Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 28 (541. - 560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
560. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-27 16:09:10
Üzenet elküldve: 2020-03-27 16:09:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Wellyradona, érintőlegesen Rey//
*Mikor a férfi tekintete elkalandozik, követi és látja, ahogy Reyraával összenéznek. Ismeri a mélységi nőt, de csak látásból, még azon se lepődne meg, ha a férfi kifejezetten őt szeretné majd igénybe venni. ~Jobb lesz figyelni, merre is megy. ~ Közben a furcsa találkozás némi pírt csal zavart arcára, amit szóvá is tesz a vendég.*
-Ezt örömmel hallom, oda se neki, nem történt semmi. *Hagyja annyiban a dolgot. Aztán a mélységi arról kezd beszélni, hogy mosoly akkor szép, ha belülről fakad, ekkor éri a második megdöbbenés, főleg, hogy ezt egy mélységi szájából hallja elhangzani. Majd átható tekintetébe néz, de már nem is igyekezik őszinte mosolyt fagyasztani az orcáira.*
-Ez biztosan igaz. Aki hülye, az tud szépen mosolyogni, mert azt semmi sem aggasztja. Általában békésebb, ha az elf vagy mélységi nem lát be a színfalak mögé. *Fogalmaz kicsit nyersen a megállapítás hallatán, kezdi érezni, hogy a vendég nem szokott hozzá, hogy kendő alá rejtse a véleményét.*
-Milyen foglalkozás lenne az? *Néz kicsit furcsán, ilyen kérdést ugyanis még nem kapott, talán soha, de igazán még nem is gondolkodott el rajta.*
-Hát… nem igazán tudom. Talán kertészkednék, az olyan nyugalmas elfoglaltság és kevés emberi kontaktussal jár. *Mióta ugyanis ebben a szakmában van, néha érzi, hogy szinte emberundora kezd lenni. Majd elővezeti azt, hogy mégis mire számíthat a férfi ezen a helyen. Végül a közlés, amely ezek után érkezi, fogadni, mert volna rá, hogy hölgytársaság miatt tévedt be ide, nem csak a szakács nagy örömére. De ezt nem ő elhivatott eldönteni, sőt, kételkedni sincsen oka, eddig ugyanis minden a szemére lett vetve, semmit nem tartott magában a vendég.*
-Oh, ezt később is eldöntheti még. *Ajánlja fel, hiszen, hátha megtetszik evés közben itt valami mégis a férfinek.*
-Tudom ajánlani a Kapitány kedvencét, ami ropogós kacsasült, nagyon ízletes, de ha valami tengerit kívánna inkább, a polip egészen friss, ma reggel érkezett. *Mutatja a kezével az étlapon is az említett fogást, közben leül az asztalhoz. Nem szokott ilyet, de a férfinek már a személyisége is lefárasztotta.*
-Ha pedig esetleg megosztaná az ételt a fehér hajú, imént látott kisasszonnyal, akkor van két személy bőségtál is. *Kacsint a férfire, bár nem biztos benne, hogy ezt a gesztust értékelni fogja. Talán ennyi piszkálódást megengedhet magának.*
-Véletlenül ismerem a hölgyeményt. *Áll fel a székről.*
-Esetleg kér egy kis étvágygerjesztő italt a fogás előtt? A wegtoren tüze igazán borzongató, épp ilyen erős akaratúaknak való, mint amilyen ön. *Mondja komoly tekintettel és közben várja a rendelést, illetve ha esetleg felmerül a másikban egyéb kérdés a hellyel vagy az étlappal kapcsolatban.*
*Mikor a férfi tekintete elkalandozik, követi és látja, ahogy Reyraával összenéznek. Ismeri a mélységi nőt, de csak látásból, még azon se lepődne meg, ha a férfi kifejezetten őt szeretné majd igénybe venni. ~Jobb lesz figyelni, merre is megy. ~ Közben a furcsa találkozás némi pírt csal zavart arcára, amit szóvá is tesz a vendég.*
-Ezt örömmel hallom, oda se neki, nem történt semmi. *Hagyja annyiban a dolgot. Aztán a mélységi arról kezd beszélni, hogy mosoly akkor szép, ha belülről fakad, ekkor éri a második megdöbbenés, főleg, hogy ezt egy mélységi szájából hallja elhangzani. Majd átható tekintetébe néz, de már nem is igyekezik őszinte mosolyt fagyasztani az orcáira.*
-Ez biztosan igaz. Aki hülye, az tud szépen mosolyogni, mert azt semmi sem aggasztja. Általában békésebb, ha az elf vagy mélységi nem lát be a színfalak mögé. *Fogalmaz kicsit nyersen a megállapítás hallatán, kezdi érezni, hogy a vendég nem szokott hozzá, hogy kendő alá rejtse a véleményét.*
-Milyen foglalkozás lenne az? *Néz kicsit furcsán, ilyen kérdést ugyanis még nem kapott, talán soha, de igazán még nem is gondolkodott el rajta.*
-Hát… nem igazán tudom. Talán kertészkednék, az olyan nyugalmas elfoglaltság és kevés emberi kontaktussal jár. *Mióta ugyanis ebben a szakmában van, néha érzi, hogy szinte emberundora kezd lenni. Majd elővezeti azt, hogy mégis mire számíthat a férfi ezen a helyen. Végül a közlés, amely ezek után érkezi, fogadni, mert volna rá, hogy hölgytársaság miatt tévedt be ide, nem csak a szakács nagy örömére. De ezt nem ő elhivatott eldönteni, sőt, kételkedni sincsen oka, eddig ugyanis minden a szemére lett vetve, semmit nem tartott magában a vendég.*
-Oh, ezt később is eldöntheti még. *Ajánlja fel, hiszen, hátha megtetszik evés közben itt valami mégis a férfinek.*
-Tudom ajánlani a Kapitány kedvencét, ami ropogós kacsasült, nagyon ízletes, de ha valami tengerit kívánna inkább, a polip egészen friss, ma reggel érkezett. *Mutatja a kezével az étlapon is az említett fogást, közben leül az asztalhoz. Nem szokott ilyet, de a férfinek már a személyisége is lefárasztotta.*
-Ha pedig esetleg megosztaná az ételt a fehér hajú, imént látott kisasszonnyal, akkor van két személy bőségtál is. *Kacsint a férfire, bár nem biztos benne, hogy ezt a gesztust értékelni fogja. Talán ennyi piszkálódást megengedhet magának.*
-Véletlenül ismerem a hölgyeményt. *Áll fel a székről.*
-Esetleg kér egy kis étvágygerjesztő italt a fogás előtt? A wegtoren tüze igazán borzongató, épp ilyen erős akaratúaknak való, mint amilyen ön. *Mondja komoly tekintettel és közben várja a rendelést, illetve ha esetleg felmerül a másikban egyéb kérdés a hellyel vagy az étlappal kapcsolatban.*
559. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-27 13:25:29
Üzenet elküldve: 2020-03-27 13:25:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wellyradona, érintőlegesen Rey//
*Éber tekintete összefut az egyik vendéggel, aki egy sötételf nő. Nem tudja, hogy a felmérő pillantást mire fel kapja, de mivel ez egy rövid pillanat volt ezért nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget. Tekintete visszatér a felszolgáló lányéra. Zavart mosolyt sikerül a másikra csalnia az iménti szavaival.*
- Zavarba jött kisasszony. Nem volt szándékomban kellemetlen helyzetbe hozni. *Minden, amit gondol, mint mindig most is kimondja. A szíves fogadtatás megemlítésére is akad néhány hozzáfűznivalója.*
- Azt hiszem minden fogadó érdeke, hogy kedves legyen a vendégekkel, de ez akkor a legőszintébb, ha a felszolgálókból ez belülről fakad. *Egy kis időre elidőzik Wellyradona tekintetében.*
- Úgy érzem, hogy ezt a munkát nem szívesen végzi. Megkérdezhetem, hogy milyen foglalkozás az, ami örömmel töltené el? *Amint valakivel beszédbe elegyedik, egyre inkább feltűnő lehet a szokatlan őszinte gondolatmenet, amit mindig kimond, kendőzetlenül. Figyelmesen hallgatja végig, hogy a fogadó pontosan milyenfajta szolgáltatásokat nyújt. Mindezeket végig hallgatja, de szemöldökének rövid mozgásán kívül nem mutat más érzelmet. Wellyradona is leplezetlenül árulja el egész részletesen, hogy milyenfajta örömöket ajánlanak a betérőknek. Vidilion a fejét oldalra fordítva reagál az elhangzottakra.*
- Köszönöm, hogy megosztotta velem. *Hálás, hogy minden információt megkapott, amire az előbb rákérdezett. Szemei újra feltekintenek a lányra.*
- Nem fogok élni a szolgáltatásaikkal, de ha valami finom ételt és italt ajánlana nekem azt megköszönném. Elvégre Ön ismeri leginkább az itt felszolgált javakat. *Még mielőtt a válaszra várna, konstatál egy megállapítást.*
- A zene tényleg jó. *El kell ismernie, hogy ez így van. Másról nem tud nyilatkozni egyelőre.*
*Éber tekintete összefut az egyik vendéggel, aki egy sötételf nő. Nem tudja, hogy a felmérő pillantást mire fel kapja, de mivel ez egy rövid pillanat volt ezért nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget. Tekintete visszatér a felszolgáló lányéra. Zavart mosolyt sikerül a másikra csalnia az iménti szavaival.*
- Zavarba jött kisasszony. Nem volt szándékomban kellemetlen helyzetbe hozni. *Minden, amit gondol, mint mindig most is kimondja. A szíves fogadtatás megemlítésére is akad néhány hozzáfűznivalója.*
- Azt hiszem minden fogadó érdeke, hogy kedves legyen a vendégekkel, de ez akkor a legőszintébb, ha a felszolgálókból ez belülről fakad. *Egy kis időre elidőzik Wellyradona tekintetében.*
- Úgy érzem, hogy ezt a munkát nem szívesen végzi. Megkérdezhetem, hogy milyen foglalkozás az, ami örömmel töltené el? *Amint valakivel beszédbe elegyedik, egyre inkább feltűnő lehet a szokatlan őszinte gondolatmenet, amit mindig kimond, kendőzetlenül. Figyelmesen hallgatja végig, hogy a fogadó pontosan milyenfajta szolgáltatásokat nyújt. Mindezeket végig hallgatja, de szemöldökének rövid mozgásán kívül nem mutat más érzelmet. Wellyradona is leplezetlenül árulja el egész részletesen, hogy milyenfajta örömöket ajánlanak a betérőknek. Vidilion a fejét oldalra fordítva reagál az elhangzottakra.*
- Köszönöm, hogy megosztotta velem. *Hálás, hogy minden információt megkapott, amire az előbb rákérdezett. Szemei újra feltekintenek a lányra.*
- Nem fogok élni a szolgáltatásaikkal, de ha valami finom ételt és italt ajánlana nekem azt megköszönném. Elvégre Ön ismeri leginkább az itt felszolgált javakat. *Még mielőtt a válaszra várna, konstatál egy megállapítást.*
- A zene tényleg jó. *El kell ismernie, hogy ez így van. Másról nem tud nyilatkozni egyelőre.*
558. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-27 13:15:47
Üzenet elküldve: 2020-03-27 13:15:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenteket tartalmaz!//
*Látszik rajta, hogy minden mély sóhajtással és a falakról visszacsapódó kéjes nyögéstől csak még inkább elégedett lesz. Ezen felül, ahogy a férfi kiejti a számára igen hízelgő szavakat, megnyalja duzzadó ajkait, mint, aki már alig várja, hogy belekóstolhasson az alatta egyre inkább túlcsorduló vendég bőrébe. Érzi az óvatos mozdulatok nyomán, hogy a másik is szeretné kivenni a részét a simításokból és ez nem is idegen, sőt szavakká is formálja az óhajt. A nő arca egy kicsit szomorúbb ábrázatot ölt a hallottak alapján, majd letéve a rongyot magához öleli a férfit, közben a fülébe búgja:*
-Drága, azt hiszem, ez a víz nekem túl hideg lenne, légy könyörületes és melegíts fel előtte alaposan. *Csókolja végi a másik nyakát mondandója végeztével, egyelőre kíméletesen. Közben az egyik, éppen nem kapaszkodó keze végi simít Max vágyakozástól emelkedő mellkasán, majd annak végeztével belesimít a nadrág kigombolt hasítékába, hogy egy erőteljes cirógatással ösztökélje a férfi vértől duzzadó ágyékát.*
-Mit gondolsz? Megoldható? Mert eléggé fázós vagyok. *Emeli fel a fejét, hogy tekintetük találkozhasson, de a keze szüntelenül dédelgeti lassú mozdulatokkal a büszkén ágaskodó testrészt. Közben fél szemmel néha az ágy felé tekintget, mert nem tudja a fél-elfnek mi a terve, mert az asztal se rossz, de az ágy kényelmesebb.*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenteket tartalmaz!//
*Látszik rajta, hogy minden mély sóhajtással és a falakról visszacsapódó kéjes nyögéstől csak még inkább elégedett lesz. Ezen felül, ahogy a férfi kiejti a számára igen hízelgő szavakat, megnyalja duzzadó ajkait, mint, aki már alig várja, hogy belekóstolhasson az alatta egyre inkább túlcsorduló vendég bőrébe. Érzi az óvatos mozdulatok nyomán, hogy a másik is szeretné kivenni a részét a simításokból és ez nem is idegen, sőt szavakká is formálja az óhajt. A nő arca egy kicsit szomorúbb ábrázatot ölt a hallottak alapján, majd letéve a rongyot magához öleli a férfit, közben a fülébe búgja:*
-Drága, azt hiszem, ez a víz nekem túl hideg lenne, légy könyörületes és melegíts fel előtte alaposan. *Csókolja végi a másik nyakát mondandója végeztével, egyelőre kíméletesen. Közben az egyik, éppen nem kapaszkodó keze végi simít Max vágyakozástól emelkedő mellkasán, majd annak végeztével belesimít a nadrág kigombolt hasítékába, hogy egy erőteljes cirógatással ösztökélje a férfi vértől duzzadó ágyékát.*
-Mit gondolsz? Megoldható? Mert eléggé fázós vagyok. *Emeli fel a fejét, hogy tekintetük találkozhasson, de a keze szüntelenül dédelgeti lassú mozdulatokkal a büszkén ágaskodó testrészt. Közben fél szemmel néha az ágy felé tekintget, mert nem tudja a fél-elfnek mi a terve, mert az asztal se rossz, de az ágy kényelmesebb.*
557. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-27 11:17:45
Üzenet elküldve: 2020-03-27 11:17:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Az egyik asztalnál//
*Paranvyr szemei alaposan elkerekednek, mikor meghallja, hogy mit beszél a másik. ~ Hogy honnan jött? Hazudna? Nem, nem hiszem, ahhoz túlságosan őszintének és egyszerűnek tűnt eddig. ~ Szóval igazságként kezeli, úgy dönt. Viszont ha ez igazság, akkor olyannal találkozott éppen, akivel eddig sohase, élete folyamán - egy Lanawinon kívülivel. Parcy tudományos jellem, szereti az újat, kíváncsi az ismeretlenre, s még jobban izgatja az a fantáziáját, ha van benne egy szemerkényi hasonlóság, már pedig, ahogyan látszik, élnek elfek innen távolról is. Hirtelen felcsattan a hangja.*
- Hogy a tengeren túlról? Hogy néz ki? Csak szigetek vannak, vagy kontinens is? Hány hatig hánykódtál? Egyáltalán volt ilyen, vagy közel van a Ködön túli világ? Tudod, mi az a hat? Kérlek, mesélj! *Minden eddigi dolgot elfelejtett, most ez érdekli. Amit viszont nem értene, ha megosztanák vele, hogy miért gondol többet bele a másik, Beltrysről alkotott véleményére. Vélhetően csak elbeszélnek egymás mellett, Parcy úgy értette, a macska nem holmi állat, ő A Macska, az elf számára. Úgy néz ki azonban, a másik felcsapja a vizet, ami Parcy számára érthetetlen, hiszen _nem_ nézett sehogyan, direkt leplezte érzéseit. Értetlenséget sugárzó arccal kérdezi a monológ után.*
- Bocsáss meg, de nem értelek. Mégis ki gyárt rólad... "elméleteket"? *Kicsit fel is kuncog zavarában.*
- Most mutattam be neked a Boszorkánykonyha eddigi legfontosabb alakjait, ha azt hiszed, itt kibeszélnek, tévedsz. Csak segíteni akartam. *Hát ő meg gondolt, amit gondolt, de arról a másik nem tudhat. Feltehetően a sokk miatt viselkedik így a lány, ezért szánja is egy kicsit a hosszúéletű. ~ Talán jobb lenne magára hagyni, ha félreért. ~ Konstatálja, azzal eltolja magától a még érintetlen vajsöröket.*
- Nem Wellyhez érkeztem, hanem hozzátok. Természetesen ha egyedül szeretnél lenni, megértem, csak mondd, hogy üljek el, mert ebből így nem igazán értek semmit sem. *Lehet, hogy csaj tapasztalatlan a másik, esetleg a tengetentúli szokások valamelyikét sérthette meg, vagy van valami nagyobb dolog a háttérben, ami miatt úgy érzi, talán érdemes lenne segíteni neki, ha hagyja. Mindenesetre sok kérdést vet fel, s Paranvyr kedveli a misztikusságot, de jelenleg Amazianan áll, milyen irányba halad tovább ez a félreértett szituáció. Az alkimistán nem látszik, hogy lenézné a másikat, ahogyan az sem, hogy megvetné. A félmosoly sem fagy le róla, azért az is igaz, de látszik, hogy nem rossz szándekú. Várja a választ.*
//Az egyik asztalnál//
*Paranvyr szemei alaposan elkerekednek, mikor meghallja, hogy mit beszél a másik. ~ Hogy honnan jött? Hazudna? Nem, nem hiszem, ahhoz túlságosan őszintének és egyszerűnek tűnt eddig. ~ Szóval igazságként kezeli, úgy dönt. Viszont ha ez igazság, akkor olyannal találkozott éppen, akivel eddig sohase, élete folyamán - egy Lanawinon kívülivel. Parcy tudományos jellem, szereti az újat, kíváncsi az ismeretlenre, s még jobban izgatja az a fantáziáját, ha van benne egy szemerkényi hasonlóság, már pedig, ahogyan látszik, élnek elfek innen távolról is. Hirtelen felcsattan a hangja.*
- Hogy a tengeren túlról? Hogy néz ki? Csak szigetek vannak, vagy kontinens is? Hány hatig hánykódtál? Egyáltalán volt ilyen, vagy közel van a Ködön túli világ? Tudod, mi az a hat? Kérlek, mesélj! *Minden eddigi dolgot elfelejtett, most ez érdekli. Amit viszont nem értene, ha megosztanák vele, hogy miért gondol többet bele a másik, Beltrysről alkotott véleményére. Vélhetően csak elbeszélnek egymás mellett, Parcy úgy értette, a macska nem holmi állat, ő A Macska, az elf számára. Úgy néz ki azonban, a másik felcsapja a vizet, ami Parcy számára érthetetlen, hiszen _nem_ nézett sehogyan, direkt leplezte érzéseit. Értetlenséget sugárzó arccal kérdezi a monológ után.*
- Bocsáss meg, de nem értelek. Mégis ki gyárt rólad... "elméleteket"? *Kicsit fel is kuncog zavarában.*
- Most mutattam be neked a Boszorkánykonyha eddigi legfontosabb alakjait, ha azt hiszed, itt kibeszélnek, tévedsz. Csak segíteni akartam. *Hát ő meg gondolt, amit gondolt, de arról a másik nem tudhat. Feltehetően a sokk miatt viselkedik így a lány, ezért szánja is egy kicsit a hosszúéletű. ~ Talán jobb lenne magára hagyni, ha félreért. ~ Konstatálja, azzal eltolja magától a még érintetlen vajsöröket.*
- Nem Wellyhez érkeztem, hanem hozzátok. Természetesen ha egyedül szeretnél lenni, megértem, csak mondd, hogy üljek el, mert ebből így nem igazán értek semmit sem. *Lehet, hogy csaj tapasztalatlan a másik, esetleg a tengetentúli szokások valamelyikét sérthette meg, vagy van valami nagyobb dolog a háttérben, ami miatt úgy érzi, talán érdemes lenne segíteni neki, ha hagyja. Mindenesetre sok kérdést vet fel, s Paranvyr kedveli a misztikusságot, de jelenleg Amazianan áll, milyen irányba halad tovább ez a félreértett szituáció. Az alkimistán nem látszik, hogy lenézné a másikat, ahogyan az sem, hogy megvetné. A félmosoly sem fagy le róla, azért az is igaz, de látszik, hogy nem rossz szándekú. Várja a választ.*
556. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-27 00:41:42
Üzenet elküldve: 2020-03-27 00:41:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Fürdőzés//
*Nem igazán fogja fel, hogy mi ütött belé így váratlanul. Azt sem tartja kizártnak, hogy felfedezőútjuk előtti kétségbeesés, hiszen nincs kizárva, hogy egyenesen a halálba hajóznak. Mindenesetre Cahress meglehetősen elbűvölte, és az, hogy a fürdőben kettesben együtt lehetnek, ez igazán lelkessé teszi. Észlelt a lányban valami pluszt, aminek szeretne a mélyére ásni, és valójában megismerni őt. Valóban az is megdöbbenti, hogy mennyire tiszták a szándékai vele, minden huncut flörtölés ellenére, és feltehetően azért, mert nem akar úgy tekinteni a szőke lányra, mint ahogy mindenki más.*
- Csak egészen nyugodtan, szépségem.
*Zökken ki kissé az ábrándozásból, és elpillant a Professzorék asztalához, esetleg egy bocsánatkérő pillantást vet feléjük. Bár szeretné hosszúra nyújtani a meghitt csevegést, de már előre leszögezi saját maga számára, hogy nem pazarolhatja túl sokáig a többiek idejét.*
- Fürdőház? Hát van bármi olyan, ami itt nem található meg?
*Daesys valójában még sosem volt fürdőházban, és azt nem is gondolta, hogy erre itt a Kikötőben is akad lehetőség, feltehetően azért, mert sosem járt szép helyekre, mert örült, ha egy korsó sörre akadt aranya a Rumosban.*
- A fürdőház tökéletes lenne.
*Daesys ezután türelmesen vár, és már kevesebb ellenérzéssel Shan iránt. Vár, hiszen Cahressre érdemes, magában pedig megbizonyosodik arról, hogyha az utolsó aranya is elmegy rá, de akkor is vissza fog térni a Sellőházba, csak a szőke elf leány miatt.*
- Persze.
*Biccent, és rögvest fel is pattan, és egy színpadias mozdulattal előre engedi Cahresst, elvégre ő járatos a Sellőházban, addig pedig lopva gyönyörködhet karcsú sziluettjében, és kecsességében.*
//Fürdőzés//
*Nem igazán fogja fel, hogy mi ütött belé így váratlanul. Azt sem tartja kizártnak, hogy felfedezőútjuk előtti kétségbeesés, hiszen nincs kizárva, hogy egyenesen a halálba hajóznak. Mindenesetre Cahress meglehetősen elbűvölte, és az, hogy a fürdőben kettesben együtt lehetnek, ez igazán lelkessé teszi. Észlelt a lányban valami pluszt, aminek szeretne a mélyére ásni, és valójában megismerni őt. Valóban az is megdöbbenti, hogy mennyire tiszták a szándékai vele, minden huncut flörtölés ellenére, és feltehetően azért, mert nem akar úgy tekinteni a szőke lányra, mint ahogy mindenki más.*
- Csak egészen nyugodtan, szépségem.
*Zökken ki kissé az ábrándozásból, és elpillant a Professzorék asztalához, esetleg egy bocsánatkérő pillantást vet feléjük. Bár szeretné hosszúra nyújtani a meghitt csevegést, de már előre leszögezi saját maga számára, hogy nem pazarolhatja túl sokáig a többiek idejét.*
- Fürdőház? Hát van bármi olyan, ami itt nem található meg?
*Daesys valójában még sosem volt fürdőházban, és azt nem is gondolta, hogy erre itt a Kikötőben is akad lehetőség, feltehetően azért, mert sosem járt szép helyekre, mert örült, ha egy korsó sörre akadt aranya a Rumosban.*
- A fürdőház tökéletes lenne.
*Daesys ezután türelmesen vár, és már kevesebb ellenérzéssel Shan iránt. Vár, hiszen Cahressre érdemes, magában pedig megbizonyosodik arról, hogyha az utolsó aranya is elmegy rá, de akkor is vissza fog térni a Sellőházba, csak a szőke elf leány miatt.*
- Persze.
*Biccent, és rögvest fel is pattan, és egy színpadias mozdulattal előre engedi Cahresst, elvégre ő járatos a Sellőházban, addig pedig lopva gyönyörködhet karcsú sziluettjében, és kecsességében.*
555. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 23:43:01
Üzenet elküldve: 2020-03-26 23:43:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Az egyik asztalnál//
*A lányt kezdi felmérgelni az elf akadékoskodó viselkedése. Ha azt mondta nem ismeri ez pontosan, úgy is van. Wegtoren kilométerekre található a falutól. A lánynak fogalma sincs, hogy tudná ezt a másikkal végérvényesen közölni, aztán az eszébe jut egy lehetséges opció. *
-A tengeren túl található. Egy kisebb sziget része, kellemes hely, viszont nagyon rejtett. Nem e partok részese, tényleg nem ismerheted. *mondja a lány és próbálja lezártnak nyilvánítani az ügyet, hisz még egyenlőre nyugodt megnyilvánulásokat tudhat maga után, de ez nem tudja meddig lesz így. A nemleges választ a füle mögött szótlanul elengedi. Azonban ki az aki a macskát nem tekinti állatnak? Érti ő, hogy biztosan nagyon a szívéhez nőtt, de attól még jószág. *
-Imádom a macskákat. *feleli minden megjátszás nélkül hisz ez az igazság. A hálás dorombolásuk, puha bundájuk, amikor rakoncátlanul játszadoznak az ember-vagy ez esetben elf kezeivel a hátukon fekve, egyszerűen nem tudja elképzelni kinek nem dobbanna meg a szíve.*
-Egyébként nem szeretném, ha azt hinnéd nem tudom, hogy ez a munka elképesztően nehéz és képes leszívni az ember teljes erejét. Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz egyszerű, de próbálok optimista maradni. Nem vagyok egy nemes származású személy, szegény voltam mindig is, mint a templom egere. Sok mindenhez értek, és hogy tanulhattam az is a saját szorgalmamnak köszönhető. Ön szerint egy iszákos apa dolgozott egy percig is? Nem igazán, és ahogy a gyermek vonásaim eltűntek az arcomról, úgy fogyatkozott az a kevéske tartalék amit még édesanyámnak köszönhettünk. Nem hordtam sosem bársony ruhát, vagy lett volna lehetőségem a hajammal foglalkozni, sőt sokszor ételre sem futotta még, csak hallomásból sem. Sajnos nem a genetika miatt vagyok, ilyen vékony. Biztosra veszem, hogy jobb témánk is akad ennél, ezért lezártnak nyilvánítom az unalmas, siránkozó beszédeim, de ezt még tudnod kellett, mert isten a tanúm, úgy nézel rám, mint egy naiv, gazdag libára akinek fogalma sincs a világról. Többet tudok, mint kellene és igen, remélem vannak túlélők, de nem akarok erről sem beszélni. Miért nem mondja meg Wellynek mennyire megfogta magát a személye? Tudom, hogy vele akart beszélni. * A kezdetleges kiakadása után, úgy érzi minden gondtól megszabadult és leendő Sellőként bizony ám egyáltalán nem lesz jó pont a számára ez az egész, de teljesen megkönnyebbült és elégedett sóhaj szakad ki ajkaiból. Az utolsó mondatát pedig már jó szándékkal, mosolyogva ejti az elfhez. *
- Túl lobbanékony természet vagyok, bocsáss meg. Mégis kirekesztettnek érzem itt egyenlőre magam és az sem segít, hogy mindenki elméleteket és téveszméket gyárt magában arról ki is vagyok ahelyett, hogy megismernének. Szeretnék egy jót beszélgetni és még a lelked is kiöntheted az udvarlásod személyéről, ha szeretnéd viszont inkább mondd el mi jár a fejedben mintsem a halálomig kisérsz ezen a gyönyörű széken, mert jelenleg tele vagyok így is stresszel. Félek, hogy nem kapok munkát, hogy megtalál apám, hogy sosem lesz nyugodt életem vagy, hogy az egész az újratervezésről fog szólni. Nézz csak rám! A ruhám kiszakadt és koszos, azt sem tudom hol alszok ma éjjel és akiket eddig megismertem nagyon nem kedvelnek! Tudom, hogy mindenkinek megvan a saját baja, de te neked nem szokott néha sok lenni? Igazából... Talán odébb kéne állnom vagy takarítónak jelentkezni, de pontosan tudom, hogy kevesebb idő alatt össze tudnám szedni magam pénzügyileg, ha Sellőnek jelentkezem és erre most hatalmas szükségem lenne.
//Az egyik asztalnál//
*A lányt kezdi felmérgelni az elf akadékoskodó viselkedése. Ha azt mondta nem ismeri ez pontosan, úgy is van. Wegtoren kilométerekre található a falutól. A lánynak fogalma sincs, hogy tudná ezt a másikkal végérvényesen közölni, aztán az eszébe jut egy lehetséges opció. *
-A tengeren túl található. Egy kisebb sziget része, kellemes hely, viszont nagyon rejtett. Nem e partok részese, tényleg nem ismerheted. *mondja a lány és próbálja lezártnak nyilvánítani az ügyet, hisz még egyenlőre nyugodt megnyilvánulásokat tudhat maga után, de ez nem tudja meddig lesz így. A nemleges választ a füle mögött szótlanul elengedi. Azonban ki az aki a macskát nem tekinti állatnak? Érti ő, hogy biztosan nagyon a szívéhez nőtt, de attól még jószág. *
-Imádom a macskákat. *feleli minden megjátszás nélkül hisz ez az igazság. A hálás dorombolásuk, puha bundájuk, amikor rakoncátlanul játszadoznak az ember-vagy ez esetben elf kezeivel a hátukon fekve, egyszerűen nem tudja elképzelni kinek nem dobbanna meg a szíve.*
-Egyébként nem szeretném, ha azt hinnéd nem tudom, hogy ez a munka elképesztően nehéz és képes leszívni az ember teljes erejét. Tisztában vagyok vele, hogy nem lesz egyszerű, de próbálok optimista maradni. Nem vagyok egy nemes származású személy, szegény voltam mindig is, mint a templom egere. Sok mindenhez értek, és hogy tanulhattam az is a saját szorgalmamnak köszönhető. Ön szerint egy iszákos apa dolgozott egy percig is? Nem igazán, és ahogy a gyermek vonásaim eltűntek az arcomról, úgy fogyatkozott az a kevéske tartalék amit még édesanyámnak köszönhettünk. Nem hordtam sosem bársony ruhát, vagy lett volna lehetőségem a hajammal foglalkozni, sőt sokszor ételre sem futotta még, csak hallomásból sem. Sajnos nem a genetika miatt vagyok, ilyen vékony. Biztosra veszem, hogy jobb témánk is akad ennél, ezért lezártnak nyilvánítom az unalmas, siránkozó beszédeim, de ezt még tudnod kellett, mert isten a tanúm, úgy nézel rám, mint egy naiv, gazdag libára akinek fogalma sincs a világról. Többet tudok, mint kellene és igen, remélem vannak túlélők, de nem akarok erről sem beszélni. Miért nem mondja meg Wellynek mennyire megfogta magát a személye? Tudom, hogy vele akart beszélni. * A kezdetleges kiakadása után, úgy érzi minden gondtól megszabadult és leendő Sellőként bizony ám egyáltalán nem lesz jó pont a számára ez az egész, de teljesen megkönnyebbült és elégedett sóhaj szakad ki ajkaiból. Az utolsó mondatát pedig már jó szándékkal, mosolyogva ejti az elfhez. *
- Túl lobbanékony természet vagyok, bocsáss meg. Mégis kirekesztettnek érzem itt egyenlőre magam és az sem segít, hogy mindenki elméleteket és téveszméket gyárt magában arról ki is vagyok ahelyett, hogy megismernének. Szeretnék egy jót beszélgetni és még a lelked is kiöntheted az udvarlásod személyéről, ha szeretnéd viszont inkább mondd el mi jár a fejedben mintsem a halálomig kisérsz ezen a gyönyörű széken, mert jelenleg tele vagyok így is stresszel. Félek, hogy nem kapok munkát, hogy megtalál apám, hogy sosem lesz nyugodt életem vagy, hogy az egész az újratervezésről fog szólni. Nézz csak rám! A ruhám kiszakadt és koszos, azt sem tudom hol alszok ma éjjel és akiket eddig megismertem nagyon nem kedvelnek! Tudom, hogy mindenkinek megvan a saját baja, de te neked nem szokott néha sok lenni? Igazából... Talán odébb kéne állnom vagy takarítónak jelentkezni, de pontosan tudom, hogy kevesebb idő alatt össze tudnám szedni magam pénzügyileg, ha Sellőnek jelentkezem és erre most hatalmas szükségem lenne.
554. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 22:15:14
Üzenet elküldve: 2020-03-26 22:15:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Az egyik asztalnál//
*Az utolsó szót ráhagyja a lányra. Legyen az ő akarata szerint, nem szeretne igazán beleszólni, mégis kinél, vagy minél adja meg bárki is a végső búcsút. Az egyetlen dolog, ami igazán bosszantja most, az nem más, mint a tény, hogy alábecsüli a másik Parcy világismeretét. Ez igen csak bosszantja az alkimistát, hiszen egészen Wegtotenig eljutott nyugatra, ami azért nem mindenkinek adatik meg az itteniek közül is. Amikor pedig elhangzik a főszereplő szó a lánytól, akkor biztosra veszi, hogy nem tévedett az előítéletei kapcsán. Ha nem egy ilyen törékeny jellemmel ülne egy asztalnál, jót nevetne a céljain, de most igyekszik türtőztetni magát, egyelőre sikerrel. Csak egy elkényesztetett kis nemesasszonyka lehet a másik, aki azt hiszi, a Sellőknek ugyanolyan bársonyba és selyembe csomagolt életük van, mint nekik, csak még védelmet is kapnak. Ez egy nagy rakás sületlenség, gondolja ő, abból kiindulva, amit más bordélyokban látott, hogy milyen súly nehezedik Cassyékra. A helyismerete lenézését meg szóvá is teszi.*
- Nem hiszem, hogy tudsz olyan távoli helyet mondani. Észak-Wegtorenig bejártam Lanawint. Szívesen megtudnám, mi a falu neve, hátha ismerem. Mostanában sokan érkeztek a Kikötőbe és Artheniorba is, lehet, hogy akadtak túlélők. Nem lehet tudni. *Igyekszik a lány agyával gondolkodni, alapesetben minden menekült ezekhez a ragaszkodó pontok után szokott kutakodni. Nagyon reméli, hogy nem egy újabb tragédiát hallhat majd arról, hogy biztosan nincs túlélő, mert az apa mindet legyilkolászta, s hasonlók... mint minden második nemesi birtokon is hallható.*
- Nem, Beltrys a macskám. Északi fajta, vadcirmos jószág.
//Az egyik asztalnál//
*Az utolsó szót ráhagyja a lányra. Legyen az ő akarata szerint, nem szeretne igazán beleszólni, mégis kinél, vagy minél adja meg bárki is a végső búcsút. Az egyetlen dolog, ami igazán bosszantja most, az nem más, mint a tény, hogy alábecsüli a másik Parcy világismeretét. Ez igen csak bosszantja az alkimistát, hiszen egészen Wegtotenig eljutott nyugatra, ami azért nem mindenkinek adatik meg az itteniek közül is. Amikor pedig elhangzik a főszereplő szó a lánytól, akkor biztosra veszi, hogy nem tévedett az előítéletei kapcsán. Ha nem egy ilyen törékeny jellemmel ülne egy asztalnál, jót nevetne a céljain, de most igyekszik türtőztetni magát, egyelőre sikerrel. Csak egy elkényesztetett kis nemesasszonyka lehet a másik, aki azt hiszi, a Sellőknek ugyanolyan bársonyba és selyembe csomagolt életük van, mint nekik, csak még védelmet is kapnak. Ez egy nagy rakás sületlenség, gondolja ő, abból kiindulva, amit más bordélyokban látott, hogy milyen súly nehezedik Cassyékra. A helyismerete lenézését meg szóvá is teszi.*
- Nem hiszem, hogy tudsz olyan távoli helyet mondani. Észak-Wegtorenig bejártam Lanawint. Szívesen megtudnám, mi a falu neve, hátha ismerem. Mostanában sokan érkeztek a Kikötőbe és Artheniorba is, lehet, hogy akadtak túlélők. Nem lehet tudni. *Igyekszik a lány agyával gondolkodni, alapesetben minden menekült ezekhez a ragaszkodó pontok után szokott kutakodni. Nagyon reméli, hogy nem egy újabb tragédiát hallhat majd arról, hogy biztosan nincs túlélő, mert az apa mindet legyilkolászta, s hasonlók... mint minden második nemesi birtokon is hallható.*
- Nem, Beltrys a macskám. Északi fajta, vadcirmos jószág.
553. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:44:26
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:44:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//A pultnál//
//Daesys, Cahress, Shanneira, Reyra, Dreyia//
*A felsorolt szeszt nélkülöző italok nevét hallva átszalad egy fintor az arcán. Jobban esne neki egy krigli serital, de legyőzve nem is olyan komoly undorát végül választ egyet.*
-Legyen tea.
*A vörhenyes meglehetősen kurta reakciójából arra következtet, nincs kedve cseverészni a zsoldossal, de ezt nem veszi a szívére. Ha nem akar, hát nem akar, sokkal jobban érdekli egyébként is a beígért csirke holléte. Úgy érzi ugyanis, pár percen belül éhen hal és bár igazán dicső halál lenne egy bordély pultjánál elpusztulni, titkon azért reménykedik benne, hogy van még pár jobb éve.
Minden bizonnyal, ha nem akarna épp kilyukadni a gyomra, irigykedne a Vörire, amiért Cassyvel pancsikolhat, így azonban szinte meg sem hallja a párbeszédet. Sőt, mikor az elf végre meghozza a kaját, jóformán az egész külvilág megszűnik körülötte, mintha csak ketten lennének az egész világon: ő, és a ropogós, illatos, omlós csirkéje. Azonnal neki is lát, s fel is sóhajt jólesően az első falatnál.*
-Köff fépen Caffy.
*Szól hálásan, teli pofával a Szöszihez majd átszellemülten folytatja is tovább az evést. Baromi gyorsan végez, el is ereszt egy öblös böfögést befejezésképp majd jóllakottan megpaskolja a hasát. Amint a forró italt is kivégezte, s kicsit kifújta magát, már indul is vissza Dreyiához, akit Reyraa társaságában talál.*
-Fhú, degeszre zabáltam magam jányok.
*Fojt el egy újabb feltörni készülő tündérhapcit*
-Volt valami izgi?
//A pultnál//
//Daesys, Cahress, Shanneira, Reyra, Dreyia//
*A felsorolt szeszt nélkülöző italok nevét hallva átszalad egy fintor az arcán. Jobban esne neki egy krigli serital, de legyőzve nem is olyan komoly undorát végül választ egyet.*
-Legyen tea.
*A vörhenyes meglehetősen kurta reakciójából arra következtet, nincs kedve cseverészni a zsoldossal, de ezt nem veszi a szívére. Ha nem akar, hát nem akar, sokkal jobban érdekli egyébként is a beígért csirke holléte. Úgy érzi ugyanis, pár percen belül éhen hal és bár igazán dicső halál lenne egy bordély pultjánál elpusztulni, titkon azért reménykedik benne, hogy van még pár jobb éve.
Minden bizonnyal, ha nem akarna épp kilyukadni a gyomra, irigykedne a Vörire, amiért Cassyvel pancsikolhat, így azonban szinte meg sem hallja a párbeszédet. Sőt, mikor az elf végre meghozza a kaját, jóformán az egész külvilág megszűnik körülötte, mintha csak ketten lennének az egész világon: ő, és a ropogós, illatos, omlós csirkéje. Azonnal neki is lát, s fel is sóhajt jólesően az első falatnál.*
-Köff fépen Caffy.
*Szól hálásan, teli pofával a Szöszihez majd átszellemülten folytatja is tovább az evést. Baromi gyorsan végez, el is ereszt egy öblös böfögést befejezésképp majd jóllakottan megpaskolja a hasát. Amint a forró italt is kivégezte, s kicsit kifújta magát, már indul is vissza Dreyiához, akit Reyraa társaságában talál.*
-Fhú, degeszre zabáltam magam jányok.
*Fojt el egy újabb feltörni készülő tündérhapcit*
-Volt valami izgi?
552. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:31:08
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:31:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 101
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Az egyik asztalnál//
-Nem azért mondtam, hogy sajnálj. Nem szeretnék goromba lenni, de tényleg nem lesz több a sajnálattól. Rengeteg hozzám hasonló személy van ezen a világon, sőt vannak ezerszer rosszabbat is, amiket megéltek már Nem én vagyok a főszereplő *feleli Ama sanyarú mosollyal az arcán, majd figyelmesen hallgatja az elf válaszát kérdésére, amiben rögtön meg is találja a kérdőjelet. Mégis ki az a Beltrys? *
- Igazából cél nélkül jöttem, de… * a nő szinte fél kimondani a szavakat. Mintha attól félne el fogják ítélni a válaszától vagy ettől bármennyivel is kevesebb lesz. ~Nem!~ kiáltja magában határozottan. Nem fogja szégyellni a döntéseit*
- Sellő leszek. Ami pedig a falumat illeti nagyon messziről származom. Nem ismernéd, hidd el. Alkimistaként bizonyosan tanult lehetsz, nekem az eredeti foglalkozásom tudós. Ironikus, hogy azt a sok tanulást egyetlenegy ember hatása miatt évekkel ezelőtt feldobtam, de hiszek abban, hogy a sorsnak terve van és nekem most igen is itt kell lennem. Így nem bánom a döntéseimet, semmi félelem, semmi megbánás. Mindenesetre nagyon kedves volt tőled a gesztus a tisztelet tevésről, de már megtettem. Egyébként ki az a Beltrys? Persze, csak ha megkérdezhetem. Csak nem egy állat? *tippel a lány, hisz náluk igaz nem lehet tudni ki mennyi idős is valójában, de nem hinné, hogy az előtte ülőnek gyermeke volna, így csak erre tud gondolni. *
//Az egyik asztalnál//
-Nem azért mondtam, hogy sajnálj. Nem szeretnék goromba lenni, de tényleg nem lesz több a sajnálattól. Rengeteg hozzám hasonló személy van ezen a világon, sőt vannak ezerszer rosszabbat is, amiket megéltek már Nem én vagyok a főszereplő *feleli Ama sanyarú mosollyal az arcán, majd figyelmesen hallgatja az elf válaszát kérdésére, amiben rögtön meg is találja a kérdőjelet. Mégis ki az a Beltrys? *
- Igazából cél nélkül jöttem, de… * a nő szinte fél kimondani a szavakat. Mintha attól félne el fogják ítélni a válaszától vagy ettől bármennyivel is kevesebb lesz. ~Nem!~ kiáltja magában határozottan. Nem fogja szégyellni a döntéseit*
- Sellő leszek. Ami pedig a falumat illeti nagyon messziről származom. Nem ismernéd, hidd el. Alkimistaként bizonyosan tanult lehetsz, nekem az eredeti foglalkozásom tudós. Ironikus, hogy azt a sok tanulást egyetlenegy ember hatása miatt évekkel ezelőtt feldobtam, de hiszek abban, hogy a sorsnak terve van és nekem most igen is itt kell lennem. Így nem bánom a döntéseimet, semmi félelem, semmi megbánás. Mindenesetre nagyon kedves volt tőled a gesztus a tisztelet tevésről, de már megtettem. Egyébként ki az a Beltrys? Persze, csak ha megkérdezhetem. Csak nem egy állat? *tippel a lány, hisz náluk igaz nem lehet tudni ki mennyi idős is valójában, de nem hinné, hogy az előtte ülőnek gyermeke volna, így csak erre tud gondolni. *
551. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 20:58:58
Üzenet elküldve: 2020-03-26 20:58:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenteket tartalmaz!//
-Dehogy csalódtam! Elképesztően gyönyörűek. *a férfi hanglejtése megfejthetetlenül cseng a szoba falai között. Talán egy elfojtott nyögés kacérkodott benne vagy sóhajok? Netalán a karcos vágy? A fél-elfnek fogalma sincs, de a csodás melleket látva minden érte, csak nem csalódás. Ahogy a másik mozgolódik az ölében egy kisebb nyögés töri meg a pillanatnyi csendet, majd megpróbálja lefejteni a nő kezét kebleiről, hogy szájával a kis májva korongokhoz férkőzhessen. Azonban a nő fel áll róla és tudja ez most nem könyvelhető el sikerként. A nő kacér meg jegyzésétől pedig még inkább fokozódik testében a perzselő tűz lángjainak hada, és elégedettség tölti el ösztöneit mikor újból megérzi Maydeleine csókjait. *
-Nem tudom mennyire kívánság, de szívesen le fürdetnélek én is. *feleli és már látja a szemei előtt, ahogy a másik formás idomait simogatja a vizes ronggyal alaposan elidőzve azokon a területeken amiket érzékenynek vél felfedezni a másik testén. *
- És talán visszatérni a nyakad feltérképezéséhez. Még egy-két völgyet nem mértem fel rajta *kacsint*
- Sőt szeretnék nagyobb térképet is készíteni az egész vidékről, ezért a mosdás. *utal a nő testére és saját maga szándékaira. *
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jelenteket tartalmaz!//
-Dehogy csalódtam! Elképesztően gyönyörűek. *a férfi hanglejtése megfejthetetlenül cseng a szoba falai között. Talán egy elfojtott nyögés kacérkodott benne vagy sóhajok? Netalán a karcos vágy? A fél-elfnek fogalma sincs, de a csodás melleket látva minden érte, csak nem csalódás. Ahogy a másik mozgolódik az ölében egy kisebb nyögés töri meg a pillanatnyi csendet, majd megpróbálja lefejteni a nő kezét kebleiről, hogy szájával a kis májva korongokhoz férkőzhessen. Azonban a nő fel áll róla és tudja ez most nem könyvelhető el sikerként. A nő kacér meg jegyzésétől pedig még inkább fokozódik testében a perzselő tűz lángjainak hada, és elégedettség tölti el ösztöneit mikor újból megérzi Maydeleine csókjait. *
-Nem tudom mennyire kívánság, de szívesen le fürdetnélek én is. *feleli és már látja a szemei előtt, ahogy a másik formás idomait simogatja a vizes ronggyal alaposan elidőzve azokon a területeken amiket érzékenynek vél felfedezni a másik testén. *
- És talán visszatérni a nyakad feltérképezéséhez. Még egy-két völgyet nem mértem fel rajta *kacsint*
- Sőt szeretnék nagyobb térképet is készíteni az egész vidékről, ezért a mosdás. *utal a nő testére és saját maga szándékaira. *
550. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 20:31:57
Üzenet elküldve: 2020-03-26 20:31:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// Bobbir, Nalaeä, Yathlanae //
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nekik aztán itt nagyon jó, csábítja Bobbirt a gondolat, hogy maradjon itt még egy kicsit. Ugyanakkor tudja, hogy megvalósította, amiért jött, ezért jobb lesz kiélveznie az utolsó pillanatokat, majd új kalandot keresve visszatérni a valóságba. Átkarolja Nalaeä vállát és magához szorítja a nő törékeny testét.*
– Sajnos nem maradhatok, még sok lenne a jóból. De megígérhetem, hogy látjuk még egymást. És amúgy is itt van még a reggel nekünk. *válaszolja az őt kérlelő tündérnek, majd odahajol hozzá és egy csókot nyom az arcára. Ezután figyeli a lányok csókját, izgalmas látvány, bár tegnap óta nem szokatlan. Más szemmel nézi azóta a szobára szűkült világot.*
– Inkább felöltözöm és lent reggelizünk meg. Ott a paraván mögött is kényelmes volt az este. *közli a döntését, majd szépen lassan kikászálódik az ágyból. Alaposan összegyűrték a takarót az itt töltött fél nap alatt, lesz vele dolga a szobalánynak. Meztelenül mászik az ágy szélére, ahonnan aztán figyeli kicsit a pucér vagy legalábbis lenge öltözetű lányokat.*
– Remek ötlet, add rám a ruháimat, kérlek. Nalaeä te addig intézkedhetnél a reggeli felől. *mondja a lányoknak miközben feláll, hogy Yathlanae gondjaira bízza magát az öltöztetéssel.*
//Bobbir szobája//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Nekik aztán itt nagyon jó, csábítja Bobbirt a gondolat, hogy maradjon itt még egy kicsit. Ugyanakkor tudja, hogy megvalósította, amiért jött, ezért jobb lesz kiélveznie az utolsó pillanatokat, majd új kalandot keresve visszatérni a valóságba. Átkarolja Nalaeä vállát és magához szorítja a nő törékeny testét.*
– Sajnos nem maradhatok, még sok lenne a jóból. De megígérhetem, hogy látjuk még egymást. És amúgy is itt van még a reggel nekünk. *válaszolja az őt kérlelő tündérnek, majd odahajol hozzá és egy csókot nyom az arcára. Ezután figyeli a lányok csókját, izgalmas látvány, bár tegnap óta nem szokatlan. Más szemmel nézi azóta a szobára szűkült világot.*
– Inkább felöltözöm és lent reggelizünk meg. Ott a paraván mögött is kényelmes volt az este. *közli a döntését, majd szépen lassan kikászálódik az ágyból. Alaposan összegyűrték a takarót az itt töltött fél nap alatt, lesz vele dolga a szobalánynak. Meztelenül mászik az ágy szélére, ahonnan aztán figyeli kicsit a pucér vagy legalábbis lenge öltözetű lányokat.*
– Remek ötlet, add rám a ruháimat, kérlek. Nalaeä te addig intézkedhetnél a reggeli felől. *mondja a lányoknak miközben feláll, hogy Yathlanae gondjaira bízza magát az öltöztetéssel.*
549. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 19:11:15
Üzenet elküldve: 2020-03-26 19:11:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//A menekülés után//
//Az egyik asztalnál//
//Részben Drogg és Elg asztala//
*Nem igazán engedi, a lágy érintésen kívül, hogy az ingét közelebbről is megvizsgálják. Valamilyen szinten, legbelül magára is veszi, azért válaszol csak egy sanda mosollyal, s nem fejti ki pontosabban. A Sellőház a legpatinásabb hely a Kikötőben, artheniori fogadók minőségével vetekszik a luxusbordély, ez Lanawin szerte vitán felüli tény. Aki meg van olyan bolond, hogy mégis beleártja a szőrszálhasogatásba magát, remélhetőleg már alulról szagolja az ibolyát, szép, örökkévaló álomba merülve.*
- Nem Lihanechből? Érdekes, ezek szerint tévedtem, elnézést. Mégis honnan akkor, persze csak ha szabad kérdeznem? *Tartja fel mentegetőzve a kezeit, láthatóan humoros, cseppet sem komoly gesztusnak szánva. Az elf kéréssel fordul felé, amit természetesen megad neki a fajtárs.*
- Tessék, csak nyugodtan! Tegeződhetünk felőlem. *Azzal hallgatja a mesét, aminek az információi eléggé sokkolóak, de maga az, amennyire a lány nyelve megered, megint csak furcsa hatást kelt Parcyban. Kissé olyan, mint azok a főnemesi hölgyek, akiknek az élete egy színjátékként felfogható, s minden körülöttük álló tragédia ennek egy elemeként értelmezett szerintük. Ez a gondolat, vagyis inkább megállapítás nem látszik meg a hosszúéletű vonásain, csak a döbbenet a hallottak alapján. Jól megtanulta már mimikáját megfelelően alakítani, legalábbis annyira, hogy valós, őszinte gondolatai ne üljenek ki szemeire, felfedve gazdájukat. Artheniorban sok hasonló eset van, mondhatni hatról hatra esendő eseménynek is, így nem különösebben lepi meg, de azért kérdezni csak lehet.*
- Őszintén sajnálom, ami veled történt, elképzelni se tudom, milyen érzés lehetett, hogy pont az apád... *Kicsit elakad, félrenéz, majd halkan, szomorkás hangsúllyal kérdi.*
- Ha nem zaklatlak fel nagyon, elárulnád kérlek, melyik falu volt ez és hol? Hátha leróhatnánk a kegyeletünket érte a szellemeknek. *Mert igen, Paranvyr határozottan és végérvényesen az elfek legeredetibb és legősibb entitásait, a természetszellemeket imádja, ami egy kicsit erős szó, ha azt nézzük, hogy a formális eseményeken megtartásán kívül, legfeljebb az erdőmélyi Erdőszellemet részesíti valóságalapúnak, s ez a témakör inkább kívül esik valós érdeklődési körén. A tapasztalatokból okul, meg az írott könyvekből.*
- Jaj, még csak most leszek felvéve! A Boszorkánykonyha még építés alatt áll. Nézd csak! *Mutat Drogg és Elgroon felé, ha azok észreveszik, úgy mosolyogva int is nekik.*
- Az a félvér ott a főépítész, mellette pedig egy vélhető segédmunkás, egy ezermester törpe. Az építész neve Elgroon Tramal, az aprónév Droggként mutatkozott be nekem. Utóbbiról van csak véleményem, igazán művelt és kedves illető, megtévesztően egyszerű külsővel. Sajnos a fél-elffel nem beszéltem sokat, mert most a munkáról esik éppen szó, de amennyit tapasztaltam vele kapcsolatban, illedelmes és ígéretes fickónak tűnik. *Tart egy kis szünetet, mert túl sokat beszélt, észrevételei alapján, s hátha felmerül a másikban is néhány kérdés. Sokan nem szeretik, ha egyszerre zúdítják rájuk a tetemes mennyiségű információt, s nem tudni, Amaziana talán közéjük tartozik e, így jobb elkerülni az elkedvtelenedés veszélyét. Ugyanakkor jó érzés beszélni az olyanokról, meg olyanokkal is, mint a törpe, vagy éppen nemrégiben Reyraa. Akinek állata van, alapból nem lehet rossz ember, esetünkben sötételf, a rideg, határozott, ugyanakkor barátkozásra invitáló, misztikus és igéző jellem, egészen takaros külsővel párosítva, a hely valódi karakterét is képes lehetne megtestesíteni, humanoid testbe zárni az erdei szerint. És ott van Drogg, az ezermester. Kitartó, okos, művelt és elszánt törpe, aki csak faji adottságainak hála is megélhetne a jég hátán, hát így pedig akár a hullámok hideg és ingatag bércein is! Jó barátja lehet az elfnek az elkövetkezőekben, ha úgy hozza a Sors. Cassyról pedig még szót se említett, pedig ő igazán a legcsinosabb, legelbűvölőbb, legelragadóbb kis virágszál ezen a helyen, ha nem eddigi élete során, akit valaha is látott. Afféle menedék a szőke ciklon számára, akár egy kert, egy gyümölcsös liget, ahol egy fárasztó, nehéz nap, vagy pillanat után, jó megpihenni, s nála elidőzni, feltölti erővel az elfet, hogy bírja folytatással. De most válaszolni kell, s válaszolni fog.*
- Ha elkészül az épület, alkimistaként szeretnék ott dolgozni. Remélem minél hamarabb találkozok Zammiriával, a tulajjal, s felvételt nyerhetek. Már nagyon várom, talán oda Beltrys is bemehetne. *Azt nem fejti ki, kicsoda Beltrys. Nem lényeges számára most.*
- És te? Melyik épületben és milyen posztra jelentkeznél, ha szabad kérdeznem? Pultos, konyhás, testőr, vagy... Sellő? Esetleg te is a Boszorkánykonyhára jönnél, vagy építész vagy? *Igyekszik csendesen, de kíméletesen tapogatózni, amennyire csak mer. Ezeket általános félmosolyával teszi, mely szinte sose fagy le az arcáról, így talán barátságos szándéka is megmutatkozik.*
//Az egyik asztalnál//
//Részben Drogg és Elg asztala//
*Nem igazán engedi, a lágy érintésen kívül, hogy az ingét közelebbről is megvizsgálják. Valamilyen szinten, legbelül magára is veszi, azért válaszol csak egy sanda mosollyal, s nem fejti ki pontosabban. A Sellőház a legpatinásabb hely a Kikötőben, artheniori fogadók minőségével vetekszik a luxusbordély, ez Lanawin szerte vitán felüli tény. Aki meg van olyan bolond, hogy mégis beleártja a szőrszálhasogatásba magát, remélhetőleg már alulról szagolja az ibolyát, szép, örökkévaló álomba merülve.*
- Nem Lihanechből? Érdekes, ezek szerint tévedtem, elnézést. Mégis honnan akkor, persze csak ha szabad kérdeznem? *Tartja fel mentegetőzve a kezeit, láthatóan humoros, cseppet sem komoly gesztusnak szánva. Az elf kéréssel fordul felé, amit természetesen megad neki a fajtárs.*
- Tessék, csak nyugodtan! Tegeződhetünk felőlem. *Azzal hallgatja a mesét, aminek az információi eléggé sokkolóak, de maga az, amennyire a lány nyelve megered, megint csak furcsa hatást kelt Parcyban. Kissé olyan, mint azok a főnemesi hölgyek, akiknek az élete egy színjátékként felfogható, s minden körülöttük álló tragédia ennek egy elemeként értelmezett szerintük. Ez a gondolat, vagyis inkább megállapítás nem látszik meg a hosszúéletű vonásain, csak a döbbenet a hallottak alapján. Jól megtanulta már mimikáját megfelelően alakítani, legalábbis annyira, hogy valós, őszinte gondolatai ne üljenek ki szemeire, felfedve gazdájukat. Artheniorban sok hasonló eset van, mondhatni hatról hatra esendő eseménynek is, így nem különösebben lepi meg, de azért kérdezni csak lehet.*
- Őszintén sajnálom, ami veled történt, elképzelni se tudom, milyen érzés lehetett, hogy pont az apád... *Kicsit elakad, félrenéz, majd halkan, szomorkás hangsúllyal kérdi.*
- Ha nem zaklatlak fel nagyon, elárulnád kérlek, melyik falu volt ez és hol? Hátha leróhatnánk a kegyeletünket érte a szellemeknek. *Mert igen, Paranvyr határozottan és végérvényesen az elfek legeredetibb és legősibb entitásait, a természetszellemeket imádja, ami egy kicsit erős szó, ha azt nézzük, hogy a formális eseményeken megtartásán kívül, legfeljebb az erdőmélyi Erdőszellemet részesíti valóságalapúnak, s ez a témakör inkább kívül esik valós érdeklődési körén. A tapasztalatokból okul, meg az írott könyvekből.*
- Jaj, még csak most leszek felvéve! A Boszorkánykonyha még építés alatt áll. Nézd csak! *Mutat Drogg és Elgroon felé, ha azok észreveszik, úgy mosolyogva int is nekik.*
- Az a félvér ott a főépítész, mellette pedig egy vélhető segédmunkás, egy ezermester törpe. Az építész neve Elgroon Tramal, az aprónév Droggként mutatkozott be nekem. Utóbbiról van csak véleményem, igazán művelt és kedves illető, megtévesztően egyszerű külsővel. Sajnos a fél-elffel nem beszéltem sokat, mert most a munkáról esik éppen szó, de amennyit tapasztaltam vele kapcsolatban, illedelmes és ígéretes fickónak tűnik. *Tart egy kis szünetet, mert túl sokat beszélt, észrevételei alapján, s hátha felmerül a másikban is néhány kérdés. Sokan nem szeretik, ha egyszerre zúdítják rájuk a tetemes mennyiségű információt, s nem tudni, Amaziana talán közéjük tartozik e, így jobb elkerülni az elkedvtelenedés veszélyét. Ugyanakkor jó érzés beszélni az olyanokról, meg olyanokkal is, mint a törpe, vagy éppen nemrégiben Reyraa. Akinek állata van, alapból nem lehet rossz ember, esetünkben sötételf, a rideg, határozott, ugyanakkor barátkozásra invitáló, misztikus és igéző jellem, egészen takaros külsővel párosítva, a hely valódi karakterét is képes lehetne megtestesíteni, humanoid testbe zárni az erdei szerint. És ott van Drogg, az ezermester. Kitartó, okos, művelt és elszánt törpe, aki csak faji adottságainak hála is megélhetne a jég hátán, hát így pedig akár a hullámok hideg és ingatag bércein is! Jó barátja lehet az elfnek az elkövetkezőekben, ha úgy hozza a Sors. Cassyról pedig még szót se említett, pedig ő igazán a legcsinosabb, legelbűvölőbb, legelragadóbb kis virágszál ezen a helyen, ha nem eddigi élete során, akit valaha is látott. Afféle menedék a szőke ciklon számára, akár egy kert, egy gyümölcsös liget, ahol egy fárasztó, nehéz nap, vagy pillanat után, jó megpihenni, s nála elidőzni, feltölti erővel az elfet, hogy bírja folytatással. De most válaszolni kell, s válaszolni fog.*
- Ha elkészül az épület, alkimistaként szeretnék ott dolgozni. Remélem minél hamarabb találkozok Zammiriával, a tulajjal, s felvételt nyerhetek. Már nagyon várom, talán oda Beltrys is bemehetne. *Azt nem fejti ki, kicsoda Beltrys. Nem lényeges számára most.*
- És te? Melyik épületben és milyen posztra jelentkeznél, ha szabad kérdeznem? Pultos, konyhás, testőr, vagy... Sellő? Esetleg te is a Boszorkánykonyhára jönnél, vagy építész vagy? *Igyekszik csendesen, de kíméletesen tapogatózni, amennyire csak mer. Ezeket általános félmosolyával teszi, mely szinte sose fagy le az arcáról, így talán barátságos szándéka is megmutatkozik.*
548. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 18:22:34
Üzenet elküldve: 2020-03-26 18:22:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az este fénye//
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vylnek igazán tetszik az, hogy a másik igyekszik foglalkozni vele, ugyanakkor nem szeretné azt sem elfelejteni, hogy most őszintének kell maradnia. Talán ez lehet az oka, hogy az újabb hangulatromboló monológot végighallgatja, de belekapaszkodik a férfi hátába, s egy őszinte, erőteljes csókot lehel annak az ajkaira. Nem, még nem válaszol, még elidőzik egy kicsit. Vannak finomabb részek is, hiszen felkúszna a másik formás kis elf fülecskéjéig, ha teheti, hogy a cimpá enyhén bizseregtetve, abba súghassa igaz kívánságát.*
- Csak ne siess. Ennyi, de foglalkozhatsz ott alól nyugodtan, hátha hamarabb kivirágzik. *Szereti az ilyen finom, nőies szóképeket, Intnél is nem egyszer használta őket. Finom csókokat váltana a válaszig, néhol a fül alá, vagy a nyakra, vagy a vállra. Ahol éri, rendszertelenül, édes káoszban feloldódva. A lány telhetetlen, vérmérséklete heves, ezt pedig Sert is észreveheti lassacskán. Igazán meg kell ma este dolgoznia a páncélosnak, ha továbbra is tervei között szerepel, hogy kielégíti a másikat.*
//A 6-os szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Vylnek igazán tetszik az, hogy a másik igyekszik foglalkozni vele, ugyanakkor nem szeretné azt sem elfelejteni, hogy most őszintének kell maradnia. Talán ez lehet az oka, hogy az újabb hangulatromboló monológot végighallgatja, de belekapaszkodik a férfi hátába, s egy őszinte, erőteljes csókot lehel annak az ajkaira. Nem, még nem válaszol, még elidőzik egy kicsit. Vannak finomabb részek is, hiszen felkúszna a másik formás kis elf fülecskéjéig, ha teheti, hogy a cimpá enyhén bizseregtetve, abba súghassa igaz kívánságát.*
- Csak ne siess. Ennyi, de foglalkozhatsz ott alól nyugodtan, hátha hamarabb kivirágzik. *Szereti az ilyen finom, nőies szóképeket, Intnél is nem egyszer használta őket. Finom csókokat váltana a válaszig, néhol a fül alá, vagy a nyakra, vagy a vállra. Ahol éri, rendszertelenül, édes káoszban feloldódva. A lány telhetetlen, vérmérséklete heves, ezt pedig Sert is észreveheti lassacskán. Igazán meg kell ma este dolgoznia a páncélosnak, ha továbbra is tervei között szerepel, hogy kielégíti a másikat.*
547. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 18:10:33
Üzenet elküldve: 2020-03-26 18:10:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//A Hold árnyéka//
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy óvatos érintésével jutalmazza a fél-elf nadrágjában meredező férfiasságát, észleli a vágy végig futását a lábában, szinte alig tud magára parancsolni, hogy ne folytassa. De még nem tartanak ott. Nem szeretné túl korán túlfűteni kettejük találkozását, csak szépen lassan táplálni a tüzet, hogy minél tovább égjen, ellobbanás nélkül. A döntést a férfi kezébe szeretné adni, mikor kívánja kioltani a pattanásig feszített vágyakozását. Elégedetten cseng a fülében Max sóhaja, ahogy kerekded domborulatait gyengéden hozzászorítja. Miközben pedig a férfi nyelve a nyakán vándorol, a száján kiszakadó kéjes hang biztosíthatja róla, hogy kedvére való tájakon barangol. Tekintetében felsejlik egy kis csalódottság, mikor Max a kérése nyomán megszakítja mindezt és fénylő íriszeibe mélyeszti a tekintetét.*
-Milyen figyelmes vagy Drága. *A csók kivitelezésében még segít is, egészen kényelmesen érzi itt magát, a vendég ölében, ahogy néha hozzászorítja egyre lelkesebben megmozduló csípőjét a férfi ágyékához. Nem is kell sokat várnia, hogy a kendő csomója is kioldásra kerüljön, így szabad mozgásterét visszaadva hajdanán féken tartott rabjainak. Egy apró mozdulattal kirántja és oldalra elhajítja az immár nem kívánatos kendőt, majd erényes lány látszatát keltve, egyik karját maga elé tartja, takarja el apró rózsácskáit.*
-Remélem nem csalódtál a látványban. *Hagyja el az ajkait a megjegyzés, mert a visszajelzés neki sem árt néha, hogy minél jobban a másik igényeihez tudjon idomulni. Közben feláll, és az asztalhoz megy, majd az ott talált tiszta kendőt megmeríti a vízben, majd kicsavarja és visszatér a férfihoz.*
-Hadd hűtselek le egy kicsit kedves. Hisz majd meggyulladsz. *Incselkedik, miközben a nedves ronggyal végig simít a másik nyakán, majd a mellkasán. Közben óvatosan csókolgatja a másik ajkait, hogy addig se érezze magát egyedül.*
-Van valami kívánságod? *Duruzsolja a kérdést a másik fülébe.*
//Az egyik szobában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ahogy óvatos érintésével jutalmazza a fél-elf nadrágjában meredező férfiasságát, észleli a vágy végig futását a lábában, szinte alig tud magára parancsolni, hogy ne folytassa. De még nem tartanak ott. Nem szeretné túl korán túlfűteni kettejük találkozását, csak szépen lassan táplálni a tüzet, hogy minél tovább égjen, ellobbanás nélkül. A döntést a férfi kezébe szeretné adni, mikor kívánja kioltani a pattanásig feszített vágyakozását. Elégedetten cseng a fülében Max sóhaja, ahogy kerekded domborulatait gyengéden hozzászorítja. Miközben pedig a férfi nyelve a nyakán vándorol, a száján kiszakadó kéjes hang biztosíthatja róla, hogy kedvére való tájakon barangol. Tekintetében felsejlik egy kis csalódottság, mikor Max a kérése nyomán megszakítja mindezt és fénylő íriszeibe mélyeszti a tekintetét.*
-Milyen figyelmes vagy Drága. *A csók kivitelezésében még segít is, egészen kényelmesen érzi itt magát, a vendég ölében, ahogy néha hozzászorítja egyre lelkesebben megmozduló csípőjét a férfi ágyékához. Nem is kell sokat várnia, hogy a kendő csomója is kioldásra kerüljön, így szabad mozgásterét visszaadva hajdanán féken tartott rabjainak. Egy apró mozdulattal kirántja és oldalra elhajítja az immár nem kívánatos kendőt, majd erényes lány látszatát keltve, egyik karját maga elé tartja, takarja el apró rózsácskáit.*
-Remélem nem csalódtál a látványban. *Hagyja el az ajkait a megjegyzés, mert a visszajelzés neki sem árt néha, hogy minél jobban a másik igényeihez tudjon idomulni. Közben feláll, és az asztalhoz megy, majd az ott talált tiszta kendőt megmeríti a vízben, majd kicsavarja és visszatér a férfihoz.*
-Hadd hűtselek le egy kicsit kedves. Hisz majd meggyulladsz. *Incselkedik, miközben a nedves ronggyal végig simít a másik nyakán, majd a mellkasán. Közben óvatosan csókolgatja a másik ajkait, hogy addig se érezze magát egyedül.*
-Van valami kívánságod? *Duruzsolja a kérdést a másik fülébe.*
546. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 17:28:01
Üzenet elküldve: 2020-03-26 17:28:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vidilion Wortilis//
*Ernuss okán, már megszokta az ilyen távolságtartó és fegyelmezett viselkedést, úgy véli, inkább az lepné meg, ha nem ezeket a jegyeket viselné az érkező. Van benne némi ellenérzés, attól függetlenül, hogy valóban van faji rokonság közöttük, de véleménye szerint igen elenyésző. Inkább az lepi meg, de látszólag is, hogy a férfi megemlíti a kedves fogadtatást, sőt, megköszöni. Erre már a zavart mosoly is feltűnik egy pillantás erejéig, majd visszatér a korábbi, kimért görbület az arcára.*
-Ez nagyon kedves öntől. *Ekkor csúsztatja oda a étlapot kimérten, pontosan a vendég elé. *
-Itt bárkit szívesen fogadunk. *Teszi még hozzá, mert a hely profiljához ez is hozzátartozik, amit néha még neki is nehezére esik kivitelezni. Nem egy tipikus sellő, ez irigyli is tőlük, nekik persze úgy véli, ez ösztönből jön. A kedves és megértő tekintet, meg a bárgyú mosoly. Ekkor éri a következő nem mindennapi kérdés, hiszen általában aki idetéved, az már legalább híréből hallotta azt, itt mivel foglalkoznak, meg milyen jól csinálják. Egy féloldalas mosoly kúszik az arcára, néhány másodpercig gondolkozik, majd előáll a válaszával.*
-Természetesen, ha ezt kívánja. Itt a Sellőben testnek és lélek kívánunk felfrissülést. A konyhánkban a friss alapanyagokból varázsol szemet és nyelvet gyönyörködtető ételeket a szakács, a pult mögötti üvegekben pedig a legkiválóbb minőségű italok várják, hogy felszolgálásra kerüljenek. *Ekkor az említett hely felé sandít, majd visszafordulva folytatja.*
-Fürdőházunkban a levegő mindig nyugtató, rengetegféle masszázsolaj és fürdőszappan körül válogathatnak a vendégek, akár egyedül, akár egy előre kiválasztott kísérővel veszik igénybe. A sellőlányok a ház büszkeségei, csak miattuk rengetegen látogatnak ide, hogy kielégíthessék erotikus fantáziájukat. *Csak úgy gurulnak ki a száján az információk, majd még hozzáteszi végül:*
-És a zene is jó. *Von vállat, mert ez is hozzátartozik az igazsághoz, majd várja, hátha akad még kérdés.*
*Ernuss okán, már megszokta az ilyen távolságtartó és fegyelmezett viselkedést, úgy véli, inkább az lepné meg, ha nem ezeket a jegyeket viselné az érkező. Van benne némi ellenérzés, attól függetlenül, hogy valóban van faji rokonság közöttük, de véleménye szerint igen elenyésző. Inkább az lepi meg, de látszólag is, hogy a férfi megemlíti a kedves fogadtatást, sőt, megköszöni. Erre már a zavart mosoly is feltűnik egy pillantás erejéig, majd visszatér a korábbi, kimért görbület az arcára.*
-Ez nagyon kedves öntől. *Ekkor csúsztatja oda a étlapot kimérten, pontosan a vendég elé. *
-Itt bárkit szívesen fogadunk. *Teszi még hozzá, mert a hely profiljához ez is hozzátartozik, amit néha még neki is nehezére esik kivitelezni. Nem egy tipikus sellő, ez irigyli is tőlük, nekik persze úgy véli, ez ösztönből jön. A kedves és megértő tekintet, meg a bárgyú mosoly. Ekkor éri a következő nem mindennapi kérdés, hiszen általában aki idetéved, az már legalább híréből hallotta azt, itt mivel foglalkoznak, meg milyen jól csinálják. Egy féloldalas mosoly kúszik az arcára, néhány másodpercig gondolkozik, majd előáll a válaszával.*
-Természetesen, ha ezt kívánja. Itt a Sellőben testnek és lélek kívánunk felfrissülést. A konyhánkban a friss alapanyagokból varázsol szemet és nyelvet gyönyörködtető ételeket a szakács, a pult mögötti üvegekben pedig a legkiválóbb minőségű italok várják, hogy felszolgálásra kerüljenek. *Ekkor az említett hely felé sandít, majd visszafordulva folytatja.*
-Fürdőházunkban a levegő mindig nyugtató, rengetegféle masszázsolaj és fürdőszappan körül válogathatnak a vendégek, akár egyedül, akár egy előre kiválasztott kísérővel veszik igénybe. A sellőlányok a ház büszkeségei, csak miattuk rengetegen látogatnak ide, hogy kielégíthessék erotikus fantáziájukat. *Csak úgy gurulnak ki a száján az információk, majd még hozzáteszi végül:*
-És a zene is jó. *Von vállat, mert ez is hozzátartozik az igazsághoz, majd várja, hátha akad még kérdés.*
545. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 16:52:00
Üzenet elküldve: 2020-03-26 16:52:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Dreyia, Rey//
//Említés szintjén Parcy, Drogg, Zopal, valamint Vidilion//
*Dreyia igyekszik megnyugtatni afelől Reyt, hogy nincs azzal semmi probléma, hogy csatlakozik őrség idejében egy asztalhoz. Rey elnyom egy halvány mosolyt, hiszen ő nem azért említette, hogy rossz szemmel néznének rá, mert esetleg aggasztja a gondolat. Inkább csak humoros megjegyzésnek szánta, de úgy tűnik, ezen a téren még van mit csiszolnia magán, még mostanában is elég sokszor félreértik. Talán azért, mert alig használ gesztusokat, mimikát, vagy akármit, ami által érzékelhető lenne pillanatnyi hangulata.*
-Ja, nem azért mondtam. Igazából viccnek szántam, de úgy tűnik, ez még nem megy nekem.
*Nevet saját magán, mert önkritikája azért van.*
- Nem volt veszélyes társaság. Két újonc jelentkező, meg egy szótlan ork, aki nem szólt bele a dolgokba.
*Pillant a szóban forgó aszal felé, de gyorsan továbbsiklik tekintete a halkan csapódó ajtóra, amin éppen egy új vendég lép be. Egy mélységi férfi, Rey neki is szentel néhány röpke másodpercet, hogy észrevétlenül felmérje, s megállapítsa, nem jelent-e potenciális veszélyt.*
- Eddig én sem tapasztaltam semmi különöset. Az egyetlen incidens szerintem az volt, amikor a menyétem majdnem nekirontott az egyik jelentkező macskájának. De szerencsére időben elhárítottuk a veszélyt.
*Jegyzi meg ironikus komolysággal hangjában, de magában azért jót szórakozik, ahogy felidézi vetődését a kicsi, fehér szőrmók felé.
Az esti iszogatás témájára némiképp felderül az arca, Drey az egyik olyan ritka személy, aki mellett Rey már-már kényelmesen, netán jól érzi magát. Talán kevesebbet kell mellette szavaira, vagy viselkedésére ügyelnie. Shan is elég ösztönlénynek tűnik, a mélységi reméli, hogy némi alkohol segytségével könnyebben megtalálja velük a közös hangot.*
- Szívesen csatlakozom, rám fér a pia. Na meg a társaság.
//Említés szintjén Parcy, Drogg, Zopal, valamint Vidilion//
*Dreyia igyekszik megnyugtatni afelől Reyt, hogy nincs azzal semmi probléma, hogy csatlakozik őrség idejében egy asztalhoz. Rey elnyom egy halvány mosolyt, hiszen ő nem azért említette, hogy rossz szemmel néznének rá, mert esetleg aggasztja a gondolat. Inkább csak humoros megjegyzésnek szánta, de úgy tűnik, ezen a téren még van mit csiszolnia magán, még mostanában is elég sokszor félreértik. Talán azért, mert alig használ gesztusokat, mimikát, vagy akármit, ami által érzékelhető lenne pillanatnyi hangulata.*
-Ja, nem azért mondtam. Igazából viccnek szántam, de úgy tűnik, ez még nem megy nekem.
*Nevet saját magán, mert önkritikája azért van.*
- Nem volt veszélyes társaság. Két újonc jelentkező, meg egy szótlan ork, aki nem szólt bele a dolgokba.
*Pillant a szóban forgó aszal felé, de gyorsan továbbsiklik tekintete a halkan csapódó ajtóra, amin éppen egy új vendég lép be. Egy mélységi férfi, Rey neki is szentel néhány röpke másodpercet, hogy észrevétlenül felmérje, s megállapítsa, nem jelent-e potenciális veszélyt.*
- Eddig én sem tapasztaltam semmi különöset. Az egyetlen incidens szerintem az volt, amikor a menyétem majdnem nekirontott az egyik jelentkező macskájának. De szerencsére időben elhárítottuk a veszélyt.
*Jegyzi meg ironikus komolysággal hangjában, de magában azért jót szórakozik, ahogy felidézi vetődését a kicsi, fehér szőrmók felé.
Az esti iszogatás témájára némiképp felderül az arca, Drey az egyik olyan ritka személy, aki mellett Rey már-már kényelmesen, netán jól érzi magát. Talán kevesebbet kell mellette szavaira, vagy viselkedésére ügyelnie. Shan is elég ösztönlénynek tűnik, a mélységi reméli, hogy némi alkohol segytségével könnyebben megtalálja velük a közös hangot.*
- Szívesen csatlakozom, rám fér a pia. Na meg a társaság.
544. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 16:47:57
Üzenet elküldve: 2020-03-26 16:47:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri Expedíció//
//2. nap - este //
//A Professzor asztala//
*Az ételt megrendelve elhelyezkedik az asztalánál. Az ételre várva pipára gyújt, így mire Carlotteia meghozza az ételt, már kellemes gyümölcsszagú füst lepi be a kis ablak melletti, gyéren megvilágított sarkot, ahonnan az öreg türkizkék szemei szinte élesen világítanak ki.*
-Köszönöm.
*Mondja mikor az asztalra kerül az étel, és feltűri az ingujját, ezzel megvillantva a karján elterülő furcsa bőrvéseteket. Amíg a hölgy a tegnap esti incidenst hozza fel, a Prof egy pipafojtóval szorítja el a füstöt, hogy ételhez láthasson.*
-Igazán köszönöm kisasszony. Egyelőre lopásra bizonyíték nincs, és egyébként sem tehettek volna semmit. Ez egy előre megtervezett akció volt. Akár itt, akár máshol de véghez vitték volna.
*Mondja, miközben sokat megélt arcán őszintén kedves mosoly húzódik el.*
-Az étel remek, a kiszolgálás csodás, a szoba kényelmes, semminek nem vagyunk a kárvallottjai.
*Bókol még egyet, mert hát miért ne. Egy pillanatra elidőzik a lány kezén a tekintete, ugyan Deasys nincs az asztalnál, hogy értse a helyzetet, egy pillanatra a Prof mégis mintha elszégyellné magát. Ezután bólint egyet köszönetképpen, és a villájáért nyúl.*
-De köszönöm a lehetőséget.
*Szavai akár egy úriemberé. Kisvártatva megpillantja Zopalt, akinek int is, hogy üljön mellé. Az biccent egyet üdvözlés képen, amit az öreg viszonoz is.*
-Történt bármi furcsa?
*Kérdezi az első falat előtt, majd koccan a villán a foga.*
-Pardon barátom. Neked is rendeltem, kérd ki ha kedvedre van.
*Mondja és eszik, mint aki tegnap este óta nem vett. Ami így is van. Egy pillanatra hátra néz. Daesys-t látja a pultnál, de tovább elmélkedni nem marad ideje, mert a vadi új kormányosa csatlakozik az asztaltársasághoz.*
-Jó estét.
*Köszön vissza kedves mosollyal.*
-Átnéztem a holmim a tegnapi ügy után.
*Mondja, és egy tetemes falatot töm a szájába.*
-Nincs hiánya semminek.
*Nyel egy nagyot, és Zopalra tekint.*
-Nektek hogyan telt az utolsó szárazföldi napotok?
//2. nap - este //
//A Professzor asztala//
*Az ételt megrendelve elhelyezkedik az asztalánál. Az ételre várva pipára gyújt, így mire Carlotteia meghozza az ételt, már kellemes gyümölcsszagú füst lepi be a kis ablak melletti, gyéren megvilágított sarkot, ahonnan az öreg türkizkék szemei szinte élesen világítanak ki.*
-Köszönöm.
*Mondja mikor az asztalra kerül az étel, és feltűri az ingujját, ezzel megvillantva a karján elterülő furcsa bőrvéseteket. Amíg a hölgy a tegnap esti incidenst hozza fel, a Prof egy pipafojtóval szorítja el a füstöt, hogy ételhez láthasson.*
-Igazán köszönöm kisasszony. Egyelőre lopásra bizonyíték nincs, és egyébként sem tehettek volna semmit. Ez egy előre megtervezett akció volt. Akár itt, akár máshol de véghez vitték volna.
*Mondja, miközben sokat megélt arcán őszintén kedves mosoly húzódik el.*
-Az étel remek, a kiszolgálás csodás, a szoba kényelmes, semminek nem vagyunk a kárvallottjai.
*Bókol még egyet, mert hát miért ne. Egy pillanatra elidőzik a lány kezén a tekintete, ugyan Deasys nincs az asztalnál, hogy értse a helyzetet, egy pillanatra a Prof mégis mintha elszégyellné magát. Ezután bólint egyet köszönetképpen, és a villájáért nyúl.*
-De köszönöm a lehetőséget.
*Szavai akár egy úriemberé. Kisvártatva megpillantja Zopalt, akinek int is, hogy üljön mellé. Az biccent egyet üdvözlés képen, amit az öreg viszonoz is.*
-Történt bármi furcsa?
*Kérdezi az első falat előtt, majd koccan a villán a foga.*
-Pardon barátom. Neked is rendeltem, kérd ki ha kedvedre van.
*Mondja és eszik, mint aki tegnap este óta nem vett. Ami így is van. Egy pillanatra hátra néz. Daesys-t látja a pultnál, de tovább elmélkedni nem marad ideje, mert a vadi új kormányosa csatlakozik az asztaltársasághoz.*
-Jó estét.
*Köszön vissza kedves mosollyal.*
-Átnéztem a holmim a tegnapi ügy után.
*Mondja, és egy tetemes falatot töm a szájába.*
-Nincs hiánya semminek.
*Nyel egy nagyot, és Zopalra tekint.*
-Nektek hogyan telt az utolsó szárazföldi napotok?
543. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:54:59
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:54:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Wellyradona//
*Egy fiatal, ember lány lép az asztalához. Hegyes fülei árulkodnak faji rokonságukról. Ruházata konzervatív, a szemei mégis szép zölden csillannak meg amint mosolyogva megszólítja Videt. A tekintete nyugodt, amivel oldalra pillant a zöld szempárba. Nem feszült, nem ideges és semmilyen ellen-érzet nem tükröződik rajta. Egyedül az látszik a viselkedésén, hogy nagyon fegyelmezett, mégsem ellenszenves. Barátságosan válaszol az üdvözlésre.*
- Üdvözlöm kisasszony! Köszönöm, hogy ilyen kedvesen fogadott. Nagyon jól esik így betérni. *Mindent őszintén gondol és ki is mondja. Az érdeklődő kérdésre természetesen válaszol, szintén barátságosan.*
- Igen. Pár napja érkeztem hajóval. *Rövid összefoglalója mellett furdalja a kíváncsiság ezért rákérdez a hely jellegére.*
- Kérem, megmondaná nekem, hogy pontosan milyen jellegű ez a hely? *Egyelőre nem tekint az étlapba, szeretne pár szót váltani a felszolgáló lánnyal, hogy némi biztos információhoz juthasson a helyről.*
*Egy fiatal, ember lány lép az asztalához. Hegyes fülei árulkodnak faji rokonságukról. Ruházata konzervatív, a szemei mégis szép zölden csillannak meg amint mosolyogva megszólítja Videt. A tekintete nyugodt, amivel oldalra pillant a zöld szempárba. Nem feszült, nem ideges és semmilyen ellen-érzet nem tükröződik rajta. Egyedül az látszik a viselkedésén, hogy nagyon fegyelmezett, mégsem ellenszenves. Barátságosan válaszol az üdvözlésre.*
- Üdvözlöm kisasszony! Köszönöm, hogy ilyen kedvesen fogadott. Nagyon jól esik így betérni. *Mindent őszintén gondol és ki is mondja. Az érdeklődő kérdésre természetesen válaszol, szintén barátságosan.*
- Igen. Pár napja érkeztem hajóval. *Rövid összefoglalója mellett furdalja a kíváncsiság ezért rákérdez a hely jellegére.*
- Kérem, megmondaná nekem, hogy pontosan milyen jellegű ez a hely? *Egyelőre nem tekint az étlapba, szeretne pár szót váltani a felszolgáló lánnyal, hogy némi biztos információhoz juthasson a helyről.*
542. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:31:11
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:31:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vidilion Wortilis//
*Amint nyílik az ajtó, bár még az imént kihozott poharat fényesíti, de szemeivel már fordul is irányba. Látott itt már olyan alakot, aki csak csuklyával a fején akart elbújni egy sarokban, de ez a ritkább. Amint felmérte a helyet, megindul egy asztalhoz és helyet is foglal a vendég, eztán válik csak meg a takarást jelentő anyagdarabtól. Nem szokatlan látvány számára egy sötételf, errefelé akad belőlük, több is talán, mint a városban. Csak rideg és komor természetüket nem szereti, de hát vendég, akkor vendég. Felvesz egy étlapot a kezébe és egy kellemes mosolyt varázsol az arcára, amin egészen addig dolgozik, míg a férfi mellé nem lép.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Kérem, érezze jól magát, amennyiben szolgálhatok valamivel, ne habozzon. *Közben két egymásba kapaszkodó lány sétál el mögötte, mind a kettő jól megnézi a vendéget, az egyik még rá is kacsint pimaszul, majd leülnek a szomszéd asztalnál helyet foglaló társasághoz.*
-Először jár nálunk Kedves? *Erre csupán abból következtet, ahogy az idegen, belépve mindent tüzetesen megvizsgált. Próbálja elővarázsolni legnyájasabb hangját, mert úgy tapasztalta, ez a faj különösen érzékeny akármilyen ellenérzés megnyilvánulására. Balhét meg aztán nem szeretne. Na nem azért, mert félti a pofiját, vagy a vendégek épségét, mert bizonyosan a helyiségben tartózkodók egyhamar lecsitítanák, de ugyebár neki kéne feltakarítani.*
*Amint nyílik az ajtó, bár még az imént kihozott poharat fényesíti, de szemeivel már fordul is irányba. Látott itt már olyan alakot, aki csak csuklyával a fején akart elbújni egy sarokban, de ez a ritkább. Amint felmérte a helyet, megindul egy asztalhoz és helyet is foglal a vendég, eztán válik csak meg a takarást jelentő anyagdarabtól. Nem szokatlan látvány számára egy sötételf, errefelé akad belőlük, több is talán, mint a városban. Csak rideg és komor természetüket nem szereti, de hát vendég, akkor vendég. Felvesz egy étlapot a kezébe és egy kellemes mosolyt varázsol az arcára, amin egészen addig dolgozik, míg a férfi mellé nem lép.*
-Üdvözlöm a Sellőben! Kérem, érezze jól magát, amennyiben szolgálhatok valamivel, ne habozzon. *Közben két egymásba kapaszkodó lány sétál el mögötte, mind a kettő jól megnézi a vendéget, az egyik még rá is kacsint pimaszul, majd leülnek a szomszéd asztalnál helyet foglaló társasághoz.*
-Először jár nálunk Kedves? *Erre csupán abból következtet, ahogy az idegen, belépve mindent tüzetesen megvizsgált. Próbálja elővarázsolni legnyájasabb hangját, mert úgy tapasztalta, ez a faj különösen érzékeny akármilyen ellenérzés megnyilvánulására. Balhét meg aztán nem szeretne. Na nem azért, mert félti a pofiját, vagy a vendégek épségét, mert bizonyosan a helyiségben tartózkodók egyhamar lecsitítanák, de ugyebár neki kéne feltakarítani.*
541. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:14:28
Üzenet elküldve: 2020-03-26 15:14:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A lakónegyed irányából érkezik egy magas, férfialak, aki csuklyát visel. A tengeri kavicsos utat taposva halad a Sellő épületéig. A cirádás faajtón benyitva lép be a sejtelmes légkörű helyiségbe. Nemigen láthatta még itt senki sem, hiszen alig pár napja érkezett egy hajóval. Belépve tekintete körbejár, hogy egy szabad asztalt keressen. A levegő bódító illatú füsttel teli. Kellemes zene szól, ami még inkább emeli a hangulatot. A bútorok, székek, asztalok minőségi darabok. Látszik, hogy ez a hely nem a lepusztult fogadókhoz tartozik. Talál egy szimpatikus asztalt és kényelmesen elhelyezkedik az egyik bársonyszékben. Fejéről hátra veti a csuklyát, hogy az arca is látható legyen, és keltse egy titkolózó vándor látszatát. Amint a székében üldögél, próbálja felmérni a hely jellegét. A kikötőben csak annyit mondtak neki, hogy a környék „legkiválóbb helye”. Arca rezzenéstelenül siklik végig a vendégeken, kiszolgálókon, táncosokon. Nem mondható, hogy sokszor megfordul ilyen helyen. Csupán egy csendes fogadót keresett, ahová betérhet. Ez egy kicsit másabb, mint amire számított, de ételt, italt biztosan fog kapni itt is.*
*A lakónegyed irányából érkezik egy magas, férfialak, aki csuklyát visel. A tengeri kavicsos utat taposva halad a Sellő épületéig. A cirádás faajtón benyitva lép be a sejtelmes légkörű helyiségbe. Nemigen láthatta még itt senki sem, hiszen alig pár napja érkezett egy hajóval. Belépve tekintete körbejár, hogy egy szabad asztalt keressen. A levegő bódító illatú füsttel teli. Kellemes zene szól, ami még inkább emeli a hangulatot. A bútorok, székek, asztalok minőségi darabok. Látszik, hogy ez a hely nem a lepusztult fogadókhoz tartozik. Talál egy szimpatikus asztalt és kényelmesen elhelyezkedik az egyik bársonyszékben. Fejéről hátra veti a csuklyát, hogy az arca is látható legyen, és keltse egy titkolózó vándor látszatát. Amint a székében üldögél, próbálja felmérni a hely jellegét. A kikötőben csak annyit mondtak neki, hogy a környék „legkiválóbb helye”. Arca rezzenéstelenül siklik végig a vendégeken, kiszolgálókon, táncosokon. Nem mondható, hogy sokszor megfordul ilyen helyen. Csupán egy csendes fogadót keresett, ahová betérhet. Ez egy kicsit másabb, mint amire számított, de ételt, italt biztosan fog kapni itt is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3223-3242