Kikötő - Sellőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 117 (2321. - 2340. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2340. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-15 05:51:35
Üzenet elküldve: 2020-01-15 05:51:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Fürdőzéshez//
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
*Vyl sem állhatja meg, hogy ne kuncogjon a saját történetén, hiszen valóban túlságosan komikus ahhoz, hogy az ember (vagy fél-elf) ne tudja egy rossz reggelként kezelni az egészet. A pacsirta hangulatát nem igazán tudja lelombozni senki, tartja magát, amennyire csak tudja, annak ellenére, hogy már egészen korántól, pontosabban az istállói eset óta folytatódik a balszerencse sorozata, mely tegnap már bezárulni látszódott. Mindenesetre ezzel most nem törődik, talán később felkeres egy igazi boszorkát, rontás levételhez. Gyldwa és Orm is a masszázs felől érdeklődnek, amire egy kurta, őszinte, de nem bántó, vagy gúnyolódó nevetés a válasz, Cassyra pedig kacsint, mikor az megköszöni.*
-Minden vendégünk megérdemli a tökéletes kenyelmet és az érzékek azon fokú kényesztetését, melyet mi nyújthatunk, és amit igénybe venni kívánnak, amíg a Sellőház épületén belül szeretnék eltölteni szabadidejüket, valamint felesleges aranyaikat. *Sajnos az elf beelőzi a masszázs pontos ismertetésével, így ha nem is lényegi információt, de egy kis csekély, talán megnyugtatásnak szánt töredékmorzsát tud odacsicseregni a két orknak.*
-Természetesen, amennyiben kívánjátok, előre elmondom és jobb esetben megmutatom magamon, hogy mit fogok csinálni. Igazából, ahogyan Cassy is mondta, itt a lényeg, hogy a vendég ellazuljon és élvezze azt, jó érzéssel töltse el, amit a masszőr csinál. *Az árak megszabására való engedményz figyelembe veszi, ezt pedig egy bólintással adja a hosszúéletű tudtára. Valami viszont megüti a fülét, ami miatt hangja kissé remegősebb lesz, de arcán tükröződő érzéseit, a meglepettséget még tudja kezelni, így nyugodt hangnemben teheti fel a kérdését.*
-Bocsáss meg, Orm, de melyikőtök adta fel hamarabb tegnap a küzdelmet?
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
*Vyl sem állhatja meg, hogy ne kuncogjon a saját történetén, hiszen valóban túlságosan komikus ahhoz, hogy az ember (vagy fél-elf) ne tudja egy rossz reggelként kezelni az egészet. A pacsirta hangulatát nem igazán tudja lelombozni senki, tartja magát, amennyire csak tudja, annak ellenére, hogy már egészen korántól, pontosabban az istállói eset óta folytatódik a balszerencse sorozata, mely tegnap már bezárulni látszódott. Mindenesetre ezzel most nem törődik, talán később felkeres egy igazi boszorkát, rontás levételhez. Gyldwa és Orm is a masszázs felől érdeklődnek, amire egy kurta, őszinte, de nem bántó, vagy gúnyolódó nevetés a válasz, Cassyra pedig kacsint, mikor az megköszöni.*
-Minden vendégünk megérdemli a tökéletes kenyelmet és az érzékek azon fokú kényesztetését, melyet mi nyújthatunk, és amit igénybe venni kívánnak, amíg a Sellőház épületén belül szeretnék eltölteni szabadidejüket, valamint felesleges aranyaikat. *Sajnos az elf beelőzi a masszázs pontos ismertetésével, így ha nem is lényegi információt, de egy kis csekély, talán megnyugtatásnak szánt töredékmorzsát tud odacsicseregni a két orknak.*
-Természetesen, amennyiben kívánjátok, előre elmondom és jobb esetben megmutatom magamon, hogy mit fogok csinálni. Igazából, ahogyan Cassy is mondta, itt a lényeg, hogy a vendég ellazuljon és élvezze azt, jó érzéssel töltse el, amit a masszőr csinál. *Az árak megszabására való engedményz figyelembe veszi, ezt pedig egy bólintással adja a hosszúéletű tudtára. Valami viszont megüti a fülét, ami miatt hangja kissé remegősebb lesz, de arcán tükröződő érzéseit, a meglepettséget még tudja kezelni, így nyugodt hangnemben teheti fel a kérdését.*
-Bocsáss meg, Orm, de melyikőtök adta fel hamarabb tegnap a küzdelmet?
2339. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 20:33:25
Üzenet elküldve: 2020-01-14 20:33:25
ÚJ
![>Carlotteia Oryw [KKK] [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](https://www.lanawin.hu/forum_ic/kepek/noavatar.jpg){kind=avatar}
Rang: Játékos
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Különleges ügyben//
- Örvendek! Engem Srylnek vagy Carlotteiának hívnak.
*Úgy gondolja, elég a megszólítás, nem akar egy vendéget terhelni családnevével is. Egy pillanatra elgondolkodik, mikor kolléganőjét említi, aztán felismerő mosollyal bólint.*
- Á, igen! Maydeleine kisasszony.
*Érdeklődve várja, mi bontakozik ki ebből, hogy jön ide az egyik Sellőjük a vezetők üzleti ügyéhez. Lehet, hogy nem is csupán Sellőről van szó, hanem egy intézőről? Tulajdonképpen alig tud még róla valamit, most már abban sem biztos, hogy a vendégek szórakoztatása a feladata.*
- Ez esetben lehet, hogy még nem volt ideje szólni nekünk, hogy Ön érkezik, tudja, elég későn ért vissza a városból tegnap este.
*Vagy Darelld, esetleg Alfonz tudhat valamit? Talán a vezetők hagytak valamilyen üzenetet az este, miután maga már visszavonult a szobájába. Sajnos ezt csak egyetlen módon tudhatja meg, ám előbb gondoskodik a vendég kényelméről. A legyintésen féloldalasan elmosolyodik.*
- Az én dolgom, hogy Ön jól érezze magát. Megtisztelő a személyes látogatása, biztos vagyok benne, hogy a tulajdonosok nagyra fogják értékelni. Tölthetek egy pohár bort?
*Ajánlkozik, hiszen a férfi nem mondta, hogy mit szeretne inni. Ha az italról már gondoskodott, ideje a tettek mezejére lépni.*
- Egy perc türelmet kérek, utánajárok a dolognak.
*Minthogy Darelld elfoglalt, inkább a drága jó Alfonzot környékezi meg, hogy érdeklődjön az utasítások és a vezetőség jelenléte felől, aztán visszatér Merchenhez.*
- Sajnos a tulajdonosok még nem elérhetők, de amint azok lesznek, értesülni fognak az érkezéséről. Bizonyára fárasztó utat tett meg, helyezze magát nyugodtan kényelembe! Épp most kezd beindulni a pezsgés, még új ismeretségeket is köthet, ha van hozzá kedve. Járt már nálunk azelőtt?
//Aleimord//
*Elkíséri hát a nemes urat a neki tetsző asztalhoz, és megvárja az italválasztást. Bár nem tudja, sajnos csalódást kell okoznia a név megfejtésében, mert a bódítószereket külön árusítják, nem italba rejtve.*
- A különleges bor legalább ötéves érlelésű, minőségi bor, több fajtája is kapható, széles kínálatból lehet válogatni. Van édeskésebb, desszert jellegű ital a Vashegytől keletre eső szántóföldekről, de akár egészen száraz vörös a délnyugati lankákról, wegtoreni import.
*A panasz után felveszi az étlapot, és belenéz. Összeráncolja a szemöldökét.*
- Hm, igaza van, valaki lecserélte az étlapokat. Itt régen tételes felsorolások és rövid tájékoztató szövegek szerepeltek az ételek és italok tartalmáról. Bocsásson meg, kérem, szívesen elmondom, melyik név mit takar!
*Pillant fel az étlapról, ám Aleimord már közli is a kívánságát.*
- Akkor, ha megengedi, a Sellők könnyét javasolnám. Ez egy kesernyés ízű koktél sörrel, fehér rummal, egészen kevés kékszínű gyümölcslével megszínezve, citromkarikával díszítve. A Halász szerencséje voltaképpen citromos sült lazac fűszeresen, de ha kedveli a szokatlan ínyencségeket, akkor megkóstolhatja a cápahúst pikáns fűszerezéssel és édes mártással. A csokoládés habos csókot ajánlanám desszertnek, ez egyfajta pohárkrém piskótával és mentalevéllel a tetején. Ezek természetesen csak a leggyakrabban felszolgált ételeink, szakácsunk bármit elkészít, ha arra van igény.
*Restelkedik az étlap miatt, kezdi sejteni, hogy ezért kezdtek rászokni a vendégek arra, hogy ajánlást kérnek a rendelésükre. Talán valaki csínytevése lehet.*
- Örvendek! Engem Srylnek vagy Carlotteiának hívnak.
*Úgy gondolja, elég a megszólítás, nem akar egy vendéget terhelni családnevével is. Egy pillanatra elgondolkodik, mikor kolléganőjét említi, aztán felismerő mosollyal bólint.*
- Á, igen! Maydeleine kisasszony.
*Érdeklődve várja, mi bontakozik ki ebből, hogy jön ide az egyik Sellőjük a vezetők üzleti ügyéhez. Lehet, hogy nem is csupán Sellőről van szó, hanem egy intézőről? Tulajdonképpen alig tud még róla valamit, most már abban sem biztos, hogy a vendégek szórakoztatása a feladata.*
- Ez esetben lehet, hogy még nem volt ideje szólni nekünk, hogy Ön érkezik, tudja, elég későn ért vissza a városból tegnap este.
*Vagy Darelld, esetleg Alfonz tudhat valamit? Talán a vezetők hagytak valamilyen üzenetet az este, miután maga már visszavonult a szobájába. Sajnos ezt csak egyetlen módon tudhatja meg, ám előbb gondoskodik a vendég kényelméről. A legyintésen féloldalasan elmosolyodik.*
- Az én dolgom, hogy Ön jól érezze magát. Megtisztelő a személyes látogatása, biztos vagyok benne, hogy a tulajdonosok nagyra fogják értékelni. Tölthetek egy pohár bort?
*Ajánlkozik, hiszen a férfi nem mondta, hogy mit szeretne inni. Ha az italról már gondoskodott, ideje a tettek mezejére lépni.*
- Egy perc türelmet kérek, utánajárok a dolognak.
*Minthogy Darelld elfoglalt, inkább a drága jó Alfonzot környékezi meg, hogy érdeklődjön az utasítások és a vezetőség jelenléte felől, aztán visszatér Merchenhez.*
- Sajnos a tulajdonosok még nem elérhetők, de amint azok lesznek, értesülni fognak az érkezéséről. Bizonyára fárasztó utat tett meg, helyezze magát nyugodtan kényelembe! Épp most kezd beindulni a pezsgés, még új ismeretségeket is köthet, ha van hozzá kedve. Járt már nálunk azelőtt?
//Aleimord//
*Elkíséri hát a nemes urat a neki tetsző asztalhoz, és megvárja az italválasztást. Bár nem tudja, sajnos csalódást kell okoznia a név megfejtésében, mert a bódítószereket külön árusítják, nem italba rejtve.*
- A különleges bor legalább ötéves érlelésű, minőségi bor, több fajtája is kapható, széles kínálatból lehet válogatni. Van édeskésebb, desszert jellegű ital a Vashegytől keletre eső szántóföldekről, de akár egészen száraz vörös a délnyugati lankákról, wegtoreni import.
*A panasz után felveszi az étlapot, és belenéz. Összeráncolja a szemöldökét.*
- Hm, igaza van, valaki lecserélte az étlapokat. Itt régen tételes felsorolások és rövid tájékoztató szövegek szerepeltek az ételek és italok tartalmáról. Bocsásson meg, kérem, szívesen elmondom, melyik név mit takar!
*Pillant fel az étlapról, ám Aleimord már közli is a kívánságát.*
- Akkor, ha megengedi, a Sellők könnyét javasolnám. Ez egy kesernyés ízű koktél sörrel, fehér rummal, egészen kevés kékszínű gyümölcslével megszínezve, citromkarikával díszítve. A Halász szerencséje voltaképpen citromos sült lazac fűszeresen, de ha kedveli a szokatlan ínyencségeket, akkor megkóstolhatja a cápahúst pikáns fűszerezéssel és édes mártással. A csokoládés habos csókot ajánlanám desszertnek, ez egyfajta pohárkrém piskótával és mentalevéllel a tetején. Ezek természetesen csak a leggyakrabban felszolgált ételeink, szakácsunk bármit elkészít, ha arra van igény.
*Restelkedik az étlap miatt, kezdi sejteni, hogy ezért kezdtek rászokni a vendégek arra, hogy ajánlást kérnek a rendelésükre. Talán valaki csínytevése lehet.*
2338. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 20:32:48
Üzenet elküldve: 2020-01-14 20:32:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Fräd csak nagy, kerek szemekkel néz Daesysre, az arccsipkedésnél ezt némi pislogással is megtoldva. Mivel pezsgőt rendelt magának, így természetesen iszik a kikötőivel, italát felmutatja neki, majd belekortyol. Jó párosítás ez a rumhoz, az amúgy is kótyagos Frädet még jobban megkavarja, ha nem is láthatóan, így pár pillanat múlva már főként nem lesz kedve cseverészni. Egészen addig tart ez, míg a nemi különbségekről nem esik szó.*
-Ja, azok vagyunk, felettébb. *Kiérződik a gunyorosság hanglejtéséből, de ennyit böfögött hozzá a kettejük közti szakadék betöméséhez csak, a többit meg a maradék pezsgőre bízza.*
//Toborzás//
*Fräd csak nagy, kerek szemekkel néz Daesysre, az arccsipkedésnél ezt némi pislogással is megtoldva. Mivel pezsgőt rendelt magának, így természetesen iszik a kikötőivel, italát felmutatja neki, majd belekortyol. Jó párosítás ez a rumhoz, az amúgy is kótyagos Frädet még jobban megkavarja, ha nem is láthatóan, így pár pillanat múlva már főként nem lesz kedve cseverészni. Egészen addig tart ez, míg a nemi különbségekről nem esik szó.*
-Ja, azok vagyunk, felettébb. *Kiérződik a gunyorosság hanglejtéséből, de ennyit böfögött hozzá a kettejük közti szakadék betöméséhez csak, a többit meg a maradék pezsgőre bízza.*
2337. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:54:02
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:54:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 238
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
//Shan, Rey//
//Érintőlegesen Khul, Sryl//
*Elérzékenyül a hűvös kéz érintésétől, s mindjárt arra gondol, hogy Shant meg kell etetnie, és valami meleget, vagy melegítőt itatnia vele. Kell a fűtőanyag a jó közérzetért, s mégsem érzi elégnek a bort, amit kitölt neki. Visszamosolyog rá, mikor arra utal, hogy nem szabadulnak meg tőle egykönnyen.*
- Ez a beszéd!
*Először megdöbben, de aztán felkuncog az orros tréfán, s tanulva Khul esetéből nem is firtatja a dolgot.*
- Te semmit sem változtál, Shan!
*Csóválja meg a fejét boldogan. Emlékszik még, mennyit ugratták egymást Khullal. Igazából már most is kezdik újra, és szívének leghőbb vágya, hogy ezt a kialakuló csipkelődést követhesse, amiről kénytelen lemondani, ám előbb hősiesen tűri önmaga hibáztatását egy fogat villantó mosollyal.*
- A fő, hogy itt vagy újra! És nekem is mesélj ám el mindent! Ó, el sem hiszed, mennyi minden történt ám itt is, míg távol voltál! Egy részét én is csak hallottam, és alig akarom elhinni. Úgyhogy… készülj fel, hogy a legváratlanabb dolgok esnek meg egyik pillanatról a másikra!
*Kacsint Shanra. Khul elsietésekor ébred rá, hogy Milhen is eltűnt. Felelni már nincs ideje a zsoldosnak, csak szomorúan néz utána, majd a pulton árválkodó reggelire, amihez alig nyúltak. Mivel Sryl már ajánlgatja nekik, nem áll be a sorba.*
- Shan, emlékszel még Ralas úr irodájára? Arra, amelyik… kiégett.
*Suttogja halkan, kissé közelebb hajolva, aztán visszavált normál hangerőre.*
- Képzeld, már egészen szép állapotban van, egy Wrexan nevű, kedves fiút vettek fel, Darellddel ők ketten hozták rendbe. Tegnap elküldtek minket Artheniorba bevárásolni ezt-azt az utolsó simításokhoz, és még egy szekeret is kellett vennünk lovastul. Olyan ritkán hagyom el a kikötőt, hihetetlen élmény volt! Rey is velünk jött.
*Csacsog boldogan a mélységi nőhöz fordulva. Nagyon kíváncsi, hogy lehet Noru, de míg a nő magától nem hozza szóba, nem akarja lebuktatni kis kedvencét. Reméli, hogy nem szökött meg az éjjel. Olyan kis aprócska szőrlabdacs még.*
- Ó, egyébként az edzőterem is elkészült. Bár én még nem jártam ott lent.
*Kuncog a nyakát behúzva.*
- Képzeld, míg elvoltunk, valakit bedobtak az ablakon.
*Mutat a bejárat felé, amelynek egyik oldalán az elfüggönyözött falon bizony bedeszkázott ablaknyílás van Daesys jóvoltából. Mármint az ő jóvoltából van bedeszkázva. És Welly érdeme is, aki delegálta számára a feladatot.*
- Azóta állítólag nem is tért magához… ijesztő.
*Komorul el kissé.*
//Fürdőzéshez//
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
//Érintőlegesen Darelld, Latamie//
*Miután megkapja az engedélyt Gyldwától és Ormtól is, és túllép arca röpke fakósága az agyaras vigyoron, bólint és rájuk mosolyog kedvesen, majd megrohamozza a malaclopót. Vagy kapót. Megkönnyebbül, hogy Vyl azért mégsem sérült meg olyan komolyan, és bizony Cassy lenne az utolsó, aki a jókedvet abnormálisnak tekintené.*
- Hogy mik vannak!
*Kuncog halkan a szárnyas malacon, s elteszi a kendőt. Nem tudja pontosan, mi játszódik le a lányban, de mintha megtorpanna, mikor felkéri. Megesik rajta a szíve, és a karja felé nyúl, hogy biztosítsa róla, nem baj, ha nem szeretné a feladatot, hiszen még új itt, és az első lány, akit most megkérdezett róla. Ám Vyl a tettek mezejére lép, mielőtt Cassy elér hozzá, és bátran vállalja a dolgot. Azért a karját megérinti finoman hálája jeleként.*
- Köszönöm, Vyl.
*Közben Darelld és hamarosan Latamie is megérkezik, ezért újraéled az élénk mosoly az arcán.*
- Jó reggelt!
*Megragadja valami a vörös nő arckifejezésében, a mosoly empatikus figyelemmé alakul. Sajnos azonban nem tud személyesen érdeklődni, bár jelenleg Darelld kezében talán még jobb helyen is van Latamie, a férfi marcona szigora és keménysége mögött jéghegyeket olvasztó melegség lakik. Legalábbis Cassy meggyőződése szerint. Darelld és Vyl számára is van meglepetése, ám most nem alkalmas az időpont, hogy osztogatni kezdjen, mindenkinek tele a két keze munkával. Nem restelkedhet hát ő sem tovább. Lehetősége van először szólni, mikor a masszázs jellegéről érdeklődnek kedves vendégeik. Nem neveti ki őket, csak szemeiben csillog a szelíd derű, amit kiváltanak belőle. Na jó, amikor a fájdalmas jellegre rákérdez Orm, kénytelen lesütni a szemeit, hogy szélesedő derültségét elrejtse, elképesztően aranyosnak találja, hogy egy ilyen megtermett ork férfi szájából hallja, aki a tapasztalt zsoldossal szemben olyan jól állta a sarat. Ám aztán gyorsan összeszedi magát, főképp mert Gyldwa aggódó kérdése felelősségérzetet kelt benne, ezért szolgálatkészen igyekszik megvilágítani a dolgot.*
- A masszázs egy igen kellemes tevékenység annak, aki kapja. Többnyire kézzel végzik, bár hallottam más lehetőségekről is. Lényegében a karokat, vállakat, a nyakat, a lábakat és a hátat gyömöszkölik, váltakozva megszorítják kissé, majd elengedik a „húsosabb” részeket.
*Mutatja kezeivel a levegőben.*
- Sellőink nagyon gyengédek, csak annyira dolgoznak erősen, amennyire a vendég kívánja. De ha valami mégis kellemetlenül esne, azonnal le lehet állítani. A masszázs frissíti a vérkeringést, melegíti és lazítja az izmokat. Ha jól csinálják, egyszerre frissítő és pihentető. Bár más célja is lehet…
*Mosolyog szégyenlősen.*
- A fürdőt dézsánként számoljuk, kivéve a nagy medencét, mert azt fejenként. Az alapár 22 arany, a masszázs pedig 35, de mivel először járnak nálunk, úgy gondolom, kaphatnak engedményt.
*Pillant Vylre, hogy majd intézze ezt ő nyugodtan belátása szerint. S ha gondolják, és megfelel számukra, akár már indulhatnak is a fürdőházba.*
//Shan, Rey//
//Érintőlegesen Khul, Sryl//
*Elérzékenyül a hűvös kéz érintésétől, s mindjárt arra gondol, hogy Shant meg kell etetnie, és valami meleget, vagy melegítőt itatnia vele. Kell a fűtőanyag a jó közérzetért, s mégsem érzi elégnek a bort, amit kitölt neki. Visszamosolyog rá, mikor arra utal, hogy nem szabadulnak meg tőle egykönnyen.*
- Ez a beszéd!
*Először megdöbben, de aztán felkuncog az orros tréfán, s tanulva Khul esetéből nem is firtatja a dolgot.*
- Te semmit sem változtál, Shan!
*Csóválja meg a fejét boldogan. Emlékszik még, mennyit ugratták egymást Khullal. Igazából már most is kezdik újra, és szívének leghőbb vágya, hogy ezt a kialakuló csipkelődést követhesse, amiről kénytelen lemondani, ám előbb hősiesen tűri önmaga hibáztatását egy fogat villantó mosollyal.*
- A fő, hogy itt vagy újra! És nekem is mesélj ám el mindent! Ó, el sem hiszed, mennyi minden történt ám itt is, míg távol voltál! Egy részét én is csak hallottam, és alig akarom elhinni. Úgyhogy… készülj fel, hogy a legváratlanabb dolgok esnek meg egyik pillanatról a másikra!
*Kacsint Shanra. Khul elsietésekor ébred rá, hogy Milhen is eltűnt. Felelni már nincs ideje a zsoldosnak, csak szomorúan néz utána, majd a pulton árválkodó reggelire, amihez alig nyúltak. Mivel Sryl már ajánlgatja nekik, nem áll be a sorba.*
- Shan, emlékszel még Ralas úr irodájára? Arra, amelyik… kiégett.
*Suttogja halkan, kissé közelebb hajolva, aztán visszavált normál hangerőre.*
- Képzeld, már egészen szép állapotban van, egy Wrexan nevű, kedves fiút vettek fel, Darellddel ők ketten hozták rendbe. Tegnap elküldtek minket Artheniorba bevárásolni ezt-azt az utolsó simításokhoz, és még egy szekeret is kellett vennünk lovastul. Olyan ritkán hagyom el a kikötőt, hihetetlen élmény volt! Rey is velünk jött.
*Csacsog boldogan a mélységi nőhöz fordulva. Nagyon kíváncsi, hogy lehet Noru, de míg a nő magától nem hozza szóba, nem akarja lebuktatni kis kedvencét. Reméli, hogy nem szökött meg az éjjel. Olyan kis aprócska szőrlabdacs még.*
- Ó, egyébként az edzőterem is elkészült. Bár én még nem jártam ott lent.
*Kuncog a nyakát behúzva.*
- Képzeld, míg elvoltunk, valakit bedobtak az ablakon.
*Mutat a bejárat felé, amelynek egyik oldalán az elfüggönyözött falon bizony bedeszkázott ablaknyílás van Daesys jóvoltából. Mármint az ő jóvoltából van bedeszkázva. És Welly érdeme is, aki delegálta számára a feladatot.*
- Azóta állítólag nem is tért magához… ijesztő.
*Komorul el kissé.*
//Fürdőzéshez//
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
//Érintőlegesen Darelld, Latamie//
*Miután megkapja az engedélyt Gyldwától és Ormtól is, és túllép arca röpke fakósága az agyaras vigyoron, bólint és rájuk mosolyog kedvesen, majd megrohamozza a malaclopót. Vagy kapót. Megkönnyebbül, hogy Vyl azért mégsem sérült meg olyan komolyan, és bizony Cassy lenne az utolsó, aki a jókedvet abnormálisnak tekintené.*
- Hogy mik vannak!
*Kuncog halkan a szárnyas malacon, s elteszi a kendőt. Nem tudja pontosan, mi játszódik le a lányban, de mintha megtorpanna, mikor felkéri. Megesik rajta a szíve, és a karja felé nyúl, hogy biztosítsa róla, nem baj, ha nem szeretné a feladatot, hiszen még új itt, és az első lány, akit most megkérdezett róla. Ám Vyl a tettek mezejére lép, mielőtt Cassy elér hozzá, és bátran vállalja a dolgot. Azért a karját megérinti finoman hálája jeleként.*
- Köszönöm, Vyl.
*Közben Darelld és hamarosan Latamie is megérkezik, ezért újraéled az élénk mosoly az arcán.*
- Jó reggelt!
*Megragadja valami a vörös nő arckifejezésében, a mosoly empatikus figyelemmé alakul. Sajnos azonban nem tud személyesen érdeklődni, bár jelenleg Darelld kezében talán még jobb helyen is van Latamie, a férfi marcona szigora és keménysége mögött jéghegyeket olvasztó melegség lakik. Legalábbis Cassy meggyőződése szerint. Darelld és Vyl számára is van meglepetése, ám most nem alkalmas az időpont, hogy osztogatni kezdjen, mindenkinek tele a két keze munkával. Nem restelkedhet hát ő sem tovább. Lehetősége van először szólni, mikor a masszázs jellegéről érdeklődnek kedves vendégeik. Nem neveti ki őket, csak szemeiben csillog a szelíd derű, amit kiváltanak belőle. Na jó, amikor a fájdalmas jellegre rákérdez Orm, kénytelen lesütni a szemeit, hogy szélesedő derültségét elrejtse, elképesztően aranyosnak találja, hogy egy ilyen megtermett ork férfi szájából hallja, aki a tapasztalt zsoldossal szemben olyan jól állta a sarat. Ám aztán gyorsan összeszedi magát, főképp mert Gyldwa aggódó kérdése felelősségérzetet kelt benne, ezért szolgálatkészen igyekszik megvilágítani a dolgot.*
- A masszázs egy igen kellemes tevékenység annak, aki kapja. Többnyire kézzel végzik, bár hallottam más lehetőségekről is. Lényegében a karokat, vállakat, a nyakat, a lábakat és a hátat gyömöszkölik, váltakozva megszorítják kissé, majd elengedik a „húsosabb” részeket.
*Mutatja kezeivel a levegőben.*
- Sellőink nagyon gyengédek, csak annyira dolgoznak erősen, amennyire a vendég kívánja. De ha valami mégis kellemetlenül esne, azonnal le lehet állítani. A masszázs frissíti a vérkeringést, melegíti és lazítja az izmokat. Ha jól csinálják, egyszerre frissítő és pihentető. Bár más célja is lehet…
*Mosolyog szégyenlősen.*
- A fürdőt dézsánként számoljuk, kivéve a nagy medencét, mert azt fejenként. Az alapár 22 arany, a masszázs pedig 35, de mivel először járnak nálunk, úgy gondolom, kaphatnak engedményt.
*Pillant Vylre, hogy majd intézze ezt ő nyugodtan belátása szerint. S ha gondolják, és megfelel számukra, akár már indulhatnak is a fürdőházba.*
2336. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:47:48
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:47:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A Sellőház nehezen engedi el a vendégeit, mert a kalóz, ahogy kilép az ajtón majdnem vissza is borul az épületbe, mikor a jeges szél lök rajta egyet.*
- Fene ezt az átkozott szelet.* Morgolódik, de már siet is tovább a dolgára. A madara meg lerepül a válláról, mert ez a gyors tempó nem kényelmes már neki. A lendület viszi előre, de nem számol a sarkon ácsorgó lánnyal így belé csapódik.*
- Oh elnézést hölgyem! Meg kell hagyni, hogy szépen ki van párnázva. Sajnos most sürgős dolgom van, majd később talán benézek kegyedhez.* Mondja miközben összekapja magát és indul tovább. ~ Csak tudnám, hogy ezek miért nem fáznak ilyen hidegben se. Alig volt rajta valami azt itt ácsorog az udvaron. Magas ez nekem a már biztos.~ Hamar eléri a szoba alatti részt és kutakodásba kezd. Az rögtön feltűnik neki, hogy az istálló tetejéről akár át is lehet ugrani a Prof szobájába. Szerencsére fent már gyújtottak gyertyát így egy kevés fény jut le hozzá is. A földön egy barna vászon darabot talál, amin egy vérfolt és egy furcsa rúna van, de ezt már nincs ideje jobban szemügyre venni, mert valaki jól fejbe vágja hátulról. Úgy rogy le a földre, mint egy krumplis zsák. Még szerencsésnek is mondhatja magát. Örülhet, hogy nem vágták át a torkát vagy döftek egy kést a bordái közzé. Bár ezt a csapás biztosan érezni fogja még egy jó darabig.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A Sellőház nehezen engedi el a vendégeit, mert a kalóz, ahogy kilép az ajtón majdnem vissza is borul az épületbe, mikor a jeges szél lök rajta egyet.*
- Fene ezt az átkozott szelet.* Morgolódik, de már siet is tovább a dolgára. A madara meg lerepül a válláról, mert ez a gyors tempó nem kényelmes már neki. A lendület viszi előre, de nem számol a sarkon ácsorgó lánnyal így belé csapódik.*
- Oh elnézést hölgyem! Meg kell hagyni, hogy szépen ki van párnázva. Sajnos most sürgős dolgom van, majd később talán benézek kegyedhez.* Mondja miközben összekapja magát és indul tovább. ~ Csak tudnám, hogy ezek miért nem fáznak ilyen hidegben se. Alig volt rajta valami azt itt ácsorog az udvaron. Magas ez nekem a már biztos.~ Hamar eléri a szoba alatti részt és kutakodásba kezd. Az rögtön feltűnik neki, hogy az istálló tetejéről akár át is lehet ugrani a Prof szobájába. Szerencsére fent már gyújtottak gyertyát így egy kevés fény jut le hozzá is. A földön egy barna vászon darabot talál, amin egy vérfolt és egy furcsa rúna van, de ezt már nincs ideje jobban szemügyre venni, mert valaki jól fejbe vágja hátulról. Úgy rogy le a földre, mint egy krumplis zsák. Még szerencsésnek is mondhatja magát. Örülhet, hogy nem vágták át a torkát vagy döftek egy kést a bordái közzé. Bár ezt a csapás biztosan érezni fogja még egy jó darabig.*
2335. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:21:44
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:21:44
ÚJ
![>Darelld Oryw [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11458_1553803279_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Latamie, Darelld//
*Miközben helyezkednek, s lassan rotyogó leves finom illata tölti meg a pult környékét, mi a hátsó berkekből árad, népesedik a Sellő, s Darelld kezeinek és szemének jelzése nyomán, halk zene veszi kezdetét. Nem harsány, nem romantikus, csupán csendes csevejhez való, mi kitölti az üresnek tetsző részeket, akár egy csepp, mi a többi közé furakszik.*
- Megtisztel. *Mondja csendesen a bókra, főképp egy kalózleánytól hasonlót kapni, egyébként is dicsőség. Más ez, mit vitorlákat tépő szélben az árbocon üvöltve kiáltani: "Szárazföld"! Az egész helyzet más. Csak a pult, s két fő, körötte mások ugyan, de eme egyszínű buborékba jelenleg nem furakszik más, Darelld nem engedi, hisz van, mikor az embernek csupán támogatásra van szüksége, bárkinek is volt igaza a múltban. Hogy Ambroggionak, vagy Latamienak, úgysem derül ki.*
- Sajnos nem ismerem, de most kivételesen nem bánom, ha elmegy, míg visszatér. Nem átallnám a rendbontást... s, hogy esetleg megsérüljön, Latamie kisasszony. *Egészíti ki a megkezdett mondatot, igaz, az is lehet, pont ez volt igazán a lényege.*
- Az egyetlenre! *Emeli azonnal poharát, s arcán átszaladó derűvel kortyol bele a még gőzölgő teába, majd hirtelen mozdulattal egy bárszéket varázsol maga alá és lecsüccsen. Homlokán simítja végig kezét elgondolkodva, nem siet, jelenleg nincs dolga, a lányok intéznek mindent szerencsére.*
- Szokatlan meglepetés... *Szalad fel szemöldöke... kérdés persze, hogyan jutott fel a szállásokig, hisz oda nem mehet bárki, csak a szállóvendégek...* Ez az én hibám...
*S , máris sötétlik az arckifejezés, derűre ború, mert nem szeret hibázni, s, ha egy sehonnai küldönc feljut, akkor bárki feljuthat, mi a vendégek biztonságát veszélyezteti. ~ Hogy kerülhette el az őrök figyelmét? ~ Villan meg tekintete az ajtó felé, s kezd önmarcangolásba. ~ Ez így nem járja... ~ Csóválja fejét.*
- Elnézést kérünk érte... többször nem fordul elő, jó, hogy nem történt nagyobb baj, kisasszony. *Sóhajt fel, s míg isznak, Carlotteiára terelődik a szó, mi megakasztja a kortyokat, s szelíden koppan a pohár a pulton.*
- Sryl? Elmondom, hisz ismerem magát, kihúzná belőlem. A volt nejem... illetve még most is. Ez egy elég hosszú történet, Latamie, a világért sem szeretném untatni. Ismét feltűnt, hosszú idő után, korábban, ő is itt dolgozott egy darabon. *Felsóhajt.* Most valamiért megjelent, ámde nem bánom, szép a forgalmunk, csak hát... az elválás nem volt túl könnyed és vidám. *Ismét iszik, fél szeme Latamie poharára siklik, s tölt neki még egyet.*
- Megnézem a levest. *Mondja csendesen, s fordul, hogy egy időre eltűnhessen, aztán tálcán, öblös fatányérban, gazdagon rakott gőzölgő, pirosló levessel érkezzen vissza. A tányér mellett apró tálkában, karikára vágott különböző színű, vélhetően paprikák, s egy másik tálában pedig vörös por.*
- Wegtoreni... *Mutat a porra.* éget, mint a tűz. *Halvány mosoly suhan át ajkain.* A paprikák is erősek, bánjon velük gyengéden. *Emelkedik meg árnyalatnyit szemöldöke, majd egy tiszta textilt, s kanalat is kerít, a pultot megkerülve, gyengéden libbenti a lány combjaira.*
- Elegáns ételhez, elegáns fogyasztás, nemde? De szóljon, ha túlzásnak érzi... azonban egy pohár jeges forrásvizet, s friss cipót ajánlok még hozzá. Illik, megadja az ízét, s kiemeli a munkát, mellyel ez készült, meghagytam, hogy a legjobb legyen, szívre és lélekre való orvosságnak készült. Egészségére! *Egyben az ételhez, s felemelt italhoz egyaránt kívánja.*
//Latamie, Darelld//
*Miközben helyezkednek, s lassan rotyogó leves finom illata tölti meg a pult környékét, mi a hátsó berkekből árad, népesedik a Sellő, s Darelld kezeinek és szemének jelzése nyomán, halk zene veszi kezdetét. Nem harsány, nem romantikus, csupán csendes csevejhez való, mi kitölti az üresnek tetsző részeket, akár egy csepp, mi a többi közé furakszik.*
- Megtisztel. *Mondja csendesen a bókra, főképp egy kalózleánytól hasonlót kapni, egyébként is dicsőség. Más ez, mit vitorlákat tépő szélben az árbocon üvöltve kiáltani: "Szárazföld"! Az egész helyzet más. Csak a pult, s két fő, körötte mások ugyan, de eme egyszínű buborékba jelenleg nem furakszik más, Darelld nem engedi, hisz van, mikor az embernek csupán támogatásra van szüksége, bárkinek is volt igaza a múltban. Hogy Ambroggionak, vagy Latamienak, úgysem derül ki.*
- Sajnos nem ismerem, de most kivételesen nem bánom, ha elmegy, míg visszatér. Nem átallnám a rendbontást... s, hogy esetleg megsérüljön, Latamie kisasszony. *Egészíti ki a megkezdett mondatot, igaz, az is lehet, pont ez volt igazán a lényege.*
- Az egyetlenre! *Emeli azonnal poharát, s arcán átszaladó derűvel kortyol bele a még gőzölgő teába, majd hirtelen mozdulattal egy bárszéket varázsol maga alá és lecsüccsen. Homlokán simítja végig kezét elgondolkodva, nem siet, jelenleg nincs dolga, a lányok intéznek mindent szerencsére.*
- Szokatlan meglepetés... *Szalad fel szemöldöke... kérdés persze, hogyan jutott fel a szállásokig, hisz oda nem mehet bárki, csak a szállóvendégek...* Ez az én hibám...
*S , máris sötétlik az arckifejezés, derűre ború, mert nem szeret hibázni, s, ha egy sehonnai küldönc feljut, akkor bárki feljuthat, mi a vendégek biztonságát veszélyezteti. ~ Hogy kerülhette el az őrök figyelmét? ~ Villan meg tekintete az ajtó felé, s kezd önmarcangolásba. ~ Ez így nem járja... ~ Csóválja fejét.*
- Elnézést kérünk érte... többször nem fordul elő, jó, hogy nem történt nagyobb baj, kisasszony. *Sóhajt fel, s míg isznak, Carlotteiára terelődik a szó, mi megakasztja a kortyokat, s szelíden koppan a pohár a pulton.*
- Sryl? Elmondom, hisz ismerem magát, kihúzná belőlem. A volt nejem... illetve még most is. Ez egy elég hosszú történet, Latamie, a világért sem szeretném untatni. Ismét feltűnt, hosszú idő után, korábban, ő is itt dolgozott egy darabon. *Felsóhajt.* Most valamiért megjelent, ámde nem bánom, szép a forgalmunk, csak hát... az elválás nem volt túl könnyed és vidám. *Ismét iszik, fél szeme Latamie poharára siklik, s tölt neki még egyet.*
- Megnézem a levest. *Mondja csendesen, s fordul, hogy egy időre eltűnhessen, aztán tálcán, öblös fatányérban, gazdagon rakott gőzölgő, pirosló levessel érkezzen vissza. A tányér mellett apró tálkában, karikára vágott különböző színű, vélhetően paprikák, s egy másik tálában pedig vörös por.*
- Wegtoreni... *Mutat a porra.* éget, mint a tűz. *Halvány mosoly suhan át ajkain.* A paprikák is erősek, bánjon velük gyengéden. *Emelkedik meg árnyalatnyit szemöldöke, majd egy tiszta textilt, s kanalat is kerít, a pultot megkerülve, gyengéden libbenti a lány combjaira.*
- Elegáns ételhez, elegáns fogyasztás, nemde? De szóljon, ha túlzásnak érzi... azonban egy pohár jeges forrásvizet, s friss cipót ajánlok még hozzá. Illik, megadja az ízét, s kiemeli a munkát, mellyel ez készült, meghagytam, hogy a legjobb legyen, szívre és lélekre való orvosságnak készült. Egészségére! *Egyben az ételhez, s felemelt italhoz egyaránt kívánja.*
2334. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:11:05
Üzenet elküldve: 2020-01-14 19:11:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Csutakolás//
-Nekem meg ez égett be egy időre… az… agyamba. *Veszi szaggatottan a levegőt, minthogy próbálja leküzdeni a késztetést, hogy tovább röhögjön, egészen sikeresen. Miután legyőzte egyelőre a késztetést egy kis szemtörölgetés után végre ismét önmagának érzi magát, oda is sétál egészen közel miután megküzdött a párnákkal, nem igazán hosszú, de nem is éppen elkeseredett harcok árán.*
-Ehhez a két befeszült farpofához képest én gyümölcskocsonya vagyok. *Böki ki egy kis torokköszörülés után, aztán megint szökne a kacaj az ajkai között, de benyeli, furcsa hangok árán, de megteszi.*
-Hogy mi történt? Én nem tudom. *Tárja szét ártatlanul a kezeit.*
-Csak azt hallottam, hogy valaki ficánkol ideát, aztán nem kellett sok ahhoz, hogy lássuk is. Tudtam, hogy itt nem idegenkednek a férfiak a meztelenkedéstől, de hogy még ránk is akartál ugrani. *Húzódik szélesre a szája.*
-Bár mi tagadás, igen lebilincselő ajánlat a látottak fényében, de… talán… előbb lássuk a többit is. *Emelgeti a szemöldökét kacéran, még mindig a vigyor munkálkodik benne, tolja is rendesen az önbizalom szekerét előre. Közben a csizmája felé néz, ami még mindig a dézsában úszik, azon gondolkozva, mikor lesz ideje elcsenni.*
-Nekem meg ez égett be egy időre… az… agyamba. *Veszi szaggatottan a levegőt, minthogy próbálja leküzdeni a késztetést, hogy tovább röhögjön, egészen sikeresen. Miután legyőzte egyelőre a késztetést egy kis szemtörölgetés után végre ismét önmagának érzi magát, oda is sétál egészen közel miután megküzdött a párnákkal, nem igazán hosszú, de nem is éppen elkeseredett harcok árán.*
-Ehhez a két befeszült farpofához képest én gyümölcskocsonya vagyok. *Böki ki egy kis torokköszörülés után, aztán megint szökne a kacaj az ajkai között, de benyeli, furcsa hangok árán, de megteszi.*
-Hogy mi történt? Én nem tudom. *Tárja szét ártatlanul a kezeit.*
-Csak azt hallottam, hogy valaki ficánkol ideát, aztán nem kellett sok ahhoz, hogy lássuk is. Tudtam, hogy itt nem idegenkednek a férfiak a meztelenkedéstől, de hogy még ránk is akartál ugrani. *Húzódik szélesre a szája.*
-Bár mi tagadás, igen lebilincselő ajánlat a látottak fényében, de… talán… előbb lássuk a többit is. *Emelgeti a szemöldökét kacéran, még mindig a vigyor munkálkodik benne, tolja is rendesen az önbizalom szekerét előre. Közben a csizmája felé néz, ami még mindig a dézsában úszik, azon gondolkozva, mikor lesz ideje elcsenni.*
2333. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 18:32:04
Üzenet elküldve: 2020-01-14 18:32:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Fürdőház//
//Mady//
- Lehet hogy van, de nekem is akad. A múltkor rekviráltam a fürdőből.
*Néz Madyre amint visszatér.*
- Nem tesz semmit bármikor elkísérlek hisz mind kettőnknek dolga volt arrafelé. Ajándék? Csak mert elkísértelek? Igazán nem kellett volna.
*Na most érzi magát igazán zavarban először, azóta hogy a Sellőbe érkezett. Nem szokott hozzá hogy meglepik, csak azért mert elkísérte a városba. Visszautasítani sértő, avagy bántó lenne így semmi ilyesmire nem készül. Viszont érdeklődve várja mi az amit kapni fog a lánytól, ami kínos lesz, ő semmit se vett neki. A ló szag megemlítése után Mady gyorsabban kezd vetkőzni, ezen elmosolyodik, majd ő is folytatja. Ahogy bemásznak a dézsába Dreyia kényelmesen elhelyezkedik, kicsit pihenteti a szemeit, majd figyeli a lány tevékenykedését.*
- Ezt kevesen vitatnák. Igen ha kérhetlek, aztán én is megmosom a tiédet. Így mind a ketten tiszták leszünk.
*Újra mozgásba lendül, gyors, de takarékos mozdulatokkal helyezkedik úgy hogy Madynek is kényelmes legyen , na meg a háta is elérhetővé váljon a lány számára. Türelmesen megvárja, míg a lány neki áll Dreyia hátának lemosásának.*
//Mady//
- Lehet hogy van, de nekem is akad. A múltkor rekviráltam a fürdőből.
*Néz Madyre amint visszatér.*
- Nem tesz semmit bármikor elkísérlek hisz mind kettőnknek dolga volt arrafelé. Ajándék? Csak mert elkísértelek? Igazán nem kellett volna.
*Na most érzi magát igazán zavarban először, azóta hogy a Sellőbe érkezett. Nem szokott hozzá hogy meglepik, csak azért mert elkísérte a városba. Visszautasítani sértő, avagy bántó lenne így semmi ilyesmire nem készül. Viszont érdeklődve várja mi az amit kapni fog a lánytól, ami kínos lesz, ő semmit se vett neki. A ló szag megemlítése után Mady gyorsabban kezd vetkőzni, ezen elmosolyodik, majd ő is folytatja. Ahogy bemásznak a dézsába Dreyia kényelmesen elhelyezkedik, kicsit pihenteti a szemeit, majd figyeli a lány tevékenykedését.*
- Ezt kevesen vitatnák. Igen ha kérhetlek, aztán én is megmosom a tiédet. Így mind a ketten tiszták leszünk.
*Újra mozgásba lendül, gyors, de takarékos mozdulatokkal helyezkedik úgy hogy Madynek is kényelmes legyen , na meg a háta is elérhetővé váljon a lány számára. Türelmesen megvárja, míg a lány neki áll Dreyia hátának lemosásának.*
2332. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 17:48:24
Üzenet elküldve: 2020-01-14 17:48:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Cahress, Vyliassa, Gyldwa, Orm//
-Persze, várunk. Köszönjük.
*Vigyorog és mosolyog, kedvesen, bár agyarai csak úgy villognak, s talán Gyldwa nem is sejtheti, de elég bizarr látvány lehet. Bár ki tudja, hogy a Sellőben mi számít bizarrnak, és mi nem. Mindenesetre egy ponton csak a szemöldökét húzza, és kissé el is pirul, ahogy Orm szavait hallja, és körbenéz.*
-Te hülye, ne mondj ilyeneket! Nem úgy gyaszatoljuk egymást, ahogy hangzik! Fúj: Ne adj okot nekik a pletykákra!
*Bár az utolsó mondatot inkább csak suttogja, hogy az az ork hallja, ha kell, közelebb is hajol. Majd kicsit durcásan, félve a félreértésektől karjait ölbe teszi és vár.*
-Mazsázs...
*Izlelgeti tovább a szót, elterelve figyelmét a csúnya gondolatokról, majd kissé megijed, és szinte meg is nyikkan.*
-F..fáj? He. Ha fáj, akkor nekem nem kell. Nem akarok fájdalmat venni.
*Nyel egy nagyot, mint egy gyerek, akit éppen mindjárt elfenekelnek, mert rosszalkodott. De azért persze kíváncsi is, és nagy, kerek szemekkel figyel, várva a választ.*
-Ugye.. Ugye nem fáj?
-Persze, várunk. Köszönjük.
*Vigyorog és mosolyog, kedvesen, bár agyarai csak úgy villognak, s talán Gyldwa nem is sejtheti, de elég bizarr látvány lehet. Bár ki tudja, hogy a Sellőben mi számít bizarrnak, és mi nem. Mindenesetre egy ponton csak a szemöldökét húzza, és kissé el is pirul, ahogy Orm szavait hallja, és körbenéz.*
-Te hülye, ne mondj ilyeneket! Nem úgy gyaszatoljuk egymást, ahogy hangzik! Fúj: Ne adj okot nekik a pletykákra!
*Bár az utolsó mondatot inkább csak suttogja, hogy az az ork hallja, ha kell, közelebb is hajol. Majd kicsit durcásan, félve a félreértésektől karjait ölbe teszi és vár.*
-Mazsázs...
*Izlelgeti tovább a szót, elterelve figyelmét a csúnya gondolatokról, majd kissé megijed, és szinte meg is nyikkan.*
-F..fáj? He. Ha fáj, akkor nekem nem kell. Nem akarok fájdalmat venni.
*Nyel egy nagyot, mint egy gyerek, akit éppen mindjárt elfenekelnek, mert rosszalkodott. De azért persze kíváncsi is, és nagy, kerek szemekkel figyel, várva a választ.*
-Ugye.. Ugye nem fáj?
2331. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 14:53:20
Üzenet elküldve: 2020-01-14 14:53:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Latamie, Darelld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Megleptek. Megzavartak. Egykutya. *Nem egészen, de Latamie nagylelkű mozdulatot tesz az éppen ledöntött wegtoreni ital üres poharával, jelezvén hogy neki aztán a végeredmény számít. Könnybelábadó szemét összeszorítja egy pillanatra, míg leér a nedű. Halkan koppan a pohár, míg Darelld újra felé fordul.*
- Kellemes varázs. *Ismétli cinikus ízzel.* Talpig úriember vagy Darelld.
*Ritka alkalom, hogy Latamie ennyire megszelídüljön, de Darelld mindig tudott rá hatni. A lényeg, hogy már nem köp tüzet.*
- Úriember. Az. Nem minden gyémánt ami fénylik, Darelld. *Gondol a tetoválásaira, amit gondosan takart az ing, aminek tudatában egészen más alapokkal indult volna neki az éjszakának, s a hegekre a kezén, amiket takart a sok csillogó gyűrű.*
- Ha visszatér. De akkor már nem biztos hogy itt leszek. *Megvonja a vállát, annyira nem érdekli a bocsánatkérés. Ami volt, elmúlt, s van amit egy bocsánat nem hoz helyre.* Persze. A második nevem a Végzet. *Legalábbis van akinek tényleg így jött össze, de kár is szót pazarolni rájuk. Örül hogy inkább a levesre terelődik a szó, őszintén kezd éhes lenni, a reggel indító nedű egészen meghozta a kedvét. *
- Szeretem. Ne spóroljon az erővel. *Bólint mielőtt a szakácsnőhöz indul Darelld. Ez eddig új információ a férfiról. Megesküdött volna hogy az édeset szereti, ami inkább érzés, mint hogy komoly erőket tört volna bele, hogy ilyenen gondolkozzon.*
- Jól van, majd megborsozom magamnak. *Szól immár dohánnyal ujjai közt, lassan engedve ki a füstöt ajkai közül.*
- Egyetlen ékét. *Jobb szeme kacsint, vagy csak hunyorog? Ezt Darelld mondjuk el tudja dönteni. *
- Hát hogy, Darelldem. Egy reszelős hangú fasz elkezdett ordibálni az ajtó előtt. Nevén nevezte, csak tudnám honnan tudta melyik ajtót kell keresni. ~Kitépném a nyelvét annak a... ~ *Hát bárki is legyen, azért jobb, hogy Latamie nem tudja, ki köpte be az ajtó számát.*
- Amaz meg ment. Mert várja valaki a hajón. Nem tudom melyiken, és nem is érdekel. Odanyomtam a képet a kezébe, úgy ahogy voltam. Én nem könyörgök senkinek. *Újabb slukkot szív a dohányból, majd gondosan maga mellé hamuzik a padlóra.*
- Pocsék hangja volt, úgyhogy biztos ami biztos, beálltam az ajtóba számszeríjjal. Nehogy kedve legyen felváltani a numerámat...
*Dohányfüstben tekergőző ujjait leengedi, másik kezébe veszi a kupicát, s emeli biccentve.*
- Arra. *Utolsó csepp is szánkázva veszik el Latamie ajkai közt, utána koppan a pulton a pohárka alja.*
- No, és te? Eleget mondtam már. *Lassan Carlotteia felé siklik pillantása, majd vissza Darelldre.*
- Carlo? *Szemöldöke rebben jelentőségteljesen, látta hogy korábban milyen fintorral illette a nő Darelld pult törölgetését. Szívesebben hallgatna most valami helyi szaftosabb dolgot.*
A hozzászólás írója (Latamie Partalle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.14 14:54:00
//Latamie, Darelld//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
- Megleptek. Megzavartak. Egykutya. *Nem egészen, de Latamie nagylelkű mozdulatot tesz az éppen ledöntött wegtoreni ital üres poharával, jelezvén hogy neki aztán a végeredmény számít. Könnybelábadó szemét összeszorítja egy pillanatra, míg leér a nedű. Halkan koppan a pohár, míg Darelld újra felé fordul.*
- Kellemes varázs. *Ismétli cinikus ízzel.* Talpig úriember vagy Darelld.
*Ritka alkalom, hogy Latamie ennyire megszelídüljön, de Darelld mindig tudott rá hatni. A lényeg, hogy már nem köp tüzet.*
- Úriember. Az. Nem minden gyémánt ami fénylik, Darelld. *Gondol a tetoválásaira, amit gondosan takart az ing, aminek tudatában egészen más alapokkal indult volna neki az éjszakának, s a hegekre a kezén, amiket takart a sok csillogó gyűrű.*
- Ha visszatér. De akkor már nem biztos hogy itt leszek. *Megvonja a vállát, annyira nem érdekli a bocsánatkérés. Ami volt, elmúlt, s van amit egy bocsánat nem hoz helyre.* Persze. A második nevem a Végzet. *Legalábbis van akinek tényleg így jött össze, de kár is szót pazarolni rájuk. Örül hogy inkább a levesre terelődik a szó, őszintén kezd éhes lenni, a reggel indító nedű egészen meghozta a kedvét. *
- Szeretem. Ne spóroljon az erővel. *Bólint mielőtt a szakácsnőhöz indul Darelld. Ez eddig új információ a férfiról. Megesküdött volna hogy az édeset szereti, ami inkább érzés, mint hogy komoly erőket tört volna bele, hogy ilyenen gondolkozzon.*
- Jól van, majd megborsozom magamnak. *Szól immár dohánnyal ujjai közt, lassan engedve ki a füstöt ajkai közül.*
- Egyetlen ékét. *Jobb szeme kacsint, vagy csak hunyorog? Ezt Darelld mondjuk el tudja dönteni. *
- Hát hogy, Darelldem. Egy reszelős hangú fasz elkezdett ordibálni az ajtó előtt. Nevén nevezte, csak tudnám honnan tudta melyik ajtót kell keresni. ~Kitépném a nyelvét annak a... ~ *Hát bárki is legyen, azért jobb, hogy Latamie nem tudja, ki köpte be az ajtó számát.*
- Amaz meg ment. Mert várja valaki a hajón. Nem tudom melyiken, és nem is érdekel. Odanyomtam a képet a kezébe, úgy ahogy voltam. Én nem könyörgök senkinek. *Újabb slukkot szív a dohányból, majd gondosan maga mellé hamuzik a padlóra.*
- Pocsék hangja volt, úgyhogy biztos ami biztos, beálltam az ajtóba számszeríjjal. Nehogy kedve legyen felváltani a numerámat...
*Dohányfüstben tekergőző ujjait leengedi, másik kezébe veszi a kupicát, s emeli biccentve.*
- Arra. *Utolsó csepp is szánkázva veszik el Latamie ajkai közt, utána koppan a pulton a pohárka alja.*
- No, és te? Eleget mondtam már. *Lassan Carlotteia felé siklik pillantása, majd vissza Darelldre.*
- Carlo? *Szemöldöke rebben jelentőségteljesen, látta hogy korábban milyen fintorral illette a nő Darelld pult törölgetését. Szívesebben hallgatna most valami helyi szaftosabb dolgot.*
A hozzászólás írója (Latamie Partalle) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.14 14:54:00
2330. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:16:38
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:16:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A papagáj van olyan szerencsés, hogy az ork nem csapja le a madár fejét, így ez megismerkedhet a másikkal, aki hamarosan beérkezik a kapitánnyal egyetemben. Sőt még szavakat is megtanulnak a másiktól, de ne szaladjunk ennyire előre. Zopal az érkeztüket szótlanul nyugtázza, és elkezdődik a keresgélés, majd jön a tintafolt a parkettáns. Közelében ablak nincs, se rongy vagy bármi. A rejtély adott. Az ork rábólint a dologra, lehetett ez a tag az a mandró akinek a golyóit feltolta a gyomrába egy söröskorsóval. Svornt is észleli a helyzet fontosságát, így lesiet az ablak alá. Ketten maradnak a pocsék sárga fénnyel szórt szobában a probléma felett.*
//Zopal//
*Az ork kérdésére felvonja a szemét. Körbenéz, és hideg tekintettel visszafordul. Nyugodt hangját az apró lépteinek zaja töri meg, ahogy bejárja a szobát. Temérdek holmi szépen, rendben mint akik a gazdájukra várnak, vigyázzállásban sorakoznak a fal mentén. Első látásra érintetlenek.*
-Nem tudom Zopal. Látszatra semmi.
*Mondja, majd mintha egy leheletnyit aggódva folytatná.*
-És ezt is akarták ők. Nem dúltak szét mindent, tehát tudták, mit is hol keresnek, és hogy utána vissza is raktak mindent a helyére azt jelenti, nem is akarták, hogy tudjak róla.
*A professzor lassan levonja a végkövetkeztetést.*
-Tehát nem olyan dolgot vittek el ami bárkinek értékes, hanem olyat ami nekem lesz az, és még nem is tudok róla.
*Mondja, és áttekint az utazóládákon. Nem egy, és nem is kettő böhöm nehéz, termetes darab.*
-Ez akár egy papírfecni is lehet. Egy élet lenne ezt átkutatni.
*Sóhajt az öreg elengedve a problémát, majd hirtelen kintről tompa puffanás zaja hallatszik. Az ablak alól. A hideg szemek Zopalra vetődnek, és oda fagynak.*
//Svornt//
*Ahogy illik, egy kérés és megy is a dolgára. Hanem jól is teszi. A kapun kiérve majdnem ledönti a lábáról a jeges szél, amit a tengerről hoznak az áramlatok. Meg kell kerülnie az épületet, ugyanis a Professzor szobája pont az ellentétes égtáj felé néz. Az első sarkon befordulva egy vöröses hajú nő ijeszti halálra. Pont a fordulóban áll, hogy így Svornt nem veszi észre, lendületből belecsapódik. Ledér öltözete, és igen formás testalkata alapján sellő lehet, és az is ezt engedi megerősíteni, hogy a testük találkozását, egy magas hang kíséri.*
-Csak pénzért te részeg disznó!
*Mondja, majd ellöki magától a kapitányt, és bemegy a fogadóba. Svornt viszont, ha minden igaz a kérdéses helyszín felé törekszik, hogy kivizsgálhassa amit ki kell. A második sarkon befordulva látja, hogy az első emeleti ablak, ahol már pislákolnak az Professzor által gyújtott gyertyák, tökéletes ugrótávolságban van az istálló tetejéről. Tüzetesebb vizsgálatba kezd, mert megakad a szeme egy szövet darabon. Rögtön a feltételezett behatolási helyszín alatt talál egy barna ruhadarabot. Kemény anyag, rajta egy hatalmas vérfolttal, és egy ismeretlen rúnával.
Többet nem lát, mert egy baromi ütést kap a fejére hátulról. Még a fájdalom első jelei előtt elveszti az eszméletét. Elterül, mint aki édes álmot alszik a szalmán.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A papagáj van olyan szerencsés, hogy az ork nem csapja le a madár fejét, így ez megismerkedhet a másikkal, aki hamarosan beérkezik a kapitánnyal egyetemben. Sőt még szavakat is megtanulnak a másiktól, de ne szaladjunk ennyire előre. Zopal az érkeztüket szótlanul nyugtázza, és elkezdődik a keresgélés, majd jön a tintafolt a parkettáns. Közelében ablak nincs, se rongy vagy bármi. A rejtély adott. Az ork rábólint a dologra, lehetett ez a tag az a mandró akinek a golyóit feltolta a gyomrába egy söröskorsóval. Svornt is észleli a helyzet fontosságát, így lesiet az ablak alá. Ketten maradnak a pocsék sárga fénnyel szórt szobában a probléma felett.*
//Zopal//
*Az ork kérdésére felvonja a szemét. Körbenéz, és hideg tekintettel visszafordul. Nyugodt hangját az apró lépteinek zaja töri meg, ahogy bejárja a szobát. Temérdek holmi szépen, rendben mint akik a gazdájukra várnak, vigyázzállásban sorakoznak a fal mentén. Első látásra érintetlenek.*
-Nem tudom Zopal. Látszatra semmi.
*Mondja, majd mintha egy leheletnyit aggódva folytatná.*
-És ezt is akarták ők. Nem dúltak szét mindent, tehát tudták, mit is hol keresnek, és hogy utána vissza is raktak mindent a helyére azt jelenti, nem is akarták, hogy tudjak róla.
*A professzor lassan levonja a végkövetkeztetést.*
-Tehát nem olyan dolgot vittek el ami bárkinek értékes, hanem olyat ami nekem lesz az, és még nem is tudok róla.
*Mondja, és áttekint az utazóládákon. Nem egy, és nem is kettő böhöm nehéz, termetes darab.*
-Ez akár egy papírfecni is lehet. Egy élet lenne ezt átkutatni.
*Sóhajt az öreg elengedve a problémát, majd hirtelen kintről tompa puffanás zaja hallatszik. Az ablak alól. A hideg szemek Zopalra vetődnek, és oda fagynak.*
//Svornt//
*Ahogy illik, egy kérés és megy is a dolgára. Hanem jól is teszi. A kapun kiérve majdnem ledönti a lábáról a jeges szél, amit a tengerről hoznak az áramlatok. Meg kell kerülnie az épületet, ugyanis a Professzor szobája pont az ellentétes égtáj felé néz. Az első sarkon befordulva egy vöröses hajú nő ijeszti halálra. Pont a fordulóban áll, hogy így Svornt nem veszi észre, lendületből belecsapódik. Ledér öltözete, és igen formás testalkata alapján sellő lehet, és az is ezt engedi megerősíteni, hogy a testük találkozását, egy magas hang kíséri.*
-Csak pénzért te részeg disznó!
*Mondja, majd ellöki magától a kapitányt, és bemegy a fogadóba. Svornt viszont, ha minden igaz a kérdéses helyszín felé törekszik, hogy kivizsgálhassa amit ki kell. A második sarkon befordulva látja, hogy az első emeleti ablak, ahol már pislákolnak az Professzor által gyújtott gyertyák, tökéletes ugrótávolságban van az istálló tetejéről. Tüzetesebb vizsgálatba kezd, mert megakad a szeme egy szövet darabon. Rögtön a feltételezett behatolási helyszín alatt talál egy barna ruhadarabot. Kemény anyag, rajta egy hatalmas vérfolttal, és egy ismeretlen rúnával.
Többet nem lát, mert egy baromi ütést kap a fejére hátulról. Még a fájdalom első jelei előtt elveszti az eszméletét. Elterül, mint aki édes álmot alszik a szalmán.*
2329. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 11:10:58
Üzenet elküldve: 2020-01-14 11:10:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 187
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
*Mivel mindenki távozik és Frädricus is teljesen elnémul, ezért ismételten elkezdi unni magát. Ezt nem próbálja meg leplezni, ezért unottan felkönyököl, és ujjaival dobolni kezd az asztallapon. A kellemetlenséget valamelyest enyhíti a pezsgő, aminek édes illatába szippant egy rövidet, majd óvatosan belekóstol.*
- Van itt egyáltalán bármi, ami nem finom?
*Persze valakinek, aki a vizezett, erjesztett sörhöz szokott nem nehéz megfelelni, ennek ellenére Daesys meg van elégedve, főleg a puha székekkel. Kicsit helyezkedik is, mire felszisszen.*
- Köszönöm amúgy. Te nem iszol?
*Próbálkozik meg felrázni a férfit, aki olyan váratlanul hallgatott el. Ezen hümmög is párat két korty között, amíg végül úgy nem dönt, hogy szóvá teszi ezt.*
- Naaaa! Mi lelt téged?
*Bátorkodik meg is csipkedni Frädricus arcát, ami feltehetően pirossá is válik Daesys ujjai nyomán. Legalább ott látja életnek némi jelét.*
- És még a nők bonyolultak, amikor egyszerű cseverészés után elviszi a cica a nyelveteket. Milyen unalmas.
*Alsó ajkát csalódottan lebiggyeszti, majd megint a pezsgőbe kortyol.*
//Toborzás//
*Mivel mindenki távozik és Frädricus is teljesen elnémul, ezért ismételten elkezdi unni magát. Ezt nem próbálja meg leplezni, ezért unottan felkönyököl, és ujjaival dobolni kezd az asztallapon. A kellemetlenséget valamelyest enyhíti a pezsgő, aminek édes illatába szippant egy rövidet, majd óvatosan belekóstol.*
- Van itt egyáltalán bármi, ami nem finom?
*Persze valakinek, aki a vizezett, erjesztett sörhöz szokott nem nehéz megfelelni, ennek ellenére Daesys meg van elégedve, főleg a puha székekkel. Kicsit helyezkedik is, mire felszisszen.*
- Köszönöm amúgy. Te nem iszol?
*Próbálkozik meg felrázni a férfit, aki olyan váratlanul hallgatott el. Ezen hümmög is párat két korty között, amíg végül úgy nem dönt, hogy szóvá teszi ezt.*
- Naaaa! Mi lelt téged?
*Bátorkodik meg is csipkedni Frädricus arcát, ami feltehetően pirossá is válik Daesys ujjai nyomán. Legalább ott látja életnek némi jelét.*
- És még a nők bonyolultak, amikor egyszerű cseverészés után elviszi a cica a nyelveteket. Milyen unalmas.
*Alsó ajkát csalódottan lebiggyeszti, majd megint a pezsgőbe kortyol.*
2328. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-14 08:33:51
Üzenet elküldve: 2020-01-14 08:33:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Zopal hall valamit, beront és szétnéz. Csatabárdját a feje alatt fogja, hogy könnyebben használhassa ha hirtelen kéne. De nem mozdul semmi. Majd mégis egy kék ékkő életre kel. Az ork emeli is a fegyverét, hogy támadjon, de csak egy madár az aki hálát adhatna érte, hogy időben lett észrevéve. És nem sokkal utána egy szablyával is meg lesz fenyegetve a belépőknek hála. Zopal nagyot szusszan és lazít a testtartásán. Meglepi, hogy a madár még meg is szólal és pont, azt amit kell, de fény derül a titokra. A káromkodásra azért halványan elvigyorodik. Bírja a tollast. Még a kormányos is eldicsekszik a maga madarával aki szintén kifejti a ködről alkotott véleményét. Aztán a professzor emeli szólal meg és vonja az ork figyelmét egy tintapacára. Zopal megnézi és bólint.*
-Igen lehet az övé.
*Megvizsgálja a tintát, hogy mennyire lehet friss, szétnéz a szobában, hogy az a böhöm állat, hogy juthatott be és a professzorhoz is odafordul.*
-Főnök hiányzik valami a szobából?
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Zopal hall valamit, beront és szétnéz. Csatabárdját a feje alatt fogja, hogy könnyebben használhassa ha hirtelen kéne. De nem mozdul semmi. Majd mégis egy kék ékkő életre kel. Az ork emeli is a fegyverét, hogy támadjon, de csak egy madár az aki hálát adhatna érte, hogy időben lett észrevéve. És nem sokkal utána egy szablyával is meg lesz fenyegetve a belépőknek hála. Zopal nagyot szusszan és lazít a testtartásán. Meglepi, hogy a madár még meg is szólal és pont, azt amit kell, de fény derül a titokra. A káromkodásra azért halványan elvigyorodik. Bírja a tollast. Még a kormányos is eldicsekszik a maga madarával aki szintén kifejti a ködről alkotott véleményét. Aztán a professzor emeli szólal meg és vonja az ork figyelmét egy tintapacára. Zopal megnézi és bólint.*
-Igen lehet az övé.
*Megvizsgálja a tintát, hogy mennyire lehet friss, szétnéz a szobában, hogy az a böhöm állat, hogy juthatott be és a professzorhoz is odafordul.*
-Főnök hiányzik valami a szobából?
2327. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-13 20:59:55
Üzenet elküldve: 2020-01-13 20:59:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A lenti dolgokat átbeszélték és elindulnak a szoba felé az ork után. Mikor beérik a kalóz csak azt látja, hogy Zopal meredten néz valamit. Ennyi elég is neki, mert egyből kirántja a kardját. Szerencsére nem kell most használnia, mert csak egy papagáj az. Ami a legjobb, hogy beszél is a jószág, bár később kiderül, hogy nincs túl nagy szókincse.*
- Az enyém is tud ám beszélni. Ugye Pestis?
- U-gye. Pestis* Károgja a madár. Eddig szótlan volt a jószág, de úgy látszik a konkurencia szóra bírta. Kíváncsian nézi a másik madarat.*
- Jó véleménnyel voltak arról a ködről, ahogy hallom. Nem lehet véletlenül.* Még vihog is hozzá egy kicsit. Pestis pedig elismétli az új mondatott.*
- Kurva köd! Kurva köd!* Na, de a lényeg nem a madarakon van hanem a tinta által megörökített lábnyomban.*
- Az anyát!* Valami nagy dologról lehet szó ha ennyire érdekel valakiket a dolog. De ezen most nincs mit agyalni, mert utasítást kap, amit rögvest végre is hajt.*
- Megyek!* Azzal már vágtat is lefelé a lépcsőn. Mikor lép kifelé az ajtón már húzza is kifelé a kardját. Ezt meg, hogy annyira siet talán Daesy meg Frad is észre veheti. Az ablakot óvatosan közelíti meg, mert nem szeretné ha valaki meglepné. Viszont szedi ám a lábát is, mert ha van ott valaki, akkor illene feltartóztatni vagy elkapni.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A lenti dolgokat átbeszélték és elindulnak a szoba felé az ork után. Mikor beérik a kalóz csak azt látja, hogy Zopal meredten néz valamit. Ennyi elég is neki, mert egyből kirántja a kardját. Szerencsére nem kell most használnia, mert csak egy papagáj az. Ami a legjobb, hogy beszél is a jószág, bár később kiderül, hogy nincs túl nagy szókincse.*
- Az enyém is tud ám beszélni. Ugye Pestis?
- U-gye. Pestis* Károgja a madár. Eddig szótlan volt a jószág, de úgy látszik a konkurencia szóra bírta. Kíváncsian nézi a másik madarat.*
- Jó véleménnyel voltak arról a ködről, ahogy hallom. Nem lehet véletlenül.* Még vihog is hozzá egy kicsit. Pestis pedig elismétli az új mondatott.*
- Kurva köd! Kurva köd!* Na, de a lényeg nem a madarakon van hanem a tinta által megörökített lábnyomban.*
- Az anyát!* Valami nagy dologról lehet szó ha ennyire érdekel valakiket a dolog. De ezen most nincs mit agyalni, mert utasítást kap, amit rögvest végre is hajt.*
- Megyek!* Azzal már vágtat is lefelé a lépcsőn. Mikor lép kifelé az ajtón már húzza is kifelé a kardját. Ezt meg, hogy annyira siet talán Daesy meg Frad is észre veheti. Az ablakot óvatosan közelíti meg, mert nem szeretné ha valaki meglepné. Viszont szedi ám a lábát is, mert ha van ott valaki, akkor illene feltartóztatni vagy elkapni.*
2326. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-13 20:53:35
Üzenet elküldve: 2020-01-13 20:53:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 234
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Pultnál//
//Latamie, Darelld//
*Biccent az elhangzottakra, nincs joga megkérdőjelezni, hogy ki, mennyit iszik, s azt is megtanulta már, hogy olykor-olykor szüksége van rá, egyeseknek. Akár felejteni, akár feszültséget levezetni. Így hát, saját magának töltött italát kézbe fogva, a másik kettőt elegánsan Latamie elé szervírozza, s fejét rázza halvány mosolykezdeménnyel arcán, jelezvén, hogy az üveg keze ügyében marad.*
- Jó választás! *Helyesel, majd fordulna immár a konyha felé, mikor a következő kijelentés megállítja, persze ezt is igyekszik a lehető legtermészetesebb módon kezelni.*
- Meglepték... *ismétli meg felpillantva.*, bár, hogy ez öregsége miatt lenne, erősen kétlem, férfi szemnek kellemes varázsa mit sem kopott az elmúlt évek során. *Még a bók is szájából, vajmi egyszerű, de őszinte kijelentésnek hat, jelezvén, hogy nem érzelmes indíttatásból, csupán meglátásból és meggyőződésből dicséri a lányt. Rezzenéstelenül hallgatja, s tán maga elé is képzeli a meztelen vérben fürdő lányt, fegyverrel kezében, de nem mosolyodik el. Komolyabb dolgok ezek, minthogy a humor selyempapírjába csomagolják.*
- Mindenkit utolér egyszer a végzet... tán az övé Latamie Partalle. *Vonja meg a vállát.* Vagy tán, egy hat múlva visszatér és bocsánatot kér... külsőleg egy megrögzött úriember, kinek szavajárása csavaros ugyan, de természete a női léleké. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy megbántására van bármily magyarázat, vagy nyomós indok.
*Fűzi hozzá gyorsan, mielőtt félreértenék. A következő pillanatban már egy őszintébb szusszanás jelzi a visszafojtott kuncogást, s derű költözik az egyébiránt merev és szigorú szempárba.*
- Ha én főzöm, lehet nem eszi meg, kisasszony... de bátran ajánlom a szakácsnő levesét... tán mondom neki, hogy saját számíze szerint készítse el. Szereti az erőset? *Kérdezi kíváncsian mély tónusán.* A méreg... erőset. Sokak gyomrát megviseli, de kedvelem a fűszereket, az erős fűszereket. *Magyarázza, majd, ha engedik, hát néhány szót vált a szakácsnővel, de pillanatokon belül visszatér.*
- És hogyan tudták meglepni, Latamiet? A hírhedt apa lányát, a csodás hajó egyik ékét? *Kérdezi.* A leves ár fő, a fűszerezést majd eldönti hangulatának függvényében, mit szól? Addig töltök még egyet. *Ha az egyik pohár kiürült, hát újratölti, majd saját alkoholmente italát emeli meg.*
- A kiszámíthatóságra és a felkészültségre. *Mond rövid áldást.* És a megnyugtató beszélgetésre...
//Latamie, Darelld//
*Biccent az elhangzottakra, nincs joga megkérdőjelezni, hogy ki, mennyit iszik, s azt is megtanulta már, hogy olykor-olykor szüksége van rá, egyeseknek. Akár felejteni, akár feszültséget levezetni. Így hát, saját magának töltött italát kézbe fogva, a másik kettőt elegánsan Latamie elé szervírozza, s fejét rázza halvány mosolykezdeménnyel arcán, jelezvén, hogy az üveg keze ügyében marad.*
- Jó választás! *Helyesel, majd fordulna immár a konyha felé, mikor a következő kijelentés megállítja, persze ezt is igyekszik a lehető legtermészetesebb módon kezelni.*
- Meglepték... *ismétli meg felpillantva.*, bár, hogy ez öregsége miatt lenne, erősen kétlem, férfi szemnek kellemes varázsa mit sem kopott az elmúlt évek során. *Még a bók is szájából, vajmi egyszerű, de őszinte kijelentésnek hat, jelezvén, hogy nem érzelmes indíttatásból, csupán meglátásból és meggyőződésből dicséri a lányt. Rezzenéstelenül hallgatja, s tán maga elé is képzeli a meztelen vérben fürdő lányt, fegyverrel kezében, de nem mosolyodik el. Komolyabb dolgok ezek, minthogy a humor selyempapírjába csomagolják.*
- Mindenkit utolér egyszer a végzet... tán az övé Latamie Partalle. *Vonja meg a vállát.* Vagy tán, egy hat múlva visszatér és bocsánatot kér... külsőleg egy megrögzött úriember, kinek szavajárása csavaros ugyan, de természete a női léleké. Ezzel persze nem azt szeretném mondani, hogy megbántására van bármily magyarázat, vagy nyomós indok.
*Fűzi hozzá gyorsan, mielőtt félreértenék. A következő pillanatban már egy őszintébb szusszanás jelzi a visszafojtott kuncogást, s derű költözik az egyébiránt merev és szigorú szempárba.*
- Ha én főzöm, lehet nem eszi meg, kisasszony... de bátran ajánlom a szakácsnő levesét... tán mondom neki, hogy saját számíze szerint készítse el. Szereti az erőset? *Kérdezi kíváncsian mély tónusán.* A méreg... erőset. Sokak gyomrát megviseli, de kedvelem a fűszereket, az erős fűszereket. *Magyarázza, majd, ha engedik, hát néhány szót vált a szakácsnővel, de pillanatokon belül visszatér.*
- És hogyan tudták meglepni, Latamiet? A hírhedt apa lányát, a csodás hajó egyik ékét? *Kérdezi.* A leves ár fő, a fűszerezést majd eldönti hangulatának függvényében, mit szól? Addig töltök még egyet. *Ha az egyik pohár kiürült, hát újratölti, majd saját alkoholmente italát emeli meg.*
- A kiszámíthatóságra és a felkészültségre. *Mond rövid áldást.* És a megnyugtató beszélgetésre...
2325. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-13 15:53:14
Üzenet elküldve: 2020-01-13 15:53:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 152
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Megfontolt
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Részben valamelyik felszolgáló a pultnál//
*Fräd biccent a távozók felé, majd a pult felé néz újra, hiszen annak ellenére, hogy nem bírja az alkoholt, azért kívánja.*
- Elnézést, hölgyem, szeretnék 13 aranyért kérni egy Pezsgőt.
*Mondja, persze kifejezetten egy fehérnépnek címezve azokat. Fräd jelenleg szótlan marad, hiszen ha nyelve meg is ered, meg össze-vissza is beszél, azért azt képes még belátni, hogy mindent elbaszni látszik és jobb lenne kusshadnia, mintsem csacsogni. Szóval ha Daesys mondani akar valamit, azt persze megteheti, de hős tudósunk jelenleg csak megkukulva ül, mint egy partra vetett haldög, esetleg kevésbé bűzölögve.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Részben valamelyik felszolgáló a pultnál//
*Fräd biccent a távozók felé, majd a pult felé néz újra, hiszen annak ellenére, hogy nem bírja az alkoholt, azért kívánja.*
- Elnézést, hölgyem, szeretnék 13 aranyért kérni egy Pezsgőt.
*Mondja, persze kifejezetten egy fehérnépnek címezve azokat. Fräd jelenleg szótlan marad, hiszen ha nyelve meg is ered, meg össze-vissza is beszél, azért azt képes még belátni, hogy mindent elbaszni látszik és jobb lenne kusshadnia, mintsem csacsogni. Szóval ha Daesys mondani akar valamit, azt persze megteheti, de hős tudósunk jelenleg csak megkukulva ül, mint egy partra vetett haldög, esetleg kevésbé bűzölögve.*
2324. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-12 23:07:24
Üzenet elküldve: 2020-01-12 23:07:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Tengeri expedíció//
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A csoport újra szétválik, ahogy Zopal fellépcsőzik a szobába. Ha egy valamire jó volt a kellemetlen fickó beleszólása, arra biztos, hogy a feltételes elsőtiszt mérlegnyelvei az expedíció felé billenjenek. A Professzor hagyja is a csípős nyelvű lányt, és a meglehetősen érdekes Frädot, hogy elszórakoztassák egymást. Egyelőre nem zavarja őket semmi, hacsak nem azok az apró zajok, amik a változás szelét jelzik. Egy-egy megreccsenő ablakkeret amit megpróbál benyomni az őszi szél. Ahogy a tengeren fodrozódó hullámokat megtörik a part sziklái, és ahogy a Sellőház vendégserege, halkan, de élénken évezi az egyre sötétebbre forduló éjszakát.
//Zopal//
*Amikor az ork lopakodni próbál, nemcsak hogy eléggé humorosan nézhet ki, de kevéssé is sikerül számára a dolog. Nem is neki való. Az ajtó előtt viszont megtorpan, és orrát, fülét kezdi hegyezni a szoba apró szagaira, neszeire. És hall is valamit. Apró neszezések, motozások zaja, és egy rekedt, vékony hang. Érthetetlenül halkan krákogva mottyan egyet. Zopal a betörés taktikáját használja, így beles a kulcslyukon, ahol nem lát semmit. Kint éjszaka van, a szobában meg sötét. Nem ég bent gyertya. Ezek után ha minden igaz, az erőszakos behatolás következik. A zárban a kulcs kattan, az ajtó benyomódik, és szórt fényt enged be a szobába. Gyengén megvilágított utazóládák, és tekercsek ékeskednek rendezett sorokban. Egy két könyv elhagyva a szoba különböző sarkaiban, mind kinyitva valahol, és az egyik sötét sarokban egy világos kéken világító ékkő. Első soron nem is nagyon tulajdonít neki nagy jelentőséget Zopal, amíg az meg nem mozdul. Az ékkő szerű kék, fényes pont a sarokban mintha rá nézne. Ha még egyet mozdul az ork, akkor a sötétből előrepül az ébenfekete papagáj, és a jobban megvilágított asztalra száll át, türkiz kék szemeit az orkra emelve. Tekintete ijesztően hasonlít a Professzoréra. Még átvezeti szemét az ablakra, amit csukva lát, aztán léptek zaja zavarja meg.
//A Professzor szobája//
*Svornt, és a Prof elhagyják a kis kettőst, és az ork után mennek a lépcsőn. Hamarosan be is érik, aki éppen akkor néz farkasszemet az ébenfekete papagájjal, aki amint meglátja a Professzort, hangos rikkantással felreppen az asztalról.*
-Neeeeeem láttam seeeeemit. Neeeeem
*Rikácsolja a madár miközben örömében köröket tesz a szobában. A Professzor halk hangon, és nyugodtan válaszol, miközben egy a folyosón fogott gyertyával világot teremt a szobába.*
-Pardon. Nem szóltam a madárról. Csak ezt az egy mondatot tudja. Ott volt az összes felfedező kikérdezésén a ködről. Mindenki csak ezt az egy mondatot ismételgette.
*Mondja, miközben a szoba, lassan halványsárga fényködbe borul, ahogy befelé haladva minden gyertyát meggyújt az öreg.*
-Kurva köd!
*Rikkant fel a madár, aki megtalálta a neki való helyét az ágytámlán kapaszkodva.*
-Ó! Illetve ezt a kettőt.
*Teszi hozzá kicsit nevetgélve. Hirtelen felkapja a fejét, és egy kiborult tintásüvegre mutat a padlón.* -Zopal kérlek nézd ezt meg!
*Hívja oda az orkot, aki hamar észre veheti, hogy a földre folyt tintában egyetlen bazi lábnyom van. Nagyobb mint az orké. Csizma szerű. És se mellette, se sehol máshol nincsenek foltok.*
-Mit gondolsz lehetett ez a mi emberünk?
*A szoba levegője nyomasztóan semmilyen. Az öreg kihúzza magát, és Svorntra emeli hideg tekintetét.*
-Fiam kérlek, siess le a fogadó elé, az ablak alá!
*Ezen az éjszakán, a furcsaságok nem érnek véget.*
//Toborzás//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A csoport újra szétválik, ahogy Zopal fellépcsőzik a szobába. Ha egy valamire jó volt a kellemetlen fickó beleszólása, arra biztos, hogy a feltételes elsőtiszt mérlegnyelvei az expedíció felé billenjenek. A Professzor hagyja is a csípős nyelvű lányt, és a meglehetősen érdekes Frädot, hogy elszórakoztassák egymást. Egyelőre nem zavarja őket semmi, hacsak nem azok az apró zajok, amik a változás szelét jelzik. Egy-egy megreccsenő ablakkeret amit megpróbál benyomni az őszi szél. Ahogy a tengeren fodrozódó hullámokat megtörik a part sziklái, és ahogy a Sellőház vendégserege, halkan, de élénken évezi az egyre sötétebbre forduló éjszakát.
//Zopal//
*Amikor az ork lopakodni próbál, nemcsak hogy eléggé humorosan nézhet ki, de kevéssé is sikerül számára a dolog. Nem is neki való. Az ajtó előtt viszont megtorpan, és orrát, fülét kezdi hegyezni a szoba apró szagaira, neszeire. És hall is valamit. Apró neszezések, motozások zaja, és egy rekedt, vékony hang. Érthetetlenül halkan krákogva mottyan egyet. Zopal a betörés taktikáját használja, így beles a kulcslyukon, ahol nem lát semmit. Kint éjszaka van, a szobában meg sötét. Nem ég bent gyertya. Ezek után ha minden igaz, az erőszakos behatolás következik. A zárban a kulcs kattan, az ajtó benyomódik, és szórt fényt enged be a szobába. Gyengén megvilágított utazóládák, és tekercsek ékeskednek rendezett sorokban. Egy két könyv elhagyva a szoba különböző sarkaiban, mind kinyitva valahol, és az egyik sötét sarokban egy világos kéken világító ékkő. Első soron nem is nagyon tulajdonít neki nagy jelentőséget Zopal, amíg az meg nem mozdul. Az ékkő szerű kék, fényes pont a sarokban mintha rá nézne. Ha még egyet mozdul az ork, akkor a sötétből előrepül az ébenfekete papagáj, és a jobban megvilágított asztalra száll át, türkiz kék szemeit az orkra emelve. Tekintete ijesztően hasonlít a Professzoréra. Még átvezeti szemét az ablakra, amit csukva lát, aztán léptek zaja zavarja meg.
//A Professzor szobája//
*Svornt, és a Prof elhagyják a kis kettőst, és az ork után mennek a lépcsőn. Hamarosan be is érik, aki éppen akkor néz farkasszemet az ébenfekete papagájjal, aki amint meglátja a Professzort, hangos rikkantással felreppen az asztalról.*
-Neeeeeem láttam seeeeemit. Neeeeem
*Rikácsolja a madár miközben örömében köröket tesz a szobában. A Professzor halk hangon, és nyugodtan válaszol, miközben egy a folyosón fogott gyertyával világot teremt a szobába.*
-Pardon. Nem szóltam a madárról. Csak ezt az egy mondatot tudja. Ott volt az összes felfedező kikérdezésén a ködről. Mindenki csak ezt az egy mondatot ismételgette.
*Mondja, miközben a szoba, lassan halványsárga fényködbe borul, ahogy befelé haladva minden gyertyát meggyújt az öreg.*
-Kurva köd!
*Rikkant fel a madár, aki megtalálta a neki való helyét az ágytámlán kapaszkodva.*
-Ó! Illetve ezt a kettőt.
*Teszi hozzá kicsit nevetgélve. Hirtelen felkapja a fejét, és egy kiborult tintásüvegre mutat a padlón.* -Zopal kérlek nézd ezt meg!
*Hívja oda az orkot, aki hamar észre veheti, hogy a földre folyt tintában egyetlen bazi lábnyom van. Nagyobb mint az orké. Csizma szerű. És se mellette, se sehol máshol nincsenek foltok.*
-Mit gondolsz lehetett ez a mi emberünk?
*A szoba levegője nyomasztóan semmilyen. Az öreg kihúzza magát, és Svorntra emeli hideg tekintetét.*
-Fiam kérlek, siess le a fogadó elé, az ablak alá!
*Ezen az éjszakán, a furcsaságok nem érnek véget.*
2323. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-12 22:11:28
Üzenet elküldve: 2020-01-12 22:11:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
//Carlotteia//
- Ezt örömmel hallom *biccent. Nem baj, ha várnia kell, addig eszik é iszik, legalább nyugodtan, ugyanis nagyon ráfér. Ha pedig utána is vár, jöhet a fürdő és a masszás. Talán csak holnap reggel indul haza, még maga sem tudja.*
- Köszönöm *biccent, majd választ egy kényelmesnek tűnő asztalt, és helyet foglal. Nézegeti az itallapot, és elég érdekes dolgokat lát benne, mikor a felszolgáló fordul, hogy felvegye a rendelését, kissé kíváncsian néz fel a papirosból.*
- Mitől különleges az a különleges bor?
*Érdekesen hangzik, van egy olyan sejtése, hogy tudatmódosító van benne. Na, olyat biztos, hogy nem kérnek.*
- Sellők könnye, Szirének éneke... Ne haragudjon, de ezeknek a feléről azt sem tudom, micsoda, így elég nehéz rendelni. Az ételek szintén...
*Sóhajtva megcsóválja a fejét, majd leteszi az étlapot.*
- Egy közepesen erős ital esne jól. Hosszú és száraz. Az étel pedig... Legyen valami, amiben hal van. És valamilyen csokoládés desszert, lepjen meg.
*Egészen bosszantó, hogy nem tud rendesen rendelni, mert borzalmas fantázianeve van az összes ételnek, és még leírást sem lát róluk sehol. De nem baj, elmondja az igényeit, nem túl nagyok, remélhetőleg ki tudják majd szolgálni.*
- Ezt örömmel hallom *biccent. Nem baj, ha várnia kell, addig eszik é iszik, legalább nyugodtan, ugyanis nagyon ráfér. Ha pedig utána is vár, jöhet a fürdő és a masszás. Talán csak holnap reggel indul haza, még maga sem tudja.*
- Köszönöm *biccent, majd választ egy kényelmesnek tűnő asztalt, és helyet foglal. Nézegeti az itallapot, és elég érdekes dolgokat lát benne, mikor a felszolgáló fordul, hogy felvegye a rendelését, kissé kíváncsian néz fel a papirosból.*
- Mitől különleges az a különleges bor?
*Érdekesen hangzik, van egy olyan sejtése, hogy tudatmódosító van benne. Na, olyat biztos, hogy nem kérnek.*
- Sellők könnye, Szirének éneke... Ne haragudjon, de ezeknek a feléről azt sem tudom, micsoda, így elég nehéz rendelni. Az ételek szintén...
*Sóhajtva megcsóválja a fejét, majd leteszi az étlapot.*
- Egy közepesen erős ital esne jól. Hosszú és száraz. Az étel pedig... Legyen valami, amiben hal van. És valamilyen csokoládés desszert, lepjen meg.
*Egészen bosszantó, hogy nem tud rendesen rendelni, mert borzalmas fantázianeve van az összes ételnek, és még leírást sem lát róluk sehol. De nem baj, elmondja az igényeit, nem túl nagyok, remélhetőleg ki tudják majd szolgálni.*
2322. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-12 22:04:30
Üzenet elküldve: 2020-01-12 22:04:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Különleges ügyben//
*Kellemes, már-már nosztalgikus érzés fogja el a kedves fogadtatástól. Bár most nem szórakozni jött, kicsit büszke is magára emiatt. Kissé meghajljk ültében, ahogy lágy hangon, mosolyogva bemutatkozik.*
-A becses nevem Merchen Feiy.
*Húzza ki magát, majd egy kis gondolkodás után hozzáteszi.*
-Egy kedves és gyönyörű hölggyel beszéltem még Artheniorban korábban. Azt hiszem Maydelin, vagy Maydelein volt a neve. Kérem, nézze el. Az arcokat jobban jegyzem, mint a neveket.
*Kacag halkan, bohókásan. A kérést hallva pedig csak bólint. Látszik rajta, hogy nem mérges, vagy sértődött. Semmi ilyesmi.*
-Ez csak természetes, az italt viszont készségesen elfogadom, köszönöm. Nem szeretnék zavarni senkit, de tudja ez roppant fontos ügy, ezért is jöttem jómagam.
*Kezével legyint egyet a levegőben.*
-Nem akarom önt sem zaklatni, kedves. Végezze csak, amit kell.
*Kellemes, már-már nosztalgikus érzés fogja el a kedves fogadtatástól. Bár most nem szórakozni jött, kicsit büszke is magára emiatt. Kissé meghajljk ültében, ahogy lágy hangon, mosolyogva bemutatkozik.*
-A becses nevem Merchen Feiy.
*Húzza ki magát, majd egy kis gondolkodás után hozzáteszi.*
-Egy kedves és gyönyörű hölggyel beszéltem még Artheniorban korábban. Azt hiszem Maydelin, vagy Maydelein volt a neve. Kérem, nézze el. Az arcokat jobban jegyzem, mint a neveket.
*Kacag halkan, bohókásan. A kérést hallva pedig csak bólint. Látszik rajta, hogy nem mérges, vagy sértődött. Semmi ilyesmi.*
-Ez csak természetes, az italt viszont készségesen elfogadom, köszönöm. Nem szeretnék zavarni senkit, de tudja ez roppant fontos ügy, ezért is jöttem jómagam.
*Kezével legyint egyet a levegőben.*
-Nem akarom önt sem zaklatni, kedves. Végezze csak, amit kell.
2321. hozzászólás ezen a helyszínen: Sellőház
Üzenet elküldve: 2020-01-12 20:52:10
Üzenet elküldve: 2020-01-12 20:52:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Csutakolás//
* Most, hogy a paravánon fekszik és megtalálta rajta törülközőjét szorgosan törli kifelé a szeméből a szappant. Ez használ valamit, bár nem olyan hatásos, mintha vízzel mosná ki. Leghamarabb azt kezdi el érzékelni a külvilágból, valakik jóízűen nevetnek és minden bizonnyal rajta. Ha ez még nem lenne elég, akkor tetőzi a dolgot, hogy ezek a vicces alakok nők. Sajog szegény teste itt is meg ott is, ezért egyelőre a felkelést még elkerülné, amíg összeszedi magát. Azért a fejét a hangok irányába fordítja és rájuk veti a vörös szemeit. Persze látni azt nem igazán lát, mert a maradvány szappant a szeme heves könnyezéssel igyekszik kimosni. Elmosódva lát csak valamit éppen. Ha nem nevettek volna rajta, akkor még azt se tudná megmondani, hogy férfiak vagy nők vannak-e körülötte.*
- Megtudhatnám, hogy mi olyan vicces? Én éppenséggel nem nevetek. Egyáltalán mi történt? Netán van hozzá valami közötök?* Most még a jó modorról is megfeledkezik. Ritka alkalmak egyike, amikor éppen nem meghunyászkodik valaki előtt. Valahol még nem jutott el az se a tudatába, hogy csupaszon fetreng a földön. Ha ez majd megtörténik, akkor tuti, hogy roppantul zavarban lesz.*
* Most, hogy a paravánon fekszik és megtalálta rajta törülközőjét szorgosan törli kifelé a szeméből a szappant. Ez használ valamit, bár nem olyan hatásos, mintha vízzel mosná ki. Leghamarabb azt kezdi el érzékelni a külvilágból, valakik jóízűen nevetnek és minden bizonnyal rajta. Ha ez még nem lenne elég, akkor tetőzi a dolgot, hogy ezek a vicces alakok nők. Sajog szegény teste itt is meg ott is, ezért egyelőre a felkelést még elkerülné, amíg összeszedi magát. Azért a fejét a hangok irányába fordítja és rájuk veti a vörös szemeit. Persze látni azt nem igazán lát, mert a maradvány szappant a szeme heves könnyezéssel igyekszik kimosni. Elmosódva lát csak valamit éppen. Ha nem nevettek volna rajta, akkor még azt se tudná megmondani, hogy férfiak vagy nők vannak-e körülötte.*
- Megtudhatnám, hogy mi olyan vicces? Én éppenséggel nem nevetek. Egyáltalán mi történt? Netán van hozzá valami közötök?* Most még a jó modorról is megfeledkezik. Ritka alkalmak egyike, amikor éppen nem meghunyászkodik valaki előtt. Valahol még nem jutott el az se a tudatába, hogy csupaszon fetreng a földön. Ha ez majd megtörténik, akkor tuti, hogy roppantul zavarban lesz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5024-5043