindegy, csak kapja meg. Gondolataira mély levegőt vesz, mert a hideg fej fontos, néha emlékeztetnie kell magát. Arcára kiül egy elégedett mosoly, s újra egyenes tartást kölcsönöz magának, mintha csak egy bálon vonulna félre azzal, akit majd később eldönt, hogy méltó-e a társaságára hosszabb távon. Nagyon élvezi a helyzetét, de ezt már kissé elrejti.
Még utoljára a lányra tekint, majd kivonulnak, s a másik a Sellőt szólítja, hogy intézkedjen. Egy elszeparált asztal tökéletes választás, elég meghitt, mégis alkalmas egy minimális távolságtartásra is akár, azt nem bánja, hogy nem azonnal a lakosztályát kívánja megmutatni neki, akkor talán csalódott is lenne egy cseppet. De, mint kiderült: ért a dolgához a másik.*
- Meg, természetesen. *Mosolyog a férfira, majd várja, hogy odavezesse az asztalhoz, amit nekik szánnak.* - Nagyon otthonosan mozogsz itt, régóta ez a rendelőd? *Persze látta, hogy ahol megvizsgálta Nori-t nem olyan felszerelt, mintha már éveket töltött volna itt. Kíváncsiskodik egy kicsit, de ez inkább arra szolgál, hogy elkezdjen bármit is megtudni az elfről. Mégsem ronthat rá olyasmi kérdésekkel, hogy mit rejt a lelke a zöldek mögött, amire hasonlóan kíváncsi, mint a másik, vele kapcsolatban.*